A növényi biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos szellemi tulajdon védelme
|
|
- Rudolf Vincze
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A növényi biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos szellemi tulajdon védelme Tárgyszavak: növény; biotechnológia; szellemi tulajdon; találmány; növényfajta-oltalom, szabadalom; növényfajta-szabadalom. A biotechnológiai tárgyú szellemi tulajdon védelmének lehetőségei állandóan fejlődnek, és az iparból és a közvéleményből kiinduló kihívások eredményeként az utóbbi időben számos ország vizsgálta felül a szóban forgó terület jogi szabályozását vagy szabadalmaztatási gyakorlatát. Növényi vonatkozású oltalmi tárgyak speciális fajtaoltalommal, műszaki szabadalmakkal vagy, pl. az Egyesült Államokban, növényfajta-szabadalmakkal oltalmazhatók. A növényfajta-oltalmak bár könnyebben megszerezhetők, mint a műszaki szabadalmak nem biztosítanak az előbbiekkel azonos terjedelmű oltalmat. Műszaki szabadalmak növényfajták oltalmazására csak azokban az országokban engedélyezettek, amelyekben magasabb rendű életformák szabadalmaztathatók. Megszerzésükhöz magasabb fokú kísérletes támogatás szükséges, mint a fajtaoltalom megszerzéséhez, ugyanakkor az oltalom terjedelme következetesen redukált. A szabadalmakban egyre nehezebb az általános igény elfogadtatása és az általános igény ereje a megadott szabadalmakban is csökken. Példa erre egy USA-beli eset, amelyben megsemmisítették a szabadalmas igényét egy olyan diagnosztikai próbára, amellyel baktériumnemzetségeket lehetett egymástól megkülönböztetni. Az említett szabadalmi igény gyenge pontja a megfogalmazáshoz használt túlságosan általános funkcionális nyelvezet volt. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az ügyet visszautalta a területileg illetékes bírósághoz néhány részlet, köztük az igény általánosságának felülvizsgálatára. A szabadalmi igénypontok meghatározzák a szabadalmas kizárólagos és különleges jogait. Érdekes, hogy a néhány évvel ezelőtt az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO) által még elfogadhatónak ítélt nyelvezetet a bíróságok vitatják, és a biotechnológiával kapcsolatos szabadalmak megszerzésének feltételei tovább szigorodhatnak. Sok kutató, feltaláló és a technológiákkal foglalkozó hivatalnok még mindig azon hibás elképzelés alapján tevékenykedik, hogy az általános igény a kívánatos, holott a valóságban sokszor nem ez a helyzet. A szabadalmi környezet változik; már megadott, de
2 általános igényű szabadalmakat vitatnak és döntenek meg. Az alábbiak a biotechnológiával kapcsolatos szellemi tulajdon védelméhez szükséges követelményeket vizsgálják, különös tekintettel a növényekkel kapcsolatos oltalmi tárgyakra. A biotechnológiai újítások bizonyos vonatkozásai oltalmazhatók a szerzői jog, a védjegyjog, az ipari minta és a kereskedelmi titokról szóló jog eszközeivel is, ezeket a lehetőségeket azonban itt nem tárgyaljuk. A Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezmény (TRIPS) A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok alapjait a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló általános szellemi tulajdon egyezmény körvonalazta. Az egyezményt aláíró tagállamok kötelessége, hogy saját jogrendszerüket összhangba hozzák a TRIPS egyezmény követelményeivel. A TRIPS kijelenti: a szabadalmaztatás lehetőségét biztosítani kell minden találmányra (termékekre vagy eljárásokra) a technológia bármely területén, feltéve, hogy a megoldások újak vagy új lépést tartalmaznak és iparilag alkalmazhatók. A legtöbb fejlett országban egyszerűnek és következetesnek látszik ezen követelményekkel összhangban biotechnológiai találmányokra szabadalmat szerezni, mégis ez a mondat a forrása a biotechnológia szabadalmaztatásával kapcsolatos legtöbb ellentmondásnak. A TRIPS néhány további cikkelye kivételeket engedélyez a szabadalmaztatás lehetőségének kötelezettsége alól, mégpedig morális alapon; az emberek és állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, terápiás és sebészeti módszerek, a mikroorganizmusoktól eltérő életformák, és a növények vagy állatok előállítására szolgáló folyamatok vehetők ki a szabadalmi oltalom köréből. Ezek a kivételek opcionálisak és országonként változnak. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) korlátozottan ugyan, de lehetőséget ad a morális alapon való kivételekre, míg a kanadai, ausztrál, amerikai és japán szabadalmi törvények nem állapítanak meg ilyen jogalapokat. A TRIPS ugyancsak kijelenti, hogy ha egy országban a növények nem szabadalmaztathatók, akkor azok oltalmazásáról más módon kell gondoskodni. Ilyen alternatív megoldás lehet a növényfajta-oltalom, amelynek szabályait az Új Növényfajták Oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (közismerten UPOV) határozta meg. Növényfajta-oltalom Az UPOV a TRIPS-hez hasonlóan egy egész világot átfogó megállapodás, amely a növényfajták oltalmának minimális szabályait határozza meg. Az UPOV-egyezményt aláíró tagállamoknak saját jogrendszerüket összhangba kell hozni ezen minimális követelményekkel. Az UPOV jelenleg hatályos két
3 verziója, amelyet az 1978-as és 1991-es UPOV-egyezményben rögzítettek, hasonlóak abban az értelemben, hogy azokra a növényfajtákra biztosítanak oltalmat, amelyek a létező ismert fajtáktól megkülönböztethetőek, homogének, stabilak és újak. Az 1991-es egyezmény azonban jelentős változtatásokat is tartalmaz. Például a szaporítóanyag fogalmát szigorúbban definiálja, és szabályozza a gazdálkodó jogát (privilégiumát) arra vonatkozóan, ahogyan a termés egy részét személyes célra vetőmagként használhatja. Az UPOV-szabályok szerinti fajtaoltalmat mintegy 50 ország alkalmazza mégsem tekinthető általánosan elfogadottnak, mivel azon országoknak, amelyekben a gazdálkodók jogainak erősen rögzült hagyományai vannak, még nem csatlakoztak az UPOV-egyezményekhez. Erősen vitatott ugyanakkor a fajtaoltalom és a kapcsolódó Anyagátadási Egyezmények hatása az új csíraplazma anyagok fejlesztésére és elosztására. Az 1978-as UPOV-egyezmény kizárólagos jogot biztosít a növényfajta szaporítóanyagainak eladására és eladásra történő felkínálására, de nem biztosítja azt a betakarított végtermékre, pl. gyümölcsre. A jog továbbá csak a kereskedelmi célú termékre vonatkozik. Ennek eredményeként a vetőmag saját célokra való utántermesztése hallgatólagosan engedélyezett, ami az ún. farmerkiváltság gyakorlását eredményezi. Ugyancsak az 1978-as egyezmény engedélyezi az ún. nemesítői kivételt, ami megengedi védett fajta felhasználását új fajták kiindulási anyagaként. Az 1991-es egyezmény néhány jelentős változtatást vezetett be. Az UPOV szerint oltalmazható növényfajok és nemzetségek számát megnövelte és minden növényre kiterjesztette. Az 1991-es egyezmény a növényfajta előállításának és szaporításának minden aspektusát védhetővé teszi, megszüntetve ezzel az előbb említett farmerkiváltságot. Az ajánlás alkalmazása azonban a tagállamok szabad belátására bízott, az adott ország törvényben kivételt tehet, és engedélyezheti a farmerek kiváltságát. Egy másik fontos változás a védett fajtából lényegében származtatott fajtára vonatkozik. A lényegében származtatott fajta csekély különbségektől eltekintve magában hordozza a védett fajta sajátosságait. Egy gén bevitele védett fajtába lényegében származtatott fajtát eredményezhet, ha nem változtatja meg a fajtát jelentős mértékben november 3-án 116 ország elfogadta a Növénygenetikai Forrásokról szóló Egyezményt; két tartózkodás (USA, Japán) mellett. Hatályba lépésük feltétele 40 ország által történő ratifikálása. Az egyezmény az új fajták előállítására szolgáló anyagok szabad hozzáférhetőségének biztosítására irányul. Az egyezmény ezáltal hozzájárul a mezőgazdaság és élelmiszerek növénygenetikai forrásainak megőrzéséhez. Az egyezmény célja a farmerkiváltság biztosítása, valamint a tagállamok genetikai anyagaiból gyűjtemény és rendszer kialakítása, amelyben az anyagokhoz a tagállamok díjfizetés után szabadon hozzájutnak. Preambulumában az egyezmény kimondja ezen egyezményben semmi nem értelmezhető oly módon, hogy az megváltoztatná a szerződő felek jogait vagy kötelességeit más nemzetközi megállapodásokban. Élénken vitatott azonban, hogy az egyezmény hatása nincs-e ellent-
4 mondásban az UPOV és TRIPS egyezmények javaslataival. Az USA ezen egyezmény aláírásától is tartózkodott részben a szellemi tulajdonra vonatkozó javaslatok tisztázatlansága miatt. Növényszabadalmak az Egyesült Államokban Növényekkel kapcsolatos tárgyak oltalmazásának másik lehetősége a növényszabadalom, egy olyan egyedi oltalmi forma, amelyet az USA-ban növényekre adnak. Tárgya vegetatív módon szaporított növény (kivéve a hatálya alól a gumó által szaporítottakat). Bár nem közönséges oltalmi forma növények számára, használják dísznövények, gyümölcsfák, rózsák, mikulásvirág, szamóca és más ivartalanul szaporított növények oltalmazására. A növényszabadalom különbözik a rendes műszaki szabadalmaktól és az UPOVféle növényi fajtaoltalomtól is, azonban azokkal kölcsönhatásban fejlődik őszén az USPTO kezdte elutasítani azokat a növényszabadalmakat, amelyek a bejelentést megelőzően már UPOV típusú fajtaoltalmi tanúsítvánnyal rendelkeztek, és amelyeknél az UPOV típusú oltalom megadása a szabadalmi bejelentést megelőző egy évnél korábban történt. Régebben az UPOV-alapú oltalom közzétételével való feltárást nem tekintették újdonságrontásnak, mivel az nem volt úgymond lehetővé tevő, azaz a növényfajtaoltalmi tanúsítvánnyal való nyilvánosságra jutás nem adott elégséges információt ahhoz, hogy lehetővé tegye valakinek aki a szakmában kellő jártassággal bír a növényfajta létrehozását. Az amerikai növényszabadalmak esetében egy év türelmi időt alkalmaznak. AZ USPTO erős nyomás alatt áll az ipar részéről, amelynek következtében az felülvizsgálta addigi álláspontját, és kiadott egy előzetes állásfoglalást májusában javasolták az amerikai szabadalmi törvény módosítását (jelenleg is megvitatás alatt áll) amelyben egy tízéves türelmi időt biztosítanának. Ha így tesznek is, nem adnak választ arra a problémára, hogy egy megvalósítást lehetővé nem tevő feltárás egy publikációban történt közlés a szabadalom birtokába juttatja-e a szakmában kellő jártassággal rendelkező személyt vagy sem. Műszaki szabadalmak Növények rendes műszaki szabadalmakkal is oltalmazhatók olyan országokban, amelyekben a magasabb rendű életformák szabadalmaztathatók. Általában új egész növények, növényi gének, új növények előállítására szolgáló eljárások és létező növények újfajta alkalmazásának oltalmazására használják. Költségei magasabbak, a szükséges eljárás bonyolultabb, mint a növényfajta-oltalmaké. Sok nagy jogrendszer, beleértve Európát, az Egyesült Államo-
5 kat, Japánt és Ausztráliát megengedik magasabb rendű életformák (az ember kivételével) szabadalmaztatását. Az Egyesült Államokban 1980, a nevezetes Diamond kontra Chakrabarty precedens óta, van lehetőség magasabb rendű élőlények szabadalmaztatására. Újabb keletű a Pioneer Hi-Bred International Inc. kontra J.E.M. AG Supply, Inc. et al. precedens, amely alapján ilyen oltalom akkor is alkalmazható, ha a szóban forgó növény oltalma növényfajta-oltalom vagy növényszabadalom adásával is megoldható (halmozott oltalom). A műszaki szabadalom által biztosított védelem szélesebb a növényfajtaoltalom által biztosítottnál. Mint előbb említettük a termésből vetőmagot visszafogó gazdálkodó és új fajtát előállító nemesítő tevékenységével nem sérti a növényfajta-oltalom tulajdonosának jogait. A műszaki szabadalommal védett fajta tulajdonosának vagy hasznosítójának azonban kizárólagos joga van a növény vagy vetőmag előállítására, használatára és értékesítésére, arra kényszerítve a fajta használóit, hogy évente új vetőmagot vásároljanak. A magasabb rendű életformák oltalmazásának kérdését Kanadában most tárgyalja a legfelsőbb bíróság. Állásfoglalása a tavasz folyamán várható. A kanadai fellebbviteli bíróság engedélyezte ugyan magasabb rendű életformák szabadalmaztatását, a Kanadai Szabadalmi Hivatal azonban felfüggesztette az ilyen ügyek tárgyalását a legfelsőbb bíróság ítéletének kihirdetéséig. Egy másik kanadai ítélet tanúsága szerint növényre szabadalom adható akkor is, ha az igénypontok között a növény maga nem szerepel. A kérdéses szabadalom igényt tartalmaz összetett növényi génre, valamint glifozáttoleráns növény előállítására, de nem fogalmaz meg igényt növényre, illetve növényfajtára, tekintettel arra, hogy ilyet a Szabadalmi Hivatal nem engedélyez. Az ítélet érintett egy repcetermelő farmert, bizonyos Schmeisert is, aki a földjén Roundup Ready (glifozát gyomirtó szer hatóanyaggal szemben toleráns) repce magot talált, bár ilyen vetőmagot soha nem vásárolt. Az előnyös tulajdonságot hordozó növényeket a gazdálkodó nem semmisítette meg, hanem újra elvetette azok magját anélkül azonban, hogy a vetőmag előállítójának, a Monsanto cégnek licencdíjat fizetett volna. Schmeiser kijelentette ugyanakkor, hogy a vetőmagot ő nem használta eredeti céljának megfelelően és nem alkalmazott Roundup Ready gyomirtó szert. Igaz viszont, hogy a termésből vetőmagot fogott vissza, amit többször elvetett. A bíróság szerint a mag visszafogásával és ismételt vetésével a gazdálkodó megsértette a Monsanto szabadalmát. Az ügy fellebbviteli bíróság előtt van, ítélet még nem született. Figyelemre méltó az első fokú ítélet indoklása, amely szerint Kanadában műszaki szabadalommal és növényi fajtaoltalommal is oltalmazható a növényfajta, de csak növényi fajtaoltalom ad lehetőséget a gazdálkodónak a termésből engedély nélkül vetőmag visszafogására és ismételt vetésére. Európa 1999-ig nem foglalt világosan állást a magasabb rendű életformák szabadalmaztatását illetően. A megoldás az Európai Szabadalmi Egyezménynek (EPC) az EU Biotechnológiai Irányelvei végrehajtása miatt bekövetkező
6 módosítása, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Fellebbviteli Tanácsa egy idevágó, a Novartis által beterjesztett ügyre vonatkozó állásfoglalása alapján született meg. A bizonytalanság részben az EPC 53. cikkelyéből származik, amely kizárja a szabadalmaztatásból a növény- és állatfajtákat, valamint azokat a találmányokat, amelyeknek kiaknázása közérdekbe vagy erkölcsbe ütközik júniusában az EPO-hoz genetikailag módosított emlős iránti szabadalmi bejelentés érkezett, amelyben a bevitt módosító gén egy aktív tumorkeltő gén (onkogén), amely fogékonnyá teszi hordozóját tumorok iránt (Harvard egér). Az EPO Vizsgálati Főosztálya elutasította a bejelentést mondván, hogy az 53(b) cikkelye tiltja állatfajták szabadalmaztatását. A döntést ben megfellebbezték, és az EPO Fellebbviteli Tanácsa engedélyezte a szabadalmat azzal az indokkal, hogy az 53(b) cikkely nem általánosságban tiltja az élő anyag szabadalmaztatását, és ha az emlőst mikrobiológiai eljárás alkalmazásával állították elő, akkor az szabadalmaztatható. Az elfogadást követően különböző csoportok, egyének és szervezetek ellenkampányba kezdtek, és követelték a szabadalom visszavonását november 7-én az EPO végül jóváhagyta a szabadalmat, az igénypontot azonban szűkítette olyan transzgénikus rágcsálókra, amelyek hozzáadott tumorgént tartalmaznak. Ugyancsak erősen vitatták Európában a növények szabadalmaztathatóságát ben a Plant Genetic System (PGS) szabadalmat kapott olyan vetőmagra, növényre és növényi sejtre, amely miután genomjába kívülről bevitt herbicid-toleranciagént tartalmazott herbicid-toleranciával bírt. A megadott szabadalom tiltakozást váltott ki, de az EPO illetékes bizottsága a szabadalom fenntartása mellett döntött. Egy újabb fellebbezés a Fellebbviteli Főosztály Technikai Tanácsához ellenkező értelmű döntést eredményezett mondván: olyan termékre vonatkozó igény, amely tárgyában magába foglal növényfajtákat az EPC 53(b) cikkelye alapján nem szabadalmaztatható. A PGS megfellebbezte a döntést, de a kibővített fellebbviteli tanács elutasította azt és kijelentette: transzformált növények vagy vetőmagvak növényfajták, amelyek megfelelnek a növényfajta koncepciójának, azaz megkülönböztethetők, egyneműek és állandóak a megfelelő tulajdonságaikat illetően. A döntést sokan erősen kritizálták. A PGS által benyújtott igény egészen világosan eléggé általános volt ahhoz, hogy növényfajtán kívüli tárgyat is magába foglaljon. A döntés erejét próbára tette a Novartis által benyújtott szabadalmi bejelentés, amely betegség-ellenállóság génjét hordozó növény előállítására irányult. Az EPO a bejelentést kezdetben elutasította. Ebben az időben körvonalazódott az EU Biotechnológiai Irányelve. Az irányelv világossá tette, hogy növények és állatok szabadalmaztathatók, ha a találmány technikai megvalósíthatósága nem korlátozódik egy bizonyos növény- vagy állatfajtára. Az EPC szabályait 1999-ben összhangba hozták az irányelv javaslataival. Ennek megfelelően szeptember 1-jétől az EPO elfogad növényekre és állatokra irányuló igényeket, ha azok technikai kivitelezhetősége nem korlátozódik egy bi-
7 zonyos növény- vagy állatfajtára. Az EPO kibővített fellebbviteli tanácsa 1999 decemberében szabályozta a kérdést, mondván egy szabadalmi igény, amely magában foglalhat növényfajtákat az 53(b) cikkely alapján nem zárható ki a szabadalmaztathatóság köréből, hacsak nem kifejezetten növényfajtákra irányul. Gének szabadalmaztatása Meglehet, nukleotid szekvenciákra már több mint 30 éve adnak szabadalmakat, a gének szabadalmaztatásával kapcsolatos ellentmondások csak most éleződtek ki. Az utolsó évtizedben a genomszekvenálási kezdeményezéseknek és a fejlődő szekvenálási és azonosítási technikáknak köszönhetően exponenciálisan nőtt a génszabadalmak száma. Mivel ezen szabadalmak hatása egyre érezhetőbb a mindennapi életben (egészségügy), a gének szabadalmaztatásának homályos világát különböző ágazatokban egyre behatóbban vizsgálják. Európában például az Európai Parlament határozatot hozott a BRCA1 és BRCA2 (breast cancer associated = mellrákhoz kapcsolt) gének szabadalmaztatása ügyében: utasítva az EPO-t annak biztosítására, hogy szabadalmi bejelentések Európában ne sérthessék az emberek, azok természetes környezetben levő génjei vagy sejtjei szabadalmaztathatósága tilalmának elvét, és hivatalból felszólalást kért a két szabadalom ellen. Az Európai Parlament határozata annál érdekesebb, mivel az EPC szabályait éppen most hangolták össze az EU Biotechnológiai Irányelvével. A módosítások leírják, hogy nukleinsav-szekvenciákkal kapcsolatosan mi szabadalmaztatható és mi nem, és rögzítik, hogy a természetes környezetéből izolált vagy technikai úton előállított anyag szabadalmaztatható még akkor is, ha az előzőleg már létezett a természetben. Rögzíti azt is, hogy az emberi test (kialakulása és fejlődése különböző stádiumában), továbbá az emberi test elemeinek egyszerű felfedezése beleértve egy gén teljes szekvenciáját vagy annak egy részét nem képezheti szabadalmaztatható találmány tárgyát. Ha azonban a test egy elemét izolálják vagy más módon technikai eljárással előállítják (ideértve egy gén részleges vagy teljes szekvenciáját) az szabadalmaztatható találmány tárgyát képezheti akkor is, ha az elem szerkezete azonos a természetben található elemével. Ez azt jelenti, hogy a szabadalmaztathatóságnak a szekvencia újdonsága és nem nyilvánvaló volta mellett az izolálás és jellemzés folyamata is szükséges feltétele. Nyilvános megvitatás alapján az USPTO irányelvek sorát hozta létre, amelyek alapján egy génszekvencia szabadalmaztatható, ha új, izolált, molekuláris szerkezete ismert, valamint ha jelentősen és bizonyítottan hasznos. Ez az álláspont megfelel a módosított európai szabályoknak is. A gének vagy általánosabb biotechnológiai tárgyú bejelentések igénypontjainak terjedelme azonban mind az USA-ban, mind máshol jelenleg formálódik.
8 Biotechnológiai szabadalmak igénypontjainak terjedelme Az Egyesült Államokban egy sor döntés létezik, amelyek útmutatást adnak a biotechnológiával kapcsolatos oltalmak terjedelmét illetően. Az Amgen, Inc. kontra Chugai Pharmaceutical Co. Ltd. per tanulsága szerint egy fehérje izolálása és az azt kódoló gén előállítására alkalmas eljárás nem elegendő a gén birtoklásának demonstrálására. Ugyanezen ügy tanulsága, hogy egy nukleinsav-szekvencia vagy az annak előállítására alkalmas módszerek jogilag nem nyilvánvalóak a fehérje szabadalmi szempontú feltárását illetően. Hasonló következtetéssel végződött egy másik ügy is. Tanulmányozták, hogy egy nukleinsav-szekvencia újnak tekinthető-e, ha az általa kódolt fehérje szekvenciája részben már ismert. A genetikai kód degeneráltsága miatt a DNSszekvencia megállapításának valószínűsége az aminosav-sorrend alapján ~ Következtetésük szerint tehát csaknem lehetetlen egy nukleinsavbázissorrend megállapítása az aminosavsorrend ismerete alapján, ezért a specifikus nukleotidszekvencia nem nyilvánvaló. A University of California kontra Eli Lilly and Co. ügyben a Kalifornia Egyetem szabadalmat kapott rekombináns baktériumra, amely egy gerinces, egy emlős és ember cdns-ét tartalmazta. Megadták a patkány inzulint kódoló cdns-ének szekvenciáját, de nem volt kísérletes bizonyíték arra, hogy a patkány inzulint kódoló nukleinsav-szekvenciákkal homológ szekvenciák előfordulnak azokban a szervezetekben, és a megfelelő szekvenciainformációt se adták meg. A kutatók általában azon a véleményen voltak, hogy a patkány inzulingénje szekvenciájának birtokában egyszerű feladat a megfelelő humán szekvencia előállítása, ezért az USPTO egy általánosabb terjedelmű igény elfogadását támogatta. A bíróság azonban más következtetésre jutott kijelentve: a cdns név önmagában nem írja le magát a DNS-t, nem közvetít információt annak azonosságát illetően; miközben a példa megad egy eljárást humán inzulingén előállítására, nincs további információ a szabadalomban a megfelelő cdns szerkezetére vagy fizikai tulajdonságaira vonatkozóan a szabadalomban nem jelenik meg szekvenciainformáció arra vonatkozóan, hogy mely nukleotidok alkotják a humán cdns-t. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel humán inzulin DNS nem került nyilvánosságra a Kalifornia Egyetem szabadalmából, a humán inzulin használata nem sérti azt. Sok szabadalmat az előző példához hasonló széles igénnyel fogalmaznak meg, ami komolyan megkérdőjelezi ezen szabadalmak erejét. Az ítélet jelzi az amerikai bíróságok útmutatását a gén birtoklásának igazolását illetően: a megfelelő szerkezeti (DNS bázissorrend vagy szekvencia) információ, vagy a nukleinsav fizikai jellemzőinek feltárása szükséges a DNS birtoklásának igazolásához. A szekvenciát és annak hasznosságát feltáró feltaláló részére biztosított oltalom terjedelme ily módon nagymértékben csökken. Senki nem tudja viszont, hogy egy emberi DNS-t tartalmazó Southern blot
9 a szekvencia nélkül jelenthet-e fizikai tulajdonságokat, megfelelő-e az igényelt szabadalmi tárgy birtoklásának bemutatására és egy szélesebb terjedelmű igény megalapozására. Egy ilyen folttal egyértelműen igazolható a megfelelő DNS előfordulása a vizsgált szervezetekben. Nem világos ugyanakkor, hogy ezáltal feltárható-e a találmány teljes, világos, tömör és pontos fogalmakkal, ahogyan azt az amerikai szabadalmi törvény írásos leírásra vonatkozó előírása megköveteli. Az USPTO engedélyez igényt olyan szekvenciákra, amelyek túlmutatnak a feltárt nukleotidsorrend terjedelmén, ha a hibridizálódás körülményeit feltárják az igényben. Az ilyen szabadalmi igény kissé szélesebb, mint a specifikusan feltárt nukleinsav-szekvencia. Az ilyen döntés azonban problémás lehet, és komoly kétségeket ébreszt a szélesebb terjedelmű igény hasznosságát illetően. Az Enzo Biochem, Inc. kontra Gen-Probe, Inc. ügyben baktériumfajok megkülönböztetésére alkalmas próbák támogatása nem volt megfelelő (nem felelt meg az írásos forma elvárásának), nem volt megvalósíthatónak elfogadott, mivel a próba szekvenciájának közlése helyett egy a próbát tartalmazó biológiai letétre épült. Az Enzo Biochem igazolta a találmány birtoklását, de a letét nem alkalmas a szekvencia azonosítására. A bíróság hivatkozott az University of California kontra Eli Lilly and Co. ügyre mondván: a próbának a N(eisserria) gonorrhoeae-hez való kötődési képességének igénye leírhatja a próba funkcióját, de nem írja le magát a próbát. Elutasítjuk az Enzónak a kérdéses szekvenciák hibridizálódásának jellemzésére mint megkülönböztető kémiai sajátosságra utaló igénypontját. Az az örökítő anyag funkciójának leírása tehát nem elégíti ki a leírás követelményét az USA-ban. Ugyanez az ítélet kimondja, hogy: ha a hibridizálódás helyének szekvenciája nem ismert, akkor a nukleinsav, amelyet egy másik DNS-hez való hibridizálódás képességével írunk le nem felel meg az írásos forma követelményének. Ez azt sugallja, hogy a szekvenciának a hibridizálódás körülményeivel való jellemzése általánosabb terjedelmű oltalom megszerzése céljából szintén elfogadhatatlan. Az ítélet hatása a számtalan megadott, a hibridizálódás körülményeire alapozottan szélesebb terjedelmű igénnyel rendelkező szabadalomra még nem tisztázott. Ha kombináljuk az ügyet az University of California kontra Eli Lilly and Co. üggyel megállapíthatjuk: kívánatos a szabadalmi igényt úgy kidolgozni, hogy pontosan a feltárt találmánynak biztosítson védelmet. Általánosabb hatályú igény mindig kifogásolható, és nem biztos, hogy a többlet erőfeszítés és költség megtérül. Az írásos feltárás követelményét más ügyek is felfedték (Enzo Biochem Inc. anti-sens technológia). Az ítélet támpontot ad biotechnológiai tárgyak írásos feltárásához. Az Enzo Biochem szabadalmakat kapott prokarióta és eukarióta sejtekre, amelyek idegen, gének működését szabályozó géneket tartalmaztak. Ezt követően Calgene kifejlesztette a FlavrSavr paradicsomot, amelyben anti-szensz gén gátolja a poligalakturonáz gén kifejeződését, ezzel
10 késleltetve a paradicsom érését. Mivel az Enzo Biochem szabadalmában nem volt kísérleti adat a génkifejeződés anti-szensz szabályozására eukariótákban, a Calgene bizonyította, hogy az Enzo Biochem szabadalma csak baktériumokban megnyilvánuló génszabályozásban valósítható meg. A Calgene bizonygatta továbbá, hogy az anti-szensz egy kiszámíthatatlan technológia, amelynek az E. coliból eukarióta szervezetbe történő adaptálásához sok kísérlet szükséges, és hogy az Enzo Biochem munkatársai eredményeket közöltek a technológia alkalmazására eukarióta szervezetekben vezető tudományos folyóiratokban (NATURE és CELL) érzékeltetve, hogy a kísérletek még nem jutottak el a rutin alkalmazhatóság stádiumába. A bíróság egyetértett és kijelentette, hogy: ami feltűnően hiányzik az (Enzo Biochem) specifikációjából, az bármilyen irány vagy példa feltárása arra vonatkozóan, hogy az elképzelés hogyan valósítható meg az E. colin kívül és hogy: egy elképzelés csírájának az előhúzása nem megvalósítást lehetővé tevő feltárás. A feltalálónak nem szükséges egy generikus igény minden aspektusát megvalósítani vagy példákkal alátámasztani a specifikációban, de megfelelő részletezéssel lehetővé kell tenni a közvélemény számára a találmány megértését és megvalósítását. A végeredmény az lett, hogy az anti-szensz technológia megvalósítása növényekben (a Calgene cég által) nem sértette az Enzo Biochem egyik szabadalmát sem. Záró megjegyzések Növényekkel kapcsolatos oltalmi tárgyak növényfajta-oltalom, műszaki szabadalom és néhány estben növényi szabadalom rendszerében oltalmazhatók. Több országban bírósági ítéletek jelezték, hogy a növényfajta-oltalom nem zárja ki növények oltalmazását műszaki szabadalmakkal. A kihívás azonban, amelyet növényi vagy biotechnológiai tárgyra műszaki szabadalom megszerzése jelent egyre nő, mivel a bíróságok elé egyre több ügy kerül és a jogrendszer is fejlődik. Egyre bonyolultabb széles körű oltalmat szerezni, és az ilyen oltalmak ereje folyamatosan csökken. A növényi vagy biotechnológiai oltalmi tárgyak teljes védelmét célul kitűző oltalmi stratégia gondoskodik az igényt támogató információk adekvát feltárásáról és az igénypontok különböző, változó terjedelmű rétegeit építi be bejelentésébe, ezáltal felkészíti az oltalmat a jövőben bekövetkező változások túlélésére. (Dr. Matók György) Sechley, K. A.: Schroeder, H.: Intellectual property protection of plant biotechnology inventions. = Trends in Biotechnology, 20. k. 11. sz p Price, S. C.: Public and private plant breeding. = Nature Biotechnology, 17. k. 6. sz p. 938.
avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
Részletesebben5808/17 mlh/hk/kz 1 DGG 3B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5808/17 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 5590/17 Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenNo patents on life!? újratöltve, avagy paradicsomos brokkoli
No patents on life!? újratöltve, avagy paradicsomos brokkoli Dr. Pethő Árpád, Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda 1 MIE Tavaszi Konferencia, 2014.05.09. 2 MIE Tavaszi Konferencia, 2014.05.09. 3 MIE Tavaszi
Részletesebben1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A Szabadalom 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. A szabadalmi oltalom tárgya II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok
Részletesebbenmódosított, akkor meg az a baj
Ha genetikailag il módosított, tt az a baj, ha nem genetikailag módosított, akkor meg az a baj Kovári Zoltán Kovári és Társai Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. MIE Szeged MIE Szeged 2012. május 10 11. Science,
Részletesebben13/20. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja
395 31998L0044 1998.7.30. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 213/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/44/EK IRÁNYELVE (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenÜZLETI JOG I. 2013/14
ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Szabadalmi eljárások Iparjogvédelem II. Áttekintés: I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány
RészletesebbenKözösségi Növényfajta Hivatal KÖZÖSSÉGI FAJTAOLTALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALHOZ
Európai Unió Közösségi Növényfajta Hivatal KÖZÖSSÉGI FAJTAOLTALMI BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALHOZ A zeti Hatóság neve: A bejelentés nyilvántartási száma: A zeti Hatóság tölti ki!
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja. 13/11. kötet
200 31992R1768 1992.7.2. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L182/1 A TANÁCS 1768/92/EGK RENDELETE (1992. június 18.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
RészletesebbenHatóanyag vs. adjuváns/excipiens. Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag?
Hatóanyag vs. adjuváns/excipiens Avagy miért nem hatóanyag egy ható anyag? A kérdések A kezdetek C-431/04 MIT A gyógyszer hatóanyag-kombinációja fogalom megköveteli-e, hogy a kombináció alkotórészei mind
RészletesebbenSzellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban. Kürtössy Jenő
Szellemitulajdon-alapú innovációmenedzsment az élelmiszeriparban Kürtössy Jenő Iparjog szellemi alkotások hazai, és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési oltalom-fenntartási
RészletesebbenFöldrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából
Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről
RészletesebbenÉrvényesíteni csak pontosan, szépen. az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák
Érvényesíteni csak pontosan, szépen az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák A magyar különleges nyelv - áldás-e vagy átok? Aki dolgozik, hibázik is, vagyis A magyar különleges nyelv -
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.
MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk
RészletesebbenA növényfajta-oltalom sajátosságai és a XXI. század kihívásai Szabó Ágnes *
A növényfajta-oltalom sajátosságai és a XXI. század kihívásai Szabó Ágnes * szellemi tulajdon védelmének jelentőségére vonatkozó néhány gondolatommal szeretnék tisztelegni Prof. Dr. Prugberger Tamás előtt.
RészletesebbenSPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány
SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos
RészletesebbenKókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGI KÉRDÉSEK
Kókai-Kunné Szabó Ágnes Katalin A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM ÉS A NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉHEZ, TERMESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGI KÉRDÉSEK PhD értekezés tézisei MISKOLC 2013 I. A kutatási feladat összefoglalása,
RészletesebbenEredetvédelmi Fórum. Helvécia, április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták. Pernesz György. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
Eredetvédelmi Fórum Helvécia, 2017. április 24. Eredetvédelem, Fajtanevek, Növényfajták Pernesz György A szaporítás és forgalmazás feltételei: A fajta forgalmazás törvényes feltétele az EU tagországokban
RészletesebbenÜZLETI JOG I. 2013/ előad. A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I.
ÜZLETI JOG I. 2013/14 10. előad adás A magyar szabadalmi jog Iparjogvédelem I. Áttekintés A.) A szabadalmi oltalom jellege, fajai B.) A szabadalmazhat találmány kritériumai C.) Az újdonság D.) A feltalálói
Részletesebbenmindig? A biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságának megítélése a szabadalmi hivatalok gyakorlatában
Csak a változás állandó, avagy a gyakorlat azt mutatja, hogy mégsem mindig? A biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságának megítélése a szabadalmi hivatalok gyakorlatában Farkas Szabolcs, Szellemi
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?
PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának
RészletesebbenŐrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt
Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk
RészletesebbenA szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG
A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás
RészletesebbenMIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?
MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,
RészletesebbenMilyen szabadalmat? Ip4inno képzési program 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal
Milyen szabadalmat? Nemzeti szabadalmi bejelentés : Egy országra kiterjedő piacvédelem esetén alkalmazható. Kiindulási alapnak ugródeszkaként kiválóan alkalmas arra, hogy további országokra, vagy közösségekre
RészletesebbenMAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő
1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt
Részletesebbena találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről
Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon
RészletesebbenLehet-e új egy technika állásához tartozó alkalmazás?
Lehet-e új egy technika állásához tartozó alkalmazás? Egy szabadalom-megsemmisítési eljárás tanulságai Dr. Pethő Árpád, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. 1 MIE őszi konferencia, 2017.11.23. 2 MIE őszi
RészletesebbenDr. Náthon Natalie. A biológiai sokféleség (biodiverzitás), a biotechnológia és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
Dr. Náthon Natalie A biológiai sokféleség (biodiverzitás), a biotechnológia és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok A szellemi alkotások jogának és biológiai, biotechnológiai kutatások kapcsolata talán
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.12.2004 COM(2004) 801 végleges 2002/0259 COD BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNYAZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján
Részletesebbentárgyú találmányok szabadalmaztatásában
Szakmai Rendezvény a Szellemi Tulajdon Világnapja Tiszteletére 2011. április 27. Különlegességek és aktualitások a biotechnológiai tárgyú találmányok szabadalmaztatásában Dr. Pethő Árpád szabadalmi bdl
Részletesebben(Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK
2009.6.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 152/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 469/2009/EK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.28. C(2018) 3120 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.5.28.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai
RészletesebbenA hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai
A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.
RészletesebbenAkkreditált DUS vizsgálat: a növényfajták védelmének garanciája A NÉBIH NKI szerepe az EU területére kiterjedő növényfajta-oltalom megadásában
Akkreditált DUS vizsgálat: a növényfajták védelmének garanciája A NÉBIH NKI szerepe az EU területére kiterjedő növényfajta-oltalom megadásában Csűrös Zoltán, NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenINNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN. Lakker Kft (Ltd). Szeged / Hungary 2015.
INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN Lakker Kft (Ltd). Szeged / Hungary 2015. 1 KÜLSŐ ÉS BELSŐ INNOVÁCIÓ KÜLSŐ INNOVÁCIÓ-ról akkor beszélünk, amikor az új, innovatív termék vagy szolgáltatás külföldről jön, ami gyakorlatilag
RészletesebbenA BIZOTTSÁG 1002/2005/EK RENDELETE
2005.7.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 170/7 A BIZOTTSÁG 1002/2005/EK RENDELETE (2005. június 30.) az 1239/95/EK rendeletnek a kényszerengedély megadása és a Közösségi Növényfajta-hivatal birtokában
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Részletesebbenösszefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció
összefoglalás Technika állása Előzetes UV Írásos vélem. Újdonság kut. Érd.vizsg.kérés Publikáció Kutatás/fejlesztés - Hasznosítás? + Gyártáselők. Gyártás Értékesítés Publikáció Titokvédelem Hazai bejelentés
RészletesebbenMI AZ EGYSÉG? TÖRVÉNY ÁLTAL MEGKÖVETELT KAPCSOLAT TÖRVÉNYI KÖVETELMÉNY ORSZÁGONKÉNT ELTÉRHET
MI AZ EGYSÉG? MI AZ EGYSÉG? EGY SZABADALOMMAL AKKOR VÉDHETŐ TÖBBB TALÁLMÁNY, HA AZOK KÖZT MEGVAN A TÖRVÉNY ÁLTAL MEGKÖVETELT KAPCSOLAT TÖRVÉNYI KÖVETELMÉNY ORSZÁGONKÉNT ELTÉRHET MI A JOGPOLITIKAI INDOKA?
RészletesebbenVIII./1. fejezet: Iparjogvédelem
VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI
TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETÉS 3 I. Fejezet AZ UPOV EGYEZMÉNY ÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM SAJÁTOSSÁGAI 7 1. A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMÁRA LÉTESÜLT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY 7 1.1. Az UPOV Egyezmény módosításai 8 1.2.
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának
RészletesebbenMagyar joganyagok - 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet - a Magyar Szabadalmi Hivatal 2. oldal (6) Nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalm
Magyar joganyagok - 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet - a Magyar Szabadalmi Hivatal 1. oldal 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási
RészletesebbenIPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.
IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés kapcsolata Növényfajták állami elismerése Vetőmagtermesztés
RészletesebbenA használati minta és az újdonság
A használati minta és az újdonság A találmány természete abban rejlik, hogy új Az újdonság alatt általában világviszonylatban vett újdonságot értünk A szabadalmi jog az újdonságot úgy határozza meg, hogy
RészletesebbenAZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI
AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok
RészletesebbenA kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei
MIE konferencia 2011. május 26 27. A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei Dr. Pethő Árpád, szabadalmi
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenBiológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK SZABADALMAZTATHATÓSÁGÁNAK TÖRTÉNE-
DR. KESERŰ BARNA ARNOLD 1 A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK SZABADALMAZTATHATÓSÁGÁNAK TÖRTÉNE- TE NAPJAINKIG 2 A szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek olaját adta. Abraham Lincoln 1. ELŐSZÓ A biológia
Részletesebbenértelmezése megsemmisítési eljárásokban
Azonos ténybeli alap bírósági értelmezése megsemmisítési eljárásokban avagy hogyan nem semmisítettünk meg egy használati mintát 16 év alatt Dr. Kacsuk Zsófia 2015. november 25. U796 minta - kronológia
RészletesebbenHasználati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta
Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Dr. Kacsuk Zsófia 2015. május 15. Versenypiac vs. Monopólium Egymással versengő termékek/szolgáltatások hatása: árverseny
RészletesebbenA szellemi tulajdon védelme Alapinformációk december 7.
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk 2010. december 7. Antoni Györgyi igazgató, Pályázati és Innovációs Központ agy@rekthiv.elte.hu Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása Az egyetemi
RészletesebbenSzokatlan megoldások az iparjogvédelemben
Szokatlan megoldások az iparjogvédelemben KOVÁRI ZOLTÁN Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. MIE konferencia 2018. május 10-11., Szilvásvárad A kikristályosodott megoldás Kristályos fehérjék szabadalmaztathatósága
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
Részletesebben147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről
147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006D0168 HU 01.08.2013 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. január 4.) a szarvasmarha-embriók
RészletesebbenKülönböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
RészletesebbenAz akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH
Az akadémiai szellemi tulajdon védelme a szellemi tulajdon hatékonyabb hasznosításának támogatása dr. Németh Gábor SZTNH Szellemi Tulajdon Világnapja - Budapest, 2017. április 27. Az akadémiai szabadalmaztatás
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap befektetőinek Vélemény Elvégeztük az OTP Reál Globális TOP Nyilvános Tőkevédett Zártvégű Származtatott
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. május 24. (OR. en) 9713/04 Intézményközi dokumentum: 2002/0047 (COD) PI 46 CODEC 752
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. május 24. (OR. en) 9713/04 Intézményközi dokumentum: 2002/0047 (COD) PI 46 CODEC 752 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg) (8) Az Association de la Transformation Laitière Française
2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/13 A BIZOTTSÁG 957/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről
Részletesebben96. sz. Egyezmény. a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva)
96. sz. Egyezmény a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott
RészletesebbenA Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve
A Szellemi tulajdon jogvédelme (GEGET299-B és GEGET299N) c. tárgy ütemterve Hó/nap Óra Tantárgy Előadó 2. okt. hét 12 16 Bevezetés a szellemi tulajdonvédelembe. Végh László Szabadalmi jog 4. okt. hét 12
RészletesebbenKözzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság a 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. -ának (2) bekezdése alapján.
A 2016. évi szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai, európai közösségi és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzéke 1 Közzéteszi a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 15. (OR. en) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1. Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 15. (OR. en) Intézményközi dokumentum: 2003/0134 (COD) ST 11630/2/04 REV 2 ADD 1 CONSOM 63 MI 215 CODEC 929 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: A Tanács közös álláspontja
Részletesebben19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi
RészletesebbenSzabadalom. a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít.
Szabadalom Mit határoznak meg az igénypontok? A szabadalmi oltalom terjedelmét. A szabadalmi oltalom a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót biztosít. A szabadalmi
RészletesebbenBudapest, MSZÜK, 2014. február 3.
Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten
RészletesebbenAz adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián
Az adatvédelmi rendelet e-mail marketinget érintő legfontosabb elemei dr. Osztopáni Krisztián #1 Magyar törvény helyett EU rendelet Törvény helyett EU rendelet Az információs önrendelkezési jogról és az
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenJavaslat A BIZOTTSÁG /.../EK RENDELETE
Javaslat A BIZOTTSÁG /.../EK RENDELETE [ ] a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek
Részletesebben147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról
147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
Részletesebben19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2012. január 20. Címzett: Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió
RészletesebbenKIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke
KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk
RészletesebbenFAMOTIDIN EGY ELJÁRÁS NYOMÁBAN
FAMOTIDIN EGY ELJÁRÁS NYOMÁBAN DR. GERMUS GÁBOR GERMUS ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA NAGY LÁSZLÓ SZABADALMI ÜGYVIVŐ SZENTPÉTERI ZSOLT SBGK SZABADALMI ÜGYVIVŐK FAMOTIDIN: A KEZDETEK Bitorlási kereset: 2000. augusztus
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.7.19. HU L 183/9 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1018 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. július 18.) az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenAz adatvédelem új rendje
Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 14. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0005 (NLE) 5347/17 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AELE 5 EEE 2 N 3 ISL 2 FL 2 MI 41 ECO 6 SAN
RészletesebbenBiomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással
Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
1996R1610 HU 01.07.2013 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1610/96/EK RENDELETE
RészletesebbenIntézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS) 8214/15 FISC 34 ECOFIN 259 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/48/EK
RészletesebbenVetőmagvak minősítése, értékmérő tulajdonságaik, vetőmagkezelési eljárások
Vetőmagvak minősítése, értékmérő tulajdonságaik, vetőmagkezelési eljárások Vetőmag fogalma Mag: ivaros úton létrejött növényi rész, mely önállóan képes új generáció létrehozására Vetőmag: gazdasági növények
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének. Az éves beszámolóról készült jelentés. Vélemény
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Magyar Pénzverő Zrt. részvényesének Az éves beszámolóról készült jelentés Vélemény Elvégeztük a Magyar Pénzverő Zrt. ( a Társaság ) 2018. évi éves beszámolójának könyvvizsgálatát,
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.14. COM(2017) 643 final 2017/0297 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2003/17/EK tanácsi határozatnak a Brazíliában a takarmánynövény- és gabonavetőmag-termesztés
RészletesebbenAz eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum
Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Helvécia, 2017. április 24. Rabné dr. Molnár Mónika SZTNH A termékhez/szolgáltatáshoz
RészletesebbenSEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC
2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése
VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS. A HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (3300 Eger, Hadnagy u. 2.) TULAJDONOSAI RÉSZÉRE
EGER-AUDIT KÖNYVSZAKÉRTŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 3300 EGER, Trinitárius u. 2. Telefon/Fax: 36/411-210, 36/518-167 E-mail: titkarsag@eger-audit.t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A HEVES MEGYEI VÍZMŰ
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.08.2005 COM(2005) 396 végleges Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a 2002/53/EK irányelvvel összhangban a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében szereplő,
Részletesebben