A BALATON ALJZATÁNAK SZEDIMENTOLÓGIAI TÉRKÉPE
|
|
- Jakab Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A BALATON ALJZATÁNAK SZEDIMENTOLÓGIAI TÉRKÉPE C s e r n y T i b o r * - C o r r a d a R u b e n * * *M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H-1143 **Geomar, Batabano, Kuba E TO ( B alaton) Tárgyszavak aktualgeologia, fejldődéstortenet, uledékképződes, fúrás, geofizikai szelvényezes, Balaton A magyar kubai műszaki tudományos egyuttműkodes kereteben a Balaton 2 meternel melyebb vízzel borított területen szeizmoakusztikus és echografos meresek készülték, 370 km osszhosszusagban, folyamatos regisztratumokkal A kutatás célja a Balaton iszapvastagsaganak meghatarozasa, íll a to fejlődésére vonatkozó földtant információk megszerzése volt A kiértékelő munka során megszerkesztettük a Balaton (1) kolloid-iszap vastagsági térképét, (2) a laza iszapjának vastagsági es (3) az aljzat szeizmosztratigrafiai tektonikai térképét, mindhármát méretarányban 1 A Balatonban levő iszap felső 0,5 1,5 méteres szakasza igen lágy szuszpenzió, ennek elterjedését mutatja az első térkép 2 Az iszapvastagsagi térkép alapjan az iszap atlag 5,0 m vastag Vannak az aljzatban kiemelkedések, emiatt ez a vastagság 1 1,5 m-re csökken, ugyanakkor a melyedesekben elerheti a 8 metert is Maximális iszapvastagsagot (10 m) a tavat tápláló legnagyobb folyo, a Zala torkolatában mertük A rendelkezésünkre allo furasok es az azokból szedett minták radiokarbon, dl palynologiai eredményei lehetőve tettek az iszap felhalmozodasi sebessegenek kiszámítását Ez az érték rj 0,4 mm/evnek adódott 3 Az aljzatra vonatkozóan, a terepi regisztratumokon, a geofizikai jelek alapjan hét rétegsor típust es két rétegsor típuson belül ot rétégét jeloltunk ki, melyek tektonikai elemekkel kiegészített térképi megjelemtese az aljzat szeizmosztratigrafiai tektonikai térképé A kijelölt rétegsor típusok es retegek részben egymástól litologiailag elkülönülő képződményekét, másrészt elterő telepulesű osszletet jelentenek A rétegsor típusok es retegek földtani azonosítása a mar meglevő es tervezett mederfurasok lemelyitese alapjan a közeljövő feladata A Balatonon 1981 óta folynak aktualgeológiai kutatások, ezek célja a tó kialakulásának, fejlődéstörténetének tisztázása, továbbá a jelenkori szedimentacios folyamatok, az üledékképződési jellegek és a karbonátos iszapok diagenezisének megismerése A kutatási cél elérése érdekében kozott 17 db fúrás mélyült (elsősorban a siófoki részmedencében), továbbá 1987-ben geofizikai szelvényezes történt 370 km osszhosszusagban, folyamatos regisztratum készítésével Dolgozatunk temaja az 1987 nyarán, magyar kubai műszaki együttműködés keretében
2 elkészült, 2 méternél melyebb vízzel bontott Balaton rész szeizmoakusztikus es echografos geofizikai felmeréseknek ismertetése es az eredmenykent megszerkesztett szedimentologiai terkepek bemutatása A geofizikai szelvenyezes célja a Balaton iszapvastagsaganak meghatarozasa, dl a to aljzatara vonatkozó földtani információk megszerzése volt A kiváló minőségű terepi 'regisztratumok kameralis kiértékelésé 2 fázisban történt eloszor elkészült a Balaton iszapvastagsag-terkepe szamitogepes szerkesztésben ( C o r r a d a R et al 1987), majd az elsődleges terepi regisztratumokban rejlő nagy mennyiségű földtani információ miatt ujraertekelés es ertelmezes után a laza uledekek alatti aljzat szeizmosztratigrafiai-tektonikai térképé ( C s e r n y T et al 1989) es a kolloidalis-iszap vastagsagterkepe ( C o r r a d a R et al 1989) Az méretaranyban megszerkesztett térképek nemcsak a Balaton fejlodéstorteneteról kialakított elképzeléseinket gyarapítják, de a szeizmosztratigrafiai térkép esetében módszertani újdonságot is jelentenek Munkánk során figyelembe vettük a Balaton medreben mélyült korábbi furasokat ( C s e r n y T 1987), es a képződmények fizikai tulajdonságainak kulonbozoseget ( B o r o s J C s e r n y T 1983, C s e r n y T 1985) Utóbbiak a szeizmikus es akusztikus hullámok terjedését befolyásolják A kapott szeizmogramok lehetove tettek az iszap vastagsaganak területi meghatarozasat (izopach térkép szerkesztését), továbbá az aljzatban hét rétegsor típus es két típuson belül hat rétég kiválasztását és azok térképi megjelemteset Az iszapvastagsag-terképeket az 1 es 2 abrak szemléltetik, s bar az ahhoz fűzhető kiegészítéseket egy korábbi dolgozatunk részletezi ( C s e r n y T C o r r a d a R 1989), osszefoglalaskent néhány uj megallapitast rögzíthetünk A Balatonban a laza iszap osszvastagsaga átlagosan 5 m, elterjedeset a 2 abra szemlélteti Az iszap felső, 0 1,5 meteres szakasza igen lágy szuszpenzio, melynek vastagságait külön is megszerkesztettük és azt az 1 abra mutatja Az iszap osszvastagsaganak minimális értékét a tihanyi kutban (0 m), íll, a prekvarter korú aljzat kiemelkedései felett (1 1,5 m) mertük Ugyanakkor egyes melyedesekben nem ritka a 8 meteres iszapvastagsag, a Zala torkolatában pedig a 10 méter Ez utóbbi területeken, de elsősorban a Keszthelyi és Szigligeti öbölben a mert ertekek felső 1 1,5 meteres szakasza volt lágy szuszpenzios állapotú iszap Ennek, különösen nagy viharok után, a víz szárazanyag tartalma, illetve tisztasága, átlátszósága szempontjából van nagy szerepe Az iszapvastagsag-terkép tehat hasznos segítséget nyújthat a Balatonon foganatosított profilaktikus, aktív beavatkozások (iszapcsapda kialakítás, iszapfeszin porszívózás stb ) tervezesenél A 3 abra mutatja be a módszertanilag is újdonságnak számító szeizmosztratigrafiai tektonikai térképét A dolgozat fo célja e térkép bemutatása, a szükséges geofizikai alapok es azok lehetséges földtani hátterének ismertetése A kijelölt rétegsor típusok és retegek jellemzése A szeizmosztratigrafiai tektonikai térképén bemutatott 1, 2, 3, íll 6 és 7 számokkal jelzett rétegsor típusok vízszintesen települő retegek összeget jelölik Az un 4 és 5 típus néhány fokkal D DKLnek dőlő rétégét tartalmaz, melyeken belül a Q, T, P, O, A, B rétegek megkulonboztetese vált lehetove Az 1 rétegsor típus a Tihanyi-felszigettol Ny-ra eső szelvényeken, a Balaton É-i pártjához kozeleso szakaszon volt elkülöníthető Geofizikai jellemzése a vékony iszap alatt (közel a part) az akusztikus energia bizonyos szóródása többszörös, de szakaszos hullamvisszaveródest eredményez a Szeizmogramon A parti és partkozeh mederfurasok alapjan feltételezhető, hogy az aljzatban cementalt
3 E 2 abra A Balaton iszapjának vastagságtérképe (szerkesztette Cserny T V Ramos 1988) Fig 2 Isopach map of loose műd of Laké Balaton (compiled by T Cserny V Ramos I
4 L Csilling 1988) Sequence types, 8 transcurrent fault, 9 vertical (normal) fault, 10 tectonically disturbed zone (transcurrent and vertical fault) P, O, A, B = layers
5 törmelék van jelen (deluviális, íll proluvialis genetikajú), amely szétszórja az energiát és nem teszi lehetővé mélyebb tartományokból az információszerzést A 2 rétegsor típus a Tihanyi-félsziget és a Szigliget-obol Ny-i hatara kozott, az 1 rétegsor típus déli folytatásában található A regisztrátumokon a jel altalános amplitudo-csokkenése jellemzi Az iszap és az aljzat szobanforgo rétegsor típusa kozott a határ nem éles, hanem fokozatos átmenettel jelentkezik, mivel a két rétég paraméterei közötti kontraszt kicsi A határfelület alatt a jelszint nagyon alacsony, sót 20 m/sec után teljesen eltűnik A rendelkezésünkre álló néhány archív fúrás alapjan az aljzatot kozetliszt alkotja, minimális homok, íll agyagtartalommal, szemcseosszetetele hasonló a mai balatoni iszaphoz, annal azonban kissé tomottebb lehet A 3 rétegsor típus Tihanytol a révfülöpi orrig csak foltokban, onnan Ny felé egyre nagyobb elterjedésben található meg, a 2 rétegsor típusból D felé, gyakran fokozatos átmenettel Még a 4 5 m vastag iszap mellett is 3 4 m vastagságú tömör képződmény jelenlétét jelzik a reflexiós hullámok A rétegsor típusban vízszintes telepulesu réteg van, ennek következtében nagy amplitúdójú, két erős fázisból allo, tökéletesen folyamatos jelet kaptunk Ezzel különíthető el a többi rétegsor típusától Néhány fúrás adataiból arra következtethetünk, hogy az aljzatot agyagos kozetliszt, kózetlisztes agyag alkotja A 4 rétegsor típus a Tihanyi-félszigettől Ny-ra, kb a Balatonakali előtti térségig terjed E rétegsor típuson belül többszörös reflexiós jelek vannak, melyek kulonbozo retegek hatarfeluleterol verődtek vissza É fele a 3 rétegsor típussal altalaban tektonikusán érintkezik Egy határozott, erős reflexiós jellel jelentkező, kissé egyenetlen határfelület képviseli a,,q-réteg felső határat E felett egymástól gyakran el nem választható rétegek vannak (P, Q, A, B), melyek kozott az átmenet feltehetően folyamatos Ezeknek az un fedorétegek - nek a vastagsága elérheti a 30 métert is A 4 rétegsor típus elterjedési területen mélyült mederfuras mintegy 6 meteres felső szakasza alapjan a rétég tömött, agyagos kozetliszt Az 5 rétegsor típus a Balatonakali térségétől nyugatra a tó deli felenek és a siófoki részmedence teljes egészének aljzatai alkotja Lényegében nem különbözik a 4 típustól, azaz É-on ez is ott kezdődik, ahol a 3 rétegsor típus rétegei D DK-i irányban dőlni kezdenek' E rétegsor típuson belül, egy világosán és hatarozottan jelentkező alsó határfelület választható ki, mely megjelenése alapján három fele is lehet Azt a rétégét, melynek felszínéről ez a határozott jel visszaverődik (1) a siófoki részmedencében,,p -nek, (2) a révfülöpi orr es a Tihanyi-felsziget kozott,,q -nak, (3) Fonyod kornyékén,,t -nek jelöltük A 4 es 5 rétegsor típusok kozott a minimális különbséget az jelenti, hogy a fentebb említett, határozott T vagy,,q felület (un vezerszint) egyike felett a rétegek (P, Q, A, B) hogyan választhatok szét Az 5 rétegsor típus esetében a retegek egymástól jól szétválaszthatok Az egyes retegek felső hatarát geofizikailag az alabbiak szerint jellemezhetjük A P réteg feluleteról visszavert hullám altalaban nagy amplitúdójú és 3 vagy 4 fázisban észlelhető Az O réteg felületéről visszavert hullám amplitúdója kisebb, frekvenciája pedig magasabb mint a,,p rétege, továbbá 2 3 folyamatos fázis figyelhető meg A rétégé vastagsága 0 20 m közötti Tekinteettel arra, hogy a rétég belsejéből alig verődtek vissza jelek, az un O réteg a többinél homogénebb litologiai felépítésű Az,,A rétég felső határfelülete megszakítás nélküli, a jel altalaban 3 4 fázisból áll es az O felszínére vonatkozónál alacsonyabb frekvenciájú Az A réteg belsejében számos, a felső határra is jellemző, de annál kisebb amplitúdójú és megszakítasos jelet figyeltünk meg E rétegen belül tehat további rétegződés lehet, azaz az A rétég kozettanilag heterogénebb, horizontálisan igen változékony A,,B rétég felső hatara erodálódott Csak a to deli felén lathato Maga a B réteg az A felső hataraéval azonos frekvenciájú, de nagyobb amplitúdójú hullámfazissal
6 jellemezhető,>es folyamatos felszínként van jelen a rétég teljes vastagsagaban A B rétég vertikálisan a legvaltozekonyabb, horizontálisan a legkisebb változékonyságot mutatja Az 5 rétegsor típus elterjedési területen mélyült archív mederfúrasbol agyagos kozetliszt és kozethsztes agyag váltakozását írtak le A 6 rétegsor típus a Szigligeti-óból deli részén es a Boglarlelle előtti medencereszben található meg, aranylag keskeny savban A szeizmogram nagyon hasonlít a 3 rétegsor típushoz, bár lehet, hogy az ott talalhatonal keményebb kőzetről verődnek vissza a jelek, A szeizmogramokon csaknem teljes idoszélessegben többszörös hullamvisszavezódes lathato A jel intenzív és magas frekvenciájú, ezert nagyobb melységből mar semmilyen információhoz nem jutottunk Ezt a rétegsor típust északról mindig az 5 rétegsor típus határolja, D fele pedig az 5-os vagy 7-es Mederfuras ebben a rétegsor típusban nem mélyült, a szeizmogramok alapjan valószínűsíthető, hogy a 6 rétegsor típus a D-re vagy DK-re dőlő 5 típus rétegeinek vízszintesen települő szakasza A 7 rétegsor típus a Balaton deli partja menten, kisebb megszakításokkal (Keszthelyi obol, szantodi orr) m széles savban jelentkezik Nagy amplitúdójú jelek jellemzik, két jól definiálható fázissal A regisztratumokon meglevő többszörös jelek megakadályozzak a mélyebb szintekről való információ szerzését A part menti mederfurasok tanusaga szerint itt minimális iszapvastagsag alatt valószínűleg athalmozott, vízben ülepített (és ezért jól tomorodott) finomszemcses homok található A tektonikai eleinek jellemzése A Balaton aljzatának szeizmogramjain zavart zónák lathatok, melyek törésekként vagy toreses zónákként ertelmezhetok A toresek kiválasztásánál es helyük pontos meghatarozasánal az alábbi geofizikai jellemzőket vettük figyelembe az információveszteséget, a reflexiós határfelületek jeleinek eltűnését egy meghatározható sávban, a szeizmikus határok folyamatossaganak megszakadását, azonos réteghatárok reflexiós idojeleinek változását egy meghatározott síkhoz (vagy ponthoz) képest, a megfigyelt visszaverődési idő novekedeset vagy csökkenését E geofizikai jellemzők megfigyelése lehetove tette a vízszintes es függőleges elmozdulások megkülönböztetését, valamint elterjedésük es intenzitásuk alapjan osztályozásukat nagy és kis vízszintes eltolódásokra, nagy es kis függőleges törésekre, valamint toréses zonakra Vízszintes elmozdulásoknál a zavart zóna kiterjedése volt a meghatározó Amennyiben a zóna szelessége meghaladta a 150 méteres határértékét, nagy vízszintes elmozdulásról beszeltünk A függőleges törések eseteben a két elmozdult blokk egymáshoz viszonyított helyzetet vizsgáltuk, ilyen esetben a 10 méternél nagyobb elmozdulást tekintettünk nagy függőleges törésnek A Tihanyi-felsziget Ny-i pártján húzódó balos eltolódás a Balaton aljzatai két részmedencére osztja A K-i reszmedenceben meglevő hosszanti törések dilatációs (másodlagos, un kis) töréseknek tűnnek, melyek csapas menten gyakran elhalnak Földtani határokat altalaban ritkán metszenek A haranttorések két irányban lathatok, éspedig ÉÉNy DDK-i es közelítőleg É D-i csapásban A részmedence legmarkansabban jelentkező, É D-i csapásu, jobbos eltolódása a fiatal, laza üledékekben is nyomozható Ennek valószínűleg konjugalt (un Riedel) párja az ÉÉNy DDK-i balos rendszer (H ancock P L 1985) A Ny-i reszmedenceben több kisebb es egy nagy amplitúdójú harant, illetve hosszanti töréseket (toreses zonakat) jeloltunk ki A Ny-i részmedence kb félénél húzódó ÉÉNy DDK íranyu harantzona is
7 balos eltolódásnak tűnik Feltételezhető, hogy a Balaton aljzatában eszlelt kétirányú haranttores rendszer (konjugalt) egy erőtérben keletkezett A vízszintes mozgások aktív voltát a kornyékén eszlelt földrengések is alatamasztani látszanak (Berhida, Balatonfuzfo, 1987, 1989) A megkezdett kutatások kővetkező fázisában a fenti eredmények figyelembevételevel furasok lemélyítését tervezzük Ezek feladata lesz (1) a holocen uledekek komplex földtani vizsgálata, a to kozepso es nyugati medencéjében, továbbá (2) az aljzatot alkoto, szeizmoakusztikai módszerrel szétválasztott.rétegsor típusok es retegek földtani azonosítása A kutatások befejezése lehetove teszi a to fejlodestorténetenek megismereset, a holocen éghajlati és tavi okologiai körülmények tisztázását, valamint a to eutroflzaciojat csökkenteni hivatott iszapkotrasok helyenek sikeres kiválasztását Köszönetét mondunk munkánk eredményes megvalositasa erdekeben kifejtett segítségükért Violeta Ramos geofizikus-mernoknek, Antonio Ovideo geofizikus techmkus-programozonak és Csilling László geologus-tolmacsnak IRODALOM REFERENCES Boros T Cserny T 1983 A Balaton-kornyek negyedidoszaki képződményéinek építésföldtani jelemzése Építőanyag 35 (4) Corrada R Cserny T Ramos V - Ovideo A - Csilling L 1987 Jelentes a Balatonon végzett szeizmoakusztikai felvételek eredményeiről Foldt Int Adattar, kézirat Cserny T 1985 A Balaton kornyék felső-pannoniai kori képződményéinek epitesfoldtamjellemzese Foldt Int Évijei 1983-rol Cserny T Corrada R 1989 A Balaton medenceje es holocen uledekei részletes geofizikai-foldtani vizsgálatának újabb eredményei Foldt Int Évijei 1987-ről Cserny T - Corrada R - Ramos V Csilling L 1989 A Balatonon végzett szeizmoakusztikai felvételek ujraertekelese (szeizmosztratigrafiai térkép) Foldt Int Adattar, kézirat Hancook P L 1985 Brittle microtectomcs Principles and practice I Struct Geol 7 (3/4) SEDIMENTARY MAPS OF THE BASEMENT OF LAKE BALATON by T Cserny* R Corrada** *Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion ut 14 H-1143 **Geomar, Batabano, Cuba U DC ( Balaton> Keyvords actual geology, geohistory, sedimentation, boreholes, geophysical profiles, Lake Balaton (Hungary) In the course of checking the primary field records based on the characteristic of the reflected signals we differentiated 7 sequence types and attempted to plot them on a map. The so-called Sequence types 4 and 5 contain lavers dipping by 2 4 towards S and
8 SE, respectively of which the separation of Q, T, P, O, A, B layers, chosen at random, could be also plotted on the map Sequence types 1, 2, 3, 6 and 7 represents the complex of horizontally dipping layers Here the separation of the layers could not be carried out by seismo-acoustic methods, so their change in lithology served as basis for their differentiation Based on the geophysical signals and the examined profiles it is possible that Sequence types 3, 4, 5 and 6 are the very same formations and the only difference between them is that they are horizontally deposited (3 and 6) or dipping (4 and 5) On the basis of the layer sequences of the available bottom boreholes Sequence types 1, 2, 3 and 7 all reflect a different lithology Sequence types 1 may indicate clastic sediments, 2 coarse pelite, while 3 a finer but more compact pelite 4 and 5 begin where the layers constituting 3 start dipping towards S SE The sharpest difference between the two latter ones is in the thickness conditions of the dipping layers above the lower, socalled guiding horizon Among the layers of Sequence types 5, in the Siofok sub-basin the,,p, in the central part of the lake the,,q, and at Fonyod the,,t de note an erosional surface of the very same age, though their seismo-acoustic features, and thus also lithology, are different Their surface indicated the most markedly observable guiding horizon Sequence type 6 is the horizontally deposited intermediate part of small extension of Sequence type 5 Sequence type 7 denotes a more compact, probably fine sand bearing sediment (offshore bar) Among the phases, identifiable on the seismograms, both the gradual and sudden transition could be observed On the records cross-bedded (fluvial sediments), greater rock debris spots, and thicker peat occurrences could be also marked Along the profiles selection of tectonic elements and their classification could be also carried out (horizontal, vertical, small or large)
A Balatonon végzett korábbi szeizmikus mérések újraértékelése
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése, 2004 273 A Balatonon végzett korábbi szeizmikus mérések újraértékelése Re-evaulation of earlier seismic measurements on Lake Balaton CSERNY TIBOR 1, PRÓNAY
RészletesebbenA BALATON MEDENCÉJE ÉS HOLOCÉN ÜLEDÉKEI RÉSZLETES GEOFIZIKAI-FÖLDTANI VIZSGÁLATÁNAK ÚJABB EREDMÉNYEI
A BALATON MEDENCÉJE ÉS HOLOCÉN ÜLEDÉKEI RÉSZLETES GEOFIZIKAI-FÖLDTANI VIZSGÁLATÁNAK ÚJABB EREDMÉNYEI Cserny Tibor* - R ubén Corrada** *M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H - 1143 **Geomar,
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax
217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenAVO ANALÍZIS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS ALKALMAZÁSA A SZÉNHIDROGÉN- KUTATÁSBAN
AVO ANALÍZIS ELMÉLETI HÁTTERE ÉS ALKALMAZÁSA A SZÉNHIDROGÉN- KUTATÁSBAN Választható - Műszaki Földtudományi alapszak, Földtudományi mérnöki mesterszak, Olaj és Gázmérnöki mesterszak 2018/19 I. félév TANTÁRGYI
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
RészletesebbenA Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenFöldtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenMTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc.
MTA 188. közgyűlése Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások Horváth Ferenc MTA doktora ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Geomega kft. Budapest,
RészletesebbenBoda Erika. Budapest
Geotermikus energiavagyon becslésének módszere Boda Erika Külsı konzulens: Dr.Zilahi-Sebess László Belsı konzulens: Dr. Szabó Csaba Budapest 2009.06.10 A geotermikus energiavagyon becslés során meghatározandó
Részletesebben1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenA Balaton vízmélységének és tavi üledékvastagságának térképezése vízi szeizmikus szelvények alapján
140/4, 429 438., Budapest, 2010 A Balaton vízmélységének és tavi üledékvastagságának térképezése vízi szeizmikus szelvények alapján ZLINSZKYAndrás 1, MOLNÁR Gábor 2, 3, SZÉKELY Balázs 2, 3 1 MTA Balatoni
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszín alatti fúrások vizsgálata
Geofizikai, földtani, bányászati, fluidumbányászati és környezetvédelmi Vándorgyűlés és kiállítás Pécs, Palatinus Szálló 2009. szeptember 24-26. Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban
Részletesebben3. Fészekmélység. I 0 I k = 3 log(d k / h) + 3 log(e) (D k h) (3.1)
3. Fészekmélység A földrengés katalógus 28 földrengése közül csupán 3751 rengésnek - az adatállomány 18%-nak ismerjük a fészekmélységét. Az adatbázisban egyaránt található műszeres megfigyelésekből számított
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
RészletesebbenOPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.
Részletesebbenbefogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
RészletesebbenTervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.
KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,
RészletesebbenHangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szökevényforrások kimutatásának lehetősége szonár mérésekkel.
Nyugat-Magyarországi Egyetem DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szökevényforrások kimutatásának lehetősége szonár mérésekkel Prónay Zsolt Sopron 2005. Doktori Iskola: Kitaibel Pál Doktori Iskola Program:
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
Részletesebbense és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS
Plate loading módszer m ismertetése se és alkalmazása Alun Thomas SDMTS RHK Kft. Témák Bevezetés San Diego Hindhead Bátaapáti Következtetések Milyen egy helyszíni mérés? Bármilyen vizsgálat, amit valós
RészletesebbenMÉRNÖK- ÉS KÖRNYEZETGEOFIZIKA
MÉRNÖK- ÉS KÖRNYEZETGEOFIZIKA Földtudományi mérnöki MSc, geofizikus-mérnöki szakirány 2017/2018 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN
ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN GYALOG László, BALLA Zoltán, MAROS Gyula Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest Vágattérképek, árokdokumentálási
RészletesebbenKomplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között
Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy
Részletesebben1.5 VÍZKUTATÁS Karszt- és termálvízkutatás* A Maros hordalékkúp geofizikai kutatása** * Hoffer E., Rákóczy I. ** Draskovits P., Но bot J.
1.5 VÍZKUTATÁS 1.5.1 Karszt- és termálvízkutatás* Hazánkban az ivóvíz és az ipari víz kutatása mellett egyre nagyobb szerephez jut a nagyobb mélységű termálvíz, illetve a geotermikus energia kutatása.
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenMilyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez
1 Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez Havancsák Károly Dankházi Zoltán Ratter Kitti Varga Gábor Visegrád 2012. január Elektron diffrakció 2 Diffrakció - kinematikus elmélet
RészletesebbenRudabánya újrafelfedezése
Rudabánya újrafelfedezése Van új a nap alatt Földessy János geológus, egy. tanár Németh Norbert geológus mérnök, egy. tanársegéd Gerges Anita geológus mérnök Kupi László geológus Tóth Szabolcs geológus
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenIV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenMEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM
MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenGEOFIZIKAI MÉRÉSEK. Földtudományi mérnöki mesterszak / Geofizikusmérnöki szakirány. 2017/18 II. félév. A kurzus ebben a félévben nem indult
GEOFIZIKAI MÉRÉSEK Földtudományi mérnöki mesterszak / Geofizikusmérnöki szakirány 2017/18 II. félév A kurzus ebben a félévben nem indult TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi
RészletesebbenPlay Wellness Panzió
Parthenón 1 Play Wellness Panzió Kőzetdeformáció /szerkezetföldtan/ Department of Geoscience UW Madison Department of Geoscience UW Madison 3 Csendes óceán Courtillot et al., 2003 A kőzetek irányított
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenGEOFIZIKA II. Műszaki Földtudományi (BSc) alapszak. 2018/19 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
GEOFIZIKA II. Műszaki Földtudományi (BSc) alapszak 2018/19 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja
RészletesebbenKíSÉRLETI MIKROELEM-VIZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉKI TALAJOKON
M. ÁLL. FÖLDT. NT. ÉV JEL. 1980-RÓL, pp. 93-102. BUDAPEST, 1982 KíSÉRLET MKROELEM-VZSGÁLATOK A MÓRAHALOM KÖRNYÉK TALAJOKON FÜGED P. UBUL-KuT LÁSZLÓ Az iparszerü mezogazdasági termelés számára egyre fontosabb,
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata
kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44
RészletesebbenA BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenGondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége
Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége Halmóczki Szabolcs, Dr. Gondi Ferenc BGT Hungaria Kft. Sikeres és tanulságos
RészletesebbenVölgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, március 4. (BME, Kmf.16.
Völgyesi L.: Tengerrengések és a geodézia Rédey szeminárium MFTTT Geodéziai Szakosztály, 2010. március 4. (BME, Kmf.16. Oltay terem) A korábban meghirdetett előadásnak a 2010. február 27.-én Chile partjainál
RészletesebbenA Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN
A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN INVESTIGATION OF SEDIMENTS OF LOW HILL AREA OF PÉTERVÁSÁRA BASIN Abstract The Pétervására Basin is situated
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenA teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide!
A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenSz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1
Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenQUATERNARY TECTONICS AND SEDIMENTATION IN NORTH-EASTERN HUNGARY
ANN. REP. OF THE GEOLOGICAL INSTITUTE OF HUNGARY, 1994 1995/II: 69 73 (2000) QUATERNARY TECTONICS AND SEDIMENTATION IN NORTH-EASTERN HUNGARY by SÁNDOR JASKÓ Geological Institute of Hungary H 1143 Budapest,
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
RészletesebbenGeotechnikai szondázások eszközök
Geotechnikai szondázások eszközök Dr. Horváth Tibor GEOVIL Kft. Canterbury Enginnering Association (UK) 2013. november 26. GEOVIL KFT. GEOVIL Kft. GEOTECHNIKAI IRODA 2000 Szentendre, Pf. 121. www.geovil.hu;
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenKőzetállapot-előrejelzés mélyfúrás-geofizikai mérések alapján vágathajtás irányítás céljából. Tartalom
Bányászati Geológus Fórum Mátrafüred, Kőzetállapot-előrejelzés vágathajtás irányítás céljából Szongoth Gábor Tartalom Bevezetés Az alkalmazott mélyfúrás-geofizikai módszerek RMR/Q rendszerű kőzettest-osztályozás
RészletesebbenÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN
Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenMUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK
MUNKANAPLÓ HIDEG-LYUK 2005.10.01. Bejárat takarítása; járattalpi omladék eltávolítása; ajtókozmetika; az új hasadék kitöltésének próbabontása (a nagyon nagy kövek mozognak, huzat van...); az új hasadékba
RészletesebbenREPÜLŐTEREK Dr. LŐRINCZ JÁNOS általános igazgató Re 1
REPÜLŐTEREK Dr. LŐRINCZ L JÁNOSJ általános igazgató Re 1 College Park Reptér Washington, DC től északra. 1909 óta működik, hat évvel később kezte működését azután, hogy a Wright Fivérek először repültek
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
RészletesebbenAZ ALFÖLD-KUTATÁS PROGRAMJA
M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1981 ÉVRŐL, pp 51-55 BUDAPEST, 1983 AZ ALFÖLD-KUTATÁS PROGRAMJA RÓNAI ANDRÁS M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H-1143 ETO 061 6 55(439)(047 1) 55
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenA mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban Zilahi-Sebess László Geo-Log Környezetvédelmi és
Részletesebben