energetikai auditálása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "energetikai auditálása"

Átírás

1 Magyar Mérnöki Kamara nergetikai Tagozat NRGIARNDSZRK energetikai auditálása Tanulmány Budapest, március 1

2 A tanulmány a Magyar Mérnöki Kamara 2012/13. évi feladatalapú pályázata és támogatása keretében készült. nergetikai Tagozat elnöke: Gábor András Témavezető: Dr. Büki Gergely Közreműködők: Hunyadi Sándor Nagy Vince Tűdős Tibor Zanatyné Uitz Zsuzsanna az nergetikai Tagozat elnökségi tagjai Cservenyák Gábor az Épületgépész Tagozat alelnöke 2

3 Tartalomjegyzék Pályázat: Az energiarendszerek energiahatékonyságának auditálása 5 1. Az audit és energiaaudi fogalma, helyzetkép Audit, auditálás Az auditálás fogalma Az audit típusai Az auditálás szakterületei nergiaaudit, energetikai auditálás Az energiaaudit fogalma Épületek energiatanúsítása és energiaaudit fogalmak Következtetések a helyzetképből nergiarendszerek és az energiaaudit Önálló energiarendszer energiaellátása ogyasztói energiatakarékosság nergiacímkés berendezések Épületek energiatanúsítása gyéb fogyasztók energiaigénye Gazdaságos fogyasztói energiatakarékosság Az energiarendszer energetikai-gazdasági hatékonysága nergetikai hatékonyság Gazdasági hatékonyság Optimális primerenergia-struktúra Gazdaságos energiastruktúra nergiastruktúra és a környezet Települések energiaellátása, energiarendszerek együttműködése nergiafejlesztések gazdaságossága, megtérülése Az energiaaudit típusa és készítése lőírt és piaci energiaaudit nergiaauditorok, energiaauditáló csoport Az energiaauditorok jogosítása és regisztrálása Az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás és az energiaaudit nergetikai tervezés SCO-rendszer, energiahatékonysági szolgáltatás Tervezés, szolgáltatás és auditálás harmóniája Az energiaaudit díjazása 64 3

4 4. Az energiaauditorok kiképzése Az energiaauditorok kiválasztása és kiképzése A jelenlegi energetikai auditorképzés áttekintése Pillanatkép BM Mérnöktovábbképző Intézet M elnőttképzési Regionális Központ Javaslat az energetikai auditorképzés kidolgozására Az energetikai auditorképzés tananyaga Az energetikai auditorképzés irányítása Az energetikai auditálás útmutatója 73 Javaslat az energiarendszerek auditálásának szabályozására A szabályozás indoka és időszerűsége nergiarendszere, ahol energiaaudit előírása indokolt nergiarendszerek energiaauditjának tartalma Az energiarendszer energiaszintjei és energiamérlege Az energiarendszer energetikai és gazdasági hatékonysága Az energiarendszer fejlesztése, megtérülése Az energiarendszer környezeti hatásai Települések energiaauditjának tartalma nergiaauditot végző auditorok, auditáló csoport Az energiaauditorok kiképzése Az energiaauditorok jogosítása és regisztrálása Az eddig megtett lépések 87 Összefoglalás 93 4

5 nergetikai Tagozat feladatalapú pályázata Az energiarendszerek energiahatékonyságának auditálása A MMK nergetikai Tagozata 2011-ben feladatalapú pályázat keretében elkészítette Az energiaellátás fogalom- és mutatórendszere, az energiarendszerek hatékonyságának auditálása című tanulmányt. bben a tanulmányban javasolta az energiarendszerek energiahatékonyságának auditátását, és bevezetésének kidolgozását. Az időközben megjelenő U irányelv egyrészt definiálja az energiaaudit fogalmát: olyan szisztematikus eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, illetve magán vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről. Másrészt szorgalmazza bevezetését: A tagállamok előmozdítják a képesített vagy akkreditált szakemberek által független módon folytatott, megfizethető energiaaudit elérhetőségét minden végfelhasználó számára. A tagállamok programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a háztartásokat és a kis- és középvállalkozásokat is energiaaudit elvégeztetésére ösztönözzék. A tagállamok olyan konkrét példákat ajánlanak a kis- és középvállalkozások figyelmébe, amelyek bemutatják, hogyan segíthetik az energiagazdálkodási rendszerek az üzleti vállalkozásaikat. Az energetikai auditálás kidolgozása kamarai és kormányzati feladatokat egyaránt képez. A kamarai feladatokat elsősorban az előkészítés jelentheti, amelyet feladatalapú pályázatban kívánunk kidolgozni. A közös feladat azt is jelentheti, hogy a kamarai feladatok kidolgozásához a MMK kormányzati támogatást kérjen. A kamarai előkészítés során a feladatalapú pályázat keretében három kérdéscsoport vizsgálatát tartjuk indokoltnak. eltárandó, hogy a szervezendő energiaauditálás milyen témákat érintsen és mely területekre terjedjen ki. lőterjesztést készítünk az energiaaudit akkreditálására. Javaslatot teszünk az auditáló csapat kiképzésére: 1. Az energiaauditálás témái, szakterületei Az energiaaudítálás témái: nergiaigények. ogyasztói csoportok hőigényei (fűtés/hűtés), villamosenergia- és egyéb energiaigények, az igények változása, az energiatakarékosság és -hatékonyság. nergiaellátás rendszere. nergiatermelő berendezések jellemzői, energiavételezés (távhő, villamos energia) jellemzői, energiafogyasztó berendezések (technológiai berendezések, épületek) energiaigényessége. Primerenergia-igényesség. Az energiarendszer saját primerenergia-felhasználása, annak mennyisége, összetétele és beszerzése, költségei. A primerenergia-váltás indokoltsága, és a megújuló energiák hasznosításának lehetőségei. 5

6 nergiahatékonyság. Az energiafogyasztás, az energiatermelés és az energiaellátás energetikai mutatói. Összehasonlítható energiahatékonysági mutatók: termék- vagy területegységre vetített primerenergia-, illetve energiaköltség-felhasználás. nergiaaudit területei. Az energiaauditot milyen termelői, szolgáltatói, lakossági és intézményi, és milyen területi, egyedi és közösségi (hálózati, távhő) energiaellátásokra indokolt elkészíteni? 2. lőterjesztés az energiaaudit bevezetésére nergiaaudit szervezése. Az energiaauditot milyen méretű és összetételű auditáló csapattal lehet hatékonyan és költségkimélő módon ellátni? Az auditáló csapatot milyen meglévő szervezetek bázisán lehet hatékonyan megszervezni, és a szervezésben milyen szerepet tölthet be a Magyar Mérnöki Kamara? lőterjesztés az energiaaudit bevezetésére, akkreditálására. A vizsgálat keretében előtejesztés-javaslatot készítünk, amely alapján a Magyar Mérnöki Kamara előterjesztést tehet az energetikai kormányzatnak az energiaaudit hazai bevezetésére és akkreditálására. 3. Az auditáló csapat kiképzése Az energiaaudit csak akkor lehet hatékony eszköze az energiahatékonyság növelésének, ha az abban résztvevők megfelelően célzott energetikai képzésben és akkreditálásban részesülnek. A képzés anyagának kidolgozása és a képzés a Magyar Mérnöki Kamara feladata lehet. A képzés kiterjed a szükséges energetikai alap- és szakismeretekre, a kapcsolódó U irányelvek és a hazai energetikai rendeletek ismertetésére. A pályázat keretében a tervezett képzés irányelvei kerülnek kidolgozásra. Az előkészítő és a tényleges vizsgálatok felelőse a MMK nergetikai Tagozata, témavezetője dr. Büki Gergely. Az előkészítő vizsgálatokba az Épületgépészeti Tagozat bevonását tartjuk indokoltnak, elsősorban konzultációk keretében. A tényleges, már kormányzati támogatással végzendő kidolgozás folyamán az említett tagozaton kívül szükségessé válhat további tagozatok (Olaj- és Gázipari, Szilárdásvány-bányászati, lektrotechnikai, Környezetvédelmi Tagozat stb.) bevonása is, természetesen megfelelően koordinált munkamegosztás mellett. A kamarai feladatalapú pályázat keretében elvégzendő előkészítő vizsgálatok határideje: március 30. A kamarai pályázati összeg az nergetikai Tagozat részére: t, a konzultációban résztvevő Épületgépészeti Tagozat számára t. A tényleges kidolgozás során kormányzati támogatásként ennél nagyobb összeg kérését tartjuk indokoltnak. Dr. Büki Gergely témavezető Gábor András a MMK nergetikai Tagozat elnöke Budapest, június 14. 6

7 1. Az audit és az energiaaudit fogalma, helyzetkép Az energetikai minősítés kulcsszavai (energiacímke, energiatanúsítás, energiaaudit) az utóbbi időben robbanásszerűen terjednek. Például az Internet Google keresőprogramjában az érintett kifejezések előfordulási gyakoriságának nagyságrendje ( ): energetikai címkézés épületek energetikai tanúsítása energetikai auditálás 5,3 millió 1,0 millió 51,8 millió A nagy előfordulási számok mellett a másik megfigyelhető jellemző az egyes fogalmak használatának zavara, amely elsősorban az energetikai tanúsítás és auditálás esetén szembetűnő. A tisztánlátás érdekében indokolt egyrészt az auditálás és az energetikai auditálás fogalmának vizsgálata, másrészt az energiaauditálás hazai használatának áttekintése Audit, auditálás Az auditálás fogalma Az auditálás, az audit fogalmát előbb függetlenül az energetikai felhasználásától önmagában célszerű áttekintenünk. Nagyon sok meghatározás van forgalomban, teljességre nem törekedve, néhányra hivatkozunk. A Magyar Értelmező Kéziszótár 1 szerint az auditálás a vállalkozók éves beszámolójának, ill. vagyoni, pénzügyi helyzetének felülvizsgálata és hitelesítése. Valamely vállalat, vállalkozás működésének, számviteli, ügyviteli, információs stb. szakszerűségének vizsgálata, ellenőrzése. Az Idegen Szavak Gyüjteménye szerint 2 : az auditálás valamely vállalat szakszerűségének vizsgálata; könyvvizsgálat. A Gazdasági Szótár 3 szerint az audit a működés átfogó, utólagos ellenőrzése. Az auditált mérleg pedig a könyvvizsgáló által ellenőrzött, hitelesnek minősített mérleg. A Wikipédia szerint 4 az "audit" szó mai jelentése már jellemzően a "vizsgálat". Általában egy működő rendszerre, folyamatra, termékre vonatkozik, megvizsgálva, hogy az mennyire felel meg az elvárásoknak, előírásoknak. 1 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó www,penzportal.hu 4 7

8 Az MSZ N ISO szabvány 5 szerint az audit az auditkritériumokra (előirányzatok, eljárások vagy követelmények összességére) vonatkozó auditbizonyítékok (ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ) nyerésére és azok objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Auditkritérium: hivatkozási alapnak használt irányvonalak (politikák), eljárások vagy követelmények összessége. Auditbizonyíték: az auditkritériumokra vonatkozó ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk. Az auditot auditcsoport végzi, amely egy vagy több auditorból áll, szükség esetén szakterületi szakértő támogatásával. Az auditor az a személy, aki bizonyított személyi tulajdonságokkal, igazolt képességgel, ismeretekkel és készségekkel rendelkezik. Az audit több alapelvre támaszkodik. Az alapelvek érvényesülése előfeltétele a megfelelő és elegendő auditkövetkeztetés megfogalmazásához, és ahhoz, hogy hasonló körülmények között egymástól függetlenül dolgozó auditorok hasonló következtetésekre jussanak. Az auditorokra a következő alapelvek vonatkoznak: tikus magatartás a szakmai elkötelezettség alapja. Az audit lényeges követelményei: bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás. Tisztességes beszámolás azt jelenti, hogy az audit megállapításai, következtetései és jelentései a valóságnak megfelelően és pontosan tükrözzék az audit során végzett tevékenységet. A jelentés tartalmazza a tapasztalt akadályokat, illetve az auditcsoport és az auditálás alatt álló szervezet között fennmaradt véleménykülönbséget. Szakmai gondosság feleljen meg a feladat fontosságának, az ügyfelek és érintettek bizalmának. ontos tényező az auditorok megfelelő felkészültsége. üggetlenség az alapja az audit pártatlanságának és objektivitásának. Az auditorok legyenek mentesek minden részrehajlástól és érdekütközéstől. Az audit megállapításai és következtetései csak az audit bizonyítékain alapuljanak. Bizonyítékokon alapuló megközelítés szükséges a megbízható és reprodukálható auditkövetkeztetésekhez. Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók. Sokoldalúan vizsgálja az audit fogalmát Pető Dávid Ph.D. értekezése 6. Megállapítja, hogy az auditálás és az ahhoz kapcsolódó fogalmak meghatározásai gyakran pontatlanok, tisztázásra szorulnak. Gyakran összekeverik az auditálás, az ellenőrzés, 5 MSZ N ISO 9000:2005, Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár uality management systems. undamentals and vocabulary (ISO 9000:2005) MSZ N ISO :1998, Minőségirányítási és minőségbiztosítási szabványok. 1. rész: Irányelvek a kiválasztáshoz és az alkalmazáshoz uality management and quality assurance standards. Part 1: Guidelines for selection and use (ISO :1994) MSZ N ISO 9001:2009, Minőségirányítási rendszerek. Követelmények uality management systems. Requirements (ISO 9001:2008) MSZ N ISO 9004:2010, A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés Managing for the sustained success of an organization. A quality management approach (ISO 9004:2009) MSZ N ISO 19011:2012, Útmutató irányítási rendszerek auditálásához Guidelines for auditing management systems (ISO 19011:2011). 6 Pető D.: Kockázatértékelési metrika az információtechnológiai auditálásban. BC,

9 a könyvvizsgálat, a belső ellenőrzés fogalmát. A szerző az auditálás több meghatározását idézi, ezekből emelünk ki kettőt. A Krupp cég auditálási kézikönyve a 19. század második felében úgy fogalmaz, hogy az auditorok feladata annak eldöntése, hogy a törvényeket, szerződéseket, előírásokat és eljárásokat megfelelő módon figyelembe veszik-e, illetve, hogy minden üzleti tranzakciót a rögzített előírásoknak megfelelően és sikeresen hajtanak-e végre. zzel kapcsolatban az auditoroknak javaslatot kell megfogalmazniuk a szerződésekkel kapcsolatban. Az Amerikai Számviteli Társaság (American Accounting Association) szerint az auditálás olyan rendszeresen ismétlődő folyamat, amely tárgyszerű bizonyítékok szerzésére és azok objektív értékelésére irányul. zeknek köszönhetően megfelelő bizonyítékokhoz lehet jutni annak megállapításához, hogy az ellenőrzött szervezet gazdasági eseményeiről szóló állítások milyen mértékben felelnek meg az előre rögzített szabályoknak. Az összehasonlítás eredményét vélemény formájában közlik az érdekeltekkel. A szerző foglalkozik az auditálás és az ellenőrzés fogalmak használatával. A magyar szóhasználatban az auditálással gyakran szinonim fogalomként említik az ellenőrzést. Az ellenőrzés valakinek vagy valamely tevékenységnek, munkának vagy állapotnak, helyzetnek az elbírálás végett történő megvizsgálása vagy figyelemmel kisérése, illetve adatok vagy méretek helyességük szempontjából történő felülvizsgálata Az audit típusai Az audit nagyon sokféle lehet, többféleképp is csoportosítható. A Wikipédia és a többi megjelölt forrás leginkább a szerint csoportosít, hogy ki végzi az auditot, és mi az audit tárgya. a) Ki végzi az auditot? Az audit végzője szerint háromféle auditról beszélhetünk: belső, külső beszállítói és külső tanúsító auditról. Belső audit, vagy másképp első fél által készített audit az, amikor az auditot a vállalat saját munkatársa, vagy a vállalat megbízásából külső szakértő végzi. A belső audit célja lehet felkészülés a külső auditra, belső felülvizsgálat annak érdekében, hogy minden a terv szerint halad-e, vagy belső hibák, fejlesztési lehetőségek feltárása. Külső beszállítói audit, vagy másképp második fél által készített audit az, amikor a megrendelő felülvizsgálja a beszállítója működését, folyamatait azért, hogy megállapítsa, azok alkalmasak-e az ő megrendelői igényeinek a kielégítésére. nnek az üzleti kapcsolatokban van nagy jelentősége. Beszállítói auditot egy vállalat több céllal végezhet. Új beszállítók esetén a megfelelő beszállító kiválasztásához, régi beszállító esetén pedig az együttműködési vagy szállítási problémák kivizsgálására, a beszállító folyamatainak javítására, vagyis azért, hogy a jövőben is alkalmas legyen a megrendelői igények kielégítésére. A beszállítók számára a beszállítói auditon való részvétel célja új kapcsolat kialakításakor (üzlet elnyerésekor) a beszállítói körbe való bekerülés, míg meglévő 9

10 megrendelő esetén a folyamatok javítása, és ezáltal a beszállítói körben való bennmaradás. A beszállítói auditot a megrendelő munkatársai, vagy a megrendelő megbízásából külső szakértők végzik, akik egyrészt képzett auditorok, másrészt szakemberek az adott szakterületen. A beszállítói audit az auditált rendszer vagy folyamat objektív vizsgálatát, és egy követelményrendszerrel való összevetését jelenti. A beszállítói audit követelményrendszere valamely alapszabványon alapul, amit a megrendelő saját sokszor szigorúbb követelményeivel is kiegészíthet. Külső tanúsító audit, vagy másképp harmadik fél által készített audit az, amikor az auditot a megrendelő-beszállító kapcsolattól független, harmadik fél, a tanúsító végzi. A tanúsító auditokat mindig egy független külső fél, a tanúsító szervezet hajtja végre a tanúsított cég megbízásából. Tanúsítást kérhet egy vállalat a saját irányítási rendszerére (pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, információbiztonsági irányítási rendszer stb.), valamely projektjére vagy tevékenységére, vagy valamely termékére. A tanúsítás mindig a tanúsítás tárgyának felülvizsgálatát jelenti az azzal szemben támasztott (pl. szabvány által megfogalmazott) objektív követelményrendszerrel szemben, és az annak való megfelelőséget igazolja. A tanúsítási eljárás mindig egy független, szabályozott eljárás, kötött lépésekkel, felülvizsgálatokkal, dokumentálási kötelezettséggel, és meghatározott felelősségekkel. A tanúsítás elvégzéséhez éppen azért a tanúsító testületnek konkrét eljárással kell rendelkeznie az adott követelményrendszer (pl. szabvány) szerinti tanúsítási eljárás lefolytatására. z az eljárás a gyakorlatban, az üzleti életben akkor bír jelentőséggel, hogyha ennek az eljárásnak a megfelelőségét egy külső fél, egy akkreditáló testület is a nemzetközi követelményeknek megfelelően felülvizsgálta és annak megfelelőségét igazolta, azaz akkreditálta. A tanúsítási eljárás menete általában a következő lépésekből áll: tanúsítás kezdeményezése, ajánlatadás és megállapodás a tanúsításról, tanúsított vállalkozás tanúsítás tárgyához kapcsolódó dokumentációjának áttekintése, tanúsítás helyszíni szakaszainak a lefolytatása, az auditterv elkészítése, eredmények dokumentálása (esetleg közben az auditon talált hibák, nemmegfelelések kijavítása), tanúsító testületen belül az audit lefolytatásának és eredményeinek az értékelése, a tanúsítvány odaítélése. b) Mi az audit tárgya? Az audit tárgya szempontjából megkülönböztethetünk termék-, folyamat- vagy eljárás- és rendszerauditokat. Termékaudit esetén a szervezetnek auditálnia kell a termékeket a termelés és szállítás meghatározott fázisaiban, hogy igazolja azok megfelelőségét az összes előírt követelmény szerint, úgymint a termék összes mérete, funkció, csomagolás, címkézés. A termékauditot előre meghatározott gyakorisággal kell elvégezni. 10

11 ljárás- vagy folyamataudit célja valamely eljárás, vagy folyamat minőségének, alkalmasságának megítélése. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy az eljárás végrehajtása során valamennyi vonatkozó előírást, utasítást, szabályzatot, paramétert betartottak-e, valamint az előírások alkalmasak-e a folyamatok szabályozására, hatékony megvalósítására, a folyamatok lefolyását az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására. A használt dokumentumokat abból a szempontból értékelik, hogy célszerűek-e, nem tartalmaznak-e ellentmondásokat, redundanciákat. Rendszeraudit tárgya maga a tanúsítandó/tanúsított rendszer (pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, információbiztonsági irányítási rendszer stb.) A rendszeraudit lefolytatása során az adott rendszer és a hozzá kapcsolódó törvényi szabályozás (szabvány) mondja ki a követelményeket. Az audit típusairól a Miskolci gyetem Vezetéstudományi Intézet 7 ad áttekintést (1. ábra). 1. ábra. Az audit típusai z az ábra az audit tárgyát az előzőekhez képest kiterjeszti a személyekre is. A személyaudit: egy személy tudásának, képességeinek és/vagy tulajdonságainak a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelését vizsgálja. Ugyanakkor az ábra a készítőn és a tárgyon kívül az audit további csoportosításának lehetőségére is utal: Belső audit: a szervezet által saját rendszerén, belső auditorral lefolytatott eljárás. Belső auditra sor kerül a tanúsítás előtt is, továbbá utána rendszeresen. lőaudit: opcionális lehetőség, ahol a tanúsítandó szervezet kérésére külső 7 11

12 szereplő vizsgálja meg a követelmények teljesülését. Célja, hogy feltárja az esetleges hiányosságokat, pontatlanságokat még a tanúsítási folyamat előtt. Tanúsítási audit: tanúsító szervezet által végzett audit, célja a tanúsítvány kiadhatóságának megállapítása. Megfelelés esetén az auditcsoport javaslatot tesz a tanúsítvány kiadására. elülvizsgálati audit: éves rendszerességgel, tanúsító szervezet által végzett audit, melynek célja megvizsgálni a menedzsment-rendszerrel szembeni követelmények folyamatos teljesülését. A tanúsított szervezet kérésére kerül sor a felülvizsgálati auditra, legkésőbb a tanúsítás évfordulójának napján. Ha nem kerül rá sor, a kiadott tanúsítvány érvényét veszti. Megújító audit: hároméves rendszerességgel, a tanúsított szervezet kérésére sorra kerülő audit, melynek oka, hogy a tanúsítvány határozott időre kerül kiadásra. Az auditálás folyamatáról, főbb tevékenységeiről és dokumentumairól szintén a M Vezetéstudományi Intézet ad áttekintést (2. ábra). 2. ábra. Az audítálás folyamata Az ábrán feltüntetett folyamatokból csak a tervezést ismertetjük. Az audit megtervezése és előkészítése az audit céljának, ezáltal pedig a követelményeinek meghatározásával kezdődik. Le kell határolni az audit terjedelmét a földrajzi elhelyezkedés, a szervezeti egységek, a vizsgálandó folyamatok és az audit időintervalluma tekintetében. A fenti kérdéseket az auditot kérő határozza meg. 12

13 Az auditot végző feladata, hogy meghatározza az audit megvalósíthatóságát: elegendő szakmai és szervezeti információ áll-e rendelkezésre az audit tervezéséhez, megfelelő-e az auditált együttműködése, rendelkezésre állnak-e a szükséges időbeli és személyi erőforrások. Az audit megvalósíthatósága esetén feladat az audit-csoport összeállítása és a csoportvezető auditor kijelölése. A feladat méretétől és összetettségétől függően lehet, hogy egy auditor látja el az összes tevékenységet. A csoport kialakításakor figyelemmel kell lenni: audit céljának megfelelő szakismeret és követelményismeret (szabvány) megléte, az auditcsoport tagjai hatékonyan tudjanak együtt dolgozni, auditorok függetlensége biztosítható legyen, nyelvi, szociális és kulturális kérdések kezelhetőek legyenek (több multinacionális vállalat esetében a minőségügy munkanyelve hazánkban is angol), audit területe, földrajzi elhelyezkedése, időtartama alapján elvégezhető legyen. A csoportvezető auditor speciális felelősséggel bír a munka során: meghozza a döntéseket az audit során, elkészíti az audittervet, mely az audit lebonyolításának menetrendje, meghatározza az auditcsoporton belüli munkamegosztást, felkészíti és koordinálja a csoportot, előkészíti és ellenőrzi az audit munkadokumentumait, eljár a csoport képviseletében, kapcsolatot tart az auditálttal, elkészíti az audit jelentését. A beosztott auditorok felelőssége a csoportban való együttműködésre, és szűkebb feladatuk magas színvonalú ellátására terjed ki Az audítálás szakterületei Az audit fogalmának és típusainak áttekintése után célszerű azt is megvizsgálnunk, hogy az audit egyes típusait az energetikán kívül milyen szakterületeken használják. Az energiaaudit fogalmával és hazai helyzetképével külön pontban foglalkozunk. A szakterületek közül kettőt emelhetünk ki: Az audit fogalma alapján elsőként azt emelhetjük ki, hogy az auditálás végzése mindenekelőtt a vállalatok teljes körű tevékenységének felmérésére, értékelésére és minősítésére szolgál. Különösen fontos az auditálás akkor, ha a vállalat jelentős átalakítás, fejlesztés, profilváltás stb. előtt áll, vagy ha tulajdonosi köre és környezete, pl. piaca lényegesen megváltozik. Minősített auditálásra volt szükség pl. az MVMT vállalatainak MVM részvénytársaságokká történő átalakításakor, különösen pedig az állami társaságok privatizálásakor a társaság hiteles értékének megállapítása érdekében. A szakterületek közül pedig különösen fontosnak ítélhetők a minőségirányítási rendszerek (MIR), elsősorban azért, mert ezekre alakították ki a megfelelő szabványokat (MSZ N ISO 19011) és auditálási szabályokat. Az auditálás további szakterületeire teljesség és fontossági sorrend igénye nélkül a következő felsorolás utal: 13

14 Környezetvédelmi auditálás (ökoaudit) 8 9 egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyiségek készítenek különböző tevékenységekről és gyakorlatról abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést. Az ökoaudit a környezeti állapot megismerését célozza, amely szükséges a környezetpolitika kialakításához. Munka és Család audit 10 közvetlen célja, hogy elősegítse a munka és a munkán kívüli élet összeegyeztetését és ezáltal növelje a dolgozók munkahelyi megelégedettségét, motiváltságát, elkötelezettségét. Klinikai audit 11 célja a gyógyító-ápoló tevékenység javítása azáltal, hogy ciklikusan ismétlődő folyamat során az orvosok, ápolók és szakdolgozók szisztematikusan áttekintik a betegellátó tevékenységük eredményességét, és ha szükséges változtatnak a betegek kezelésével és ellátásával kapcsolatos gyakorlaton. Adatvédelmi audit 12 az érintett szervezet személyes adatkezelési gyakorlatának átfogó vizsgálatát jelenti, melynek segítségével kiszűrhetők a jogsértések, valamint az ajánlások követésével az adatkezelés jogszerűvé tehető. Az adatvédelmi audit elsősorban azon szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok) számára fontos, amelyek tevékenysége döntően személyes adatok kezelésén alapul. Információtechnológiai audit 13 a számviteli típusú auditokhoz kapcsolódik, de nemcsak a számviteli dokumentumok és eljárások elemzését jelenti, hanem a vállalat teljes működésére kiterjedő vizsgálat során előtérbe kerülnek az információhoz kapcsolódó területek beszerzési folyamatai és működése. Közúti biztonsági audit 14 a közúti infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósított létesítmények átadás előtt és az üzemeltetés korai szakaszán végzett független, részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzése. A kérdést U irányelv 15 és kormányrendeletek szorgalmazzák, és lényeges a MMK szerepvállalása is mesteriskolák indításával 16. Megjegyzés: A hivatkozásokból általában az tűnik ki, hogy az audit tényfeltáró vizsgálat és átfogó elemzés, szemben a megfelelőséget igazoló tanúsítással. Bizonyos keveredés néhány esetben tapasztalható Tenk A.: Vállalatok környezetvédelmi auditálása Szakmai irányelv a klinikai audit végzéséhez, Pető D.: Kockázatértékelési metrika az információtechnológiai auditálásban. BC, /2011. (VIII.31.) Korm. rendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. 15 Az urópai Parlament és a Tanács 2008/96/K irányelve a közúti infrastrutúra közlekedésbiztonsági kezeléséről 16 Közúti biztonsági auditor alapképzés és továbbképzés. Mérnök Újság 2012/8-9. sz. 14

15 1.2. nergiaaudit, energetikai auditálás Az Internet Google keresőprogramjában az audit és auditálás címszavak alatt nem gyakran fordul elő az energiaaudit és energiaauditálás, de ebben a jelzős szerkezetben igen nagy számban jelennek meg. A megjelenésben az épületek energetikai tanúsítása és az energiaaudit gyakran együtt fordul elő, külön értelmezéssel vagy szinte szinonimaként. lőbb csak az energiaaudit fogalmakat tekintjük át, majd külön ismertetjük az épületek energetikai tanúsítása és az energiaaudit fogalmak együttes megjelenését Az energiaaudit fogalma Az energiaaudit fogalmát széles körben használják és definiálják. Néhány egyéni és intézményi meghatározást idézünk: Az energiaaudit: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit 17. Az energiaaudit minden fajta energia egy bizonyos időtartam alatt felhasznált mennyiségének és költségeinek értékeléseként definiálható. Az audit többek között a következő kérdésekre keres választ: milyen fajta energiát használnak fel, mennyi energiát használnak fel, ez az energia mennyibe kerül, hol van energiafogyasztás, melyek a fő tevékenységek? A helyzet előzetes felmérése után részletesen meg kell vizsgálni a következőket: a fő energiaáramok mérése; a főbb berendezések, épületek és szolgáltatások teljesítménye, hatásfoka; az ellátórendszer és az energiaelosztás; az épület használata; környezeti tulajdonságok, adottságok (hőmérséklet, páratartalom stb.); az energia-menedzsment vizsgálata; a lehetséges energia- és költségmegtakarítási lehetőségek körvonalazása, tanácsok nyújtása 18. Az energiaaudit az energetikai tanúsításnál sokkal részletesebb, mért adatokon alapuló vizsgálat. Az energia átvilágítás célja az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása, az energia használatának megértése, nem ritkán a pazarlás leleplezése, a költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és elemzése pl.: fejlettebb üzemelési eljárások alkalmazása, új berendezések használata. Az energia audit jelentés röviden összefoglalva tartalmazza az energia elemzés végeredményét, energia- és költség megtakarítási ajánlásokat ad illetőleg szükség esetén bankra kész javaslatot foglal magába 19. Az energiaaudit egy létesítmény vizsgálata, hogyan használja fel az energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változásokat javasol végrehajtani az üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges beépíteni, amelyekkel jelentős energia, illetve energiaköltség takarítható meg (B.L. Capehart, M.B. Spiller) /2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról

16 Az energiaaudit egy épületben, intézményben, létesítményben, ipari üzemben alkalmazott energiahordozók és költségek meghatározása, az energia használatának és feltehetően pazarlásának megítélése, költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és értelmezése (fejlettebb üzemeltetési eljárások, új hatékonyabb berendezések), a változatok teljes élettartamra végzett gazdasági elemzése, opcióban bankrakész javaslat készítése (mhő L., J. lanagan) 20. Az energiaaudit végeredménye egy műszaki és egy vezetői összefoglaló. lőbbi a rendszerek energiafelhasználási szempontú leírása mellett a műszaki veszélyekre és lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Utóbbi közgazdasági-menedzsment összefüggésben írja le a meglévő rendszereket, és döntés-előkészítő anyagként vázolja a lehetséges kitörési utakat. Az audit hasznos minden vállalkozásnak, ahol az energiaköltségek a termelési/szolgáltatási értékképzésben jelentősek (meghaladják az árbevétel 5%-át) 21. Az energetikai auditálás célja az, hogy az átadott energetikai számlák és szerződések mélyreható vizsgálatával fény derülhessen a vizsgált időszakra vonatkozóan az esetleges túlfizetésekre. gyszerűsített energetikai auditálás során egy akkreditált energetikai cég felméri és elemezi a közüzemi szerződéseket, számlákat és fogyasztási szokásokat. Nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy amennyiben bármely vállalkozásnál az elmúlt 1 2 évben részletes energetikai átvilágítás nem történt, illetve speciális ismeretekkel rendelkező energetikai szakértő nem végez energiagazdálkodási feladatokat, úgy éves szinten jelentős energiaköltség-csökkenés érhető el. A közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolatok felülvizsgálatával fény derül az esetleges túlfizetésekre, kiemelten a villamos- és földgázenergia, valamint a távhő szolgáltatások esetében. Az auditálási folyamat nevesíti a visszamenőlegesen, egy összegben visszaigényelhető korábbi esetleges túlfizetéseket, megvizsgálja az évenkénti megtakarítási lehetőségeket, javaslatokat fogalmaz meg a racionális energiapolitika kidolgozásához, illetve a felmérés végeztével, igény esetén, a megfogalmazott javaslatokat tolmácsolja a helyi hálózati szolgáltató, illetve kereskedő felé, természetesen az Ügyfél felhatalmazásával, annak nevében 22. Megjegyzés: A hivatkozott definíciók az energetikai audit és az energetikai tervezés határait többnyire nem rögzítik. A széleskörű tényfeltárás és a javító intézkedések lehetséges körének bemutatása az energiaaudit feladata, ám az, hogy a vizsgált energiarendszer milyen döntéseket hozzon, az már energetikai tervezést igényel, attól függően, hogy mennyit kíván befektetni, milyen élettartammal, üzemidővel számol, milyen feltételezései vannak a berendezések, az energiahordozók beszerzési árainak az alakulásáról stb. Az egyéni és intézményi definíciók mellett természetesen meghatározó szerepe van az urópai Unió irányelveiben szereplő meghatározásnak. 20 mhő L.: nergiaaudit mint az energiahatékonyság-javítás kottája, BM Mérnöktovábbképző Intézet

17 Az urópai Unió október 25-én megjelent irányelve 23 szerint az energetikai audit olyan meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, illetve magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket, és beszámol az eredményekről. A tagállamok előmozdítják a költség-hatékony, magas színvonalú olyan energetikai auditok elérhetőségét minden végső felhasználó számára, amelyet a) képesítési kritériumoknak megfelelő képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező szakemberek végeznek független módon; vagy b) a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. Az első albekezdésben említett energetikai auditokat belső szakértők vagy energetikai auditorok végezhetik, amennyiben az érintett tagállamban minőségbiztosítási és minőségellenőrzési rendszer működik, amely magában foglalja adott esetben az általuk végzett valamennyi energetikai auditnak legalább egy statisztikailag jelentős, véletlenszerűen kiválasztott százaléka vonatkozásában évente végzett ellenőrzést is. Az energetikai auditok és az energiagazdálkodási rendszerek magas színvonalának garantálása érdekében a tagállamok átlátható és megkülönböztetés-mentes minimumkövetelményeket állapítanak meg az energetikai auditok tekintetében a VI. mellékletben (lásd alább) meghatározott iránymutatások alapján. Az energetikai auditok nem tartalmazhatnak olyan záradékot, amely kizárja, hogy az audit eredményét bármely képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező energiahatékonysági szolgáltatónak átadják, feltéve, hogy a fogyasztó ezt nem ellenzi. A tagállamok programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a kkv-ket is energetikai auditok elvégeztetésére, ezt követően pedig ezen auditokban foglalt ajánlások végrehajtására ösztönözzék. A tagállamok átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján és az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül támogatási rendszert hozhatnak létre a kkv-k számára többek között önkéntes megállapodások esetére, hogy a kkv-k fedezni tudják az energetikai auditok, valamint az energetikai auditok eredményeként született kiemelt költséghatékonysági ajánlások megvalósításának költségeit, amennyiben a javasolt intézkedések végrehajtásra kerülnek. A tagállamok olyan konkrét példákat ajánlanak a kkv-k figyelmébe többek között saját közvetítő szervezeteiken keresztül amelyek bemutatják, hogyan segíthetik az energiagazdálkodási rendszerek az üzleti vállalkozásaikat. A Bizottság a területre vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása révén segíti a tagállamokat. A tagállamok ezen túlmenően programokat dolgoznak ki annak érdekében is, hogy megfelelő tanácsadási szolgáltatásokon ráébresszék a háztartásokat az energetikai auditok elvégeztetésének előnyeire. A tagállamok ösztönzik az energetikai auditorok képesítésére szolgáló képzési programok kidolgozását annak megkönnyítése 23 Az urópai Parlament és a Tanács 2012/27/U irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/K és a 2010/30/U irányelv hatályon kívül helyezéséről. 17

18 érdekében, hogy megfelelő mennyiségű szakember álljon rendelkezésre ezen a területen. A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások december 5.-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. Az irányelv VI. melléklete: Az energetikai auditokra vonatkozó minimumkövetelmények, beleértve az energiagazdálkodási rendszerek keretében elvégzett auditokat is. Az irányelvben említett energetikai auditoknak az alábbi iránymutatásokon kell alapulniuk: a) az energiafogyasztással és a (villamos energiára vonatkozó) terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülniük; b) az auditok során el kell végezni az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatát, beleértve a szállítást is; c) ha lehetséges, az életciklus-költségek elemzésére (LCCA) kell épülniük, nem pedig az egyszerű megtérülési időszakokra (SPP), annak érdekében, hogy figyelembe vegyék többek között a hosszú távú megtakarításokat, a hosszú távú beruházások maradványértékeit, valamint a diszkontrátákat; d) arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lenniük, hogy megbízható képet adhassanak az általános energiahatékonyságról, és segítségükkel megbízhatóan meg lehessen határozni a legjelentősebb javítási lehetőségeket. Az energetikai auditoknak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tenniük a javasolt intézkedésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy világos tájékoztatást adjanak a potenciális megtakarításokról. Az energetikai audit során felhasznált adatoknak a visszamenőleges elemzés és a teljesítmény nyomon követése érdekében tárolhatónak kell lenniük. Az irányelv készítése során, a tervezetéhez az urópai Gazdasági és Szociális Bizottság észrevételeket tett 24, amire érdemes utólag is utalni. Jelentős energiahatékonysági potenciál maradhat kihasználatlanul az iparban annak ellenére, hogy számottevő fejlődést sikerült elérni e szektorban, és hogy az olyan európai intézkedések, mint a kibocsátási kvóták kereskedelmének rendszere, már eddig is a nagy energiaigényű iparágakat célozták. Az iparban meglévő kiaknázatlan potenciál és az ennek következtében meghozandó intézkedések mielőbbi meghatározása érdekében javasolja: haladéktalanul hatékony energiaauditokat kell végezni; széles körűen támogatni, alkalmazni és terjeszteni kell mindazon hagyományos és új eszközöket, melyek elősegítik az energiahatékonyság célratörő és következetes növelését mind a

19 nagy energiaigényű iparágakban, mind a kkv-k által működtetett berendezések esetében, az auditok mind kezelési, mind szerkezeti kérdéseket lefednek. A kezelési jellegű változtatásokat viszonylag könnyű végrehajtani, a szerkezeti változtatások (padlók, tetők, az épület funkciójának megváltoztatása, nehéz anyagok) azonban drágák és időigényesek, különösen mivel az audit ajánlásainak végrehajtása esetében költség haszon elemzésre és megvalósítási tervre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő, pontos paraméterekkel ajánlatot, illetve költségvetést lehessen készíteni. zeken a megkötéseken kívül gyakran engedélyekre is szükség van, ami a felújítás folyamatát jelentősen meghosszabbítja. Mindezek miatt biztosítani kell, hogy amennyiben az audit által ajánlott módosítások jelentős volumenű munkálatokat igényelnek, lehetőség legyen kivitelezési határidejük meghosszabbítására. Az urópai irányelv mellett fontos, hogy ugyancsak 2012-ben jelent meg európai szabvány is az energiaauditról, feltehetően egy szabványsorozat első részeként 25. z a magyarul még nem rendelkezésre álló szabvány vonatkozik a kereskedelmi, ipari, szállítási és közintézményekre, de a magánlakásokra nem Épületek energiatanúsítása és energiaaudit fogalmak Az épületek energiahatékonyságának fokozását és tanúsítását az urópai Unió először 2002-ben szabályozta, a 2002/91/K irányelv 26 irányozta elő az épületek energiahatékonyságának tanúsítását is. Az elmúlt évtizedben elért eredmények és fokozott követelmények miatt az urópai Unió 2010-ben a 2010/31/U irányelvben 27 újra fogalmazta, néhány elemmel bővítette és szigorította az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos célkitűzéseit. Az irányelv cikke fogalmazza meg az épületek energiahatékonysági tanúsítványára vonatkozó elvárásokat. bből emelünk ki néhány előírást: A tagállamoknak létre kell hozniuk az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszert, a tanúsítvány ajánlásokat tartalmazhat az energiahatékonyság költségoptimalizált vagy költség-hatékony növelésére, becslést a megtérülési időre, tájékoztatást az ajánlások végrehajtásához. A hatóságokat vezető szerepre ösztönzi a tulajdonukban lévő épületek esetén a tanúsítványok elkészítésére és az ajánlások végrehajtására. Az épület egységeire közös tanúsítvány készíthető, a tanúsítás alapulhat hasonló tervezésű és méretű épület értékelésén. Az energiahatékonysági tanúsítványt ki kell állítani felépült, értékesített és bérbe adott épületegység esetén, és olyan épületeknél, amelynek legalább 500 m 2 hasznos alapterületét hatóság foglalja, vagy 250 m 2 -t közönség rendszeresen látogat. Értékesítési és bérbeadási hirdetésekben szerepeltetni kell az energiahatékonyság-mutatót. A hatóság által elfoglalt és a közönség által rendszeresen látogatott épületeknél az energiahatékonysági tanúsítványt ki kell helyezni a nyilvánosság számára jól látható helyre. 25 N : nergy audits General requirements. 26 Az urópai Parlament és Tanács 2002/91/K irányelve az épületek energiateljesítményéről. 27 Az urópai Parlament és Tanács 2010/31/U irányelve az épületek energiahatékonyságáról. 19

20 A hazai szabályozás először az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelettel kívánt megfelelni az urópai Unió előírásainak. A 7/2006. TNM rendelet 28 az épületek végenergia-igényét (hő- és villamosenergia-igényét) korszerűen határozza meg. Ugyanakkor az épületek primerenergia-igényének meghatározását elnagyolja, és néhány energiatermelés (kapcsolt hőtermelés, megújuló energiák) fajlagos primerenergia-felhasználását (amit a rendelet primer energia-átalakítási tényezőnek nevez) a hazai energetikai gyakorlattól eltérően, és vitatható értékekkel ad meg 29 A 7/2006. TNM rendeletet a 40/2012. BM rendelet módosítja 30, ami részben érinti a primerenergia-felhasználás számítását is. Az épületek energetikai tanúsítását hazai kormányrendeletek szabályozzák. Az épületek energetikai tanúsítását először a 176/2008. Korm. rendelet 31 írta elő, ami a 2002/91/K irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az épület energetikai teljesítőképességét a 7/2006. TNM rendelet számítási módszere alapján kell meghatározni. A 176/2008. Korm. rendeletet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/U új irányelv megjelenését követően 2012-ben a 105/2012. Korm. rendelet 32 módosította, számos vonatkozásban szigorította. z a módosítás a 2010/31/U irányelvnek csak részleges megfelelését szolgálja (2. cikk 14. pont, 11., 12., 13. és 18. cikke). A módosítás után is a 7/2006. TNM rendelet, illetve módosítása képezi a számítás alapját. Az épületek energiahatékonyság növelésének az energiaigény csökkentése mellett másik lehetősége az épületek hatékonyabb primerenergia-ellátása. nnek érdekében a 2010/31/U irányelv előírja, hogy megfontolásra és figyelembe vételre kerüljön: a) megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek alkalmazása; b) kapcsolt energiatermelés; c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul; d) hőszivattyúk. zek a feladatok az épületek energetikai tanúsításának jelenlegi rendszerében nem szerepelnek. Az épületek energetikai tanúsítása urópai Uniós és hazai szabályozásából érdemes kiemelni, hogy azokban kizárólag az épületek energetikai tanúsítása kifejezés szerepel, az energiaaudit kifejezés nem fordul elő. A gyakorlat azonban ettől nagyon eltérő, vegyes kép tapasztalható, pl. az energetikai auditálás hirdetményeiben három csoport fordul elő: 28 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. 29 MTA B bírálata, nergiagazdálkodás, 2007/ /2012. (VII.13.) BM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2003. (V.24.) TNM rendelet módosításáról /2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. 32 A Kormány 105/2012. (V. 30.) Korm. rendelete egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. 20

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar

Részletesebben

Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban. MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09.

Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban. MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09. Energiaaudit szolgáltatások a gyakorlatban MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Jakócs Krisztián Termékmenedzser 2012. május 09. Az auditról általában Az audit jelentése Az "audit" szó mai jelentése már

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései. Soltész Ilona 2011. október 14.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései. Soltész Ilona 2011. október 14. Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései 1 Az épületek energiahatékonyságát növelő építési tevékenység előnye: Az építésgazdaság

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006

P03. Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi helyzet. [Épületenergetikai tanúsítás] 15-06-2006 [Épületenergetikai tanúsítás] P03 15-06-2006 Jean Christophe Visier Centre Scientifique et Technique du Bâtiment, CSTB Franciaország www.buildingsplatform.eu Épületenergetikai tanúsítás módszerei, a jelenlegi

Részletesebben

NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA

NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA NYOMONKÖVETÉSI RENDSZEREK TANÚSÍTÁSA Tanúsítás, hitelesítés és audit Bárczi István, SGS Hungária Kft. MIRŐL LESZ SZÓ? SGS-ről (nem sok) Fogalmakról Tanúsítható nyomon követési rendszerről Új lehetőség

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint

A TAM CERT tanúsítási eljárás leírása MSZ EN ISO 9001 szerint Tartalomjegyzék 1. Kérelmezés átvizsgálása, audit előkészítése...2 1.1 Előaudit...2 1.2 Kérdéskatalógus...2 1.3 Auditmegbízott...2 2 A kezdeti (tanúsító) audit...2 2.1 A kezdeti audit 1. szakasza:...2

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2451-06 Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az új gazdasági év tervezésénél egy vállalat marketing munkatársat kíván foglalkoztatni. A marketinges alkalmazásának feltételei során meg kell határozni a feladatokat. Fogalmazza meg a leendő

Részletesebben

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Előzmények. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba.

Előzmények. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. Előzmények Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. E rendelet előírásai szerint az épületek energetikai jellemzőit

Részletesebben

Hogyan tovább energetikai követelmények?

Hogyan tovább energetikai követelmények? Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

BELSŐ AUDIT 2. ELJÁRÁS LEÍRÁSA

BELSŐ AUDIT 2. ELJÁRÁS LEÍRÁSA BELSŐ AUDIT MINŐSÉGÜGYI ME 08 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja a minőségirányítási rendszer belső auditálásának szabályozása. Jelen szabályozás rögzíti a belső audit megtervezésének, végrehajtásának folyamatát,

Részletesebben

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Jelen pályázat célja: Vissza nem térítendő támogatás formájában támogatni a következő technológiáknak az épületek

Részletesebben

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,

Részletesebben

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?

Részletesebben

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA www.euronet50-50.eu 50.eu EURONET 50/50 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA BEVEZETŐ Az EURONET 50/50 projekt keretében sor kerül a hálózatban

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu

Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu ESCO finanszírozás keretében egy külső cég kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatást

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

26/2001. (X. 4.) GM rendelet

26/2001. (X. 4.) GM rendelet - 1-26/2001. (X. 4.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet módosításáról A műszaki

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015. (V.04.) önkormányzati rendelete a lakó-, és egyéb épületek, építmények felújításának, korszerűsítésének támogatásáról Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

1.) Cél a csökkentés, de hogyan?

1.) Cél a csökkentés, de hogyan? 1.) Cél a csökkentés, de hogyan? 2.) Megvalósítás, Kik végezzék, végezhetik? 3.) A rendszer felépítése 4.) Összegzés: - Épületek reális hőigényének meghatározása (hőnyereségek figyelembevétele) - a fosszilis

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK. Király Zsuzsanna Energiaklub. www.gpp-proca.eu

ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK. Király Zsuzsanna Energiaklub. www.gpp-proca.eu ZÖLDÜLŐ ÉPÜLETEK Király Zsuzsanna Energiaklub Zöld beszerzés előnyei Ellátásbiztonság Energiamegtakarítás, klímavédelem Zöld beszerzés Költségmegtakarítás Anyagtakarékosság, és hulladékmegelőzés Az építőipar

Részletesebben

Az első lépések, avagy az épületek energetikai tanúsítása. Halász István ügyvezető

Az első lépések, avagy az épületek energetikai tanúsítása. Halász István ügyvezető Az első lépések, avagy az épületek energetikai tanúsítása Halász István ügyvezető Energetikai Tanúsítvány Jogi szabályozás EU direktíva írja elő a bevezetését 2002/91/EK A 176/2008 Korm. Rendelet szabályozza

Részletesebben

Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján

Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján Iparosított technológiájú épületek felújításának értékelése a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet alapján Dr. Fülöp László főiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar fulopl@pmmf.hu Előzmények

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról A 2009.10.01. és 2011.12.31. között hatályos szöveg

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály

J a v a s l a t. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály J a v a s l a t a Bolyky Tamás Általános Iskola, Vasvár Úti Általános Iskola és a Katona József Úti Óvoda energia megtakarítást eredményező KEOP pályázatok benyújtására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat

Működési és eljárási szabályzat Oldal: 1 / 8 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 2/8 2. Alkalmazási terület 2/8 3. Hivatkozások 2/8 4. Eljárás 2/8 4.1. Alapelvek 2/8 4.2. Pártatlanság és függetlenség 2/8 4.3 Személyzet 3/8 4.4. Tájékoztatási

Részletesebben

Épületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK

Épületenergetika. Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületenergetika Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai direktíva 91/2002/EK

Részletesebben

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról

11/2004. (II. 13.) GKM rendelet. a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. (2) bekezdés g)

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet a legmodernebb eszközökkel Intelligens és célirányos információ akkor és ahogy Ön szeretné Napjainkban már végtelen

Részletesebben

Magyarországi kis és közepes IT vállalkozások költséghatékony lehetőségei ISO 20000 szabványcsaládnak megfelelő szolgáltatásirányítási rendszerek

Magyarországi kis és közepes IT vállalkozások költséghatékony lehetőségei ISO 20000 szabványcsaládnak megfelelő szolgáltatásirányítási rendszerek Magyarországi kis és közepes IT vállalkozások költséghatékony lehetőségei ISO 20000 szabványcsaládnak megfelelő szolgáltatásirányítási rendszerek tervezésére, bevezetésére és tanúsítvány megszerzésére

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A rendelet alkalmazási köre

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A rendelet alkalmazási köre 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

INTERCERT MINŐSÍTŐ ÉS TANÚSÍTÓ KFT.

INTERCERT MINŐSÍTŐ ÉS TANÚSÍTÓ KFT. INTERCERT MINŐSÍTŐ ÉS TANÚSÍTÓ KFT. InterCert-E01 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer és/vagy MSZ EN ISO 14001:2005 a tanúsítvány regisztrálására és a tanúsítás Az eljárásban található valamennyi

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben

Közbeszerzés zöldebben Közbeszerzés zöldebben Budapest, 2015. február 12. Baumgartner Ida idab@t-online.hu HAB-749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az

Részletesebben

Támogatások elszámolása, ellenőrzése

Támogatások elszámolása, ellenőrzése Támogatások elszámolása, ellenőrzése 2008.11.07. Számviteli elszámolási kérdések Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet 1. A pályázat célja üzemeltetési költségcsökkentést eredményező energetikai fejlesztések pénzügyi

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. január 18-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. január 18-i rendkívüli ülésére Tárgy: KEOP-2012-5.5.0/A és KEOP-2012-5.5.0/B energetikai fejlesztési célú pályázatok beadása Előkészítette: Gál András osztályvezető Véleményező bizottság: Műszaki Osztály Pénzügyi Bizottság Sorszám:

Részletesebben

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN 60079-14, ÉS MSZ EN 60079-17 SZABVÁNY SZERINT : Előterjesztette Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik!

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! The Leader for Exceptional Client Service KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! A BDO világszerte... A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2008. (III.28.) sz. rendelete Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 4/008. (III.8.) sz. rendelete a Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatainak önkormányzati támogatásáról Tata Város Önkormányzati

Részletesebben

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2012.06.01-2013.01.08

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2012.06.01-2013.01.08 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2012.06.01-2013.01.08 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer

Részletesebben

Életre keltjük épületét

Életre keltjük épületét Tégy bele csövet, szerelvényt! Hol kazán ontja melegét, a ház életre kél Közel 40 fő munkatársi létszám, közel 100 főt foglalkoztató alvállalkozói kör. 300 m2, XXI. századi technológiával épült iroda,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Készítette: Varsányi Nóra Bársony Zsolt közreműködésével TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA LAKHATÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (ÉRTÉKELÉSI) RENDSZERE Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci

Részletesebben

1. Az energiahatékonyság beépülése a szervezet menedzsment irányítási rendszerébe

1. Az energiahatékonyság beépülése a szervezet menedzsment irányítási rendszerébe 1. Az energiahatékonyság beépülése a szervezet menedzsment irányítási rendszerébe 1.1 A vállalalat stratégiáját megfogalmazó dokumentumokban megjelenik a versenyképesség és a hatékonyság növelésének egyik

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben

TÁJÉKOZATÓ T-1-03-06 Díjszabás

TÁJÉKOZATÓ T-1-03-06 Díjszabás KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-06 Díjszabás Hivatkozási szám: Kiadás száma: Dátum: Dokumentum típusa:

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés 2012 RSM DTM AUDIT Átláthatósági jelentés 2012 Tartalomjegyzék Gazdálkodási forma és tulajdonosi struktúra 2 Cégcsoport bemutatása 3 RSMi hálózat 3 Irányító struktúra leírása 4 Belső

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához 9/2009. (IV. 28.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény működtetése

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki

Kelt:. a kérelmező aláírása A területi kamara előzetes észrevételei, közlendői (szakcsoport véleménye): A mérnöki kamara tölti ki A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ TERVEZŐI, ILL. SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, VAGY MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA Név:.....................................................................................

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Hatályos: 2013. február 20. 2015. július 08. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítás részeként NAR-EA-7/04. 1.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítás részeként NAR-EA-7/04. 1. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Jogi megfelelés az akkreditált ISO 14001:2004 tanúsítás részeként NAR-EA-7/04 1. kiadás 2009. július EA Európai Akkreditálási Együttmûködés Kiadvány

Részletesebben

9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése

9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése 9.6 A tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása vagy alkalmazási területének szűkítése 9.6.1 Cégünk a tanúsítványok felfüggesztésére, visszavonására, vagy az alkalmazási terület szűkítésére vonatkozó politikája,

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben