Az állományméret hatása nagyüzemi tejtermelő gazdaságok versenyképességére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állományméret hatása nagyüzemi tejtermelő gazdaságok versenyképességére"

Átírás

1 Harangi-Rákos Mónika 1 Szenderák János 2 Az állományméret hatása nagyüzemi tejtermelő gazdaságok versenyképességére Effect of the herd size on the competitiveness of large-scale dairy farms rakosm@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, tanársegéd 2 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, PhD hallgató Bevezetés Követendő gazdaságszerkezetre nem találunk egységes normát. A legnagyobb problémát az egyes egységek lehatárolása jelenti; országonként, de gyakran szakirodalmanként is más-más definíciót találunk a gazdaságok ideális méretére vonatkozóan. Az Unió tagországainak üzemi rendszere sem mutat egységes képet. A gazdasági növekedés létfontosságú eleme a versenyképesség. A legtöbb tudományág használja a versenyképesség fogalmát, de a használat, illetve az értelmezés egyazon tudományágon belül is eltérő lehet. A termelékenység növelése a fenntartható versenyképesség egyik lényeges eleme, továbbá nagymértékben kapcsolódik az új technológiák vagy más újítások, innovációk bevezetéséhez. Az elmúlt 50 évben a fejlettebb országok tejágazata a nagyobb állomány és a magasabb fajlagos tejtermelés felé mozdult el. A nagyobb állomány hatékonyabb szervezést és kiépítettebb infrastruktúrát igényel, de az állategészségügyi problémák aránya magasabb lehet. Ennek némileg ellentmond, hogy az európai tejtermelők legversenyképesebb 10%-át jellemzően a 60 tehenet tartó családi gazdálkodók adják (VŐNEKI MÁNDI- NAGY, 2014). Szakmai viták folynak arról, hogy mi az ideális méret a tejtermelésben, bár az világosan látszik, hogy a méretgazdaságosság elve érvényesül a tejtermelő telepek esetében is. A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a három gazdaság versenyképességének és állománynagyságának összefüggéseit megmutassa, továbbá a termelési folyamat kritikus részeire rávilágítson. Anonimitási okokból a gazdaságok A B C elnevezést kaptak, ahol az A a legkisebb, a C a legnagyobb állományú gazdaságot reprezentálja. Szakirodalmi áttekintés A világon és az EU-ban sem találunk egységes normát a gazdaságszerkezetre, melyet követni kellene. Az Unió tagországainak üzemi rendszere sem mutat egységes képet, ugyanis nem létezik egységes norma a megfelelő gazdaságméretre (TÓTH VARGA, 2000). Az EU jelenleg sem ír elő egységes határokat, csak előírja a maximális lefedettséget, hogy a mezőgazdasági tevékenység minél teljesebb legyen, illetve egyéb esetekben csak bizonyos határok feletti gazdaságok számbavételét írja elő (LACZKA SZABÓ, 2000). Az egyes gazdaságok tevékenységét nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők, illetve az adott ország adottságai. Ebből kifolyólag egyes tagországok növénytermesztésre (szántóföldi, illetve zöldség- és gyümölcstermesztésre) specializálódnak, más tagországokban az állattartás képvisel nagyobb súlyt a mezőgazdaságon belül. A évi Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján elmondható, hogy az EU-27 gazdaságainak több, mint a fele kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik, állattenyésztésre a gazdaságok több, mint 30%-a specializálódott. A fennmaradó gazdaságok 13%-a vegyes gazdálkodást folytatott, illetve 2%-a nem beazonosított gazdaság (EUROSTAT, 2012). Az egyes tagországokban a gyepterület magas arányának köszönhetően nagy hagyományai vannak a kérődző állatfajok (szarvasmarha, kecske, juh), valamint a lófélék 153

2 tartásának. Írország sajátos helyzetéből adódik, hogy a farmok mintegy 87%-a kizárólag legelőre alapozott állattartásra (szarvasmarha, juh) specializálódott. Szlovéniában, Ausztriában, Németországban, Svédországban és Hollandiában 40-53% között alakult e gazdaságok aránya, de még Csehországban és Franciaországban is a gazdaságok mintegy harmada foglalkozott kizárólag kérődző állatok tartásával. Abrakfogyasztó állatok tartásában elsősorban Románia és Magyarország emelkedett ki. Itt fontos azonban megemlíteni, hogy Magyarországon az abrakfogyasztó állattartó gazdaságok magas aránya az alacsony küszöbértékből következik, jelentős része vidéki háztartás (EUROSTAT, 2012). A gazdasági növekedés létfontosságú eleme a versenyképesség. A termelékenység növekedése a fenntartható versenyképesség egyik jelentős eleme, továbbá nagymértékben kapcsolódik az új technológiák vagy más újítások, innovációk bevezetéséhez. Miközben a nemzeti versenyképesség gyakran a politika fókuszában van, Michael Porter szerint ez a figyelem rossz helyre van irányítva, és a termelékenységre kellene irányulnia. A termelékenység növeléséhez azonban hosszú távon innovációra van szükség, és a termelékenyebbé váláshoz a cégeknek képesnek kell lenniük idővel változtatni a termelési rendszerükön. Az újítás lehet olyan egyszerű típusú is, mint például egyszerűen egy új növény termelésére váltani, vagy komplexebb, például egy teljesen új üzleti modell és termelési rendszer kiépítése (OECD, 2011). A legtöbb tudományág használja a versenyképesség fogalmát, de a használat, illetve értelmezés egyazon tudományágon belül is eltérő lehet. Számos irodalom foglalkozik a versenyképességgel. BAKÁCS (2003) szerint a hazai és nemzetközi szakirodalomban jelentős véleménykülönbségek fedezhetőek fel, továbbá BATÓ (2004) is felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyképességről szóló szakirodalom jelentős részét magáról a versenyképesség értelmezéséről szóló viták teszik ki, továbbá a vizsgálat tárgyát képező dimenziók meghatározása sem tiszta. Az elmúlt 30 évben kulcsfogalommá vált versenyképesség, ahogy LENGYEL (2000) idézi BEGG (1999) szavait, miszerint: a versenyképesség javítása, ahogy az mindenki által köztudott, a gazdasági nirvánába vezető út, utalva arra, hogy már-már divatos közhellyé vált a fogalom. A versenyképesség fogalmát több aspektusból is értelmezhetjük, beszélhetünk hazai és nemzetközi versenyképességről, mérhetjük vállalati és ágazati szinten. SZŰCS (2004) szerint az is közrejátszik ebben, hogy a fogalmat számos tudományág használja. Adam Smith ( ) nevéhez fűződik a versenyképesség fogalmának első megjelenése, aki még nem magát a fogalmat használta, de munkássága szorosan kötődött hozzá. Bármiféle versenyképességi vizsgálatot végzünk, legyen szó akár makro vagy mikro gazdasági kutatásról, megkerülhetetlen hogy Michael E. Porter munkásságát megemlítsük. Több szerző (CZAKÓ (2000), BAKÁCS (2004), BATÓ (2003), JÁMBOR (2008), TÍMÁR (2004)) is összefoglalta a szerző munkásságának főbb elemeit. A porteri elemzések főként arra törekedtek, hogy a nemzetközi versenyben melyik vállalat (mely országhoz tartozó vállalatok) képes helyt állni, továbbá a mögöttes ok-okozati viszonyok feltárása (BATÓ, 2003). CZAKÓ (2000) Michael E. Porter és Chikán Attila kutatásaira alapozva, azokat a vállalatokat tekinti versenyképesnek, melyek eredményesen járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten vizsgált versenyképesség teljesüléséhez. A versenyképesség tényezőit és szintjeit összevetve, CZAKÓ (2000) több szerző munkája alapján kiválóan szemléltető táblázatot állított össze. Ebben megfigyelhető a termék, vállalat, iparág és nemzetgazdaság versenyképességi tényezői, melyből a vállalati versenyképesség szintjét szeretnénk kiemelni. A nemzetközileg versenyképes vállalatoknak a szerzők az export és a működő tőke-befektetések területén kiemelkedően sikereseket tekintik. A vállalati versenyképesség esetében a legnagyobb kockázatot általában a tulajdonosok vállalják, legfőképp a befektetett tőke megtérülése a legnagyobb rizikófaktor. A vállalaton belül a főbb érintett csoportok az alkalmazottak és a menedzsment, az előbbinél a jövedelem és a munkaposzt, az utóbbinál a presztízs és a tulajdonosi érdekeltség és természetesen szintén a jövedelem tekinthető fő motiváló tényezőnek a vállalat eredményességének szempontjából. A hosszú távú és sikeres működés feltételének a nyereségességet tekintik a szerzők, amihez szükséges a széles körben értelmezett alkalmazkodás képessége is. A cél, a versenyképes vállalattá válás, ezt pedig a hazai és nemzetközi vállalatokhoz képest értelmezzük. 154

3 POTORI (2004) a mezőgazdasági ágazatok élet- és versenyképességét vizsgálta. A vállalkozás esetében az eltartó képességet, az életképességet és a versenyképességet említi, melyek egymáshoz kapcsolódó fogalmak, illetve a felsorolásban visszafelé haladva egymás részterületei. LENGYEL (2000) szerint a versenyképesség általános felfogásban nemcsak a piaci sikerességet, hanem a piaci versenyben való helytállásra törekvést, a sikeres alkalmazkodásra való készséget, hajlamot is jelenti. SZŰCS (2004) szerint a helytállás, a tartós fennmaradás, a vagyon gyarapodása azok a tényezők, melyek meghatározóak a vállalati versenyképesség esetében, mely folyamatos megújulási és alkalmazkodási kényszerrel párosul. A folyamatok adott időbeli állapota az üzemgazdasági-számviteli és pénzügyi mutatókkal fejezhető ki. Az eredmények nagy szóródást mutatnak, melyek a gyakran hivatkozott eltérő környezeti és földrajzi adottságokkal szemben az új irányzat szerint sokkal inkább a szubjektív tényezők függvénye, azaz a vállalkozásban résztvevők tulajdonságai, képességei és készségei. Az élelmiszeripari vállalatok a piaci részesedést és a profitot tartják a sikeresség mérőszámainak. A versenyképesség egyik alapvető meghatározói a költségek, mivel egy vállalat akkor képes növelni jövedelmezően az eladásaikat, ha a termék egységköltségeit a piaci árszint alatt képesek tartani adott minőségű és szolgáltatásokat tartalmazó termékek esetében. Véleményünk szerint a versenyképesség a változó gazdasági környezethez történő folyamatos alkalmazkodás képessége, melynek eredményeként a vállalat értékesíteni tudja a termékeit a piacon, ezáltal megtartani, növelni tudja profitját és a piaci részesedését. Anyag és módszer A vizsgálatban három hazai, meghatározó tejtermelő gazdaság adatait hasonlítottuk össze. Az elemzés természetéből fakadóan a gazdaságok relatív helyzetét vizsgáltuk, azaz egymáshoz viszonyítottuk őket. Az országos adatok feltüntetése csak bizonyos, indokolt esetekben történt meg, melyet az is befolyásolt, hogy az AKI 1 Tesztüzemi Rendszerében a 2013-as adatok nem elérhetőek. Az elemzés során törekedtünk a költség- és jövedelemszerkezeti, továbbá egyéb gazdasági adatok lehető legalaposabb összegyűjtésére. Ezt nehezítette a gazdaságok eltérő adatrögzítési és adatszolgáltatási metódusa. A megfelelő adatokat az AKI Tesztüzemi Rendszeréhez készült Ágazati Kérdőívbe rendszereztük annak módszertana szerint, így a gazdaságok helyzete összehasonlíthatóvá vált. Ezt egészítették ki egyéb üzemgazdasági számítások. A vizsgálat időtartama a 2010 és 2013 közötti időszakot ölelte fel. Korábbi adatokat néhány gazdaság helyzete miatt (telep összevonások, más elszámolási rendszerek) nem lehetett gyűjteni, frissebb adat pedig számviteli sajátosságok miatt nem elérhető az elemzés ezen időszakában. Eredmények és azok értékelése Az A gazdaság évi 5-6 millió literes tejtermelést tudott produkálni, átlagosan 600 tehénnel, így a tehenenkénti átlaghozam és liter között mozgott 2010 és 2013 között. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is magasabb szintet képvisel az elemzett gazdaságokhoz képest, mivel a tej zsírtartalma 3,6-3,9%, a fehérjetartalma 3,5% volt az elemzett években. A B gazdaság 9 millió liter tejet termelt tehénnel, majd állomány összevonások után 14 millió literre növelte előállítását (az állomány nagyságát pedig 1700 egyedre). Ezzel szemben a fajlagos hozamai literről valamivel több, mint literre csökkentek. A C gazdaság rendelkezett a legnagyobb állománnyal, amely tehenet jelentett az elemzett években, ehhez mérten összes tejtermelése is magasabb volt ben a 24 millió literes éves előállítását 2013-ra már 29 millió literre tudta növelni. Ebben nem csak az állomány növekedése, hanem a fajlagos hozamok mérsékelt emelkedése is közrejátszott (7 900 literről literre). A B és a C gazdaságnál a beltartalmi értékek közel megegyezőek voltak, 3,6 illetve 3,7%-os zsír, és 3,3%-os fehérjetartalom. A nagyobb állományú gazdaságok tehát nem voltak 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, továbbiakban AKI,

4 képesek olyan fajlagos hozamot és beltartalmi mutatót produkálni, mint az A gazdaság. Ezen felül, amíg a B gazdaság hozama csökkent (-7%), a C gazdaság hozama pedig mérsékelten növekedett (+5%), mindkét esetben állománynövekedés mellett, addig az A gazdaság állománya 15 tehénnel csökkent 2013-ra 2010-hez képest, de a fajlagos hozama 10%-al növekedett. A gazdaságok tejhozamai országos szinten is kiemelkedőek voltak (országos átlag: liter/tehén 2010-ben és 2011-ben (BÉLÁDI KERTÉSZ, 2012)). A költségtételek legnagyobb hányadát a takarmány és a munkabér költsége tette ki. Előbbi az A gazdaságban az elemzett évek során legalább 57%-át adta a termelési költségnek, de nem haladta meg a 65%-ot. Ez ezer Ft-ot (25-45 Ft/liter) jelentett tehenenként. A B gazdaságnál ezzel szemben 65 és 72% között változott a takarmány aránya. A 2013-as évben a fajlagos takarmányköltségek 113 ezer Ft-tal nőttek meg tehenenként. Ilyen mértékű növekedés az A gazdaságnál is előfordult, illetve a B gazdaságnál a korábbi években, de a bevételek növekedése ezt addig kompenzálta ban már nem volt erre képes a B gazdaság, így az előző évek átlagos ezer Ft/tehén ágazati eredménye 14 ezer Ft-ra esett vissza. Ez jól mutatja, hogy a takarmányköltség növekedése önmagában milyen problémát jelent, ha ehhez a hozamok visszaesése, az értékesítési árak csökkenése és/vagy egyéb költségtényezők növekedése is hozzájárul, a tejtermelés könnyen veszteséggel zárhat. A költségnövekedés egy részét a hozamok csökkenése okozta, mivel ezt takarmány-kiegészítők vásárlásával igyekeztek javítani. Egyedre vetítve a takarmány költsége ezer Ft-ot (43-72 Ft/liter) jelentett. A C gazdaságnál átlagosan 60% volt az elemzett években a takarmány aránya a termelési költségben, ami ezer Ft/tehén (45-60 Ft/liter) közötti érték. A fajlagos takarmányköltségek a gazdaságok mindegyikénél növekedtek 2010 és 2013 között, ami részben jelzi a takarmány piaci árának emelkedését, amellett, hogy a saját takarmánygazdálkodás hibái is okozhatnak költségnövekedést. A tejelő szarvasmarha takarmányok ára 75,5%-al emelkedtek, azaz 523 ezer Ft/tonnáról 918 ezer Ft/tonnára 2010 I. negyedéve és 2013 IV. negyedéve között (KSH, 2014). Ez az áremelkedés a leghatékonyabb termelők költségszerkezetére is nyomást gyakorol, rontva ezzel a jövedelmezőséget. A saját és vásárolt takarmányok aránya a B gazdaságnál az előbbi (saját: 58-70%, vásárolt: 30-42%), a C gazdaságnál az utóbbi felé tolódott el (saját: 30%, vásárolt 70%). A kedvező piaci takarmányárak mellett a gazdaságok értékesítik a saját termelésű takarmányaikat, alacsony piaci áraknál pedig vásárolnak. Az A gazdaság legeltet is, többek között ez okozta az alacsonyabb fajlagos költségeket. A növénytermesztési ágazattól átvett takarmányt vásároltként könyvelik el, ennek oka, hogy nincs saját takarmány feltüntetve. A gazdaságok mindegyike monodietetikus takarmányozási rendszert alkalmazott. Ez a típusú takarmányozás előnyösebb a magas tejhozamú állományoknál, hiszen évszaktól függetlenül, egész éven át folyamatosan ugyanazokat a takarmányféleségeket etetik az állatokkal. BÉLÁDI KERTÉSZ (2012) és SZABÓ (2012) is kiemelten fontosnak tartja, hogy Magyarországon az önköltségi árat csökkenteni kell, mivel a takarmányköltség, azon belül a vásárolt takarmány aránya rendkívül magas. Ezt az elemzett gazdaságok is részben alátámasztották. BÉLÁDI KERTÉSZ (2012) szerint a takarmányozással (fajlagos takarmány felhasználás, naturális mutatók, a takarmánytermelés hatékonyságának) kapcsolatos problémák az egyik legfontosabb területe az általánosan javítandó területeknek. A felvásárlási árak jövedelemtartalma lesz a központi kérdés a termelők számára, ezért is fontos a költséghatékonyságra való törekvés. A munkabérek fordított arányosságot mutattak az állomány méretével. Az A gazdaság egy tehénre számítva ezer Ft munkabért fizetett ki átlagosan, a B gazdaság 70-80, míg a C gazdaság ezer Ft-ot. Az A gazdaság magasabb munkabéreket fizetett az átlagosnál, a B gazdaság pedig jutalmakkal motiválja dolgozóit. A C gazdaság hatékonysági mutatói nem indokolják a munkabérek növelését, de a béreket mindig infláció fölötti mértékben emelik. Az A gazdaságnál nem értelmezhető a munkaóra alatt megtermelt tej mutató, mivel az állattenyésztés és a növénytermesztés dolgozóit az adatszolgáltató nem tudta kettéválasztani. A B gazdaságban liter között, a C gazdaságban liter között volt a munkaóra alatt termelt tej. 156

5 A magas bérek ágazati szempontból is előnyösek, mivel az állattenyésztés természeténél fogva nem vonzó a fiatalok számára. Képzett szakemberek bevonásával nem csak az ágazati esélyeket lehet javítani, de a személyi állomány elöregedését is vissza lehet szorítani. A B gazdaság állategészségügyi helyzete kedvező volt, az állatorvos és az állatgyógyászati készítmények költsége átlagosan ezer Ft-ot jelentett tehenenként. Ez az A gazdaságnál ezer Ft volt, ami 2013-ban 57 ezer Ft-ra növekedett, C gazdaságnál évi 30 ezer Ft volt átlagosan. Az állategészségügyi költségek mértéke nem mutatott összefüggést az állomány nagyságával. A legkisebb állományú telep, az A gazdaság fajlagos gyógyszerköltségei literre vetítve 2,4-2,7 Ft között változtak, körülbelül megegyezően a legnagyobb állományú C teleppel. A B gazdaság mutatója ezzel szemben a kedvezőtlenebb évben sem ment 2,0 Ft/liter fölé. Általánosságban viszont elmondható, hogy a nagyobb állomány hatékonyabb szervezést és kiépítettebb infrastruktúrát igényel, az állategészségügyi problémák aránya magasabb lehet, a beteg egyedek kezelése pedig körülményesebb, mivel azokat nehezebb azonosítani és elkülöníteni (FAO, 2011). A nagyobb állományú gazdaságoknak kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő állategészségügyre, mivel nehezebb megakadályozni a betegségek elterjedését. Az árbevételek összetétele állománymérettől függetlenül azonos volt %-ot tett ki a tej értékesítésének összege, gazdaságtól függően 13-20%-ot a közvetlen támogatások, és 6-10% között az egyéb bevételek összege. Az egyéb bevételek minden esetben az élő állat eladását jelentették. A Ft-os literenkénti támogatás a tiszta jövedelmet gyarapította. A gazdaságok a termelt tej 90-95%-át a tejfeldolgozóknak értékesítették. Az A gazdaság csupán a tejértékesítésből folyamatosan tudta fedezni a költségeit, a B gazdaságnál ezzel szemben csak az egyéb bevételek segítségével volt erre képes legtöbbször. A C gazdaság az elemzés kezdeti időszakát leszámítva szintén nyereségként számolhatta el a közvetlen támogatásokat és az egyéb bevételeket. 1. ábra: Egységnyi hozamra vetített árbevétel és termelési költség *A évi országos önköltségi ár nem elérhető. Forrás: Saját, 2014 és BÉLÁDI KERTÉSZ,

6 Az A gazdaságnál ezer Ft volt a tehenenkénti közvetlen támogatás, a B gazdaságnál , a C gazdaságnál ezer Ft. Az A gazdaság termelési értéke ezer Ft/tehén között mozgott az elemzett években és mivel a termelési költség nem haladta meg a 800 ezer Ft-ot tehenenként egyik évben sem, így ezer Ft/tehén ágazati eredményre tudott szert tenni. Ez kimagasló volt az elemzett gazdaságok körében. A B gazdaság ezer Ft/tehén termelési értékét és ezer Ft/tehén termelési költségét tekintve ágazati eredményekben alulmarad a másik két gazdasággal szemben. A gazdaság átlagos ágazati eredménye között ezer Ft/tehén volt, majd 2013-ban a takarmányköltség erőteljes növekedése miatt 14 ezer Ft/tehénre esett vissza. A C gazdaság stabil ágazati eredménye ezer Ft/tehén volt az elemzett évektől függően, ezer Ft/tehén termelési értékkel és ezer Ft/tehén termelési költséggel. A költségarányos jövedelmezőség az A gazdaság esetében kétszer is 60% körüli, vagy ezt meghaladó értéket mutatott (átlagosan 35-60% között), a B gazdaságnál 16-18% között mozgott, egészen 2013-ig, amikor is 1%ra esett vissza. A C gazdaság mutatói 17-34% között változtak, különösen a 2011 és 2012-es év volt kiemelkedően nyereséges (34 és 28%). A termelési érték arányos jövedelmezőség esetében az A gazdaság itt is eredményesebb volt. A B és C gazdaság értéke 2011-ben megegyezett, majd előbbi értéke a következő években 15%-ra emelkedett, az utolsó évben pedig 1%-ra esett vissza. A C gazdaság értéke 2011-ben 26%-ra emelkedett, majd lassú csökkenéssel 19% lett a vizsgált időszak végére. A költségszint a termelési érték egy egységére vetített termelési költséget mutatja meg. Az A gazdaság költségszintje 60-75% között mozgott, ami kedvezőnek számít a vizsgált gazdaságokhoz képest. A B és C gazdaság közel azonos szinten teljesített 2012ig (előbbi 85-86%, utóbbi 74 és 86%). 2. ábra: A hatékonysági mutatók alakulása 2010 és 2013 között Forrás: Saját, 2014 Az A gazdaság Ft/liter áron értékesítette a megtermelt tejet az elemzett időszakban. Ehhez képest az önköltségi ár mindössze Ft/liter között változott. Az alacsony önköltséget főként a takarmányköltség arányának visszaszorítása okozta. A B gazdaság 73 és 95 Ft/liter közötti értékesítési árat ért el. A gazdaság a 158

7 megtermelt tej 95%-át egyetlen közeli feldolgozónak értékesíti, mely logisztikai szempontból előnyös. Ezek mellett Ft/liter volt az önköltségi ár, amely legtöbbször magasabb volt az értékesítési árnál. A C gazdaság értékesítési árai 71 és 106 Ft/liter között változtak. Ezek mellé Ft/liter önköltségi ár társult. Az eladási árakra jellemző, hogy csak az utolsó évben látható jelentős különbség közöttük a C gazdaság javára (+7 és +11 Ft az A és a B gazdasághoz képest). Ezek alapján a nagyobb gazdaságok alkupozíciója lehet, hogy erősebb volt, de mégsem értek el lényegesen magasabb értékesítési árakat az utolsó év kivételével. Az A gazdaság összességében nyereséges, stabil gazdaság képét mutatta. A gazdaságnak javasolható az eddigi kiváló takarmányozási gyakorlat folytatása, lehetőség szerint a gyepgazdálkodás színvonalának és a legeltetés arányának növelésével. Az állategészségügyi helyzet viszonylag kedvezőtlen volt a B és C gazdasághoz képest, ezért indokolt a gyógyászati készítmények felülvizsgálata és a gyakoribb állategészségügyi ellenőrzés. A munkabérek színvonalát érdemes megőrizni, mivel kiváló motivációs eszköz. A gazdaság fajlagos tejhozama és a tej beltartalmi mutatói kiválónak bizonyultak. A magasabb profitot célszerű részben új beruházásokra fordítani, melytől hosszú távon a fajlagos önköltség csökkenése várható. A B gazdaság nyereségét csak a magas takarmányköltségek befolyásoltak negatívan. A takarmány-összetétel felülvizsgálatával csökkenteni lehetne az egyes években kiugróan magas költségeket. A saját termelésű takarmány eladásával és visszavásárlásával a B gazdaság is él. Ennek óvatosabb megvalósításával elfogadható szintre lehetne csökkenteni az eredményt kedvezőtlenül befolyásoló költségeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a takarmányköltség a termelési költség legalább fele a rendkívül kedvező takarmánybázissal rendelkező gazdaságoknál is. Az állattenyésztő gazdaságok nem képesek olyan mértékben változtatni a ráfordítások szerkezetét, mint a növénytermesztők (BÉLÁDI KERTÉSZ, 2014). Ennek eredményeképpen a takarmányköltség csökkentése nehéz feladat, kiváltképp az évente növekvő inputárak mellett. A gazdaság állategészségügyi helyzete kedvező volt. Továbbra is indokolt fenntartani a magasabb munkabéreket, melyek kedvező közvetett hatása itt is érvényesül. Jó meglátás a beruházások megvalósítása és az állománynövelés gondolata. Ezek segítségével a gazdaság 2015 után is stabil piaci pozícióban maradhat. A C gazdaság stabil képet mutatott, nem a legmagasabb, de folyamatosan növekvő eredménnyel. A C gazdaság esetében a magas vásárolt takarmány arány mellett is biztos takarmányozási gyakorlatot tudott megvalósítani, ennek folytatása indokolt a jövőben is. Az állategészségügyi költségek szintén magasak voltak a vizsgált gazdaságokhoz képest. Itt is eredményt hozhat a felhasznált gyógyszerek körének felülvizsgálata. A C gazdaság esetében láthattuk a legalacsonyabb munkabéreket. Ennek növelése kedvező hatásokkal bírhat, habár a munkatermelékenységi mutatók még így is erőteljes növekedést mutattak. A vizsgálat eredményeként összegezhető, hogy a versenyképesség az elemzett gazdaságoknál nem állt szoros összefüggésben az állomány nagyságával. A gazdaságok specifikus tényezői azonban nagy szerepet játszottak a jövedelmezőség alakulásában. A hátrányosabb helyzetet a megfelelő vezetői döntésekkel és a jó állománymenedzsmenttel ellensúlyozni lehet, de a stabil piaci pozíciót nagyban elősegíti a kedvező specifikus tényezők jelenléte, főként a takarmánybázis sajátosságai. Szakirodalmi jegyzék 1. BAKÁCS A. (2003): Versenyképesség koncepciók. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által finanszírozott, "A hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján" (röviden HAVER-) című kutatási projekt keretében készült tanulmány (kutatásvezető: FLEISCHER T.) november 9. MTA Világgazdasági Kutat Intézet, Budapest. 24 p. 2. BATÓ M. (2004): AZ Európai Unió versenyképessége PhD értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok PH.D. Program, Budapest. 186 p

8 BÉLÁDI K. KERTÉSZ R. (2012): Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete. In.: A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete Agrárgazdasági Kutató Intézet, ISSN ISSN (Agrárgazdasági Információk), Budapest, pp. 4. BÉLÁDI K. KERTÉSZ R. (2014): Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete. In.: A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete Agrárgazdasági Kutató Intézet, ISSN ISSN (Agrárgazdasági Információk), Budapest, pp. 5. CZAKÓ E. (2000): Versenyképesség iparágak szintjén -a globalizáció tükrében- PhD disszertáció. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest. 202 p. 6. EUROSTAT (2012): EN.PDF 7. EUROSTAT (2012): EN.PDF 8. FAO (2011): Guide to good dairy farming practice. Animal Production and Health Guidelines. No. 8. Rome. 12. p. 9. GEROSA S. SKOET J. (2013): Milk availability: Current production and demand and medium-term outlook. In.: Milk and dairy products in human nutrition (Technical editors: MUEHLHOFF E. BENNETT A. MCMAHON D.). Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome, 26. p. 10. JÁMBOR A. (2008): A versenyképesség elmélete és gyakorlata. Bulletin of the Szent István University Special Issue Part I. Gödöllő. 18 p. 11. KSH (2014): Takarmányok értékesítési ára. Letöltés dátuma: LACKA S-NÉ SZABÓ P. (2000): A gazdaság fogalma Magyarországon és az EU mezőgazdasági statisztikája. Statisztikai Szemle. 78. évf. 4. sz., pp LENGYEL I. (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december 970. p. 14. OECD (2011): Fostering Productivity and Competitiveness in Agriculture. OECD Publishing. 110 p. ( 15. POTORI N. (szerk.) (2004): A főbb mezőgazdasági ágazatok élet- és versenyképességének követelményei. Agrárgazdasági Kutató Intézet, HU ISSN ISBN , Budapest, 91 p. 16. SZABÓ M. (2012): A kvótakivezetés várható hatásai Magyarországon In.: Tejágazati tendenciák és kilátások, II. Tejágazati Konferencia előadásai. Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Budapest, szeptember pp. 17. SZŰCS I. (programvezető) (2004): A versenyképesség összetevői és mérési módszerei a hús-termékpályán. In:. A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége. MÓDOS GY. (szerk.) Agroinform Kiadó, Budapest, 233 p. ISBN TÍMÁR I. (2004): Versenyképesség a magyar tejágazatban PhD-értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. 165 p. 19. TÓTH E. VARGA GY. (2000): A mezőgazdaság üzemi rendszere a hazai és az EU agrárpolitika tükrében. Statisztikai Szemle 78. évf. 4. sz., Budapest, pp VŐNEKI É. MÁNDI-NAGY D. (2014): Nemzetközi tejpiaci kilátások a kvóta megszüntetése után. Kézirat p.

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6. A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE

III. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám, 2013 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám,

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK VII. évfolyam 2. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK A MEZŐGAZDASÁG 2016. ÉVI TELJESÍTMÉNYE A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye VII. évfolyam 2. szám 2017 Megjelenik

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Tejágazati pillanatkép 2017

Tejágazati pillanatkép 2017 Tejágazati pillanatkép 2017 Juhász Anikó Velence, 2017. november 14. A nyerstej havi alapanyagértéke és ára Németországban, a nyerstej ára Magyarországon (2010-2017) Tejágazat fő mutatói Magyarországon

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 28. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben további 633 milliárd Ft-tal, 1,8%-kal nőtt,

Részletesebben

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.

A Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10. Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács

Részletesebben

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS)

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) 2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) Főbb mutatószámok (Nem konszolidált, IFRS) (millió forint) év 2005. Mérlegfőösszeg 1 358 504 1 459 666 1 612 230 Ügyfélhitelek, nettó 915

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Állatállomány, december 1.

Állatállomány, december 1. 213/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 12. szám 213. február 22. Állatállomány, 212. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3 SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. február 28. A hitelintézetek mérlegfőösszege IV. negyedévben további 1,5%-kal nőtt, év egészében

Részletesebben

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap

VII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I VI. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, március

Mezőgazdasági termelői árak, március Közzététel: 2011. május 12. Sorszám: 74. Következik: 2011. május 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2011. március Az agrár termelőiár-szintje 2011 márciusában 48,2%-kal magasabb

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) Állomány (milliárd Ft) Arány (%)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) Állomány (milliárd Ft) Arány (%) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. augusztus 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. II. negyedévben 1,5%-kal csökkent, így

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia PSZÁF II. Biztosítási Konferencia Költségtranszparencia a bank szemszögéből dr. Patai Mihály, vezérigazgató UniCredit Bank Hungary Zrt. Siófok, 2007. május 17. Ki érdekelt a transzparens működésben? Ügyfél

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE

IV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE IV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉ-

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ISMERTETŐ 2019 A Magyar Nemzeti Bank új statisztikai kiadványt jelentetett meg, amely

Részletesebben

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás A bendőben ez az anyag semlegesíti a savfelesleget és hosszú ideig optimálisan tartja a ph-értéket, ráadásul mérsékli a bendő ph-jának ingadozását. Ez csak az egyik újdonság, amely a klímaváltozás okozta

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága

A málna- és szedertermesztés gazdaságossága A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma

Részletesebben

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2014. augusztus 22. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. II. negyedévben 2,8%-kal csökkent, a félév

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2018. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. június 15. A hitelintézetek mérlegfőösszege a végi adatokhoz képest 2018. I. negyedévben 1,9%-kal

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

XXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

XXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2012. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó

Részletesebben

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28.

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28. VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 214/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. július 28. www.ksh.hu Állatállomány, 214. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2

Részletesebben

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, december

Mezőgazdasági termelői árak, december Közzététel: 2009. február 12. Sorszám: 22. Következik: 2009. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2008. december Az agrár termelőiár-szintje 2008. decemberben 22,6%-kal mérséklődött

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2011 I XII. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék Összefoglaló...3 Táblázatok...7 Felelős szerkesztő

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

PIAC TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/04. szám /04. hó.

PIAC TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XI. évfolyam/04. szám /04. hó. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat XI. évfolyam/04. szám 05.20. 2008/04. hó TEJ ÉS TEJTERMÉKEK Tartalom Piaci jelentés...1 A tej termelői ára...3 A tejtermékek feldolgozói

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Tájékoztatás az EU-s és a hazai tejpiac helyzetről április 10.

Tájékoztatás az EU-s és a hazai tejpiac helyzetről április 10. Tájékoztatás az EU-s és a hazai tejpiac helyzetről 2017. április 10. Piaci helyzet EU Tejfelvásárlás az Európai Unióban (ezer tonna) 16 000 12 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 10 8 6 4 százalék

Részletesebben

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2012. november 30. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról szeptember

Havi elemzés az infláció alakulásáról szeptember Havi elemzés az infláció alakulásáról. szeptember A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. február 27. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. IV. negyedévben 2,2%-kal, 2014. év egészében

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben