Kazánházi mérők. MSc Vízellátás, csatornázás, gázellátás február 19.

Átírás

1 Kazánházi mérők MSc Vízellátás, csatornázás, gázellátás február 19.

2 A mérők csoportosítása A mérés elve szerint megkülönböztetünk a nyomásváltozás mérésének elvén, a kiszorításos térfogatszámlálás elvén, valamint a sebességmérés és impulzusszámlálás elvén működő gázmérőket. A térfogatszámlálás elvén működő mérők jellegzetes példája a membrános háztartási gázmérő és a forgódugattyús gázmérő. A sebességmérés és impulzusszámlálás elvén működnek a turbinás mérők.

3 A turbinakerekes mérők működési elve A sebességmérés és impulzusszámlálás elvén működő turbinakerekes mérők működése azon alapul, hogy az ismert keresztmetszeten áthaladó gázáram sebességével arányos az itt elhelyezett turbinakerék szögsebessége. A turbinakerekes gázmérők három fő egységből állnak: a cső alakú mérőtestből (mérőházból), az áramlásterelőt, a mérőturbinát és a csapágyazást magában foglaló mérőbetétből, és a számlálóműből.

4 Mérőturbina kialakítása A gázt az áramlásterelő tereli a turbinakerékre. A könnyen forgó, dinamikusan kiegyensúlyozott járókerék csapágyazott tengelyéről a mozgás egy mágneses tengelykapcsoló és hitelesített fogaskerékpár révén a nyomásmentes számlálóműbe jut.

5 A turbinakerekes mérők jellemző tulajdonságai nagy gáztérfogatok mérésére alkalmas; nagy mérési pontosság (akár 0,1%), hitelesítési mérőként is alkalmas; igen nagy az átfogható mérési tartomány: V min : V max, Q min : Q max arány: 1:50 1 : 100; igen csekély indulási érzékenység; a mérők kalibrálási jelleggörbéje lapos, a nulla vonallal közel párhuzamos; a mérő hosszú távon megtartja pontosságát (stabilitás);

6 A turbinakerekes mérő hibája A jól tervezett és kiegyensúlyozott turbinakerekes mérők mérési pontossága a leolvasott érték 0,1%-a lehet. A mérők gyenge pontja a csapágyazás, és érzékenységük a gázsűrűség változására (a hitelesítéstől eltérő gáznyomásra).

7 A forgódugattyús gázmérők elve A mérő a térfogatszámlálás elvén működik. A mérő működése négy ütemre osztható. Az első ütemben a mérőbe áramló gáz kitölti a bal oldali forgódugattyú és a ház közötti teret. Mivel a gáz nyomási energiája révén a dugattyúk a bejelölt irányban forgómozgást végeznek, a bal oldali dugattyú a gázt a fogyasztói oldalra továbbítja, majd a harmadik és negyedik ütemben a jobb oldali dugattyú mérőkamrája is megtelik gázzal, ami azután a fogyasztói oldalra áramlik.

8 A forgódugattyús mérők jellemző tulajdonságai Régebbi mérők: - nagy gáztérfogatok mérésére alkalmas; - meglehetősen rugalmatlan működésű készülék és nem terhelhető túl; - indítási nyomásszükséglete nagy, ezért a V min : V max (Q min : Q max ) arány rossz (1:10, 1:20) Új mérőkonstrukciók: nagy mérési pontosság; igen nagy az átfogható mérési tartomány: V min : V max, Q min : Q max arány: 1 : 80 1 : 200; igen csekély indulási érzékenység; a mérők kalibrálási jelleggörbéje lapos, a nulla vonalhoz tart; a mérő hosszú távon megtartja pontosságát (stabilitás); nagyfokú ismételhetőség, több mérés pontossági eltérése kicsi; könnyűfém ház és tűzállóság szempontjából megfelelő kialakítás.

9 A forgódugattyús mérő hibája

10 Régi forgódugattyús mérő

11 Új forgódugattyús mérő (Delta) a mérőház által körülfogott mérőkamra és a két alaplemez (1). az ellenkező irányban forgó két dugattyú, amelyeket két fogaskerék szinkronizál (2) a két, kenést szolgáló fedél (3) a mágneses kuplung, amely a forgódugattyúk mozgását továbbítja a számlálóműre (4) a számlálómű, amely regisztrálja az átáramlott gázmennyiséget (5).

12

13

14 A 100 m 3 /h-nál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének és beépítésének általános követelményei a GMBSZ szerint Egy helyiségben telepített, 100 m 3 /h összes névleges térfogatáramúnál nagyobb gázmérő (gázmérők) elhelyezésére külön gázmérő helyiséget kell létesíteni. A gázmérők helyiségeit Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba kell sorolni (jele: A). A külön gázmérő helyiség külső fal mentén, a földgázelosztó és a létesítmény üzemeltetője által egyaránt bármikor könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg földszinten legyen. Bejárata a szabadból vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon A gázmérőhelyiséget nem szabad 140 kw egység- és 1400 kw összteljesítmény feletti hőtermelő berendezéssel egymásba nyílóan létesíteni.

15 A mérőhelyiség bejáratához a tűzveszélyességi osztályt jelölő figyelmeztető táblát kell felszerelni és előírt tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A külön gázmérő helyiséget szabadba nyíló alsó-felső szellőzővel kell ellátni, amelyek együttes szabad keresztmetszete a gázmérő helyiség alapterületének 1%-át érje el. A szellőző alsó éle a külső szinttől legalább 300 mm-rel magasabb legyen. A szellőzők más nyílászáróktól legalább 1 m-re legyenek. A szellőzőt mechanikai védelemmel legfeljebb 15 mm résszélességű, vagy lyukbőségű rács, huzalháló vagy zsalu kell ellátni. Gázmérőhelyiség szellőztetésére szükség esetén csak önálló szellőzőkürtőt, szellőzőcsatornát szabad alkalmazni. Fűtése közvetett lehet. Közvetlen fűtésre csak robbanás biztos kivitelű zárt égésterű gázkályha használható, amelynek felületi hőmérséklete a 300 C-ot nem haladja meg és gyújtószerkezete a helyiségen kívül van.

16 Példa: GÁZGÉP nyomásszabályozó és mérő állomás 3.1. Belépő oldali elzáró 3.2. Gázszűrő 3.6. Gáznyomásszabályozó M.2. Gázmérő M.3. Térfogat korrektor 3.9. Kilépő oldali elzáró P.1. P.6. Nyomásmérők L.3. Golyóscsap L.4.-L.5.-L.7. Lefúvató vezetékhálózat

17 Adatok: