Települési környezetvédelem Zajvédelem. Készítette: Dr. Kocsis Dénes
|
|
- Márk Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Települési környezetvédelem Zajvédelem Készítette: Dr. Kocsis Dénes
2 A zaj környezeti hatásai A zaj fogalma: Különböző erősségű és frekvenciájú hangok olyan keveréke, amely az emberben kellemetlen, zavaró hatást eredményez. Emberre gyakorolt hatásai: Halláskárosodás Hat a beszéd érthetőségére Alvászavaró Zajosságérzet Testi és lelki folyamatok (pl. vérnyomás) Teljesítmény, figyelem
3 A zaj hatása az élővilágra Állatokra gyakorolt hatás jelentősen függ a rendszertani besorolásuktól Befolyásolhatja a viselkedést, szaporodást, táplálkozást Menekülési reakció Élethossz csökkenés
4 Alapfogalmak A hang: valamilyen közegben létrejövő rezgés. Vivőközeg alapján: Léghang, folyadékhang, testhang A hang a közegben hullám alakban terjed Gázban és folyadékban: csak hosszanti (longitudinális) Szilárd testekben: longitudinális és transzverzális is lehet
5 Alapfogalmak Hangtér Hangnyomás Részecskesebesség A hangsebesség a hullám terjedési sebessége (jele: c; [m/s]) Gázokban: Ahol: κ: fajhőviszony p o : a közeg statikus nyomása [Pa] ρ 0 : a közeg nyugalmi sűrűsége [kg/m 3 ]
6 Hangsebesség Levegőben: Ahol T: a levegő abszolút hőmérséklete [K] Szilárd testekben Leggyorsabb a tiszta longitudinális hullám (c l ; [m/s]) Ahol: E: az anyag rugalmassági modulusa [Pa] ρ: az anyag sűrűsége, [kg/m 3 ]
7 Szilárd anyagok (20 C ) a ( m/s) Gázok (0 C, 101,2 kpa) a (m/s) acél 5100 acetilén 327 alumínium 5110 ammóniák 415 bazalt 5080 argon 308 cink 3800 bróm 135 fa: bükk 3300 hélium 971 tölgy 3800 hidrogén 1286 fenyő 4500 klór 206 flintüveg 4000 kéndioxid 212 gránit 4000 levegő -50 C 299 gumi C 325 jég (-4 C ) C 331 keménygumi C 337 koronaüveg C 340 kvarcüveg C 343 márvány C 360 ólom C 387 ón 2700 metán 430 paraffin 1300 neon 433 porcelán 4880 nitrogén 334 réz 3800 oxigén 315 sárgaréz 3500 széndioxid 258 tégla 3650 szénmonoxid 337 vas 5180 városi gáz
8 Folyadékok (20 C) a ( m/s) a ( m/s) aceton 1190 Víz (desztillált) 0 C 1403 benzol C 1483 etilalkohol C 1529 glicerin C 1551 higany C 1555 metilalkohol C 1543 nehézvíz 1399 nitrobenzol 1470 paraffinolaj 1420 petróleum 1320 propilalkohol 1220 széndiszulfid 1158 széntetraklorid 943 tengervíz 1531 toluol 1308 xilol 1357
9 Alapfogalmak Periódusidő: az a legrövidebb idő, amely alatt a rezgés periodikusan ismétlődik (jele: T) Frekvencia: egy másodpercre eső teljes rezgések száma (jele: f; [Hz]) Hullámhossz [m]:
10 Ember hallástartománya Hallástartomány: Hz (kivételesen a Hz)
11 Alapfogalmak A hanghullám intenzitása a hangnyomás és a részecskesebesség szorzatának időbeli átlagával egyenlő (Jele: I [W/m 2 ] A hanghullám W [W] teljesítménye a hangforrást körülvevő teljes felület és az intenzitás szorzatával egyenlő.
12 Hanghullámok Egydimenziós nyomáshullám terjedése
13 Hanghullámok A lineáris közegben terjedő hullámokon kívül vannak térben terjedő hullámok Hullámfront (fázisfelület, hullámfelület):egy hullámban azok a felületek, amelyek pontjai azonos időpillanatban azonos fázisban vannak. A hullámfrontok alakja szerint: síkhullámok, henger- vagy körhullámok, gömbhullámok Példa: a vízfelületbe dobott kő (pont alakú gerjesztő) középpontból továbbterjedő vízhullámok körhullámként, valamely hangszóróból terjedő hanghullámok a levegőben gömbhullámként terjednek tova.
14 Hanghullámok Interferencia: a hangtér valamely helyén két vagy több hullám találkozásakor (szuperpozíció elve) Interferencia
15 Hanghullámok Két azonos frekvenciájú és amplitúdójú, azonos fázisú hullámok találkozása amplitúdó megkétszereződik Ha a fáziskülönbség kioltás Két azonos frekvenciájú, ellenkező irányban haladó hullám állóhullám (maximumok és nullpontok) Hullámok
16 Szintek Hangtér jellemzői: nagy értéktartomány (hangnyomás 10 6 Pa; hangintenzitás és hangteljesítmény négyzetes összefüggés miatt W/m 2 és W) mennyiségek nem természetes egységben, hanem szintekkel, decibel db A szintek számításához használt mennyiségek mindig effektív értékek
17 Szintek Hangnyomásszint (Jele: L p [db]) Ahol p o =2*10-5 Pa, a hangnyomás alapértéke Hangintenzitásszint (Jele: L i [db]) Ahol I o =10-12 W/m 2, a hangintenzitás alapértéke Hangteljesítményszint (Jele: L w [db]) Ahol P o =10-12 W, a hangteljesítmény alapértéke
18 Szintek összegzése A hangnyomásnégyezteket, a hangintenzitásokat és a hangteljesítményeket kell összeadni. L e eredő szint: ahol: L i az i-ik összegzendő szint Két azonos szint eredője 3-mal több az összetevőknél különböző nagyságú szintek esetén a kisebbik szint 3 db-nél kevesebbel járul hozzá az eredő nagyságához
19 Feladatok Egy műhelycsarnokban öt munkagép üzemel. A hangtér ugyanazon pontjában külön-külön ezek rendre 92 db(a), 81 db(a), 88 db(a), 77 db(a) éa 90 db(a) hangnyomásszintet hoznak létre. Együttes üzemeltetés esetén mekkora lesz az eredő hangnyomásszint? Két zajforrás eredő szintje 84 db. Az egyik összetevő 77 db nagyságú. Mekkora a másik?
20 Szintek Példa hangteljesítményekre, illetve hangteljesítmény szintekre Hangteljesítmény (W) L w (db) Sugárhajtómű Láncfűrész Kiabálás Hangos beszéd 2x Normál beszéd Suttogás Megjegyzés :A fenti táblázatból látható a hangkeltés alacsony hatásfoka (láncfűrész kw nagyságrendű elektromos teljesítmény töredéke lesz akusztikus energia)
21 Szintek Eredő hangnyomásszint két hangforrás egyidejű hatása esetén
22 Hangszínkép Hangszínkép: hangnyomásszintek ábrázolása frekvencia függvényében Tisztahang (szinuszos hang) színképe: az adott frekvenciához tartozó egyetlen függőleges vonal Összetett periodikus hang színképe: vonalas Összetett, nem periodikus hang színképe: folytonos
23 Hangszínkép Fehér zaj: folytonos színképű, a teljes frekvencia tartományban állandó intenzitású (vízszintes egyenes) zaj Szürke zaj: a frekvenciatartomány egy sávjában folytonos, és egyenletes intenzitású Rózsaszín zaj: egy frekvencia tartományban folytonos, lineárisan csökkenő intenzitású zaj
24 Hangszínkép Sávszűrők: meghatározott frekvenciasávban átengedik, ezen sávon kívül azonban visszatartják a hangenergiát Környezeti zajmérésnél: leggyakrabban oktávvagy tercszűrők (vagy keskenyebb)
25 Hangszínkép Oktávsávok: f f felső határfrekvencia az f a alsó határfrekvencia kétszerese, a középfrekvencia pedig a határfrekvenciák mértani középértéke Tercsávok: az alsó és felső határfrekvencia hányadosa logaritmikusan harmada az oktávsávénak
26 Sáv-határfrekvencia (Hz) Tercsáv-középfrekvencia (Hz) 50 Oktávsáv-középfrekvencia (Hz)
27 Hangszínkép Egy oktávsávhoz tartozó három tercsávban mért hangnyomásszintek eredője egyenlő az oktávsávhangnyomásszintjével Ha egy oktávsáv tercsávjaiban a hangnyomásszintek egyenlőek oktávsávhangnyomásszintje 4,8 db-el lesz nagyobb a tercsávoknál Összes oktáv- ill. tercsáv mért hangnyomásszint eredője összegszint (lineáris mérés eredménye)
28 Hangszínkép Megadása oszlopos diagrammal
29 Hangterjedés Zajforrás okozta hangnyomásszint eloszlás ismeretének fontossága A hangforrásokra jellemző hangteljesítmény és a hangtér közötti kapcsolatra döntő hatással van: a hangforrás alakja a hangforrást körülvevő tér jellege (szabad ill. zárt tér) a hangforrás térben elfoglalt helyzete a hangforrás az össz-teljesítményszintjének mekkora hányadát sugározza a hangtér különböző részeibe, a terjedés útjában lévő hangakadály
30 Terjedés szabad térben Szabad tér: olyan tér, amelyben a hullámterjedést akadály nem zavarja (a hanghullám minden irányban elhajlás, törés, visszaverődés nélkül terjed) ez erős absztrakció Hangforrás: rugalmas testek, amelyek meghatározott frekvenciatartományban rezgésre gerjeszthetők, azaz a velük közölt energia egy részét rezgési energiává (hangenergiává) alakítják át ez az energia átadódik a környező közegnek és abban hanghullámok formájában terjed Hangforrások Pontszerű hangforrások Vonalszerű sugárzók Felületi sugárzók
31 Hangterjedés szabad térben Hangszint jellemzően csökken a terjedés során Okai Geometria (távolság) hatása Elnyelődés (levegő hangelnyelése) Földfelület hatása Növényzet hatása Épületek, falak, domborzat hatása
32 Hangterjedés szabad térben Teljes gyengülés: A teljes A div A levegő A föld A egyéb Az első három általános, és mindig figyelembe kell venni A egyéb A növényzet A beépítettség árnyékolás Ezek a tagok egymástól általában függetlenek tárgyalhatók A diffrakció egy akadály körül: együtt kell tárgyalni a földfelület által okozott elnyelődéssel Mivel a gyengülések frekvenciafüggőek ezért jellemzően oktáv sávok szerint kell számolni A
33 Távolság (geometriai divergencia) Pontforrásra: Frekvencia független okozta gyengülés A div 20log10 r 10.9 A távolság megduplázódásával a nyomásszint kb. 6 db-el csökken
34 Gyengülés a levegőben történő elnyelődés hatására Az akusztikus hullám haladása során az akusztikus energia fokozatosan hővé alakul molekuláris folyamatokon keresztül A levegő d /1000 db Elnyelődési együttható (terjedési csillapítás) α (db/km) Erősen függ a frekvenciától és a relatív páratartalomtól, és kevésbé a hőmérséklettől Gyengén függ a nyomástól, azaz a magasságtól Rövid távolságokra elhanyagolható (kivéve 5000 Hz fölött)
35 Terjedési csillapítás α (db/km) értékei a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján T h r Névleges oktávsáv-középfrekvencia (Hz) ( C) (%) A jogszabály szerint: tervezéskor a 10 C hőmérséklethez és 70% relatív légnedvességhez tartozó értékkel kell számolni
36 A föld által okozott gyengülés Két terjedési útvonal: direkt vagy reflektált Általában az eredő akusztikus szint erősen függ: az útkülönbségektől a beesési szögtől a frekvenciától Kemény felületek hangelnyelése nagyon csekély, füves területek, kötött talaj elnyelése már jelentős
37 A föld által okozott gyengülés A földtípusok osztályozása 1. Kemény felület: alacsony porozitás. Aszfalt, vagy beton, víz. Gyárak körül a döngölt föld 2. Lágy: fűvel, fákkal és egyéb növényzettel borított porózus felület, amely alkalmas mezőgazdaságra 3. Nagyon lágy felület: nagyon porózus, hó (legalább 10 cm vastag) vagy tűlevél 4. Kevert
38 A növényzet csillapító hatása A hangterjedést erősen befolyásolja a törzsek, ágak, levelek és a növények közelében fellazított talaj által okozott szóródás A növényzet csillapító hatása függ a növényzet sűrűségétől, fajtájától, a hang növényzetben megtett útjának hosszúságától, a frekvenciától A növényzet nem nyújt védelmet a magasan fekvő zajforrások ellen A szakirodalomban megadott értékek nagyon nagy szóródást mutatnak. Jogszabály szerint a tervezés céljából tehát rendszerint nem lehet hatékony zajcsökkentést elérni a növényzet telepítésével (kivételes eset: örökzöldek)
39 A beépítettség csillapító hatása Ha a forrás és az észlelő között épületekkel beépített terület van, árnyékolás miatt csillapodás léphet fel A beépítéseket mint árnyékolókat kell figyelembe venni Az egyes homlokzatokat egységesen 0,8 reflexiós tényezővel kell kezelni (25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet)
40 Az árnyékolás A földfelszíni hangterjedést jelentősen befolyásolják az akadályok (épületek, házsorok, falak, gátak, domborzat) Az akadályok mögött hangárnyék alakul ki Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükröző, visszaverő felületről, akkor a hang az akadály élein át elhajlás (diffrakció) útján jut el az árnyékzónába Az akadály élénél a hang szóródik ezért az árnyékolás nem teljes, a hangakadály mögé is jut energia Ezáltal csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amelyet szabad hangterjedésre számítottak
41 A szél és a hőmérséklet hatása Szél- és hőmérsékleti gradiens nagysága és előjele befolyásolja a hangterjedési viszonyokat A szélsebesség és a hang terjedési sebessége vektoriálisan összegződik Szélirányban nagyobb, ellenkező irányban kisebb terjedési sebesség A légáramlást a talaj közelében a növényzet és a beépíte ség fékezi a szélsebesség a magasság növekedésével növekszik Emiatt a hanghullámok a szélirányban történő terjedésnél a föld felé, ellenkező irányú terjedésnél a földtől felfelé hajlanak el.
42 A szél és a hőmérséklet hatása A széllel szemben bizonyos távolságra: hangárnyék Szélirányban nincs hangárnyék, sőt a hanghullámok föld felé hajlása miatt a zajcsökkentő hatást részben, vagy teljesen megszünteti (nagy távolságokban nagy ingadozások)
43 A szél és a hőmérséklet hatása Szélhez hasonló hatása van a hőmérsékletnek is: Ha a hullámfront bizonyos részeinek terjedési sebessége különbözik a hullámfront többi részének terjedési sebességétől a hullámfront iránya megváltozik Nappal: talaj felmelegedés közben a levegő felső részei hidegebbek (nega v hőmérsékle gradiens) a hanghullám útját jelző nyomvonal felfelé görbül (bizonyos távolságban árnyékzóna) Ha az alsó réteg hidegebb (télen, tiszta szélcsendes éjszakában) akkor a nyomvonal a föld felé hajlik
44 A szél és a hőmérséklet hatása
45 Hangvisszaverődés Figyelembe kell venni: a zajforrás vagy a megfigyelő közelében lévő nagyobb hangvisszaverő felületeket (falak, épületek stb.) Ilyen esetben tükrözéssel kapott tükörzajforrással számolhatunk Valamely homlokzati felület vagy más hangvisszaverő elem előtt mért adatokat a homlokzat vagy visszaverő elem visszaverő hatásának kiszűrése érdekében helyesbíteni kell (Ez a mért értékből 3 db levonását jelenti)
46 Hangvisszaverődés A tükörforrás hangteljesítményszintjét kisebbre kell vermi, mint az eredeti hangforrásét, mert a visszaverő felületen való abszorpció vagy szóródás miatt elvész a beeső hangenergia egy része
47 Terjedés zárt térben Cél: a helyiségekben kialakuló hangtér megbízható leírása Hangelnyelés, hangelnyelési fok Anyagok és tárgyak hangelnyelési képességének van nagy jelentősége Két közeget elválasztó felületre hanghullám esik a hullám által közvetett energia egy része visszaverődik, másik része behatol a második közegbe, ahol részben elnyelődik (hővé alakul), illetve a közegben terjed Újabb közegfelületen ismét visszaverődik, illetve részben behatol
48 Hangelnyelés, hangelnyelési fok W 1 : a falra beeső teljesítmény; W r : a falról visszavert teljesítmény; W e : a falban elnyelt teljesítmény; W h : a falban hővé alakult teljesítmény; W 2 : a falon közvetlenül áthaladt teljesítmény; W' 2 : kerülő utakon a vevőhelyiségbe jutó teljesítmény; L 1 : az átlagos hangnyomásszint az adóhelyiségben; L 2 : az átlagos hangnyomásszint a vevőhelyiségben
49 Zajmérés és értékelés Zaj emberre gyakorolt hatását szükséges kifejezni Erre a célra nem alkalmas a hallható hangok frekvenciatartományában (kb. 20 Hz és 16 khz között) mért lineáris hangnyomásszint, db(lin) Figyelembe kell venni a a hallás tulajdonságait A hallás sajátosságai közül a legfontosabbak a frekvenciától és intenzitástól függő érzet, a hangosságszint és a hangosság
50 Hangosságszint, hangosság Az egyenlő hangosságszintek görbéit az ún. phon-görbék A görbék kétfülű hallásra, az emberrel szemben érkező, szinuszos, szabadtéri hanghullámokra vonatkoznak A görbéket sok emberen végzett kísérletek alapján állapították meg A szaggatott vonallal rajzolt görbe a hallásküszöb-görbe Tetszés szerinti frekvenciájú és intenzitású hang hangosságszintje annyi phon, amennyi az azzal szubjektíven azonosan hangosnak ítélt 1000 Hz-es tisztahang hangnyomásszintje, db-ben A hallószerv érzékenysége az egészen magas és a mély hangok felé jelentősen csökken, de a csökkenés mértéke függ az intenzitástól is, a görbék nagyobb hangnyomásszintek esetén laposabbak lesznek
51 Hangosságszint, hangosság
52 Súlyozott hangnyomásszintek A zaj emberre gyakorolt hatásának jellemzésére szabványosan az A- hangnyomásszintet alkalmazzuk Az A-hangnyomásszint a hangnyomásszint-mérőkbe beépített A-szűrővel mért hangnyomásszint, amely a műszerről közvetlenül leolvasható Az A- B-, C- és D-súlyozószűrű csillapítása a frekvencia függvényében
53 Az A-szűrő a phon-görbékből származtatott súlyozószűrő, amely a halláséhoz hasonló hatást fejt ki a mért hangokra. Oktávsáv-középfrekvencia, Tercsáv-középfrekvencia, Hz Hz db 31, ,7 31,5 39, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Az A-szűrő csillapítása, K,
54 Súlyozott hangnyomásszintek Az A-hangnyomásszint szabványos jele és mértékegysége: L pa vagy L A, db, de alkalmazható az L p vagy L, db (A) jelölés is A terc-, ill. oktávszintek ismeretében az A- hangnyomásszint számítható: ahol: L i az i-edik terc-vagy oktáv-hangnyomásszint, db; K i az A-szűrő csillapítása az i-edik terc-vagy oktávsávban; n a terc-vagy oktávsávok száma
55 Súlyozott hangnyomásszintek A mérési eredményeket a műszer időkarakterisztikája (időállandója) is befolyásolja Három időállandót szabványosítottak: lassú (S), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/1000 ms jelváltozási sebességnek; a műszer mutatója lassabban mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, a gyors változású zajt nem követi teljesen; gyors (F), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/125 ms jelváltozási sebességnek; a műszermutató szaporán mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, csak az egészen gyors változású zajt nem követi teljesen; impulzus (I), megfelel hozzávetőlegesen felfutáskor 4 db/35 ms, lefutáskor 4 db/3000 ms jelváltozási sebességnek; impulzusos zajok csúcsainak mérésére használjuk, mert felfutáskor az igen gyors jeleket is követi, lefutása viszont késleltetett
56 Egyenértékű hangnyomásszint A környezetünkben észlelt zajok többsége nem állandó, hanem az idő függvényében kisebb vagy nagyobb mértékben változik Az időben változó zajok jellemzésére olyan állandó zajt keresünk, amelynek hatása az emberre ugyanaz, mint a vizsgált változó zajé Ez a mennyiség az egyenértékű A- hangnyomásszint (egyenértékű A-szint), jele: L Aeq mértékegysége db
57 Egyenértékű hangnyomásszint Lényegében az A-szűrővel mért intenzitásátlagból képzett szint: ahol: p A (t): az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye, (Pa), p 0 : (Pa), t 1 és t 2 : a vonatkoztatási idő kezdete és vége, (s), T: t 2 t 1 a vonatkoztatási idő, (s) Az integráló zajszintmérők az egyenértékű A-hangnyomásszintet a képlet szerint mérik, és az eredményt közvetlenül kijelzik Ha az egyes t i részidőkre vonatkoztatott i egyenértékű A- hangnyomásszinteket ismerjük, a T vonatkoztatási időre az L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint:
58 Zajmérés Fontos szem előtt tartani a vizsgálat célját Például: a zajterhelés megítélése (lakóhelyi vagy munkahelyi környezetben), a zajcsökkentés módszerének, eszközeinek megválasztása, tervezési adatok gyűjtése vagy a megvalósult tervek ellenőrzése.
59 Zajmérés Alapvető elvárás, hogy a vizsgált zaj jellemzőit torzítatlanul, a többi zaj hatásától függetlenül határozzuk meg A nem vizsgált zajoknak a mérés időpontjában is ható komponenseit, amelyeket erre az időre sem tudunk elkerülni, alapzajnak nevezzük Az alapzaj hatását le kell választanunk a mérés eredményeiről (alapzajkorrekció) Ha a mérés idejére az alapzajt ki tudjuk kapcsolni, alapzajkorrekcióra nincs szükség Ha az alapzaj kikapcsolására nincs lehetőségünk, akkor két állapotban mérünk: egyszer a vizsgált zaj és az alapzaj eredő jellemzőit határozzuk meg, egyszer pedig a vizsgált zajforrást kikapcsolva az alapzaj jellemzőit mérjük meg. Ezután a két eredmény alapján a vizsgált zaj jellemzőit számítással határozzuk meg. Ha erre sincs lehetőség, akkor a zajforrástól eltávolodva olyan helyet keresünk, ahol az alapzaj jellemzői feltehetően olyanok, mint az eredeti mérési pontban, s az alapzaj jellemzését ezen az új helyen végezzük el. Egyebekben a számítást ugyanúgy végezzük el mint a fenti esetben.
60 Zajmérés A méréseknek mindig az a céljuk, hogy a vizsgálathoz szükséges mennyisége(ke)t meghatározzuk. A zajterhelés megítélésekor például az ún. megítélési szintet (L AM ) kell megadnunk. L AM = L Aeq + K imp + K ton ahol: L Aeq az alapzajkorrekció után kapott, a vizsgált zajra jellemző egyenértékű A-hangnyomásszint, K imp a vizsgált zaj impulzusos jellegét kifejező korrekciós tag, K ton a vizsgált zaj tonális jellegét kifejező korrekciós tag, A vizsgálati eljárásról szóló szabvány (ez esetben jelenleg: MSZ :1998) pontosan közli a megítélési szint meghatározásának szabályait
61 Környezeti zajok Környezeti zaj: Minden olyan zajszint érték, ami több, különféle forrásból származik, és immissziós értékként egy adott helyen a környezetre hat, környezeti zajnak tekintendő Például környezeti zaj lehet a szomszéd kisgyermek sírásának a zaja, ami kihallatszik az utcára, de ugyanígy az utca másik oldalán működő szórakozóhely zaja, vagy a szemközti karosszérialakatos szomszéd kalapálása, vagy a másik ház klímaberendezésének a hangja Kellemetlen szintértéket is elérhetnek, és életminőséget csökkentő tényezőkként szerepelhetnek A 280/2004 (X. 20.) Korm. rendelet szerint azonban a környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj A külön jogszabály itt elsősorban a szolgáltató ipar környezethasználatának a zaját illetve a használat engedélyezési eljárását írja le
62 Környezeti zajok
63 Környezeti zajok
64 Környezeti zajok
65 Környezeti zaj A legtöbb panaszt okozó zajforrások rangsorolása hazánkban: közlekedés 65 % szomszédok, szórakozóhelyek 12 % gyár, üzem 8 % vegyes (közlekedés+egyéb) 15 % A környezeti zaj csökkentése igen kitartó, hosszú távú, tervszerű munkát követel (zajforrások száma nő)
66 Környezeti zaj A szolgáltató tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak megítélése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, mivel az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban is az önkormányzaté a döntő szó Környezeti zajok eredetük szerint: Létesítmények zajkibocsátása Közúti és vasúti közlekedési zajok Repülési zaj
67 Létesítmények zajkibocsátása
68 Közúti és vasúti közlekedési zajok A motorizáció folyamatos fejlődése következtében a potenciális zaj- és rezgésforrások száma is állandóan emelkedik A környezeti zajforrások közül a közlekedés (ezen belül a közúti közlekedés) a legjelentősebb a környezeti zajok kb. 2/3-ad része a közlekedéstől ered lakosságtól kapott visszajelzések Az utakon különböző típusú és zajkibocsátású járművek különböző üzemállapotban, változó sebességgel haladnak, az okozott zajt a fentieken kívül a környezeti viszonyok (pl. beépítettség, az útburkolat fajtája és állapota stb.) is befolyásolják Közlekedési zaj esetén az utat vagy vasútvonalat tekintjük egyetlen egységes vonalszerű zajforrásnak
69 Közúti és vasúti közlekedési zajok Az út-vagy vasútvonal zajkibocsátását az úttól meghatározott távolságban, akadálytalan terjedés feltételezése mellett meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszinttel jellemezhetjük Közlekedési zaj megítélési ideje (az egyenértékű A- hangnyomásszint, LAeq vonatkoztatási ideje) az előírások szerint nappal 16 óra (6 22), éjszakai időszakban 8 óra (22 6) Magyarországi helyzet: között vizsgált legforgalmasabb útvonalainak közelében mért, csúcsórára vonatkozó zajszintek eredményei: a mérési pontok 98 százalékában 65 dba-nál magasabb volt a zajszint. A zajterhelés lakosságot zavaró hatásának aránya országosan eléri az százalékot (nagyvárosokban ez az arány 60 65%) Számos helyen mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket
70 Közúti zaj Közúti forgalomból adódó környezeti zaj zajterhelését meghatározó főbb tényezők: forgalom sűrűsége, járművek típusa, járművek műszaki állapota, járművek sebessége, nehézgépjárművek aránya, az út lejtése/emelkedése, burkolat típusa, burkolat állapota.
71 Vasúti zaj A vasúti közlekedés zaja Magyarországon kevesebb embert érint, a lakosság 8 10 százalékát zavarja, a zajesemény jellege viszont kellemetlenebb. Az utóbbi években kialakult helyzet stabilizálódott, sőt egyes helyeken forgalom csökkenés állt be A jelenlegi forgalom és technikai, műszaki adottságok mellett a vasúti fővonalak mentén nappal már csak kevés helyen nem teljesül a 65 dba nagyságú követelményérték a vasút melletti védendő homlokzatok előtt Mellékvonalaknál ugyanez a megállapítást tehetjük 60 dba zajterhelési szintre vonatkozóan Éjszaka azonban ennél lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet
72 Környezeti zaj csökkentésének lehetőségei Aktív és passzív zajcsökkentési lehetőségek A környezeti zaj az egyes zajkibocsátási összetevők egyéni zajcsökkentésének megoldásával (emisszió csökkentés) javítható A passzív védekezés lehetősége sokkal szélesebb, és sokszor hatékonyabb, a környezeti zajtól szenvedő lakosság szempontjából
73 Zajtérképek Az Európai Unió irányelve a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, amely szerint az Európai Unió területén egységes mérési, megítélési módszerrel kell a zajterhelési értékeket megadni Az irányelv egyértelműen megfogalmazza, hogy a környezet és az egészség védelme a közösségi politika része Az irányelvet a Kormány 280/2004. (X. 20.) sz. alatt honosította rendelet végrehajtásával azt szeretné elérni a kormány, hogy bemutassa, hogy milyen zajterhelés éri tartósan a lakosságot, milyen intézkedésekre lesz szükség, ha a megadott küszöbértékeket tartósan meghaladják a zajforrásokból származó immissziós értékek A kormányrendeletben megadott stratégiai zajtérkép készítésre vonatkozó előírásokat a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet tartalmazza
74 Zajtérképek Az irányelv célja egy olyan közös megközelítési mód meghatározása, amelynek révén elsőbbségi alapon elkerülhetők, megelőzhetők vagy csökkenthetők a környezeti zaj okozta káros hatások, ideértve a zajterhelést is Intézkedések: a tagállamok közös értékelési módszereinek alkalmazásával készített zajtérképek révén a környezeti zajnak való kitettség mértékének a meghatározása; annak biztosítása, hogy a környezeti zajra és annak hatásaira vonatkozó információk a közvélemény rendelkezésére álljanak; cselekvési tervek tagállami szintű elfogadása a zajtérképek alapján, a környezeti zajnak a szükséges helyeken történő megelőzése és csökkentése érdekében,(különösen ott, ahol az expozíciós szintek káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre), továbbá a környezeti zaj szintjének megőrzésére azokon a helyeken, ahol az jelenleg megfelelő.
75 Zajtérképek A stratégiai zajtérkép adott terület zajterhelésének áttekintésére és értékelésére tervezett immissziós térképet jelent A stratégiai zajtérképet az adott terület minden zajforrására (közúti, vasúti zaj, ipari zaj a településeken, és külön a nagy forgalmú autópályákra, vasútvonalakra, és repülőterekre) kell elkészíteni Ezek alapján: színes raszter-háló (különböző terhelésekhez lépcsősen különböző színeket rendel) A stratégiai zajtérképek (helyi, ill. nemzeti felhasználásra egyaránt) 4m értékelési magasságra készülnek és az L den (és L éjjel ) értékeket 5 db-es lépcsőkben ábrázolják L den 10lg ,1L nap ,1( Léjjel 10) Lnap = egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra: ) Leste = egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra: ) Léjjel = egyenértékű A-hangnyomásszint éjjelre (8 óra: ) 0,1( L este 5) 8 10
76 Zajtérképek Az eddigi hazai gyakorlattól eltérően az egész napra vonatkozó L den A- hangnyomásszint súlyozott érték Súlyzószorzóval veszi figyelembe a nap közbeni és az esti érzékenységet (Estére ugyanis fáradtak leszünk, és kevésbé tudjuk tolerálni még az alacsony zajszintet is) A konfliktustérkép az előbbi immissziótérkép és a stratégiai küszöbérték összehasonlításával készül, vagyis az immissziós zajszint és a stratégiai küszöbérték különbségét ábrázolja A túllépéseket külön térképen kell egész napra és éjszakára zajforráscsoportonként megadni. Közölni kell az egyes zajtúllépéssel érintett lakosok számát is A 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet szerint a zajjellemzők értékelését a következő stratégiai küszöbértékek szerint kell végezni: a) üzemi létesítmény esetén L den = 46 db L éjjel = 40 db b) közlekedési zajforrás esetén L den = 63 db L éjjel = 55 db Ezek a küszöbértékek az eltérő számítási mód miatt különböznek a magyar határértékektől
77 Zajtérképek Az irányelv csak közút, vasút, repülőtér, ipari üzemek által kibocsátott zaj zajtérképen való ábrázolását írja elő. Nem tartalmazza tehát a katonai létesítmények, sportlétesítmények, szabadidő létesítmények, bevásárló központok által kibocsátott zajt A térképek segítségével intézkedési terv készítendő, amely megadja a túllépés csökkentése érdekében tervezett műszaki, (építészeti, létesítési, közlekedéstervezési, forgalomtechnikai stb.), szervezési intézkedéseket. Meg kell adni a költségek becslését és a realizálás idejét is. A lakosság széles rétegei számára válik érthetővé, világossá és felmérhetővé, hogy mi az a zajállapot, amelyben egy városlakó ma él, mert: szemléletesen és gyorsan mutatja be a beavatkozás lehetőségeit, realitásait, egyúttal eszköz is a döntések zajhatásainak gyors áttekintésére, a lakossági érintettség változására, igazán eredményes (hatékony és gazdaságos) zajcsökkentési stratégiát lehet kialakítani, megvalósítható a megfelelő lakossági tájékoztatás a környezeti zajállapotra vonatkozóan nemcsak a zajterhelés nagyságára, a terhelés minősítésére, hanem a lakossági érintettségre vonatkozóan is megbízható adatok állnak rendelkezésre, a terület fejlesztéséért, működtetéséért felelős döntéshozók a döntés meghozatalához mindenképp szükséges információkhoz jutnak.
78 Zajtérképek A magyar előírások szerinti értékelés, határértékre vonatkozó következetések, határértékre vonatkozó zajvédelmi tervezés a stratégiai zajtérképpel nem készíthető Ennek alapvetően az az oka, hogy a jelenlegi magyar előírások nappali, és éjszakai zajszint számítást, és határértéket ismernek, és ezek súlyozatlan értékek. Viszont a szoftverrel készíthető normál zajimmissziós térkép is, ez megfelel a zajterhelés határértékkel való összevetésére.
79 Zajtérkép helyszíne Jelenlegi zajterhelés a csomópontban Várható zajterhelés az átépítés után
80 Felhasznált irodalom Barótfi István: Környezettechnika Környezetmérnöki tudástár 13. kötet: Zaj- és rezgésvédelem (szerk.: Domokos Endre, Horváth Béla) Kováts Attila: Zaj és vibráció diagnosztika
81 Köszönöm a figyelmet!!!
Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenHangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenZaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:
Zaj (bevezetés) A zaj hatása: elhanyagolhatótól az elviselhetetlenig. Zaj: nem akart hang. Környezeti zaj: állandó zaj (l. ha nincs közlekedés). Zajimisszió: Zajterhelés az érzékelés helyén. Zajemisszió:
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI
RészletesebbenMeteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében
Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Készítette: Kádár Ildikó Környezettudomány szak Témavezető: Pávó Gyula, ELTE Atomfizikai Tanszék Konzulensek:
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Hangterjedés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hangterjedés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz Zajmérés Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Előadás, gyakorlat Zajmérés-elmélet Zajmérés-gyakorlat 25/2004.
RészletesebbenA zaj környezeti hatásának értékelése térinformatikai eszközökkel. Pődör Andrea-Mizseiné Nyiri Judit-Katonáné Gombás Katalin
A zaj környezeti hatásának értékelése térinformatikai eszközökkel Pődör Andrea-Mizseiné Nyiri Judit-Katonáné Gombás Katalin GISOPEN Székesfehrévár 2018 március 12-14 Tartalom Zaj Zajtérképek-térinformatika
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA A levegőben terjedő hang a levegő részecskéit megmozgatja, közöttük sűrűsödéseket és ritkulásokat hoz létre. Hangnyomás: a normál légnyomás [10 5 Pa] hang hatására történő változásának
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenStratégiai zajtérképekről mindenkinek
Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem
RészletesebbenA HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BOCSKAI TÉR ÁTÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA ZAJTERHELÉSI SZEMPONTBÓL
DEBRECENI EGYETEM Műszaki Kar Környezet-és Vegyészmérnöki Tanszék XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekció Település- és környezetvédelmi tudományok tagozat A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI
RészletesebbenKörnyezetvédelmi technológiák III. Zajvédelem Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak. Kocsis Dénes tanársegéd
Környezetvédelmi technológiák III. Zajvédelem Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Kocsis Dénes tanársegéd Elérhetőség E-mail: kocsis.denes@eng.unideb.hu Honlap: eng.undeb.hu/kocsisdenes Szoba: DE
RészletesebbenAz ipari akusztika alapjai
1 Az ipari akusztika alapjai Akusztikai alapismeretek Hang: akusztikus energia, az egymáshoz csapódó molekulák ütközéseinek sorozata. Kis amplitúdójú fizikai rezgés (A levegőben nyomásingadozás) Hang létrejöttéhez
RészletesebbenA zajtérképek jóváhagyása
A zajtérképek jóváhagyása Bevezetés A települési környezet mindannyiunk közvetlen élettere, mindennapjaink, tevékenységünk legnagyobb részének színtere, életminőségünk lényeges meghatározója. A megfelelő
RészletesebbenA látható és kezelhető környezeti zaj
A látható és kezelhető környezeti zaj Muntag András. Enviroplus Kft. - OPAKFI A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez? A zajtérkép Hogyan készül? Mit tartalmaz? Milyen lehetőségek
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj és rezgésvédelem 2018 2019. tanév tavasz 2. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék TARTALOM Példák Hangok csoportosítás Hangjellemzők 2019.02.19. 2 PÉLDA 1. Milyen
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenHELIKOPTER LESZÁLLÓHELY ZAJVÉDELMI TERVEZÉSE REPÜLÉSTŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS
Hangnyomásszint (db) Bera József HELIKOPTER LESZÁLLÓHELY ZAJVÉDELMI TERVEZÉSE Helikopteres repülésre és a lakóterületek felett végzett repülési műveletekre a növekvő igények miatt egyre gyakrabban kerül
RészletesebbenZaj- és rezgés. Fajtái
Zaj- és rezgés Fajtái Környezeti zaj Üzemi zaj Azokat a zajokat, melyek általában telepített gépészeti berendezések, helyhez kötve és/vagy egy adott területen működik, illetve tevékenység végzése történik,
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenZaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz 2. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék TARTALOM Példák Hangok csoportosítás Hangjellemzők 2018.02.26.
RészletesebbenAudiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra
Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.
RészletesebbenÚj zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei
Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma a környezeti zaj és rezgés ellen védelem
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenProblémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában
Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Hirka Ferenc Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülıtér létesítésének,
RészletesebbenGrünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007
Szakértoi Vélemény A VIZSGÁATOT VÉGZO ADATAI: Neve: Címe: evélcíme: Telefon száma: Fax száma: E-mail cím: Szakértoi eng. száma: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. Ajka, Dankó u. 6.
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 85. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és
RészletesebbenA látható zaj. MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS. MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015
A látható zaj MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS zaj és rezgésvédelmi szakértő MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015 Mi a zajtérkép? A zajtérkép a zajadatok megadásának,
RészletesebbenA stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai
A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Környezettudomány szakos hallgató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt
RészletesebbenA környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban
A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban 2016. 05. 25. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet Az EU zajpolitikája 2016. 05. 25. 2016. 05. 25. A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez?
RészletesebbenÓbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Dr. Pődör Andrea Résztvevők: Ócsai Attila, Ladomerszki Zoltán, Révész András, Ilhom Abrurahmanov, Shukhrat Shokirov, Gulden Ormanova Mi is a
RészletesebbenAkusztikai Szakértői Vélemény Forrás:Google
Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségének a tagja AHCEA Association of Hungarian Consulting Engieneers and Architects FIDIC Federation Internationale des Ingénieurs Conseils EFCA European Federation
Részletesebbennem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás
Zajszennyezés speciális jellegű környezeti ártalom nem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás az akusztikus zaj fogalma fizikai szempontból hang és zaj között nincs különbség az érzékelő felfogása
RészletesebbenTérinformatikai elemzések
Térinformatikai elemzések Zajosok: Horváth Judit Kancz Albert Kovács Ádám Kraus Olivér Orbán József (manager) Bp, 2006/2007 őszi félév Zajosok ütemterve ÜTEMTERV Feladat Hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
RészletesebbenTudományos Diákköri dolgozat. Horváth Balázs Geográfus MSc geoinformatika szakirány
Fő közúti közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképeinek vizsgálati lehetőségei integrált térinformatikai rendszerben Tudományos Diákköri dolgozat Horváth Balázs Geográfus MSc geoinformatika szakirány
RészletesebbenAz emberi hallás. A fül felépítése
Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Akusztika: A hang, és általában a rezgések tudománya. Görögből: akuein hallani. Igen széles tudományterületet ölel fel, néhány szokásos szakterületi elnevezés: épületakusztika,
RészletesebbenKörnyezetvédelem NGB_KM002_1
Környezetvédelem NGB_KM002_1 2018/2019. tanév I. félév Győrfi András phd hallgató gyorfia@sze.hu SZE AHJK - Környezetmérnöki Tanszék 8. Zajvédelem HANG Hang: Három jelentéstartalom 1. Fizikai jelenség
RészletesebbenSzada-Veresegyház nyugati elkerülő út. Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
Szada-Veresegyház nyugati elkerülő út Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Mellékletek Megbízó: Veresegyház Város Polgármesteri Hivatal 2112 Veresegyház, Fő utca 31. Generáltervező: SKS Terv Mérnökiroda Kft.
RészletesebbenFő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és
RészletesebbenTérségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.
Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus Zajvédelem Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu 1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak 2. A hangok érzékelése
RészletesebbenA legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr.
A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma 284/2007.(X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenZaj,- rezgés és sugárzásvédelem tanév tavasz 3. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem 2017 2018. tanév tavasz 3. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék ELŐADÁS ANYAGA Hallás folyamata Spektrum Színkép Műveletek szintekkel
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenZaj- és rezgés védelem
Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem
OMKT felsőfokú munkavédelmi szakirányú képzés Szerkesztette: Márkus Miklós zaj- és rezgésvédelmi szakértő Lektorálta: Márkus Péter zaj- és rezgésvédelmi szakértő Budapest 1. február Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Mérés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Mérés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi szakértő
RészletesebbenImpulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka
Impulzív zaj eredetű halláskárosodás RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Előzmény 2013. nyarán az MH 5. Bocskai István Lövészdandár kiképzési foglalkozás keretében lövészetet hajtott végre
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenAZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE
AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE 1 Készítette: Simon Andrea Környezettan B.Sc. Témavezető: Pávó Gyula Budapest, 2010. Június 29. VÁZLAT Bevezetés Mérőműszer bemutatása Mérési
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenTecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben
Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában
Részletesebben11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján)
11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közút forgalomból származó, a terhelés pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó hangnyomásszntet
RészletesebbenIII. A ZAJ. Zajjellemző (zajindikátor): a környezeti zajt leíró fizikai mennyiség, amely kapcsolatban van a káros hatással
III. A ZAJ A hang szerepe óriási az emberré válásban tagolt, hanggal közvetített beszéd nélkül nincs emberi társadalom. Hang és a környezeti zaj különböző Hang: környezetünk természetes része Környezeti
RészletesebbenKörnyezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika. Nagy László nagy@ara.bme.hu. 2014. Április 17.
Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2014. Április 17. Környezetvédelem műszaki alapjai 2013/2014. II. Az előadás vázlata Az akusztika A hang kettős természete Animáció
RészletesebbenHallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető
Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:
RészletesebbenEgy esetleges útfejlesztés környezeti zajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálata zajtérképes modellezéssel Érd közigazgatási határán belül
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Egy esetleges útfejlesztés környezeti zajállapotra gyakorolt hatásának vizsgálata zajtérképes modellezéssel Érd közigazgatási
RészletesebbenAZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A KONFERENCIA AKTUALITÁSA, CÉLKITŰZÉS Lukács András zajreferens Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. AZ EURÓPAI UNIÓ ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA MILYEN INTÉZKEDÉSEK TÖRTÉNTEK
RészletesebbenZajterhelési előrebecslés.
Zajterhelési előrebecslés www.vibrocomp.hu www.vibrocomp.hu Vibrocomp Kft és szakemberei bemutatása Zajszámításról Az előadás tartalma A zajszámításhoz (zajtérképek elkészítéséhez) szükséges adatok Minőségbiztosítás
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT 507 Környezetvédelmi szakosztály Alapállapot mérés ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8868 Murarátka, Kossuth Lajos út 31. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából
RészletesebbenZAJVÉDELMI MUNKARÉSZ. engedélyezési tervéhez
ZAJVÉDELMI MUNKARÉSZ a SZOMBATHELY, KŐSZEGI U. 32-42. INGATLANOK MÖGÖTTI, 6203 HRSZ. ALATTI BELSŐ TÖMBBEN PARKOLÓK LÉTESÍTÉSE engedélyezési tervéhez Tervszám: 17K091 Készült: 2017. augusztus hó Petőházi
RészletesebbenAKUSZTIKAI TERVFEJEZET A
AKUSZTIKAI TERVFEJEZET A Vönöck 064/5, 064/22? 064/28,064/29 hrsz. alatt létesítésre kerülı 4. db VESTAS V110-2.0 MW NH120 típusú, vagy azonos kategóriájú szélerımő engedélyezési tervdokumentációjához
Részletesebben1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása
A Kormány 427/2015. (XII. 23.) Korm. rendelete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
RészletesebbenZajvédelmi alapállapot, háttérterhelés vizsgálata. Eger, Déli iparterület és környezete
SM 973/2016. Zajvédelmi alapállapot, háttérterhelés vizsgálata Eger, Déli iparterület és környezete 2016. december cím: tel/fax: e-mail: bankszámla: 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/a +36 309870415 info@prevenciokft.hu
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenJárműipari környezetérzékelés
Járműipari környezetérzékelés 2. előadás Dr. Aradi Szilárd Az ultrahangos érzékelés története Ultrasound_range_diagram.png: Original uploader was LightYear at en.wikipediaultrasound_range_diagram_png_(sk).svg:,
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 9. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A hang 3 jelentéstartalma Fizikai jelenség: mechanikai
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenÉpületakusztika ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék
Épületakusztika Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 1 Épületakusztika Akusztika: A hang, és általában a rezgések tudománya.
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSI ZAJ FIGYELEMBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI, SZÁMÍTÁSA ÉS A ZAJ CSILLAPÍTÁSÁNAK MÓDJAI. 1.rész Közúti közlekedési zaj
Magyar Mérnöki Kamara Bite Pálné dr. Pálffy Mária A KÖZLEKEDÉSI ZAJ FIGYELEMBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI, SZÁMÍTÁSA ÉS A ZAJ CSILLAPÍTÁSÁNAK MÓDJAI 1.rész Közúti közlekedési zaj Budapest -2016-1 Tartalom 1.BEVEZETÉS,
RészletesebbenKörnyezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika
Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai
Részletesebben. A zaj környezeti hatásai
. A zaj környezeti hatásai A zaj a XVIII. század, az iparosodás óta életünk állandó kísérıjévé vált. A XX. században a közlekedés fejlıdésével a településeken élık zajterhelése folyamatosan emelkedett.
RészletesebbenFő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése
RészletesebbenSZAKÉRT I VÉLEMÉNY. Magdolna Liget Projekt Kft. Tervezett Lakópark ZAJTERHELÉS ALAPÁLLAPOT VIZSGÁLATÁRÓL Piliscsaba, Hrsz: 3343/2
Major Balázs E. V. Zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök tel.: 20/323-9804 e-mail: majorbalazs@zajmeres.hu Postacím: 111Ő Budapest Ulászló u. 2ő SZAKÉRT I VÉLEMÉNY Magdolna Liget Projekt Kft. Tervezett Lakópark
RészletesebbenZajmérési módszerek Mérés-előkészítés Mérési eljárás
Zajmérési módszerek Mérés-előkészítés Mi a mérés célja? Zajszint mérés munkahelyen. A zajszint kisebb-e, mint a megengedett? Egy közösség reakciója egy adott jelszintre. Igazolni, hogy egy eszköz, szerszám
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 9. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A hang 3 jelentéstartalma Fizikai jelenség:
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV ALVAN BLANCH TÍPUSÚ TERMÉNYSZÁRÍTÓ környezeti zajkibocsátás méréséhez Megrendelő: KÉZKER KFT 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 17. A jegyzőkönyv száma: 3/KZ/2008 A jegyzőkönyvet kiadta:
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Hatályos zajvédelmi jogszabályok Farkas Kristóf környezetvédelmi szakügyintéző Győri Járási Hivatal Agrárügyi Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Méréstechnika
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Méréstechnika MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI
Részletesebbenvmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség
ULTRAHANG Dr. Basó solt kitérés A részeskék mozgása x y Asinω t Δt x/ ω (π/t) sebesség gyorsulás d y x v Aω osω t d t d v x a Aω sinω t d t ULTRAHANG Hang mehanikai rezgés longitudinális hullám inrahang
RészletesebbenA MEGTÖRT CSEND. Muntag András december 9. L DEN + L NIGHT. A megtört csend
A MEGTÖRT CSEND Muntag András L DEN + L NIGHT 2 1 UNBIASED ANNOYANCE (ELŐÍTÉLETMENTES ZAVARÁS) UBA d 1 N 0.3 N 1.3 10 N 1 0.25S 1 lgn 10 0.3F au 10 N10 d 1 5 0,5 S 0.11 10 24bark 0 ' N z g N z dz 10 acum
Részletesebben18, A zaj fogalma, hullámegyenletek, szintek, műveletek szintekkel,hangszin zaj hatása az emberi fülre..
18, A zaj fogalma, hullámegyenletek, szintek, műveletek szintekkel,hangszin zaj hatása az emberi fülre.. A hang valamely közegben létrejövö rezgés. Vivőközeg szerint: léghang,folyadékhang, testhang. Hanghullám:
Részletesebben