1/2004 (VI. 04.) sz. kollégiumi ajánlás a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerre emelkedése után az eljárás megszüntetésének lehetségérl

Átírás

1 A P É C S I Í T É LTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 1/2004 (VI. 04.) sz. kollégiumi ajánlás a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerre emelkedése után az eljárás megszüntetésének lehetségérl A fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedése után a felszámolási eljárás az igazolási kérelemnek való helytadást kivéve a felek kérelmére nem szüntethet meg. A felszámolást elrendel végzés jogi természete. A Cstv. 6. (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fvárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A 6. (2) bekezdése kimondja, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz a Pp. rendelkezései a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból ered eltérésekkel megfelelen irányadóak. A felszámolási eljárás két szakaszra osztható, az els a fizetésképtelenség vizsgálata, a második szakasz maga a felszámolás. A jelenleg hatályos Cstv. 27. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendel végzés tartalmilag egy megállapító ítélettel rokonítható. Az eljárási irodalom ismeri az ítélet hatályú határozatokat, melyek közé a jogers bírósági meghagyás, jogers fizetési meghagyás, a bíróság által jogers végzéssel jóváhagyott egyezség tartozik. A felszámolást elrendel végzést a fentiekhez hasonlóan tekinthetjük mutatis mutatandis ítélet hatályú megállapító határozatnak, amelynek a következménye nem az egyedi, hanem a totális végrehajtás. Az ítélet hatályú szót azért kell ebben az esetben idézjelbe tenni, mert nem a fent idézett jogirodalmi értelemben jelent ítélet hatályú határozatot. A bíróság a döntését sommás eljárás keretében hozza meg, a fizetésképtelenség törvényi meghatározása következtében viszonylag kevés mérlegelési lehetsége van. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedése A felszámolást elrendel végzés fellebbezhet, ezért amennyiben egyik fél sem fellebbezett a határozat a fellebbezési határid leteltét követ naptól emelkedik jogerre. (Pp (3) bekezdése)

2 - 2 - Ez a számítás az irányadó akkor is, ha a Pp a, illetve Pp ának (1) bekezdése szerint eljárva az els- vagy a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja a fellebbezést. (Amenynyiben a fellebbezést elutasító elsfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatja, s a fellebbezés érdemi elbírálása során a felszámolást elrendel végzést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, a felszámolás nem folytatható tovább. Miután a felszámolás elrendelésének a következménye azonnal jelentkezik, célszer lenne annak kimondása, hogy ebben a speciális eljárásban az általános szabályoktól eltéren a fellebbezést elutasító végzés elleni fellebbezés elbírálása alapján dönthet a bíróság a joger megállapításáról. (Itt kell megjegyezni, hogy a július 1. napja után érkezett felszámolási kérelmek esetén a másodfokú bíróság fellebbezést hivatalból elutasító határozata ellen a Pp. 233/A. rendelkezése értelmében fellebbezésnek van helye.) A fellebbezés visszavonása esetén - ha a fellebbezési határid már mindenkivel szemben lejárt - a határozat a fellebbezés visszavonására vonatkozó bejelentésnek a bírósághoz beérkezése napján emelkedik jogerre. Ha viszont a fellebbezési határid az érdekeltekkel szemben még nem járt le, a határozat azon a napon emelkedik jogerre, amikor a fellebbezési határid mindenkivel szemben lejárt (PK 194. számú állásfoglalás). Végül, ha a fellebbezésrl lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. (Pp (3) bekezdés) Amennyiben az arra jogosultak fellebbeztek és a másodfokú bíróság határozatot hozott, a Pp (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárást befejez határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsfokú bíróság közli. A Pp (1) bekezdése értelmében azok a határidk, amelyeket a határozat jogerre emelkedésétl kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétl kezddnek. Esetünkben ezért a felszámolás kezd idpontja ilyen esetben a másodfokú határozat féllel történ közlésének idpontja. A Pp. 230/A. (3) bekezdése kimondja, hogy a joger megállapításáról a felet értesíteni kell. Az értesítés a jogert megállapító végzés, ha pedig a fél részére a határozatot még nem kézbesítették a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott határozatkiadmányt, vagy a jogert megállapító végzést utóbbit a határozat kiadmányával együtt jogszabályban megjelölt külön szerveknek is meg kell küldeni. A Cstv. 6. (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezt és a felszámolót kell félnek tekinteni. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedésérl ezért nemcsak az adóst és a hitelezt, hanem a felszámolót is értesíteni kell, továbbá értesíteni kell a Cstv ban felsorolt szerveket is. Az értesítési kötelezettség nem a közzétételhez, hanem a végzés jogerre emelkedéséhez fzdik. A bírósági értesítés az értesített szerveknél az egyes speciális eljárásokban különféle joghatásokat vált ki. Ismét nem kimerít felsorolással az adózás rendjérl szóló évi XCI tv. 23. (3) bekezdése szerint az adózónak harminc napon belül adóbevallást kell tennie, ha a felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezd idpontját megelz nappal. A Ct. 15. (7) bekezdése értelmében a cég felszámolása esetén a cég nevét felszámolás alatt ( f.a. ) toldattal kell használni. A felszámolás alatt álló cég esetében a változásokat, így a felszámoló szervezet által kijelölt, a felszámolás alatt álló cégnél cégjegyzési joggal rendelkez személy nevét és lakóhelyét a felszámoló jelenti be a cégbíróságnak. (Ct. 32. (1) bekezdése) A felszámolást elrendel végzés jogerejéhez fzd hatások.

3 - 3 - A polgári eljárásjog tudománya a határozatok joghatásai körében megkülönbözteti az egyszer kötert, a jogert és a végrehajthatóságot. Az egyszer köter azt jelenti, hogy a bíróság a saját határozatához a Pp (1) bekezdése elírásának megfelelen kötve van, azt nem változtathatja meg, és nem is vonhatja vissza. Ha a határozat jogerre emelkedik, az egyszer köter beleolvad a jogerbe. Bizonyos esetekben a Pp. feloldást ad az egyszer köter alól, mind az ítéletek, mind a végzések esetében. (igazolási kérelem, kijavítás, kiegészítés, részítélet stb.) Végzések esetében a Pp (2)-(3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a bíróság a pervezetésre vonatkozó és az egyoldalú kérelmet elutasító végzéséhez nincs kötve. A jogert minsített köternek is nevezi az elmélet, amelynek lényege a határozat abszolút, vagy relatív megtámadhatatlansága (alaki joger) és irányadó (anyagi joger). A Pp (1)-(3) bekezdése szabályozza azt a kérdést, hogy a határozat mikor emelkedik jogerre. Az anyagi joger pozitív hatása abban áll, hogy a felek a bíróság és más hatóság kötve van az anyagi jogerhöz, a jogers határozat tartalma irányadó a felekre. Negatív megközelítésben az anyagi joger következménye a res iudicata. (Pp ) A Pp (1) bekezdés értelmében, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétl kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétl kezdve. A (2) bekezdés rendelkezése szerint a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve, olyan végzést azonban, amely határidhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a bíróság csak annak jogerre emelkedése eltt (228. ) változtathat meg. Miután a Pp. csak háttérjogszabályul alkalmazandó a Cstv. esetében, ezért azt kell vizsgálni, hogy a Cstv. lehetvé teszi-e az eljárás megszntetését a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedését követen. A Cstv. nagyon sok esetben a Pp. szabályaitól eltér megoldásokat alkalmaz. Ide sorolható az eljárás megszntetése, ha a csdeljárás megindítása iránti kérelmet nem az arra jogosult terjeszti el, a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelent nyolc napon belül nem egészíti ki (Cstv. 10. (3) bekezdése). A Pp. szabályainak alkalmazása esetén a Pp g.) és j.) pontjának felhívásával a kérelem idézés kibocsátása nélküli elutasítására kerülne sor. A felszámolási eljárásban a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, ha azt nem az arra jogosult terjesztette el, a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette a fél, illetve a kérelmet a törvényben meghatározott tulajdonosi szervek hozzájárulása nélkül nyújtotta be. (Cstv. 25. (1) bekezdése) Ez a megoldás a Pp rendelkezéseihez hasonló elírást tartalmaz. A Cstv. 27. (4) bekezdése értelmében a bíróság az eljárást soron kívül megsznteti, ha az adós nem fizetésképtelen. Ebben a szakaszban az érdemi elutasító végzés vált megszntet végzéssé, ami a Pp. szóhasználatában teljesen más fogalmat jelöl. A pár eset felsorolásából látható, hogy a Cstv. gyakran tartalmaz a Pp. szabályaitól eltér elírásokat. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedés utáni megszntetésérl azonban a Cstv. nem rendelkezik, ezért csak a Pp. szabályai alapján lehet eldönteni azt a kérdést, hogy a jogerre emelkedés után, de a közzététel eltt lehetség van az eljárás megszntetésére vagy sem.

4 - 4 - A felszámolást elrendel végzés nem minsíthet pervezetésre vonatkozó vagy egyoldalú kérelmet elutasító végzésnek, ezért vizsgálni kell, hogy a joger beálltához milyen joghatások fzdnek. A felszámolási eljárás annyiban különbözik a peres eljárástól, hogy a felszámolást elrendel végzés jogerejéhez a kezd idponton keresztül speciális joghatásokat fz a törvényalkotó. A Cstv. 27. (1) bekezdésének vonatkozó rendelkezése kimondja, hogy a felszámolás kezd idpontja a végzés jogerre emelkedésének napja, de a hitelezi igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendel végzés közzétételének napja minsül kezd idpontnak. (Nem közömbös a gyakorlat értelmezése szempontjából az sem, hogy a Cstv. eredeti 28. (2) bekezdés e.) pontja értelmében a kezd idpont a bíróság által megjelölt idpont, amely nem lehet korábbi, mint a felszámolást közzétev Cégközlöny megjelenésének idpontja.) A kezd idponthoz kapcsolódó joghatások A végzés jogerejéhez a kezd idponton keresztül kapcsolódó joghatások anyagi-jogiak és eljárásjogiak. Nem kimerít felsorolással a legfontosabb anyagi-jogi joghatások a következk: - a felszámolás kezd idpontja után a hitelez fogalma megváltozik (Cstv. 3. (1) bekezdés c.) pont), - rögzül a felszámolási vagyon (Cstv. 4. (1) bekezdése), - megsznnek a külön jogszabályban meghatározott tulajdonosi jogok (Cstv. 37. (1) bekezdés), - az adós gazdálkodó szervezet vagyona feletti rendelkezési jog a felszámolót illeti meg (Cstv. 34. (2) bekezdése), - az adós gazdálkodó szervezettel szembeni pénz vagy pénzben kifejezhet követelések esedékessé válnak (Cstv. 35. (1) bekezdés), - a beszámításnak a Ptk.-tól eltér speciális szabályai lépnek hatályba (Cstv. 36. ), - az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom megsznik (Cstv. 38. (4) bekezdés), - a felszámoló a Cstv. 40. (1) bekezdése alapján a kezd idponttól számított kilencven napig indíthat pert. A legfontosabb eljárásjogi hatások - az adós ellen a felszámolás kezd idpontjában folyamatban lév a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, - az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezd idpontjában megsznik (Cstv. 38. (1) bekezdés),

5 a felszámolás kezd idpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (Cstv. 38. (3) bekezdés), - az adós gazdálkodó szervezet vezetje számára elírt kötelezettségek teljesítésére elírt negyvenöt illetve harminc napos határid számításának kezdete (Cstv. 31. (1) bekezdése), - a felszámolás során keletkezett kiadások felszámolási költségként való megítélése (Cstv. 57. (2) bekezdése). A Cstv. még számtalan egyéb elírást tartalmaz, a téma szempontjából azonban annak megállapítása szükséges, hogy ezek a jogkövetkezmények a törvény erejénél fogva bekövetkeznek. A Legfelsbb Bíróság gyakorlata még egy eljárási kérdésben emelte ki a kezd idpont jelentségét. Sem a Cstv., sem a BÜSZ nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy egy adós ellen több hitelez által akár egy idben, vagy eltér idben benyújtott felszámolási kérelmek miként viszonyulnak egymáshoz. Az elsfokú bíróságok meglehetsen ellentmondásos gyakorlatát korrigálva a Legfelsbb Bíróság több eseti döntésében adott iránymutatást. A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó lényegesen az évi LXXXI. és az évi XXVII. törvényekkel módosított évi IL. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 38. (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezd idpontja az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendel végzés jogerre emelkedésének napja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ebbl az következik, hogy az adós fizetésképtelenségének megállapításáról és felszámolásának elrendelésérl szóló jogers bírósági döntés meghozatala után ugyanazon adós ellen csak egy felszámolási eljárás folyhat. Nincs helye az adós fizetésképtelensége vizsgálatára irányuló további eljárás folytatásának. A hiteleznek a már megindult felszámolási eljárásban a felszámolónak kell bejelentenie a hitelezi igényét. Ezért a másodfokú bíróság a többször módosított Cstv. 6. -ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp a (1) bekezdésének d.) pontja és ának a) pontja alkalmazásával megszüntette a jelen eljárást. (Legfelsbb Bíróság Fpk.VI /2000/3. sz. eseti döntés.) A Legfelsbb Bíróság idézett döntése a jogerhöz kapcsolódó res iudicata felszámolási eljárásban történ alkalmazását mondta ki. A közzétételhez fzd joghatások A Cstv. a felszámolást elrendel végzés Cégközlönyben történ közzétételét írja el, s ehhez a közzétételhez is fzdnek jogkövetkezmények, ezek közül nem kimerít felsorolással a következk a legfontosabbak: - a hitelezi igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendel végzés közzétételének napja minsül kezd idpontnak (Cstv. 27. (1) bekezdés),

6 az egyéves jogveszt határidej számításának ez az idpont a kezdete (Cstv. 37. (1) bekezdés), - a hitelezk a Cstv. 40. (1) bekezdése alapján a közzétételtl számított kilencven napon belül indíthatnak pert, - az egyezségi javaslat benyújtására megállapított határid kezdete (Cstv. 41. (1) bekezdés.). A felsorolt és a felsorolásban nem szerepl jogkövetkezmények jelentségükben nem mérhetk össze, a felszámolás kezd idpontjának jelentségével, csak a határid számításánál jelentenek támpontot. A köter és a joger hatás szempontjából azonban nincs jelentségük. A felek rendelkezési jogának alakulása A Cstv. 6. (4) bekezdés értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezt és a felszámolót kell félnek tekinteni. A felszámolás jogers elrendelése nem szünteti meg az adósnál a tulajdonosi szervek mködését. A vezet tisztségviselk jogköre korlátozódik, az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A Legfelsbb Bíróság a BH. 1998/355. sz. eseti döntésében hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefügg nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult akár meghatalmazott útján is tehet, tehát fellebbezhet, illetleg felülvizsgálati kérelemmel élhet. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedése után az adós gazdálkodó szervezet vezetje a hitelezvel nem állapodhat meg, nem teljesíthet kifizetést. A felszámolás elrendelése kétségtelenül érinti a cég státusát is, de a Cstv. 34. (2) bekezdés speciális rendelkezésére figyelemmel az adós gazdálkodó szervezet vezetje az eljárás megszüntetése érdekében érvényes jognyilatkozatot nem tehet. A bíróságnak minden esetben vizsgálni kell azt, hogy a képvisel rendelkezik-e nyilatkozattételi jogosultsággal. A Pp. 49. (3) bekezdése és 50. (1) bekezdése ugyanis elírja: 49. (3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók. 50. (1) A felek perbeli jog- és cselekvképességét, valamint a törvényes képviselnek ezt a minségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.

7 - 7 - A végzés jogerre emelkedése után benyújtott kérelem esetében a bíróságnak az eljárás megszüntetése iránti kérelmet el kell utasítania, mivel adósi oldalon a vezet tisztségvisel ilyen perbeli nyilatkozatot már nem tehet. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedésével a felszámoló féllé válik, ennek minden eljárási következményével együtt. Amennyiben a bíró figyelmen kívül hagyja az adós vezetjének nyilatkozattételi jogosultságával kapcsolatos korlátozást és megszüntet végzést hoz, a végzést a felszámolónak is kézbesítenie kell, aki természetesen jogosult a végzés ellen fellebbezést benyújtani. Az eljárás megszntetése jogerre emelkedés után A permegszntetési okokat a jogirodalom többféleképpen csoportosítja, így különbséget tesz, hogy a bíróság a pert hivatalból vagy a felek kérelmére sznteti meg. A permegszntetési okok alapjául szolgáló tények lehetnek perakadályok, vagy a felek perbeli cselekményeibl (mulasztás, keresettl való elállás) adódó egyéb akadályok. A félnek a per megszntetésére irányuló kérelme, nyilatkozata eljárásjogi rendelkez cselekmény, amellyel a per sorsáról rendelkezik a törvény által megszabott keretek között. A Pp nem szabályozza azt a kérdést, hogy meddig lehet a keresettl elálló nyilatkozatot megtenni, nyilvánvaló ugyanis, hogy az érdemi határozat meghozatala után a Pp. egyéb szabályait figyelembe véve már nem lehet ilyen nyilatkozatot tenni. Az érdemi határozat meghozatalát követen csak a Pp.-ben meghatározott feltételek esetén lehet a jogert illetve a kötert feloldani. Amennyiben az elsfokú bíróság határozatát fellebbezéssel nem támadták meg és így emelkedett jogerre, csak a Pp alapján elterjesztett igazolási kérelemmel kapcsolatos eljárás vezethet a határozat hatályon kívül helyezéséhez. A Pp (4) bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésben is határozni kell. A felszámolási eljárás esetén tehát a Cstv. 6. (2) bekezdése alapján megfelelen alkalmazandó Pp (4) bekezdés elírására figyelemmel az elsfokú bíró hatályon kívül helyezheti a felszámolást elrendel végzését. Abban az esetben, ha a felszámolást elrendel elsfokú határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyja, az elsfokú bíróságnál fogalmilag kizárt igazolási kérelem elterjesztése és a Pp (4) bekezdés alkalmazása. Az elsfokú bíróság a Pp. szabályai alapján csak a perújítási kérelem elterjesztése esetében a Pp alapján rendelkezhet a jogers ítélet egészben vagy részben történ hatályon kívül helyezésérl. (A felszámolási eljárásban meghozott felszámolást elrendel végzés ellen a Pp-nek a perújításra vonatkozó szabályai alapján nincs helye, annak ellenére, hogy a Cstv. 6. (2) bekezdése kifejezetten nem zárja ki. Az ítélet mellett a büntetbíróságnak a polgári igény kérdésében dönt jogers végzése, a bíróság által jogers végzéssel jóváhagyott egyezség, a jogers bírósági meghagyás, a jogers fizetési meghagyás, továbbá a közjegyz által jogers végzéssel jóváhagyott egyezség esetében van helye perújítási kérelemnek.)

8 - 8 - Összefoglalva: A felszámolást elrendel végzés lezárja a felszámolási eljárás els szakaszát. A Cstv. nem tartalmaz olyan speciális rendelkezést, amely lehetvé tenné a felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedése után az eljárás megszüntetését. A Cstv. 6. (2) bek. alapján alkalmazandó Pp elírásaira figyelemmel csak a felszámolást elrendel végzés meghozatala eltt szüntetheti meg a bíróság az eljárást. A felszámolást elrendel végzés érdemi végzésnek tekintend, amelyhez a bíróság kötve van, ezt a végzést a Pp (1) bekezdésének elírására figyelemmel a bíróság még a jogerre emelkedés eltt sem változtathatja meg, nem vonhatja vissza és az igazolási kérelemnek történ helyt adást kivéve nem helyezheti hatályon kívül. A felszámolást elrendel végzés jogerre emelkedéséhez a Cstv. olyan speciális jogkövetkezményeket fz, amelyek kizárják az eljárás megszntetését, akár a hitelez és az adós együttes kérelmére, akár a hitelez egyoldalú elállása alapján.