MŰHELYTANULMÁNYOK 1. WORKING PAPERS 1. Digitális archívum. Soltész Erzsébet A VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSE OROSZORSZÁGBAN

Átírás

1 MŰHELYTANULMÁNYOK 1. WORKING PAPERS 1. Digitális archívum Soltész Erzsébet A VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSE OROSZORSZÁGBAN Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézet 2008

2 Soltész Erzsébet, 2008 Minden jog fenntartva Sorozatszerkesztő: Szabó Márton Tárgyszavak: Oroszországi választások, választási rendszerek, a vegyes választási rendszer ISBN HU ISSN Kiadja a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézete H-3515 Miskolc-Egyetemváros Felelős kiadó: Fazekas Csaba intézetigazgató Műszaki szerkesztő: Kovács Tímea Andrea 2

3 TARTALOM ELŐSZÓ... 4 OROSZORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖRZETEI... 5 A VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI 6 A VÁLASZTÓKERÜLETEK KIALAKÍTÁSA... 8 A JELÖLÉS A LISTÁS MANDÁTUMOK ELOSZTÁSA AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEK A SZAVAZATMEGOSZTÁS KÉRDÉSE A 2003-AS VÁLASZTÁS EREDMÉNYE A VEGYES RENDSZER MŰKÖDÉSE TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN FORRÁSOK

4 Előszó Ez a tanulmány a választási rendszerek egyetemi oktatásának terméke, s közvetlenül egy könyv készítése inspirálta. Könyvem több mint húsz ország egy-egy konkrét választását dolgozza fel egységes szempontok szerint. Eredetileg csak a 2003-as oroszországi parlamenti választást dolgoztam fel esettanulmányként, és az elemzés a vegyes rendszerek egyik típusának, az úgynevezett párhuzamos rendszereknek a működését volt hivatva illusztrálni. Oroszországgal azonban a törököt fogtam, de nem ereszt szituációjába kerültem. Folyton visszatértem hozzá, újabb és újabb részekkel bővítve az eredeti írást, amíg az kinőtte a könyvbeli kereteket, és egy idő után úgy tűnt, hogy már a saját lábán is megáll. Több oka is volt annak, hogy Oroszország nem eresztett. Az egyik, hogy a 2003-as választás volt az utolsó, amelyet még vegyes rendszerben tartottak ben új választási törvényt fogadtak el, s ezzel Oroszország választási történetének egy korszaka lezárult. Ezért sem tudtam Oroszországot csak úgy otthagyni, egyetlen választását elemezve. Egy ilyen helyzet azt kívánja, hogy pillantsunk vissza az egész korszakra, és a megelőző három választást is beemelve tegyük jól értelmezhető kerek egésszé a történetet. A másik ok, ami az eredeti írás önálló tanulmánnyá bővítésében közrejátszott, az volt, hogy Oroszország esetében már az elemzéshez szükséges adatok felkutatása és a statisztikai tények előállítása sem volt egyszerű feladat, és az adatok aggregálásának közbülső fázisaiban olyan tények is előbukkantak, amelyeknek abban a szövegben nem volt helyük, viszont sajnáltam volna veszni hagyni őket. A nehézségek érzékeltetésére csak egy példát említek. Az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága (CIKRF) közzétesz ugyan minden szükséges adatot, de mindegyiket külön-külön, más-más helyen, és egyáltalán nem felhasználóbarát szerkezetben. Ahhoz, hogy az egyéni választókerületi eredményekről aggregálható adatokat kapjak, a 225 választókerület mind az 1895 jelöltje esetében fel kellett kutatni és egyesével be kellett írni, hogy melyik párthoz tartoznak. A választókerületi eredményeket ugyanis úgy tették közzé, hogy csak a neveket és a kapott szavazatok számát tüntették fel. A jelöltek párthovatartozását már egy másik honlapról lehetett megtudni, ahol viszont 152 egyesével letölthető oldalon ábécé sorrendben 6722 bejegyzés szerepel, vagyis mindenki, aki regisztráció céljából bejelentkezett, még ha egyébként a regisztrációját el is utasították. Panaszkodhatnék még, de nem érdemes, mert végül is megvan az a jó érzésem, hogy olyan munkát végeztem el, amire nem sokan vállalkoztak volna. Ennek a tanulmánynak a központi része változatlanul a 2003-as választási folyamat leírása és elemzése, amiből képet kaphatunk a korábbi választásokról is. Ezt megelőzi egy rövid történeti rész, amelyben összefoglalom a vegyes választási rendszer bevezetésének körülményeit. A 2003-as választás elemezése után áttekintjük a korábbi választások eredményeit és tapasztalatait, majd befejezésül röviden felsorolom az új választási rendszer lényegesebb elemeit. Ez azonban egyben már egy másik történet kezdete is. Vagyis Oroszország még mindig nem ereszt: adja az újabb feladatot, a decemberi választás történetének megírását. A folytatás tehát, reményeim szerint, hamarosan következik. 4

5 Oroszország szövetségi körzetei Észak-Nyugati szövetségi körzet Karélia köztársaság Murmanszki terület Nyenyec autonóm körzet Arhangelszki terület Vologdai terület Komi Köztársaság Szentpétervár város Leningrádi terület Novgorodi terület Pszkovi terület Kalinyingrádi terület Központi szövetségi körzet Kosztromai terület Ivanovói terület Jaroszlavli terület Tveri terület Szmolenszki terület Brjanszki terület Kalugai terület Orjoli terület Tulai terület Moszkva város Moszkvai terület Vlagyimiri terület Rjazanyi terület Kurszki terület Belgorodi terület Lipecki terület Voronyezsi terület Tambovi terület Déli szövetségi körzet Rosztovi terület Krasznodári határvidék Adigea Köztársaság Karacsáj-Cserkesz Köztársaság Kabard-Balkár Köztársaság Észak-Oszétia Köztársaság Alánia Ingus Köztársaság Csecsen Köztársaság Dagesztán Köztársaság Sztavropoli határvidék Volgográdi terület Kalmük Köztársaság Asztrahányi terület Volga-menti szövetségi körzet Szaratovi terület Penzai terület Mordvin Köztársaság Nyizsegorodi terület Uljanovszki terület Csuvas Köztársaság Mari El Köztársaság Szamarai terület Tatár Köztársaság Udmurt Köztársaság Orenburgi terület Baskír Köztársaság Permi terület Komi-Permjáki autonóm körzet Kirovi terület Uráli szövetségi körzet Szverdlovszki terület Cseljabinszki terület Kurgáni terület Jamal-Nyenyec autonóm körzet Hanti-Manysi autonóm körzet Tyumenyi terület Szibériai szövetségi körzet Omszki terület Novoszibirszki terület Altáji határvidék Altáji Köztársaság Kemerovói terület Tomszki terület Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet Krasznojarszki határvidék Hakasz Köztársaság Tuva Köztársaság Burját Köztársaság Irkutszki terület Uszty-Ordai Burját autonóm körzet Csitai terület Agin-Burját autonóm körzet Evenkia autonóm körzet Távol-Keleti szövetségi körzet Szaha Köztársaság (Jakutföld) Csukcsi autonóm körzet Korjak autonóm körzet Kamcsatkai terület Magadani terület Habarovszki határvidék Amúri terület Zsidó autonóm terület Tengermelléki határvidék Szahalini terület 5

6 A vegyes választási rendszer bevezetésének körülményei A Szovjetunió szétesése után Oroszország szuverén államisága sajátos módon vette kezdetét júniusában Borisz Jelcint választották az akkor még a Szovjetunió keretei közt létező Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság első elnökévé. A Szovjetunió már 1991 végén megszűnt, majd Jelcin felhatalmazást kért és kapott az 1990-ben megválasztott orosz parlamenttől, az Oroszországi Népi Küldöttek Kongresszusától, illetve annak folyamatosan működő szűkebb testületétől, az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsától, hogy rendeletekkel kormányozva vigye keresztül a reformjait. Hamarosan szembekerült azonban a kommunista többségű törvényhozó testülettel, amely kifogásolta az állami vagyon privatizálásának módját, az árak féktelen inflációt eredményező felszabadítását, és Jelcinnek azt az igényét, hogy a kidolgozás alatt lévő új alkotmány széleskörű és erős hatalmi jogosítványokkal ruházza fel az elnököt. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom közti konfliktus elmérgesedett viszályba torkollott, aminek Jelcin egy huszárvágással vetett véget: szeptember 21-én este 8 órakor aláírta és a televízióban felolvasta az elhíresült számú rendeletét, amely az aláírás pillanatában hatályba is lépett. Az összesen 17 pontból álló rendeletnek a témánkra vonatkozó fontosabb pontjai a következőket tartalmazták: 1. Az Oroszországi Népi Küldöttek Kongresszusa és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsa azonnali hatállyal megszűnik létezni, és az új kétkamarás parlament munkájának megkezdéséig az országot elnöki rendeletekkel és kormányhatározatokkal fogják vezetni. 2. Az Alkotmánybizottságnak és az Alkotmányozó tanácskozásnak december 12-ig be kell nyújtaniuk az Alkotmánybizottság Munkacsoportja ajánlásainak megfelelő egységes, jóváhagyott alkotmánytervezetet. 3. Az alkotmány és az új parlament által megalkotott választási törvény elfogadásáig ideiglenesen hatályba kell léptetni az Oroszországi Föderáció alkotmányának tervezete alapján elkészült és az Alkotmányozó tanácskozás által július 12-én jóváhagyott, az átmeneti időszak hatalmi szerveiről szóló határozatot, amely a Szövetségi Tanácsot felruházza a Szövetségi Gyűlés kamarájának funkcióival Hatályba kell léptetni az Oroszországi Föderáció népi küldöttei és az Alkotmányozó tanácskozás által kidolgozott, az Állami Duma képviselőinek megválasztásáról szóló határozatot, fel kell állítani a Központi Választási Bizottságot és a választást december re kell kitűzni. A parlament nem engedelmeskedett az elnöki rendeletnek, amelyet az alkotmánybíróság is azonnal alkotmányellenesnek nyilvánított. Az egyébként csak időszakosan ülésező Népi Küldöttek Kongresszusa szeptember 23-án rendkívüli ülést tartott, ahol Jelcint megfosztották elnöki hatalmától, és azt a Jelcin által korábban menesztett és a parlament oldalára átállt alelnökre, Alekszandr Ruckojra ruházták. A parlament épületében, a Fehér Házban összegyűlt, távozni nem akaró tiltakozók és az odavezényelt belügyi egységek csapatai közt fegyveres összecsapásra került sor, míg végül a halálos áldozatokat is követelő ostrom után az ellenállás vezetői október 4-én megadták magukat és a képviselőkkel együtt elhagyták az épületet. Az említett rendelet kiadása után felgyorsultak az események. Gőzerővel nekiláttak a választások előkészítésének és december 12-ig az új alkotmányt is tető alá kellett hozni, hogy a parlamenti választásokkal egyidejűleg annak elfogadásáról is megtarthassák a népszavazást. Még javában tartott az elnök és a parlament közti kötélhúzás, amikor október 1-jén Jelcin aláírta az Állami Duma képviselőinek megválasztásáról szóló 6

7 1557. számú rendeletet, amely néhány ponton módosítva ugyan, de lényegében valóban a népi küldöttek és az Alkotmányozó tanács által kidolgozott és elfogadott határozatot léptette életbe. A határozat olyan vegyes választási rendszert irányzott elő, amelyben a képviselők felét egyéni választókerületekben, a másik felét egyetlen országos választókerületben, arányos rendszerben választják meg. Oroszországban az 1990-es évek elején a vegyes választási rendszer alkalmazása több szempontból is indokoltnak tűnt. Az egyéni választókerületek mellett szólt először is az, hogy ennek volt hagyománya. A szovjet korszakban egyéni választókerületekből delegálták a helyi tanácsok tagjait, a peresztrojka idején az március 26-án megválasztott, összesen 2250 tagú Szovjet Népi Küldöttek Kongresszusának 1500 küldöttét, és az március 4-én megválasztott Oroszországi Népi Küldöttek Kongresszusának mind az 1068 tagját. Az egyéni választókerületek megtartása mellett szólt az az érv is, hogy ebben az óriási kiterjedésű, soknemzetiségű országban a politikai központ és a távoli szegletek lakói közötti kapcsolatot leginkább a helyben megválasztott és a helyi választók által elszámoltatható képviselők tudják biztosítani. Másfelől viszont félő volt, a tisztán egyéni választókerületi rendszer következményeként a lokális érdekek felülkerekedhetnek az országos érdekeken, és a regionális kispolitikák önző hatalmi rivalizálása megnehezítheti, rosszabb esetben lehetetlenné teheti az egységes új Oroszország megteremtését, az államépítéssel, a nemzetépítéssel, a nemzetgazdaság piaci alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos nagypolitikai feladatok megoldását. Az oroszországi régiók önállósulási törekvései idején ez valóban reális félelem volt, ezért nem volt kétséges, hogy Oroszországnak olyan parlamentre van szüksége, amelyben a széthúzó regionális érdekek ellensúlyozására a nagypolitikában gondolkodó, országos szervezettségű és alternatív politikai koncepciókat megjelenítő politikai szervezetek ebbéli minőségükben is képviselve vannak. A vegyes rendszer melletti döntés ilyen körülmények közt kézenfekvő volt, érdemi vita tulajdonképpen csak arról folyt, hogy milyen legyen rész aránya, míg végül a fele fele arány mellett döntöttek. A népi küldöttek kongresszusa által elfogadott határozatban még 400 fős törvényhozó testületről volt szó, de közben az alkotmányozók a Duma létszámát 450 főre emelték, így az elnöki rendeletben már ez a szám szerepelt. A létszám növelése csak technikai módosításokat igényelt az eredeti szövegben, az viszont teljesen új intézkedés volt, hogy a szavazólap utolsó sorában a Mindegyik jelölt ellen, illetve a Mindegyik szövetségi jelöltlista ellen kitételnek kell szerepelnie. Ennek a merőben szokatlan és a választások lényegével ellentétes negatív opciónak a felkínálása a részvételi hajlandóságot lett volna hivatott ösztöni, abban bízva, hogy így azok is elmennek majd szavazni, akik a politikából és a politikusokból való mélységes kiábrándulásuk okán egyébként távol maradnának. A választás érvényességéhez ugyan csak 25 százalékos részvételt írtak elő, de mivel az új alkotmány elfogadásáról szóló referendumot is december 12-én tartották, fontos volt, hogy a választópolgárok több mint fele az urnákhoz járuljon. A mindegyik jelölt és jelöltlista elleni szavazás lehetőségének biztosítását ilyenformán csak erre a kivételes helyzetre, egyszeri alkalmazásra szánták, a törvényhozók később mégis megtartották. Már 1994-ben bekerült a helyi képviselők és kormányzók megválasztásáról, 1995-ben az Állami Duma képviselőinek megválasztásáról és végül a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvénybe is, így aztán mindenfajta választásnak sajátos és ellentmondásos szereplőjévé vált. Közjogi szempontból kétségtelenül volt némi pikantériája annak, hogy az elnök ugyanarra a napra tűzte ki az alkotmány elfogadásáról szóló népszavazást és az új alkotmány által létesített törvényhozó testület tagjainak megválasztását. Ehhez biztosnak 7

8 kellett lennie abban, hogy meglesz a népszavazás érvényességéhéhez szükséges több mint 50 százalékos részvétel és a választók abszolút többsége igent mond az elnöki hatalmat megerősítő alkotmányra. Nem kellett csalódnia: az Országos Választási Bizottság hivatalos jelentése szerint a népszavazáson a választópolgárok 54,81 jelent meg, és 58,43 százalékuk szavazott az alkotmány elfogadására. Az 1993-ban megválasztott parlamentnek volt az elsődleges feladata, hogy megszavazza az új alkotmányos rend működtetéséhez szükséges legfontosabb törvényeket, ezért ennek a megbízatása csak két évre szólt, az alkotmány egyébként az Állami Duma négyévenkénti megújítását írja elő től kezdve minden negyedik év decemberében rendben meg is tartották a választásokat, és minden választás előtt módosítottak valamit a választási törvényben. Az alábbiakban a december 7-i választás folyamatát végigkövetve fogjuk bemutatni a választási rendszer működését, amely a negyedik, és egyben az utolsó is volt a vegyes rendszerű választások sorában. Oroszországnak a szövetségi államokban szokásos módon kétkamarás parlamentje van: a Szövetségi Gyűlés (Fegyeralnoje Szobranyije) egyik kamarája a közvetlenül választott Állami Duma (Goszudarsztvennaja Duma), a másik a szövetséget alkotó, hivatalosan szövetségi szubjektumoknak (vagy az Oroszországi Föderáció alanyainak, nem hivatalosan régióknak) nevezett, különböző státuszú területi-önkormányzati egységek 2 2 képviselőjéből álló Szövetségi Tanács (Szovjet Fegyeracii). A Szövetségi Tanács tagjait csak 1993-ban választották közvetlenül, 1995-től a régiók közgyűlése és végrehajtó szerve delegál egy-egy tagot a második kamarába. A választókerületek kialakítása A választás előkészítésének egyik első mozzanata a 225 egyéni választókerület kialakítása, ami Országos Választási Bizottság feladata. A törvény értelmében törekedni kell arra, hogy az egyes választókerületek lehetőleg azonos számú választópolgárt foglaljanak magukban, ez azonban a gyakorlatban alig érvényesíthető, mert tekintettel kell lenni arra az előírásra is, hogy minden szövetségi szubjektumnak biztosítani kell legalább egy helyet, és hogy a választókerületek határai nem léphetik át a szövetségi szubjektumok határait. Ezzel kapcsolatban a 10. oldalon található térkép és az 1. táblázat tartalmazza a fontosabb információkat. A térképen a területi egységek számozása első ránézésre kaotikusnak tűnhet, de megvan a maga logikája, ami az 1. táblázat segítségével könnyen meg is érthető. A szövetségi szubjektumok számozása az alkotmányban található felsorolásuknak felel meg, azaz státuszuk szerint, ezen belül az (orosz) ábécé szerinti sorrendben következik egymás után a 21 köztársaság (reszpublika), a 6 határvidék (kraj), a 49 terület (oblaszty), a 2 szövetségi jelentőségű város (gorod fegyeralnovo znacsenyija), az 1 autonóm terület (avtonomnij oblaszty) és a 10 autonóm körzet (avtonomnij okrug). Az a hét szövetségi körzet, amely az 5. oldalon lévő térképen látható, nem szövetségi szubjektum és a választásban csak közvetetten van némi jelentőségük. A szövetségi körzeteket egyébként Vlagyimir Putyin hozta létre 2000 májusában, rögtön az elnöki beiktatása után, azzal a céllal, hogy a régiók választott kormányzóit az általa kinevezett teljhatalmú megbízottak felügyelete alá helyezze ban a választókerületek kialakításának alapjául szolgáló nyilvántartás szerint a választásra jogosultak fő volt, átlagosan tehát választópolgár jutott egy egyéni választókerületre. Az említett törvényi előírásokra tekintettel azonban csak 105 olyan választókerületet lehetett létrehozni, melyekben a választójogosultak 400 és 500 ezer között, vagyis az átlag közelében volt. A nemzetiségi- 8

9 etnikai alapon szervezett tíz autonóm körzetből nyolcban nél kevesebb, míg a Komi Köztársaságban, az Asztrahányi, a Kurgáni, a Murmanszki és a Tomszki területeken nél is több választópolgárra jutott egy képviselő. 1. táblázat A szövetségi szubjektumok és az egyéni választókerületek beosztása Helyek Szövetségi szubjektumok Helyek Szövetségi szubjektumok Választójogosultak Választókerületek sor Választójogosultak Választókerület sor Köztársaságok 46 Kurszki Adigea Leningrádi Altáji Lipecki Baskír Magadani Burját Moszkvai Dagesztán Murmanszki Ingus Nyizsegorodi Kabard-Balkár Novgorodi Kalmük Novoszibirszki Karacsáj-Cserkesz Omszki Karélia Orenburgi Komi Orjoli Mari El Penzai Mordvin Permi Szaha Pszkovi Észak-Oszétia Rosztovi Tatár Rjazanyi Tuva Szamarai Udmurt Szaratovi Hakasz Szahalini Csecsen Szverdlovszki Csuvas Szmolenszki Határvidékek. 68 Tambovi Altáji Tveri Krasznodári Tomszki Krasznojarszki Tulai Tengermelléki Tyumenyi Sztavropoli Uljanovszki Habarovszki Cseljabinszki Területek 75 Csitai Amúri Jaroszlavli Arhangelszki Szövetségi jelentőségű városok 30 Asztrahányi Moszkva Belgorodi Szentpétervár Brjanszki Autonóm terület 33 Vlagyimiri Zsidó Volgográdi Autonóm körzetek 35 Vologdai Agin-Burját Voronyezsi Komi-Permják Ivanovói Korjak Irkutszki Nyenyec Kalinyingrádi Tajmiri Kalugai Uszty-Ordai Burját 41 Kamcsatkai Hanti-Manysi Kemerovói Csukcsi Kirovi Evenkia Kosztromai Jamal-Nyenyec Kurgáni

10 A 89 szövetségi szubjektum 10

11 A jelölés Mivel a képviselők másik felének megválasztásánál az ország egész területe képez egyetlen választókerületet, az Országos Választási Bizottságnak ezzel kapcsolatban nincs semmi teendője. Az országos listákkal kapcsolatos ügyek intézése viszont rá tartozik, az egyéni választókerületek dolgaiban innen kezdve a területi választási bizottságok illetékesek. Tehát miután a köztársasági elnök kitűzte a választás napját, a választáson indulni szándékozó jelölőszervezetek a megfelelő nyilatkozatok és igazolások mellékelésével a listájukat az Országos Választási Bizottsághoz nyújtják be. Listákat csak bejegyzett politikai pártok, illetve ezek tömörülései (az orosz szóhasználatban: választási blokkok) állíthatnak. Korábban az össz-szövetségi társadalmi egyesületek is állíthattak önállóan listát, ezt a jogot azonban a 2001-ben Putyin elnök kezdeményezésére elfogadott új választási törvénnyel megvonták tőlük, 2003-ban már csak blokkot alkotva indulhattak. Új előírás volt az is, hogy egy választási blokk legfeljebb három pártból állhat. A 2003-as választások idején hatályban lévő 2001-es párttörvény értelmében azok a politikai egyesületek kérhetik pártként való bejegyzésüket, amelyeknek országosan legalább fős tagságuk van, minden szövetségi szubjektumban működik helyi szervezetük, továbbá a szövetségi szubjektumok többségében (vagyis legalább 45 helyen) minimum 100, a többiben pedig legalább 50 taggal rendelkeznek. A választáson való indulás lehetősége azonban csak azokat a pártokat és össz-szövetségi társadalmi egyesületeket illeti meg, amelyeket a választás előtt legalább egy évvel bejegyeztek ban az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása szerint 44 párt és 20 össz-szövetségi társadalmi egyesület felelt meg a választáson való indulás feltételeinek. A jelöltlista szerkezetére vonatkozóan is vannak bizonyos sajátos, de az óriási kiterjedésű Oroszországban nagyon is ésszerű előírások. A jelölteket amelyek legfeljebb 270 lehet területi alapon létrehozott regionális csoportokba kell beosztani, és tételesen fel kell sorolni az egyes regionális csoportokhoz tartozó szövetségi szubjektumokat, illetve el lehet különíteni egy össz-szövetségi részt is, amely legfeljebb 18 nevet tartalmazhat. A jelölőszervezetek maguk határozzák meg, hogy hány regionális csoportot hoznak létre, erre vonatkozóan 2003-ban csak az volt a megkötés, hogy a számuk nem lehet hétnél kevesebb. Ez a megoldás nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a listás képviselőknek is legyen valamilyen területi kötődésük. Ha a választási bizottság mindent rendben talált, kiad egy igazolást, amellyel a jelölőszervezeteknek az Oroszországi Takarékbanknál egy speciális számlát kell nyitniuk a választási alapjuk számára. A választási alap a kampányköltségek finanszírozására szolgál: ebbe érkezhetnek a befizetések egészen a választás napjáig, és ebből egyenlítik ki a beérkező számlákat. A listát állító pártok és választási blokkok választási alapjának öszszege 2003-ban 250 millió rubel (kb. 1 milliárd 750 ezer forint) volt. Ennek 50 százaléka lehet saját pénz, a másik 50 százalékát állampolgárok és jogi személyek befizetései tehetik ki. Egy magánszemélytől a választási alap teljes összegének legfeljebb 0,07, egy jogi személytől 3,5 százalékának megfelelő összegű adományt lehet elfogadni. A jelölőszervezetek a számla megnyitása után megkezdhetik a választási alapjuk feltöltését és a felkészülést a végleges regisztráció feltételeinek teljesítésére. A jelölőszervezetek kétféle lehetőség közül választhatnak, hogy a nevük felkerülhessen a szavazólapra: gyűjthetnek támogató aláírásokat vagy fizethetnek kauciót, a költségeket mindkét esetben a választási alapjukból kell fedezniük. Ha az előbbit választják, akkor aláírást kell összegyűjteniük, amelyek legalább 15 szövetségi szubjektumból származnak, mivel szövetségi szubjektumonként legfeljebb aláírás vehető figyelembe. Ha egy jelölőszervezet a kauciót választja, mert nem kíván az aláírásgyűjtéssel bíbelődni, vagy nem sikerül összegyűjtenie a megfelelő számú aláírást, akkor a választási 11

12 alap 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 37,5 millió rubelt (kb. 262,5 millió forint) kell az országos választási bizottság erre a célra elkülönített számlájára befizetnie. A kauciót a szavazatok három százalékának megszerzése esetén visszafizetik ban az Országos Választási Bizottság 26 jelölőszervezet listáját fogadta be, amelyek közül végül 18 párt és 5 választási blokk jutott el a regisztrációig. Az Oroszországi Igaz Hazafiak pártja volt az egyetlen, amely kauciót fizetett, a többiek összegyűjtötték a érvényes aláírást. Hat párt csak egyéni jelölteket állított, listát nem. 2. táblázat A listát állított jelölőszervezetek választási alapja a végső banki elszámolás szerint Pártok, választási blokkok Befizetések Saját pénz Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) Egységes Oroszország (JeR) Oroszországi Demokratikus Párt Jabloko (RDPJa) Szülőföld Népi Hazafias Szövetség (RNPSZ) Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) Az Oroszországi Föderáció Néppártja (NPRF) Oroszország Újjászületése Párt (PVR) Oroszországi Élet Párt (PRZS) Nyugdíjasok Oroszországi Pártja (RPP) Szociális Igazságosság Párt (PSZSZ) Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) Egyesült Oroszországi Párt Rusz (ORPR) Oroszországi Igaz Hazafiak (IPR) Nagy-Oroszország Eurázsiai Unió (VR-ESZ) Oroszországi Agrárpárt (APR) Új Kurzus Autós Oroszország NK-AR Emberek Szövetsége az Oktatásért és a Tudományért (SZLON) Vállalkozásfejlesztés Párt (RP) Oroszország Demokratikus Pártja (DPR) Összefogás (JEGYINYENYIJE) Orosz Ökológiai Párt Zöldek A Szent Ruszért (RSZ) Oroszországi Alkotmányos Demokrata Párt (RKDP) Oroszországi Népköztársaság Párt (NRPR) Béke és Egység Párt (PME) Oroszország Konzervatív Pártja (KPR) Szövetség (SZOJUZ) 0 0 Az Orosz Föderáció Nemzeti-Hazafias Erői (NPSZRF) 0 0 Az egyéni választókerületekben indulni szándékozóknak az illetékes területi választási bizottsághoz kell benyújtaniuk a szükséges dokumentumokat, és az igazolással az Oroszországi Takarékbank kijelölt helyi fiókjánál nyithatják meg a választási számlájukat. Az egyéni jelöltek választási alapjának felső határa 2003-ban 6 millió rubel (kb. 42 millió forint) volt. Az egyéni jelöltek választási alapjának is a fele lehet saját pénz, a másik felét állampolgárok és jogi személyek adományaiból gyűjthetik össze. Az ő esetükben a magánszemélyek adománya nem haladhatja meg a választási alap teljes összegének 5, a jogi személyeké pedig az 50 százalékát. A pártok és választási blokkok egyéni jelöltjeinek számlájára a jelölőszervezetük is utalhat pénzt, de ennek összege nem haladhatja meg a törvényben előírt keret 50 százalékát, és nem származhat az illető párt vagy választási blokk választási alapjából. Az egyéni jelöltségre pályázók regisztrálásának feltétele a választókerületben élő választópolgárok egy százalékának megfelelő számú, a nél kevesebb választópolgárt számláló választókerületekben legalább ezer támogató aláírás összegyűjtése, vagy a 12

13 választási alap 15 százalékának megfelelő összegű kaució, azaz rubel befizetése. A kauciót akkor fizetik vissza, ha a jelölt megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. Az egyéni jelöltek indulhatnak önállóan vagy össz-szövetségi társadalmi egyesületek és politikai pártok támogatásával. Itt jegyezzük meg, hogy a formálisan párttámogatás nélkül indulókra Oroszországban nem a független jelölt, hanem a valóságnak csakugyan jobban megfelelő önálló jelölt, vagy még pontosabban: önjelölt (kangyidat szamovidvizsenyija) elnevezést használják. 3. táblázat Regisztrált listák és egyéni jelöltek a választás napján Listás Egyéni jelöltek Pártok, választási blokkok jelöltek Kauciót Aláírást fizetett gyűjtött Összesen Egységes Oroszország (JeR) Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) Szülőföld Népi Hazafias Szövetség (RNPSZ) (Választási blokk) Oroszországi Demokratikus Párt Jabloko (RDPJa) Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) Oroszországi Agrárpárt (APR) Nyugdíjasok Oroszországi Pártja (RPP) Szociális Igazságosság Párt (PSZSZ) (Választási Blokk) Oroszország Újjászületése Párt (PVR) Oroszországi Élet Párt (PRZS) (Választási blokk) Az Oroszországi Föderáció Néppártja (NPRF) Összefogás (JEGYINYENYIJE) Új Kurzus Autós Oroszország NK-AR (Választási blokk) A Szent Ruszért (RSz) Orosz Ökológiai Párt Zöldek Vállalkozásfejlesztés Párt (RP) Nagy-Oroszország Eurázsiai Unió (VR-ESz) (Választási blokk) Oroszországi Igaz Hazafiak (IPR) Béke és Egység Párt (PME) Egyesült Oroszországi Párt Rusz (ORPR) Oroszország Demokratikus Pártja (DPR) Oroszországi Alkotmányos Demokrata Párt (RKDP) 76 Emberek Szövetsége az Oktatásért és a Tudományért (SZLON) Oroszországi Népköztársaság Párt (NRPR) Oroszországi Kommunista Munkáspárt Kommunisták Oroszországi 9 9 Pártja (RKRP RPK) Oroszországi Munkapárt (RPT) 3 3 Az Oroszországi Föderáció Nemzeti-Hazafias Erői (NPSZRF) 5 5 Ipari Párt (PROMPARTYIJA) Oroszország Népi-Hazafias Pártja (NPPR) 1 1 Oroszországi Szociáldemokrata Párt (SZDPR) Alkotás Oroszországi Politikai Párt (RPPSZ) 2 2 Önálló jelöltek Összesen A 3. táblázaton az egyéni választókerületi jelölések adatait megnézve legalább három jellegzetességre figyelhetünk fel. Szembetűnő, hogy egyetlen párt sem akadt, amelyiknek mind a 225 választókerületben lett volna jelöltje, még a 2000-ben kifejezetten Putyin elnök támogatására megalakult hatalmi pártnak, az Egységes Oroszországnak sem, amely a parlamenti helyek többségének megszerzését tűzte ki célul. Figyelemre méltó továbbá az önálló jelöltek feltűnően nagy (az összes egyéni jelölt több mint egyharmada), és végül az is, hogy az egyéni jelöltek többsége a nem kis összegű kaució befizetésével regisztráltatta magát. 13

14 A választhatóság korhatára 21 év, választójoggal a 18 éven felüliek rendelkeznek. A választó két külön szavazólapon adhatja le a voksát. Az egyiken az egyéni választókerület jelöltjei szerepelnek ábécé sorrendben, a másikon a pártlisták nevei, az előzetesen sorsolással meghatározott sorrendben, alattuk az adott szövetségi szubjektumot magában foglaló regionális csoport első (legfeljebb) három jelöltjének nevével, és a szavazólap utolsó sorában a Mindegyik jelölt ellen, illetve a Mindegyik szövetségi jelöltlista ellen mondattal. A listás mandátumok elosztása 4. táblázat A listás szavazás eredménye Pártok, választási blokkok Az összes szavazat Az érvényes szavazatok Egységes Oroszország ,57 38,16 Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja ,61 12,81 Oroszországi Liberális Demokrata Párt ,45 11,63 Szülőföld (Rogyina) Népi Hazafias Unió ,02 9,16 Oroszországi Demokratikus Párt (Jabloko) ,30 4,37 Jobboldali Erők Szövetsége ,97 4,03 Oroszországi Agrárpárt ,64 3,69 Nyugdíjasok Oroszországi Pártja Szociális Igazságosság Párt ,09 3,14 Oroszország Újjászületése Párt Oroszországi Élet Párt ,88 1,91 Az Oroszországi Föderáció Néppártja ,18 1,19 Összefogás ,17 1,19 Új Kurzus Autós Oroszország ,85 0,85 A Szent Ruszért ,49 0,50 Oroszországi Ökológiai Párt Zöldek ,42 0,42 Vállalkozásfejlesztés Párt ,35 0,35 Nagy-Oroszország Eurázsiai Unió ,28 0,28 Oroszországi Igaz Hazafiak ,24 0,24 Béke és Egység Párt ,24 0,24 Egyesült Orosz Párt Rusz ,24 0,24 Oroszország Demokratikus Pártja ,22 0,22 Oroszországi Alkotmányos Demokrata Párt ,18 0,18 Emberek Szövetsége az Oktatásért és a Tudományért ,18 0,18 Oroszországi Népköztársaság Párt ,13 0,13 Mindegyik szövetségi jelöltlista ellen ,70 4,77 Érvényes szavazatok összesen Az urnákban talált szavazólapok összesen Választásra jogosultak Érvényesen szavazók aránya: 54,80 % Választási részvétel: 55,75 % A választás érvényességének három törvényi feltétele van: érvénytelen a választás, ha a részvétel nem éri el a 25 százalékot; ha egyetlen lista sem szerzi meg a szavazatok öt százalékát; és végül, ha a listákra leadott szavazatok együttesen kevesebb a mindegyik jelöltlista ellen leadott szavazatok számánál. A mandátumokból azok a listák részesülhetnek, amelyek megszerezték a leadott szavazatok legalább öt százalékát. A kizárási bekerülési küszöb értékét tehát az urnákban talált összes szavazólap alapján számolják ki, amiben benne vannak az érvénytelen szavazatok is. Ez 1995-től történik így, 1993-ban még csak az érvényes szavazatokat vették figyelembe. Csak az érvényes szavazatokkal számolva, amint az a 4. táblázaton látható, a küszöb értéke valamivel nagyobb lenne. Megjegyzendő még, hogy a küszöb rugalmas, ami azt jelenti, hogy az 14

15 alkalmazására csak akkor kerül sor, ha azt legalább három párt átlépte, és a szavazataik aránya együttesen meghaladja az összes leadott szavazat 50 százalékát. Ellenkező esetben addig kell további pártokat bevonni, amíg mindkét feltétel teljesül, de csak 3 százalékig lehet lemenni (ilyen eset azonban nem fordult elő). Ezúttal négy lista került az ötszázalékos küszöb fölé, amelyek együttesen az érvényes szavazatok 71,76 százalékát szerezték meg. A mandátumokat a nyertes pártok szavazatai alapján a Hare kvótával és a legnagyobb maradékok módszerével osztják el (5. táblázat). Helyek 5. táblázat A mandátumok kiosztása a listák között Kvóta: /225 = Pártok, választási blokkok / Egységes Oroszország , Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja , Oroszországi Liberális Demokrata Párt , Szülőföld , Összesen táblázat A listás szavazás eredménye Pártok, pártszövetségek %- ban Helyek Helyek %- ban Eltérés Egy hely /szavazat Egységes Oroszország , ,33 +15, Az Oroszországi Föderáció , ,78 +4, Kommunista Pártja Oroszországi Liberális Demokrata , ,00 +4, Párt Szülőföld , ,89 +3, Összesen , ,00 +28,24 Az öt százalék alatti pártokra és a mindegyik lista ellen leadott szavazatok aránya 28,24 százalékot tett ki, a nyertes pártok együttesen tehát ennyivel lettek felülreprezentálva. Az egyes pártok felülreprezentáltsága azonban, mint a 6. táblázaton látható, nem egyenlő mértékű. Ez a Hare kvóta hatása, amely a nagy pártokat nagyobb, a kisebbeket kisebb mértékben reprezentálja felül (az egyes pártok felülreprezentálása a szavatokkal egyenesen arányos). Ezzel most az Egységes Oroszország járt a legjobban, mivel a szavazatok 38,16 százalékával megszerezte a listás helyek 53,33 százalékát. A listákról először a szövetségi részben szereplők kapják meg a mandátumaikat, a fennmaradt helyeket pedig a régiókban szerezett szavazatok arányában osztják ki a regionális csoportok között, szintén a Hare kvóta és a legnagyobb maradékok módszerével. A kvóta értéke most a párt összes szavazata és a fennmaradt helyek hányadosa lesz. 15

16 7. táblázat Egységes Oroszország: 31 regionális csoport. Kvóta: /116 = Csoportok Szövetségi szubjektumok Jelöltek Helyek Össz-szövetségi rész 4 4 Moszkvai csoport Moszkva város Kaukázusi csoport Dagesztán Köztársaság, Ingus Köztársaság, Karacsaj Cserkesz Köztársaság, Csecsen Köztársaság Tatárföldi csoport Tatár Köztársaság Volga-Uráli csoport Orenburgi terület, Penzai terület, Szaratovi terület Közép-Volgai Mordvin Köztársaság, Szamarai terület, Uljanovszki csoport terület Moszkvai terület Moszkvai terület Káma-vidéki csoport Udmurt Köztársaság, Kirovi terület, Permi terület Komi-Permjáki autonóm körzet Baskíriai csoport Baskír Köztársaság Krasznodári csoport Adigea Köztársaság, Krasznodári határvidék Nyugati csoport Belgorodi terület, Brjanszki terület, Kurszki terület, Orjoli terület Közép-Szibériai Hakasz Köztársaság, Kemerovói terület, Tomszki csoport terület Központi csoport Kalugai terület, Szmolenszki terület, Tveri terület, Tulai terület Volgamenti csoport Mari El Köztársaság, Csuvas Köztársaság, Nyizsegorodi terület Csernozjom zóna Voronyezsi terület, Lipecki terület, Rjazanyi terület, Tambovi terület Déli csoport Kabard-Balkár Köztársaság, Észak-Oszétia Köztársaság, Sztavropoli határvidék Rosztovi csoport Rosztovi terület Nem csernozjom zóna Vlagyimiri terület, Ivanovói terület, Kosztromai terület, csoport Jaroszlavli terület Dél-Uráli csoport Kurgáni terület, Cseljabinszki terület Novoszibirszk-Omszki Novoszibirszki terület, Omszki terület csoport Kelet Szibéria csoport Burját Köztársaság, Irkutszki terület, Csitai terület, Agin-Burját autonóm körzet, Uszty-Ordai Burját autonóm körzet Észak-oroszországi Komi Köztársaság, Arhangelszki terület, Vologdai csoport terület, Nyenyec autonóm körzet Nyugat-szibériai Tyumenyi terület, Hanti-Manysi autonóm körzet, csoport Jamal-Nyenyec autonóm körzet Szverdlovszki csoport Szverdlovszki terület Pétervári csoport Szentpétervár város Alsó-Volgai Kalmük Köztársaság, Asztrahányi terület, Volgográdi csoport terület Távol-Keleti Szaha Köztársaság, Habarovszki határvidék, Amúri csoport terület, Zsidó autonóm terület Észak-Nyugati csoport Leningrádi terület, Novgorodi terület, Pszkovi terület Altáji csoport Altáji Köztársaság, Altáji határvidék, Tuva Köztársaság Balti Fehér-tengeri Karélia köztársaság, Kalinyingrádi terület, Murmanszki csoport terület Csendes-óceáni Tengermelléki határvidék, Kamcsatkai terület, csoport Magadani terület, Szahalini terület, Korjak autonóm körzet, Csukcsi autonóm körzet Krasznojarszki Krasznojarszki határvidék, Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) csoport autonóm körzet, Evenkia autonóm körzet Összesen

17 8. táblázat Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja: 20 regionális csoport Kvóta: /25 = Csoportok Szövetségi szubjektumok Jelöltek Helyek Össz-szövetségi rész Kubányi-doni csoport Adigea Köztársaság, Kalmük Köztársaság, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, Krasznodári határvidék, Rosztovi terület Uráli csoport Köztársasági csoport Nyugat-szibériai csoport Volga-Kaszpi csoport Volgamenti csoport Óoroszországi csoport Kelet-szibériai csoport Dél-csernozjomi csoport Észak-csernozjomi csoport Dél-nyugati csoport Távol-keleti csoport Kurgáni terület, Orenburgi terület, Permi terület, Szverdlovszki terület, Cseljabinszki terület, Komi- Permjáki autonóm körzet Baskír Köztársaság, Mari El Köztársaság, Tatár Köztársaság, Udmurt Köztársaság Novoszibirszki terület, Omszki terület, Tomszki terület, Tyumenyi terület, Hanti-Manysi autonóm körzet, Jamal-Nyenyec autonóm körzet Asztrahányi terület, Volgográdi terület, Szaratovi terület Mordvin Köztársaság, Csuvas Köztársaság, Szamarai terület, Uljanovszki terület Vlagyimiri terület, Ivanovói terület, Kosztromai terület, Nyizsegorodi terület, Jaroszlavli terület Burját Köztársaság, Tuva Köztársaság, Hakasz Köztársaság, Krasznojarszki határvidék, Irkutszki terület, Csitai terület, Agin-Burját autonóm körzet, Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet, Uszty- Ordai Burját autonóm körzet, Evenkia autonóm körzet Belgorodi terület, Voronyezsi terület, Kurszki terület Lipecki terület, Penzai terület, Rjazanyi terület, Tambovi terület Brjanszki terület, Kalugai terület, Orjoli terület, Tulai terület Szaha Köztársaság (Jakutföld), Tengermelléki határvidék, Habarovszki határvidék, Amúri terület, Kamcsatkai terület, Magadani terület, Szahalini terület, Zsidó autonóm terület, Korjak autonóm körzet, Csukcsi autonóm körzet Moszkvai csoport Moszkva város Kuznyeck-altáji csoport Altáji Köztársaság, Altáji határvidék, Kemerovói terület Moszva környéki csoport Moszkvai terület Nyugati csoport Kalinyingrádi terület, Novgorodi terület, Pszkovi terület, Szmolenszki terület, Tveri terület Északi csoport Karélia köztársaság, Komi Köztársaság, Arhangelszki terület, Vologdai terület, Kirovi terület, Murmanszki terület, Nyenyec autonóm körzet Dagesztáni csoport Dagesztán Köztársaság Észak-kaukázusi csoport Ingus Köztársaság, Kabard-Balkár Köztársaság, Észak-Oszétia Köztársaság, Csecsen Köztársaság, Sztavropoli határvidék Leningrádi csoport Leningrádi terület, Szentpétervár város Összesen

18 9. táblázat Liberális Demokrata Párt: 7 regionális csoport Kvóta: /21= Csoportok Szövetségi szubjektumok Jelöltek Helyek Össz-szövetségi rész Központi csoport Kosztromai terület, Ivanovói terület, Jaroszlavli terület, Tveri terület, Szmolenszki terület, Brjanszki terület, Kalugai terület, Orjoli terület, Tulai terület, Moszkva város, Moszkvai terület, Vlagyimiri terület, Rjazanyi terület, Kurszki terület, Belgorodi terület, Lipecki terület, Voronyezsi terület, Tambovi terület Volgamenti csoport Szibériai csoport Déli csoport Uráli csoport Észak-nyugati csoport Távol-keleti csoport Szaratovi terület, Penzai terület, Mordvin Köztársaság, Nyizsegorodi terület, Uljanovszki terület, Csuvas Köztársaság, Mari El Köztársaság, Szamarai terület, Tatár Köztársaság, Udmurt Köztársaság, Orenburgi terület, Baskír Köztársaság, Permi terület, Komi-Permjáki autonóm körzet, Kirovi terület Omszki terület, Novoszibirszki terület, Altáji határvidék, Altáji Köztársaság, Kemerovói terület, Tomszki terület, Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet, Krasznojarszki határvidék, Hakasz Köztársaság, Tuva Köztársaság, Burját Köztársaság, Irkutszki terület, Uszty-Ordai Burját autonóm körzet, Csitai terület, Agin-Burját autonóm körzet, Evenkia autonóm körzet Rosztovi terület, Krasznodári határvidék, Adigea Köztársaság, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, Kabard-Balkár Köztársaság, Észak-Oszétia Köztársaság (Alánia), Ingus Köztársaság, Csecsen Köztársaság, Dagesztán Köztársaság, Sztavropoli határvidék, Volgográdi terület, Kalmük Köztársaság, Asztrahányi terület Szverdlovszki terület, Cseljabinszki terület, Kurgáni terület, Jamal-Nyenyec autonóm körzet, Hanti-Manysi autonóm körzet, Tyumenyi terület Karélia köztársaság, Murmanszki terület, Nyenyec autonóm körzet, Arhangelszki terület, Vologdai terület, Komi Köztársaság, Szentpétervár város, Leningrádi terület, Novgorodi terület, Pszkovi terület, Kalinyingrádi terület Szaha Köztársaság (Jakutföld), Csukcsi autonóm körzet, Korjak autonóm körzet, Kamcsatkai terület, Magadani terület, Habarovszki határvidék, Amúri terület, Zsidó autonóm terület, Tengermelléki határvidék, Szahalini terület Összesen Említettem, hogy a központi hatalom megerősítése céljából Putyin által létrehozott szövetségi körzeteknek, noha ezek az alkotmány szerint nem szövetségi szubjektumok, közvetetten lehet némi jelentőségük a választási folyamatban. Ezt a Liberális Demokrata Párt példázza, amely, mint a fenti táblázaton láthatjuk, a törvényben előírt minimális számú regionális csoportot hozott létre, és ezek teljes egészében egybeesnek a szövetségi körzetekkel. 18

19 10. táblázat Szülőföld: 30 regionális csoport Kvóta: /14 = Csoportok Szövetségi szubjektumok Jelöltek Helyek Össz-szövetségi rész Fővárosi csoport Moszkva város Központi csoport Vlagyimiri terület, Moszkvai terület, Rjazanyi terület Hopjori csoport Voronyezsi terület, Lipecki terület, Tambovi terület Szentpétervári csoport Szentpétervár város, Leningrádi terület Volga-Tyerek Kalmük Köztársaság, Volgográdi terület, Sztavropoli csoport határvidék, Asztrahányi terület Észak-nyugati Arhangelszki terület, Karélia köztársaság, Vologdai csoport terület, Murmanszki terület, Komi Köztársaság, Nyenyec autonóm körzet, Kalinyingrádi terület Közép-uráli csoport Szverdlovszki terület, Udmurt Köztársaság, Komi Permják autonóm körzet, Permi terület Kubanyi csoport Krasznodári határvidék Óoroszországi Pszkovi terület, Szamarai terület, Kalugai terület, csoport Novgorodi terület Szibériai csoport Omszki terület, Tomszki terület, Novoszibirszki terület Jenyiszeji csoport Hakasz Köztársaság, Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) autonóm körzet, Krasznojarszki határvidék, Evenkia autonóm körzet Közép-volgai Penzai terület, Kosztromai terület, Szaratovi terület, csoport Mordvin Köztársaság Doni csoport Rosztovi terület Nyugati karéj Tveri terület, Szmolenszki terület, Brjanszki terület csoport Dél-szibériai csoport Altáji határvidék, Altáji Köztársaság Kemerovói terület Dél-uráli csoport Cseljabinszki terület, Orenburgi terület Baskíria csoport Baskír Köztársaság Tengermellék-Amúr csoport Habarovszki határvidék, Szahalini terület, Zsidó autonóm terület, Kamcsatkai terület, Amúri terület, Korjak autonóm körzet, Tengermelléki határvidék Nyizsegorodi Nyizsegorodi terület csoport Orjol-Tula csoport Orjoli terület, Tulai terület Arany gyűrű csoport Jaroszlavli terület, Ivanovói terület Kurszki karéj Kurszki terület, Belgorodi terület csoport Volga-vidék csoport Uljanovszki terület, Csuvas Köztársaság Jermak csoport Kurgáni terület, Tyumenyi terület, Hanti-Manysi autonóm körzet, Jamal-Nyenyec autonóm körzet Bajkáli csoport Tuva Köztársaság, Irkutszki terület, Agin-Burját autonóm körzet, Burját Köztársaság, Uszty-Ordai Burját autonóm körzet Vjatkai csoport Mari El Köztársaság, Kirovi terület Tatárföld csoport Tatár Köztársaság Északi csoport Magadani terület, Szaha Köztársaság (Jakutföld), Csitai terület, Csukcsi autonóm körzet Észak-kaukázusi csoport Észak-Oszétia Köztársaság, Csecsen Köztársaság, Karacsáj-Cserkesz Köztársaság, Dagesztán Köztársaság, Adigea Köztársaság, Ingus Köztársaság Kabard-Balkár csoport Kabard-Balkár Köztársaság Összesen

20 Az egyéni választókerületek Az egyéni választókerületek világa egy másik univerzum, ahol a megszerezhető 225 helyért ugyanennyi küzdőtéren folyik a harc, a relatív többségi rendszerek logikája szerint. A 3. táblázaton már láthattuk, hogy a választás napján mennyi volt a jelöltek, most azonban tegyük hozzá, hogy ezek a számok azt az állapotot tükrözik, amikor a választás kimenetele negatív értelemben részben már eldőlt. Ez az a pillanat ugyanis, amikor még nem lehet tudni, hogy kik lesznek képviselők, az viszont már tudható, hogy kik azok, akik biztosan nem. Az ugyanis, hogy valaki akár a szükséges számú aláírás összegyűjtésével, akár a kaució befizetésével regisztráltatta magát, még nem jelent biztosítékot arra, hogy a neve tényleg szerepelni fog a szavazólapon. Mint látni fogjuk, a regisztráció feltételeinek teljesítése egy dolog, jelöltnek megmaradni egy másik dolog. A választási kampány 30 napja Oroszországban a jelöltek megmaradása szempontjából is kritikus időszak. 11. táblázat A regisztrált jelöltek számának változása a kampány ideje alatt Jelölőszervezetek, önálló jelöltek Jelöltek a regisztráció utolsó napján A kampányidőszakban töröltek Jelöltek a szavazás napján Önálló jelöltek Oroszországi Liberális Demokrata Párt Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja Egyesült Oroszországi Párt Rusz Egységes Oroszország Oroszország Újjászületése Párt Oroszországi Élet Párt Jobboldali Erők Szövetsége Oroszországi Demokratikus Párt Jabloko Nagy-Oroszország Eurázsiai Unió Oroszországi Agrárpárt Oroszország Demokratikus Pártja Nyugdíjasok Oroszországi Pártja Szociális Igazságosság Az Oroszországi Föderáció Néppártja Összefogás Béke és Egység Párt Szülőföld Népi Hazafias Szövetség (Rogyina) Az Oroszországi Föderáció Nemzeti-Hazafias Erői Oroszországi Szociáldemokrata Párt Oroszországi Konzervatív Párt Oroszországi Igaz Hazafiak A Szent Ruszért Oroszország Népi-Hazafias Pártja (NPPR) Vállalkozásfejlesztés Párt (RP) Oroszországi Kommunista Munkáspárt Kommunisták Oroszországi Pártja Oroszországi Ökológiai Párt Zöldek Új Kurzus Autós Oroszország Oroszországi Munkapárt Ipari Párt Emberek Szövetsége az Oktatásért és a Tudományért Oroszországi Népköztársaság Párt Oroszországi Alkotmányos Demokrata Párt 6 6 Alkotás Orosz Politikai Párt Szövetség 4 4 Összesen Amint a 11. táblázaton látható, a regisztrált jelöltek a választási kampány ideje alatt jelentősen megfogyatkozott: több mint az egynegyedük (27,53 százalék) számára a 20

21 verseny már itt véget ért. Ennek az a magyarázata, hogy a kampányidőszakban a választások kimenetelét befolyásoló események nem csak az utcákon, a tereken és a médiumokban zajlanak, hanem a bíróságokon is. A választási harcban bevett módszernek számít, hogy a riválisok a választási törvény megsértésére hivatkozva feljelentik egymást, bírósági úton próbálva elérni vetélytársuk regisztrációjának törlését. És mivel a választási törvény meglehetősen sok bürokratikus és adminisztrációs feladatot ír elő a regisztrációhoz, nem nehéz olyan passzust találni, amelynek alapján a bíróság ha nagyon akarja megállapíthatja a jogsértés tényét, és megszüntetheti a bevádolt személy regisztráltjelölt-státuszát. Ennek illusztrálására három olyan esetet választottunk ki, ahol ez a taktika bevált, a győzelemre leginkább esélyes jelöltet már a választás napja előtt sikerült kiütni a nyeregből. 12. táblázat 9. számú választókerület, Burját Köztársaság Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Kuznyecov Vaszilij Fedotovics JeR , Beloborodov Innokentyij Georgijevics PVR , Budajev Alekszandr Nyimbujevics Önálló ,25 Mindegyik jelölt ellen , Kondakov Nyikolaj Jakovlevics Önálló ,11 Cirenov Bair Dasijevics Önálló ,32 Kardas Alekszandr Ivanovics LDPR , Jakunyin Andrej Ivanovics Önálló ,08 Összesen Választási részvétel: 51,30% A 9. számú választókerületben a kommunista párt jelöltjeként indult Jurij Iljics Szkuratov, aki 1995 és 1999 között az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyésze volt, és azért kényszerült lemondani, mert kormányzati tisztségviselők korrupciós ügyei után kezdett nyomozni ben ringbe szállt az elnöki posztért is, bár ott a 0,43 százalék szavazatával semmi esélye nem volt Vlagyimir Putyinnal szemben. Szkuratovot aki a KPRF listáján a Burjátiát is magában foglaló kelet-szibériai csoport első helyén szerepelt, tehát ha az egyéni választókerületben nem nyer, listáról biztosan mandátumhoz jutott volna a nyugdíjasok pártja, az Egységes Oroszország egyik szövetségese jelentette fel. Az ő esetében azt találták törvénybe ütközőnek, hogy a regisztrációs lapját hiányosan töltötte ki, ugyanis a munkahelyre és a beosztásra vonatkozó rovatokba csak azt írta be, hogy május 30-án lett a Moszkvai Társadalomtudományi Egyetem Alkotmány-, Közigazgatási- és Nemzetközi Jogi Karának dékánja, azt viszont nem, hogy ezzel a megbízatásával egyidejűleg professzori kinevezést is kapott. A bíróság ezt a mulasztást olyan súlyosnak találta, hogy Szkuratovot töröltette a jelöltek sorából. Ő azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Fellebbezett, és miután az első fokú bíróság ítéletét a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta, a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, amely július 26-i döntésével igazságot szolgáltatott neki. A bíróság ítéletében az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai konvenció vonatkozó passzusának megsértésére hivatkozva az orosz államot 8 ezer euró kártérítés és 12 ezer euró perköltség megfizetésére kötelezte. 21

22 13. táblázat 47. számú választókerület, Acsinszk, Krasznojarszki határvidék Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Kljukin Alekszandr Nyikolajevics JeR , Vasziljev Jevgenyij Jakovlevics Önálló ,30 Mindegyik jelölt ellen , Pascsenko Oleg Anatoljevics APR , Dmitrijevszkij Vlagyimir Venyiaminovics LDPR , Kolmakov Valerij Agafonovics Önálló ,14 Szidorov Anatolij Jevgenyjevics VR-ESZ , Összesen Választási részvétel: 49,18% A 47. számú választókerületben önálló jelöltként indult Anatolij Petrovics Bikov, a Krasznojarszi határvidék egyik ismert és győzelemre esélyes személyisége, akit az Egységes Oroszország, és annak jelöltje, Alekszandr Kljukin jelentett fel. Az ő esetében a kizárásnak az volt az indoka, hogy idegen pecsétek vannak az útlevelében, továbbá a munkakönyvében nincs bejegyezve, hogy előzetes letartóztatásban volt, és még a szerzői jogokról szóló törvényt is megsértette azzal, hogy a választási plakátjain emlékművek és építészeti emlékek ábrázolása szerepelt. Bikov egyszerű bokszedzőből lett a jelcini időszak privatizációja során Oroszország egyik leggazdagabb vállalkozója, több nagy krasznojarszki vállalkozásban érdekelt iparmágnás. Üzleti befolyását felhasználva 1999-ben támogatta (a 2002-ben repülőszerencsétlenségben életét vesztett) Alekszandr Lebegy tábornok krasznojarszki kormányzóvá választását, de a kormányzó, és a szervezett bűnözés egyik vezéralakjának tartott Bikov hamarosan szembekerültek egymással. Amikor pénzmosás és gyilkosságra való felbujtás gyanúsítottjaként nyomozás indult ellene, Bikov a letartóztatása elől külföldre menekült. Nemzetközi körözést adtak ki ellene, és 2000-ben Magyarországon sikerült letartóztatni, amikor Szerbia felől átlépte a határt. Ezt követően tartották vizsgálati fogságban, amiről a munkakönyvébe nem került bejegyzés. (Bikovot egyébként 2002-ben a moszkvai bíróság hat és fél év szabadságvesztésre ítélte öt év próbaidőre felfüggesztve.) Bikov esetének pikantériája, hogy miközben a dumába való bekerülés lehetőségétől megfosztották, a szintén december 7-én tartott helyi választáson a Krasznojarszki határvidék törvényhozó testületének tagjává választották 54,84 százalék szavazattal. 14. táblázat 97. számú választókerület, Kurszk, Kurszki terület Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Csuhrajev Alekszandr Mihajlovics JeR , Ivanov Nyikolaj Nyikolajevics KPRF , Fedulov Alekszandr Mihajlovics VR-ESZ , Mindegyik jelölt ellen , Ivanov Szergej Vlagyimirovics LDPR , Falalejev Szergej Nyikolajevics NPRF , Krjukov Anatolij Fjodorovics RPP , Kapeljus Alekszandr Maratovics Jabloko , Dolgopolova Jelizaveta Mihajlovna Önálló ,44 Szafonov Jurij Alekszejevics SZPSZ , Jescsenko Gyenyisz Vlagyimirovics ORPR , Összesen Választási részvétel: 49,33% 22

23 A 97. számú választókerületben négy jelölt regisztrációját semmisítették meg, köztük Alekszandr Ivanovics Ruckojét, aki egyebek közt 1991-től 1993-ig az Oroszországi Föderáció első (és egyetlen) alelnöke, 1996-tól 2000-ig pedig a Kurszki terület kormányzója volt. Őt a választókerület egy másik jelöltje, a kommunista párt területi bizottságának első titkára, Nyikolaj Ivanov jelentette fel, azt kifogásolva, hogy a regisztrációs lapján pontatlanul tüntette fel a munkahelyét. A bíróság ennek a kifogásnak is helyt adott, de amint a 14. táblázaton látható, az akcióból nem a feljelentő, hanem annak egy másik riválisa profitált. Ruckoj egyébként már nem nagyon lepődhetett meg a kizárásán, hiszen ugyanígy járt 2000-ben is, amikor nagy eséllyel indult ismét a Kurszki terület kormányzói posztjáért. Akkor a regisztrációját néhány órával a választás megkezdése előtt semmisítették meg azzal az indokkal, hogy a lakása alapterületéről és a tulajdonában lévő gépkocsik számáról a regisztrációs lapon közölt adatok nem voltak pontosak. Igen sok olyan beadvány is érkezett a bíróságokra, amelyekben a feljelentők a választók megveszegetésére hivatkozva remélték a rivális regisztrációjának törését, az ilyen ügyekben azonban kivétel nélkül elutasító határozat született. Hogy az ilyen típusú ügyekre is lássunk egy példát, Szergej Kolesznyikov esetét említjük meg. A 82. számú választókerület győzelemre esélyes jelöltjét, Szergej Kolesznyikovot egy másik jelölt, Irina Szafronova feljelentette fel. Ennek az előzménye az volt, hogy Uk falu elöljárója azzal a kéréssel fordult Kolesznyikovhoz (aki egyébként az orvostudományok doktora, az orvostudományi akadémia elnökségének tagja, és 1999-től a szomszédos 83. számú választókerület parlamenti képviselője volt), hogy segítsen megoldani a betegek városi kórházba szállításának problémáját, mert mióta a helyi kórház bezárt, a városi kórházba eljutni igen körülményes. Kolesznyikov megállapodott egy társasággal, hogy az minibuszokat bocsát rendelkezésre erre a célra. Szafronova úgy találta, hogy ez kimeríti a választók megvesztegetésének tényállását, a bíróság azonban nem így látta, Kolesznyikov maradt, és mint a 15. táblázaton látható, győzött is. 15. táblázat 82. számú választókerület, Angarszk, Irkutszki terület Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Kolesznyikov Szergej Ivanovics NPRF , Zajcev Konsztantyin Boriszovics JeR , Manykov Valerij Alekszandrovics Önálló ,11 Promacsek Vlagyimir Alekszandrovics KPRF , Mindegyik jelölt ellen , Sabanov Vlagyimir Nyikolajevics LDPR , Drobiseva Ljudmila Vlagyimirovna Jabloko , Szafronova Irina Akimovna Önálló ,42 Kurocskin Valerij Ivanovics RPP , Összesen Választási részvétel: 45,71% Voltak aztán olyan furcsa esetek is, amelyek nem járták meg ugyan a bíróságot, de felhívták a figyelmet a szabályokkal való visszaélés újabb lehetőségeire. A rjazanyi területi választási bizottság tagjai igencsak meglepődtek, amikor a 149. számú választókerültben egy Kprf családnevű jelöltet kellett regisztrálniuk. A meglepetésük csak fokozódott, amikor a 150. számú választókerületben is felbukkant egy Kprf családnevű jelölt. Mint kiderült, mindketten közvetlenül a választások előtt változtatták meg a nevüket. Szergej Fomin vállalkozó 2003 júniusában kapott hivatalosan engedélyt 23

24 a névváltoztatásra, Szvetlana Morevának, a rjazanyi gyermekorvosnak pedig sikerült végrehajtania azt a bravúrt, hogy a lassú és bürokratikus ügyintézésükről híres hatóságoknál egyetlen nap alatt elintézte a névváltoztatás engedélyezését, és az új igazolvány kiállítását. A hivatalos dokumentumok rendben voltak, a választási bizottság tagjai hiába gyanítottak rosszhiszeműséget, a regisztrációt nem tagadhatták meg. A rjazanyi területi választási bizottság elnöke így kommentálta az esetet: Ez szerintem színtiszta fekete píár. Erre még nem volt precedens az egész országban. Voltak álnevek, kettős családnevek, de az még nem fordult elő, hogy valaki családnévnek egy párt nevének rövidítését vegye fel, ráadásul úgy, hogy semmi köze nincs a KPRF-hez. 16. táblázat 149. számú választókerület, Rjazany, Rjazanyi terület Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Bulajev Nyikolaj Ivanovics JeR , Kornyejeva Nagyezsda Anatoljevna KPRF , Mindegyik jelölt ellen , Trubilcin Igor Vlagyimirovics Önálló ,68 Serin Alekszandr Nyikolajevics LDPR , Tabolin Szergej Anatoljevics Jabloko , Milehin Viktor Vasziljevics Önálló ,13 Dmitrijev Borisz Jefimovics SZPSZ , Mihajlov Alekszej Nyikolajevics Önálló ,03 Viktor Vlagyimir Vlagyimirovics Önálló ,86 Kprf Szergej Vlagyimirovics Önálló ,78 Potapov Igor Ivanovics VR ESZ , Szidorov Alekszandr Viktorovics ORPR , Összesen táblázat 150. számú választókerület, Silovo, Rjazanyi terület Jelöltek Jelelő Listás szavazatok Morozov Igor Nyikolajevics JeR , Olenyev Vjacseszlav Vlagyimirovics APR , Mindegyik jelölt ellen , Komkov Nyikolaj Mihejevics RPP , Kprf Szvetlana Jurjevna Önálló ,28 Akimov Szergej Nyikolajevics LDPR , Kirin Vaszilij Nyikolajevics Önálló ,68 Bocsarov Nyikolaj Nyikolajevics Szülőföld , Gridaszov Vlagyimir Viktorovics SZPSZ , Vologzsanyin Jevgenyij Alekszejevics PVR , Kanajev Leonyid Mihajlovics Összefogás , Zaharov Alekszej Alekszejevics ORPR , Karpusz Anatolij Andrejevics VR ESZ , Összesen Szergej Kprf esetében nem csak a különös névválasztás oka maradt rejtély, de az a kérdés is megfogalmazódott a választási bizottság tagjaiban, hogy egy ismeretlenségből előjött, büntetett előéletű személy, akinek a vagyonnyilatkozata szerint semmilyen ingó és ingatlan vagyona nincs, havi jövedelme 1400 rubel, hogy tudott annyi pénzt összegyűjteni a választási alapjába, hogy kifizethette belőle a rubel kauciót. Ezt a 24

25 pénzt ráadásul el is veszítette, mert nem kapta meg a szavazatok öt százalékát (16. táblázat). Szvetlana Kprf is a kaució befizetésével regisztráltatta magát, de ő legalább szerzett annyi szavazatot, hogy visszanyerhette ezt az összeget (17. táblázat). A sajtóban megjelent állítások szerint ők valójában áljelöltek voltak, kormánypárti segítőik azt a szerepet szánták nekik, hogy az ellenzéki pártok jelöltjeitől vonjanak el szavazatokat: Szergej Kprf az 1999-ben nyertes kommunista párti Kornyejevától, Szvetlana Kprf pedig az agrárpárti Olenyevtől, akit 1999-ben a KPRF színeiben választottak meg. Kicsit elkalandoztunk, hiszen a végül is állva maradt jelöltek esete az aktuális szempontból nem releváns, de azért nem teljesen érdektelen. Ami itt lényeges volt, az leginkább az, hogy a választás kimenetele részben már a választók színre lépése előtt eldőlt: 720 regisztrált jelölt sorsát nem a választók pecsételték meg. 18. táblázat A választás eredménye az egyéni választókerületekben Pártok, választási blokkok Jelöltek Elnyert mandátumok Hasznosult szavazatok Hasznosult szavazatok Egységes Oroszország (JeR) ,30 Önálló jelöltek ,10 Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja ,81 Az Oroszországi Föderáció Néppártja (NPRF) ,17 Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) ,58 Szülőföld Népi Hazafias Szövetség (RNPSZ) ,55 Oroszország Újjászületése Párt (PVR) Oroszországi ,31 Élet Párt (PRZS) Oroszországi Demokratikus Párt Jabloko ,77 (RDPJa) Oroszországi Agrárpárt (APR) ,65 Egyesült Oroszországi Párt Rusz (ORPR) Nagy-Oroszország Eurázsiai Unió (VR-ESZ) ,69 Nyugdíjasok Oroszországi Pártja (RPP) Szociális Igazságosság Párt (PSZSZ) Vállalkozásfejlesztés Párt (RP) ,95 Új Kurzus Autós Oroszország NK-AR ,44 Oroszország Demokratikus Pártja (DPR) Oroszországi Szociáldemokrata Párt (SZDPR) Oroszországi Kommunista Munkáspárt Kommunisták Oroszországi Pártja (RKRP RPK) Ipari Párt (PROMPARTYIJA) Orosz Ökológiai Párt Zöldek A Szent Ruszért (ZRSz) Az Oroszországi Föderáció Nemzeti-Hazafias Erői (NPSZRF) Emberek Szövetsége az Oktatásért és a Tudományért (SZLON) Béke és Egység Párt (PME) Összefogás (JEGYINYENYIJE) Alkotás Oroszországi Politikai Párt (RPPSZ) Oroszországi Munkapárt (RPT) Oroszországi Népköztársaság Párt (NRPR) Oroszországi Igaz Hazafiak (IPR) Oroszország Népi-Hazafias Pártja (NPPR) Mindegyik jelölt ellen Összesen ,38 25

26 Rátérve most már a szavazás eredményére, az ezt bemutató 18. táblázat adatait szemügyre véve legalább négy, kérdéseket is felvető megállapítást tehetünk, amelyek egyúttal ki is jelölik a további vizsgálódásaink irányát. 1. A 225 egyéni választókerületi mandátumból csak 222-nek lett gazdája. Az első kérdés tehát az lesz, hogy miért maradt három hely betöltetlen. 2. A mindegyik jelöltet elutasító szavazók ( ) és aránya (az összes érvényes voks 13,12 százaléka) meglehetősen nagy ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk, vagy megelégedjünk azzal a kézenfekvőnek tűnő magyarázattal, hogy a választók azért jelölték be ilyen nagy számban a szavazólap utolsó sorát, mert akiket támogattak volna, nem kerültek fel a szavazólapra. 3. A hasznosult vagyis a győztesekre leadott szavazatok aránya 42,48 százalék, ami önmagában nem tűnik rossznak, de ne feledjük, hogy ez csak egy átlag, ami mögött az egyes képviselők tényleges támogatottságának, azaz erős vagy gyenge legitimitásának széles skálája húzódhat meg. Ahhoz, hogy a képviselők legitimitásáról érdemi megállapításokat tehessünk, meg kell nézni, hogy milyen széles ez a skála, és a különböző legitimitású képviselők csoportjai hogyan oszlanak meg rajta. 4. És végül szembetűnő, hogy az önálló jelöltek kapták a legtöbb szavazatot (az öszszes érvényes szavazat 27,05 százalékát), amelyeknek 44,10 százaléka hasznosult. Az Egységes Oroszország után az önálló jelöltek közül került ki a legtöbb egyéni képviselő, több helyet szereztek, mint az Egységes Oroszországot leszámítva az összes többi párt együttvéve. Az első kérdés megválaszolásához a választási törvény vonatkozó rendelkezéseiből kell kiindulnunk. Eszerint a választás érvénytelennek tekintendő, ha a részvétel nem éri el a 25 százalékot, és akkor is, ha a választók relatív többsége mindegyik jelölt ellen szavazott, illetve elmarad a szavazás, ha csak egy jelölt van vagy egyáltalán nincs jelölt. Az korábbi választásokon már mindegyik esetre volt példa, ezekről később, az előző választások eredményeinek bemutatásánál még szót ejtünk. Ezúttal mind a három választókerületben az volt az eredménytelenség oka, hogy a választók többsége mindegyik jelölt ellen szavazott. A 19., a 20. és a 21. táblázatokon láthatjuk ennek a három választókerületnek az eredményeit. 19. táblázat 162. számú egyéni választókerület, Verh-Iszét, Szverdlovszki terület Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Mindegyik jelölt ellen , Zjablicev Jevgenyij Gennagyjevics Önálló ,32 Tyimofejev Nyikolaj Ivanovics Önálló ,46 Bogacsov Alekszandr Vlagyimirovics Önálló ,94 Dronova Marija Mihajlovna Jabloko , Hudjakov Eduard Valentyinovics Önálló ,26 Zjablicev Alekszej Nyikolajevics NRPR , Sztarikov Alekszej Anatoljevics Önálló ,72 Taszkajev Vlagyimir Pavlovics LDPR , Koloszovszkij Szergej Vjacseszlavovics ORPR , Sumovszkij Oleg Alekszandrovics Önálló ,72 Csuharjov Jurij Vlagyimirovics Önálló ,66 Csuprov Andrej Valerjovics Önálló ,41 Nyeujmin Anatolij Vlagyimirovics Önálló 782 0,26 Érvényes szavazatok Választási részvétel: 54,15% 26

27 20. táblázat 207. számú egyéni választókerület, Szentpétervár-Kelet Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Mindegyik jelölt ellen , Rodnyina Irina Konsztantyinovna Önálló ,25 Tomcsin Grigorij Alekszejevics SZPSZ , Gatcsin Jurij Armenakovics KPRF , Ananov Andrej Georgijevics Önálló ,40 Nyikolszkij Valentyin Nyikolajevics Önálló ,31 Kolcov Alekszandr Andrejevics LDPR , Sumejko Nagyezsda Szergejevna VR-ESZ , Bondarik Nyikolaj Fjodorovics Önálló ,29 Jegorov Alekszander Kirjanovics NPRF , Összesen Választási részvétel: 42,53% 21. táblázat 181. számú egyéni választókerület, Uljanovszk, Uljanovszki terület Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Mindegyik jelölt ellen , Fjodorova Galina Ivanovna Önálló ,91 Litvinov Anatolij Alekszejevics Önálló ,42 Kruglikov Alekszandr Leonyidovics KPRF , Orlov Vagyim Ivanovics NPRF , Kogan Jurij Vlagyimirovics LDPR , Szergejeva Tatyjana Vlagyimirovna PVR , Geraszimov Szergej Alekszejevics SZPSZ ,58 Poljakov Alekszandr Petrovics Önálló ,43 Igin Igor Mihajlovics Önálló ,31 Abramov Nyikolaj Geraszimovics Önálló ,39 Oficerov Jevgenyij Nyikolajevics Jabloko , Szerjubin Szergej Vjacseszlavovics Önálló ,20 Pimenov Jurij Antonyinovics Önálló ,14 Zsuravljev Alexandr Vasziljevics ORPR , Érvényes szavazatok Választási részvétel: 51,84% A képviselet nélkül maradt választókerületekben a választási törvény értelmében négy hónapon belül újabb választást kell tartani, s ha ez is eredménytelenül végződik, akkor egy éven belül kerülhet sor a következő fordulóra. A fenti három választókerületben március 5-én (az elnökválasztás első fordulójának napján) tartották a megismételt választást, amely a Verh-Iszét-i és a szentpétervári választókerületben eredménynyel végződött, az előbbiben egy önálló jelölt, az utóbbiban az Egységes Oroszország jelöltje nyert. Uljanovszkban viszont megint a mindegyik jelöltet elutasító szavazatok bizonyult a legtöbbnek, így ott csak december 5-én, harmadik nekifutásra sikerült egy liberális demokrata párti jelöltnek megszereznie a mandátumot. Az első kérdés megválaszolásával el is jutottunk a második témánkhoz, a mindegyik jelölt elleni szavazatok problémájához. Az a három választókerület, ahol a választók többsége a szavazólap utolsó sorát részesítette előnyben, csak a jéghegy csúcsa. A közvetlenül alatta lévő zónában már 65 választókerületet találunk, amelyekben a mindegyik jelölt ellen a második legtöbb szavazatot kapta, s több helyen csak hajszálon múlt az első helyezés. 27

28 A mindegyik egyéni jelöltet elutasító szavazatok a korábbi választásokon is meglehetősen magas volt, de az első két alkalommal ez még nem okozott problémát. A mindegyik jelölt ellen a harmadik választáson aztán hirtelen kilépett a passzív szerepéből és megmutatta, mire képes: 1999-ben, noha országos átlagban ekkor kapta a legkevesebb szavazatot, nyolc helyen tette eredménytelenné a választást (22. táblázat). 22. táblázat A mindegyik jelölt elleni szavazatok aránya A választás éve A mindegyik jelölt elleni szavazatok többsége miatt üresen maradt helyek , , , ,12 3 A politikusokból kiábrándult választópolgárok nem csak megkedvelték, de meg is személyesítették a szavazólap utolsó sorában meghúzódó jelöltet, s így életre keltve hol Ivan Ivanovics Prótyivvszeh (Ivan Ivanovics Mindegyikellen), hol Kizse főhadnagy néven emlegették. Ez utóbbi elnevezés Jurij Tinyanov egy régi orosz anekdotán alapuló klasszikus regényéből 1934-ben készült népszerű filmvígjáték címére utal. Kizse főhadnagy I. Pál cár írnokának köszönhette a létezését, akit diktálás közben megzavartak, és a porucsiki zse ( főhadnagyok pedig ), helyett azt írta, hogy porucsik Kizse (Kizse főhadnagy). Az ettől fogva létező személyként kezelt főhadnagy aztán mulatságos kalandokba keveredett, sok bosszúságot okozva a bürokratikus katonai hatóságoknak. Az 1990-es évek végétől már minden típusú választáson kampányoltak Ivan Ivanovics Prótyivvszeh mellett, és egyre több helyen eredményesen. Ezt a választási hatóságok nem nézték jó szemmel, és igyekeztek törvénytelennek beállítani és megtiltani a mindegyik jelölt elleni szavazásra buzdító felhívásokat, de egyre eredménytelenebbül. A 2003-as választási kampány alatt például Vagyim Bocskov kurszki orvos 500 szórólapokat nyomtattatott ki a saját költségére, Mindegyik Ellen a helyes választás! szöveggel, ezért a választási törvény megsértésére hivatkozva beperelték. A helyi békéltető bíróság 1000 rubel, azaz szórólaponként két rubel büntetés megfizetésére kötelezte. A bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a törvény előírása szerint választási propagandát csak regisztrált jelöltek folytathatnak, amit a választási alapjukból finanszíroznak, márpedig a Mindegyik jelölt ellen nem regisztrált jelölt, és nincs választási alapja, ezért a mellette folytatott agitáció törvénytelen. (A történet később úgy folytatódott, hogy Bocskov Vlagyimir Lukinhoz, az állampolgári jogok biztosához fordult, aki az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet. Az alkotmánybíróság november 14-i határozatában alkotmányellenesnek minősítette a békéltető bíróság döntését, mert az ellentétes az alkotmányban biztosított szólás és információterjesztés szabadságával. Kimondta, hogy saját költségére bárki folytathat agitációt mindegyik jelölt, illetve jelöltlista ellen, továbbá kötelezte a törvényhozást, hogy haladéktalanul gondoskodjon a választási törvény ennek megfelelő módosításáról. A törvényhozás azonban másként oldotta meg a kérdést. A szabályt nem módosították, hanem eltörölték: a 2006 nyarán elfogadott törvénnyel megszüntették a mindegyik jelölt elleni szavazás lehetőségét.) A hatóságok tiltása dacára Ivan Ivanovics Prótyivvszeh jelölt népszerűsége töretlenül növekedett, a választási plakáton, és a szórólapokon mindenütt lehetett találkozni vele. 28

29 Pénz szavazatok hatalom pénz? Törjük meg a bűvös kört! Válassz helyesen: Mindegyik jelölt ellen Mindegyik Ellen jelöltnek szinte semmi takargatnivalója nincs a választói előtt! Válassz helyesen: Mindegyik jelölt ellen Ivan Ivanovics Prótyivvszeh választási jelenlétével és népszerűségével is összefügg és ezzel már a választási statisztikával kapcsolatos harmadik megjegyzésnél vagyunk a képviselők erős vagy gyenge legitimitásának kérdése. A hasznosult szavazatok 42,38 százalékos országos átlaga önmagában nem túl informatív adat, hiszen a skála, amelyet az átlag elfed, igen széles is lehet. Esetünkben a skála csakugyan elég széles: a legkisebb mandátumot eredményező szavazatarány 17,62, a legnagyobb 82,96 százalék volt. 23. táblázat 215. sz. választókerület Agin-Burját autonóm körzet Jelöltek Jelölő Listás szavazatok Kobzon Joszif Davidovics Önálló ,96 Dorzsijev Bair Dorzsijevics Önálló ,91 Damgyinov Cirendorzsi Cibendorzsijevics Jabloko 718 2,33 Tumunbajarov Dorzso KPRF 580 1, Mindegyik jelölt ellen 366 1, Szuhodajev Lubszan Radnajevics LDPR 286 0, Ivanov Alekszandr Boriszovics Önálló 240 0,77 Összesen Választási részvétel: 68,88 % A legnagyobb szavazataránnyal az Agin-Burját autonóm körzetben (23. táblázat) Joszif Davidovics Kobzon nyert, aki először 1997-ben időközi választáson lett a választókerület képviselője, majd 1999-ben újraválasztották. Joszif Kobzon a Gnyeszinih zeneakadémia professzora, a Humanitárius Tudományok Akadémiájának tagja neve az idősebb nemzedékek körében Magyarországon is ismerősen csenghet, hiszen a 60-as 29