CIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN"

Máté Orosz
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A KOMMUNIKÁCI CIÓ FUNKCIÓI I A SZERVEZETBEN Fogalma: A dó Ü zenet Ü zenet V evő K üldő (fogadó) K ódoló C satorna D ekódoló Fogadó Encoding D ecoding visszacsatolás A dó V evő Érzelmi funkció Motivációs s funkció Információs s funkció Ellenőrzési funkció

2 EGYIRÁNY NYÚ KOMMUNIKÁCI CIÓ autokratikus szervezet vészhelyzet KÉTIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCI CIÓ demokratikus szervezet

3 A KOMMUNIKÁCI CIÓ TÍPUSAI K O M M U N I K Á C I Ó A S Z E R V E Z E T B E N F O R M Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó I N F O R M Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó V E R T I K Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó H O R I Z O N T Á L I S K O M M U N I K Á C I Ó F Ö L F E L É I R Á N Y U L Ó K O M M U N I K Á C I Ó L E F E L É I R Á N Y U L Ó K O M M U N I K Á C I Ó

4 INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ Mi a valós s informáci ció tartalma Vezetői i taktikák

5 AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ I különböző formái i természetes módon m alakulnak ki a szervezetben a jój vezető megtalálja lja annak módjm dját, hogy hogyan használhatja fel céljainak c elérése érdekében ezt a hálózatoth legnagyobb része r hasznos, hiszen segíts tségével a vezető olyan informáci ciókhoz juthat, amelyekhez egyébk bként nem nagyon vannak hozzáférési lehetőségei

6 AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ II a vezető is eljuttathat olyan üzeneteket, amelyeket egyébk bként csak körülményesen tudna átadni jórészt olyan informáci ciókból áll, amelyek nem kapcsolódnak közvetlen k módon az egyén n munkájához, tehát káros hatással is lehet

7 A FORMÁLIS KOMMUNIKÁCI CIÓ Vertikális - lefelé irányul nyuló - fölfelé irányul nyuló Horizontális

8 KOMMUNIKÁCI CIÓS S HÁLÓKH C C A B B E B D B D C C D A E A E E A D Körüljáró Láncos Villaszerű Átlós

9 KOMMUNIKÁCI CIÓS S HÁLÓKH Következtetések Az átlós s modell autokratikus tájékoztatt koztatási modell, amelyben a vezető fogadja az informáci ciókat és meghozza a határozatokat rozatokat. A körüljk ljáró modell olyan elrendezésű csoport, amelyben mindenki egyenlő (pl. a vezető nélküli li munkacsoport). A bizonytalanabb helyzetekben, amikor az eredmény a vélemények kicserélésének függvf ggvénye, a körüljk ljáró modell hatékonyabb lehet, mint az átlós s modell. A megfelelő kommunikáci ciós s hálóh kiválaszt lasztása sa függ f gg a feladat jellegétől l (bonyolultság), tovább bbá azoktól l a személyekt lyektől, l, akiknek meg kell oldaniuk (képzetts pzettség), g), illetve magától l a vezetőtől, alkalmazott módszereitm dszereitől.

10 A KOMMUNIKÁCI CIÓT T AKADÁLYOZ LYOZÓ TÉNYEZŐK Kommunikációs s zajok A A munka és s időhi hiány kényszerk nyszerítő hatása Státuszbeli tuszbeli különbsk nbségek Informális kommunikáci ció Személyes bizalom Helyzeti kontextus Szavak és s szemantika (eleven)

11 A KOMMUNIKÁCI CIÓT T TÁMOGATT MOGATÓ TÉNYEZŐK Visszacsatolás Redundancia Tovább bbítsuk az informáci ciókat minden rendelkezésünkre nkre álló eszközzel. zzel. Beleélés s (empátia) Szervezeti struktúra ra Kommunikációs s technika = informatika

12 KOMMUNIKÁCI CIÓS S FORMÁK K A SZERVEZETBEN hivatalos kommunikáci ciós s utak, nem hivatalos beszélget lgetések, hirdetmények, körlevelek, értekezlet, érdekképviselet, tárgyalás.

13 A SZERVEZET ÁLTAL KIJELÖLT LT KOMMUNIKÁCI CIÓS S LÉTRAL KÖZPONT KOVÁCS MEDGYESI ZÓLYOMI SÁROSI ISPÁNN NNÉ

14 NEM HIVATALOS BESZÉLGET LGETÉSEK

15 HIRDETMÉNYEK Egyirányú kommunikáci ció Eljut-e e a címzetthez? c Gyakran csak arra figyelünk, ami érdekel bennünket nket!

16 KÖRLEVÉL hirdetmény jellegű szigorúan biztosítani tani a célba c érést beosztotti reakciók vezetési hibák

ÉRTEKEZLET RÖVID ÉLET sok, felesleges értekezlet KÖZVETLEN INFORMÁCI CIÓ ÁTADÁS ÁTLÓS S KOMMUNIKÁCI CIÓS SÉMA kétirányú kommunikáci ció ELŐKÉSZ SZÍTÉS célmeghatározás IDŐMEGHAT

17 ÉRTEKEZLET RÖVID ÉLET sok, felesleges értekezlet KÖZVETLEN INFORMÁCI CIÓ ÁTADÁS ÁTLÓS S KOMMUNIKÁCI CIÓS SÉMA kétirányú kommunikáci ció ELŐKÉSZ SZÍTÉS célmeghatározás IDŐMEGHAT MEGHATÁROZÁS RÉSZTVEVŐK K KÖRE K kompetenciák A LEVEZETÉS S HATÉKONYS KONYSÁGA ügyeletes hozzászólók ÉRTEKEZLET LEZÁRÁSA írásbeli feljegyzések kötelezőekek jegyzőkönyv emlékeztet keztető

18 A TÁRGYALT RGYALÁS S TÍPUSAIT 1. A kétszemk tszemélyes tárgyalt rgyalás s kommunikáci ciója célok érdekeltség bizalom befolyás (hatalom) kommunikáció Együttműködés közös v. részben közös közös van kétirányú kétirányú, folyamatos Versengés nincs közös cél ellenérdekek csekély v. nincs egyirányú törekvés az egyirányúra

19 A TÁRGYALT RGYALÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA SA 1. A kétszemk tszemélyes tárgyalt rgyalás s kommunikáci ciója 2. Csoportos (delegáci ciós) tárgyalt rgyalás létszám: max fő/csoportf hátország 3.Kisegítők k bevonásával val támogatott t tárgyalt rgyalás (tolmács, szakért rtő)

20 TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK KÉNYSZERÍTÉSEKSEK alapelvekre, értékrendszerre hivatkozni sürgetés s (idő munka) gazdaság g jelzései nagyobb tudás, tájékozottst kozottság g sejtetése fenyegetés tárgyalás s megszakítás

21 TÁRGYALÁSI TECHNIKÁK Érzelmek és érzelmi megnyilvánul nulásaink tudatos irány nyítása A A tárgyalt rgyaló fél érzelmi megnyilvánul nulásainak (nonverbális)) helyes értelmezése A nulladik perc üzenetei és s technikái Öltözködés, kézfogk zfogás, testtartás, s, gesztus és s mimika Ültetés! A A tárgyalt rgyalás s lezárása összefoglalás nonverbális és s verbális elemek

22 A TÁRGYALT RGYALÁSOKON, MEGBESZÉLÉSEKEN SEKEN ALKALMAZHATÓ ÜLÉSRENDEK o Ültetési technikák

23 HOGYAN TÁRGYALUNK T MI MAGYAROK? Érzelmek kimutatása Rangkórság Hiúság Puha tárgyalt rgyaló Nem tud nemet mondani Kisebbrendűség érzése Indulatos Járatlanság g az alkudozásban Negatív v beáll llítottság Koncentráció Idő

Hasonló dokumentumok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció