Alaptájékoztató. CIB Bank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegő kötvényprogramjáról. A Kibocsátó hitelminısítése: Moody s A1 Fitch Ratings A+

Átírás

1 Alaptájékoztató a CIB Bank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegő kötvényprogramjáról A Kibocsátó hitelminısítése: Moody s A1 Fitch Ratings A április 21.

2 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ... 2 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK KOCKÁZATI TÉNYEZİK BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA A CIB STRATÉGIÁJA A CIB BANK ZRT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE TRENDEK NYERESÉG ELİREJELZÉS IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELİ SZERVEK A TÁRSASÁG JEGYZETT TİKÉJE, Fİ RÉSZVÉNYESEK, A TÁRSASÁG ÁLTAL KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK LÉNYEGES SZERZİDÉSEK HARMADIK FÉLTİL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK, SZAKÉRTİI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT MEGTEKINTHETİ DOKUMENTUMOK ADÓZÁS KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK A KÖTVÉNYPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA KÖTVÉNYFELTÉTELEK HITELMINİSÍTÉS AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI FELELİS SZEMÉLYEK FELELİSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT MELLÉKLETEK

3 ÖSSZEFOGLALÓ A Kibocsátó: CIB Bank Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u , nyilvántartja a Fıvárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: Cg ; a Budapesti Értéktızsde Zrt. kereskedıje; tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/ /2002.) (a továbbiakban Kibocsátó vagy CIB ) A Kötvényprogram fıbb feltételeinek bemutatása A Kötvényprogram a tıkepiacról szóló évi CXX. törvény ("Tpt." vagy "Tıkepiaci törvény") 23. (2) bekezdése szerinti kibocsátási program, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ("Felügyelet") május 22-én kelt E-III/10.362/2008. számú határozatával engedélyezett egy éves idıtartamra. A Kibocsátó elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelıen, idırıl-idıre Kötvényeket hoz nyilvánosan forgalomba. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a forintot. A Kötvényprogram keretében a Kibocsátó 1 éven keresztül hozhat forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a kötvényrıl szóló 285/2001. (XII.26.) Kormány rendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítı átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések nem évülnek el. A Kötvényprogramhoz kapcsolódóan a Kibocsátóhoz befolyó nettó bevételeket a CIB Csoport üzleti tevékenységének finanszírozására, a Kibocsátó középtávú forintforrásokkal való ellátására és a hosszú távú hitelezés további fejlesztésének az elısegítésére használja fel CIB. A Kötvényprogram keretében több sorozatban, és egy sorozaton belül egy vagy több részletben kizárólag névre szóló, dematerializált forint Kötvények értékesítésére kerülhet sor nyilvános, aukciós forgalomba hozatali eljárások során. A Kötvények futamideje 1 hónap és 10 év közötti idıtartam lehet, a Kötvényprogram során lehetıség van fix, változó, indexált kamatozású, illetve diszkont Kötvények forgalomba hozatalára. A Kibocsátó, a Kötvényprogrammal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeinek, a következık szerint tesz eleget: A kibocsátó a Nyilvános Ajánlatot (Hirdetményt), az Alaptájékoztatót, a Végleges Feltételeket, valamint azokat az információkat, amelyekre rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT és a Kibocsátó honlapján teszi közzé. A Kibocsátó kérelmezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények BÉT-re történı bevezetését. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények a BÉT-en kívül más szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre. A Kibocsátó rövid bemutatása A csaknem 30 éves piaci tapasztalattal rendelkezı CIB Bank Zrt milliárd forint konszolidált mérlegfıösszegével (2007. december 31. Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) adat) évek óta a hazai pénzpiac meghatározó szereplıje. Ez év január 1-jén a CIB az Inter-Európa Bankkal történt egyesülése révén (2.629 milliárd forintot kitevı összesített mérlegfıösszegével) a bankok sorrendjében a második helyre lépett elıre. Univerzális hitelintézetként a kereskedelmi banki és befektetési szolgáltatások teljes körét nyújtja, amelyet leányvállalatai (CIB Lízing Csoport, CIB Faktor Zrt., CIB Alapkezelı Zrt.) termékei, konstrukciói egészítenek ki. A CIB Bankot végén 20 millió dollár alaptıkével nemzetközi bankkonzorcium alapította, melynek részvénytulajdonosai a Magyar Nemzeti Bank mellett vezetı európai és japán bankházak voltak. A Közép- Európai Nemzetközi Bank (CIB) a térség elsı konzorciális bankjaként off-shore státuszban mőködött ban a CIB és részvényesei létrehozták a forintmőveletek végzésére felhatalmazott Közép-Európai Hitelbank Rt.-t (1994-tıl CIB Hungária Bank Rt.). Ettıl az idıponttól a CIB mind konvertibilis devizában, mind forintban ügyfelei rendelkezésére állt, miközben banki szolgáltatásait is folyamatosan bıvítette januárjában, miután a jogszabályi környezet változása következtében megszőnt a két bank különválasztásának indokoltsága, a CIB magába olvasztotta leánybankját. 2

4 A CIB tulajdonosi köre ban két lépésben átalakult, amely révén a korábbi kisebbségi olasz tulajdonos (BCI) a CIB kizárólagos részvényesévé vált. A nevét januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtató (korábban IntesaBCI) legnagyobb olasz bankcsoport nemzetközi hálózattal rendelkezett és az európai mezınyben is elıkelı helyet foglalt el. A CIB, a magyar bankszektor meghatározó pénzintézete, folyamatosan bıvítette tevékenységi körét és a 90-es évek végén nyitott a kis- és középvállalkozások, valamint a lakossági ügyfelek irányába. Az üzletpolitikai nyitás rendkívül sikeresnek bizonyult: a nagyvállalati körben hagyományosan erıs pozíciója mellett a CIB a közép- és kisvállalati üzletágban is egyre nagyobb piaci részesedést mondhat magáénak. A bank teljes körő felhatalmazással rendelkezı magyar bank, amely széles körő belföldi és nemzetközi bankári tevékenységet végez. A CIB Befektetési Alapkezelıvel, a CIB Lízing Csoport tagvállalataival kiegészült CIB Csoport mára szinte egyedülállóan komplex termék és szolgáltatási palettával áll ügyfelei rendelkezésére ban lezárult a CIB Értékpapír Rt. által nyújtott befektetési és kiegészítı befektetési szolgáltatások integrációja, melynek révén a CIB Bank teljes körő banki- és befektetési szolgáltatási kínálattal univerzális pénzintézetté vált január 1-jén egyesültek a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a Sanpaolo IMI. Olaszországban ezzel egy új, piacvezetı bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven, amely az európai pénzügyi piac meghatározó szereplıje. Az anyaintézmények példáját követve, január 1-jével a CIB Bank és az Inter-Európa Bank is egyesítette erejét, és CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A CIB hosszúlejáratú kötelezettségei vonatkozásában a Fitch hitelminısítı intézet által A+, míg a Moody s hitelminısítı intézet által A1 hosszú távú minısítéssel rendelkezik. A fıbb befektetési kockázatok ismertetése A befektetési döntésük meghozatala elıtt a befektetıknek mérlegelniük kell a Kötvényekbe történı befektetésben rejlı kockázatokat, amelyek kapcsolódhatnak mind a Kibocsátó tevékenységéhez, mőködéséhez és jogi helyzetéhez, a magyarországi politikai és gazdasági helyzethez, illetve az értékpapírokhoz. A Kibocsátó tevékenységéhez, mőködéséhez kapcsolódó kockázatok közül kiemelendık az ügyfelek kötelezettségvállalásainak esetleges nem teljesítésébıl eredı hitelezési kockázat, a CIB Csoport eszközei és forrásai szerkezetének eltérésébıl adódó kamatláb- és likviditási kockázat, illetve mérleg és mérlegen kívüli tételei között különbözı devizanemekben nyilvántartott eszközökbıl és forrásokból adódó deviza árfolyamkockázatok. A Kibocsátó tevékenységéhez nem kapcsolódó befektetési kockázatokat csökkenti, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosítása kiterjed a CIB által kibocsátott kötvényekre. A befektetés megfelelı mérlegelésekor a fentieken túl figyelembe kell még venni a befektetıknek a magyarországi politikai és gazdasági helyzetbıl adódó makrogazdasági, szabályozási és piaci kockázatokat is, illetve a Kötvények kibocsátásához, másodpiaci kereskedelméhez kapcsolódó kockázati tényezıket is. További befektetıi tájékoztatás A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési szolgáltató Magyarországon értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, a forgalomba hozatal elıkészítése és lebonyolítása ügyében a kibocsátó saját maga is eljárhat. Az alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetı részérıl történı megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az alaptájékoztatóban, illetıleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelınek, helytállónak kell lennie. Az alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezetı adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektetı megalapozottan megítélhesse a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. 3

5 A Kibocsátó felhívja a befektetık figyelmét arra, hogy: a) az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetı része; b) a befektetési döntést az Alaptájékoztató és a Végeleges Feltételek egészének ismeretében lehet meghozni; c) ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, elıfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetınek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelızıen az Alaptájékoztató fordításának költségeit; és d) az Összefoglaló tartalmáért felelısséget vállaló személyt kártérítési felelısség terheli a befektetıknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezetı, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A fentiek alapján a Felügyelet engedélye szükséges a jelen Alaptájékoztató közzétételéhez. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett jelen Alaptájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Kötvényeket az Alaptájékoztató közzétételét követı tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra bevezetni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a Forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetıleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomásukra, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Ha az Alaptájékoztató a Forgalomba hozatali eljárás idıtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történı kereskedés megkezdése elıtt kiegészítésre kerül, az a befektetı, aki a kiegészítés közzététele elıtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetıleg a megállapodástól való elállásra. A befektetı az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követı tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektetı elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetınek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Az értékpapír tulajdonosának az Alaptájékoztató félrevezetı tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint mőködésének fıbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves jelentés formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a konszolidált adatok alapján készített féléves jelentést a félév végét követı kettı hónapon belül, a konszolidált adatok alapján készített éves jelentést az üzleti év végét követı négy hónapon belül köteles elkészíteni. A Tpt ának megfelelıen a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetén a Kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetıleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelızı tizenkét teljes naptári hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában elıírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által elıírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhetı el. Az összefoglaló jelentést a Tpt ban meghatározott módon közzé kell tenni. Az adott Forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27. (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes Forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a Forgalomba hozatal kezdı napját megelızıen a forgalomba hozatal végleges feltételeirıl (így különösen: a Forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a Forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és a Forgalomba hozatal egyedi adatait a vonatkozó nyilvános ajánlattétel közzétételével nyilvánosságra hozza. A nyilvános ajánlattétel közzétételéhez külön felügyeleti engedély nem szükséges. A Kötvények Forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a Kibocsátó felhatalmazott képviselıi jogosultak. A jogosulatlan személytıl származó információk, illetve az ilyen személy által a Forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetık a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Alaptájékoztató közzététele, valamint a Kötvények jelen Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló értékesítése nem tekinthetı a Kibocsátó ígéretének arra nézve, hogy a jelen Alaptájékoztató, illetve az elsı részkibocsátás lezárását követıen a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezıtlen változás, továbbá arra, hogy a Kötvényprogrammal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel idıpontját, vagy (amennyiben az ettıl eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt idıpontot követıen is pontos lesz. 4

6 A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvények Forgalomba hozatala és értékesítése egyes országokban jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelıen jogszerően terjeszthetı, vagy azt, hogy a Kötvények jogszerően más országban forgalomba hozhatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelısséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerőségéért. Magyarországon kívül a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvények nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetıvé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelıen, az ilyen országban a Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetık sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Alaptájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthetı vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Kibocsátó nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó felkéri azokat, akik a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek terjesztésére, illetve a Kötvények forgalomba hozatalra és értékesítésre vonatkozó minden esetleges korlátozásról. A Kötvények nyilvántartásba vételére az Amerikai Egyesült Államok évi többször módosított Értékpapírtörvénye (az "Amerikai Értékpapírtörvény") alapján nem került sor, és azokat az Amerikai Egyesült Államok területén vagy amerikai egyesült államokbeli személy részére vagy javára nem lehet vételre felajánlani, illetve értékesíteni (i) forgalomba hozataluk során vagy (ii) egyébként a Kötvények értékesítésének befejezését követı 40 napig, kivéve, ha azok összhangban történnek az Amerikai Értékpapírtörvény alapján hozott Regulation S szabállyal. A fentiekben használt kifejezések a Regulation S szabályban meghatározott jelentéssel bírnak. A jelen Alaptájékoztató, az adott Végleges Feltételek, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetınek magának kell értékelnie a jelen Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Kötvények megvásárlásáról. Ez nem érinti a Kibocsátó Tpt ában foglalt, az Alaptájékoztató kiegészítésére vonatkozó kötelezettségeket. A jelen Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minısülnek a Kibocsátó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvények befektetıi a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Kötvényeket vásárolni vagy a Kötvényekbe érdemes befektetni. A Kötvények befektetıi viselik kötvénybefektetésük kockázatait. A jelen Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint bankcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Kibocsátó felelısségére a Tpt. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tpt. 29. (1) bekezdése értelmében bármely Kötvénytulajdonosnak a jelen Alaptájékoztató félrevezetı tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Alaptájékoztató pontosan, egyértelmően azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely az Alaptájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. Az Alaptájékoztatóban foglalt minden információra, illetıleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy/ek/ felelısségvállalása. A Kibocsátót a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétıl számított öt évig terheli a Tpt. 29. (1) bekezdésében meghatározott felelısség. E felelısség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Az Alaptájékoztatóban szereplı elırejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövıben ténylegesen az elırejelzéseknek megfelelıen alakulnak. A Kibocsátó auditált, egyedi éves pénzügyi kimutatásokat (éves beszámolókat) készít és tesz közzé a Magyar Számviteli Szabályoknak megfelelıen, illetve auditált, konszolidált pénzügyi kimutatást készít a Nemzetközi Pénzügyi-, Beszámolókészítési Szabályoknak megfelelıen is. A törvényileg elıírt rendszeres tájékoztatási kötelezettségek közzététele a Nemzetközi Pénzügyi-, Beszámolókészítési Szabályoknak megfelelıen történik. A 2005., és évi üzleti évekre vonatkozó éves beszámolókat és konszolidált éves beszámolókat az Ernst & Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) auditálta. Az említett üzleti évekre vonatkozó konszolidált éves beszámolók jelen Alaptájékoztató 1. számú mellékletében megtalálhatók. A jelen Alaptájékoztatóban szereplı adatok és elemzések a Magyarországon érvényes Nemzetközi Pénzügyi- és Beszámolókészítési Szabályoknak szerint készültek el. 5

7 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK A jelen Alaptájékoztatóban szereplı egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelı helyein találhatóak. Alaptájékoztató A Kötvényprogram általános feltételeit meghatározó jelen dokumentum, amely a Végleges Feltételekkel együtt meghatározza a Kötvényprogram keretein belül Forgalomba hozott Kötvények adatait, egyedi feltételeit is. Alkalmazandó Képernyıoldal Egy adott információ szolgáltatási rendszer (beleértve, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t ("Reuters") és a Bloomberg News Service-t ("Bloomberg") bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, miként azt referencia kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg, aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a referencia kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg. Amortizációs Hozam Diszkontkötvények esetén alkalmazott azon ráta, amely az Elszámolási Napon a forgalomba hozatali árra történı diszkontálás eredményeképp a Kötvények forgalomba hozatali árával egyenlı összeget eredményezne. Ha az aukció során a Kötvények különbözı árfolyamon kerülnek értékesítésre, akkor az értékesített Kötvények átlagára tekintendı forgalomba hozatali árnak. A forgalomba hozatali átlagár összegérıl a Kibocsátó értesítést tesz közzé az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjában foglaltak szerint. Amortizált Névérték Összeg BÉT vagy Budapesti Értéktızsde CIB Csoport vagy Csoport Értékpapír-számla EUR vagy euró Felügyelet vagy PSZÁF Fizetési Nap Diszkontkötvények esetén a névérték Amortizációs Hozammal diszkontált értéke. Budapesti Értéktızsde Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Az Szt. alapján a CIB Bank Zrt. konszolidációs körébe bevont társaságok összessége. A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Az Európai Közösség többször módosított alapszerzıdése alapján az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevı országok által hivatalos fizetıeszközként használt egységes európai pénznem. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve annak mindenkori jogutódja. Bármely Kötvényre vonatkozóan az a nap, amelyen elıször válik esedékessé bármely tıke- vagy kamatfizetés, vagy (ha a fizetendı összeget helytelenül tartják vissza vagy utasítják el), amelyen a kintlévı összeget teljes mértékben megfizetik, vagy (ha ez korábban van) amelyre vonatkozóan megfelelı értesítést küldenek a Kötvénytulajdonosoknak az Értékpapírjegyzék 4.10 pontjával összhangban arról, hogy a Kötvényrıl kiállított értékpapír számla 6

8 igazolásnak a Kötvényfeltételeknek megfelelı további bemutatása esetén az adott fizetést teljesítik, azzal a kikötéssel, hogy az ilyen fizetést ténylegesen teljesítik az ilyen bemutatás alkalmával. A Kötvényfeltételekben (i) a "tıkére" hivatkozás úgy tekintendı, hogy az magában foglal a Kötvényekre vonatkozóan fizetendı bármely prémiumot, minden törlesztési összeget, visszaváltási összeget, amortizált névértéket és egyéb tıkejellegő összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelıen fizetendı; (ii) (iii) a "kamatra" hivatkozás úgy tekintendı, hogy az magában foglal minden Kamatösszeget és minden egyéb összeget, amely az Értékpapírjegyzék 4.5 pontjának, a módosításának vagy a kiegészítésének megfelelıen fizetendı; és a "tıke" és a "kamat" úgy tekintendık, hogy magukban foglalnak bármely egyéb összeget, amely a Kötvényfeltételek alapján fizetendı. Forgalomba hozatal Ft vagy forint Hpt. Kamatbázis A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban. A Magyar Köztársaság hivatalos fizetıeszköze. A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépı jogszabály(ok). Bármely Kamatfizetési Idıszakra számított kamat vonatkozásában a következıképpen értelmezendı: (i) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365" vagy "Tényleges/Tényleges" számítást ír elı, úgy a Kamatfizetési Idıszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Idıszak valamely része szökıévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Idıszak szökıévre esı részében ténylegesen eltelt napok számát 366-tal kell elosztani és (B) a Kamatfizetési Idıszak nem szökıévre esı részében ténylegesen eltelt napok számát 365-tel kell elosztani;) (ii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/365 (ÁKK)" számítást ír elı, úgy a Kamatfizetési Idıszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökıév február 29. napját) 365-tel kell elosztani; (iii) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "Tényleges/360" számítást ír elı, úgy a Kamatfizetési Idıszak napjainak számát 360-nal kell elosztani; (iv) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30/360" vagy "360/360" vagy "Kötvény-alapú" számítást ír elı, úgy a Kamatfizetési Idıszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Idıszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, miközben a Kamatfizetés 7

9 elsı napja nem valamely hónap 30. vagy 31. napja, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Idıszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani)); és (v) amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek "30E/360" vagy "Eurokötvény-alapú" számítást ír elı, úgy a Kamatfizetési Idıszak napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol egy év 12 egyenként 30 napos hónapból áll, tekintet nélkül a Kamatfizetési Idıszak elsı vagy utolsó napjára, kivéve, ha valamely Kamatfizetési Idıszak a Lejárat Napján ér véget, és a Lejárat Napja február hónap utolsó napjára esik, amely esetben ezt az utolsó napot tartalmazó februárt nem kell 30 napos hónappá meghosszabbítani). Kamatfizetési Idıszak Kamatláb A Kamatszámítási Kezdınapon (ezt a napot is beleértve) kezdıdı idıszak, amely az Elsı Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget és minden következı idıszak, amely a Kamatfizetési Napon (ezt a napot is beleértve) kezdıdik és az azt követı Kamatfizetési Napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési Nap a Lejárat Napja. A Kötvényre vonatkozóan mindenkor fizetendı kamat mértéke éves szinten, amely az Értékpapírjegyzék 4. pontjának rendelkezései alapján kerül meghatározásra vagy azok szerint számítandó. Kamat-meghatározási Nap A vonatkozó Végleges Feltételekben a Kamatlábra és a Kamatfizetési Idıszakra vonatkozóan ekként meghatározott nap. Kamatszámítási Kezdınap A Kötvények forgalomba hozatali napja ("Forgalomba hozatali Nap") vagy bármely más nap, amelyet a vonatkozó Végleges Feltételek meghatároz. KELER Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u , cégjegyzékszám: Cg ) Kibocsátó vagy CIB vagy Társaság Kötvények Kötvényfeltételek Kötvényprogram Kötvénytulajdonos Közzétételi helyek: CIB Bank Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Medve u , cégjegyzékszám: Cg ) A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján és az ahhoz Forgalomba hozatalonként hozzárendelt Végleges Feltételekben szereplı feltételek szerint Forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok. A Kötvényekre vonatkozó, az Alaptájékoztatóban foglalt, a Kötvényprogramra, illetve az annak keretén belül kibocsátott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések. A Kibocsátó forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja, melynek keretösszege, azaz a forgalomba hozott és le nem járt Kötvények maximális össznévértéke Ft (egyszázmilliárd forint) A Kötvényprogram keretében kibocsátott Kötvények tulajdonosának tekintendı személy. A BÉT ( és a Kibocsátó ( honlapja. 8

10 Lejárati Nap Munkanap Munkanap Szabály Névérték Okirat Részlet Sorozat Számlavezetık Szt. Tpt. vagy Tıkepiaci törvény USD Végleges Feltételek Az a nap, amelyen a Kötvények lejárttá és visszafizetendıvé válnak a vonatkozó Végleges Feltételekkel összhangban. Minden olyan nap, amely egyszerre (i) olyan nap, amelyen kereskedelmi bankok (köztük a CIB) és devizapiacok fizetési mőveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és (ii) olyan nap, amikor a KELER pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre. A Változó Kamatláb Munkanap Szabályt, a Következı Munkanap Szabályt, a Módosított Következı Munkanap Szabályt vagy a megelızı Munkanap Szabályt jelenti, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint. A vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kötvény névérték. A Tpt. 7. (2) bekezdése szerinti, az egy Sorozatban, dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselı, értékpapírnak nem minısülı dokumentum. Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek keletkezési napja (az Elszámolási Nap ) azonos típusúak, azonos elıállításúak és azonos jogokat testesítenek meg. Az azonos típusú, azonos elıállítású, azonos jogokat megtestesítı Kötvények egy meghatározott idıpontban, egy Részletben Forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve a több Részletben, eltérı idıpontban Forgalomba hozott Kötvények valamely késıbbi idıpontban azonos jogokat megtestesítı teljes mennyisége. A KELER Zrt.-nél számlával rendelkezı intézmények. A számvitelrıl szóló évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépı jogszabály(ok). A tıkepiacról szóló évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépı jogszabály(ok). Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos fizetıeszköze. Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi feltételeit. A Kötvényprogram során eszközölt késıbbi, az elsı Forgalomba hozatalt követıen lebonyolításra kerülı Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Kötvények egyedi feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelızı Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendı az is, ha a Végleges Feltételek a megelızı Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetıségét tartalmazza. 9

11 1. KOCKÁZATI TÉNYEZİK A legjelentısebb kockázatok, amelyekkel mőködése során a CIB szembesül: a hitel-, kamatláb-, likviditási- és deviza árfolyamkockázat. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes kockázatokat, és a CIB vonatkozó kockázatkezelési módszereit. A kockázatkezelési politikát a CIB Igazgatósága a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF és az Intesa Sanpaolo Csoport által kialakított szabályok keretein belül határozza meg. A politika végrehajtásáért a CIB felsıvezetése felelıs. A CIB olyan jelentéstételi rendszert alakított ki, amely lehetıvé teszi a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat annak kockázata, hogy egy ügyfél vagy egy tranzakcióban részt vevı másik fél képtelen vagy nem hajlandó a CIB Csoport egyik tagjával szemben vállalt kötelezettsége teljesítésére, ami a CIB Csoport hitelezési, kereskedelem finanszírozási, treasury és egyéb tevékenységeivel kapcsolatban merül fel. A hiteleken és követeléseken keletkezı hitelezési kockázatot az Igazgatótanács a Hitelbizottságon és a Problémás Eszközök Bizottságán keresztül kezeli, melyek a hitelszabályozás kialakításáért felelısek, beleértve a jóváhagyási folyamatot, a hitelkeretek meghatározását, a portfoliókoncentrációs irányelveket, a hitelezési kockázat felmérésére vonatkozó szabályokat, az ügyfelek hitelminısítését, valamint a vezetıség és a pénzügyi teljesítmény értékelését. Minden egyes hitelkintlevıséget legalább havonta egyszer felülvizsgálnak. A hiteleket egy pontozásos - minıségi és mennyiségi tényezıket magában foglaló - rendszer alapján minısítik. A kereskedési célú instrumentumokhoz kapcsolódó hitelezési kockázatot az Igazgatótanács az Eszköz- Forrás Bizottságon keresztül kezeli. A CIB Csoport szigorúan ellenırzi a nyitott nettó pozíciókat, azaz a vételi és eladási szerzıdések közötti különbséget mind összeg, mind futamidı szerint. Kamatkockázat A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkezı változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott idıszak során lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A CIB Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, beleértve a derivatív termékek felhasználását is. A kamatlábkockázatot az Igazgatóság kezeli az Eszköz- Forrás Bizottságon keresztül, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a bank tıkeértékére gyakorolt hatását. Likviditási kockázat A CIB Csoport az eszközök, források és kötelezettségek struktúráját oly módon kezeli, amely lehetıséget teremt a bevétel maximalizálására, miközben biztosítja, hogy a szükséges pénzmennyiség rendelkezésre álljon a kötelezettségek kifizetéséhez, azok esedékessé válásakor. A felsı vezetés várható cash-flow terveket és napi likviditási jelentéseket kap kézhez, melyek lehetıvé teszik a likviditás helyzet folyamatos figyelemmel kísérését. Devizaárfolyam kockázat A CIB Csoport mérleg és mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különbözı devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza-árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy elıre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kisebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. Törvényi korlátok nem engedélyezik a CIB számára, hogy a forinttal szembeni bruttó nyitott devizapozíciója a mindenkori szavatoló tıke 30%-át meghaladja. A CIB csak szigorúan meghatározott keretek között rendelkezhet devizapozíciókkal. 10

12 Az Igazgatóság törvényi és belsı korlátozások alapján alakítja ki és kíséri figyelemmel az egyes szabályokat, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott stratégiát. Ezen korlátozások beleértve a napi árfolyamkorlátokat betartását folyamatosan figyelemmel kísérik. Az ügyfélkör pozíciójának megváltozása A CIB jelenleg jó minıségő ügyfélkörrel rendelkezik, számos kiváló közép- és nagyvállalatot tudhat az ügyfélkörében. A kötvény futamideje alatt azonban elképzelhetı, hogy egy vagy több fontosabb ügyfél gazdasági pozíciója megromlik, és így a CIB növekedése, piaci pozíciója és eredményessége a korábbi jó színvonalhoz képest visszaesik. A CIB magyarországi politikai és gazdasági helyzetbıl adódóan a következı kockázati tényezıket tartja fontosnak jövıbeli mőködése kockázatosságának szempontjából. Makrogazdaság A CIB jövedelmezı mőködése összefügg a nemzetgazdasági folyamatok alakulásával. Amennyiben a kötvények futamideje során a makroökonómiai helyzetben negatív elıjelő változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külsı és belsı egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkezı kedvezıtlen folyamatok hatásától a CIB sem izolálhatja magát. Szabályozás Jelentıs kockázatot jelent a kiszámíthatatlan és gyakran változó hazai jogi szabályozás, melynek változásai egyrészt jelentıs hatást gyakorolnak a Kibocsátó mindennapi üzleti tevékenységére, az elérhetı adózás elıtti eredményre, másrészt a befektetıket közvetlenül is érintheti egy a kamatjövedelmeket az egyéb jövedelmekkel hátrányba helyezı adójogszabályi változás. Piaci verseny A piaci helyzetet ismertetı fejezet ismerteti a bankrendszer egészének helyzetét. Az egyre erısödı bankközi verseny a jövıben esetleg a banki haszonkulcs és így a profit csökkenéséhez vezethet. A magyar piacon megjelenı további nemzetközi nagybankok erıfeszítéseik révén komoly mértékben erısíthetik a versenyhelyzetet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország Európai Unióhoz való májusi csatlakozása megnyitotta hazánk kapuit a nyugateurópai országok, gazdasági szereplık elıtt, amely szintén kockázatot jelent a Társaság mőködésében. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, a sokkal fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során a CIBnek új kihívásokkal kell szembenéznie. A csatlakozás az elızıekben említett versenyhelyzetet tovább erısítheti a külföldi bankok könnyebb piacra lépési lehetıségivel, amely kihathat a CIB eredményességére. Az aukciós eljárás kockázata Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az akció keretén belül benyújtott ajánlatok közül a Kibocsátó a benyújtott ajánlatok ismeretében határozza meg az allokáció során elfogadhatónak minısített árfolyamot, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek majd. A kötvények másodpiaci árfolyamával kapcsolatban a CIB az alábbiakra kívánja felhívni a befektetık figyelmét: A diszkont, illetve a fix kamatozású kötvények árfolyamának mozgását alapvetıen a piaci hozamszint változásai és a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémiumok módosulásai befolyásolják. A változó kamatozású kötvények kamatai a piaci hozamszintet kamatfixálásonként követik, ezért ezen instrumentumok árfolyamai kevésbé érzékenyen reagálnak a piaci kamatok változásaira, a másodpiaci árfolyamokban általában csak a következı kamatperiódus kezdetéig jelentkezik a piaci hozamszintváltozás hatása. Természetesen a fix kamatozású és diszkontkötvényekhez hasonlóan a változó 11

13 kamatozású kötvények árfolyamát is befolyásolja a kibocsátóhoz kapcsolódó kockázati prémium nagysága. A Budapesti Értéktızsde, illetve a tızsdén kívüli értékpapírpiac likviditása, különös tekintettel a vállalati kötvényekére, nemzetközi összehasonlításban alacsonynak tekinthetı, így az alacsony értékpapír-piaci likviditás nehézségeket okozhat a befektetıknek a kötvények másodpiaci értékesítése során. 2. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A Kibocsátó könyvvizsgálója az Alaptájékoztatóban feltüntetett pénzügyi információk által lefedett idıszakban az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., Cg ), kijelölt magánszemély könyvvizsgáló: Szilágyi Judit (Igazolványszám: ; év) és Virágh Gabriella (Igazolványszám: ; év) okleveles könyvvizsgálók, akik jelenleg is az Ernst & Young Kft. munkatársai. A fent említett könyvvizsgáló a Nemzetközi Pénzügyi-, Beszámolókészítési Szabályokkal összhangban fenntartások nélkül auditálta a Kibocsátónak a jelen Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, a 2004., 2005., és évi üzleti évekre vonatkozó pénzügyi beszámolókat. A könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban. 12

14 3. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 3.1. Általános információk a Kibocsátóról A Társaság cégszerő megnevezése CIB Bank Zrt A Társaság alapításának, cégbejegyzésének dátuma és helye, a Társaság cégjegyzékszáma A Társaság alapításának idıpontja november 9. Alapításkori cégnév: Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. A Társaság cégbírósági bejegyzésének idıpontja és helye november 19., Budapest A Társaság cégbírósági bejegyzésének helye Budapest, Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság cégjegyzékszáma Cg Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság A Társaság mőködésének idıtartama A Társaság határozatlan idıre jött létre A Társaság székhelye, telephelyei és fióktelepei A Társaság székhelye, bejegyzésének országa, telefonszáma Magyarország, H-1027 Budapest, Medve u Telefonszáma: A Társaság telephelyei: 1013 Budapest, Krisztina tér Budapest, Hess András tér Budapest, Hővösvölgyi út Budapest, Lövıház u Budapest, Petrezselyem u Budapest, Gábor Áron u Budapest, Pasaréti út Budapest, Vizimolnár u Budapest, Bécsi út Budapest, Flórián tér Budapest, Vörösvári út Budapest, Mátyás király u Budapest, Heltai Jenı tér Budapest, Árpád út Budapest, István u Budapest, Petıfi Sándor u Budapest, Kálvin tér Budapest, Szabadság tér

15 1055 Budapest, Szent István krt Budapest, Duna u Budapest, Andrássy út Budapest, Andrássy út Budapest, Teréz krt Budapest, Károly krt. 3/b Budapest, Baross tér Budapest, József krt Budapest, Ferenc krt Budapest, Soroksári út Budapest, Könyves Kálmán krt Budapest, Kırösi Csoma Sándor út Budapest, Bartók Béla út Budapest, Fehérvári út Budapest, Tétényi út Budapest, Hengermalom út Budapest, Rétköz u Budapest, Kékgolyó u Budapest, Alkotás út Budapest, Böszörményi út Budapest, Lehel út Budapest, Váci út Budapest, Népfürdı u Budapest, Váci út Budapest, Kerepesi út Budapest, Istvánmezei út Budapest, Örs vezér tér Budapest, Nagy Lajos király útja 56/a Budapest, Páskomliget utca Budapest, Veres Péter út Budapest, Pesti út Budapest, Üllıi út Budapest, Üllıi út Budapest, Kossuth Lajos u Budapest, Kossuth Lajos utca Budapest, Kossuth Lajos u Budapest, Nagytétényi u Budapest, Hısök tere 9. A társaság fióktelepei: 2000 Szentendre, Fı tér Érd, Budai út Érd, Budai út Budaörs, Szabadság út Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky út Piliscsaba, Kinizsi u Budakeszi, Fı utca Gödöllı, Szabadság tér Gödöllı, Kossuth Lajos u Dunakeszi, Casallgrande tér 4/a Monor, Kossuth Lajos utca Vecsés, Telepi út Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 1/A 2400 Dunaújváros, Dózsa György u Esztergom, Széchenyi tér Vác, Széchenyi u Cegléd, Szabadság tér Tatabánya, Köztársaság út 1. 14

16 2800 Tatabánya, Fı tér Tata, Ady Endre utca Salgótarján, Rákóczi út Gyöngyös, Szent Bertalan u Eger, Érsek u Miskolc, Déryné u Miskolc, Corvin u Kazincbarcika, Egressy Béni út 1/C Debrecen, Piac u Debrecen, Piac u Debrecen, Simonffy u. 2/a Debrecen, Kassai út Hajdúböszörmény, Petıfi S. utca Nyíregyháza, Hısök tere Nyíregyháza, Mártírok tere Mátészalka, Kazinczy u Szolnok, Szapáry u Békéscsaba, Andrássy út Békéscsaba, Bartók Béla út Gyula, Kossuth tér Orosháza, Széchenyi tér Kecskemét, Csányi utca Kecskemét, Rákóczi utca Kiskunfélegyháza, Kossuth utca Baja, Déri Frigyes sétány Szeged, Kiss Menyhért u Szeged, Széchenyi tér Szeged, Széchenyi tér 3/a Szeged, Mérey u. 6/c 6800 Hódmezıvásárhely, Deák Ferenc u Paks, Dózsa György út Szekszárd, Garay tér Szekszárd, Széchenyi u Kaposvár, Fı u Kaposvár, Ady Endre u Pécs, Ferencesek utcája Pécs, Irgalmasok u. 3/ Pécs, Ferencesek utcája Székesfehérvár, Távírda u. 2/b Székesfehérvár, Palotai út Székesfehérvár, Basa u Veszprém, Szeglethy u Veszprém, Óváros tér Keszthely, Kossuth Lajos utca Ajka, Szabadság tér 4/a Pápa, Fı tér Siófok, Szabadság tér Nagykanizsa, Király u Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Zalaegerszeg, Kossuth u Gyır, Aradi vértanúk útja Gyır, Czuczor Gergely u Gyır, Czuczor Gergely u Mosonmagyaróvár, Magyar utca Sopron, Várkerület Szombathely, Fı tér Szombathely, Uránia udvar 4. 15

17 A Kibocsátó társasági formája A Társaság zártkörően mőködı részvénytársaság A Kibocsátó mőködésére irányadó jog A Kibocsátó mőködésére irányadó jog a magyar jog A Társaság tevékenységi köre TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR TEÁOR Egyéb monetáris közvetítés Pénzügyi lízing Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítı tevékenység Üzletviteli tanácsadás Biztosítást kiegészítı tevékenység A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az ÁPTF által kiadott 957/1997/F, a befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységeket a PSZÁF által kiadott /2002. számú engedélyekben meghatározottak alapján végzi A Kibocsátót érintı közelmúltbeli események, amelyek jelentıs mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetıképességének értékelését Nem történt a közelmúltban ilyen esemény A Társaság története, fejlıdése A Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.-t, a térség elsı konzorciális bankját, mint off-shore devizabankot 1979-ben a Magyar Nemzeti Bank mellett vezetı európai és japán bankházak alapították. Az ban forintmőveletekre létrehozott Közép-Európai Hitelbank Rt. késıbbi nevén CIB Hungária Bank Rt. - és a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt január 1-jével egyesült. Azóta a bank CIB Közép- Európai Nemzetközi Bank Rt., illetve végétıl CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zártkörően Mőködı Részvénytársaság néven folytatta tevékenységét, mint forint- és devizamőveletek végzésére egyaránt teljes körő felhatalmazással bíró kereskedelmi bank. A részvényesek egyike, az olasz Banca Commerciale Italiana végén a CIB kizárólagos részvényesévé vált azt követıen, hogy két lépésben megvásárolta az MNB és a többi részvényes részvénypakettjét. A BCI és a Banca Intesa egyesülésével a CIB a legnagyobb olasz bankcsoport, az IntesaBci csoport tagjává vált. A csoport januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtatta nevét. A CIB bank anyabankja és a harmadik legnagyobb olasz bankcsoport, a Sanpaolo IMI igazgatóságai augusztus 26-i ülésükön jóváhagyták a két intézmény összeolvadásának irányelveit, majd január 1-jén egyesült a két bankcsoport. A tranzakció révén az eurózóna ötödik legnagyobb bankja jött létre, 65 milliárd eurós piaci kapitalizációval. Az új intézmény az egyesüléskor Olaszország legnagyobb (jelen Alaptájékoztató elkészítésének idején a további más olasz bankokat érintı egyesülések következtében Olaszország második legnagyobb) bankcsoportjává vált, 20 százalék körüli piaci részesedéssel, több mint 6100 fiókkal és mintegy 13 millió ügyféllel. Mivel január 1-jén a CIB Bank és az Inter-Európa Bank anyabankjai egyesültek Olaszországban és ezzel egy új, piacvezetı bank jött létre, Intesa Sanpaolo néven, az anyaintézmények példáját követve, január 1-jével Magyarországon a CIB Bank és az Inter-Európa Bank is egyesült, és CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A CIB csaknem 30 éves mőködése során univerzális nagybankká, a hazai pénzpiac meghatározó szereplıjévé vált, kimagasló technikai háttérrel, szaktudással rendelkezik. Az elmúlt években a CIB kiemelt hangsúlyt fektetett új termékek, különösképpen az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére, azok 16

18 úttörı piaci bevezetésére. Dinamikusan bıvítette országos fiókhálózatát, melynek valamennyi egységében élenjáró technikai hátterének köszönhetıen teljes körő bankszolgáltatást nyújt, a megszokott magas színvonalon, ügyfeleinek érdekeit messzemenıen szem elıtt tartva. A nagyvállalati kör mellett fokozatosan bıvülı szolgáltatási palettával nyitott a kis- és középvállalkozások felé, valamint a magánügyfelek irányába is, akik számára valamennyi hagyományos lakossági banki szolgáltatást kínálja. A CIB-nek ítélt díjak, elismerések A CIB az elmúlt idıszakban számos díjat kapott többek között olyan rangos szakmai kiadványoktól, mint a Euromoney, a Global Finance és a Central European. A CIB Internet Bank már két ízben nyerte el Az év internetes bankja Magyarországon (Index), valamint egyszer Az év direktbanki szolgáltatása (MasterCard) címet, a CIB honlapja pedig ( Az Év Honlapja (Magyar Marketing Szövetség) díjat ben újabb díjakkal, elismerésekkel gyarapodott a győjtemény. A bank immár harmadszor kapta meg a Superbrand (Brand Council, London) címet, míg a MasterCard Az év bankja versenyen a következı helyezésekkel ismerték el szolgáltatásainak színvonalát: 1. hely Az év bankja 1. hely Az év leginnovatívabb bankja 2. hely Az év folyószámla-terméke 3. hely Az év legszimpatikusabb bankja ; 3. hely Az év direktbanki szolgáltatása 4. A CIB STRATÉGIÁJA A CIB stratégiájában kiemelt célkitőzésként kezeli az eddig elért eredmények és értékek megtartása mellett: jövedelem struktúrájának üzletági kiegyenlítését, a valós kockázatok és várható bevételek összefüggésén alapuló kockázatvállalási rendszerek mőködtetését, és az értékesítési csatornák fejlesztését. Vállalati szolgáltatások terén a CIB meg kívánja ırizni piaci pozícióját a kiemelt vállalatok körében, és hangsúlyosabban kíván jelen lenni a kis- és középvállalatok piacán mind az aktív, mind pedig a megtakarítási termékek tekintetében. A CIB mindkét vállalati szegmens számára kínálja magas színvonalú bankszámla szolgáltatási termékeit, ahol az elektronikus csatornákon keresztül történı hozzáférés már ma is gyors és hatékony megoldást jelent ügyfelei számára. Piacvezetı pozícióját megtartva a CIB továbbra is aktív kíván maradni a szindikált hitelek piacán, és tovább kívánja erısíteni projektfinanszírozási és befektetési banki tevékenységeit. Az utóbbi években a CIB egyre nagyobb hangsúlyt és több erıforrást fordít a lakossági termékek értékesítésére a piaci részesedés növelése érdekében, magas színvonalú vezetı lakossági termékek (lakáscélú és szabad felhasználású hitelek, hitelkártya, tranzakciós és megtakarítási termékek, stb.) kínálatával. A megtakarítási és tranzakciós termékek esetében a CIB elsısorban szolgáltatási színvonalával kíván versenyezni, és csak másodsorban árazási megoldásokkal. Ennek érdekében továbbra is kiemelt hangsúllyal szerepel céljai között az elektronikus,és egyéb alternatív csatornák fejlesztése. Ennek meghatározó elemei a piacvezetı internet banki megoldásai, melyek a világon bárhol, 24 órában állnak ügyfelei rendelkezésére a legszélesebb körő tranzakciós lehetıségekkel (számlaszolgáltatás, betételhelyezés, hitelkérelem, stb. A CIB leányvállalatain keresztül évek óta piacvezetı szerepet tölt be a lízing piacon, többek között az orvosi mőszer, flotta, illetve a gépjármő finanszírozásban. A következı évek során tovább kívánja fejleszteni a gép- és eszközlízing, valamint az ingatlanlízing üzletágakat. A CIB Csoport ügyfelei minél könnyebb kiszolgálásához szükséges lefedettség eléréséhez tervezi fiókhálózatának és ATM hozzáférési pontjainak még további bıvítését. A CIB törekszik más, pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatókkal való együttmőködési kapcsolatok kiépítésére, hogy termékei akár más pénzügyi szolgáltatásokhoz, akár adott egyéb termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan is gyorsan és széles körben elérhetıek legyenek. 17

19 A CIB fokozott figyelmet szentel a kockázatok kezelésére: döntési rendszereiben, folyamataiban biztosítja a vállalni kívánt kockázatok megismerését és kezelését, folyamatos ellenırzés alatt tartva ezzel a portfolió minıségét. A CIB a sikeres mőködés alapfeltételének tekinti mőködési hatékonyságának folyamatos növelését. Ennek érdekében egyrészrıl nagy hangsúlyt fektet folyamatainak és eljárásainak optimalizálására ezáltal biztosítva, hogy szolgáltatásai a legmagasabb minıséget képviseljék az ügyfelek számára, másrészrıl szigorú költséggazdálkodásán keresztül törekszik eredményességének javítására. A CIB innovatív megoldásaival kívánja megkülönböztetni magát versenytársaitól: mind termékfejlesztési, mind értékesítési csatorna vonatkozásában új, modern és egyedi megoldásokra törekszik. 5. A CIB BANK ZRT. ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE A jelen Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat - a jelen Alaptájékoztató 1. számú Mellékletében található, a Kibocsátó könyvvizsgálói által auditált éves beszámolók alapján -, a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, ezen pénzügyi információkat könyvvizsgáló külön nem auditálta Üzletágak és termékek Vállalati Üzletág A CIB meghatározó piaci szereplı a vállalati szegmensben, és 2007-ben tevékenységét további térnyerés jellemezte. A bank piaci részesedése év végén a vállalati üzletágban hiteleknél 13,2%, betéteknél 10,7% volt a PSZÁF adatai szerint a devizabelföldi nem pénzügyi célú vállalkozások vonatkozásában. A devizakülföldi ügyfeleket is figyelembe véve ez az arány még magasabb, hiszen a CIB hagyományosan kiemelkedı részt vállal ezen ügyfélkör kiszolgálásában. A kedvezıtlen hazai makrogazdasági környezet nem segítette az üzletág hitelezési aktivitását, de ennek ellenére az ügyfélhitelek állománya - leányvállalati finanszírozás nélkül milliárd forinttal emelkedett. Az ügyfélbetéteinek állománya - közvetített hitelek forrása nélkül december végére 7%-kal 565,3 milliárd forintra nıtt. A magyarországi nagyvállalati szektor jelentıs részének a CIB hagyományosan számlavezetı, illetve finanszírozó bankja. A kiszolgált nagyvállalati ügyfelek száma, hitel és betét állománya jelentısen emelkedett az elmúlt években. Mind a hitelezésre, mind a forrásgyőjtésre nagy hangsúlyt helyezı üzletpolitika sikerét mutatja, hogy a nagyvállalati ügyfeleknek kihelyezett hitelek és győjtött források állománya 364 milliárd illetve 200 milliárd forintra bıvült az elmúlt évben. Az alüzletág számottevıen javította pozícióit az energiaiparban és szilárd pozíciókat épített ki az elektronikai szektorban és a kiskereskedelemben. Az energiaszektorban a projektfinanszírozási területtel karöltve valósultak meg hitelkihelyezések ben komoly ügyfél akvizíciós hullám zajlott le a környezetgazdálkodás terén, mind az önkormányzati szektorhoz kapcsolódóan, illetve a Magyarország számára megnyílt Európai Uniós források kiegészítı finanszírozása révén. Az elızı évek teljesítményével összhangban dinamikusan nıtt a projektfinanszírozáshoz és szindikálási tevékenységhez köthetı ügyfélhitel állomány, december végén meghaladta a 404,5 milliárd forintot. A CIB számos jelentıs infrastrukturális beruházás finanszírozásában vett részt. A projektfinanszírozás legfontosabb területei az energiaszektor, az infrastruktúra és az ingatlanszektor voltak. Az ingatlanfejlesztések terén a CIB továbbra is piacvezetı pozíciót élvez. A szindikált hitelezés fókuszát az autópálya építések adták. A CIB az önkormányzati szektorban tovább bıvítette számlavezetési pozícióját, új típusú hitelnyújtási és kötvény-kibocsátási lehetıségek irányába nyitott. A rövid de annál sikeresebb múltra visszatekintı önkormányzati kötvénykonstrukciós program népszerőségét mutatja hogy a bank mintegy 38,5 milliárd forint értékben szervezett már kötvénykibocsátást önkormányzati ügyfeleknek. A kis- és középvállalatok esetében beérett a CIB tudatos piacépítése és a termékstruktúra folyamatos fejlesztése. Bankunk nyerte a MasterCard program keretében Az év leginnovatív bankja 2007 megtisztelı címet a céges megoldások termékcsomag bevezetésével, illetve a KKV ügyfeleknek kínált 18

20 bázis számla lett Az év folyószámla terméke 2. helyezettje. A bank aktív ügyfélszáma 20,5%-kal nıtt és megközelítette a et. A szegmens hitelállománya 125 milliárd forintra emelkedett. A piacon kiemelkedı érdeklıdés kísérte az EU pályázatokhoz kapcsolódó termékek (EU Bankgarancia, EU Támogatás Társfinanszírozó Hitel, EU Támogatás Megelılegezı Hitel) bevezetését és az államilag támogatott hitelkonstrukciókat, különös tekintettel a KKV Európa Technológia Hitel-re. A CIB Bank hagyományosan egyik erıssége az okmányos mőveletekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Piaci részesedése a magyar kül- és belkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó okmányos ügyletek volumenében lebonyolításában 11%-ra tehetı. A ügyfelei rendelkezésére áll nemzetközi inkasszók, akkreditívek, garanciák és forint-garanciák kibocsátásával és kezelésével Befektetési banki üzletág A vállalati üzletág keretei között a bank teljes körő befektetési banki szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei számára. Az üzletág 2007 év végén 43,7 milliárd befektetési banki tranzakciókhoz kapcsolódó ügyfél hitelállománnyal rendelkezett, ami az elızı év hasonló idıszakához képest 43%-os bıvülést jelentett. Értékpapír kibocsátások szervezése Az üzletág vállalati és önkormányzati ügyfelek részére nyújt vállalatfinanszírozással, értékpapír forgalomba hozatallal kapcsolatos szolgáltatásokat. A CIB a hazai piacon vezetı pozíciót foglal el a nyilvános vállalati kötvénykibocsátások szervezése területén. A Befektetési banki üzletág számára továbbra is elsıdleges fontosságú marad a kibocsátások terén megszerzett hírnév megırzése, valamint a várhatóan bıvülı hazai vállalati és önkormányzati kötvénypiacon elért vezetı hely megerısítése. A piac széles körő szakmai elismerését mutatja, hogy a CIB aktív közremőködıje a hazai vállalati-kötvény piac eddigi legjelentısebb kibocsátásainak, illetve az önkormányzati szektor kibocsátásinál 2007-ben 15% piaci részesedést sikerült elérnie. A kibocsátásokat követıen a CIB aktív szerepet vállal az értékpapírok másodlagos forgalmazásában, részt vesz a papírok esetleges tızsdei bevezetésében. A CIB szintén jelentıs szerepet vállalt a magyar részvénypiac kibocsátásai során. Vállalati tanácsadás, strukturált és vállalatfinanszírozás A CIB vállalatfinanszírozási területének munkatársai komplex pénzügyi, közgazdasági és stratégiai tanácsadást nyújtanak mind a magyar, mind más Közép-Kelet Európában mőködı vállalatok részére. A befektetési bank vállalatfinanszírozási csapata a vállalatok menedzsmentje vagy egyéb potenciális befektetık részére megszervezi az M&A tranzakciókhoz kötıdı finanszírozást, kivásárlási hiteleket, befektetési és pénzügyi tanácsadást nyújt és kapcsolódó garanciákat biztosít. A Befektetési banki üzletág tevékenységei közül kiemelt hangsúlyt kap a vállalatok tıkeszerkezetének és osztalékpolitikájának optimalizálását célzó pénzügyi tanácsadás. A CIB munkatársai segítenek a vállalati ügyfeleiknek olyan döntések meghozatalában és feladatok elvégzésében, amelyek hozzájárulnak az adott vállalat értékének növeléséhez. A tevékenység kiterjed a pénzügyi tervezésre és üzleti tervek készítésére is. Letétkezelés A CIB a klasszikus letétkezelési tevékenységek mellett (értékpapír-számlavezetés, elszámolás, esedékességek és a CIB kockázatvállalásai kapcsán fedezetként bevont értékpapírok kezelése) portfólióértékelést, kamat-megállapítást is végez, valamint fizetı ügynökként lép fel a hazai kötvény-kibocsátási piacon. A CIB Bank által letétkezelt ügyfélállomány nettó eszköz értéken 790 millárd Ft volt 2007 év végén (IE Hunnia alapok nélkül), ami 24%-os növekedést jelent elızı év végéhez képest CIB Faktor A CIB Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt májusában vált a CIB Csoport tagjává. A CIB Bank vállalati üzletágának stratégiájába szervesen illeszkedı akvizíció révén a magyar piac egyik legnagyobb faktorcégének tevékenységével bıvült a bankcsoport szolgáltatási palettája és mindenekelıtt a vállalkozások által igényelhetı rugalmas finanszírozási megoldások köre. A CIB Faktor a magyar piac egyik vezetı faktorcége, tıkeerıs banki háttérrel több, mint 5 éves piaci tapasztalattal rendkívül széles körő termékpalettával, jól képzett, szakmailag felkészült, innovatív szakértıkkel valamennyi faktoringgal kapcsolatos kérdésben ügyfelei rendelkezésére áll. A CIB Faktor 2007 év végén 10,2 milliárd forint finanszírozott ügyfélkövetelés-állománnyal rendelkezett. 19

21 Ügyfélköre a nagyvállalatoktól a kis és közepes mérető vállalkozásokig terjed, elsısorban a vállalkozások azon körébıl kerülnek ki, amelyek nagyvállalatok beszállítói és számláik hosszú fizetési határidıvel kerülnek teljesítésre. A széles körő, szinte valamennyi iparágat lefedı üzleti kapcsolatok révén a társaság által megvásárolt számlák értéke éves szinten elérte az 55 milliárd forintot, ami 10%-os növekedést jelentett. A társaság a partnerek igényeire, a vevı és a szállító közötti kapcsolatok specialitásaira figyelemmel alakítja, illetve bıvíti az általa kínált pénzügyi konstrukciókat. Szolgáltatásaival az uniós és nemzeti támogatásokra pályázó vállalatok és intézmények rendelkezésére áll, hiszen a szóban forgó támogatások egy részének finanszírozására is igénybe vehetı Lakossági üzletág Lakossági üzletág egyenletes és gyors növekedésének eredményeként a CIB mára a magyar lakossági bankszektor egyik jelentıs szereplıjévé vált, amely kiemelkedı színvonalú kiszolgálás mellett teljes körő lakossági szolgáltatást kínál ben a Mastercard Az év bankja versenyben a CIB Bank mind Az év bankja, mind Az év leginnovatívabb bankja kategóriában 1. helyezést ért el. A magas ügyfélkiszolgálási színvonal és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésében játszott úttörı szerep elismeréseként, a CIB Internet Bankot 2001-ben Az év legígéretesebb internetes bankja, 2002-ben és 2003-ban Az év internetes bankja Magyarországon, 2006-ban Az év direktbanki szolgáltatása, a CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálatunkat pedig a Call Center Oscar-díj 2003 kitüntetı címekkel díjazták. A lakossági üzletág több mint 20 évvel ezelıtt a private banking tevékenységgel indult el. A CIB a magyar piacon speciális helyzetben volt, az ügyfelei döntı részét képezı nagyvállalatok felsı vezetıi, valamint kisebb részben a devizakülföldi magánügyfelek a kezdetektıl megalapozták a private banking ügyfélbázisát. Az 1990-es évek stratégiaváltásával összhangban kezdıdött meg a lakossági ügyfelek igényeihez igazodó intenzív termék- és szolgáltatásfejlesztés. A CIB folyamatosan bıvülı fiókhálózata most már több mint 140 fiókkal, a képviseleti irodákkal együtt pedig mintegy 180 értékesítési ponton áll az ügyfelek rendelkezésére. A kiterjedt fiókhálózat révén a lakossági ügyfélszám december végére banki szinten 438 ezer fıre nıtt, ami decemberéhez képest közel 60 ezer fıs bıvülésnek, illetve 16%-os növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a teljes CIB Csoport vonatkozásában december végére az ügyfelek száma meghaladta az 571 ezer fıt. Ez a növekedés elsısorban a kibıvült hitelezési tevékenységnek, ügyfélbarát számlavezetési szolgáltatásainknak és a vonzó betéti ajánlatoknak köszönhetı: a lakossági hitelállomány az egy évvel korábbihoz képest több, mint harmadával, december végére 280 milliárd forintra nıtt, míg a lakossági forrásállomány több mint 41 milliárd forinttal nıtt, amely így december végén 451 milliárd forintra rúgott, 80%-a forintbetétként. A forintban és devizában is nyitható CIB Classic Magánszámlával az átutalások fogadása és indítása nem csak belföldön, de a világ bármely részére is gyorsan és megbízhatóan elvégezhetı. A közüzemi számlák és egyéb ismétlıdı kiadások kényelmes rendezése limitfigyelési szolgáltatással kiegészített állandó megbízással bonyolítható. A lakossági szolgáltatások széles körét rendszeresen igénybe vevı, nagy számla- és bankkártya forgalmat bonyolító, az elektronikus szolgáltatásokat aktívan használó ügyfeleknek a CIB széles körő szolgáltatáscsomagot kínál havi átalánydíj ellenében (CIB XL Átutalási Magánszámla). A fiatalabb korosztályok a CIBEZZ és Szia Szimba számlacsomagok használatával tanulják meg a szükséges banki ismereteket. Az utóbbi termék nyerte el az év megtakarítási terméke címet 2006-ban. A CIB egyik legfontosabb törekvése, hogy az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását helytıl és idıtıl függetlenül, elektronikus csatornákon keresztül is biztosítsa. A bankszámlákhoz ezért az ügyfelek nem csak az országos lefedettséget biztosító fiókhálózat révén, hanem non-stop üzemelı élıhangú telefonos ügyfélszolgálat (CIB24), továbbá CIB Internet Bank, CIB WAP Bank és CIB Mobilbank szolgáltatások igénybevételével is bármikor hozzáférhetnek. A 2001-ben bevezetett CIB Internet Bank rendszert júniusára csaknem 167 ezren használták, melybıl több mint 136 ezer magánszemély. Jelenleg a CIB lakossági ügyfelei által indított külsı folyószámla forgalmának már 38%-a CIB Internet Bankon, 5%-a CIB24-en és 5%-az egyéb elektronikus csatornákon keresztül áramlik. 20

22 A lakossági bankszámlákhoz - már számlanyitáskor is - elektronikus és dombornyomott VISA és MasterCard bankkártyák igényelhetıek. A kártyahasználat biztonságát az ügyfél által bármikor változtatható vásárlási és készpénzfelvételi limitek és kártyafigyelı SMS szolgáltatás is növeli. A CIB Internet Bank folyamatos piaci elismertségére alapozva a fiatalok igényeit szem elıtt tartva, kifejezetten az interneten bankoló ügyfelek részére vezette be a CIB Online Számlacsomagot. A CIB az Online Számlacsomag részeként, illetve önálló termékként is kibocsátotta a CIB Internet Kártyát, amely a biztonságos internetes fizetés egy újabb lehetıségét teremtette meg az ügyfelek számára. Az eltérı igényekhez igazodóan, a CIB többféle megtakarítási formát is elérhetıvé tesz. A magas kamatozású, ugyanakkor likvid megtakarítási formát keresık számára kínálja a CIB Takarékszámlát, valamint a CIB Megtakarítási Program elnevezéső termékcsaládot, amely a havi rendszerességgel megtakarító ügyfelek számára kínál magas kamatozású megtakarítási lehetıséget. Az adott futamidıre biztosan nélkülözhetı összegek magas kamatelvárás melletti, kockázatmentes elhelyezésére kínál ideális megoldást a lekötött betét. A CIB Csoport kínálatában az egyéb, nem banki megtakarítási formák is megtalálhatóak (pl. értékpapírok, befektetési alapok). Ezek közül kiemelkedik a befektetési alapok kínálata, ahol az ügyfelek egyszerően érhetik el a legkülönbözıbb piaci eszközöket, miközben pénzük kezelését szakemberek végzik, ugyanakkor hozamelvárásaiknak megfelelıen különbözı kockázatú befektetéseket eszközölhetnek. A CIB továbbra is vezérterméknek tekinti hitelkártya-, és a piacon jelenleg egyedülálló kommunikációval és értékesítési stratégiával rendelkezı Bevásárlókártya termékeit. A Bevásárlókártyához kapcsolódóan - az elmúlt idıszak kedvezı tapasztalatai alapján a CIB további co-branded együttmőködések kialakítását tervezi, melynek elsı állomása a Sanoma csoporttal történı együttmőködés decemberében a CIB a klasszikus hitelkártya piac mintegy 8%-át birtokolta, az aktív kártyák száma meghaladta a 124 ezret. A hitelkártya portfolión belül továbbra is a CIB Bevásárlókártya (MasterCard Electronic) részaránya volt a legmagasabb, emellett elsısorban a telemarketing értékesítés sikereinek következtében kiemelkedı mértékben (40%-kal) nıtt a kibocsátott MasterCard Standard Hitelkártyák darabszáma is. Miután a lakáshitelezéssel kapcsolatos jogszabályok szigorodásának hatására az állami támogatású hitelek iránt visszaesett a kereslet, a CIB 2004 tavaszán a hazai bankpiacon az elsık között vezette be a deviza alapú ingatlanfedezetes hiteltermékét. A termék sikere révén a deviza alapú lakáshiteleknél a CIB 2007 végére 11,6%-os piaci részesedést ért el. Elsısorban a svájci frank alapú lakáshitelnek köszönhetıen az ingatlanfedezetes hitelállomány az elmúlt egy év alatt 40%-kal, 236 milliárd forintra emelkedett. A 2007-ben a CIB a lakáshitel termékek versenyképességének növelése érdekében további csökkentette a hitelbírálat átfutási idejét (Gyorskölcsön Ingatlanfedezettel), valamint tovább bıvítette termékkínálat a partneri együttmőködések keretében (ING Lendület hitelprogram) tavaszától a CIB a forint alapon kínált személyi kölcsönt a vonzóbb kamatozású devizákban is elérhetıvé tette ügyfelei számára. Középtávú, rugalmas finanszírozási formaként CIB Személyi kölcsön és a 2004 végén bevezetett Gyorskölcsön, illetve a 2007 második felében bevezetett lakástakarék-számlával kombinált Perfekt személyi kölcsön termék is szerepel a CIB kínálatában, amely fedezet és kezes nélkül is igényelhetı. Váratlan kiadások, átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalásához nyújt segítséget a bankszámlához kapcsolódó, automatikus törlesztéső, folyamatosan rendelkezésre álló CIB Folyószámlahitel. A CIB Csoporthoz tartozó lízing üzletág is számos kedvezı finanszírozási formát kínál a lakossági ügyfélkör számára (pl. ingatlan vagy gépjármő finanszírozás). A magas jövedelmő és nagy összegő megtakarításokkal rendelkezı ügyfelek számára a private banking szolgáltatás a hagyományos banki kiszolgálás mellett kiterjed a befektetési banki szolgáltatásokra, vagyonkezelésre, valamint egyéni adó- és befektetési tanácsadásra is. Az exkluzív ügyfélkör számára számos speciális termék és szolgáltatás áll rendelkezésre: portfolió- és árfolyamfigyelés, kedvezményes egyedi kamatkondíciók, Arany bankkártya és hitelkártya, devizakonverzió esetén egyedileg jegyzett árfolyam, külföldi értékpapírok vásárlásának lehetısége és teljes körő hitelügyintézés. Az ügyféligények teljes körő kielégítésének biztosítása érdekében a CIB nagy hangsúlyt fektet a különbözı biztosítási termékek közvetítésére is. A CIB lakossági stratégiájának célkitőzései között az ügyfelek kiszolgálásának további fejlesztése újabb termékekkel és szolgáltatásokkal, a lakossági piacon meghatározó piaci részesedés elérése is szerepelnek. A stratégia célkitőzéseinek megvalósításában az értékesítési csatornák, a fiókhálózat bıvítése és 21

23 korszerősítése, az innovatív termékfejlesztés, az elektronikus szolgáltatások területén megszerzett piacvezetı szerep megırzése és az ügyfélkiszolgálás magas színvonalának biztosítása melletti folyamatok racionalizálása is kiemelkedı szerepet játszik Treasury A banki Treasury legfontosabb feladatai közé a likviditásmenedzsment, a hitelezési tevékenység refinanszírozása, az ügyfelek treasury megbízásainak a teljesítése és a sajátszámlás treasury üzletek bonyolítása tartozik. A Treasury biztosítja a megfelelı likviditást a CIB növekedéséhez, aktív szereplıje a hazai- és a nemzetközi pénz-, deviza-, kötvény-, részvény- és derivatív piacnak. A Treasury deskek szerinti megbontásban végzi feladatait. Külön terület (desk) foglalkozik devizákkal (FX és Derivatív desk), kötvényekkel (Interest Rate és Derivatív desk) és részvényekkel (Equity és Derivatív desk), illetve azok derivatíváival januárjától a tızsdei bizományosi ügyletek kiszolgálására Befektetési szolgáltatások néven egy a Treasury-tıl különálló ám azzal szervesen együttmőködı terület jött létre, míg a Treasury szervezeti keretein belül az Equity desk továbbiakban kizárólag sajátszámlás kereskedési tevékenységet lát el. Az Inter-Európa Bankkal való összeolvadás követıen ezzel a szervezetei átalakítással, az IEB-es hagyományok valamint az E-broker elektronikus rendszer segítségével a jövıben több ügyfél még professzionálisabb kiszolgálása válik lehetıvé. Az AL (Asset-Liability = Eszköz-Forrás) desk speciális feladatokat lát el: a bank saját kockázatait kezeli, valamint rendelkezésre bocsátja a megfelelı likviditást a CIB többi egysége számára tıl a bank tovább finomította belsı eszköz/forrás árazási rendszerét, ami a tudatosabb mőködésre ösztönzi a többi üzletágat is. Az AL desk kivételével trading és sales megbontásban dolgozik, hogy a kereskedelmi és a bizományosi tevékenység, vagyis az ügyfelekkel való kapcsolattartás megfelelıen elkülönüljön egymástól. Ezek a deskek kereskednek a hazai és a nemzetközi pénz- és tıkepiacokon is, kihasználva az azonnali (spot), határidıs (forward, futures) és egyéb derivatív ügyletek elınyeit is mind a saját kereskedésben, mind az ügyfelek javára, azok árfolyam-, kamat-, és egyéb kitettségeikbıl adódó kockázatának mérséklésére. A piaci aktivitást két terület segíti: az elemzık, akik befektetési tanácsadással és piaci elemzésekkel látják el ügyfeleinket, valamint az ún. Middle Office, ahol a front office rendszer adatbázisainak a karbantartása és az elsıdleges ellenırzése folyik. A Middle Office gondoskodik a CIB kamattájékoztatóinak kiadásáról is. A CIB treasury szolgáltatásai iránt kezdettıl fogva keresletet támasztó nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozások részérıl is egyre növekvı igény jelentkezik az árfolyam- és a kamatkockázatok csökkentését célzó eszközök vonatkozásában. A Treasury új termékek kidolgozásával és a minimum összegek csökkentésével igyekszik megfelelni az igényeknek, aminek eredményeképpen az ügyfélszám folyamatosan bıvül. A Treasury kiterjedt levelezı banki kapcsolatai, valamint a magyar piacon betöltött vezetı szerepe versenyképes árak kialakítását teszi lehetıvé. A CIB Treasury üzletága a hazai devizapiacon market maker, az állampapírok elsıdleges piacán primary dealer, részt vesz az ÁKK által meghirdetett diszkont kincstárjegy és állampapír aukciókon, valamint árjegyzı a másodpiaci forgalomban. A CIB Treasury versenyképes árakkal, testre szabott, egyedi struktúrák kidolgozásával valamint innovatív termékek bevezetésével reagált az elmúlt évek során kiélezıdött versenyhelyzetre. Emellett a Treasury fontosnak tartja a színvonalas információszolgáltatást is, így a CIB az ügyfél-tájékoztatók mellett, amelyek napi-, heti- és havi piaci elırejelzéseket tartalmaznak magyar és angol nyelven, rendszeres ügyféltalálkozókat és prezentációkat is tart. Mindezek kedvezı fogadtatását és eredményességét a folyamatosan bıvülı ügyfélkör is igazolja. A Treasury üzletág eredménye nagyban függ a piaci eseményektıl, az ott jelentkezı volatilitástól ban a terület eredménye meghaladta a évit, ami ezért is kiemelkedı mert a 2006-os évet egy rendkívüli tétel, az FHB Bankban lévı részesedés értékesítésébıl befolyt 2,6 milliárd forint is segítette. 22

24 A Treasury bevételének domináns része továbbra is az ügyfelekkel kötött devizaügyletekbıl származik, ami elsısorban a megugró lakossági devizahitel kihelyezéseknek és a vártnál magasabb vállalati aktivitásnak köszönhetı. A hagyományosan erıs FX és Interest rate desk mellett 2007-ben megırizte erıs jövedelmezıségét az EQ desk is, ahol a trading tevékenység mellett a bizományosi tevékenység is egyre nagyobb arányt képvisel. Ez a tevékenység az IEB-vel történt egyesülés után várhatóan még tovább erısödik. A CIB Treasury a hazai piacon elért kiváló pozíciója megtartására törekszik a fokozódó verseny mellett is. A Treasury üzleti aktivitását a CIB ügyfélköre, üzleti volumene növekedésével összhangban tervezi növelni. Anyabankkal folytatott még intenzívebb együttmőködés révén széles körő, magas színvonalú kiszolgálást kíván biztosítani a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. A CIB Befektetési Alapkezelı Zrt. a CIB Csoport tagjaként több mint 10 éve áll a befektetıi közönség szolgálatában a piaci igényeknek megfelelıen egyre bıvülı termékválasztékkal végén 29 nyilvános és 2 zártkörő alapban (a hagyományos pénzpiaci, kötvény és részvény alapok mellett alapok alapja konstrukciójú és tıkegarantált alapokban, nyersanyag és alternatív energia alapokban) 170 milliárd forintnyi befektetést kezelt. A CIB Alapkezelı által kezelt befektetési alapok nettó eszközértéke 2007-ben a piaci átlagot meghaladva 33%-kal nıtt, ezzel a 6. legnagyobb alapkezelı volt a hazai rangsorban. A IE Befektetési Alapkezelıvel történı egyesülés levezénylése 2008-as év folyamán fejezıdik be amivel a CIB várhatóan a hazai alapkezelıi piac 5. legnagyobb szereplıje lesz ban már a népszerő ázsiai piac is elérhetı lesz a CIB Alapkezelın keresztül, valamint a CIB anyabankjának alapjai közül is válogathatnak a befektetık. A nyugdíjpénztári vagyonkezeléshez, valamint az intézmények részére végzett portfóliókezeléshez kapcsolódó megállapodások száma folyamatosan növekszik, s a kezelt vagyon értéke 2007 végén meghaladta a 97 milliárd forintot. A vagyonkezelt állomány egy év alatt elért kiemelkedı 17%-os növekedése elsısorban az önkormányzati ügyfeleknek, illetve a vagyonkezelés legnagyobb súlyát adó nyugdíjpénztári ügyfeleknek köszönhetı CIB Lízing Csoport A CIB Csoport lízingszolgáltatások nyújtására létrehozott érdekeltségei továbbra is a lízingpiac vezetı szereplıi. A CIB Csoport lízingszolgáltatásai az ország egész területén elérhetıek. A CIB Lízing Csoport a lízingpiacon év végére elért 17,1%-os részesedésével továbbra is piacvezetı. A csoport 2007-ban több, mint 48 ezer új lízingszerzıdést kötött partnereivel, melyek együttes tıkekihelyezése meghaladta a 200 milliárd forintot. A cégcsoport finanszírozott eszközállományának összértéke december 31-én 815,5 milliárd forintot tett ki, míg az aktív ügyletek tıkekintlévısége 440 milliárd forint volt. CIB Lízing Csoport fıbb adatai Ügylet db szám 63,635 62,143 51,460 48,579 Kihelyezés (millió Ft) 143, , , ,853 Piaci részesedés 16.60% 15.60% 17.00% 17.10% A Lízing Csoport a jövıben kedvezı üzleti akciókkal, új termékek bevezetésével, új értékesítési csatornák kiaknázásával kívánja fenntartani, illetve megerısíteni jelenlegi piaci pozícióját. A cégcsoport fokozott dinamikájú értékesítési tevékenységet vár el olyan stratégiailag fontos területeken, mint például az ingatlan üzletág és a gépfinanszírozás. 23

25 CIB Lízing Zrt. A CIB Lízing Zrt. fı tevékenységi profilja a pénzügyi lízing és egyéb finanszírozási szolgáltatások nyújtása. A lízingbe adott eszközök köre igen széles körő, a személygépjármőtıl kezdıdıen gépek, berendezések és tehergépjármővek finanszírozását is vállalja a cég. A CIB Lízing Zrt év elejétıl pénzügyi lízing és év november óta személygépkocsi hitelezési tevékenység folytatására jogosult. A CIB Lízing Zrt. kihelyezés-állománya 2007-ben meghaladta a 49 milliárd forintot, mely kihelyezés jellemzıen tehergépjármővek pénzügyi lízingfinanszírozásából ered. CIB Rent Zrt. A CIB Rent Zrt. a lízingfinanszírozási formák közül operatív lízingszolgáltatással és tartósbérletkonstrukció nyújtásával áll ügyfelei rendelkezésére. A finanszírozott eszközök köre gépekre, berendezésekre és gépjármővekre terjed ki. A 2007-es év folyamán a társaság által kihelyezett tıke közel 1200 új ügyletben megközelítıleg 6,3 milliárd forint volt. A társaság elsısorban a flotta- és a tehergépjármő finanszírozási piacon tevékenykedik, de nem elhanyagolható a gép-, berendezés finanszírozási üzletág tevékenysége sem. CIB Ingatlanlízing Zrt. A CIB Ingatlanlízing Zrt. kizárólag ingatlanok vásárlásához, projektek megvalósításához nyújt pénzügyi lízingkonstrukciókat. A társaság számára kiemelt terület a lakóingatlan finanszírozás, valamint a kis- és középvállalati szegmens. A társaság által kihelyezett tıke értéke december 31-én 24,8 milliárd forintot tett ki. CIB Credit Zrt. A társaság tevékenységi köre nem személygépjármőhöz kapcsolódó pénzügyi lízing-finanszírozásra és gépjármővek vásárlásához történı kölcsönnyújtásra terjed ki. A pénzügyi lízing-finanszírozás keretein belül mezıgazdasági-, orvosi- és egyéb gépek, berendezések, míg hitelkonstrukcióban személygépjármővek finanszírozását vállalja a társaság. Az elmúlt év során a társaság több mint darab új ügyletet kötött, és a kihelyezett tıke összege meghaladta a 125 milliárd forintot. CIB Biztosítási Alkusz Kft. A társaság a lízingcsoport, illetve CIB Bank Zrt. ügyfelei részére is nyújt kiegészítı biztosítási szolgáltatásokat. Az egyik legnagyobb független biztosítási alkusz a piacon, mely hatékonyan tudja segíteni ügyfeleit a biztosítók és biztosítási termékek közötti tájékozódásban és választásban. CIB Lakáslízing Zrt. A társaság második felében indította el a lakóingatlan lízing tevékenységét, melynek keretében zárt végő és nyílt végő pénzügyi lízing finanszírozást folytat, mellyel magánszemélyek használt és új lakás vásárlásához nyújt finanszírozási alternatívát. A lakóingatlan lízing egyrészt az alacsonyabb önrész követelménye miatt, másrészt a finanszírozás alacsonyabb kockázata miatt biztosít elınyöket. A nagymértékő fejlıdést jól szemlélteti, hogy amíg 2006-ban a társaság által kihelyezett tıke megközelítıleg 233,4 millió forint volt, 2007-ben már meghaladta a 3,3 milliárd forintot A CIB fiókhálózata A CIB folyamatos fejlesztést követıen országos lefedettséget biztosító fiókhálózattal áll ügyfelei rendelkezésére. A CIB a fiókhálózatának fejlesztését 1992-ben kezdte meg, és év végére több mint 100 bankfiókkal rendelkezett országszerte. Ez a hálózat a január 1-ei fúzió eredményeképpen kiegészül az IEB több mint 30 fiókjával. A dinamikusan bıvülı fiókhálózat mára már csaknem 140 fiókban, egységesen magas színvonalon, teljes körő kereskedelmi banki, befektetési és egyéb pénzügyi szolgáltatást biztosít a lakossági és vállalkozói ügyfélkör számára. A hagyományos számlavezetés és a fejlett elektronikus kapcsolaton keresztül is biztosított tranzakciós ügyintézés mellett, kiemelten fontosak a hagyományos befektetési- és hitelezési szolgáltatások. Az elmúlt három év folyamán a lakossági ingatlanfedezetes hitelezés jelentıs növekedést mutatott a vidéki és a budapesti fiókokban egyaránt. Ugyanakkor a kis- és középvállalati hitelezési tevékenység termékpalettája is egyre szélesebb körő valamennyi egységben. A hálózat szerepe a lakossági értékesítésben domináns, és a kis- és középvállalatok, illetve vidéki nagyvállalatok kiszolgálásában is egyre nagyobb szerepet vállal. A vállalati hitelállomány egy év alatt 24

26 23%-os, a betétállomány 24%-os növekedést ért el, ezzel jelenleg a CIB vállalati hitelezésének 60%-a, valamint forrásának közel 70%-a kötıdik a fiókhálózathoz tıl kezdve a fiókhálózat fejlesztése kiemelt fontosságot élvez a CIB stratégiájában, új fiókok építésével kívánja szolgáltatását az egyre szélesedı ügyfélköre számára, az ország még több pontján elérhetıvé tenni. A fiókhálózat bıvítése új, az ügyfeleket hatékonyabban kiszolgáló koncepció alapján történik. A CIB új fiókjai közel azonos arányban kerülnek elhelyezésre Budapesten és környékén, valamint vidéken, azzal a céllal, hogy a fıváros belsı kerületei mellett a külsıbb, sőrőn lakott kerületi csomópontokban is megjelenjen teljes körő szolgáltatásokkal, valamint országosan is minél több településen biztosítsa a jelenlétet. 600 Fiókhálózat záró hitel- és betétállománya milliárd Ft Lakossági hitelállomány Lakossági betétállomány Vállalati hitelállomány Vállalati betétállomány Alternatív értékesítési csatornák Az ügyfelek nem bankfióki értékesítési csatornákon keresztül történı, minıségi kiszolgálása érdekében számos lépés történt: A CIB a lakossági stratégia megvalósításának egyik elemeként saját direktértékesítési hálózatot hozott létre 2004-ben. A 19 önálló gazdasági társaságból álló CIB képviseleti hálózat a bank teljes hitelállományából 2007 végéig 19,8 milliárd forint lakossági, és 2,4 milliárd forint KKV hitel értékesítésében mőködött közre A képviseletek csaknem 40 képviseleti iroda mellett a bank továbbra is támaszkodik a klasszikus bróker jellegő tevékenységet végzı, lakossági és KKV termékeket értékesítı ügynökökre is A többszörösen kitüntetett CIB Internet Bank ügyfeleinek száma az év végére megközelítette a 170 ezret, az internetbanki tranzakciók száma az elmúlt 12 hónap során 18%-kal nıtt Az eddigi co-branded programok mellett a CIB további együttmőködések kialakítását tervezi, melynek elsı állomása a Sanoma csoporttal történı együttmőködés A külsı partnerekkel folytatott együttmőködés új területe az életbiztosítással kombinált lakáshitel. E téren a CIB olyan jelentıs biztosítókkal mőködik együtt, mint a Generali, az ING, az Aviva és az Uniqa. Az IEB bank beolvadásával további, bejáratott csatornákon biztosítható a CIB bank termékeinek értékesítése A bank az alternatív csatornák részesedését folyamatosan növelni kívánja. Ennek egyik legfontosabb elemeként biztosítói és lakástakarék-pénztári együttmőködésekkel is bıvült az értékesítıi kör, míg a másik nagyon fontos elem az olyan nem pénzügyi szolgáltatókkal való kooperáció, akik saját termékeikkel kapcsolódni tudnak valamely banki termékhez. Így újabb és újabb szolgáltatások jelennek meg a 25

27 kínálatban, ami által a CIB olyan területeken is növelheti jelenlétét, ahol az ügyfelek számára lakossági termékei korábban elérhetetlenek voltak A CIB eszközeinek minısítése, kockázatkezelés Az eszközök minısítése, értékvesztések elszámolása és céltartalékok képzése A minısítés, céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás alapelvei A minısítési-, céltartalék képzési- és értékvesztés elszámolási eljárás alapvetı célja a CIB eszközeiben rejlı kockázatok felmérése és a várható veszteségek meghatározása. A várható veszteségek fedezetére a CIB céltartalékot allokál a tárgyévi adózás elıtti eredmény terhére, illetve értékvesztést számol el követelései után. Az eszközök minısítése, a céltartalék képzési és értékvesztés elszámolási eljárás során a CIB egyrészt a törvények, rendeletek által kötelezıen elıírt szabályokat alkalmazza, másrészt saját belsı szabályzatában lefektette a minısítés, céltartalék- és értékvesztés képzés eljárási rendjét, a jogszabályokban rögzítetteknél szigorúbb elıírásokat is alkalmazva. A fenti eljárások fıbb elvei: teljesség (minden követelést, kockázatot tartalmazó eszközt minısíteni kell), rendszeresség (a minısítési eljárásra mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek esetén minden hónapban sor kerül), a kockázatok teljes körő felmérése minden eszköz esetében, óvatosság elve (minden esetben a legrosszabb ismérv szerinti besorolás) és az egyedi vagy egyszerősített eljárással történı minısítés. A CIB - a prudens üzletmenet feltételeit biztosítandó - minısítési- és céltartalék képzési eljárása keretében összhangot teremt a minısített eszközök (ill. a potenciálisan keletkezı veszteség) és a céltartalékértékvesztés állomány között. A minısítés és céltartalék képzés és értékvesztés elszámolás rendszere A vállalati ügyfelekkel szemben fennálló követelések minıségének irányadó ismérve az adós pénzügyi helyzete és hitel-visszafizetési készsége. A követelés megtérülésének csak másodlagos forrásaként értékelhetık a CIB számára felajánlott fedezetek, kivéve egyes speciális eszköztípusokat, amelyek szilárd, jogilag kétségbevonhatatlan fedezetekre alapozódnak. Ez esetben az ügylet mögött olyan, az ügyfél vagyoni és jogi helyzetétıl független biztosíték áll, amelybıl a hitel megtérülése biztosítható. A követelésminısítési eljárásban tükrözıdnie kell az egyes területek által végzett monitorozások, havi, negyedéves és éves adósminısítés felülvizsgálatok, valamint a fedezet monitoring eredményeinek. Az ügyfél pénzügyi teljesítıképességében mutatkozó változást, illetve az egyéb tendenciákat, amelyek a hitel visszafizetését veszélyeztetik, a minısítési eljárás során érvényre kell juttatni. A potenciális veszteség meghatározását az adós várható fizetıképességének és a biztosítékok realizálható értékének figyelembe vételével kell megállapítani. Kis összegő követelések esetén, a fizetési késedelemhez és egyéb kockázati eseményekhez kapcsolt csıdvalószínőség, valamint a fedezetek figyelembevételével egyszerősített eljárás történik. A lakossági követelések minısítése és az értékvesztés elszámolása elsıdlegesen a késedelmes napokhoz kötıdı és meghatározott összeghatár felett egyedi minısítési eljárással kerül meghatározásra. 26

28 A CIB által alkalmazott kategóriák és céltartalék képzési kulcsok az alábbiak: Kategória Javasolt céltartalék képzés I. problémamentes 0% II. külön figyelendı 0-10% III. átlag alatti 11-30% IV. kétes 31-70% V. rossz % január 1-jétıl a Számviteli törvénynek és a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendeletnek megfelelıen a CIB a fenti minısítések alapján az ügyfélköveteléseket nettó értéken tartja nyilván. Mérleg alatti tételek A függı és jövıbeni kötelezettségek értékelési elvei megegyeznek a fentiekben bemutatottal, alapvetıen az adós pénzügyi helyzetére, fizetési készségére és képességére, valamint a fedezetekre vonatkoznak. A minısítési, céltartalék képzési folyamat során az elızıeken kívül a beváltási valószínőség is mérlegelés tárgyát képezi. Néhány speciálisan minısítendı eszköz A befektetések minısítése és az értékvesztés képzés meghatározása a várható veszteség, illetve az értékükben bekövetkezett tartós csökkenés alapján történik. Az egyéb speciális szabályok a Számviteli Politikában kerültek lefektetésre Kockázatkezelés Az összetett és erısen ingadozó piaci környezet, valamint az egyre összetettebb pénzügyi eszközök a piaci kockázatok hatékony elemzését és aktív kezelését teszik szükségessé. A CIB konzervatív a kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentıs mértékő ingadozásait, így ennek érdekében jelentıs humán és tárgyi erıforrásokat rendel a kockázatkezelés területéhez. A CIB számára elengedhetetlenül fontos, hogy olyan széleskörő és átfogó kockázatkezelési rendszerrel rendelkezzen, amely a kockázatokat (kamat, árfolyam, likviditás, mőködési, stb.) hatékonyan azonosítja, folyamatosan méri, ellenırzi a CIB által felállított limitek betartását, rendszeres információt szolgáltat az Igazgatóság, valamint a CIB felsı vezetése számára. Szervezeti háttér A kockázatok fokozott figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága határozza meg a kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket, gondoskodik arról, hogy a CIB felsı vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóságot a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenırzése céljából negyedévenként tájékoztatni kell a CIB-et érintı kockázatokról. Az Igazgatóság megfelelı irányelvek és limit értékek segítségével egyértelmően megjelöli a CIB felsı vezetése számára a részvénytulajdonosok által elfogadható kockázatok mértékét. Az Eszköz-Forrás Bizottság dolgozza ki a CIB kockázatkezelési stratégiáját, valamint felügyeli és irányítja annak megvalósítását. A statikus kockázatmérésrıl a dinamikus kockázatmérésre való áttéréssel a kockázatkezelés, a pénzügyi terv és a stratégiai terv készítése együtt valósul meg a dinamikus kockázatmérés módszerében. A Kockázatkezelési és Kontrolling Igazgatóság felel a CIB kockázatainak folyamatos figyelemmel kíséréséért, valamint az Eszköz-Forrás Bizottság és más érintett szervezetek részére küldendı jelentések 27

29 elkészítéséért. Ugyancsak a Kockázatkezelési és Kontrolling Igazgatóság feladata a kockázatkezelési irányelvek, a kamatkockázati limitek és a CIB-en belüli jelentésrendszer kidolgozása és karbantartása. Az Igazgatóság teljes mértékben független a CIB üzleti részlegeitıl. A kockázatok kezelése érdekében hozott döntések gyakorlati megvalósítását a megjelölt eszközökért felelıs terület hajtja végre. A stratégiai, hosszú távú feladatokért - amelyek a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységet érintik - a megfelelı üzleti terület felel, az ezen a körön kívül esı kockázatkezelés végrehajtásáért a Treasury-t illeti a felelısség. A kockázatkezelés ezáltal két irányra osztható. Az elıbbi az üzleti tevékenység orientálásával a felmerülı kockázatok körét igyekszik csökkenteni - ügylettípusok visszaszorítása, illetve ösztönzése a természetes fedezettség megteremtése érdekében -, míg az utóbbi a tevékenységbıl adódó kockázatok fedezeti ügyletekkel történı kezelését jelenti. Likviditásmenedzsment A prudens banki mőködés eredményeként a CIB likviditási helyzete folyamatosan kiegyensúlyozott. A likviditási kockázat kezelése révén a CIB biztosítja a mindenkori fizetıképességét a törvényi elıírásokkal összhangban a likviditás és a jövedelmezıség optimális egyensúlya mellett. A likviditás megfelelı kezelését szofisztikált modellezı rendszer segíti, amelyben a pénzügyi pozíciók tervezése valósul meg a következı egy évre elıre kitekintve. Továbbá, a tervezést támogatja az eljárási rend, mely megköveteli a közép és hosszú lejáratú kihelyezések és forrásbevonások elızetes egyeztetését a Treasury-vel. A likviditás fenntartása, biztosítása a Treasury hatásköre, amely a pénzügyi pozíció mindenkori pontos ismeretében tesz eleget kötelességének. A rendelkezésére álló eszközrendszer elemei a likvid állampapír-portfolió és a bankközi pénzpiac. A CIB a likviditás kockázat kezelése érdekében limitekkel rendelkezik a rövid, a közép és a hosszú lejáratú eszközök és források megoszlására és egymáshoz viszonyított arányára vonatkozólag. A PSZÁF rendelkezéseinek megfelelıen a CIB vizsgálja a nagy egyedi betétektıl való függıségét. Devizaárfolyam-kockázat A különbözı devizák forrás és eszköz oldali pozíciójának különbségéhez hozzáadva a mérlegen kívüli tételekben megjelenı pozíciókat adja meg a CIB egyes devizákban fennálló pozícióját. A nyitott pozíció - amikor az elıbbiek alapján kapott érték eltér a nullától - kockázatot hordoz magában, hiszen ekkor az árfolyam elmozdulása negatív vagy pozitív hatással lehet a jövedelmezıségre. A kockázat csökkentése és kezelése érdekében a CIB az érvényes PM rendeletnél szigorúbb limitet állított fel a napvégi nyitott pozíció mértékére, amelynek betartását naponta vizsgálja és limittúllépés esetén értesíti az Igazgatóságot. Az elıbbieken felül a CIB folyamatosan ellenırzi a napközbeni nyitott pozíció mértékét és a limitnek történı megfelelését. A deviza nyitott pozíciókra felállított stop-loss limiteket a potenciális veszteség semmilyen körülmények között nem haladhatja meg, ennek betartásáért a Treasury felelıs. Kamatkockázat Tevékenységébıl adódóan a CIB leginkább a kamatkockázat tekintetében érintett. A piaci kamatlábak ingadozása a CIB eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli pozícióinak cash-flow-jára és gazdasági értékére is hatással van. A CIB mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplı ügyletekre vonatkozóan széles körő és átfogó kamatkockázat mérı rendszert alakított ki. A kamatkockázat mérı rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: A rendszernek fel kell ismernie és mérnie kell minden olyan kamatkockázat forrást, amely lényeges mértékben kihat a CIB nyereségére és saját tıkéjének piaci értékére. A kockázatkezelıknek, az Eszköz-Forrás Bizottság tagjainak, a CIB felsı vezetésének egyértelmően tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. A kamatkockázat mérı rendszernek biztosítani kell az erre épülı hatékony limitrendszer kialakítását. 28

30 A kamatkockázat mérı rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsıséges piaci helyzetek elemzése útján. A kamatkockázat mérı rendszernek hatékonyan kell mőködnie (könnyen kezelhetınek és magas költségek felmerülése nélkül használhatónak kell lennie). A kamatkockázatok által a banki mőveletekre gyakorolt potenciális hatások értékelése céljából a CIB számításba veszi, miként hatnak a kockázatok mind a CIB nyereségére (jövedelemközpontú megközelítés), mind a CIB saját tıkéjének piaci értékére (tıkeérték szerinti megközelítés). Mindkét megközelítési módot alkalmazni kell a CIB kamatkockázatainak teljes körő meghatározása érdekében. A banki könyvben szereplı ügyletekben rejlı kamatkockázatok mérése érdekében a CIB az átárazódási rés analízist alkalmazza. A banki könyvben szereplı ügyletekben rejlı nettó kamatjövedelem kockázat mérése céljából a CIB szimulációs módszert alkalmaz. A CIB duration alapú kamatérzékenységi vizsgálatot alkalmaz a teljes banki mérlegre annak érdekében, hogy saját tıkéje piaci értékének kamatérzékenységét becsülni tudja. A CIB szimulációs modell segítségével becsüli meg saját tıkéje piaci értékét, a kamatérzékenység tıkeértéket érintı hatását. Származtatott pénzügyi eszközök A CIB a származtatott pénzügyi eszközöket elsısorban ügyfelei magasabb szintő kiszolgálására és a mőködésbıl származó pozícióinak fedezésére használja. Az ebbe a körbe tartozó ügyletek kontrollja szoros és folyamatos, a pozíciókról naponta készülnek jelentések a CIB vezetıségének Piaci környezet, versenyhelyzet bemutatása A pénzügyi szektor 2007-ben továbbra is jelentıs törések nélkül, kiegyensúlyozottan fejlıdött. A fejlıdés legfontosabb jellemzıi: a gyors expanzió, az egyre élesebb verseny, a mélyülı külsı és belsı integráció és a felfokozott termék- és folyamatinnováció voltak. Az elmúlt idıszakban a hazai bankszektorra és a pénzügyi szolgáltatások fejlıdésére a következı tendenciák hatottak: globalizáció erıteljes verseny az ügyfelekért és forrásokért hitelezési kockázat fokozódása gyors technikai változások kapacitás kihasználatlanságok romló tıke és eszközmegtérülési mutatók marginok csökkenése az ügyfelek ár és hozamérzékenységének erıteljes növekedése Az elmúlt évek a nagy globális, illetve európai bankfúziók jegyében teltek el. Ezeknek ma már egyre jelentısebb a következménye a hazai bankszektorra nézve is. A korábbi években bejelentett nagy európai bankfúziók (BACA-Hypovereinsbank), illetve stratégiai szövetségek (DG Bank Rabobank) mellett további fúziós hullám sem zárható ki a közeljövıben feltehetıleg jelentıs hazai implikációkkal. Ugyan egy-egy esetben a fenti folyamattal némileg ellentétes irányú döntésekkel is találkozhatunk (pl. a BNP-Dresdner stratégiai szövetségének felmondása) a változások iránya egyértelmően a nagyobb bankcsoportok kialakulásának az irányába mutat. Az elmúlt években a bankszektorban az intézményi koncentráció tovább erısödött, a szektor összesített mérlegfıösszegének több mint három negyedét tíz bank tartja kézben. Jelenleg a tíz legnagyobb bank és a két nagybankhoz tartozó két jelzálogbank együttes mérlegfıösszeg alapú részesedése meghaladta a 80 29

31 százalékot. Az öt legnagyobb bank együttesen a szektor mérlegfıösszegének több mint 50%-ával, leánybankjaikkal együtt több mint pedig 60%-ával rendelkezett. Néhány éven belül a fentiek eredményeképpen gyökeresen átrendezıdhet a magyar hitelintézeti szektor szerkezete. Feltehetıen 5-6 univerzális bankcsoport fogja majd dominálni a hazai bankszektort mindazonáltal erre ma még jóval több (8-10) bank aspirál. Ennek eredményeképpen a közeljövıben a versenyhelyzet kiélezıdésére és további banfúziókra lehet számítani. Hosszabb távon a rendelkezésre álló tıke, a szolgáltatások minısége, terjedelme, az innovációk gyors alkalmazásának képessége, valamint a jövedelmezıség választja ki a magyar bankszektort meghatározó nagybankjait. A középbankok nagyobbak lehetnek mint ma, de számuk inkább csökkenni fog. A kisbankok száma viszont sokszorosára nıhet. Az elmúlt évek során a bankszektorban tovább folytatódtak az alapvetıen pozitív tendenciák. A hitelezési tevékenység bıvülésénél az elmúlt évek dinamikája továbbra is fennmaradt. A devizaliberalizációhoz a bankok sikeresen alkalmazkodtak, s csökkent a szektor piaci kockázatoknak való kitettsége is. Örvendetes tény, hogy a hitelállomány növekedésének ellenére a portfolió minısége nem romlott. A piaci szegmensek közül az elit nagyvállalati kategória gyakorlatilag telítıdött, s amellett, hogy a bankok akár a jövedelmezıség rovására is igyekeznek egymás alá ígérni ezen cégek esetében, a verseny áttevıdött a kisés középvállalkozások finanszírozására, amely általánosságban még mindig elég kockázatosnak tekinthetı. A nagyobb kereskedelmi bankok a már korábban beindított - a vagyonos magánszemélyek piaci szegmense számára nyújtott - private banking szolgáltatásokat is tovább erısítették, és erıteljes expanzió volt tapasztalható a lakossági piacon is. A bankszektor összesített mérlegfıösszegének növekedési üteme a devizahitelezés szárnyalása eredményeként felül múlta az elızı évek ugyancsak figyelemre méltó fejlıdést,. Az elmúlt években a bankrendszerben a hitelállomány növekedése jelentısen meghaladta a mérlegfıösszeg, illetve azon belül a belföldi betétállomány növekedését. A jelenleg is tartó hitelnövekedési ciklus kezdetén, 1998-ban még a bankrendszer egészében a hitel/betét arány 65 százalék volt és a hitelek állománya nem érte el a mérlegfıösszeg felét. Jelenleg a hitel/betét arány jelentısen meghaladja a 100 százalékot, a hitelek állománya pedig a mérlegfıösszeg kétharmada közelébe emelkedett. Jellemzı trend, hogy a bankok mérlegfıösszegének növekedési üteme meghaladja az infláció ütemét. A hitelezésben, a gyors növekedéssel egyidejőleg folyamatosan nı a devizában denominált hitelek aránya, másrészt az összes belföldi hitelen belül tartósan és gyorsan nı a lakossági hitelek súlya. Az elızı évekhez képest a lakosság (háztartások) részaránya a bankrendszer hiteleibıl jelentısen növekedett. Ennél még jelentısebb mértékben nıtt a banki hitelezésen belül a devizahitelek aránya. Szembetőnı, hogy a növekvı lakossági hiteleken belül egy év alatt a devizahitelek aránya emelkedett legerıteljesebben. Az elmúlt években a háztartások hiteligénye gyorsan növekedett. A lakossági hitelek közül továbbra is a lakáshitelek állományemelkedése a növekedés fı forrása. A deviza lakáshitelek állománya mutatta a legnagyobb ütemő növekedést. A hitelezési aktivitás bıvülése ellenére a kereskedelmi bankok portfoliójának minıségi összetétele összességében nem romlott. Ezt támasztja alá a portfolió minıségi összetétele, értékvesztés- és céltartalék szintje is. A kereskedelmi bankok portfoliójának minıségi összetétele összességében csupán minimális mértékben változik, negyedévrıl-negyedévre egy-két százalékponttal javuló, illetve romló irányba módosult. A portfolióban összességében a problémás és a külön figyelendı tételek aránya volumenében jelentısen nem változott. A kereskedelmi bankok eredményessége reálértéken növekvı trendet mutat. A bankok súlyozott átlagos tıkemegfelelési mutatója tovább csökkent. Az aktivitás bıvülése a tıkemegfelelési mutató tendenciaszerő csökkenéséhez vezetett. A tıkemegfelelési mutató csökkenését a kockázattal súlyozott mérlegfıösszeg bıvülése és a szavatoló tıke csökkenése együttesen okozta. Az aktivitás növelését a külföldi források rendkívüli ütemő növekedése tette lehetıvé. A megemelkedett adóterhek miatt a szektor adózott eredménye az adózás elıttinél kisebb ütemben növekedett, és a csökkenı kamattrend ellenére a szektor megırizte a nemzetközi mércével mérve is jó jövedelmezıségét. Mindezt úgy érte el a szektor, hogy portfoliójában összességében a mérleg- és mérlegen kívüli tételek minıségi összetétele is javult. A szektor tıkeellátottsága összességében továbbra is megfelelı. 30

32 Várhatóan a közeljövı jellegzetes irányzata a piac újrafelosztása, a verseny fokozódása lesz. Az európai uniós csatlakozás eredményeként a hazai bankpiac hasonlóan a teljes pénz és tıkepiachoz - az európai egységes piac részévé vált, az egységesülı piac jellemzıi azonban természetesen csak fokozatosan válnak érzékelhetıvé. Összességében elmondható, hogy a magyar bankrendszer normális fejlıdési pályára állt. Mőködését már nem befolyásolják a korábbi években megszokott válságkezelı beavatkozások, azonban az elkövetkezı idıszakban bekövetkezı várhatóan kedvezıtlen irányba forduló makrogazdasági folyamatok gyengíthetik a bankrendszer növekedési kilátásait. Az elkövetkezı években a banki tevékenység némi szőkülése, a gazdasági események lassulása várható. Azonban a gazdaság stabilizálódása, a vállalkozások üzleti lehetıségeinek késıbbi bıvülését teszi lehetıvé, így a banki-pénzügyi rendszer egy egyre növekvı, szélesedı piacot szolgálhat ki. Hosszabb idıvallumot figyelembe véve nagy valószínőséggel nı a hitelezés, a finanszírozás iránti igény, általában növekedés várható a banki mőveletek GDP-hez viszonyított arányában. Ezt alátámasztja, hogy a magyar bankrendszer összesített mérlegfıösszege a GDP körülbelül 70%-át teszi ki, míg a nyugat-európai országok körében ez lényegesen magasabb, 200% körüli. 6. A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 31