A morfológia funkciói. megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait :

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A morfológia funkciói. megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait :"

Átírás

1 A morfológia funkciói Szavakat más szavakká alakít: lép léptet, lépeget..., barát barátság barátságos barátságosan... ez a deriváció (szóképzés) megkülönbözteti a lexémák nyelvtani alakjait : barát barátnak, baráttól... énekel énekelt, énekelek... ez az inflexió (ragozás)

2 A morfológia funkciói Hogyan különböztetjük meg a kétféle funkciót? A. m. honnan tudjuk, hogy egy adott morfológiai mővelet a derivációhoz vagy az inflexióhoz tartozik-e? Másképpen: miért mondjuk, hogy a barát és a barátság két külön lexéma, de a barát és a barátot nem?

3 A morfológia funkciói Az inflexió és a deriváció elhatárolása: sorrend: barát-ság-ot *barát-ot-ság; friend-ship-s *friend-s-ship fonológiai változatosság: a. -s, -ed -ly, -ness, -ship, -hood, -less... n. -s, -st, -t, -n, -r, -m, -e -heit, -tum, -los, -schaft... szófajváltás képessége boldog-ság (Adj N), boldog-an (Adj Adv)...

4 A morfológia funkciói Az inflexió és a deriváció elhatárolása: szabályos vagy megjósolhatatlan jelentés: kutyá-k, macská-k, eger-ek, terh-ek jó-ság (tulajdonság), szép-ség (tulajdonság/személy), hülye-ség (konkrétum/tulajdonság) employ-ment (állapot), pay-ment (pénzösszeg), encourage-ment (cselekvés)

5 A morfológia funkciói Az inflexió és a deriváció elhatárolása: rendszeres vagy megjósolhatatlan elıfordulás (produktivitás) (majdnem) minden fınévnek/igének van többes/múlt idejő stb. alakja süt-(e)mény, fız-(e)lék, fız-et, küld-(e)mény *süt-(e)lék,?*fız-(e)mény, *süt-et, *küld-et... employ-ment, betray-al, possess-ion, refer-ence *employ-al, *betray-ment, *possess-ence, *refer-ion...

6 A morfológia funkciói Az inflexió és a deriváció elhatárolása: a szintaxis megköveteli vagy nem: Petike kiengedte a kanárit. *Petike kiengedte a kanári. Peti kiengedte a kanárit. a szintaxis megköveteli a -t toldalékot, de nem követeli meg a -ke toldalékot tehát a kanári ~ kanárit inflexió, a Peti ~ Petike deriváció

7 A morfológia funkciói Az inflexió és a deriváció elhatárolása: a szintaxis megköveteli vagy nem de: Ez a találat nem érvényes *Ez a talál nem érvényes a talál ~ találat deriváció? Nem, de a képzés szófajt vált, és azon a ponton fınév kell, vö. Ez a pont nem érvényes.

8 A morfológia funkciói tıtıl távolabb inflexió szintaxis megköveteli szófajt nem tud változtatni rendszeres jelentés rendszeres elıfordulás (produktivitás) kis fonológiai változatosság deriváció szintaxis nem követeli meg szófajt tud változtatni tıhöz közelebb megjósolhatatlan jelentés megjósolhatatlan elıfordulás fonológiailag változatosabb

9 (1) Egyeztetés (2) Esetadás (3) A vonzatkeret átrendezése (4) Grammatikalizált jelentések kifejezése (5) Inherens tulajdonságok kifejezése (6) Önkényes morfológiai osztályok jelölése

10 Egyeztetés: valamilyen konkrét kategória értékeinek egyezése két szó között, specifikus szintaktikai viszonyban fej és bıvítmény között ige és vonzata között

11 Fej bıvítmény egyeztetés latin: vir pauper ille virum pauperem illum viri pauperis illius viro pauperi illi viro paupere illo NOM az a szegény férfi ACC GEN DAT ABL viri pauperes illi PLURNOM... Eset & szám megjelenik az NP minden tagján (nem úgy, mint a magyarban)

12 Fej bıvítmény egyeztetés német: starker Mann NOM erıs ember starken Mann starken Mannes starkem Mann ACC GEN DAT de: der starke Mann NOM az erıs ember den starken Mann ACC des starken Mannes GEN dem starken Mann NOM Az esetet az NP-ben csak ~egy helyen jelöli

13 Fej bıvítmény egyeztetés arab: ĥamsatu rijālin 5 férfi FEM MASC-PLUR-GEN ĥamsu banātin 5 lány MASC FEM-PLUR-GEN ĥamsata c ašara rajulan 15 férfi FEM MASC MASC-SING-ACC ĥamsa c ašrata bintan 15 lány MASC FEM FEM-SING-ACC chiasztikus egyeztetés

14 Ige vonzat egyeztetés Jellemzıen szám, személy, nem o. io parlo, tu parli, lei parla... arab (anta) katabta (anti) katabti írtál M/F taktubu taktubīna írsz néhol tárggyal is ugyanezen kategóriákban; magyarban határozottság: láttál egy kutyát láttad a kutyát

15 Esetadás: kormányzó kategória valamilyen bıvítménynek Adott Péternek egy könyvet latin: Romani [NOM] semper vincunt a rómaiak mindig gyıznek Constat [Romanos [ACC] semper vincere] Az van, hogy... Romanorum [GEN] victoria a rómaiak gyızelme finit ige, infinitívusz, fınév más-más esetet adnak

16 Esetadás: akkuzatív vs. ergatív Pista alszik. S V S V Pista lát minket. A V O A V O nominatív/ akkuzatív abszolutív/ ergatív

17 Esetadás: akkuzatív vs. ergatív dyirbal (pama-nyunga, Ausztrália) ŋuma banaganyu apa visszatért yabu banaganyu anya visszatért ŋuma yabuŋgu buran anya látta apát yabu ŋumaŋgu buran apa látta anyát (Dixon (1994) Ergativity, Cambridge: CUP)

18 Esetadás: óorosz: toju pjatju butylok az.fem.instr 5.(FEM).INSTR palack.plur.gen mai orosz: temi pjatju butylkami az.plur.instr 5.(FEM).INSTR palack.plur.instr

19 A vonzatkeret átrendezése leggyakoribb formája: passzív átalakítás John killed Jack Jack was killed (by John) ar. Qatala r-rajulu l-malik a Qutila l-malik u a férfi megölte a királyt a király megöletett la. Romani urbem capiunt Urbs capitur (a Romanis) a rómaiak elfoglalják a várost a város elfoglaltatik (a rómaiak által)

20 A vonzatkeret átrendezése S Vantipass A Vact O

21 A vonzatkeret átrendezése S Vpass A Vact O De a passzív átalakítás lényege nem a tárgy!

22 A vonzatkeret átrendezése la. ventum est ad templum meg lett érkezve a templomhoz ; venire: intranzitív! n. es wird getanzt táncolva van ; tanzen: intranzitív ki vagyok fáradva (vs. ki vagyok zárva) a passzív átalakítás lényege egyfajta fókuszálás és egy vonzat eltüntetése

23 Grammatikalizált jelentések kifejezése idı, mód, aspektus, szám... He waits for John He is waiting for John He waited for John He was waiting for John He has waited for John He has been waiting for John

24 Grammatikalizált jelentések kifejezése idı: ~ eseményidı és beszédidı viszonya (persze ennél komplikáltabb) aspektus: ~ az esemény belsı idıszerkezete perfektív vs. imperfektív mód: a beszélı és a tartalom viszonya; lehet független vagy függı a használata eset: nyelvtani és szemantikai viszonyok

25 Inherens tulajdonságok kifejezése (Nem mindenki különbözteti meg ezeket az elızı kategóriától) pl. nem: fıneveknél invariábilis morfológiai kategória, ha van jelölıje: cseh dívka lány, pivo sör (FEM, NEUTR) lexikális kategória, ha nincs jelölıje: fr. la maison a ház, le garçon a fiú (FEM, MASC)

26 Önkényes morfológiai osztályok jelölése latin cseh NOM populus consul NOM student stroj ACC populum consulem ACC studenta stroj GEN populi consulis GEN studenta stroje DAT populo consuli DAT studentu stroji ABL populo consule INSTR studentem strojem LOC studentu stroji nép konzul diák gép

Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Összetétel: két lexéma kombinációja

Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Összetétel: két lexéma kombinációja Összetétel: két lexéma kombinációja Konverzió: nincs változás az alakban endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead,

Részletesebben

Morfológiai műveletek

Morfológiai műveletek Morfológiai műveletek Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Morfológiai

Részletesebben

Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek

Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Kliticizálás: klitikumok

Részletesebben

Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák

Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nő, semleges eset alany, tárgy, birtokos idő jelen, múlt, jövő aspektus imperfektív, perfektív,

Részletesebben

barátságos fugi- fugio fug- fuga- fugam fugac- fugaces

barátságos fugi- fugio fug- fuga- fugam fugac- fugaces Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,

Részletesebben

Szerkezetek és kategóriák. Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz?

Szerkezetek és kategóriák. Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,

Részletesebben

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9. Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok

Részletesebben

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia Morfológia és fonológia Lexikon (deriváció) Morfológia (inflexió) Szintaxis Fonológia Morfológia és fonológia Mik a jelenségek? mi tartozik a morfológia és a fonológia határterületére? Hol húzzuk meg a

Részletesebben

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia orfológia és fonológia orfológia fonológia: a jelenségek (inflexió) Szintaxis Lexikon (deriváció) orfológia onológia allomorfia morfológiai tartományok morfológiailag kondicionált fonológiai folyamatok

Részletesebben

Szemantika (jelentéstan)

Szemantika (jelentéstan) a 19. század végétől aztán megkülönböztetik a jelöletet és a jelentést 4 2 =2 4 jelölet jelentés (amire vonatkozik, és ahogyan jelenti) nem mindig járnak együtt (tuln. az albán király) vö.: Az országgyűlés

Részletesebben

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa: A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny

Részletesebben

*feγ > fı *feγe > feje

*feγ > fı *feγe > feje Morfológiai változások Újraelemzés Szófajváltás Fonológiai jelenség morfologizálódása Szintaktikai jelenség morfologizálódása Szőkebben értelmezve: allomorfok eloszlásában beálló változás, kül. ha az egyik

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia A latin inflexiós morfológia A klasszikus latin inflexiós morfológia teljes leírása (elsısorban allomorfiák tekintetében) A fonológiai környezetek egységes rendezése alapján (magánhangzós skála) Lényegesen

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 1. Zh: névszó- és prepozícióragozás Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk

Részletesebben

Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]

Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts] gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén:

Részletesebben

Szóképzés. Lexémák közötti morfológiai viszony: lát ~ látható kék ~ kékül revolution ~ revolutionise (to) cut ~ (a) cut

Szóképzés. Lexémák közötti morfológiai viszony: lát ~ látható kék ~ kékül revolution ~ revolutionise (to) cut ~ (a) cut Szóképzés Lexémák közötti morfológiai viszony: lát ~ látható kék ~ kékül revolution ~ revolutionise (to) cut ~ (a) cut Fontos jelenségek / tulajdonságok: lexikalizálódás lexikai akadályozás (blokkolás)

Részletesebben

Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:

Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa: A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs

Részletesebben

A MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı

A MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı A MONDAT SZERKEZETE I. Elméleti segédanyag egyszerő (határsáv) összetett tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı minimális bıvített szerkesztett szerkesztetlen teljes hiányos teljes hiányos A MGr. a

Részletesebben

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András / Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 24. Főnevek, melléknevek, névmások: az elsőéves tananyag ismétlése Tanulság és figyelmeztetés Szintaxis:

Részletesebben

Morfológia. Cser András

Morfológia. Cser András Morfológia Cser András Tudnivalók: honlapon minden fönt van és lesz előadás 12:30 14:00 MA-soknak konzultációra olvasnivalók, időpontra feliratkozni, beszámolni MA-soknak utolsó héten dolgozat doktoranduszoknak

Részletesebben

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban?

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban? Mi a morfológia? Morfológia A szavak belső nyelvtani szerkezetével, tulajdonságaival és viszonyaival foglalkozó terület Cser András honnan tudjuk, hogy a szavaknak van szerkezete? Tudnivalók: honlapon

Részletesebben

Tudnivalók: Morfológia. Mi a morfológia? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban?

Tudnivalók: Morfológia. Mi a morfológia? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban? Tudnivalók: Morfológia Cser András honlapon minden fönt van és lesz elıadás 12:30 14:00 MA-soknak konzultációra olvasnivalók, idıpontra feliratkozni, beszámolni MA-soknak utolsó héten dolgozat doktoranduszoknak

Részletesebben

Kognitív nyelvészet. Kognitív szemantika Kognitív grammatika

Kognitív nyelvészet. Kognitív szemantika Kognitív grammatika Kognitív nyelvészet Kognitív szemantika Kognitív grammatika Charles Fillmore Leonard Talmy Ronald Langacker George Lakoff Adele Goldberg A formalista nyelvészet és kognitív nyelvészet céljai Formalista,

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 17. A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése Az óra céljai: Középhaladó bibliai héber nyelvtan:

Részletesebben

Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. latin > latin (ie.

Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. Kitérő: demorfologizálódás. latin > latin (ie. Kitérő: demorfologizálódás Kitérő: demorfologizálódás latin (ie.) -sc- igeképző: latin > olasz vö. albere fehér ~ albescere fehéredik arere száraz/-d ~ arescere kiszárad liquere folyik ~ liquescere meglágyul

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 15. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 Az ige morfológiája, szintaxisa, szemantikája Az ige: cselekvést,

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse

Részletesebben

A szótı és a toldalék fogalmainak megjelenése a korai magyar nyelvtanokban

A szótı és a toldalék fogalmainak megjelenése a korai magyar nyelvtanokban A szótı és a toldalék fogalmainak megjelenése a korai magyar nyelvtanokban Cser András, PPKE BTK 20 éves az Elméleti nyelvészet szak 2010. november 25 27. Vázlat A szóelemzés fogalmainak története az európai

Részletesebben

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV-101.51, BMVD-101.78 Biró Tamás 2015. március 10.: Morfológia, kísérletes nyelvészet Egy kutatási projekt (és

Részletesebben

í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü

Részletesebben

ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő

Részletesebben

ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í

Részletesebben

ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben

Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü

Részletesebben

Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö

Részletesebben

ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó

Részletesebben

Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö

Részletesebben

ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű

Részletesebben

É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í

Részletesebben

ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á

Részletesebben

í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű

Részletesebben

Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü

Részletesebben

ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á

Részletesebben

ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é

Részletesebben

ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É

Részletesebben

É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö

Részletesebben

Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í

Részletesebben

É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó

Részletesebben

ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í

Részletesebben

ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í

Részletesebben

ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í

Részletesebben

Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í

Részletesebben

Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó

Részletesebben

Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6.

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6. Szintaxis: elemzések Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 6. Bevezetés Múlt óra: mondatrészek Mai óra: Szintaktikai reprezentációs elméletek Ágrajzok Problémás jelenségek

Részletesebben

2. lecke. II. declinatio

2. lecke. II. declinatio 2. lecke II. declinatio A II. declinatióba tartoznak az -o tövű főnevek, melyek S. nom.-ban (egyes szám alanyesetben) -us, (-er, -ir) és -um végződésűek lehetnek. Az -us (-er, -ir) végződésűek néhány kivételtől

Részletesebben

Cser András. Morfológia

Cser András. Morfológia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Cser András Morfológia egyetemi jegyzet ISBN 978-963-308-303-1 Budapest Piliscsaba, 2017. MORFOLÓGIA egyetemi jegyzet Cser András szakmai lektor: Rebrus Péter ISBN:

Részletesebben

Anaforafeloldás menet közben

Anaforafeloldás menet közben Anaforafeloldás menet közben Névmások egy pszicholingvisztikailag motivált elemzőben Vadász Noémi 2017 február 3. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar MTA-PPKE Magyar

Részletesebben

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK

Részletesebben

A szótárról. 1. Mi ez?

A szótárról. 1. Mi ez? A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését

Részletesebben

Fonetika és fonológia

Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai

Részletesebben

Pedagógus 2010 kutatás

Pedagógus 2010 kutatás Pedagógus 2010 kutatás Nemzetközi kitekintés a pedagógus munkaterhelés témában Írta: Lannert Judit 2010. április Tartalom Bevezetés... 3 1. A tanári szakma néhány jellegzetessége Európában... 3 2. A pedagógusok

Részletesebben

1. Írd le kis írott betűkkel a nyomtatott betűket! 10/ a b é f ly d ó zs g j. 2. Írd le nagy írott betűkkel a nyomtatott betűket!

1. Írd le kis írott betűkkel a nyomtatott betűket! 10/ a b é f ly d ó zs g j. 2. Írd le nagy írott betűkkel a nyomtatott betűket! Név: A csoport 1. Írd le kis írott betűkkel a nyomtatott betűket! 10/ a b é f ly d ó zs g j 2. Írd le nagy írott betűkkel a nyomtatott betűket! 10/ N R Cs D Ü T Ő Gy L E 3. Másold le a szavakat írott betűkkel!

Részletesebben

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. szeptember 21. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése

Részletesebben

Morfológiai változások. Újraelemzés. száj szájam/szám, szájad/szád... (de májam, májad...) Hogyan változik a természetes nyelvek morfológiája időben?

Morfológiai változások. Újraelemzés. száj szájam/szám, szájad/szád... (de májam, májad...) Hogyan változik a természetes nyelvek morfológiája időben? Morfológiai változások Hogyan változik a természetes nyelvek morfológiája időben? Mik a morfológiai rendszerek jellegzetes változási irányai (ha vannak ilyenek)? száj szájam/szám, szájad/szád... (de májam,

Részletesebben

Esetegyeztetés a predikatív fnévi csoportban * Szécsényi Tibor SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék

Esetegyeztetés a predikatív fnévi csoportban * Szécsényi Tibor SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék Esetegyeztetés a predikatív fnévi csoportban * Szécsényi Tibor SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék szecsenyi@hung.u-szeged.hu Néhány névszói predikátumot tartalmazó mondatban a névszói predikátum esetét

Részletesebben

Alaktan (morfológia) Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában:

Alaktan (morfológia) Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában: Az alaktani rendszer a szavak alakváltozatait és egymás közötti kapcsolatai foglalja magában: ember embert, embernek, embertől, emberség, emberi De tkp. mit nevezünk szónak? Színésznek színész, de elég

Részletesebben

7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban

7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 7. Idegen nyelvek szerepe a nyelvi változásokban 1. A nyelvek közti érintkezés általános kérdései 2. Fő fogalmak e) területi nyelvközösség (arealitás) areális kapcsolatok értelmezései a) szűkebb erősen

Részletesebben

Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank

Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank Angol Nyelvészeti Tanszék DELITE 2014. március 12. A Lexikai-Funkcionális Grammatikai Kutatócsoport: ParGram > HunGram > Treebank http://hungram.unideb.hu/ A csapat (LFGKCS) Tóth Ágoston Laczkó Tibor Rákosi

Részletesebben

Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ

Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók

Részletesebben

. Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László március 6.

. Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László március 6. Argumentumszerkezet: Lexikai szabályok, vagy konstrukciók? Kálmán László MTA/ELTE Elméleti nyelvészet kihelyezett tanszék MTA Nyelvtudományi Intézet kalmanlaszlo@nytudmtahu 2014 március 6 Kálmán László

Részletesebben

VI. Az iskolában. Mit csinálsz az iskolában? Írok, olvasok, rajzolok, tornázom és énekelek. Mettől meddig vagy az iskolában? 7 óra 20 perctől egyig.

VI. Az iskolában. Mit csinálsz az iskolában? Írok, olvasok, rajzolok, tornázom és énekelek. Mettől meddig vagy az iskolában? 7 óra 20 perctől egyig. VI. Az iskolában A. Mit csinálsz az iskolában? Írok, olvasok, rajzolok, tornázom és énekelek. Mettől meddig vagy az iskolában? 7 óra 20 perctől egyig. B. Zsuzsa: Reggel 7.35 perckor már az iskolában vagyok.

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 13. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 16. Félévközi ZH 45 perc open-book, Arnold-Choi 2 3. Témaválasztás házi dolgozatra Témaválasztás házi dolgozatra

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 5. Ismétlés: igeragozás (gutturálisok) Témaválasztás házi dolgozatra Arnold & Choi 3.3: igemódok A perfectum

Részletesebben

Pragmatika, tipológia. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 27.

Pragmatika, tipológia. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 27. Pragmatika, tipológia Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 27. Bevezetés Szemantika: szó szerinti jelentés Pragmatika: szándékolt jelentés Nyelv a tényleges használatban

Részletesebben

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? 1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni

Részletesebben

Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI

Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az

Részletesebben

A GIMNÁZIUM HETEDIK OSZTÁLYA SZÁMÁRA ( leadási határidı: 2014. )

A GIMNÁZIUM HETEDIK OSZTÁLYA SZÁMÁRA ( leadási határidı: 2014. ) 1 PETİFI PÁLYÁZAT LATIN NYELVBİL A GIMNÁZIUM HETEDIK OSZTÁLYA SZÁMÁRA ( leadási határidı: 2014. ) I, Fordítsd le a következı szövegrészletet! Ügyelj a szép, helyes, magyaros megfogalmazásra! A feladat

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI 2011 Barabás Péter AZ EGYENLETESEN GYORSULÓ MOZGÁS VIZSGÁLATA Lejtın leguruló golyó (vagy kiskocsi) gyorsulásának mérése különbözı meredekség esetén. hosszú

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. november 22. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal és a negyedévi zh-val kapcsolatban igék ragozása ע "ו és ל "א

Részletesebben

MONDATFELDOLGOZÁS MAGYAR AGRAMMATIKUS AFÁZIÁSOKNÁL. Mészáros Éva

MONDATFELDOLGOZÁS MAGYAR AGRAMMATIKUS AFÁZIÁSOKNÁL. Mészáros Éva MONDATFELDOLGOZÁS MAGYAR AGRAMMATIKUS AFÁZIÁSOKNÁL Mészáros Éva DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 2007 1.A disszertáció célja A disszertáció tárgya a mondatfeldolgozás vizsgálata magyar anyanyelvő agrammatikus

Részletesebben

2010.09.07. Automatizáltsági fok Rugalmasság Elrendezés Szervezési forma

2010.09.07. Automatizáltsági fok Rugalmasság Elrendezés Szervezési forma Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Szerelési rendszer jellemzıi Automatizáltsági fok Rugalmasság Elrendezés Szervezési forma

Részletesebben

Lenni vagy nem lenni?

Lenni vagy nem lenni? Lenni vagy nem lenni? nyelvtani feladatok Alapszabályok / Basic Rules o A mondatban van olyan szó, amelyik a Hol? kérdésre válaszol van, vannak When there is a word in the sentence that responds to the

Részletesebben

Morfológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 4. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Morfológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 4. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Morfológia Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 4. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szótan: Mi a szó? Definiciók: Alaktani: a szavak az első prefixumtól ( előtoldaléktól ) az utolsó

Részletesebben

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere A nyelvészet története 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere Ókor A nyelv romlása Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) Nyelvészt célja: az

Részletesebben

Ich komme aus Bonn

Ich komme aus Bonn Ich komme aus Bonn Ich komme aus Bonn, Bonn liegt am Rhein, mein Freund heißt Paul, er trinkt gern Wein. Wir trinken viel Schnaps, viel Kaffee und Bier. Wir sind typisch Deutsch, Ja! So sind wir! Én Bonnból

Részletesebben

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba

Részletesebben

MAGYAR NYELVİR. A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája * 1. Bevezetés

MAGYAR NYELVİR. A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája * 1. Bevezetés A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája 373 MAGYAR NYELVİR 133. ÉVF. * 2009. OKTÓBER DECEMBER * 4. SZÁM A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája * 1. Bevezetés Az alább olvasható írásban

Részletesebben

formalizmusa Egy morfológiai elemző kimeneti formalizmusának három, egymásnak gyakran

formalizmusa Egy morfológiai elemző kimeneti formalizmusának három, egymásnak gyakran Általános célú morfológiai elemző kimeneti formalizmusa Kornai András, Rebrus Péter, Vajda Péter Halácsy Péter, Rung András, Trón Viktor Kivonat Az alábbi írásban egy a szóalakok morfoszintaktikai ábrázolására

Részletesebben