VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET"

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 92. szám november Biedermann Zsuzsánna Az amerikai pénzügyi szabályozás története 1014 Budapest, Orszagház u. 30. Tel.: Fax:

2

3 3 BEVEZETÉS 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött másodrendű jelzálogpiaci válság kirobbanásakor számos szakértő nyilatkozott úgy, hogy elszigetelt jelenségről van szó, amely nem fenyegeti a világpiacokat. A problémák azonban fokozatosan átterjedtek az amerikai, pénzügyi szférára, és a szakadék szélére sodorták a globális pénzügyi rendszert, majd az egész világgazdaságot. A másodrendű jelzálogpiaci válságként induló és a reálszférára fokozatosan átterjedő recesszió felvetette a kapitalizmus örök kérdését: vajon adekvát szabályozással megelőzhetőek lettek volna a piaci zavarok? A pénzügyi szektor hozaméhsége miatt mesterségesen, hitelekből felpumpált fogyasztás, az értékpapírosított termékek piacának komplexitása, a jó és rossz befektetések megkülönböztethetetlensége, valamint a pénzügyi szektorban elburjánzott bennfentes ügyletek és etikai szempontból megkérdőjelezhető összefonódások miatt az amerikai pénzügyi piacon gyökeres változtatásra van szükség, amely csökkenti a hasonló válságok kockázatát. Ebben eleinte egyetértett az amerikai közvélemény és politikai szféra. A válságra adott szabályozói válasz azonban a 2007 óta eltelt három-négy évben az eredeti elképzelésekhez képest felpuhult, veszített szigorából. A következő cikk kísérletet tesz az amerikai pénzügyi szabályozás 1933 utáni rövid történetének feltérképezésére, a válság egyik okának tartott pénzügyi dereguláció folyamatának leírására. Az elemzés igyekszik rámutatni a válság kiváltó okainak és a viszonylag laza amerikai pénzügyi szabályozásnak a kapcsolatára, valamint értékeli a válság hatására született Dodd- Frank Wall Street Reform- és fogyasztóvédelmi törvény hatását az amerikai pénzügyi piacokra. KIS AMERIKAI SZABÁLYOZÁS- TÖRTÉNET Az amerikai gazdaság válságának okai mélyen gyökereznek az amerikai gazdaságtörténetben től az Egyesült Államok az as nagy gazdasági világválság óta nem tapasztalt mélységű gazdasági visszaeséssel küzd, pedig gazdasága korábban hosszú évtizedekig virágzott, az ázsiai pénzügyi válság és a hazai pénzügyi gondok nem voltak hosszú távon negatív hatással a gazdasági növekedésre, így a pénzügyi piacok és cégek rugalmasságába és alkalmazkodó készségébe vetett hit egyre csak nőtt. A tőzsde 1929-es összeomlása után fogadták el Amerikában a Glass-Steagall törvényt, amelynek célja a spekuláció korlátok közé szorítása volt, többek között úgy, hogy szétválasztották a befektetési és kereskedelmi banki tevékenységeket, 1 és falat húztak a bankok és brókercégek 2 közé. A tör- 1 Commercial banking (kereskedelmi banki) tevékenység: betétképzés, kölcsönnyújtás, garancia, leszámítolás, készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása, jótállás. Investment banking (befektetési banki) tevékenység: beruházási javak finanszírozása, fedezeti ügyletek, vagyonkezelés, értékpapírügyletek: Corporate Finance: értékpapír-forgalom, hedge, termin, opció, vállalkozásfinanszírozás tőzsdei segítséggel, tőzsdei bevezetés. Asset Management: vagyonkezelés, portfoliókezelés. Mergers and Acquisition: fúzió és tanácsadás. 2 Amerikai típusú intézmény-besorolás:

4 4 vény azt volt hivatott megakadályozni, hogy a bankok meggondolatlanul kockáztatva ügyfeleik pénzét a csőd szélére sodródjanak, hiszen ha egy kisbetéteseket kiszolgáló bank likviditási problémákkal küzd, gyakran az állam vállalja anyagi megsegítését, a kisbetétesek érdekeit szem előtt tartva. A törvényt Franklin Roosevelt írta alá 1933-ban és 1999-ig volt érvényben. A pénzügyi lobbi már a kezdetektől támadta a Glass-Steagall-törvényt, főként arra hivatkozva, hogy visszafogja a növekedést, mert túlszabályozza a gazdasági szereplők tevékenységét előtt már évtizedekkel parázs viták alakultak ki arról, hogy szükséges-e a Glass-Steagalltörvény. Ezekben a vitákban az amerikai pénzügyi piacok versenyképességének növelése állt szemben azzal az igénnyel, hogy fenn kell tartani a fogyasztói bizalmat, hiszen az emberek csak olyan bankra bízzák a pénzüket, amelynek tevékenységét nem tartják kockázatosnak ben a Kongresszus Kutatási Osztálya közzétett egy jelentést 3, amely a Glass-Steagall törvény melletti és elleni érveket gyűjtötte össze. Ez a jelentés felhív- Betételfogadásra jogosult (Depository Institute) Kereskedelmi bankok Köztakarékpénztárak Takarék és Kölcsönszövetkezetek Hitelszövetkezetek Betételfogadásra nem jogosult (Nondepository Institute) Finanszírozó társaságok Biztosító társaságok Befektetési bankok, brókercégek Jelzáloghitel bankok Nyugdíjalapok 3 Glass-Steagall Act: Commercial vs. Investment Banking, Updated June 29, 1987 By William D. Jackson, Economics Division, Congressional Research Service 9065/m1/1/high_res_d/IB87061_1987Jun29.pdf Letöltve: ja a figyelmet arra, hogy a Glass-Steagall törvény célja a bankrendszer integritásának megőrzése, a pénzügyi visszaélések megelőzése és a túlzott tőzsdei spekuláció visszaszorítása. Megállapítja továbbá, hogy a bankok számos új befektetési formát, pénzügyi eszközt dolgoztak ki 1933 óta, amelyek az értékpapírokra emlékeztetnek, a brókercégek pedig olyan termékeket fejlesztettek, amelyek a kölcsönök és betétek jellemzőivel bírnak. Tehát a pénzügyi szektor szereplői minden lehetséges módon igyekeztek már 1987-ben megkerülni azt a falat, amelyet a törvény a bankok és brókercégek közé emelt. A világon végigsöprő pénzügyi dereguláció (példaként az Egyesült Királyságot, Kanadát és Japánt említi) fokozta a pénzügyi élet szereplőinek nyomását a törvényhozásra, hogy könnyítsenek a szabályokon. AZ 1999-BEN HATÁLYBA LÉPŐ GRAMM-LEACH-BLILEY (PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓ- JA) TÖRVÉNY HATÁSA AZ AMERIKAI PÉNZÜGYI RENDSZERRE Szerintem tíz év múlva visszanézünk majd és azt gondoljuk, nem kellett volna ezt tennünk. De megtettük, mert elfelejtettük a múlt tanulságait, és hogy ami ban igaz volt, az 2010-ben is igaz lesz. 4 (Byron Dorgan szenátor a Glass-Steagall felülbírálása után) A Glass-Steagall-törvény azon előírását, amely szerint a bankok nem birtokolhatnak más pénzügyi tevékenységgel foglal- 4 David Leonhardt: Washington s Invisible Hand September28, /28wwln-reconsider.html?pagewanted=print Letöltve:

5 5 kozó céget, november 12-én a Gramm-Leach-Bliley törvénnyel felülbírálták. 5 A pénzügyi lobbi sokáig és szívósan dolgozott a Glass-Steagall törvény bizonyos eredményeinek eltörléséért, a pénzügyi szabályozási környezet lazításáért. Számos szakértő ebben látja a napjaink válságához vezető első lépést, hiszen többek között a szigorú szabályok garantálták az értékpapírosításra épülő keletkeztetőszétosztó modell és a jelzáloghitelezés többé-kevésbé megbízható működését. A törvénymódosítás lényegesen megkönnyítette az amerikai pénzügyi szolgáltatók működését. Olyan pénzügyi óriásvállalatok létrejöttét mozdította elő, amelyek kombinálhatták a korábban elkülönülő pénzügyi tevékenységeket: biztosítást, portfoliókezelést, jegyzési garancia vállalását és a kereskedelmi banki működést. A Pénzügyi Szolgáltatások Modernizációja Törvény keretében lehetőség nyílt arra, hogy pénzügyi konglomerátumok jöjjenek létre, amelyeknek egy része a biztosítási szektorba, egy vagy több másik része pedig a befektetési vagy banki szektorba tartozott. Többek között a Gramm-Leach-Blileytörvénynek köszönhetően alakultak tehát ki a túl nagy (too big to fail) pénzintézetek, amelyek a válság során állami segítségre, tőkeinjekcióra szorultak. Utólag számos elemző illette kritikával a túl nagyra nőtt intézményeket: erkölcsi kockázatot (moral hazard) jelent, hogy ezek a góliátok abban a biztos tudatban építik pozícióikat, hogy méretük miatt a kormányzat úgysem hagyja bedőlni őket, és az esetleges túlzott koc- 5 Office of the Controller of the Currency: Economics Working Papers, WP (April) The Repeal of Glass-Steagall and the Advent of Broad Banking, James R. Barth, R. Dan Brumbaugh Jr. and James A. Wilcox, by-type/economics-working-papers/ /wp pdf, Letöltve: kázatvállalás miatti veszteségeket az adófizetők pénzéből majd úgyis kifizetik. Tény, hogy az óriásbankok általában akkor is számíthatnak állami segítségre, ha rosszul gazdálkodnak, és piaci visszaesések idején kevésbé ragaszkodnak a likviditásproblémák saját erőből történő megoldásához, mint kisebb társaik. A fent említett erkölcsi kockázat ellenére ezt a változást Amerikában azért tarthatták szükségszerűnek a törvényhozók, mert a pénzügyi szolgáltatások kereslete az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megváltozott (például megnőtt a nyugdíjas megtakarításokkal kapcsolatos befektetések iránti igény), ennek következtében világszerte bővült a hagyományos pénzügyi tevékenységekkel foglalkozó intézmények működési köre, tradicionálisan egy másik pénzügyi szektorba tartozó intézmény által végzett tevékenységekkel. A bankok és biztosítók együttműködéséből kialakuló konglomerátumok számos országban a gazdasági élet kulcsszereplőivé váltak (Belgium, Hollandia, Ausztrália) 6, és az amerikai nagybankok versenyhátrányban érezték magukat a szigorú szabályozás miatt. A törvény megkülönböztette az ún. pénzügyi holdingvállalatokat (financial holding company, FHC), amelyek a pénzügyi tevékenységek teljes skáláját végezhetik, azonban ehhez megfelelő tőkeellátottsággal, kockázatkezeléssel és hitelminősítéssel kell bírniuk (ezek a feltételek a fiókintézményekre is érvényesek voltak és a holding bankjai és leányvállalatai közötti tranzakciókat is korlátozták). A pénzügyi intézmények felügyeletét a törvény funkcionális alapokon szervezte meg, azaz a tevékenységi köröktől függően 6 Szüle Borbála: A pénzügyi konglomerátumok létrejöttének kockázati hatásai, Közgazdasági Szemle, 53. évf., július augusztus, pp

6 6 az ellenőrzést a Federal Reserve, a tőzsdefelügyelet (S.E.C.), az árutőzsde szabályozási szerve (Commodity Futures Trading Commission- CFTC) és az állami biztosításfelügyelet látta el, a pénzügyi holdingok átfogó felügyeletét pedig a Federal Reserve végezte. A funkcionális szabályozás a bankok tevékenységére is kiterjedt, azaz az értékpapír-kereskedelmet, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet a S.E.C., biztosítási tevékenységet pedig az állami biztosítási hatóságok felügyelték. 7 A befektetési és kereskedelmi banki tevékenységek határait összemosó törvény pozitívuma volt, hogy az amerikai pénzügyi szolgáltatók ezután fel tudták venni a versenyt a pénzügyi konglomerátumokkal a nemzetközi piacokon. Az éles versenyben azonban az összeolvadó, új pénzügyi tevékenységekbe kezdő szolgáltatók egyre gyakrabban megfeledkeztek az óvatosságról és áttekinthetőségről. Ráadásul a kereskedelmi bankok beletanultak a kockázatosabb befektetési banki tevékenységekbe. Mivel nagyon sokféle tevékenységet végeztek egyazon intézmény falai között, a közös érdekeltségek óhatatlanul érdekkonfliktusokat szültek, és ennek hosszú távon a befektetők látták kárát. Ha a részvényelemzők és a befektetési bankárok egy intézménynél dolgoznak, akkor könnyen előfordulhat, hogy problémákkal küzdő cégek részvényeit ajánlják elsőrangú befektetésként ügyfeleik számára. A bankárok pedig könnyedén elkezdhetnek együttműködni a problémás cégek vezetőivel. 8 7 Senate Banking Committee, Committee Documents Online 106th Congress, Executive Summary of S. 900, The Financial Services Modernization Act of 1999, Letöltve: Marján Attila: Az európai pénzügyi szolgáltatási szektor és a gazdasági és monetáris unió, Ph. D. A pénzügyi rendszer felügyeletének problémáit jelezte már az Enron csődje körül kialakult botrány is. Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának egyik bizottsági vizsgálata október elején szabálytalanságokat hozott nyilvánosságra a tőzsdepiaci felügyeletnél, de felelőssé tett hitelminősítőket, könyvvizsgálókat és elemzőket is. A felmerült szabálytalanságok miatt 2002 novemberében lemondott a tőzsdefelügyelet vezetője Harvey Pitt, és főszámvevője, Robert Herdman is. 9 Véleményem szerint a törvény minden negatív hozadéka mellett sem írható napjaink válsága kizárólag az 1999-es törvénymódosítás számlájára, és nem egyszerűen a kereskedelmi és befektetési banki tevékenység összemosásának eredménye. Az 1999-es módosítás azonban nagyban hozzájárult a válság légköréhez : súlyos etikai problémák és összefonódások, érdekütközések alakultak ki a bennfentesség miatt. Ráadásul a pénzügyi konglomerátumok keletkezése az előjátéka volt csupán a too big to fail problémakörnek. Ezek az intézmények mind tulajdonosi szerkezetükben, mind tevékenységeiket tekintve, túlságosan összekapcsolódtak egymással és olyan komplex rendszert alkottak, ahol a szereplőket már képtelenség volt függetleníteni egymástól. Azaz, ha bármelyik szereplő elveszti az egyensúlyát, a többiek dominó módjára követik. A következő részben a befektetési banki tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szektort tárgyalom, illetve megpróbálok rávilágítani, hogy a jelzáloghitel-alapú értékpapírok, valamint a fedezett adósságkötelezvények elterjedése hogyan kapcsolódik a válság kialakulásához. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Világgazdasági Tanszék, p Ibid., p. 66.

7 7 A KELETKEZTETŐ-SZÉTOSZTÓ MODELL SÉRÜLÉSE A jelzáloghitelezésnek Amerikában nagy hagyománya van. Míg a társadalom nagy része jellemzően hitelből finanszírozza élete során minden nagyobb kiadását (oktatás, lakásvásárlás, gyermekek taníttatása, stb), az életpályájuk későbbi szakaszába lépő gazdasági szereplők, illetve a különféle biztosítók és alapok általában megtakarításokkal rendelkeznek. A pénzügyi termékek piacának egyik legfontosabb feladata, hogy mindkét fent említett csoport befektetési igényeit kielégítse. Ez pedig az értékpapírosítás folyamata során valósul meg, amelyet eredetileg 1970-ben kezdtek alkalmazni. A szakirodalomban számos definíciót olvashatunk, Nádasdy a következőképpen ragadja meg a jelenség lényegét: Az értékpapírosítás folyamata során pénzügyi követelések egy csoportját különítik el jogi és gazdasági értelemben, és ezt fedezetként használva ún. eszközzel fedezett értékpapírokat (asset-backed security, vagy ABS) bocsátanak ki a piacra. 10 Az értékpapírosítás során a bankok, mint a folyamat kezdeményezői (originators) az amerikai háztartások hosszú lejáratú hiteleit (amelyek jellemzően ingatlanfedezetű jelzáloghitelek) az amerikai hoszszú távú befektetők (például megtakarításokkal rendelkező háztartások, vagy a nyugdíjalapok, a biztosítók) pénzével finanszírozzák. Ez azért is előnyös számukra, mert a hosszú távú követeléseket rövid távon pénzre válthatják, forrásbevonást valósítanak meg, így elvileg könnyebben 10 Nádasdy Bence: Értékpapírosítás: miért értékpapírosítanak a bankok? Hitelintézeti szemle 2004, Vol. 3, No. 2, pp elkerülhető, hogy likviditási problémák lépjenek fel. Ahogy a Király Nagy Szabó szerzőtrió fogalmaz Egy különleges eseménysorozat elemzése a másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és (hazai) következményei c. cikkében: Illikvid eszközt alakítottak át likvid eszközzé:hosszú lejáratú, nehezen mozgatható jelzáloghitelekből lettek jelentős és mély piaccal rendelkező, jól forgatható, azaz könnyen likvidálható értékpapírok Az értékpapírosítás tárgyát jelentő pénzáramlásnak három olyan alaptulajdonsága van, amelyeket érdemes átalakítani, hogy a végső befektető ízlésének minél inkább megfelelő termékhez jusson: a lejárat, a kamatozás és a hitelkockázat.. 11 A modell nevében szereplő szétosztó kifejezés magyarázata, hogy az eredetileg hitelt nyújtó intézmény szétteríti kockázatát a befektetők között (distribute). Tehát a keletkeztető-szétosztó modell, amely az értékpapírosításra épül, mindegyik résztvevő félnek hasznot hozott: a bankoknak előnyös volt, mert csökkentette a hitelek koncentrációs kockázatát, enyhítette a tőketerhelést és likviditást biztosított a jelzáloghitelezőknek, az értékpapírosítónak pluszbevételt hozott, és diverzifikált pénzügyi termékpiacot kínált az intézményi és magánbefektetőknek. 12 A keletkeztető-szétosztó modell nem kifejezetten amerikai jellegzetesség, minden országban megtalálható, ahol kellően komplex a pénzügyi piac, illetve ahol a különböző életpályaszakaszokra különböző anyagi helyzet, hozzáállás jellemző (fiata- 11 Király Júlia Nagy Márton Szabó E. Viktor: Egy különleges eseménysorozat elemzése a másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és (hazai) következményei, Közgazdasági Szemle, 55. évf., július augusztus, pp Ibid., A szikra a másodrendű amerikai jelzálogpiac és a keletkeztető-szétosztó (OAD) modell c rész.

8 8 lon még hitelt veszünk fel, idősebb korban már megtakarítani igyekszünk). A modell egészen addig jól működött, amíg a keletkező értékpapírok minőségének biztosítása elsődleges volt: a hitelkeletkeztető csak akkor tudott refinanszírozást találni, ha kiváló minőségű hiteleket (azaz gondosan kiválasztott, elsőrangú adósok hiteleit) csomagolt át értékpapírrá. Azonban a dinamikusan fejlődő értékpapírpiacon már a hetvenes években megjelentek az úgynevezett magán-jelzálogpapírok (private labeled, MBS), amelyek alapjául szolgáló hiteleket az állami vagy kvázi állami garanciával működő intézmények nem voltak hajlandóak refinanszírozni (az amerikai lakáspiac tartópilléreinek tekintett Fannie Mae, és Freddie Mac jelzálogtársaságok 13 részvénytársaságként működtek, de törvényben megszabott alapokmánnyal és céllal, és az állam hitelkeretet garantált számukra). A Glass-Steagall-törvény 20. cikkelye előírta, hogy a kereskedelmi bankok nem végezhetnek elsődlegesen értékpapírosítással kapcsolatos tevékenységet, azonban a különböző típusú pénzügyi tevékenységek egy intézményen belüli végzéséért már a hatvanas évektől kezdve lobbiztak a pénzvilág nagyjai ra sikerült elérniük, hogy a kereskedelmi bankok összbevételének maximum öt százaléka befektetési banki tevékenységekből származhasson ben ezt korlátot felemelték tíz százalékra a pénzpiaci szereplők nyomására, 1990-ben pedig a J.P. Morgan még a Fed explicit hozzájárulását is megszerezte az értékpapírosításhoz! 1996-tól engedélyezték a bankholdingoknak, hogy jövedelmük maximum 25 százaléka értékpapírosítással foglalkozó leányvállalataikból származzon. Ez az intézkedés gyakorlatilag végképp felülírta a Glass-Steagall-törvény 20. cikkelyét, és a kereskedelmi bankok egyre gyakrabban adták tovább jelzáloghiteleiket értékpapírba csomagolva különféle befektetőknek ben a Glass-Steagall-törvény felülírása hivatalosan is engedélyezte a bankoknak, hogy a hitelpiac virágzó területére lépjenek. Együttműködhettek a jelzáloghiteleket létrehozó vállalatokkal, kölcsönt adhattak olyan ügyfeleknek, akik nem rendelkeztek megfelelő fedezettel és tovább is adhatták ezt a kölcsönt strukturált pénzügyi eszközök formájában más befektetőknek. A hiteleket csoportosították és jelzáloghitelalapú értékpapírokat és fedezett adósságkötelezvényeket hoztak létre. A Gramm-Leach-Bliley törvény elfogadása után a bankok még kevésbé figyeltek oda, hogy milyen minőségű jelzáloghiteleket csomagolnak át, hiszen hitelportfóliójuk egy része átkerült a befektetőkhöz, így azok a bank mérlegén kívülre kerültek (leegyszerűsítve: már nem a bankok gondja volt, hogy az adós fizet-e). 15 A bankok egyre több hasznot reméltek a látszólag egyre kevésbé kockázatos hitelektől (hiszen a kockázatokat elvileg szétterítették a szerep- 13 Fannie Mae, azaz FNMA (Federal National Mortgage Association), Ginnie Mae, azaz GNMA (Government National Mortgage Association) és Freddie Mac, azaz Federal Home Loan Mortgage Corporation, feladatuk röviden a jelzáloghitelezés finanszírozásának biztosítása. Felvásárolják a jelzálog-követeléseket a hitelező pénzintézetektől, majd ezekre építve származékos termékeket - jelzáloghitellel fedezett értékpapírokat - bocsátanak ki, ily módon biztosítva és növelve az elsődleges jelzáloghitelezés tőkeforrását. 14 Private Broadcasting Company: The Long Demise of Glass-Steagall a következő forrásokra támaszkodva: Frontline interjúk a The Wall Street Fix számára, The New York Times, The Wall Street Journal, The Washington Post, Time, Fortune, Business Week cikkek, frontline/shows/wallstreet/weill/demise.html, Letöltve: december BÉT havi elemzés: július, Az értékpapírosítás, julius.pdf, Letöltve:

9 9 lők között). Egyre többször adtak hitelt megfelelő körültekintés nélkül, a kockázatokat a mérlegen kívülre tolva az értékpapírosítás során. A mennyiségi szempont megelőzte a minőségit, a keletkeztetőszétosztó modell már nem csak a megbízható adósok hiteleit szórta szét a piacon. Az alacsony minőségű hitelek ugrásszerű megnövekedését az ingatlanberuházási kampányok, illetve a lakásvásárlási láz is táplálta. Ez utóbbit társadalmi tényezők, és maga a kormány is ösztönözte. A MÁSODRENDŰ ADÓSOK ÉS AZ EGY- RE KOMPLEXEBB PÉNZÜGYI TERMÉKEK Ezzel egyidejűleg már az 1990-es évek elejétől kezdett robbanásszerűen növekedni a másodrendű adósokhoz (akik nem vagy kétes hitelmúlttal rendelkeznek) kapcsolódó másodrendű ingatlanhitelezési piac. Számos amerikai cég az 1980-as évektől olcsóbb munkaerejű országokba helyezte át a termelését, ezért amerikaiak ezreitől váltak meg. A középosztály lassan kezdett anyagilag leszakadni, a politikai nyomás pedig erősödött, hogy a hitelhez jutás könnyítésével oldják meg a problémákat. Az alacsony keresetű vevőnek is lehet ugyanolyan szép háza, mint bárki másnak hangsúlyozta Bush akkori amerikai elnök 2002-ben. 16 A könnyített hitelfelvételi eljárás, az alacsony kamatok és a folyamatosan növekvő ingatlanárak miatt a másodrendű hitelfelvevők egyre nagyobb arányt képviseltek a jelzáloghitelpiacon ben még az összes amerikai jelzáloghitelnek 5 szá- 16 President George W. Bush addresses the White House Conference on Increasing Minority Homeownership at The George Washington University Tuesday, Oct. 15, 2002, Letöltve: 2008.július 31. zalékát tették ki a másodrendű hitelek, 2007-re azonban ez az arány már 15%-ra növekedett. 17 A magán-jelzálogpapírok tulajdonosai (MBS) éppen, mint az állam-közeli ügynökségek a saját papírjaik esetében hiteljavító (credit-enhancement) lépéseket hajtottak végre: hitelbiztosítást vettek erre szakosodott biztosítóktól, illetve a nagy hitelminősítőkkel minősíttették papírjukat. A másodrendű ingatlanhitelezési piac felfutásával párhuzamosan az értékpapírosított termékek között is egyre több másodrendű hitelekre épülő magán-értékpapír fordult elő és a befektetők a hasonló besorolások miatt egyre nehezebben tudták megkülönböztetni a jó minőségű, elsőrangú papírokat a kevésbé jó minőségűektől a fokozatosan szennyeződő piacon. 18 Ha ez nem lett volna elég, az értékpapírosítást kezdeményezők (originátorok) szívesen alkalmazták az ún. ratings shoppingot, vagyis válogattak az ügynökségek, a megkapható minősítések között. 19 Nem csak a másodrendű adósok nehezítették a tisztánlátást az egyre komplexebbé váló pénzügyi piacokon, hanem a pénzügyi innovációk is. A pénzügyekben jártas szakemberek számtalan új, komplex befektetési lehetőséget dolgoztak ki, amelyek célja a kockázat szétterítése és a pénzügyi piac komplexitásának (a befektetési lehetőségek számának) növelése volt. Az értékpapírosítás során előfordult, hogy különböző tulajdonságokkal bíró jelzáloghiteleket kapcsoltak egybe, de később már különféle hiteleket, kötvényeket is beválogathattak egy-egy csomagba, amelyekből fedezett adósságkötelezvényeket alakítottak ki. A kombiná- 17 Király-Nagy-Szabó Ibid. 19 Móra Mária: Mi a teendő? Kiútkeresés a másodrendű jelzálogpiaci válság nyomán, Hitelintézeti Szemle, Vol. 7, No. 5, pp

10 10 cióknak csak a fantázia szabott határt. Ezeket a kötelezvényeket már egyre nehezebb volt- még egy pénzügyi szakértő számára is- reálisan minősíteni. Egyre több esetben fordult elő, hogy csak a fedezett adósságkötelezvényt eredetileg összeállító szakember tudta világosan megítélni a kockázat mértékét. Ennek ellenére a hitelminősítők a vállalati kötvényeknél már bevált kockázatelemzési módszereket alkalmazták a fedezett adósságkötelezvényekre is. A válságot megelőző folyamatos gazdasági növekedés elrejtette a fedezett adósságkötelezvényekhez kapcsolódó kockázatokat, és a befektetők hajlamosak voltak elfeledkezni a pénzügyi innovációk esetleges illikviditásáról, amíg magasak voltak a hozamok. Az értékpapírosítók pedig a szükségesnél kisebb tőkehányadot tartottak (többszörös tőkeáttételek halmozódtak fel a rendszerben, így meg lehetett sokszorozni a nyereséget, de sajnos később a veszteséget is), mert elsődleges szempontjuk volt a minél nagyobb mértékű likviditásbevonás és jutalék elérése. 20 A tőkeáttételekhez kapcsolódó másik jellegzetes befektetési fajta, amely igen népszerűvé vált az elmúlt 25 évben, a derivatív (forward, swap, futures, opciós) ügyletek, amelyek egy ún. alaptermékből származnak (például a Goldman Sachs-ra kötött decemberi lejáratú határidős kontraktus alapterméke vagy mögöttes terméke a Goldman Sachs részvény). A származékos ügyletek meglehetősen nehezen áttekinthető pénzügyi eszközök, mivel a mögöttes kockázatokat, valamint ebből adódóan a termékek tényleges piaci értékét éppen a származékos jelleg miatt nehéz felmérni. Ráadásul a derivatív termékeknek virágzó piaca alakult ki a tőzsdén kívül (over-the-counter, 20 Szanyi OTC), sokkal szabályozatlanabb körülmények között, amely tovább nehezítette a tájékozódást az egyre áttekinthetetlenebb ügyletek tengerében. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megfelelő szabályozásának hiánya nagyban hozzájárult a nemzetközi pénzügyi válság kialakulásához. A derivatívákat a magasabb hozamra, alacsonyabb finanszírozási költségekre törekvés hozta létre. A derivatív termékekkel a válság előtt általánosságban sokkal magasabb hozamot lehetett elérni, mint a betéti kamat esetében, a befektetési lehetőségek széles spalettáját kinálták és a befektetett összeghez képest magas megtérülést. Ez azonban nem a derivatív ügyletek kockázatmentes jellegéből, hanem a hozzájuk kapcsolódó túlzottan optimista spekulációkból adódott. A magas tőkeáttételek miatt az eredetileg befektetett összeg többszörösét is elvesztheti a befektető, ha kedvezőtlen spekulatív pozíciót vett fel. 21 A komplex pénzügyi innovációk piacának átláthatóbbá tétele már Clinton amerikai elnök idején is többször napirendre került, azonban nem történt előrelépés az ügyben. Clinton egy 2010 áprilisában adott interjújában elismerte, hogy hibát követett el, amikor nem próbálta meg részletesebben szabályozni 22 a pénzügyi piacnak ezt a szegmensét, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Bush és pénzügyi szakértői voltak, akik igazán szabadjára engedték 23 a tőzsdefelügyeletet és az egész pénzügyi szabályozó rendszert. 21 Bencsik Mária: Modern pénzügy fejezetek. Oktatási segédlet. BMF. KGK. SZVI. Bp , pp ABC News, Jack Tapper interjúja Bill Clinton volt amerikai elnökkel, view?i=0d4_ &comments=1&jwp_ver sion=4, Letöltve: I think what happened was the SEC and the whole regulatory apparatus after I left office was just let go.

11 11 A termékinnovációk nemcsak az értékpapírokat érintették, a hitelkonstrukciók is számos változáson mentek keresztül: számos esetben változtatható kamatozású, alacsony induló törlesztésű hitelek jelentek meg a piacon, ezeket pedig sokszor éppen a másodrendű adósok vették igénybe. Ahogy Király Nagy Szabó is kiemelik az Egy különleges eseménysorozat elemzésea másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és (hazai) következményei c. cikkükben: ebben az ügyfélkörben az átlagnál magasabb volt a lazább feltételekkel, ügynökön keresztül, alacsony kezdő törlesztőrészlettel folyósított hitelek aránya (p. 580.). A KONJUNKTÚRA VÉGE Amíg kedvezőek voltak a külső körülmények, addig a fent leírt rendszer működését senki nem kérdőjelezte meg. Többek között azért sem, mert mindenki jól járt: az adósok hitelt kaptak (esetleg az objektív mérlegelés hiánya miatt), a bankok egyre több és több hitelt adtak 24, így profitjuk elegendő volt a részvényesek osztalékának és a vezetőség bónuszának finanszírozására is. Az értékpapírokat csomagolók zsebre tették a jutalékot, a megtakarítók pedig a kockázat észlelése nélkül jelentős hozamot realizáltak. Ez az ideális állapot azonban csak addig tartott, amíg felfelé ívelt a piac. Azonban amint a túlpörgött gazdaságot lassítani 24 Az Egyesült Államokban a pénzintézetek már nemcsak az új lakások eladási árainak 80 százalékát hitelezték, hanem a 100 százalékát, majd 120 százalékát is, hisz az új lakásokat új bútorokkal, új háztartási gépekkel be is kell rendezni. in Bánfi Tamás-Kürthy Gábor- Bánfi Attila: Pénzügyi szabályozók a válság után, Délkelet-Európa, International Relations Quarterly, Vol.1. No _M_E_BAT-KG.pdf, Letöltve: akaró központi bank kamatot emelt (egy százalékról 5,25 százalékra 2004 júniusától 2006 júniusáig 17 lépésben) 25 számos másodrendű adós vált fizetésképtelenné megemelkedő hitelkamatok miatt. Ahogy emelkedett a kamatszint, az ingatlanárak növekedése megállt, majd drasztikus zuhanásba kezdett. Ezért sok esetben a fedezetnek használható ingatlanok eladhatatlanná váltak, vagy vételáruk nem fedezte a fellépő szolvenciaproblémákat. Eközben a 2007 előtt fedezett adósságkötelezvényeket vásárló befektetők az esetleges veszteségektől (jogosan) tartva igyekeztek megszabadulni papírjaiktól, amelyek azonban sok esetben szintén eladhatatlannak bizonyultak. A bedőlő jelzáloghitelek lavinát indítottak el, 2007 áprilisában csődbe ment az egyik legfontosabb subprime jelzáloghitelező, a New Century Financial júniusában a Bear Stearns brókerház több mint hárommilliárd dollárral volt kénytelen kisegíteni két bajba jutott hedge fund alapját júliusára közel 30 pénzintézet egyensúlyozott a csőd szélén a fizetésképtelenné vált jelzáloghitel-adósok miatt. 26 Amerika és a világ legnagyobb pénzintézetei: a Citigroup, a Merrill Lynch, a Lehman Brothers, a Bank of America, a Wachowia, hatalmas veszteségeket jelentettek 2007 negyedik negyedévére elején a Bear Stearns-t az amerikai kormány közbenjárására- jóval a piaci ár alatt felvásárolta a JP Morgan Chase júliusában az állam kénytelen volt átfogó segítséget nyújtani a Fannie Mae és Freddie Mac jelzáloghitelező kormányhoz közeli 25 Forrás: 26 Pete Péter: Súlyos, nem életveszélyes, HVG, No. 14, 2009, pp

12 12 ügynökségeknek (azóta már államosításukra is sor került) szeptember 15-én csődöt jelentett a Lehman Brothers, ez volt az eddigi legnagyobb csőd az amerikai piacokon. A bank mérlegfőösszege 639 milliárd dollárral több mint tízszerese volt a korábbi rekorder Enronnak. 28 A Bank of America felvásárolta a Merrill Lynchet 44 milliárd dollárért, az AIG biztosítótársaságba pedig a Fed pumpált 85 milliárd dollárt. 29 Az események sokkolták a világ pénzpiacait: a tőzsdék zuhanni kezdtek, kiszáradtak a bankközi piacok (mivel a bankok nehezen tudták felmérni saját, illetve konkurens bankok kitettségét, emiatt egymásban sem bíztak), az állami központi bankok óriási összegeket pumpáltak a bankrendszerekbe a pánik csökkentésére. A bankok likviditásproblémái miatt az egész bizalmon alapuló rendszer megdőlni látszott, a másodrendű jelzáloghitelpiac pedig kis híján maga alá temette az amerikai és az egész nyugati világ pénzügyi rendszerét, és később reálgazdaságát. A folyamatos tőkeinjekcióknak köszönhetően átmenetileg sikerült elkerülni az öszszeomlást, most azonban az országok hatalmas (és egyre növekvő) adósságállománya jelent újabb problémákat. 27 BBC Timeline: Subprime losses (2008), BBC News Letöltve: augusztus Szegő Iván Miklós: A történelem legnagyobb csődje New Yorkban, uzletinegyed/vilaggazdasag/ lehmanbrotherscsod-tortenelmi-rekord-a-new-yorkitozsde-eleteben.html, Letöltve augusztus BBC Timeline AKIK JELEZHETTÉK VOLNA A VESZÉLYT Hogyan fordulhatott elő, hogy sem a hitelminősítő cégek, sem a könyvvizsgálók, sem a felügyeleti szervek nem figyelmeztették a befektetőket, a piacokat a közelgő veszélyre? Hiszen még ha egy tájékozatlan befektető nem is tudja megítélni egy bank vagy brókercég helyzetét reálisan az információhiány miatt, ugyanezt hogy engedheti meg magának egy erre szakosodott szervezet? Hogyan kaphattak közvetlenül a válság előtt pozitív minősítést a csődbe menő és állami pénzügyi segítséget igénylő pénzintézetek és elértéktelenedő papírok? Ráadásul nem ez volt az első eset, amikor nem sikerült helyesen orientálni a piaci szereplőket: a vállalattörténet legnagyobb csődjei közül az Enron és a WorldCom összeomlását sem sikerült előre jelezni. Hitelminősítők A piacot jelenleg három nagy hitelminősítő cég uralja, akik már a jelzálogválság előtt és annak kezdetén is tévedtek előrejelzéseikben, és többek között olyan értékpapírokat és hiteltermékeket minősítettek kiválónak, amelyek nem sokkal később értéküket vesztették. A Moody's, a Fitch és a Standard & Poor's az utolsó pillanatig a legjobb kategóriába sorolták azokat a fedezett adósságkötelezvényeket is, amelyek mögött másodrendű besorolású jelzálogadósok váltak fizetésképtelenné. Először éppen ezek a subprime jelzáloghitelekre alapozott papírok értéktelenedtek el, így az ezekre alapozott értékpapírpiac összeomlott, magával rántva számos pénzintézetet. A hitelminő-

13 13 sítőknek abban is nagy szerepük volt, hogy a válság súlyosbodott: a besorolás (esetleges újbóli) megállapítása nem túl gyakori, így ha változás történik a minősítésben, akkor az jellemzően kései, széleskörű és nagymértékű. Így fordulhatott elő, hogy 2007 második és 2008 első felében néhány hónap leforgása alatt számos papír besorolása AAA-ról (a kötelezettség nagyon nagy valószínűséggel teljesül) CCC-re (jelentős hitelkockázat) változott egy nap alatt (ebben az időszakban a jelzáloghitel-alapú értékpapírokat összesen 1,9 trillió dollárral minősítették le). 30 Számos intézménynek törvényi előírás alapján csak bizonyos arányban lehet alacsony besorolású befektetése, így ők kénytelenek voltak eladásba kezdeni. Akik vásárolhattak volna, a szigorú szabályozások miatt azok sem tehették meg (mert a pénzintézetek csak vagyonuk bizonyos százalékát tarthatják kockázatos befektetésekben, ahogy arról már fentebb szó esett). Tehát maga a rendszer erősítette a negatív visszacsatolást, növelte a pánikot. A keletkeztető-szétosztó rendszer sérülése, a másodrendű adósok arányának megnövekedése, valamint a kockázatosság szempontjából rendkívül nehezen besorolható strukturált befektetési formák nagymértékű elterjedése a piacokon látszólag tehát jó ideig elkerülte a hitelminősítők figyelmét. De vajon valóban csak elkerülték figyelmüket a fokozódó kockázatok vagy érdekeltek voltak a pozitív besorolásban, netán szándékosan tévesztették meg a befektetőket? A hitelminősítő cégek már közel egy évszázada jelen vannak a pénzügyi életben, szerepük Amerikában azután nőtt meg, 30 Charles R. Morris: The Two Trillion-dollar Meltdown- Easy Money, High Rollers, and the Great Credit Crash, Chapter 6: The Great Unwinding, pp , Public Affairs, New York, hogy a tőzsdefelügyelet a hetvenes években a három legnagyobbat Államilag Elfogadott Statisztikai Minősítő Szervnek 31 ismerte el, így hivatalossá tették szerepüket a pénzügyi világban. A döntés egyik célja az volt, hogy a befektetők könnyebben meg tudják ítélni egy portfólióról, vagy pénzintézetről, hogy mennyire kockázatos. Azonban a törvényhozók később megkerülhetetlenné tették a hitelminősítőket: ha egy piaci szereplő el akart adni egy részvénycsomagot, vagy össze akart csomagolni néhány jelzáloghitelt értékpapírrá, akkor feltétlenül szüksége volt a minősítésre. Igaz, hogy ezek a hitelminősítők magáncégek, a véleményük azonban majdhogynem törvényi erőre emelkedett a válságot megelőző évtizedekben. 32 Így fordulhatott elő például, hogy törvény szabályozta, hogy a pénzpiaci alapok nem tarthatták vagyonuk több mint öt százalékát alacsony minősítésű papírokban. A hitelminősítők tevékenységének hitelességével kapcsolatban felmerülő egyik legsúlyosabb probléma, hogy bár magáncégek, tulajdonosi szerkezetük átláthatatlan, és a tulajdonosi körben előfordulnak olyan befektetési alapok vagy bankok is, amelyeket néha minősíteni kell. A három cég ráadásul hiába független egymástól elvileg, mert tulajdonosaik között jelentős átfedések fordulnak elő. Valamint a minősítésért éppen azok fizetnek, akiknek a termékeit be kell sorolni kockázatosság szempontjából. 33 Ahogy Szegő Iván Miklós találóan fogalmazott egyik cikkében: a hitelminősítők a pénzpiacon olyanok, mint a kecske, aki a káposztásba tévedt. 31 Nationally Recognized Statistical Rating Organizations. 32 Oversight of Credit Rating Agencies Registered as Nationally Recognized Statistical, Rating Organizations, Letöltve: Bánfi Kürthy Bánfi 2010.

14 14 A gazdasági rendszer minden szereplője tisztában van azzal, hogy ez a három minősítő cég túl nagy befolyást gyakorol a piacra, hogy hitelességük legalábbis kétes, nagyon nehéz őket kiiktatni a rendszerből. Elvileg természetesen az AAA (tehát a közel kockázatmentes) besorolás még nem jelenti azt, hogy a befektetők máris megveszik az adott terméket. Ez a befektetői döntéseknek csak egyik eleme lehetne. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az állami garancia a hitelminősítők működése fölött, valamint a szabályozási környezet, amely nyíltan támaszkodik a hitelminősítők besorolására, arra indítja a piac szereplőit, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak a besorolásnak. 34 A hitelminősítők túlzott befolyására a legeklatánsabb példa az országkockázatok megítélése: minél roszszabb egy ország besorolása, annál nehezebb, drágább lesz tetemes adósságait tovább finanszíroznia a piacról, növekedni kezd a fizetésképtelenségre kötött biztosítási díjak felára áprilisában portugál közgazdászok jelezték is, hogy feljelentést szándékoznak tenni a három legnagyobb hitelminősítő ügynökség ellen, mert gyanítják, hogy azok manipulálták a piacot, és összehangolták akcióikat (az ezt megelőző hetekben sorozatosan rontották Portugália besorolását). 35 A hitelminősítő intézetek az utóbbi időben hírhedtté vált tevékenységük ellenére szükségesek, hiszen nagyon kevés befektetőnek van türelme, hozzáértése vagy ideje, hogy megállapítsa valamely befektetésről annak kockázatosságát. A működésük körülményei azonban nyilvánvalóan változ- 34 Darren J. Kisgen Philip E. Strahan: Do Regulations Based on Credit Ratings Affect a Firm's Cost of Capital?, April 2009, NBER Working Paper No. w Éltető Andrea: Nincs menekvés, megmentik Portugáliát!, MTA VKI, Vélemények, Kommentárok, Információk, április 11., 227. szám. tatásra szorulnak: el kellene választani őket az állami garanciától és a szabályozástól. A piaci szereplőkben tudatosítani kell, hogy az AAA-besorolás által keltett hamis biztonságérzet nem ment fel senkit az egyéni mérlegelés és felelősség alól, mikor pénzügyi befektetést eszközöl. A minősítő intézeteket padig hathatósan kell emlékeztetni arra, hogy a befektetők téves orientálása milyen súlyos következményekkel járhat az egész pénzügyi rendszerre nézve. Könyvvizsgálók A válságban legalább ennyire érintettek a könyvvizsgáló cégek is. A tőzsdei cégek évente kötelesek beszámolóikat és üzleti jelentéseiket könyvvizsgáltatni. Az elvileg független könyvvizsgálat célja többek között a befektetések minősítésének, és az ennek alapján képzett vésztartaléknak az ellenőrzése. A kockázatok reális felmérése azonban a strukturált pénzügyi befektetések világában nagyon nagy szakértelmet kíván, a könyvvizsgáló szakmának lépést kell(ett volna) tartania a pénzügyi innovációkkal. A könyvvizsgálók szakmai kompetenciájával kapcsolatos másik kétség a könnyvizsgálói piac jellegéből adódik. A tőzsdei cégek könyvvizsgálatainak 90%-át az ún. Big Four tagjai (a négy legnagyobb könyvvizsgáló, a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a Pricewaterhouse Coopers) végzik, azaz négy könyvvizsgáló cég osztozik a piac nagy részén. A könyvvizsgáló cégeken belül a bejegyzett könyvvizsgálók rotációja ugyan megvalósul, azonban a könyvvizsgáló cégek rotációja nem vagy csak annyiban valósul meg, hogy a négy könyvvizsgáló cég adja egymásnak a kilincset, tehát a könyvvizsgáló cégek a könyvvizsgálandó

15 15 cégekkel szoros szimbiózisban élik több évtizedes életüket. 36 Ráadásul gyakran előfordul, hogy pénzintézetek a vállalati hitelezés feltételéül azt szabják, hogy a könyvvizsgálatot csak a Big Four cégek végezhetik. A piac ilyen mértékű koncentráltsága rendszerszintű kockázatokat hordoz és bármelyik cég bukása az egész piacot magával ránthatja. Ráadásul már a könyvvizsgáló cégek is bizonyítottak az Enron-botrány kapcsán, amely az Arthur Andersen bukását is okozta. A négy nagyra ugyanis mind a mai napig jellemző, hogy nemcsak könyvvizsgálói, hanem egyben adótanácsadói munkát is végeznekugyanannál a vállalatnál. Tehát adótanácsokat osztogatnak annál a cégnél, amelynek a mérlegét hitelesítik. Sőt, gyakran előfordul, hogy jövedelmük nagyobb része inkább a tanácsadásból származik. Az Enron-botrányban az Andersen könyvvizsgáló cég vállalati ügyfele megbízásából félrevezető, hamis jelentéseket tett közzé. 37 Az ilyen jellegű együttműködések oka általában az, hogy a vállalatok menedzsmentjével szemben gyakran elvárás az évről évre a növekvő nyereség és részvényárfolyamok, így a könyvvizsgálótól szolidaritást, üzleti partnerséget, jó tanácsokat várnak a vizsgálandó cégek. Bár ezen cégek indoklása szerint a könyvvizsgálói és adótanácsadói részlegek teljes mértékben elkülönülnek egymástól a könyvvizsgáló cégen belül, a gyakorlat mást mutat. Ez pedig nem garantálja a könyvvizsgálói jelentés semlegességét és függetlenségét. A megoldás egyrészt az adótanácsadói és könyvvizsgálói tevékenység teljes szétválasztása, másrészt a piac koncentráltságá- nak hatósági beavatkozással történő csökkentése lenne. A pénzintézetek menedzsmentje A hitelminősítőkön és a könyvvizsgálókon kívül a problémák eltusolásában kulcsszerepet játszott a pénzintézetek menedzsmentje. Az FDIC 38 szerint a vállalatirányítást általánosságban a szervezeti ügyek irányítási folyamataként vagy az elszámoltathatóság biztosítékaként definiálhatjuk. Számos tevékenységet magába foglalhat, mint például az üzleti stratégiák és célkitűzések kijelölését, a kockázattűrő képesség meghatározását, a vállalati kultúra és értékek megteremtését, a belső politikák kidolgozását és a teljesítmény figyelemmel kísérését. A vállalat tisztességes és átlátható működése, csakúgy, mint az elszámoltathatóság, a vállalatirányítás céljának tekinthető. Egyesek szerint a vállalatirányítás egyszerűen nem jelent mást, mint az igazgatóság aktívabb részvételét a vállalat operatív irányításában, míg mások a vállalati demokráciát vagy a részvényesek szélesebb körű bevonását hangsúlyozzák. 39 (kiemelés: B.Zs.) Ha ezt a definíciót tekintjük az amerikai vállalatvezetési etika alapjának, akkor objektíven megállapítható, hogy számos pénzintézet menedzsmentje vétett hibákat a vállalatok átlátható és tisztességes működése, valamint a kockázattűrő képesség meghatározása terén a válságot megelőző időszakban. 36 Bánfi-Kürthy-Bánfi Az Enron-Andersen-ügy, Cégvezetés, 2002/6, Letöltve: Szövetségi Betétbiztosítási Alap 39 Benton E. Gup: Vállalatirányítás (corporate governance) bankok esetében: Számít-e az igazgatóság struktúrája?, Hitelintézeti Szemle, Vol. 6, No. 1.

16 16 A menedzserek elméletileg a tulajdonosok érdekeit képviselik, az ő érdekükben végzik tevékenységüket. Azonban a nagyvállalatok körében az utóbbi néhány évtizedben elterjedt a bónuszrendszer alkalmazása, azaz a menedzserekkel kötött hosszú távú szerződés rögzít egy alapfizetést, ehhez pedig ösztönzőket kapcsolnak. Néhány vállalatnál a pénzügyi szektorban nem ritka, hogy az alapfizetés a jövedelemnek csak töredékét teszi ki - a többi kizárólag a dolgozói teljesítményen múlik. A teljesítmény pedig igen relatív kategória. Erdős Mihály és Mérő Katalin A subprime válság és a pénzügyi szervezetek felügyelése című cikkében olvasható egy tanulságos eset: Volt már arra is példa, hogy a külsős szerződések darabszámától függött a vagyonkezelő vezetőjének bónusza, függetlenül az üzlet nyereségességétől. 40 A vállalatok menedzsmentje arra törekszik, hogy munkáját és a kapcsolódó előjogokat megtartsa, illetve minél több pénzt keressen. 41 Az ösztönzőrendszerek a hoszszú távon fenntartható jövedelmezőség és a betétesek/részvényesek érdekeinek maximális figyelembe vétele helyett sok esetben rövid távú kockázatok vállalására indították a pénzintézetek vezetőit és alkalmazottait egyaránt. Hiszen a legtöbb jutalmat ahhoz kötötték, hogy mennyire sikeres az adott vállalat a piacon. A sikeresség fokmérői pedig általában a piaci részesedés mérőszámai (kötvények száma, bevétel, nyereség), az ügyfélszám növekedése, a gyors piacszerzés, aminek hatására fokozódott a hitelek felelőtlen kihelyezése és a túlméretezett üzletkötési hullám (az ügyfelek rábeszélése a kétes kockázatú, de remek beso- 40 Erdős Mihály Mérő Katalin: A subprime válság és a pénzügyi szervezetek felügyelése, Hitelintézeti Szemle, Vol. 7, No. 5, 516 p. 41 Luc Soenen Tarnóczi Tibor: Vállalati pénzügyek Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pénzügy és Kontrolling Tanszék, pp rolású befektetésekre) a minél nagyobb bónuszok reményében. A válság után a kifizetett bónuszokat nem követelték vissza a betétesek pénzét felhasználva kaszinózó vezetőktől: a Lehman Brothers öt legfelső vezetője 2000 és 2007 között több mint 1 milliárd dollárt keresett, a vállalat csődjét követően mindezt megtarthatták. Sőt, bevett szokássá vált a felmondó vagy elbocsátott cégvezetőknek fizetett hatalmas végkielégítés, az arany ejtőernyő : Stan O Neal a Merril Lynch igazgatói székéből való lemondáskor 161 millió dolláros végkielégítést kapott, miután pedig a vállalatot megmentette az állam, milliárdos bónuszokat osztottak szét. 42 Sok vezető pedig a könyvvizsgálók és hitelminősítők közreműködésével az utolsó pillanatig igyekezett titkolni a vállalat esetleges likviditási gondjait, így már nem maradt más hátra, mint állami segítséggel elkerülni a bedőlést. CHANGE WE CAN BELIEVE IN 43 A pénzügyi rendszer még mindig ugyanazon szabályok alapján működik, amelyek az összeomláshoz vezettek. 44 A válságot megelőző években elharapózott az etikátlan és felelőtlen üzleti magatartás az amerikai pénzügyi életben. A pénzügyi szabályozás nem tudott lépést tartani a pénzpiacok új termékeivel, szolgáltatásaival. Utólag visszatekintve nyilvánvalónak tűnik, hogy az egymást követő kormányoknak töb- 42 Charles Ferguson: Inside Job (Bennfentesek) c. dokumentumfilmje a válság kiváltó okairól és következményeiről. 43 Barack Obama választási kampányának mottója. 44 Obama beszéde január 21-én, amikor bejelenti reformtervét, com/id/ /vp/ # , Letöltve: december 8.

17 17 bet kellett volna tenni a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető problémák ellen és deregulációs hullám helyett inkább a pénzügyi innovációkkal és a bennfentességből adódó visszaélésekkel kapcsolatos új szabályozási rendszert kellett volna kidolgozni. Obama június 17-én tartott beszédében bejelentette az amerikai pénzügyi szektor átfogó reformját. Az elnök elismerte, hogy a XX. század első felében, a nagy gazdasági világválság után alkotott szabályokon túllépett az idő. A globális gazdaság a másodrendű jelzálogpiaci válság kirobbanása előtt olyan pénzpiaci innovációkat teremtett, amelyek korlátozására a szabályozási környezet nem volt alkalmas. Az utóbbi évtizedekben a menedzserek rövid távú eredményeken alapuló bónuszrendszere és juttatásai is hozzájárultak a kockázatvállalási kedv erőteljes megugrásához. A felelősségteljes üzleti magatartás helyett az üzleti életben egyre inkább a vakmerőség, az etikátlan magatartás volt kifizetődő, ez pedig Obama szerint az egész rendszer, és nem egyének hibája. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a piacok és fogyasztók bizalmának helyreállításához a pénzügyi szabályozási környezet alapvető átalakítására van szükség. Az új szabályozás feladata többek között a válsághoz vezető strukturális hibák kiküszöbölése. Természetesen a közvélemény nyomása sem elhanyagolható tényező: a sorozatos állami támogatást igénylő bankmentő akciók következtében a piac láthatatlan kezébe vetett hit gyengült és a szigorúbb szabályozást támogatók köre nőtt. Obama célkitűzéseinek megvalósításához számos kényes lépést kellett volna tenni: a túl nagy pénzintézeteket kisebb egységekre kellett volna darabolni, az értékpapírosítás folyamatát, valamint a derivatív ügyleteket teljes egészében, minden részletre kiterjedően felügyelet alá vonni, megszüntetni a bennfentes kereskedelemre és érdekütközésekre lehetőséget adó pénzügyi konglomerátumokat, részletesebben szabályozni a hitelminősítők és könyvvizsgálók tevékenységét. Ha azonban elolvassuk a Dodd-Frank Wall Street Reform- és fogyasztóvédelmi törvény törvényt, amelyet Obama több mint egy évvel a reformtervek bejelentése után aláírt, azt láthatjuk, hogy az eredeti célok jelentősen módosultak a politikai csatározások folyamán. 45 A törvény alapvető koncepciója is problémás: középpontba helyezi a fogyasztó védelmét, holott a válságot alapvetően nem a fogyasztók tájékozatlansága, hanem a pénzügyi szektor felelőtlen, önérdekkövető magatartása okozta. Igaz, hogy sok esetben kihasználták és félrevezették üzletfeleiket. Azonban a fogyasztó még ha pénzügyi szempontból tájékozott is általában nincs abban a helyzetben, hogy bizonyos banki szolgáltatások (például kölcsön felvétele) esetén feltételeket szabjon. A szolgáltatók és az ügyfelek közötti viszony kölcsönösségen alapul, de nem egyenrangú. A bennfentes visszaéléseken a fogyasztók pénzügyi tájékozottságának növelése mellett fékek és ösztönzők, valamint folyamatos ellenőrzés segítségével lehetne úrrá lenni. 45 A Dodd-Frank Wall Street Reform- és fogyasztóvédelmi törvény célja: az Egyesült Államok pénzügyi stabilitásának elősegítése, a pénzügyi rendszer elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása, a túl nagy, hogy bukjon jelenség megszüntetése, az amerikai adófizetők védelme a tőkeinjekciók beszüntetése révén, a fogyasztók védelme a pénzügyi szektorban elburjánzott visszaélésektől Dodd Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act (Enrolled Final Version - HR 4173) h4173enr.txt.pdf, Letöltve: november 3.

18 18 A TÖRVÉNYCSOMAG FŐBB PONTJAI A következőkben összefoglalom a törvénycsomag fontosabb célkitűzéseit, valamint a törvényben előírt változások esetleges hatását. A túl nagy, hogy bukjon ördögi körének megtörése A túl nagy bankok és pénzügyi intézetek rendszerkockázatot jelentenek. Ahogy Obama fogalmazott egyik beszédében: a túl nagy, hogy bukjon típusú pénzintézetek valósággal foglyul ejtették az amerikai adófizetőket, hiszen a kormány nem tehette meg, hogy hagyja csődbe menni őket. Ha tönkremennek, akkor az egész pénzügyi rendszer és a reálgazdaság is veszélybe kerülhet. A különböző kulcsfontosságú pénzintézetek feltőkésítésére költött dollármilliárdok miatt az amerikai államadósság 2011 augusztusában elérte a 14,580 milliárd dollárt, azaz meghaladta az Egyesült Államok tavalyi 14,526 milliárd dolláros GDP-jét. 46 Amerika nem engedheti meg magának, hogy még többet költsön bankmentő akciókra. Éppen ezért a túl nagy pénzintézetek működését a törvény a korábbinál szigorúbb szabályokhoz köti. A túl nagy bankokat kötelezi egy szabályozó tanács felállítására, amely felülvizsgálná a működésüket. Másrészt előírja, hogy a bankoknak pénzt kell félretenniük arra az eshetőségre számítva, hogy 46 Az Egyesült Államok GDP-arányos államadósságrátája utoljára a második világháború után, ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is csak 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató. esetleg csődbe mennek (nehogy ismét az adófizetők fizessék a számlát). A túl nagy méret meghatározása azonban meglehetősen problematikus, hiszen a nagyság nem mindig a fontosság fokmérője. Rendelkezhetnek kisebb bankok is olyan szerteágazó kapcsolatokkal, hogy bukásuk ellehetetlenítse a rendszert. Egyelőre azonban nem sok konkrét lépést tettek a hatalmas pénzintézetek feldarabolása érdekében, sőt: a sok kisebb pénzintézet megszűnt, vagy a nagyok bekebelezték őket, több pénzintézet fuzionált a válság hatására. A kombinált tevékenységet végző óriáscégek, mint a Goldman Sachs vagy a Morgan Stanley, egyszerre adnak pénzügyi tanácsot ügyfeleiknek, és ugyanakkor el is adnak nekik pénzügyi termékeket, valamint saját számlára is kereskednek. Ezek a tevékenységek olyan érdekütközést feltételeznek, amely a gyakorlatban megkérdőjelezi ezen cégek becsületességét. 47 A törvény hatályba lépésétől kezdve a brókercégek elvileg kötelesek elsőként figyelembe venni ügyfeleik érdekét. Kérdéses, hogy miután továbbra is végezhetik mindkét, érdekütközést eredményező, tevékenységet (tanácsadás, saját számlára kereskedés) ez a gyakorlatban megvalósulhat-e. Ha a törvény a probléma gyökerét kezelné, akkor az ilyen többféle pénzügyi tevékenységet 47 A Goldman Sachs ellen például a S.E.C. eljárást is kezdeményezett egy pénzügyi terméke kapcsán. Az Abacus termék lényege az volt, hogy bizonyos ingatlankötvények árfolyamesésének következménye ellen megvédte a bankot, miközben a bank olyan irányú tanácsokat adott ügyfeleinek, hogy fektessenek be ezekbe a kötvényekbe (miközben ő maga gyakorlatilag ellentétes tőzsdei pozíciót vett fel) A S.E.C. azonban egy 550 millió dolláros pénzbírság fejében (a banknak csupán kétheti profitjával egyenértékű és kb. három százaléka a Goldman Sachs által ben kifizetett jutalmaknak) eltekintett a további vizsgálódástól., in Ibrahim Warde: Az amerikai elnökök jönnek-mennek, a Goldman Sachs marad, Nem fáj a Wall Street feje a bankrendszer reformja miatt. Letöltve: augusztus 4.

19 19 végző óriáscégeket fel kellene darabolnia kisebb egységekre. Így egyrészt csökkenne hatalmas méretük, másrészt megszűnne az érdekütközés lehetősége. A Volcker- szabály A Volcker-szabály, amely a korábbi amerikai jegybankelnök, Paul Volcker nevét viseli, eredetileg teljes egészében megtiltotta volna a bankoknak a saját számlára történő kereskedést, illetve a kockázatosabb alapokba a befektetést. 48 A törvényben előírtak alapján azonban a bankok végül eszközölhetnek kockázatosabb befektetéseket, de ezt csak alaptőkéjük három százalékáig tehetik. Igaz, hogy ez elenyészően kis számnak tűnhet, de a teljes tiltáshoz képest visszalépést jelent. Ráadásul a bankok átmeneti halasztást is kérhetnek, csak re kell maradéktalanul teljesíteniük a Volcker-szabály egyes rendelkezéseit. 49 A Volcker-szabály nem más, mint a Glass-Steagall-törvény aktualizált változata, azaz fő célja a kereskedelmi és betéti banki tevékenység szétválasztása, valamint az adófizetők, ügyfelek védelme a bankok túlzott kockázatvállalásával szemben. A szakirodalomban jelentős vita folyik azzal kapcsolatban, hogy a kétféle banki tevékenység összemosása mennyiben járult hozzá napjaink válságának kialakulásához. Tény, hogy a pénzügyi innovációk elterje- 48 President Obama Calls for New Restrictions on Size and Scope of Financial Institutions to Rein in Excesses and Protect Taxpayers, The White House Office of the Press Secretary, January 21, Letöltve: december Ugyanis számos pénzintézetnek csökkentenie kell tulajdoni részesedését az úgynevezett házon belüli fedezeti alapokban. Ez hosszabb időbe is beletelhet az érintettek indoklása szerint, ezért tűzték ki a viszonylag távoli 2022-es céldátumot. dése és a pénzpiacok globalizálódása időben nagyjából egybeesik a kereskedelmi és betéti banki működés közötti átjárhatóság fokozatos feloldásával. A kétféle tevékenység egyazon intézményen belüli folytatása egészen biztosan növeli a bennfentes kereskedelem, az információkkal való visszaélés, az ügyfelek félreinformálásának kockázatát. Átláthatósági reformok A 600 billió dolláros derivatívapiac 50 átláthatóvá tétele egy másik fontos célkitűzés, és valóban változást hozhatna az értékpapírkereskedekem zavaros világában. A törvény csak standardizált derivatívaszerződések megkötését teszi lehetővé nyílt piacon, az árak és mennyiségek feltüntetésével. A szerződéseket egy harmadik fél is garantálná, aki jót állna az üzletért (azaz ha a szerződő fél esetleg csődbe menne, akkor is kifizetné a befektetőt). A törvény azt is előírja, hogy az értékpapírokkal kereskedő cégeknek legyen egy minimális, meghatározott alaptőkéje, és a bankok válasszák el a derivatív ügyleteiket a kereskedelmi banki tevékenységüktől. 51 Az eredeti javaslatok között szerepelt az is, hogy a bankok kötelesek kiszervezni az összes swap-ügyletet, azonban a törvénybe már egy felhígított változat került be: a kamatrátákhoz, árfolyamokhoz, arany- és ezüstkereskedelemhez kapcsolódó swapügyletek maradhatnak a bankokon belül. Csak a legkockázatosabb csereügyleteket 50 Newsweek: 600,000,000,000,000? Letöltve: november For Securities Industry, Finance Law Could Bring New Light to Derivatives By Edward Wyatt, July 15, 2010, The New York Times, Letöltve: december 8.

20 20 lesznek kötelesek kiszervezni: a mezőgazdasághoz, fém- és energiaiparhoz kötődőeket. Tehát a szabályozás a származékos üzletág körülbelül nyolcvan százalékát a bankokon belül hagyja (a Nemzetközi Fizetések Bankjának statisztikái alapján). 52 Az üzletág átláthatósága a törvény hatására előreláthatólag nőni fog, de a rendelkezések az értékpapírosítás és a túl magas tőkeáttételek rendszerének nem vetnek véget, pedig mindkét jelenség nagyban hozzájárult a gazdaság túlhevüléséhez. 53 Fogyasztóvédelem A pénzügyi reform létrehozza a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Ügynökséget (Consumer Financial Protection Bureau). Korábban a jegybank volt felelős a fogyasztóvédelemért és a nemzeti pénzügyi intézmények biztonságáért is, gyakran ez utóbbira helyezve a hangsúlyt. Az új ügynökségnek joga lesz a hiteltanácsadás, jelzálogpiac, hitelkártyapiac és egyéb banki termékek szabályainak módosításához. Ezen felül feladata lesz az ügyfelek pénzügyi ügyekben való okítása, egyfajta pénzügyi jártasság kialakítása. 54 A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Ügynökség felállításával a fogyasztók érdekei kisebb eséllyel sérülhetnek szerződések aláírásakor vagy pénzügyi termékek vásárlásakor, mint a törvény bevezetése előtt. Az ügy- 52 Letöltve: december Obama's Financial Reform: Winners and Losers, Published: July 19, 2010 in The Week, s-financial-reform-winners-and-losers, Letöltve: december Financial Reform Creates New Consumer Protection Agency. Will it be a Watchdog or Lapdog?, By Eileen Ambrose, July 19, 2010, The Baltimore Sun, Letöltve: január 7. nökség biztosítani fogja, hogy minden egyes jelzálogszerződést és hitelkártya szerződést világos és érthető nyelven fogalmazzanak meg és ne legyenek rejtett költségek vagy növekvő kamatlábak. Mivel az ügynökségnek már a felállítása is nehézkesen zajlik, kétséges, hogy működése mennyiben teremt fogyasztóbarát pénzügyi légkört Amerikában. Obama ellenzéke, a Kongresszusban 2010 novemberében többséget szerző republikánusok szerint a Dodd-Frank törvény visszafogja a gazdasági növekedést és csökkenti Amerika globális versenyképességét. A törvény rendelkezéseinek gyakorlatba történő átültetése elleni fellépésük egyik fókuszpontjává tették a Fogyasztóvédelmi Ügynökség felállításának akadályozását. Javasolták többek között a Volcker-szabály felpuhított, törvénybe került változatának az eltörlését (azaz a bankok kockázatos befektetéseit nem korlátoznák), 55 de az Ügynökség vezetőjére tett javaslatokat is kifogásolták. Kérdéses tehát, hogy akadályoztatása esetén az új intézmény mennyiben lesz képes kijelölt feladatait ellátni. Szavazás a bónuszokról A bónuszokról szavazás segíthetne a hatalmas, ésszerűtlen jutalmak osztogatásának problémáján. A törvény előírásai alapján a részvénytársaságok kötelesek a meghatalmazotti nyilatkozatukban legalább háromévente egyszer szavazást kérni részvényeseiktől a vezetőtestület javadalmazását illetően. A szavazás eredménye 55 Republicans to Put Barney Frank, Bailouts Under Microscope by Dave Wedge, The Boston Herald, Published: 5 November, 2010, bostonherald.com/news/us_politics/view.bg?articl eid= , Letöltve: december 8.

Az amerikai pénzügyi szabályozás története

Az amerikai pénzügyi szabályozás története Biedermann Zsuzsánna Az amerikai pénzügyi szabályozás története A TANULMÁNY A PÉNZÜGYI SZEMLE ELSÕ PHD-PÁLYÁZATÁN II. HELYEZÉST ÉRT EL. ÖSSZEFOGLALÓ: Az Amerikai Egyesült Államok 2007 óta történelmének

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Kategóriák Fedezeti követelmények

Kategóriák Fedezeti követelmények 1 Válasszon kedvére a világ 20 különböző tőzsdéjét leképező 6.000 különböző CFD közül. Az elérhető tőkeáttétel akár 10-szeres is lehet. Long és short pozíció nyitására egyaránt van lehetőség, akár napon

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

A brókerbotrányok tanulságai

A brókerbotrányok tanulságai A brókerbotrányok tanulságai Dr. Windisch László A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök Magyar Közgazdasági Társaság 2015. szeptember 4. 1 Miről lesz szó? 1. A befektetési

Részletesebben

Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében

Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében www.pwc.com Felelősség szélcsendben és viharban Mi az ellenőrző bizottságok szerepe a társaságirányításban? Kihívások a fehér galléros bűnözés kezelésében Együttműködő partnereink Fejéregyházi Attila 2012.

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A másodlagos jelzálogpiaci válsághoz vezető okok és körülmények

A másodlagos jelzálogpiaci válsághoz vezető okok és körülmények A másodlagos jelzálogpiaci válsághoz vezető okok és körülmények hitelintézet centrikusan Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, tudományos rektor-helyettes www.lentnercsaba.com Az előadás felépítéséről,

Részletesebben

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I.

A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1 HORVÁTH EDIT SZOMBATI ANIKÓ A PÉNZÜGYI CSOPORTOK KOCKÁZATA ÉS SZABÁLYOZÁSUK I. A pénzügyi konglomerátumok térnyerése az elmúlt évtizedben rendkívül látványos volt. Az egyelõre

Részletesebben

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre

Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre Az európaiság hatása: a Felügyelet következtetései, feladatok és célok a közeli jövőre AZ EGYSÉGES EURÓPAI PÉNZÜGYI PIAC LEHETŐSÉGEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK FELÜGYELETI INTEGRÁLT PÉNZÜGYI KONFERENCIA Farkas

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés: Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt MAGÁNSZEMÉLYEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt MAGÁNSZEMÉLYEKNEK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Tőkepiaci szabályozási tervek az EU-ban, készülő CESR sztenderdek

Tőkepiaci szabályozási tervek az EU-ban, készülő CESR sztenderdek Tőkepiaci szabályozási tervek az EU-ban, készülő CESR sztenderdek Az OTC derivatívákról, a központi szerződő felekről és az adattárházakról szóló rendelet 1 Előzmények a pénzügyi válság, a Lehman Brothers

Részletesebben

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap. Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti engedély száma: Alapkezelő

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010.

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap Féléves jelentés 2010. I. A Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap (RUVA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen

Részletesebben

Equilor Prognózis 2010. november. FEDezékbe: újabb pénzözön!

Equilor Prognózis 2010. november. FEDezékbe: újabb pénzözön! FEDezékbe: újabb pénzözön! FEDezékbe: újabb pénzözön! Bevezetô Az amerikai jegybank (Fed) Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) következô rendes november 3-i ülésén a piaci várakozás szerint a pénznyomda felújításáról

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26.

K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26. K&H Alapkezelő Zrt. Végrehajtási politikája 2015. május 26. 1 1. Bevezetés A 2014. évi XVI. törvény (KBFTV), a 231/2013/EU Rendelet (ABAK-Rendelet), valamint a 2007. évi CXXXVIII. (BSZT) törvény előírásainak

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

Pénzügyi válság 2008. Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU)

Pénzügyi válság 2008. Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU) Pénzügyi válság 2008 Vélemények és javaslatok az elefántcsonttoronyból Kondor Péter (CEU) Bevezető Élénk diszkusszió az elit egyetemek tanszékein Határozott igény a politikai döntések befolyásolására A

Részletesebben

Hírlevél. » Az FWR válasza a csökkenő jegybanki alapkamatra. » Bővül az e-kivonatok köre. » Még több befektetési alap az FWR-nél

Hírlevél. » Az FWR válasza a csökkenő jegybanki alapkamatra. » Bővül az e-kivonatok köre. » Még több befektetési alap az FWR-nél » Az FWR válasza a csökkenő jegybanki alapkamatra A globális pénzügyi válság kirobbanása után felszökő kamatok jelentős csökkenését figyelhettük meg az utóbbi időszakban. Ebben a kialakult helyzetben felértékelődnek

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft)

PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés. Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E Ft) 1998. dec. 31.( E Ft) PANNON-VÁLTÓ Rt. 1998. éves gyorsjelentés Mérleg adatok 1997. dec. 31.( E 1998. dec. 31.( E A. Befektetett eszközök 777.056 606.959-22 % I. Immateriális javak 1.596 887-44 % II. Tárgyi eszközök 9.455 9.967

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám Magatartási Kódex A lakosság számára hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról Dr. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti l Tanács elnöke Kérdések áttekintése I. Mi a Magatartási

Részletesebben

BLACKROCK GLOBAL FUNDS

BLACKROCK GLOBAL FUNDS FONTOS DOKUMENTUM ÉS AZONNALI FIGYELMET IGÉNYEL. Amennyiben kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket kell tennie, forduljon azonnal tőzsdeügynökéhez, banki ügyintézőjéhez, ügyvédjéhez,

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához 1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló

Részletesebben

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:..

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:.. INFORMÁCIÓ 3. sz. Melléklet a pénzügyi lehetőségekről, befektetési célokről, szakképzettségről és tapasztalatról, kockázatvállalási készségről... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23

Kérdések és Válaszok. A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán. 2013. szeptember 23 Kérdések és Válaszok A Budapest Ingatlan Alapok Alapja illikvid IL sorozat létrehozása kapcsán 2013. szeptember 23 Mi a különbség az ingatlan- és az értékpapír-befektetések között? Az ingatlanalapok egyik

Részletesebben

Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve

Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve Bemutatkozás Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapest, 2015. szeptember 8. Generali Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve Jogi személyiség

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

PEAK. A legjobb dolog, ami a lakossági befektetôkkel valaha történt... INVESTMENT

PEAK. A legjobb dolog, ami a lakossági befektetôkkel valaha történt... INVESTMENT PEAK INVESTMENT A legjobb dolog, ami a lakossági befektetôkkel valaha történt... PEAK INVESTMENT A Peak Investment Plc egy Európai Unióban bejegyzett nyilvános részvénytársaság. Private Equity vállalatként

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013

Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Budapest Ingatlan Alapok Alapja FÉLÉVES JELENTÉS 2013 Alapadatok Rövid neve Elnevezés angolul Rövid név angolul Harmonizáció Az alap típusa, fajtája Futamideje Indulás dátuma Az alapcímlet devizaneme Budapest

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

www.perfectofx.com Az Új Generációs Befektetés

www.perfectofx.com Az Új Generációs Befektetés www.perfectofx.com Az Új Generációs Befektetés Mi mozgatja életünket? Mik azok az alapvető gondolatok, amelyek a mindennapok során motiválnak bennünket? Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy könnyebben

Részletesebben

A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE TÖRTÉNETI ASPEKTUSBÓL

A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE TÖRTÉNETI ASPEKTUSBÓL F L U E N T U M Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences 2015. II. évfolyam 3. szám ISSN 2064-6356 www.fluentum.hu A VÁLSÁGOK TERMÉSZETE

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben