A mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális szabályozás a büntetőjogban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális szabályozás a büntetőjogban"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Konzulens Dr. Váradi Erika A mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális szabályozás a büntetőjogban Gál Nikolett A3DEZ3 Miskolc 2016.

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology Consultant Erika Váradi Dr. Special regulations in criminal law for offenders with mental disorders Nikolett Gál A3DEZ3 Miskolc

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 1. Kóros elmeállapot, mint büntetőjogi fogalom Büntetőtörvénykönyv szabályozása A kóros elmeállapot leggyakrabban előforduló típusai Az orvostudomány és társtudományok kapcsolódása a joghoz 9 2. A kriminálpszichológia és az igazságügyi elmekórtan Deviáns viselkedésről általában A személyiségzavarok eredete A személyiségzavarok meghatározása Paranoid személyiségzavar Szkizoid személyiségzavar Szkizotíp személyiségzavar Antiszociális személyiségzavar Borderline személyiségzavar Hisztrionikus személyiségzavar Nárcisztikus személyiségzavar Dependens személyiségzavar Bipoláris zavarok Szkizofrénia Epilepszia Történeti előzmények A kóros elmeállapot büntetőjogi előzményei Az elmebetegség kezelésének történeti előzményei Az IMEI-ben történő gyógykezelés feltételei és szabályozása A beszámíthatóság véleményezéséről általában Szakértői tevékenység Az IMEI-ben történő kezelés szabályozása A kényszergyógykezelés felülvizsgálata A kényszerítő eszközök alkalmazása Összegezve az IMEI-ben történő kezelés A mentális betegségek kezelése és új intézmények létesítése IMEI által végzett retrospektív felmérés 42 ÖSSZEGZÉS 43 IRODALOMJEGYZÉK 46 JOGSZABÁLYJEGYZÉK 48 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 49 3

4 Bevezetés Szakdolgozatom témája a mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális büntetőjogi szabályozás. Olyan kóros elmeállapotok kerülnek bemutatásra, melyek befolyásolják az elkövető cselekedeteit, azonban büntetőjogi felelősségre vonása vitatott, vagy éppen az adott mentális zavar nem releváns az ügy megítélésében, végül akár eme állapot a büntethetőséget is kizárhatja. Emiatt fontos a büntethetőséget kizáró kóros elmeállapot és a beszámítási képességet befolyásoló, vagy korlátozó tudatállapotok elhatárolása. Az elkövetés pszichológiai háttere és okai mellett, kifejtésre kerülnek azok a kóros elmeállapotba tartozó megbetegedések, amelyek büntetőjogilag értékelendők. Ezen betegségek, mind a büntetőjogban előforduló kóros elmeállapotok, mind az orvostudományban használt diagnózisok oldaláról egyaránt kifejtésre kerülnek. Tekintettel arra, hogy a megbetegedések között a legtöbb, olyan pszichiátriai kórkép, mely az elkövető büntethetőségét kizárja, fontos azon kórképek ismertetése is, amelyek bár nem zárják ki a büntethetőséget, de mentális zavarnak minősül, emiatt befolyásolhatja az elkövető magatartását. Mindkét esetben, fontos a pszichiátriai betegség felismerése mellett, a kezelése is, amelyekről a hazai büntetőjogi jogszabályok is rendelkeznek. Ennek oka, hogy a mentális zavarban szenvedő elkövető kényszergyógykezelése szükséges és elengedhetetlen társadalmi érdek. A kényszergyógykezelés végrehajtásának intézményi bemutatása, jellemző feladata, illetve ennek szabályozása is bemutatásra kerül. Így az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (továbbiakban IMEI) működésének szabályozása. Összefoglalva jelenik meg a jog és az egészségügy különös kapcsolata. A megjelent szakirodalom és a hatályos jogszabályok ismertetésén keresztül képet kapunk két szakterület szoros összefonódásáról és kapcsolatáról. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi egészségügyi intézményes nehézségek minden ágazatot érintenek, így a pszichiátria szakterületét is. Az egészségügyi intézmények bezárása, továbbá osztályok megszüntetése a pszichiátriai osztályokat is érinti. Ezzel párhuzamosan a betegek száma azonban folyamatosan nő, ezzel együtt azon betegek száma is, akik valamilyen kezeletlen, nem felismert vagy már kezelt pszichiátria megbetegedésben szenvednek és ezen 4

5 állapotukban követnek el bűncselekményt. Emiatt szeretném összefoglalni, azokat a mentális zavarokat, melyek jogilag büntethetők, vagy éppen a büntethetőséget kizárják, továbbá bemutatásra kerül az IMEI összetett feladatai és annak szigorú szabályozása, mely intézmény országos lefedettséggel, mindösszesen 311 ágyszámmal, milyen szakmai, etikai, társadalmi és jogi kötelezettségekkel bír. A társadalom által elítélt pszichiátriai betegségek, továbbá egy bűncselekmény elkövetéséhez társuló kirekesztettség, a kóros elmeállapotban elkövetett bűncselekmény esetében kumulálódik. Kiemelt szerepe van a mentális zavar gyógyításának, a további bűnelkövetés megelőzésének, és nem utolsó sorban a betegség időbeli észlelésének és kezelésének, amellyel akár egy bűncselekmény elkövetését is meg lehet akadályozni. Emiatt elengedhetetlen, olyan tudományterületek (így például a büntetőjog, az orvostudomány, a pszichológia, a kriminológia stb.) együttműködése, melyek segítik ezen elkövetői kör sajátosságainak megismerését, felismerését, kezelését, ezáltal csökkentve azon esetek számát, amelyben kóros elmeállapot miatt történik egy bűncselekmény elkövetése. Továbbá kiemelendő, hogy azon személyek, akik valamilyen mentális zavarban szenvednek, és ebben az állapotukban követnek el bűncselekményt érdekük, illetve a közösség érdeke is, hogy amikor a gyógykezelés, kényszergyógykezelés megszűnése után újból visszakerülnek a hétköznapokba, megfelelően tudjanak integrálódni. 5

6 1. Kóros elmeállapot, mint büntetőjogi fogalom Az alábbiakban kerül kifejtésre a büntetőjog által meghatározott kóros elmeállapot fogalma, és annak tartalmi elemei. Fontos a büntetőjogban, illetve az igazságügyi orvos szakértő által használt szakkifejezések és a pszichiátriában ismert elnevezések közötti különbségtétel. Ennek oka, hogy az orvostudományban használt mentális zavarok elnevezései és csoportosításaik, nem minden esetben azonosak, a büntetőjogban használt rendszerezéssel. Olyan betegségek jelennek meg, melyek büntetőjogilag relevánsak egy bűncselekmény elkövetése szempontjából. A kiindulópontot a büntetőjog, azon belül a Büntető törvénykönyv adja Büntetőtörvénykönyv szabályozása A hatályos évi C. törvény a Büntetőtörvénykönyvről (továbbiakban Btk.) alapján nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 1 Ezen rendelkezés értelmében a kóros elmeállapotot büntethetőséget kizáró okként szabályozza a Btk. Továbbá a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 2 A Btk. rendelkezése értelmében az elkövető beszámítási képességét a kóros elmeállapot csupán korlátozza. Továbbá a Btk. értelmében személy elleni erőszakos közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelést kell elrendelni, ha elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. 3 A törvény meghatározza a kényszergyógykezelés elrendelésének okait, amely szerint az elmeműködés zavara, a személy társadalomra veszélyessége, az ismételt elkövetés lehetősége, évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 17 (1) évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 17. (2) évi c. törvény a Büntető Törvénykönyvről 78. (1) 6

7 maga a cselekmény súlya és minimum büntetési tétele is feltétele a gyógykezelésnek. Annak, hogy valakit bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre lehessen vonni, alapvető feltétele, hogy az elkövető beszámítási képességgel rendelkezzen. Azt kell vizsgálni, hogy az elkövető képes volt-e cselekménye következményeinek felismerésére vagy e felismerésnek megfelelő cselekvésre. A beszámítási képességet kizáró, a psziché kóros működését megalapozó biológiai okokat a Btk. a kóros elmeállapot gyűjtőfogalmában foglalja össze. Azonban önmagában a kóros elmeállapot, nem jelenti azt, hogy az elkövető eleve mentesül a felelősségre vonás alól. 4 Ezen a ponton lép be az orvostudomány az igazságszolgáltatás zárt rendszerébe. A bűnüldözési szerveknek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek és a bíróságnak nem feladata orvosi szempontból megítélni, diagnosztizálni az elkövető pszichés állapotát. Ezért szükség van szakmai ismeretekkel rendelkező orvos szakértők bevonására a büntetőeljárás és büntetés végrehajtás menetébe A kóros elmeállapot leggyakrabban előforduló típusai A Btk. a kóros elmeállapot jelentését nem magyarázza, azonban a Btk. miniszteri indoklásában kifejtésre kerül az öt leggyakoribb pszichés zavar illetve kórok, melyek kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető belátási képességét. Ezen indoklás értelmében a kóros elmeállapotot a következő elnevezések alapján rendszerezi. Az első csoport, az elmebetegség (pszichózis), ami általában tartós megbetegedés, amelyben a magasabb rendű idegműködésben súlyos zavarokat idéz elő, és amely többek között az abban szenvedő személy gondolati, akarati, értelmi, érzelmi és indulati világára is kihat. 5 Az orvostudomány által megkülönböztetett pszichózis formák közé tartozik a hasadásos elmezavar, a mániás-depresszió, a bénulásos elmezavar, a paranoia illetve bizonyos esetekben az epilepszia. 6 4 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Wolters Kluwer, Budapest 2014, 206.o. 5 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 6 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Wolters Kluwer, Budapest 2014, 207.o. 7

8 A második csoport a gyengeelméjűség (oligophrenia). Nem betegség, hanem az értelmi teljesítőképesség csökkent állapota, amelynek oka lehet az agy veleszületett vagy esetleg a gyermekkorban szerzett károsodása. 7 Az orvostudomány a gyengeelméjűséget súlyossági mértékük szerint három csoportra osztja: idiotizmus, imbecillitás és a debilitás. Fontos megjegyezni, hogy a debil személyek gyakran rendelkeznek beszámítási képességgel. 8 A súlyosabb fokban gyengeelméjű az élet minden területén csak korlátozott szellemi tevékenységre képes, értelmi, akarati, érzelmi színvonala alacsony. 9 A harmadik csoport a szellemi hanyatlás (dementia), ezen betegségben a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség különböző kórokú és mértékű, olykor csak az értelmi működés bizonyos körére kiterjedő, végleges, visszafordíthatatlan, többnyire előrehaladó csökkenése. 10 A negyedik csoport a tudatzavar, amely általában időleges, múló jellegű, oka lehet a központi idegrendszer megbetegedésein kívül mérgező anyagok fogyasztása (kábítószer, alkohol), illetőleg bizonyos élettani folyamatok következményeként is előfordulhat. Az indulatok általában beszűkítik a tudatot, de pszichiátriai szempontból ez nem értékelhető a beszámítási képességet korlátozó vagy kizáró tényezőnek. A bírói mérlegelés hatáskörébe tartozó méltányolható okból származó erős felindulásban elkövetett emberölés, ezért nem feladata a szakértői véleményezésnek. A tudatzavar megállapításánál, fontos szempont annak súlyossága, illetve hogy beszámíthatóságát ez az állapot mennyire korlátozta. 11 A beszámíthatóságot súlyosabb formájú személyiségzavar is befolyásolhatja. Büntetőjogi szempontból ennek egyik legjelentősebb formája a pszichopátia. A pszichopátia nem betegség, hanem olyan személyiségtorzulás, amely a társadalmi elvárások szempontjából elégtelen magatartáshoz vezethet. A személyiségzavarok biológiai és környezeti tényezők hatására alakulnak ki, a személyiség összetevői nem illeszkednek harmonikusan egymásba, ez a kiegyensúlyozatlan állapot teremti meg egyes esetekben a társadalmi szabályokhoz való alkalmazkodás nehézségeit, különösen testi-lelki megterhelések idején. Az ilyen dekompenzációk lehetnek olyan fokúak, amelyek kimerítik a kóros lelki reakciók, pszichés 7 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 8 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: i.m., 207.o. 9 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 10 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 11 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 8

9 állapotok fogalmát, és olyan mértékűek lehetnek, hogy a beszámíthatóságot enyhe vagy súlyosabb fokban korlátozzák, kivételesen kizárását eredményezhetik Az orvostudomány és társtudományok kapcsolódása a joghoz A forenzikus pszichiátria az orvostudomány, azon belül a pszichiátria kapcsolódása a hazai jogrendszerhez. A forenzikus pszichiátria magába foglalja a büntetendő cselekményt elkövetett betegek igazságügyi pszichiátriai véleményét, a kóros elmeállapotú beteg gyógykezelését, a bűnismétlés lehetőségének becslését és annak megelőzését, a pszichiátriai ellátás során észlelt erőszakos magatartás észlelését, az aktuális jogszabályok és orvos etikai álláspontok közötti ellentmondások feloldására irányuló törekvéseket, módszertani anyagok kidolgozását, konzultációk biztosítását társszakmákkal, továbbá a terület tudományos művelését és oktatását. Az igazságügyi pszichiátria nem csupán a kóros elmeállapot diagnosztizálására, hanem olyan kutatásokra is hangsúlyt helyez, amelyek segítenek megismerni a bűnözővé válás okát vagy éppen bűnöző személyiség kialakulását. A büntetőeljárás során a jog szakértő bevonását kezdeményezi, ennek egyik kötelező esete a kóros elmeállapot esetében elmeorvos bevonása. A pszichiáter szakértő a büntetőeljárás során két fő feladatot lát el. Az egyik az elkövető beszámíthatóságának véleményezése, továbbá a kényszergyógykezelés kérdésében állásfoglalás nyújtása. 13 Az igazságügyi pszichiátriáról összegezve elmondható, hogy gyakorlatát az adott ország jogrendje erősen meghatározza. 14 Továbbá az éppen hatályos jogszabályok keretet adnak a különböző szaktudományok eljárásainak és módszereinek alkalmazására és annak továbbfejlesztésére. A két egymástól elkülönülten működő terület közös metszéspontja éppen a kóros elmeállapot felismerése. A mentális zavarral küzdő elkövetővel szemben alkalmazandó speciális eljárások, a büntetőeljárás és a büntetés végrehajtás során. Fontos megjegyezni, hogy az orvostudományon kívül más szakterületek is segítik a jog fejlődését ezen a speciális területen. Itt szükséges megemlíteni a 12 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 13 Füredi János Németh Attila A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2015., o. 14 Füredi János Németh Attila Tariska Péter A pszichiátria rövidített kézikönyve, Medicina könyvkiadó, Budapest 2007., 591.o. 9

10 kriminálpszichológia és a kriminológia különálló tudományát, illetve szakterületükön végzett kutatásokat és azok eredményeit. A kriminálpszichológia a pszichológia alkalmazott szakága, a bűncselekmény és a tudatállapot közötti szoros összefüggéseket vizsgálja, pszichiátriai értelemben vett kóros folyamatokat, amelyek akár antiszociális cselekedetekhez vezethetnek, és mely kórképek érintik a beszámíthatóságot. 15 Továbbá azokat az ép tudatállapotú, beszámítható elkövetőket vizsgálja, akik értelmi és cselekvőképességük teljes birtokában ismerik és megértik a társadalomban való együttélés szabályait és normáit, ezeket a szabályokat azonban valamilyen okból nem tartják be, nem követik. Ennek következménye, hogy valamilyen bűncselekményt, deliktumot követnek el. Érdemes megjegyezni, hogy a bűnelkövetők nagy része a deviáns személyiségalakulás, illetve a deviáns magatartás kategóriájába sorolhatók. 16 A kriminológia alapvetően tapasztalati társadalomtudomány, mely interdiszciplináris tudásanyagát a bűnözésről, a bűnelkövetőkről, az áldozatokról, a bűnözési kontroll intézményeiről multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti. 17 Feladata az ismeretek gyűjtése, empirikus kutatások folytatása, többek között a bűnözői emberi magatartásról, az elkövető személy individuál-pszichológiai jellegzetességeiről. Továbbá feladata még adatok gyűjtése és szolgáltatása, és a gyakorlati kutatások folytatása, mely a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás összefüggéseire keres tapasztalati ismereteken nyugvó választ A kriminálpszichológia és az igazságügyi elmekórtan Az előzőekben részletezve lettek a büntetőjog által nevesített pszichiátriai megbetegedések. Fent említett tudományterületek segítségével jelen fejezetben olyan pszichiátria betegségek kerülnek bemutatásra, melyek nem a büntetőjog által használt kóros elmeállapotra vonatkozó kategóriákat tartalmazza, azonban azokat magába foglalja, tartalmi szempontból megegyeznek. Ezen 15 Popper Péter: A rejtőzködő lélek keresése Pszichológiai írások, SAXUM, Budapest 2012., 321.o. 16 Lénárd Ferenc: Alkalmazott pszichológia, Gondolat, Budapest 1984., 455.o. 17 Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Korinek László Lévay Miklós Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2006., o. 18 Gönczöl Kerezsi Korinek Lévay: i.m., 31.o. 10

11 megbetegedések az orvostudomány, azon belül a pszichiátria által ismert elnevezések, típusok és osztályozások. Hasonlóan a büntetőjog által használt megbetegedésekhez, ezek is korlátozhatják, vagy kizárhatják az elkövető beszámítási képességét. Ezen kóros mentális állapotok, pszichiátriai megbetegedések kizárólag a jogi vonatkozások szempontjából kerülnek kifejtésre Deviáns viselkedésről általában Amennyiben egy viselkedés számottevően eltér a társadalmilag elfogadhatónak ítélt viselkedéstől, akkor abnormálisnak, devianciának, vagy betegségnek tartják, ebből következik, hogy a társadalmi értékrendtől függően kezelendő vagy büntetendő. Az évszázadok során a normalitás büntetőjogi megítélése nagyon eltérő. Spárta ókori görög államában természetesnek minősült a nem teljesen egészséges újszülöttek megölése. Ma ez a magatartás szándékos emberölésnek minősíthető. Továbbá nemcsak koronként, hanem azonos korban különböző társadalmi csoportok körében is szélsőségesen eltérő lehet, mit tekintenek bűncselekménynek és mit nem. 19 A devianciák valamennyi formája összetett szocializációs zavarra vezethető vissza. Kialakulásában az egyén egész múltja, fejlődéstörténete szerepet játszik. Nem csupán egyszeri ártalmas hatás, csábítás váltja ki az ilyen viselkedésmódot, hanem az egyéni életelőzmények tehetik fogékonnyá a személyiséget a devianciára. 20 A devianciák, kórós elmeállapotok kialakulásával, okaival kapcsolatban az idők során különböző elméletek alakultak ki. Ezen nézetek közös vonása, hogy a mentális zavar alatt, nem pusztán genetikai defektust, szervi vagyis idegrendszeri elváltozást értenek, hanem mindegyikben megjelenő a személyiségfejlődésben bekövetkezett a zavart, azaz az elsődleges és másodlagos szocializációs folyamatok sérülését is. Ezzel hangsúlyozva, hogy nem csupán biológia, élettani okok határozhatják meg a személyiség ilyen fajta torzulását, hanem a környezet direkt és indirekt hatása is befolyásolja a mentális zavar kialakulását. Magát a mentális zavart a különböző tudományterület megközelítése szerint is lehet differenciálni. 19 Fekete Mária Dr. Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, hvgorac, Budapest 2002., 57.o. 20 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1977., 119.o. 11

12 2.2. A személyiségzavarok eredete A kriminalitás szempontjából veszélyeztető személyiségzavarokat három tényező együttes megléte hozhatja létre. Az első feltétel a kriminális személyiség általános éretlensége, a személyiségfejlődés elakadása következtében. A második faktor a morális defektus, vagyis a viselkedést szabályozó saját erkölcsi normák hiányos vagy torzult volta. Az utolsó elem a nagy intenzitású agresszív telítettség, melynek társadalmilag elfogadható megoldási lehetőségei hiányoznak. 21 A személyiség sérültségét kifejező kriminális, antiszociális viselkedés sokféle bűntényben realizálódhat, így például a szökés, a lopás, a csavargás, továbbá az erőszak különböző formái. Amikor egy fiatal bűncselekményt követ el, már csak a végeredmény látható, az út, amely a tettig elvezette rejtve marad. A gyermek azért lehet hajlamos a bűnözésre, mert értelmi fejlődése nem megfelelő, érzelmi életének fejlődése sérült. Továbbá gyenge és elégtelen az énrendszerének szervezettsége, differenciálatlanok a szorongáscsökkentő és az énvédő technikái. Jellemző még, hogy nincs megfelelő érték és normarendszere, alacsony a lelkiismereti kontrollja, és a feszültségtűrése, nem tudja késleltetni vágyainak megvalósítását, infantilisan mohó, és esetleg a frusztrációkra azonnali agresszióval tanult meg válaszolni, ennek oka, hogy kevés érzelmet kapott a családjában, ezt pótolja más úton, egyben antiszociális magatartásával bosszút áll környezetén. 22 Fontos megemlíteni, hogy a gyermekkorban ért traumás élmények, elhanyagoltság felderítése, azon helyzetek felismerése nehéz feladat. Amennyiben már gyermekkorban bekövetkezett személyiségtorzulás nem felismert, annak következményei előfordulhat, hogy csak felnőttkorban, valamilyen kóros elmeállapotban elkövetett bűncselekmény miatt elrendelt orvosi szakértői vizsgálat alkalmával derül ki. Függetlenül a szülők iskolázottságától és a gyermek congenitális ártalmaitól, felbecsülhetetlen szerepe van a gyermek számára, hogy optimális környezetben nevelkedjen. 21 Lénárd: i.m., 470.o. 22 Dr Bagdy: i.m., 124.o. 12

13 3. A személyiségzavarok meghatározása A kóros elmeállapotok és azok jellemzőinek ismerete a büntetőjog számára is elengedhetetlen. Ezen betegségek tipikus megjelenési formái a büntetlen előéletű személyek körében is előfordul, és ismert. Ezen személyek közül nem mindegyik válik bűncselekmény elkövetőjévé, valószínűsíthető, hogy egy részük sohasem fog bűncselekményt elkövetni, függetlenül attól, hogy az alább felsorolt kórképek egyikében szenved. Annak, hogy nem mindegyik mentális zavarú beteg lesz bűncselekmény elkövetője, több oka is lehet, például időben felismert és kezelt személy esetében, aki betegségtudata miatt tisztában van a kezelés fontosságával, és a gyógyszeres terápia szükségszerűségével. A személyiségzavarok súlyosságának, kártékonyságának mértéke igen eltérő. A típusok elkülönítése a jellegzetes, visszatérő viselkedési minták alapján is meghatározható. Így három nagy csoport különíthető el. Az első csoportba a különc viselkedéssel, érzelmi visszahúzódással jellemzett személyiségzavarok tartoznak, ezek közül kiemelendő a paranoid, a szkizoid és a szkizotíp személyiségzavar. A második csoportba a kiszámíthatatlan, teátrális viselkedéssel, érzelmi-indulati túlfűtöttséggel jellemzett személyiségzavarokat lehet sorolni. Ilyenek például az antiszociális, a borderline, a hisztrionikus és a nárcisztikus személyiségzavarok. Végül az utolsó csoportba a szorongással, félénk viselkedéssel jellemezhető személyiségzavarok tartoznak. Ezek közül például az elkerülő, a dependens és a kényszeres személyiségzavarok Paranoid személyiségzavar A paranoid személyiségzavar nagymértékben befolyásolja az egyént, hogy különféle jogi eljárások alanyává váljon. Ezen betegségben szenvedő személyek, nagy késztetést éreznek a vélt igazuk bármi áron történő érvényesítésére, akár gátlástalanul kezdeményeznek jogi eljárásokat, melyek kimenetelét azonban képtelenek objektíven megítélni, ennek következtében gyakran kudarcot vallanak. A kudarcokat azonban nem képesek elfogadni, hanem vagy az igazságszolgáltatás 23 Fekete: i.m., o. 13

14 hibájának vélik, vagy összeesküvés részének képzelik. A paranoid személyiségzavarral küzdő személy, képtelen elfogadni a számára előnytelen döntést, ennek ellenére képes arra, hogy egész életen át egy adott üggyel foglalkozzon. Ezen betegekre jellemző, hogy alanyai lehetnek közigazgatási, munkaügyi, szabálysértési, és büntető ügyeknek. 24 Bizonyos paranoid zavarok altípusaiban olyan magatartást is kifejthetnek, melyek akár önmagukra, akár a közvetlen környezetükre káros, veszélyes lehet. Általában a személyiségük megtartott. Ezen személyekkel való kontaktus felvételt nehezíti a nagyfokú bizalmatlanságuk és a gyanakvásuk. Az első alcsoport az erotomániás típus, akinek téveszméje egy másik ember iránta érzett szerelme. Általában ezek a személyek minden cselekedetben megerősítést éreznek, előfordulhat, hogy a vélt szerelmes személyt minden kommunikációs csatornán zaklatják, akár agresszív cselekedeteket is végrehajthatnak téveszméik miatt. A második csoport a grandiózus típus, akik gyakran Istennel vagy a természetfelettivel való közvetlen kapcsolatukat hangoztatják, és gyakran válik belőlük vallási szekta vezető. A harmadik csoport a féltékenységi típus. Ebben a paranoid zavarban szenvedő beteg meg van győződve arról, hogy házastársa vagy élettársa hűtlen. Általában férfiakat gyakrabban érint, esetenként kapcsolódva az alkoholizmussal. A betegségben szenvedő személyek téveszméik hatására agresszív, korlátozó magatartást tanúsítanak a házastárssal vagy az élettárssal szemben. Jellemző az élettárs vagy házastárs folyamatos megfigyelése, ellenőrzése. 25 Cselekményeik általában erőszakosak, brutálisak, a cselekvő általában beszámíthatatlan, kényszergyógykezelése indokolt. A perlekedési tébolyban szenvedők a hatóságoknak jelentenek komoly problémát, gyakran követnek el becsületsértést, rágalmazást, hamis vád bűncselekményét, vagy életveszélyes fenyegetést. 26 negyedik csoportba a perzekutoros típus tartozik, amely a leggyakoribb paranoia forma. A téveszmék a vonatkoztatásos, a megfigyeléses tartalmaktól, az üldöztetéses, a mérgeztetéses és a megöléses téveszmékig terjedhetnek. A téveszme középpontjában valamilyen igazságtalan sérelem áll, amelyet jogi úton akar kiegyenlíteni. Ez által különböző hatóságokat, bíróságokat keres fel és zaklat 24 Fekete Dr. Grád: i.m., o. 25 Füredi Németh: i.m., o. 26 Bálint Máté Mór: A kóros elmeállapot a statisztika tükrében. In: Bűnügyi tudományok pdf o. A 14

15 beadványaival (paranoia querulatorica). Az utolsó csoportba a szomatikus típus tartozik, amelyben a téveszme testi működéssel vagy érzékeléssel függ össze. A betegek a különböző típusú megbetegedésekhez téveszmés szinten ragaszkodnak, ezektől eltéríteni nem lehet Szkizoid személyiségzavar Klinikai sajátossága, hogy a betegek érzelmileg hidegek, tartózkodóan elkülönülőek, zárkózottak, humortalanok és befelé fordulók. Gyakori, hogy egész életükben magányosak, nem kötnek házasságot, hobbijaik is magányos időtöltést jelentenek. Szexuális érdeklődésük csökkent, általában kerüli az emberekkel való konfliktust. A szkizoid személyiségzavar az átlagpopuláció 5%-át érinti, a férfi-nő arány A szkizoid személyiségzavarra jellemző továbbá a szociális visszahúzódás, a közönyösség mások visszajelzései iránt. Érzelmeik kifejezési képessége beszűkült, csökkent örömérzés jellemzi. Hiányzik a más emberek felé megnyilvánuló bizalom és empátia. Érzéketlenek a szociális normák iránt. Ezzel párhuzamosan élénk érdeklődést mutatnak a metafizikai és tárgyi világ iránt, ebből következik, hogy fantáziatevékenységük fokozott. 29 Ritkán fordulnak elő jogi eljárásokban, az alapbetegségből adódó visszahúzódó magatartásuk miatt. Bűncselekményeket nem követnek el, pereket nem indítanak Szkizotíp személyiségzavar A szkizotíp személy - betegségéből adódóan - hajlamos a környezetében élő emberek viselkedésének teljesen téves jelentést tulajdonítani. A betegek bizarr és különc magatartást mutatnak, beszédük furcsa és elvont lehet, öltözködésük szokatlan, gyakran meglepő. Mélyen hisznek a telepátiában, hajlamosak lehetnek a vonatkoztatásos, furcsa gondolatokra, kóros jelentőséget tulajdonítanak dolgoknak, gyakran szokatlan percepciós zavarról számolnak be. A szkizotíp 27 Füredi Németh: i.m., o. 28 Füredi Németh: i.m., 435.o. 29 Csernyikné Dr. Póth Ágnes Fogarasi Mihály Ph.D Kriminálpszichológia, Rejtjel Kiadó, Budapest 2006., 137.o. 30 Fekete: i.m., 167.o. 15

16 zavar a populáció 2-3%-át érinti. 31 A valóságtól elrugaszkodott gondolkodásukra tekintettel a tetteik a külvilág számára nem láthatók előre, ami fokozza veszélyességüket. Általában az e kórképben szenvedőkre nem jellemző a bűncselekmények elkövetése, veszélyességük inkább kiszámíthatatlanságukból fakad. Nem követnek el több családon belüli erőszakos cselekményt, mint akik nem szenvednek mentális zavarban, azonban a reakciója bizonyos helyzetekben előreláthatatlan. Ebből adódóan beszámítási képességük korlátozott, vagy akár kizárt is lehet, mely alapján akár büntethetőséget kizáró kóros elmeállapotról is beszélhetünk Antiszociális személyiségzavar Az antiszociális személy kialakulásának egyik magyarázata szerint, számos bizonyíték szól amellett, hogy az antiszociális viselkedésnek genetikai háttere van, azonban ez csupán a fokozott hajlamot jelenti. Ahhoz, hogy maga a személyiségzavar kialakuljon kedvezőtlen környezeti hatásoknak is jelen kell lenniük. Azon férfiak, akiknek kromoszóma rendellenesség miatt nemi kromoszómájuk megduplázódott, agresszívabbak, erőszakosabban viselkednek. A genetikailag meghatározott személyiségjegyek mellett a frontális lebenynek fontos szerepe van a viselkedés kialakításában, ezen terület károsodása esetén antiszociális személyiség alakulhat ki. Másik nézőpont szerint a kisgyermek esetében az anya tartós hiánya következtében, az endorphintermelés csökken, emiatt nincs meg a megfelelő hormonszint a feszültségoldásra, így a gyermek idegrendszere megerősítés hiányában saját maga állítja elő a kémia anyagot. Ennek következtében az ilyen gyermek ahhoz, hogy jól érezze magát nincs ráutalva mások megerősítésére, szeretetére. Továbbá az antiszociális személyiség kialakulásában szerepet játszhat még a veleszületett agykárosodás is. A kedvezőtlen hatások közül a legkiemelkedőbb a család szerepe. Ezeknek a személyeknek általában zaklatott, nehéz a gyermekkora. Végül elmondható, hogy a pszichopata személyiség éretlen. Deviáns viselkedésének oka, hogy felettes énje nem fejlődik ki, ezért tudja függetleníteni magát a társadalom szabályaitól, 31 Füredi Németh: i.m., 435.o. 32 Fekete Dr. Grád: i.m o. 16

17 továbbá emiatt nem alkalmazkodik a szociális normákhoz. Nincs visszatartó én védő mechanizmusa, lelkiismeret furdalása, és bűntudata. 33 Antiszociális viselkedés egyik megközelítése szerint három féle csoportot lehet megkülönböztetni. Az első csoportba azok az antiszociális személyek sorolhatók, akik nem követnek el bűncselekményt. Ezen személyeket a büntetőjog tudomány számításba veszi, azonban a generális prevenció visszatartó hatása miatt, azaz a büntetőjogi következményektől való félelem okán nem követnek el bűncselekményt. A másik csoportba a szociálisan jól adaptált személyiségek tartoznak, akik bűncselekményt követnek el, például az úgynevezett krízisbűnözők. Végül a harmadik csoportba azok az antiszociális személyiségek tartoznak, akik szintén bűncselekményt követnek el, de ebbe a csoportba a krónikus bűnözők köre tartozik. 34 Az ember már az elsődleges szocializáció során elsajátítja azokat az ismereteket, hogy az életben vannak bizonyos szabályok, viselkedési formák, örömszerzési módok, amelyeket másokra való tekintettel korlátozni vagy késleltetni kell. Ezen készségeket ezek a személyek nem tanulják meg, ezáltal a társadalmi, közösségi normákhoz nem alkalmazkodnak megfelelően, nem tartják be a társas együttélés szabályait, megszegik a törvényeket. Önmagában az antiszociális viselkedés nem feltétlenül jelenti a bűnöző életmódot. Jellemző ezekre a személyekre, hogy impulzívak, ingerlékenyek, pillanatnyi késztetései irányítják, gyenge a frusztrációtűrésük és fizikai agresszióban vezetik le indulataikat. Nem szorong, nem érez lelkiismeret furdalást, sem bűntudatot, sem megbánást. További jellemzője, hogy önző és manipulatív személyiség. Tartós kapcsolatra az ilyen típusú személy képtelen, ebből kifolyólag családi élete is zaklatott. Gyakran előfordul, hogy bántalmazza gyermekét, vagy feleségét. Családja általában komoly megélhetési gondokkal, anyagi problémákkal küzd, emiatt gyakori a bűncselekmények elkövetése haszonszerzés céljából. Ezen személyiségzavar már 15 éves korban jelentkezik, és végig kíséri az egyén életét. Gyakori, ezen személyek körében az alkoholfüggőség és a drogfüggőség Borderline személyiségzavar 33 Fekete Dr Grád: i.m., o. 34 Lénárd: i.m., 460.o. 35 Fekete Dr Grád: i.m., o. 17

18 A borderline személyiség elsősorban az affektív instabilitás, az instabil interperszonális kapcsolatok, a visszatérő krónikus ürességérzés, az önsértő magatartás és az impulzivitás jellemzi. Kapcsolataikat könnyen megszakítják, magatartásukkal provokálják környezetüket, gyakran szélsőséges indulatokat keltenek a velük élőkkel vagy kezelőkkel szemben. Többnyire tizenéves lányoknál figyelhető meg a betegség, akik autodestruktív magatartást mutatnak, gyakran evészavar tünetei is tapasztalható náluk, alkohol és drogot egyaránt fogyasztanak, jellemző rájuk a promiszkuitás. A fent említett tünetek felnőtt korban is változatlanul megmaradnak. Az ebben a betegségben szenvedők egy része élt át gyermekkorukban szexuális, fizikai vagy verbális abúzust. Az egészségügyi ellátórendszerbe öngyilkosság vagy azzal való fenyegetőzés miatt kerülnek be. 36 A borderline személyiségzavarú elkövető tipikusan indulati bűncselekményt követ el. Hajlamos az élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetésére, valamint az indulat vezérelt vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére. Beszámítási képességük, betegségük miatt érintett, büntethetőségük kétséges, kényszergyógykezelésük igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint javasolt lehet Hisztrionikus személyiségzavar A hisztrionikus személyiséget a dramatikus és teátrális jelleg, az élménykeresés és az extraverzió jellemzi. Alapvetően énközpontúak, ebből adódik, hogy képtelenek fenntartani mély vagy hosszabb interperszonális kapcsolatokat. Gyakran zsarolják környezetüket dührohamaikkal, érzelmi megnyilvánulásaikkal, valamint demonstratív öngyilkossági kísérleteikkel. Amennyiben nincsenek középpontban, diszkomforot, szorongást vagy diszfóriát élnek át. Elhárító mechanizmusaik közül az elfojtás és a disszociáció a jellemző. 38 Elsősorban nőbetegeknél előforduló mentális zavar. Labilis érzelmi állapot, szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, állandó újdonságkeresés jellemzi. 36 Füredi Németh: i.m., 437.o. 37 Fekete Dr Grád: i.m., 186.o. 38 Füredi Németh: i.m., 438.o. 18

19 Befolyásolható személyiség, akinek az önértékelése nem megfelelő. Jellemző ezekre betegekre az attraktív öltözködés, szuggesztív viselkedés. Célja, hogy mások figyelmét mindenáron megszerezzék, erős bennük a feltűnési vágy. Visszajelzésekre van szüksége és ezt ki is provokálja. Céltalan szexuális csábítás jellemzi, emellett azonban frigid és éretlen. Tartós kötődésre képtelen. Gyakran válhat befolyásolhatósága és feltűnési vágya miatt szexuális bűncselekmények áldozatává. Ezen betegek viszonylag ritkán követnek el bűncselekményeket, velük szemben leggyakrabban a nemi erkölcs elleni cselekmény szokott előfordulni. Ennek oka, hogy a hisztrionikus csábító nő elzárkózik a potenciális elkövető kielégítésétől Nárcisztikus személyiségzavar A nárcisztikus személyzavar legjellemzőbb vonása az, hogy önmagukat különlegesnek tartják, ebből adódóan úgy vélik, hogy különleges bánásmód illeti meg őket. A kritikát általában nehezen viselik, arra dühvel reagálnak. Kapcsolataik zöme felszínesek és egyirányúak, empátiára alig képesek, szimpátiára is csak akkor, ha az saját maguk felnagyításához segíti hozzá őket. 40 A betegségben szenvedők önbecsülése alaptalanul eltúlzott, nagyképű, beképzelt, tehetségesnek tartja magát. Önhittsége miatt az emberekkel szemben sajátosak az elvárásai, például fontos, hogy figyeljenek rá, kedvesek legyenek hozzá és csodálják rendkívüli tulajdonságait. A nárcisztikus személy gyakran konfrontálódik környezetével, önző és egoista. Kapcsolataiból hiányzik a mások iránti tisztelet, megbecsülés és odaadás. Mivel önteltsége alaptalan, önbecsülése nagyon sérülékeny. Azonban ebben a személyiségzavarban szenvedők nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel Dependens személyiségzavar Az ilyen személyiségzavarban szenvedők betegségükből adódóan kritikátlanná válnak az őket irányító személy magatartásával és cselekményeivel kapcsolatban, 39 Fekete Dr Grád: i.m., 190.o. 40 Füredi Németh: i.m., 438.o. 41 Fekete Dr Grád: i.m o. 19

20 hogy akár súlyos bűncselekmények társtetteseivé vagy bűnsegédeivé válhatnak. Ezen bűncselekmények leggyakrabban vagyon elleni, vagy a nemi erkölcs elleni cselekmények. Ezen személyek többnyire nem kriminogén hajlamú személyek, hanem az imádott személy elvesztésének félelme miatt követ el bűncselekményeket. Beszámítási képességük azonban nem korlátozott. 42 Ez a személy könnyen válhat családon belüli bűncselekmény áldozatává, különösen akkor, ha valamilyen szenvedélybetegség is társul az alapbetegségéhez Fekete Dr Grád: i.m. 200.o. 43 Csernyikné Fogarasi: i.m., 140.o. 20

21 3.9. Bipoláris zavarok Általánosságban elmondható a betegségről, hogy a beteg önbizalomhiányban szenved, szorong az egyedülléttől, a döntésektől és a felelősségvállalástól. Ez a mentális zavar a nők körében gyakoribb. 44 Ebben a kórképben a különböző súlyosságú depressziós, mániás és kevert epizódok szabálytalan időközökben váltakoznak, hosszabb rövidebb tünetmentes időszakok kíséretében. A negyedik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, melyek társadalmi következményei jelentősek. Ezen betegségeknél mutatható ki leginkább a családi halmozódás. 45 Megjelenési formái közül az egyik a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó bipoláris I. és a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris II. alcsoport. A betegséget a fokozott önértékelés, szórt figyelem és kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek is jellemzi. Súlyos estében korlátozza a beteget a munkavégzésben, a szociális tevékenységeiben, továbbá veszélyeztetheti saját és mások személyét, így kórházi felvétele szükségessé válhat. Mindezek mellett a betegnek nincs betegségtudata, illetve a betegség belátási képessége hiányzik. A mániás epizód során a hospitalizációra többnyire kényszerintézkedés során lehetséges, az esetek többségében mások kezdeményezésére. 46 A mániás epizódokra a hirtelen hangulatemelkedés, ingerlékenység, gátlástalanság is jelentkezhet, gyakran követnek el közlekedési, szexuális, erőszakos bűncselekményeket, illetve becsületsértést. A depressziós szakaszra a levertség, búskomorság a jellemző, őket inkább az autoagresszivitás jellemzi, tehát inkább önmagukra veszélyesek Füredi Németh: i.m., 440.o. 45 Bálint: i.m.: o. 46 Füredi Németh: i.m., o. 47 Fekete Dr. Grád: i.m.: o. 21

22 3.10. Szkizofrénia A szkizofrénia, mint a tudat eltorzulására jelentős hatással bíró betegség jellemzői kerülnek ismertetésre. A szkizofrénia a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torzulása, olyan érzések kerítik hatalmába a beteget, mintha idegen erők kontrollja alatt állna. Néha bizarr téveszmék sora, percepciós zavar, abnormális indulati állapot, továbbá a realitással való kapcsolat zavara és az autizmus jellemzi. 48 Maga a megbetegedés nem hajlamosít bűncselekmények elkövetésére, mivel pszichopatológiai tünetei közül egy sincs, ami közvetlenül a bűnözést előidézné. Azonban gyakran követnek el kisebb bűncselekményeket, például bolti lopást vagy garázdaságot. Ebben az esetben hátrányos szociális helyzetük miatt kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. Második eset, amikor alacsony tűrőképességük miatt erőszakos bűncselekményt követnek el. Ez jellemzően családon belül fordul elő. Ilyenkor általában a bűncselekmény a szkizofrénia első tünete is egyben. Itt maga az elkövetési magatartás különösen kegyetlen, erőszakosan végrehajtott lehet. További jellemző vonása a szkizofrén betegnek, hogy magát a tettét nem igyekszik leplezni, a történtekről közömbösen beszél Epilepszia Végezetül az epilepszia betegségben szenvedők büntetőjogi szempontból releváns tünetei következnek. Ebben a betegségben szenvedőknél ritka magával az epilepsziás működészavarral összefüggésbe hozható agresszió. A rohamot megelőző és követő periódusban lehetnek pszichotikus tünetei. Jellemző az alapbetegséghez társuló hangulatzavarok megjelenése. A leggyakrabban a roham utáni állapotában lép fel agresszívabban a segítséget nyújtó irányába. Fontos leszögezni, hogy maga a betegség csupán akkor mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amennyiben az orvos szakértő megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésének pillanatában a tudatzavar, beszűkült állapot, 48 Füredi Németh: i.m., o. 49 Csernyikné Fogarasi: i.m., o. 22

23 pszichotikus állapot állt fenn. Tehát maga a cselekmény kapcsolatba hozható-e az epilepsziás rohammal. 50 Összegezve elmondható, hogy a büntetőeljárások terheltjeinek és a büntetés végrehajtási intézetek elítéltjeinek jelentős része antiszociális személyiségzavarban szenved. Az egyént a betegség kialakulása miatt nem terheli felelősség, ebből következik, hogy ilyen típusú személyiségzavar esetén nem is kerül sor büntetéskiszabásra, vagy betegségük enyhítő körülménynek számít. Tehát megállapítható, hogy ezen betegek körében a beszámítási képesség korlátozott vagy kizárt volta. A különbség abban mutatkozik meg a büntetéskiszabás során, hogy a mentális zavar nem vagy csak csekély mértékben korlátozza az elkövetőt cselekményei következményeinek felismerésében. Ezen betegek leggyakoribb elkövetése a vagyon, élet és testi épség, nemi erkölcs, illetve a közrend és köznyugalom ellen irányul Történeti előzmények A betegségek ismertetésén kívül, fontos a történelem során bekövetkezett társadalmi változások rövid összegzése a mentális zavarok tükrében. Szükséges a büntetőjog és az orvostudomány fejlődésében megjelenő elmezavarok kezelésének, jelentésének változása. A kóros elmeállapot megítélése jogi és orvosi szempontból koronként eltér egymástól. A jelentősége abban áll, hogy miként ismerték fel a mentális zavart, mint betegséget, továbbá milyen módon szabályozta azt a büntetőjog. A két szakterületen különböző módon vált ismerté a kóros elmeállapot, különböző volt a koronkénti megítélése, azonban ez az út keresztezte egymást. 50 Csernyikné Fogarasi: i.m., o. 51 Fekete: i.m o. 23

24 4.1. A kóros elmeállapot büntetőjogi előzményei A történelem során az ókortól kezdve szabályozva voltak azok az esetek, amikor elmebetegekkel kapcsolatos gondoskodásról vagy bűncselekmény elbírálásáról volt szó. A római jog például az elmebetegség miatt elkövetett bűncselekményt büntethetőséget kizáró okként szabályozta. 52 A magyar szabályozásban az évi törvényjavaslatban két eset jelenik meg, mint beszámíthatóságot befolyásoló tényezők. Az egyik, amikor a tettes nem szabadon cselekszik, a másik eset, amikor az elkövető nem is tudhatta mit cselekszik. Az évi Büntető Kódex tervezetben jelent meg először a beszámításra vonatkozó tétel. A teljes akaratképesség hiányát az elmebetegeknél, a pillanatnyi elmezavarban szenvedőknél, akarati képességet teljesen megbénító szellemi és testi betegségben szenvedő elkövetőknél szabályozza. Az 1843-as Büntetőjogi javaslat szabályozta a beszámíthatóság kérdését, mely szerint büntetés kizáró ok az őrültség, a tompaelméjűség, a siketnémaság, amennyiben a bűnösségi képességet kizárja, továbbá az erőszak vagy fenyegetés, a végszükség valamint a jogos védelem. 53 Az évi V. törvény, a Csemegi-kódex VII. fejezetében szabályozza a beszámíthatóságot kizáró és enyhítő okok között az elmetehetség zavartságát: Nem számítható be a cselekménye annak, kinek elmetehetsége meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. 54 Ide tartoznak olyan magatartásformák, mint az öntudatlan állapot, az elmetehetség zavartsága, az ellenállhatatlan erő, továbbá a fenyegetés, a jogos védelem és a végszükség. 55 A beszámíthatóságot kizáró okokat Vámbéry Rusztem jogász, aki a büntetőjog területével foglalkozott és korában a kriminológia elismert szakértőjének számított, három csoportra osztotta, így az első a fiziológiai, a második a lélektani és végül a pathologikus okok. A pathologikus okok alá tartozott az elmetehetség megzavarodása, de csak akkor zárhatja ki a büntethetőséget az ilyen állapotban 52 Füredi Németh: i.m., 688 o. 53 Dr. Kőhalmi László A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása, Büntetőjogi szemle 2012/3. szám 29. o. 54 dr. Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Doktori (PhD) értekezés A kényszergyógykezelés büntetőjogi megítélése 2013., 46.o Dr. Kőhalmi: i.m. 30. o. 24

25 elkövetett büntetendő magatartás, amennyiben befolyásolta ez az állapot akaratának szabad elhatározását. Álláspontja szerint nem a büntetőjog, hanem az elmekórtan feladata ezen pszichiátriai betegségek meghatározása. A kor büntetőjogászai és jogtudósai nézetei szerint az elmekórtan és a büntetőjog szoros együttműködése elengedhetetlen. Fontos annak megállapítása, hogy az elmeműködés zavara miként befolyásolja az elkövető büntethetőségének kizárását vagy korlátozását. 56 Fayer László hangsúlyozza, hogy a Csemegi-kódex e tekintetben a korabeli Európa legliberálisabb szabályozását valósította meg. 57 Az évi II. törvény (Btá.) rendelkezése szerint büntethetőséget kizáró ok az elmeműködés zavarában, vagy öntudatzavarban elkövetett büntetendő cselekmény. Az évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető törvénykönyvéről szintén büntethetőséget kizáró okként szabályozza az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget és a tudatzavart. Ezzel szoros összefüggésben lévő beszámítási képességet e törvény rendelkezése nem definiálja. 58 Összegezve elmondható, hogy az eddig említett jogszabályok, kódexek, mind rendelkeznek a kóros elmeállapot büntetendő magatartás elkövetésének lehetőségéről és annak büntethetőséget kizáró vagy korlátozó intézkedésről. Azon betegségek körét, és azok vizsgálatát az igazságügyi elmekórtan feladatának rendeli. Az évi IV. törvény már büntethetőséget kizáró okként szabályozza a kóros elmeállapotot, és ehhez hasonlóan a hatályos évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről is. 59 Az elkövető felmentéséhez csak annak megállapítását követeli, hogy az elmetehetség megzavarodása olyan erős legyen, hogy az illető máshogyan ne tudjon cselekedni, tehát akaratának szabad elhatározása hiányozzon. Nagyon fontos körülmény, hogy nem a puszta betegség zárja ki a beszámíthatóságot, hanem az a körülmény, hogy a bűntettes nem bírt akaratának szabad elhatározásával betegsége következtében Dr. Kőhalmi: i.m., 30. o. 57 dr. Kovács: i.m., 46.o. 58 Dr. Kőhalmi: i.m., 32. o. 59 Dr. Kőhalmi: i.m., 32. o 60 dr. Kovács: i.m., 46.o. 25

26 A kóros elmeállapotú beteg büntethetőségének kizártsága igényt teremtett arra, hogy ezen elkövetők milyen körülmények között legyenek kezelve. Ennek első kísérletei a XX. században jelentek meg először, így a kényszergyógykezelés és a biztonsági őrizet. 61 Az elmebetegekre vonatkozó első magyarországi jogforrás III. István korából származik; az ún. Gratiani-féle dekrétum 1151-ből. A kóros elmeállapotú elkövetők gyógyintézetben való elhelyezésére csak az újkortól, a XVIII. századtól nyílt lehetőség. A megelőző századokban a rendes elmeállapotúakkal együtt börtönbüntetésre számíthattak azon elkövetők, akik a büntetendő cselekményt valamilyen pszichiátriai betegségük hatása alatt követték el. A helyzet megváltozása Pinel francia pszichiáter munkásságának nagyban köszönhető, akinek meggyőződése volt, hogy a kóros elmeállapotú személyeket betegként kell kezelni. Hazánkban először Mária Terézia uralkodása alatt kezelte magyar jogszabály valóban betegségként az elmebajt. A Csemegi-kódex nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy a kóros elmeállapotú elkövető kezelése milyen intézményi keretek között történjen. A közveszélyes elmebetegek elhelyezéséről a közegészségügy rendezéséről évi XIV. törvényben található rendelkezés az elmebetegek kezeléséről Mindazon gyógyítható és gyógyíthatatlan elmebetegek, kik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetőleg eltartás végett elmegyógyintézetbe helyezendők. Ezekre a rendelkezésekre jellemző, hogy a betegeket először csak egy kísérleti időtartamra veszik fel, végleges elhelyezés pedig elmeállapotának gondos megfigyelése után várható. A felgyógyult betegeket pedig elbocsátották. A beszámíthatatlanság miatt felmentett betegek kórházi elhelyezésről több miniszteri rendelet született, ezek alapján megállapítható, hogy ezen elkövetők kórházba történő beutalásáról, majd elbocsátásáról bíró nem ítélkezhetett, a döntés közigazgatási keretek között marad. A XX. század első felében az akkori jogtudósok gyógyletartóztató intézet létrehozását javasolták, ahol a gyógyítás mellett a büntetés is szerepet kap ban jött létre az első intézet, a Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete néven. 62 A kényszergyógykezelés elrendelésének szabályozása és annak végrehajtása a fent említett évtől már intézményes keretek 61 Dr. Kőhalmi: i.m., 32.o. 62 dr. Kovács: i.m., 36.o. 26

27 között zajlott, természetesen a jogszabályok változásával kísérve a mai napig ellátja feladatát Az elmebetegség kezelésének történeti előzményei Az ókori egyiptomi gyógyítók fejlett egészségkultúrával rendelkeztek. Az első kórházakat ősi templomaikban rendezték be, ahol zenével és szuggesztív módon próbálták javítani a betegek állapotát. Az ókori indiai és kínai orvoslás szintén foglalkozott már a mentális zavarokkal küzdő betegek gyógyításával. A görög kultúrában Hippokratész tanításai örökérvényűek maradtak, magát az elme működésének zavarát betegségnek tartotta, melynek gyógyítása orvosi feladat. Hippokratész a négy testnedv arányának megváltozását vélte a betegség alapjának. Az ő általa csoportosított személyiségtípusok a mai napig ismertek. A középkor folyamán az elmebetegekkel szembeni bánásmód erősen megváltozott. Inkább rendészeti és vallási elbánásban részesültek a kóros elmeállapotú személyek, ezek alapja, hogy a közösség természetszerűleg védekezik az élet rendjét megzavaró deviáns magatartásokkal szemben. Ezen egyéneket izolálták, kirekesztették, esetenként megölték. Németországban bizonyos pszichiátriai betegségben szenvedőket máglyára vetették, Franciaországban ugyanezen személyekre vadásztak. A XIII. században az elmezavarban szenvedőket vasra vetették, továbbá léteztek olyan börtönök melyekben kifejezetten csak elmebetegeket gyűjtöttek. a XIV.-XV. században ezen betegeket kimustrált vitorlás hajókon eresztették tengerre, vagy éppen a városfalakon belül nem engedték őket, így a vad- és kóborállatok áldozataivá váltak. Könyves Kálmán volt az egyik olyan felvilágosult uralkodó, aki fellépett a boszorkányüldözés ellen, mely során számos pszichiátriai beteget égettek meg. A felvilágosodás korában ismét életre kelt az elmebetegek orvosi kezelésének a lehetősége és igénye. 63 A pszichiátria tulajdonképpeni kezdete, a francia forradalom idejére tehető, amikor Pinel, levetette a pszichiátriai betegekről a láncokat és a börtön helyett az elmegyógyintézeti hirdette. Nevéhez fűződik az ún. morális kezelés hangsúlyozása. Ezután kezdődött a pszichiátriai betegek viselkedésének, tüneteinek szisztematikus megfigyelése, és azok pontos dokumentálása. Napoleon 63 Csernyikné Fogarasi: i.m., o. 27

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások

Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások I. KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A bűnelkövetéshez vezető út megismerése vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, felnőtt korú,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal

Részletesebben

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat Kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai, különös tekintettel a kényszergyógykezelés

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Kristóf Andrea SE-IBOI

Kristóf Andrea SE-IBOI Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

A beszámíthatóság fogalmának pszichopatológiai és normatív megközelítése Európa büntetőjogi szabályozásában

A beszámíthatóság fogalmának pszichopatológiai és normatív megközelítése Európa büntetőjogi szabályozásában A beszámíthatóság fogalmának pszichopatológiai és normatív megközelítése Európa büntetőjogi szabályozásában Rottler Violetta Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁDI dr.rottlervioletta@freemail.hu Bevezetés

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Bűnügyi Tudományok Intézete. Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar. Bűnügyi Tudományok Intézete. Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat A kóros elmeállapot büntetőjogi vonatkozásai Konzulens Dr. Sántha Ferenc Készítette:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko.karoly@med.u-szeged.hu Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális

Részletesebben

KMOP-4.3.2/B-13-2014-0001. Az OPAI fejlesztése című projekt eredménykommunikációs kiadványa

KMOP-4.3.2/B-13-2014-0001. Az OPAI fejlesztése című projekt eredménykommunikációs kiadványa KMOP-4.3.2/B-13-2014-0001 Az OPAI fejlesztése című projekt eredménykommunikációs kiadványa Egy éves előkészítési munkálatokat követően, 2014. szeptember 15. és 2015. április 30. között valósult meg Az

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar.

A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Evészavarok A táplálkozási zavar gyűjtőfogalom, nehéz definiálni, pontosan mi tartozik bele: általánosságban minden, ami táplálkozással kapcsolatos zavar. Két legismertebb típusa: az anorexia és a bulimia

Részletesebben

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó 9

Tartalomjegyzék. Előszó 9 Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

Dr. Kő h a l m i Lá sz l ó * A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása. Büntetőjogi Szemle 2012/3.

Dr. Kő h a l m i Lá sz l ó * A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása. Büntetőjogi Szemle 2012/3. Dr. Kő h a l m i Lá sz l ó * A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása A kóros elmeállapot, mint a bűncselekmény alanyává válásának condito sine qua non-ja már igen korán megjelent

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Magyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 2. oldal 3. (1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az olyan eg

Magyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 2. oldal 3. (1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az olyan eg Magyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 1. oldal 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér

4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér 4.2 Fejezet Traumapedagógia Traumatológia és elméleti háttér TRAUMATOLÓGIA: ELMÉLETI HÁTTÉR Mi is a trauma? pszichológiai meghatározás A klinikai pszichológiában, a trauma vagy pszichológiai trauma egy

Részletesebben

Viselkedészavarok megközelítése. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED,

Viselkedészavarok megközelítése. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, Viselkedészavarok megközelítése Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 02. 25. Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok)

Részletesebben

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban Három

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Erős szavak. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei. Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

Erős szavak. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei. Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Erős szavak. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban

Részletesebben

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó

ISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó ISCA-D I. modul Hangulatzavarok Baji Ildikó 1 Diagnosztizálási nehézségek Emocionális problémák verbális kifejezési nehézsége Testi tünetekben való megjelenésgyermekgyógyászok Komorbiditások Szülők affektív

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat A kóros elmeállapot büntetőjogi kérdései Dr. Sántha Ferenc Konzulens Nikell Viktória

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben