KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an11 Az integrált növény- és talajvédelmi ismeretek képzéshez

Átírás

1 KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008 (X 22) FVM rendeletben meghatározott an11 Az integrált növény- és talajvédelmi ismeretek képzéshez A képzési program kódszáma: an11 A képzési program megnevezése: Az integrált növény- és talajvédelmi ismeretek című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - az integrált növényvédelem helye, szerepe az élelmiszerláncban - integrált növénytermesztési ismeretek (szántóföldi, zöldség- gyümölcs) - a növényvédelem közegészségügyi vonatkozásai, munkavédelem követelményei, eszközei; - a növényvédő szerek alkalmazásának kockázatai és veszélyei, ezek felismerése és szabályozása; - a növényvédelem környezetvédelmi vonatkozásai - a növényvédelem jogi szabályozása - tápanyag-utánpótlás az integrált növény-termesztésben - talajművelés az integrált növény-termesztésben - a növény - és talajvédelmi szakigazgatás rendszere A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v 10 osztály Az Integrált növény és talajvédelmi ismereteket képzésen kizárólag a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai oktathatnak; az Integrált növényvédelem helye szerepe az élelmiszerláncban, a növényvédelem jogi vonatkozásai és a növény- és talajvédelem szakigazgatás rendszere című modulok oktatóinak legalább 5 éves növényvédelmi szakigazgatási gyakorlattal kell rendelkezniük A képzés óraszáma: - elmélet: 50 óra - gyakorlat: 30 óra A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)

2 A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör elméleti gyakorlati szám óraszám óraszám 1 - Az integrált növényvédelem helye, szerepe az - 5 élelmiszerláncban 2 - Integrált növénytermesztési ismeretek (szántóföldi, zöldség- gyümölcs) 3 - A növényvédelem közegészségügyi 5 3 vonatkozásai, munkavédelem követelményei, eszközei 4 - A növényvédő szerek alkalmazásának 5 3 kockázatai és veszélyei, ezek felismerése és szabályozása 5 - A növényvédelem környezetvédelmi 5 2 vonatkozásai 6 - A növényvédelem jogi szabályozása Tápanyag-utánpótlás az integrált növénytermesztésben Talajművelés az integrált növénytermesztésben A növény és talajvédelmi szakigazgatás rendszere 2 2 A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1 téma: Az integrált növényvédelem helye, szerepe az élelmiszerláncban (szerző: Szalkai Gábor) Magyarországnak, mint tradicionális mezőgazdasági országnak, a mezőgazdasági tevékenységek közül fontos részterülete a növényvédelem A növényvédő szerek alkalmazása a növénytermesztés biztonsága érdekében elengedhetetlenül szükséges Ez azonban komoly kockázatot jelent humán egészségügyi és a környezetvédelmi szempontból egyaránt A biztonságos növényvédőszer-használat és a kockázatok minimálisra történő csökkentése érdekében, alapvetően fontos, hogy a növényvédő szerekkel közvetlen munkakapcsolatba kerülő szakemberek, felhasználók, és forgalmazók speciális képzettséggel és felkészültséggel rendelkezzenek A növényvédelem az élelmiszerbiztonság egyik legfontosabb pillére, a társadalom számára fontos célja, hogy a növény- és növényi termék előállítását növényvédőszermaradék mentes módon biztosítsa Az élelmiszerlánc-biztonság, ahogy azt a hatóság szlogenje a termőföldtől az asztalig is megfogalmazza a talajvédelemmel

3 kezdődik, magába foglalja az élelmiszer előállítás minden fázisát, természetesen a növényvédelmet is az élelmiszerek fogyasztó asztalára kerüléséig A talaj- és növényvédelem szerepe meghatározó az élelmiszerlánc szempontjából, hiszen ha bármilyen probléma adódik az elsődleges termelés ezeken a szintjein, az meghatározza a további takarmányozási, élelmezési célú felhasználás lehetőségét A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány és élelmiszer megtermeléséhez, a gazdálkodók és növényorvosok felelőssége, tudatossága és megfelelő szakismerete elengedhetetlen Az integrált növény- és talajvédelmi ismeretek képzés remélem segíteni fogja közös célunkat az integrált növényvédelem és gazdálkodás minél szélesebb körű megismerését és tudatos alkalmazását Adottságok Magyarország természetföldrajzi adottságai sokszínű tájak és gazdag természetes élővilág kialakulását tették lehetővé, melyek a Kárpát-medencében egyedi ökológiai egységet képeznek Az ország területének 80-85%-át mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása A talajok állapota, termékenysége összességében kedvező A hagyományosan agrártermelésre alapozó ország kiváló termőterületi adottságokkal, a termeléshez ideális éghajlati tulajdonsággal és a mindezekkel élni kívánó gazdálkodókkal rendelkezik A lehetőségek adottak, az időjárás változékonyságát, szélsőségeit még nem tudjuk kiiktatni, évről-évre különböző kihívásokkal és problémákkal szembesül a gazdálkodó, azonban integrált módszerek alkalmazásával jelentősen csökkenthetők a kockázatok Az ideál az európai többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, mely úgy állít elő értékes, növényvédőszer-maradék mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, és egyéb nyersanyagokat, hogy közben óvja talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élővilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját Ennek a komplex célrendszernek az elérése találkozik és egybeesik a növény- és talajvédelmi szervezet hagyományos célkitűzéseivel, mely a fentiek tekintetében integráltan testesíti meg az állami felelősségvállalást Magyarország Alaptörvényének P) cikke kimondja, hogy: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége A Nemzeti Vidékstratégia Ellenőrzött élelmiszerlánc programja a következőképpen fogalmazza meg a növény- és talajvédelem helyét és szerepét: Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági politikájának megfelelően Magyarországon is egyértelműen megfogalmazódik, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb

4 szempont a fogyasztók egészségének védelme, mely sem gazdasági, sem politikai érdekeknek nem rendelhető alá Az élelmiszer- és az élelmiszer ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, ezek fenntartása kiemelten fontos A mezőgazdasági termelés biztonsága magában foglalja az élelmiszer-termelésre alkalmas környezet hosszú távú fenntartását is, aminek kiinduló pontja az agrárkörnyezet védelme, különösen a termőföldjeink megőrzése talajvédelem - és az okszerű és fenntartható, integrált növényvédelem, növényegészségügy A hosszú távú közösségi érdekek és a rövid távú egyéni érdekek összehangolása nem valósítható meg az állam tudatos szerepvállalása nélkül A növényvédelmi hatóság és a növényvédelmi szakemberek együttműködése, és az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása biztosítja a növényvédőszermaradvány mentes élelmiszerek előállítását Élelmiszerlánc-biztonság Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés mennyiségét és minőségét egyaránt veszélyeztető károsítók elleni védekezés A növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, amely olyan fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hoz létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet Az említett cél érdekében az Európai Unió 2014-től kötelezően előírja az integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban Ennek az elérése csak szakmailag képzett, a környezeti problémákkal azonosuló termesztőkkel lehetséges Az élelmiszerbiztonság célja, annak biztosítása a mezőgazdasági termelés, az élelmiszerek előállítása és a forgalmazás teljes folyamatában, hogy adott élelmiszer nem veszélyezheti a fogyasztó egészségét, ha azt az a rendeltetési célnak megfelelően fogyasztja el Annak megállapításakor, hogy egy élelmiszer biztonságos-e, figyelembe kell venni a szokásos körülményeket, amelyek között a fogyasztók az élelmiszert felhasználják, a szokásos alkalmazási körülményeket a termékpálya minden szakaszában, továbbá a fogyasztónak adott hozzáférhető tájékoztatást adott élelmiszer speciális nemkívánatos hatásának elkerüléséről Az élelmiszer-lánc globalizálódása szüntelenül új kihívásokkal és kockázatokkal terheli Magyarország és az Európai Unió egészségükért aggódó és érdekeiket féltő fogyasztóit Magyarország élelmiszer-biztonsági politikájának fő célja az emberi egészség és az élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztói érdekek legmagasabb szintű védelmének szavatolása Az élelmiszer-biztonság szabályai ugyanakkor nem akadályozhatják a belső piac hatékony működését sem Az EU élelmiszerlánc-biztonsági stratégiája - élelmiszer-biztonságot, az állategészségügyet, az állatjólétet és a növényegészségügyet foglalja magában, és lehetővé teszi, hogy az

5 élelmiszerek útja a termelőtől a fogyasztóig akár több uniós tagországon keresztül is nyomon követhető legyen Ez a kereskedelem zavartalansága mellett azt is biztosítja, hogy változatos ételek kerülhessenek az európai polgárok asztalára - Az importált vagy az EU-ban előállított élelmiszereknek szigorú uniós normáknak kell megfelelniük Az uniós élelmiszer-stratégia három pillérre épül: - az élelmiszerek és a takarmányok biztonságát, illetve az élelmiszer-higiéniát célzó átfogó jogszabályokra, - tudományosan megalapozott döntéshozatalra, - valamint végrehajtásra és ellenőrzésre A sokszínűség védelme Az EU ügyel arra, hogy az élelmiszerekre vonatkozó előírások ne száműzzék a hagyományos élelmiszereket a piacról, az innováció lendülete ne törjön meg, és a termékek minőség ne romoljon Az egészséges növényekért A károsítóktól és azok kártételétől mentes növények és növényi anyagok szabadon szállíthatók az EU területén Az importált növényi anyagok ellenőrzése és az EU területén történő nyomon követés révén az új kártevők megjelenése korán kimutatható Ennek köszönhetően növényvédő szeres kezelések helyett, megelőző intézkedések foganatosíthatók A növényútlevél igazolja, hogy az adott növényt (pl oltvány) egészséges körülmények között termesztették Korai figyelmeztetés Az EU korai figyelmeztető rendszert működtet, hogy megvédje állampolgárait az ételmérgezéstől A rendszer abban az esetben is figyelmeztetés ad ki, ha az élelmiszerek vagy a takarmányok tiltott anyagokat tartalmaznak, illetve ha a bennük előforduló veszélyes anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett értéket Az utóbbiak közé tartoznak az állatgyógyászati készítmények maradékanyagai a húsfélékben, illetve az élelmiszerek előállításához felhasznált rákkeltő színezékek Veszély észlelése esetén a rendszer mindegyik uniós tagországot riasztja Egyes esetekben elegendő pusztán egyetlen árutétel szállítását leállítani Máskor szükségesnek bizonyulhat feltartóztatni egy meghatározott termék valamennyi olyan szállítmányát, amely egy meghatározott gyárból, termelőüzemből származik Előfordulhat, hogy a már áruházakba és üzletekbe került termékeket is ki kell vonni a

6 forgalomból Nyomon követhetőség és kockázatkezelés Ha súlyos járvány vagy ételmérgezés veszélyezteti az európai fogyasztókat, az uniós hatóságok a termelési lánc legelső állomásáig vissza tudják követni az élelmiszeripari termékeket, legyen szó élő állatokról, állati eredetű termékekről vagy növényekről A nyomon követhetőséget és a kockázatkezelést a TRACES rendszer teszi lehetővé Az elektronikus rendszer feladata a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk ellenőrzése a határokon, valamint az igazoló dokumentumok kibocsátása Ezen cél megvalósítását szolgája, a permetezési napló vezetése, amely nemcsak a hatóságnak készített igazoló dokumentum, hanem a termelőnek, szakirányítónak is segítséget jelenthet az elvégzett kezelések értékelése, elemzése során, amellett biztosítja a nyomon követés lehetőségét Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédőszereskezelésekről a permetezési naplót folyamatosan vezetni kell Elfogadható a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló megfelelő része is, mint a növényvédőszer-felhasználását igazoló nyilvántartás A permetezési/gazdálkodási napló, mint növényvédőszer-használatot rögzítő nyilvántartás csak a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal ellátva érvényes A nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, és az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni Tudományosan megalapozott döntéshozatal Az Európai Unió tudományos alapon hozza meg élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos döntéseit Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szaktanácsokkal segíti a jogszabály-alkotási folyamatot Ezen felül javaslatokkal látja el a szakpolitikai döntéshozókat azokban az esetekben, amikor egyes élelmiszerek kapcsán pánik tör ki a fogyasztók körében A Bizottság az elővigyázatosság elve alapján cselekszik, azaz haladék nélkül közbelép, ha a tudományos szakértők szerint potenciális veszélyhelyzetről lehet szó Végrehajtás és ellenőrzés Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó jogszabályainak a Bizottság szerez érvényt: ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelően átültették-e nemzeti jogukba és végrehajtják-e az uniós jogszabályokat, továbbá helyszíni vizsgálatokat végez az Unió határain belül és kívül A Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala (FVO) az egyes

7 élelmiszergyártó üzemeket is ellenőrizheti, fő feladata azonban nem ebben áll Arról kell meggyőződnie, hogy a tagállamok és az Unión kívüli országok kormányai rendelkeznek-e a szükséges mechanizmusokkal ahhoz, hogy maguk ellenőrizzék, a helyi élelmiszergyártók betartják-e a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat Az EU Közös Agrárpolitikája és Környezeti Politikája A mezőgazdasági termelőknek, az erdészeti gazdálkodóknak támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában A fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó, jövőbeli Közös Agrárpolitika (KAP) után - nem csupán az uniós gazdaság lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika Ebben rejlik egy valóban közös agrárpolitika lényege: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít Az Európai Unió a legfontosabb politikai és szakmapolitikai célkitűzéseit különböző programokban fogalmazza meg Az EU Környezeti Politikájának céljai környezetvédelmi akcióprogramokban jelennek meg A 6 Környezetvédelmi Akcióprogram tartalmazza az EU Környezeti Politikájának prioritásait, azaz célul tűzi ki az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését, a természetvédelmet, a biológiai sokféleség megőrzését, a környezetvédelmet, a humánegészségügyet, természeti erőforrások megőrzését, fenntartható használatát és a hulladékgazdálkodást Az akcióprogramban 7 tematikus stratégia került megfogalmazásra, amelyek közül az egyik a fenntartható növényvédő szer használat ösztönzése, azaz: - a növényvédőszer-használatból eredő egészségügyi és környezeti veszélyek és kockázatok minimalizálása, - a növényvédőszer-használat és kereskedelem fokozott ellenőrzése, a veszélyes hatóanyagok használatának visszaszorítása (különösen a leginkább káros hatóanyagok biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítése), - a minimálisan szükséges növényvédő szert alkalmazó, vagy növényvédőszermentes termesztés támogatása, - a célok elérése érdekében megtett intézkedésekhez kapcsolódó átlátható jelentési és monitoring rendszer kialakítása Integrált növényvédelem Az integrált növényvédelem egyik definíciója szerint: Az integrált

8 védekezés a károsítók korlátozásának olyan rendszere, amely az egész környezet és a károsító fajok populációdinamikájának összefüggéseit figyelembe véve a lehető legösszehangoltabban alkalmazza az összes hatékony módszert és eljárást, s ezzel a károsítók populációit a gazdasági kártétel szintje alatt tartja Az IOBC által használt meghatározás szerint, az integrált termesztés a kiváló minőségű növény (gyümölcs, szőlő, zöldség, szántóföldi növény stb) gazdaságos termesztése, amelynek során elsőséget élveznek az ökológiailag biztonságos módszerek, amelyek minimálisra csökkentik az agrokemikáliák mellékhatásait, valamint a környezet és emberi egészség védelmét szolgálják Az integrált növényvédelemnek nem célja a növényállomány károsító mentességének az elérése, hanem a károsítók népességének a szabályozásával a gazdasági kártételük megelőzése A növénytermesztés fenntarthatóságának egyik lehetséges módja az integrált elvek szerinti termesztés A talajok állapota, termékenysége összességében kedvező, azonban a termőtalajokat funkciójuk ellátásában akadályozó és termékenységüket csökkentő degradációs folyamatok veszélyeztetik A talaj degradációs folyamatai közül az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja A talajok szervesanyag-készlete csökken Fokozta még a káros hatásokat az istállótrágyázás háttérbe szorulása is Funkcióképességükben gátolt termőtalajokon sérülékenyebb kultúrákkal találkozunk, melyek erősebben rászorulnak az emberi beavatkozásra így az erőteljesebb kémiai védekezésre Az okszerű növénytermesztés alapja a megfelelő termőtalaj A növénytermesztési tevékenység elképzelhetetlen okszerű és fenntartható növényvédelem nélkül A növényvédelem, mely a növények és közvetett módon a fogyasztók egészségét veszélyeztető szervezetek visszaszorítására irányul, szerteágazó tudomány Alapja az élettan, a biológia, a kémia, de számos más szakterület is érintett, mint pl a gépészet, ökonómia, de újabban a precíziós növénytermesztés térhódításával a számítástechnika és a térinformatika is A növénytermesztésben használt termésnövelő anyagok és növényvédő szerek szakszerűtlen és okszerűtlen felhasználása kockázatot jelent a környezetre, a felhasználóra és a fogyasztóra egyaránt A növényvédő szerek hatóanyagai, azok a növényvédő szerek, amelyek az engedélyező hatóság, több éves toxikológiai, ökotoxikológiai és biológiai hatékonyság vizsgálatai alapján alkalmasak a mezőgazdasági használatra és az engedélyokiratnak megfelelő felhasználásuk esetén nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot Cél, hogy minden termék növényvédőszer-maradék tartalma az engedélyezett határérték alatt legyen, továbbá kívánatos, hogy minél nagyobb legyen a szermaradékoktól mentes termények aránya Az elmúlt évek vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy egyre gyakrabban mutatható ki a terményekben többféle növényvédőszer-maradék is Az együttes hatás lehet additív, de ismertek olyan esetek is, amelyekben a különböző növényvédő szerekben található hatóanyagok felerősítik egymás káros hatásait Több növényvédőszer-hatóanyagról is ismert, hogy egymás jelenlétében erősebb az együttes hatásuk Közös

9 felelősségünk, hogy az integrált szemléletű gazdálkodás lehetőségeit kihasználva minimálisra csökkentsük a termésnövelő anyagok és növényvédő szerek használatából eredő kockázatokat A kertészeti és szántóföldi növénytermesztés agrotechnikai elemeinek számtalan növényvédelmi kihatása van és ezen elemek illetve változataik egymással is szoros összefüggésben kell, hogy legyenek a gazdaságos és minőségi termelés érdekében Másként nem beszélhetünk integrált szemléletű, azaz egyesített növényvédelemről, pontosabban éppen a szemlélet szélesebb körűsége miatt integrált növénytermesztésről Az integrált szemlélet nem a vetéssel kezdi egy növénykultúra termelési ciklusát és nem a betakarítással végzi A termesztés (és ezen belül a növényvédelem) végső soron a termelés eredményességét nem csak az adott termelési ciklus tevékenységei és viszonyai határozzák meg Növényvédelmi szempontból a legfontosabb agrotechnikai elemek: - vetésváltás; - tápanyag-gazdálkodás; - fajta/hibridmegválasztás; - vetéstechnológia- és időzítés; - növényápolás; - betakarítás, szállítás; - tisztítás, tárolás; ezek az ültetvények esetében még az alábbi termesztéstechnikai, illetve termesztéstechnológiai elemekkel egészül ki: - a terület kiválasztása - fajta, alany kiválasztása - tereprendezés - ültetés módja, ideje - művelésmód: telepítési rendszer (ültetési rendszer, faalak), metszésmód - támrendszer és öntözőrendszer kialakítása - vadkár-elhárítás (kerítés) Magyarország évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik integrált növényvédelem és gazdálkodás területén, a növényvédő szerek képesítéshez kötött, vásárlási, felhasználási feltételei is ezt a célt szolgálták, szolgálják Az integrált növényvédelem alapjainak megteremtése hazánkban az 1960-as években kezdődött a felsőfokú növényvédelmi képzés megteremtésével, a növény- és talajvédelmi szakigazgatási rendszer és laboratórium hálózat felépítésével A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, valamint tudományosan

10 megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá igénybe kell venni a szakmailag képesített tanácsadók javaslatait A szükséges növényvédő szeres védekezést előrejelzésre kell alapozni Üzemi szinten, a károsítók előrejelzése nélkülözhetetlen a védekezés szükségességének valamint a hatásos védekezés optimális időpontjának meghatározásához Az Európai Unió 2009-ben fogadta el a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó 2009/128/EK irányelvet Az irányelv konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapít meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére Ahogy az irányelvben is szerepel, mindehhez a növényvédő szerekkel foglalkozó szakemberek megfelelő, felsőfokú képzettsége elengedhetetlen A magyar mezőgazdaságnak jelenleg nagy problémát okoz, hogy bár rendelkezésre áll az ehhez szükséges tudásbázis, de nincs kellő mértékben kihasználva Alapvető rendelkezések az Élelmiszerlánc-felügyeleti törvény szerint: - Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az Élelmiszerlánc-felügyeleti törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó talajon és termesztő közegben - Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai előírások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja: a) a növények egészségének és a növényi termékek minőségének megőrzése, megelőző intézkedésekkel, a károsítók behurcolásának, vagy elterjedésének megakadályozásával, a károsítók elleni hatékony védekezéssel; b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel; c) a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmassá tétele - A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell - Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz - Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az Éltv végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel - Növényvédelmi engedélyköteles terméket Magyarországon csak az

11 élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (NÉBIH NTAI) által kiadott engedély alapján, az Élelmiszerlánc-felügyeleti törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni - A növényvédelmi gépeket az Élelmiszerlánc-felügyeleti törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni - Növényvédő szer csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített eszközön, magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az Éltv végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint - A növényvédő szer jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést, vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára, vagy veszélytelenségére - A növényvédő szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre, vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelmű megjelölését Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett, vagy az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni - A növényvédő szer reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával A növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 cikke értelmében minden tagállamnak Nemzeti Cselekvési Tervet (NCST) kell kidolgoznia Ebben konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédőszer-használat mezőgazdasági eredetű kockázata A munkadokumentum előkészítése a Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi Bizottságának keretei között történt A Növényvédelmi Bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a tervezet áttekinthető, szakmai elvárásoknak megfelelő, igényes munka, ennek megfelelően a tervezetet elfogadásra javasolták A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet a Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi Bizottsága 2012 november 26-i ülésén elfogadta A Nemzeti Cselekvési Terv közép és hosszú távú feladatokat határozz meg, amelyek közvetve vagy közvetlenül az integrált növényvédelme alkalmazásának elősegítését és megvalósíthatóságát szolgálják A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv célterületei - Magyarország növényegészségügyi biztonságának fenntartása a lehető legkevesebb növényvédő szer felhasználásával

12 - A növényvédő szerek használatából és a növényvédelmi technológiákból eredő humán egészségügyi és környezetre gyakorolt kockázat csökkentése, illetve alacsony szinten tartása megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések előírásával, különösen az alábbi területeken: - A növényvédő szerek felhasználóit érintő egészségügyi kockázatok, mérgezések csökkentése - A növényvédő szerekkel kezelt termékek fogyasztóit érintő kockázatok csökkentése, biztonságos élelmiszer-előállítás elősegítése - A talaj, felszíni és felszín alatti víz, levegő szennyeződésének csökkentése - A nem cél-szervezetek (kiemelten a beporzásért felelős élőlények) védelme, a velük kapcsolatos kockázatok csökkentése - A különösen aggályos növényvédő szerek kiváltása, felhasználásának visszaszorítása - Alacsony kockázatú növényvédő szerek felhasználásának ösztönzése - A növényvédő szerek fenntartható, környezettudatos alkalmazásának elősegítése - A fölöslegesen vagy a szükségesnél nagyobb dózissal végzett kezelések jelentős visszaszorítása - Az illegális növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának felszámolása - A növényvédő szerek használatából és a keletkező hulladékokból származó környezetterhelés csökkentése - A fenntartható növénytermesztés versenyképességének elősegítése, a termelők költségeinek csökkentése a kezelések számának visszaszorításával és alternatív technológiák biztosításával - A légi permetezés során felmerülő kockázati tényezők csökkentése, a tevékenység biztonságos keretek közötti végzése érdekében - Az integrált növényvédelem, a biológiai növényvédelem és a biogazdálkodás ösztönzése - A biológiai sokszínűség megteremtése az agro-ökoszisztémákban a mezőgazdasági erdősítés ösztönzésével - A növényvédelmi képzettség és a szakszerű gyakorlat szintjének növelése különös tekintettel a megelőzés elvére; objektív, független szaktanácsadói hálózat működtetése - A termelés biztonságát szolgáló járvány, gradáció és invázió megelőzését és elhárítását szolgáló, nem vegyi technológiai alternatívák kidolgozásának, alkalmazásának elősegítése - A lakosság számára is közérthető kommunikáció, ismeretterjesztés

13 elősegítése - Koordinált nemzeti növényvédelmi kutatási és innovációs program kidolgozása - Információk biztosítása a fenntartható növényvédőszer-felhasználást elősegítő fejlesztéseket, beruházásokat támogató pályázati forrásokról Az integrált gazdálkodás elterjesztéséhez, tekintettel az integrált növényvédelem kötelező bevezetésére több szintű termesztéstechnológiai változás szükséges: - integrált növényvédelemre vonatkozó kötelező előírások betartása a 2009/128/EK irányelvnek megfelelően; - tanúsító védjeggyel igazolt integrált gazdálkodás feltételeinek betartása a vonatkozó jogszabálynak megfelelően ( Minősített Integrált Gazdálkodó/Termék tanúsító védjegy) Az Irányelv alapján bevezetendő integrált növényvédelemre vonatkozó kötelező előírásokat a 43/2010 FVM rendelet alapvető növényvédelmi kötelezettségként fogalmazza meg A fogyasztási igények és a piaci viszonyok megváltozása szükségessé teszi egy olyan védjeggyel igazolt integrált gazdálkodás bevezetését, amely teljesítése kimagasló szakmai színvonalon lehetséges, emiatt csak önkéntes rendszerben valósítható meg Ennek a rendszernek az elemei: Területmegválasztás és az adott termőhelyen eredménnyel termeszthető növények okszerű megválasztása Megalapozott vetésváltás: az egymást követő kultúrák betegségei, kártevői, gyomviszonyai eltérőek legyenek Fontos az elővetemény értékének és az újravetés idejének szem előtt tartása is Fajtaválasztás: adott termőhelyhez, termesztéstechnológiához, termesztési célhoz legalkalmasabb fajta kiválasztása Egészséges, ellenőrzött szaporítóanyag használata, különös tekintettel a vírusés fitoplazma mentességre Agrotechnikai növényvédelem: o Talajművelés: az okszerű talajművelés nem csak optimális feltételeket biztosít a növény fejlődéséhez, de hozzájárul a fertőzési nyomás csökkentéséhez is (növényi maradványok beforgatásával nem tud áttelelni a kórokozó, a tarlóhántással, tarlóápolással a talaj gyommagkészlete csökkenthető) o Tápanyagellátás: a szakszerű tápanyagellátás következtében a növény jobban ellenáll a károsítóknak o Vetés: a vetés idejének és módjának helyes megválasztása meghatározó a növény fejlődése során o A telepítés/vetés irányának megválasztásakor eleget kell tenni a talajvédő termőföldhasználat szabályainak o Ültetvények esetében metszés: nem csak a termőegyensúly beállítása a cél, de számos növényvédelmi hatása is van (fertőzött részek eltávolítása, a szellős koronában kevésbé fertőzőképesek a kórokozók stb)

14 o öntözés, energiatakarékos öntözési módszerekkel a talajszerkezet óvása érdekében (figyelemmel a víz minőségére, az öntözés időpontjára és időtartamára) Növényvédelmi előrejelzés (növényi károsítók rendszeres megfigyelése, csapdázása, időjárási adatok mérése, adatok rögzítése, azok felhasználása a védekezés szükségességének az eldöntésekor stb) A védekezési módszer kiválasztása, a védekezés pontos időzítése Mechanikai növényvédelem: pl gépi sorközművelés, kapálás, kéregkaparás Fizikai növényvédelmi eljárások: pl talajgőzölés Biológiai növényvédelem: károsítók természetes ellenségeinek ok- és célszerű alkalmazása Ezen lehetőség mind szélesebb körben való alkalmazása kívánatos, a környezetre, már meglévő ökoszisztémára gyakorolt hatásuk vizsgálatát követően Kémiai növényvédelem: A fent felsorolt lehetőségek kihasználása mellett is szükségszerű lehet a térben és időben célzott módon, előrejelzésen alapuló növényvédő szeres beavatkozás Növényvédő szeres védekezés esetén a környezetet a legkevésbé terhelő növényvédő szerek alkalmazása, megfelelő eszközzel végzett kijuttatás, a károsítóban kialakuló rezisztencia megakadályozása, késleltetése, a hatás ellenőrzése (megfigyelések rögzítése) A nem-célszervezetek számára búvó-, táplálkozási és szaporodási helyet biztosító ökológiai folyosók, ökológiai kiegyenlítő felületek, erdősávok, cserjeés facsoportok kialakítása, és az itt megtelepedett hasznos élő szervezetek kiemelt védelme Beporzó rovarok számának megőrzése, illetve növelése érdekében a beporzó rovarok számára vonzó virágzó növényekkel vetett és karbantartott sávok kialakítása a szántóterületek szélén az egyes táblák között Vízparti vegetációs védősávok optimális kialakítása (szélesség, növénytársulások) és fenntartása a növényvédő szerek használatából adódó szennyeződések megakadályozása céljából A betakarítás és tárolás szakszerű végrehajtása (időpontjának, módjának meghatározása, tekintettel az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre) A munkálatok során a pontszerű talaj- és vízszennyezések megakadályozása Hulladék kezelése (a termesztéstechnológia során keletkező hulladékok szakszerű kezelése, ártalmatlanítása) Az integrált gazdálkodás egy olyan összehangolt, komoly szaktudást igénylő termesztés technológia, amely a termőhely megválasztásától egészen a fogyasztásig terjed Ezt a teljes élelmiszerláncon átívelő komplexitást talán a legjobban egy elterjedt EU-s termőföldtől az asztalig kifejezés tükrözi, amely egyúttal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mottója is Az integrált gazdálkodás, integrált növényvédelem rendkívül összetett, a termesztéstechnológia valamennyi elemét rendszerbe foglalva tartalmazza, ezért ennek bevezetése és alkalmazása magasan kvalifikált szakemberek igénybevételével valósítható meg

15 A növényvédelmet a ma és a holnap igényeihez, kihívásaihoz kell alakítani és a fenntarthatóság jegyében A növényvédőszeres-kezelések alkalmazása szakképzett felhasználóval kevésbé kockázatos, mégsem jelentheti a végleges és megnyugtató, minden szempontból kielégítő megoldást A tudomány eddigi és újabb eredményeit felhasználva olyan új szemléletet kell követnünk, amely a megfelelő mennyiségű és minőségű termések elérése mellett a legkevésbé terhelik a környezetet káros anyagokkal Célunk az integrált növényvédelem alkalmazása valamennyi területen, ahol növényi terméket állítanak elő Növényorvosok, helye, szerepe Magyarországnak, mint tradicionális mezőgazdasági országnak, a mezőgazdasági tevékenységek közül fontos részterülete a növényvédelem A növényvédő szerek alkalmazása a növénytermesztés biztonsága érdekében elengedhetetlenül szükséges Ez azonban komoly kockázatot jelent humán egészségügyi és a környezetvédelmi szempontból egyaránt A biztonságos növényvédőszer-használat és a kockázatok minimálisra történő csökkentésese érdekében, alapvetően fontos, hogy a növényvédő szerekkel közvetlen munkakapcsolatba kerülő szakemberek, felhasználók, és forgalmazók speciális képzettséggel és felkészültséggel rendelkezzenek A növényvédelem az élelmiszerbiztonság egyik legfontosabb pillére, a társadalom számára fontos hogy a növény- és növényi termék előállítását növényvédőszermaradék mentes módon biztosítja Mindezek érdekében Magyarországon, a világon egyedülálló módon, már az 1960-as években elindult a felsőfokú növényvédelmi szakoktatás, amelynek tantervébe több, mint 10 éve épült be a növényorvos képzés Az agrároktatási rendszerünk kivételesen kiemelkedő szakmai színvonalának köszönhetően a hazai mezőgazdasági üzemekben nemzetközileg is elismert, magas színvonalon mintegy háromezer aktív növényvédő szakmérnök, növényorvos részvételével valósul meg a növényvédelemi és növényegészségügyi ismeretek gyakorlati alkalmazása A speciális szakértelmet igénylő, előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédőszerhasználat és a környezetkímélő, integrált növényvédelmi módszerek szakszerű alkalmazása esetén a növényvédő szerek felhasználása a minimálisan szükséges szintre csökkenthető A legolcsóbb és a leghatékonyabb védekezést azonban a növényi károsítók behurcolásának és járványos elterjedésének a megelőzésével lehet elérni, ugyanis a növény- és növényi termékek nemzetközi áruforgalmának egyre szélesedő globalizációja és a klímaváltozás fokozott növényegészségügyi kockázatot jelent Az esetlegesen behurcolt károsítók gyors és hatékony felszámolása esetén több tíz, esetleg száz milliárdos nagyságrenddel csökkenthető a növényi károsítók elleni védekezéssel összefüggő növényvédő szer többlet felhasználás Alapvetően fontos ezért, hogy a hatósági ellenőrzések mellett, a mezőgazdasági és erdészeti területeken dolgozó növényvédelmi szakemberek, szakmérnökök, növényorvosok is közreműködjenek a károsítók felderítésében Az országhatárt nem ismerő növényi károsítók elleni eredményes védekezéshez széleskörű nemzetközi együttműködés szükséges Az együttműködés világméretű fóruma a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), regionális európai

16 fóruma az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO), illetve a biológiai védekezés területén a Biológiai Védekezés Nemzetközi Szervezete (IOBC), amelyek a növény- és növényi termékek nemzetközi kereskedelmének növényegészségügyi feltételeit megatározó nemzetközi növényegészségügyi szabványokat, károsító diagnosztikai illetve, védekezési és kezelési módszereket, növényvédő szerek biológiai hatékonyságát értékelő módszereket, ajánlásokat és útmutatókat dolgoznak ki Hazánk több növényvédelmi specialistája aktívan és közvetlenül is részt vesz ezeknek a nemzetközi szabványosító testületeknek a munkájában Alapvető, hogy az ott szerzett speciális ismeretek a növényvédelmi szakmérnökökön, növényorvosokon keresztül az ország valamennyi területére eljussanak és növényvédelmi tevékenység gyakorlása során hasznosuljanak Az Európai Unió 2009-ben fogadta el a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó 2009/128/EK irányelvet Az irányelv konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapít meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére Ahogy az irányelvben is szerepel, mindehhez a növényvédő szerekkel foglalkozó szakemberek megfelelő, felsőfokú képzettsége elengedhetetlen A magyar mezőgazdaságnak jelenleg nagy problémát okoz, hogy bár rendelkezésre áll az ehhez szükséges tudásbázis, de nincs kellő mértékben kihasználva A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, mint szakmaközi szervezet a világon először hazánkban alakult meg, tevékenységét a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000 évi LXXXIV törvény szabályozza A növényvédelem, ezen belül is az integrált növényvédelem speciális agrár, biológiai, kémiai ismeretek ötvöző tudomány Amennyiben segítségségre van szüksége a fenti célok hatékony megvalósításában forduljon bizalommal a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara megyei szervezeteihez Napi munkája során mindenkinek felelősséggel kell gondolnia a jövő generációira, és tudását folyamatosan fejlesztve dolgozni közös célunk, a Kárpát-medence adta kitűnő agroökológiai lehetőségek megőrzésén, a minőségi, magyar élelmiszertermelés fenntartása érdekében 2 Integrált növénytermesztési ismeretek (szerző: Dr Ripka Géza) Az integrált termesztés alapelvei Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés mennyiségét és minőségét egyaránt veszélyeztető károsítók elleni védekezés A növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, amely olyan fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és

17 egészséges növényi terméket hoz létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet Az említett cél érdekében az Európai Unió 2014-től kötelezően előírja az integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban Ezen kívül irányelvvel szabályozza a növényvédő szerek fenntartható módon történő alkalmazását Ennek az elérése csak szakmailag képzett, a környezeti problémákkal azonosuló termesztőkkel lehetséges Az integrált növényvédelem egyik definíciója szerint: Az integrált védekezés a károsítók korlátozásának olyan rendszere, amely az egész környezet és a károsító fajok populációdinamikájának összefüggéseit figyelembe véve a lehető legösszehangoltabban alkalmazza az összes hatékony módszert és eljárást, s ezzel a károsítók populációit a gazdasági kártétel szintje alatt tartja Az IOBC által használt meghatározás szerint, az integrált termesztés a kiváló minőségű növény (gyümölcs, szőlő, zöldség, szántóföldi növény stb) gazdaságos termesztése, amelynek során elsőséget élveznek az ökológiailag biztonságos módszerek, amelyek minimálisra csökkentik az agrokemikáliák mellékhatásait, valamint a környezet és emberi egészség védelmét szolgálják Az integrált növényvédelemnek nem célja a növényállomány károsító mentességének az elérése, hanem a károsítók népességének a szabályozásával a gazdasági kártételük megelőzése A növénytermesztés fenntarthatóságának egyik lehetséges módja az integrált elvek szerinti termesztés Ennek általános követelményeit és irányelveit foglalja össze a jelen dolgozat Az integrált termesztés fontosabb kultúrákra vonatkozó részletes ismereteit növényenként állítottuk össze A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására az agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során az alábbi eszközöket kell alkalmazni: Megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek A kertészeti és szántóföldi növénytermesztés agrotechnikai elemeinek számtalan növényvédelmi kihatása van és ezen elemek illetve változataik egymással is szoros összefüggésben kell, hogy legyenek a gazdaságos és minőségi termelés érdekében Másként nem beszélhetünk integrált szemléletű, azaz egyesített növényvédelemről, pontosabban éppen a szemlélet szélesebb körűsége miatt integrált növénytermesztésről Az integrált szemlélet nem a vetéssel kezdi egy növénykultúra termelési ciklusát és nem a betakarítással végzi A termesztés (és ezen belül a növényvédelem) végső soron a termelés eredményességét nem csak az adott termelési ciklus tevékenységei és viszonyai határozzák meg Mint ahogy időben sem a naptári év dátumai jelentik a termesztési ciklus kereteit, térben sem a tábla szélei jelentik annak határait

18 Növényvédelmi szempontból a legfontosabb agrotechnikai elemek a: - vetésváltás; - tápanyag-gazdálkodás; - fajta/hibridmegválasztás; - vetéstechnológia- és időzítés; - növényápolás; - betakarítás, szállítás; - tisztítás, tárolás; ez az ültetvények esetében még az alábbi termesztéstechnikai, illetve termesztéstechnológiai elemekkel egészül ki: - a terület kiválasztása - fajta, alany kiválasztása - tereprendezés - ültetés módja, ideje - művelésmód: telepítési rendszer (ültetési rendszer, faalak), metszésmód - támrendszer és öntözőrendszer kialakítása - vadkár-elhárítás (kerítés) Vetésváltás Az elővetemény különféle hatással bír a követő kultúrára: vizet és tápanyagot használ fel a talajból, gyomok szaporító képleteit (mag, tarack, rizóma, gumó stb), valamint gyökér-, szár-, levél- és termésmaradványokat hagy maga után, illetve ez utóbbiakkal maga is gyomosíthat (árvakelés) Ha az előveteménynek és a követő kultúrának azonos károsítói vannak, /miután azok szaporító képletei, illetve utódai is a táblán (pl növénymaradványokban), vagy a talajban maradhatnak/, így a károsítás a következő (esetleg több egymást követő, vagy későbbi) vegetációban is folytatódik A vetésváltást, főként a kórokozók, a kártevők és a gyomnövények elszaporodásának visszaszorítása indokolja Megfelelő vetésváltással csökkenthető a kártevők, a betegségek és a gyomok előfordulása és kártétele A monokultúrás termesztés (egymást követő években ugyan azon növény termesztése az adott táblán) jelentős mértekben hozzájárul az adott növény károsítóinak gyakoribb fellépéséhez és az általuk okozott kár növekedéséhez A legtöbb növény vetésváltásban termeszthető a legnagyobb biztonsággal és a legeredményesebben Kevés növény, a kalászosok közül pl a rozs köszönhetően az átlag feletti víz- és tápanyag-hasznosításának, betegségekkel szembeni ellenállóságának, gyomelnyomó képességének, monokultúrában is termeszthető Különösen szárazabb időszakokban a talajok hasznosítható vízkészletének megőrzését is szolgálja, ugyanakkor része az integrált gyomszabályozásnak is A vetésforgó korlátozza az erős gyomfertőzés kialakulását, megakadályozza a gyomnövények faji összetételének károsan egyoldalú változását Tápanyag-gazdálkodás Növényvédelmi szempontból előnyös, ha a kultúrnövény tápanyag-ellátottsága harmonikus: megfelelő mennyiségű tápanyag áll rendelkezésére

19 Mindenképpen kerülendő a túlzott mértékű (a várható termésmennyiséghez és növénytömeghez képest túl sok), illetve egyoldalú (pl nitrogénből egyéb elemekhez képest aránytalanul sok) tápanyag adagolása Ez buja zöldtömeg kialakulásához, a betegség-ellenállóság csökkenéséhez, aszályérzékenységhez vezet és terméscsökkentő hatású A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részletes tananyagot egy másik fejezet tartalmazza Talaj-előkészítés A megfelelő fajta vetőmagját aprómorzsás, kellően ülepedett nyirkos magágyba kell vetni, így tud a növény erőteljesen fejlődni, így alakulhat ki egyenletes, homogén növényállomány A szántóföldi növénytermesztés eredményességét száraz, aszályra hajlamos területeken különösen meghatározza a talajok nedvességtartalma Ezért a nedvességszabályozás egyik fontos eszköze a talajművelés A talajok szerkezetét kímélő, csökkentett menetszámú művelés minden termőhelyen indokolt, kerülni kell a talajok kiszáradását, tömörödését előidéző beavatkozásokat A csökkent intenzitással fejlődő növénynek kisebb lesz a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képessége, a gyomokkal szembeni versenyképessége is erőteljesen csökken Csökkenteni kell a talajban levő víz légköri veszteségét is A legkisebb porosítást okozó, a mélyebb rétegek vízkészletét jobban megőrző kombinált eszközök használata szükséges Csökkenthetjük a vízveszteséget a tarlómaradványok részleges felszínen hagyásával, vagy a talaj felső rétegébe történő egyenletes bekeverésével A lazításos és a talajforgatásos művelést nem egysíkúan, hanem a talajminőségtől és talaj állapotától függően váltakozva kell alkalmazni Fajta-megválasztás, vetési/ültetési technológia, illetve a vetés/ültetés időzítése Elsősorban a termőhely ökológiai (főleg éghajlati- és talaj-) viszonyaihoz, másodsorban a termesztés céljához és a termesztés technológiához kell megválasztani a fajtát Ha a termőhelyi viszonyokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor olyan versenyhátránnyal indul állományunk már a kelés előtt, illetve a telepítést követően, amit később nem lehet bepótolni semmilyen egyéb beavatkozással, extra-ráfordítással sem Egy adott fajta tulajdonságai (növekedési erély, lombtömeg, növénymagasság, bokrosodó képesség, szárszilárdság, bogyóhéj vastagsága, stressz-tolerancia stb) és a növény vetés technológiája (tőszám, vetésidő), illetve művelésmódja között is van bizonyos összefüggés, aminek a kiaknázásával egyrészt a munkacsúcsok mérsékelhetőek, másrészt a kedvező növényvédelmi kihatások kihasználhatóak (pl gyomelnyomó képesség, gyomösszetételre gyakorolt hatás, ültevény esetén a fajta metszési- és zöldmunka igénye) A vetés időzítésével a növényállomány fejlődése, növény-egészségügyi helyzete (pl a tenyészidő kezdetén megjelenő kártevő együttes) és a megjelenő gyomflóra is szabályozható A talaj-előkészítés minősége és a vetendő csíraszám (bizonyos határon belül) általában fordított korrelációban van Kalászos gabonában előnyös az ún művelő utas termesztéstechnológia, többek között a csatlakozó sorok pontos betartása, az egyenletes

20 tápanyag-utánpótlás biztosítása, illetve a csökkent taposási kár miatt Ültetvény esetében a fajta (oltvány esetében az alany) tulajdonságainak megfelelő térállás, sorirány, művelésmód, támrendszer, öntözőrendszer, vadvédelmi kerítés kialakítása hosszú évekre meghatározza a növényvédelem és a termesztés eredményességét Növényápolás A növényápolás műveletei (fejtrágyázás, növényvédelmi kezelések, tél végi belvízelvezetés stb) összességében kisebb mértékű beavatkozást jelentenek szántóföldi növénykultúrákban, mint a kertészeti kultúrák esetében (pl metszés, hajtásválogatás, kötözés, csonkázás, öntözés, tápoldatozás, termésmennyiség szabályozása stb) Mindenekelőtt törekedni kell a szervesanyag-tartalom növekedését elősegítő szervesanyag-gazdálkodásra (tarló- és gyökérmaradványok minél nagyobb tömegének bedolgozása, zöldtrágyázás), valamint a megfelelő talajszerkezet kialakítására, a periodikus mélyművelésre Törekedni kell a tábla környéki vízelvezető berendezések kialakítására, karbantartására A növényápolási munkák között, pl őszi kalászosok esetében nagyon fontos elem a tavaszi mechanikai művelés Pl a gabona állomány hengerezésével a talaj és a gyökér jobb összeköttetését lehetett megteremteni, de természetesen a kifagyott gabonagyökér elpusztulása után már nem vezet eredményre Gabonában ugyancsak régóta használják tavaszi időszakban a fogasolást, mely eljárással az éppen csírázó gyomok tömegét mechanikai úton el lehet távolítani Szőlőültetvényben a zöldmunkáknak (hajtásválogatás, csonkázás, hajtásigazítás, kötözés stb) kiemelt jelentősége van Nagyban befolyásolják a betegségek és a kártevők ellen a tenyészidőszakban végzett valamennyi növényvédelmi kezelés eredményességét A párás mikroklímát kialakító sűrű lombozat és az abban elhelyezkedő fürtök nem védhetők meg biztonságosan egy olyan ültevényben, ahol nem fordítanak kellő gondot a zöldmunkákra Betakarítás, szállítás A jól időzített és szakszerűen (pontos gépbeállítással, illetve ha kézi, akkor a szükséges körültekintéssel) végzett betakarítással előzhetjük meg a pergési veszteséget és a beltartalmi értékek azaz a minőség romlását Pl búzában az egyik legnagyobb veszélyt jelentő gabonafuzáriózis fertőzésnek is elejét vehetjük, illetve a már kialakult fertőzés súlyosbodását blokkolhatjuk a nem túlzottan korai, de iparkodó betakarítással A kedvezőtlen időjárás és talajviszonyok miatt lábon maradt gabona túlérés miatt jelentős minőségromlást szenved A lehető legkisebb veszteséggel végzett betakarítás azon túlmenően, hogy nem hagyjuk a táblán a megtermelt termés egy részét csökkenti a kultúra gyomosító hatását is A betakarítás során törekedni kell arra, hogy a betakarító- és szállítójárművet minden tábla betakarításának befejezése után alaposan takarítsunk ki, mert

21 így lehet megakadályozni főként a gyommagvak, de számos kártevő, kórokozó tábláról-táblára történő passzív átterjedését A talajművelő és betakarító gépekkel valamint a szállítójárművekkel nagyon sok károsító (különösen gyomok magvai és talajban található vegetatív szaporító képletei, fonálférgek, talajlakó kártevők és kórokozók stb) nagyobb távolságra is szétterjeszthetőek A kertészeti növények betakarítása a termesztési folyamat legmunkaigényesebb és legbonyolultabb munkafolyamata Az egyes fajok, illetve fajták (pl almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, bogyós gyümölcsűek, szabadföldi és hajtatott zöldségfélék) érési jellemzői nagymértékben különböznek, így a betakarítási, szüreti terv végrehajtása jól összehangolt tevékenységet kíván akár kézi (általános, vagy színelő), akár gépi módon történik a betakarítás Tisztítás, tárolás A betakarított termény szakszerű tisztításával elejét vehetjük, illetve jelentősen késleltethetjük a tároláskori termény-bemelegedést, a károsítók tárolóban történő felszaporodását Pl betárolni csak súlyállandóságig száradt (max 12 m/m% nedvességű) gabonát szabad Az ennél nagyobb víztartalmú gabonát csak előzetes szárítást követően szabad betárolni, ellenkező esetben a termény bemelegszik, és penészedési folyamatok indulnak meg Csak tiszta, száraz, beázás-mentes tárolóba szabad terményt betárolni Ha a tárolási körülmények, illetve a korábbi tárolási tapasztalatok indokolttá teszik, az üres raktár fertőtlenítését is el kell végezni, és/vagy a tárolásra kerülő termény betároláskori kezelését is kilátásba kell helyezni A kertészeti kultúrák esetében is kiemelt fontosságú az időben és gondosan végzett betakarítás, a betakarított termés minél előbbi tisztítása, átválogatása (csak ép és egészséges termést szabad betárolni) és az értékesítésig vagy feldolgozásig a megfelelő körülményeket biztosító tárolóban történő szakszerű tárolása Rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok A növényfajták ellenálló képessége A változó környezethez alkalmazkodó, illetve a felhasználói igényeknek megfelelő fajta nemesítése nélkülözhetetlen a növénytermesztés sikerességének biztosításához, mert a jó minőségű növény termesztésének alapfeltétele a megfelelő genetikai adottságokkal rendelkező fajta A terméspotenciál és a beltartalmat is jellemző minőségi mutatók mellett a fajta fontosabb károsítók elleni rezisztencia, illetve tolerancia szintje is lényeges szempont a fajta kiválasztásnál A biotikus stresszek közül a gombás betegségek, baktériumok, vírusok és kártevő állatok okozhatnak jelentős terméscsökkenést Az abiotikus stressz hatások kapcsán napjainkban egyre fontosabb értékmérő tulajdonsága a fajtáknak a szárazságtűrés valamint a fagytűrés

22 A kártevő állatok ellen jelenleg nincsenek rezisztens fajták a köztermesztésben, de ismertek pl fonálféregfaj elleni toleranciával rendelkező burgonyafajták, vagy szőlőgyökértetű elleni toleranciával rendelkező szőlő alanyfajták A betegséggel szemben ellenálló növények olyan rezisztencia-génnel/génekkel rendelkeznek, amelyek a termesztési körzetben jelenlévő kórokozó rasszokkal szemben hatékonyak A fajták mindaddig tünetmentesek, vagy egészségesek maradnak, amíg nem jelenik meg egy olyan új kórokozó rassz, amely ellen a fajta nem rendelkezik védelemmel Ahol rendelkezésre állnak, ott a legfontosabb betegségekkel szemben legalább közepes szabadföldi ellenállóságot mutató fajtákat célszerű választani A Magyarországon nemesített fajtákat a nemesítő intézetek provokációs vizsgálatokkal, illetve az ország több pontján fajtakísérleti intézetekben tesztelik, ezért a magyar fajtákról és azok rezisztencia szintjéről megbízható információk állnak a termelők rendelkezésére A vetőmag minősége, előkészítése, vetőmagcsávázás Nagy hozamokat csak magas szaporítási fokú (fémzárolt), egészséges, csávázott vetőmag, ültető gumó, illetve szaporítóanyag (oltvány, csemete) használatával alapozhatunk meg A vetőmagfogásra szánt táblákon az átlagosnál intenzívebb növényvédelmi technológia szükséges, amely a vetéstől a betakarításig a fertőzési, illetve kártételi szintet minimalizálja Az integrált növényvédelem célirányos eleme a vetőmagcsávázás (ültetőgumócsávázás), amely védelmet biztosít a maggal és a talajból fertőző kórokozók ellen, illetve a rovarölő szert is tartalmazó csávázószerek a kelés időszakában károsító rovarok (pl talajlakó kártevők, csócsároló, barkófajok, repcebolha, vírusvektor rovarok) ellen is bizonyos védelmet nyújtanak Bizonyos kórokozók, pl az üszöggombák ellen az állománypermetezés hatástalan Ezek fertőzését csak hatásos, szisztemikus csávázószerekkel tudjuk megelőzni A csávázás a legolcsóbb kémiai beavatkozás és kisebb környezetterhelést okoz, mint az állománykezelés A kezelés és a vetés során az előírt munkaegészségügyi előírásokat be kell tartani A vadállomány védelme érdekében a táblaszéleken nem maradhat a talaj felszínén csávázott mag Lehetőleg csak annyi magot csávázzunk, amennyi szükséges A megmaradt csávázott magot eredeti zsákokban, feltűnő módon megjelölve tároljuk Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy vízelvezetési eljárások Talajigény: A szántóföldi növények valamint a szabadföldi zöldségnövények legjobb terméseredményeket a középkötött, jó vízgazdálkodású csernozjom és

23 erdőtalajokon, valamint a réti talajokon, meszes öntéstalajokon érik el Bizonyos növényfajok termeszthetők javított szikeseken és humuszos homoktalajokon is (pl rozs, cirok, csillagfürt, somkóró, szarvaskerep) Sekély termőrétegű, lejtős, erodált erdőtalajokon általában szőlő és mandula telepíthető Tápanyag-utánpótlás: A tervezett termésmennyiséget és a jó minőséget csak harmonikus, szakszerű tápanyag-utánpótlással érhetjük el Az erre vonatkozó részletes ismeretek a tananyag egy másik fejezetében találhatók A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával A talajművelő eszközök rendszeres tisztítása táblaváltáskor elengedhetetlen A permetezések során, majd annak befejezése után maradéktalanul be kell tartani a növényvédelmi higiéné előírásait, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét (szélsebesség, a védősávok betartása, a gépek mosásához használt vizet veszélyes hulladékként kell kezelni stb) Fontos a terménytárolás során a termény mozgatására használt gépek, illetve a szárítás és tisztítás során keletkezett szennyezett rostaalj megfelelő kezelése A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteknek a fokozott védelme, és tevékenységük erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belüli és kívüli ökológiai infrastruktúrákkal Az integrált növényvédelmi rendszer nem tekinti céljának a károsítók teljes kiirtását, hanem a károsítók népességének szabályozására, pontosabban a gazdasági kártételi küszöb szint alatti tartására törekszik, s ennek érdekében előtérbe helyezi azokat az eszközöket melyek, mint az integrált növényvédelmi szemlélet részei rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy minél kevesebb és ezen belül is a környezetet minél kevésbé terhelő növényvédő szert alkalmazzunk A növényvédelem szervezése során előnyben kell részesíteni az agrotechnikai, biológiai és biotechnológiai védekezési módszereket a kémiai növényvédelemmel szemben E felfogásnak része a természetes korlátozó tényezők tudatos alkalmazása, védelme, munkájuk elősegítése is A kártevő állatok esetében is alkalmazhatunk megelőző jellegű agrotechnikai megoldásokat, pl a tarló tisztán, gyommentesen tartása, mellyel pl egyes kártevők betelepedését eleve meg lehet akadályozni Ilyen megoldások hiányában törekedni kell a célzott, rajzáshoz igazított védekezésre, mely során lehetőleg ne használjunk széles hatásspektrumú vegyszereket Ezzel az a célunk, hogy a hasznos szervezetek, például a kártevők ellenségei zavartalanul kifejthessék tevékenységüket De nem csak a kifejezetten hasznos, hanem a közömbös élőlényekre is ugyanez vonatkozik A készítmények közül előnyben kell részesíteni a kártevőkre szelektív készítményeket, pl a rovarfejlődés gátlókat Különös figyelemmel

24 kell eljárnunk a méhek védelme kapcsán is, mert a virágzó rovarporozta kultúrnövény, vagy a táblán belül megtalálható virágzó gyomnövény folt, esetleg erősebb levéltetű fertőzés, pontosabban a levéltetű által termelt ragacsos mézharmat, vonzó hatással van a méhekre A tábla felett csak átrepülést végző méhekre is veszélyt jelenthet pl egy érintő méreggel való permetezés Minden esetben a kezelés előtt alaposan meg kell győződni arról, hogy a méhek látogatják-e a táblát, ha igen, akkor vagy méhekre nem veszélyes, illetve nem kockázatos készítménnyel vagy méhkímélő technológiával kell védekezni A mezei rágcsálók (pl mezei pocok, közönséges hörcsög) természetes ellenségeinek is egyszerű módszerekkel segíthetjük a munkáját A környéken élő ragadozó madarak számára a T-alakú ülőfák kihelyezése, vagy lehetőség szerint fák vagy erdősáv telepítése igen hasznos lehet A mezei pocok mint időszakonként felszaporodó kártevő kártételének mérséklése, illetve a felszaporodás megakadályozása legegyszerűbb módszerrel hosszú távon úgy oldható meg, ha a ragadozó madarak számára a termesztés helyéül szolgáló táblák környékét alkalmassá tesszük a vadászatra, még inkább a fészkelésre Egyrészt rövidtávú megoldást jelentenek az ún T-fák, vagy szállófák, melyek legalább 2 m magas T-alakban összeácsolt karók, amelyről a ragadozók (egerész ölyv, vércsék, baglyok stb) nagy távolságot láthatnak be és tarthatnak ellenőrzés alatt Még jobb, igazán hosszú távú megoldást a mezővédő erdősávok, szoliter facsoportok, esetleg önálló magas fák (újra)telepítése adna Ezek fészkelő és figyelőhelyet egyaránt biztosítanak E fasorok egyben a ragadozók és paraziták számára a folyamatos jelenlét lehetőségét teremtik meg, melyre a betakarítás utáni üres táblák már nem vagy alig alkalmasak Ezen kívül pl a katicabogarak számára telelési lehetőséget biztosítanak, így hamarabb jutnak el a szomszédos táblára, mintha távoli telelőhelyről kellene idejutniuk A rovarevő énekesmadarak számára fészkelő helyet adhat egy fasor vagy erdősáv Az odúban költő énekesmadár fajok népessége egyszerűen növelhető a számukra megfelelő odúk ültevényhez közeli kihelyezésével A talajszinten kőrakások elhelyezésével sün számára létesíthetünk búvóhelyet Az ültetvények közelében lévő bokrok és fák a ragadozó atkáknak jelentenek olyan élőhelyet (ökológiai folyosó), ahonnan képesek az ültetvénybe betelepülni Ökológiai infrastruktúrák Az integrált növényvédelem fogalmánál az integrált növénytermesztés helytállóbb, mert a lényeg nem a növényállomány károsító-mentesen tartása, hanem a növényállomány egészségesen tartása, amelyben a károsító-mentesség nyilvánvalóan csak részterület A mezőgazdasági termőterület szűkebb területi egysége a tábla, melyen ténylegesen folyik a termelés A tábla biodiverzitásában (biológiai sokszínűségében, fajgazdagságában) viszont nem csak, illetve túlnyomóan nem a táblán folyó termelési tevékenység mozzanatai a legfontosabbak, hanem a tábla környezetében lévő tájegység összességében, így annak szerves részét képező, táblák közötti tér, melyet vagy erdősáv, vagy árokpart, vagy közút, vagy mezsgye fed Az agro-ökoszisztéma legnagyobb fajgazdagságát a termelés közeli területek erdősítése biztosítja

25 Ha csak az integrált (egyesített) növényvédelemre összpontosítunk akkor ez a legfontosabb De ha integrált növénytermesztésre törekszünk: azaz egészséges talajt, növényállományt, levegőt és vizet szeretnénk, egyszerre az egészséges élelmiszeralapanyag előállítással, ráadásul hosszú távon, akkor a mezőgazdasági területek erdősítésének számos más előnyei is vannak Az integrált termesztésnek már a kisparaszti gazdálkodásban is alkalmazott módszere volt az erdősítés, illetve az erdősávok telepítése Sajnos ez az eljárás a 70 években nem érvényesült, mivel a táblaméreteket az erőgépek gazdaságos kihasználásához méretezték, így nagyon sok erdősáv kivágásra került A vegyes fa- és cserjefajokkal telepített mezővédő erdősávok, útszegélyek, az alábbi előnyt nyújtják: 1 szélnyomástól és deflációtól védik a tábla talaját illetve növényállományát; 2 csökkentik az előbbiek miatt - a tábla talajának és növényzetének párolgását és párologtatását; 3 dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő, vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok; 4 élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek, többek között sok - növényi károsítók természetes ellenségének tartott - állatnak; (A megfelelő fajösszetételű erdősáv számos hasznos rovar, hüllő, madár és emlősfaj mellett vadászatilag hasznos fajok /pl fácán, fogoly, fürj/ számára is élőhelyet biztosít, de méhlegelőként is szerepet játszik főleg az őshonos, igen hasznos poszméhek számára) 5 gátolják az esetleges permetlé-, illetve alapvetően a növényvédőszer-elsodródást; 6 akadályozzák a veszélyes, vagy nehezen irtható gyomnövények (arankafélék, mezei aszat stb) megtelepedését, felszaporodását; 7 csökkentik a mezőgazdasági tevékenység által a lakóövezet közelében okozott - zaj- és porterhelést; 8 nem utolsó sorban óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből; 9 tájképformáló hatása élhetőbb vidéket kölcsönöz egy adott térségnek; 10 társadalom-szociológiai oldalról pedig munkalehetőséget, tüzelő- és építőipari faanyagot szolgáltatnak (hosszú távon az erdősávok fenntartása, gondozása során) 11 izolációs sávot képez a különböző táblarészek között Növényvédelmi előrejelzés Üzemi szinten, a károsítók előrejelzése nélkülözhetetlen a védekezés szükségességének valamint a hatásos védekezés optimális időpontjának az eldöntéséhez Ez tulajdonképpen a kórokozók fertőzésökológiai feltételeinek, illetve a kártevők fejlődésmenetének, a kritikus fejlődési fokozat egyedszámának a növényállományban végzett vizsgálatát, felmérését jelenti A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, valamint tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá igénybe kell venni a szakmailag képesített tanácsadók javaslatait

26 A folyamatos táblaszintű és regionális károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján a meghatározott növényorvosnak el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi intézkedéseket foganatosítani A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket A károsítók előrejelzése és kártételi küszöbértékek A fontosabb kórokozók járványdinamikája és előrejelzésük lehetőségei A növénybetegségek, illetve járványok kialakulását a gazdanövény, a kórokozó, illetve a termőhelyi környezet kölcsönhatásai határozzák meg A kórokozók fertőzőképessége és a gazdanövény fogékonysága meghatározó lehet a betegség kialakulásában A környezeti tényezők (időjárás, elővetemény, talajművelés, vetésidő, tápanyag-ellátás, stressz állapot stb) a növény és a kórokozó közti versenyt évjáratonként, különböző mértékben befolyásolják Bizonyos kórokozók előrejelzése kidolgozott, pl almafa-varasodás, erwiniás tűzelhalás, szőlőperonoszpóra A nagyobb részűké jelenleg még nem kidolgozott, illetve a gyakorlat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök és módszerek A fontosabb kártevők előrejelzési lehetőségei Környezetkímélő, gazdaságos és eredményes növényvédelmi technológiát csak üzemi előrejelzésre alapozva lehet kidolgozni A jelentős kártevőket megfelelő előrejelzési módszerekkel figyelni szükséges és a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az adott kártevőre vonatkozó károsítási küszöbértéket Az egyes kártevőket a megfelelő fejlődési állapotukban és a megfelelő helyen (pl talajban: a talajlakó kártevőket; növényen, illetve növényi részen: szőlő-gubacsatka telelő egyedeit a szőlő rügyeiben, burgonyabogár tojáscsomóját a burgonya levél fonákán, repce-fénybogarat a repce virágbimbóin) kell megvizsgálni Ez egyrészt egyedszám-felmérést, másrészt életképesség vizsgálatot jelent A kártevő ízeltlábúak (pl molyok, bogarak, levéltetvek, tripszek) egy része különböző módon csalogató rovarcsapdákkal (pl ivari csalogatócsapdákkal, fénycsapdával, színcsapdával stb) megfigyelhető A csapdázott egyedek számából következtethetünk a faj rajzásmenetére A területeken természetesen az ott, ténylegesen található egyéb vírus- és gombabetegségeket, kártevő állatokat is felvételezni kell A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem

27 kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét Hogy csak néhány gyakorlati példával érzékeltessük az említett lehetőségeket, pl az ültetvényben károsító molyok ellen a feromonos légtértelítés, a hajtatott zöldségfélékben károsító liszteske-, tripsz- és atkafajok ellen a parazitoid fürkész fajok, ragadozó poloskák és ragadozó atkák felhasználása Nem elhallgatva az előbbi és más hasonló módszerek még meglévő hiányosságait, megállapítható az, hogy további kutatások és fejlesztések szükségesek ezen a téren, hogy még szélesebb körben és még sikeresebben legyenek felhasználhatók a gyakorlatban A növényorvosi vényköteles növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk Törekedni kell az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatásos, lehető legkisebb dózis használatára A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelés alkalmazását, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak Az új évezred mezőgazdaságának egyik igen dinamikusan fejlődő részterülete lehet az előrejelzésre (mért adatokra) alapozott növényvédelmi beavatkozás, ahol jelentős mértékben csökkenthető a peszticid-felhasználás Ilyen technológia alkalmazása esetén egyrészt csökken a növényvédelmi kezelések száma és költsége, másrészt kisebb a környezet növényvédő szer terhelése A termesztés folyamatában nagy tartalékok vannak A jelenlegi gyakorlat táblaszintű növénytermelést folytat A területet tehát egységesen kezeli, nem veszi figyelembe a táblán belüli eltérő tulajdonságokat Az utóbbi időben bekövetkezett technikai fejlődés, az űrtechnológia, számítógépek, helymeghatározó eszközök, térképészeti megoldások, speciális GPS által vezérelt mezőgazdasági gépek, lehetővé tették a helyspecifikus, precíziós növénytermesztés folytatását Ez az eljárás nagyrészt választ ad a kihívásokra A termelésben felhasznált anyagokat optimalizálni lehet, csak a szükséges mennyiségű kemikáliát kell a megfelelő helyre, és időpontban kijuttatni Ha ismert a valamely növényvédelmi beavatkozással szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata, és a károsítók szintje a növényvédő szerek ismételt használatát követeli meg, a termékek hatékonyságának megőrzése érdekében a rezisztencia kialakulását gátló módszereket kell alkalmazni Ilyen lehet különösen a különböző módon ható többféle növényvédő szer kombinációs használata, valamint az eltérő hatásmechanizmusú növényvédő szerek rotációban való kijuttatása A növényvédő szerek fontos szerepet töltenek be az integrált termesztésben is Felhasználhatóságukat elsősorban a velük szemben kialakuló rezisztencia

28 veszélyezteti A rezisztencia a károsító örökletes megváltozását jelenti egy adott hatóanyaggal szemben, ami azzal jár, hogy a korábbi érzékenysége csökken vagy megszűnik A gyakorlatban csak akkor beszélhetünk rezisztenciáról, ha a készítmény engedélyokirat szerinti használata (megfelelő dózis, kijuttatási idő és mód) ellenére tapasztalunk hatástalanságot Kialakulásában szerepet játszanak a károsító tulajdonságai (pl a rövid életciklus, a sok nemzedék, a nagy szaporodó- és alkalmazkodóképesség), de a hatóanyag nem megfelelő alkalmazása is (egyoldalú használat, csökkentett dózisok) Mindenképpen fontos azonban, hogy bizonyos technológiai szabályok betartásával megelőzzük, pontosabban késleltessük a rezisztencia kialakulását Alapozzuk meg a kultúrnövény megfelelő állapotát egyéb módszerekkel (agrotechnika, ellenálló fajták stb) és csak akkor használjunk növényvédő szert, ha szükséges A készítményeket az engedélyezett dózisban jutassuk ki Alkalmazzunk kombinált hatóanyagú növényvédő szereket, vagy különböző hatásmechanizmusú készítményeket váltva Olyan kultúrák esetében, ahol sok védekezésre van szükség, soha ne alkalmazzuk ugyanazt a terméket az összes kezelésnél Gyomszabályozási módszerek Agrotechnikai módszerek A gyomnövények elleni védekezés a földművelés rendszerében alapvető fontosságú szempont A hatásos védekezéshez mindenekelőtt meg kell akadályoznunk a gyomok terjedését, elszaporodását és törekednünk kell a talaj jó kultúr állapotának fenntartására Ezt különböző preventív, termesztéstechnológiai és mechanikai eljárással lehet elérni Preventív módszerek - Gyomok betelepülésének megakadályozása Ez a módszer főként az évelő, vegetatív úton erőteljesen szaporodó gyomnövények terjedését gátolhatja meg A betelepült évelő gyomok irtása a későbbiekben mind mechanikailag, mind vegyszeresen már nagyobb problémát okozhat - Gyommentes vetőmag használata A generatív úton terjedő, a területen még nem előforduló gyomok megjelenését gátolhatja meg Ez fontos lehet a keresztes kultúrák és a kalászos gabona vetésváltási rendszerben - Szerves trágya helyes tárolása A rosszul kezelt szerves-, illetve istállótrágya sok gyommagot tartalmazhat, mellyel a szántó területeket fertőzhetjük - A takarmányok gyommag mentességére való törekvés A gyommaggal fertőzött takarmány az állat bélcsatornáján

29 keresztül a trágyába kerülve, bizonyos gyomfajok elterjedését okozhatja - Kellőképpen nem tisztított munka- és betakarítógépekkel a még nem fertőzött területekre a gyomok különböző szaporító képletei átvihetők - Ruderális területek gyommentesítése Az elhanyagolt ruderális területekről a szomszédos táblák is fertőződhetnek bizonyos gyomokkal Termesztéstechnológiai módszerek - Vetésváltás rendszere (okszerű növényi sorrend kialakítása) Törekedni kell az őszi és tavaszi vetésű, egy- és kétszikű, sűrű és ritka sorú kultúrnövények váltására - A fajta megválasztása (tenyészidő, fejlődési dinamika) A gyomokkal erősebben fertőzött területen javasolható a gyorsabb kezdeti fejlődéssel rendelkező fajták kiválasztása - Ideális vetési körülmények kialakítása (vetőágy, vetésidő, csíraszám, vetési mód, a vetés mélysége) A betakarítás időpontjának megválasztása (lehetőleg a gyommagvak érése előtt) - A trágyázás rendszere (tápanyag adag, kijuttatás módja, időpontja) Mechanikai módszerek - Talajművelés A váltakozó mélységű és gyakoriságú talajművelés a gyomszabályozásban eredményes módszer lehet Terjedőben van a talajvíz megőrzését szolgáló művelési eljárások alkalmazása - Növényállományban a gyomok mechanikai irtása Régebben, a kisparaszti gazdálkodásban rendszeres volt az őszi kalászos gabonák fogasolása Ezzel az eljárással nagyon sok, kevésbé fejlett, sekélyen gyökerező gyom irtható volt Jelenleg is ez az eljárás alkalmazható, illetve a mai technikai színvonalon a gyomszabályozásban a gyomfésű használata is javasolható Összefoglalva megállapítható, hogy a gyomszabályozást több módon, az egyes módszerek párhuzamos alkalmazásával kell megoldani Ilyen módszerek: preventív, termesztéstechnológiai, mechanikai, vegyszeres Ezek az eljárások a térinformatikára alapozva akár egyes táblarészeken is alkalmazhatók 3 A növényvédelem közegészségügyi vonatkozásai, munkavédelem követelményei, eszközei (szerző: Tóth Ágoston) Személyi biztonság egyéni védőeszközök

30 Mezőgazdasági termelés változása, kémiai kockázatok fokozódása Extenzív Intenzív termelési forma Extenzív: alacsony eszköz ráfordítás (tápanyag-, növényvédő szer-, energiatakarékos), magas munkaráfordítás; alacsonyabb termelési produktivitás, egységnyi mennyiségű termék előállításához nagyobb élőmunka- és területigény jellemző Jellemzően az 1930-as évek előtt működő mezőgazdasági termelés elenyésző ipari eredetű input-felhasználással dolgozott, így a kemikáliák (műtrágyák, adalékanyagok, állatgyógyszerek, növényvédő szerek) jelentette környezeti kockázat, egészségügyi ártalom, mérgezésveszély is elenyésző volt Azonban a termelékenység mértéke is ehhez foghatóan alacsony volt Intenzív: magas termelési eszközráfordítás (tápanyag, növényvédő szer, fajta/hibrid), alacsonyabb munkaráfordítás; egységnyi területen magasabb termékmennyiség, azaz egységnyi termésmennyiséghez kisebb termőterület szükséges Az 1930-as évektől, de főleg a II világháborút követően az as évektől kezdve intenzifikálódott a mezőgazdasági termelés, növekedett a műtrágya-felhasználás és egyre több növényvédő szert fejlesztettek ki és vezettek be a gyakorlatba a termelékenység, illetve termelési hatékonyság fokozása érdekében Jelentősen növekedtek a termésátlagok, ezzel együtt azonban nyilvánvalóan növekedett a mezőgazdaságban dolgozó emberek, a mezőgazdasági termékeket fogyasztók és környezeti elemek kitettsége is Mekkora, milyen jellegű a kockázat? Közegészségügyi kérdések Miután a peszticideket azért fejlesztették/fejlesztik ki, hogy károsítókat (valamilyen szempontból nemkívánatos élő szervezeteket) pusztítsanak el velük ( pesticide = károsító irtó), mindenképpen valamennyire- és valamilyen élőlénykörre mérgező anyagokról lehet szó Utópisztikus gondolat, hogy valaha is ki lehet olyan kémiai peszticideket fejleszteni, amelyek kizárólag a károsítót magát pusztítják el célzottan, de semmilyen más élőlényre semmilyen káros kihatása egyidejűleg nem lehet Ennek két élettani alapú oka van: a károsítók és egyéb élőlények (gazdanövények, haszonállatok, ember stb) életfolyamatai sok esetben azonosak, vagy nagyon hasonlóak, illetve a felhasznált készítmények ható-, segédanyagainak és a különféle bomlástermékeknek többféle, összetett hatása van az élőlények biokémiai folyamataira (pl a fotoszintézis-gátló gyomirtó szereknek nem csak a fotoszintetizáló gyomokra lehet káros hatása, hanem más növényekre is, ezen kívül egyéb - káros - hatása lehet nem növényi szervezetekre is) A folyamatos fejlesztés persze hozott azért eredményeket, ma már számos, speciális hatáshelyű peszticid-készítmény van forgalomban, amelyekkel szűkebb károsító csoportokat lehet megcélozni (ún szűk hatásspektrumú hatóanyagok) anélkül, hogy az egyéb szervezetekre jelentős kihatással bírnának Azonban ezen anyagok - még ha a hatásosságuk az adott károsító-csoportokra megfelelő is, - kevésbé hatékonyak, ugyanis a növénykultúráinkat általában sokféle károsítótól kell egyidejűleg (illetve folyamatosan) megóvni, ami viszonylag gyakori kezelésekre, többféle

31 készítményre alapozott - összetett - technológiát igényel Tehát amit - környezetegészségügyi szempontból - nyerünk az egyik oldalról (szűk hatásspektrumú, célzott hatás), azt elveszítjük a másik oldalról (kezelés többlet - többféle készítménnyel, többszöri alkalommal) Gyakorlatilag a speciális hatáshelyű, szűk hatásspektrumú (általában is költségesebb) készítmények fő szerepe az ellenálló, nagy szaporodó képességű (vagy a gradációra, azaz tömeges felszaporodásra hajlamos) károsítók esetén lehet jelentős, ilyenek például: burgonyabogár, körte-levélbolha, amerikai fehér medvelepke, takácsatkák, levéltetvek A peszticid-kezelés, használat tekintetében magas szintű szakmai ismeretekre és felelős döntéshozatalra mindkét esetben szükség van köz- és környezetegészségügyi szempontból: széles hatásspektrumú készítményeknél a potenciális veszélyek kivédése okán, illetve a szűk hatásspektrumú, célzott kezelések alkalmazásánál a megfelelő hatásosság és a hatékony felhasználás miatt A növényvédő szerek (a peszticid kifejezés ennél szélesebb értelmű, ugyanis a közegészségügyi irtószerek, fumigánsok és a fertőtlenítő szerek többsége is bele tartoznak a fogalomba) szakszerűtlen, felelőtlen használatával egyrészt a kezelni nem kívánt területet, növényeket is szennyezhetjük, valamint a kezelés alá került növényeket fogyasztó emberek, haszonállatok is túlzottan magas károsodási veszélynek lehetnek kitéve Szakszerűtlen használat esetén még az egyébként hajlamosító tulajdonságokkal (lásd később, perzisztencia stb) kevésbé rendelkező készítmények használatának is lehetnek környezet- és humánkárosodást jelentő következményei, viszont szakszerű és óvatos, megfontolt - azaz felelősségteljes - alkalmazással még a viszonylagosan veszélyesebbnek ítélhető készítmények is használhatók biztonságosan A szakszerűtlen/felelőtlen alkalmazás néhány tipikus esete, következményei: - Elsodródás A növényvédő szereket az esetek jelentős részében szabad térben használjuk és a permetezés, porozás, füstképzés, vagy ködképzés segítségével szétoszlatott készítmény, vagy permetlé a légmozgás, vagy csupán figyelmetlenség miatt juthat kezelni nem kívánt területre is Gyomirtó szereknél gyakran jól látható tünet (sárgulás, perzselés, deformáció) jelenik meg a kezelni nem kívánt terület növényzetén, azonban egyéb esetben általában (hacsak nincs jellegzetes színanyaga a permetlének, vagy a készítménynek) nem jelentkezik szemmel látható tünet, csak a nem kívánt szermaradványok jelennek meg a növényeken/növényekben Különös óvatosságot, körültekintést igényel a közterületeken való peszticid-használat - Méhpusztulás Előfordulhat, ha méhekre veszélyes készítménnyel, valamint abból készült permetlével virágzó, részben virágzó állományt, vagy virágzó gyomokkal fedett, illetve szegélyezett táblát kezelnek, akkor, vagy röviddel az előtt, mielőtt a méhek látogatják az állományt Olyan eset is lehet, hogy méhekre kifejezetten veszélyes készítménnyel virágzás alatt, de méh-látogatási időszakon kívül (este, éjszaka) kezelnek, de sajnos az ilyen készítménynek még ebben az esetben is lesz (káros) kihatása a később a területre érkező méhekre - Vízszennyezés, halpusztulás A peszticidek szakszerűtlen használatából, vagy a kiürült csomagolóanyagok, illetve feleslegessé vált készletek szakszerűtlen

32 megsemmisítéséből, hulladéklerakásból kerülhetnek a felszíni, vagy felszín alatti vizekbe a különféle kemikáliák Ha olyan anyag, olyan mennyiségben kerül állatok által lakott (élő) felszíni vizekbe ahol ez pusztulást okoz, akkor egy feltűnő jelenséggel találkozhatunk, amit tömeges halpusztulásnak neveznek A károkozásban legalább az a kedvező, hogy ilyenkor felfigyelnek a jelenségre, de sajnos vízszennyezés más esetben is előfordulhat Ha pl a halakra (akut módon) kevéssé veszélyes kemikália kerül a vízbe, vagy csak igen kis koncentrációban, ekkor látványos halpusztulás nem történik, de attól a vízi élővilág faji összetétele bizonyos idő alatt megváltozhat, illetve az ilyen (továbbá a szennyezett felszín alatti) vízből fogyasztó emberek és állatok ugyanígy mérgezési veszélynek vannak kitéve A növényvédő szerek ható- és segédanyagainak környezet-egészségügyi szempontból a következő tulajdonságaik lehetnek kritikusak: 1 perzisztencia, azaz maradó képesség, vagyis a kijuttatott készítmény összetevői illetve azok bomlástermékei mennyi ideig képesek jelen lenni (a kezelt területen, a kezelésre nem szánt területen, a növényi részekben, növénymaradványokban, a felszíni és felszín alatti, azaz talajvizekben) Az határozza meg a maradó készséget, hogy a kijuttatott szintetikus, részben szintetikus, vagy természetes eredetű - anyagok hogyan reagálnak a fényre, hőingadozásra, nedvességtartalomra, a mikrobák jelenlétére, tehát a különféle (fizikai, kémiai, biológiai) természeti tényezők behatásaira A hatóanyag hosszabb perzisztenciája környezet-egészségügyi szempontból - egyfelől - hátrányos, mert tovább szennyezi jelenlétével a területet, azonban hatástanilag - illetve másfelől - előnyös, mert hosszabb hatástartamot biztosít a készítménynek és esetleg kevesebb számú kezelésre van szükség hosszabb ideig fennálló károsító-nyomás esetén 2 vízoldékonyság, vagyis a felhasznált készítmény összetevői milyen jól oldódnak a vízben és hogyan tudnak csapadék, vagy felszíni és felszínalatti vízmozgás hatására a kezelni kívánt területről elmozdulni A vízoldékonyságnak szintén vannak hatástani szempontból előnyei, mert a legtöbb felszívódó hatóanyag vagy viszonylag vízoldékony, vagy azzá válik átalakulás (metabolizmus) útján 3 talajkötődés, azaz a hatóanyag mennyire erősen és tartósan kötődik meg a talajrészecskék felületén, illetve belsejében Erős kötődés - nyilvánvalóan - jelentősen csökkenti a kimosódási hajlamot, még akár egy vízben jól oldódó hatóanyag, vagy segédanyag esetében is 4 párolgóképesség, a készítmény alkotóvegyületei milyen mértékben párolognak a légköri valamint a talajhőmérséklet hatására és - még lebomlásuk előtt - mennyire távolodnak el a kezelni kívánt területről, vagy térből a légmozgással A nagy gőznyomású, azaz a jól párolgó hatóanyag szintén lehet előnyös hatástani szempontból pl zárt termesztő berendezés, raktár, talaj, vagy zárt lombú növényállomány kezelésekor, és hátrányos is, ha a kipárolgás miatt a kezelés hatástartóssága csökken Környezet-egészségügyi oldalról úgyszintén kettős értelmű, mert a hatóanyag, vagy segédanyagok a levegő segítségével könnyen eljuthatnak kezelni nem kívánt területekre, illetve a kipárolgás csökkenti a kemikáliák

33 jelenlétét (perzisztenciáját) egy adott területen A néhány, legfőbb felsorolt tulajdonság értékelésekor meg kell jegyezni, hogy a hajlamosító tulajdonságok megléte egy adott anyagnál nem is annyira külön-külön, hanem főként együttesen jelenthet fokozott kockázatot Ha pl a magasabb perzisztencia és a vízoldékonyság egyszerre jellemző egy hatóanyagra, ráadásul még a talaj sem képes azt kötés formájában visszatartani, akkor csapadékos viszonyok mellett nagy valószínűséggel megjelenik különösen, ha még az alkalmazott dózis is magas az adott hatóanyag valamely közeli vízbázisban Azonban ha a jelentősebben perzisztens hatóanyag nem igazán vízoldható, jól kötődik a talajkolloidokhoz, vagy ha a vízoldható hatóanyag gyorsan bomló, akkor a lehetséges kockázat jelentősen alacsonyabb, vagy elenyésző Szakszerűtlen csomagoló anyag-, vagy hulladék elhelyezésekor például az ilyen szempontok hatványozottan felértékelődnek, szemben a szakszerű felhasználás körülményei között adódó kockázatokkal, ugyanis a felhasználás körülményeit - éppen a használat biztonságossá tétele miatt, - ezen szempontok figyelembevételével írják elő, engedélyezik és ellenőrzik Munka- és élelmezés-egészségügyi kérdések Munka-egészségügy vonatkozásában nyilvánvalóan olyan kemikáliák lehetnek az emberi egészségre ártalmasak, amelyekkel dolgozunk, azaz az emberi szervezet munkavégzés kapcsán találkozik a kémiai anyaggal, így a peszticidekkel, illetve ezen belül a növényvédő szerekkel is Peszticidek esetében jellemzően előkészítéskor (a készítmények kimérésénél, adagolásánál, betöltésénél, keverésénél), illetve kijuttatáskor (permetezés, porozás, ködképzés, füstölés) van lehetőség a kemikáliával való szennyeződésre (expozícióra) (Illetve, nyilván gyártás, kiszerelés, csomagolás folytán adódhat ilyen jellegű, fokozottabb kockázat) Az emberi szervezetbe foglalkozásszerű körülmények között, vagy baleseti jelleggel bőrön át, szembe kerülve (fröccsenés, ráömlés), illetve légzőszerveken, nyálkahártyán át (belégzéssel), valamint a nyálkahártyán és tápcsatornán át (szájon át, lenyeléssel) juthatnak be a peszticidek és a különféle egyéb kemikáliák (mosó- és tisztítószerek, fehérítő- és fertőtlenítő szerek, festékek és oldószerek stb) Ezt a jelenséget kontaminációnak, azaz szennyeződésnek nevezzük, mert az esetleges mérgezésre csak ezt követően kerülhet sor Ezekben az esetekben közös jellemző, hogy a dolgozó ember mindig viszonylag nagyobb mennyiségű, koncentrált anyaggal kerül kapcsolatba, illetve gyakori ( foglalkozásszerű ) a munkakapcsolat ember és kemikália között Így a lehetséges egészségügyi kihatás is hatványozottabb Ellentétben élelmiszer fogyasztáskor, - tehát az ún élelmezés-egészségügyi jellegű kockázat - nagyságrendekkel alacsonyabb, mert nem - feltétlenül - rendszeresen, illetve elenyésző mennyiségű (legfeljebb mikro-grammnyi, milligrammnyi mennyiségekben), többé-kevésbé bomlott állapotú szintetikus kémiai anyaggal találkozik az emberi szervezet Ennek a jelenségnek részben magyarázata, hogy amíg pl az élelmiszer-adalékokat a feldolgozás során adják az élelmiszerekhez (és ezt követően már további bomlásukkal csak igen korlátozottan lehet számolni), addig a növényvédő szereket a

34 növények termesztésekor (a növényi termékek előállításakor) használják fel, aminek során még hosszú idő (több hét, vagy több hónap) alatt, környezeti tényezők okozta bomlásnak vannak kitéve Ehhez tartozik az a nem elhanyagolható körülmény, hogy kezelésre gyakran a nem is fogyasztható növényi részek, vagy a termesztő közeg, talaj kerülnek csupán (gabonafélék-, kukorica-, burgonya levele, csuhélevelekkel, gabonapelyvával fedett szemtermése, hüvelyes növények lombja, hüvelytermése stb), ami általában már eleve kizárja az élelmiszer-alapanyag közvetlen szennyezését Meg kell jegyezni, hogy élelmezés-egészségügyi vonatkozásban nem csak a peszticidek, nem csak a szintetikus kemikáliák jelentenek kockázatot, hanem az ún természetes faktorok, azaz a mikróbák, illetve mikróbák termelte anyagcseretermékek (toxinok, antibiotikumok stb) is Romlott, vagy szakszerűtlenül tárolt, illetve kezelt élelmiszereknél fordul elő és sokkal gyakoribb probléma, mint a kémiai terheltség Ismert tény, hogy sok, mikroszkópikus gomba által termelt ún mikotoxin nagyságrendekkel (több tízszeresen-százszorosan) ártalmasabb (mérgezőbb, esetleg rákkeltőbb) mint bármelyik engedélyezett peszticid A mérgezés - mint jelenség - valamilyen kémiai anyag által kiváltott egészségkárosodás (tehát nem biológiai eredetű, mert a kórokozók által kiváltott támadást fertőzés nek nevezzük) A mérgezésnek két formáját különböztetjük meg attól függően, hogy viszonylag rövid időn belül vannak-e határozottan tapasztalható, esetleg speciális mérgezésre utaló tünetek (heveny mérgezés), vagy csak hosszabb távon kialakuló betegség esetén gyanakodhatunk mérgezés jelenlegi, vagy múltbéli fennállására (krónikus mérgezés) A mérgezés akut, illetve idült (krónikus) formái, tünetei Heveny mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, verejtékezés, szívdobogás, nehézlégzés, légszomj, légzésbénulás, fulladás, szív- és keringési rendellenesség, eszméletlenség Krónikus mérgezés lehetséges tünetei (példák): immunszupresszió (betegeskedés, gyakori meghűlés, allergia, asztma stb), haj-, foghullás, körömbetegség, terméketlenség, hormonális működészavarok, daganatos megbetegedés Akut veszélyesség: egyszeri/kevésszámú behatás eredményeként is azonnal, vagy rövid időn belül tapasztalható tünetek jelentkeznek a forgalmazási korlátok és az egyéni egészségvédelmi szabályok alapja volt korábban: LD 50 érték (a kísérleti állatok felének pusztulását okozó, mg/testtömeg kg-ban megadott dózis) - szinte kizárólagos támpont volt a veszélyesség megítélésénél (Alacsonyabb LD 50 -érték: hosszabb kárenciaidők, komolyabb védőfelszerelés, szigorúbb forgalmazás) Krónikus ártalmak: hosszú távon, több/gyakori, kisadagú behatás eredményeként később jelentkező, általános rosszullétre, gyengültségre utaló tünetek, melyek azonban az eredeti okkal nehezen hozható összefüggésbe Vizsgálat-/információhiány miatt a krónikus ártalmakat korábban kevésbé tudták figyelembe venni az ún óvórendszabályok meghatározásánál Az utóbbi időben egyre több kemikáliánál (élelmiszer adalékok, tartósító szerek, színezékek, gyógyszerek, mosó- és tisztítószerek stb) vetődik fel krónikus ártalmainak veszélye A környezet- és humán-egészségügyi kockázat kivédésének lehetőségei:

35 - A peszticidek (gomba-, rovar-, atkaölő, gyom-, rágcsálóirtó szerek) használatának kerülése és - A peszticidekkel kezelt/szennyezett termékek (gyümölcsök, zöldségek) fogyasztásának kerülése VAGY - Szakszerű és a szükséges mértékig minimalizált peszticid-használat, illetve - Személyi védelem teljes körű* alkalmazása *: a növényvédő szeres védekezési munka minden fázisában mindenkinek, aki a veszélyes anyagokkal kapcsolatba kerül (előkészítés, peszticid-kimérés, keverés, permetezés, tisztítás, szállítás, karbantartás) A szakszerű és a szükséges mértékig minimalizált peszticid-használathoz tud segítséget adni a többek között - biológiai, agrokémiai, ökológiai, ökonómiai és munkaszervezési ismeretekkel egyaránt felvértezett professzionális szakember, a személyi védelemben pedig a szakszerűen megválasztott, ergonomikus és nem különösebben költséges (egyéni) védőeszközök állnak rendelkezésünkre Mottó: A növényvédő szerek ártalmainak - a közhiedelemmel ellentétben a fentiek alapján - nem a fogyasztó, hanem a felhasználó (vagyis a növényvédő szerekkel dolgozó ember) a legkitettebb alanya, ezért az egyéni védelemnek fokozott a szerepe! Személyi védelem Csoportos védelem (több személy által egyszerre, vagy nem személyre szabottan használatos): - légelszívás (laborban, raktárban), - szűrt levegős és túlnyomásos fülke (gépben, berendezésben) - védőberendezés (gépen, berendezésen) Egyéni védelem: - védőital, védőoltás, bőrvédő krém, - védőfelszerelés (az egyén szervezetébe való közvetlen vegyszerbejutás elkerülése) - higiénia (kézmosás, zuhanyozás, ruhaváltás stb) (Egyéni) Védőfelszerelés A kültakaró védelme egyrészt bőrvédelem, azaz különféle vegyi anyagoknak a bőrön át való bejutása elleni, valamint szem/arcvédelem formájában a szem sérülése és a vegyi anyagok szervezetbe jutása ellen valósul meg A légzőszervek védelme a vegyi anyagoknak a légzőszerveken és nyálkahártyán keresztül történő szervezetbe jutása ellen jelent megoldást A kültakaró védelme a növényvédelemben o Bőrvédelem - Védőöltözék (munkaruha, védőruha/+védőkalap/) Célja a testvédelem, eszköze a zárt ruházat, melynél az a követelmény, hogy fedje a teljes testet, a lábfej, kézfej és az arc kivételével Ilyenek lehetnek: 1 Növényvédelmi munkaruha: kizárólag növényvédelmi célra használt

36 egy-, vagy kétrészes munkaruha, melyet rendszeresen kell mosni 2 Védőruha: kezeslábas (overál) kiképzésű, kapucnis, galléros, vagy magasított nyakú, sűrű gombolású, vagy cipzáros, csuklónál, bokánál legombolható, tépőzárazható, vagy gumírozott, impregnált vászonból (mosható), vagy polimerekből (eldobható) készül 1 ábra: vízhatlanított lenvászon alapú védőruha: korábbi növényvédelmi védőruha 2 ábra: polimer alapú védőruha: védőoverál (3, 4, 5, 6-os*) *típusjelölés: 3-as: Nagynyomású folyadékálló öltözék; 4-es: Permetálló öltözék; 5-ös: Részecskék (szilárd részecskék) elleni öltözék; 6-os: Fröccsenés elleni öltözék; 3 ábra: jelölések:!a testvédelem jelentősége: