Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben"

Átírás

1 Harmadik plenáris ülés Bari, január 30. Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben CdR 418/2011 rev. 1 HU

2 - 1 - A jelentést az elıadó, Nichi Vendola, Puglia régió elnöke dolgozta ki (Olaszország). A dokumentumot a SUDEV szakbizottság július 6-i ülésén vitatták meg az ARLEM tagjai, elfogadására az ARLEM Bariban (Olaszország) január 30-án tartott harmadik plenáris ülésén került sor.

3 - 2 - BEVEZETÉS Az ARLEM második plenáris ülésén, melyre Agadirban került sor tavaly január 29-én, elfogadták a 2011-es év munkaprogramját; az abban megjelölt négy munkatéma közül az egyik az elsivatagosodás és a földközi-tengeri területek éghajlati változásai közötti kapcsolat, valamint a helyi közösségek szerepe volt a változások elleni küzdelem és az alkalmazkodás stratégiáinak meghatározásában. Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) cselekvésének keretében az elsivatagosodás és az éghajlati változások, valamint azok mezıgazdaságra gyakorolt hatása állnak a párizsi csúcson, 2008-ban tett közös nyilatkozat 1 középpontjában, amelyet utólagosan, a 2008-as novemberi marseilles-i csúcson 2 terjesztettek ki az idegenforgalomra gyakorolt hatásokra. Ugyanebben az összefüggésben az UMT vízzel kapcsolatos ütemterve teljesen összhangban van az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem célkitőzéseivel. Mind az UMT földközi-tengeri vízügyi stratégiával (WSM) kapcsolatos célkitőzései, amelyeket az euromediterrán miniszteri konferencián határoztak meg 2008 decemberében, mind az ARLEM-nek a helyi vízforrások kezelésérıl szóló, januári jelentése 3 elismerték az éghajlathoz való alkalmazkodással kapcsolatos cselekvések sürgısségét, amelyek segítségével fokozható a vízügyi rendszerek ellenálló képessége és megırizhetı a biodiverzitás, valamint a mezıgazdasági és állattenyésztési tevékenységek. A januári, az UMT helyi dimenziójáról szóló ARLEM-jelentés 4 is elismeri, hogy a Földközitenger medencéje a legsebezhetıbb területek közé tartozik a globális felmelegedés szempontjából. A jelentésben egy, a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos általános stratégia keretében, elismerve a környezetszennyezés csökkentésével, valamint a terület és a természeti tıke, ezen belül a biodiverzitás védelmével kapcsolatos ambiciózus célkitőzések szükségességét, a tiszta energiaforrások használatát szorgalmazták regionális és helyi szinten, amely a leghatékonyabb tevékenység az éghajlatváltozás elleni küzdelem különbözı formái közül Joint Declaration of the Euro-Mediterranean Heads of States and Government, (Az Euro-mediterrán állam- és kormányfık közös nyilatkozata) Párizs , Final Statement of the Euro-Mediterranean Ministers for Foreign Affairs (az euro-mediterrán országok külügyminisztereinek zárónyilatkozata), Marseille , N.pdf CdR 61/2011 fin - Az ARLEM jelentése a mediterrán térségbeli helyi vízgazdálkodásról, Agadir, ac2cd295b5&sm=15f e7-4d0e-baab-56ac2cd295b5 CdR 85/2011 fin Az ARLEM jelentése az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról, Agadir ac2cd295b5&sm=15f e7-4d0e-baab-56ac2cd295b5

4 - 3 - Az 1995-ös Barcelonai Nyilatkozat 5 óta törekszenek a regionális és szubregionális együttmőködés megerısítésére, valamint koordinációjára, fıként a következık által: a természeti örökség megırzésére és kezelésére irányuló földközi-tengeri cselekvési terv, a földközi-tengeri erdık védelme és helyreállítása fıként az erózió, a talajromlás, valamint az erdıtüzek megelızése, illetve megfékezése által, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a legjobb gyakorlatok átadása a finanszírozási technikák, a jogi szabályozás és a környezet ellenırzése tekintetében, a környezetvédelem kérdéseinek bevonása a regionális és helyi megelızési, valamint a környezet romlása elleni küzdelemmel kapcsolatos politikákba. Az ARLEM a jelen jelentés segítségével arra törekszik, hogy egyrészrıl regionális és helyi kiindulópontból elemezze a környezeti, valamint szociális-gazdasági folyamatokat, amelyek kapcsolódnak az elsivatagosodás és a folyamatban lévı éghajlatváltozás jelenségeihez, másrészrıl javaslatokat és ajánlásokat tegyen az együttmőködési és a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos politika hatékony ösztönzésére, valamint egy jólét, társadalmi kohézió és béke által jellemzett jövıre a földközi-tengeri térségben. A végcél tehát közös politikai út kialakítása az Európai Unió, az UMT, a tagállamok és valamennyi, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás elleni küzdelemben aktív helyi és nemzetközi szereplı számára. Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatások, valamint a régiók és a helyi önkormányzatok szerepe A kiválasztódás és interakció által jellemzett évezredek folyamán a természetes ökoszisztémák megfelelı képességet fejlesztettek ki a természetes éghajlat-fluktuációhoz való alkalmazkodásra, ugyanúgy, ahogyan az emberi populációk évszázadokon keresztül azok változásaival harmóniában fejlıdtek. A közelebbi múltban a társadalmi és gazdasági változások nyomán az emberi alkalmazkodás hagyományos technikáit szinte teljes mértékben elhagyták a gazdasági átalakulások és a politikai változások, a demográfiai növekedés és a nomád életmóddal való felhagyás tendenciája miatt. Az éghajlatváltozás mellett a területek és a mezıgazdasági talajok nem fenntartható felhasználása, a mezıgazdasági területek és legelık túlzott mértékő kihasználása, az erdıirtás, az erdıtüzek, a nem fenntartható öntözési eljárások kialakítása olyan kulcstényezık, amelyek elısegítik az elsivatagosodás jelenségeinek megjelenését. Ehhez még hozzáadódik az, hogy a természeti erıforrások intenzív kihasználása, amely a természetes és az ember által helyi szinten létrehozott ökoszisztémák súlyos romlását okozza, emellett széles körben megváltoztatja a gazdasági és társadalmi struktúrákat, és bizonyos fokú politikai jellegő instabilitást és gazdasági egyenlıtlenségeket okoz. Mindent összevetve ez a fajta állapotromlás visszafordíthatatlan változásokat okozott az ökoszisztémával kapcsolatos alapvetı szolgáltatások nyújtásában, megnövelve a teljes gazdasági-társadalmi rendszerek elıre nem látható változásainak kockázatát. 5 Final Declaration of the Barcelona Euro-Mediterranean Ministerial Conference (Az euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozata) november 27-28, és annak munkaprogramja 1_en.htm

5 - 4 - A környezeti nyomások és az emberi tevékenységekbıl eredı elsivatagosodás folyamatai közötti összetett kapcsolatok állnak egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2000-ben megrendelt, 6 Millennium Ecosystem Assessment (Millenniumi ökoszisztéma-értékelés) c. tanulmány középpontjában, amely szerint az elsivatagosodás a talaj- és a vízforrásokhoz kapcsolódó ökoszisztémikus szolgáltatásokra vonatkozó kínálat és kereslet közötti egyensúly hosszú távú hiányára vezethetı vissza. Annak érdekében, hogy a leginkább érintett országokban figyelembe vegyék ezt a környezeti és gazdasági-társadalmi nyomások közötti összetett interakciós rendszert, az Egyesült Nemzetek Szervezete általános küzdelmi stratégia elfogadását javasolta, amely utal az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos megállapodására 7 (UNCCD). Ebben az elsivatagosodást a száraz, félszáraz és a száraz-félnedves területek romlásának folyamataként írják le, amely különbözı biofizikai és emberi tényezık által jött létre; a területek romlása alatt a biológiai és a gazdasági termelékenység, valamint az öntözött vagy öntözetlen mezıgazdasági területek, a legelık, az erdık, vagy erdıs területek komplexitásának csökkenését vagy megszőnését kell érteni. Az Egyesült Nemzeteknek az elsivatagosodás problémájáról szóló figyelmeztetését megerısítette a millenniumi fejlesztési célokban foglalt meghatározás márciusában az ENSZ közgyőlése egyedi állásfoglalást fogadott el (65/16 sz. állásfoglalás 8 ), amely megerısíti, hogy az ENSZ fenntartható fejlıdésrıl szóló konferenciájának fényében (Rio +20) az elsivatagosodás, a talajromlás és a szárazság hatásai elleni, a szegénység enyhítésére folytatott küzdelem prioritást élvez. Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos megállapodásának meghatározása szerint a Földközi-tenger medencéje különösen ki van téve az elsivatagosodás veszélyének, amely pontosan ezen a területen más területeknél intenzívebben növekszik. A rendelkezésre álló tanulmányok nyilvánvalóvá teszik, hogy a legtöbb, az elsivatagosodás miatt romlásnak indult terület Közel-Keleten és Észak-Afrikában (a MENA régióban) található. Mindazonáltal a Földközi-tenger északi partvidékén található országok némelyike (köztük Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Ciprus és Málta) szintén súlyos környezeti egyensúlytalanságok áldozatai, melyek számos esetben elérték a visszafordíthatatlanság küszöbét (a felszín alatti vízrétegek és talajok szikesedése, a mezıgazdasági és állattenyésztési területek túlzott igénybevétele, az ökoszisztémával kapcsolatos szolgáltatások és a biodiverzitás csökkenése). A területek romlásának elemei között, különösen az északi partvidéken, megfigyelhetı a területek gyors ütemő felhasználása és a talajlezáródás abból a célból, hogy a mezıgazdasági állattenyésztési használatról áttérjenek azok Millennium Ecosystem Assessment (Millenniumi ökoszisztéma-értékelés), Copyright 2005 World Resources Institute (http://www.maweb.org). UNCCD: jőlius 17-én Párizsban fogadták el a United Nations Convention to Combat Desertification (az elsivatagosodás elleni küzdelemrıl szóló ENSZ-egyezmény) c. dokumentumot - A/RES/65/160 ENSZ-állásfoglalás, : Resolution adopted by the General Assembly on implementation of the UNCCD in those countries experiencing serious drought and/or desertification, particularly in Africa (A közgyőlés által elfogadott állásfoglalás az UNCCD végrehajtásáról a komoly szárazsággal és/vagy elsivatagosodással küzdı, különösen afrikai országokban)

6 - 5 - urbánus és infrastrukturális felhasználására, valamint a területszennyezés eseteinek riasztó sokasága a tagállamokban, illetve a tagjelölt országokban 9. Az éghajlati tényezıvel kapcsolatban, az IPCC legutóbbi jelentésében 10 szereplı adatok fényében Európában a középhımérséklet emelkedése magasabb lesz, mint a Föld többi részén, aminek hatásai leginkább télen lesznek érezhetık Észak-Európában, illetve nyáron Dél-Európában. Ezzel egyidejőleg Észak-Európában növekedni fog a csapadék mennyisége, a földközi-tengeri térség nagy részében pedig ezzel párhuzamosan érezhetıen csökkenni fog az esıs napok száma, melybıl következıen növekszik a szárazság kockázata. Bár az éghajlattal kapcsolatos megbízható modellek kialakításában bizonytalanságok vannak regionális szinten, a környezeti és a társadalmi-gazdasági éghajlati hatások elemzésében pedig nehézségek adódnak, egyértelmő, hogy az elsivatagosodás jelenségei az egyes régiókban csak súlyosbodni fognak, így a földközi-tengeri térségben is, melyet már jelenleg is erısen jellemez a vízforrások endemikus hiánya. Ez a jövıbeni forgatókönyv a földközi-tengeri térség számára napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti, amely vitathatatlan és súlyos környezeti, társadalmi, gazdasági és politikai hatásokkal jár. Több fajta közvetlen és közvetett következmény létezik, amelyet az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás folyamata közötti kölcsönhatás határoz meg. Ezek között van a teljesség igénye nélkül a környezeti romlás, amely csökkenti a földterületek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, az élelmiszertermelés lehetıségeit, növeli a szárazságok és az éhezés elıfordulását, mely társadalmi-gazdasági bizonytalanságok megjelenését eredményezi. Hosszabb távon e kölcsönhatás lehetséges hatásai a vízhiány gyakoriságának növekedése és a vizek minıségének romlása, az élelmiszerbiztonság veszélyeztetettsége, amely kockázatot jelenthet az egészségre és a szociális biztonságra, a természeti tıke maradandó károsodásainak kialakulása, amely hatással lehet a nemzeti gazdaságokra, a menekülthullámok növekedése mind az országokon belül (a vidéki területek és a nagyvárosok között), mind az országok között (délrıl észak felé). Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás jelentıs társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásai miatt számos nemzetközi szervezet célkitőzései között szerepel az elsivatagosodás elleni küzdelem. Globális szinten az Egyesült Nemzetek Szervezete, az UNCCD titkárságán keresztül továbbra is a mértékadó szervezet marad az elsivatagosodás elleni nemzetközi, regionális és szubregionális cselekvési programok meghatározása és koordinációja tekintetében, a Földközi-tenger térségében is. A száraz és félig száraz területek további, elsivatagosodáshoz vezetı romlás elleni védelmét szolgáló stratégia újraindítása érdekében az UNCCD az UNEP-pel, az UNDP-vel és az IFAD-dal közösen Decade for Deserts and the Fight Against Desertification (A sivatagok és az 9 10 CdR 190/2002 fin A Régiók Bizottsága véleménye (2003. február 12.) az Európai Bizottság közleményérıl a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára Talajvédelmi tematikus stratégia COM(2002) 179 végleges. IPCC, 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozás 2007: Összefoglaló jelentés. Az I. II. és III. munkacsoport hozzájárulása az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelı jelentéséhez) [Core Writing Team, Pachauri, R.K and Reisinger, A. (eds.)]. IPCC, Genf, Svájc, 104 o.

7 - 6 - elsivatagosodás elleni küzdelem évtizede) néven cselekvési programot indítottak el a as idıszakra 11. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994-ben fogadott el keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change - az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye, UNFCCC), melynek célja a fejlıdı országok támogatása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez vezetı és az alkalmazkodást elısegítı cselekvésekben. Az UNFCCC és az UNCCD több, különbözı közös stratégiával rendelkezik, így a fejlıdı országokban több, mint kívánatos lenne részvételük a talajvédelmi szinergiák végrehajtásában, a talajvédelmi szinergiás cselekvésekben és az üvegházhatású gázok csökkentésében (fıként azok megkötésén keresztül). Ehhez hasonlóan hasznos szinergiákra van lehetıség az Egyesült Nemzetek Convention on Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Egyezmény, CBD) programján keresztül is. Kiemelt fontossággal bír az 1975-ös, a Földközi-tenger környezetszennyezése ellen az ENSZ égisze alatt létrejött, a déli partvidék és az Európai Közösség 16 országa által aláírt Barcelonai Egyezmény 12. Ez az egyezmény szolgált a földközi-tengeri cselekvési terv (UNEP/MAP) alapjául, amely a környezet védelmének és fenntartható kezelésének, valamint a földközi-tengeri térség országai közötti szolidaritás erısítésének alapvetı dokumentuma. A Barcelonai Egyezmény egyúttal az UMT tevékenységének alapja is, különösen a földközi-tengeri vízgazdálkodási stratégia tekintetében, amelynek vázlata fontos iránymutatásokat tartalmaz a környezeti kihívások és az elsivatagosodás elleni küzdelem szempontjából. Végezetül az Európai Unió a környezeti politikák és a fenntartható fejlıdés kialakításában és végrehajtásában leginkább aktív nemzetközi szervezetek között van a földközi-tengeri térségben. Az EU különbözı eszközök és programok segítségével tevékenykedik az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyek egyrészt a tagállamok, másrészt a szomszédsági politikák iránt érdeklıdık számára állnak rendelkezésre. A leginkább érintett európai bizottsági fıigazgatóságok a Környezetvédelmi Fıigazgatóság, a Fejlesztési és Együttmőködési Fıigazgatóság EuropAid, valamint az Éghajlat-politikai Fıigazgatóság, amelyek különbözı szinteken vonják be az Unión kívüli országokat a talajjal és a biodiverzitással, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvések végrehajtásába. Valamennyi, az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemmel kapcsolatos programban elismerik a regionális és helyi szint alapvetı szerepét. A valódi célkitőzés tehát a helyi közösségek hatékony részvételének biztosítása, amelyeknek a cselekvési stratégiák motorjaivá és cselekvı részeseivé kell válniuk, nem csupán olyan központi szinten meghatározott intézkedések végrehajtóivá és megvalósítóivá, amelyeket helyi szinten gyakran nem osztanak és nem fogadnak el A kezdeményezéssel kapcsolatban a következı honlapon találhat tájékoztatást: A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelmérıl szóló egyezmény, ,

8 - 7 - A regionális és helyi dimenzió legnagyobb kihívásai Az elsivatagosodás folyamatai gyakran olyan mély problémák összességéhez kapcsolódnak, mint a szegénység, az alulfejlettség és az élelmiszerbiztonság hiánya; olyan problémák ezek, amelyek az éghajlatváltozás hatására csak súlyosbodhatnak. Ebbıl a keserő megállapításból az következik, hogy minden, e küzdelemmel kapcsolatos tevékenységnek egyidejőleg a szegénység okaival és a vidéki területek lakóinak alapvetı szükségleteivel is szembe kell néznie. A kormányzati politika minden szintjén ehhez a megközelítéshez szükség van az olyan fenntartható társadalmi-gazdasági fejlıdés ösztönzésére, amelynek célja a talaj, a vízforrások és a kapcsolódó ökoszisztémák védelme is, nemcsak a talajhasználat fenntartható tervezésén alapuló városi fejlıdés szavatolására. Ezektıl a tényezıktıl függ az élelmiszer- és az energetikai biztonság, ebbıl következıen pedig a lakosság életkörülményeinek javulása. Ebbıl következik, hogy az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikák szorosan kapcsolódnak a gazdasági és társadalmi politikák teljes spektrumához. Az elsivatagosodás okaival szembeni elızetes beavatkozás azt jelenti, hogy különbözı szinteken politikai és gazdasági választásokra van szükség, miközben politikákat kell kialakítani a következmények enyhítésére, akár a belsı vagy a más tagállamokba irányuló migráció területén is. A regionális és a helyi szint az, amelyet immár mindenütt a legmegfelelıbbnek és leghatékonyabbnak tekintenek a jelenség elemzése szempontjából, valamint a küzdelemben alkalmazott cselekvések meghatározása és azt követı végrehajtása tekintetében, mivel a problémák ismerete és a közös célkitőzések miatt képes demokratikus és részvételi folyamatot létrehozni. Ezzel egyidejőleg a helyi és regionális önkormányzatok azok a szervezetek, amelyek a leginkább képesek az elsivatagosodás okainak enyhítésére és hatásainak kezelésére, amennyiben a különbözı szintek közötti együttmőködés és szinergia keretében rendelkeznek cselekvési szabadsággal. Az elsı megvalósított kísérletek világosan azt mutatják, hogy egy ilyen kihívással való szembenézés, során kombinálni kell a központi kormányzatoktól, fentrıl lefelé jövı lehetıségeket a helyi és regionális önkormányzatok által létrehozott, alulról felfelé mutató lehetıségekkel, a helyi önkormányzatok teljes körő bevonása mellett. Ebben az össszefüggésben és a Polgármesterek Szövetségének az EU energiapolitikai csomagja (fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervek) általános célkitőzéseinek regionális és helyi szintő megvalósításával kapcsolatban szerzett sikeres tapasztalatai alapján rendkívül kívánatos, hogy az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát a földközi-tengeri térségben olyan közös protokoll alapján ültessék át a gyakorlatba, amely felméri a követelményeket, meghatározza az egyedi cselekvési terveket és nyomon követi azok végrehajtását és hatékonyságát A leghatékonyabb fellépési stratégiák meghatározása és azok helyi és regionális szintő végrehajtása során kívánatos, hogy az ARLEM mint intézményi szerv központi szerepet játsszon, mely képes rendszerbe foglalni a közös cselekvésre vonatkozó tudást, képességet és akaratot a földközi-tengeri térségben, a következı fı célkitőzéssel: 1) az ARLEM tagjainak tájékoztatása és figyelmük felhívása

9 - 8 - az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás valós veszélyeire; 2) a jó gyakorlatok és a hatékony végrehajtáshoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök ismeretének elımozdítása a szervezeten belül; 3) nemzetközi és régióközi partnerségek létrehozásának ösztönzése az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás hatásainak mérséklését, illetve az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek kidolgozása érdekében. * * * KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A földközi-tengeri térség jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy az államokat és a polgárokat foglalkoztató legfontosabb kérdések egyfelıl a foglalkoztatás hiányával, másfelıl pedig az alapvetı javakhoz és szolgáltatásokhoz így például a vízhez, az élelmezéshez és az energiához való hozzáférés nehézségével kapcsolatosak. Az ARLEM teljes mértékben tudatában van annak, hogy ezek a problémák szorosan kapcsolódnak az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás folyamataihoz, és hogy ennek következtében az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás kérdése felveti az összes természeti erıforrás és ökoszisztéma különösen a víz, a biológiai sokféleség, az energia, a hulladékok fenntartható kezelésének, illetve emellett a földhasználat és a városfejlesztés fenntartható kezelésének kérdését is. Mindezen tényezıknek közvetlen összetett hatása lesz a földközi-tengeri térség fejlıdésére társadalmi és gazdasági téren. Az ARLEM egyébiránt úgy véli, hogy a politika feladata és kötelessége, hogy a kormányzás minden szintjén mélyreható válaszokat adjon az összetett problémákra, inter- és transzdiszciplináris megközelítéssel keresve a fenntartható fejlıdés követendı modelljét ahhoz, hogy megırizzük a természeti tıkét a jövı nemzedékek számára. Ezzel kapcsolatban az ARLEM úgy ítéli meg, hogy az elsivatagosodás ellen és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló küzdelemmel kapcsolatos politikák meghatározzák a földközi-tengeri régió fejlıdését, és ezzel egyidejőleg lehetıséget nyújthatnak a fenntartható és inkluzív növekedésre azáltal, hogy integrálják a gazdasági fejlıdés követelményeit a társadalmi kohézióval és a környezet védelmével. Ami a területi politikák és a környezetvédelem fejlesztését és végrehajtását illeti, az ARLEM meggyızıdése, hogy a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatainak tapasztalata hozzáadott értéket képvisel, és hogy egy olyan megközelítésre van szükség, mely a többszintő kormányzáson alapul. Az ARLEM teljes mértékben tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás felerısíti majd az éghajlati változékonyságot, melynek közvetlen hatása lesz a természetes ökoszisztémára, súlyosbítva az elsivatagosodáshoz kapcsolódó hanyatlást. Ennek következtében nıni fognak a társadalmi feszültségek, illetve a természeti erıforrásokhoz való hozzáféréshez és az azok felhasználásához kapcsolódó konfliktusok. Az ARLEM elismeri, hogy a talaj termékenysége meghatározó tényezı ahhoz, hogy megırizzük a földközi-tengeri térség természeti környezetének természeti tıkéjét és biodiverzitását, ebbıl

10 - 9 - kifolyólag döntı eleme az ökoszisztémák külsı zavarokkal kapcsolatos ellenálló képességének, legyenek azok emberi tevékenység vagy szélsıséges éghajlat okozta zavarok. Ezért üdvözli a FAO által 2011 szeptemberében kezdeményezett Global Soil Partnership (GSP) megszületését, melynek célja egy a talaj fenntartható és produktív használatára irányuló stratégia meghatározása és megvalósítása az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás vonatkozásában. Az ARLEM elismeri, hogy az elsivatagosodás veszélyének kitett területeken idıben fel kell ismerni és elemezni kell a romlási folyamat elırehaladásának jeleit. Fontosnak tartja e célból, hogy új, hatékonyabb mutatótípusokat (sebezhetıség, idı- és térbeli fejlıdés, hatás) dolgozzanak ki és terjesszenek helyi szinten, melyek segítségével meghatározható és jellemezhetı a jelenség, illetve elkészíthetı az elsivatagosodás veszélyének kitett, következésképpen az éghajlatváltozásra érzékenyebb területek nemzetközi atlasza. Ezzel kapcsolatban kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a környezetvédelmi adatok összegyőjtésében, melyek a mőholdas platformokról (például GMES, Geoland2) származó adatokkal integrálva lehetıvé teszik a környezetkárosodás idıben történı és szisztematikus nyomon követését. Ugyanilyen érdeklıdést tanúsít a Régiók Bizottsága javaslata 13 iránt, mely az Európai Aszálymegfigyelı Központ Európai Vízügyi Megfigyelıközponttá történı átalakítására vonatkozik, a vízkészletek felhasználásának objektív nyomon követése céljából, különös tekintettel a talajvízrétegek kiaknázására. Felismerve, hogy az elsivatagosodás folyamata, az éghajlati viszonyok ingadozása és a társadalmigazdasági átalakulás erıteljes kölcsönös interakcióban álló jelenségek, az ARLEM a vízkészletek alapvetı szerepére emlékeztet a földközi-tengeri térségben: a vízhiány fékezi a társadalmigazdasági fejlıdést, és a vízhez való hozzáférés egyetemes joga 14 még mindig vita tárgyát képezi. Emellett úgy véli, hogy az emberi tevékenység következtében a vízkészletekre nehezedı fokozott nyomás a földközi-tengeri régiókban olyan vízgazdálkodási és védelmi intézkedések foganatosítását teszi szükségessé, melyek immáron nem ágazati, hanem integrált megközelítéssel vonják be a közpolitikák teljes tárházát a víz, az energia, a mezıgazdaság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás, az idegenforgalom, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz történı alkalmazkodás terén egyaránt. Ezért az ARLEM, mely támogatja, hogy a készletek védelme és megırzése, az infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható vízgazdálkodás legyen az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó bármilyen stratégia középpontjában, közös stratégia beindítását szeretné a földközitengeri térség vízgazdálkodása vonatkozásában, ahogyan azt az UMT javasolta. 13 CdR 5/2011 fin A Régiók Bizottsága véleménye: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a fenntartható vízgazdálkodás elımozdításában. HL C 259., , o. 14 Az ENSZ A/RES/64/292. sz., július 28-i állásfoglalása.

11 Mivel tekintetbe kell venni a földközi-tengeri térség több országában is végbemenı politikai és gazdasági változásokat, az ARLEM emlékeztetni kíván a Régiók Bizottsága május 12-i állásfoglalásában 15 szereplı fontosabb kijelentésekre, melyek a következık: aggodalommal figyeli a földközi-tengeri térség déli részén zajló változásokat, és teljes mértékben támogatja a társadalmi, gazdasági és politikai reformfolyamatokat, amelyeknek demokratikus mőködést, új stabilitást kell eredményezniük az érintett országokban, illetve azt, hogy a térségben élı nıknek és férfiaknak új és tényleges lehetıségük legyen a béke és a jólét kiépítésére; elismeri, hogy a földközi-tengeri térség déli részén kialakult politikai és társadalmi instabilitás, amelyhez elnyomás, gazdasági nehézségek, valamint a környezet állapotának folyamatos romlása társul, a népességcsoportok térségen belüli és onnan induló migrációjának jelentıs hajtóerejévé vált, és ezek a mozgások nem fognak rövid idın belül csökkenni. Tudatában lévén a migráció és a fejlesztési politikák közötti korrelációnak, a térségben olyan gazdasági és társadalmi feltételek megteremtését támogató új politikák kidolgozását tartja sürgetınek, amelyek fenntartható jövıt biztosíthatnak a helyi lakosságnak, és elımozdíthatják a javak, a szolgáltatások, a személyek és a tıke szabad mozgását. Ezért szükségesnek tartja a szegénység csökkentését a fiatalabb generációk számára történı munkahelyteremtés révén, és a nemzetközi téren meglévı források és tapasztalatok teljes körő kiaknázása mellett száll síkra annak érdekében, hogy elımozdítsuk és támogassuk az oktatást és a szakképzést a földközi-tengeri országokban, a teljes körő együttmőködés és a földterületek optimális kihasználása céljából. Ezzel kapcsolatban emlékeztet arra a szerepre, amelyet az UMT játszhat a környezeti válságok és azok bevándorlásra gyakorolt hatásainak kezelésében, kiemelve e tekintetben azt a hozzájárulást, amelyet az ARLEM nyújthat a helyi és regionális önkormányzatok közötti együttmőködés és a szakismeretek cseréje szempontjából. Hangsúlyozza továbbá az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fejlesztési programok gyakorlati hasznát az európai szomszédságpolitika kiterjesztésének keretében, és javasolja, hogy egyedi kezdeményezéseket dolgozzanak ki a földközi-tengeri térség déli részének helyi és regionális önkormányzatai számára. Az ARLEM hatékonyabb politikákat szorgalmaz az elsivatagosodás ellen, mégpedig a talajvédelem és a biodiverzitás konkrét célkitőzései, valamint az alternatív energiák fejlesztésén és a kulturális örökség hatékony felhasználásán alapuló, a fenntartható növekedést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó szélesebb stratégia közötti szintézisnek köszönhetıen. Az ARLEM tudatában van annak, hogy az aszály és az elsivatagosodás következményeinek csökkentése végett mind rövid, mind pedig hosszú távú megoldásokat kell találni, melyeknek csak 15 CdR 156/2011 fin A Régiók Bizottsága véleménye: A forradalmak hatásának és következményeinek kezelése a földközitengeri térségben.

12 akkor lesz nagyobb esélyük a sikerre, ha az egész közösség érdekelt lesz abban, hogy pozitívan lépjen fel a fenntartható fejlıdés érdekében. Ezért meggyızıdése, hogy a nem kormányzati szervezeteknek alapvetı szerepük van e téren, és hogy az ismeretek hatékony átadását csupán a központi és helyi hatóságok közötti partnerségek megteremtésével kapcsolatos UMT-koordináció révén lehet megvalósítani a régióban. Az ARLEM meggyızıdése, hogy a fenntartható mezıgazdaság módszereinek kidolgozása és terjesztése hatékony eszközt jelent az elsivatagosodás okainak csökkentésében, enyhítve annak hatásait. Ugyanezen gondolatmenetben haladva szeretné, ha a fenntartható mezıgazdaság elımozdítása egy szélesebb stratégia részét képezné, mely az egész régió társadalmi-gazdasági korszerősítését célozza. Tudatában annak, hogy az elsivatagosodáshoz kapcsolódó leromlás okai között a mezıgazdasági területek túlzott igénybevétele és a hátrányosabb helyzető területek marginalizációja is szerepel, helyénvalónak tartja, hogy a földközi-tengeri országok agrárpolitikáiba vezessék be a jó gyakorlatok terjesztését támogató feltételességi elveket, a vízgazdálkodással kapcsolatban is (az adott területen rendelkezésre álló vízkészletekkel egyensúlyban álló termesztési struktúrák és öntözési gyakorlatok vonatkozásában). Úgy ítéli meg, hogy a többek között az éghajlatváltozás miatt bekövetkezı környezeti romlás növelni fogja azok gazdasági bizonytalanságát, akik ezeken a területeken élnek és termelnek, továbbá megkérdıjelezi a jelenlegi mezıgazdasági termelési módok létjogosultságát, szemben az ellenállóképesebb és rugalmasabb termelési módokkal. Ezzel kapcsolatban az alkalmazkodást célzó gyakorlatok között az ARLEM figyelemre méltónak tartja a legeltetéses állattenyésztés térnyerését, mely nagyobb rugalmasságot tesz lehetıvé a marginális területek fehérje-elıállítása terén, a környezet maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az ARLEM tisztában van a területromlás komplex mechanizmusainak jobb megértéséhez szükséges kutatási tevékenységek inter- és transzdiszciplináris jellegével, és miközben üdvözli a földközitengeri térség mőszaki-tudományos közösségének kezdeményezéseit, így a MISTRALS programot 16, egyre intenzívebb tudáscserét sürget az európai és a földközi-tengeri térség egyetemei között, mivel a közoktatás a fı motorja annak, hogy hosszú távon biztosítható legyen annak az alapvetıen fontos létfontosságú szerepnek a tudatosítása, amelyet a környezeti fenntarthatóság játszik az elsivatagosodás elleni küzdelemben és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Úgy véli, hogy hasznos lenne kiterjeszteni az elszámolóházi mechanizmust (Clearing House Mechanism CHM), mely már elfogadott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, az elsivatagosodás elleni küzdelmet és az ahhoz való alkalmazkodást célzó stratégiákra is. Ezzel kapcsolatban üdvözli a CLEMEDES projekt eredményeit, mely projekt az elsivatagosodással 16 MISTRALS (Mediterranean Integrated STudies at Regional And Local Scales) a CNRS tízéves programja a Földközi-tenger medencéjében a globális változások hatására végbemenı környezeti folyamatok megfigyelésére és kutatására (http://www.mistrals-home.org).

13 kapcsolatos CHM bevezetését célozza a IV. mellékletben szereplı országokban (a földközi-tengeri térség északi része), és reméli, hogy azt kiterjesztik a Földközi-tenger egész térségére. Az ARLEM elismeri a helyi települések alapvetıen fontos szerepét az elsivatagosodás veszélyeivel, annak okaival és következményeivel kapcsolatos figyelemfelhívásban, és meggyızıdése, hogy elı kell mozdítani, hogy az oktatásban érvényesüljön a száraz ökoszisztémák mint az éghajlati ingadozásokkal szemben rugalmas és ellenállóképes megélhetési forrás megırzésének fontossága. Ebbıl a szempontból az ARLEM tisztában van azzal, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikákat összhangba kell hozni a helyi lakosság életmódjával és hagyományaival, és meg kell próbálni a hagyományos helyi tudást beépíteni az egyedi cselekvési tervekbe. Miközben méltányolja, hogy a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatai számos és jelentıs volumenő intézkedést hoztak az elsivatagosodás ellen, az ARLEM megerısíti, hogy fontos a kedvezı politikai keret és a szükséges infrastruktúrák összekapcsolása ahhoz, hogy sikeresen lehessen végrehajtani az elsivatagosodás elleni intézkedéseket. Más szóval, a saját természeti erıforrásaik a lakosság közös vagyona hosszú távú megırzésében érdekelt kormányzatoknak vállalniuk kell a felelısséget, és cselekedniük kell központi és periferiális kormányzati szinten egyaránt. Emellett reméli, hogy a legsikeresebb tapasztalatokból nemzetközi partnerségek születhetnek a földközi-tengeri térség településein a központi, regionális és helyi kormányzatok között a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása céljából. Ezzel kapcsolatban elismeri a zöld infrastruktúrák kiemelkedı szerepét (fellépések a sivatag elırehaladásának megállításával, a homokdőnék stabilizálásával és a talajerózió elleni küzdelemmel kapcsolatban, fellépések az újraerdısítés és az ökoszisztéma megırzése érdekében a hagyományos fakultúrák helyreállítása és fejlesztése révén, a folyóparti sávok és a vizes övezetek visszaállítása, a meredek partok rendezése és megszilárdítása stb.), és kiáll amellett, hogy az elsivatagosodás elırehaladása elleni jövıbeli beavatkozási stratégiák elsısorban az ilyen típusú megoldások felé irányuljanak, mégpedig oly módon, hogy biztosítható legyen a talaj védelme és egyúttal a természeti tıke megırzése, a természeti erıforrások helyreállítása, valamint új lehetıségek kialakítása az idegenforgalom és a foglalkoztatás terén egyaránt. Nagyon is tudatában van az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra és az elsivatagosodás ellen küzdelemre irányuló politikák túlnyomóan helyi vetületének, ezért az ARLEM kedvezıen fogadja a többek között az UNDP és az UNEP által támogatott javaslatot, mely azt célozza, hogy a nemzeti közpolitikákat integrálják a regionális és helyi dimenziójú politikákkal, az ún. Territorial Approach to Climate Change (TACC) megközelítést fogadva el. E megközelítés révén lehetıvé válhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, illetve a területi és városfejlesztés társítása, ami fenntartható módon biztosítja az energiatermelést, az élelmezésbiztonságot, valamint új foglalkoztatási lehetıségek megteremtését. Másrészt viszont a környezeti romlás szorosan kapcsolódik a területfelhasználási politikákhoz is, melyeket a területfelhasználási tervek határoznak meg. Ezért az intelligens és környezetbarát

14 területfejlesztési tervek a fenntartható fejlıdés fontos eszközei. Az ARLEM ennek érdekében javasolja, hogy a területfejlesztési tervekért felelıs intézmények ilyen tárgyú terveik elkészítésekor fontolják meg az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás megelızésével és enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket. Globális szinten az ARLEM kedvezıen fogadja a fenntartható fejlıdés egyetemes célkitőzésének meghatározását, így a talajromlás nulla szintjének elérését (zero net global land degradation), mivel meggyızıdése, hogy a területek romlásának megelızése és a folyamat visszafordítása objektív és mérhetı célok kitőzését teszi szükségessé. Az ARLEM kijelenti, hogy a természeti erıforrások hatékony felhasználása és a zöld gazdaságok kialakítása közös céljai kell, hogy legyenek a földközi-tengeri térség egészének, és reméli, hogy az Európai Bizottság egyre nagyobb érdeklıdést fog mutatni a fenntartható fejlıdést célzó nemzetközi kezdeményezések iránt a víz, az energia, a mezıgazdaság, az erdık és a tengeri erıforrások vonatkozásában. Ebben az összefüggésben, illetve meggyızıdve a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai és proaktív szerepérıl, reméli, hogy a Polgármesterek Szövetségének sikere a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó politikák európai uniós településeken történı végrehajtása terén megismétlıdhet az elsivatagosodás elleni küzdelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politikák esetében is, kiterjesztve a Polgármesterek Szövetsége által képviselt érdekszövetséget a Földközitenger déli partvidékén fekvı országokra is. Az ARLEM véleménye szerint az elsivatagosodás elleni küzdelemre tett kísérletek részleges bukásának okai között szerepel az, hogy a cselekvési programok végrehajtásáért felelıs szerveknek a finanszírozás fenntartható forrásaihoz való hozzáférése korlátozott volt. Ezért ahhoz, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelem az egész régióban sikeres legyen, nélkülözhetetlennek tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára innovatív rendszereket mozdítsanak elı a hosszú távú kezdeményezések finanszírozása érdekében. Annak reményében, hogy az itt kifejtett javaslatok hozzájárulhatnak a földközi-tengeri népek békés és prosperáló jövıjének kialakításához, az ARLEM arra kéri társelnökeit, hogy juttassák el e jelentést az UMT tagországainak állam- és kormányfıinek az UMT fıtitkárának, az Európai Tanács elnökének, valamint az európai uniós intézmények és szervek elnökeinek. * * * Megjegyzés: Melléklet a következı oldalakon.

15 MELLÉKLET az ARLEM tagjaitól kapott hozzájárulások listája Provence-Alpes-Côte d Azur régió (Franciaország) Gaziantep városa (Török Köztársaság) Algír kormányzósága (Algériai Népi Demokratikus Köztársaság) Pietá település, La Valletta (Máltai Köztársaság) Murcia régió (Spanyolország) Kréta régió (Görög Köztársaság) Nicosia városa (Ciprusi Köztársaság) Török önkormányzatok (Törökország) CdR 418/2011 rev. 1

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30.

MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30. MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30. JANUÁR 1 2 3 4 6 7 Magyar Kormány és az Európai Bizottság (COM) (Parlament) találkozója 8 Önkéntesség éve Nyitó Konferencia 9 10 11 Nık és férfiak közötti

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Szándéknyilatkozat a magyar-szlovák határon átnyúló együttmőködési csoportosulás

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Szőcs Erika Szociális és munkaügyi miniszter Foglalkoztatási feszültségek kezelése - alapelvek Az állami segítségnyújtás feltétele

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban

Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban Dr. Eperjesi Tamás igazgató, NAKVI VFI Helyi gazdaság Mőhelymunka Autonómia Alapítvány Budapest, 2013.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben