Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben"

Átírás

1 Harmadik plenáris ülés Bari, január 30. Jelentés az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben CdR 418/2011 rev. 1 HU

2 - 1 - A jelentést az elıadó, Nichi Vendola, Puglia régió elnöke dolgozta ki (Olaszország). A dokumentumot a SUDEV szakbizottság július 6-i ülésén vitatták meg az ARLEM tagjai, elfogadására az ARLEM Bariban (Olaszország) január 30-án tartott harmadik plenáris ülésén került sor.

3 - 2 - BEVEZETÉS Az ARLEM második plenáris ülésén, melyre Agadirban került sor tavaly január 29-én, elfogadták a 2011-es év munkaprogramját; az abban megjelölt négy munkatéma közül az egyik az elsivatagosodás és a földközi-tengeri területek éghajlati változásai közötti kapcsolat, valamint a helyi közösségek szerepe volt a változások elleni küzdelem és az alkalmazkodás stratégiáinak meghatározásában. Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) cselekvésének keretében az elsivatagosodás és az éghajlati változások, valamint azok mezıgazdaságra gyakorolt hatása állnak a párizsi csúcson, 2008-ban tett közös nyilatkozat 1 középpontjában, amelyet utólagosan, a 2008-as novemberi marseilles-i csúcson 2 terjesztettek ki az idegenforgalomra gyakorolt hatásokra. Ugyanebben az összefüggésben az UMT vízzel kapcsolatos ütemterve teljesen összhangban van az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem célkitőzéseivel. Mind az UMT földközi-tengeri vízügyi stratégiával (WSM) kapcsolatos célkitőzései, amelyeket az euromediterrán miniszteri konferencián határoztak meg 2008 decemberében, mind az ARLEM-nek a helyi vízforrások kezelésérıl szóló, januári jelentése 3 elismerték az éghajlathoz való alkalmazkodással kapcsolatos cselekvések sürgısségét, amelyek segítségével fokozható a vízügyi rendszerek ellenálló képessége és megırizhetı a biodiverzitás, valamint a mezıgazdasági és állattenyésztési tevékenységek. A januári, az UMT helyi dimenziójáról szóló ARLEM-jelentés 4 is elismeri, hogy a Földközitenger medencéje a legsebezhetıbb területek közé tartozik a globális felmelegedés szempontjából. A jelentésben egy, a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos általános stratégia keretében, elismerve a környezetszennyezés csökkentésével, valamint a terület és a természeti tıke, ezen belül a biodiverzitás védelmével kapcsolatos ambiciózus célkitőzések szükségességét, a tiszta energiaforrások használatát szorgalmazták regionális és helyi szinten, amely a leghatékonyabb tevékenység az éghajlatváltozás elleni küzdelem különbözı formái közül Joint Declaration of the Euro-Mediterranean Heads of States and Government, (Az Euro-mediterrán állam- és kormányfık közös nyilatkozata) Párizs , Final Statement of the Euro-Mediterranean Ministers for Foreign Affairs (az euro-mediterrán országok külügyminisztereinek zárónyilatkozata), Marseille , N.pdf CdR 61/2011 fin - Az ARLEM jelentése a mediterrán térségbeli helyi vízgazdálkodásról, Agadir, ac2cd295b5&sm=15f e7-4d0e-baab-56ac2cd295b5 CdR 85/2011 fin Az ARLEM jelentése az Unió a Mediterrán Térségért területi dimenziójáról, Agadir ac2cd295b5&sm=15f e7-4d0e-baab-56ac2cd295b5

4 - 3 - Az 1995-ös Barcelonai Nyilatkozat 5 óta törekszenek a regionális és szubregionális együttmőködés megerısítésére, valamint koordinációjára, fıként a következık által: a természeti örökség megırzésére és kezelésére irányuló földközi-tengeri cselekvési terv, a földközi-tengeri erdık védelme és helyreállítása fıként az erózió, a talajromlás, valamint az erdıtüzek megelızése, illetve megfékezése által, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a legjobb gyakorlatok átadása a finanszírozási technikák, a jogi szabályozás és a környezet ellenırzése tekintetében, a környezetvédelem kérdéseinek bevonása a regionális és helyi megelızési, valamint a környezet romlása elleni küzdelemmel kapcsolatos politikákba. Az ARLEM a jelen jelentés segítségével arra törekszik, hogy egyrészrıl regionális és helyi kiindulópontból elemezze a környezeti, valamint szociális-gazdasági folyamatokat, amelyek kapcsolódnak az elsivatagosodás és a folyamatban lévı éghajlatváltozás jelenségeihez, másrészrıl javaslatokat és ajánlásokat tegyen az együttmőködési és a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos politika hatékony ösztönzésére, valamint egy jólét, társadalmi kohézió és béke által jellemzett jövıre a földközi-tengeri térségben. A végcél tehát közös politikai út kialakítása az Európai Unió, az UMT, a tagállamok és valamennyi, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás elleni küzdelemben aktív helyi és nemzetközi szereplı számára. Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatások, valamint a régiók és a helyi önkormányzatok szerepe A kiválasztódás és interakció által jellemzett évezredek folyamán a természetes ökoszisztémák megfelelı képességet fejlesztettek ki a természetes éghajlat-fluktuációhoz való alkalmazkodásra, ugyanúgy, ahogyan az emberi populációk évszázadokon keresztül azok változásaival harmóniában fejlıdtek. A közelebbi múltban a társadalmi és gazdasági változások nyomán az emberi alkalmazkodás hagyományos technikáit szinte teljes mértékben elhagyták a gazdasági átalakulások és a politikai változások, a demográfiai növekedés és a nomád életmóddal való felhagyás tendenciája miatt. Az éghajlatváltozás mellett a területek és a mezıgazdasági talajok nem fenntartható felhasználása, a mezıgazdasági területek és legelık túlzott mértékő kihasználása, az erdıirtás, az erdıtüzek, a nem fenntartható öntözési eljárások kialakítása olyan kulcstényezık, amelyek elısegítik az elsivatagosodás jelenségeinek megjelenését. Ehhez még hozzáadódik az, hogy a természeti erıforrások intenzív kihasználása, amely a természetes és az ember által helyi szinten létrehozott ökoszisztémák súlyos romlását okozza, emellett széles körben megváltoztatja a gazdasági és társadalmi struktúrákat, és bizonyos fokú politikai jellegő instabilitást és gazdasági egyenlıtlenségeket okoz. Mindent összevetve ez a fajta állapotromlás visszafordíthatatlan változásokat okozott az ökoszisztémával kapcsolatos alapvetı szolgáltatások nyújtásában, megnövelve a teljes gazdasági-társadalmi rendszerek elıre nem látható változásainak kockázatát. 5 Final Declaration of the Barcelona Euro-Mediterranean Ministerial Conference (Az euromediterrán miniszteri konferencia zárónyilatkozata) november 27-28, és annak munkaprogramja 1_en.htm

5 - 4 - A környezeti nyomások és az emberi tevékenységekbıl eredı elsivatagosodás folyamatai közötti összetett kapcsolatok állnak egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2000-ben megrendelt, 6 Millennium Ecosystem Assessment (Millenniumi ökoszisztéma-értékelés) c. tanulmány középpontjában, amely szerint az elsivatagosodás a talaj- és a vízforrásokhoz kapcsolódó ökoszisztémikus szolgáltatásokra vonatkozó kínálat és kereslet közötti egyensúly hosszú távú hiányára vezethetı vissza. Annak érdekében, hogy a leginkább érintett országokban figyelembe vegyék ezt a környezeti és gazdasági-társadalmi nyomások közötti összetett interakciós rendszert, az Egyesült Nemzetek Szervezete általános küzdelmi stratégia elfogadását javasolta, amely utal az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos megállapodására 7 (UNCCD). Ebben az elsivatagosodást a száraz, félszáraz és a száraz-félnedves területek romlásának folyamataként írják le, amely különbözı biofizikai és emberi tényezık által jött létre; a területek romlása alatt a biológiai és a gazdasági termelékenység, valamint az öntözött vagy öntözetlen mezıgazdasági területek, a legelık, az erdık, vagy erdıs területek komplexitásának csökkenését vagy megszőnését kell érteni. Az Egyesült Nemzeteknek az elsivatagosodás problémájáról szóló figyelmeztetését megerısítette a millenniumi fejlesztési célokban foglalt meghatározás márciusában az ENSZ közgyőlése egyedi állásfoglalást fogadott el (65/16 sz. állásfoglalás 8 ), amely megerısíti, hogy az ENSZ fenntartható fejlıdésrıl szóló konferenciájának fényében (Rio +20) az elsivatagosodás, a talajromlás és a szárazság hatásai elleni, a szegénység enyhítésére folytatott küzdelem prioritást élvez. Az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos megállapodásának meghatározása szerint a Földközi-tenger medencéje különösen ki van téve az elsivatagosodás veszélyének, amely pontosan ezen a területen más területeknél intenzívebben növekszik. A rendelkezésre álló tanulmányok nyilvánvalóvá teszik, hogy a legtöbb, az elsivatagosodás miatt romlásnak indult terület Közel-Keleten és Észak-Afrikában (a MENA régióban) található. Mindazonáltal a Földközi-tenger északi partvidékén található országok némelyike (köztük Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Ciprus és Málta) szintén súlyos környezeti egyensúlytalanságok áldozatai, melyek számos esetben elérték a visszafordíthatatlanság küszöbét (a felszín alatti vízrétegek és talajok szikesedése, a mezıgazdasági és állattenyésztési területek túlzott igénybevétele, az ökoszisztémával kapcsolatos szolgáltatások és a biodiverzitás csökkenése). A területek romlásának elemei között, különösen az északi partvidéken, megfigyelhetı a területek gyors ütemő felhasználása és a talajlezáródás abból a célból, hogy a mezıgazdasági állattenyésztési használatról áttérjenek azok Millennium Ecosystem Assessment (Millenniumi ökoszisztéma-értékelés), Copyright 2005 World Resources Institute (http://www.maweb.org). UNCCD: jőlius 17-én Párizsban fogadták el a United Nations Convention to Combat Desertification (az elsivatagosodás elleni küzdelemrıl szóló ENSZ-egyezmény) c. dokumentumot - A/RES/65/160 ENSZ-állásfoglalás, : Resolution adopted by the General Assembly on implementation of the UNCCD in those countries experiencing serious drought and/or desertification, particularly in Africa (A közgyőlés által elfogadott állásfoglalás az UNCCD végrehajtásáról a komoly szárazsággal és/vagy elsivatagosodással küzdı, különösen afrikai országokban)

6 - 5 - urbánus és infrastrukturális felhasználására, valamint a területszennyezés eseteinek riasztó sokasága a tagállamokban, illetve a tagjelölt országokban 9. Az éghajlati tényezıvel kapcsolatban, az IPCC legutóbbi jelentésében 10 szereplı adatok fényében Európában a középhımérséklet emelkedése magasabb lesz, mint a Föld többi részén, aminek hatásai leginkább télen lesznek érezhetık Észak-Európában, illetve nyáron Dél-Európában. Ezzel egyidejőleg Észak-Európában növekedni fog a csapadék mennyisége, a földközi-tengeri térség nagy részében pedig ezzel párhuzamosan érezhetıen csökkenni fog az esıs napok száma, melybıl következıen növekszik a szárazság kockázata. Bár az éghajlattal kapcsolatos megbízható modellek kialakításában bizonytalanságok vannak regionális szinten, a környezeti és a társadalmi-gazdasági éghajlati hatások elemzésében pedig nehézségek adódnak, egyértelmő, hogy az elsivatagosodás jelenségei az egyes régiókban csak súlyosbodni fognak, így a földközi-tengeri térségben is, melyet már jelenleg is erısen jellemez a vízforrások endemikus hiánya. Ez a jövıbeni forgatókönyv a földközi-tengeri térség számára napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti, amely vitathatatlan és súlyos környezeti, társadalmi, gazdasági és politikai hatásokkal jár. Több fajta közvetlen és közvetett következmény létezik, amelyet az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás folyamata közötti kölcsönhatás határoz meg. Ezek között van a teljesség igénye nélkül a környezeti romlás, amely csökkenti a földterületek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, az élelmiszertermelés lehetıségeit, növeli a szárazságok és az éhezés elıfordulását, mely társadalmi-gazdasági bizonytalanságok megjelenését eredményezi. Hosszabb távon e kölcsönhatás lehetséges hatásai a vízhiány gyakoriságának növekedése és a vizek minıségének romlása, az élelmiszerbiztonság veszélyeztetettsége, amely kockázatot jelenthet az egészségre és a szociális biztonságra, a természeti tıke maradandó károsodásainak kialakulása, amely hatással lehet a nemzeti gazdaságokra, a menekülthullámok növekedése mind az országokon belül (a vidéki területek és a nagyvárosok között), mind az országok között (délrıl észak felé). Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás jelentıs társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásai miatt számos nemzetközi szervezet célkitőzései között szerepel az elsivatagosodás elleni küzdelem. Globális szinten az Egyesült Nemzetek Szervezete, az UNCCD titkárságán keresztül továbbra is a mértékadó szervezet marad az elsivatagosodás elleni nemzetközi, regionális és szubregionális cselekvési programok meghatározása és koordinációja tekintetében, a Földközi-tenger térségében is. A száraz és félig száraz területek további, elsivatagosodáshoz vezetı romlás elleni védelmét szolgáló stratégia újraindítása érdekében az UNCCD az UNEP-pel, az UNDP-vel és az IFAD-dal közösen Decade for Deserts and the Fight Against Desertification (A sivatagok és az 9 10 CdR 190/2002 fin A Régiók Bizottsága véleménye (2003. február 12.) az Európai Bizottság közleményérıl a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára Talajvédelmi tematikus stratégia COM(2002) 179 végleges. IPCC, 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozás 2007: Összefoglaló jelentés. Az I. II. és III. munkacsoport hozzájárulása az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelı jelentéséhez) [Core Writing Team, Pachauri, R.K and Reisinger, A. (eds.)]. IPCC, Genf, Svájc, 104 o.

7 - 6 - elsivatagosodás elleni küzdelem évtizede) néven cselekvési programot indítottak el a as idıszakra 11. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban az Egyesült Nemzetek Szervezete 1994-ben fogadott el keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change - az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye, UNFCCC), melynek célja a fejlıdı országok támogatása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez vezetı és az alkalmazkodást elısegítı cselekvésekben. Az UNFCCC és az UNCCD több, különbözı közös stratégiával rendelkezik, így a fejlıdı országokban több, mint kívánatos lenne részvételük a talajvédelmi szinergiák végrehajtásában, a talajvédelmi szinergiás cselekvésekben és az üvegházhatású gázok csökkentésében (fıként azok megkötésén keresztül). Ehhez hasonlóan hasznos szinergiákra van lehetıség az Egyesült Nemzetek Convention on Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Egyezmény, CBD) programján keresztül is. Kiemelt fontossággal bír az 1975-ös, a Földközi-tenger környezetszennyezése ellen az ENSZ égisze alatt létrejött, a déli partvidék és az Európai Közösség 16 országa által aláírt Barcelonai Egyezmény 12. Ez az egyezmény szolgált a földközi-tengeri cselekvési terv (UNEP/MAP) alapjául, amely a környezet védelmének és fenntartható kezelésének, valamint a földközi-tengeri térség országai közötti szolidaritás erısítésének alapvetı dokumentuma. A Barcelonai Egyezmény egyúttal az UMT tevékenységének alapja is, különösen a földközi-tengeri vízgazdálkodási stratégia tekintetében, amelynek vázlata fontos iránymutatásokat tartalmaz a környezeti kihívások és az elsivatagosodás elleni küzdelem szempontjából. Végezetül az Európai Unió a környezeti politikák és a fenntartható fejlıdés kialakításában és végrehajtásában leginkább aktív nemzetközi szervezetek között van a földközi-tengeri térségben. Az EU különbözı eszközök és programok segítségével tevékenykedik az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyek egyrészt a tagállamok, másrészt a szomszédsági politikák iránt érdeklıdık számára állnak rendelkezésre. A leginkább érintett európai bizottsági fıigazgatóságok a Környezetvédelmi Fıigazgatóság, a Fejlesztési és Együttmőködési Fıigazgatóság EuropAid, valamint az Éghajlat-politikai Fıigazgatóság, amelyek különbözı szinteken vonják be az Unión kívüli országokat a talajjal és a biodiverzitással, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvések végrehajtásába. Valamennyi, az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemmel kapcsolatos programban elismerik a regionális és helyi szint alapvetı szerepét. A valódi célkitőzés tehát a helyi közösségek hatékony részvételének biztosítása, amelyeknek a cselekvési stratégiák motorjaivá és cselekvı részeseivé kell válniuk, nem csupán olyan központi szinten meghatározott intézkedések végrehajtóivá és megvalósítóivá, amelyeket helyi szinten gyakran nem osztanak és nem fogadnak el A kezdeményezéssel kapcsolatban a következı honlapon találhat tájékoztatást: A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelmérıl szóló egyezmény, ,

8 - 7 - A regionális és helyi dimenzió legnagyobb kihívásai Az elsivatagosodás folyamatai gyakran olyan mély problémák összességéhez kapcsolódnak, mint a szegénység, az alulfejlettség és az élelmiszerbiztonság hiánya; olyan problémák ezek, amelyek az éghajlatváltozás hatására csak súlyosbodhatnak. Ebbıl a keserő megállapításból az következik, hogy minden, e küzdelemmel kapcsolatos tevékenységnek egyidejőleg a szegénység okaival és a vidéki területek lakóinak alapvetı szükségleteivel is szembe kell néznie. A kormányzati politika minden szintjén ehhez a megközelítéshez szükség van az olyan fenntartható társadalmi-gazdasági fejlıdés ösztönzésére, amelynek célja a talaj, a vízforrások és a kapcsolódó ökoszisztémák védelme is, nemcsak a talajhasználat fenntartható tervezésén alapuló városi fejlıdés szavatolására. Ezektıl a tényezıktıl függ az élelmiszer- és az energetikai biztonság, ebbıl következıen pedig a lakosság életkörülményeinek javulása. Ebbıl következik, hogy az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikák szorosan kapcsolódnak a gazdasági és társadalmi politikák teljes spektrumához. Az elsivatagosodás okaival szembeni elızetes beavatkozás azt jelenti, hogy különbözı szinteken politikai és gazdasági választásokra van szükség, miközben politikákat kell kialakítani a következmények enyhítésére, akár a belsı vagy a más tagállamokba irányuló migráció területén is. A regionális és a helyi szint az, amelyet immár mindenütt a legmegfelelıbbnek és leghatékonyabbnak tekintenek a jelenség elemzése szempontjából, valamint a küzdelemben alkalmazott cselekvések meghatározása és azt követı végrehajtása tekintetében, mivel a problémák ismerete és a közös célkitőzések miatt képes demokratikus és részvételi folyamatot létrehozni. Ezzel egyidejőleg a helyi és regionális önkormányzatok azok a szervezetek, amelyek a leginkább képesek az elsivatagosodás okainak enyhítésére és hatásainak kezelésére, amennyiben a különbözı szintek közötti együttmőködés és szinergia keretében rendelkeznek cselekvési szabadsággal. Az elsı megvalósított kísérletek világosan azt mutatják, hogy egy ilyen kihívással való szembenézés, során kombinálni kell a központi kormányzatoktól, fentrıl lefelé jövı lehetıségeket a helyi és regionális önkormányzatok által létrehozott, alulról felfelé mutató lehetıségekkel, a helyi önkormányzatok teljes körő bevonása mellett. Ebben az össszefüggésben és a Polgármesterek Szövetségének az EU energiapolitikai csomagja (fenntartható energiával kapcsolatos cselekvési tervek) általános célkitőzéseinek regionális és helyi szintő megvalósításával kapcsolatban szerzett sikeres tapasztalatai alapján rendkívül kívánatos, hogy az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát a földközi-tengeri térségben olyan közös protokoll alapján ültessék át a gyakorlatba, amely felméri a követelményeket, meghatározza az egyedi cselekvési terveket és nyomon követi azok végrehajtását és hatékonyságát A leghatékonyabb fellépési stratégiák meghatározása és azok helyi és regionális szintő végrehajtása során kívánatos, hogy az ARLEM mint intézményi szerv központi szerepet játsszon, mely képes rendszerbe foglalni a közös cselekvésre vonatkozó tudást, képességet és akaratot a földközi-tengeri térségben, a következı fı célkitőzéssel: 1) az ARLEM tagjainak tájékoztatása és figyelmük felhívása

9 - 8 - az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás valós veszélyeire; 2) a jó gyakorlatok és a hatékony végrehajtáshoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök ismeretének elımozdítása a szervezeten belül; 3) nemzetközi és régióközi partnerségek létrehozásának ösztönzése az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás hatásainak mérséklését, illetve az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek kidolgozása érdekében. * * * KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A földközi-tengeri térség jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy az államokat és a polgárokat foglalkoztató legfontosabb kérdések egyfelıl a foglalkoztatás hiányával, másfelıl pedig az alapvetı javakhoz és szolgáltatásokhoz így például a vízhez, az élelmezéshez és az energiához való hozzáférés nehézségével kapcsolatosak. Az ARLEM teljes mértékben tudatában van annak, hogy ezek a problémák szorosan kapcsolódnak az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás folyamataihoz, és hogy ennek következtében az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás kérdése felveti az összes természeti erıforrás és ökoszisztéma különösen a víz, a biológiai sokféleség, az energia, a hulladékok fenntartható kezelésének, illetve emellett a földhasználat és a városfejlesztés fenntartható kezelésének kérdését is. Mindezen tényezıknek közvetlen összetett hatása lesz a földközi-tengeri térség fejlıdésére társadalmi és gazdasági téren. Az ARLEM egyébiránt úgy véli, hogy a politika feladata és kötelessége, hogy a kormányzás minden szintjén mélyreható válaszokat adjon az összetett problémákra, inter- és transzdiszciplináris megközelítéssel keresve a fenntartható fejlıdés követendı modelljét ahhoz, hogy megırizzük a természeti tıkét a jövı nemzedékek számára. Ezzel kapcsolatban az ARLEM úgy ítéli meg, hogy az elsivatagosodás ellen és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló küzdelemmel kapcsolatos politikák meghatározzák a földközi-tengeri régió fejlıdését, és ezzel egyidejőleg lehetıséget nyújthatnak a fenntartható és inkluzív növekedésre azáltal, hogy integrálják a gazdasági fejlıdés követelményeit a társadalmi kohézióval és a környezet védelmével. Ami a területi politikák és a környezetvédelem fejlesztését és végrehajtását illeti, az ARLEM meggyızıdése, hogy a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatainak tapasztalata hozzáadott értéket képvisel, és hogy egy olyan megközelítésre van szükség, mely a többszintő kormányzáson alapul. Az ARLEM teljes mértékben tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás felerısíti majd az éghajlati változékonyságot, melynek közvetlen hatása lesz a természetes ökoszisztémára, súlyosbítva az elsivatagosodáshoz kapcsolódó hanyatlást. Ennek következtében nıni fognak a társadalmi feszültségek, illetve a természeti erıforrásokhoz való hozzáféréshez és az azok felhasználásához kapcsolódó konfliktusok. Az ARLEM elismeri, hogy a talaj termékenysége meghatározó tényezı ahhoz, hogy megırizzük a földközi-tengeri térség természeti környezetének természeti tıkéjét és biodiverzitását, ebbıl

10 - 9 - kifolyólag döntı eleme az ökoszisztémák külsı zavarokkal kapcsolatos ellenálló képességének, legyenek azok emberi tevékenység vagy szélsıséges éghajlat okozta zavarok. Ezért üdvözli a FAO által 2011 szeptemberében kezdeményezett Global Soil Partnership (GSP) megszületését, melynek célja egy a talaj fenntartható és produktív használatára irányuló stratégia meghatározása és megvalósítása az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás vonatkozásában. Az ARLEM elismeri, hogy az elsivatagosodás veszélyének kitett területeken idıben fel kell ismerni és elemezni kell a romlási folyamat elırehaladásának jeleit. Fontosnak tartja e célból, hogy új, hatékonyabb mutatótípusokat (sebezhetıség, idı- és térbeli fejlıdés, hatás) dolgozzanak ki és terjesszenek helyi szinten, melyek segítségével meghatározható és jellemezhetı a jelenség, illetve elkészíthetı az elsivatagosodás veszélyének kitett, következésképpen az éghajlatváltozásra érzékenyebb területek nemzetközi atlasza. Ezzel kapcsolatban kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a környezetvédelmi adatok összegyőjtésében, melyek a mőholdas platformokról (például GMES, Geoland2) származó adatokkal integrálva lehetıvé teszik a környezetkárosodás idıben történı és szisztematikus nyomon követését. Ugyanilyen érdeklıdést tanúsít a Régiók Bizottsága javaslata 13 iránt, mely az Európai Aszálymegfigyelı Központ Európai Vízügyi Megfigyelıközponttá történı átalakítására vonatkozik, a vízkészletek felhasználásának objektív nyomon követése céljából, különös tekintettel a talajvízrétegek kiaknázására. Felismerve, hogy az elsivatagosodás folyamata, az éghajlati viszonyok ingadozása és a társadalmigazdasági átalakulás erıteljes kölcsönös interakcióban álló jelenségek, az ARLEM a vízkészletek alapvetı szerepére emlékeztet a földközi-tengeri térségben: a vízhiány fékezi a társadalmigazdasági fejlıdést, és a vízhez való hozzáférés egyetemes joga 14 még mindig vita tárgyát képezi. Emellett úgy véli, hogy az emberi tevékenység következtében a vízkészletekre nehezedı fokozott nyomás a földközi-tengeri régiókban olyan vízgazdálkodási és védelmi intézkedések foganatosítását teszi szükségessé, melyek immáron nem ágazati, hanem integrált megközelítéssel vonják be a közpolitikák teljes tárházát a víz, az energia, a mezıgazdaság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás, az idegenforgalom, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz történı alkalmazkodás terén egyaránt. Ezért az ARLEM, mely támogatja, hogy a készletek védelme és megırzése, az infrastruktúra fejlesztése és a fenntartható vízgazdálkodás legyen az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó bármilyen stratégia középpontjában, közös stratégia beindítását szeretné a földközitengeri térség vízgazdálkodása vonatkozásában, ahogyan azt az UMT javasolta. 13 CdR 5/2011 fin A Régiók Bizottsága véleménye: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a fenntartható vízgazdálkodás elımozdításában. HL C 259., , o. 14 Az ENSZ A/RES/64/292. sz., július 28-i állásfoglalása.

11 Mivel tekintetbe kell venni a földközi-tengeri térség több országában is végbemenı politikai és gazdasági változásokat, az ARLEM emlékeztetni kíván a Régiók Bizottsága május 12-i állásfoglalásában 15 szereplı fontosabb kijelentésekre, melyek a következık: aggodalommal figyeli a földközi-tengeri térség déli részén zajló változásokat, és teljes mértékben támogatja a társadalmi, gazdasági és politikai reformfolyamatokat, amelyeknek demokratikus mőködést, új stabilitást kell eredményezniük az érintett országokban, illetve azt, hogy a térségben élı nıknek és férfiaknak új és tényleges lehetıségük legyen a béke és a jólét kiépítésére; elismeri, hogy a földközi-tengeri térség déli részén kialakult politikai és társadalmi instabilitás, amelyhez elnyomás, gazdasági nehézségek, valamint a környezet állapotának folyamatos romlása társul, a népességcsoportok térségen belüli és onnan induló migrációjának jelentıs hajtóerejévé vált, és ezek a mozgások nem fognak rövid idın belül csökkenni. Tudatában lévén a migráció és a fejlesztési politikák közötti korrelációnak, a térségben olyan gazdasági és társadalmi feltételek megteremtését támogató új politikák kidolgozását tartja sürgetınek, amelyek fenntartható jövıt biztosíthatnak a helyi lakosságnak, és elımozdíthatják a javak, a szolgáltatások, a személyek és a tıke szabad mozgását. Ezért szükségesnek tartja a szegénység csökkentését a fiatalabb generációk számára történı munkahelyteremtés révén, és a nemzetközi téren meglévı források és tapasztalatok teljes körő kiaknázása mellett száll síkra annak érdekében, hogy elımozdítsuk és támogassuk az oktatást és a szakképzést a földközi-tengeri országokban, a teljes körő együttmőködés és a földterületek optimális kihasználása céljából. Ezzel kapcsolatban emlékeztet arra a szerepre, amelyet az UMT játszhat a környezeti válságok és azok bevándorlásra gyakorolt hatásainak kezelésében, kiemelve e tekintetben azt a hozzájárulást, amelyet az ARLEM nyújthat a helyi és regionális önkormányzatok közötti együttmőködés és a szakismeretek cseréje szempontjából. Hangsúlyozza továbbá az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fejlesztési programok gyakorlati hasznát az európai szomszédságpolitika kiterjesztésének keretében, és javasolja, hogy egyedi kezdeményezéseket dolgozzanak ki a földközi-tengeri térség déli részének helyi és regionális önkormányzatai számára. Az ARLEM hatékonyabb politikákat szorgalmaz az elsivatagosodás ellen, mégpedig a talajvédelem és a biodiverzitás konkrét célkitőzései, valamint az alternatív energiák fejlesztésén és a kulturális örökség hatékony felhasználásán alapuló, a fenntartható növekedést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó szélesebb stratégia közötti szintézisnek köszönhetıen. Az ARLEM tudatában van annak, hogy az aszály és az elsivatagosodás következményeinek csökkentése végett mind rövid, mind pedig hosszú távú megoldásokat kell találni, melyeknek csak 15 CdR 156/2011 fin A Régiók Bizottsága véleménye: A forradalmak hatásának és következményeinek kezelése a földközitengeri térségben.

12 akkor lesz nagyobb esélyük a sikerre, ha az egész közösség érdekelt lesz abban, hogy pozitívan lépjen fel a fenntartható fejlıdés érdekében. Ezért meggyızıdése, hogy a nem kormányzati szervezeteknek alapvetı szerepük van e téren, és hogy az ismeretek hatékony átadását csupán a központi és helyi hatóságok közötti partnerségek megteremtésével kapcsolatos UMT-koordináció révén lehet megvalósítani a régióban. Az ARLEM meggyızıdése, hogy a fenntartható mezıgazdaság módszereinek kidolgozása és terjesztése hatékony eszközt jelent az elsivatagosodás okainak csökkentésében, enyhítve annak hatásait. Ugyanezen gondolatmenetben haladva szeretné, ha a fenntartható mezıgazdaság elımozdítása egy szélesebb stratégia részét képezné, mely az egész régió társadalmi-gazdasági korszerősítését célozza. Tudatában annak, hogy az elsivatagosodáshoz kapcsolódó leromlás okai között a mezıgazdasági területek túlzott igénybevétele és a hátrányosabb helyzető területek marginalizációja is szerepel, helyénvalónak tartja, hogy a földközi-tengeri országok agrárpolitikáiba vezessék be a jó gyakorlatok terjesztését támogató feltételességi elveket, a vízgazdálkodással kapcsolatban is (az adott területen rendelkezésre álló vízkészletekkel egyensúlyban álló termesztési struktúrák és öntözési gyakorlatok vonatkozásában). Úgy ítéli meg, hogy a többek között az éghajlatváltozás miatt bekövetkezı környezeti romlás növelni fogja azok gazdasági bizonytalanságát, akik ezeken a területeken élnek és termelnek, továbbá megkérdıjelezi a jelenlegi mezıgazdasági termelési módok létjogosultságát, szemben az ellenállóképesebb és rugalmasabb termelési módokkal. Ezzel kapcsolatban az alkalmazkodást célzó gyakorlatok között az ARLEM figyelemre méltónak tartja a legeltetéses állattenyésztés térnyerését, mely nagyobb rugalmasságot tesz lehetıvé a marginális területek fehérje-elıállítása terén, a környezet maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az ARLEM tisztában van a területromlás komplex mechanizmusainak jobb megértéséhez szükséges kutatási tevékenységek inter- és transzdiszciplináris jellegével, és miközben üdvözli a földközitengeri térség mőszaki-tudományos közösségének kezdeményezéseit, így a MISTRALS programot 16, egyre intenzívebb tudáscserét sürget az európai és a földközi-tengeri térség egyetemei között, mivel a közoktatás a fı motorja annak, hogy hosszú távon biztosítható legyen annak az alapvetıen fontos létfontosságú szerepnek a tudatosítása, amelyet a környezeti fenntarthatóság játszik az elsivatagosodás elleni küzdelemben és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Úgy véli, hogy hasznos lenne kiterjeszteni az elszámolóházi mechanizmust (Clearing House Mechanism CHM), mely már elfogadott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, az elsivatagosodás elleni küzdelmet és az ahhoz való alkalmazkodást célzó stratégiákra is. Ezzel kapcsolatban üdvözli a CLEMEDES projekt eredményeit, mely projekt az elsivatagosodással 16 MISTRALS (Mediterranean Integrated STudies at Regional And Local Scales) a CNRS tízéves programja a Földközi-tenger medencéjében a globális változások hatására végbemenı környezeti folyamatok megfigyelésére és kutatására (http://www.mistrals-home.org).

13 kapcsolatos CHM bevezetését célozza a IV. mellékletben szereplı országokban (a földközi-tengeri térség északi része), és reméli, hogy azt kiterjesztik a Földközi-tenger egész térségére. Az ARLEM elismeri a helyi települések alapvetıen fontos szerepét az elsivatagosodás veszélyeivel, annak okaival és következményeivel kapcsolatos figyelemfelhívásban, és meggyızıdése, hogy elı kell mozdítani, hogy az oktatásban érvényesüljön a száraz ökoszisztémák mint az éghajlati ingadozásokkal szemben rugalmas és ellenállóképes megélhetési forrás megırzésének fontossága. Ebbıl a szempontból az ARLEM tisztában van azzal, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikákat összhangba kell hozni a helyi lakosság életmódjával és hagyományaival, és meg kell próbálni a hagyományos helyi tudást beépíteni az egyedi cselekvési tervekbe. Miközben méltányolja, hogy a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatai számos és jelentıs volumenő intézkedést hoztak az elsivatagosodás ellen, az ARLEM megerısíti, hogy fontos a kedvezı politikai keret és a szükséges infrastruktúrák összekapcsolása ahhoz, hogy sikeresen lehessen végrehajtani az elsivatagosodás elleni intézkedéseket. Más szóval, a saját természeti erıforrásaik a lakosság közös vagyona hosszú távú megırzésében érdekelt kormányzatoknak vállalniuk kell a felelısséget, és cselekedniük kell központi és periferiális kormányzati szinten egyaránt. Emellett reméli, hogy a legsikeresebb tapasztalatokból nemzetközi partnerségek születhetnek a földközi-tengeri térség településein a központi, regionális és helyi kormányzatok között a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása céljából. Ezzel kapcsolatban elismeri a zöld infrastruktúrák kiemelkedı szerepét (fellépések a sivatag elırehaladásának megállításával, a homokdőnék stabilizálásával és a talajerózió elleni küzdelemmel kapcsolatban, fellépések az újraerdısítés és az ökoszisztéma megırzése érdekében a hagyományos fakultúrák helyreállítása és fejlesztése révén, a folyóparti sávok és a vizes övezetek visszaállítása, a meredek partok rendezése és megszilárdítása stb.), és kiáll amellett, hogy az elsivatagosodás elırehaladása elleni jövıbeli beavatkozási stratégiák elsısorban az ilyen típusú megoldások felé irányuljanak, mégpedig oly módon, hogy biztosítható legyen a talaj védelme és egyúttal a természeti tıke megırzése, a természeti erıforrások helyreállítása, valamint új lehetıségek kialakítása az idegenforgalom és a foglalkoztatás terén egyaránt. Nagyon is tudatában van az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra és az elsivatagosodás ellen küzdelemre irányuló politikák túlnyomóan helyi vetületének, ezért az ARLEM kedvezıen fogadja a többek között az UNDP és az UNEP által támogatott javaslatot, mely azt célozza, hogy a nemzeti közpolitikákat integrálják a regionális és helyi dimenziójú politikákkal, az ún. Territorial Approach to Climate Change (TACC) megközelítést fogadva el. E megközelítés révén lehetıvé válhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, illetve a területi és városfejlesztés társítása, ami fenntartható módon biztosítja az energiatermelést, az élelmezésbiztonságot, valamint új foglalkoztatási lehetıségek megteremtését. Másrészt viszont a környezeti romlás szorosan kapcsolódik a területfelhasználási politikákhoz is, melyeket a területfelhasználási tervek határoznak meg. Ezért az intelligens és környezetbarát

14 területfejlesztési tervek a fenntartható fejlıdés fontos eszközei. Az ARLEM ennek érdekében javasolja, hogy a területfejlesztési tervekért felelıs intézmények ilyen tárgyú terveik elkészítésekor fontolják meg az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás megelızésével és enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket. Globális szinten az ARLEM kedvezıen fogadja a fenntartható fejlıdés egyetemes célkitőzésének meghatározását, így a talajromlás nulla szintjének elérését (zero net global land degradation), mivel meggyızıdése, hogy a területek romlásának megelızése és a folyamat visszafordítása objektív és mérhetı célok kitőzését teszi szükségessé. Az ARLEM kijelenti, hogy a természeti erıforrások hatékony felhasználása és a zöld gazdaságok kialakítása közös céljai kell, hogy legyenek a földközi-tengeri térség egészének, és reméli, hogy az Európai Bizottság egyre nagyobb érdeklıdést fog mutatni a fenntartható fejlıdést célzó nemzetközi kezdeményezések iránt a víz, az energia, a mezıgazdaság, az erdık és a tengeri erıforrások vonatkozásában. Ebben az összefüggésben, illetve meggyızıdve a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai és proaktív szerepérıl, reméli, hogy a Polgármesterek Szövetségének sikere a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó politikák európai uniós településeken történı végrehajtása terén megismétlıdhet az elsivatagosodás elleni küzdelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politikák esetében is, kiterjesztve a Polgármesterek Szövetsége által képviselt érdekszövetséget a Földközitenger déli partvidékén fekvı országokra is. Az ARLEM véleménye szerint az elsivatagosodás elleni küzdelemre tett kísérletek részleges bukásának okai között szerepel az, hogy a cselekvési programok végrehajtásáért felelıs szerveknek a finanszírozás fenntartható forrásaihoz való hozzáférése korlátozott volt. Ezért ahhoz, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelem az egész régióban sikeres legyen, nélkülözhetetlennek tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára innovatív rendszereket mozdítsanak elı a hosszú távú kezdeményezések finanszírozása érdekében. Annak reményében, hogy az itt kifejtett javaslatok hozzájárulhatnak a földközi-tengeri népek békés és prosperáló jövıjének kialakításához, az ARLEM arra kéri társelnökeit, hogy juttassák el e jelentést az UMT tagországainak állam- és kormányfıinek az UMT fıtitkárának, az Európai Tanács elnökének, valamint az európai uniós intézmények és szervek elnökeinek. * * * Megjegyzés: Melléklet a következı oldalakon.

15 MELLÉKLET az ARLEM tagjaitól kapott hozzájárulások listája Provence-Alpes-Côte d Azur régió (Franciaország) Gaziantep városa (Török Köztársaság) Algír kormányzósága (Algériai Népi Demokratikus Köztársaság) Pietá település, La Valletta (Máltai Köztársaság) Murcia régió (Spanyolország) Kréta régió (Görög Köztársaság) Nicosia városa (Ciprusi Köztársaság) Török önkormányzatok (Törökország) CdR 418/2011 rev. 1

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30.

MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30. MAGYAR EU ELNÖKSÉG 2011. JANUÁR 1. JÚNIUS 30. JANUÁR 1 2 3 4 6 7 Magyar Kormány és az Európai Bizottság (COM) (Parlament) találkozója 8 Önkéntesség éve Nyitó Konferencia 9 10 11 Nık és férfiak közötti

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban

Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban Helyi gazdaságfejlesztési lehetıségek a LEADER Program keretében és a 2014-2020-as programozásban Dr. Eperjesi Tamás igazgató, NAKVI VFI Helyi gazdaság Mőhelymunka Autonómia Alapítvány Budapest, 2013.

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Waste to Energy projekt bemutatása

Waste to Energy projekt bemutatása European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

Területfejlesztés és turizmus

Területfejlesztés és turizmus Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf Jelen elıadás tartalma: A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) Az Egyezmény A CBD Stratégiai Terv Az EU Biodiverzitás Stratégiája

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Keretszerzıdés. Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás

Keretszerzıdés. Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás Keretszerzıdés Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás (jóváhagyta a Bizottság 2008 június 17-én) 1. Bevezetés A COTANCE

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

MELLÉKLET. Az Európai Unió Tanácsa soros francia elnökségének keretében szervezett fontosabb eszmecserék és konferenciák. Esemény Idıpont Helyszín

MELLÉKLET. Az Európai Unió Tanácsa soros francia elnökségének keretében szervezett fontosabb eszmecserék és konferenciák. Esemény Idıpont Helyszín MELLÉKLET Az Európai Unió Tanácsa soros francia elnökségének keretében szervezett fontosabb eszmecserék és konferenciák Szociális szolgáltatások európai konferenciája (Európai szociális hálózat) Esemény

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében

Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Mentésirányítási rendszer fejlesztése. címő kiemelt projekthez

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Mentésirányítási rendszer fejlesztése. címő kiemelt projekthez TERVEZÉSI FELHÍVÁS A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/09/2 A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban Lannert Judit prezentációja Mőhelybeszélgetés 2009. február 19. Tempus Közalapítvány 1 A nyitott koordináció módszere A nyitott

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 235. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Javaslat a légimentı bázis létrehozására vonatkozó megállapodás módosítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi ZÖLD FORRÁS programjának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 2008.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi ZÖLD FORRÁS programjának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 2008. Jóváhagyom: Budapest, 2008. március. Dr. Fodor Gábor miniszter A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi ZÖLD FORRÁS programjának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 2008. 2008. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a környezet-

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére

Éghajlatváltozás. Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Éghajlatváltozás Környezettudatossági felmérés A Greenpeace, a Magyar Természetvédık Szövetsége és a WWF Magyarország részére Háttér és célok A Cognative Kft. 2002. Óta végez környezet- és természetvédelem

Részletesebben

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRİL

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRİL KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRİL Mérleg Eredménykimutatás Közhasznú egyszerősített éves beszámoló eredmény-kimutatása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány OEFI-konferencia 2007. február 28. Dr. Kovács Gabriella Igazgató, TESZ Alapítvány Témakörök Bemutatkozás Kitekintés Esettanulmány: TESZ pályázati tapasztalatok

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2103(INI) 15.6.2012. a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervrıl (2012/2103(INI))

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2103(INI) 15.6.2012. a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervrıl (2012/2103(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 15.6.2012 2012/2103(INI) JELENTÉSTERVEZET a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervrıl (2012/2103(INI)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Részletesebben

A bányaipar tapasztalatai, jövıképe és a szociális partnerek szerepe Magyarországon

A bányaipar tapasztalatai, jövıképe és a szociális partnerek szerepe Magyarországon Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1) 336-7801 E-mail: mbsz@t-online.hu, www.mabsz.hu A bányaipar tapasztalatai, jövıképe és a szociális partnerek szerepe Magyarországon

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A delegációk kézhez kapják az EU megújult fenntartható fejlıdési stratégiájának (EU SDS) e feljegyzés mellékletében található végleges szövegét.

A delegációk kézhez kapják az EU megújult fenntartható fejlıdési stratégiájának (EU SDS) e feljegyzés mellékletében található végleges szövegét. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2006. június 9. (10.06) (OR. en) 10117/06 ENV 335 AGRI 205 COMPET 156 ECO 111 ECOFIN 203 ENER 184 DEVGEN 163 MI 131 PECHE 186 RELEX 384 SAN 166 SOC 298 TRANS 157 RECH

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben