Utoljára mentve: :15, Szabó ZsuzsannaSzabó Zsuzsanna. TSTAR leírás

Átírás

1 TSTAR leírás A Magyarországra vonatkozó empirikus területi vizsgálatok számára leggazdagabb tartalommal és legnagyobb területi részletezettséggel rendelkezésre álló információforrás a Központi Statisztikai Hivatal 1975-től működtetett Település Statisztikai Adatbázis Rendszere, a T- STAR. A T-STAR elektronikus adatbázis, csak számítógépes állományként létezik. Az alább bemutatásra kerülő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által egységesített és ellenőrzött rendszer 1990-től kezdve évenként tartalmazza valamennyi, a KSH által gyűjtött vagy megkapott, s az adott évre vagy annak valamely időpontjára (lehetőség szerint december 31-re) településenkénti részletezettségben, teljeskörűen rendelkezésre álló települési adatok állományát. A T-STAR-ba integrálták az 1990-es és 2001-es népszámlálások települési szinten feldolgozott adatainak egy részét, valamint a KSH úgynevezett területi számjelrendszerét is. A T-STAR településállománya, területkódjai Egységesített rendszerünk mindvégig magában hordozza a rendszerváltozás óta lezajlott, a települések megszűnését, illetve önállóvá válását eredményező közigazgatási változások hatásait. A rendszerben minden egyes olyan település szerepel, amely akár csak egy napig is létezett Magyarország közigazgatási rendszerében január 1. óta. Ebből következően a mezők túlnyomó többsége nem tartalmaz folyamatosan adatokat: adathiány található az adott évben önállóan nem létező települések rekordjaiban. A településállomány változásának folyamata A rendszerváltás magával hozta a települések nagyfokú önállóságát, az egy helyütt élő lakosok önrendelkezési jogának kiszélesedését, ami több új település kialakulásával, önállóvá válásával járt, így az ország településállománya folyamatos átalakuláson megy keresztül. Új település létrejötte kétféleképpen mehetett végbe: vagy úgy, hogy egy városból vagy nagyobb községből önálló néven kivált annak egyik része, de a lecsökkent területű és népességű város vagy község továbbra is fennmaradt és régi nevén létezett tovább, vagy pedig úgy, hogy az eredeti település is megszűnt nevével és településazonosítójával együtt és helyébe legalább két új település lépett, új néven. Az előbbire példaként szolgálhat Kazincbar- 1

2 cika, melyből önálló településként kivált Berente, az utóbbira pedig Mázaszászvár, mely ezen a néven megszűnt létezni, hiszen létrejött helyette két új település: Máza és Szászvár. Az elsőként említett típus az éves adatbázisok szerkezetében nem okozott különösebb változást, hiszen ha önállóvá vált egy település, az egyszerűen megkapta a legnagyobb, épp soron következő településazonosítót és adataival együtt bekerült az adatbázis végére. Ha viszont megszűnt egy település, az már komolyabb gondot okozott, hiszen a megszűnés évét követő adatbázisok őt már nem tartalmazták. Emiatt lehetetlenné vált az olyan éveket bemutató adatbázisok összekapcsolása, amikor még léteztek e települések, és az olyanoké, amikor már nem. (E település-szétválások a 90-es évek elején mind lezajlottak, utána már csak település-kiválások történtek.) Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy egységesített rendszerünk alapesetben az összes olyan települést tartalmazza, amely akár csak egy napig is létezett 1990 óta. Ebből következően a mezők túlnyomó többsége nem tartalmaz folyamatosan adatokat: adathiány, vagyis üres cella található az adott évben önállóan nem létező települések rekordjaiban. A települési ki- és szétválások pontos leírását adja a TSTAR\Adatok\dokumentumok\Közigazgatási_változások.xls fájl. Egyéb változások a területi rendszerben A településállományom belüli mozgás mellett a területi rendszer egyéb szintjein is történtek változások. Kistérségek A hazai területi rendszer települési szintet követő adminisztratív egysége a kistérség, mely szint a közigazgatási rendszerben önállóan nem jelenik meg. Kialakítása központilag történt, elsősorban statisztikai számbavételi célból. Ezt a szintet többször is átszabták a rendszerváltozás után. Legtovább a 150 kistérséget tartalmazó beosztás élt; ez a rendszer a területi elemzések általánosan elfogadott kerete ben a 168 egységet tartalmazó beosztás vált hivatalossá. Minden települési adatfájlunk közli a települések beosztását, hovatartozását e két kistérségi szint esetében. Megyék 14 település esetében, 7 megye területét érintve, négy alkalommal történt megyehatár módosítás 1990-et követően. Minden települési adatfájlunk közli a települések megyék szerinti hovatartozását 1990-re és a 2002-t követő aktuális állapotra vonatkozóan. A települési megyeváltások pontos leírását adja a TSTAR\Adatok\dokumentumok\Közigazgatási_változások.xls fájl. 2

3 Régiók A megyehatár módosítások sajátossága, hogy egyetlen esetet kivéve régióváltást is jelentettek, mely folyamat nyomon követhető a TSTAR\Adatok\dokumentumok\Közigazgatási_változások.xls fájlban. Ennek megfelelően minden települési adatfájlunk közli a települések tervezési-statisztikai régiók szerinti hovatartozását 1990-re és a 2006-ban aktuális állapotra vonatkozóan. A T-STAR változókészlete A T-STAR adatainak köre nem állandó, követi a KSH adatgyűjtési programjában és módszertanában bekövetkező változásokat. Egyes években a változás igen számottevő is lehet (pl. oktatási, egészségügyi adatok - módszertani változás okán; népszámlálási adatok, mezőgazdasági összeírások adatai - az összeírások ütemezésétől függően). Ezért a rendelkezésre álló adatok köréről célszerű tájékozódni a rendszer részét képező, és minden egyes változó főbb jellemzőit változónév, definíció, gyűjtésének évei, mértékegység, illetve az esetlegesen szükséges egyéb tudnivalók tartalmazó katalógus alapján. (TSTAR\Adatok\tstar_adatkatalógus.xls) Ennek tanulmányozása azért is nélkülözhetetlen a T-STAR használatához, mert az adattáblákban a változókat csak egy rövid változónév azonosítja. Témakörök A T-STAR minden egyes változóját egy általunk kreált azonosítóval láttuk el. E folyamat első lépéseként az összes változót tartalma alapján témakörökbe soroltuk. Ezek az alábbiak: Témakörök: Demográfia Egészségügy Gazdálkodó szervezetek Igazságszolgáltatás Ipar Kereskedelem, vendéglátás Közlekedés, hírközlés Közigazgatás Kommunális infrastruktúra Környezetszennyezés Kultúra, közművelődés Lakásállomány Jelölésük: DE EU GS IG IP KE KH KI KO KS KU LA 3

4 Mezőgazdaság Munkanélküliség Oktatás Önkormányzati segélyezés Önkormányzati költségvetés Szociális ellátás Turizmus, szállásadás Személyi jövedelemadó MG MN OK ON OV SZ TU TX A táblázatban szereplő jelölés minden azonosító első két karakterét foglalja el. A következő kettő vagy három karaktert a változó adott témakörön belüli sorszáma adja. Az évszám külön változóként szerepel csakúgy, mint a települések 4 jegyű azonosító kódja. Minden egyes változót csak abban az évben szerepeltetünk, amelyben értelmezhető adatokkal töltötték fel. A változók kódjai nem jelölnek semmiféle sorrendiséget. A változók azonosítása A részletes azonosítást, információgyűjtést a TSTAR\Adatok\tstar_adatkatalógus.xls fájl teszi lehetővé. Itt az általunk adott változónéven és a változó definícióján kívül megtalálhatjuk annak eredeti KSH-azonosítóját, mértékegységét, a számbavétel gyakoriságát, valamint azt (sárga hátterű csillagokkal kiemelve), hogy rendszerünkben mely évekre vonatkozóan szerepel az adott változó. A problémás eseteket a megjegyzések rovatban, illetve narancssárgára festéssel és megjegyzés beszúrásával jelöltük. (Ez utóbbit úgy tudjuk elolvasni, hogy a kurzort az adott cella fölé visszük.) Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, amikor két, a KSH által külön kód alatt szerepeltetett változó definíciójában csak minimális eltérést tapasztaltunk, akkor e két változót mi már egy kód alá soroltuk be. Az ilyen eseteket is megjelöltük a megjegyzések rovatban. (A legtöbb esetben a KSH maga hívta fel a figyelmet az ilyen összevonási lehetőségekre a T-STAR mellékleteiben.) Aggregált adatbázisok a rendszerben Mint láttuk, a T-STAR eredetileg egy olyan adatbázis, mely minden évben az éppen aktuális településállomány jellemzőit, változókészletét közli. Kutatásaink során azonban sokszor találkozhatunk olyan helyzettel, hogy nincs szükségünk ilyen részletes adatbázisra: ha településekkel dolgozunk is, országos szintű folyamatokat vizsgálunk, így a közigazgatási változások az érintett településkör igen kis Megfigyelési egységek számaa nyomán elveszítik jelentőségüket. Éppen ezért hoztunk létre az eredetiből olyan adatbázisokat, melyek települési szinten nem tartalmazzák a bekövetkezett közigazgatási változásokat, illetve magasabb 4

5 térségi aggregációkban jelennek meg. E további adatbázisok szerkezete megegyezik az eredeti, egységesített települési szintű adatbázis szerkezetével csakúgy, mint változókészletük, jelöléseik, fizikai megjelenésük. A közigazgatási változások kiszűrése Első ilyen származtatott adatbázisunk szintén települési szintű, de minden közigazgatási változást kiszűrtünk belőle, így településállománya mindvégig megmarad az 1990-ben önálló településkörnél. Ennek következtében ebben az adatbázisban csak az adatközlő hibájából fordulhat elő adathiány, települési megszűnések, ki- és szétválások nem terhelik a rendszert. Megfigyelési egységek száma: Kistérségi szintű adatbázisok (NUTS4) A teljes változókört a megfelelő aggregálások segítségével megjelenítettük kistérségi szinten is, két különböző módon. A 150-es beosztás A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a kistérségi beosztást, a 2000-ben érvényes 150-es kistérségi területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 150. A 168-as beosztás A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a kistérségi beosztást, a 2006-ban érvényes 168-as kistérségi területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 168. Megyei szintű adatbázisok (NUTS3) A teljes változókört a megfelelő aggregálások segítségével megjelenítettük megyei szinten is, két különböző módon. Az 1990-es állapot szerint A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a megyei beosztást, az 1990-ben érvényes területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 20. 5

6 A 2002-es állapot szerint A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a megyei beosztást, a 2002-ben érvényes területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 20. Tervezési-statisztikai régió szintű adatbázisok (NUTS2) A teljes változókört a megfelelő aggregálások segítségével megjelenítettük a tervezésistatisztikai régiók szintjén is, két különböző módon. Az 1990-es állapot szerint A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a regionális beosztást, az 1990-ben érvényes területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 7. A 2002-es állapot szerint A teljes adatbázist megjelenítettük változatlan szerkezetben, változatlannak tekintve a regionális beosztást, a 2002-ben érvényes területfelosztásnak megfelelően. Megfigyelési egységek száma: 7. Válogatott adatbázisok a rendszerben A T-STAR alaptermészeténél fogva egy sor olyan változót is tartalmaz, melyeket csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem használunk fel elemzési célra, ellenben részét képezi egy sor olyan változó is, melyek igen gyakran használatosak területi kutatások esetén. Eddigi tapasztalatainkra és szakirodalmi ajánlásokra támaszkodva szétválasztottak az adatok e két csoportját, külön adatbázisban jelenítve meg a legelterjedtebb változókat. A szelekciónál a tartalmi szempontok mellett igyekeztünk úgy válogatni, hogy lehetőség szerint minél több változó folyamatos idősort mutasson 1990-től, vagy legalább a kilencvenes évek elejétől fogva. E változók listáját a TSTAR\Adatok\válogatott\tstar_válogatott_adatkatalógus.xls fájl tartalmazza. Ennek az adatbázisnak a tematikai szűkítés mellett az a különlegessége, hogy benne már az alapinformációkból származtatott fajlagos mutatók is szerepelnek: Egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem alap Vállalkozások sűrűsége (ezer állandó lakosra jutó száma) Egyéni vállalkozások sűrűsége (ezer állandó lakosra jutó száma) Öregségi index (60-x évesek/14 év alattiak) Aktív korúak aránya (18-59 évesek/teljes népesség) Vándorlási egyenleg 6

7 Bűncselekmények sűrűsége (bűneset/ezer lakos) Személygépkocsi-sűrűség (szgk/ezer lakos) Telefonsűrűség (fővonal/ezer lakos) Közműolló (csatornahálózat hossza / vízvezeték-hálózat hossza) Új lakások aránya (épített lakás/lakásállomány) Vendégéjszakák sűrűsége (vendégéjszaka/állandó népesség) Tartósan munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül Pályakezdő munkanélküliek aránya a munkanélkülieken belül Munkanélkülek aránya az adózók százalékában Munkanélküliek aránya az aktív korú népességen belül Ez a válogatott adatbázis mintegy kicsiben leképezve a teljes rendszert mindazon települési és aggregált térségi szinten rendelkezésre áll, amelyeket a fentiekben bemutattunk. 7