KÖTŐDÉSEK ÉS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK? Civil/közösségfejlesztői reflexiók a rendszerváltástól napjainkig

Átírás

1 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 9 CIVIL ANZIXX Hiteles csak abba lehet az ember, amibe utazik ha közösségfejlesztő, akkor a közösségfejlesztésbe. S ha felkérést kap a civil szektor redszerváltás óta eltelt törtéetéek elemzésére, akkor bizoy em haszotala, hogy a szerző civil szer ve - ze tekbe is dolgozik a Közösségfejlesztők Egyesületéért 21. éve, a Civil Kollégium Alapítváyért 17 éve és a SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egye sü - letbe 7. éve. S ha közösségfejlesztőkét a civil társadalom fejlesztését ismerte fel feladatául, akkor úgy tűik, hogy a felkérések való megfelelés mide léyeges eleme együtt va. Hogy így lesz-e, azt a Kedves Olvasó döti el, akiek először is taulmáyom látószögét szeretém bemutati. Nem foglalkozom azzal, ami már feltárt miért is teém?, ikább azzal, ami még em, vagy részlegese, s még ikább azzal, ami hiáyzik. A oprofit szektor jellemzői, fejlődési/visszafejlődési tedeciái vagy éppe stagálása, tevékeységéek szerkezete, stb. redszerese kutatott, kategorizált és elemzett. A közösségfejlesztést viszot elsősorba a oprofit szektort is magába foglaló civil társadalom egésze érdekli, ami tudjuk jól több a szervezetek összességéél, s ami szite mide voatkozásába eheze megfogható és számszerűsíthető, bár az érték és attitűdkutatások sokat teszek megismerésükért. E kutatások kiegészítése közösség KÖTŐDÉSEK ÉS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK? Civil/közösségfejlesztői reflexiók a redszerváltástól apjaikig Vercseg Iloa Civil társadalom és közösségfejlesztés CIVIL SZEMLE 2010/4 9

2 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 10 CIVIL ANZIXX fejlesztői tapasztalatokkal em csak idokolt, de fotos és érdekes is lehet midazok számára, akik civilkét (is) dolgozak vagy érdeklődek az irát, hogy szabadságszférák hogya, s milye társadalmi-közösségi kotextusba is alakul a redszerváltás óta. Csak ami ics, aak va bokra,/csak ami lesz, az a virág,/ami va, széthull darabokra. (József Attila: Eszmélet) Az 1989-es kelet-közép-európai forradalmakat követőe Miszlivetz a civil társadalom fő jellemzőjekét közszféráról beszél, és a reflexivitást jelöli meg a civil társadalom léyegéül: A civil társadalom ( ) egy közszféra, a szolidaritás szférája, ahol külöböző érdekek artikulálódak, feszülek egymásak, ahol kofliktusok zajlaak egyéek, csoportok, szervezetek között ( ). A civil társadalom ezekek a viszoya, tehát egy reflexivitás, s em pedig a szervezetekek az összessége. Az egymásra való kölcsöös reagálás a fotos, ez geerál egy erőteret, amibe tulajdoképpe létrejö a civil társadalom. (Miszlivetz, 1999b: 427) A moder közösségiség léyegét a civil társadalom fogalma is kifejezi, mert szitetizálja a moder ember látszólag egymásak elletmodó két alapvető szükségletét: a valahová tartozás és a szabadság igéyéek egymásmellettiségét. Az emberekek kötődésre és választási lehetőségekre va szükségük ahhoz, hogy életlehetőségeiket a maguk teljességébe élvezhessék. ( ) Ezek a kötődések az autoóm társulások variációit igéylik, amit civil társadalomak evezük. (Dahredorf, 1997, idézi Miszlivetz 1999a: 178) A közszférába kialakult spotá reflexivitástól a civil társadalom agy utat jár be a szervezett reflexivitásig. A hallgatás, a beleyugvás, a közömbösség, a magáéletbe való visszahúzódás kultúráját kell felváltai a részvétel, az aktív állampolgáriság, a párbeszéd és együttműködés kultúrájával. Nehéz út ez, hisz em pusztá cselekvési kow-how-król, haem attitűdváltásról va szó. Új itézméyeket, de még struktúrákat is viszoylag köyű létrehozi, ám azokat demokratikus módo működteti ehhez a közgodolkodás változására va szükség, amelyhez emcsak időre, haem erőteljes társadalmi befektetésre is szükség va. A közösségfejlesztői beavatkozás felgyorsíthatja azokat a folyamatokat, amelyek a helyi közösségbe poteciálisa már megvaak, de bátorításra és a képessé tétel számos módjáak alkalmazására va szükség ahhoz, hogy azok szervezett módo is megyilváuljaak. A meghallgatás iráti igéy akkor fejlődhet szervezett civil tevékeységgé, ha az állampolgárok egyeztetik ézeteiket, és kialakítaak egy közöse is vállalható civil álláspotot, amelyet aztá a helyi dötési sziteke megfelelőe képviselek is. Csak szervezett keretek adak lehetőséget a közösség ömeghatározására, a célok meghatározására, tervek készítésére, azok megvalósítására. A lehetőségekkel éli tudásak is feltétele a szervezettség, a hatékoy érdekérvéyesítések 10 CIVIL SZEMLE 2010/4

3 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 11 CIVIL ANZIXX pedig a szervezetek és programjaik összehagoltsága. A civil társadalom szervezettségéek fejlesztése a részvételi demokrácia fejlesztését is jeleti, vagyis a mid erőteljesebb és szervezettebb állampolgári részvételt a közügyekbe, a dötések előkészítésétől a dötések meghozatalá át a dötések végrehajtásáig. Midezek utá lássuk, vajo e ézőpotból milyeek látjuk közösségeik állapotát? Milyeek tapasztaljuk ma, 20 évvel a redszerváltozás utá a közösség és a részvétel, a civil társadalom helyzetét? Szevedők, lázadók, cselekvők A magyar közösségfejlesztés több mit 30 éves törtéete sorá a civil társadalom erősítését, az öszerveződés és öiráyítás, ösegítést jelölte ki a maga számára fő beavatkozási területkét. Ez a kérdés a kezdetektől az öszerveződéssel, sőt a szervezetleség és szervezettség kérdésével va összefüggésbe, a passzív, szevedő magatartás helyett kíváatos cselekvő magatartás kiépítéséek szükségességével. Csepeli György és Prazsák Gergő Európai társadalmak című összehasolító vizsgálatába a cselekvők, a lázadók és a szevedők megoszlását vizsgálta az egyes európai országokba. E sorba Magyarország Görögország előtt az utolsó előtti helye áll, 65,9% szevedővel, 23,5% lázadóval és 10,6% cselekvővel, szembe a 25 ország közül első helye álló Svédország 6,9%-yi szevedőjével, 18,2%-yi lázadójával és 74,9%- yi cselekvőjével. (Csepeli, 2010) Már a redszerváltás előtt is jól érzékelhető volt a közügyek iráti passzivitás, s em véletleül, hisze a társadalmi részvétel (social participatio), a kultúra, a szabadidő és a sport területé létrejövő aktivitások támogatása mellett az államhatalom korlátozta a politikai, civil részvételt (civil participatio). (E kifejezéseket az agol társadalmi tőke felmérésekből vettük át, Citizeship Survey, 2001). A redszerváltás utá megyílt a szabad közéleti mozgástér, a civil társadalomé. A kezdeti szerveződési hullám utá, agyjából a 90-es évek utolsó harmadától, lelassult a szerveződési kedv, stagált vagy alig övekedett a bejegyzett szervezetek száma, s bár a tiltakozás (aláírásgyűjtés) és yomásgyakorlás (tütetés, sztrájk) és az iteretes/közösségi oldalako való részvétel szite a mideapjaik részévé vált, a civil társadalom cselekvő részvétele és felelősségvállalása a mideapi életbe máig em törte át a szevedők és lázadók falait, mit azt a feti, 2010-es vizsgálat oly ékese bizoyítja. A redszerváltás óta eltelt időszak agy várakozásai és súlyosbodó kudarcai egyre ikább rávilágítaak arra, hogy helyi közösségeik em, vagy csak agy ehézségek árá és lassa, akadozva képesek megújuli, tehát azoosítai feladataikat és azok megvalósítását felvállali és újjászervezi ömagukat ehelyett sodródás jellemzi őket. A redszerváltás egybe kulturális változás is, mert az új redszerhez új kultúrára va szükség, olyara, amely értékeibe, ormáiba és működési módjaiba hor- CIVIL SZEMLE 2010/4 11

4 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 12 CIVIL ANZIXX dozza a yitott, demokratikus társadalom és piacgazdaság létrehozásáak és működtetéséek valameyi fotos összetevőjét. Örökségük Demokratikus tapasztalataik Köztudott, hogy törtéelmük sorá bár előfordultak demokratikus kísérletek, de a ép saját erejéből, összefogásából és beredezkedéséből fakadó, tartós demokráciát eddig még em tudtuk megvalósítai, s a szkeptikusok szerit még ma sem, mert a 89-es redszerváltás és az új társadalmi beredezkedés sem, vagy csak kis részbe a saját tettek eredméye. (Bibó Istvá kifejezése) Mide agy demokrácia törtéetéek kiidulópotjáál forradalom áll, forradalom, melyek sorá esetleg királyok fejei hulltak le, de mideesetre lehullott az araykoroa a királyok és királyi szolgák fejéről. Ez a forradalom ics kötve társadalmi és gazdasági fejlődési időszakhoz: a társadalmi és gazdasági fejlődési átmeetek megtörtéhetek agyobb politikai rázkódtatások élkül is, de az emberi méltóság egyetle forradalmáak, bármilye társadalmi és gazdasági fejlődési időszakba, de valamikor le kell zajlaia ahhoz, hogy demokráciáról beszélhessük. Ez a forradalom Svájcba a századba, Holladiába a 16. századba, Agliába a 17. századba, Amerikába és Fraciaországba a 18. századba... zajlott le, teljesességgel külöböző társadalmi és gazdasági előfeltételek mellett, de demokráciáról csakis olya országokba lehet beszéli, ahol ez lezajlott. Ez a változás Magyarországo em zajlott le. Megidultuk feléje 1825 és 1848 között, hogy azutá 1849-be végleg elakadjuk. Azóta voltak kisebb-agyobb félforradalmaik és álforradalmaik, melyek ayit elértek, hogy igazi, mélye fudált úrtisztelet már csak kevés helye va az országba, azoba ugyaakkor a magyar épek 1944-ig az volt az eleve és érvéyes törtéelmi tapasztalata, hogy urakkal és hivatalviselőkkel ujjat húzi em jó, s aki mégis megteé, előbb-utóbb rajtaveszít. (Bibó, 1945:50 51) A saját erőből végigvitt forradalmak hiáya okozza tehát egyfelől a demokratikus deficitet. A másik társadalom-fejlődési jeleség, amelyek részlegességére a figyelmet itt fel kell hívuk, a moderizációé. A moderizáció Az öszervező tevékeység a megtartó és szabályozó hagyomáyos közösségekből a moder tömegtársadalmak boyolult viszoyredszereibe jutott emberek adatik 12 CIVIL SZEMLE 2010/4

5 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 13 CIVIL ANZIXX meg lehetőségkét. Ömaguk iráyítása és szervezése autoómiák függvéye, s autoómiák pedig gazdasági-társadalmi fejlettségüké, beredezkedésüké. Az öszerveződés két fő társadalmi feltétele a moderizáció a gazdasági, társadalmipolitikai moderizáció feltételeiek teljesülése eseté alakul ki a személyiség moderizációja és a demokratikus társadalmi beredezkedés. A személyiség moderizációja együtt jár az iskolázottsági szit övekedésével; a tájékozottság, a hírellátottság szitjéek emelkedésével; a fatalizmus és a tehetetleség érzéséek csökkeésével; az emberi autoómia igéyéek és meglétéek erősödésével; a passzivitással szembe a teljesítméy-motiváció erősödésével. Az öszerveződés apjaikba azt jeleti, hogy a vele éli tudó ember tud éli a társadalom adta lehetőségekkel is és szembe tud ézi a rá voatkozó kihívásokkal. A redszerváltás óta kiépülő új magyar társadalmi struktúrák egyre több lehetőséget yújtaak az öszerveződésre, azoba mid a moderizációs, mid a demokratizálódási folyamat részlegese és polarizálta zajlik. A lehetőségekkel való éli em tudás okai agyo boyolultak, s em lehet csak a győztes-vesztes alapállásból megközelítei. Közösségfejlesztői szempotból agyo fotosak tartjuk az okok közé soroli a kulturális változást is. Ez azt jeleti, hogy a korábba teljesített kulturális felhalmozás és a rá épülő alkalmazkodási készség alól a redszerváltás óta a valóság folytoosa továbbmozdul. Az átredeződés drámaia felerősítette a korábba is szembetűő tudás- és képességbeli külöbségeket, s a gazdaságba, a politikába és a kormáyzati oktatási-művelődési-, valamit szociális itézméyredszerekbe lezajló átstrukturálódási folyamatok pedig em hogy em segítették a felzárkózást s az új tudások megszerzését, haem éppe ellekezőleg, övelték a lemaradók hátráyait, amelyek következtébe erősödtek a függőségek és a fetartásukra való igyekezet, övekedett a változástól való félelem, a taulási készség csökket, stb. Magyarország kultúrája alapvetőe túlélés-orietált kultúra. a társadalmi (és politikai) köryezet Magyarországo a XVI. századtól kezdve folyamatosa kedvezőtle volt. Az egyéekek és külöböző ökétes szervezeteikek olya problémákkal kellett ismétlődőe szembeéziük, mit az idege megszállás vagy (legjobb esetbe) a korlátozott függetleség, a feudalizmus maradváyai, a késleltetett polgárosodás, a gazdasági elmaradottság, a diktatórikus politikai redszerek, a demokratikus itézméyek fejletlesége, a vallási, etikai és szociális feszültségek. A társadalom aspirációi és téyleges lehetőségei között áthidalhatatla szakadék tátogott: Európa yugati része, a politikai demokrácia, a fejlett, moder gazdaság és a társadalmi jólét midig látótávolságba, s mégis elérhetetleül messze volt. Ebbe a frusztrált helyzetbe egymást követték a sokszor heroikus, máskor ikább bizarr, de egyarát reméytele erőfeszítések. Kudarcuk súlyos társadalmi traumákat és sok személyes tragédiát is okozott, de a demokratikus értékeket em tudta teljese megsemmisítei, és em béította meg a társadalmat. A kompromisszumok, a megalkuvó félmegoldások, az illegális és féllegális vállalkozások egész sora született meg, megjeletek a második CIVIL SZEMLE 2010/4 13

6 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 14 CIVIL ANZIXX gazdaság és a második társadalom itézméyei. Demokratikus itézméyek és jogi garaciák hiáyába az egyéi és közösségi viselkedésbe egyarát túlsúlyba került a rövid távú... pragmatikus magatartás a hosszú távú, stratégiai godolkodással szembe. Megőtt az iformális társadalmi kapcsolatok jeletősége, elmosódtak a határok a hivatalos és a em hivatalos, a formális és az iformális között. Ez a metalitás a premoder, ameyibe az átvergődéses típusú kis egységekbe és kis méretbe végzett társadalmi és gazdasági tevékeységet preferálja a agyszabású, racioális akciókkal szembe, amelyek a személytele szabályokba és az állami itézméyekbe való bizalmat feltételezik. (Bibó, uo.: ) S miközbe a világ fejlettebb országaiba a posztmoder metalitás alakult ki, aközbe Magyarországo még ma is együtt él a premoder és moderista metalitás a moderizmus kiteljesedése élkül, s már hatak a posztmoder áramlatok is. A Bibó által hiáyolt demokratikus itézméyek és jogi garaciák a redszerváltás óta ugya zömükbe kiépültek, de a berögződött törtéelmi tapasztalatokat még em váltották fel az újoa felhalmozódott, demokratikus tapasztalatok. Közösségi hagyomáyaik Társadalmi és civil részvétel A sztálii diktatúra eyhülésétől Magyarországo sajátos, elsősorba kulturális és sport-szabadidős voatkozásai kezdtek kidomborodi a közösségi létek, melyek a kultúrházak, művelődési házak jól szervezett hálózata geerált elsősorba, de em kizárólag. A közéleti-politikai-civil részvétel lehetőségéek elvételét kompezálta mitegy az állampárt a művelt ép ideológiájáak gyakorlattá szervezésével. Az állampárti hatalom a lokális szittel bát a legmostohábba, jó okkal. Cetralizált és hierarchizált társadalmi struktúrába sokáig szó sem lehetett lokalitásról, helyi közösségekről. A 80-as évek eleji, a helyi társadalommal és helyi hatalommal foglalkozó elméleti és empirikus szociológiai mukák és az első, a helyi társadalom egészére kiterjedő, helyi közösségeket fejlesztő kísérletek fedezték fel a lokalitást, mégpedig a maga komplexitásába: hatalmi, gazdasági, szellemi-tudati, lelki, törtéelmi azoosságába és közösségiségébe, vagy éppe ezek hiáyába. Felfedezték, hogy egy atomjaira szétesett, em strukturált, em szervezkedő, em összefogó (helyi) társadalom védtele a hatalommal szembe és általa szite a végletekig függőségbe tartható. A közösségiség egy válfaja, a társadalmi részvétel (social participatio) bizoyos értelembe erős volt mifelék. A kulturális, szabadidős és sport, az amatőr művészeti mozgalmak, valamit a korosztályi csoportok, az ifjúsági klub és a yugdíjas mozgalom teré ugyais kibotakozhatott az ötevékeység, s eek hatása ma is érzékelhető. A közösségfejlesztők által megszólított épességből elsőkét e geerációk 14 CIVIL SZEMLE 2010/4

7 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 15 CIVIL ANZIXX aktivizálódak midmáig, a most 50, 60, 70 éves korosztály tagjai. Ők azok, akik még az államszocializmus éveibe szocializálódtak, s akik a mozgalmi élet vezetőképző tafolyamai megtaulták mozgalmi és a kulturális és szabadidős ötevékeység és szervezés fortélyait, s akik, paradox módo, a demokratikus szocializmus égisze alatt sokat taultak magáról a demokráciáról is. Ez agy érték ma, még akkor is, ha akkoriba gyakorlattá em szervezhették ezt a tudást. Ez a tartalom és gyakorlat e geerációk kultúrájáak részévé vált, s ez a közelmúltból hozott és még ma is működő társadalmi tőke egyik fotos eleme. Nem így volt ez a közéleti, politikai részvétel és öszerveződés, a civil részvétel (civil participatio) teré. A közéleti aktivitás, a közügyekért való közös mukálkodás, a politikai dötésekbe való részvétel és a civil kotroll, a civil érdekképviselet a fokozatos moderizálódás elleére sem kaphatott lábra az egypártredszerbe, a cetralizált dötési mechaizmusok és az újraelosztás korába, mert a redszert alapjaiba veszélyeztette vola. Mechaikus szolidaritás A redszerváltás előtti Magyarországo létezett még egyfajta mechaikus szolidaritás, mely még a II. világháború előtti, jórészt tradicioális társadalomból öröklődött át a maga közös képzeteivel és általáosa érvéyes szabályaival, mechaikusa kapcsolva egymáshoz a közösség tagjait, s amely kiegészült a szovjet típusú redszer közös tudatot kiépítei igyekvő ideológiájával és társadalomszervezési módszereivel, köztük a felülről iráyított szolidaritással is. Az ál-egyelősdiség és a korlátozott részvétel súlyos következméyeivel még ma is szembeézük, de az állampárti időkbe legalábbis a 60-as évektől em volt jellemző az etikai alapú kirekesztés a mukából és a helyi közösségekből; a mukaszervezetek is megszervezték a maguk ösegítő redszereiket (KST takarékossági alap, a vállalati hitel itézméye, beteglátogatás, gyűjtés a bajbajutottakak, stb.); s működött még a kölcsöös szívességek redszere is (kaláka-mukák). Kisikló gazdaság (és társadalom) A redszerváltás utái Magyarország egyik új kihívása, hogy a helyi közösségek is hozzá tudak járuli közösségük életszívoaláak fetartásához és fejlesztéséhez. A szocialista gazdaság ezt a hozzájárulást em igéyelte, bár az állampárt a 70-es évek közepétől lehetővé tette, hogy a második gazdaságba az emberek legálisa kiegészíthessék jövedelmüket, másodállásokat vállalhassaak és például ú. vállalati gazdasági mukaközösségeket is létrehozhassaak. E második gazdaságak a mezőgazdasági kistermelés adta a legszélesebb keretét, jórészt korábbi közösségi-gazdálkodói hagyomáyokra építve, azoba jeletős teret yert a kisiparba és a kis- CIVIL SZEMLE 2010/4 15

8 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 16 CIVIL ANZIXX kereskedelembe, valamit a szellemi mukába is. A második gazdaság ráépült az első gazdaságra, élküle em is lett vola életképes. S mivel a szocialista gazdaság hiáytermelő gazdaság volt, e szeréy, tőkehiáyos kisvállalkozások képesek voltak kiegészítei az egyéek és családok jövedelmét. Az egyéi boldogulásért folytatott harcba azoba a közösségek és a köz érdeke háttérbe szorultak. Az új vagyo A redszerváltás hatása a közösségekre A redszerváltás és a civil társadalom agyaráyú fejlődéséek lehetősége joggal töltötte el reméységgel a közösségek erősödésébe bizakodó redszerváltó emzedékeket. A civil társadalmi tevékeység elvbe magába foglalja a részvétel valameyi formáját, a kezdeméyezést és az alteratívák felmutatását, a kritikai reflexiót, valamit az alulról jövő, ösegítő, közösségépítő és társadalomfejlesztő cselekvéseket. A redszerváltás redkívül boyolult folyamata persze egésze máskét zajlik, mit azt reméltük vagy elképzeli egyáltalá képesek voltuk, ám ez még ömagába em lee baj. 20 év telt el azoba ez törtéelmi idő!, s félő, hogy a magyar társadalom eyi idő alatt sem tudta javára fordítai a kapott esélyt: a helyi közösségek fejlődését és beük a civil társadalom megerősödését. Elagyolva azt modhatjuk közösségi szempotból, hogy a már megoldott(ak látszó), vagy szőyeg alá söpört problémák újra problémákká válak, míg melléjük újak is keletkeztek, például a burkolt mukaélküliség helyetti yílt mukaélküliség; a yílt szegéység megjeleése, elmélyülése és tartóssá válása, s vele a kirekesztés-kirekesztődés jelesége; a dekulturálódási folyamatok, s velük a terjedő aalfabétizmus. A reméyeikbe csalatkozókat em vigasztalja az, hogy a demokrácia kiépüléséhez idő kell, mert folyamatos épülés helyett rövid felledülés utá megtorpaást és hayatlást érzékelek, melyek főbb elemei a következőkből állak össze. Társadalmi/közösségi válság Az aómia felerősödése Az aómia a moderizálódott társadalmak betegségtüete. A görög szó abba az értelembe vált szociológiai kulcsfogalommá, hogy a moder társadalmakba a hagyomáyos ormák és szabályok fellazulak és em képződek helyettük újak. Ezáltal egy adott területe a társadalmi együttélés szabályai összezavarodak, a ormák elvesztik befolyásukat az egyéek viselkedésére, s ez a deviás viselkedés hátterébe álló egyik ok is lehet. Az aómia azt az állapotot is jeleti, amelybe a társadalom szabályozó hatása em vagy em eléggé érvéyesül, pl. ha az egyé úgy látja, hogy csak helytele eszközökkel érhet el megfelelő életkörülméyeket, életmiőséget. 16 CIVIL SZEMLE 2010/4

9 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 17 CIVIL ANZIXX A ormák hiáya rávilágít a szocializációba kulcsszerepet játszó itézméyek, a család, az iskola, a kortárscsoportok és a helyi közösségek érték és ormaképző szerepéek diszfukcioális működésére. Egy, a pedagógusok értékválasztására voatkozó kutatás például em tudott látes struktúrát, vezérlőelvet találi a pedagógustársadalom értékválasztásai mögött, és ezt összecsegőek véli a épesség orie - tációhiáyával, vagyis azzal, hogy az emberek alig tudak maapság eligazodi az élet dolgaiba. (Paksi Schmidt, 2006) A demokrácia térhódítását agyba megehezíti, hogy az elmúlt 20 évbe em váltak általáosa preferálttá olya új értékek és ormák, amelyek adekvátak leéek az új társadalmi reddel, a demokráciával és a piacgazdasággal, s amelyek a civil kotroll alapját is képezheték (és persze a mideapi élet dötéseiek alapját is). Ha elgodolkoduk azo, hogy egyáltalá létezek-e még társadalmukba általáos viselkedést szabályozó ormák, akkor hamar elérkezük a egatív, deviás ormák területére (amikor a társadalom em csak szemet húy, de szükségesek is tartja bizoyos szabályok be em tartását). A társadalmi tőke hayatlása és rombolása A társadalmi tőke fogalmáak egész világra terjedő térhódítása is azt jelzi, hogy a posztmoder társadalmakba felismerődik egy fotos társadalmi téyező, a társadalmi tőke hayatlása és kisebb-agyobb mértékű hiáya. Külööse igaz lehet ez a posztkommuista országok esetébe, ahol a társadalmi tőke lerombolásáak kockázatával is szembe kell ézi. Éppe azért, mert a társadalmi tőke a közvagyo egyik fajtája, a gyárak bezárásáak és a közösségek lerombolásáak költsége túlmegy az egyéek által tapasztalt személyes traumá. Még eél is rosszabb, hogy egyes kormáyzati programok (pl. városfejlesztési vagy ökormáyzati lakásprojektek) maguk is fejetleül rombolták a társadalmi hálózatokat. Az a téy, hogy ezek a költségek em mutathatóak ki a jelelegi elszámolási techikáikkal, korátsem jeleti azt, hogy azok em is létezek. Ha elég agy darabot vágak ki a társadalmi felépítméyből, aak midayia fizetjük az árát a társadalmi tőke. olya erőforrás, melyek utápótlása egyre bővül, em pedig csökke a haszálat sorá, és amely (elletétbe a fizikai tőkével) kimerül, ha em haszálják. (Putam, 1993) A agy redszerek átalakítása mellett a kölcsöösségi hálózatok megtámadása is rombolja a közösségeket, pl. a kaláka-mukák feketemukakét való kezelése és üldözése. A civil kurázsi, a meggyőződés-vezérelte magatartás hiáya Hiáyzik jobbára az a mukáskultúra, a szakszervezetekek az az ötudatosító tevékeysége, amely a Nyugat civil mozgalmaiak hátterébe mukált most már úgy CIVIL SZEMLE 2010/4 17

10 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 18 CIVIL ANZIXX tűik, örökre, s em tudi, hogy a mi törtéelmükbe mi léphet eek a helyébe, ha egyáltalá valami Magyarországo a 60-as évekre tehető a széleskörű moderizáció (iparosodás), s 1989-től redszerváltó országuk máris a posztmoder globális korba találta magát. A polgárság mai vagyoi helyzete gyege, s ugyailye a polgári (civil) ötudat és közjóra iráyuló törekvések voatkozásába is, miközbe az értelmiség fokozatosa feladta társadalmi szerepvállalását (melyre egyébkét erős polgárság és a közműveltség magas szitje eseté em is lee szükség). Gyegülő közösséghez tartozás Az egyszerű, jórészt homogé helyi társadalmak boyolult, a külvilág által midikább befolyásolt, átláthatatla helyi társadalmakká váltak, a helyi kommuikáció beszűkült a ivellálódás és a szegregáció következtébe, s egy szolidaritás élküli helyi élet kezdett kibotakozi. További moderizálódás helyett felerősödek a szimbolikus ügyek, a múltba való tetszőleges és törtéelmileg hiteltele kotorászás a regresszió csalhatatla jelei. Változatlaul alacsoy szervezettségi szit Stagáló (lassa hayatló) társadalmi és civil részvétel A ma legaktívabb geerációk szocializációja és ebből következő gyakorlata jeleleg is élék még a social participatio, a társadalmi részvétel voatkozásába (pl helyi fesztivál évete!), de bátortala és még midig a kezdeti lépésekél tart a citize participatio, az állampolgári részvétel teré. A social participatio persze ugyaolya fotos, mit a civil participatio, de ha ez utóbbi léyegese gyegébb az előbbiél, akkor arra következhetük, hogy a demokratikus állam működési zavarokkal küzd. A társadalmi tőke (2004) és az emberi erőforrás miősége teré végzett kistérségi vizsgálataik (2006) megerősítik hétközapi tapasztalataikat: a társadalmi tőke és az emberi erőforrás állapota romló, elhayagolt, kevés korszerű elemet tartalmaz. A redszerváltás előtti társadalmi tőke és emberi erőforrás ereje, bár még működik, jeletőse és rohamosa csökke és az új fejlesztésébe em törtét jeletős befektetés. A legikább a köz ügyeiek előtérbe kerülése hibádzik, a társadalmi tőke magávagyokét, s em közvagyokét való kezelése következtébe. Midezek akadályozzák a közösségek megújulását és a sodródást erősítik. 18 CIVIL SZEMLE 2010/4

11 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 19 CIVIL ANZIXX A szervezett civil társadalom fokozatos kifárasztása, a szolgáltató szerep forszírozása a támogató programok által Lassú és bürokratikus bejegyzési procedúrák, a támogatási politikák okozta kéyszerpályák, a helyi szit gyegesége, az állami feladatok átvállalása általi szolgáltató szerepbe kéyszerülés (melyhez a szeréy feltételredszerrel dolgozó civilekek ugyaolya feltételeket írak elő, mit az állami szervezetekek), az erőföléyel való visszaélés, a hatalmi arrogacia, stb. mid-mid rombolja a szervezett civil társadalom erejét és akadályozza fejlődését. Az aómiás gazdasági részvétel Az a társadalmi tőke, amelyik a redszerváltás előtt Magyarország gazdasági-jóléti szerepét biztosította, a redszerváltás utá fokozatosa ömaga elleébe fordult és mára gátjává vált a gazdasági-társadalmi fejlődések. Az első gazdaságra ráépülő második gazdaság, a közvagyo magácélokra haszálása, az adófizetés elkerülése és mitegy legalizálása a társadalmi szereplők részéről em csak az aómia jól felismerhető válságjeleségeikét értelmezhetők, haem a gazdasági és társadalmi fejlődés gátjaikét is, melyek agymértékbe hozzájárulak a jelekori gazdasági és társadalmi válsághoz. A szolidaritás drámai csökkeése A kollektív típusú, közös tudato alapuló szolidaritás a moder társadalmakba mideütt fokozatosa gyegül, de áluk a redszerváltással szite egy csapásra omlott össze. Ez em jeleti a szolidaritás totális megszűtét, hisze a természeti katasztrófák utái segítésbe, az ökétességbe és adomáyozásba az ország lakossága eddig midig példaszerűe teljesített. De a mideapokba a em a közülük valóval, haem a másokkal (Rorty, 1994) törtéő, boyolultabb szolidaritás eheze, vagy egyáltalá em működik. A gyökerese megváltozott társadalom/közösség eheze kiismerhetővé vált, s ez alapvetőe redítette meg a bizalmat, melyek hiáyába a korábbi kölcsöös segítés gyakorlata megtorpat. S em csak a változások brutális gyorsasága és ereje változtatta meg a szolidaritás gyakorolhatóságáak feltételeit, haem az új redszer, a piacgazdaság legfőbb mozgatórugója, a versey is, amely erősekre és gyegékre, sőt: életképesekre és életképteleekre, vagyoosokra és icsteleekre osztja a társadalmat és magukat a helyi közösségeket is ilye ragsorba sorakoztatja, következésképp a szolidaritást felcseréli a kofliktusokra, s problematikussá teszi, gyakra ellehetetleíti az együttműködést. Az kirekesztettek ötudatra ébredése és ömaguk erővé szervezéséek pedig ayira icseek meg a feltételei, hogy az szite már aiv ábrádak tűik. CIVIL SZEMLE 2010/4 19

12 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 20 CIVIL ANZIXX A politikai versey romboló hatása Harc az előyökért, a forrásokért, a hatalomért mideáro. A magyar társadalom politikai kettéosztása léyegébe megtörtét, az ömaga szerepét és optimális helyét folyamatosa kereső, bizoytala civil társadalom politikai-hatalmi kisajátításáak kísérlete meg-megújuló hullámokba még zajlik. A divide et impera törtéelmi módszerére ma is oly yitott magyar társadalom, amelyik em akarja-tudja újjáfogalmazi a hatalomhoz való viszoyát, hihetetle mértékbe fogékoy a politikai és médiahatalom maipulációira. Az idulatvezérelt magatartás előretörése, a verbális és fizikai erőszak téryerése Legfőkét az aláredeltségi érzést, az elveszített öbecsülést leküzdei/kompezáli akaró, vagy jeletőségre szert tei vágyó, magukat áldozatkét megélő, frusztrált emberek fogékoyak e maipulációkra, s mivel a politikai köryezet em épít morális gátakat idulataik korlátla kifejezése elé, ellekezőleg, bátorítja azok kitörését és mögéjük áll, a verbális és fizikai erőszak rohamosa terjedi kezdett. A jele agy kihívása az, hogy hogya és ki lesz képes a palackból kieresztett szellemet visszadugaszoli? Erősödik a civil társadalom egatív oldala egymás kizárására szervezkedő csoportok, szélsőségek megjeleése és rohamos terjedése Sem a közösség, sem a civil társadalom, sem a társadalmi tőke em értékelhetőek tisztá és mide megjeleési formájukba pozitív jeleségekkét, hisze ömagukba is zárkózhatak, egymás elle is szervezkedhetek szélsőséges ézetek alapjá. Soha sem szabad elfelejteük, hogy szélsőséges körülméyek között a civil társadalom milye gyorsa eredméyezhet polgárháborút. Az államhoz fűződő viszoy újrafogalmazásáak képtelesége regrediálódás Midezek együttes jeleléte megakadályozza, hogy az állampolgárok újrafogalmazzák az államhoz fűződő viszoyukat, s hogy betöltsék a társadalomba és a helyi közösségekbe azokat a moder szerepeket, amelyekek alapja a demokrácia akarása és tudása; az erős szervezettségi szit és az állampolgári fegyelem (a szabályok betartása), s amelyek segítségével alkalmassá teheték közösségeiket a megújulásra. 20 CIVIL SZEMLE 2010/4

13 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 21 CIVIL ANZIXX Rossz társadalmi válaszok A legaggasztóbb jeleség talá az, hogy a társadalom és az államhatalom redre rossz válaszokat ad e jeleségekre, helyesebbe olyaokat, amilyeek egy em demokratikus, em részvétellel működő, haem egy felelősséget vállali em akaróem tudó, em hosszú távo építkező, de rövid távo eredméyt eléri akaró, türelmetle és rosszkedvű, a jövőbe em bízó, jövőkép élküli társadalomtól elvárható. A társadalom redért kiáll, az államhatalom pedig biztosítai akarja e redet (ami egyébkét alapvető feladata is), de ugyailye alapvető feladata a társadalom fegyelmezése (diszcipliálása) is, amelyek a evelés a leghatékoyabb eszköze. S ha a közösségi-civil kultúrát akará erősítei, akkor a közösségi-demokratikus szocializációba, a részvétel erősítésébe, az állampolgári cselekvés ösztözésébe, az új redszer társadalmi tőkéjéek fejlesztésébe fektete be, em a polgárőrségek és a redőrségek megerősítésébe, a településőr itézméyéek létrehozásába, a Btk szigorításába, a bütethetőség korhatáráak leszállításába! Nem csoda hát, hogy még ma is fájó érvéyesek Bibó szavai: Midazok, akikek a magyar ép forradalmi megmozdulása szívé fekszik, őszite pillaataikba be kell hogy vallják, hogy az apátiáak, a közöyek és az akaratbéaságak olya félelmetes falába ütközek, mellyel szembe tehetetleek. (Bibó, uott: 54) Közösségek szükségessége A közösségek érték és ormaképző szerepe A magyar társadalom óriási taulási folyamato megy keresztül a redszerváltás óta. Napjaik vitái többek között arról is szólak, hogy ki miért felelős? Az itézméyek arra törekedek, hogy miél egyértelműbbe határozzák meg saját mozgásterüket és felelősségüket, mégis, a társadalom ap mit ap szembesül olya jeleségekkel, pl. a gyülekezési jog adta szabadság gyakorlásáak extrém módjaival, amelyek rávilágítaak a jog és más itézméyek korlátaira. A közvéleméy előtt talá most kezd világossá váli, hogy a törvéyek ömagukba em képesek megyugtatóa szabályozi az együttélés kereteit, ahhoz közmegegyezése alapuló ormákra is szükség lee, amelyeket az állampolgárok ömagukra ézve hasolóa kötelező jellegűek tartaáak, mit a jog itézméyét. Bemutattuk, hogy az érték és ormaképzés állapota összefügg a társadalom aómiás állapotával, s eek, valamit a többi, imét felsorolt egatív jeleségek a hatékoy mérséklését mi elsősorba a közösséghez tartozás erősítésével látjuk elérhetőek, amely magával hozza a civil részvétel fokozódását, a szevedő és lázadó lét helyett a cselekvő élet erősödését is. CIVIL SZEMLE 2010/4 21

14 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 22 CIVIL ANZIXX közösség alatt a társadalmi tevékeységek olya szerveződését értjük, amely lehetővé teszi az emberek számára a mideapi élethez szükséges tevékeységi területekhez való api és helyi szitű hozzáférést. Ezek a fukciók a következők: 1. Termelés-elosztás-fogyasztás; 2. Szocializáció; 3. Társadalmi kotroll; 4. Társadalmi részvétel; 5. Kölcsöös támogatás Bár midegyikük fotos a lokalitás szempotjából, ezek em feltétleül olya fukciók, amelyek felett a közösség kizárólagos felelősséggel vagy hatalommal bír. Épp ellekezőleg: ahhoz, hogy ezeket a fukciókat közösségi szite ellássa, a társadalmi szerveződésbe szoros kötésekek kell jele leiük a helyi alapú egységek (pl. vállalkozások között): az iskolai vezető testületek, ökétes szervezetek és szociális redszerek között, amelyek jócská túlmutatak az adott közösség határai. em modjuk hogy ezeket a fukciókat em láthatják el másfajta társadalmi redszerek, pl. iformális csoportok, formális szervezetek, vagy egész társadalmak. A közösségek azoba az az egyik fő jellemzője, hogy ezeket a fukciókat a lokalitás szitjé szervezi meg. (Warre, 1963) A közösség agyo emberközeli és haszos fukciói természetese kiegészülek a közösség ormatív fukcióival is s ekkét a legértékesebbek a közösségfejlesztés számára, mert élkülük egyik fukció sem értelmezhető. Nem kétséges, hogy ha a közösség perspektívájába godolkoduk, mely magába hordozza a magatartásszabályokat, ormákat, értékeket, a kultúrát magát, akkor sokkal tágabb horizothoz jutuk, mit ha eleve fukcioális szempotból vizsgálóduk, a való élet gyakorlati megvalósulási szitjei. Ám a fukcioalitás horizotjá is megjelethetek, sőt, a közösségi beavatkozás esetébe meg is kell jelejeek ormatív tartalmak, mert a beavatkozás em kezelhető pusztá fukcioális és istrumetális megközelítésbe. (Gergely, 2006:11) A helyi közeg, amire cselekvésük vagy cselekvésük hiáya hatással va, midazoáltal em húzható meg a lokális határo, mit ahogya a helyi problémák midegyike sem helybe keletkezik, haem kívül a lokális világo emzetközi és országos tredek érvéyesülése következtébe. A mai ember éppe azzal a kihívással kerül szembe, hogy ismerje és értse az egészet meghatározó tedeciákat, hatásokat, folyamatokat a maga voatkozásába és képes is legye cselekvőe hati az őt éritő folyamatokra. És éppe ehhez az eligazodáshoz és a yomukba következő választáshoz szükségesek a közösség ormatíva érvéyesülő hatásai. A szabad választás értékszemlélet hiáyába értelmét veszíti A választhatóság elvét a társadalmi ormák, szabályok, keretek megléte tölti meg értelemmel. Éppe ez a ormák iráti társadalmi szükséglet teszi hagsúlyossá a közösségek szerepét és szükségességét a moder társadalomba. (Harkai, 2006: 29) 22 CIVIL SZEMLE 2010/4

15 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 23 CIVIL ANZIXX Civil társadalom a segítő szakmák, szervezetek és a kormáyzati erők támogatásáak szükségessége Bevezetőmbe a közösségfejlesztésről mit a gyorsítás itézméyéről is szóltam, melyek bekapcsolásával a demokratikus társadalmi átalakulás, az új kultúra megteremtéséek képessége jeletőse javulhata és csökkehetéek a fogyatékosságaiból fakadó válságtüetek. További gyorsító itézméyek például a közösségi és demokratikus szocializáció; az igyees/támogatott felőttképzés; a részvétel fokozása; az itézméyek és szakmák, valamit szektorok közötti együttműködés kifejlesztése; hosszú távú és helyi alapú programok bevezetése a rövidtávú és fetarthatatla projektmuka helyett; a helyi (települési, kistérségi) támogatási gyakorlat kialakítása; ökétes és szakember segítők sokaságáak mukába állítása stb. A közösségfejlesztés is megvaak a maga lehetőségei a közösségi kohézió erősítésére. A társadalmi kommuikáció, az egymás megismerése, a párbeszéd, a közös ügyek azoosítása, a közös cselekvés és taulás prevetív jellegét és fotosságát az érték és ormaképzés, a szolidaritás és együttműködés kialakulása teré sem lehet túlbecsüli. Egyik gyorsító itézméy, s így a közösségfejlesztés sem képes azoba ömagába érvéyesítei speciális hozzájárulását, ha a közösségi-civil részvételek a kormáyzat és az ökormáyzatok részéről ics morális és gyakorlati támogatottsága. Sok a jó kezdeméyezés és eredméyük is va már, de ezek em érek össze és em hozak létre egy új miőséget, mert a politika és az állam az állampolgárok hétközapi tevékeységét em hozza szikroba a közös célokkal már ameyibe vaak ilyeek. Sajos em túlzás azt állítai, hogy a társadalomiráyítás midmáig em fordított elegedő figyelmet a társadalmi problémák közösségi iráyultságú, szervezett és szakszerű mérséklésére, és em teremtette meg hozzá a szükséges feltételeket. A fő cél az, hogy felálljo a helyi demokrácia evű szídarab valameyi szereplője, s hogy megtaulják szerepüket, sőt szerepeiket hisze az egyik jeleetbe dötéshozók, a következőbe mások dötéseiek elszevedői vagyuk. Ki kell épülie a helyi cselekvési struktúrákak és az azokat kiszolgáló ifrastruktúrákak is. Mivel a törtéelmi tapasztalatok sokáig élek a társadalom emlékezetébe, ehéz ma Magyarországo a kezdeméyezés, az állampolgári szerep felvállalása, a margializálódott társadalmi csoportok tagjai számára pedig egyeese lehetetleek tűik segítség élkül. Az állampolgárok bevoásáak szükségességéről a leggyakrabba akkor beszélük róla, amikor az adott közösség és tagjai alacsoy részvételi aktivitást mutatak, amikor az egymás iráti bizalom és szolidaritás gyege; a kölcsöös segítés, a cselekvő viszoyok, az ökétesség és a civil itézméyek, hálózatok száma csekély; a lakosok em ismerik jogaikat, kötelességeiket, lehetőségeiket és a meglévő (állami) itézméyek elvbe értük, gyakorlatilag azoba élkülük működek; s a dötési/elleőrzési folyamatokba résztvevők száma alacsoy. CIVIL SZEMLE 2010/4 23

16 csz25_csz12 skadi.qxd :07 Page 24 CIVIL ANZIXX A jele és a jövő fő kérdése szeritük az, hogy átalakuló társadalmuk milye mértékbe hajladó áldozatot hozi (ez kulcskérdés!) a közösségiség és a civil társadalom sérült szöveteiek regeerálására, az eddig ki sem fejlődött képességek és fukciók kimukálására, a társadalmi és civil részvétel erősítésére, más szóval: a társadalmi tőke megújítására, s egy korszerűbb szerkezetbe való bővített újratermelésére? Irodalom Bibó Istvá (1945 [1985]): A magyar demokrácia válsága. I: Válogatott taulmáyok, Magvető, Budapest, II. kötet. Válogatta és az utószót írta Huszár Tibor. Szerk.: Vida Istvá Citizeship Survey 2001: I Duca Prime, Meta Zimmeck ad Adrew Zurawa: Active Commuities: Iitial Fidigs from the 2001 Home Office Citizeship Survey. Home Office Research, Developmet ad Statistics Directorate, Lodo. Csepeli György (2010): Társadalmi szolidaritás összetartó társadalom. Elhagzott a VII. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért yitó előadásakét, július 28-á. Parola, 3: címlap és d2d08cb5c12577c00043cf1f?opedocumet Gergely Attila (2006): Közösség, megújulási képesség, részvétel. Parola, 4: ?OpeDocumet#K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%2C%20meg%C3%BAjul%C3%A1si%20 k%c3%a9pess%c3%a9g%2c%20r%c3%a9 Harkai Nóra (2006): Közösség és közösségi muka. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest. (Parola füzetek.) c4365d20c125722f0030efa3?opedocumet Mészáros Zsuzsa és Vercseg Iloa (2006): Az emberi erőforrás állapota a Felső-Kiskusági kistérségbe. Felső-Kiskusági Közösségi Mukások Egyesülete, Kuadacs. Miszlivetz Ferec (1999): Hozzászólás az MTV2 Mélyvíz beszélgetésébe március 23-á. I: Csefkó Ferec Horváth Csaba (szerk.): Magyar és európai civil társadalom. Pécs: MTA Regioális Kutatások Közpotja, Paksi Borbála és Schmidt Adrea (2006): Pedagógusok metálhigiéés állapota, külöös tekitettel az iskolai értékátadást, egészségfejlesztést és problémakezelést befolyásoló dimeziókra. Új Pedagógiai Szemle, 56 (6): Putam, R. (2004 [1993]): A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet, Parola, 3: cd000ad61636b5e2c1256f76003bf77c?opedocumet Rorty, Richard (1994 [1989]): Esetlegesség, iróia és szolidaritás. Pécs: Jelekor, Eredeti kiadás: Uő. (1989): Cotigecy, Iroy, ad Solidarity. Cambridge: Cambridge Uiversity Press. Vercseg Iloa (2004): A társadalmi tőke (social capital) mérése magyarországi településeke. Parola, 3: f84e3228e213f8c1256f76003e49f0?OpeDocumet Warre, Rolad L. (1963): The Commuity i America. Chicago: Rad McNally. 24 CIVIL SZEMLE 2010/4