Pedagógiai program Nevelési program

Átírás

1 Pedagógiai program Nevelési program Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium 7633 Pécs, Építők u. 9 Intézményegységek: Gyógypedagógiai óvoda Tanulásban akadályozottak általános iskolája Értelmileg akadályozottak általános iskolája Speciális autista csoport Szakiskola Fejlesztő nevelés-oktatás Utazó gyógypedagógiai hálózat Kollégium 2016.

2 Tartalom Bevezetés Az intézmény hivatalos adatai Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai Az intézmény beiskolázási körzete Intézményi környezet Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program Bemutatkozás Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója Az óvoda célja A fejlesztés legfontosabb területei Fejlesztési célok Nevelési feladatok és tevékenységek Foglalkozási formák Kiegészítő terápiák A foglalkozások heti rendszeressége Szokások kialakítása A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés A közösségi élet szokásainak megalapozása Munka jellegű tevékenységek Hagyományok kialakítása Szervezeti és időkeretek Az óvoda napirendje Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A programellenőrzés és értékelés rendszere A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése Kapcsolattartási formák A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések... 34

3 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Egészségfejlesztő tevékenységek A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosításának célja Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai Tanulásban akadályozottak Általános Iskolája Nevelési program Bemutatkozás Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A nevelő-oktató munka céljai A nevelő-oktató munka feladatai A nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-oktató munka eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladataink Speciális differenciált fejlesztések, terápiák habilitációs foglalkozások Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Céljaink Feladataink Tevékenységformák Hagyományaink A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Feladataink A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk Feladataink A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladat Tevékenységi formák A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai A megsegítés elvei A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 54

4 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Nyílt napok Szülői értekezletek Fogadóórák Szülők klubja Szülői munkaközösség Külső kapcsolatok A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az osztályozó vizsga tantárgyai Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Iskolába lépés feltételei Átvétel feltételei Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája Nevelési program Bemutatkozás Az oktató nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A nevelő-oktató munkánk céljai A nevelő-oktató munka feladatai A nevelés-oktatás feladata A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása Intézményegységünk egészségnevelési programja Az Egészségnevelési program kiemelt területei Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Tevékenységformák: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 74

5 Az osztályfőnöki munka tartalma A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartás a tanulókkal Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai Speciális Autista csoport Nevelési program Bemutatkozás Az oktató nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Céljaink Feladataink Eszközök, eljárások Speciális megközelítés a tanításban A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: Fejlesztési területek A szociális készségek fejlesztése A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek Kapcsolatteremtés, fenntartás Szabadidős készségek A kommunikációs készségek fejlesztése Kognitív készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek fejlesztése Elemi pszichoszomatikus funkciók Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés során kitűzött célok Az egészségfejlesztés területei Várt eredmények Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei... 99

6 Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanítási órákon kívüli programok - Egyéb programok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi élet szereplői: Az intézmény feladatai: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A gyógypedagógus feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az osztályozó vizsga tantárgyai Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Iskolába lépés feltételei Átvétel feltételei Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Szakiskola Nevelési program Bemutatkozás A Szakiskola tanulóinak bemutatása Pedagógiai alapelvek Nevelő- oktató munka célja Hosszú távú céljaink Rövid távú céljaink a fejlesztés területén Értékeink A nevelés- oktatás feladata Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében végzendő feladataink Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés tanórán kívüli színterei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

7 Céljaink Feladataink Tevékenységformák Szakiskola életét átfogó hagyományok rendszere A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk Feladataink Művészeti nevelés Szakkörök A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Feladataink A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A habilitációs foglalkozások tartalma A képességfejlesztő tevékenység fő irányai, területei A foglalkozások megtervezése, a megvalósítás lépései Egyéni fejlesztési terv Az intézményi döntési folyamatokban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, a szakiskola partnereivel Tanulmányok alatti vizsgák rendszere Tanulmányok alatti vizsgák fajtái Követelményei, részei Osztályozó vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga Az intézményváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai Tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony megszüntetése A felvételi eljárás különös szabályai Helyi szabályok Fejlesztő nevelés-oktatás Rehabilitációs pedagógiai program Törvényi háttér A fejlesztő nevelés-oktatás illeszkedése a Nemzeti Alap Tantervbe Célok a fejlesztő nevelő oktatásban Általános célkitűzések

8 Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során Tanulás Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire Testi és lelki egészség Információs és kommunikációs kultúra Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A nevelés-oktatás alapelvei Az intézményegység tanulói közössége Lakóhely szerinti megoszlás Szociális háttér A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai A fejlesztés feladatai Utazó Gyógypedagógiai Hálózat- Nevelési program Bemutatkozás Törvényi háttér Ellátási feladatok Az ellátási körzet Az ellátás célcsoportja Az ellátottak köre Az utazótanári szolgálat feltételrendszere Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az ellátás formája Az ellátás időkerete Az ellátás tervezése Az utazó gyógypedagógus feladata A szülőkkel való kapcsolattartás A gyermekkel való foglalkozás Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás Adminisztrációs feladatok Szakmai felkészültség, kapcsolattartás A szolgáltatás feltételei és folyamata Kollégium Nevelési program Bemutatkozás A kollégium alapfeladata

9 A kollégium tárgyi feltételei A kollégium személyi feltételei A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Nevelési alapelvek A kollégiumban folyó nevelő munka értékei A kollégium nevelési célkitűzései A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendjének pedagógiai elvei A tanulók tanulásának pedagógiai elvei A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A megsegítés elvei A foglalkozások feladatai A foglalkozások szervezése szempontjai A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A szülőkkel való kapcsolattartás formái Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A program célja A program fő területei A kollégium nevelőtestülete által szükségesnek tartott kérdések A kollégiumi nevelés feladatai A kollégiumi nevelés eszközei, eljárásai A tanulók személyiségének fejlesztése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek feladatai Éves tanulói foglalkozási terv Délutáni foglalkozások szervezése Az iskola által szervezett délutáni foglalkozások A kollégium által szervezett foglalkozások 16 óra után A kollégiumi foglalkozások heti rendszerességgel megjelenő témakörei Kollégiumi csoportvezetői foglalkozás formái A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 1-8. évfolyam 178

10 A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása évfolyam A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A foglalkozások teljesítése, teljesülése A pedagógiai program nyilvánossága Záró rendelkezések Az intézményben alkalmazott záradékok További rendelkezések

11 Bevezetés Az intézmény hivatalos adatai Az intézmény hivatalos neve: Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium Az intézmény idegen nyelvű neve: Pécsi Éltes Mátyás Integrated Special Education Methodological Institute, Special Education Vocational School Az intézmény rövidített elnevezése: Pécsi Éltes EGYMI Az intézmény székhelye: 7633 Pécs, Építők útja 9. Tagintézmény hivatalos neve: Pécsi Éltes Mátyás Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája Ügyviteli telephelye: 7633 Pécs, Hajnóczy u. 3. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út Az intézmény típusa: Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény Az intézmény OM azonosítója:

12 Az intézmény szakmai alapdokumentumában meghatározott köznevelési és egyéb alapfeladatai Általános iskolai nevelés oktatás: Nappali rendszerű iskolai oktatás Alsó, felső tagozat Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos) Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája Kollégiumi ellátás: Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos) Kollégiumi maximális létszám: 60 fő Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt Szakiskolai nevelés-oktatás: (korábbi képzéstípus, szeptember 1-től kifutó jelleggel) Nappali rendszerű iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos) Készségfejlesztő speciális szakiskola

13 Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazó gyógypedagógusi hálózat) Iskola maximális létszáma: 400 fő Intézményegységenkénti maximális létszám: - Enyhe Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája: 330 fő - Készségfejlesztő speciális szakiskola, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére: 70 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Átvállalt feladatok: óvodai nevelés Azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Maximális létszám: 24 fő Pécs, Hajnóczy u általános iskolai nevelés-oktatás Nappali rendszerű iskolai oktatás Alsó tagozat felső tagozat Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar) Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája Fejlesztő iskolai oktatás Fejlesztő nevelés-oktatás Iskola maximális létszáma: 40 fő Az intézmény beiskolázási körzete Az iskola beiskolázási körzete Pécs Járása. Intézményünk minden területén a felvétel bemenet szabályozott. Tanulóink felvétele iskolánkat kijelölő szakértői javaslatok alapján történik, az alább felsorolt szakértői bizottságok által: Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság, 7626 Pécs Egyetem u. 2

14 Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39 Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, 1145 Budapest, Mexikói út.60 Hallásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság, 1147 Budapest, Cinkotai út Szakmai alapdokumentumunk alapján intézményünkben gyógypedagógiai nevelés oktatás folyik. Tanulóink sajátos nevelési igényű tanulók, akik szakértői besorolásuk alapján lehetnek: mozgásszervi fogyatékosok autizmus spektrumzavar értelmi fogyatékosok enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos érzékszervi fogyatékosok hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos Iskolánk kollégiumában az intézmény általános iskolájába ill. szakiskolájába járó tanulók elhelyezése történik. Intézményi környezet Intézményünk Baranya megye székhelyén működik 1947 óta. Az iskola Éltes Mátyás gyógypedagógus nevét viseli. Jelentős múlttal és kialakult hagyományokkal rendelkezünk. Pécs városában és a megyében központi, szinte bázis szerepet töltünk be szakmai szempontból. Ugyanakkor évtizedeken keresztül hordozta iskolánk a gyógypedagógiai intézményekre jellemző stigmatizáltságot tanulói mássága miatt. Az elmúlt évek során jelentős lépéseket tettünk a képességfejlesztő eljárások megismerésére a fejlesztő pedagógiai munka elterjesztésére terén. Folyamatosan erősítjük intézményünk nyitottságát annak érdekében, hogy munkánk és a nálunk tanuló gyermekek értékeit minél szélesebb körben ismertté váljanak. Az intézményben évek óta fogadunk gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens hallgatókat, szakmai gyakorlatuk teljesítésére. Együttműködési megállapodást a következő intézményekkel kötöttünk: Nyugat-magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr

15 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Gyógypedagógus képző Intézete, Szeged OKTÁV Továbbképző Központ Zrt., Esztergom-kertváros Comenius Szakközépiskola, Pécs Utazó Gyógypedagógiai Hálózatunk kiemelt feladatának tekinti, hogy gyógypedagógusaink szaktudását kiterjesszék az óvodák és a többségi iskolák irányába a sajátos nevelési szükségletű gyermekek eredményesebb foglalkoztatásának érdekében. Nevelőtestületünk számára az egyenlő oktatás elve úgy valósul meg, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel kapja meg a nevelési rendszeren belül- a számára szükséges nevelést, oktatást. Intézményünk nagy hangsúly fektet a környezettudatos nevelésre, januárjában elnyertük a megtisztelő ÖKO ISKOLA címet. Az utóbbi években több sikeres pályázat valósult meg intézményünkben, ezek segítették iskoláink tárgyi felszereltségének növelését, a pedagógusok szakmai továbbképzését, valamint diákjaink számára nyújtottak felejthetetlen élmények sokaságát. Hitvallásunk: Minden gyermeket elfogadunk olyannak, amilyen azzá neveljük, amivé válni képes- annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeikhez képest a legjobban legyenek.

16 Gyógypedagógiai óvoda - Nevelési program Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) 2016

17 Bemutatkozás szeptember 01-óta működik az Éltes EGYMI gyógypedagógiai óvodai csoport. Intézményünkben értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott és autizmussal élő óvodás korú gyermekek nevelése, fejlesztése történik. Óvodánk az Építők útján, a főépületben található. A gyermek a Szakértői Bizottság javaslata alapján nyernek felvételt. Óvodánkban két csoport működik, külön gyermekmosdóval, fejlesztőtermekkel és elkülönített udvarrésszel. A csoportok munkáját gyógypedagógus óvodapedagógus szakemberek vezetik, a fejlesztő nevelő munkát további szakképzett gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el. Az óvoda nevelési alapelvei és célkitűzései A korai segítségnyújtás, gyógypedagógiai óvodai nevelés indokoltsága A köznevelési törvény biztosítja, hogy minden sérült, akadályozott fejlődésű gyermek születése pillanatától, illetve a szülők igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükségletű gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelően fejlődjön, orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége. Washingtonban, június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián az alábbi határozat és minden országnak szóló ajánlás született. Minden családnak és értelmi sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él; ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.; a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban és ettől fogva megelőző, élethosszig tartó támogatást, szolgáltatást kapjon;

18 olyan szolgáltató rendszert kell kifejleszteni, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a kulturális különbségeket és megengedi, hogy a család a gyermekének legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa; biztosítja a család - szakember egyenrangú együttműködését a gyermek gondozása szolgáltatása tervezésében, döntések megvalósításában, a stratégia, a szabályozás alakításában, a programok megvalósításában; biztosítja a meglévő szolgáltatások rendszerének összehangolt működését, annak érdekében, hogy a családok lehetőleg a lakóhelyükön juthassanak hozzá; a társadalom ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez. A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania. Az együttműködés akkor lehet hatékony: ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember ha a komplex gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi diagnózis korrekt, de nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis ha a szakember ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit ha partnerként és nem páciensként kezeli a szülőt ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait ha figyelembe veszi, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére ha olyan fejlesztő programot állít össze, amely nem funkció tréning, hanem szociális tanulás Ezért a programnak gyermekre lebontottnak kell lennie a kis lépések elvét, az állandóságot, a folyamatosságot kell szolgálnia. "A nevelés nem csupán szocializációs aktus, hanem perszonális és szociális integrációs folyamat, amelyben a személy (az én) alkotó szerepet tölt be, még akkor is, ha fogyatékossága bizonyos fokig gátolja ebben" (Otto Speek)

19 A gyógypedagógiai óvoda nevelési koncepciója Az óvoda célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással szolgálja a képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen A fejlesztés legfontosabb területei a nagymozgások kialakítása, korrigálása egyensúlyérzék fejlesztése a manuális készség fejlesztése a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása a játéktevékenység fejlesztése a zenei nevelés alapjainak lerakása A percepciófejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés, egyéni, kiscsoportos, csoportos

20 formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva a módszeres, következetes, apró lépésekben történő fejlesztés, a "gyökerek" kiépítése. A program foglalkozási körén túl lehetőséget kell teremteni a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl.: kutyaterápia, speciális terápiák). Törekszik a program a családközpontú gondolkodás megvalósítására, támaszkodik a korai fejlesztés eredményeire. Támogatja az integrációs törekvéseket. Felkészítik az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre. Módszertani központként hospitálási, konzultációs lehetőséget biztosít. Mindezek a szülőkkel együttműködve valósulnak meg, tanácsadással segítjük őket. A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek és felnőtt számára. Fejlesztési célok Az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése "szenzibilis fázisban" van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatóak legyenek. A "tanulás" akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti.

21 Három "alapelv"-nek kell érvényesülni: "Ölelj át!", "Tegyél le!", "Hagyjál békén!" Ez jelenti egyrészt az életkor specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni elengedni, "letenni" a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, a nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar - természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánzó készségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képesség-fejlesztés legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással. Játék közben a gyermek tanul: tanul szociális szerepet, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, tanulja a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenységszükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalat-szerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek tudjanak utánozni tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét értsék az egyszerű - alkalmanként gesztussal kísért - verbális utasításokat, azokat hajtsák végre

22 fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni kívánságukat, kérésüket, szükségleteiket tudják közölni; használjanak nonverbális jelzéseket is sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, WC használat terén, ha kell, fogadjanak el és kérjenek segítséget mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus; igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát végezni

23 Nevelési feladatok és tevékenységek Foglalkozási formák A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás, tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. önkiszolgálásra nevelés: feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése anyanyelvi nevelés: kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása a vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti

24 zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése, alapjainak megtanítása Kiegészítő terápiák logopédiai és komplex kommunikációs fejlesztés mozgásfejlesztés - TSMT habilitációs kutyaterápia A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve heti előfordulás a foglalkozás formája anyanyelv 5 csoportos, egyéni mozgásfejlesztés 5 csoportos önkiszolgálás 2 egyéni, mikro csoportos vizuomotoros 3 mikro csoportos vagy egyéni fejlesztés játékra nevelés 2 3 csoportos, mikro csoportos vagy egyéni egyéni fejlesztés 5 egyéni zenei nevelés alapjai 2 csoportos Szokások kialakítása Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak.

25 A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik - illetve a helyes szokásokat alakítják ki, - egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. Igyekeznek kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak. A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus - a gyermek számára érthetően, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, a pozitív megerősítést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, és a problémás viselkedés oldását. A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki. Az óvodások családban élnek. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelés attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés. Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak - a nagy távolságok ezt indokolják - nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után

26 elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3-4 éves értelmi fogyatékos gyermek is képes "manipulálni" környezetét, ha a család ezt hagyja. Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva. A szoktatási idő (2-3 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt. Fontos, hogy ne változtassanak meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érik el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek. A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermekek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Ezek megvalósulási területei: Testápolás: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással. Étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől, az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is. Öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-, felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést.

27 Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az után jelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitől a WC használatig, a WC- papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások. Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek. A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul, alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.

28 Munka jellegű tevékenységek Az értelmileg akadályozott óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos a túlféltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát - bármilyen kicsi is az - szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!", "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi naposi feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal. Hagyományok kialakítása A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap. Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a "színpadon" van a helyük. Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen.

29 Szervezeti és időkeretek A pedagógiai program legfőbb jellemzője a rugalmasság. Ez jelenti az év folyamán az egyes tevékenységek aránybeli eltolódását éppúgy, mint a napirenden belüli rugalmas kereteket. Mivel az értelmi fogyatékos óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikro csoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az egész napos tevékenység során megteremtik a megfelelő kereteket a mozgásigény kielégítésére csoportos foglalkozások, szabadban végzett játék, tornázás, kirándulás segítségével, azzal a céllal, hogy a gyermek természetes igényévé váljon, beépüljön szokásrendszerébe, s mert a "gyökerek" kiépítése a munka alapja. A mozgásos tanulás a tanulás többi területével is szoros kölcsönhatásban van. A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél. A higiénés szokások kialakítása, a helyes táplálkozás, a szabadlevegőn való tartózkodás, a helyes öltözködés szolgálja az egészséges életmódra nevelést, azt, hogy az óvodások teherbíró képessége, edzettsége, a betegségekkel szembeni ellenállása, fizikai erőnléte fokozódjon. A szülőket is próbálják befolyásolni közös programok, kirándulások alkalmával. A mozgás, a célzott foglalkozások, a környezet kínálta spontán tanulási helyzetek hozzájárulnak az érzelmi neveléshez. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. Az óvodáskorú gyermek igényli az ismert és áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirendet, a biztos támpontokat. Ezekben természetesen lehetnek kivételes alkalmak, mint az ünnepi készülődés ideje, vagy az ünnepek. Az értelmi fogyatékos kisgyermek életében a napi ritmuson túl a megszokott kereteknek is nagy jelentősége van.

30 Az óvoda napirendje Időpont Tevékenység Gyülekező, szabad játék Mindennapos testnevelés Tisztálkodás Reggeli Fejlesztő foglalkozások (egyéni, mikro csoportos vagy csoportos formában), szabad játék Levegőzés, udvari játék, séta Tisztálkodás Ebéd Tisztálkodás, fogmosás, ágyazás Mese, alvás, pihenés, egyéni fejlesztés Öltözés, tisztálkodás, teremrendezés, fejlesztő foglalkozás Uzsonna Szabad játék Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően. A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens (gyermekfelügyelő) és a dajka. A kötött foglalkozások, az önkiszolgálásra nevelés célzott foglalkozásai, a levegőztetés délelőtt zajlanak. A délutáni alvás után a gyakorlásra, szabad játékra van lehetőség. Az egyes foglalkozások időtartama függ az adott gyermekcsoport fejlettségétől, a témától, illetve az egyes gyermekek aznapi állapotától. S így perces foglalkozások lehetnek. A foglalkozások azonos rítusok szerint indulnak (teremrendezés, énekes névsorolvasás, hiányzók felismerése, időjárás megfigyelése). A gyógypedagógus törekszik a játékosságra, a gyermek életkori, fejlődésbeli különbségeinek figyelembevételére már a tervezés idején is. A fejlesztés során folyamatos ellenőrzéssel győződik meg az eredményességről. Lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenységre, biztosítja az értő figyelmet, differenciált feladat adással, sokoldalú megközelítéssel, sok gyakorlással segíti az ismeret elsajátítást. Ez cselekedtető tanulásirányítás.

31 Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyelést végez és a gyermek gyógypedagógiai - pszichológiai - orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni terápiás tervét, s tervezi a csoport munkáját. A nevelőtestület rendszeres esetmegbeszélésein team munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermeket kezelő szakorvossal, pszichológussal. A tanköteles gyermekek a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottsága vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek a tanulmányait, az értelmileg akadályozottakat nevelő általános iskolában és a speciális autista csoportunkban. Néhány jól fejlődő gyermek pedig a tanulásban akadályozottakat nevelő általános iskolába kerül, illetve van, aki felmentettként további gyógypedagógiai óvodai ellátást kap. A szülők a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, során - és az azt követő konzultáción győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről. A programellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedésének elemzése, felmérések, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzést végzi: az intézményvezető. Az ellenőrzés részben folyamatos, részben ciklusonkénti, pl. bizonyos célzott ellenőrzés: szokások elsajátítása, erőfeszítés, munkában való részvétel; vagy egyes fejlesztési terület eredményei.

32 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekvédelmi feladatok elsődleges céljai A gyermekek szociális és egészségügyi szükségleteinek adekvát kielégítése, a probléma megszűntetése céljából vagy azok súlyosbodását, halmozódását megelőző tevékenység. A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős feladatai Segítségnyújtás / a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése A gyermek veszélyeztetettségének felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követés, visszacsatolása céljából A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: A csoportokat felkeresve tájékoztatja a pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel Gyermekbántalmazás vélelme vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti A gyermek - és ifjúságvédelmi felelős általános intézkedési terve A pedagógus, a gyermek, a szülő jelzi a problémát a gyermekvédelmi felelősnek A gyermekvédelmi felelős pedagógiai véleményt kér az adott gyermekről

33 A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a történteket, feljegyzést készít Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal A gyermekvédelmi felelős továbbra is nyomon követi az eseményeket, tartja a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, folyamatosan tájékoztatja az ügyben érintetteket A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködése Kapcsolattartási formák Intézményünkben az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: A Szakértői Bizottság által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak óvodánkba, ismerkedhetnek az óvodai élettel - a beiratkozás előtt is Tanévkezdéskor /megláthatják, honnan indul gyermekük/ Félévkor /betekintést kaphatnak. az eddig végzett munkáról, haladásról/ Év vége előtt /felmérhetik, meddig jutottak gyermekeik/ Szülői értekezletek Az éves munkaterv által meghatározott időpontokban Fogadóórák Beszoktatási időszakban (folyamatosan, új gyermek érkezésekor) Ezt követően a szülői igényeknek megfelelően és halasztást nem tűrő probléma esetén azonnal

34 A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás házon belül szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség segélyezési lehetőségek biztosítása óvodai rendezvények Az óvodai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Intézményünk eszközei és felszereltsége megfelelnek a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet, 2. mellékletében leírtaknak. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és a fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának további eszközei a Funkcionális taneszköz-jegyzék alapján kerültek meghatározásra figyelembe véve a Fogyatékos Tanulók Iskolai, Oktatásának Tantervi Irányelvében leírtakat. Az országos és megyei szintű pályázatok figyelemmel kísérésével a beszerzéseket folyamatosan elősegítjük. Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata. A sajátos nevelési igényű gyermekek a környezetükről szűk körű ismeretekkel rendelkeznek. Mozgásterük beszűkült, az egészség, az életmód, a szokások sajátosak számukra, ezért fontos az óvodai élet egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége. A gyermek állapotának megfelelő elvek alkalmazását az óvodai élet napi rendjébe építjük.

35 Egészségfejlesztő tevékenységek testi egészség egészségvédő képesség fejlesztése lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása) a hagyományok és a kultúra megismertetése, tisztelete A környezeti és egészségnevelési feladatok az óvodában az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az alapoktól kell kezdeni (higiéniás szokások kialakítása, igény a mindennapos testmozgásra, a gyermek érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élő és élettelen tárgyai iránt, helyes viselkedési szokások kialakítása a környezet megvédése érdekében). A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosításának célja Esélyegyenlőséget biztosítunk az óvodai nevelés céljai között főként a kognitív hátrányok csökkentése érdekében. Ez a tevékenység főleg nevelési, pedagógiai és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többletfejlesztését szolgálja. Legfontosabb pedagógiai eszköz a differenciált bánásmód, melynek során minden gyermek azt a segítséget kapja, melyet diagnózisa, szociális helyzete és rászorultsága szükségessé tesz. Az óvoda a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. Az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladatai valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek az óvodai ellátását a harmadik életévtől a hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről) a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztésé

36 a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációját, cél ezen, gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének figyelemmel kísérése a sajátos nevelési igényű gyermek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális fejlődésének biztosítása megfelelő szakellátást cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést együttműködés a szociális ellátórendszerrel (gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgáltatások, családsegítő szolgálat) tehetséggondozás

37 Tanulásban akadályozottak Általános Iskolája Nevelési program Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) 2016

38 Bemutatkozás A tanulásban akadályozott tanulók általános iskolája, mely az intézmény Építők útján álló főépületében található, két tagozattal működik. Az alsó tagozat az épület első, a felső tagozat a harmadik emeletét foglalja el. A tanulók által használt tornatermek a mélyföldszinten, a fejlesztő, illetve terápiás (logopédia, zeneterápia, mozgásfejlesztő) termek az alagsorban találhatóak. Iskolánkba a felvétel bemenet szabályozott. A szakértői bizottság BNO 70-es kódot tartalmazó szakvéleményével, valamint Javaslat az intézményváltoztatáshoz c. nyomtatványával - melyen iskolánkat jelölték meg - vehetünk fel tanulót. Az általános iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Tanulásban akadályozott tanulók A fogyatékosságból eredően, tanulóinknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: a sérült vagy fejletlen pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet, stb.) jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichés funkciót érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő a fejlődés ütemében és dinamikájában a fejlesztés várható eredményében Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képességszintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni: az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

39 A nevelő-oktató munka céljai Az oktatási-nevelési tevékenységet a kerettantervre épülő helyi tantervünk alapján végezzük, amely tükrözi a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben valamint az Irányelvekben foglalt értékeket. Feladatok: a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése tudatosítása a tantestületben, a kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása, a kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe. Általános célunk a tanulásban akadályozottságtól függetlenül, hogy a nálunk végzett fiatalok: szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké váljanak, egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, intézménybe, munkahelyre, közösségbe, felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, mely lehetőséget ad, fejlettségüktől függően, a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére. A nevelő-oktató munka feladatai Alapvető feladatunk tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek. Ennek érdekében szerepet kap: az erkölcsi nevelés, az esztétikai-művészeti nevelés, a tanulás tanítása, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségre nevelés, a felelősségvállalásra, önkéntességre nevelés, pályaorientáció, tehetséggondozás, a környezettudatosságra nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés, gazdasági és pénzügyi nevelés,

40 médiatudatosságra nevelés. Kiemelt szerepet kap: az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése ezen belül a konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalmazása. az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása ezen belül a munkavégző-képesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása. Az alsó tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben feltétlenül jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenység formáknak. A felső tagozat az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakaszok eredményeire elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-okató munka elsődleges eszközei a tanítási órák és a tanításon kívüli tevékenységek, melyek a követelmények érvényesítésére szolgálnak. A gyógypedagógia eszközeit használjuk életkori sajátosságok és egyéni képességek szerint. Személyi feltételeink: megfelelően képzett szakemberek: gyógypedagógiai tanárok, fejlesztő pedagógusok, terápiás szakemberek, egyéb végzettségű szakemberek, gyógypedagógiai szakemberek. Tárgyi feltételeink: A tanulásban akadályozottak alsó tagozatának nyolc tanterme, valamint egy fejlesztő terme iskolaépületünk első emeletén helyezkedik el. A felső tagozat tantermei a harmadik emeleten találhatók: hét osztályterem, egy szaktanterem a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tárgy tanításához, egy fejlesztő terem az állatasszisztált foglalkozásokhoz.

41 A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez használjuk az intézmény egyéb területein lévő helyiségeket, így az informatika szaktantermet, a speciális sérüléseknek megfelelően felszerelt fejlesztőtermeket, tankonyhát. Testnevelés oktatáshoz és szabadidős tevékenységekhez rendelkezésünkre áll egy nagy tornaterem, egy kisebb tornaterem és egy kondicionáló helyiség, egy sportudvar távolugrópályával és labdajátékokhoz szükséges felszereléssel és egyéb oktatóeszközök. Osztálytermeink rendelkeznek interaktív táblával és digitális eszközökkel. Tanítási óráinkon a tanulásban akadályozott tanulók számára kidolgozott tankönyvekkel, munkafüzetekkel és más segédeszközökkel dolgozunk. A nevelő-oktató munka eljárásai Tevékenységünkben elsődleges a kompetenciák fejlesztése, egyéni és közös munkát feltételező formákat használunk, alkalmazzuk a projektmódszert és a kooperatív technikákat. Habilitációs foglalkozásainkon figyelembe vesszük a szakértői véleményekben megjelölt fejlesztési irányokat, saját és egyéb mérések alapján végezzük a készség- és képességfejlesztést. Tanórai és tanórán kívüli keretben lehetőséget biztosítunk felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. A tanulásszervezés differenciált formáit alkalmazzuk. A felső tagozaton a továbbtanulást szakképzett pályaorientációs szakember segíti heti négy órában nyolcadik évfolyamon. Pályaorientációs tevékenységünk az osztályfőnöki órák tanmeneteibe is beépül. Felszerelt könyvtárunkban könyvtári órák zajlanak, a létesítmény tanórán kívüli programokhoz is rendelkezésre áll. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében: differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk, a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk,

42 a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik. Feladataink a tanulók anamnézisének alapos megismerése, környezettanulmány kritikus esetekben, pedagógiai diagnosztikai eljárások: o megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása, o dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek), o a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként. A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a gyógypedagógiai asszisztensekkel, valamint a dajkákkal együttműködve végzik. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. A tanulók önmagukhoz mért személyiségfejlesztésében fontos szerepet tölt be az iskolánkban működő állatasszisztált terápia. Speciális differenciált fejlesztések, terápiák habilitációs foglalkozások Kognitív képességek fejlesztése Zeneterápia Dyslexia prevenció Művészetterápia Kommunikációs képességek fejlesztése Drámapedagógia Beszéddiagnosztika beszédhiba javítás Gyógytestnevelés Mozgáskoordináció fejlesztés Komplex prevenciós fejlesztés Tiflopedagógiai megsegítés Állatasszisztált terápia (kutyaterápia) Állatasszisztált (terápiás kutyás) foglalkozások Célja:

43 adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása, terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése, oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások. Kiemelt fejlesztési területei: mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése), téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése, beszéd - kommunikáció fejlesztése, figyelem, koncentráció fejlesztése, emlékezet, memória fejlesztése. Szociális képességek fejlesztése: magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése. A foglalkozások feltételei: Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek. Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm ill. segéd anyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket. A kutyaterápia felmerülő költségeihez az iskola alapítványa is hozzájárul. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A 20/2012. EMMI rendelet a rendelkezései alapján: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:

44 egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtás olyan tevékenység, amelyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megelőzése érdekében végez az észlelő személy. Tanulóink körében elsősegély-nyújtási ismereteket tanítunk biológia-természetismeret és osztályfőnöki órákon, valamint projektnapok keretében. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségfejlesztő tevékenység intézményünkben az iskolai védőnő bevonásával és aktív részvételével történik. Az egészségnevelés tantárgyakban megjelenő óraszámai a különböző évfolyamokon: 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Tantárgyak Tematikai egységek Környezet ismeret Környezet és fenntarthatóság Az ember megismerése és egészsége 8 óra Felépítés és működés Állandóság és változás - Az ember megismerése és egészsége 11 óra Rendszerek Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 18 óra Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 17 óra Technika, életvitel és gyakorlat Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 3 óra Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 3 óra Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 6 óra Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Háztartás, gazdálkodás, életmód 6 óra

45 Osztályfőnöki óra Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 6 óra Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 6 óra Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 11 óra Alapvető szociális készségek fejlesztése Én és a környezetem 18 óra Hit és erkölcstan Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek A környező világ 6 óra Közvetlen közösségeim A család és a gyerekek A környező világ 6 óra Milyen vagyok, milyennek látnak mások 4 óra Milyen vagyok, milyennek látnak mások 4 óra Testnevelés Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra Motoros képességfejlesztés edzettség, fittség Motoros készségfejlesztés mozgástanulás Játék Versenyzés Tánc Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 180 óra

46 Tantárgyak 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Testnevelés és sport Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés Prevenció, életvezetés, egészség-fejlesztés Természetismeret 21 óra Anyag, energia, információ Rendszerek Felépítés és működés kapcsolata Állandóság, változás 18 óra 20 óra Állandóság, változás Az ember megismerése és egészsége Környezet, fenntarthatóság 12 óra 36 óra Anyag, energia, információ, kölcsönhatások Rendszerek Felépítés és működés kapcsolata Állandóság, változás 36 óra Állandóság és változás Az ember megismerése és egészsége Környezet és fenntarthatóság 34 óra Technika, életvitel és gyakorlat Osztály-főnöki óra Erkölcstan Tisztálkodás Egészséges táplálkozás 15 óra Egészséges életmód 7 óra Test és lélek 6 óra Tisztálkodás Egészséges táplálkozás 15 óra Egészséges életmód 6 óra Test és lélek 6 óra A felépítés és működés kapcsolata 34 óra Egészséges ételek 3 óra Egészséges életmód 7 óra Párkapcsolat és szerelem 6 óra Tisztálkodás, ápolt megjelenés 3 óra Egészséges életmód 6 óra Párkapcsolat és szerelem 6 óra

47 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Céljaink magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal a megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése olyan közösségek megteremtése, melyek tagjaikat az egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik. Feladataink szocializációs képességek fejlesztése kommunikációs kultúra fejlesztése életkorhoz igazított tevékenységek szervezése határozott, teljesíthető követelmények állítása erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait, a környezet állapota iránti érzékenység kialakítása, ezáltal a közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása váljon érzékennyé környezete állapota iránt; kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Tevékenységformák közös programok szervezése, hagyományteremtés szabadon választott munkatevékenységek osztályszinten, iskolai szinten tanórai keretek között történő közösségfejlesztés nem kötelező tanórai foglalkozások iskolán kívüli programok A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme.

48 Hagyományaink A hagyományok rendszere erősíti az intézményhez tartozás érzését. Rendezvényeink: hagyományos és nemzeti ünnepek köré szervezett rendezvények mikulásváró játszóház karácsonyi játszóház mese délelőtt játékos sportdélután vers- és prózamondó verseny mesemondó, meseolvasó verseny csoportok bemutatkozó műsora kézműves délutánok elsősök napja nyolcadikosok napja farsang gyermeknap testvérosztály kapcsolatok kiépítése, közös programok a testvérosztályok között Éltes Nap gyermekfesztiválokon való részvétel vásárok, kiállítások és rajzpályázatok a tanulók munkáiból A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatai Fontosnak tartjuk kiemelni az alábbiakat: A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitelessége. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzon ki tehetségük. Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját, az Irányelvek és a helyi tanterv alapján.

49 Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése a tanulásban akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik. A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget a hatékony, önálló ismeretszerzésre, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire. A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. Alkalmazza helyi programunkat az agresszió kezelésére: Módszertani útmutató az iskolai agresszió kezeléséhez A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző - diagnosztikus, formatív, szummatív - fajtáit. Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék. A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában. Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából. Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást. Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését. Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait, közreműködjön az iskolai dokumentumok kidolgozásában, értékelésében. Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra. Jogszabályban meghatározott határidőre teljesítse az előírt pedagógus minősítéseket. A pályakezdő, gyakornok vagy az iskolába újonnan érkezett nevelők munkáját, beilleszkedését segítse, megbízás esetén mentorálja. Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez. Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését. Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából. Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. Vegye ki részét az ÖKO-iskola program megvalósításából. A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából. Megbízás esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat. Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközi szünetekben történő felügyeletében. Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait. Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel.

50 Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja. E munka jellemzően nagyfokú rugalmasságot, reflektivitást, kreativitást igényel, hiszen nincs az osztályfőnöki tanmeneten kívül- olyan előirt tananyag, amely e tevékenység részleteit meghatározná. Az osztályfőnöki munka tartalma a mindennapok közvetlen nevelőmunkája több terület szintézise nyomán alakul ki. Részét alkotja a különböző értékrendek megismertetése, a kultúrahasználat megtanítása, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, mentálhigiénés szemléletmód alkalmazása, aktuális problémák kezelése és a gyermekvédelmi tevékenység is. Az osztályfőnöki munka elengedhetetlen részét alkotják az úgynevezett koordinációs feladatok, mint a kapcsolattartás az osztályt tanító kollégákkal, a szülőkkel, olyan más szakemberekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók, vagy az osztályközösség fejlesztésében valamilyen módon részt vesznek. (egészségvédelem, gyermekvédelem, terápiás tevékenység) Az osztályfőnök feladatkörébe tartoznak még olyan szervezési feladatok is, mint a tanulmányi és osztálykirándulások szervezése, szabadidős tevékenységek tervezése és lebonyolítása. Az osztályfőnöki munka velejárója a jelentős ügyviteli, adminisztratív munka is, amely a dokumentumok naprakész vezetését, a tanulói hiányzások regisztrálását, az osztályozó értekezletekre való felkészülést, a félévi-évvégi értesítő, anyakönyv és bizonyítvány, valamint az egyéni fejlesztési tervek elkészítését jelenti. A felső tagozaton folyó osztályfőnöki munkának kiemelt területe az egyéni és a csoportos pályaorientációs tevékenység. Iskolánk saját pályaorientációs programja alapján, az osztályfőnökök jelentős részt vállalnak az életpálya-kompetenciák fejlesztésében. A pályaválasztási döntés megfelelő előkészítése érdekében, az 5-8. évfolyam tanulóinak önismereti, szakmaismereti és stratégiaalkotáshoz szükséges kompetenciáit fejlesztjük. A tanulók kommunikációs tréningen vesznek részt, illetve munkaerő-piaci ismeretekhez jutnak a program keretében. Minden 8. évfolyamos tanulónk egyéni pályaválasztási tanácsadásban részesül. A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze: felkészülés az osztályfőnöki munkára, hospitálás az óvodában, illetve a 4. évfolyam osztályaiban, az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői bizottság szakvéleménye, korábbi fejlesztési tervek, stb.), az egyéni fejlesztési tervek elkészítése, az osztályközösség megismerése több, egymást kiegészítő módszer alkalmazásával (szociometria, megfigyelés, interjú), az osztályközösség további alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása, az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására,

51 segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását, kapcsolattartás a szülőkkel, szülői szervezetekkel, kapcsolattartás a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel (alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények), az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal valamint az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, pszichológus, védőnő stb.), hatékonyan vegyen részt a tanulók pályaorientációjában, az iskola pályaorientációs programja alapján, osztályának kísérése az iskolai, illetve az osztályszintű rendezvényeken, részvétel az osztályát érintő rendezvényeken, a tanulók hiányzásainak figyelemmel kísérése, a mulasztási napló vezetése, a mulasztásokat havi összesítése, igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések betartása, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése minden hónap végén, lehetőséget adva az önreflexióra, az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére, munkájáról félévi és tanévvégi írásos értékelő elemzést készít, tanulmányi, illetve osztálykirándulás szervezése, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Feladataink meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben, a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel,

52 a tanulókban a fontos vagyok érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak, kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár segítségével, pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor, a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése, egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása, lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására, komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka, kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk A nálunk végző tanulók a sikeres társadalmi integráció érdekében: rendelkezzenek olyan személyiségjegyekkel, legyenek olyan tudás birtokában, szerezzenek olyan gyakorlati ismereteket, sajátítsanak el olyan munkafolyamatokat, amelyek segítségével folytatni tudják tanulmányaikat, értékteremtő munkát tudnak végezni. Feladataink szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése, a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása, az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban, az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével, a differenciált foglalkozások dominanciájára való törekvés a frontális osztálymunkával szemben, a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe, a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása), művészeti terápiák alkalmazása, külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében,

53 a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében - kompenzációs célzattal - a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében, szakkörök szervezése, melyekről - érdeklődés és igény alapján - a nevelőtestület dönt minden tanév elején. Hagyományos szakköreink (énekkar, moderntánc, drámapedagógia - irodalmi színpad, rajz szakkör) sportolás lehetőségének biztosítása az iskolai sportkör keretein belül: sportjáték, atlétika, zsinórlabda, labdarúgás, futó-klub, kosárlabda, tehetséges 6-7. évfolyamos tanulóink felkészítése a - tanulásban akadályozott tanulók számára kiírt Komplex Tanulmányi Verseny helyi, megyei fordulóján való sikeres részvételre. minden évben keressük azokat a színtereket, ahol csatlakozhatunk más iskolák által hirdetett tehetséggondozó programokhoz. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünkben a szociális, pszichés és mentálhigiénés megsegítés célja: Komplex segítségnyújtás a nehezen kezelhető élethelyzetekben. Feladat konzultáció, felvilágosítás tartása a gyermekvédelmi felelős, családterapeuta, pszichológus részvételével a tanulók, szülők, tanárok részére, szociális, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás az okok teljes körű feltárása és a gyermek megismerése érdekében, a gyermek teljes személyiségének megismerésére irányuló pozitív attitűd és szemlélet elterjedésének elősegítése az intézményben. Tevékenységi formák konzultáció esetmegbeszélés, esetelemzés, esetkövetés belső képzés tanácsadás tájékoztatás

54 A hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásai Tanulóink sérüléseikből és szociokulturális hátrányaikból adódóan fokozott megsegítést igényelnek. A megsegítés elvei a szocializációs különbségek enyhítése, magatartási normák közvetítése, ösztönző követelményrendszer kidolgozása, hatékony kommunikációs formák, technikák kialakulásának segítése a beilleszkedéshez szükséges hagyományos nyelvi formák gyakoroltatásának lehetősége, a közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges hagyományos szerepekre való felkészülés biztosítása tudatosan kialakított szituációk, interakciók drámapedagógiai elemek segítségével. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelem jogszabályok által kötelezően előírt megvalósítása az iskolában a következőképpen történik: A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az iskolán belül együttműködve a pedagógusokkal, segítséget nyújt a tanulók hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetéből, elhanyagolásából, veszélyeztetettségéből fakadó problémák megelőzésében, feltárásában, kezelésében. Az intézmény jelzési és együttműködési kötelezettségéből adódóan a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen kapcsolatot kezdeményez és tart a gyermekek védelmét végző, segítő intézményekkel, különösen a család-és gyermekjóléti központokkal és szolgálatokkal, a gyámhivatallal, szociális irodákkal, jegyzőségekkel, és a jogszabályban meghatározott esetekben az általános szabálysértési hatósággal, valamint a rendőrséggel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkája során rendszeresen tájékoztatást nyújt, tanácsadás biztosít pedagógusok, szülők, gyermekek részére. Felvilágosító tevékenység keretében foglalkozást, előadást, beszámolót, értekezletet tart. Pedagógiai jellemzést készít, és végzi a tanulókkal kapcsolatos hivatalos levelezést, dokumentációt.

55 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól SZMSZ A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösség felé. Kérdését felteheti személyesen, vagy eljuttathatja az illetékes osztályfőnöke segítségével. Kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kap. A tanuló véleményt nyilváníthat az őt érdeklő bármely kérdésben. Véleményét elmondhatja osztályfőnöki órán, diákgyűlésen, négyszemközt az iskola bármelyik dolgozójának. A tanulói jogok megismeréséhez és érvényesítéséhez segítséget, információt kaphat a tanuló és a szülő az illetékes osztályfőnöktől, valamint az iskolai dokumentumokból. A tanuló az őt és a közösséget érintő ügyekben az osztályfőnöktől, továbbá az iskolagyűlésen, valamint az iskolai dokumentumokból kap tájékoztatást. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Évente kétszer iskolagyűlést tartunk. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Intézményünkben, az alábbi formákban kívánunk segítséget nyújtani a kapcsolattartáshoz: Nyílt napok a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága által intézményünkbe irányított gyerekek és szüleik ellátogathatnak iskolánkba, ismerkedhetnek az iskolai és kollégiumi élettel a beiratkozás előtt, az alsó tagozatos tanulók nyílt napja, melyet szülők, óvónők valamint többségi iskolákban dolgozó gyógypedagógusok részére tartunk. Szülői értekezletek Az éves iskolai munkaterv által meghatározott időpontokban.

56 Fogadóórák heti rendszerességgel órarendbe építve, évente kétszer a szülői értekezletek közé eső időszakokban, ősszel, tavasszal délutáni időpontban Szülők klubja tematikus programok a szülői igények szerint szemléletformáló együttműködés az oktató-nevelő munka rangjának elismertetésére. Az együttműködési képesség fejlesztése problémamegoldáshoz segítség gyermek és szülő esetében egyaránt, igények lehetőségek összhangba hozása a gyermek érdekében történő egységes követelményrendszer kialakítása, ezek egyeztetése tájékoztatás az iskolából való kilépés utáni reális lehetőségekről, jövőképről, A fentiekhez belső szakemberek biztosítása, igény esetén külső szakember /Kötetlen, irányított beszélgetések formájában/ (Nevelési területenként, aktuális problémák felmerülésekor, illetve a megelőzésére a szülők és pedagógusok által javasolt időpontban) meghívása. problémák kötetlen beszélgetések szülők számára, tapasztalataik kicseréléséhez való lehetőségnyújtás, amely elősegítheti az egyéni problémák feldolgozását, megkönnyítheti a gondokkal való szembenézést közös kirándulások szervezése /szülő, gyerek, pedagógus részvételével/ ünnepek közös megtartása Szülői munkaközösség A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban. Évente választja tisztségviselőit. Véleményezik az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. Feladatuk a munkaközösségi ülésen elhangzottakról tájékoztatni szülőtársaikat, információt adni a különböző programokon való részvételi lehetőségekről. A szülői munkaközösség tagjai igény szerint, fogadóórai megkötések nélkül találkozhatnak a pedagógusokkal. Osztályonként 1-1 szülőből áll, 4-6 hetenként tartanak összejövetelt. Feladataikat munkaterv alapján szervezik. A fent leírt együttműködési formák az iskolában folyó valamennyi nevelési-oktatási területre érvényesek.

57 Külső kapcsolatok Más oktatási és kulturális intézményekkel, civil egyesületekkel közösen szervezett programok, rendezvények. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga pótló vizsga javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról -neki fel nem róható okból- : elkésik távol marad a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló: a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik

58 A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Az osztályozó vizsga tantárgyai Alsó tagozat évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret Felső tagozat 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret biológia, egészségtan, természetismeret fizika, kémia, történelem, földrajz, német nyelv Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás az országos illetve a megyei Szakértői Bizottságok részéről kiállított Javaslat az intézményváltoztatáshoz c. nyomtatvány alapján történik. A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése a tanév közben beiratkozottak kivételével a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.

59 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója határoz. Iskolába lépés feltételei A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői véleménnyel. Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot. Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt. Átvétel feltételei Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján. Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és Javaslat az intézményváltáshoz c. nyomtatvány, egészségügyi törzslap) Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható. Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

60 Értelmileg akadályozottak Általános Iskolája Nevelési program Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) 2016

61 Bemutatkozás Intézményünkbe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális nevelést-oktatást igénylő értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), autizmussal élő, mozgássérült tanköteles korú tanulók járnak. Vidéki tanulóink részére kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani helyben, az iskola épületében. Iskolánk tanulóinak felvétele az országos Szakértői Bizottságok (Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló) illetve a Baranya megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának javaslata után történik. Minden évfolyamon 1-1 osztályban folyik az oktatás, alacsony tanulói létszámmal a hatékonyság érdekében. A csoportvezetők gyógypedagógusok, akik munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik. Az oktató nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az értelmileg akadályozott tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, ezért eltérő nevelési és oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytestnevelés, különféle terápiák) oldhatók meg optimálisan. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, valamint a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania, annak érdekében, hogy tanulóink képességeinek maximális kihasználásával minél teljesebb és önállóbb életet élhessenek. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével lehet csak elérni. A nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára.

62 A nevelő-oktató munkánk céljai A nevelő-oktató munkánk céljainak kitűzésénél figyelembe vesszük a nemzeti köznevelésről szóló törvény bekezdését: évi CXC. törvény a elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére nevelni A fentiek mellett fontosnak tartjuk továbbá a következő célok elérését tanulóinknál: tanulóink szociális és emocionális fejlettsége tegye lehetővé, hogy lelkiekben kiegyensúlyozott, munkát szerető, reális jövőképpel rendelkező, tartalmas és becsületes életre készülő emberekké váljanak felkészítsük tanulóinkat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére mely lehetőséget ad fejlettségüktől függően a továbbtanulásra, illetve értékteremtő munka végzésére egyéni lehetőségeik függvényében integrálódjanak az épek társadalmába: családba, intézménybe, munkahelyre, közösségbe. felkészítsük tanulóinkat, alternatívákat nyújtsunk számukra, hogy szabadidős tevékenységeik során idejüket hasznosan és értelmesen töltsék el felkészítsük tanulóinkat az egészséges életmód elsajátítására, képességeiknek megfelelően saját testük ápolására, gondozására, az egészséges táplálkozási szokások elsajátítására, és a lelki egyensúly megtalálására (egészséges önértékelés, megfelelő önismeret) tanulóink oktatása-nevelése során környezettudatos szemléletet alakítsunk ki tanulóink a pozitív énképét fejleszteni, ezzel segítve a harmonikus személyiség kialakítását. céljaink megvalósításában kiemelten fontosnak tartjuk, hogy szorosan együttműködjünk a családdal, mert a folyamat csak így válik sikeressé. A nevelő-oktató munka feladatai

63 A Nemzeti alaptanterv (110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Nevelő-oktató munkánk feladatainak meghatározásánál további irányadó számunkra a 32/2012 (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve c. EMMI rendelet: A nevelés-oktatás feladata a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása gyakorlatorientált képzés az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés az eredményes társadalmi integrációra törekvés 1 Intézményegységünk alapfeladata az értelmileg akadályázott tanulóink általános iskolai neveléseoktatása. Alaptevékenységünk ellátásához feladataink a következők: Tanulóink szocializációs képességeinek, készségeinek kialakítása és olyan szintre emelése, hogy adottságaiknak megfelelően önálló életvezetésre legyenek képesek. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap: o az együttélésre, együttműködésre való képesség fejlesztése ezen belül a konfliktushelyzetek kezelése, a közösségi magatartás, az alkalmazkodóképesség kialakítása, az erkölcsi normák megismertetése, betartása és a megfelelő kommunikációs formák alkalmazása. 1 32/2012 (X.8.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

64 o az önálló életvezetést segítő készségek kialakítása ezen belül a munkavégzőképesség megalapozása, tájékozódás a szűkebb-tágabb környezetben és a társadalmilag elfogadott szokásrendszerek elsajátítása. A pszichés funkciók fejlesztése, képesség és szokásrendszerek kialakítása játékos, fejlesztési formák dominanciájával történik. Alapvető a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének kialakítására. Előtérbe kerül a konkrétumokhoz kötődő ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai eljárások differenciált alkalmazása, a munkaképesség kialakítása és a normakövetés gyakoroltatása egyszerű szociális kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevékenységek, az életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi. Feladatunk tanulóink egyénre szabott nevelése-oktatása, fejlesztése, képzése, tehetségének felismerése, gondozása. Általános műveltség alapozása, figyelembe véve az értelmileg akadályozottság tényét. Az oktatási-nevelési feladatokat a kompetenciafejlesztés alapján végezzük. A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása Kiemelt kompetenciaterületeknek tekintjük: anyanyelvi kompetencia természettudományos kompetencia matematikai kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai

65 A képzési rendszerünk a kompetencia alapú oktatást tűzi ki célul, amely lényege a képesség és készségfejlesztés és a gyakorlatban alkalmazható tudás elősegítése. A tanulási folyamatban olyan eljárásokat alkalmazunk, melyek szervesen segítik céljaink elérését. A megválasztott módszerek mindig illeszkednek az adott tanulócsoport, tanuló sajátosságaihoz, egyéni képességeikhez. Megválasztott módszereinket folyamatosan fejlesztjük, átgondoljuk, figyeljük a gyógypedagógia tudományág állandó változásait. Leggyakrabban használt módszereink: tanári előadás cselekvésbe ágyazott tanítás egyéni fejlesztés differenciált oktatás projektmódszer kooperativitásra építő pedagógiai módszerek élményalapú pedagógiai módszerek IKT alapú módszerek (digitális pedagógiai módszerek) Leggyakrabban használt eszközeink: nyomtatott segédletek (tankönyv, munkafüzet, feladatlap, feladatgyűjtemény) oktatástechnikai anyagok (vetített vázlat, ábra, fotó, film, számítógépes oktatóprogram, digitális tananyag) oktatástechnikai eszközöket (pl. CD-lejátszó, projektor, számítógép) különböző évfolyamokon tanulóinknak a képességeik kibontakoztatására rendszeres sérülés specifikus fejlesztéseket, egyéni és kiscsoportos terápiákat és tehetséggondozó foglalkozásokat biztosítunk.

66 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségének elsődleges alakítója a család, aztán az iskola. A család és iskola személyiségfejlesztő hatása egymásra kell, hogy épüljön. Az iskolánkban folyó munka az általános pedagógiai tevékenységhez viszonyítva speciális gyógypedagógiai tevékenység. Ez a tevékenységforma a speciális nevelést-oktatást igénylők személyiségfejlesztésére is irányul. E folyamatban az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, azokkal együtt történik: a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elvesztettek pótlása, újra kialakítása, a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése, a további (következményes, másodlagos) sérülések megelőzése az egész személyiség egyensúlyba hozása. Mindezekhez olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a gyermek, felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különösségét, másságát is elfogadva. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiség-fejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani, a pozitív énkép erősítését fejleszteni. Személyiségfejlesztő munkánk hatékonysága érdekében: differenciált gyógypedagógiai eszközrendszerrel dolgozunk a tanulók egyéni megsegítését nevelési szükségleteikhez igazítjuk a hátrányok kompenzálása a tanuló fejlettségéhez illeszkedő tartalmak és módszerek kiválasztásával történik különböző szabadon választható csoportos foglalkozásokat biztosítunk szakkörök keretében tanulóink részére, annak érdekében, hogy személyiségük fejlődése pozitív irányba fejlődjön és átélhessék a csoporthoz tartozás élményét: táncszakkörök (alsó és felső tagozaton) egyéni és csoportos képzőművészeti terápiák (alsó és felső tagozaton)

67 Pedagógiai feladataink a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban A tanulók anamnézisének alapos megismerése Környezettanulmány kritikus esetekben Pedagógiai diagnosztikai eljárások - megfigyelés megadott szempontsor alapján vagy vizsgálóeljárás alkalmazása - dokumentációk készítése (egyéni fejlesztési tervek) - a fejlődés mértékének nyomon követése fejlesztési ciklusonként A feladatokat az osztályfőnökök és a napközis nevelők a szaktanárokkal, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) alkalmazottakkal és kollégista tanulók esetén a kollégiumi nevelőkkel együttműködve végzik. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, elsősegély nyújtási elsajátítása alapismeretek Intézményegységünk egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja, hogy biztosítsuk tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy iskolánk minden dolgozója személyes példamutatással segítse a folyamatot. A tanulók életkorának és képességeiknek megfelelő szinten differenciált keretek közt, tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek keretében foglalkozunk az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Tagozatunkon az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadásában és folyamatos gyakorlásában az iskolai védőnő nyújt segítséget, az ezzel kapcsolatos feladatok az Egészségnevelési programban lettek kidolgozva, valamint a tanórákba beépített egészségnevelési részeknél az osztályfőnök, szaktanárok, illetve a délutáni tevékenységekbe ágyazottan a napközis, pedagógiai munkát közvetlenül segítők. (NOKS)

68 Az Egészségnevelési program kiemelt területei Személyi higiéné - tisztálkodás (kézmosás, mindennapos tisztálkodás, toalett használat) Anatómiai ismeretek Különbségek fiúk és lányok közt serdülőkorban Pszichoszexuális érés lépcsőfokai Szerelem, párkapcsolat Egészséges táplálkozás Aktív szabadidő eltöltés Mindennapos testmozgás Lelki egyensúly megteremtése Egészséges és biztonságos környezet kialakítása Egészségkárosító magatartásformák elkerülése Elsősegély nyújtási alapismeretek Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az Egészségnevelési program részeként sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén, vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai). Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a témához kapcsolódó tantárgyi órákon. Az egészségnevelés az oktatás, nevelés, habilitáció valamennyi területén megjelenik. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás, ISK foglalkozások, rendszeres séta és játék a szabadban a beszédfejlesztés és környezetismeret, környezet és egészségvédelem, életvitel tantárgyak az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, egészségnap

69 Az egészségnevelési programhoz hagyományokat is rendelünk. (Egészségnap, Gyümölcs és zöldségnapok, évenként rendszeresen megrendezett kirándulások a természetben, erdei iskola, külső helyszínek meglátogatása tanórán kívül Mentőszolgálat, Orvosi rendelőintézetek) Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok beépülése a tanórákba A helyi tantervnek megfelelően a következő tanórák keretén belül történnek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok végzése: Tantárgy neve Témakör Időkeret osztályfok Kommunikáció 1. osztály Testünk és személyes 24 óra teendőink Kommunikáció 2. osztály Testünk és személyes 25 óra teendőink Kommunikáció 3. osztály Testünk és személyes 22 óra teendőink Kommunikáció 4. osztály Testünk és személyes 20 óra teendőink Kommunikáció 5. osztály Testünk és személyes 25 óra teendőink Kommunikáció 6. osztály Testünk és személyes 20 óra teendőink Önkiszolgálás 1. osztály Testápolás személyi 44 óra higiénia Önkiszolgálás 2. osztály Testápolás személyi 44 óra higiénia Életvitel 3. osztály Személyes szükséglettel 35 óra kapcsolatos teendők Életvitel 4. osztály Személyes szükséglettel 35 óra

70 Környezetismeret 5. osztály Környezetismeret 5. osztály Környezetismeret 6. osztály Környezetismeret 6. osztály Környezetismeret 7. osztály Környezetismeret 7. osztály kapcsolatos teendők Az emberi test Egészségmegőrzés Egészséges életmód Az emberi test Egészségmegőrzés Egészséges életmód Az emberi test Egészségmegőrzés Egészséges életmód 9 óra 11 óra 9 óra 11 óra 20 óra 17 óra A 20/2012. EMMI rendelet a rendelkezései alapján: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatásiintézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben Az intézmény által működtetett teljes körű egészség fejlesztés olyan folyamat, melynek eredményeképpen a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki: az egészséges táplálkozás a mindennapos testnevelés, testmozgás a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás a személyi higiéné

71 a teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: A magatartásnormák, minták, szabályok megismertetése, gyakoroltatása Szabálytudat kialakítása, elfogadása, azonosulás a pozitív magatartásformákkal A megismert minták, normák belsővé válásának elősegítése Ezek megvalósítása megfelelő pedagógiai helyzetteremtéssel, a közösségi nevelés különböző színtereinek felhasználásával történik. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Az életkorhoz igazított tevékenységek szervezése Határozott, teljesíthető követelmények állítása Az erkölcsi szabályok konkrét eseményekhez, helyzetekhez kötése A kollégiumban elhelyezett tanulókkal szemben összehangolt elvárások megfogalmazása Tevékenységformák: Közös programok szervezése, hagyományteremtés Szabadon választott munkatevékenységek osztályszinten, iskolai szinten Tanórai keretek között történő közösségfejlesztés Nem kötelező tanórai foglalkozások Iskolán kívüli programok A tevékenységformákat a helyi tanterv, valamint az egészségnevelési és környezeti nevelési program tartalmazza, amelyben kiemelt szerepet kap a társas kapcsolatokban erősödő lelki egészség megteremtése és védelme.

72 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Az iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Az egyéni fejlesztés differenciált tartalmakban, módszerekkel a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, a napközis és a kollégiumi foglalkozásokon, a tanórákon, - a habilitációs órákon valósul meg. Az egyéni bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal a tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Feladataink: meleg, pozitív légkör kialakítása az osztályközösségekben és a kollégiumban a pszichológus aktív együttműködése a tanulókkal és a velük közvetlenül kapcsolatban lévő felnőttekkel a tanulókban a fontos vagyok érzésének kialakítása reális elvárásokkal annak érdekében, hogy minél több sikerélményhez jussanak kapaszkodó, támasz biztosítása: barát, segítő tanár, Gyermekvédelmi Tanács segítségével pedagógusváltások előkészítése, a frusztrációt kiváltó helyzetek megelőzése a csoportok szervezésekor a kedvenc időtöltésre, hobbira megfelelő időkeret, nyugodt körülmények biztosítása, túlterhelés elkerülése egyénre szabott motivációs rendszer kidolgozása lehetőségteremtés a konfliktuskezelési technikák elsajátítására komplex, teljes személyiségre ható fejlesztő munka kreatív, önkifejezést segítő tevékenységek biztosítása A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk, hogy a nálunk végző tanulók rendelkezzenek olyan anyanyelvi kommunikációs, szociális, kulturális és állampolgári kompetenciákkal, amelyek a sikeres társadalmi beilleszkedésüket lehetővé teszik.

73 Feladataink: szakszerű diagnózisra épülő egyéni terápiák, fejlesztő foglalkozások szervezése a fejlesztő munka egymásra épülésének, folyamatosságának biztosítása az egyéni fejlesztések koordinálása időben, tartalomban az osztályban tanítók és a fejlesztő pedagógusok együttműködésének segítségével a differenciált foglalkozások dominanciája a frontális osztálymunkával szemben a fejlesztő technikák tudatos beépítése a tanórai, tantárgyi tevékenységekbe a szabadidős tevékenységek ráépítése a fejlesztendő területekre (fejlesztő játékok tudatos alkalmazása) művészeti terápiák alkalmazása külső helyszínek, lehetőségek felhasználása a fejlesztés egy-egy részterülete esetében a sport, a zene és a kézműves tevékenységek terén szakkörök, versenyek, kiállítások, pályázatok szervezése a tehetséges tanulók kreatív képességeinek továbbfejlesztése érdekében kompenzációs célzattal, a sikerhez, önbizalomhoz juttatás érdekében. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A köznevelési törvény alapján a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladata megosztott a szülők és a pedagógusok között, amelynek alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásának, nevelésének célja, hogy segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmi integráció kívánalmainak való megfelelést. Ennek jegyében az egyéni fejlesztések és az általunk alkalmazott korszerű tanulás-módszertani eljárások lehetőséget teremtenek tanulóink számára, hogy saját képességeiknek megfelelő ütemben sajátítsák el a tananyagot, alakuljanak ki kompetenciáik és bontakozzanak ki erősségeik. A pedagógusok feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.

74 A pedagógusok helyi intézményi feladatai Minden pedagógus feladata, hogy a tanításra való felkészülés során a NAT fő fejlesztési feladatainak figyelembe vételével tervezze meg saját munkáját. Legyen tekintettel arra, hogy e területek fejlesztése az értelmileg akadályozott tanulók esetében egyéni sajátosságaikhoz igazodik. A tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása. A pedagógus az egyéni képességekhez igazodó eljárások alkalmazásával motiválja a tanulókat, teremtsen lehetőséget az önálló életvitelhez szükséges kompetenciák elsajátítására, így készítve fel őket a felnőtt-lét szerepeire. A tanítási órán törekedjék a pozitív osztálytermi légkör megteremtésére, tartson fegyelmet és kezelje a felmerülő konfliktusokat. A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív fajtáit. Az értelmileg akadályozott tanulók képességstruktúrájának jellemzői miatt az értékelés alapját elsősorban a megfigyelés képezi, ezt egészítjük ki speciális diagnosztikus kérdőívekkel. ( P.A.C.) Ezen értékelési formák szolgálják a tanulók további fejlődését, motiválását, legyenek alkalmasak arra, hogy a tanulók önmagukhoz való fejlődését mérjék.(nem csak kritérium és nem csak normaorientált szempontok érvényesítésével.) A pedagógus vegyen részt szakmai munkaközössége munkájában. Vegye ki részét a tagozatszintű és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből és lebonyolításából. Szakkörök szervezésével, tanulmányi, sport és művészeti versenyekre való felkészítéssel segítse a tehetségdiagnosztikát és a tehetséggondozást. Órai segédanyagok, taneszközök, multimédiás és interaktív anyagok alkalmazásával, készítésével segítse a tananyag elmélyültebb, több csatornán megerősített megismerését. Kísérje figyelemmel a tanügyi dokumentumok változásait. Legyen képes saját munkájának reális értékelésére, önreflexióra. Segítse a diákokat egyéni problémáik kezelésében, szükség esetén irányítsa őket a megfelelő szakemberhez. Segítse a tanulók erkölcsi-állampolgári nevelését és személyiségfejlődését. Az iskola minden pedagógusa vegye ki részét pályaorientációs programunk megvalósításából, amelyet az Értelmileg akadályozottak iskolájából a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába történő zökkenőmentes átmenetet segíti.

75 Pécs város környezeti nevelési koncepciója alapján járuljanak hozzá a tanulók környezeti neveléséhez. Segítsék elő a természet és környezet ismeretén és szeretetén alapuló, környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A pedagógusok vegyék ki részüket az iskolai kirándulások, nyári táboroztatások szervezéséből, lebonyolításából. Felkérés esetén lásson el osztályfőnöki feladatokat. Külön beosztás alapján vegyen részt a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében. Maradéktalanul lássa el iskolai adminisztratív feladatait. Tartson kapcsolatot az osztályfőnökökkel, gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a szülőkkel és más szakemberekkel. Tanulmányi versenyekre való felkészítési munkákban való részvétel, tanulmányi versenyek lebonyolítása Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka komplex tevékenység, amely egyrészt az osztály tanulóinak differenciált személyiségfejlesztését, másrészt az osztály közösségének kialakítását, illetve annak fejlesztését is magába foglalja, valamint az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatok végzését. Az osztályfőnököt az igazgató/intézményegység vezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a nagyfelmenő rendszer elvét figyelembe véve. Iskolánk saját továbbtanulási programja alapján az osztályfőnökök a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola pedagógusaival közösen felső tagozaton, kiemelt figyelemmel 8. osztályban a Cselekvési terv útmutatása szerint készítik fel tanulóinkat a továbbtanulásra. A fentiek jegyében az osztályfőnökök feladatai a következőkben foglalhatóak össze: Az első évfolyamot kezdő osztályfőnök feladata a felkészülés az osztályfőnöki munkára: hospitálás az óvodákban, beiskolázásra váró gyerekek megismerése, közös programok koordinálása. Az osztályba kerülő tanulók dokumentumainak áttanulmányozása (szakértői vélemény és korábbi fejlesztési tervek, stb.) Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése. Az osztályközösség alakítása, együttműködés, szabályrendszer kialakítása

76 Az osztályközösség, valamint a közös szabályok kialakítása során az osztályfőnök teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók megélhessék az egyéni és a csoportos koherencia élményét, kapjanak lehetőséget a demokratikus jogok gyakorlására. Az osztályfőnök segítse az osztályhagyományok kialakítását és ápolását. Az osztályfőnök tartson kapcsolatot a szülőkkel, szülői szervezetekkel. Az osztályfőnök feladata a munkatervben meghatározott idővallumokban szülői értekezletek megtartása. Tartson kapcsolatot más, a tanulók érdekében működő szervezetekkel, intézményekkel.(alapítványok, sportkörök, kulturális létesítmények) Az osztályfőnök képviselje a tanulók érdekeit és tartson kapcsolatot az osztályban tanító kollégákkal és más, az intézményben dolgozó szakemberekkel (gyermekvédelem, a gyermekvédelmi felelősön keresztül a gyermek védelmét szolgáló intézményekkel, pszichológussal, védőnővel. Stb.) A tanuló veszélyeztetése esetén köteles az osztályfőnök jelzéssel élni a gyermekvédelmi felelős felé, a továbbiakban együttműködni a veszélyeztetettség megelőzésében és a már kialakult veszélyeztetés megszüntetésében. Szervezzen tanulmányi, illetve osztálykirándulást, abban az esetben, ha ennek anyagi feltételei megoldhatóak. Rendszeresen értékelje a tanulók és az osztály magatartását és szorgalmát, szöveges formában évente két alkalommal, illetve felmerülő probléma esetén azonnali tájékoztatást nyújt a szülő részére. Az osztályfőnök élhet a családlátogatás lehetőségével, amely kiváló alkalom arra, hogy a családi hátteret megismerhesse. A családlátogatás csak kölcsönös együttértés esetén szervezhető meg. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontja értelmében: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

77 ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 2 Intézményegységünk valamennyi tanulója különleges bánásmódot igénylő tanuló, ezen belül sajátos nevelési igényű tanuló. Az értelmi akadályozottság mellé gyakran társul beilleszkedési és magatartásbeli probléma, de ez az elsődleges sérülés következménye és ezekkel kapcsolatos feladatokról pedagógiai programunk 4. pontjának 4. részében kifejtettek szerint foglalkozunk. A gyermekvédelmi törvény értelmében tanulóink jelentős hányada hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, melynek megállapítása a Gyermek védelméről szóló törvény kritériumai alapján történik. 3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink kiemelkedő képességének fejlesztésére szakköröket működtetünk a tagozatunkon. Ezeknek keretében van lehetőség arra, hogy tanulóink képességei még magasabb szintre jussanak el. A szakkörök minden tanév szeptemberének 2. hetében indulnak, heti rendszerességgel működnek. Választható tehetséggondozó szakköreink: táncszakkörök alsó és felső tagozaton egyéni és csoportos képzőművészeti szakkörök Tehetséges felső tagozatos tanulóink részére minden tanévben lehetőséget biztosítunk arra, hogy kipróbálják tehetségüket és részt vehessenek az Oktatási Hivatal által meghirdetésre kerülő Koncz Dezső tanulmányi versenyen. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2 A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről pontja évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

78 Célja: A tanulók szociális szükségleteinek adekvát kielégítése. A felmerülő probléma kezelése, megszüntetése, a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése. A kialakult veszélyeztetettség súlyosbodásának prevenciója. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Segítségnyújtás, tanácsadás A gyermekvédelmi tevékenység koordinálása Együttműködési kötelezettség (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel) Jelzési kötelezettség Közreműködés a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében A gyermek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének, problémáinak felismerése Dokumentációs feladatok az esetek, intézkedések nyomon követése, visszacsatolása céljából Hivatalos levelezés A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, azzal hogy: az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, pedagógusokat és a szülőket lehetőségeikről a pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetések alapján megismeri a veszélyeztetett tanulókat, a veszélyeztető okok feltárásában együttműködik a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, lehetőségeket kutat fel gyermekbántalmazás vélelme esetén, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesíti és együttműködik a gyermekvédelmi rendszer szerveivel

79 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Irányadó iskolánk érvényben lévő Házirendjének ide vonatkozó pontja. 4 Tanulóink az iskolai élet minden területére kiterjedő véleményalkotási joggal élhetnek. Ilyen esetekben közvetlenül fordulhatnak az intézményegység vezetőjéhez, osztályfőnökükhöz, szaktanáraikhoz. Felső tagozatos tanulóink havonta egy alkalommal tagozati gyűlésen vesznek részt ahol a rájuk vonatkozó kérdésekben elmondhatják véleményüket és támogatott formában döntést hozhatnak. A tanulókat érintő tanórán kívüli programokat havonta képes eseménynaptárban jelenítjük meg, hogy az események számukra is előrevetíthetők legyenek. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartásunkra a nyitottság, kölcsönösség jellemző. Éves munkatervünkben meghatározott időpontokban biztosítjuk a következő kapcsolattartási formákat: Szülői értekezletek (évente 4 alkalommal, az éves munkatervben meghatározottak szerint) Fogadó órák (éves munkatervben és tájékoztató füzetekben meghirdetett időpontokban) Nyílt hét (a munkatervben meghatározott időpontban lehetőséget nyújtunk a szülők részére a pedagógiai munkába való betekintésre) Írásbeli tájékoztatás (minden tanuló részére Tájékoztató füzet biztosítása, amelyben az osztályfőnök, napközit ellátó pedagógus jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket, programokat, tudnivalókat) 4 Pécsi Éltes EGYMI - Házirend

80 Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a különböző programokon való részvételi lehetőségekről.) Kapcsolattartás a tanulókkal Iskolánk specialitása miatt diákönkormányzat nem működik intézményegységünkben. Tanulóink a Pedagógiai program 7-es pontjában meghatározottak szerint vehetnek részt a döntési folyamatokban. Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények, programok, szakmai együttműködések okán: Speciális Autista Csoporttal Gyógypedagógiai Óvodával Fejlesztő nevelő oktatással Szakiskolával Tanulásban akadályozottak iskolájával Kollégiummal Utazó Gyógypedagógusi Hálózattal

81 Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel Tanulóink beiskolázása, áthelyezése és felülvizsgálata során folyamatos kapcsolatot tartunk a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsággal. Tájékoztatást nyújtunk intézményünkről, szakmai együttműködési lehetőségeket kínálunk Pécs Járás óvodái számára. A régió hasonló típusú iskoláival közös rendezvényeken, versenyeken veszünk részt. Tanulmányok alatti vizsgaszabályzat A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének a rendelkezik. Egy tanévben a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát, illetve az adott tantárgyból a tanórák 30%-át. Aki ennél többet mulaszt, nem minősíthető. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ellenkező esetben az évfolyamot ismételni köteles. A nevelőtestület csak abban az esetben tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 250 óránál (félévkor 125 óránál) többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján ezt engedélyezi. Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. 5 Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről tanulóink esetében a tanuló szülője, gondviselője írásban kap tájékoztatást. A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a személyeket az intézményegység vezetője jelöli ki. 5 Pécsi Éltes EGYMI Házirend

82 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei az Értelmileg akadályozottak iskola tagozatán: évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, A felvételi eljárás különös szabályai Tanulóink felvétele, átvétele kizárólag a megyei és országos Szakértői Bizottságok javaslata után alapján történik. Elutasításra kerül az a tanuló, aki nem rendelkezik iskolánkat kijelölő Javaslat intézményváltoztatáshoz c. nyomtatvánnyal a Szakértői Bizottság részéről. Az átvételre, felvételre kerülő tanulók osztályba sorolását az Javaslat intézményváltoztatáshoz c. nyomtatvány alapján végezzük. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó jogszabályok szerint az iskolában, a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

83 Speciális Autista csoport Nevelési program Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) 2016

84 Bemutatkozás Speciális csoportunk kialakítása hiányt pótol a fogyatékossággal élők ellátását biztosító hazai intézményrendszer szolgáltatási körében azzal, hogy szakmai munkájában alkalmazkodik az autizmussal élő tanulók sérüléséből eredő ellátási igényeihez. Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió Az autizmussal élő tanulókat a speciális iskolai csoport a Hajnóczy utcai épületünkben fogadja. A csoportba soroláskor figyelembe vesszük: a gyermekek életkorát az autizmus spektrum mellé társuló kognitív funkciók szintjét a viselkedésproblémákat

85 Az oktató nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmussal élő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Az autizmus spektrum zavar gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók: értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió Alapelvek Az autizmussal élő tanulók ellátása olyan speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók esetében függetlenül attól, hogy milyen értelmi képességekkel rendelkeznek. Az egyéni különbségek és szükségletek, illetve a csoportos oktatás, nevelés nehézségei miatt az autizmus spektrumzavarral élő tanulók autizmus specifikus oktatása, nevelése jellemzően egyéni felmérésre, egyéni tervezésre és egyéni fejlesztésre épül. Az oktatás, nevelés során a tanulók aktivitásait (napirendjét, ezen belül a tevékenységeket) a pedagógusok a tanuló egyéni szükségletei, képességei, aktuális fejlettségi, szocializációs szintje alapján az adott iskola típusnak megfelelően személyre szabottan határozzák meg. Ebből következik, hogy a tantárgyi tartalmak óraszámai a napirendi tevékenységekbe foglalva jelenhetnek meg. Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelése, oktatása során az általános és specifikus pedagógiai tartalmak és az egyéb fejlesztési tartalmak arányait a pedagógusok a tanuló egyéni

86 szükségletei, képességei alapján, a szülővel egyeztetve, a pedagógiai diagnosztikai mérések eredményei ismeretében határozzák meg. Céljaink A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a meglévő készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése. Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát. Feladataink A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken: Elemi pszichoszomatikus funkciók Szenzomotoros készségek Szociális-kommunikációs képességek Kognitív készségek fejlesztése: A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.

87 Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek figyelembevételével. Az eltérő fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása. A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. A nemzeti műveltség és az egyetemes kultúra közvetítése. A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség a hatékony, önálló tanulás idegen nyelvi kommunikáció Eszközök, eljárások A nevelés-oktatás egyéni és kiscsoportos formában történik. A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil,

88 valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az idő beli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen új mozzanattal. (egy új szín, forma, mozdulat, stb.) Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésekre kell bontani. A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket lehetőleg abban a kontextusban tanítjuk, melyben a gyermeknek alkalmaznia kell azokat. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk, melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szinten-tartása szükséges. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a szociális megerősítésig).

89 Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat. Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a pályaorientáció szempontjából. A fejlődési egyenetlenség csökkentése azonban elsőbbséget kap a szigetszerű képességek fokozott fejlesztésével szemben. A követelményeket az objektív körülményekből fakadó szükséges dologként kell megjeleníteni, és nem a pedagógus személyes kívánságaként. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai: A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse. A szociális megerősítés (pl. dicséret) jutalomértékének hiánya, illetve a belső motiváltság gyengesége, gyakran teljes hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. A beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas alkalmazásának sérülése. Egyenetlen képességprofil, pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek. A belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás.

90 Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. Jó mechanikus memória. Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás. Nem szociális tartalmú tantárgyi területeken viszonylag jó képességek (pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz) Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai, túlérzékenységre és/vagy fokozott ingerkeresésre utaló viselkedések (hallás, látás, fájdalom stb.), figyelemzavar, utánzási képesség zavara, inger feldolgozási, vizuomotoros, koordinációs problémák, tér-idő értelmezés gyengesége, analízis-szintézis műveleteinek problémája, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése, általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése, emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél), nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazással, a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya, szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága, énkép, én-tudat fejlődésének zavara, a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén, képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya,

91 gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, félelmek, fóbiák, szorongás. A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló tanulás akadályozott, ezért az autizmussal élő gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak. Fejlesztési területek A szociális készségek fejlesztése Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel az autizmus mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt. A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejlesztés metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció).

92 A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek A taníthatóságot megalapozó szociális készségek: A pedagógus segítségének elfogadása. Más személyek jelenlétének elviselése. Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása. Az utánzás tanítása. Önmagáról való tudás: Személyi adatok megtanítása. Saját külső tulajdonságok ismerete. A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének tanítása. Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni, mi az, amit egyáltalán nem tud. A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása. Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása. Saját élmények felidézése. Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés. Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása. A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása. Kapcsolatteremtés, fenntartás A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése. Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása. Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés). Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés fenntartása, befejezése stb. Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai. Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása különböző színtereken (pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban).

93 A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés szabályai. Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel. Szabadidős készségek A szabadidős készségek tanításának közös feladatai: A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása. A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása. A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása. A tárgyakon való megosztozás tanítása. A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása. A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai: A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje. Önállóan végezhető szabadidős aktivitások. Eszközök, anyagok kiválasztása. A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai: A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása. Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása. A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása A kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél

94 megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció). A fejlesztés fő területei Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használatszempontjából. A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd. Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függő. Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között? A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően a következők: A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben. Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb.

95 A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése. A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése. A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket. A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák. Kognitív készségek fejlesztése Az autizmussal élő gyermekek egy része valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képességstruktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. A következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként. Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. Jellegzetes nehézségek tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a belső forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is. A fejlesztés legfontosabb feladatai Jelentés teli információk kiemelésének elősegítése: a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire lényegkiemelés képességének elősegítése a figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol azt alkalmazni kell

96 a megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes élethelyzetben elvont fogalmak, összefüggések (pl. idői, ok-okozati relációk) megértésének elősegítése A szenzomotoros készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap az Életvitel, a Gyakorlati ismeretek és a Mozgás tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban. Az alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat emeljük ki. A legfontosabb fejlesztési feladatok: A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése. A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban. A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása. Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl. verbális sztereotípiáit. Elemi pszichoszomatikus funkciók Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet. Az alvással kapcsolatos gyakori problémák: A nappal és éjszaka felcserélése. Csökkent alvásigény. A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni.

97 A szobatisztasággal kapcsolatos problémák: Jelentősen késik kialakulása. Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja. A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb. Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek: Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele. Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek. Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek, italok típusa, állaga, színe, hőfoka). Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák. Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák. A fejlesztés legfontosabb feladatai: A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése. A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása. Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. Az önismeret kialakítása. A világ megismerésére való igény megalapozása. A tanulás tanítása. A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei alapvető viselkedési szabályok megtanulása, alkalmazása csoportszokások, hagyományok, ünnepek

98 egyéni és csoportos tanulmányi munka habilitációs, rehabilitációs foglalkozások egyéni értékelési rend egyéni- és csoportos beszélgetések, játékok kézműves tevékenységek túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola iskolán kívüli programok (pl. színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.) művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei) sportfoglalkozások A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés az intézmény életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul: a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére egészségfejlesztő közösségi tevékenységre egészségfejlesztő környezet megteremtésére, megerősítésére Az egészségfejlesztés magában foglalja: a korszerű egészségnevelés a prevenció a mentálhigiéné az önsegítés feladatait, módszereit Az egészségfejlesztés során kitűzött célok egészséges életmód iránti igény kialakítása a tanulók kommunikációs, cselekvési képességeinek javítása az egészségvédelem, a mentálhigiéné kérdéseivel kapcsolatos ismeretek átadása, pontosítása a szükséges környezeti változtatások (fizikai, szociális) végrehajtása. Az egészségfejlesztés területei

99 Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, melyek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe beépülnek, és megjelennek az oktatásnevelés valamennyi területén: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, személyi higiéné az egészséges testtartás, a mindennapos testmozgás fontossága az egészség szempontjából fontos értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata a családi és más társas kapcsolatok szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a szenvedélybetegségek elkerülése, megelőzése a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése balesetek elkerülése, megelőzése, elsősegélynyújtás a tanulási környezet pozitív irányú alakítása a természethez való viszony az egészséges, biztonságos környezet jelentősége Várt eredmények Az egészségfejlesztési program megvalósításától azt várjuk, hogy tanulóink képesek legyenek: viselkedésük, életvezetésük helyes alakítására egyéni képességeiknek megfelelően az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére megfelelően kiegyensúlyozott étrendet, mozgásformát követni egészségük megőrzése érdekében társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztésére Az egészségfejlesztési program megvalósulásának színterei Az iskola működésében rejlő lehetőségek A hagyományos tanítási formák A mindennapos testedzés

100 Az iskola működésében rejlő lehetőségek : Fontosnak tartjuk az együttműködést a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a tanulók között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Állandó és hatékony kapcsolatban állunk az iskola-egészségügyi szolgálattal, melynek feladata: Rendszeres orvosi- és fogorvosi ellátás, szűrés és prevenció. A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely a szűrővizsgálatokon a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére irányul A szakrendelésre küldött tanulók leleteinek begyűjtése A gyógytestnevelésre, könnyített testnevelésre utalt tanulók nyilvántartása A tanulók elsősegélyben részesítése A védőnő rendszeres tanácsadással, felvilágosító tevékenységgel segíti munkánkat. Az autizmushoz gyakran kapcsolódó betegségek (pl. epilepszia), egészségügyi problémák és kockázatok figyelembe vétele, felismerése, a családok támogatása a megfelelő szakellátás igénybe vételében. A szülők tájékoztatására különböző előadásokat, szülői klubokat, illetve egyéni tanácsadást szervezünk. Ezek az alkalmak segíthetik ismereteik bővülését és problémáik megoldását a gyermekeiket érintő, az autizmusból, illetve az életkori sajátosságaikból fakadó témakörökben. Tanítási formák az egészségfejlesztéssel kapcsolatban A tantervünk valamennyi tantárgya alkalmas az egészségfejlesztési program céljainak megvalósítására. A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják. A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges életvezetésére és az egészséges környezet kialakítására való igényének.

101 A különböző tanítási órákon megvalósítható feladatok az egészséges életvitel kialakítása a környezet leggyakoribb, egészséget veszélyeztető tényezőinek felismerése, tudatosítása a gyalogos közlekedés, és tömegközlekedési eszközök használata szabályainak elsajátítása, gyakorlása veszélyes anyagok, készítmények helyes használatának megismerése, kezelése, káros, függőségekhez vezető szokások, életmódok kialakulásának megelőzése a helyes táplálkozási szokások kialakítása mindennapos testedzés iránti igény felkeltése személyi higiéné elsajátítása Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Tanulóink elsősegélynyújtási alapismereti gyakorlatokat az Egészségnevelési program részeként sajátíthatnak el. (sebellátás, sebkezelés, sebkezelési higiénia, általános teendők rosszullétek esetén, vészhelyzetben mentők kihívásának szabályai). Emellett projektnapok alkalmával fordítunk figyelmet az elsősegélynyújtási ismeretkere, illetve a témához kapcsolódó tantárgyi órákon. A tanítási órákon kívüli programok - Egyéb programok Az egészségfejlesztési program céljainak, feladatainak megvalósításában hangsúlyozott szerepet szánunk a testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény kialakításának, amelyre a következő lehetőséget biztosítjuk iskolánkban: kirándulások erdei iskola nyári tábor Egyéb programok Szelektív hulladékgyűjtés

102 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi élet szereplői: tanulók pedagógusok szülők Az intézmény feladatai: meghatározni az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli programjait annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek kollégáikkal a team munkára, a szülőkkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, rendelkezzenek kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni megteremteni a szakmai teameken keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségét megteremteni a pedagógusok és a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos partneri együttműködés lehetőségeit kialakítani a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat Annak érdekében, hogy a szülők (gondviselők): mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében Az intézmény feladata: a partnerközpontú együttműködés kiépítése a szülőkkel, a neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával

103 igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek, értekezletek alkalmával a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét és igényeit a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének és autizmusból fakadó együttműködési nehézségeinek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral és a fejlődéssel változó közösségi magatartáshoz A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A gyógypedagógus feladatai Gyógypedagógusként felelős a rábízott gyermekek biztonságáért, speciális fejlesztéséért. Jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény 62. -a tartalmazza, valamint kötelezőek rá nézve a Köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei. A fejlesztéshez maga választhatja meg a taneszközöket és módszereket, összhangban az intézmény által kialakított szakmai és pedagógiai koncepcióval. A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy ismerje és kövesse a szakirodalmat, folyamatosan képezze magát. Az egyéni és csoportos foglalkozásokra rendszeresen felkészül, szükség esetén megtervezi és elkészíti a taneszközöket. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek, tanulók képességeiknek megfelelő ütemben megszerezzék a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott készségeket és ismereteket.

104 Ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos intézményi adminisztrációs munkát: elkészíti a napi tervhez kapcsolódó írásos értékeléseket, a viselkedésproblémákról szükség esetén jegyzőkönyvet vezet, vezeti a haladási naplót. A tanulók munkájának felmérése, ellenőrzése, értékelése alkalmával tervezetten használja a mérés-értékelés különböző-diagnosztikus, formatív és informatív fajtáit. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztatja őket gyermekük fejlődéséről, az iskolában használatos módszerekről, a taneszközökről, illetve információt kér a családoktól a gyermek fejlődését érintően. Szükség szerint ellátja a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ápolási feladatokat. Részt vesz a csoport/osztály számára szervezett valamennyi külső programon (pl. kirándulás). Részt vesz az intézmény által szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában. Munkája eredményesebb ellátása érdekében ismernie kell az intézmény alapvető dokumentumait, hospitálásokkal tájékozódik a többi csoport munkájáról. Annak érdekében, hogy munkáját magas színvonalon lássa el, részt vesz az értekezleteken, továbbképzéseken. Felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében. Aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti. Külön beosztás alapján részt vesz a tanulók óraközti szünetekben történő felügyeletében. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, iskolapszichológussal és szükség szerint más szakemberekkel. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató- nevelő munkát.

105 Kapcsolatot tart tanítványai szüleivel. Tájékoztatja a szülőket a tanulók fejlődéséről, a nevelés eredményeiről. Az adott tanév rendjében meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadó órát tart. Ismeri és kezeli a tanulói dokumentumokat (szakértői vélemény, korábbi pedagógiai vélemények, fejlesztési tervek). Egyéni fejlesztési tervet készít. Figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes életeseményeit, szükség esetén intézkedést kezdeményez. Törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására. Szervezi és vezeti az osztályprogramokat. Határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs, dokumentációs tevékenységet. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Célja: Adott célcsoport életminősége és hangulatjavítása Terápiás jelleggel meghatározott képességek fejlesztése Oktatási szempontból: tanórai keretek között zajló, tanulást segítő motiváló foglalkozások Kiemelt fejlesztési területei: Mozgásfejlesztés (beleértve nagy- ill. finommozgások fejlesztése) Téri tájékozódás, testtudat, térérzékelés fejlesztése Beszéd - kommunikáció fejlesztése Figyelem, koncentráció fejlesztése Emlékezet, memória fejlesztése Szociális képességek fejlesztése: Magatartás és viselkedésproblémák (beilleszkedés, szorongás, hiperaktivitás stb.) enyhítése. A foglalkozások feltételei

106 Az állatasszisztált foglalkozások szigorúan a Magyar Terápiás Segítőkutya Szövetsége (MATESZE) szabályainak megfelelően vizsgáztatott kutya bevonásával történnek. Az állatasszisztált foglalkozásokon résztvevő gyermekek oktatófilm, ill. segédanyagok kiegészítésével felkészülésben részesülnek, ami a megfelelő viselkedést mutatja be idegen kutya közeledésekor, továbbá ismerteti a felelős állattartási ismereteket. A kutyaterápia felmerülő költségeit az iskola alapítványa biztosítja. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Tanulóink spontán interakciókat társaikkal és tanáraikkal rendkívül ritkán kezdeményeznek, ezért a gyermekek véleményét, igényét személyre szabott felmérések útján ismerjük meg és vesszük figyelembe. A sérülés jellege miatt diákönkormányzat az intézményben nem működik. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Kapcsolattartás a szülőkkel Szülői értekezletek az éves munkatervben meghatározottak szerint. Fogadó órák a szülő vagy a pedagógus kezdeményezésére, egyeztetett időpontban. Nyílt napok a munkatervben meghatározott időpontban. Írásbeli tájékoztatás minden tanuló részére Üzenő füzet biztosítása, amelyben az osztályfőnök jelzi a szülők felé az aktuális eseményeket, programokat, tudnivalókat. Iskolai rendezvényekre, ünnepekre a szülők meghívása. Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. Szülői Munkaközösség (a szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, a választmány tagjai évente választják meg tisztségviselőiket. Feladatuk, hogy véleményezzék az iskola programját, házirendjét, részt vállalnak az iskola egész életét érintő események szervezésében, lebonyolításában. A Szülői Munkaközösség tagja lehet minden tagozatunkon tanuló gyermekek szülei, akik a tanév első szülői értekezletén meghirdetésre kerülő

107 tájékoztatón ezt a feladatot vállalják. Vállalásukkal részt vesznek a Szülői Munkaközösség tanácskozásain, az ott elhangzottakról tájékoztatják szülőtársaikat, információt adnak a különböző programokon való részvételi lehetőségekről. Kapcsolattartás az intézményben működő tagozatokkal Folyamatos kapcsolatot ápolunk az intézményben működő tagozatokkal a közös rendezvények, programok, szakmai együttműködések okán: Értelmileg akadályozottak iskolájával Gyógypedagógiai Óvodával Fejlesztő nevelő oktatással Készségfejlesztő Speciális Szakiskolával Tanulásban akadályozottak iskolájával Utazó Gyógypedagógiai Hálózattal A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban a következő tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga pótló vizsga javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben szereplő szabályok szerint kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve engedély alapján egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget

108 ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Az osztályozó vizsga anyaga megegyezik az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményeivel, félév esetén, annak részarányos teljesítésével. A speciális autista csoportban ellátott magántanulók esetében a fejlődés folyamatos követése az egyénre szabott pszichoedukációs felmérésekkel és az egyén számára kialakított tantárgyi feladatsorokkal történik. A gyermek/tanuló írásos/rajzos munkáit, strukturált feladatait a gyermek dokumentációjában megőrizzük, illetve szükség esetén teljesítményéről/viselkedéséről videó felvétel készül a szülők engedélyével. A helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési és tantárgyi célok teljesüléséről félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés készül. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról, neki fel nem róható okból: elkésik távol marad a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló: a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból-elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghirdetett időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Az osztályozó vizsga tantárgyai Alsó tagozat

109 évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret Felső tagozat 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, hon- és népismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz, német nyelv 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret biológia, egészségtan, természetismeret fizika, kémia, történelem, földrajz, német nyelv Értelmileg akadályozottak iskolája: évfolyam: Kommunikáció, Számolás-mérés évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció évfolyam: Olvasás-írás, Számolás-mérés, Kommunikáció, Társadalmi ismeretek Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről tanulóink esetében a tanuló szülője, gondviselője írásban kap tájékoztatást. A vizsgabizottság 3 főből áll (elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár), a személyeket az intézményegység vezetője jelöli ki.

110 Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Intézményünk bemenet-szabályozott, így a beiskolázás a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága szakértői javaslata alapján történik. A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése a tanév közben beiratkozottak kivételével a tanév első tanítási napján kezdődik. A tanulók más, azonos típusú iskolából történő átvételéről, szülői kérelem alapján az iskola igazgatója dönt. A beiratkozáshoz szükséges a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága szakértői javaslata az intézményváltoztatásról. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható, annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a Szakértői Bizottság szakértői javaslata alapján az iskola igazgatója határoz Iskolába lépés feltételei A tanköteles korú gyermek rendelkezzen a szakértői bizottság által kiállított szakértői javaslata. Iskolai beiratkozáshoz be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TAJ számát és az érvényes szakértői javaslatot. Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság javaslatában meghatározott időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, az intézményvezető értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt.

111 Átvétel feltételei Eltérő iskolatípusból csak a megfelelő szakértői vélemény alapján. Azonos iskolatípusból szülői kérésre, a szükséges dokumentumok bemutatásával (bizonyítvány, anyakönyvi kivonat, szakvélemény és a javaslat az intézményváltoztatáshoz, egészségügyi törzslap) Felvétel, átvétel elutasításának eljárási rendje Megfelelő szakértői vélemény hiányában a tanuló felvételi kérelme elutasítható. Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.

112 Szakiskola Nevelési program Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani tanulóink számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk. Hansen (1994) 2016