A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.8 /12 /2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Saubermacher-Pannónia Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 56., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Zala Megyei Kórház (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) A Zala Megyei Kórházban keletkezett veszélyes hulladék gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása és gyűjtőedények biztosítása 48 hónapon keresztül tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben elutasítja, ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Jelen határozatnak az érdemi vizsgálat nélkül elutasító rendelkezései ellen külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül, míg a határozat érdemi rendelkezései körében a határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. Mind a jogorvoslati kérelmet, mind a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a kérelmező írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, valamint az ajánlatkérő írásbeli észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben megjelölt szolgáltatás tárgyában, melyre vonatkozó

2 2 hirdetményét október 6-án adta fel és amely felhívás október 8-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010/S számon. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a részajánlat, valamint a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1. pontja szerint a teljes mennyiség: Várható éves mennyiségek: fertőzésveszélyes egészségügyi veszélyes hulladék kg/év; vegyi összetétele miatt veszélyes hulladék kg/év. A megadott mennyiségtől ajánlatkérő + 20 %-kal eltérhet. A felhívás II.3. pontja szerint a szerződés teljesítésének ideje 48 hónap, január 1-től december 31-ig. A felhívás III.2.3. pontja a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében többek között az alábbiakat írta elő: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevőnek és 10 % feletti alvállalkozónak csatolni kell: m.5.) megadott mennyiségű és összetételű veszélyes hulladék megsemmisítéséhez szükséges ártalmatlanító berendezés bemutatását, vagy veszélyes hulladék megsemmisítő céggel kötött szerződést. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) (adott esetben): m.5.1.) ha nem rendelkezik legalább 2 db a megadott mennyiségű és összetételű veszélyes hulladék megsemmisítéséhez szükséges ártalmatlanító berendezéssel, (saját ártalmatlanító igazolása, illetve külső céggel kötött érvényes szerződés veszélyes hulladék megsemmisítésről). A felhívás IV.2.1. pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint: Szempont Súlyszám Ajánlati ár (nettó Ft / első 12 hónap) 20 Ártartás ideje (12. hónapot meghaladó hónapok száma) 2 Fizetési határidő (nap) 0,5 A felhívás IV.3.3., 3.4., valamint 3.8. pontja szerint a dokumentáció beszerzésének, az ajánlattételnek, valamint az ajánlatok felbontásának határideje november 23., 11 óra. A felhívás VI.3. pontja további információk alatt többek között az alábbiakat írta elő:

3 3 1.) Ajánlatkérő hiánypótlást teljes körben biztosít a Kbt a szerint. 2.) Eredményhirdetés időpontja: december 7., óra 3.) Szerződéskötés tervezett időpontja: december ) Az ajánlattétel feltétele a dokumentáció megvásárlása. A dokumentáció másra át nem ruházható. 10.) Ajánlattevő csatolja be az egészségügyi intézményben keletkező veszélyes hulladék szállítására, kezelésére vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyének másolatát. 11.) Ajánlattevő csatolja be az általa megajánlott gyűjtőeszközök ORKI, OTH által kiadott engedélyének, továbbá az ADR engedélyének másolatát. 13.) A veszélyes hulladék elszállításának menetét ajánlattevőknek ajánlatukban ismertetniük kell. Ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez ajánlattételi dokumentációt is készített. A dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlati kiírást és a mellékleteket. A dokumentáció 9. oldal 4.7. pontja érvényes engedély cím alatt az alábbiakat írta elő: Ajánlattevőnek csatolni kell az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladék szállítására, kezelésére vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélyének másolati példányát. A dokumentáció II/6. számú melléklete a Kbt. 71. (1) bekezdés szerinti nyilatkozatminta volt, amelyet nemleges esetben is kértek kitölteni. A dokumentációt október 21-én a Zöld Zóna Kft., november 8-án a kérelmező vásárolta meg. Ajánlatkérő november 17-én az ajánlattevői kérdésekre kiegészítő tájékoztatást adott. A 3. kérdés arra vonatkozott, hogy a külső telephelyen (Pózván) mérik-e a veszélyes hulladék mennyiségét? Válasz: igen, mérlegen történik a mérlegelés. Az 5. kérdés az volt, hogy a vegyi hulladék gyűjtése, szállítása hogyan történik? Válasz: a gyűjtés és tárolás a keletkezés helyén történik. Az elszállítás eü. fertőző hulladékkal valósul meg. A november 23-án készült bontási jegyzőkönyv szerint a Zöld Zóna Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot az alábbiak szerint: Zöld Zóna Kft.: Ajánlati ár (nettó/ft első 12 hónap, szolgáltatási díj + gyűjtőeszközök ára): Ft Ártartás ideje (12. hónapot meghaladó hónapok száma): 36 Fizetési határidő (nap): 35

4 4 Kérelmező: Ajánlati ár (nettó/ft első 12 hónap, szolgáltatási díj + gyűjtőeszközök ára): Ft Ártartás ideje (12. hónapot meghaladó hónapok száma): 6 Fizetési határidő (nap): 30 A bontási jegyzőkönyv jelenléti íve szerint az eseményen mindkét ajánlattevő képviselője jelen volt. A Zöld Zóna Kft. ajánlatának 9. oldalán nyilatkozott arról, hogy a Kbt. 71. (1) bekezdés a) pontja szerinti alvállalkozót igénybe vesz, a Kbt. 71. (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti alvállalkozót, illetőleg erőforrás szervezetet nem vesz igénybe. Az ajánlat 53. oldalán nyilatkozott arról, hogy társaságuk rendelkezik ártalmatlanító berendezéssel, az erre vonatkozó engedélyt csatolták a pályázatukhoz. Az ajánlat oldalán található egy Hulladékártalmatlanítási szerződés, amelyet május 10-én kötött meg a Zöld Zóna Kft., mint megrendelő és a BUBIV Palota Bútorgyár Kft., mint vállalkozó. A szerződés tárgya az 1. számú mellékletben meghatározott egészségügyi veszélyes hulladékok fertőtlenítő eljárással történő ártalmatlanításának elvégzése. Az ajánlat 57. oldalán található a BUBIV Palota Bútorgyár Kft. nyilatkozata, mely szerint a Zöld Zóna Kft. és társaságuk között májusa óta élő és folyamatos hulladékártalmatlanítási szerződéses kapcsolat van egészségügyi veszélyes hulladék ártalmatlanításra. E szerződésre hivatkozva a Zöld Zóna Kft-nél üzemzavar vagy egyéb okból történő állás esetén az ajánlatkérő egészségügyi hulladékát befogadják ártalmatlanításra. Tevékenységüket a KTVF: /2007. számú engedély alapján végzik. Ajánlatkérő november 26-án felvilágosítást kért a Zöld Zóna Kft-től a számlavezető pénzintézetekről szóló nyilatkozatával kapcsolatban. Ajánlatkérő kérelmezőtől 7 pontban kért hiánypótlást, valamint felvilágosítást. Ajánlatkérő a kérelmező alvállalkozójával kapcsolatban 4 pontban kért hiánypótlást, közölve azt, hogy a fentiek pótlása feltétele az ajánlat érvényességének. A december 7-én megtartott eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyv szerint a nyertes ajánlattevő a Zöld Zóna Kft. Az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint az eseményen a kérelmező képviselője jelen volt. Az összegezés 7. pontja szerint kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a hiánypótlásban kért dokumentumokat határidőre nem küldte meg teljes körűen, ezért ajánlata egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

5 5 Az összegezés 13. a. pontja szerint a szerződéskötési tilalmi időszak (Kbt. 99. (2) bekezdés) kezdőnapja: december 7., a b. pont szerint a szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napja: december 17. Kérelmező december 14-én 14 óra 18 perckor iratbetekintési lehetőséget kért ajánlatkérőtől, az általuk javasolt január órai időpontban. Kérték, hogy amennyiben ez nem megfelelő, javasoljanak másik januári időpontot. Kérelmező december 15-ei keltezéssel, de december 16- ai postára adással újból kért iratbetekintési időpontot, hivatkozva a telefonon történt egyeztetésre, amely alapján az elsőként kijelölt időpont: december 20-a (hétfő) 9 óra, másodsorban ajánlott időpont: december 21. (kedd) 10 óra. Kérte, hogy lehetőség szerint a hétfői időpontban biztosítsanak számukra iratbetekintést. Ajánlatkérő kérdésére kérelmező december 17-én a Kbt (1) és (2) bekezdésére hivatkozva jelölte meg iratbetekintési jogosultságát. Ajánlatkérő december 17-én közölte kérelmezővel, hogy december 21-én, kedden biztosítja az iratbetekintést. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést az előre meghatározott december 20-ai időpontban megkötötte. Az iratbetekintésre december 21-én sor került. Kérelmező december 22-ei keltezésű, azonban december 23-án postára adott levelében kezdeményezte ajánlatkérőnél az esetlegesen megkötött szerződéskötéstől való elállást a Kbt. 96. (4) bekezdése alapján, mivel álláspontjuk szerint az eljárás során a Kbt. 1. (5) bekezdésére tekintettel törvénysértés történt, mert az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére. A felhívás műszaki alkalmasság m.5. pontjára hivatkozva előadta, hogy csak akkor alkalmas az ajánlattevő műszakilag, amennyiben a BUBIV szerződés megfelelő, hiszen a Zöld Zóna Kft. ártalmatlanításra vonatkozó engedélye csak sterilizásra vonatkozik, égetésre nem. Álláspontja szerint az alvállalkozó jogosulatlan az ártalmatlanításra. Az sem állapítható meg, hogy 10 % alatti vagy feletti alvállalkozónak tekinthető-e és mint veszélyes hulladékok ártalmatlanítására jogosult szervezet nem szerepel a Felügyelőség honlapján. Az is jogsértő, hogy nyertes ajánlattevő csak alvállalkozóval tudta igazolni alkalmasságát, de nyilatkozatokat, igazolásokat az alvállalkozótól nem nyújtottak be.

6 6 Az ajánlatkérő december 27-én közölte a kérelmezővel, hogy a már megkötött szerződéstől elállni nem áll módjában, mivel az eljárás eredményének kihirdetése nem volt törvénysértő. A kérelmező január 4-én személyesen nyújtotta be a január 3-ai keltezésű jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. A kérelmező a január 24-én megtartott tárgyaláson pontosította kérelmét az alábbiak szerint: Kérelmező a jogsértő eseményekről való tudomásszerzésének időpontját a jogorvoslati kérelmében december 21-ében jelölte meg. A tárgyaláson előadta, hogy az eredményhirdetésen jelen voltak, ott nem kértek lehetőséget a nyertes ajánlatának megtekintésére. Először december 15-én kértek iratbetekintési időpontot december 20-a, hétfő 9 órára, illetve december 21-én 10 órára. Álláspontjuk szerint a jogorvoslati kérelem a Kbt (2) bekezdésére tekintettel nem késett el, mivel a jogsértés tudomására jutásától kezdődően kell 15 napot számítani és így január 4-én a 15 nap nem telt el. A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem vizsgálta megfelelő gondossággal a nyertes által beterjesztett alkalmasságot igazoló iratokat. Hivatkozva a felhívás: III.2.3. pontja m.5.) pontjában foglaltakra tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (5) bekezdését, ugyanis az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére. Kérelmező szerint a hulladékok ártalmatlanítása két feladatot takar, sterilizálást és égetést. A nyertes ajánlattevő rendelkezik sterilizáló berendezéssel. A veszélyes hulladékok égetésére becsatolt egy május 10-én a BUBIV Palota Bútorgyár Kft-vel megkötött szerződést. Ezen égetést végző partnernek a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott /2005. számú engedélyszáma az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában nem szerepel, tehát engedéllyel nem rendelkezik, ezért nem ismert az égetésre kötelezett veszélyes hulladékok sorsa, útvonala, s ezzel megsértette a Kbt. 1. (5) bekezdés szerinti alapelvet. Ajánlatkérő a felhívásában ártalmatlanításra is kért ajánlatot, amely a Zöld Zóna Kft. tulajdonában levő eszközzel, a becsatolt, az ajánlat 47. oldalán található engedély szerint csak részben végezhető el, ugyanis engedélye (KTVF: /2009) csak sterilizálásra vonatkozik (EWC , EWC *, EWC ), és a megsemmisítés másik elemére, az égetésre nem, így a Zöld Zóna Kft. csak alvállalkozóval képes a felhívás szerinti tevékenység elvégzésére. Az engedélyben három egészségügyi intézményben keletkező hulladékok sterilizálással történő ártalmatlanítására van engedélye a Zöld Zóna Kft-nek, míg ajánlatában "Egyéb, vegyi összetétele miatt veszélyes és egyéb veszélyes

7 7 hulladékok" megsemmisítésére is adott ajánlatot, melyre engedélye nem vonatkozik, és nem is jelölt meg ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező alvállalkozót/erőforrást nyújtó szervezet. A kérelmező álláspontja szerint a BUBIV Palota Bútorgyár Kft. alvállalkozónak minősül, ezért csatolnia kellett volna az alkalmassági igazolásokat, nyilatkozatokat a részéről is. Az ajánlatkérő pedig az ajánlati kiírásban megfogalmazott alkalmassági feltételek meglétét tévesen állapította meg, mivel a nyertes ajánlattevő önállóan nem képes a felhívás szerint tevékenység elvégzésére, elfogadta nyilatkozatát az alvállalkozók hiányáról, és nem kérte az alvállalkozók alkalmasságának az igazolását, és ezzel megsértette a Kbt. 69. (6) és (8) bekezdéseit. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett az ajánlata 9. oldalán, mert nyilatkozata szerint nincs 10 % feletti, sem 10 % alatti alvállalkozója. A kérelmező december 21-én kapott lehetőséget az ajánlatkérőtől az iratbetekintésre. Az iratok tanulmányozása után felhívta az ajánlatkérő figyelmét a fentiekben is leírt törvénysértésekre és december 22-én levélben felhívta, hogy a megkötött szerződéstől álljon el. Válaszlevelében az ajánlatkérő a szerződéstől történő elállást megtagadta. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 96. (4) bekezdését. Kérelmező a január 24-én megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az eljárást lezáró szerződést. Ajánlatkérő január 12-én küldte meg írásbeli észrevételét, melyben a Kbt (7) bekezdésében foglaltakra hivatkozva előadta, hogy a kérelem az elkésettségre tekintettel nem vizsgálható, ezért a kérelmet a Kbt a alapján végzéssel el kell utasítani. E körben előadta, hogy a kérelmező ajánlatkérőtől a december 14-én elektronikus levélben iratbetekintést kért, az általa javasolt időpont január óra volt. A kérelmező december 16-án ismételten elektronikus levelet küldött, melyben az iratbetkintésre december 20-i vagy december 21-i időpontot jelölt meg. Ajánlatkérő december 17-én kérte a kérelmező iratbetekintési jogosultságának igazolását. Kérelmező a Kbt (1)-(2) bekezdéseire hivatkozott. A hivatkozás alapján ajánlatkérőnek nem volt kötelessége biztosítani az iratbetekintést, ugyanis jogorvoslati eljárás iratbetekintési időpontjában nem volt folyamatban, ennek ellenére biztosított iratbetekintési lehetőséget december 21-én. A megadott napon a kérelmező az ajánlatot megtekintette és a 9., , , 58. oldalról fénymásolatot kapott.

8 8 Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelemből megállapítható, hogy a tudomásra jutás december 21-én megtörtént. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő december 31-én lejárt. Erre tekintettel kérte a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Ajánlatkérő azt is bejelentette, hogy a jogorvoslati eljárás során tartandó tárgyaláson nem tud részt venni. Az egyéb érdekelt Zöld Zóna Kft., nyertes ajánlattevő január 10-én tett írásbeli észrevételt, melyben hivatkozott a Kbt (3)-(4) bekezdésében foglaltakra és kérte a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítását. Hivatkozott a Kbt (2) bekezdésére, amelyre figyelemmel a jogorvoslatra nyitva álló határidő december 31-én lejárt, így az elkésett. A nyertes ajánlattevő álláspontja szerint, mivel a szerződés december 20- án megkötésre került, így a Kbt a alapján a jogvita a bíróság hatáskörébe tartozik, vagyis a Döntőbizottságnak erre hatásköre nincs. A kérelmező a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt sem indíthat pert, mert a Kbt. 306/A. (2) bekezdésének és a Kbt feltételei nem állnak fenn. A szerződéskötéstől való elállás lehetőség csupán és nem kötelezettsége ajánlatkérőnek. Ezen kívül, mint azt kérelmező is észlelhette sem az ajánlati dokumentumok nem voltak törvénysértőek, sem az összegezés, ezért a törvény által biztosított elállási lehetőség feltételei sem álltak fenn. A nyertes ajánlattevő előadta, hogy a Kbt. 97. a) pontja alapján csak érvényes ajánlatot tevők kérhetnek tájékoztatást a nyertes ajánlatról. A hivatkozott Kbt (1)-(2) bekezdésében foglaltak pedig nem állnak fenn. A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében előadta, hogy alvállalkozók tekintetében hiánypótlási felszólítást nem kapott. Igazolta a kiírás szerinti 2 db ártalmatlanító berendezés meglétét és így műszaki alkalmasság igazolásra került. Hivatkozott arra, hogy az ajánlat 9. oldalán a kérelmező állításával ellentétben megjelölte, hogy 10 % alatti alvállalkozót vesz igénybe a vegyi összetételük miatt veszélyes hulladékok ártalmatlanításához. Ismertette, hogy a BUBIV Palota Bútorgyár Kft. rendelkezik a hulladékártalmatlanításhoz szükséges érvényes engedéllyel, melynek száma: KTVF /2007. A kérelmező által hivatkozott BUBIV Palota Bútorgyár Kft-vel kötött hulladékártalmatlanítási szerződésben a szerződéskötés idejében érvényes korábbi engedély száma szerepel. A szerződéses árra vonatkozó kötelezettség nincs a Kbt. szerint megkövetelve. Előadta, hogy az ártalmatlanítás történhet technológiai minősítéssel és hatósági engedéllyel rendelkező sterilizálásos eljárással, mely egyenrangú az égetéses eljárással. A nyertes ajánlattevő a tárgyalást követően január 28-án írásbeli észrevételt tett, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kérelmező ajánlatuk

9 9 58. oldalát másolatban megkapta és ezen oldal díjtáblázatának 2. sorában szerepel A vegyi összetétele miatt veszélyes, és egyéb veszélyes hulladék (szállítási díj + ártalmatlanítási díj) sor, melyből kiolvasható, hogy az egységár 250 Ft/kg. Ebből a kérelmező által is könnyen kiszámítható lett volna, hogy ennek a 2. sornak a nettó ára a szolgáltatás összes költségének 2 %-a körül van. Ha az is figyelembevételre kerül, hogy ez az összeg a szállítást és az ártalmatlanítást együtt tartalmazza, melyből a szállítást társaságuk végzi, az alvállalkozói arány már csak 1 % körül mozog és így fel sem merülhet a 10 % felettiség az alvállalkozójuk tekintetében. A Döntőbizottság az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt nyertes ajánlattevő eljárásjogi kifogására is tekintettel először a jogorvoslati kérelmi elemek jogvesztő határidőn belüli benyújtása kérdésében döntött az alábbiak szerint: A jogorvoslati kérelemben a kérelmező a Kbt. 1. (5) bekezdésére tekintettel kifogásolta a nyertes ajánlattevő, illetve alvállalkozója alkalmasságát, kétségbe vonta az alvállalkozó égetésre vonatkozó engedéllyel való rendelkezését, valamint a 10 % alatti alvállalkozói minőségét és erre tekintettel az alkalmassági igazolások be nem csatolását. A kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett, mert ajánlata 9. oldalán azt nyilatkozta, hogy nincs 10 % feletti, sem 10 % alatti alvállalkozója. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti jogorvoslati elemek mindegyike a nyertes ajánlata érvényességének megállapítása ellen irányulnak. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat érvényességéről végső soron a december 7-én megtartott eredményhirdetésen döntött azzal, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek és egyben nyertesnek hirdetette ki. Ezen az eseményen a kérelmező képviselője jelen volt, tehát ekkor már tudomást szerzett ajánlatkérő ezen döntéséről. A kérelmező többszöri egyeztetés után a december 21-én megtartott iratbetekintésen tekintette, ismerte meg a nyertes ajánlatot. Kérelmező ezt követően január 4-én személyesen nyújtotta be a fenti kérelmi elemeket is tartalmazó jogorvoslati kérelmét. Az ajánlatkérő október 6-án adta fel ajánlati felhívását az Európai Unió Hivatalos Lapjában, így jelen jogorvoslati eljárásra az ebben az időpontban hatályos Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt (2) bekezdése szerint a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A

10 10 jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A vizsgálandó kérelmi elemek a közbeszerzési eljárást lezáró döntés ellen irányultak, a fenti rendelkezés alapján a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 10 napon belül nyújtható be. A Kbt (4) bekezdés b) pontjának speciális rendelkezése alapján a Kbt (2) bekezdése szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlatba betekintett az ajánlatkérőnél, vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Jelen esetben, mivel a kérelmező előzetes vitarendezést nem kezdeményezett, a fenti rendelkezés alapján kérelmező tudomásra jutásának napja december 21-ében állapítható meg, mivel kérelmező ekkor tekintette meg ajánlatkérőnél a nyertes ajánlatát, amellyel kapcsolatban nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. A fentiekben már megállapításra került, hogy az eljárást lezáró döntés kifogásolása esetében a kérelmező tudomására jutásától számított 10 napon belül nyújtható be a jogorvoslati kérelem. Ez az időpont pedig a december 21-ei iratbetekintéstől számított 10. nap, azaz december 31-e. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét ezen időpontot követően január 4-én személyesen nyújtotta be a Döntőbizottságnál, tehát a rendelkezésre álló határidőt követő 4. napon. Ezen határidő mulasztás a Kbt (7) bekezdésében foglalt kógens előírás szerint jogvesztéssel jár. A Kbt (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 5 napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást, akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt (3) bekezdés c) pontja, illetve a 325. (4) bekezdése alapján az elkésett jogorvoslati elemeket érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

11 11 A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 96. (4) bekezdését azzal, hogy a december 20-án megkötött szerződéstől - a kérelmező december 22-i felszólítása ellenére - sem állt el. A Kbt. 96. (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. Ajánlatkérő kérelmező felszólítására december 27-én válaszolt és közölte, hogy a már megkötött szerződéstől nem áll el, mivel az eljárás eredményének kihirdetése nem volt törvénysértő. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 96. (4) bekezdésének előírásai lehetőséget és nem kötelezést tartalmaznak a szerződéstől való elállásra abban az esetben, ha ajánlatkérő az eredményhirdetést követően saját maga észleli, hogy a kihirdetett eredmény törvénysértő és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Jelen esetben ez a törvényi tényállás nem állt fenn, ajánlatkérő az eljárás nyertesére vonatkozó döntését jogszerűnek tartotta, vele a szerződést megkötötte, jogszerűnek tartott magatartására tekintettel a szerződéskötéstől nem kellett elállnia. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy ajánlatkérő megsértette volna a Kbt. 96. (4) bekezdését, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság okán elutasította. A kérelmező a január 24-én megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal az indítványával, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az eljárást lezáró szerződést. A kérelmező ezen indítványához ténybeli és jogi indokolást, hivatkozást nem fűzött. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem ezen része nem megalapozott és egyébként a Döntőbizottságnak nem áll módjában az, hogy határozatában egy szerződés semmiségét kimondja. A Kbt (2) bekezdés d) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket.

12 12 A Kbt (3) bekezdése szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg az alábbi döntéseket hozhatja meg: a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti; b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; d) az ajánlattevőt hat hónaptól három évig terjedő időszakra eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; e) bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. fenti kógens rendelkezései szerint még jogsértés megállapítása esetében sincs a Döntőbizottságnak jogi lehetősége egy közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megsemmisítésére. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét is elutasította. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmi elemeket elutasította, ezt meghaladóan a Kbt (3) bekezdés c) és (4) bekezdése értelmében az eljárást megszüntette. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja, valamint a 341. (4) és (5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a határozat érdemi része ellen a Kbt (1) bekezdése, a jogorvoslati kérelem benyújtásának a lehetőségét a határozat eljárást megszüntető része ellen a Kbt (1)-(2) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, február 14. Dr. Szaller Ottó sk közbeszerzési biztos Gulyás Richárd sk közbeszerzési biztos Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara

13 Kapják: 1. Saubermacher-Pannónia Kft. (1095 Budapest, Soroksári út 56.) 2. Zala Megyei Kórház (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1.) 3. Zöld Zóna Kft. (2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 132.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár 13