TANULMÁNY. Készítette: dr. Kovács László Quality Control Konzorcium Kft március 21.

Átírás

1 TANULMÁNY A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást megindító felhívások megsemmisítésére irányuló gyakorlatának vizsgálata, különös tekintettel annak indokára és körülményeire a év vonatkozásában Készítette: dr. Kovács László Quality Control Konzorcium Kft március 21.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 I.1. A TANULMÁNY TÁRGYA... 3 I.2. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA... 4 I.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált határozatainak kiválasztása... 4 I.2.2. A vizsgált határozatok rendszerezése... 5 II. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 8 II.1. ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK... 8 II.2. MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ EGYES VIZSGÁLATI TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN... 9 II.2.1. A közbeszerzési eljárások jogalapjának megfelelősége... 9 II Gyorsított eljárások...10 II Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások...11 II Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások...12 II.2.2. Részekre bontás a közbeszerzési eljárásban...26 II.2.3. A kizáró okok alkalmazása...33 II.2.4. Alkalmassági követelmények...34 II Pénzügyi és gazdasági alkalmasság...38 II Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság...49 II.2.5. Bírálati szempontok...62 II.2.6. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények..74 II Közbeszerzési műszaki leírás...75 II Dokumentáció...78 II Fizetési feltételek...82 II Egyéb okok...84 II.3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSE...87 III. DIAGRAMOK, STATISZTIKÁK, KOCKÁZATI TÉRKÉP IV. FELDOLGOZOTT HATÁROZATOK LISTÁJA A közbeszerzési eljárások jogalapja kapcsán vizsgált határozatok A közbeszerzés tárgyának részekre bontása kapcsán vizsgált határozatok A kizáró okok alkalmazása tekintetében vizsgált határozatok Az alkalmassági követelmények tekintetében vizsgált határozatok A bírálati szempontok tekintetében vizsgált határozatok Egyéb megsemmisítési okok tekintetében vizsgált határozatok V. MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet

3 I. BEVEZETÉS I.1. A TANULMÁNY TÁRGYA A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben az ajánlatkérő közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást folytat, az eljárást megindító felhívást, illetve dokumentációt közbeszerzési-jogi minőségellenőrzésnek kell alávetni, mely tevékenységet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: KFF) végez. A hivatkozott Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében e tevékenység keretében a KFF megvizsgálja a kedvezményezettek, mint ajánlatkérők által előkészített, közbeszerzési eljárást megindító felhívásokat és a hozzájuk kapcsolódó dokumentációt, és amennyiben a nevezett dokumentumok megfelelnek a közbeszerzési tárgyú jogszabályok előírásainak, úgy a közbeszerzési eljárás megindítását támogató tanúsítványt ad ki. A közbeszerzési eljárás csak támogató tanúsítvány kiállítását követően indítható meg. 1 A tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv alapján év nyarán elfogadásra került a közbeszerzésekről szóló CVIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.), az év második felében pedig azok az új Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amelyek az új Kbt. gyakorlati alkalmazásához, a közbeszerzési eljárások új szabályok szerinti lefolytatásához nélkülözhetetlenek. Ennek keretében került kibocsátásra a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII.3.) NFM rendelet, amely a szeptember 15. előtti gyakorlathoz hasonlóan visszaállította a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények esetében a Közbeszerzési Hatóság által végzett központi hirdetményellenőrzési tevékenységet. Ezen ellenőrzés alól egyetlen kivétel tesz a hivatkozott NFM rendelet, miszerint a közbeszerzési eljárást meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény ellenőrzése nem kötelező abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító, 1 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 40. (4)-(6) bekezdés 3

4 illetve meghirdető hirdetmény közzététele iránti kérelméhez csatolja a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet alapján az NFÜ által kiállított közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt. 2 Az NFM rendelet az új Kbt.-hez hasonlóan január 1. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni. A fentiek szerint megváltozott jogszabályi környezet adta keretek között különösen jelentős, hogy a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenység során a Közbeszerzési Döntőbizottság jogalkalmazói gyakorlata messzemenőkig figyelembe vételre kerüljön mind a KFF, mind a KFF tevékenységében szerződés alapján közreműködő szakértők részéről. A jelen tanulmány tárgyát mindezek alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság meghatározott szempontok szerint kiválogatott határozatainak célzatos vizsgálata, a határozatok feldolgozása és a vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált határozatain alapuló, megfelelő következtetések levonásával és írásbeli rögzítésével az NFÜ/KFF által végzett, fentiek szerinti közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenység támogatása képezi. A KFF a jelen Tanulmányban meghatározottak figyelembe vételével végzi ellenőrzési tevékenységét. I.2. A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA I.2.1. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált határozatainak kiválasztása Tekintettel arra, hogy a jelen Tanulmány célja a KFF által folytatott előzetes, közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenység támogatása, mely tevékenység tárgyát az ajánlatkérők által előkészített, közbeszerzési eljárást megindító felhívások, illetve az azokhoz kapcsolódó dokumentációk közbeszerzési-jogi vizsgálata képezi, a jelen Tanulmány alapját képező vizsgálatot ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott azon határozatokra terjesztettük ki, amelyekben a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást megindító felhívás, illetve dokumentáció jogszerűségét vizsgálta. A Közbeszerzési Hatóság honlapján 3 elérhető nyilvántartás 4 szerint január 1. napja és december 31. napja között mindösszesen 1011 db jogorvoslati eljárást 2 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 9. (1) bekezdés Közbeszerzési Döntőbizottság/Jogorvoslati kérelmek 4

5 kezdeményeztek. E körből kerültek kiválasztásra a jelen Tanulmány elkészítése szempontjából releváns tartalmú, vagyis a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokat, illetve dokumentációt érintő határozatok. Ennek keretében áttekintettük a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt évben indított jogorvoslati eljárásokban január 27. napjáig született határozatokat (967 db). A határozatok közül a fentiekben említett nyilvántartásból kézi leválogatással kiemeltük azokat a határozatokat, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, illetve dokumentációt a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) valamely rendelkezésébe ütköző mivolta miatt megsemmisítette. A határozatok leválogatása során kiemelésre került néhány olyan határozat is, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás lezárulására tekintettel nem semmisítette ugyan meg az eljárást megindító felhívást, illetve dokumentációt, de a határozat a feldolgozás szempontjából releváns kérdésben (pl. alkalmassági feltételek előírása) tartalmazott marasztaló döntést. E módszer eredményeként 101 db döntőbizottsági határozat állt rendelkezésre a tanulmány elkészítéséhez. A releváns határozatok felkutatása során azt tapasztaltuk, hogy az esetek egy részében az ajánlatkérő a felhívás visszavonása, illetve módosítása útján reparálta a jogorvoslati kérelemben támadott rendelkezéseket, így marasztaló határozat meghozatalára nem került sor, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül végzéssel (41 db 5 ) megszüntette. I.2.2. A vizsgált határozatok rendszerezése A Tanulmány elkészítse során a rendelkezésre álló határozatok hat témakör alapján kerültek rendszerezésre, aszerint, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás, illetve a dokumentáció mely részének, tartalmi elemének jogszerűségét vizsgálta a jogorvoslati eljárás során. Eszerint az egyes határozatokat az alábbi szempontoknak megfelelően csoportosítottuk: a közbeszerzési eljárás jogalapjának megfelelősége (25 db); részekre bontás a közbeszerzési eljárásban (10 db); a kizáró okok alkalmazása (2 db); alkalmassági követelmények (36 db); bírálati szempontok (34 db); 5 A Döntőbizottság 26 esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta [Kbt (3) bekezdés g) pont], illetve 15 esetben a kérelmező jogorvoslati kérelmét visszavonta [Kbt (5) bekezdés]. 5

6 a felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények (26 db). A Tanulmány elkészítése során a rendelkezésre álló határozatok feldolgozásakor megfigyeltük, hogy az egyes témakörökön belül a jogsértések, illetve a határozatokban található döntések jellemzően egy-egy konkrét jogintézmény, jogszabályi rendelkezés, illetve eljárási cselekmény köré csoportosulnak. Ilyen esetben az azonos tárgyköröket érintő határozatokat egy helyen, együttesen dolgoztuk fel. Fontos kiemelni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogalkalmazói gyakorlatának iránya önmagában csak a határozatokból levonható, a Kbt. érintett jogszabályi rendelkezésére vonatkozó általános közvetkeztetések alapján nem ismerhető meg a kívánt mértékben. A pontos jogalkalmazási korlátok megismerése érdekében így nem mellőzhető a jogesetek részleges, legalább a döntéssel érintett konkrét tényállás néhány mondatból álló bemutatása. Ennek érdekében a jelen Tanulmány döntőbizottsági gyakorlatot bemutató II. részének egyes alfejezeteit úgy építettük fel, hogy az alfejezet elején ismertetjük a Döntőbizottság határozataiból levonható általános megállapításokat a vizsgált jogintézményre, jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan, majd ezt követően bemutatjuk az általános megállapítások alapját képező konkrét jogorvoslati döntéseket is, lábjegyzetben utalva a döntőbizottsági határozat számára. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogalkalmazási gyakorlatát tekintve megállapítható, hogy a Döntőbizottság minden egyes kérelmi elemet messzemenően, a tényálláshoz kapcsolódó valamennyi vonatkozó tehát nem csak közbeszerzési jogszabály alapos áttanulmányozása mellett vizsgál meg. Ebből következően a döntőbizottsági vizsgálat jóval alaposabb és szélesebb körű, mint az a hirdetményellenőrzési tevékenység, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa illetve jelen Tanulmány írásakor Közbeszerzési Hatóság Hirdetményellenőrzési Főosztálya végez. Ennek oka a két szervezet különböző célra irányultságában, különböző felépítésben és működésének különböző szabályaiban rejlik. A Közbeszerzési Döntőbizottság feladata, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértéseket minden részletre kiterjedően, jellemzően utólagosan kivizsgálja, a jogsértő döntések, illetve dokumentumok megsemmisítésével megadja a már elkövetett jogsértések reparálásának lehetőségét. A Hirdetményellenőrzési Főosztály ezzel szemben folyamatba építetten, előzetesen végzi tevékenységét, amely alapvetően a hirdetmények 6

7 közbeszerzési tárgyú jogszabályoknak való megfelelősége vizsgálatára korlátozódik. 6 A Hirdetményellenőrzési Főosztály tevékenysége kizárólag a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hirdetmények, köztük a közbeszerzési eljárásokat megindító felhívásokat tartalmazó hirdetmények vizsgálatára korlátozódik, az eljárásokban született más dokumentumokat (pl. dokumentáció, kiegészítő tájékoztatások, stb.) nem vizsgál. Ebből következően a Hirdetményellenőrzési Főosztály vizsgálati tevékenysége alapvetően a közzétételi kérelem és a hirdetmény esetünkben a hirdetményben közzétett felhívás adataira koncentrált ellenőrzési tevékenységet jelent. Különbségként emelhető ki mindemellett, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság által folytatott jogorvoslati eljárásban a jogi biztosok mellett a közbeszerzés tárgyához igazodó képzettségű szakmai biztosok is részt vesznek a beszerzés tárgya által meghatározott szakkérdésekben való eligazodás elősegítése érdekében, míg a Hirdetményellenőrzési Főosztályon kizárólag jogi végzettségű szakemberek végeznek közbeszerzési-jogi ellenőrzési tevékenységet. Nem utolsó sorban megemlítendő végül, hogy Hirdetményellenőrzési Főosztály részére biztosított néhány napos ügyintézési határidővel szemben a Döntőbizottság számára hosszabb 15, 30 vagy 60 napos, meghosszabbítható határidő áll rendelkezésére. Mindezek alapján a KFF által végzett előzetes közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési tevékenység figyelemmel az ügyintézési határidőre, az eljáró szakértők személyére valamint a vizsgált dokumentumok körére alapvetően a Hirdetményellenőrzési Főosztály tevékenységéhez hasonlítható. Mindezek okán a jelen Tanulmányban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait is igyekeztünk oly módon feldolgozni, hogy a határozatokból levont következtetések alapján az ellenőrzési tevékenység során vizsgált felhívások, illetve azok elemei önmagukban a felhívás, illetve dokumentáció adatai alapján megítélhetők legyenek. A fentiekben említett témakörökhöz kapcsolódó egyes döntőbizottsági határozatok a jelent Tanulmány IV. fejezetében külön is felsorolásra kerülnek. Ennek keretében azokat a határozatokat, amelyek több általunk vizsgált témakört is érintenek, mindegyik témakörnél felsoroltuk. A Tanulmány 1. számú mellékletében végül röviden kiemelésre kerültek az egyes döntőbizottsági határozatok, illetve a KFF ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható legfontosabb következtetések. A KFF a jelen Tanulmány 1. számú mellékletében meghatározott elvek figyelembe vételével végzi minőségellenőrzési tevékenységét. 6 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet 10. (6) bekezdés a) pont 7

8 II. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE II.1. ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK Áttekintve a határozatok összességét, megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívások jogorvoslati eljárásokkal érintett részei, elemei jellemzően az alkalmassági feltételek és a bírálati szempontrendszer meghatározása köréből kerülnek ki. Figyelemmel arra, hogy az alkalmassági feltételek kialakításával az ajánlatkérő gyakorlatilag meghatározza, hogy az adott közbeszerzési eljárásban mely ajánlattevők/részvételre jelentkezők vehetnek részt, és melyek nem, álláspontunk szerinti nem meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt leggyakrabban a felhívások ezen elemét támadták jogorvoslati kérelemmel a potenciális ajánlattevők, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásnak kezdeményezésére jogosult személyek, illetve szervek. A vizsgált határozatok alapján azt tapasztalatuk, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Tanulmány írásakor Közbeszerzési Hatóság elnöke a többi hivatalbóli kezdeményezőhöz képest különösen sok esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Az alkalmasság körében a legtöbb esetben a beszerzés tárgyának becsült értékéhez képest túlzó mértékben előírt követelmények (pl. forgalmi adatok, referenciák) miatt hozott a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítő határozatot, illetőleg az ajánlatkérők gyakran alkalmaztak olyan alkalmassági követelményeket, amelyek a szerződés teljesítéséhez nem voltak ténylegesen szükségesek. Jellemző, hogy évben elterjedt a különböző mutatószámok vizsgálata a pénzügyi-gazdasági alkalmasság vizsgálata körében, amelyeket a Döntőbizottság az előlegfizetés és a résszámlázás lehetőségével, valamint a szerződés időtartamával együttesen vizsgálva az esetek többségében jogsértőnek minősített. Az alkalmassági követelmények mellett a kérelmezők hasonlóan gyakran támadták meg az ajánlatkérők által alkalmazott bírálati szempontrendszert. A bírálati szempontok körében a szakmainak álcázott, valójában az objektív bírálatot kevéssé biztosító szempontok (pl. Támogatási módszertan minősége, Organizációs terv, stb.) miatti megsemmisítés meghatározó. Ezek esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság alapvetően nem magát a részszempont meghatározását, hanem azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő 8

9 nem tudott objektív értékelési elveket megadni az elbíráláshoz, illetve az előnyösebbhátrányosabb ajánlatok közötti elhatároláshoz. A közbeszerzési eljárások jogalapjának hibái, hiányosságai tekintetében az előzetes várakozásoknak megfelelően az egyes speciális, külön törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható eljárástípusok, legjellemzőbben a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében születtek megsemmisítő határozatok. Ezen eljárástípuson belül különösen a műszaki-technikai sajátosságokra/művészeti szempontokra/kizárólagos jogokra [Kbt (2) bekezdés b) pont], illetve a rendkívüli sürgősségre [Kbt (2) bekezdés c) pont] alapított közbeszerzési eljárások tekintetében hozott a Közbeszerzési Döntőbizottság marasztaló határozatot és semmisítette meg az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását. A kizáró okok, illetve a részekre bontás tapasztalataink szerint a jogalkalmazásban kevéssé jelent problémát, kevés olyan határozatot találtunk, amelyben a Közbeszerzési Döntőbizottság ezen okok miatt semmisített meg felhívást. Az egyéb megsemmisítési okok körében pedig a műszaki leírás hibái a meghatározók, ezek közül is alapvetően az, ha a műszaki leírás alapján csak egy, vagy korlátozott számú ajánlattevő (termék) képes megfelelni az előírásoknak. Ugyancsak említésre méltó a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetés hibái miatti gyakori megsemmisítés. A Döntőbizottság gyakorlatát vizsgálva szembetűnő volt, hogy jogorvoslati szerv jogértelmezését szigorúan a törvény betűjéhez tartva, formális logikai elvek mentén alakítja. A rugalmas jogértelmezés a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatára nem jellemző. II.2. MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ EGYES VIZSGÁLATI TÉMAKÖRÖK TEKINTETÉBEN II.2.1. A közbeszerzési eljárások jogalapjának megfelelősége A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában a közbeszerzési eljárások jogalapjának vizsgálata alapvetően azon eljárástípusok alkalmazásának esetére korlátozódik, amelyek igénybe vételéhez a Kbt. valamilyen speciális feltételek fennállását követeli meg. Ez nem meglepő, hiszen a közbeszerzési eljárásban való részvételt bármely potenciális ajánlattevő/részvételre jelentkező számára lehetővé tevő nyílt, illetve meghívásos eljárás 7 mellett ezek a speciális eljárástípusok minden esetben azzal járnak, hogy bár a 7 Kbt és 26. pont, 41. (1) bekezdés 9

10 törvényi rendelkezések alapján szükségszerűen korlátozásra, megsértésre kerülnek a közbeszerzési alapelvek (pl. esélyegyenlőség, nyilvánosság) és a potenciális ajánlattevők/részvételre jelentkezők egy része elzárásra kerül a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségétől. Ennek praktikus következménye, hogy ezen speciális eljárástípusok alkalmazása esetén az eljárás alkalmazásának jogszerűségét fokozottan és fokozatosan vizsgálni kell. Ez a fokozott és fokozatos jogszerűségi vizsgálat abban nyilvánul meg, hogy az ugyan hirdetménnyel induló, de jelentősen rövidebb részvételi jelentkezési határidő megadásával folytatható gyorsított eljárás esetében az ajánlatkérőnek elegendő a részvételi felhívásban megadnia a speciális eljárástípus alkalmazásának indokát, a hirdetmény közzététele nélkül induló és így a nyilvánosság alapelvének súlyos korlátozásával járó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások esetében már közvetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottságot kell tájékoztatni az eljárás megkezdéséről, megadva az eljárás alkalmazásának indokát is. 8 Az általunk végzett vizsgálat eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai alapján a fentieknek megfelelően az volt megállapítható, hogy a évben is jellemzően a gyorsított, illetve különösen a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében volt jogsértő az eljárás alkalmazása. II Gyorsított eljárások A Kbt (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében alkalmazhat gyorsított eljárást, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [Kbt (1) bekezdése, 122. ] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia. Ezen eljárástípus tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában kifejtette, hogy a jogorvoslati eljárásban nem képezheti vizsgálat tárgyát a sürgősség tényének tényleges fennálltán kívül az, hogy a sürgősség kialakulásához milyen okok vezettek, és az sem, hogy ennek kialakulásában terheli-e mulasztás az ajánlatkérőt, illetve az előre nem láthatóság sem követelmény. A sürgősség valós és okszerű indokának kifejezetten a közbeszerzés tárgyával kell szoros összefüggésben lennie, 8 A Kbt a szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. 10

11 azonban nem fogadhatók el a gyorsított eljárás alkalmazását megalapozó indokként általános jellegű hivatkozások. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt (1) bekezdése alapján úgy kell meghatároznia a közbeszerzési eljárást megindító részvételi felhívásban a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát, melynek alapján megállapítható, hogy a gyorsított eljárás választásának törvényi feltételei maradéktalanul fennállnak. E feltételeknek továbbá az eljárás megindításakor a beszerzés tárgyának egésze vonatkozásában kell fennállnia. A fentieknek megfelelően a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő időjárási viszonyokra, illetve a téli időjárás alatti munkavégzés lehetetlenségére vonatkozó hivatkozását a gyorsított eljárás alkalmazásának alapjául. Önmagában ugyanis az az ajánlatkérő által hivatkozott körülmény, hogy a téli időjárási körülmények bizonyos munkarészek esetében a munkavégzési feltételeket nehezítik, nem teszi indokolttá a gyorsított eljárás alkalmazását. Ezt megerősítette és alátámasztotta a konkrét ügyben az is, hogy a közbeszerzés tárgyát képező részfeladatok közül több feladat független volt az időjárási viszonyoktól, mely munkák elvégzését a téli időjárás nem akadályozta. A Döntőbizottság megítélése szerint ebből következően nem merült fel olyan objektív tény, körülmény, amely a projekt határidőben történő befejezését ténylegesen veszélyeztette volna. 9 II Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás csak a Kbt (1) bekezdésében meghatározott feltételek esetében alkalmazható. Ezen két szakaszból álló eljárási típus különlegessége, hogy az ajánlatkérő tárgyalhat az ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről, így az eljárástípus csak a Kbt.-ben meghatározott sajátos feltételek teljesülése esetében alkalmazható. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság egyetlen esetben vizsgálta a Kbt ában meghatározott feltételek fennállását. A konkrét ügyben az ajánlatkérő kommunikációs ügynökségi szolgáltatások nyújtására kívánt a Kbt (1) bekezdés d) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást lefolytatni. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses 9 D.353/11/

12 feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban jelen ügyben a szolgáltatás természete nem zárta ki a szerződéses feltételek meghatározását olyan pontossággal, amely lehetővé tette volna a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta a közbeszerzés tárgyát és megadta a szerződés szerinti teljes mennyiséget. Az ajánlati dokumentáció részletes követelményspecifikációt, szolgáltatási keretszerződést, a szakmai ajánlatok kidolgozásához mintafeladatokat tartalmazott, melynek alapján megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a szerződéses feltételeket, a közbeszerzés keretében ellátandó feladatokat kellő pontossággal meg tudta határozni, amelyek a nyílt vagy a meghívásos eljárás lefolytatásához is megfelelő mértékűek voltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalások eredményeként a szerződéses feltételeken nem történtek olyan lényeges változtatások, amelyek a szerződés tervezetének elkészítésekor az ajánlatkérő igényeinek megfelelően nem lettek volna kidolgozhatók. A részvételi felhívásban az ajánlatkérő azt közölte, hogy az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások eredményeképpen lehet véglegesen kialakítani a teljesítés feltételeit, időbeli és pénzügyi ütemezését, valamint az ehhez kapcsolódó szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes feltételeit. Ezzel szemben a tárgyalások eredményeként a teljesítés feltételein, időbeli és pénzügyi ütemezésén, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeken nem történtek alapvető változtatások, hanem csak pontosításokra került sor. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (2) bekezdés d) pontja szerinti tárgyalásos eljárásfajta alkalmazhatósága nem állt fenn. 10 II Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások Amint az a fentiekben már kifejtésre került, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások a legszigorúbb, maga a Közbeszerzési Döntőbizottság által végzett, folyamatba épített kontroll mellett folytathatók csak le. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása esetében az ajánlatkérőnek az eljárás megkezdésekor tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot az ajánlattételre felhívni kívánt szervezet(ek) (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint tájékoztatást kell adnia a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó 10 D.183/11/

13 körülményekről, illetve meg kell küldenie az ajánlattételi felhívást is. Figyelemmel arra, hogy az ilyen eljárások esetében a Döntőbizottság már a közbeszerzési eljárás megkezdésekor be tud avatkozni az esetleges jogsértések korrigálása érdekében, a felhívásnak a jogalap hibájára hivatkozással történő megsemmisítése is jellemzően a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetén fordult elő. A releváns határozatokat áttekintve megállapítható, hogy a Döntőbizottság a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása konjunktív feltételeinek fennállását minden esetben tételesen vizsgálta. A határozatok vizsgálata alapján megállapítató volt, hogy az ajánlatkérők gyakran alkalmaznak hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást abban az esetben, ha a megelőző nyílt vagy meghívásos eljárás eredménytelen volt, így ennek feltételeit a Döntőbizottság több határozatában is elemezte. A konkrét esetben ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni nemzeti eljárási rendben a Kbt (1) bekezdésének b) pontja alapján. Eszerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által lefolytatott megelőző eljárás a 92. b) 11 vagy c) 12 pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld. Ajánlatkérő azonban nem küldött ajánlattételi felhívást a megelőző közbeszerzési eljárásban részt vett és a Kbt. 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett azon ajánlattevőnek, aki az ajánlatkérőnek írásban bejelentette, hogy e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban már nem kíván részt venni ajánlattevőként. A Döntőbizottság megítélése szerint azonban ajánlatkérő tévesen értelmezte a jogszabályi rendelkezést úgy, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás Kbt ának (1) bekezdés a)-e) pontja által nem érintett ajánlattevő meghívása nem kötelező abban az esetben, amennyiben az teljes hatályú joglemondó nyilatkozatot tesz. Ilyen szabály ajánlatkérő által sem vitatottan nincs, ezért a Döntőbizottság szerint megengedő (eltérő) szabály hiányában 13 minden ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre, akit nem a 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján zárt ki a megelőző eljárásban. A Döntőbizottság utalt arra is, hogy ugyanígy jogsértő, ha az ajánlatkérő valamely ajánlattevőt tévedésből mulasztja el felhívni ajánlattételre. 11 A Kbt. 92. b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. 12 A Kbt. 92. c) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. 13 A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. 13

14 Ugyancsak ebben az eljárásban a Döntőbizottság vizsgálta azt is, hogy a felhívás milyen tartalmú, illetve mértékű változása tekinthető lényegesnek, amely már nem teszi lehetővé a szóban forgó eljárástípus alkalmazását. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság kifejtette, hogy a bírálati szempontrendszer megváltoztatása, módosítása lényeges változtatásnak minősül. A Döntőbizottság határozatában kifejtette: A bírálati szempont az ajánlattevők számára kiemelt jelentőségű. A korábbi összetett bírálati szempontrendszer, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása helyett a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont alkalmazása alapvetően befolyásolja az ajánlattevők közbeszerzési eljárásban történő részvételi szándékát, a módosítás az ajánlati árra összpontosítja az ajánlattevők közötti versenyt. Mind a bírálati szempontrendszer változtatása, mind a késedelmi kötbér, illetve a jóteljesítési biztosíték mértékének a megváltoztatása, megemelése az ajánlattétel feltételrendszerének olyan lényeges módosulását eredményezi, mely a korábbi eljárásban résztvevő ajánlattevői kör számára jelentősen eltérő feltételekkel teszi lehetővé az eljárásban való részvételt, ez pedig nem egyeztethető össze az ajánlatkérő által választott eljárásfajta feltételeivel. 14 A fentiekhez hasonló következtetésre jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság az alkalmassági követelmények módosítása tekintetében. A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megváltoztatta, csaknem a felére csökkentette a pénzügyi alkalmasság megállapításához korábban előírt igazolandó teljes árbevétel nagyságát és háromnegyedére a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel összegét. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevővel szemben támasztott alkalmassági követelmények az eljárásban való részvételnek olyan lényeges feltételei, amelynek különösen ilyen jelentős mértékben történő megváltoztatása alapvető befolyással van a potenciális ajánlattevők ajánlattételi szándékára. Az alkalmassági követelmények meghatározása különös jelentőséggel bír, az az ajánlattevő, amelyik nem tudja teljesíteni az ajánlatkérő által előírt alkalmassági küszöböt kedvező ajánlata ellenére nem vehet részt a versenyben. Az alkalmassági követelményrendszer így az ajánlattételi felhívás olyan meghatározó eleme, amelynek megállapított mértékű változása mindenképpen jelentősnek minősül. A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban előírt, a teljes, illetve a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel mértékének 57 %, illetve 75 %-ra történő mérséklése az alkalmasság megállapításának olyan lehetőségét eredményezi, melynek a potenciális ajánlattevői kör könnyebben megfelelhet. Ezen feltételek mellett potenciális ajánlattevői kör már az eredeti eljárásban is szélesebb körű lehetett volna D.31/6/ D.950/7/

15 A Közbeszerzési Döntőbizottság sok esetben vizsgálta a műszaki-technikai sajátosságokra, művészeti szempontokra, illetőleg kizárólagos jogok védelmére alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazásának jogszerűségét. Ezen eljárások jogalapját a Kbt (2) bekezdés b) pontja határozza meg. Eszerint Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben több határozatában is kifejtette, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a Kbt. idézett rendelkezése alapján akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszakitechnikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. Ezen eljárásfajta kivételes jellegét az adja, illetőleg a verseny korlátozását az indokolja, hogy a beszerzési igényt realizáló szerződést a törvény szerinti okok következtében kizárólag egy meghatározott személy vagy szervezet képes teljesíteni. Ennél fogva a szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. A szerződés teljesítésére való képesség nem választható el a beszerzési igénytől, a beszerzés tárgyától. A hivatkozott törvényi tényállásban szereplő, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó műszaki-technikai sajátosság kérdését a Közbeszerzési Döntőbizottság többek között építési beruházások esetében elemezte a vizsgált időszakban. A konkrét esetben az ajánlatkérő olyan speciális helyzetben kívánta megvalósítani a beszerzési igényét, amely esetben egy részben 23 százalékban elkészült épületrésszel kapcsolatos munkálatokat is el kellett végeznie az ajánlattevőnek. Ez azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában nem olyan műszaki technikai sajátosság, amelynek következtében a beszerzés teljes egészét csak és kizárólag egy ajánlattevő tudja megvalósítani. A Döntőbizottság utalt arra, hogy a kivitelezésnek lehetnek olyan speciális elemei, amelyek vonatkozásában olyan műszaki technikai sajátosság állhat fenn, amelyre tekintettel a kivitelezést egy meghatározott személy képes teljesíteni, azonban tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a beszerzési igényét nem bontotta részekre, a teljes beszerzés, azaz a szerkezetkész állapot vonatkozásában fenn kell állnia ezen műszaki-technikai sajátosságnak. Az érintett épületek kivitelezése a 15

16 kiviteli terveknek megfelelően történt, a módosított építési engedély és az az alapján elkészített kiviteli tervdokumentáció alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy csak és kizárólag az ajánlattételre felhívott szervezet lenne képes a szerkezetkész állapot elérésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyes munkanemek így pl. a vízzáró réteggel kapcsolatos munkák speciális egyedi technológia alkalmazása esetén adott esetben vezethetnek olyan műszaki-technikai sajátosság fennállásának a megállapításához, amelynek következtében kizárólag egy meghatározott szervezet képes az alap megerősítéssel, a vízzáró réteggel kapcsolatos munkálatokat elvégezni, ugyanakkor ez nem alapozza meg a teljes beszerzés vonatkozásában a Kbt (2) bekezdés b) pontja szerinti jogalapot. Ugyanezen ügyben ajánlatkérő a kizárólagos jogok védelme körében a jótállási, szavatossági jogok fennmaradásával kapcsolatos érdekére, a szavatossági, jótállási kötelezettségei teljesítésére, valamint arra hivatkozott, hogy az ajánlattételre felhívott ajánlatevőnek kizárólagos joga, hogy a hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági igényeket teljesítse. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a kizárólagos jogok védelme a beszerzés tárgyára nézve nem áll fenn. A kizárólagos jogok védelmére a Döntőbizottság álláspontja szerint csak abban az esetben hivatkozhat megalapozottan az ajánlatkérő, ha a megfogalmazott beszerzési igény csak fennálló kizárólagos jog megsértésével valósítható meg. Önmagában a kizárólagos joggal rendelkezés nem elégséges feltétele a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának. Szükséges feltétel az is, hogy a beszerzést kizárólag egyetlen személy vagy szervezet tudja megvalósítani, előállítani vagy szállítani. Jótállási, illetve szavatossági igény érvényesítésének fennmaradására vonatkozó érdek, valamint az, hogy adott esetben ajánlatkérővel szemben egy harmadik személy jótállási és szavatossági igényt nyújthat be, nem minősül kizárólagos jognak, így nem alapozhatja meg a Kbt (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hibás teljesítéssel kapcsolatos vállalkozói kötelezettségek teljesítése ugyancsak nem alapozhatja meg a kizárólagos jog védelmének a szükségességét. 16 A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában több esetben merült fel a kizárólagos jogok fennállására alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása tervezési szerződések esetében. Ezeknél a Döntőbizottság a kizárólagos jogot magalapozó szerződés rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) előírásaira is tekintettel vizsgálta. 16 D.446/15/

17 Konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a tervezési szerződés szerinti, a szabad rendelkezés jogára vonatkozó megrendelői jogosítvány alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerző a vagyoni jogait akként ruházta át, hogy kizárólagos az ajánlatkérő felhasználási joga a tervezési szerződésre vonatkozóan. A megrendelő ajánlatkérő részére történő szabad rendelkezési jog biztosításával a tervező vagyoni jogai korlátozásra kerültek. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő hivatkozását, hogy a tervezői szerződésnek kifejezetten rögzítenie kellett volna az áttervezésre, átdolgozásra vonatkozó jogosultságot. 17 A fentihez hasonló esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a tervezési szerződésben nem kötötte ki a rendelkezési jogát. Így a megrendelő a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti, ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik, mely az Szjtv ában meghatározott részjogosítványok teljes körére, a mű felhasználási jogának egészére vonatkozik. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy a szerzőt illető vagyoni jogok tekintetében a szerző rendelkezési jogával élt, és a mű felhasználási jogának gyakorlását a szerződés megkötését követően átengedte harmadik személy részére. A konkrét ügyben ezért a Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívta fel ajánlatkérőt, hogy csatolja az ajánlattételre felhívott szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés tárgyát képező tervek vonatkozásában az ajánlatkérő vagy harmadik személy részére nem biztosított jogot az engedélyezési tervek átdolgozására vagy továbbtervezésére, és amely hiánypótlási felhívásnak ajánlatkérő nem tett eleget. Ajánlatkérő a jogalap feltételeinek fennállását nem igazolta. 18 Amint azt a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kifejtette a kizárólagos jogok védelmére csak abban az esetben hivatkozhat megalapozottan az ajánlatkérő, ha a megfogalmazott beszerzési igény csak a fennálló kizárólagos jog megsértésével valósítható meg. Önmagában a kizárólagos joggal rendelkezés nem elégséges feltétele a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának. A Döntőbizottság szoftverek beszerzése tárgyában folytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás kapcsán indított jogorvoslati eljárásban született határozatában azt is megállapította, hogy az eljárás jogszerű lefolytatásához szükséges feltétel az is, hogy a teljes beszerzési igényt jelentő áruszállítást, rendszerüzemeltetést, illetve rendszertámogatást magában foglaló szolgáltatást kizárólag egyetlen személy, vagy szervezet tudja teljesíteni. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapítása szerint az 17 D.170/11/ D.602/9/

18 ajánlatkérő egyetlen olyan szerződést sem mutatott be, amelyben az egyedi fejlesztésű szoftverek teljes körű felhasználását az ajánlatkérővel szemben korlátozták volna, amely a kizárólagosságot igazolta volna. Ettől függetlenül ezen, az üzemeltetés során kifejlesztett segédszoftverek javítási, átdolgozási feladataira önmagában még nem alapítható a teljes beszerzés tárgya és műszaki vonatkozásában a verseny kizárása. Műszaki-technikai sajátosság körében a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon indoklását, mely szerint a hardverek javítását, az alkatrészek cseréjét kizárólag az egyes segédszoftvereket fejlesztő ajánlattevő képes elvégezni. A Döntőbizottság nem fogadta el azon ajánlatkérői indokolást sem, mely szerint nem teljes körűen dokumentáltak a rendszer paraméterei, amelynek következtében csak az ajánlattételre felhívott szervezet rendelkezik a teljesítéshez szükséges valamennyi műszaki, szakmai információval. A becsatolt szerződések alapján megállapítható, hogy a rendszer telepítése, beüzemelése, támogatása, egyedi fejlesztések mindegyikénél a szerződésszerű teljesítés feltétele volt a teljes körű dokumentálás, a rendszer paramétereinek, műszaki jellemzőinek rögzítése, a felhasználói dokumentáció, vizsgálati, mérési jegyzőkönyvek, változások követéséről készített dokumentumok ajánlatkérő részére történő átadása. Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a Kbt. 1. (4) bekezdés első fordulata alapján az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok, és a részletes műszaki leírás alapján az sem zárható ki, hogy egy hirdetmény közzétételével indult közbeszerzési eljárásban nincs másik olyan lehetséges ajánlattevő az Európai Unió területén, amely képes lenne az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére. 19 A Döntőbizottság más határozatában is rámutatott arra, hogy a szóban forgó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának törvényi tényállási eleme az is, hogy a szerződés teljesítésére kizárólag egyetlen személy, szervezet képes. A Döntőbizottság a konkrét ügyben a becsatolt évi szolgáltatási szerződés és konzorciumi megállapodás alapján megállapította, hogy az ún. informatikai közháló hálózatfelügyeleti és monitoring rendszerének működtetését négytagú konzorcium végezte az elmúlt években. A konzorcium ebben a személyi összetételben vállalta a teljesítést, a feladatok teljesítését egymás között megosztották, ennek megfelelően volt elhatárolt a felelősség és a pénzügyi elszámolás is. A jelen beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki tartalom ugyanakkor magában foglalja azon feladatokat is, amelyeket a korábbi szerződés szerint nem a felhívott ajánlattevő végzett el, így pl. biztonságfelügyelet, a hálózatbiztonsági központ feladatai. Erre tekintettel nem megalapozott azon indokolás, mely szerint a teljes 19 D.212/12/

19 beszerzést kizárólag egyetlen szervezet képes teljesíteni. Az ajánlatkérő nyilatkozata, valamint az ajánlattevő és az alvállalkozó megállapodása alapján megállapítható volt továbbá, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott feladatok közül egyes feladatokat nem az ajánlattételre felhívott, hanem az alvállalkozója fogja elvégezni. Amellett, hogy az ilyen típusú ajánlattétel feltételei nem álltak fenn, megállapítható, hogy az ajánlattételre felhívott szervezet nem képes a beszerzés egészének teljesítésre. 20 A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt ugyancsak sok esetben került napirendre a rendkívüli sürgősségi helyzetre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások alkalmazása jogszerűségének vizsgálata. Az ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben több határozatában is kifejtette: a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása arra szolgál, hogy egy váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előálló rendkívüli helyzetet az ajánlatkérő gyorsan meg tudjon oldani. A rendkívüli sürgősség a Kbt.-ben előírt feltételekre is tekintettel magában foglalja azt, hogy ajánlatkérőnek az előállt rendkívüli körülmény megoldása, elhárítása érdekében gyorsan, szinte azonnal szükséges egy adott beszerzés teljesítése, ezért nincs lehetősége egy hosszabb, a Kbt.-ben rögzített minimum eljárási határidők betartásával való közbeszerzési eljárás lefolytatására. A Kbt. ezért ezen rendkívüli sürgősség esetében kivételesen felmentést ad a Kbt. által rögzített minimum eljárási határidők alkalmazása alól, továbbá a szerződéskötési moratórium alól is kivételt enged. A Döntőbizottság határozataiban utalt arra is, hogy a rendkívüli sürgősségnek a beszerzés tárgya tekintetében kell fennállnia, és feltétlenül szükségesnek kell annak lenni, hogy a beszerzés rövid időn belül valósuljon meg. A rendkívüli sürgősségnek és a többi törvényi feltételnek továbbá az eljárással megvalósítandó beszerzés teljes egészére ki kell terjednie. A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében szükséges annak kiemelése is, hogy a jogalkotó nem a sürgős, 20 D.936/9/

20 hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása és további törvényi feltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. A törvényi előfeltételek bármelyikének hiányában ezen eljárásfajta nem alkalmazható jogszerűen. Fentiekkel összefüggésben a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kiemelte, hogy önmagában az a körülmény, hogy az előzményi nyílt eljárásban annak eredménytelenné nyilvánítása miatt szerződéskötésre nem került sor, nem tekinthető a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megalapozó oknak. 21 Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor számolnia kell azzal, hogy az eljárása vagy annak egyes részei tekintetében nem kerül sor szerződéskötésre. Amennyiben ezt a lehetőséget ajánlatkérő nem veszi figyelembe, az ajánlatkérő mulasztásának minősül. Ajánlatkérő mulasztása pedig kizárja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát. Az állandósult joggyakorlat szerint önmagában a támogatási szerződés módosításának lehetőségére tekintettel nem alapozza meg az eljárásfajta jogszerűségét az sem, ha a támogatásban részesült ajánlatkérő a támogatási szerződésben szereplő projekt elszámolási, teljesítési határidőhöz közeli időpontra tekintettel indít rendkívüli sürgősségre hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást annak érdekében, hogy a támogatási összeget jogszerűen felhasználja, ne veszítse el esetlegesen a számára megítélt támogatási összeget. 22 A Döntőbizottság határozataiban utalt arra is, hogy rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazása nem jogszerű, ha a beszerzési igény már korábban jelentkezett, az hosszabb ideje fennáll. A döntőbizottsági és a bírósági gyakorlat alapján nem elégséges feltétele továbbá a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárásnak az sem, ha valamilyen (például jogszabályon, közigazgatási határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre ajánlatkérőt, tekintettel arra, hogy ilyen esetben az előre nem láthatóság követelménye nem áll fenn. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását a rendkívüli sürgősségi helyzet fennállására, amikor ajánlatkérő a számára új feladatokat előíró kormányrendeletek hatályba lépésére hivatkozott. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a rendeletek megjelenési ideje és a tárgyi 21 D.60/7/2011., D.592/12/ D.954/8/

21 közbeszerzési eljárás megindítása között 195 nap telt el. Ajánlatkérő a rá vonatkozó rendeletek alapján tisztában volt azzal, hogy azok meghatározott időponttól lépnek hatályba, így ajánlatkérő jogszabályváltozásra hivatkozással az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre joggal nem hivatkozhat. A Döntőbizottság álláspontja szerint továbbá a Kbt. kizárja ezen eljárásfajta alkalmazását, amennyiben ajánlatkérőt mulasztás terheli. Nem eredhet ajánlatkérő mulasztására visszavezethető okból a rendkívüli sürgősség, ajánlatkérő saját mulasztására nem alapíthatja ezen eljárásfajta alkalmazását. A Döntőbizottság szerint a mulasztás két vonatkozásban is megnyilvánulhat. Egyrészt ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése, megindítása során nem megfelelően járt el és ezért kényszerül ezen eljárásfajta alkalmazására, másrészt a rendkívüli helyzetet követően késedelmesen intézkedik. A Döntőbizottság és a bírósági gyakorlat egyértelmű a tekintetben is, hogy egy ajánlatkérő az érdekkörében felmerülő, jelen esetben a saját szervezetén belüli késedelemre joggal nem hivatkozhat. 23 A Döntőbizottság ugyancsak az ajánlatkérő mulasztásának értékelte és nem fogadta el a rendkívüli sürgősség indokául, amikor ajánlatkérő adott pályázat keretében kívánt megvalósítani az eredeti konstrukcióhoz képest további fejlesztéseket. A Döntőbizottság a konkrét ügyben megállapította, hogy az ajánlatkérő a pályázatban foglalt kötelezettségeit teljesítette, a támogatási szerződésben nevesített elektronikus szolgáltatások, informatikai termékek kifejlesztése és üzembe helyezése megtörtént, ajánlatkérő a teljesítést igazoltnak értékelte, és a szolgáltatások működnek, külső felhasználók számára igénybe vehetőek. A felhívásban és a dokumentációban rögzített beszerzési tárgy és műszaki leírás új alkalmazásfejlesztésre, dokumentumok készítésére és az iktatórendszer átalakítására vonatkoznak, a meghatározott feladatok egyike sem irányul fizikai vagy logikai csatlakoztathatóságra. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy a beszerzési igény az ajánlatkérő részéről már a pályázati anyag elkészítésének időpontjában is ismert volt, a támogatási szerződés aláírásának időpontjától kezdődően pedig az ajánlatkérő döntése volt az, hogy a teljes műszaki tartalomra vonatkozó beszerzési igényét milyen ütemezésben valósítja meg, a fejlesztési kapacitást miként használja fel. Mindez sem a beszerzés azonnali szükségességét, rendkívüli sürgősségét nem támasztja alá, sem azt, hogy az ajánlatkérőt a sürgősség előálltában nem terheli mulasztás. A Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőnek a sürgősség bekövetkezésének elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, abban nem jelentkezhet az ajánlatkérő mulasztása D.784/11/ D.339/11/

22 A határozatokból megismerhető döntőbizottsági gyakorlat szerint ugyancsak nem alkalmazható a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ha a beszerzés körülményei az ajánlatkérő előtt már eleve ismertek voltak. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előtt ismertek a rá vonatkozó jogszabályi előírások, maga hivatkozott arra, hogy a hivatalos téli útüzemeltetési szezon megkezdéséig be kell szereznie a téli útüzemeltetés folyamatos biztosításához szükséges mennyiségben útszóró sót. Ismert volt ajánlatkérő előtt az is, hogy az útszóró só leszállítását, depózását végző vállalkozók kiválasztására közbeszerzési eljárás(oka)t kell lefolytatnia. Az a körülmény, hogy az előzményi nyílt eljárásban eredménytelenség miatt szerződéskötésre nem került sor, a Döntőbizottság megítélése szerint nem tekinthető előre nem látható okból előállt körülménynek. Ajánlatkérőnek számolnia kellett a Kbt.-ban szabályozott eredménytelenségi okok bekövetkezésével, továbbá azzal, hogy esetlegesen az eljárását jogorvoslati kérelemmel támadják, vagy a szerződéskötésre más okból nem kerül sor. 25 A fentihez hasonló döntésre jutott a Döntőbizottság abban az ügyben, amelyben ajánlatkérő a már hosszú évek óta fennálló közétkeztetési szerződései tekintetében írt ki közbeszerzési eljárást, az azonban eredménytelenül zárult. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő már az eredeti eljárás megkezdésekor tudatában volt annak, hogy a korábbi szerződései felmondása esetében hány nap áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a korábbi bérlő és egyben szolgáltató az étkeztetési szolgáltatás ellátására szolgáló helyiségeket (pl. konyha, étkezde, stb.) elhagyja. Ajánlatkérő saját maga is utalt arra, hogy számolnia kellett a korábbi bérlő nem együttműködő magatartásával és azzal, hogy a konyhák megtekintése akadályoztatva lesz. Ajánlatkérő azzal is tisztában volt, hogy az új szolgáltatókkal a tanévkezdésre tekintettel kell majd szerződést kötnie. Ehhez képest az ajánlatkérő a korábbi bérlővel a szerződést csak az eredeti eljárást megindító hirdetmény feladása után mondta fel. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő úgy jelentette meg hirdetményét a tárgyi közbeszerzési eljárás lefolytatására, hogy a korábbi bérlővel és szolgáltatóval még szerződéses jogviszonyban állt, azt nem mondta fel. A fenti körülmények a Döntőbizottság álláspontja szerint arra utalnak, hogy a Kbt.-ben szabályozott azon szigorú feltétel, hogy ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségnek kell fennállnia, és az ezt indokoló körülmények nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából nem állnak fenn. A rendkívüli sürgősség és előre nem látható ok meglétének hiányát erősíti az is, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás nyertesei nem a korábbi konyhákból, hanem saját konyháikból szolgáltatnak. A 25 D.592/12/

23 Döntőbizottság több határozatában rámutatott arra, hogy önmagában az a körülmény, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen, nem ad okot arra, hogy ajánlatkérő azt úgy tekintse, mint amely nem az ő mulasztásából ered. A helyszíni bejárás kétszeri meghiúsulása, az eljárás elhúzódása, majd az eljárás eredménytelensége mind olyan körülmény, mely ajánlatkérő érdekkörében merült fel, ezért sem állapítható meg, hogy rajta kívülálló, előre nem látható okok miatt következett be a rendkívüli sürgősségi helyzet. Mindezek alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a rendkívül sürgős helyzet előállása nem volt előre nem látható, az ajánlatkérőt mulasztás terheli. Ajánlatkérő késlekedése nem alapozza meg az egyszerű eljárásra előírt határidők be nem tarthatóságát. 26 A Döntőbizottság végül ajánlatkérő mulasztásaként értékelte, hogy ajánlatkérő a megelőző közbeszerzési eljárás előkésztése során tudomása ellenére nem választott olyan közbeszerzési eljárásfajtát, mely alapján a szerződést kötő másik fél, azaz az nyertes ajánlattevő hamarabb kiválasztásra kerülhet. A konkrét ügyben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása megindításakor már tisztában volt azzal, hogy a kivitelezést március elején, legkésőbb március 20-áig be kell fejeznie. Ennek ellenére keretmegállapodásos eljárást folytatott le, ahol a szerződéskötésre legkorábban szeptember 29-én kerülhetett volna sor, továbbá nem vette figyelembe azt sem, hogy ha a keretmegállapodásos eljárás eredménytelenül zárul, a téli időjárásra tekintettel nem áll rendelkezésre elegendő idő a kivitelezésre március 20-áig. 27 A rendkívüli sürgősségi helyzethez hasonlóan gyakran került sor a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás megsemmisítésére ún. kiegészítő építési beruházás megrendelése esetében. A Kbt (3) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló a korábbi nyertes 26 D.594/9/ D.704/13/

24 ajánlattevővel kötött szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. A Kbt. idézett rendelkezésével összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában is kiemelte, hogy a kivételes jogalap alkalmazhatósága vonatkozásában egyrészt nincs lehetőség a törvényi feltételekhez közvetlenül nem kapcsolódó körülmények, így célszerűségi, gazdasági, munkaszervezési indokok figyelembe vételére, másrészt az előre nem látható körülményeknek az ajánlatkérő szándékától függetlenül kell bekövetkezniük és magával az építési beruházás teljesítésével kell közvetlenül összefüggésben állniuk. Nem valósítható meg ebből következően kiegészítő építési beruházás keretében azon beszerzési igények megvalósítása, amelyek közvetve, vagy közvetlenül, bármely okból kifolyólag az ajánlatkérői igény megváltozásából fakadnak. A fentiekre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kimondta, hogy nem állnak fenn a jogalap jogszerű alkalmazásának feltételei abban az esetben, ha az ajánlatkérőnek az alapberuházáshoz képest új beszerzési igénye merül fel. 28 Ugyancsak kimondta a Döntőbizottság a szóban forgó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogszabályba ütköző mivoltát, amikor az ajánlatkérő már megvalósult beruházás esetében kívánta azt lefolytatni. A Döntőbizottság a konkrét ügyben ajánlatkérő és ajánlattevő nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyává tett munkák teljes egészében, a közbeszerzési eljárást megelőzően megvalósultak. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen munkák tekintetében ajánlatkérő eljárása attól függetlenül jogsértő, hogy a Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételek egyébként a beszerzési igény jelentkezésekor a beszerzés tárgya tekintetében fennálltak-e, mivel a beszerzés tárgyát képező munkák megvalósítására a közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően nem kerülhet sor. Az eredményes közbeszerzési eljárás pedig a szerződéskötéssel zárul, a szerződés megkötése előtt a nyertesnek hirdetett ajánlattevő még saját felelősségére sem kezdheti meg, nem végezheti el a beszerzés tárgyát képező munkákat. Az ajánlatkérő által választott eljárásfajta nem alkalmazható a már elkészült munkálatok utólagos szerződésbe foglalására. A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen esetekben nem teljesül a választott eljárásfajta szerinti jogcím azon követelménye, hogy a pótmunka, a kiegészítő beruházás a szerződés teljesítéséhez szükséges. 29 A Közbeszerzési Döntőbizottság a kiegészítő építési beruházásra irányuló hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának vizsgálata körében több 28 D.821/16/ D.933/12/2011., D.980/10/

25 határozatában is kifejtette, hogy az eljárás jogszerű alkalmazásának jogalapja csak abban az esetben áll fenn, ha kétséget kizáróan megállapítható a törvényi feltételrendszer maradéktalan teljesülése a konkrét beszerzés tárgyának egésze vonatkozásában. Abban az esetben, ha ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a részekre történő ajánlattételt a kiegészítő építési munkák vonatkozásában nem tette lehetővé, úgy az ajánlattételi felhívásban megjelölt kiegészítő építési munkák mindegyike tekintetében fenn kell állnia a Kbt. hivatkozott rendelkezésében meghatározott feltételek összességének. Amennyiben az előírt konjunktív feltételek valamelyike hiányzik bármelyik kiegészítő építési munka esetében, akkor ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást. A döntőbizottsági gyakorlat szerint ezért az egyes ajánlatkérő által megjelölt kiegészítő munkák egyesével vizsgálandók abból a szempontból, hogy azok mindegyike vonatkozásában fennáll-e az összes kötelező törvényi feltétel. A fentiekhez kapcsolódó konkrét ügyben a Döntőbizottság nem az építési beruházás teljesítéséből eredő, a kivitelezéssel közvetlenül össze nem függő körülményként értékelte az ajánlatkérő által hivatkozott polcrendszer ajándékozási aktust, amelynek következménye ajánlatkérő födémre vonatkozó eredeti beszerzési igényének megváltozása volt. Ennélfogva az ebből következő kiegészítő munkák körében nem állnak fenn az alapszerződés teljesítésének szükségességére, valamint az előre nem láthatóságra vonatkozó törvényi feltételek, így a jogalap alkalmazása jogsértő. Ugyanezen ügyben nem ítélte megalapozottnak a Döntőbizottság az ún. panelműtő megerősítési munkálatai esetében sem a választott jogalap alkalmazását. A rendelkezésre bocsátott tervek és ajánlatkérő nyilatkozatai alapján az a következtetés volt levonható, hogy a panelműtő épület alap megerősítési munkáinak szükségességével gondos műszaki tervezés mellett ajánlatkérőnek a beruházás megindítását megelőzően számolnia kellett volna. A tervek és ajánlatkérő nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy az új épületben lévő műtőblokk rendeltetésszerű működésének az ideiglenesen megmaradó panelműtő épület közvetlen közelében lévő süllyesztett kivitelű mentőbejáró előfeltétele. Az alap megerősítési munkálatok az új épület mentőbejáró rámpájának közelsége és az elbontandó panelműtő épület alapozási síkjánál mélyebb fekvése miatt váltak szükségessé. A megerősítési munkák ezen műszaki ténybeli alapja a kivitelezés megkezdésekor az eredeti építési beruházás megindítását megelőzően a tervek alapján megismerhető volt, ennélfogva a kiegészítő munkálatok szükségessége kellő ajánlatkérői gondosság mellett előre látható lett volna. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint a betegellátás biztosításának logisztikájával összefüggésben utólag döntött a panelműtő ideiglenes megtartásáról. Ez 25

26 a körülmény ajánlatkérő munkaszervezésének, működésének kérdéskörébe tartozik, ilyen módon nem minősül a konkrét beruházás megvalósításával, a kivitelezéssel közvetlen összefüggésben állónak. Ennélfogva a jogalap választás jogszerűségének igazolásaként nem vehető figyelembe. 30 A fentiekben részletezetteken kívül érdemes megemlíteni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálta a Kbt (3) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit is. A Kbt. hivatkozott különös közbeszerzési eljárások esetében irányadó rendelkezése értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetében, ha a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy ezen eljárásfajta alkalmazásával megindított közbeszerzésnek nem képezheti részét olyan beszerzési tárgy, amellyel kapcsolatban az esetleges kedvező feltételekkel és áron való megvásárlás lehetősége nem került dokumentálható módon ajánlatkérővel közlésre. A Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy A jogszabály nem határozza meg a lényegesen alacsonyabb árkategória határát, de mindenképpen a piaci árakhoz viszonyítja, ahol számításba jönnek a műszaki paraméterek is. A következetes joggyakorlat szerint a lényegesen alacsonyabb árnak legalább 30%-al alacsonyabb ár tekinthető. 31 Végül megemlíthető még, hogy a Döntőbizottság határozatban kifejtette: közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül össze nem függő beszerzések esetében nem alkalmazhatók a különös közbeszerzési eljárás szabályai. 32 II.2.2. Részekre bontás a közbeszerzési eljárásban A közbeszerzés tárgyának részekre bontása tekintetében alkalmazandó elveket a vizsgált időszakban a Kbt. 50. (3) bekezdése tartalmazta. Eszerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan 30 D.821/16/ D.148/13/ D.47/19/

27 a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A Döntőbizottság e jogszabályi rendelkezés vizsgálata során több határozatában megállapította, hogy a Kbt. idézett rendelkezése hivatott elősegíteni a versenyt, az esélyegyenlőséget, és azt, hogy minél szélesebb ajánlattevői réteg vehessen részt a közbeszerzési eljárásokban. Abban az esetben ezért, ha az ajánlatkérő nem biztosít lehetőséget a részajánlattételre, éppen ezen jogalkotói célok érvényesülésének feltételeit nem biztosítja, mert indokolatlanul zár(hat) el az eljárásban való részvételtől, illetőleg az egyenlő esélyű ajánlattétel lehetőségétől olyan ajánlattevőket, amelyek csak az egyik részajánlati kör vonatkozásában tudnának megfelelő ajánlatot benyújtani. A vizsgált határozatok alapján megállapítható, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a részekre bontás mindegyik, fentiekben említett konjunktív feltétele tekintetében részletes vizsgálatot folytatott le, és amennyiben az ajánlatkérő nem alkalmazta a részekre bontást, mindegyik elem tekintetében egyesével vizsgálta azok fennállását. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában kiemelte, hogy a részekre történő ajánlattétel feltételeinek fennállása, illetőleg azok hiánya nem általában, hanem csak a konkrét eljárás adott feltételrendszere, a közbeszerzés speciális jellege, műszaki körülményei alapján, egyedileg ítélhető meg. A Döntőbizottság ennek megfelelően minden esetben részletesen megvizsgálta a konkrét közbeszerzés tárgyát, hogy az természetét tekintve részekre osztható-e, továbbá az ajánlatkérőktől minden esetben részletes (objektív indokokkal és számításokkal alátámasztott) indokolást várt arra vonatkozóan, hogy a részekre bontás milyen indokok miatt okozná az ellenérték jelentős növekedését, és arra vonatkozóan is, hogy részajánlattétel várhatóan milyen okok miatt hatna negatívan a megvalósítás, a minőség vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének körülményeire. A jelen Tanulmány elkészítése során vizsgált határozatok körében kevés olyan határozat volt fellelhető, amely a részekre bontást érintette. Azon határozatok között pedig, amelyekben a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálta a részajánlattétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések alkalmazását, több olyan is volt, amelyben a Döntőbizottság nem állapította meg a Kbt. hivatkozott rendelkezésének megsértését. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérők számára a részekre bontás törvényi 27

28 előírásának alkalmazása nem okoz problémát, a közbeszerzési eljárások egyéb résztvevői pedig jellemzően nem vitatják az ajánlatkérők ezirányú döntéseit. Építési beruházások esetében a részekre bontás, illetve a részajánlattételi lehetőség kérdése jellemzően a különböző fizikai helyszíneken megvalósuló építési beruházások esetében merült fel a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában. Így a Döntőbizottság többek között vizsgálta, hogy a csatornahálózat és a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztító telep kivitelezése esetében alkalmazandók-e a részekre bontás szabályai. A vonatkozó jogesetben a kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásának II.1.7. pontja sérti a Kbt. 50. (3) bekezdését, mivel ajánlatkérő nem írt elő részajánlattételi lehetőséget, holott a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep kivitelezése egymástól egyértelműen elkülöníthető, a teljes mennyiség két részre bontható, műszakilag, szakmailag, és fizikailag is egyértelműen szétválaszthatók a feladatok, azok eltérő munkavégzést is igényelnek, így a közbeszerzés tárgyánál annak természetéből adódóan egyértelműen biztosítható a részajánlattételi lehetőség. A Döntőbizottság a beszerzés tárgyának és mennyiségének vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő zöldmezős beruházást kíván megvalósítani, amely egy új csatornahálózat kiépítését és az ehhez szorosan kapcsolódó szennyvíztisztító telep kivitelezését foglalja magában. A vízügyi hatóság mind a csatornahálózat, mind a telep építésére egy vízjogi létesítési határozatot bocsátott ki, a telep próbaüzemének és működésének továbbá alapvető feltétele a hálózat megfelelő határidőben történő kiépítése. A tervezett beruházás egy szerves műszaki egységet képez, a szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat építése egymással szorosan összefügg. A szennyvíztisztító telep üzembe helyezéséhez, illetve a próbaüzem beindításához szükséges a csatornán érkező szennyvíz. Amennyiben szétbontásra kerül a beruházás és az egyik fővállalkozó miatt nem helyezhető üzembe a szennyvíztelep, illetve a csatornahálózat, a próbaüzem lefolytatása és a beruházás üzembe helyezése, az üzemeltetési engedélyezési eljárás nem indítható el, mely szerződési és jótállási problémákat eredményez, továbbá veszélyeztetné a pontos és határidőre történő megvalósítást. A fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beszerzés műszaki specifikumai alapján a szoros összefüggés fennáll, a szennyvízhálózat kiépítése és a szennyvíztisztító telep megépítése vonatkozásában a részekre bontás negatívan hatna mind az építési beruházás megvalósítására, mind pedig a szerződés teljesítésére, így jogsértést nem állapított meg D.93/23/

29 A Döntőbizottság az építési beruházással érintett épületek elhelyezkedését más ügyben is vizsgálta. A konkrét ügyben a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben speciális jelentőséggel bír az épületek ajánlatkérő zárt telephelyén belüli egymáshoz földrajzilag is közeli elhelyezkedése és ezen épületegyüttes speciális funkcionális kapcsoltsága. A Döntőbizottság álláspontja szerint az épületek fizikailag ténylegesen elkülönültek ugyan, azonban az épületekben végzett speciális atomkutatási tevékenység, az intézmény ennek alárendelten történő működtetésének biztosítása folytán funkcionálisan oly mértékben összekapcsoltak, amely az intézményi tevékenységek kivitelezési tevékenységekkel való összehangolásához fűzött ajánlatkérői érdeket kiemelt pozícióba helyezi a részekre bontás kérdésének megítélésében. 34 A Döntőbizottság megállapította azonban a közbeszerzés tárgyának részekre bontására vonatkozó kötelezettség fennállását, amikor az egyes épületek között a fentiekben írtakhoz hasonló szoros összefüggés nem volt fellelhető. Így abban az esetben, amikor a beszerzés teljes mennyiségének meghatározását az ajánlatkérő egyrészt egy iskola, másrészt egy óvoda épületének felújítása szerint tagolta, ahol a felhívás adatai alapján megállapítható volt, hogy a két épület földrajzi elkülönültsége révén a munkálatok helyszíne sem azonos, a Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzési részek fizikailag külön választhatók. Ennélfogva az egyes részek külön vállalkozási szerződések alapján történő teljesítése nem kizárt, így a részajánlattétel lehetőségét a beszerzés tárgya lehetővé teszi. Ajánlatkérő a konkrét ügyben arra is hivatkozott, hogy a részekre történő ajánlattétel biztosítása a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozná. A Döntőbizottság kifejtette azonban, hogy Kbt. 50. (3) bekezdés a) pontja értelmében ajánlatkérő abban az esetben köteles lehetővé tenni a részajánlattételt, ha az várhatóan nem eredményezi a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a törvény ezen feltétele a beszerzés ellenértéke minősített, jelentős növekedésének valószínűsítését követeli meg, az ajánlatkérőnek így azt kell valószínűsítenie, hogy az ellenérték jelentős növekedéséhez vezet a részajánlattétel lehetővé tétele. A beszerzés részekre bontása jogszerűen akkor zárható ki továbbá, ha az várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt építési beruházás megvalósítására, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A beruházás speciális jellege, a kivitelezés körülményei, és az egyéb teljesítési feltételek vizsgálhatóak abból a szempontból, hogy az egy szerződés keretében történő megvalósítás esetén elérhetőhöz képest a beszerzés részekre bontása kedvezőtlenebb körülményeket teremt-e, vagy sem. Ajánlatkérő e körben a projekt irányítási, szervezési kérdéseire, valamint a két vállalkozó esetén a késedelmes teljesítésből eredő magasabb kockázatokra hivatkozott. A 34 D.115/20/

30 Döntőbizottság nem fogadta el azon ajánlatkérői érvelést, mely szerint a teljesítési határidő tarthatósága az ehhez fűződő európai uniós forrás elvesztésének kockázata miatt is jelen esetben rendkívüli kockázattal bír. A konkrét esetben a beruházások eltérő helyszíneire tekintettel a két építési munka más vállalkozók által történő párhuzamos végzése biztosítható. A beruházás eltérő helyszínen történő kivitelezése továbbá nem feltételez a teljesítés minőségére is kiható koordinációs kockázatokat. A két épület kivitelezési munkálatai nem függnek egymástól, ennélfogva sem a befejezési határidő, sem a minőségi kivitelezés, mint két lényeges szerződéses feltétel teljesítésének biztosítása nem kapcsolható össze, nem áll ok-okozati összefüggésben azzal, hogy egy, vagy két vállalkozás végzi-e a tevékenységet. 35 A szolgáltatás megrendelések körében a Közbeszerzési Döntőbizottság azon határozata érdemes kiemelésre, amelyben különböző kommunikációs ügynökségi feladatok és tevékenységek esetében vizsgálta a részekre bontás kötelezettségét. A vizsgált ügyben az ajánlatkérő a részajánlatok kizárását arra alapította, hogy a kommunikációs ügynökségi elemeket a társadalmi célú reklámkommunikációs kampányt, a belső kommunikációs akciót, és a társadalmi edukációs célú eseményt egységes koncepció, egységes szakmai és megvalósítási metódus, egységes minőség alapján kívánja beszerezni, azonos szolgáltatótól. Ajánlatkérő szerint az egyes elemek egymáshoz szorosan kapcsolódnak. A Döntőbizottság megítélése szerint azonban ezen egységességre vonatkozó igény mellett az ajánlatkérőnek a verseny biztosítása érdekében szükséges lett volna megvizsgálnia annak a lehetőségét is, hogy az ajánlattevők rendezvényenként, illetőleg az ajánlatkérő által igényelt egyes tevékenységenként tudnak-e ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő közbeszerzésének tárgyát ugyanis a felhívás és dokumentáció adatai, valamint a műszaki leírás alapján összetett szolgáltatás képezi, az adott szolgáltatónak különböző rendezvények (pl. Múzeumok éjszakája, Kulturális Örökség Napok, Érmekibocsátás) szervezési feladatait, illetőleg reklámügynökségi feladatokat is el kell látnia. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérőnek a beszerezni kívánt rendezvények, illetőleg tevékenységek vonatkozásában szükséges megvizsgálnia, hogy a közbeszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlatokat. Amennyiben az adott rendezvény, illetőleg tevékenység vonatkozásában fenntartható az egységesség, az ajánlatkérő a részajánlatok lehetőségét biztosítani köteles feltéve, hogy a részekre bontás további tényállási elemei is megvalósulnak. A Kbt. 50. (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor zárható ki a részajánlattételi lehetőség, amennyiben a részajánlattétel várhatóan az ellenérték jelentős növekedését okozza-e, a Kbt. 50. (3) bekezdés b) pontja alapján 35 D.641/18/

31 pedig a közbeszerzés részekre bontása akkor zárható ki jogszerűen, ha az várhatóan negatívan hatna a beszerezni kívánt szolgáltatás megvalósítására, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek mindenekelőtt meg kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy a közbeszerzés rendezvényenként, illetőleg az ajánlatkérő által igényelt egyes tevékenységenként részekre osztható-e. Mindezek hiányában nem mondható ki, hogy a részekre történő ajánlattétel lehetősége negatívan hatna a szolgáltatás minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. (3) bekezdését. 36 A Közbeszerzési Döntőbizottság a részekre bontás alkalmazását az árubeszerzések körében jellemzően informatikai eszközök, illetve gépjárművek beszerzése esetében elemezte a vizsgált időszakban. A konkrét ügyben a beszerzés teljes mennyiségének meghatározását az ajánlatkérő tagoltan határozta meg. Az terjedő tételeket Különféle orvosi gép-műszerek és orvosi informatikai csomag szállítása, telepítése, beüzemelése, kezelésének betanítása, 3 napos próbaüzeme, a jótállás időszakában a garanciális szerviz és karbantartási feladatok ellátása címen foglalta össze. Ebben a csoportban szerepeltek az informatikai eszközök az orvosi berendezések és egyéb berendezések (éjjeliszekrény, hűtőszekrények, mosogatógép, fényforrás, tornaeszközök stb.). Ezt követően tételszámon, a fentiekhez szükséges bútorok összefoglaló elnevezés alatt különféle orvosi és általános felhasználású bútorok szerepeltek. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattétele lehetőségét kizárta. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban jelen esetben, mint eltérő termékcsoportokat magában foglaló árubeszerzés esetében a részekre történő ajánlattétel lehetősége legalább az orvosi műszerek, informatikai hardver és szoftver eszközök, továbbá az egyéb berendezési tárgyak esetében fennáll, így a részajánlattétel lehetőségét a beszerzés tárgya lehetővé teszi. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő hivatkozása, hogy a részajánlattétel a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését okozná, nem megalapozott. A közgazdaságtan szabályai szerint a piaci árverseny annál nagyobb, minél több szereplő vesz részt benne. A részajánlattétel biztosítása esetén minden valószínűség szerint több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, mivel az ajánlatkérő által beszerezni kívánt 173 tétel legalább a fent megjelölt három csoportra felosztható, mely három csoport tekintetében különböző piaci szereplők, különböző szakcégek is önálló ajánlatot tehetnek. 36 D.183/11/

32 Ajánlatkérőnek éppen akkor van esélye a kedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötésre, ha a szélesebb körű verseny alapján érkeznek be az ajánlatok. Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a részekre történő bontás negatívan hatott volna beszerezni kívánt áruknak a minőségére, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. Az ajánlatkérő által beszerezni kívánt áruk egymást kiegészítve alkotnak egységes rendszert, tehát a leszállított áruk kompatibilitását, megfelelő egymással összehangolt működését biztosítani szükséges. A részekre történő ajánlattétel biztosítása negatívan hatna továbbá az szállított áruk a minőségén kívül a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire például a jótállási és az egyéb szerződésekből fakadó felelősségi kérdések egyértelmű megállapíthatóságára, a párhuzamosan folyó szállítások hatékony összehangolására. Garanciális kérdéskörben a károkozás, illetve a garancia több szállító esetén követhetetlenné válik, illetve egyértelműen nem állapítható meg a felelősségi kör. A Döntőbizottság rámutatott azonban arra, hogy a részajánlattétel lehetősége mellőzésének indokai nem lehetnek olyanok, melyek csak az ajánlatkérő számára hátrányosak (pl. több szervezéssel jár több ajánlattevővel való együttműködés), hanem a részajánlattétel alapján való szerződésteljesítésnek objektíven kell hátrányosnak lennie, mely tehát vagy a beszerzés tárgyában, vagy a szerződés feltételeiben jelenik meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a beszerezni kívánt áruk kompatibilitása nem kizárólag annak a függvénye, hogy egy vagy több ajánlattevő szállítja azokat. Az ajánlatkérő a dokumentációban, a műszaki leírásban határozza meg a műszaki paramétereket, így az ajánlatkérő kötelezettsége és felelőssége is a beszerezni kívánt berendezések műszaki tartalmának egymással összehangoltan történő meghatározása. Amennyiben az ajánlatkérő a beszerzendő berendezések műszaki ismérveit a jelenleg alkalmazott szabványoknak megfelelően adja meg, úgy az egyes berendezések közötti összhang attól függetlenül biztosítható, hogy azokat egy vagy több szállító szállítja le, így ezen okból sem indokolt a Döntőbizottság álláspontja szerint a részekre történő ajánlattétel kizárása. 37 Fentiekkel ellentétben a Döntőbizottság elfogadta a részajánlattétel lehetőségének kizárását, ahol az ajánlatkérő négy oktatási intézményben kérte az informatikai eszközök szállítását és felszerelését, üzembe helyezését, a kapcsolódó szoftverek telepítését, azonban a szerződés biztosítékai között előírta az interaktív táblákra 60 hónap jótállás, az egyéb eszközökre 36 hónap garancia vállalását. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a jótállás és a garancia kikötésére tekintettel 37 D.418/15/

33 a jelen esetben az összetett beszerzési igény egymással szoros kapcsolatban álló elemeket foglal magában, emiatt azok részekre nem választhatóak szét. 38 A Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő gépjármű flotta beszerzése esetében jogszerűen mellőzte a közbeszerzés tárgyának részekre bontását. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy ezen esetben a beszerzés tárgyának, mint a gépjármű flotta beszerzésének jellegzetes sajátosságát éppen az képezi, hogy az ajánlatkérő azonos gyártmányú személygépkocsikból és kisteher gépjárművekből álló egységes gépjárműparkot hozzon létre. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott beszerzési tárgy természetéből adódóan kizárja a részekre történő ajánlattétel lehetőségének a biztosítását. Ajánlatkérő ezen beszerzési igényének kielégítésével éppen az lenne ellentétes, ha lehetséges lenne a részekre történő ajánlattétel jelen közbeszerzési eljárásban, mivel abban az esetben nem teljesülne az az ajánlatkérői sajátos beszerzési igény, hogy azonos gyártmányú személygépkocsikból és kisteher gépjárművekből álló egységes gépjármű flottát szerezzen be. 39 A teljesség igényével megjegyezzük, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság különböző élelmiszerek (pékáruk, tejtermékek, húsáruk, stb.) beszerzése esetében is megállapította, hogy lehetséges a beszerzés tárgyának részekre bontása. 40 II.2.3. A kizáró okok alkalmazása A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság mindössze egy olyan határozatot hozott, amelyben többek között a kizáró okok alkalmazásának hibája miatt megsemmisítette a közbeszerzési eljárás megindító felhívást. A másik vizsgált határozat esetében a kizáró okok igazolásának módját közvetetten vizsgálta a Döntőbizottság. Az első esetben ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni nemzeti eljárási rendben a Kbt. fentiekben már hivatkozott 252. (1) bekezdésének b) pontja alapján. Ajánlatkérő a felhívásban a kizáró okok tekintetében előírta, hogy ajánlattevőnek a Kbt (1) bekezdés a)-b) pontja D.727/17 / D.112/14/ D.319/21/ A Kbt (1) bekezdése értelmében a 125. (2) bekezdésének c) pontja szerinti (azaz a rendkívüli sürgősségre alapozott) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a 99. (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a 63. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 33

34 szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy a tárgyi, Kbt (1) bekezdés b) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a Kbt a nem alkalmazható jogszerűen. 42 A másik esetben ajánlatkérő szintén nemzeti eljárási rendben kívánt egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni. A felhívás III.2.1) pontjában előírta a Kbt. 62. (1) bekezdésében foglalt kizáró okok fenn nem állásának igazolását a Kbt (3) bekezdése 43 szerint. A nyertes ajánlattevő ajánlatában azonban nem került benyújtásra az előírt kizáró okra vonatkozó nemleges nyilatkozat, melynek következtében fennállt ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátásának kötelezettsége. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 83. (1) bekezdésébe ütköző módon mulasztotta el a nyertes ajánlattevőt hiánypótlás teljesítésére felszólítani a Kbt. 62. (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fenn nem állásának igazolására. 44 II.2.4. Alkalmassági követelmények Amint az jelen Tanulmányban korábban már kiemelésre került, a vizsgált időszakban a közbeszerzési eljárást megindító felhívások megsemmisítését előidéző okok legtöbb esetben az alkalmassági feltételek körében merültek fel a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában. Ebből következően a Döntőbizottság viszonylag részletesen és alaposan elemezte az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó szabályokat. A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni, ennek érdekében a törvényben biztosított keretek között az ajánlatkérő feladata megállapítani azt, hogy az ajánlattevővel szemben milyen követelményeket támaszt, és azt milyen módon kéri igazolni. A Döntőbizottság határozataiban azonban kifejtette, hogy az alkalmassági követelményrendszer akkor jogszerű, ha az azzal a) az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetőleg az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá b) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek az a) pont szerinti személyek (szervezetek) vonatkozásában a 60. (1) bekezdésének h) pontjával, valamint adott esetben a 61. (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat, továbbá ha valamelyikük nem szerepel az adózás rendjéről törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vonatkozásában a 63. (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolásokat. 42 D.31/6/ A Kbt (3) bekezdése szerint nemzeti eljárási rendben az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. (1) bekezdése, 61. (1) bekezdése és a 62. szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. 44 D.542/12/

35 összefüggésben meghatározott adatok és tények a közbeszerzés tárgyára korlátozódnak, másrészt a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg. Egy adott alkalmassági feltétel szükségességét és arányosságát az adott közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehet megítélni, amelyek a szerződésszerű teljesítést befolyásolják, így nemcsak a beszerzés értéke, hanem a beszerzés tárgyát képező munka volumene, összetettsége, a szerződéses feltételek, a kivitelezésre rendelkezésre álló idő, a személyi és tárgyi feltételek is e körbe tartoznak. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, az egyes közbeszerzési tárgyak vonatkozásában részletes előírásokat határozott meg az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez szükséges igazolási módok és alkalmassági követelmények tekintetében, melynek az a célja, hogy a szerződést olyan ajánlattevők nyerhessék el, akik képesek lesznek a szerződés megfelelő teljesítésére. Az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározását azonban az ajánlatkérők csak a törvényi korlátok között határozhatják meg, a követelmények meghatározása tekintetében az egyik korlát, hogy azoknak a közbeszerzés tárgyához kell igazodniuk, azzal kell szinkronban lenniük, míg a másik korlát az, hogy e követelményeket csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság határozataiban több ízben is utalt arra, hogy az ajánlatkérőknek minden esetben körültekintően kell vizsgálniuk, hogy milyen alkalmassági feltételeket támasztanak a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó gazdasági szereplőkkel szemben. Nem zárhatnak el ugyanis a közbeszerzési eljárásban való részvételtől olyan ajánlattevőket, akik egyébként alkalmasak lennének a szerződés teljesítésére. Nem elegendő úgy meghatározni az alkalmassági feltételeket, hogy több ajánlattevő is tudjon annak alapján ajánlatot benyújtani, hanem akként kell megállapítani, hogy az a szerződés teljesítésére képes valamennyi ajánlattevő számára biztosítsa az ajánlattétel lehetőségét. Fentieken túlmenően a Döntőbizottság nem utolsó sorban kifejtette, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmasság igazolásának módját, illetve az alkalmassági minimumkövetelményeket minden esetben úgy kell meghatároznia, hogy azok minden ajánlattevő számára egyértelműen és egyezően értelmezhetőek, továbbá az objektív bírálatot biztosítóak legyenek. A Döntőbizottság emiatt jogsértőnek ítélte például, amikor ajánlatkérő a hitel-visszafizetési fegyelem vizsgálatának esetében a hitelkapcsolatokból eredő kötelezettség pontosan, határidőben történő teljesítését írta elő. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel amiatt ítélte jogsértőnek a felhívás vizsgált kitételét, mert ajánlatkérő nem határozta meg a hitel visszafizetéssel kapcsolatos 35

36 alkalmassági kritérium pontos tartalmi követelményeit, az alkalmatlanságot eredményező körülményeket, melyek ismeretének hiányában az alkalmassá minősítés szempontja nem kiszámítható, előre nem megítélhető, szubjektív bírálatra ad lehetőséget, így nem biztosítja az alkalmasság objektív, egyenlő bánásmódot biztosító megítélését. 45 Az alkalmassági követelmények meghatározásának egyik sarokköve a Kbt. 69. (2) bekezdésében foglalt előírás. Eszerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. -ban, mind a 67. -ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság ennek megfelelően jogsértőnek minősítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, amikor megállapította, hogy ajánlatkérő egyes, az alkalmasság vizsgálata körében előírt igazolási módok tekintetében nem határozott meg alkalmassági feltételt, nem adta meg azt, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. 46 Ezzel összefüggésben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiban rámutatott, hogy a Kbt. alapelveinek tükrében ajánlatkérő akkor teljesíti jogszerűen a Kbt. 69. (2) bekezdésében meghatározott alkalmassági minimumfeltételek előírására vonatkozó kötelezettségét, ha a feltétel meghatározásból egyértelműen megállapítható, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassá minősítését. Ezen körülmények egyértelmű és pontos meghatározása nem mellőzhető, ajánlattevő a követelmények pontos ismeretében tudja eldönteni, hogy benyújtson-e ajánlatot, illetőleg ajánlatkérő részéről az ajánlatok jogszerű, objektív, egyenlő mércével történő elbírálása is kizárólag egyértelműen közölt alkalmassági feltételrendszer alapján biztosítható. A Döntőbizottság a fentieknek megfelelően jogsértőnek minősítette azon előírást, mely szerint ajánlatkérő az alkalmassági minimumfeltételt akként rögzítette, hogy abban az esetben minősíti alkalmatlannak az ajánlattevőt, ha nem végez folyamatosan a 2008., 2009., évek mindegyikében legalább egy-egy legalább 1000 fő lakosságszámú 45 D.868/13/ D.50/13/

37 településen hulladékkezelési közszolgáltatást. Ajánlatkérő ennek igazolására a megadott évek legjelentősebb hulladékgyűjtési és szállítási tárgyú szerződéseinek bemutatását kérte a Kbt. 68. (1) bekezdés a)-b) pontja 47 szerinti tartalommal. A Döntőbizottság álláspontja szerint az idézett előírás szóhasználatából nem ítélhető meg a referenciával igazolni kért teljesítés időtartama a felhívásban megjelölt három év 2008, 2009, 2010 vonatkozásában. A felhívásból nem állapítható meg egyértelműen az sem, hogy a megjelölt évek vonatkozásában nem végez folyamatosan kitételnek miként, milyen minimális időintervallumban kell ajánlattevőknek megfelelniük, azaz ajánlatkérő elvárása egy teljes naptári év időszakát átfogó megszakítás nélküli teljesítés igazolására vonatkozik, vagy az adott évben legalább egy 1000 fő lakosságszámú településen végzett folyamatos szolgáltatás-teljesítés igazolható az éven belüli rövidebb időszakra is. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (2) bekezdését, mivel nem határozta meg a referenciával igazolni kért teljesítés elvárt minimális időintervallumát, ezen lényeges körülmény ismeretének hiányában pedig az alkalmassá minősítés szempontja nem kiszámítható, előre nem megítélhető, szubjektív bírálatra ad lehetőséget. 48 Az alkalmassági követelmények meghatározásának másik lényeges szempontja az arányosság és a szerződés teljesítéséhez való tényleges szükségesség követelménye. A Kbt. 69. (3) bekezdése értelmében ugyanis az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. -ban meghatározott adatok és tények kérését figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság a Kbt. idézett rendelkezése tekintetében több határozatában is kifejtette, hogy a 69. (3) bekezdése meghatározza azokat a korlátokat, amelyeket az ajánlatkérőnek az alkalmasság feltételeinek megállapításakor be kell tartania. A Kbt. az alapelvekkel összhangban azt a korlátot állítja az ajánlatkérő elé, hogy a kért adatokat és tényeket úgy határozza meg, hogy azok a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, a kritériumokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek 47 A Kbt. 68. (1) bekezdése szerint a 67. (1) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdése a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni: a) ha a szerződést kötő másik fél a 22. (1) bekezdésének a) e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, vagy az erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatával. 48 D.267/19/

38 mértékéig írhatja elő. Az alkalmatlanság oka csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll. Az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan alkalmassági feltételt, amely eleve túlzott elvárást jelent a beszerzés szükséges mértékéhez képest, és indokolatlanul szűkíti a versenyt a potenciális ajánlattevők között. A Kbt. ezen szabályozása általános jellegű, a figyelembe veendő főbb szempontokat rögzíti, melyek alapján kell megítélni az adott közbeszerzési eljárás során egyedileg, a konkrét beszerzés sajátosságaira figyelemmel az előírt alkalmassági feltétel jogszerűségét. A Döntőbizottság vizsgált határozatai alapján általánosságban szükséges kiemelni végül, hogy az ajánlatkérő a Kbt. fent idézett szabályai alapján csak az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében írhat elő alkalmassági követelményeket, azonban az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában erre lehetőséget a jogalkotó nem biztosított. Az alkalmassági követelmény célja az, hogy az ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy az ajánlattevő vagy alvállalkozó e követelmény teljesítése alapján alkalmas-e a közbeszerzési eljárásban kiírt szerződés teljesítésére. Az erőforrást nyújtó szervezet a szerződés teljesítésében közvetlenül nem vesz részt, csak az erőforrást biztosítja, így alkalmassága nem vizsgálható. A konkrét ügyben a Döntőbizottság ajánlatkérő előírásai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában is előírt alkalmassági feltételt, mely előírás sérti a Kbt. alkalmasságra vonatkozó rendelkezéseit. Az ajánlatkérő joga és kötelezettsége az alkalmassági feltételrendszer meghatározása, azonban ezt a jogosultságát kizárólag a Kbt.-ben rögzített szabályoknak megfelelően gyakorolhatja. 49 II Pénzügyi és gazdasági alkalmasság A Közbeszerzési Döntőbizottság a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot érintően több határozatot is hozott a vizsgált időszakban. Határozataiban a Döntőbizottság több ízben is rámutatott arra, hogy a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeknek összetett rendeltetésük van. Az alapvető funkciójuk az, hogy biztosítsák a pénzügyi, gazdasági stabilitással rendelkező ajánlattevő kiválasztását, melynek alapján az ajánlatkérők, a pénzügyileg, gazdaságilag megfelelő megalapozottságú cégekkel nyugodtan köthetnek szerződést és a teljesítés akár hosszú időszakában nem következhetnek be súlyos problémák. A pénzügyi, gazdasági feltételrendszer másik funkciója, hogy bemutassa 49 D.454/10/

39 annak a lehetőségét, hogy amennyiben szükséges, az ajánlattevő tudja biztosítani az ellenérték egészének vagy egy részének kifizetéséig szükséges előfinanszírozási igényt. A Döntőbizottság amint az az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos általános megállapítások körében már kiemelésre került a pénzügyi és gazdasági alkalmasság tekintetében is kiemelte, hogy mindig a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára, értékére, specifikumaira tekintettel figyelemmel a Kbt. 69. (3) bekezdésére lehet és kell egyedileg meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi, gazdasági feltétel meghatározása indokolt az adott közbeszerzési eljárásban. Alkalmatlanság oka tehát csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely elengedhetetlenül, valóban szükséges a szerződés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll. A felelősen gazdálkodó ajánlatkérő joggal várja el attól a cégtől, amellyel jelentős beszerzési értékre fog szerződést kötni, hogy a szerződés megkötésekor pénzügyi, gazdasági helyzete stabil, kiegyensúlyozott legyen, biztosított legyen a megfelelő szakmai hozzáértés, mert ezáltal kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy a teljesítés időszakában a vállalkozónál bekövetkező pénzügyi romlás, vagy a szakmai feltételek hiánya által a teljesítés akár részben, akár egészben elmarad. A Döntőbizottság határozataiban kiemelte, hogy a közvagyont kezelő ajánlatkérőnek az ügyletkötési gondosság nem csak joga, hanem kötelessége is, a közpénz felhasználónak azonban biztosítania kell azt is a Kbt. alapelveivel összhangban, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi potenciálisan azt teljesíteni képes ajánlattevő versenybe szállhasson, alkalmatlanságot egyetlen olyan feltétel se eredményezhessen, amely előírás eleve túlterjeszkedik a beszerzéshez megkívánt mértéken. Az ajánlatkérő jogosult olyan követelményeket támasztani, amelyek a minél biztonságosabb teljesítést célozzák, e feltételeknek való megfelelés a biztosítéka annak, hogy az ajánlattevők valóban képesek a szerződés teljesítésére. Emellett azonban biztosítani kell az alapelvek érvényesülését, az ajánlattevők esélyegyenlőségét és a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is. A szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, túlzott előírásokat az ajánlatkérő nem tehet, biztosítania kell mindazok számára a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetőségét, akik ténylegesen képesek a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Áttekintve a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált időszakban hozott releváns határozatait, megállapítható, hogy a legtöbb esetben az ajánlatkérők által az alkalmasság körében vizsgált különböző pénzügyi mutatószámok eltúlzott, illetve a szerződés teljesítéséhez szükségtelen mivolta miatt indult a felhívás megsemmisítését eredményező jogorvoslati eljárás. A Döntőbizottság vonatkozó határozataiban 39

40 megállapította, hogy önmagában a pénzügyi mutatók ajánlatkérő által meghatározott mértékű előírása nem jogsértő, de minden esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében megkövetelt valamennyi feltétellel együtt, összhatásukban is teljesül-e az arányosság követelményén keresztül a Kbt. 69. (3) bekezdése szerinti jogalkotói cél. A pénzügyi mutatószámok alkalmazásának lényegét a Döntőbizottság részletesen elemezte a D.659/22/2011. határozatában. A Döntőbizottság ebben kifejtette, hogy a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó mutatószámok vizsgálatánál nem pusztán jogi, hanem pénzügyi-számviteli, illetve közgazdasági összefüggéseket is vizsgálni kell. A vizsgálatnak az előírások jogszerűsége tárgyában ki kell terjednie a beszerzés becsült értékére, a teljesítés időtartamára, specifikumaira, előfinanszírozásra, illetve az előlegigénylés lehetőségére, a fizetési és számlakibocsátási rendre, ezzel összefüggésben különös tekintettel arra, hogy adott esetben uniós finanszírozású projekt megvalósításáról van szó, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körére és mértékére, továbbá pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében meghatározott egyéb alkalmassági feltételekre is. A tőke ellátottsági mutató elsősorban azt a vizsgálati szempontot jelenti, hogy az összes forráshoz képest a saját tőke, azaz a saját finanszírozás lehetősége milyen mértékű. Amennyiben az adott vállalkozás a pénzügyi forrásait döntő részben külső, hitelforrások útján biztosítja, akkor a vállalkozás pénzügyi stabilitásának alacsonyabb mértékére lehet következtetni. Az a tény, ha az adott vállalkozás saját forrásai csökkenő tendenciát mutatnak, túlnyomó részt külső forrásokra szorul, akkor ez a gazdálkodás likviditási problémáit és a vállalkozás jövőbeli stabil pénzügyi tevékenységének a jelentős kockázatát mutatja. A közbeszerzési eljárások során alkalmazott pénzügyi mutatószám rendszerek másik nagy csoportja a likviditási helyzetet értékelő mutatók. A likviditási mutató a forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettséghez viszonyított arányát fejezi ki, azaz arról tájékoztat, hogy a likviditás fenntartására bevonható eszközök könyv szerinti értéke a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Ekként az adott vállalkozás pénzügyi helyzetének körében, az eladósodottság helyzetét kifejező tőkeáttételi rátához képest a finanszírozási képesség felmérését célozza. A Döntőbizottság kiemelte, hogy egy vállalkozás gazdálkodási helyzetének, teljesítményének megítéléséhez minél komplexebb mutatórendszer, viszonyszámok alapján szükséges az ajánlatkérőknek tájékozódni, nem pedig a vállalkozásra vonatkozó valamely adat abszolút nagysága alapján. A közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggő pénzügyi kockázat nem csak az ajánlattevők eladósodottságának helyzetére a 40

41 saját és az idegen források arányára vonatkozó tények alapján ítélhető meg, hanem a rövid távú fizetési kötelezettségek finanszírozására vonatkozó képesség alapján is. A Döntőbizottság rögzítette, hogy két eltérő funkciójú és ennél fogva az ajánlattevők gazdálkodásának komplex jellemzésére alkalmas mutatószám jogszerűen kerülhet előírásra, azonban ennek során is figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. (3) bekezdésében meghatározott követelményekre, nevezetesen az arányosságra és arra, hogy az adott alkalmassági feltétel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges legyen. Ennek megfelelően járt el a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az esetben, amikor ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében vizsgálta a bankszámlán előforduló sorban állást, az adott három év teljes és a beszerzés tárgya szerinti árbevételének számtani átlagát, valamint azt is, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e likvid pénzeszközzel/hitelígérvénnyel/hitelkerettel. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásában előleget is biztosított, melynek mértékét maximum a szerződés nettó végösszegének 10 százalékában határozta meg. A Döntőbizottság jelen ügyben megállapította, hogy ajánlatkérő ezen adatok birtokában az ajánlattevő fizetőképességéről, megbízhatóságáról érdemi adatokhoz juthat, mely alapján meggyőződhet arról, hogy az ajánlattevő pénzügyi szempontból stabilnak, azaz alkalmasnak minősül-e. A Döntőbizottság az egyéb pénzügyi, gazdasági követelményekből kinyerhető adatokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő pénzügyi mutatókra vonatkozó elvárása szükségtelen és sérti a Kbt. 69. (3) bekezdését. 50 Ugyancsak jogsértőnek találta a Döntőbizottság az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményrendszert, amelyben ajánlatkérő az alkalmasság minimumkövetelményei körében két likviditási mutatót is előírt az egyéb gazdasági és pénzügyi alkalmasságra vonatkozó minimumkövetelmények mellett. A felhívás egyéb feltételeit figyelembe véve a Döntőbizottság határozatában utalt arra, hogy a finanszírozási feltételekre tekintettel mivel ezek alapján egyáltalán nincs is szükség előfinanszírozásra ezen mutatók vizsgálata szükségtelen, felesleges, és a versenyt szűkítő hatásokkal is jár. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt ának szabályozása alapján ajánlatkérő viszonylag nagy szabadsággal határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlattevőt, a tíz százalék feletti alvállalkozót a szerződés teljesítésére alkalmasnak, vagy alkalmatlannak minősíti. Ezeknek azonban a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen, ténylegesen szükséges 50 D.623/14/

42 mértéket ne haladják meg. A Döntőbizottság határozatában kiemelte, hogy a beszámolók egy adott év adott időpontjára, a mérlegfordulónapra vonatkoznak. A likviditási mutatók statikus mutatók, azok alapján egy bizonyos időpontra, a mérlegfordulónapra vonatkozó fizetőképesség ellenőrizhető. A likviditási mutatók továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben nem feltétlenül alkalmasak az adott vállalkozások jelenlegi, illetve a szerződés teljesítése alatti fizetőképességének megítélésére. E körben a Döntőbizottság tekintetbe vette azt is, hogy a konkrét esetben ajánlatkérő a évekre vonatkozó beszámoló alapján ellenőrzi, ellenőrizheti az adatokat, amely adatok december 31- i mérlegfordulónap esetén mintegy 1,5 évvel megelőzik a teljesítés megkezdésének időpontját. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő előírásait atekintetben is, hogy jelen esetben milyen mértékű előfinanszírozás válik szükségessé. A Döntőbizottság megállapította, hogy ugyan nem feltétel nélkül, de ajánlattevők jogosultak a szerződött érték százalékáig előleg igénybevételére, továbbá rész-számlák kiállítására, amely részszámlák a szerződött érték százalékát tehetik ki. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy jelen esetben a rész-számlázás, valamint az előleg igénybevételére figyelemmel a relatív kis értékű beruházás (becsült érték: ,- Ft) megvalósítása számottevő előfinanszírozást nem igényel, így ezen mutatók nélkül is megítélhető a teljesítéshez szükséges pénzügyi-gazdasági helyzet a sorbanállásra és az árbevételre vonatkozó adatok alapján. 51 A Döntőbizottság előtt azonban nemcsak a mutatószám előírása, hanem annak mértéke tekintetében is sor került jogorvoslati eljárásra. A konkrét esetben ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy az az ajánlattevő, illetve a tíz százalék feletti alvállalkozó alkalmatlan, amennyiben nem igazolja, hogy a likviditási ráták számtani átlaga nem éri el a 150 százalékot. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy ez a mutató adja meg, hogy az összes forgóeszköz milyen mértékben fedezi az egy éven belül esedékes rövidlejáratú kötelezettségeket. A szakirodalom szerint az ideális mértéket az 1,6-1,8 ( százalék) körüli értékek jelentik, azonban az építőipari ágazatban e mutató elfogadható mértéke az iparág sajátosságai miatt ennél alacsonyabb mértéket is elfogadhatónak tart, mely 1,2-1,3 ( százalék) között mozog. Jelen felhívásban két év átlagában került előírásra a 150 százalékos mérték előírásra, mely túlzó, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket messze meghaladja, és nem veszi figyelembe az iparági sajátosságokat. A Döntőbizottság utalt arra, hogy a számítás módjának meghatározása, az átlagszámítás sem segít ezen, mivel vagy minden évben el kell érni a 150 százalékot, vagy ha az egyik évben nem is éri el azt, a másik éveben a szakirodalom szerinti ideális mértéket kell legalább elérni, ami jelen ágazatra nem 51 D.93/23/

43 jellemző. Minderre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését. 52 Ugyancsak a becsült érték és a közbeszerzési szerződés egyéb jellemzőire tekintettel állapított meg jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az ügyben, amikor ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban akként rendelkezett, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe alvállalkozójának csatolnia kell az elmúlt 3 lezárt üzleti évre vonatkozó, a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló részét képező mérleg(ek), eredménykimutatás(ok) másolatát. Kapcsolódó követelményként az ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő (és a tíz százalék feletti alvállalkozó), ha likviditási mutatója nem éri el a 120 százalékot az elmúlt 3 lezárt üzleti évben. Az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy alkalmatlan az ajánlattevő (és a tíz százalék feletti alvállalkozó), ha a tőke ellátottsági mutatója nem éri el a 35 százalékot az elmúlt 3 lezárt üzleti évben. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen ügyben a jogorvoslati kérelem alapos volt, ugyanis figyelembe véve az építési beruházás ,- Ft összegű becsült értékét, a teljesítési időszakának rövidségét (a tíz hónapnál is rövidebb időtartam), szerződést biztosító mellékkötelezettségek magas számát, továbbá a pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmények mennyiségét, az szóban forgó alkalmassági követelmény túlzott mértékűnek tekintendő. Hozzájárult a Döntőbizottság e döntéséhez az a tény is, hogy az alkalmassági követelmény a teljesítés időszakának több mint háromszorosát jelentő időszakra, azaz három évre vonatkozott, és ezen időtartamon belül évenként kellett az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést igazolni. 53 Fentiekkel ellentétben azonban elfogadta a Közbeszerzési Döntőbizottság a likviditási és tőke ellátottsági mutatóra vonatkozó együttes előírást abban az esetben, amikor az ajánlatkérő 7 számla és 1 végszámla pénzügyi ütemezésre vonatkozó előírására is figyelemmel kb millió Ft finanszírozási kötelezettség merült fel 2 hónapos időtartamra az ajánlattevő részéről a szerződés teljesítésének időszaka alatt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő 10 százalék, azaz kb. 300 millió Ft előlegre jogosult, ezért az első hónapban kb. 115 millió Ft finanszírozási kötelezettség, a második hónapban 415 millió Ft finanszírozási kötelezettség áll fenn a nyertes ajánlattevő részéről. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen finanszírozási kötelezettség mértékére, valamint arra tekintettel, hogy az uniós finanszírozás miatt szigorú számlaellenőrzési rend érvényesül, valamint a téli időszakban korlátozott munkavégzésre van lehetőség, a három lezárt üzleti év átlagára előírt likviditási mutató 52 D.542/12/ D.636/11/

44 és tőke ellátottsági mutató előírt mértéke jogszerű előírás, figyelembe véve a pozitív mérlegre, az árbevételre vonatkozó más pénzügyi alkalmassági előírásokat, a beszerzést becsült értékét, a maximum 13 hónapos kivitelezési időszakot és a szerződés biztosítékai között megjelölt késedelmi kötbér (maximum 10 százalék), jólteljesítési és teljesítési biztosíték 1 százalékos mértékét. 54 A különböző mutatószámokhoz hasonlóan sok esetben állapított meg jogsértést a Döntőbizottság a Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmassági igazolási mód előírásával kapcsolatban. A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó erről szóló nyilatkozattal. A Döntőbizottság vonatkozó határozataiban kifejtette, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat esetében a kezdő időpont kizárólag az ajánlati felhívás feladása lehet. A Kbt. 3. -a alapján a törvény szabályozása kógens, mely azt jelenti, hogy annak szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdő időponttól, az ajánlati felhívás feladásának időpontjától az ajánlatkérő eltérhetne. Ajánlatkérő jogosultsága az, hogy az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított legfeljebb kettő évre vonatkozóan határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételét, tehát a Kbt.-ben megadott e kezdő időponttól számítottan kettő éven belül, rövidebb időtartamra is vizsgálhatja a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat alapján a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot. A kezdő időponttól való eltérést azonban a Kbt. nem engedi meg. Fentiek alapján a Döntőbizottság jogsértést állapított meg mindazon esetekben, amikor ajánlatkérő az ajánlattételi határidőtől, vagy a pénzintézeti nyilatkozat keltétől visszaszámított időtartamra kérte az alkalmassági követelmény igazolását. 55 A Döntőbizottság több határozatában is vizsgálta az ajánlattevők árbevételével kapcsolatos alkalmassági előírások jogszerűségét is. A Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges 54 D.659/22/ D.50/13/2011., D.183/11/2011., D.636/11/2011., D.845/15/

45 pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható az előző legfeljebb háromévi teljes általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről, illetőleg ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. A Kbt. idézett rendelkezése alapján árbevételre vonatkozó adat az adott gazdasági szereplő teljes, illetőleg a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételére vonatkozóan kérhető. Erre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő a települési szilárd hulladék begyűjtésére, kezelésére, hulladéklerakó telepre való szállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan írt ki közbeszerzési eljárást, azonban a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerint árbevételi adatokat kifejezetten a hulladékszállításból származó árbevétel vonatkozásában írta elő. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya a hulladékkezelési tevékenységeknek a hulladékszállítási tevékenységhez képest szélesebb körét foglalja magában. Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya a hulladékszállításon kívül más tevékenységeket is magában foglal a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. alapelveire is kihatóan, jogsértően határozta meg a szóban forgó alkalmassági követelményt oly módon, hogy a hulladékkezelési tevékenységek közül kizárólag a hulladékszállításból származó árbevételt vizsgálja, kizárva ezáltal a beszerzés tárgyát képező egyéb tevékenységeket végző ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. 56 Fentiekhez hasonlóan határozott a Közbeszerzési Döntőbizottság, amikor ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyaként feltüntetett egyik munkanemre, nevezetesen a régészeti adatbázis feltöltési munkálataira, konkrétan ARCHÉ, EMMA, RITA régészeti adatbázis rendszerre vonatkozó árbevételi adatokat az alkalmassági igazolási módok körében. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 3. -ában foglalt kógenciára tekintettel az ajánlatkérőnek nincs arra lehetősége, hogy a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági igazolási mód, valamint az ehhez kapcsolódó alkalmassági feltételében a közbeszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó előírásain túlterjeszkedő, attól eltérő feltételt írjon elő. 57 A Döntőbizottság az alkalmassági követelmények meghatározását minden esetben abból a szempontból is vizsgálta, hogy azok mennyiben felelnek meg a Kbt.-ben rögzített 56 D.413/12/ D.762/16/

46 közbeszerzési alapelveknek, különösen az esélyegyenlőség és egyenlő elbánás alapelvének. E tekintetben jó példa, amikor ajánlatkérő az ajánlati felhívásban akként rendelkezett, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha teljes nettó árbevételük évben nem éri el az ajánlata teljes nettó ellenértékét, illetőleg a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele évben összesen nem éri el az adott közbeszerzési tárgyra vonatkozóan az ajánlat teljes nettó ellenértékének 20 százalékát. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy mivel a fenti alkalmassági követelmény az ajánlattevők vonatkozásában különböző értékeket eredményezhet az általuk megajánlott ellenszolgáltatás összegének függvényében, az ajánlatkérő előírása sérti a Kbt. 1. -ában rögzített alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód és a Kbt ában 58 foglaltakra is figyelemmel az esélyegyenlőség elvét. A Döntőbizottság rámutatott továbbá arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, mely szerint a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontjában meghatározottaktól az ajánlatkérő eltérhet, illetve, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megajánlott nettó ellenérték valamely százalékos mértékéhez viszonyíthatja az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Ezen előírás sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert nem veszi figyelembe a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerint azt, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Másrészt sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét azáltal, hogy az alkalmasság különböző értékekhez kötött az ajánlattevők által megajánlott ellenszolgáltatás összegének a függvényében, és nem az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges objektív mérce határozza meg az alkalmassági feltételnek való megfelelést. 59 Fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (3) bekezdését, tekintettel arra, hogy az évenkénti 600 millió forintos árbevétel megkövetelése a nem egészen tíz hónapot elérő mértékű teljesítési időszakra vonatkozó nettó ,- Ft összegű becsült értékhez képest túlzó mértékű 60, illetve, hogy a nettó 500 millió Ft-os teljes árbevétel és a magasépítéssel kapcsolatos nettó 200 millió Ft-os árbevétel nem arányos a közbeszerzési eljárásban meghatározott ,- Ft összegű becsült értékhez képest, továbbá az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez is szükségtelen, túlzó mértékű A Kbt a szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. 59 D.50/13/ D.636/11/ D.846/13/

47 A Döntőbizottság szintén túlzónak ítélte a pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmény előírását, ahol az ajánlatkérő az alkalmasságot a megelőző 3 teljesen lezárt üzleti év vonatkozásában nettó 600 millió forint teljes árbevétel és nettó 200 millió forint beszerzés tárgya szerinti árbevétel eléréséhez kötötte éves átlagban. Az ajánlatkérő a felhívásában rögzítette, hogy a 15 hónapos időtartamú, 344,1 millió Ft becsült értékű beruházás finanszírozásához az ajánlati ár 10 százalékának megfelelő előleget biztosít. A Döntőbizottság helytállónak ítélte kérelmező azon kifogását, mely szerint a felhívásban a vizsgált 3 éves időtartamon belül legalább millió Ft teljes árbevétel és 600 millió Ft beszerzés tárgya szerinti árbevétel realizálását írta elő az alkalmasság feltételeként, amely a beszerzés becsült értékéhez a teljesítés időtartamához, valamint a szerződés lényeges feltételeihez képest túlzottan szigorú előírásnak minősül. 62 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító részvételi felhívás közzétételére irányuló kérelmében a közbeszerzés becsült értékét ,- Ft-ban jelölte meg, ugyanakkor az alkalmasság megállapításához az előző 2 évben elért közbeszerzés tárgyából származó nettó ,- Ft-os árbevételt követelt meg. A konkrét esetben ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában kiadott ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezetben már azt rögzítette, hogy a szóban forgó szolgáltatások tekintetében megállapított maximális keretösszeg nettó ,- Ft, melytől a megrendelő a teljesítés során felfelé, legfeljebb 50 százalékkal eltérhet. A Döntőbizottság megállapította, hogy a két szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban előírt módon kell a szerződés teljesítésére való alkalmasságát igazolnia [Kbt (3) bekezdése], az ajánlatkérőnek pedig a részvételre jelentkező alkalmasságát megítélnie [Kbt (2) bekezdése]. A részvételre jelentkezők részvételi jelentkezésének benyújtásáig a jelen közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló iratokban a közbeszerzés becsült értékeként fellelhető adat ,- Ft volt. Mindezek alapján a részvételi szakaszban a ,- Ft-os becsült értékre figyelemmel állapítható meg a Kbt. 69. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő alkalmassági követelményrendszerének az arányossága, melyhez képest az előző 2 évben elért közbeszerzés tárgyából származó nettó ,- Ft-os árbevételi előírás túlzó mértékű. 63 A Döntőbizottság ugyanakkor jogszerűnek minősítette, amikor ajánlatkérő a ,- Ft becsült értékű beszerzés esetében a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja alapján akként határozta meg az alkalmasság követelményét, hogy az ajánlattevőnek az 62 D.743/12/ D.183/11/

48 elmúlt 3 év tekintetében összesen kell rendelkeznie ,- Ft összegű árbevétellel. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy olyan ajánlattevők is részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban, akiknek az elmúlt 3 évre vonatkozóan valamely évben nem érte el az árbevétele a ,- Ftot, de egyébként az elmúlt 3 évre vonatkozóan rendelkeznek összesen ,- Ft árbevétellel, ugyanis ajánlatkérő nem éves árbevételként határozta meg a ,- Ft-ot. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét is a kifogásolt alkalmassági minimumkövetelmény meghatározásakor arra tekintettel, hogy a közel egy év időtartamú kivitelezés becsült értéke ,- Ft, míg a 3 évre vetítve egy évre jutó árbevétel ,- Ft, amely nem éri el a becsült értéket. 64 A Döntőbizottság jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja tekintetében a Kbt. 69. (6) és (8) bekezdésében foglaltak ellenére önálló megfelelést írt elő az ajánlattevő részére. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt. 69. (5) bekezdése a Kbt. 66. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelmény esetén teszi kötelezővé az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők önálló megfelelését. A Kbt. 69. (6) bekezdése a Kbt. 66. (1) bekezdés a) és b) pontján kívüli alkalmassági minimumkövetelmények körében lehetővé teszi azt, hogy az ajánlattevő, illetve jelen esetben a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt feleljen meg. A Kbt. 69. (8) bekezdése pedig a Kbt. 66. (1) bekezdés a) és b) pontján kívüli alkalmassági minimumkövetelmények körében azt teszi lehetővé, hogy az ajánlattevő/részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval együtt feleljen meg. A fentiek alapján az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők a Kbt. 66. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelmények esetén kötelesek önállóan megfelelni, a Kbt. 66. (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági követelmény esetén az ajánlattevők/részvételre jelentkezők alvállalkozóval együtt is megfelelhetnek. 65 A fentiekben részletezettekhez hasonlóan jogsértő alkalmassági előírást jelent a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát áttekintve, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőre és az ajánlattevő közbeszerzési értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára vonatkozóan önálló megfelelés mellett, a közbeszerzés becsült értékét megközelítő mértékű jegyzett tőkét vár el. A konkrét esetben ajánlatkérő 64 D.740/12/ D.403/17/

49 az ajánlattételi felhívásban azt az alkalmassági követelményt támasztotta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha bármelyiküknek az utolsó két lezárt üzleti éve közül bármelyikben a jegyzett tőkéje nem érte el a ,- Ft-ot, melynek igazolása az utolsó két lezárt üzleti évre vonatkozó, a számviteli törvénynek megfelelő beszámoló mérleg és eredmény-kimutatás becsatolásával történik. A közbeszerzés becsült értékét ajánlatkérő nettó ,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság a szóban forgó alkalmassági minimumkövetelménnyel kapcsolatban megállapította, hogy az ténylegesen nem szükséges a szerződés teljesítéséhez. A jegyzett tőke ugyanis a gazdasági társaságot létesítő okiratban meghatározott összeg, amelynek értéke nem feltétlenül van összefüggésben az adott társaság pénzügyi helyzetével. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) nem ír elő olyan kötelezettséget a gazdasági társaságok számára, amely szerint kötelesek lennének a működésük során a jegyzett tőkét (törzstőkét) emelni, így az éveken keresztül attól függetlenül változatlan maradhat, hogy a társaság vagyona annak eredményes gazdálkodása következtében miként változott. A gazdasági társaságok alapításának egyik feltétele a törvényben meghatározott minimális jegyzett tőke megléte. Nincs azonban olyan szabály, amely szerint a társaság a tényleges vagyonának gyarapodása vagy csökkenése függvényében köteles lenne a jegyzett tőkéjét felemelni vagy leszállítani. A jegyzett tőke és a gazdasági társaság tényleges vagyona nem azonos fogalmak, az egyik adatból a másikra még csak következtetni sem lehet. A jegyzett tőke összegéből nem nyerhetünk adatot a gazdasági társaság pénzügyi helyzetére, gazdasági stabilitására, annak mértékéből a szerződés teljesítésére való pénzügyi és gazdasági alkalmasságra nem lehet következtetést levonni. 66 II Műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság vizsgálata körében a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált időszakban folytatott gyakorlatát áttekintve megállapítható, hogy a felhívások leggyakrabban támadott eleme e körben az ajánlatkérők által meghatározott referenciákhoz kapcsolódik. A Döntőbizottság az ajánlatkérők által megkövetelt referenciák tekintetében általában azt vizsgálta, hogy a beszerzés becsült értékéhez képest az ajánlatkérő által megkövetelt referenciák száma és értéke arányban áll-e egymással, illetve, hogy a megkövetelt referencia elvégzése illetve bemutatása figyelemmel a Kbt. fentiekben már 66 D.24/9/

50 hivatkozott 69. (3) bekezdésére a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesnek tekinthető-e. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság határozatai alapján elsősorban építési beruházások esetében az volt megállapítható, hogy a jogorvoslati fórum a referenciamunkák kétszeres megkövetelését még elfogadta, azonban azok háromszoros megkövetelése esetében már jogsértést állapított meg. A Döntőbizottság jellemzően jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor a referencia értéke a beszerzés becsült értékét meghaladta. A Döntőbizottság több határozatában is kifejtett álláspontja szerint a referenciamunka körében építési beruházás esetében az alkalmasság meglétéhez alapvetően annak igazolása szükséges, hogy az ajánlattevő végzett a beszerzés tárgyában, hasonló paraméterekkel, hasonló mennyiségi adatokkal rendelkező, hasonló értékű, a becsült értéknek megfelelő beruházást, amellyel igazolja, alátámasztja azt, hogy a beszerzendő munkának megfelelő építési munka elvégzését már szerződésszerűen teljesítette, megfelelő határidőre, megfelelő minőségben. Ezzel tudja azt igazolni és biztosítani, hogy a beszerzés tárgya szerinti építési beruházást, az arra irányuló szerződést teljesíteni tudja, vagyis hogy alkalmas az adott tárgyban a szerződés teljesítésére. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság jogsértőnek minősítette ajánlatkérő azon előírását, miszerint az alkalmasság feltétele legalább 3 db, szennyvíztisztító telep kivitelezésére kötött, sikeres átadás-átvétellel lezárt, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített beruházás kivitelezésére vonatkozó szerződés. A beszerzés tárgyát képező munkák teljesítésének háromszoros megkövetelése tekintettel a beszerzés becsült értékére is nem indokolható, túlzott előírás, mellyel az ajánlatkérő megsértette a Kbt ának (3) bekezdését. 67 A Döntőbizottság ugyanakkor határozatában megállapította, hogy két referenciamunka alkalmassági követelményként történő előírása nem tekinthető túlzottnak azzal igazolható, hogy az ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az 1,2 milliárd forintos referencia-érték a közbeszerzés ,- Ft összegű becsült értéke alatt marad, ezért az sem tekinthető túlzottnak. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által meghatározott mérték nemcsak az adott építési beruházás értékének kifejezésére alkalmas, hanem egyben kifejezésre juttatja a teljesítendő építési beruházás volumenét, bonyolultságát, így a referencia értékére nincs befolyással, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárás kivitelezői feladatait több épületen kell végrehajtani, amelyek között nincs olyan épület, 67 D.182/6/

51 ahol a kivitelezés értéke elérné, vagy megközelítené az 1 milliárd forintot. E körülmények indokolhatják, hogy az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékéhez közelítő alkalmassági feltételeket követeljen meg. 68 Ezzel egyezően a Döntőbizottság megállapította, hogy a becsült értékhez képest annak 63 százalékában meghatározott átlagos volumenű referenciamunka megkövetelése nem túlzó mértékű, indokolt ajánlatkérői elvárás, hogy a beszerzés tárgyát képező munkák legalább megközelítő nagyságrendű korábbi teljesítésével az ajánlattevő tudja igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát. 69 A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság által folytatott jogorvoslati eljárás tárgya volt az is, hogy az ajánlatkérő milyen intervallumra terjesztette ki azt az időtartamot, amelyben teljesített munkákat, mint referenciamunkákat elfogad a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolásához, illetve megállapításához. A konkrét esetben a kérelmező jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy az ajánlatkérőnek a referencia idejére vonatkozó előírása sérti mind a Kbt. 1. (3) bekezdését 70, mind a Kbt. 67. (2) bekezdés a) pontját 71, mivel a felhívás indokolatlanul szűkíti az ajánlattevők körét, amennyiben a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása csupán a es évekre terjed ki és ezzel kirekeszti a december 31. napja és az ajánlattételi felhívás közzététele, azaz november 25. napja közötti időszakban megszerzett műszaki és szakmai alkalmasságot. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott. Határozatában kitért arra is, hogy a kérdés megítélése szempontjából nem elfogadható ajánlatkérő azon hivatkozása, mely szerint a és évek már lezárt üzleti évek, ezen időszakban lefolytatott eljárások már teljesen le vannak zárva (műszaki átadás-átvétel, valamint a próbaüzem is megtörtént), és utólag ezen referenciák valódiságával, megfelelőségével szemben kérdés nem merülhet fel. A Döntőbizottság álláspontja szerint a referencia üzleti évhez történő kötése szükségtelen, hiszen nincs okszerű összefüggés az üzleti év és a referencia munka teljesítése között. 72 A Döntőbizottság végül túlzó, aránytalanul szigorú előírásként értékelte, amikor ajánlatkérő kizárólag olyan teljesítéseket fogadott volna el referenciaként, amelyeket az 68 D.403/17/ D.115/20/ A Kbt. 1. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. 71 A Kbt. 67. (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével. 72 D.943/10/

52 ajánlattevő fővállalkozóként vagy generálkivitelezőként valósított meg. 73 Ugyanakkor a Döntőbizottság nem ítélte eltúlzottnak, hogy az ajánlatkérő jogerős vízjogi üzemeltetési engedély kiadásával megvalósuló referenciamunkát írt elő a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételként. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy mivel ezen lényeges, a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához szükséges körülmények az ajánlattevők által megvalósított kivitelezési tevékenység eredményeként, attól függően valósulhatnak meg, továbbá a szerződés teljesítéséhez a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése szükséges, a vonatkozó műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétel nem jogsértő. 74 A Döntőbizottság szolgáltatás megrendelések esetében is az építési beruházásoknál kifejtetteknek megfelelően, jellemzően a beszerzés becsült értékéhez viszonyítva vizsgálta az ajánlatkérők által előírt referenciakövetelmények jogszerűségét. Ennek megfelelően a Döntőbizottság jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő az 5 éves időtartamra szóló szerződésének becsült értékét ,- Ft-ban határozta meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy a felhívásban előírt 3 db referenciával ajánlattevőknek 3 éves időszakra visszamenőleg kellett referenciaszolgáltatások teljesítését igazolniuk összesen legalább ,- Ft értékben, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint a becsült érték, mint legmagasabb piaci érték törvényi fogalmára, valamint a szerződés 5 éves időtartamára tekintettel is aránytalan, túlmutat a tárgyi szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken. A három éves vizsgált időszakban ajánlatkérő ráadásul párhuzamosan teljesített referencia szolgáltatások bemutatását várta el. 75 A fentiekhez hasonlóan az alkalmassági előírásnak a beszerzés becsült értékéhez képest való eltúlzott mivoltát állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az ügyben, amikor az ajánlatkérő egy szerződésben teljesített 15 millió forint értékű referencia igazolását tette az alkalmassá minősítés feltételéül. A Döntőbizottság határozatában rámutatott arra, hogy a referenciamunka körében az alkalmasság meglétéhez annak igazolása szükséges, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyában hasonló műszaki tartalmú, a becsült értéknek megfelelő, hasonló értékű teljesítést szerződésszerűen elvégzett, amellyel igazolja azt, hogy alkalmas az adott tárgyban a szerződés teljesítésére. Az alkalmasság minimumfeltételét a referenciák vonatkozásában is úgy kell meghatározni, hogy az a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű legyen. A jelen 73 D.743/12/ D.93/23/ D.868/13/

53 esetben az ajánlatkérő a beszerzés tárgyával megegyező referenciamunka elvárt értékét a beszerzés becsült értékével indokolta, amelyet a közbeszerzési eljárás előkészítése során beszerzett két darab indikatív árajánlat adatai alapján számított ki. A 18 millió Ft összegű becsült értéket az ajánlatkérő a magasabb árajánlatot is meghaladó mértékben állapította meg. A magasabb értékű indikatív árajánlatot utóbb a közbeszerzési eljárásban ajánlatot is benyújtó ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, ugyanakkor a megajánlott ellenszolgáltatás összege nemhogy a becsült értéket, de az alkalmassági feltételként meghatározott referenciateljesítés értékét sem közelítette meg. A fentieket összességében értékelve a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. (3) bekezdésében előírtakat megsértve, indokolatlanul és eltúlzott mértékben határozta meg az egy szerződésben teljesített 15 millió Ft értékű referencia igazolását. 76 Érdekességként megemlíthető, hogy a Döntőbizottság jogsértőnek minősítette az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményt, mely szerint az ajánlattevő akkor minősül alkalmasnak, ha rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 évben egy szerződés keretében teljesített EU támogatásból megvalósult legalább 100 db, befejezett projekt műszaki, és/vagy közbeszerzési és/vagy pénzügyi ellenőrzési feladatok elvégzésére vonatkozó referenciával. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltétel befejezett projekt kitétele a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközik. A Döntőbizottság álláspontja szerint továbbá a Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontjában 77 meghatározott legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével kitétel pedig nem azonos a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 22. pontjában 78, és a 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában rögzített projekttel 79, az adott projekt ugyanis több közbeszerzést foglalhat magában. A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzés tárgyát képező, megrendelni kívánt szolgáltatásra kell vonatkoztatnia a referencia követelményét, melynek függvényében határozható meg a szolgáltatás befejezettsége is. A Döntőbizottság határozatában kifejtette továbbá, hogy a 76 D.142/19/ A Kbt. 67. (3) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). 78 A 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 22. pontja szerint 22. projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott művelet. 79 A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontja szerint művelet : az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében a monitoring bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt vagy projektcsoport, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai. 53

54 Kbt. 67. (3) bekezdésének a) pontja nem tartalmaz olyan előírást, hogy az előző három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését az ajánlattevőnek egy szerződés keretében teljesített referenciával kellene megadnia. Különösen igaz ez az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárására, amikor az ajánlattevőnek jelentős számú, legalább 100 db, befejezett projekt vonatkozásában kell az alkalmasságát egy szerződés keretében igazolnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha az ajánlattevő igazolni tudja az ajánlatkérő által meghatározott, legalább 100 db megfelelő referenciájának a meglétét a megelőző három éves időszakra, úgy alkalmasnak tekintendő a közbeszerzés tárgyát képező feladat megvalósítására. Az alkalmasság szempontjából nincs jelentősége, hogy a közbeszerzés volumenének megfelelő szolgáltatást az ajánlattevő (alvállalkozó) egy szerződés keretében teljesítette-e vagy sem. A Döntőbizottság így megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az egy szerződés keretében meghatározott 100 db referenciára vonatkozó előírása ugyancsak aránytalan követelmény. 80 A fentiekben kifejtettekhez hasonlóan a beszerzés becsült értéke volt a viszonyítási alap az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérő által előírt referenciák jogszerűségének megítélésénél. Konkrét ügyben hozott határozatában a Döntőbizottság jogsértőnek minősítette ajánlatkérő előírását, mely szerint az ajánlattevő alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladását megelőző 36 hónapban legalább kettő darab, egyenként legalább nettó ,- Ft értékű, a beszerzés tárgya szerinti, orvosi gép-műszer szállítására vonatkozó referenciával; továbbá ugyanezen időszakban legalább kettő darab direkt digitális röntgen készülék szállítására vonatkozó referenciával. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerződő tételként meghatározott, kombinált digitális átvilágító berendezés önmagában millió forintos értékű. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alkalmassági minimumkövetelmény a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközik, mivel nem felel meg annak a feltételnek, hogy a minimumkövetelmény előírása legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig történhet meg. A Döntőbizottság megítélése szerint a két darab direkt digitális röntgen készülék szállítására vonatkozó referencia előírás önmagában nem tekinthető eltúlzottnak figyelemmel arra, hogy a beszerzés tárgyát egyéb, a direkt digitális röntgen készülék körébe tartozó termékek (SEF kamera, panorámaröntgen, fogászati műtőasztal/intraorális röntgennel) is képezik, tehát a két referencia előírása nem eltúlzott. Az ajánlatkérő előírása alapján azonban a műszaki alkalmasság igazolásához az 80 D.804/23/

55 orvosi gép-műszer beszerzés tekintetében két, egyenként ,- Ft értékű orvosi gép-műszer szállítását, azaz összességében háromszázmilliós értékű referenciakövetelményt támasztott és emellett kérte további, a két darab direkt digitális röntgen készülék szállítására vonatkozó referencia csatolását. A közbeszerzés ,- Ft összegű becsült értékéhez képest tehát a minimumkövetelményre vonatkozó előírás a Döntőbizottság álláspontja szerint meghaladja a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékét. 81 A Döntőbizottság a fentieken túlmenően az árubeszerzések esetében is vizsgálta a Kbt. alapelveinek érvényesülését. A Döntőbizottság ennek megfelelően jogsértőnek minősítette az ajánlati felhívásban rögzített azon alkalmassági követelményt, mely szerint az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha az igazolt referenciák összértéke nem éri el az adott ajánlat nettó értékének 30 százalékát. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a hivatkozott alkalmassági előírás nem felel meg a Kbt. alapelveinek, mivel az egyes ajánlattevők esetében különböző eredményt fog adni, így objektív módon az ajánlatok nem hasonlíthatóak össze. Ezen előírás sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert az alkalmasság különböző értékekhez kötött az ajánlattevők által megajánlott ellenszolgáltatás összegének a függvényében, és nem az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges objektív mérce határozza meg a szerződés teljesítésére való alkalmasságot. Ezen túlmenően a Kbt. nem tartalmaz olyan megengedő szabályt, melynek alapján a Kbt. 67. (1) bekezdés a) pontjában 82 meghatározottaktól az ajánlatkérő eltérhet, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által megajánlott nettó ellenérték valamely százalékos mértékéhez viszonyítottan állapíthatja meg az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát a referenciák körében. 83 A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor az ajánlatkérő a felhívásban akként rendelkezett, hogy a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság megállapításának minimumkövetelményeként kizárólagosan TIOPpályázatban teljesített referenciát fogad el. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő szigorú adminisztrációs és elszámolási feladatokra alapított indokait, ugyanakkor megállapította, hogy az ajánlatkérő előírása a szerződés teljesítéséhez 81 D.418/15/ A Kbt. 67. (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). 83 D.50/13/

56 ténylegesen nem szükséges és aránytalan feltétel, így ajánlatkérő a Kbt. 69. (3) bekezdését megsértve korlátozta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságot igazoló referenciák körét egy konkrét pályázati konstrukcióra. 84 A referenciák mellett a Döntőbizottság több határozatában vizsgálta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében bemutatandó azon szakembereknek, illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével kapcsolatos előírások jogszerűségét, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. Áttekintve a Döntőbizottság vonatkozó joggyakorlatát, megállapítható, hogy e szakemberek tekintetében alapvetően a képzettséggel, végzettséggel, szakmai gyakorlat időtartamával, illetve a szakemberek számával kapcsolatos előírások jogszerűsége, illetőleg a szerződés teljesítéséhez való szükségessége volt a vizsgálat tárgya. A szakemberekre vonatkozó előírások jogszerűségének megítélésénél a Döntőbizottság alapvetően a beszerzés tárgyának megvalósítása során elvégzendő feladatokból, munkálatokból, illetőleg a feladatok összetettségéből, komplexitásából indult, továbbá figyelembe vette a beszerzés becsült értékét is. A fentieknek megfelelően a szakember képzettségére, végzettségére vonatkozó előírás volt a jogorvoslati eljárás tárgya abban az ügyben, melyben a kérelmező az alkalmassági minimumkövetelményként előírt, MV-VZ/A megjelöléssel rendelkező szakemberre vonatkozó ajánlatkérői előírás eltúlzott, a szerződés teljesítéséhez szükségtelen, ezért a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütköző mivoltára hivatkozott. A konkrét ügyben a kérelmező előadta, hogy jelen esetben "B" kategória is elegendő lett volna az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006 (XII.5.) Korm. rendelet szerint, mivel sem a beszerzés tárgyát képező szennyvíztisztító telep, sem a csatorna építése, esetleges tönkremenetele nem idéz elő életveszélyt és rendkívüli védelmi intézkedést sem követel. A Döntőbizottság határozatában megállapította azonban, hogy mind a csatornahálózat, mind a szennyvíztisztító telep nem szerződésszerű kivitelezése életveszélyt, illetve rendkívüli védelmi intézkedést idézhet elő, ezért az MV-VZ/A megjelöléssel rendelkező szakember alkalmassági minimumkövetelményként előírására jogszerűen került sor. 85 Hasonlóan járt el a Döntőbizottság abban az ügyben, melyben a kérelmező a VZ megjelöléssel rendelkező szakemberen kívüli további három felelős műszaki vezető bemutatására vonatkozó alkalmassági előírást kifogásolta. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés pontos tárgyát és megállapította, hogy a 84 D.727/17/ D.93/23/

57 közbeszerzés mennyisége körében ajánlatkérő az átemelőkkel működő csatornahálózat kiépítésén túl többek között technológiai épület, szilárd burkolatú út, térburkolat, térvilágítás, bontási munkálatok és a bontással érintett közterületek, utak és járdák helyreállítását is előírta, továbbá a dokumentációban szereplő árazatlan költségvetésben is feltüntette ezen feladatokat. Mindebből következően a szerződés teljesítéséhez mind közlekedési létesítmények létesítése, javítása, mind pedig építési és épületvillamossági feladatok ellátása is szükséges. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy ajánlatkérő jogszerűen, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételekre figyelemmel írta elő a további felelős műszaki vezetők teljesítésbe történő bevonását, így a vonatkozó minimumkövetelmények túlzottnak és a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközőnek nem tekinthetők. 86 A fentiekkel ellentétben azonban a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéken túlmutató előírásként és így jogsértőként értékelte a Döntőbizottság, amikor ajánlatkérő a bemutatandó szakember tekintetében akként rendelkezett, hogy annak rendelkeznie kell mind minőségügyi szakmérnök végzettséggel 5 éves gyakorlat figyelembevételével, mind érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal. 87 Ugyancsak jogsértőnek ítélte a Döntőbizottság az ajánlatkérő által előírt, a K1 jogosultságú tájépítészmérnökre vonatkozó alkalmassági feltételt abban az esetben, amikor a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az adott közbeszerzési eljárásnak nem tárgya tervezés, a teljesítés során tervezési feladatokat nem kell ellátni, ajánlatkérő, mint megrendelő bocsátja a terveket rendelkezésre. Határozatában a Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy a Kbt. 69. (3) bekezdésének kógens előírása alapján a beszerzés tárgyához igazodónak kell lenni az alkalmassági feltételeknek, azaz mivel jelen esetben a beszerzés tárgya építési beruházás, a kivitelezésre kell korlátozódnia, továbbá ajánlatkérő csak az építési beruházás teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételeket támaszthat. Erre tekintettel további szolgáltatással összefüggő alkalmassági követelmény, mint a teljesítéshez nem szükséges elvárás nem támasztható. A Döntőbizottság ugyancsak jogsértőnek minősítette jelen ügyben a vezető tisztségviselő műszaki végzettségére, illetve a beszerzés tárgyát képező magas-, illetve mélyépítési területen szerzett gyakorlati idejére vonatkozó alkalmassági előírást. Határozatában rögzítette, hogy a kivitelezési tevékenység folytatásához a felelős műszaki vezetővel való rendelkezés szükséges, akinek a személyére vonatkoztatható az adott műszaki képzettségi szakmai előírás. A Kbt. 69. (3) bekezdését figyelembe véve az ajánlatkérő a jelen beszerzés tárgyával összefüggésben (építési beruházás, kivitelezés) a szakmai 86 D.93/23/ D.580/16/

58 képzettséget és gyakorlatot csak a tényleges szakmai irányítást végző személlyel kapcsolatosan írhatta volna elő jogszerűen. A vezető tisztségviselőre vonatkozóan a Döntőbizottság megítélése szerint nem jogszerű előírás a műszaki végzettség, továbbá a hosszú időtartamra specifikált gyakorlat megkövetelése, hiszen nem szükségképpen a vezető tisztségviselő végzi a kivitelezés, a teljesítés tényleges irányítását. A vonatkozó jogi szabályozás szerint a műszaki végzettség és gyakorlat követelményének a felelős műszaki vezetőnek kell megfelelnie. 88 A fentiekhez hasonlóan jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben, amikor az ajánlatkérő két szakember a kreatív igazgató és az account director esetében legalább 6 év közbeszerzés tárgyához igazodó szakmai gyakorlat meglétét írta elő alkalmassági feltételként. A Döntőbizottság határozatában rámutatott, hogy a Kbt. 69. (3) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgyára korlátozott, arányos, a közbeszerzés becsült értékéhez igazodó, a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem túllépő alkalmassági követelmények biztosítják a verseny érvényesülését is. A Döntőbizottság mindezek alapján a konkrét ügyben arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatkérő által a részvételi szakaszban megjelölt becsült érték, de különösen az elvégzendő feladat komplexitása, jellege nem támasztják alá az ajánlatkérő által előírt 6 éves szakmai gyakorlat indokoltságát. 89 Megemlíthető végül, hogy az alkalmasság körében vizsgált szakemberek esetében is előfordult, hogy az ajánlatkérő a teljesítésbe bevonni kívánt szakember tekintetében nem írt elő alkalmassági minimumkövetelményt. A konkrét ügyben az alkalmasság igazolásának módja körében a képzettség és végzettség vonatkozásában ajánlatkérő előírta igazolás becsatolását, ezzel szemben az alkalmassági feltétel meghatározásából egyértelműen és kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a telepítő/szerviz és az oktató szakembernek konkrétan milyen végzettséggel, képzettséggel kell rendelkeznie. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (2) bekezdését, mert a felhívásában olyan igazolási módot írt elő, amelyhez kapcsolódóan nem határozott meg alkalmassági feltételt. 90 A fentiekben részletezettek mellett a Döntőbizottság több határozatában vizsgálta a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség bemutatására vonatkozó előírások jogszerűségét. A vizsgálat tárgya a szóban forgó határozatok esetében jellemzően az volt, hogy az ajánlatkérő által 88 D.293/28/ D.183/11/ D.727/17/

59 a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez megkövetelt eszközök mennyiben voltak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségesek. A Döntőbizottság ennek megfelelően jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő intézményei részére informatikai eszközök beszerzését kívánta biztosítani a TIOP pályázat keretében, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés alapján. Ajánlatkérő a Kbt. 67. (1) bekezdés b) pontja 91 alapján előírta, hogy az ajánlattevő alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik a szerviz tevékenység helyszíneként szolgáló olyan épülettel, mely Debrecen közigazgatási határán belül fekszik. A Döntőbizottság megállapította, hogy a konkrét esetben a nyertes ajánlattevőnek informatikai eszközöket, szoftvereket kell szállítania az ajánlatkérő által a dokumentációban tételesen megadott helyszínekre, és azokat az előírtaknak megfelelően üzembe kell helyeznie. A szerviz tevékenység a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés teljesítését követő olyan, időben elhatárolható módon, eshetőlegesen felmerülő és az ajánlatkérő jótállási igényéből fakadó, ajánlattevő részére egyébként előírt jogszabályi kötelezettség, amelynek egy része az eszközök telepítésének a helyszínén, más része az eszközök elszállításával, cseréjével, javításával, több lehetséges helyen is elvégezhető. A szerviz tevékenység tehát egy olyan feltételezett jövőbeni esemény, amely körülményre az ajánlatkérőnek nincs ráhatása. Előre nem látható, hogy a jótállási problémák valójában mikor, milyen rendszerességgel és mennyiségben merülnek majd fel. Mindezek alapján nem szükséges az ajánlatkérő által megkívánt Debrecen közigazgatási határán belül fekvő épülettel való rendelkezés, az akár más olyan település közigazgatási területén is lehet, ahonnan a rendelkezésre állás és a szerviz tevékenység ellátása biztosítható. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Debrecen közigazgatási területére korlátozó épülettel rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért az a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütköző előírás. 92 A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg, amikor ajánlatkérő az alkalmasság megállapítását az ajánlattevő saját tulajdonában álló eszközök bemutatásához kötötte. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis nem kizárólag a tulajdonjog alapozza azt meg, hogy a vizsgált eszközök az ajánlattevő birtokában legyenek. A tulajdonjogtól eltérő jogok alapján is használhatja az alkalmassági minimumkövetelményben szereplő eszközöket az ajánlattevő különösen bérleti vagy lízingszerződések szerint így a 91 A Kbt. 67. (1) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére igazolható a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával. 92 D.399/28/

60 tulajdonjogra való leszűkítés egyértelműen meghaladja a szerződés teljesítéséhez ténylegesen előírható szükséges mértéket. 93 A fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság álláspontja szerint a szennyvíziszap szállító jármű tekintetében a fehér színre korlátozó rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütköző előírás. 94 A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközökkel kapcsolatos jogsértő előírások körében érdekes példa, amikor ajánlatkérő a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontjára 95 hivatkozva azt írta elő, hogy a részvételre jelentkező alkalmatlannak minősül, ha az elmúlt 3 év ( ) valamelyikében nem rendelkezik a teljesítés magas színvonalát szavatoló az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott kreatív, vagy rendezvényszervezési munkáért kapott hazai díjak közül legalább egy darabbal, vagy az alábbi nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások közül legalább egy darabbal. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások nem alkotnak a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságának megítélésére szolgáló a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontja szerinti eszközt, azok nem tekinthetők a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközöknek, berendezéseknek, illetőleg műszaki felszereltségnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontjának rendelkezése azt a tartalmat foglalja magában, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő (alvállalkozó) szerződés teljesítésére való műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására meghatározott eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség rendelkezésre állásának az igazolását kérheti, melyek fizikai voltukban az ajánlattevő (alvállalkozó) rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez. Ehhez képest az ajánlatkérő által előírt hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások nem fizikai eszközök, azok a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem kerülhetnek felhasználásra. A hazai és nemzetközi díjak, vagy nemzetközi döntőbe jutások az ajánlattevő (alvállalkozója) valamely szellemi alkotásával állnak összefüggésben, annak eredményességét fejezik ki, de nem szolgálnak a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló fizikai eszközként. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a hazai és nemzetközi díjakban, vagy 93 D.636/11/ D.661/18/ A Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni igazolható a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával. 60

61 nemzetközi döntőbe jutásokban megtestesülő, a szerződés minőségi teljesítésére vonatkozó igényét megfelelő bírálati részszempont meghatározásával érvényesítheti. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontját. 96 A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált időszakban folytatott gyakorlata alapján érdemes megemlíteni a minőségbiztosítási követelményekkel, illetőleg az ajánlattevő minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek bemutatásával kapcsolatos előírásokat, melyek tekintetében a döntőbizottsági vizsgálat tárgya szintén az volt, hogy az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmények mennyiben felelnek meg a Kbt. 69. (3) bekezdése szerinti arányosság és szükségesség követelményének. A konkrét ügyben ajánlatkérő projektmenedzsment feladatok ellátására vonatkozóan írt ki közbeszerzési eljárást. Ajánlatkérő a felhívásban rögzítette, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, amennyiben együttesen nem rendelkeznek MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozó nemzetközi szabványnak megfelelő, vagy azzal egyenértékű, műszaki ellenőrzésre, tervezésre, lebonyolításra, környezetvédelmi szakértői tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy a szolgáltatás helyén honos bármely nemzeti akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a szóban forgó alkalmassági követelmény túlzó és indokolatlan, ugyanis az ajánlatkérő olyan területekre kiterjedő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal való rendelkezést követel meg, amely a tárgyi szerződés teljesítéséhez nem szükséges, mert nem tartozik a közbeszerzés tárgyához. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a projektmenedzsment tevékenység keretében műszaki lebonyolítói tevékenység nem szerepel, a nyertes ajánlattevő feladata e vonatkozásban csak a kivitelező és a mérnök munkájának folyamatos figyelemmel kísérése. E feladat ellátásához az ajánlatkérőnek a szakemberek alkalmasságára vonatkozó előírásai megfelelő garanciát adnak. Az ajánlatkérő ezzel az alkalmassági előírásával korlátozta a lehetséges ajánlattevők körét, ekként az esélyegyenlőséget is megsértette. 97 A Döntőbizottság végül megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját abban az esetben is, amikor ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körébe tartozó feltételeket az ajánlattétel érvényességi feltételeként írta elő a felhívás egyéb információk rovatában. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a 96 D.183/11/ D.37/16/

62 felhívás V.7) Egyéb információk pontjában egyéb érvényességi feltételként előírt követelmény miszerint ajánlattevő rendelkezzen hatóságilag engedélyezett telephellyel, amely alkalmas az eszközök tárolására, fertőtlenítésére, karbantartására tartalmát tekintve a Kbt. 67. (3) bekezdés e) pontjában rögzített műszaki felszereltségre vonatkozó kapacitás fogalmi körébe sorolható. Ajánlatkérő ugyanis az alkalmas telephellyel való rendelkezés előírásával egyértelműen teljesítő képességet vizsgál. A Döntőbizottság rögzítette, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor az érvényességi feltételként való meghatározást tartalmilag alkalmassági típusú követelmények esetében éppen az a körülmény indokolja, hogy jogszabályi, vagy egyéb feltételek folytán bizonyos specifikus előírásoknak kizárólag ajánlatevő, jelen esetben a közszolgáltató felelhet meg. Ilyen esetben jogsértés nem állapítható meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem áll fenn ilyen körülmény, melynek hiányában a felhívás hivatkozott pontjában rögzített feltétel érvényességi és nem alkalmassági feltételként történő előírása nem indokolt, így a Kbt. 1. (3) bekezdése alapján jogsértő. A Döntőbizottság kifejtette továbbá, hogy az ajánlatkérő jogsértő, versenykorlátozó módon határozta meg a felhívás hivatkozott pontjában foglalt feltételét azért is, mert ily módon nem biztosította az igazolás lehetőségét az ajánlattevőn kívül a Kbt. alkalmassági követelményei körében meghatározott egyéb személyek részére, melyre tekintettel szűkítette a potenciális ajánlattevők körét, megsértve ezáltal a Kbt. 1. (3) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség alapelvét. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő a felhívás hivatkozott pontjában előírt feltétel teljesítésének igazolási módját nem határozta meg, nem rögzítette, hogy a feltétel fennállását milyen dokumentumok alapján vizsgálja, illetőleg azt sem, hogy milyen kritériumok alapján minősít egy telephelyet az eszközök tisztítására, fertőtlenítésére, karbantartására alkalmas telephelynek. Ennélfogva a Kbt. alapelveinek megfelelő előre látható, kiszámítható bírálat nem biztosított. Ajánlatkérőnek egyértelműen meg kellett volna határoznia a feltétel fennállása igazolásának tartalmi követelményeit és azt, hogy melyek azok a körülmények, amelyek hiányában, vagy hiányosságában ajánlatkérő a telephelyet nem megfelelőnek ítéli, és az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja. 98 II.2.5. Bírálati szempontok A vizsgált időszakban a bírálati szempontrendszert érintően a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatot is hozott, melyek a bírálati szempontok meghatározását érintő jogsértések széles skáláját ölelték fel, egészen a legalapvetőbb jogsértésektől a 98 D.267/19/2011., D.804/23/

63 bonyolult, az elbírálás módszerének megadásával kapcsolatos számítási műveleteket érintő jogsértésekig. A közbeszerzési eljárásban alkalmazható bírálati szempontokat a Kbt. 57. (2) bekezdése határozza meg. Eszerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő e szempontok közül köteles kiválasztani az adott eljárásban alkalmazni kívánt szempontot, azonban egy ajánlatot, illetve egy részajánlatot nem lehet két bírálati szempontrendszer szerint értékelni. Az említett bírálati szempontok közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás a jogalkalmazás számára nyilvánvalóan nem okoz problémát ez a vizsgált időszakban a Döntőbizottság határozatai alapján is egyértelműen látható volt. Amint az már a releváns döntőbizottsági gyakorlat vizsgálatát megelőzően is várható volt, a bírálati szempontok meghatározását érintő döntőbizottsági határozatok szinte kivétel nélkül az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontot, illetve az annak keretében meghatározott részszempontokat érintették. Ezek között is jellemzően azok a részszempontok voltak különösen aggályosak, melyek az adott részszempontra tett ajánlattevői vállalások szubjektív értékelésére adtak lehetőséget, illetve nem vagy csak kevéssé voltak a beszerzés tárgyához kapcsolódóak. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabadon dönthet arról, hogy a Kbt.-ben rögzített két lehetséges bírálati szempont közül melyiket fogja alkalmazni a közbeszerzési eljárásban. A Döntőbizottság határozataiban kiemelte azonban, hogy amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választja, úgy az elbírálás részszempontjainak, alszempontjainak és az ajánlatok elbírálása módszerének konkrét meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, egyrészt azért, hogy az eljárásban résztvevők pontosan tudják, mely szempontok, illetve módszer alapján kerül elbírálásra majd az ajánlatuk, ez biztosítja a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget is, másrészt pedig azért, mert az ajánlattevők ezen szempontok és módszer figyelembevételével készítik el ajánlatukat, hogy az lehetővé tegye a nyerteskénti kiválasztásukat a bírálat eredményeként. A Döntőbizottság határozataiban kifejtette, hogy az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban az ajánlatkérő köteles a bírálati rendszerét, annak valamennyi elemét a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartásával meghatározni, és annak alapján az ajánlatok értékelését elvégezni. Csak az biztosítja az 63

64 egyenlő elbánást és a verseny tisztaságát, ha az ajánlatkérő által meghatározott értékelés eredményeként az ajánlatok tartalmi elemei azonos módon kerülnek elbírálásra. Ennek megfelelően, amennyiben az ajánlatkérő a pontszámokat, a pontkiosztás módszerét vagy a súlyszámokat nem határozza meg, úgy jogsértést követ el. Az értékelés objektivitását szolgálja a Kbt. azon előírása is, hogy az ellenszolgáltatás mértékét a részszempontok körében az ajánlatkérőnek akkor is értékelnie kell, ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontot alkalmazza [Kbt. 57. (4) bekezdés b) pont]. Ilyen esetben az ellenszolgáltatás mértékét, összegét ajánlatkérőnek önállóan kell értékelnie, a többi mennyiségi, vagy más módon meghatározható részszempont mellett, azaz az ajánlatkérőnek egyéb részszemponto(ka)t is meg kell határoznia. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, a törvény nem tiltja, hogy ajánlatkérő az ellenszolgáltatást több részszempont szerint értékelje, ugyanakkor a Kbt. 57. (4) bekezdés b) pontjának normatív megfogalmazásból egyben az is következik, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontrendszerének az ajánlati áron kívül más szempontokat is tartalmaznia kell. A Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában 99 a jogalkotó kifejezetten akként rendelkezett, hogy a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. Ezen pontban a jogalkotó példálózó jellegű felsorolást is adott a kifejezetten ellenszolgáltatáson kívüli lehetséges, a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel összefüggő részszempontokra. Mindezek alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja az, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása esetén az ajánlatkérő abban az esetben sem tekinthet el az ellenszolgáltatáson kívüli más tényezőkön alapuló értékeléstől, ha ajánlatkérő az ajánlati árat több részszempont meghatározásával vizsgálja. Az ajánlatkérőnek a kötelezően meghatározandó ellenszolgáltatás mértékére vonatkozó részszemponton túl további részszempontot, vagy részszempontokat is meg kell határoznia az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont esetén a szolgáltatás minőségére, tartalmára vonatkozóan A Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja értelmében a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka). 100 D.267/19/2011., D.880/18/

65 Határozataiban a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben kiemelte, hogy a bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. A Döntőbizottság utalt arra is, hogy törvény csak egy általános meghatározást rögzített a körben, hogy milyen tartalommal való feltöltésre jogosult az ajánlatkérő a bírálat szempontrendszerében. E körben alapvető feltétel, hogy csak relevanciával bíró tényezők határozhatók meg részszempontként, ezeknek össze kell függniük a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel. Ajánlatkérőnek ebből fakadóan az általa beszerezni kívánt beszerzési tárgyra tekintettel kell meghatároznia az egyes részszempontokat és az e körben értékelésre kerülő tartalmi elemeket. Ennek keretében ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, hogy fennáll-e az összefüggés a bírálati részszempont tartalma és a beszerzés tárgya között, továbbá miután a bírálati részszempontra tett vállalás szerves részét képezi az ajánlatnak, ebből következően a megkötendő szerződés részévé válik, vizsgálni kell azt az összefüggést is, hogy a bírálati részszempont tartalma összefügg-e a megkötendő szerződés lényeges feltételeivel. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság több határozatában is utalt arra, hogy a Kbt. lehetőséget ad szakmai, minőségi szempontok bírálati részszempontként való meghatározására, azonban ilyen esetben is a részszempont előírásának objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia. Ennek biztosítása érdekében egyrészt szükséges az ilyen részszempontok pontos, egyértelmű tartalmának meghatározása. Törvényi elvárás, hogy az ellenőrizhető értékelés, pontozás, bírálat érdekében az ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező, és figyelembe vételre kerülő szakmai jellemzőket. Ezzel áll szerves összefüggésben a bírálati módszer meghatározásának kötelezettsége is. A módszer alkalmazásával valósul meg ugyanis a konkrét pontszámok meghatározása, melynek függvénye, hogy a bírálat eredményeként előnyösebb értékelést, magasabb pontszámot kap-e az adott ajánlat. Ehhez szükséges az, hogy egyértelműen közölje ajánlatkérő a módszer vonatkozásában is azokat a konkrét feltételeket, melyek alapján ténylegesen megvalósul az ajánlatok bírálata. A konkrét ügyben ajánlatkérő 3. Támogatási módszertan minősége és 4. Tervezett telepítésre és a meglévő hálózatba való integrálás kidolgozása részszempontként ún. más módon értékelhető tényezőn alapuló részszempontokat határozott meg, melyre tekintettel relevanciával bír az a kérdés, hogy a bírálati részszempont körében ajánlatkérő az ajánlati elem mely összetevőit, milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. A Döntőbizottság szerint a részszempont körében értékelésre kerülő ajánlati elemek összetevőinek, tulajdonságainak a megadása körében is érvényesül az a követelmény, hogy azok is a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban állónak minősüljenek, továbbá azokra is vonatkozik az a követelmény, hogy 65

66 megfeleljenek a Kbt. alapelveinek, biztosítsák az ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget. A Döntőbizottság ennek megfelelően vizsgálta meg az említett bírálati részszempontokat, az azok körében meghatározott alszempontok vonatkozásában megadott értékelési tényezőket és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő alszempontokat is meghatározott ugyan az említett részszempontok tekintetében, azonban az ajánlatkérő felhívása és dokumentációja alapján nem volt megállapítható, hogy az ajánlatkérő mit értékel a 3.1. alszempont esetében az alkalmas betanítási módszer, a 3.2. alszempont esetében a megfelelő bejelentési rendszer a 4.1. alszempont esetében hatékony és lehető legmagasabb fokú zavartalanságot biztosító telepítés, a 4.2. alszempont esetében meglévő hálózattal kompatibilis, továbbfejlesztésre alkalmas hálózati integrálás alatt. A Döntőbizottság kiemelte, hogy mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a bírálati módszerét, hogy abban közli, mi alapján kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. A sorbarendezés, illetőleg annak közlése, hogy a legelőnyösebb kapja a legmagasabb pontszámot, nem adja meg ténylegesen, hogy minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemeknek a sorbaállítása. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját azzal, hogy nem határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését, sőt kifejezetten azt rögzítette, hogy az egyes ajánlati vállalásokat nem kívánja összehasonlítani, versenyeztetni, hanem az ajánlatokat önmagukban bírálja el. Ezen bírálati struktúra alapján nem biztosított az értékelés jogszerűsége, a bírálat ellenőrizhetősége, átláthatósága. 101 A Döntőbizottság ennek megfelelően megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el, amikor sem a felhívásában, sem a dokumentációjában nem határozta meg az ajánlati ár bírálati alszempontjainak a tartalmát. Emiatt az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattétele sérült, mivel nem került rögzítésre, hogy az összetett projekt egyes tevékenységeinek a beárazását mely alszempont keretében kötelesek elvégezni. 102 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő bírálati részszempontként határozta meg a műszaki ütemterv és a hozzá kapcsolódó organizációs terv illesztettségének mértékét. A Döntőbizottság megállapította, hogy az illesztettség mértéke az organizációs terv és a műszaki ütemterv kapcsán nem értelmezhető, hiszen vagy illeszkedik a két terv egymáshoz, vagy nem. Megállapította továbbá, hogy az illeszkedés mértéke, a közbeszerzés tárgyával nincs 101 D.191/17/2011., D.740/12/ D.238/20/

67 közvetlen kapcsolatban. A Döntőbizottság nem vitatta, hogy az organizációs terv és a műszaki ütemterv része a szerződésnek, de jelen esetben ajánlatkérő nem ezen terveket szerepeltette bírálati részszempontként, hanem ezen tervek egy speciális jellemzőjét, így nem felel meg az előírás a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjának. 103 Fentiekhez hasonlóan járt el a Döntőbizottság, amikor ajánlatkérő ajánlattételi felhívásában bírálati részszempontként a szakmai ajánlat szempontját jelölte meg, alszempontként pedig a megvalósítási terv és a vonalas műszaki ütemterv került megadásra a dokumentációban. Ajánlatkérő megadta a vonalas műszaki ütemterv minimális tartalmi követelményét is. Rögzítette, hogy a vonalas műszaki ütemterv értékelésekor többek között figyelembe veszi az összhangot a megvalósítási tervvel. Ajánlatkérő előírta továbbá a dokumentációban, hogy a vonalas műszaki ütemtervnek minden elemében összhangban kell lennie a megvalósítási tervben tett megajánlásokkal és vállalásokkal, valamint a szakmai ajánlatnak minden elemében összhangban kell lennie az ajánlat egyéb részeiben tett megajánlásokkal és vállalásokkal. Ebből követezően mind a megvalósítási tervben, mind a vonalas műszaki ütemtervben az összhang alapfeltétel. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés lényegi elemeinek kiemelését elmulasztotta, az előírásai nem egyértelműek és minden ajánlattevő számára azonosan értelmezhetőek, továbbá nem biztosítja az azonos alapon történő értékelést, amely sérti a Kbt. bírálati szempontokra vonatkozó előírásait. 104 A Döntőbizottság jogsértőnek találta az ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontrendszert abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a minimális műszaki tartalom vállalása mellett bírálati rendszerében többletpontokkal kívánta értékelni az ajánlattevők által vállalt esetleges többlet műszaki tartalmat. A konkrét ügyben az ajánlatkérő a bírálati részszempontként a közbeszerzés tárgyát képező különféle informatikai eszközök közül egy eszköz, a tantermi csomagba tartozó interaktív tábla vonatkozásában kívánta értékelni a minimumkövetelményekhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat, ezen belül a többlet műszaki követelményeket hét alszempontban határozta meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi többlet műszaki követelményeknek csak egyetlen gyártó egyetlen terméke tud megfelelni. Ajánlatkérő a második bírálati részszempont alszempontjainak meghatározásával így megsértette a Kbt. 1. (3) bekezdését. A Döntőbizottság a konkrét ügyben azt is megállapította, hogy a második bírálati részszemponthoz rendelt 50 súlyszám nem áll arányban a részszempont tényleges jelentőségével, csak a közbeszerzés tárgyának egy részére, az interaktív 103 D.254/15/2011., D.364/12/ D.870/9/

68 táblákra vonatkozik, illetve olyan magas mértékű az első bírálati részszempontban meghatározott ajánlati árhoz rendelt 30 súlyszámhoz képest, hogy azon ajánlattevőknek, akik nem tudják teljesíteni a második részszempontra tett megajánlásokat, kizárt az esélyük a szerződés elnyerésére. 105 A Döntőbizottság megállapítása szerint ugyancsak nem tekinthető a beszerzés tárgyával illetőleg a szerződés lényeges feltételével kapcsolatban állónak egy közösségi forrásból származó finanszírozással érintett eljárás esetén egy amerikai civil szervezet által kibocsátott minősítés, amely sem közösségi, sem hazai szabványhoz nem kapcsolódik, a hozzá kapcsolódó termék forgalomba hozatalának a minősítés megléte nem feltétele. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az EPEAT Gold minősítés előírásával megsértette a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, mivel a minősítés meglétét a bírálati részszempontok között nem jogszerűen írta elő. 106 Amint az a fentiekben kifejtésre került, a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kifejtette, hogy a bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állnia. Ennek megfelelően a Döntőbizottság a vizsgált időszakban a bírálati (rész)szempontoknak a szerződés lényeges feltételeivel való kapcsolatát is vizsgálta. A konkrét ügyben az ajánlatkérő 3. bírálati részszempontként a beépítendő üvegfelület 1 m 2 -re eső összsúlyát, 4. részszempontként pedig a statikai soroló kamraszámát adta meg, amellyel kapcsolatban egyértelműen rögzítette, hogy mely megajánlásokat tekinti előnyösebbnek. A Döntőbizottság megítélése szerint a 3. és 4. bírálati részszempont a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik, e vonatkozásban nem állapítható meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontjának a sérelme. A közbeszerzés tárgya építési beruházás, mely komplex épületenergetikai korszerűsítés feladatait foglalja magában. A szerződéses cél a hőenergia megtakarítás, amely döntően függ a nyílászárók minőségétől, a szigetelés és fűtéskorszerűsítés hatása is csak megfelelő nyílászárók beépítése esetén érvényesül. A Döntőbizottságnak így abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírálati részszempont körében értékelt ajánlati elemek a szerződés lényeges feltételeivel állnak-e összefüggésben, biztosítják-e az ajánlatok összehasonlíthatóságán és az esélyegyenlőségen alapuló objektív bírálatot. A Döntőbizottság szerint a közbeszerzés tárgyával való kapcsolatra tekintettel maguk a részszempontok meghatározása nem minősülnek jogsértőnek, ugyanakkor szükséges, hogy a részszempont tartalmát jelentő értékelési tényezők, jelen esetben az üvegfelület súlya és a statikai soroló kamraszáma ténylegesen a szerződés lényeges feltételeivel álljanak összefüggésben. A Döntőbizottság 105 D.702/14/ D.877/16/

69 a 3. bírálati részszemponttal kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az nem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. Önmagában ugyanis az üveg súlyával kapcsolatban nem vonható le egyértelmű következtetés arra, hogy az valóban a szerződés lényeges feltételének minősül-e. 107 Ugyancsak jogsértést állapított meg a Döntőbizottság abban az esetben, amikor ajánlatkérő a Felhasznált környezetbarát termékek (szállítási költség nélküli) árának aránya az összes anyagár %-ában bírálati részszempontot kívánta alkalmazni. A Döntőbizottság a bírálati részszempont meghatározásából azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő kifejezetten az ajánlati ár alapját képező egyik költségelem, mégpedig az anyagköltség vonatkozásában határozta meg az adott értékelési részszempontot. E részszempont ténylegesen nem a minőségen vagy környezetvédelmi tulajdonságon alapul, hanem az összesített ajánlati ár szempontja mellett az ajánlatkérő egy újabb, szintén az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó szempontot határozott meg. A Döntőbizottság szerint jelen esetben nem biztosított az objektív értékelés lehetősége, mivel sem a közbeszerzés tárgyával, sem a szerződés lényeges feltételével nem áll összefüggésben az átalányár egyes, kiemelt költségelemeit értékelő szempont, amely különösen amiatt problematikus, mert a költségek meghatározása nem kizárólagosan az ajánlattevő kompetenciája. A költség arányszám sem elsősorban a felhasznált környezetbarát anyagok mennyiségére utal, sokkal inkább a beszállítók, gyártók, forgalmazók árképzésétől függ. 108 Érdekességként emelhető ki az az eset, amelyben a Döntőbizottság az ajánlatkérő által alkalmazott, Munkanélküli rétegek foglalkoztatása: minimum 1 fő, maximum 5 fő közmunkás, mint segédmunkás alkalmazása bírálati részszempont jogszerűségét vizsgálta. A Döntőbizottság jelen ügyben megállapította, hogy ajánlatkérő a nevezett bírálati részszempont keretében a Kbt. 57. (4) bekezdés f) pontja 109 alapján speciális értékelési kritériumot rögzített, amelynek célját a munkanélküli rétegek foglalkozatásának elősegítésében jelölte meg, méghozzá kifejezetten a közmunkások foglalkoztatására a közfoglalkozatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet alapján. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy még ha elfogadható is lenne ajánlatkérő azon érvelése, hogy a Kbt. 57. (4) bekezdés f) pontja szempontjából a Korm. rendeletben megjelölt személyek munkanélkülinek minősíthetők, a bírálati részszempont meghatározása ebben az esetben sem felel meg a Kbt. kogens 57. (4) bekezdés f) pontjának, mivel a konkrét személyek foglalkoztatását 107 D.115/20/ D.743/12/ A Kbt. 57. (4) bekezdés f) pontja értelmében a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. 69

70 ténylegesen nem ajánlattevő ajánlja meg ajánlatkérő részére. A munkavállalók ugyanis ajánlatkérővel állnak munkajogi jogviszonyban, mely jogviszony alapján valósul meg a foglalkoztatásuk. Ajánlattevő a konkrét esetben kizárólag a munkahely biztosítására tesz vállalást, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 57. (4) bekezdés f) pontja foglalkoztatás vállalására vonatkozó kitételének. 110 A Döntőbizottság határozataiban rámutatott a fentiek mellett arra is, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek tükrében a közbeszerzési eljárás során kiemelt jelentősége van az ajánlatok elbírálási rendszerének, ezen belül a pontkiosztás konkrét számítási módját jelentő bírálati módszer egyértelmű, átlátható meghatározásának. A Kbt. idézett tételes rendelkezéseivel, illetőleg alapelveivel összefüggésben a Döntőbizottság kiemelte azt is, hogy az elbírálás részszempontjai tartalmának, a részszempontok jelentőségét tükröző súlyszámoknak, az értékelési ponttartománynak és a részszempontoknak való megfelelés pontozási módszerének leírásával szemben együttesen alapvető követelmény, hogy biztosítsa az ajánlatok kiszámítható, azonos elveken alapuló objektív értékelésének elvégzését, kizárja az értékelés ajánlattételi határidőt követő utólagos szempontok, számítások figyelembe vételével történő befolyásolását. A Döntőbizottság határozataiban kifejtette, hogy az értékelés objektivitása nem biztosítható az előre rögzített bírálati elvek nélkül. A Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontja értelmében a bírálati módszer funkciója, rendeltetése az, hogy annak alapján történik a ponthatárok között pontszám meghatározása. Erre tekintettel mind a mennyiségi, mind a más módon értékelhető tényezők esetében az ajánlatkérőknek akként kell meghatározniuk bírálati módszerüket, hogy abban közlik, hogy minek eredményeként kerülnek meghatározásra a ponthatárok között a pontszámok. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kiemelte, hogy a felhívásban közölt módszernek kell alkalmasnak lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést. A Döntőbizottság megítélése szerint sorbarendezés módszerének választása esetén is rögzítenie kell az ajánlatkérőknek, hogy a sorbarendezés során mely tartalmi elemeket minősítenek előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a sorban elfoglalt helyet, milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb, kedvezőbb helyezést. Önmagában a sorbarendezés megjelölése, illetőleg annak közlése, hogy a bíráló bizottság kiválasztja a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlatot, továbbá értékességi sorrend szerint arányosít, még nem adja meg, hogy ténylegesen minek alapján valósul meg az értékelt ajánlati elemek 110 D.641/18/

71 sorbaállítása. Ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontját 111, ha nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy a megtett vállalások közül melyeket minősít előnyösnek, melyek alapozhatják meg a magasabb pontszám elérését, ilyen esetben ugyanis nem biztosított az értékelés jogszerűsége, a bírálat ellenőrizhetősége, átláthatósága. Az értékelési elvek hiányában nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő mit értékelt előnyösebbnek, hátrányosabbnak, hatékonyabbnak, kidolgozottabbnak és mit vont az értékelés körébe. Az Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által választott értékelési módszer értékelési elvek hozzárendelése nélkül objektív módon nem elvégezhető. Az értékelési elvek előírása biztosítja, hogy az ajánlattevők ennek pontos ismeretében készítsék el az ajánlatukat, hogy a bírálat során magasabb pontszámot milyen vállalással érhetnek el. 112 A sorbarendezés mellett a Döntőbizottság az arányosítás módszere tekintetében is vizsgálta az objektív értékelés követelményének érvényesülését. A konkrét esetben ajánlatkérő az értékelés módszerét akként határozta meg, hogy a legjobb ajánlat 100 pontot kap, a többi pedig a dokumentációban megadott képlet alapján az adott részben legjobb ajánlathoz történő arányosítással kap pontot. Abban az esetben, ha valamely ajánlat negatív pontot kapna, a negatív szám helyett 0 pont kerül megállapításra. Az alsó ponthatár értékét az ajánlatkérő 0 pontban határozta meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben, ha egy ajánlattevő az alsó ponthatárnak megfelelő pontot kapja a bírálat során egy ajánlati elemére, akkor a súlyszám a 0 -val való szorzás matematikai eredménye miatt a jelentőségét veszti és így nem érvényesül a bírálati részszempontok és az alszempontok egymáshoz képest e szorzószámmal kifejezett súlya. A bírálati módszer és a dokumentációban megadott képlet használatából következően pedig több ajánlattevő is kaphat 0 pontot egy ajánlati elemre attól függetlenül, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére 100 pont mennyiség áll az értékelés során. A 0 ponttal történő értékelés esetében az ajánlattevők nem az ajánlati elemek tartalmi eleme közötti különbségnek megfelelő, hanem kevesebb pontot kaphatnak, így a legalacsonyabb ponttal kapcsolatban a súlyszám sem érvényesül. 113 A Döntőbizottság határozataiban kiemelte azt is, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont értékelése során kiemelt relevanciával bír, hogy ajánlatkérő az értékelésre kerülő bírálati részszempontokat milyen súllyal, szorzószámmal veszi figyelembe az összpontszám megállapítása során. A Kbt. szabályozása nem határoz meg 111 A Kbt. 57. (3) bekezdés d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok (c) pont) közötti pontszámot. 112 D.254/15/2011., D.334/12/2011., D.276/22 / D.174/15/

72 kötelezően érvényesítendő súlyozást, hanem azt követeli meg, hogy a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószám kerüljön megállapításra az ajánlatkérő részéről. A Kbt. ezen rendelkezése kifejezésre juttatja, hogy minden egyes esetben az adott beszerzés specifikumaira és a konkrét bírálati részszempont tartalmára tekintettel kell megítélni annak tényleges jelentőségét. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben több határozatában rámutatott arra, hogy a beszerzések egymástól eltérő jellemzőkkel és relevanciával bírnak, melyből következően okszerűen eltérően kell meghatározni a súlyszámokat is, melyek eredményezik azt, hogy az ajánlati ár értékelése a különböző beszerzésekben eltérő súllyal vesz, vehet részt. A Döntőbizottság mindezek alapján specifikus beszerzési tárgyak esetében (pl. minőségi szolgáltatások) jogszerűnek minősítette az ajánlati ár alacsonyabb súlyszámmal történő értékelését, mivel a speciális szakmai, tartalmi igényekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy az azokat értékelő részszempontok súlyszámának magasabb meghatározása indokolt. Azonban a határozataiban rögzítette azt is, hogy a súlyszámoknak a kapcsolódó bírálati részszempontok ajánlatkérő elvárásának tényleges jelentőségéhez kell igazodniuk. Fentieknek megfelelőn a Döntőbizottság jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő a bírálati struktúrát úgy alakította ki, hogy az ajánlati ár 10-es súlyszámot kapott, míg a műszaki tartalmat értékelő részszempontok összesített súlyszáma 451 volt. A Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy a konkrét beszerzés vonatkozásában nem állnak fenn azon feltételek, amelyek indokolnák az ajánlati árnak a műszaki szempontokhoz viszonyítottan lényegesen alacsonyabb értékelését, gyakorlatilag súlytalan meghatározását. Az értékelési szempontrendszer alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az érvényességi feltételeken felül teljesített műszaki tartalom alapján választja ki az ajánlatkérő. A konkrét eljárásban azáltal sérült a Kbt. 57. (3) bekezdés b) pontja 114, mert az ár, illetőleg az egyéb műszaki szempontok összesített súlya közötti ilyen mértékű aránytalanság nem juttatja kifejezésre az ajánlati ár tényleges jelentőségét. Az ajánlatkérő által kialakított súlyszám elosztás mellett adott annak a lehetősége is, hogy magasabb árfekvésű árut ajánló ajánlattevő lehessen úgy az eljárás nyertese, hogy az egyéb műszaki tartalomra vonatkozó bírálati részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemek ne mutassanak jelentősebb érdemi különbséget egymáshoz képest A Kbt. 57. (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni részszempontonként az azok súlyát meghatározó a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat (súlyszám). 115 D.795/24/

73 A Kbt. 57. (4) bekezdés a) pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatot hozott a Kbt. hivatkozott rendelkezésének megsértése tárgyában. Így a Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő által bírálati részszempontként meghatározott Szakmai ajánlat kedvezősége a dokumentációban rögzített vizsgálati tényezők alapján részszempontban taglalt kockázatkezelési stratégia, a minőségbiztosítás és egyes adminisztrációs követelmények körében értékelendő szempontok zömében az MSZ EN ISO 22000:2005 szabvány előírásaiban szereplő elemekkel azonosak, azokat lefedő elemek. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a szóban forgó bírálati részszempont meghatározásával megsértette a Kbt. 57. (4) bekezdés a) pontját, mivel e részszempont körében az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát kívánta értékelni. 116 A Döntőbizottság a fenti indokok alapján ugyancsak jogsértőnek ítélte az ajánlatkérő által meghatározott Helyszíni ellenőrzésre/ellenőrzése rendelkezésre álló szakértői állomány bírálati részszempontot. 117 A vizsgált időszakban a Döntőbizottság több esetben a Kbt. alapelvei, különösen az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás alapelvének megsértése miatt állapította meg az ajánlatkérő által alkalmazott bírálati szempontrendszer jogsértő mivoltát. A Döntőbizottság így a bírálati szempontrendszer körében értékelni kívánt egyes bírálati elemek bizonytalansága miatt jogsértőnek minősítette ajánlatkérő felhívását, amikor ajánlatkérő a Közmű audit és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzése (nettó, Ft), illetve Az audittal összefüggésben elért visszatérítések és elért kedvezmények alapján fizetendő megbízási díj bírálati részszempontokat írta elő. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által vizsgálni kívánt hatékonyság nem mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényező, annak megítélése és tartalma bizonytalan, illetve az eltérő hatékonysági tényezőt értékelő alszempontok alkalmazása egyben sérti a Kbt. alapelveit. Az audit alapdíja mellett értékelendő bizonytalan, a hatékonyságtól függő százalékos sikerdíj nem biztosítja az objektív, átlátható és valós tartalmi elemek értékelését, mivel ezen vállalások mögött eltérő valós összegek húzódhatnak meg. Az ajánlatkérő által 116 D.319/21/ D.328/27/

74 meghatározott sikerdíjra megfelelő vállalás épp annak bizonytalansága, az ajánlattevők eltérő hatékonysága, eredményessége miatt nem tehető. 118 Fentiekhez hasonlóan határozott a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a Fizetési határidő a Kbt (3) bekezdés g) pontja tekintetében (min. 15 nap, max. 90 nap) bírálati részszempontot határozta meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen ügyben az ajánlattevők a bírálati részszempontokra adott vállalásaik során kötve voltak az ajánlatkérő által a dokumentációban előírt, kötelező 15 napos határidő-módosítási intervallumhoz. Ezáltal ajánlatkérő a bírálat körében indokolatlanul korlátozta a versenyt, tekintettel arra, hogy az ajánlattevők nem ajánlhattak meg például a 15 és 30 nap között 20 napot a fizetésre, annak ellenére, hogy ez alapján is összehasonlíthatóak lettek volna az ajánlatok. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő indokolatlanul szőkítette a versenyt a kifogásolt előírásával, így a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) bekezdését. 119 Szükséges megemlíteni végül, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a vizsgált időszakban határozatban mondta ki a bírálati szempontrendszer rögzítésének kötelezettségét a két szakaszból álló eljárások részvételi felhívásában. A Döntőbizottság határozatában kifejtette, hogy a Kbt. a részvételi felhívás kötelező tartalmi elemeként az értékelés módszerének megadását nem nevesíti ugyan, azonban a Kbt (2) bekezdésében a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását rendeli el. Mindezek alapján a Kbt (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 57. (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban az értékelés módszerét közölnie kellett volna azzal, hogy módszer részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. 120 II.2.6. A felhívás és a dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények A felhívás és dokumentáció megsemmisítését okozó egyéb körülmények tekintetében a vizsgált időszakban megállapítható volt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiban található megsemmisítési okok jellemzően három témakört érintenek: a közbeszerzési műszaki leírást, a dokumentáció elkészítésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a fizetési feltételek és szabályok meghatározása tekintetében tett jogsértő előírások problémáját. Az e három témakörön 118 D.860/19/ D.873/14/ D.183/11/

75 kívüli, egyéb megsemmisítési okok változatok képet mutatnak, az egyes okok számossága nem kiemelkedő. II Közbeszerzési műszaki leírás A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt a tartalmazza. Ennek (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Az 58. (2)-(6) bekezdései megadják azokat a módszereket, amelyekkel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési műszaki leírást meg kell határoznia. Ezzel összefüggésben a Kbt. 58. (7) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a vagy azzal egyenértékű kifejezést kell szerepeltetni. A közbeszerzési műszaki leírás tartalmát a Kbt pontja határozza meg. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság közbeszerzési műszaki leírást érintő határozataiban az volt megállapítható, hogy a felhívás, illetve dokumentáció megsemmisítésének leggyakoribb indoka a közbeszerzési műszaki leírás versenykorlátozó a Kbt. fentiekben hivatkozott 58. (7) bekezdésébe ütköző módon való meghatározása. Ezen esetekben az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást a beszerzés tárgyának műszaki-szakmai körülírásával jellemzően olyan módon határozta meg, hogy a felhívásban, illetve dokumentációban megadott műszaki paraméterek alapján gyakorlatilag csak egyetlen, vagy korlátozott számú ajánlattevő volt képes az ajánlatkérő által tett előírásoknak megfelelő ajánlatot tenni. A Döntőbizottság több határozatában is kifejtette, hogy a Kbt. szabályozási struktúrájából az következik, hogy az ajánlatkérőknek a beszerzési igényüknek megfelelően kell megadni a beszerzésük tárgyát és az arra vonatkozó műszaki leírást. A beszerzési igénynek megfelelő műszaki jellemzők meghatározása során is kötelező azonban biztosítani az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a verseny tisztasága és a nyilvánosság alapelveinek érvényesülését. 75

76 A Közbeszerzési Döntőbizottság konkrét ügyben hozott határozatában kifejtette, hogy a Kbt. fent ismertetett rendelkezései alapján az ajánlatkérők kötelessége meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. A közbeszerzési műszaki leírást az ajánlatkérő a Kbt. 58. (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módszerek szerint adhatja meg jogszerűen, ennek körében biztosított annak lehetősége is, hogy az ajánlatkérő beszerzési igényét szabványokra történő utalással, esetleg teljesítmény, illetve funkcionális követelmények meghatározásával, vagy e módszereket vegyesen alkalmazva határozza meg. A Kbt. 58. (3) bekezdése alapján főszabály szerint tiltott a cégspecifikus és termékspecifikus műszaki leírás. A Döntőbizottság a konkrét ügyben megállapította, hogy az ajánlatkérő a vitatott termékekre vonatkozó műszaki előírása körében sem funkcionális, sem teljesítmény, sem egyéb olyan műszaki paramétereket nem határozott meg, amely az érvényes ajánlattételhez szükséges minimális feltételeket tartalmazta volna. A Kbt. rendelkezései alapján nem fogadható el egy konkrét gyártmányú termék megjelölése a beszerzés tárgyának egzakt és jogszerű meghatározásaként. Ajánlatkérő tárgybani eljárásban nem rögzítette egyértelműen, hogy mit ért az előírt gyári eredeti termék alatt, mi alapozza meg az előírt termékekkel való egyenértékűséget. A Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőnek konkrétan rögzítenie kell a beszerzendő termékekkel szembeni műszaki jellemzőket, amelyeket az ajánlattevők által megajánlott termék vonatkozásában minimálisan elvár. Ezen előírt műszaki jellemzők alapján tudhatják az ajánlattevők pontosan, hogy mit vár el ajánlatkérő, és ezen előírások alapján lehet majd az ajánlatkérő által előírt gyártmányú terméktől eltérő termék esetén a műszaki megfelelőséget és egyenértékűséget megállapítani. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben kifejtette, hogy egy meghatározott gyártmányú termék sok szempontú jellemzővel bír, az egyenértékűség körében nem várható el, hogy a megajánlott, eltérő gyártmányú termék minden szempont szerint, mindenben megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott gyártmányú termékkel. Ez azt eredményezné, hogy bár formálisan nem, de ténylegesen kizárja ajánlatkérő a megadott gyártmánytól eltérő, de azzal egyenértékű termék érvényes megajánlásának lehetőségét. Ezért szükséges a széleskörű műszaki jellemzőkből megjelölni azon minimálisan elvárt, legfontosabb jellemzőket, amelyeket ajánlatkérő az általa megjelölt gyártmányú termékek megfelelősége, egyenértékűségének vizsgálata körében ellenőriz. Ennek hiányában nem vizsgálható, illetve nem állapítható meg a megajánlott termék előírttal való egyenértékűsége, műszaki megfelelősége. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az egyenértékűség körében valójában kompatibilitást várt el, azt, hogy a megajánlott termék működjön a használni kívánt berendezésben. Ajánlatkérő mind a felhívásban, mind a dokumentációban egyenértékűséget írt elő, nem rögzítette, hogy 76

77 ennek körében mit fogad el, mit ért ez alatt. A Döntőbizottság kiemelte, hogy nem pótolja a minimálisan elvárt műszaki jellemzők megjelölését annak rögzítése sem, hogy a megajánlott terméknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használatra. Ez sem a kompatibilitás, sem az egyenértékűség konkrét követelményét nem jelöli. A Döntőbizottság határozatában rámutatott továbbá arra, hogy a Kbt. 58. (7) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő meghatározott gyártmányú, típusú dologra hivatkozzon, azonban ebben az esetben is érvényesülniük kell az esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveknek. A (7) bekezdés alkalmazásával sem zárhat ki indokolatlanul vagy hozhat előnyösebb helyzetbe az ajánlatkérő egyes termékeket, ajánlattevőket. 121 A vizsgált időszakban a közbeszerzési műszaki leírás versenykorlátozó mivolta leginkább különböző gépkocsi beszerzések esetében volt jellemző a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában, melyek jó példáját mutatják a közbeszerzési műszaki leírás jogsértő módon történő meghatározásának. A konkrét ügyekben a közbeszerzés tárgyát különböző funkciójú járművek, személygépkocsik és kistehergépkocsik beszerzése képezte. Az ajánlatkérő a beszerzendő gépkocsik tekintetében különböző kategóriákat határozott meg, mind a személygépkocsik, mind a kisteher gépjárművek esetében. A személyszállítási funkciót ellátó személygépkocsik esetében három különböző kategóriát határozott meg, melyek domináns jellemzője az adott kategóriákban a személygépkocsik teljesítménye a teljesítményadatok alapján egymástól így jól elkülöníthetőek a kis, a közepes és a nagy teljesítményű gépkocsik (65-76 LE, LE és LE). Ajánlatkérő ugyancsak meghatározta e műszaki paramétereket a kistehergépjármű kategóriáiban is. E meghatározó jellemzőknek számos gépjármű gyártmány különböző típusai tudnak megfelelni. Az egyes gépjármű márkák esetében a teljesítményhez, mint jellemző műszaki adathoz képest ajánlatkérő további műszaki jellemzőként meghatározta a motor hengerűrtartalmát is minimum és maximum értékek feltüntetésével. A Döntőbizottság kifejtette, hogy az ismertetett két műszaki paraméter (teljesítmény és hengerűrtartalom) között ugyan szoros összefüggés van, azonban e műszaki paraméterek esetében több eltérés lehetséges, így az ajánlatkérő által meghatározott motor teljesítményhez rendelt hengerűrtartalom szélesebb sávba is tartozhat, mint amelyet az ajánlatkérő meghatározott, illetve az ajánlatkérő által meghatározott hengerűrtartalomhoz szélesebb tartományba tartozhat a teljesítmény. A Döntőbizottság rámutatott, hogy az ajánlatkérőnek mindezek figyelembevételével kellett volna meghatároznia az egyes kategóriák műszaki jellemzőit, tekintettel arra, hogy az általa 121 D.69/16/

78 meghatározott mindkét műszaki paraméter alkalmas volt arra, hogy a másik műszaki paraméter előírása miatt egyes ajánlattevőket kizárjon a versenyből. 122 A közbeszerzési műszaki leírás jogsértő meghatározására érdekes példa, amikor az ajánlatkérő olyan beszerzésre vonatkozóan (is) írja ki a közbeszerzési eljárást, amelyet korábban már beszerzett, így valós és fennálló beszerzési igénye nincsen. A szóban forgó az ajánlatkérő által egyébként saját maga ellen indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a különböző informatikai eszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban betegbeléptető rendszert és informatikai rendszert kívánt beszerezni. A dokumentációban meghatározta a beszerzés tárgyának részletes műszaki tartalmát, a szállítandó eszközöket, a pontos mennyiséget és az elvárt műszaki jellemzőket. A betegbeléptető rendszer beszerezni kívánt hardver és szoftver elemei között ajánlatkérő előírta a kijelzőt, a betegtájékoztatót és a vezérlő szoftvert, az informatikai rendszer tekintetében pedig a rack szekrényt. A Döntőbizottság áttekintette a közbeszerzési ügy előzményeként lefolytatott építési beruházás műszaki dokumentációját, a nyertes ajánlatot és a megkötött vállalkozási szerződést is, és megállapította, hogy az említett hálózati és betegbeléptető rendszerelemek szállítása és telepítése tárgyában az ajánlatkérő korábban már szerződést kötött. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdés b) pontját 123 megsértve határozta meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a beszerzése tárgyát, mivel a beszerzési igénye a műszaki tartalom egy része tekintetében már a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően megvalósított közbeszerzése alapján teljesült, így a felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalomnak teljes körűen megfelelő szerződéskötés törvényes feltételei nem álltak fenn. 124 II Dokumentáció A dokumentációval kapcsolatos, a felhívás illetve a dokumentáció megsemmisítését eredményező problémák jellemzően építési beruházások esetében merültek fel a vizsgált időszakban, és az építési beruházások esetében is elsősorban a dokumentáció kötelező tartalmi elemét képező árazatlan költségvetés hiánya, illetve pontatlansága eredményezte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak meg kellett semmisítenie az ajánlatkérő által készített dokumentációt. 122 D.112/14/2011., D.614/11/ A Kbt (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha az ajánlatkérő dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket. 124 D.233/12/

79 A Kbt. 54. (2) bekezdésének második mondata értelmében építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a törvényi előírás ellenére úgy készíti el a dokumentációt, hogy az nem tartalmaz árazatlan költségvetést, az ajánlatkérő eljárásával megsérti a Kbt. 54. (2) bekezdését. 125 A fentiekhez hasonlóan a Közbeszerzései Döntőbizottság konkrét ügyben azt is kifejtette, hogy azon túlmenően, hogy a Kbt. 54. (2) bekezdése a dokumentáció kötelező részeként határozza meg építési beruházás esetén az árazatlan költségvetést, azt is követelményként írja elő, hogy az árazatlan költségvetés a beszerzés tárgyára vonatkozzon, annak megfelelő legyen. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint megsérti ajánlatkérő a Kbt. 54. (2) bekezdését abban az esetben, ha ténylegesen nem készíti el a beszerzés tárgyának megfelelően az árazatlan költségvetést. A Döntőbizottság szerint a konkrét ügyben ajánlatkérő amellett, hogy megsértette a Kbt. 54. (2) bekezdését, megsértette a Kbt. 54. (7) bekezdését 126, illetve a Kbt. 58. (1) bekezdését is azzal, hogy a megkövetelt időpontra nem állította össze a jogszabályi előírásoknak megfelelő tételes költségvetést műszaki dokumentációt. 127 A fentiekhez hasonlóan a Döntőbizottság abban az esetben is megállapította ajánlatkérő jogsértését, amikor a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetést pontatlanul, ellentmondásosan állította össze. A konkrét ügyben ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező építési beruházásra vonatkozó árazatlan költségvetést készített, melyben a villanyszerelés 66. tétele és a tűzjelző anyagkiírás 20. tétele a tűzjelző-rendszer tervezésére vonatkozott. Ajánlatkérő az árképzés módját is kötelezően meghatározta: az ajánlatevőknek ajánlatukat akként kellett megtenniük, hogy a kiadott árazatlan költségvetés valamennyi tételét, a megadott tartalommal be kellett árazniuk, az összesítő sorok végeredményét össze kellett adniuk és az így kapott összeget kellett a felolvasólapon közölniük. Határozatában a Döntőbizottság utalt arra, hogy a Kbt. 54. (2) bekezdése a megfelelő ajánlattétel és az ajánlatok érdemi összehasonlíthatósága érdekében írja elő az ajánlatkérők számára árazatlan költségvetés készítését. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a tűzjelző-rendszer tervezésére vonatkozó tétel kétszeres megadásával és az árképzés módjának meghatározásával az 125 D.636/11/ A Kbt. 54. (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is rendelkezésre álljon. 127 D.293/28/

80 esélyegyenlőség alapelvi követelményére is tekintettel nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy mindhárom ajánlattevő az ajánlatkérői előírásoktól eltérően árazta be a megjelölt tételeket, a két érvénytelen ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségi oka ezen tételek helytelen beárazásán alapult. 128 A Döntőbizottság ugyancsak kimondta az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció jogsértő mivoltát abban az esetben, amikor a dokumentáció részét képező kiviteli tervek mintakeresztszelvényei és jellemző keresztszelvényei, valamint a tervező által adott magyarázó keresztszelvényei nem voltak azonosak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja és az annak részét képező árazatlan költségvetés nem felelt meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek, illetve a dokumentációval és az árazatlan tételes költségvetési kiírással szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, mivel nem adta meg az elvégzendő munkák pontos részletezettségét és azok mennyiségi adatait. A dokumentáció így alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlattevők a költségvetés beárazásával tegyék meg ajánlataikat, továbbá az árazott költségvetés benyújtásának kötelező előírása nem tette lehetővé az ajánlatok összehasonlítását. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) és (3) bekezdését, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés c) pontjára és az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt (5) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 54. (1) és (2) bekezdését. 129 A Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját abban az esetben is, amikor az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megadott beszerzési mennyiségek kerültek eltérően meghatározásra. 130 A Döntőbizottság a fentiekhez hasonlóan abban esetben is megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját, amikor az alkalmassági követelményként támasztott szállító jármű tekintetében a felhívásban foglaltakhoz képest a dokumentációban jogsértő többletelőírást tett. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a szennyvíziszap szállító jármű tekintetében a fehér színre korlátozó rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. (3) bekezdésébe 128 D.539/ 12 / D.670/12/ D.762/16/

81 ütköző előírás. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma eltér egymástól, mivel a fentiekben részletezett a Kbt. 69. (3) bekezdés szerinti ajánlatkérői többlet követelmény a felhívásnak nem, kizárólag a dokumentáció részét képezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 54. (3) bekezdését. 131 Ugyancsak a dokumentáció megsemmisítéséhez vezetett a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában, ha ajánlatkérő a beszerzés tárgyát nem a megfelelő ajánlattételhez szükséges pontossággal határozta meg és írta körül. A konkrét esetben a dokumentációban ajánlatkérő a műszaki leírást akként határozta meg, hogy műszaki tartalom tekintetében az NFÜ honlapján közzétett TIOP-07 elvárt minimumkövetelményekre utalt. Ehhez képest többlet követelményként írta elő az iskolai PC csomag és a tantermi csomag notebook vonatkozásában az EPEAT Gold minősítés meglétét, továbbá azt is közölte, hogy a műszaki specifikációban szereplő követelmények minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő fenti előírásai több okból is jogsértőek voltak. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja nem felelt meg a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek és a dokumentációval szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, nem biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, nem adta meg a dokumentációban az eszközspecifikációt, így magából a dokumentációból nem volt megállapítható az sem, hogy melyek az egyes eszközök tekintetében támasztott minimumkövetelmények. Azzal a közlésével pedig, hogy a műszaki specifikációban szereplő követelmények, minimumkövetelmények, az abban szereplő előírásnak nem pontosan kell megfelelni teljes bizonytalanságot idézett elő a megajánlandó eszközök műszaki megfelelősége vonatkozásában, így a dokumentáció alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő előírásainak megfelelő ajánlatot tudjanak benyújtani. Ezen előírás nem teszi lehetővé az ajánlatok összehasonlítását sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 1. (1) bekezdése szerinti, a verseny tisztaságát előíró alapelv jogszerű alkalmazása körében nem fogadható el az olyan típusú ajánlatadási feltételek megadása, amely alapján a valós beszerzési igény és annak feltételei nem állapíthatóak meg minden ajánlattevő számára egyértelműen. 132 Végezetül megemlítendő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában a vizsgált időszakban felmerült a dokumentáció ellenértékének meghatározására vonatkozó rendelkezések vizsgálata. A konkrét ügyben a Döntőbizottság a Kbt. 54. (9) 131 D.661/ 18/ D.702/14/

82 bekezdésére 133 hivatkozva rámutatott arra, hogy a dokumentáció ellenértékének mértéke akkor jogszerű, ha kizárólag az annak előállításával, és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségeket tartalmazza. A Döntőbizottság kifejtette, hogy a dokumentáció előállításának fogalmi körébe nem tartozik a dokumentáció részét képező tartalmi követelmények kidolgozását jelentő részletes megvalósíthatósági tanulmány, valamint a kifejezetten műszaki jellegű talajmechanikai szakvélemény elkészítésének, mint szellemi terméknek a jogdíjai, megbízási díjai, továbbá a közbeszerzési szakértő díja sem. A részletes megvalósíthatósági tanulmány kifejezetten az ajánlatkérő KEOP pályázatához kapcsolódik, a talajmechanikai szakvélemény a tervezés alapját képező műszaki dokumentum, a közbeszerzési szakértő díj pedig az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának törvényességét, szakszerűségét biztosító, az ajánlatkérő érdekkörében felmerülő költségtétel. A Kbt. 54. (9) bekezdése nem teszi azt lehetővé, hogy a fenti közvetett költségeket az ajánlatkérő a dokumentáció árában érvényesíthesse, illetőleg a dokumentáció tartalmi kialakításával, elkészítésével felmerülő összes költség érvényesíthető legyen. A Döntőbizottság megállapította, hogy a közvetlen költségek körében feltüntetett munkabér szintén nem minősül a dokumentáció előállításával és a rendelkezésre bocsátással kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerülő költségnek, mivel a hivatalsegéd alkalmazása a jelen közbeszerzési eljárástól független tény az ajánlatkérő részéről. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező megalapozottan sérelmezte a dokumentáció ellenértékének az eltúlzott voltát figyelembe véve a dokumentációt beszerző cégek számát is. 134 II Fizetési feltételek A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések esetében az ellenszolgáltatás kifizetésének szabályait a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény módosításáról szóló évi LXXXVIII. törvény szeptember 15. napjától lényegesen megváltoztatta, melynek eredményeként a Kbt (3)-(6) bekezdéseiben az ellenszolgáltatás kifizetésének menete részletesen meghatározásra került. A vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság több esetben is megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását, illetve dokumentációját, amikor ajánlatkérő az ellenszolgáltatás kifizetésének, jellemzően a fizetési határidőnek a meghatározása során a Kbt. hivatkozott ában található rendelkezések figyelmen kívül hagyásával járt el. 133 A Kbt. 54. (9) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. 134 D.37/16/

83 A Kbt ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet e alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak]; g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. -ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), 83

84 illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból meg valósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap. A Kbt (4) bekezdése rögzíti, hogy (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. -ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni. Fentiekhez kapcsolódóan a Kbt. 53. (1) bekezdése rögzíti azt is, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó e törvényen és az adójogszabályokon kívüli jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. A konkrét esetekben az ajánlati felhívásban nem került feltüntetésre az ajánlatkérő arra vonatkozó tájékoztatása, hogy az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván-e megállapodni. Ezen kívül az ajánlatkérő fizetési határidőként konkrét határidőket 30, 60, 90 nap határozott meg a felhívásban, melyet érvényességi feltételként kötött ki. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő hivatkozása, hogy az ajánlati felhívásból kiolvasható az ajánlatkérő szándéka, a Kbt. előírása alapján nem fogadható el. A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem felel meg a Kbt. 53. (1) bekezdésének, és egyben sérti a Kbt (3)- (4) bekezdését. 135 II Egyéb okok A fentiekben részletezetteken kívül a vizsgált időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számtalan más okból is megállapította a felhívás, illetve a dokumentáció közbeszerzési jogszabályokba való ütközését. Így járt el a Döntőbizottság abban az esetben is, amikor ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel lehetővé tétele esetében nem a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően 135 D.50/13/2011., D.125/11/2011., D.636/11/

85 készítette el a dokumentációját. A konkrét ügyben a Döntőbizottság kifejtette, hogy a jogalkotó biztosította annak a lehetőségét, hogy ha a beszerzés tárgya és ajánlatkérő beszerzési igénye ezt indokolja, az ajánlattevők többváltozatú, azaz alternatív ajánlatot tehetnek. Ennek a jogalkotó azt a feltételét szabta, hogy az ajánlatkérőnek egyrészt az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot kell alkalmaznia, másrészt pontosan meg kell határoznia a felhívásban vagy a dokumentációban, hogy az egyes változatoknak milyen minimumkövetelményeknek, műszaki specifikációnak kell megfelelniük és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. A Döntőbizottság kiemelte, hogy az ajánlatkérőknek az alternatív ajánlattétel biztosítása esetén kifejezetten meg kell határozniuk azokat az elvárásokat, körülményeket, amelyeket az alternatív ajánlat elkészítésekor az ajánlattevőknek figyelembe kell venniük. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem elegendő a műszaki specifikáció meghatározása, hanem a műszaki specifikáció vonatkozásában azokat a többletelvárásokat, körülményeket, feltételeket is rögzíteni kell, amely az alternatív ajánlattétel alapját képezik. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő konkrét beszerzési mennyiséget határozott meg, lehetővé tette az alternatív ajánlattételt, azonban annak kötelező feltételeit, azaz azokat az elvárásokat, amelyeket a Kbt. 51. (3) bekezdésében 136 előír nem határozta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 51. (3) bekezdését. 137 A Döntőbizottság szintén jogsértést állapított meg abban az esetben, amikor ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeket és előírásokat nem vette figyelembe a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésekor. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi közszolgáltatás (kommunális hulladék begyűjtése, elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása) beszerzésére és a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. mellett speciális végrehajtási szabályok is alkalmazandók. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004 (VII. 22.) Korm. rendelet ugyanis speciális tartalmi követelményeket támaszt az ajánlattételi felhívás és dokumentáció rendelkezései vonatkozásában, mely különös jogszabályi feltételekre tekintettel kell az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásuk feltételrendszerét, az ajánlattételi felhívás és dokumentáció tartalmát meghatározniuk. A Korm. rendelet részletes előírásokat rögzít mind az ajánlattevők alkalmasságát, mind az egyéb szerződéses követelmények meghatározását érintően. Figyelemmel arra, hogy 136 A Kbt. 51. (3) bekezdése szerint többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. 137 D.125/11/

86 ajánlatkérő a dokumentációt nem a Korm. rendelet előírásainak megfelelően készítette el, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a nevezett Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit. 138 A Döntőbizottság határozatában jogsértést állapított meg abban az esetben is, amikor ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban található szerződéstervezetben a teljesítési és a jólteljesítési biztosíték mértékeként egyaránt a bruttó ajánlati ár nyolc százalékát határozta meg, amelyek meghaladják a jogalkotó által a Kbt. 53/A. (1) bekezdésében 139 meghatározott mértéket. Ugyanezen ügyben a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53/A. (4) bekezdését 140 is, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívásban meghiúsulási kötbért és teljesítési biztosítékot egyaránt előírt. 141 A Döntőbizottság szintén a felhívás és a dokumentáció megsemmisítéséhez vezető jogsértést állapított meg a Kbt. 55. (3)-(4) bekezdéseinek helytelen alkalmazása miatt. A Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni [Kbt. 55. (3) bekezdés]. A Kbt. rögzíti, hogy ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat [Kbt. 55. (4) bekezdés]. A konkrét ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta a Kbt. 55. (3) bekezdése szerinti ajánlattevői kötelezettséget, ezzel szemben a dokumentációban nem adta meg azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevők megfelelő tájékoztatást kaphatnak a Kbt. 55. (3) bekezdés szerinti követelményekről. Erre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. (4) bekezdését D.413/12/ A Kbt. 53/A. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el. 140 A Kbt. 53/A. (1) bekezdése szerint meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban részajánlattétel lehetősége esetén a beszerzés ugyanazon részére vonatkozóan nem írható elő. 141 D.636/11/ D.636/11/

87 A Döntőbizottság ugyancsak jogsértést állapított meg, amikor az ajánlatkérő a részek számát nem egyértelműen határozta meg, illetve az ajánlati felhívásban nem írta elő egyértelműen, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet a részajánlatokat megtenni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 50. (4) bekezdését A Döntőbizottság az ajánlati kötöttséget sértő megoldásnak minősítette az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelése körében kialakított azon módszerét, mely szerint a benyújtott ajánlatok alapján az ajánlatkérő maga számítaná ki az egységárakat, majd pedig átlagolná azokat. A Döntőbizottság a konkrét ügyben hozott határozatában kifejtette, hogy a Kbt. 57. (4) bekezdés b) pontja kötelezően előírja, hogy a bírálati részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját. E szabályozás szerves kapcsolatban van a Kbt. 70. (2) bekezdésének azon előírásával, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A Kbt. 70. (2) bekezdéséből következően az ajánlattevőknek kell megtenniük a vállalásukat az ajánlati árra vonatkozóan. A benyújtott ajánlatokra, benne az ajánlati árra a Kbt. 78. (1) bekezdése alapján az ajánlattételi határidőben bekövetkezik az ajánlati kötöttség. E rendelkezésekre tekintettel az ajánlatkérőknek akként kell elkészíteniük a dokumentációjukat, hogy az ajánlattevők maguk adják meg az értékelésre kerülő ajánlati árvállalásokat, amennyiben szükséges egységárként. Ajánlatkérőnek azon előadása, hogy maga számítaná ki az egységárakat, majd pedig átlagolja azokat, sérti az ajánlati kötöttség előírásait is. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 78. (1) bekezdését azzal a magatartásával, hogy nem a benyújtott ajánlatokban foglalt árajánlati elemeket kívánta értékelni, hanem azokat maga módosította volna. 145 II.3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEGZÉSE A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgált időszakban hozott határozatai alapján különös tekintettel a jelen Tanulmány II.2. részében kifejtettekre megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívások esetében az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó rendelkezések jelentik a legkockázatosabb területet. Az alkalmassági követelmények jogszerű meghatározásának aprólékos vizsgálata így különösen jelentős minőségellenőrzési tevékenység folytatása szempontjából. 143 A Kbt. 50. (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. 144 D.50/13 / D.328/27/

88 Az alkalmassági követelmények jogszerűségének megállapítása körében minden esetben vizsgálni kell a beszerzés becsült értékét, valamint a nyertes ajánlattevő által elvégzendő munkákat, feladatokat, illetve azt, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági minimumkövetelmény meghaladja-e a beszerzés becsült értékét, illetve az előírt alkalmassági feltétel a megrendelni kívánt tevékenységek alapján indokolható-e. Így a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében, amennyiben ajánlatkérő árbevételre vonatkozó adatokat határoz meg, nem mellőzhető az elvárt árbevétel és a becsült érték összehasonlítása. Amennyiben az alkalmassági követelményként meghatározott árbevétel meghaladja a beszerzés becsült értékét, a felhívás jogsértő mivolta alaposan feltételezhető. Az árbevételi adatok kapcsán hangsúlyozandó továbbá, hogy azoknak az ajánlattevők által megajánlott ajánlati árhoz viszonyított, valamilyen százalékos mértékben történő meghatározása minden esetben jogsértőnek tekinthető, figyelemmel arra, hogy az az egyes ajánlattevők esetében ajánlati áruk függvényében eltérő, objektíven nem összehasonlítható feltételt állít az ajánlattevők elé. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében a különböző mutatószámok alkalmazását lehetőség szerint kerülni javasolt, tekintettel arra, hogy az esetek többségében a pénzügyi mutatószámok a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéhez képest túlzó követelménynek minősülnek. Abban az esetben azonban, ha a mutatószámok vizsgálata az ajánlatkérő részéről nem mellőzhető, úgy az adott feltétel közgazdasági szempontú vizsgálata különösen hangsúlyos, melynek keretében vizsgálni kell azt, hogy a nyertes ajánlattevő által igényelhető-e előleg rendelkezésre bocsátása, mekkora az előleg mértéke, szükség van-e az ajánlattevő részéről a beruházás előfinanszírozására, van-e lehetőség részszámlázásra. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az adott közbeszerzési szerződés feltételeire tekintettel az adott mutatószám meghatározása valóban indokolt-e. A beszerzés becsült értékéhez viszonyítva kell megállapítani az alkalmassági előírás jogszerűségét a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében meghatározott referenciák tekintetében is, és amennyiben az alkalmassági követelményként meghatározott referencia érték meghaladja a beszerzés becsült értékét, a felhívás jogsértő mivolta ugyancsak alaposan feltételezhető. A referenciák kapcsán is hangsúlyozandó, hogy azoknak az ajánlattevők által megajánlott ajánlati árhoz viszonyított, valamilyen százalékos mértékben történő meghatározása jogsértő, mint ahogyan a háromszoros referencia megkövetelése is. 88

89 A közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban alkalmazott bírálati szempontok vizsgálata szintén különösen jelentős. Ennek körében ügyelni kell arra, hogy az ajánlatkérők ne alkalmazzanak olyan elbírálási, értékelési szempontokat, amelyek az objektív értékelést és bírálatot nem teszik lehetővé. E körben különösen azokra a szakmainak álcázott bírálati, értékelési szempontokra kell figyelemmel lenni, amelyek lehetőséget adnak a szubjektív bírálatra. Abban az esetben, ha a szakmai bírálati, értékelési szempont alkalmazása nem mellőzhető, az ajánlatkérőnek részletes értékelési elveket kell kialakítania és rögzítenie a dokumentációban, méghozzá oly módon, amely alapján az előnyös, illetve hátrányos ajánlatok elhatárolása objektíve elvégezhető. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogértelmezésének és jogalkalmazásának alapvető koncepcióját mindezek alapján jól foglalja össze végül a D.661/18/2011. számú döntőbizottsági határozat, mely szerint: Egyrészt biztosítania kell, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt a megfelelő és versenyképes ajánlat tételére egyenlő esélyük legyen a közbeszerzési eljárásban. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlattételi feltételeket úgy határozza meg, hogy azok alapján az ajánlattevők valós ok nélkül nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni, a felhívás vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek. A felhívás és a dokumentáció tartalmát az ajánlatkérő nem határozhatja meg úgy, hogy csak meghatározott ajánlattevő tudjon az előírt feltételeknek megfelelő, és versenyképes ajánlatot tenni. A Kbt. számos specifikus rendelkezésben szabályozza a felhívás kötelező tartalmi elmeit, és egyes jogintézményekhez kapcsolódóan az ajánlattételi feltételek meghatározásának jogszerű keretét is megadja, annak érdekében, hogy biztosított legyen a 49. szerinti alapelvi jelentőségű előírások érvényesülése. 89

90 III. DIAGRAMOK, STATISZTIKÁK, KOCKÁZATI TÉRKÉP 1. A felhívás megsemmisítésének, illetve ajánlatkérő általi korrekciójának aránya az összes jogorvoslati eljáráshoz viszonyítva 2. A Közbeszerzési Döntőbizottság által megsemmisített eljárást megindító felhívások esetében a megsemmisítés okának megoszlása 90

91 3. A közbeszerzési eljárások jogalapjának hibás megválasztása miatti megsemmisítések megoszlása 4. Megsemmisített hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jogalapjának megoszlása 91

92 5. Alkalmassági követelményeket érintő, a felhívás megsemmisítésével járó jogsértések megoszlása 6. A felhívás megsemmisítésével járó jogsértések megoszlása a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében 92