Megkezdődnek az amerikai előválasztások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megkezdődnek az amerikai előválasztások"

Átírás

1 Megkezdődnek az amerikai előválasztások Az amerikai elnökjelöltek kiválasztását célzó úgynevezett előválasztási folyamat 2008-ban is a hagyományok szerint, Iowa államban kezdődik meg, de a lehető legkorábbi időpontban, két nappal újév után. A két nagy párt - a Republikánus Párt és a Demokrata Párt - jelöltségére pályázók mintha az életükért küzdenének a közép-nyugati szövetségi államban, az utolsó pillanatig zajlik a kampány. A házak karácsonyi díszkivilágításban tündökölnek, az államot pedig ellepik a politikai üzenetek. Az előválasztások példátlanul korai kezdete miatt a politika menthetetlenül felkavarja a békés ünnepeket. A postaládák tömve vannak az ünnepi ajándékkatalógusokkal és az aspiránsok ötpontos programjaival. A televízióban a játékok, számítógépek, autók és vetőmagok hirdetései vegyülnek a Hillary-t, Obamát, Rudyt és Huckabee-t népszerűsítő reklámokkal. Egy átlagos decemberi napon Iowa lakosságára 700 tévés politikai hirdetés zúdul. A XX. században mindössze kétszer fordult elő az, ami a 2008-as elnökválasztás előtt: sem a hivatalban lévő, sem előző elnök vagy alelnök nem pályázik egyik párt elnökjelöltségére sem. Így rendkívül nyitott és kiélezett a küzdelem, mintegy 17 politikus verseng a republikánus vagy demokrata jelöltségért. A kampány minden korábbinál előbb, már egy évvel ez első előválasztások előtt elkezdődött. Korábban arra sem volt példa, hogy nő vagy afro-amerikai politikus vezesse valamelyik párt népszerűségi listáját. A minden pillanatot kihasználó politikusok az ünnepek alatt sem pihentek. Christopher Dodd connecticuti szenátor haza sem utazott, inkább a családját költöztette Iowába az ünnepek idejére. Barack Obama illinois-i szenátor már karácsony másnapján, múlt szerdán kampánygyűlést tartott egy iskola tornatermében. Mint mondta, az ő karácsonyi ajándéka az volt, hogy végre nyolc órát aludhatott egyhuzamban. John McCain arizonai szenátor is már szerdán visszatért Iowába az év végi hajrára. A demokrata oldalon három jelölt - Barack Obama, Hillary Clinton New York-i és John Edwards volt észak-karolinai szenátor - áll az élen. Az utóbbi hetek fejleménye, hogy a volt first lady elsősége már korántsem megkérdőjelezhetetlen, a három aspiráns Iowában szinte fej-fej mellett halad. A republikánus táborban az országos favoritnak számító Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a vártnál gyengébben teljesít. Sok konzervatív szavazó számára a reményt az ismeretlenségből előtört Mike Huckabee baptista lelkész, volt arkansas-i kormányzó jelenti, aki Iowa déli részén fácánvadászattal töltötte szabadidejét. A felmérések szerint a republikánus jelöltség megszerzésében Iowában nagyon esélye van Mitt Romney volt massachusettsi kormányzónak is. Az aspiránsok nagy száma és a rendkívül zsúfolt, korai előválasztási naptár miatt Iowa, New Hampshire és néhány további államnak kulcsszerep jut a mezőny megrostálásában. Steffen Schmidt, az Iowai Állami Egyetem politológus professzora rámutatott: a folyamat időkerete olyan szűk, hogy a legkorábbi, iránymutató

2 előválasztások nagyon fontosak. Több aspiráns Iowában kíván repülőrajtot venni. Az eddigi választások tapasztalatai szerint olyan pályázók nyerik el a nagy pártok elnökjelöltségét, akik az első megmérettetések során jól szerepelnek. A kezdetben rosszul teljesítő politikusok pedig többnyire arra kényszerülnek, hogy a későbbiekben bedobják a törülközőt. Mint Dante Scala, a New Hampshire-i Egyetem professzora kiemelte, a sok felmérés, az előzetes becslések és az adománygyűjtési adatok után Iowa és New Hampshire adja majd az első valódi jelzést a választók véleményéről. A jelöltekről döntő rendezvények - a jelölőgyűlések, illetve az előválasztások - januárban és februárban hihetetlen gyorsan fogják egymást követni. A január 3-i iowai kezdés után január 5-én a wyomingi republikánusok nyilvánítanak véleményt ugyancsak jelölőgyűléseken. Január 8-án rendezik meg az első előválasztásokat New Hampshire-ben. Egy hétre rá, január 15-én a michigani választók járulnak a szavazóurnákhoz, január 19-én Nevadában lesznek jelölőgyűlések és a dél-karolinai republikánusok rendeznek előválasztásokat. Utóbbi államban a Demokrata Párt január 26-án rendezi meg az előválasztásokat. Florida lakossága január 29-én szavaz. Az előválasztási folyamat korai szakasza a február 5-i rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Aznap nem kevesebb, mint 23, az Egyesült Államok lakosságának csaknem felét képviselő államban - egyebek között a népes Kaliforniában és New Yorkban - tartanak jelölőgyűléseket és előválasztásokat. Az amerikai sajtó ezért nem egyszerűen szuperkeddről, hanem megakeddről, sőt gigakeddről beszél. Mint Karl Rove, George Bush elnök egykori főtanácsadója rámutatott, február 5-e után már feltehetően ismertek lesznek az elnökjelöltek. Jóllehet csak nyár végén, illetve kora ősszel rendezik meg a két nagy párt elnökjelöltjeit ratifikáló konvenciókat, már februárban tudni lehet majd, hogy kit támogat az ország lakosságának több mint fele. A március 4-i választási kedd eredményének ismeretében - aznap 4 államban szavaznak - pedig már a vélemények háromnegyede lesz köztudott. A szavazók, főleg az ingadozók ebben a feszített ütemű versenyfutásban vélhetően a korai eredményekre fognak figyelni és azokra voksolnak, akiknek a képe a sajtóban a legtöbbet szerepel, vagyis akik addig a legsikeresebbek voltak. Az amerikai választók a több hónapig tartó előválasztási folyamat során kétféle rendezvényen nyilvánítanak véleményt arról, kit látnának szívesen pártjuk elnökjelöltjeként. A legtöbb szövetségi államban előválasztásokat (primary) tartanak, ahol a polgárok állami szintű szavazáson voksolnak az aspiránsok személyére. Az előválasztások lehetnek nyíltak vagy zártak: előbbieken párthovatartozástól függetlenül mindenki szavazhat, utóbbiakon csak az adott párt regisztrált szavazói vehetnek részt. Az előválasztási rendezvények másik típusa a jelölőgyűlés (caucus), ahol többnyire a regisztrált pártszavazók helyi gyűléseken döntik el, hogy melyik politikust támogatják. A helyi jelölőgyűlések eredményeit több lépcsőn keresztül állami szinten összesítik. A voksok végül mindkét rendezvénytípus esetében szövetségi szinten a pártok jelöltállító kongresszusain adódnak össze. A demokraták augusztus án a coloradói Denverben, míg a republikánusok szeptember 1-4-én, a minnesotai Minneapolis-Saint Paulban tartják rendezvényüket.

3 Karl Rove, Bush elnök egykori szürke eminenciása rámutatott: a két nagy párt elnökjelöltje már a február 5-i megakedden ismertté válik, az elnökjelöltek közötti úgynevezett általános választási küzdelem tehát már február 6-án kezdetét veszi. A politikai guru szerint a végtelenül hosszúnak ígérkező és vélhetően unalomba fulladó választási kampány nem Amerika érdekeit fogja szolgálni. Tavaszra már minden üzenet elcsépelt lesz, így az elnökjelölteknek újdonságokkal, a szokásostól eltérő, váratlan dolgokkal kell előrukkolniuk, hogy a figyelem rájuk irányuljon. Vagyis ellentétesen fognak viselkedni azzal, ahogyan majd kormányoznák az országot. Az elnökjelöltségre pályázó jelenlegi és egykori szenátorok, kormányzók és polgármesterek közül többen már 2006 végén szándéknyilatkozatot tettek, hogy indulnak. A nagyobb nyilvánosság miatt többször jelezték, hogy be fogják jelenteni, majd többször - interneten, kampánygyűlésen, tévés műsorban - be is jelentették. Sajtónyilatkozatok, kampánygyűlések, tévés viták sora következett. Az immár egy éve tartó versengés január 3-án, csütörtökön este 7 órakor lép új fázisba. Iowa állam kis, helyi választó közösségei akkor gyűlnek össze templomokban, sportcsarnokokban, iskolákban vagy éppen magánlakásokban, hogy megvitassák és eldöntsék, melyik politikus jelöltségét támogatják. Ezeken a jelölőgyűléseken - összesen 1784 körzetben - nincs titkos szavazás, az egymást jól ismerő szomszédok az akár több óráig tartó összejöveteleken egymás előtt nyilvánítanak véleményt. Az amerikai Szabó és Kovács (Smith és Jones) a terem vagy szoba átellenes sarkaiban állva győzködik a többieket, hogy az ő jelöltjüket támogassák. Az iowai szabályok szerint csak a jelen levők legalább 15 százalékának támogatását élvező politikusok személye mögé lehet felsorakozni. Elemzők - főleg a korán előválasztó államokban az országosnál kisebb népszerűségű Clinton és Giuliani tanácsadói - hangsúlyozzák, hogy Iowában és New Hampshire-ben még nem dől el semmi. Valóban, az utóbbi évtizedekben több olyan elnökválasztás is volt, amikor olyan politikus lett valamelyik nagy párt jelölje, aki Iowában veszített. De ez volt a kivétel. Mások hangsúlyozzák, hogy a sűrű előválasztási naptár miatt a kezdetben rosszul teljesítő elnökjelölt-aspiránsoknak nem lesz idejük és lehetőségük összeszedni magukat. Az amerikai elnökválasztási procedúrában - amely a nyugati demokráciák egyik legbonyolultabb választási eljárása - a pályázónak először, az előválasztások során saját pártja szavazóit kell meggyőzni arról, hogy ő képviseli legjobban politikai nézeteiket. A jelöltség elnyeréséig a demokrata aspiránsok tehát alapvetően a liberálisok számára fontos témákról értekeznek, míg a republikánus pályázók a konzervatív szavazótáborhoz szólnak. A 2008-as előválasztási versengésben a leggyakoribb demokrata ügy az iraki csapatkivonás és az egészségügy reformja volt. A republikánusok ezzel szemben a bevándorlás és a nemzetbiztonság terén igyekeztek kemény fellépést tanúsítani. A novemberi általános választások előtt, már az elnökjelöltek között folyó őszi kampány résztvevői azonban ha nyerni akarnak, középre húznak.

4 Sandy Maisel, a Maine-i Colby College politológia professzora azzal a hasonlattal élt, hogy az aspiránsok kötéltáncot folytatnak. A demokrata politikusok egyelőre a Demokrata Pártnak a centrumtól balra eső bázisát igyekeznek megnyerni, de nem mozdulhatnak túlságosan balra, nehogy elidegenítsék maguktól a függetleneket és a mérsékelt republikánusokat az általános választásokon. A republikánusok ugyanebben a szellemben konzervatív álláspontra helyezkednek a különböző társadalmi, gazdasági és katonai kérdésekben, ám nem tehetnek sok engedményt a jobboldalnak a potenciálisan megnyerhető független és mérsékelt demokrata szavazók miatt. Később viszont a jelöltek, miután bizonyossá vált, hogy ők szerezték meg pártjuk támogatását, a centrum felé nyitnak. A demokrata jelölt nyilván nem azonnali, hanem csak fokozatos iraki csapatkivonást fog sürgetni, és az egészségügy kérdésében is moderálja majd nézeteit. A republikánus jelölt pedig alkalmasint enyhít a bevándorlással kapcsolatos nézetein a spanyol ajkú szavazók megnyerése érdekében, és a nemzetbiztonság terén is igyekszik kevésbé héja álláspontra helyezkedni. Elemzők szerint biztosra vehető, hogy a hónapok óta a demokrata népszerűségi rangsort magabiztosan vezető Hillary Clinton lesz az egyik elnökjelölt, ha a volt first lady jól szerepel Iowában és New Hampshire-ben. A republikánus oldalon Rudy Giulianinak - aki több fontos kérdésben a liberálisokhoz közeli nézeteket vall - a konzervatív tábort kell meggyőznie ahhoz, hogy elnyerje pártja jelöltségét.

Politikai folyamatok

Politikai folyamatok Politikai folyamatok 510 Az új pártrendszer Tóth Csaba Török Gábor 1. Bevezetés A magyar pártrendszerrel kapcsolatos irodalom egészen a kétezres évek második feléig a stabilitás kialakulására, a pártrendszer

Részletesebben

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában A 2014-es országgyűlési választások eredményeinek mélyelemzése a baloldali ellenzék szemszögéből 2014. július Vezetői összefoglaló A 2014-es

Részletesebben

Újabb közel-keleti nekifutás de meddig?

Újabb közel-keleti nekifutás de meddig? BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Újabb közel-keleti nekifutás de meddig? A 2010 szeptemberében amerikai kezdeményezésre újrakezdõdõ közvetlen izraeli palesztin tárgyalások esélyeit a szakértõk közül sokan

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

A közvélemény-kutatások hatása a politikai közvéleményre és a választói viselkedésre (elméleti megközelítések) 1

A közvélemény-kutatások hatása a politikai közvéleményre és a választói viselkedésre (elméleti megközelítések) 1 fókusz Szociológiai Szemle 23(2): 6 30. A közvélemény-kutatások hatása a politikai közvéleményre és a választói viselkedésre (elméleti megközelítések) 1 Kende Gábor kendeg@gmail.com Beérkezés: 2012. 07.

Részletesebben

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ANTISZEMITA ELŐÍTÉLETESSÉG A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

Részletesebben

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA XVIII. évfolyam 6. szám I 2010. április 6. I Megjelenik: kéthetente Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van ÖNKORMÁNYZAT Minden napra egy

Részletesebben

Februárban még várható havazás

Februárban még várható havazás XXVII. évfolyam, 2. szám 2015. február Atlétikai sikerek 14. oldal Közéleti és tájékoztató lap Megjelenik minden hónapban Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu 100 Ft

Részletesebben

SZEXBOTRÁNYOK A POLITIKÁBAN

SZEXBOTRÁNYOK A POLITIKÁBAN SZEXBOTRÁNYOK A POLITIKÁBAN KISS KÁLMÁN SZABADOS KRISZTIÁN Ha minden olyan politikus távozna a politikából, akinek potenciálisan szexbotránya lehetne, akkor nagyon kevesen maradnának írja egy elkeseredett

Részletesebben

Mérjünk-e demokráciát?

Mérjünk-e demokráciát? Rajnai Gergely Mérjünk-e demokráciát? Magyarországon hivatalosan megszűnt a demokrácia. (Tamás Gáspár Miklós) mélyen nyugtalanít a demokratikus normák leépítése Magyarországon. (John McCain) Magyarország

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV*

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* Ronald Dworkin AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* ALKOTMÁNYOS ELLENTMONDÁSOK A legtöbb modern alkotmány nagyon széles és absztrakt megfogalmazásban deklarálja az állammal szembeni egyéni

Részletesebben

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA FÁBRI ISTVÁN FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás:

Részletesebben

Külügyi Igazgatóság Nemzetpolitikai Tükör II. évf. 12. szám

Külügyi Igazgatóság Nemzetpolitikai Tükör II. évf. 12. szám 1 TARTALOM HÍREK... 3 Nemzeti összetartozás bizottsága... 3 A Nemzeti összetartozás bizottsága április 23-i ülésének beszámolója Nemzetpolitika az Országgyűlésben... 5 Média... 8 Nincs hírértéke a határon

Részletesebben

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE

AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE AZ ÚJ PÁRTRENDSZER TÉRKÉPE PROGRAMOK, PÁRTELITEK ÉS SZAVAZÓTÁBOROK A 2010-ES VÁLASZTÁSOK UTÁN BÍRÓ NAGY ANDRÁS 1. Bevezetés A politikáról szóló közbeszédben 2010-re közhellyé vált a pártrendszer gyökeres

Részletesebben

Csizmadia Ervin. Jenei András. Lakatos Júlia. Paár Ádám. Amerika és mi. Hadakozás, másolás vagy valami más?

Csizmadia Ervin. Jenei András. Lakatos Júlia. Paár Ádám. Amerika és mi. Hadakozás, másolás vagy valami más? Csizmadia Ervin Jenei András Lakatos Júlia Paár Ádám Amerika és mi Hadakozás, másolás vagy valami más? Bevezetés A magyar politikai közéletet figyelő elemzők számára nyilvánvaló: hosszabb ideje érlelődik

Részletesebben

A 2014-es európai parlamenti választások várható eredménye A Policy Solutions elemzése a 28 európai uniós tagállam közvélemény-kutatásai alapján

A 2014-es európai parlamenti választások várható eredménye A Policy Solutions elemzése a 28 európai uniós tagállam közvélemény-kutatásai alapján A 2014-es európai parlamenti választások várható eredménye A Policy Solutions elemzése a 28 európai uniós tagállam közvélemény-kutatásai alapján 2013. augusztus Vezetői összefoglaló Az európai szocialisták

Részletesebben

Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában

Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában Havas Péter: A választási kampányok költségeinek szabályozása Nagy-Britanniában Nagy-Britannia egyike azoknak az országoknak, amelyek sokáig a párt- és választás-finanszírozás legegyszerűbb szabályozási

Részletesebben

Neptun: diverzió vagy iránytű?

Neptun: diverzió vagy iránytű? 2008. OKTÓBER Neptun: diverzió vagy iránytű? 1989: közösségi mozgástérkiszélesedés, lehetőség a valódi érdekképviseletre A temesvári népfelkelést kihasználva az 1989 nyarától puccsra készülődő második

Részletesebben

A MUNKAERŐPIACON SZÜKSÉGES NYELVI KOMPETENCIÁK FELTÉRKÉPEZÉSE KVALITATÍV ESZKÖZÖKKEL 5

A MUNKAERŐPIACON SZÜKSÉGES NYELVI KOMPETENCIÁK FELTÉRKÉPEZÉSE KVALITATÍV ESZKÖZÖKKEL 5 Földi Kata 1 László Éva 2 Szűcs Róbert Sándor 3 Máté Zoltán 4 Szolnok, 2013 A MUNKAERŐPIACON SZÜKSÉGES NYELVI KOMPETENCIÁK FELTÉRKÉPEZÉSE KVALITATÍV ESZKÖZÖKKEL 5 Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik

Részletesebben

GROTIUS. Lehoczki Bernadett Mi lesz veled, Latin-Amerika?

GROTIUS. Lehoczki Bernadett Mi lesz veled, Latin-Amerika? Lehoczki Bernadett Mi lesz veled, Latin-Amerika? Az elveszett évtized A latin-amerikai régióval kapcsolatban a nyolcvanas éveket elveszett évtizedként szokás emlegetni. A kifejezés első sorban az évtized

Részletesebben

A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN

A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN Molnár Tibor A TITÓI JUGOSZLÁVIA ELSŐ 10 ÉVE A TISZA MENTÉN I. KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE ZENTÁN ÉS KÖRNYÉKÉN 1945 ÉS 1955 KÖZÖTT I. 1. A Zentai Járási Népbizottság 1945 és 1955 között Zentán és környékén

Részletesebben

ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG

ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG KRITIKAI TANULMÁNYOK Gagyi Ágnes ÚJ BALOLDALI MOZGALMAK ÉS ÉRTELMISÉGI OSZTÁLYVAKSÁG 104 FORDULAT 14 A cikk egy kelet-európai perspektívából kiindulva vizsgálja az Occupy Wall Street (OWS) mozgalmat. Mára

Részletesebben

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243.

Educatio 2012/2 Lukács Péter: Miért hisszük el? pp. 233 243. Miért hisszük el? A magyar felsőoktatásról szóló közbeszéd, és hasonlóképpen a felsőoktatás-politikai kormányzati megállapítások világa manapság a hiedelmek, előítéletek és ideológiák világa. A valósághoz

Részletesebben

A választási rendszer reformja

A választási rendszer reformja Tordai Csaba A választási rendszer reformja Az országgyűlési képviselők választási rendszerének átalakítása tizenöt éve napirenden van. Több országgyűlési bizottság dolgozott ennek érdekében, 1 és alig

Részletesebben

A Kuruc.info birtokába került az az exluzív felvétel, amelyrõl egyértelmûen kiderül,

A Kuruc.info birtokába került az az exluzív felvétel, amelyrõl egyértelmûen kiderül, A Kuruc.info birtokába került az az exluzív felvétel, amelyrõl egyértelmûen kiderül, miért is vesztett a magyar EB-pályázat. Michel Platini az UEFA ítéletét egy a hivatalos eredményhirdetés elõtti szûk

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

Sheryl Sandberg. Dobd be magad!

Sheryl Sandberg. Dobd be magad! Sheryl Sandberg Dobd be magad! Sheryl Sandberg DOBD BE MAGAD! Nõk több szerepben A fordítás alapja: Sheryl Sandberg: Lean In: Women, Work, and the Will to Lead. Published in the United States by Alfred

Részletesebben

Nagy Lilla A nyilvános diplomácia értelmezések

Nagy Lilla A nyilvános diplomácia értelmezések Nagy Lilla A nyilvános diplomácia értelmezések Public diplomacy a fogalom A "public diplomacy" 1 kifejezés az angolszász irodalomban elterjedt szóösszetétel, mely alatt azt az egyre nagyobb teret nyerő

Részletesebben