A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása"

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pénzügytan-Számvitel Intézet DIPLOMAMUNKA FELADAT A diplomadolgozat készítıjének neve: Süge Csongor A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? A diplomadolgozat megírásával kitőzött feladatok: 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása 2. Az árfolyamok kialakulásában meghatározó szerepet játszó tényezık ismertetése 3. Az árfolyamok elırejelzési módozatainak ismertetése 4. Az elırejelzési technikák vizsgálata és értékelése 5. A tapasztalatok összegzése, gyakorlati tanácsok megfogalmazása Konzulens: Farmasi Attila Sopron, november 04. PH. Dr. habil Lentner Csaba Intézetigazgató/tanszékvezetı/képzésvezetı

2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodási szak PIACELEMZÉS SZÁMÍTÁS ÉS/VAGY SPEKULÁCIÓ? Készítette: Süge Csongor Sopron, 2005

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Bevezetés A koncentrált piacok kialakulása, fajtái és jelentısége A koncentrált piacok kialakulása A koncentrált piacok jelentısége A koncentrált piacok fajtái Történelmi formák A koncentrált piacok mai legfontosabb fajtái A tızsde A tızsdén megjelenı szereplık A befektetık adottságaik szerint A tızsdeügynökök A befektetık céljaik szerint A hedger Az arbitır A spekuláns A tızsdei kereskedés jellemzıi A hagyományos üzletkötés A számítástechnika kora Tızsdeindexek Tızsdei elırejelzések Egy kis buboréktörténelem A fundamentális elemzés A gazdaság egészének vizsgálata Ágazati elemzés Az adott vállalkozás vizsgálata A technikai elemzés Statisztikai módszerek Mozgóátlagok Osztcillátorok és momentumok Elliot hullámok Fibonacci számok Chartelemzés Vonaldiagram (bar chart) A trend meghatározása A csatorna alakzat A háromszögek alakzatai A zászló és a jelzızászló alakzat A fej és vállak alakzat A kettıs mélypont és a kettıs csúcs alakzatok A rések Ciklusok Az o-x diagram (point and figure) Japán gyertya diagram (japanese candelstick) Bolyongáselmélet A fundamentalista elmélet kritikája... 47

4 A technicista elmélet kritikája Modellezés A hétköznapi befektetı A hétköznapi befektetı és a mozgóátlagok A hétköznapi befektetı a chartok világában A hétköznapi befektetı és a fundamentumok A profi befektetı A profi és a mozgóátlagok A chartok profi -ja A fundamentális módszer és a profi A befektetési stratégiák és az elırejelzési módszerek értékelése Következtetések és gyakorlati tanácsok Hivatkozásjegyzék Irodalomjegyzék Tárgymutató Összefoglaló Summary TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A "hétköznapi" befektetı fél év alatt elért eredményei a chartelemzés alkalmazásával táblázat: A hétköznapi befketetı fél év alatt elért eredményei a chartelemzés alkalmazásával táblázat: A "hétköznapi" befektetı 8,25 év alatt realizált eredményei a fundamentális elemzık véleményének felhasználásával táblázat: A modellezés kiértékelı összefoglalása táblázat: Az instrumentumonkénti és a portfólió-szemlélető befektetés eredményessége (éves változás, %, a tranzakciós költségek levonása után) ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Momentumok. Richter és Matáv (felül), OTP és MOL (középen) valamint árfolyamváltozásuk (alul) 1998 júliusától 2000 decemberig ábra: A növekvı, az oldalazó és a csökkenı trend szemléltetése a Richter részvény árfolyam-alakulásán ábra: Háromszögek és csatorna szemléltetése az OTP árfolyamgörbéjén ábra: Zászlók és jelzızászlók a Richter részvény árfolyamgörbéjén ábra: A fej és vállak, valamint a kettıs csúcs szemléltetése a MOL árfolyamgörbéjén ábra: Az o-x diagram és a grafikon párhuzama (a MOL részvény árfolyamváltozásai 2002 októberétıl 2003 májusáig) ábra: A mozgóátlagolás statisztikai módszere által elért vagyongyarapodás (felül) és az instrumentumok árfolyamának változása (alul) az adott idıszakban ábra: A "hétköznapi befektetı" eredményei a chartelemzés alkalmazásával (felül az árfolyamok és a jelek, alul a vagyonváltozás követhetı) ábra: A "profi" befektetı portfóliójának aktuális értéke a mozgóátlag-számítás módszerével ábra: A "profi" befektetı portfóliójának aktuális értéke a chart-elemzés módszerével ábra: A profi befektetı portfóliója értékének alakulása a fundamentális elemzések jelzéseire támaszkodva... 61

5 BEVEZETÉS Rossz nyelvek szerint a tızsdét az ördög találta ki, hogy bebizonyítsa az embereknek, ık is képesek mint Isten a semmibıl valamit teremteni. Ez nem igaz, nem az ördög találta fel a tızsdét. Magától keletkezett egy fa alatt, az utcasarkon vagy egy kávéházban, amíg be nem költözött egy palotába, ahol már meghatározták a tızsdei tranzakciók és szokások szabályait. Kostolany (2000) [11] 133.o. Napjainkban gyakran hallunk a gazdasági élet területén arról a bizonyos buborékról, ami sok-sok éven át növekszik csak azért, hogy a végén kipukkadva, néha éveken át tartó recesszióval rántson vissza minden elbizakodott befektetıt és reményekkel teli, ám tapasztalatlan kisbefektetıt a földre, az anyagi élet porába. Igen, ez a tızsdén zajlik. Pedig ezt a buborékot mindannyian fújjuk. Már, akik tevékenyen ott vagyunk, és adunkveszünk. A jó eredmény, a nyereség reményében sokan megfordulunk ott, mégis igazi befolyással csak a kiválasztottak rendelkeznek. İk azok a névtelen, vagy nagyon is neves befektetık, tanácsadók és ügynökök, akik kulcspozícióban vannak, és érezhetı a hatásuk a világ nagy tıkepiacain, a BÉT nagyságú helyi kis tıkepiacokat pedig tulajdonképpen szándékaiknak megfelelıen irányíthatják. Elmondható, hogy a gazdasági körkép és a kilátások általában meglehetısen pontosan tükrözıdnek a tızsdén; a részvények árfolyama gyorsan reagál a hírekre, és jól látszik, melyik cég milyen kilátásokkal bír a jövıjére vonatkoztatva. Már ugye, így van ez a legtöbbször. Kivéve, amikor mégsem. Számtalanszor láthatunk olyan eszeveszett, indokolatlan és indokolhatatlan eufóriát vagy tömeghisztériát, ami önmagát gerjesztve az egekig emeli, vagy a porba sújtja az árakat-árfolyamokat, bizonytalanná és bizalmatlanná téve ezzel mindazokat, akik nem értik: mi is történik valójában? Gyakran elhangzik, hogy tızsdén csak felesleges pénzt szabad befektetni, mert ott sosem lehet tudni, milyen lesz a holnap, és bizony egyáltalán nem biztosított a nyereség. Aztán még ott vannak a származékos ügyletek, ahol igazán hatalmas tıkeáttétellel, nagy kockázatot vállalva tényleg pillanatok alatt lehet nagy összegeket nyerni, vagy elveszíteni mindent. Arról, hogy valójában mennyire követi a tıkepiac a reálpiaci folyamatokat, esetleg menynyire lehet fordított ez a viszony, még pontosabb képet kaphatunk, ha majd bepillantunk az egyes befektetık színfalai mögé, hogy döntéseik mozgatórugóit vizsgáljuk. Tesszük 1

6 mindezt azért, hogy a bizonytalankodók és a bizalmatlanok biztatást nyerjenek, a magabiztosak pedig kissé elbizonytalanodjanak A tızsde szeszélyes világába kalauzolom hát el kedves olvasóimat, kialakulásának okain és mikéntjén, a rajta megjelenı mindenféle szereplı céljain és módszereinek ismertetésén keresztül, majd felvázolom a ma jellemzı elırejelzési módszereket, árazási technikákat hogy megítélhessem azok megbízhatóságát egy kis gyakorlati kitekintéssel egybekötve, és végül megállapíthassam: ahogy az emelkedés magában hordozza az esést, a nyereség a veszteséget; a kozmikus örök szabály szerint: amint fent, úgy lent. 2

7 1. A KONCENTRÁLT PIACOK KIALAKULÁSA, FAJTÁI ÉS JELENTİSÉGE A koncentrált piacok kialakulása Üzleti pályafutásom addigi legnagyobb volumenő, de pénzügyileg legbonyolultabb tárgyalását folytattam egy libanoni üzletféllel. Egy kollégámnak panaszkodtam, mennyire nehéz és fárasztó az alku. Mire megjegyezte: nem csodálja, hiszen valahol arrafelé találták fel a pénzt. Ha egy tízéves magyar gyerek fel tud adni egy postai csekket, akkor egy neki megfelelı libanoni lehet, hogy meg tud nyitni egy kétszeresen viszontbiztosított feltételes akkreditívet is. Ezen a téren kulturális hátrányban vagyunk. Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatóságának elnöke [25] Az ún. történelem elıtti idıkben a közösségek legfıbb célja a saját szükségleteinek kielégítéséhez megfelelı termékkosár elıállítása, megteremtése volt. A nagycsaládokat, hordákat és törzseket, majd a faluközösségeket az önellátás és az áruforgalom teljes hiánya jellemezte. A luxuscikkek voltak a csere elsı tárgyai, úgymint fémeszközök, borostyán, nemesfémek és finom kelmék. A kereskedelem eleinte a hontalan vándorkereskedık révén zajlott, majd megjelentek a nagy idıszaki vásárok. A városok létrejöttével az élelmiszerek termelıi és a kézmővesek rendszeresen, a helyi piacokon folytatták az árucserét. A következı lépés az importkereskedelem megjelenése volt. A termékek árujellegének fokozódása természetszerőleg elısegítette azt a folyamatot, amelynek során a termékek értékesítését és az alapanyagok beszerzését egy erre szakosodott egység végezte, s az iparosok mintegy beszállítói lettek. Ez volt az elsı lépés egy modern gyár kialakulása felé. A kiterjedı árucsere illetve kereskedelem pedig maga után vonta az elsı árutızsdék kialakulását. A tızsde leginkább abban különbözik a helyi piacoktól, hogy itt nem elsısorban a termelık és felhasználók, hanem kereskedık folytatják az adás-vételt. Ezen kívül az áru helyettesíthetı tömegáru, nincs is jelen az üzlet megkötésénél, hanem valamely tárolóban pihen, vagy éppen úton van, végül pedig, más nagyságrendőek a tételek, mint a helyi kis piacokon. A fent vázolt folyamatokkal párhuzamosan, fıként az iparosodás következtében újra és újra megjelentek olyan gazdasági egységek (államok, földbirtokosok, kereskedık, gyárak), amelyeknek tevékenységük folytatásához és bıvítéséhez pótlólagos forrásokra volt szükségük. Az értékpapírok megjelenésével kamat- és/vagy osztalék ellenében a forrásszerzés lehetısége kitágult. Az értékpapírok elterjedése maga után vonta a megfelelı intézmény kialakulásának igényét, elsıdleges és másodlagos piacot szolgáltatva. Ezen papí- 3

8 rok kereskedelme a különbözı devizákkal és nemesfémekkel együtt az értéktızsdéken zajlott. Az elsı tızsdék Hollandiában (akkor Németalföld) jelentek meg a 13. században, amelyek eleinte a kereskedık nemzetközi találkozói voltak. Késıbb a kereskedıket megbízottak, hivatásos tızsdei kereskedık képviselték, akik állandó jelleggel a piacot figyelték, és levelezés útján tartották a kapcsolatot megbízóikkal. Tájékozottságuknak és gyakorlottságuknak köszönhetıen a tızsdei kereskedés idıvel az ı privilégiumukká vált. [19] A koncentrált piacok jelentısége André Kosztolany a kutyát sétáltató emberhez hasonlította a gazdaság és a tızsde viszonyát: a kutya hol elıreszalad, hol lemarad, de alapvetıen a gazdájával halad, miként a tızsde is a gazdasággal. Jaksity (2003) [8] Közgazdasági értelemben véve a piac fogalma hagyományosan a kereslet-kínálat találkozásának sokszor térben be sem határolható helye. Koncentrált egy piac, ha a fizikai, vagy a virtuális térben meghatározható, hogy pontosan hol található vagy legalább az, hogy kik alkotják és milyen úton-módon vannak kapcsolatban egymással. A koncentrált piacokon a hagyományos piachoz hasonlóan a cikkek ára a Marshall-keresztnek megfelelıen, a kereslet-kínálat függvényében alakul ki, ami mindenkori egyensúlyi árnak tekinthetı. A koncentrált piacok jelentısége két szempontból is megragadható: az áruforgalom szempontjából olyan történelmi jelentıségő fórumok, ahol a tényleges adás-vétel megtörténhet. Fontos szerepük van ugyanakkor információs központként is. A koncentrált piacok létrejöttét az áruforgalom megjelenése indukálta, kezdetekben ennek lebonyolítása volt a legfıbb feladatuk. A továbbiakban a kereskedelem szerepe nıttönnıtt, idıvel a termelés értékének a többszöröse cserélt gazdát a különféle koncentrált piacokon. Igaz ugyan, hogy napjainkra a koncentrált piacok mindinkább a spekuláció eszközévé váltak, az áruforgalom lebonyolításában betöltött szerepük azonban ma sem lebecsülendı. Ebben a megközelítésben az értékpapír-kereskedelem is áruforgalomnak minısülhet, hiszen a makroökonómiai alapegyenlet szerint I=S, azaz az egyes gazdasági szereplık (általában a háztartások) megtakarítását más gazdasági szereplık (elsısorban a vállalatok és az állam) fogják beruházásaik során felhasználni. Itt tehát az áru a megtakarítás, vagy az 4

9 értékpapír, ez csak szemléletmód kérdése. Ez a folyamat részben a bankok és más intézmények közvetítésével (közvetett tıkeáramlás), részben pedig a koncentrált piacokon keresztül, a megtakarító és a felhasználó közvetlen találkozásával (közvetlen tıkeáramlás) zajlik. Ez a közvetlen találkozás persze mára sok esetben olyannyira nem közvetlen, hogy már számos tızsdén pl. nemhogy a megtakarító és a felhasználó, de még a közvetítıik sem találkoznak egymással az elektronikus ügyvitelnek köszönhetıen. [14] Az áruforgalomban betöltött szerepük mellett napjainkban a koncentrált piacok s ebben az értelemben már elsısorban a tızsdére gondolok információ-közvetítı szerepe kap túlnyomóan nagy hangsúlyt. A gazdasági élet szereplıinek mára már létszükségletévé nıtte ki magát, hogy napi rendszerességgel figyeljék a tızsdei árfolyamok alakulását. A termelı és a kereskedelmi cégek az alapanyagok és kibocsátott termékek, valamint az áruk árának alakulását, a pénzügyi befektetı, portfóliókat kezelı cégek befektetéseiket figyelik, vagy éppen a kedvezı lehetıségeket mérlegelik. A tızsdére bevezetett vállalatok papírjait napi rendszerességgel értékeli ez a piac, így mindig friss ám nem mindig pontos és megalapozott információkat nyerhetünk általa. A devizapiac folyamatosan meghatározza az egyes pénzek átváltási árfolyamait, ami minden importır és exportır vállalkozást, valamint a bankokat is húsbavágóan érinti. Erre nagyon jó példa a napjainkban éppen igen erıs bár már gyengülı forint, amely elsısorban azokat a hazai vállalatokat sújtja, amelyek exportpiacokra termelnek, nyereségességüket, hosszútávon pedig egyenesen a létüket veszélyeztetve. S akkor még nem is említettük a bankközi és banki hitelek alakulásának szerepét, s azok változásának fontosságát, hiszen ezek is piacokat alkotnak, és erıteljes hatást gyakorolnak a gazdaságra. A piacok információs szerepköre ugyanakkor jelentıs torzulásokat is magában foglal. Nem egy olyan esetet jegyzett már föl a tızsdetörténelem, amikor a tızsdei összeomlást csak a befektetık (akiket itt sokkal inkább játékosoknak kellene neveznünk) hisztérikus pszichológiai reakciója idézte elı, egyik napról a másikra. A tızsde hektikus viselkedése pedig hosszabb távon rányomja bélyegét a reálgazdasági folyamatok alakulására is, hiszen közvetlenül befolyásolja a tıke-elhelyezési, ezen keresztül pedig az értékpapír kibocsátási és beruházási kedvet, és csıdbe viheti nemcsak a hivatásos befektetıket, de érzékeny veszteségeket okozhat a lakosság mellett a részesedésekkel rendelkezı vállalkozásoknak, vagy ellehetetlenítheti a hitelre szoruló cégeket is. [3] A koncentrált piacok jelentıségének értékelésekor meg kell említenem, hogy elterjedıben vannak azok a nézetek is, amelyek szerint ezek a piacok nem igazán mutatnak hajlandó- 5

10 ságot arra, hogy az egyensúly felé tartsanak. Éppen ellenkezıleg: a piacok hajlamosak a kilengésre, amelyek öngerjesztı folyamatokat indítanak be. Így a piacok információ közvetítı-szerepe helyett sokkal inkább egy önmőködı, ám kiszámíthatatlan rendszerrıl, az indokolatlan árfolyam-növekedések és- csökkenések rendszerérıl beszélhetünk, amelyet esetleg csak állami beavatkozás révén lehet stabilizálni, az optimum felé közelíteni. Amennyiben ezt a nézetet fogadjuk el igaznak, úgy teljesen át kell értékelnünk a piac információs szerepkörérıl kialakított álláspontunkat. [12] A koncentrált piacok fajtái Történelmi formák A tızsdék, az árverések és a versenytárgyalások szabályozottsága eltérı. Közös jellemzıjük azonban, hogy az adott piactípusban adásvételre alkalmas termékek keresletét és kínálatát koncentrálják, megkímélve az eladókat és a vevıket egyaránt a költséges és idıigényes piackutatástól, nagy rálátást biztosítva egy adott áru nemzetközi piacára. Törzsök (2003) [18] 115.o. A gazdasági életben a keresletet és a kínálatot egyszerre és folyamatosan koncentráló, tızsdéhez hasonló piacok csak a 13. században alakultak ki, félmegoldások azonban már korábban is megjelentek. Ilyennek tekinthetık egyrészt az aukciók (árverések), ahol elsısorban a keresletet, másrészt a tenderek (versenytárgyalások), amelyek mindenekelıtt a kínálatot koncentrálják. Meg kell ugyanakkor említeni a vásárokat is, amelyeken a kereslet és a kínálat egyaránt koncentrált, ám a fenti intézmények természetükbıl adódóan legfeljebb csak rendszeresek, s nem folyamatos fórumok lehetnek. Az aukció más néven árverés Magyarországon a köztudatban még ma is inkább szankcióként, semmint koncentrált piacként jelenik meg, ami történelmünk során betöltött szerepébıl következik (kényszerárverések). Az árverésen a szokásoknak megfelelıen a legtöbbet kínáló kapja meg az eladásra kínált cikket. Az aukciók kritikus pontja az ármegállapítás. Megkülönböztetjük a francia és a holland aukciót. A francia aukció ismertebb. Hagyományos forma, ahol a levezetı a minimális árat kiáltja ki, amelyet a résztvevık licitálással emelnek. A holland típusú aukción ezzel szemben számunkra kevésbé szokásos módon a kikiáltott ár a legmagasabb, a végleges árat pedig árlejtéssel állapítják meg. A holland aukció nem túl szerencsés árverési forma, ha az eladási árat maximalizálni szeretnénk, ezért leginkább reklámfogásként, induló cégek jelennek meg rajta. Alkalmazása jellemzı az állat- és növénynemesítés területén, az újdon- 6

11 ságok ismertetése és piaci megmérettetése céljával, mivel nem ismert az árverés tárgyának piaci értéke. Az aukció harmadik jellemzı megoldása a beírásos módszer, amit muzeális értékek kiárusításánál alkalmaznak, amelyek megóvására különösen nagy figyelmet kell szentelni. Az ajánlattevık egymástól függetlenül írásban tesznek kötelezı ajánlatot 1, ami nagy piacismeretet igényel, ezért a vevı számára kimondottan kockázatos. A tender vagy versenytárgyalás a kínálat koncentrálásának eszköze. Napjainkban leginkább közpénzek elköltésekor alkalmazzák, a közbeszerzési törvény elıírásainak megfelelıen, de célszerő minden olyan esetben alkalmazni, amikor nagy értékő termékek vásárlására kerül sor, és a vevı nem rendelkezik megfelelı piacismerettel vagy szakértelemmel. A vételi szándék meghirdetése nyilvános módon, vagy zártkörően történhet. A vásárok leginkább kiállítások keretében zajlanak, ahol a keresleti- és kínálati viszonyoknak megfelelıen köttetnek az ügyletek. A vásároknak is fontos információs szerepük van a piac és a gazdasági fejlıdés nyomon követésében. Ezek tükrében a tızsdét, mint az áru-, a pénz- és tıke, a deviza- és értékpapírpiac központi intézményét tulajdonképpen egy vásárhoz lehet hasonlítani, amelyet minden nap megrendeznek, és folyamatosan jelen van rajta a keresleti és a kínálati oldal egyaránt. [17] [18] A koncentrált piacok mai legfontosabb fajtái A fejlett tıkepiacok általában magasabb jóléttel és a jóléti társadalmi rendszerek magasabb fejlettségével párosulnak, ezt számtalan regresszió-elemzés és kutatás támasztja alá. Vagyis ahol a tıkepiacnak jelentıs szerepe van, ott ez hosszútávon a társadalmi jólét magasabb szintjéhez vezet, mint ahol nem. Jaksity (2003) [8] A mára kialakult koncentrált piaci formák közül napjainkban a legnagyobb jelentıséggel a tızsde mellett az OTC-piac és a harmadik piac, az ún. third market bír. Ezek súlyát kiterjedésük és a rajtuk keresztül folytatott tranzakciók hatalmas volumene adja. Az OTC (over-the-counter; pulton keresztüli) piac forgalma teszi ki a tızsdén kívüli értékpapírpiac legnagyobb részét. A kereskedelem a bankok és brókercégek értékpapírosztályain, telefonon keresztül valósul meg, és az adás-vétel tárgyaként megjelennek a legkülönfélébb vállalatok legkülönfélébb értékpapírjai, attól függetlenül, hogy azok a tızsdei jegyzésben szerepelnek-e. Mivel itt nem érvényesek a tızsdei kritériumok, így ezt 1 Kötelezı az ajánlat, ha az ajánlattevı a késıbbiek során már nem állhat el tıle. 7

12 a piacot nem szabályozott értékpapír-piacnak is nevezik. A cégek választhatják egyrészt kényszerbıl az OTC-n való megjelenést ha papírjuk nem kerülhet tızsdei forgalomba, vagy dönthetnek emellett, ha a tızsdén kötelezı adatszolgáltatási kényszert és a folyamatos nyilvános megmérettetést így szeretnék megkerülni. A harmadik piac tızsdére bejegyzett és ott is áruba bocsátott papírok forgalmát bonyolítja. A harmadik piac az intézményi befektetık piaca, amelyen a tızsdét és annak szabályait megkerülve, nagy tételekben folyik az adás-vétel. Az intézményi befektetık a lakosság megtakarításait összegyőjtve portfóliókat alakítanak ki, így ık a közvetett tıkeáramlás megjelenítıi a tızsdei papírok vonatkozásában. Nagy részesedésük és a kisbefektetıkhöz mért nagy tehetetlenségük a piacon a stabilitás biztosítéka. Intézményi befektetık hiányában a tızsdei árfolyamok volatilitása (változékonysága) a spekulációs rohamoknak köszönhetıen sokkal kiszámíthatatlanabb mozgásokat produkálna. A harmadik piacra specializálódott értékpapír-kereskedık a brókercégeknél lényegesen alacsonyabb jutalékokkal dolgoznak, ám a hatalmas volumenő üzletek következtében mégis megfelelı mértékő nyereségre tesznek szert. [13] A koncentrált piacok közül napjainkban kétségbevonhatatlanul a legnagyobb szerepet a tızsde tölti be nemcsak méreténél fogva, hanem mert minden gazdasági szereplı számára nyitott és árfolyamait folyamatosan publikálják, tehát információs központ szerepköre miatt is. 8

13 2. A TİZSDE Amikor az európai tızsdék bezárják kapuikat, New York akkor ébred. Néhány órával késıbb Chicago, aztán San Francisco, és abban az órában, amikor Amerikában este lesz, a Wall Street elcsendesedik, a világ másik végén a tokiói tızsde fogadja az embertömeget, amely naponta elárasztja. Hongkongot Szingapúr, Sidney, Tajvan, aztán Bombay követi, majd korán reggel Tel-Aviv és Athén veszi át a mőszakot; ıt követi Milánó, Madrid és egyidejőleg Frankfurt, Párizs és London. Néhány órával késıbb ismét a Wall Streeten a sor; így zárul le a 24 órás kör. Kostolany (2000) [11] 181.o. A tızsde koncentrált piac, ahol helyettesíthetı tömegárukkal kereskednek az erre képzett és felhatalmazott résztvevık. Effektív, azaz az áru megszerzése érdekében megkötött és spekulatív, tehát csak nyereség elérését célzó ügyletek egyaránt köttetnek rajta. Az áruk helyettesíthetı-léte azok fizikai jelenlétének hiánya miatt, míg a kereskedık képzett és felhatalmazott mivolta a tızsdei rend és szokványok fenn- és betartása érdekében szükséges. Az elsı tızsde jelenlegi ismereteink szerint a XIII. században, a Németalföldön jött létre, az olasz városokban megtartott vásárok mintájára. A tızsdéket a forgalmazott árucikkek alapján árutızsdékre és értéktızsdékre oszthatjuk. Az árutızsdéken különféle áruk jelenhetnek meg, mint pl. búza, kávé, gabonák, színesfémek, míg az értéktızsdéken értékpapírokkal, valutával és devizával, nemesfémekkel kereskedhetnek. Amennyiben csak egy termékre, áru- vagy termékcsoportra szakosodik a tızsde, úgy speciális, más esetben általános áru- vagy értéktızsdérıl beszélhetünk. A vegyestızsdén árutızsdei és értéktızsdei cikkek egyaránt megjelennek. [5] A tızsdén alapvetıen két típusú ügylet köthetı: azonnali és határidıs ügylet. A kettı közötti eltérés a nevükbıl is adódik, így az azonnali ügyletek végrehajtása késedelem nélkül megtörténik, míg a határidıs ügyleteket egy késıbbi idıpontra, kötelezı teljesítésre kötik. Sajátos ügyletforma az opció, amely ugyan határidıs ügyletnek minısül, ám itt az egyik fél (az opció vásárlója) még elállhat az ügylet megkötésétıl, azaz az ı számára egy vételi opció esetén csak a vételi lehetıség biztosított. A másik fél, az opció kiírója pedig az opciós díj ellenében vállalja, hogy partnere vételi szándéka esetén a megszabott feltételek mellett eladja neki a meghatározott cikket. A kiíró így csak az opciós díjat nyerheti meg. [14] 9

14 A tızsde adás-vételi és információs központ szerepköreinek betöltéséhez bıven elegendı lenne az azonnali piacon végezhetı mőveletek köre. A határidıs ügyletek révén azonban a piac volatilitása (mozgékonysága) és kockázata is megnövekszik. A határidıs ügyleteket ugyanis igen nagy tıkeáttétel mellett kötik meg, fedezetként elegendı a megjátszott tét mindössze 10-20%-át letétbe helyezni egy értékpapírszámlán. A határidıs árfolyamok emellett sokkal érzékenyebben reagálnak a piaci hírekre, hiszen egy trendforduló esetén az adott cikk árfolyamának változása az idıtáv növekedésével egyre nagyobb, s a határidıs árfolyamok ezt azonnal lereagálják, beárazzák. A határidıs ügyletek (derivatívák) kockázata így mindenkor sokkal nagyobb, mint az azonnal végrehajtandó ügyleteké. Ugyanakkor mivel igen változékonyak ezek az árfolyamok nagyobb haszonnal is kecsegtetnek. A tızsdére befektetı intézmények nemegyszer igen látványos összeomlása gyakran a határidıs ügyleteknek volt köszönhetı. [22] Mivel a dolgozat témája alapvetıen az egyes elırejelzési módszerek bemutatása és értékelése, ezért a tızsdét érintı, egyébként lényeges és fontos, ám témánk szempontjából mellızhetı ismeretek (pl. tızsde szervezeti felépítése) áttekintését most nem tesszük meg. Két dolog viszont a késıbbiekben még szerepet kap: az, hogy kik és milyen módon, mi céllal kereskednek a tızsdén. E kérdéseknek is az elméleti helyett inkább a gyakorlati megközelítésére koncentrálva tekintsük át e két témakört A tızsdén megjelenı szereplık Vannak ilyen és vannak olyan tızsdések: a tızsdemővészet doktora, illetve a tızsdejátékos, aki egyik napról a másikra, sıt egyik óráról a másikra él. Vannak amatırök, félamatırök, zugspekulánsok és így tovább. Kostolany (2000) [11] 127.o. A tızsdén megjelenı szereplık tárgyalásakor az alábbi kérdésekre keresem a választ: ki és milyen céllal jelenik meg a parketten. Természetesen tágabb értelemben a ki bármelyikünk lehet, hiszen többet nem kell tennünk, minthogy valamely brókercégnél számlát nyissunk, és megbízást adjunk. Mégis, hogy kik vagyunk, meghatározza az, hogy milyen céllal és stratégiával (és természetesen, hogy mennyi pénzzel) vonulunk be a piacra. Ebben a közelítésben beszélhetünk kockázati befektetıkrıl, intézményi befektetıkrıl és magánbefektetıkrıl. A tızsdén nem kereskedhet bárki, csak tızsdetagok és megbízottjaik. Ezek jellemzıen bankok és brókercégek, akik rendelkeznek a megfelelı anyagi háttérrel, infrastruktúrával 10

15 és szakértelemmel. Az ı alkalmazottjaik jelennek meg a tızsdén, mint az ügyfelek megbízásainak technikai közvetítıi: ık a brókerek és a dealerek. Túllépve tehát azon, hogy szükség van egy technikai lebonyolító rendszerre, magára a tızsdére, az ügyletre megbízást adókat is több kategóriába sorolhatjuk be. A szereplı kockázathoz való viszonyulása szerint megkülönböztethetjük a fedezeti ügyletkötıt az arbitırtıl és a spekulánstól A befektetık adottságaik szerint Kezdjük azzal, hogy bizonyos értelemben a piacgazdaság minden tekintetben a spekulációról szól. Spekuláció alatt most értsük azt, hogy valaki saját kockázatára, saját pénzén belevág egy üzletbe. Komáromi [10] A kockázati tıkebefektetık induló vagy fiatal vállalkozásokba fektetnek be, amelyek mőködése igen nagy kockázatot hordoz. A kockázati tıkebefektetı olyan know-how-t, innovációt vagy egyedülálló piaci lehetıséget keres, amely magában hordozza a gyors felfutás, gyarapodás lehetıségét. Igyekszik többségi tulajdont szerezni és felügyelni, szorosan követni a cég mőködését. Tulajdonát a felfutás után eladja. Mivel igen magas a kudarc kockázata, az általa elvárt hozam 30-40%. Bár elsıdlegesen nem a tızsdén keresi a kedvezı befektetési lehetıségeket, befektetési politikájától függıen tızsdei részvényeket is vásárolhat. Az intézményi befektetık közös jellemzıje, hogy hatalmas vagyontömeget kezelnek, és céljuk rendszerint a hosszú távú vagyonnövekedés elérése. A piacokon jelenlétükkel az állandóságot, a stabilitást biztosítják. Külföldi és belföldi intézmények egyaránt elıfordulnak a BÉT-en. Legfontosabbak közülük a befektetési alapok, a biztosítótársaságok, az egészség- és nyugdíjpénztárak. Egy szőkebb elitet kivéve a magánbefektetık alkotják a leginkább kiszolgáltatott és a legkevesebb szakértelemmel bíró befektetıi réteget. Általában nem túl tıkeerısek, és gyakorta különösebb befektetési stratégia híján, a könnyő haszon reményében szállnak be a tızsdei papírokba. A fentieknek köszönhetıen gyakran egyedi impulzusok, megérzések hatására választanak befektetési célpontot, és csak túl késın jutnak hozzá a sorsdöntı piaci információkhoz. Általában hosszú reakcióidejük miatt további veszteségeket is elszenvednek. A 90-es évek vége óta történt több nagy visszaesés óvatossá tette a magánbefektetıket; tömeges megjelenésükre többnyire hosszabb ideig tartó tızsdei szárnyalás 11

16 után lehet számítani. Éppen ezért elemzık intı jelnek tekintik, ha a piacot ellepik, mondván, akkor már túl régóta emelkedik az index, és küszöbön áll egy korrekció. [16] A tızsdeügynökök A tızsdén kereskedési joggal csak a tızsdetagok rendelkeznek. Egy-egy tızsdetag több tızsdeügynököt is delegálhat, ezek azonban egymással nem köthetnek üzletet. Az ügynökök feladata megbízóik, az eladók és a vásárlók közötti közvetítés. Attól függıen, hogy milyen egyéni jogosítványokkal rendelkeznek, megkülönböztetjük a brókereket és a dealereket. A brókerek más néven alkuszok olyan tızsdei bizományosok, akik hivatásszerően, kizárólag megbízásból dolgoznak. Munkájukat jutalékért végzik, és általában brókercégek alkalmazzák ıket. A dealerek a brókereknél bıvebb jogosítvánnyal rendelkeznek, ık ugyanis a megbízásos adás-vétel mellett saját számlára is köthetnek ügyleteket. A bankok képviselıi a tızsdén többnyire ilyen jogosítványokkal rendelkeznek. [5] A befektetık céljaik szerint A hedger A fedezeti ügyletkötı vagy hedger bár megjelenik a tızsdén nem nyereségre törekszik, hanem inkább felhasználja a koncentrált piac nyújtotta lehetıségeket. Definíció szerint olyan gazdasági (és nem elsısorban tızsdei) szereplı, amelynek mőködésébıl eredıen kockázatnak kitett eszköze vagy forrása van, amely kockázat zavarólag hat termelési, üzleti tevékenységére. Erre példa lehet a Richter, amely vállalat bevételeinek jelentıs részét az elmúlt években folyamatosan gyengülı amerikai dollárban realizálta. Az erısödı forint mellett ez jelentıs árbevétel-kiesést generált a cégnek, amit a menedzsment határidıs dollár eladásokkal igyekezett védeni. A hedger célja tehát egy kockázatsemleges pozíció elérése, amelyre a megfelelı ellenügylet megkötésével kerül sor, lemondva így az esetleges kedvezı fordulatból egyébként adódó nyereségrıl. 12

17 Az arbitır Az arbitrage ügylet megkötıje, az arbitır a hedgertıl eltérıen már nem elsısorban gazdálkodó, sokkal inkább tızsdei szereplı. Az ügylet szépsége abban rejlik, hogy kockázatmentes nyereség szerzésére ad lehetıséget, aminek ugyanakkor komoly ára is van: kiemelkedı informáltság, nagy tıke és pontos, gyors kapcsolatrendszer szükséges a lebonyolításhoz. Kiegyenlítési arbitrage-ról beszélhetünk, ha egy egyszerő eladási vagy vételi szándékkal a számunkra legkedvezıbb feltételeket kínáló piacot keressük fel, például azon a piacon vásároljuk meg a szükséges USD-t, ahol a legolcsóbban juthatunk hozzá. Különbözeti arbitrage esetén valamely áruféleség egyidejő vétele és eladása történik, ám különbözı piacokon, nyereség realizálása mellett. Az ilyen jellegő ügyletekre ma már teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül is sor kerül, amint a piacok árfolyamai közötti különbség arra lehetıséget kínál. Mivel a célja olcsón venni és drágán eladni, így a piaci árak kiegyenlítıdése irányában hat, biztosítva, hogy az egyes piacokon fellelhetı árak és árfolyamok közötti eltérés ne haladhassa meg a tranzakciós költségek mértékét. Elıfeltételei miatt az arbitırök jellemzıen a világ több piacán jelen levı nagybankok, brókercégek, vagy más, hasonlóan jól informált és kiterjedt intézmények A spekuláns Ugyan megvetem a tızsde élısködıit, a játékosokat, akik naponta vesznek és eladnak, de hozzáteszem, hogy nélkülük a tızsde nem lenne az, ami, tızsde nélkül pedig nem létezne a tıkés rendszer. Mert minél több élısködı van játékban, annál nagyobb a forgalom és a likviditás. Kostolany (2000) [11] 165.o. A szereplık közül a legizgalmasabb és a legkockázatosabb munkája kétségkívül a spekulánsoknak van. A spekulánsok kockázatot vállalnak a reménybeli nyereség megszerzése érdekében. Számukra nincs semmiféle biztosíték afelıl, hogy az ügyletet nyereséggel, vagy legalábbis nullszaldóval zárják; ha figyelmetlenek, pénzüket könnyen és gyorsan elveszíthetik. A spekulánsokat megkülönböztetjük aszerint, hogy emelkedésre, vagy az árfolyamok csökkenésére játszanak-e. Az árfolyam emelkedésére számít a haussier (e: hosszer), ezért ı ma vásárol, hogy a jövıben drágábban eladhasson. Árfolyamcsökkenésre a baisser (e: besszır) számít, ezért ı ma elad, hogy késıbb olcsóbban vásárolhasson. Alaphelyzetben 13

18 ık ketten alkotnak egy párt: amennyit nyer az egyikük, pontosan annyit veszít a másik. 2 Természetesen a képlet és a pozíció nem mindig ennyire egyértelmő: kisebb de legalábbis más jellegő kockázatot vállal a spekuláns, ha egy határidıs ügylet mellé attól eltérı idıpontra ellenügyletet is köt, vagy opció vásárlásával biztosítja. Attól függıen, hogy a spekuláns egyszerre mekkora kockázatot vállal, illetve hogy menynyi ideig vállalja, hogy kockázatnak kitett eszköze legyen, beszélhetünk scalperekrıl, akik pozíciójukat néhány perc elmúltával zárják, day traderekrıl, akik napon belül megkötik az ellenügyletet és trend spekulánsokról, akik hosszú távú befektetéseikkel a stabilitást és állandóságot erısítik a tızsdén. İk elsısorban a fentiekben már említett intézményi befektetık. [9] A tızsdei kereskedés jellemzıi A hagyományos üzletkötés A tızsdei kereskedés menetének és fejlıdésének áttekintése elengedhetetlen, ha meg kívánjuk érteni, milyen veszélyeket rejt, és miféle lehetıségeket kínál ez a napjainkban is folyó átalakulás. Ehhez elıször röviden feltérképezzük, hogyan kereskedtek a tızsdén az elmúlt néhány évszázadban. A hagyományosan alkalmazott üzletkötési technikák a következık: a nyílt kikiáltás, a kétoldalú jegyzés és a szakaszos ügyletkötés. Az elektronikus úton történı ügyletkötés a legújabb korok terméke, a számítógépek megjelenésével vált lehetıvé. Nyílt kikiáltás esetén az üzletkötık kézjelzésekkel (amelyek a kulturális háttérnek és a tızsdei szokványoknak, szokásoknak megfelelıen változnak) és hangos szóval jelzik vételi és eladási szándékukat, ezért ezt hangos üzletkötési módszernek is nevezik. Az adott ajánlatra az elıször visszajelzı ügynök kötheti meg az üzletet. Bár az üzlet megkötésérıl másodperceken belül dokumentáció készül kötjegy formájában, a tızsdén az adott szó szent. Az ígéretét nem tartó ügynök vagy tızsdetag hamar elveszíti hitelét, és ellehetetlenül, ezért erre csak ritkán adódik példa. A BÉT története azt igazolja, hogy a nyílt kikiáltás rendszere addig mőködik igazán zökkenımentesen, amíg viszonylag kevés üzletkötı van, és viszonylag kevés ügyletet kötnek. A nyílt kikiáltásos üzletkötés adja a tızsdének 2 Itt kell megjegyezni, hogy a szakzsargonban a haussier kedvence a bull, vagyis a bika-hangulat, amikor az árfolyamok meglódulnak. Az ellenkezıjét bear-nek, medve-hangulatnak hívják, ilyenkor csökkennek az árfolyamok és a baisser, vagy más néven a bear-spekuláns jár jól. 14

19 azt a nyüzsgı és zajos külsıt, amivel a filmekben is találkozhatunk. A nyílt kikiáltás módszerével a tızsdén az ún. nyilvános idıszakokban köttetnek az ügyletek. A tızsdei gyakorlatban kialakult másik módszer a csendes üzletkötés jellemzı formája, amit szakszóval kétoldalú jegyzésnek hívunk. A kétoldalú jegyzés kulcsfigurája az adott árura, részvényre szakosodott specialista. A módszer lényege, hogy a vásárolni vagy eladni szándékozó ügynök egyenként felkeresi az adott áruféleségre szakosodott specialistákat, és megkérdezi, hogy hogyan áll az árfolyam. Teszi ezt anélkül, hogy vételi vagy eladási szándékát felfedné. Amikor az összes ajánlatot begyőjtötte, a számára legmegfelelıbb árajánlatot tevı specialistát keresi meg, hogy megkössék az ügyletet. A kötés bár nem a hangos kereskedés keretében zajlik hivatalosan regisztrálásra kerül, és alakítja az aktuális tızsdei árfolyamot. Ahogy a fentiekbıl kitőnik, a nyílt kikiáltás és a kétoldalú jegyzés jellemzıen egymással párhuzamosan (pontosabban váltakozva) történik, a nyilvános idıszakok szerint 3. Szakaszos üzletkötési gyakorlat alkalmazásakor az elızıektıl eltérıen nem találkoznak egymással az üzletfelek. Eladási vagy vételi szándékukat írásban, a tızsde kijelölt hivatalos személye felé jelzik. Ajánlataikban csak limitárat jelölnek meg; amennyiben nem jeleznek ilyet, úgy a megbízás az aznapi legjobb áron teljesül. A limitár vételi megbízás esetén a legmagasabb megadható, eladási megbízás esetén a legalacsonyabb elfogadható árat jelöli. Az adott szakasz végén az erre kijelölt hivatalos tızsdeügynök összepárosítja az ajánlatokat úgy, hogy a lehetı legnagyobb forgalmat lehessen lebonyolítani. Ez egyszerő matematikai összefüggés alapján teljesül. A szakaszos üzletkötés a német tızsdéken honosodott meg A számítástechnika kora "A drót távíró egy nagyon, nagyon hosszú macska. Meghúzza a farkát New York-ban és a feje nyávogni fog Los Angelesben. Érti? A rádió pontosan ugyanígy mőködik. Itt elküld egy jelet, ott meg fogják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincs macska." Albert Einstein [24] A számítástechnika megjelenése és alkalmazásának elterjedése viharos változásokat hozott a tızsde világában is. Ma már dematerizált 4 részvényeket tartanak nyilván a számítógépek szoftverein keresztül és memóriájában, az értékpapír-számlákon és számítógép deklarálja a tulajdonosváltást is. A hírközlés fejlıdése következtében felgyorsult az in- 3 A nyilvános idıszakban a nyílt kikiáltás módszerével kötik az ügyleteket, a csendes idıszakban kétoldalú jegyzéssel. 4 dematerizált értékpapír: elvesztette anyagi-mivoltát, pusztán elektronikus jelként létezik 15

20 formációáramlás, a technikai háttérnek köszönhetıen pedig lerövidült az adatok kiértékelésének, a megbízásnak és az ügylet megkötésének idıigénye. A részvények árfolyamát befolyásoló események, döntések másodpercek alatt eljutnak a tızsdei szereplıkhöz. A világ zsugorodásának folyamata következtében a tızsdék uniformizálódnak, a tokiói tızsde hirtelen a Wall Street (New York) versenytársa lett. A megfelelı szoftverek lehetıvé teszik az információk azonnali értékelését és az ügylet azonnali megkötését akár emberi beavatkozás nélkül. Az embernek és tudásának egyre kevesebb szerep jut, mert ami algoritmizálható, azt számítógép végzi. Felértékelıdött ugyanakkor a helyzetfelismerési képesség, az újszerő ötletek, a jó megérzések, egyszóval az üzleti érzék. [23] Az elektronikus kereskedés lényege, hogy a tızsde intézményének központi gépén futó szoftverhez terminálokon csatlakoznak az egyes brókerek és tızsdetagok, és itt regisztráltatják vételi vagy eladási szándékukat. A terminálok a tızsdeteremben kerülhetnek elhelyezésre, de mód nyílik arra is, hogy a világhálón keresztül távoli helyekrıl is csatlakozni lehessen. Ha az ajánlathoz limitárat is rendelnek, és van megfelelı ellenajánlat, akkor a rendszer az üzletet limitáron, vagy annál kedvezıbb feltételekkel automatikusan megköti. Ha a bróker nem jelöl meg limitárat, úgy a rendszer az üzletet az éppen elérhetı legkedvezıbb, már a piaci könyvbe bejegyeztetett ellenajánlattal párosítja össze. Lehetıség van arra is, hogy az ajánlat ne csak a beadás pillanatában legyen érvényes, hanem tetszıleges idıpontig fennálljon. A rendszer rögzíti, ám nem hozza nyilvánosságra az ajánlattevı nevét. A londoni tızsde 1986-ban vezette be az elektronikus kereskedést, a tızsdetermet hamarosan be is zárták. Budapesten erre egészen a 90-es évek végéig várni kellett, de már 1993-tól lehetıség nyílt az üzletek ilyen módon való megkötésére az ún. Központi Piactámogató Rendszeren keresztül. Az átmeneti idıszakban az elektronikus és nem elektronikus formában történı üzletkötés párhuzamosan futott, míg végül áttértek a kizárólagos elektronikus úton folyó kereskedésre. Az áttérést szükségszerővé tette az egyre növekvı kötésszám és forgalom, ami a nyílt kikiáltásos rendszert egyre áttekinthetetlenebbé tette. A Budapesti Értéktızsdén így 1998 novembere óta az azonnali piac, majd 2000-tıl a származékos piac forgalmát is elektronikus úton bonyolítják, és a kereskedési teremben megszőnt az addig mindennapos sürgés-forgás. [13] [17] [20] 16

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL ÁLLAMPAPÍR ÜGYLETEK Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében

Részletesebben

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Végrehajtási Politikája és Allokációs Szabályzata Hatályos: 2012. április 30. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Preambulum... 3 2. Az üzletkötésre

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Természetes személyek részére

Természetes személyek részére ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI TESZT Természetes személyek részére Ügyfél neve: Lakcíme: Adóazonosító jele:...... Szerzıdésének száma:. Jelen teszt (a továbbiakban: Teszt) célja, hogy a Strategon Értékpapír

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf Budapest, 2009.10.08. A Határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása Tıkeáttétel

Részletesebben

A tőzsde Kialakulása, szervezete Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Farsang Réka Tartalom Tőzsdéről általában Történeti áttekintés Magyar tőzsde történelme BÉT Szervezeti felépítés Tőzsdetagság

Részletesebben

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél Befektetési kérdıív A kereskedı szerzıdı partnere: Természetes személy vagy jogi személy, aki a lakossági ügyfél kategóriába van besorolva (azaz nem szakmai ügyfél, sem elfogadható partner). Az ügyfél

Részletesebben

A tőzsdézés tévhitei, misztériumai

A tőzsdézés tévhitei, misztériumai 2 A tőzsdézés tévhitei, misztériumai A közgondolkodásban a tőzsde világa misztikus és elérhetetlen dolognak tűnhet. Természetesen ez nem így van, a tőzsdézés ma már mindenki számára elérhető pénzkereseti

Részletesebben

KONCENTRÁLT PIACOK PIACOK TİZSDE KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA KONCENTRÁLT PIACTIPUSOK. tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás

KONCENTRÁLT PIACOK PIACOK TİZSDE KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA KONCENTRÁLT PIACTIPUSOK. tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás KONCENTRÁLT PIACOK 2 KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA meghatározott termékekbıl meghatározott helyen meghatározott idıben a kereslet és a kínálat találkozik tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás 3 TİZSDE

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek részére

Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek részére ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI TESZT Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek részére Ügyfél neve: Székhelye:.... Adóazonosító száma:.. Szerzıdésének száma:. Jelen teszt (a továbbiakban:

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tőzsdei ügyletek 68. lecke A tőzsde kialakulása, fogalma,

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index áttörte az elızı maximumokat, amelyek 1350 alatt voltak. Ez általában bika jelzés. A maximumok áttörése viszont hamis volt, és az index visszatért

Részletesebben

Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek. BÉT elıadás. 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok

Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek. BÉT elıadás. 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek BÉT elıadás 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva Budapest, 2011.03.08. A határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása 2 3 A határidıs

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf Budapest, 2009.10.08. Idıpontváltozás Technikai elemzés: 2009.10.15 Fundamentális elemzés: 2009.10.22 2 A Határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek

Részletesebben

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM RÉSZTVEVİI Törzsök Éva RÉSZTVEVİK Termelık Kereskedık Szállítmányozók Fuvarozók Kikötık Raktárházak Bankok Biztosító társaságok Kereskedelmi kamarák Engedélyezı hatóságok Vámhatóságok

Részletesebben

BC Tipp heti statisztika (3. hét)

BC Tipp heti statisztika (3. hét) BC Tipp heti statisztika (3. hét) EURGBP vétel 0,8275 áttörésekor Profitcél: 0,8480 Javasolt stop loss: 0,8191 2013.01.11. 15:15 50 000 129 pont 224 745 Ft 439 500 Ft 2 500 000 Ft 1 / 8 EURUSD vétel 1,3358

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban

Devizapiac a gyakorlatban Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2011. október 11. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500 Az S&P 500 index az 1 220 ponton húzódó ellenállás fölé került. Az elpattanás és a korrekció lehetısége még érvényben van, mégha némi áttörés már megtörtént,

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500: Az S&P 500 index a nem sokkal az 1 300 pontos szint fölött húzódó kisebb ellenállás fölött tartózkodik. A jelenlegi konszolidáció után a szélesebb trendcsatornán

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 7/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 7/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index elpattant a trendcsatorna alsó határától. Sikerült az 1 300 pontos utolsó lokális maximumot is áttörni és az index mögött most már 5 emelkedı szeánsz

Részletesebben

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló 2009. I-IX. hónap A Pannon-Váltó Nyrt. a Tıkepiacról szóló törvény 54. -nak megfelelıen, amely a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok rendszeres tájékoztatási

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés matiou Fio o.c.p., a.s. A prágai PX index még mindig oldalazik (1080 1280). Jelenleg az index nem tudott áttörni az ellenálláson. Viszont az utolsó csökkenésnél sem törte át a 200 napos

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 8/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index visszapattant a trendcsatorna alsó határától, ahogy azt legutóbb jeleztük. Nem emelkedett viszont új maximumokra és az ellenállás mőködött. Úgy

Részletesebben

31. Hét 2009. július.29. Szerda

31. Hét 2009. július.29. Szerda Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.29. Szerda Összegzés Leginkább a vártnál rosszabb fogyasztói bizalmi indexértékkel magyarázták a tegnapi amerikai tızsdei kezdést, azonban az egy százalékot meghaladó

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

CODEX HÍRLEVÉL 2008. DECEMBER 23, KEDD

CODEX HÍRLEVÉL 2008. DECEMBER 23, KEDD PIACI KÖRKÉP Magyarország A BUX gyakorlatilag a kereskedés elsı óráját leszámítva egész nap a negatív tartományban tartózkodott, innen emelkedett az utolsó percekben meredeken a masszív pozitív tartományba.

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT.

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Zrt., mint az AEGON

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

VIT Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazat 2008. év nyilvánosságra hozott adatai

VIT Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazat 2008. év nyilvánosságra hozott adatai VIT Nyugdíjpénztár Önkéntes ágazat 2008. év nyilvánosságra hozott adatai 1. A pénztár tárgyév eleji és végi taglétszáma: Megnevezés 2008. január 1. 2008. december 31. Taglétszám (fı) 32 696 31 928 2. A

Részletesebben

Összefoglaló a BÉT 2009-es évérıl

Összefoglaló a BÉT 2009-es évérıl Budapest, 2010. január 7. A pénzügyi válság közepette kihívásokkal teli, de eredményes évet zárt a Budapesti Értéktızsde Zrt. 2009-ben. A várakozásoknak megfelelıen csökkenı nemzetközi befektetıi keresletet

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP. Lassít, leáll, de mikor? 2013. 31. HÉT TOP FINANCE & CONSULTING KFT. Továbbra sem tudni, mire készül a Fed

BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP. Lassít, leáll, de mikor? 2013. 31. HÉT TOP FINANCE & CONSULTING KFT. Továbbra sem tudni, mire készül a Fed BEFEKTETİI HÍRLEVÉL NEMZETKÖZI KÖRKÉP Továbbra sem tudni, mire készül a Fed Lassít, leáll, de mikor? Továbbra is a jegybankok, elsısorban ezek közül is az amerikai, azaz a Fed felıl érkezı jelzések vannak

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Termelési tényezık piaca

Termelési tényezık piaca 1 /17 Termelési tényezık piaca inputpiac Keresleti oldal Kínálati oldal Vállalat: kereslete származékos kereslet Függ: - Az inputtényezı határterméke - Az inputtényezı ára - Az inputok helyettesíthetısége

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

T/2691. számú. törvényjavaslat

T/2691. számú. törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25.

Devizapiac a gyakorlatban. Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Devizapiac a gyakorlatban Budapesti Értéktőzsde 2014. November 25. Equilor Az Equilor Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde alapító tagja A befektetővédelmi Alap és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500: Az index jelenleg az 1 100 pontos technikai ellenálláson tartózkodik, valamint 1 150 pontnál újabb ellenállás húzódik. 1 150 pontnál az index teret kaphat

Részletesebben

Swing Charting Játék az idővel (2.)

Swing Charting Játék az idővel (2.) Swing Charting Játék az idővel (2.) A megelőző cikkben olyan árfolyam ábrázolási és elemzési módszereket ismertettem, ahol az idő nem lineárisan, hanem az árfolyammozgás jelentősége alapján jelent meg.

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500: Az index értéke jelenleg az 1150 pontos technikai ellenálláson van. 1150 fölött az indexnek lehetısége lehet a további emelkedésekre, ami viszont nem a legvalószínőbb

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.

MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb. MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu MKB Mozaik Tıkegarantált Származtatott Alap PSZÁF lajstromszám:

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap elnevezéső nyilvános, zártvégő értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056

Részletesebben

Elliott hullám ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV. Kereskedési kézikönyv ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV I WWW.RANDOMCAPITAL.

Elliott hullám ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV. Kereskedési kézikönyv ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV I WWW.RANDOMCAPITAL. Elliott hullám Kereskedési kézikönyv ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV ELLIOTT HULLÁM KERESKEDÉSI KÉZIKÖNYV I WWW.RANDOMCAPITAL.HU 1 Elliot Hullámok Az 1930-as években Ralph Nelson Elliott arra a felfedezésre

Részletesebben