A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása"

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Pénzügytan-Számvitel Intézet DIPLOMAMUNKA FELADAT A diplomadolgozat készítıjének neve: Süge Csongor A diplomadolgozat címe: Piacelemzés számítás és/vagy spekuláció? A diplomadolgozat megírásával kitőzött feladatok: 1. A koncentrált piacok fejlıdésének és jelentıségének történeti bemutatása 2. Az árfolyamok kialakulásában meghatározó szerepet játszó tényezık ismertetése 3. Az árfolyamok elırejelzési módozatainak ismertetése 4. Az elırejelzési technikák vizsgálata és értékelése 5. A tapasztalatok összegzése, gyakorlati tanácsok megfogalmazása Konzulens: Farmasi Attila Sopron, november 04. PH. Dr. habil Lentner Csaba Intézetigazgató/tanszékvezetı/képzésvezetı

2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodási szak PIACELEMZÉS SZÁMÍTÁS ÉS/VAGY SPEKULÁCIÓ? Készítette: Süge Csongor Sopron, 2005

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Bevezetés A koncentrált piacok kialakulása, fajtái és jelentısége A koncentrált piacok kialakulása A koncentrált piacok jelentısége A koncentrált piacok fajtái Történelmi formák A koncentrált piacok mai legfontosabb fajtái A tızsde A tızsdén megjelenı szereplık A befektetık adottságaik szerint A tızsdeügynökök A befektetık céljaik szerint A hedger Az arbitır A spekuláns A tızsdei kereskedés jellemzıi A hagyományos üzletkötés A számítástechnika kora Tızsdeindexek Tızsdei elırejelzések Egy kis buboréktörténelem A fundamentális elemzés A gazdaság egészének vizsgálata Ágazati elemzés Az adott vállalkozás vizsgálata A technikai elemzés Statisztikai módszerek Mozgóátlagok Osztcillátorok és momentumok Elliot hullámok Fibonacci számok Chartelemzés Vonaldiagram (bar chart) A trend meghatározása A csatorna alakzat A háromszögek alakzatai A zászló és a jelzızászló alakzat A fej és vállak alakzat A kettıs mélypont és a kettıs csúcs alakzatok A rések Ciklusok Az o-x diagram (point and figure) Japán gyertya diagram (japanese candelstick) Bolyongáselmélet A fundamentalista elmélet kritikája... 47

4 A technicista elmélet kritikája Modellezés A hétköznapi befektetı A hétköznapi befektetı és a mozgóátlagok A hétköznapi befektetı a chartok világában A hétköznapi befektetı és a fundamentumok A profi befektetı A profi és a mozgóátlagok A chartok profi -ja A fundamentális módszer és a profi A befektetési stratégiák és az elırejelzési módszerek értékelése Következtetések és gyakorlati tanácsok Hivatkozásjegyzék Irodalomjegyzék Tárgymutató Összefoglaló Summary TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A "hétköznapi" befektetı fél év alatt elért eredményei a chartelemzés alkalmazásával táblázat: A hétköznapi befketetı fél év alatt elért eredményei a chartelemzés alkalmazásával táblázat: A "hétköznapi" befektetı 8,25 év alatt realizált eredményei a fundamentális elemzık véleményének felhasználásával táblázat: A modellezés kiértékelı összefoglalása táblázat: Az instrumentumonkénti és a portfólió-szemlélető befektetés eredményessége (éves változás, %, a tranzakciós költségek levonása után) ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Momentumok. Richter és Matáv (felül), OTP és MOL (középen) valamint árfolyamváltozásuk (alul) 1998 júliusától 2000 decemberig ábra: A növekvı, az oldalazó és a csökkenı trend szemléltetése a Richter részvény árfolyam-alakulásán ábra: Háromszögek és csatorna szemléltetése az OTP árfolyamgörbéjén ábra: Zászlók és jelzızászlók a Richter részvény árfolyamgörbéjén ábra: A fej és vállak, valamint a kettıs csúcs szemléltetése a MOL árfolyamgörbéjén ábra: Az o-x diagram és a grafikon párhuzama (a MOL részvény árfolyamváltozásai 2002 októberétıl 2003 májusáig) ábra: A mozgóátlagolás statisztikai módszere által elért vagyongyarapodás (felül) és az instrumentumok árfolyamának változása (alul) az adott idıszakban ábra: A "hétköznapi befektetı" eredményei a chartelemzés alkalmazásával (felül az árfolyamok és a jelek, alul a vagyonváltozás követhetı) ábra: A "profi" befektetı portfóliójának aktuális értéke a mozgóátlag-számítás módszerével ábra: A "profi" befektetı portfóliójának aktuális értéke a chart-elemzés módszerével ábra: A profi befektetı portfóliója értékének alakulása a fundamentális elemzések jelzéseire támaszkodva... 61

5 BEVEZETÉS Rossz nyelvek szerint a tızsdét az ördög találta ki, hogy bebizonyítsa az embereknek, ık is képesek mint Isten a semmibıl valamit teremteni. Ez nem igaz, nem az ördög találta fel a tızsdét. Magától keletkezett egy fa alatt, az utcasarkon vagy egy kávéházban, amíg be nem költözött egy palotába, ahol már meghatározták a tızsdei tranzakciók és szokások szabályait. Kostolany (2000) [11] 133.o. Napjainkban gyakran hallunk a gazdasági élet területén arról a bizonyos buborékról, ami sok-sok éven át növekszik csak azért, hogy a végén kipukkadva, néha éveken át tartó recesszióval rántson vissza minden elbizakodott befektetıt és reményekkel teli, ám tapasztalatlan kisbefektetıt a földre, az anyagi élet porába. Igen, ez a tızsdén zajlik. Pedig ezt a buborékot mindannyian fújjuk. Már, akik tevékenyen ott vagyunk, és adunkveszünk. A jó eredmény, a nyereség reményében sokan megfordulunk ott, mégis igazi befolyással csak a kiválasztottak rendelkeznek. İk azok a névtelen, vagy nagyon is neves befektetık, tanácsadók és ügynökök, akik kulcspozícióban vannak, és érezhetı a hatásuk a világ nagy tıkepiacain, a BÉT nagyságú helyi kis tıkepiacokat pedig tulajdonképpen szándékaiknak megfelelıen irányíthatják. Elmondható, hogy a gazdasági körkép és a kilátások általában meglehetısen pontosan tükrözıdnek a tızsdén; a részvények árfolyama gyorsan reagál a hírekre, és jól látszik, melyik cég milyen kilátásokkal bír a jövıjére vonatkoztatva. Már ugye, így van ez a legtöbbször. Kivéve, amikor mégsem. Számtalanszor láthatunk olyan eszeveszett, indokolatlan és indokolhatatlan eufóriát vagy tömeghisztériát, ami önmagát gerjesztve az egekig emeli, vagy a porba sújtja az árakat-árfolyamokat, bizonytalanná és bizalmatlanná téve ezzel mindazokat, akik nem értik: mi is történik valójában? Gyakran elhangzik, hogy tızsdén csak felesleges pénzt szabad befektetni, mert ott sosem lehet tudni, milyen lesz a holnap, és bizony egyáltalán nem biztosított a nyereség. Aztán még ott vannak a származékos ügyletek, ahol igazán hatalmas tıkeáttétellel, nagy kockázatot vállalva tényleg pillanatok alatt lehet nagy összegeket nyerni, vagy elveszíteni mindent. Arról, hogy valójában mennyire követi a tıkepiac a reálpiaci folyamatokat, esetleg menynyire lehet fordított ez a viszony, még pontosabb képet kaphatunk, ha majd bepillantunk az egyes befektetık színfalai mögé, hogy döntéseik mozgatórugóit vizsgáljuk. Tesszük 1

6 mindezt azért, hogy a bizonytalankodók és a bizalmatlanok biztatást nyerjenek, a magabiztosak pedig kissé elbizonytalanodjanak A tızsde szeszélyes világába kalauzolom hát el kedves olvasóimat, kialakulásának okain és mikéntjén, a rajta megjelenı mindenféle szereplı céljain és módszereinek ismertetésén keresztül, majd felvázolom a ma jellemzı elırejelzési módszereket, árazási technikákat hogy megítélhessem azok megbízhatóságát egy kis gyakorlati kitekintéssel egybekötve, és végül megállapíthassam: ahogy az emelkedés magában hordozza az esést, a nyereség a veszteséget; a kozmikus örök szabály szerint: amint fent, úgy lent. 2

7 1. A KONCENTRÁLT PIACOK KIALAKULÁSA, FAJTÁI ÉS JELENTİSÉGE A koncentrált piacok kialakulása Üzleti pályafutásom addigi legnagyobb volumenő, de pénzügyileg legbonyolultabb tárgyalását folytattam egy libanoni üzletféllel. Egy kollégámnak panaszkodtam, mennyire nehéz és fárasztó az alku. Mire megjegyezte: nem csodálja, hiszen valahol arrafelé találták fel a pénzt. Ha egy tízéves magyar gyerek fel tud adni egy postai csekket, akkor egy neki megfelelı libanoni lehet, hogy meg tud nyitni egy kétszeresen viszontbiztosított feltételes akkreditívet is. Ezen a téren kulturális hátrányban vagyunk. Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatóságának elnöke [25] Az ún. történelem elıtti idıkben a közösségek legfıbb célja a saját szükségleteinek kielégítéséhez megfelelı termékkosár elıállítása, megteremtése volt. A nagycsaládokat, hordákat és törzseket, majd a faluközösségeket az önellátás és az áruforgalom teljes hiánya jellemezte. A luxuscikkek voltak a csere elsı tárgyai, úgymint fémeszközök, borostyán, nemesfémek és finom kelmék. A kereskedelem eleinte a hontalan vándorkereskedık révén zajlott, majd megjelentek a nagy idıszaki vásárok. A városok létrejöttével az élelmiszerek termelıi és a kézmővesek rendszeresen, a helyi piacokon folytatták az árucserét. A következı lépés az importkereskedelem megjelenése volt. A termékek árujellegének fokozódása természetszerőleg elısegítette azt a folyamatot, amelynek során a termékek értékesítését és az alapanyagok beszerzését egy erre szakosodott egység végezte, s az iparosok mintegy beszállítói lettek. Ez volt az elsı lépés egy modern gyár kialakulása felé. A kiterjedı árucsere illetve kereskedelem pedig maga után vonta az elsı árutızsdék kialakulását. A tızsde leginkább abban különbözik a helyi piacoktól, hogy itt nem elsısorban a termelık és felhasználók, hanem kereskedık folytatják az adás-vételt. Ezen kívül az áru helyettesíthetı tömegáru, nincs is jelen az üzlet megkötésénél, hanem valamely tárolóban pihen, vagy éppen úton van, végül pedig, más nagyságrendőek a tételek, mint a helyi kis piacokon. A fent vázolt folyamatokkal párhuzamosan, fıként az iparosodás következtében újra és újra megjelentek olyan gazdasági egységek (államok, földbirtokosok, kereskedık, gyárak), amelyeknek tevékenységük folytatásához és bıvítéséhez pótlólagos forrásokra volt szükségük. Az értékpapírok megjelenésével kamat- és/vagy osztalék ellenében a forrásszerzés lehetısége kitágult. Az értékpapírok elterjedése maga után vonta a megfelelı intézmény kialakulásának igényét, elsıdleges és másodlagos piacot szolgáltatva. Ezen papí- 3

8 rok kereskedelme a különbözı devizákkal és nemesfémekkel együtt az értéktızsdéken zajlott. Az elsı tızsdék Hollandiában (akkor Németalföld) jelentek meg a 13. században, amelyek eleinte a kereskedık nemzetközi találkozói voltak. Késıbb a kereskedıket megbízottak, hivatásos tızsdei kereskedık képviselték, akik állandó jelleggel a piacot figyelték, és levelezés útján tartották a kapcsolatot megbízóikkal. Tájékozottságuknak és gyakorlottságuknak köszönhetıen a tızsdei kereskedés idıvel az ı privilégiumukká vált. [19] A koncentrált piacok jelentısége André Kosztolany a kutyát sétáltató emberhez hasonlította a gazdaság és a tızsde viszonyát: a kutya hol elıreszalad, hol lemarad, de alapvetıen a gazdájával halad, miként a tızsde is a gazdasággal. Jaksity (2003) [8] Közgazdasági értelemben véve a piac fogalma hagyományosan a kereslet-kínálat találkozásának sokszor térben be sem határolható helye. Koncentrált egy piac, ha a fizikai, vagy a virtuális térben meghatározható, hogy pontosan hol található vagy legalább az, hogy kik alkotják és milyen úton-módon vannak kapcsolatban egymással. A koncentrált piacokon a hagyományos piachoz hasonlóan a cikkek ára a Marshall-keresztnek megfelelıen, a kereslet-kínálat függvényében alakul ki, ami mindenkori egyensúlyi árnak tekinthetı. A koncentrált piacok jelentısége két szempontból is megragadható: az áruforgalom szempontjából olyan történelmi jelentıségő fórumok, ahol a tényleges adás-vétel megtörténhet. Fontos szerepük van ugyanakkor információs központként is. A koncentrált piacok létrejöttét az áruforgalom megjelenése indukálta, kezdetekben ennek lebonyolítása volt a legfıbb feladatuk. A továbbiakban a kereskedelem szerepe nıttönnıtt, idıvel a termelés értékének a többszöröse cserélt gazdát a különféle koncentrált piacokon. Igaz ugyan, hogy napjainkra a koncentrált piacok mindinkább a spekuláció eszközévé váltak, az áruforgalom lebonyolításában betöltött szerepük azonban ma sem lebecsülendı. Ebben a megközelítésben az értékpapír-kereskedelem is áruforgalomnak minısülhet, hiszen a makroökonómiai alapegyenlet szerint I=S, azaz az egyes gazdasági szereplık (általában a háztartások) megtakarítását más gazdasági szereplık (elsısorban a vállalatok és az állam) fogják beruházásaik során felhasználni. Itt tehát az áru a megtakarítás, vagy az 4

9 értékpapír, ez csak szemléletmód kérdése. Ez a folyamat részben a bankok és más intézmények közvetítésével (közvetett tıkeáramlás), részben pedig a koncentrált piacokon keresztül, a megtakarító és a felhasználó közvetlen találkozásával (közvetlen tıkeáramlás) zajlik. Ez a közvetlen találkozás persze mára sok esetben olyannyira nem közvetlen, hogy már számos tızsdén pl. nemhogy a megtakarító és a felhasználó, de még a közvetítıik sem találkoznak egymással az elektronikus ügyvitelnek köszönhetıen. [14] Az áruforgalomban betöltött szerepük mellett napjainkban a koncentrált piacok s ebben az értelemben már elsısorban a tızsdére gondolok információ-közvetítı szerepe kap túlnyomóan nagy hangsúlyt. A gazdasági élet szereplıinek mára már létszükségletévé nıtte ki magát, hogy napi rendszerességgel figyeljék a tızsdei árfolyamok alakulását. A termelı és a kereskedelmi cégek az alapanyagok és kibocsátott termékek, valamint az áruk árának alakulását, a pénzügyi befektetı, portfóliókat kezelı cégek befektetéseiket figyelik, vagy éppen a kedvezı lehetıségeket mérlegelik. A tızsdére bevezetett vállalatok papírjait napi rendszerességgel értékeli ez a piac, így mindig friss ám nem mindig pontos és megalapozott információkat nyerhetünk általa. A devizapiac folyamatosan meghatározza az egyes pénzek átváltási árfolyamait, ami minden importır és exportır vállalkozást, valamint a bankokat is húsbavágóan érinti. Erre nagyon jó példa a napjainkban éppen igen erıs bár már gyengülı forint, amely elsısorban azokat a hazai vállalatokat sújtja, amelyek exportpiacokra termelnek, nyereségességüket, hosszútávon pedig egyenesen a létüket veszélyeztetve. S akkor még nem is említettük a bankközi és banki hitelek alakulásának szerepét, s azok változásának fontosságát, hiszen ezek is piacokat alkotnak, és erıteljes hatást gyakorolnak a gazdaságra. A piacok információs szerepköre ugyanakkor jelentıs torzulásokat is magában foglal. Nem egy olyan esetet jegyzett már föl a tızsdetörténelem, amikor a tızsdei összeomlást csak a befektetık (akiket itt sokkal inkább játékosoknak kellene neveznünk) hisztérikus pszichológiai reakciója idézte elı, egyik napról a másikra. A tızsde hektikus viselkedése pedig hosszabb távon rányomja bélyegét a reálgazdasági folyamatok alakulására is, hiszen közvetlenül befolyásolja a tıke-elhelyezési, ezen keresztül pedig az értékpapír kibocsátási és beruházási kedvet, és csıdbe viheti nemcsak a hivatásos befektetıket, de érzékeny veszteségeket okozhat a lakosság mellett a részesedésekkel rendelkezı vállalkozásoknak, vagy ellehetetlenítheti a hitelre szoruló cégeket is. [3] A koncentrált piacok jelentıségének értékelésekor meg kell említenem, hogy elterjedıben vannak azok a nézetek is, amelyek szerint ezek a piacok nem igazán mutatnak hajlandó- 5

10 ságot arra, hogy az egyensúly felé tartsanak. Éppen ellenkezıleg: a piacok hajlamosak a kilengésre, amelyek öngerjesztı folyamatokat indítanak be. Így a piacok információ közvetítı-szerepe helyett sokkal inkább egy önmőködı, ám kiszámíthatatlan rendszerrıl, az indokolatlan árfolyam-növekedések és- csökkenések rendszerérıl beszélhetünk, amelyet esetleg csak állami beavatkozás révén lehet stabilizálni, az optimum felé közelíteni. Amennyiben ezt a nézetet fogadjuk el igaznak, úgy teljesen át kell értékelnünk a piac információs szerepkörérıl kialakított álláspontunkat. [12] A koncentrált piacok fajtái Történelmi formák A tızsdék, az árverések és a versenytárgyalások szabályozottsága eltérı. Közös jellemzıjük azonban, hogy az adott piactípusban adásvételre alkalmas termékek keresletét és kínálatát koncentrálják, megkímélve az eladókat és a vevıket egyaránt a költséges és idıigényes piackutatástól, nagy rálátást biztosítva egy adott áru nemzetközi piacára. Törzsök (2003) [18] 115.o. A gazdasági életben a keresletet és a kínálatot egyszerre és folyamatosan koncentráló, tızsdéhez hasonló piacok csak a 13. században alakultak ki, félmegoldások azonban már korábban is megjelentek. Ilyennek tekinthetık egyrészt az aukciók (árverések), ahol elsısorban a keresletet, másrészt a tenderek (versenytárgyalások), amelyek mindenekelıtt a kínálatot koncentrálják. Meg kell ugyanakkor említeni a vásárokat is, amelyeken a kereslet és a kínálat egyaránt koncentrált, ám a fenti intézmények természetükbıl adódóan legfeljebb csak rendszeresek, s nem folyamatos fórumok lehetnek. Az aukció más néven árverés Magyarországon a köztudatban még ma is inkább szankcióként, semmint koncentrált piacként jelenik meg, ami történelmünk során betöltött szerepébıl következik (kényszerárverések). Az árverésen a szokásoknak megfelelıen a legtöbbet kínáló kapja meg az eladásra kínált cikket. Az aukciók kritikus pontja az ármegállapítás. Megkülönböztetjük a francia és a holland aukciót. A francia aukció ismertebb. Hagyományos forma, ahol a levezetı a minimális árat kiáltja ki, amelyet a résztvevık licitálással emelnek. A holland típusú aukción ezzel szemben számunkra kevésbé szokásos módon a kikiáltott ár a legmagasabb, a végleges árat pedig árlejtéssel állapítják meg. A holland aukció nem túl szerencsés árverési forma, ha az eladási árat maximalizálni szeretnénk, ezért leginkább reklámfogásként, induló cégek jelennek meg rajta. Alkalmazása jellemzı az állat- és növénynemesítés területén, az újdon- 6

11 ságok ismertetése és piaci megmérettetése céljával, mivel nem ismert az árverés tárgyának piaci értéke. Az aukció harmadik jellemzı megoldása a beírásos módszer, amit muzeális értékek kiárusításánál alkalmaznak, amelyek megóvására különösen nagy figyelmet kell szentelni. Az ajánlattevık egymástól függetlenül írásban tesznek kötelezı ajánlatot 1, ami nagy piacismeretet igényel, ezért a vevı számára kimondottan kockázatos. A tender vagy versenytárgyalás a kínálat koncentrálásának eszköze. Napjainkban leginkább közpénzek elköltésekor alkalmazzák, a közbeszerzési törvény elıírásainak megfelelıen, de célszerő minden olyan esetben alkalmazni, amikor nagy értékő termékek vásárlására kerül sor, és a vevı nem rendelkezik megfelelı piacismerettel vagy szakértelemmel. A vételi szándék meghirdetése nyilvános módon, vagy zártkörően történhet. A vásárok leginkább kiállítások keretében zajlanak, ahol a keresleti- és kínálati viszonyoknak megfelelıen köttetnek az ügyletek. A vásároknak is fontos információs szerepük van a piac és a gazdasági fejlıdés nyomon követésében. Ezek tükrében a tızsdét, mint az áru-, a pénz- és tıke, a deviza- és értékpapírpiac központi intézményét tulajdonképpen egy vásárhoz lehet hasonlítani, amelyet minden nap megrendeznek, és folyamatosan jelen van rajta a keresleti és a kínálati oldal egyaránt. [17] [18] A koncentrált piacok mai legfontosabb fajtái A fejlett tıkepiacok általában magasabb jóléttel és a jóléti társadalmi rendszerek magasabb fejlettségével párosulnak, ezt számtalan regresszió-elemzés és kutatás támasztja alá. Vagyis ahol a tıkepiacnak jelentıs szerepe van, ott ez hosszútávon a társadalmi jólét magasabb szintjéhez vezet, mint ahol nem. Jaksity (2003) [8] A mára kialakult koncentrált piaci formák közül napjainkban a legnagyobb jelentıséggel a tızsde mellett az OTC-piac és a harmadik piac, az ún. third market bír. Ezek súlyát kiterjedésük és a rajtuk keresztül folytatott tranzakciók hatalmas volumene adja. Az OTC (over-the-counter; pulton keresztüli) piac forgalma teszi ki a tızsdén kívüli értékpapírpiac legnagyobb részét. A kereskedelem a bankok és brókercégek értékpapírosztályain, telefonon keresztül valósul meg, és az adás-vétel tárgyaként megjelennek a legkülönfélébb vállalatok legkülönfélébb értékpapírjai, attól függetlenül, hogy azok a tızsdei jegyzésben szerepelnek-e. Mivel itt nem érvényesek a tızsdei kritériumok, így ezt 1 Kötelezı az ajánlat, ha az ajánlattevı a késıbbiek során már nem állhat el tıle. 7

12 a piacot nem szabályozott értékpapír-piacnak is nevezik. A cégek választhatják egyrészt kényszerbıl az OTC-n való megjelenést ha papírjuk nem kerülhet tızsdei forgalomba, vagy dönthetnek emellett, ha a tızsdén kötelezı adatszolgáltatási kényszert és a folyamatos nyilvános megmérettetést így szeretnék megkerülni. A harmadik piac tızsdére bejegyzett és ott is áruba bocsátott papírok forgalmát bonyolítja. A harmadik piac az intézményi befektetık piaca, amelyen a tızsdét és annak szabályait megkerülve, nagy tételekben folyik az adás-vétel. Az intézményi befektetık a lakosság megtakarításait összegyőjtve portfóliókat alakítanak ki, így ık a közvetett tıkeáramlás megjelenítıi a tızsdei papírok vonatkozásában. Nagy részesedésük és a kisbefektetıkhöz mért nagy tehetetlenségük a piacon a stabilitás biztosítéka. Intézményi befektetık hiányában a tızsdei árfolyamok volatilitása (változékonysága) a spekulációs rohamoknak köszönhetıen sokkal kiszámíthatatlanabb mozgásokat produkálna. A harmadik piacra specializálódott értékpapír-kereskedık a brókercégeknél lényegesen alacsonyabb jutalékokkal dolgoznak, ám a hatalmas volumenő üzletek következtében mégis megfelelı mértékő nyereségre tesznek szert. [13] A koncentrált piacok közül napjainkban kétségbevonhatatlanul a legnagyobb szerepet a tızsde tölti be nemcsak méreténél fogva, hanem mert minden gazdasági szereplı számára nyitott és árfolyamait folyamatosan publikálják, tehát információs központ szerepköre miatt is. 8

13 2. A TİZSDE Amikor az európai tızsdék bezárják kapuikat, New York akkor ébred. Néhány órával késıbb Chicago, aztán San Francisco, és abban az órában, amikor Amerikában este lesz, a Wall Street elcsendesedik, a világ másik végén a tokiói tızsde fogadja az embertömeget, amely naponta elárasztja. Hongkongot Szingapúr, Sidney, Tajvan, aztán Bombay követi, majd korán reggel Tel-Aviv és Athén veszi át a mőszakot; ıt követi Milánó, Madrid és egyidejőleg Frankfurt, Párizs és London. Néhány órával késıbb ismét a Wall Streeten a sor; így zárul le a 24 órás kör. Kostolany (2000) [11] 181.o. A tızsde koncentrált piac, ahol helyettesíthetı tömegárukkal kereskednek az erre képzett és felhatalmazott résztvevık. Effektív, azaz az áru megszerzése érdekében megkötött és spekulatív, tehát csak nyereség elérését célzó ügyletek egyaránt köttetnek rajta. Az áruk helyettesíthetı-léte azok fizikai jelenlétének hiánya miatt, míg a kereskedık képzett és felhatalmazott mivolta a tızsdei rend és szokványok fenn- és betartása érdekében szükséges. Az elsı tızsde jelenlegi ismereteink szerint a XIII. században, a Németalföldön jött létre, az olasz városokban megtartott vásárok mintájára. A tızsdéket a forgalmazott árucikkek alapján árutızsdékre és értéktızsdékre oszthatjuk. Az árutızsdéken különféle áruk jelenhetnek meg, mint pl. búza, kávé, gabonák, színesfémek, míg az értéktızsdéken értékpapírokkal, valutával és devizával, nemesfémekkel kereskedhetnek. Amennyiben csak egy termékre, áru- vagy termékcsoportra szakosodik a tızsde, úgy speciális, más esetben általános áru- vagy értéktızsdérıl beszélhetünk. A vegyestızsdén árutızsdei és értéktızsdei cikkek egyaránt megjelennek. [5] A tızsdén alapvetıen két típusú ügylet köthetı: azonnali és határidıs ügylet. A kettı közötti eltérés a nevükbıl is adódik, így az azonnali ügyletek végrehajtása késedelem nélkül megtörténik, míg a határidıs ügyleteket egy késıbbi idıpontra, kötelezı teljesítésre kötik. Sajátos ügyletforma az opció, amely ugyan határidıs ügyletnek minısül, ám itt az egyik fél (az opció vásárlója) még elállhat az ügylet megkötésétıl, azaz az ı számára egy vételi opció esetén csak a vételi lehetıség biztosított. A másik fél, az opció kiírója pedig az opciós díj ellenében vállalja, hogy partnere vételi szándéka esetén a megszabott feltételek mellett eladja neki a meghatározott cikket. A kiíró így csak az opciós díjat nyerheti meg. [14] 9

14 A tızsde adás-vételi és információs központ szerepköreinek betöltéséhez bıven elegendı lenne az azonnali piacon végezhetı mőveletek köre. A határidıs ügyletek révén azonban a piac volatilitása (mozgékonysága) és kockázata is megnövekszik. A határidıs ügyleteket ugyanis igen nagy tıkeáttétel mellett kötik meg, fedezetként elegendı a megjátszott tét mindössze 10-20%-át letétbe helyezni egy értékpapírszámlán. A határidıs árfolyamok emellett sokkal érzékenyebben reagálnak a piaci hírekre, hiszen egy trendforduló esetén az adott cikk árfolyamának változása az idıtáv növekedésével egyre nagyobb, s a határidıs árfolyamok ezt azonnal lereagálják, beárazzák. A határidıs ügyletek (derivatívák) kockázata így mindenkor sokkal nagyobb, mint az azonnal végrehajtandó ügyleteké. Ugyanakkor mivel igen változékonyak ezek az árfolyamok nagyobb haszonnal is kecsegtetnek. A tızsdére befektetı intézmények nemegyszer igen látványos összeomlása gyakran a határidıs ügyleteknek volt köszönhetı. [22] Mivel a dolgozat témája alapvetıen az egyes elırejelzési módszerek bemutatása és értékelése, ezért a tızsdét érintı, egyébként lényeges és fontos, ám témánk szempontjából mellızhetı ismeretek (pl. tızsde szervezeti felépítése) áttekintését most nem tesszük meg. Két dolog viszont a késıbbiekben még szerepet kap: az, hogy kik és milyen módon, mi céllal kereskednek a tızsdén. E kérdéseknek is az elméleti helyett inkább a gyakorlati megközelítésére koncentrálva tekintsük át e két témakört A tızsdén megjelenı szereplık Vannak ilyen és vannak olyan tızsdések: a tızsdemővészet doktora, illetve a tızsdejátékos, aki egyik napról a másikra, sıt egyik óráról a másikra él. Vannak amatırök, félamatırök, zugspekulánsok és így tovább. Kostolany (2000) [11] 127.o. A tızsdén megjelenı szereplık tárgyalásakor az alábbi kérdésekre keresem a választ: ki és milyen céllal jelenik meg a parketten. Természetesen tágabb értelemben a ki bármelyikünk lehet, hiszen többet nem kell tennünk, minthogy valamely brókercégnél számlát nyissunk, és megbízást adjunk. Mégis, hogy kik vagyunk, meghatározza az, hogy milyen céllal és stratégiával (és természetesen, hogy mennyi pénzzel) vonulunk be a piacra. Ebben a közelítésben beszélhetünk kockázati befektetıkrıl, intézményi befektetıkrıl és magánbefektetıkrıl. A tızsdén nem kereskedhet bárki, csak tızsdetagok és megbízottjaik. Ezek jellemzıen bankok és brókercégek, akik rendelkeznek a megfelelı anyagi háttérrel, infrastruktúrával 10

15 és szakértelemmel. Az ı alkalmazottjaik jelennek meg a tızsdén, mint az ügyfelek megbízásainak technikai közvetítıi: ık a brókerek és a dealerek. Túllépve tehát azon, hogy szükség van egy technikai lebonyolító rendszerre, magára a tızsdére, az ügyletre megbízást adókat is több kategóriába sorolhatjuk be. A szereplı kockázathoz való viszonyulása szerint megkülönböztethetjük a fedezeti ügyletkötıt az arbitırtıl és a spekulánstól A befektetık adottságaik szerint Kezdjük azzal, hogy bizonyos értelemben a piacgazdaság minden tekintetben a spekulációról szól. Spekuláció alatt most értsük azt, hogy valaki saját kockázatára, saját pénzén belevág egy üzletbe. Komáromi [10] A kockázati tıkebefektetık induló vagy fiatal vállalkozásokba fektetnek be, amelyek mőködése igen nagy kockázatot hordoz. A kockázati tıkebefektetı olyan know-how-t, innovációt vagy egyedülálló piaci lehetıséget keres, amely magában hordozza a gyors felfutás, gyarapodás lehetıségét. Igyekszik többségi tulajdont szerezni és felügyelni, szorosan követni a cég mőködését. Tulajdonát a felfutás után eladja. Mivel igen magas a kudarc kockázata, az általa elvárt hozam 30-40%. Bár elsıdlegesen nem a tızsdén keresi a kedvezı befektetési lehetıségeket, befektetési politikájától függıen tızsdei részvényeket is vásárolhat. Az intézményi befektetık közös jellemzıje, hogy hatalmas vagyontömeget kezelnek, és céljuk rendszerint a hosszú távú vagyonnövekedés elérése. A piacokon jelenlétükkel az állandóságot, a stabilitást biztosítják. Külföldi és belföldi intézmények egyaránt elıfordulnak a BÉT-en. Legfontosabbak közülük a befektetési alapok, a biztosítótársaságok, az egészség- és nyugdíjpénztárak. Egy szőkebb elitet kivéve a magánbefektetık alkotják a leginkább kiszolgáltatott és a legkevesebb szakértelemmel bíró befektetıi réteget. Általában nem túl tıkeerısek, és gyakorta különösebb befektetési stratégia híján, a könnyő haszon reményében szállnak be a tızsdei papírokba. A fentieknek köszönhetıen gyakran egyedi impulzusok, megérzések hatására választanak befektetési célpontot, és csak túl késın jutnak hozzá a sorsdöntı piaci információkhoz. Általában hosszú reakcióidejük miatt további veszteségeket is elszenvednek. A 90-es évek vége óta történt több nagy visszaesés óvatossá tette a magánbefektetıket; tömeges megjelenésükre többnyire hosszabb ideig tartó tızsdei szárnyalás 11

16 után lehet számítani. Éppen ezért elemzık intı jelnek tekintik, ha a piacot ellepik, mondván, akkor már túl régóta emelkedik az index, és küszöbön áll egy korrekció. [16] A tızsdeügynökök A tızsdén kereskedési joggal csak a tızsdetagok rendelkeznek. Egy-egy tızsdetag több tızsdeügynököt is delegálhat, ezek azonban egymással nem köthetnek üzletet. Az ügynökök feladata megbízóik, az eladók és a vásárlók közötti közvetítés. Attól függıen, hogy milyen egyéni jogosítványokkal rendelkeznek, megkülönböztetjük a brókereket és a dealereket. A brókerek más néven alkuszok olyan tızsdei bizományosok, akik hivatásszerően, kizárólag megbízásból dolgoznak. Munkájukat jutalékért végzik, és általában brókercégek alkalmazzák ıket. A dealerek a brókereknél bıvebb jogosítvánnyal rendelkeznek, ık ugyanis a megbízásos adás-vétel mellett saját számlára is köthetnek ügyleteket. A bankok képviselıi a tızsdén többnyire ilyen jogosítványokkal rendelkeznek. [5] A befektetık céljaik szerint A hedger A fedezeti ügyletkötı vagy hedger bár megjelenik a tızsdén nem nyereségre törekszik, hanem inkább felhasználja a koncentrált piac nyújtotta lehetıségeket. Definíció szerint olyan gazdasági (és nem elsısorban tızsdei) szereplı, amelynek mőködésébıl eredıen kockázatnak kitett eszköze vagy forrása van, amely kockázat zavarólag hat termelési, üzleti tevékenységére. Erre példa lehet a Richter, amely vállalat bevételeinek jelentıs részét az elmúlt években folyamatosan gyengülı amerikai dollárban realizálta. Az erısödı forint mellett ez jelentıs árbevétel-kiesést generált a cégnek, amit a menedzsment határidıs dollár eladásokkal igyekezett védeni. A hedger célja tehát egy kockázatsemleges pozíció elérése, amelyre a megfelelı ellenügylet megkötésével kerül sor, lemondva így az esetleges kedvezı fordulatból egyébként adódó nyereségrıl. 12

17 Az arbitır Az arbitrage ügylet megkötıje, az arbitır a hedgertıl eltérıen már nem elsısorban gazdálkodó, sokkal inkább tızsdei szereplı. Az ügylet szépsége abban rejlik, hogy kockázatmentes nyereség szerzésére ad lehetıséget, aminek ugyanakkor komoly ára is van: kiemelkedı informáltság, nagy tıke és pontos, gyors kapcsolatrendszer szükséges a lebonyolításhoz. Kiegyenlítési arbitrage-ról beszélhetünk, ha egy egyszerő eladási vagy vételi szándékkal a számunkra legkedvezıbb feltételeket kínáló piacot keressük fel, például azon a piacon vásároljuk meg a szükséges USD-t, ahol a legolcsóbban juthatunk hozzá. Különbözeti arbitrage esetén valamely áruféleség egyidejő vétele és eladása történik, ám különbözı piacokon, nyereség realizálása mellett. Az ilyen jellegő ügyletekre ma már teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül is sor kerül, amint a piacok árfolyamai közötti különbség arra lehetıséget kínál. Mivel a célja olcsón venni és drágán eladni, így a piaci árak kiegyenlítıdése irányában hat, biztosítva, hogy az egyes piacokon fellelhetı árak és árfolyamok közötti eltérés ne haladhassa meg a tranzakciós költségek mértékét. Elıfeltételei miatt az arbitırök jellemzıen a világ több piacán jelen levı nagybankok, brókercégek, vagy más, hasonlóan jól informált és kiterjedt intézmények A spekuláns Ugyan megvetem a tızsde élısködıit, a játékosokat, akik naponta vesznek és eladnak, de hozzáteszem, hogy nélkülük a tızsde nem lenne az, ami, tızsde nélkül pedig nem létezne a tıkés rendszer. Mert minél több élısködı van játékban, annál nagyobb a forgalom és a likviditás. Kostolany (2000) [11] 165.o. A szereplık közül a legizgalmasabb és a legkockázatosabb munkája kétségkívül a spekulánsoknak van. A spekulánsok kockázatot vállalnak a reménybeli nyereség megszerzése érdekében. Számukra nincs semmiféle biztosíték afelıl, hogy az ügyletet nyereséggel, vagy legalábbis nullszaldóval zárják; ha figyelmetlenek, pénzüket könnyen és gyorsan elveszíthetik. A spekulánsokat megkülönböztetjük aszerint, hogy emelkedésre, vagy az árfolyamok csökkenésére játszanak-e. Az árfolyam emelkedésére számít a haussier (e: hosszer), ezért ı ma vásárol, hogy a jövıben drágábban eladhasson. Árfolyamcsökkenésre a baisser (e: besszır) számít, ezért ı ma elad, hogy késıbb olcsóbban vásárolhasson. Alaphelyzetben 13

18 ık ketten alkotnak egy párt: amennyit nyer az egyikük, pontosan annyit veszít a másik. 2 Természetesen a képlet és a pozíció nem mindig ennyire egyértelmő: kisebb de legalábbis más jellegő kockázatot vállal a spekuláns, ha egy határidıs ügylet mellé attól eltérı idıpontra ellenügyletet is köt, vagy opció vásárlásával biztosítja. Attól függıen, hogy a spekuláns egyszerre mekkora kockázatot vállal, illetve hogy menynyi ideig vállalja, hogy kockázatnak kitett eszköze legyen, beszélhetünk scalperekrıl, akik pozíciójukat néhány perc elmúltával zárják, day traderekrıl, akik napon belül megkötik az ellenügyletet és trend spekulánsokról, akik hosszú távú befektetéseikkel a stabilitást és állandóságot erısítik a tızsdén. İk elsısorban a fentiekben már említett intézményi befektetık. [9] A tızsdei kereskedés jellemzıi A hagyományos üzletkötés A tızsdei kereskedés menetének és fejlıdésének áttekintése elengedhetetlen, ha meg kívánjuk érteni, milyen veszélyeket rejt, és miféle lehetıségeket kínál ez a napjainkban is folyó átalakulás. Ehhez elıször röviden feltérképezzük, hogyan kereskedtek a tızsdén az elmúlt néhány évszázadban. A hagyományosan alkalmazott üzletkötési technikák a következık: a nyílt kikiáltás, a kétoldalú jegyzés és a szakaszos ügyletkötés. Az elektronikus úton történı ügyletkötés a legújabb korok terméke, a számítógépek megjelenésével vált lehetıvé. Nyílt kikiáltás esetén az üzletkötık kézjelzésekkel (amelyek a kulturális háttérnek és a tızsdei szokványoknak, szokásoknak megfelelıen változnak) és hangos szóval jelzik vételi és eladási szándékukat, ezért ezt hangos üzletkötési módszernek is nevezik. Az adott ajánlatra az elıször visszajelzı ügynök kötheti meg az üzletet. Bár az üzlet megkötésérıl másodperceken belül dokumentáció készül kötjegy formájában, a tızsdén az adott szó szent. Az ígéretét nem tartó ügynök vagy tızsdetag hamar elveszíti hitelét, és ellehetetlenül, ezért erre csak ritkán adódik példa. A BÉT története azt igazolja, hogy a nyílt kikiáltás rendszere addig mőködik igazán zökkenımentesen, amíg viszonylag kevés üzletkötı van, és viszonylag kevés ügyletet kötnek. A nyílt kikiáltásos üzletkötés adja a tızsdének 2 Itt kell megjegyezni, hogy a szakzsargonban a haussier kedvence a bull, vagyis a bika-hangulat, amikor az árfolyamok meglódulnak. Az ellenkezıjét bear-nek, medve-hangulatnak hívják, ilyenkor csökkennek az árfolyamok és a baisser, vagy más néven a bear-spekuláns jár jól. 14

19 azt a nyüzsgı és zajos külsıt, amivel a filmekben is találkozhatunk. A nyílt kikiáltás módszerével a tızsdén az ún. nyilvános idıszakokban köttetnek az ügyletek. A tızsdei gyakorlatban kialakult másik módszer a csendes üzletkötés jellemzı formája, amit szakszóval kétoldalú jegyzésnek hívunk. A kétoldalú jegyzés kulcsfigurája az adott árura, részvényre szakosodott specialista. A módszer lényege, hogy a vásárolni vagy eladni szándékozó ügynök egyenként felkeresi az adott áruféleségre szakosodott specialistákat, és megkérdezi, hogy hogyan áll az árfolyam. Teszi ezt anélkül, hogy vételi vagy eladási szándékát felfedné. Amikor az összes ajánlatot begyőjtötte, a számára legmegfelelıbb árajánlatot tevı specialistát keresi meg, hogy megkössék az ügyletet. A kötés bár nem a hangos kereskedés keretében zajlik hivatalosan regisztrálásra kerül, és alakítja az aktuális tızsdei árfolyamot. Ahogy a fentiekbıl kitőnik, a nyílt kikiáltás és a kétoldalú jegyzés jellemzıen egymással párhuzamosan (pontosabban váltakozva) történik, a nyilvános idıszakok szerint 3. Szakaszos üzletkötési gyakorlat alkalmazásakor az elızıektıl eltérıen nem találkoznak egymással az üzletfelek. Eladási vagy vételi szándékukat írásban, a tızsde kijelölt hivatalos személye felé jelzik. Ajánlataikban csak limitárat jelölnek meg; amennyiben nem jeleznek ilyet, úgy a megbízás az aznapi legjobb áron teljesül. A limitár vételi megbízás esetén a legmagasabb megadható, eladási megbízás esetén a legalacsonyabb elfogadható árat jelöli. Az adott szakasz végén az erre kijelölt hivatalos tızsdeügynök összepárosítja az ajánlatokat úgy, hogy a lehetı legnagyobb forgalmat lehessen lebonyolítani. Ez egyszerő matematikai összefüggés alapján teljesül. A szakaszos üzletkötés a német tızsdéken honosodott meg A számítástechnika kora "A drót távíró egy nagyon, nagyon hosszú macska. Meghúzza a farkát New York-ban és a feje nyávogni fog Los Angelesben. Érti? A rádió pontosan ugyanígy mőködik. Itt elküld egy jelet, ott meg fogják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincs macska." Albert Einstein [24] A számítástechnika megjelenése és alkalmazásának elterjedése viharos változásokat hozott a tızsde világában is. Ma már dematerizált 4 részvényeket tartanak nyilván a számítógépek szoftverein keresztül és memóriájában, az értékpapír-számlákon és számítógép deklarálja a tulajdonosváltást is. A hírközlés fejlıdése következtében felgyorsult az in- 3 A nyilvános idıszakban a nyílt kikiáltás módszerével kötik az ügyleteket, a csendes idıszakban kétoldalú jegyzéssel. 4 dematerizált értékpapír: elvesztette anyagi-mivoltát, pusztán elektronikus jelként létezik 15

20 formációáramlás, a technikai háttérnek köszönhetıen pedig lerövidült az adatok kiértékelésének, a megbízásnak és az ügylet megkötésének idıigénye. A részvények árfolyamát befolyásoló események, döntések másodpercek alatt eljutnak a tızsdei szereplıkhöz. A világ zsugorodásának folyamata következtében a tızsdék uniformizálódnak, a tokiói tızsde hirtelen a Wall Street (New York) versenytársa lett. A megfelelı szoftverek lehetıvé teszik az információk azonnali értékelését és az ügylet azonnali megkötését akár emberi beavatkozás nélkül. Az embernek és tudásának egyre kevesebb szerep jut, mert ami algoritmizálható, azt számítógép végzi. Felértékelıdött ugyanakkor a helyzetfelismerési képesség, az újszerő ötletek, a jó megérzések, egyszóval az üzleti érzék. [23] Az elektronikus kereskedés lényege, hogy a tızsde intézményének központi gépén futó szoftverhez terminálokon csatlakoznak az egyes brókerek és tızsdetagok, és itt regisztráltatják vételi vagy eladási szándékukat. A terminálok a tızsdeteremben kerülhetnek elhelyezésre, de mód nyílik arra is, hogy a világhálón keresztül távoli helyekrıl is csatlakozni lehessen. Ha az ajánlathoz limitárat is rendelnek, és van megfelelı ellenajánlat, akkor a rendszer az üzletet limitáron, vagy annál kedvezıbb feltételekkel automatikusan megköti. Ha a bróker nem jelöl meg limitárat, úgy a rendszer az üzletet az éppen elérhetı legkedvezıbb, már a piaci könyvbe bejegyeztetett ellenajánlattal párosítja össze. Lehetıség van arra is, hogy az ajánlat ne csak a beadás pillanatában legyen érvényes, hanem tetszıleges idıpontig fennálljon. A rendszer rögzíti, ám nem hozza nyilvánosságra az ajánlattevı nevét. A londoni tızsde 1986-ban vezette be az elektronikus kereskedést, a tızsdetermet hamarosan be is zárták. Budapesten erre egészen a 90-es évek végéig várni kellett, de már 1993-tól lehetıség nyílt az üzletek ilyen módon való megkötésére az ún. Központi Piactámogató Rendszeren keresztül. Az átmeneti idıszakban az elektronikus és nem elektronikus formában történı üzletkötés párhuzamosan futott, míg végül áttértek a kizárólagos elektronikus úton folyó kereskedésre. Az áttérést szükségszerővé tette az egyre növekvı kötésszám és forgalom, ami a nyílt kikiáltásos rendszert egyre áttekinthetetlenebbé tette. A Budapesti Értéktızsdén így 1998 novembere óta az azonnali piac, majd 2000-tıl a származékos piac forgalmát is elektronikus úton bonyolítják, és a kereskedési teremben megszőnt az addig mindennapos sürgés-forgás. [13] [17] [20] 16

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél Befektetési kérdıív A kereskedı szerzıdı partnere: Természetes személy vagy jogi személy, aki a lakossági ügyfél kategóriába van besorolva (azaz nem szakmai ügyfél, sem elfogadható partner). Az ügyfél

Részletesebben

KONCENTRÁLT PIACOK PIACOK TİZSDE KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA KONCENTRÁLT PIACTIPUSOK. tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás

KONCENTRÁLT PIACOK PIACOK TİZSDE KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA KONCENTRÁLT PIACTIPUSOK. tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás KONCENTRÁLT PIACOK 2 KONCENTRÁLT PIAC FOGALMA meghatározott termékekbıl meghatározott helyen meghatározott idıben a kereslet és a kínálat találkozik tızsde (börze) árverés (aukció) versenytárgyalás 3 TİZSDE

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva

A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva A határidıs kereskedés alapjai Réz Éva Budapest, 2011.03.08. A határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása 2 3 A határidıs

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tőzsdei ügyletek 68. lecke A tőzsde kialakulása, fogalma,

Részletesebben

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM

kik a piaci szereplık? mit tesznek? PIACI SZEREPLİK A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM A NEMZETKÖZI ZI KERESKEDELEM RÉSZTVEVİI Törzsök Éva RÉSZTVEVİK Termelık Kereskedık Szállítmányozók Fuvarozók Kikötık Raktárházak Bankok Biztosító társaságok Kereskedelmi kamarák Engedélyezı hatóságok Vámhatóságok

Részletesebben

A tőzsde Kialakulása, szervezete Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Készítette: Farsang Réka Tartalom Tőzsdéről általában Történeti áttekintés Magyar tőzsde történelme BÉT Szervezeti felépítés Tőzsdetagság

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf Budapest, 2009.10.08. Idıpontváltozás Technikai elemzés: 2009.10.15 Fundamentális elemzés: 2009.10.22 2 A Határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek

Részletesebben

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő

Buda-Cash Brókerház. Határidős piacok. Határidős üzletkötő Buda-Cash Brókerház Határidős piacok Sőre Balázs Határidős üzletkötő Elmélet A határidős ügylet célja, egy mögöttes termékben, adott időszak alatt bekövetkező, kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás kockázatának

Részletesebben

Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek. BÉT elıadás. 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok

Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek. BÉT elıadás. 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok Tıkepiaci, tızsdei alapismeretek BÉT elıadás 2010. március 4. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati

Részletesebben

A tőzsdézés tévhitei, misztériumai

A tőzsdézés tévhitei, misztériumai 2 A tőzsdézés tévhitei, misztériumai A közgondolkodásban a tőzsde világa misztikus és elérhetetlen dolognak tűnhet. Természetesen ez nem így van, a tőzsdézés ma már mindenki számára elérhető pénzkereseti

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,638 HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 8 180 498 608 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok

A befektetési eszközalap portfolió teljesítményét bemutató grafikonok PÉNZPIACI befektetési eszközalap portfólió Benchmark: RMAX Típus: Rövid lejáratú állampapír Árfolyam 1,657HUF/egység Valuta HUF Portfolió nagysága 7 625 768 268 HUF Kockázati besorolás: alacsony A bemutatott

Részletesebben

Hazai kibocsátók hazai tőzsde. Tisztán tőzsde konferencia. 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

Hazai kibocsátók hazai tőzsde. Tisztán tőzsde konferencia. 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt. Hazai kibocsátók hazai tőzsde Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti

Részletesebben

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT.

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Zrt., mint az AEGON

Részletesebben

Reálszisztéma Csoport

Reálszisztéma Csoport Reálszisztéma Csoport Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4 - Városház u. 1. Befektetési Alapkezelő Zrt. Autó Buda Toyota márkakereskedés Autó Buda Lexus márkakereskedés

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

A DEVIZAPIAC ALAPJAI

A DEVIZAPIAC ALAPJAI A DEVIZAPIAC ALAPJAI Mi lehet vonzóbb annál, mint egy olyan piacon kereskedni, amelynek a világon mindenki a szereplıje? A devizapiac talán az egyetlen piac, amely sohasem alszik, a kereskedés az egyes

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

Üveggömb helyett Hogyan mőködik a fundamentális elemzés?

Üveggömb helyett Hogyan mőködik a fundamentális elemzés? Üveggömb helyett Hogyan mőködik a fundamentális elemzés? Somi András, CIIA vezető elemző KBC Equitas Cinkotai Norbert elemző KBC Equitas Mai menetrend Honnan származik a vállalat értéke? Hogyan dolgozik

Részletesebben

31. Hét 2009. július.29. Szerda

31. Hét 2009. július.29. Szerda Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.29. Szerda Összegzés Leginkább a vártnál rosszabb fogyasztói bizalmi indexértékkel magyarázták a tegnapi amerikai tızsdei kezdést, azonban az egy százalékot meghaladó

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK MIT NEVEZÜNK PONTNAK? Mi a devizapiac? Mik azok a deviza keresztárfolyamok? Mi a Bid/Ask spread?

ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK MIT NEVEZÜNK PONTNAK? Mi a devizapiac? Mik azok a deviza keresztárfolyamok? Mi a Bid/Ask spread? ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK Mi a devizapiac? A nemzetközi online kereskedési környezet a legnagyobb és legdinamikusabb tıkepiac a világon, napi 3200 milliárd dolláros forgalommal, melyen a nap 24

Részletesebben

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés matiou Fio o.c.p., a.s. A prágai PX index még mindig oldalazik (1080 1280). Jelenleg az index nem tudott áttörni az ellenálláson. Viszont az utolsó csökkenésnél sem törte át a 200 napos

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ)

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÁTLAGÁRFOLYAMOS DEVIZA OPCIÓKHOZ (ÁZSIAI TÍPUSÚ OPCIÓ) A termék leírása Az Átlagárfolyamos devizaopció vagy más néven Ázsiai típusú opció keretében az ügyfél egy olyan devizaopciós megállapodást

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg.

Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg. Légy Résen I Légy Résen, avagy az Opening Gap-ek jelentősége Jelen írásunkban még nem a daytrade technikájával foglalkozunk, hanem annak statisztikai vizsgálatával, hogy a nyitóban lévő rések hogyan hatnak

Részletesebben

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévı

Részletesebben

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. I. Számlanyitási- és vezetési díjak* Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1 Értékpapír- és Ügyfélszámla megnyitásának díja 3.000,- Ft Takarék Alapkezelı Zrt. átal kezelt alapok befektetési jegyeinek 1.a.

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2.

Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez. 2011. augusztus 2. Mire jó az opció? Kisokos a hazai opciós termékekhez 2011. augusztus 2. Opciók: tegyük helyre a dolgokat! Bevezető A mindennapi kereskedésben mindeddig méltánytalanul mellőzöttnek bizonyultak az opciók,

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

A KÁLYHÁTÓL A HOZAMOKIG

A KÁLYHÁTÓL A HOZAMOKIG A KÁLYHÁTÓL A HOZAMOKIG TARTALOM Hogyan kezdjük el? Lépések a devizapiacig Hogyan válasszunk brókercéget? A brókercég választás legfontosabb kritériumai Milyen típusú befektető vagyok én? Önvizsgálattal

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV TŐZSDEJÁTÉK FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV BEVEZETŐ A Tőzsdejáték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által közösen működtetett a tőzsdei kereskedést egyszerűsített körülmények közt bemutató,

Részletesebben

Tőkepiaci, tőzsdei alapismeretek

Tőkepiaci, tőzsdei alapismeretek Tőkepiaci, tőzsdei alapismeretek Lengyel Judit Budapesti Értéktőzsde Zrt. Budapest, 2014. április 17. Játsszunk tőzsdét! Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között Aki legközelebb lesz a nyerőszámhoz,

Részletesebben

Elemzések és ajánlások

Elemzések és ajánlások Fio o.c.p., a.s. Fio Az RWE AG fundamentális elemzése Elemzések és ajánlások Ajánlás: akkumulálni Célár: 51,- EUR 2011.04.29. RWE AG Új ajánlás akkumulálni Elızı ajánlás akkumulálni Új célár 51,- EUR Elızı

Részletesebben

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés A/ Általános cégadatok A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 1994. november 1-én átalakulás útján jött létre a Váltó Kft. jogutódjaként.

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

BC Tipp GYIK 1. Mely termékekre érkeznek a tippek? 2. Mely idıtáv(ok)ra vonatkoznak a tippek?

BC Tipp GYIK 1. Mely termékekre érkeznek a tippek? 2. Mely idıtáv(ok)ra vonatkoznak a tippek? BC Tipp GYIK 1. Mely termékekre érkeznek a tippek? Legtöbbször a fıbb devizapárokra (EURUSD, USDJPY, EURJPY, USDCHF, EURCHF, GBPUSD, EURGBP, AUDUSD, USDCAD, EURCAD), a meghatározó tızsdeindexekre (S&P,

Részletesebben

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK CIB REGGELI FEJLETT PIACOK FİBB HÍREINK USA: Pénteken a munkaerıpiaci adatok negatív meglepést hoztak: a mezıgazdaságon kívül álláshelyek száma a várakozásokkal ellentétben jelentıs visszaesést mutatott.

Részletesebben

Tőkepiaci körkép. -hazai és nemzetközi piacok, várható tendenciák -konszolidáció, liberalizáció - Pál Árpád. vezérigazgató Budapesti Értéktőzsde Zrt.

Tőkepiaci körkép. -hazai és nemzetközi piacok, várható tendenciák -konszolidáció, liberalizáció - Pál Árpád. vezérigazgató Budapesti Értéktőzsde Zrt. Tőkepiaci körkép -hazai és nemzetközi piacok, várható tendenciák -konszolidáció, liberalizáció - Pál Árpád vezérigazgató Budapesti Értéktőzsde Zrt. Budapest, 2007. december 04. Az árfolyamok viselkedése

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2009.07.01 2009.12.31

KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2009.07.01 2009.12.31 21. számú melléklet KÖTVÉNYFORRÁS MENEDZSMENT TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁJÉKOZTATÓ 2009.07.01 2009.12.31 1. ELİZMÉNYEK KIBOCSÁTÁS A Tata Város Önkormányzata 2008. február 28-án összességében 22.300.000,-

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-152/2006/86. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Budapesti Értéktızsde Zrt. (Budapest) ellen versenykorlátozó megállapodás és összehangolt magatartás miatt folyó versenyfelügyeleti

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL

D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL D. MELLÉKLET: A SOPRON BANK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI DÍJTÉTELEI ÉRVÉNYES: 2014. JANUÁR 1-TŐL I. Összevont értékpapírszámla vezetés díjtételei Díj, költség Általános díjak Összevont

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1

1 Határidős szerződések és opciók. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 2012 1 1 Határidős szerződések és opciók 1 Mi egy származékos pénzügyi termék (derivative)? Értéke egy másik eszköz, vagyontárgy (asset) feltételezett jövőbeli értékétől függ. Pl.: határidős szerződés, opciók,

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5.

VÉGLEGES FELTÉTELEK. 2011. október 5. VÉGLEGES FELTÉTELEK 2011. október 5. Raiffeisen Bank Zártkörően Mőködı Részvénytársaság legfeljebb 15.000.000.000,- Ft össznévértékő, névre szóló Kötvények forgalomba hozatala a Raiffeisen 2011-2012. évi

Részletesebben

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam?

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 1 / 7 2010.05.17. 18:04 Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 2010.05.13 10:43 Új csúcsra száguldott tegnap az arany azonnali árfolyama, és a következı hónapokban akár további áremelkedés

Részletesebben

VÉGLEGES FELTÉTELEK OTP_EURO_2 2014/XII AZ OTP BANK NYRT. 500.000.000.000 FORINT KERETÖSSZEGŐ 2011/2012. ÉVI KÖTVÉNYPROGRAMJÁNAK 2012. MÁJUS 25.

VÉGLEGES FELTÉTELEK OTP_EURO_2 2014/XII AZ OTP BANK NYRT. 500.000.000.000 FORINT KERETÖSSZEGŐ 2011/2012. ÉVI KÖTVÉNYPROGRAMJÁNAK 2012. MÁJUS 25. VÉGLEGES FELTÉTELEK AZ OTP BANK NYRT. 500.000.000.000 FORINT KERETÖSSZEGŐ 2011/2012. ÉVI KÖTVÉNYPROGRAMJÁNAK KERETÉBEN KIBOCSÁTÁSRA KERÜLİ MINIMUM 10.000 EUR ÖSSZNÉVÉRTÉKŐ OTP_EURO_2 2014/XII FIX KAMATOZÁSÚ

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC

Mik is pontosan az ETC-k? Physical ETC Classic ETC Forward ETC Short ETC Leveraged ETC 1 Exchange Traded Funds (ETF): tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely leginkább a részvényekhez hasonlatos. A legnépszerűbbek az indexkövető és szektor ETF-ek, melyek az irányadó tőzsdeindexek árfolyamát

Részletesebben

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5

CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 1/5 CIB NYERSANYAG ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2013 1/5 1. Alapadatok 1.1. A CIB Nyersanyag Alapok Alapja Megnevezése: Típus:

Részletesebben

DÍJTÉTELEK a Befektetési Szolgáltatási tevékenységhez

DÍJTÉTELEK a Befektetési Szolgáltatási tevékenységhez DÍJTÉTELEK a Befektetési Szolgáltatási tevékenységhez Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a Körmend és Vidéke telefon adott megbízást kizárólag a 06 (21) 242-4723-as rögzített vonalon fogad el.

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Európai Cukorkereskedelmi Szövetség Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Cukor Tanácsadó Testület 2010. június 28. 1 Prezentációs áttekintés Világpiaci áttekintés A globális kínálat és kereslet

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A bankgarancia fogalma és általános szabályai... 3 3. A bankgarancia fajtái... 4 4. Bankgarancia nyújtás... 4 5. Hatálybalépés...

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

21. Hét 2010. május 26. Szerda

21. Hét 2010. május 26. Szerda Napii Ellemzéss 21. Hét 2010. május 26. Szerda Összegzés A görög válság már a múlté, legalábbis ami a szalagcímeket illeti. Jelenleg a divatos kifejezés immár a déleurópai országok válsága. Ahogy azt már

Részletesebben

K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK

K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK K&H HOZAMLÁNC ÉLETBIZTOSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK K&H TŐKEVÉDETT PÉNZPIACI ESZKÖZALAP Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: védekező A tőkevédett pénzpiaci eszközalap

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM (vizsgázó olvasható neve) NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Az alábbi minta feladatsor az Értékpapírpiaci szakügyintéző szakképzésben érdekeltek tájékoztatására szolgál, s egy lehetséges példasort ad a szakmai

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi

Részletesebben

A K&H BANK ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

A K&H BANK ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA K&H Bank Zrt. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. telefon: (06 1) 328 9000 fax: (06 1) 328 9696 www.kh.hu bank@kh.hu A K&H BANK ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Hatályos: 2014. június 1. TARTALOM 1. Az eljárásrend

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A PLANINVEST BRÓKER ZRT. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.)

A PLANINVEST BRÓKER ZRT. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.) A PLANINVEST BRÓKER ZRT. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21.) ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA KESZTHELY 2008. Érvényes : 2008. február 1-tıl A Planinvest Bróker Zrt. jelen szabályzatot az ügyfél

Részletesebben

Vállalkozások pénzügyei

Vállalkozások pénzügyei Vállalkozások pénzügyei Készítette: Hutfleszné Horváth Katalin A Vállalkozások pénzügyei almodul egyik meghatározó területe a kalkulációs ismeretek. Az alábbiakat mindenekelıtt a tervezés szempontjából

Részletesebben

34. Hét 2010. augusztus 25. Szerda

34. Hét 2010. augusztus 25. Szerda Napii Ellemzéss 34. Hét 2010. augusztus 25. Szerda Összegzés Újra estek a főbb mutatók a világ tőzsde parkettjein, ráadásul a leértékelődés általánosan 1.5% közelében, vagy a felett zajlott, úgyhogy kiadós

Részletesebben

Köszönöm az idejét, melyet a dokumentum áttanulmányozására szán és sok sikert kívánok a tıkepiacokon való kereskedéshez.

Köszönöm az idejét, melyet a dokumentum áttanulmányozására szán és sok sikert kívánok a tıkepiacokon való kereskedéshez. Prágai értékpapírtızsde tagja és részvényese České asociace értékpapír-kereskedı tagja BEFEKTETÉSI ÚTMUTATÓ CAPITAL PARTNERS a.s. SZÉKHELY DUŠNÍ 22, PRAHA 1 IČ: 60 28 13 08 JANUÁR 2009 Tisztelt ügyfelünk,

Részletesebben

25. Hét 2010. július 22. Kedd

25. Hét 2010. július 22. Kedd Napii Ellemzéss 25. Hét 2010. július 22. Kedd Összegzés Az európai részvények többsége immáron kilencedik napja emelkedik és hétfőn 7 hetes csúcsra ért fel. A fő optimizmust a kínai központi bank bejelentése

Részletesebben

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére

MEGFELELÉSI TESZT. Természetes személy ügyfelek részére MEGFELELÉSI TESZT Természetes személy ügyfelek részére Név: Anyja neve: Állandó lakcím: Születési hely és idő: Adóazonosító jel: Telefonszám: Email: Azonosító okmány típusa és száma: Jelen teszt (a továbbiakban:

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt MAGÁNSZEMÉLYEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt MAGÁNSZEMÉLYEKNEK MAGÁNSZEMÉLYEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

Részletesebben

Random Capital Zrt. Végrehajtási politika. Hatályba lépés dátuma: 2010. április 1.

Random Capital Zrt. Végrehajtási politika. Hatályba lépés dátuma: 2010. április 1. Hatályba léptette: A 2010.04.01-i vezérigazgatói utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. április 1. Érvényes: Visszavonásig TARTALOMJEGYZÉK 1. Megbízás felvétele...3 2. Megbízás végrehajtásának szempontjai...3

Részletesebben

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló

SOLARCAPITAL MARKETS ZRT. WWW.SOLARCAPITAL.HU SOLAR@SOLARCAPITAL.HU. Összefoglaló WWW.CAPITAL.HU @CAPITAL.HU Napi Elemzés 2010. október 11. INDEXEK Záróérték Napi változás (%) Dow Jones IA 11006.48 +0.53% S&P 500 1165.15 +0.61% Nasdaq 100 2027.03 +0.77% DAX 6291.67 +0.25% BUX 23416.53-0.51%

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap

K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap K&H szikra abszolút hozamú származtatott nyíltvégű alap kereskedelmi kommunikáció 2014. november 2 háttér, piaci trendek 1Q12 2Q12 3Q12 4Q12 1Q13 2Q13 3Q13 4Q13 1Q14 2Q14 3Q14 4Q14 1Q15 2Q15 3Q15 4Q15

Részletesebben