TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV OKTÓBER

Átírás

1 TAPOLCA VÁROS BELVÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETI TERV 9. OKTÓBER 1

2 Tartalom I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. STRATÉGIAI FEJEZET... 8 II.1. BEVEZETÉS... 8 III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 1 III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE... 1 III.. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE IV.. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA IV..1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei IV... A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei... 1 IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA... 3 IV.3.1. Demográfiai helyzet... 3 IV.3.. Gazdasági helyzet... 4 IV.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet... 5 IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása... 6 IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása... 7 IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte... 8 IV.3.7. Közbiztonság helyzete... 9 IV.3.8. Az akcióterület műszakifizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 3 IV.3.9. Az akcióterület műszakiinfrastrukturális jellemzőinek bemutatása IV.3.1. Lakáshelyzet IV Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói IV.4.. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági terv... 5 IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN IV.6.1. Általános megállapítások IV.6.. Ingatlanpiaci helyzet és igények IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása A KÖZTERÜLETEK ELAVULT ÁLLAPOTÁNAK ELLENÉRE TAPOLCA BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETE INGATLANPIACI SZEMPONTBÓL A VÁROS LEGÉRTÉKESEBB RÉSZE. ELSŐSORBAN KERESKEDELMI SZEMPONTBÓL ITT TALÁLHATÓK A LEGKERESETTEBB INGATLANOK V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI... 7 V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI... 7 V.1.1. A Közlekedési és környezeti adottságok javítása V.1.. B A kulturális élet színvonalának emelése V.1.3. C Egységes városkép kialakítása V.1.4. D Vállalkozási aktivitás erősítése... 7 V.. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA... 7 V..1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai... 7 V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL V.3.1. Beépítési javaslat készítése V.3.. Műszaki támogatás V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése V.3.4. Városi marketingstratégia... 77

3 V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során... 8 V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 713 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA... 8 V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése... 9 V.4.. Közösségi funkció fejlesztése V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése V.4.4. Városi funkció fejlesztése V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű ( soft ) tevékenységek V.4.6. Szinergia vizsgálat V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK V.6.1. Beavatkozások állami támogatással V.6.. Beavatkozások önkormányzati forrásból V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK V.7.1. A köz és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.8.1. Társadalmigazdasági hatások V.8.. Esélyegyenlőségi hatás V.8.3. Környezeti hatások V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ V.1. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE V.1. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE V.13. PARTNERSÉG VI. PÉNZÜGYI TERV VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai VII.1.. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje VII.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása VII.. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS VII..1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása VII... Szervezeti terv VII..3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai VIII. MELLÉKLETEK

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tapolcai Belvárosi akcióterület fejlesztése a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglalt akcióterületek közül a legmagasabb prioritású fejlesztés. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezeket folytatják a jelenlegi tervben a KDOP pályázatából tervezett, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb önkormányzati, pályázatos vagy magánerős fejlesztések. A fejlesztések kombinálják a gazdasági, a kulturális és a közterületi funkciók erősítését, melyek közül a gazdasági funkciót pályázatos és magánerős fejlesztések egyaránt megjelenítik, míg a maradék kettő funkció pályázatos vagy önkormányzati magánerős fejlesztés keretében erősödik. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója: A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (5 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll. Az akcióterület és környezete a város egészének fontos gazdasági központja számít, a szűkebben vett Akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 1 található a területen. Jelentős viszont a szálláshelykapacitása, a város 556 szálláshelyéből 95 az Akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 3 pénzügyi szolgáltató is fellelhető. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Az akcióterület lakónépessége 1ben 95 fő volt, amely a város teljes népességének 11,5%át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző. Az Akcióterület foglalkoztatási helyzete viszonylag rosszabb helyzetet mutat, mint ami a város egészére jellemző, a munkanélküliek aránya eléri a 7,7%ot is, ami összefüggésben van azzal, hogy a területen a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya meghaladja a városi átlagot, bár ugyanígy, a felsőfokú végzettségűek aránya is viszonylag magas. Az Akcióterület munkaerőpiaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Az akcióterületi lakásállomány 1ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat. A városi zöldfelületek legnagyobbrészt jó állapotúak, fenntartásukat Tapolca Város Önkormányzata végzi. Az akcióterület országos jelentőségű épített és természeti értékek mellett helyi jelentőségű védett értékekkel is rendelkezik. Az értékek állapota jó, fenntartásukról az illetékes kezelő gondoskodik. Az akcióterület közlekedésforgalmi helyzete megfelelő, az utak közlekedésbiztonsága is jó, amelyet a közlekedési balesetek alacsony száma is mutat. A parkolóhelyek száma a 4

5 Belvárosi Akcióterületen kevésnek bizonyul, ezért felszíni parkolóhelyek építése kívánatos. Az akcióterület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, az egyes infrastruktúraelemek megfelelően kiépítettek. Ugyancsak megfelelő a meglévő intézményi ellátottsága is a területnek, közigazgatási, humán közszolgáltatási és rendvédelmi intézményekkel megfelelően ellátott. Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: közlekedési és környezeti adottságok javítása a kulturális élet színvonalának emelése egységes városkép kialakítása vállalkozási aktivitás erősítése az akcióterületen. Mindegyik részcél megvalósításához kijelölésre kerültek olyan projektelemek, amelyek megvalósítása hozzájárul az egyes részcélok kialakításához. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezek közé tartozik a Fő tér felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A jelenleg tervezett akcióterületi fejlesztések ezeket folytatják, egészítik ki. A pályázatos és magánerős fejlesztések a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér Deák Ferenc utcai keletnyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az északdéli kulturálisrekreációs tengelyt A keletnyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli átjárók, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 79, a Könyvtár, a Piac felújítása, és ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Ezekben a főleg kereskedelmi jellegű fejlesztésekben nagy részt vállal a magánszféra, az önkormányzati beruházások a közterületeken hangsúlyosak. Az északdéli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tavasbarlang fogadóépülete és a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó parkolóhoz és 9. évben megépített Közparkhoz vezetnek a létesítendő patak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakoznak a Tópresszó bővítése, az Alsómalom hasznosítása, a Kisfaludy utcai vegyes funkciójú beépítés és az Arany János utcai lakásfejlesztés. 5

6 Beruházások a KDOP funkcióbővítő pályázati kiírás keretében Az akcióterületi fejlesztések nagy részét a KDOP funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás teszi lehetővé, amelyhez magánerős beruházások kapcsolódnak. 1. táblázat: Fejlesztések a Belvárosi Akcióterületen Tevékenység típusa Gazdasági funkció fejlesztése Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt neve Projekt helyszíne Partner Fő tér 1. alatti üzlet homlokzati felújítása Tapolca, Fő tér 1. ERFA Tópresszó felújítása Tapolca, Batsányi tér 5. Planum Investment Kft. Közszféra funkció fejlesztése Közösségi funkció fejlesztése Városi funkció fejlesztése ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA Belvárosi Irodaház felújítása Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Nagyköz utcai parkoló kialakítása Déli városkapu P+R parkoló kialakítása Tapolcapatak menti sétány kialakítása Tapolca, Kossuth L. u.. Tapolca, Batsányi J. u. 3. Tapolca, Kisfaludy utca Tapolca, Köztársaság tér Tapolca, Fő tér körüli udvarok, átjárók Tapolca, Nagyköz utca Tapolca, Déli tehermentesítő út Tapolca, Tapolcapatak Balaton Elektronika Kft. A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos Soft elemet tartalmazó beavatkozást is meg fog valósítani. Ennek keretében rendezvényeket fognak tartani a megújult Köztársaság téren, emellett helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és árusítása fog megtörténni a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által, támogatni fogja a város továbbá a környezettudatos életmód terjesztését, valamint a szülőgyermek klub tevékenységét a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A KDOP városrehabilitációs pályázatából megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül számos további beruházás is meg fog valósulni az Akcióterületen különböző forrásokból: állami támogatásból valósul meg a Tavasbarlang fogadóépületének bővítése önkormányzati forrásból hozza létre a város a Kőtárat önkormányzati és magánforrásból valósul meg a Piaccsarnok fejlesztése továbbá kizárólag magánforrásból valósul meg a Fő tér 79. alatti épület homlokzati felújítása 6

7 A megvalósítás intézményi kerete A fejlesztések megvalósítása érdekében Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft, mint koordináló és projektmenedzsment szervezet, amely újonnan alakult 1 %os önkormányzati tulajdonú szervezet. A városfejlesztési társaság feladata az Akcióterületi fejlesztések összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorainak nyomon követése az üzemeltetési időszakban. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: az ügyvezető (projektmenedzser), Parapatics Tamás, a műszaki menedzser, Hársfalvi József, valamint a pénzügyi menedzser, Schönherrné Pokó Ildikó. A pályázat költségvetése Az Akcióterület költségvetését a projektfejlesztési időszakban a 9. évben bekövetkezett hatások módosították, mint: ÁFA emelkedése %ról, 5%ra Gazdasági válság hatásaként dráguló építési, vállalkozói piac Projektelem Átlagos támogatási intenzitás Nettó Elszámolható 5 %ÁFA Bruttó Támogatástartalom Önerő Funkció Előkészítés IVS 85,% ATT 85,% Kommunikáció 85,% Előkészítés összesen Soft elemek Környezettudatossági képzés és hétvége 85,% Soft Gyógynövények népszerűsítése 85,% Soft Köztársaság tér rendezvényei 85,% Soft Programok a megújult könyvtárban 85,% Soft Szülő gyermek klub 85,% Soft Soft összesen Építési tevékenységek Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági 4,97% Gazdasági Tópresszó homlokzatfelújítása 5,% Gazdasági Balaton Elektronika homlokzatfelújítása 5,% Gazdasági Wass Albert könyvtár felújítása 84,88% Közösségi TÁMK külsőbelső felújítása 85,% Közösségi Belvárosi Irodaház felújítása közszféra 8,11% Közszféra Nagyköz utca parkoló és szervizút építése 4,96% Városi Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban 7,7% Városi Köztársaság tér déli részének felújítása 7,3% Városi Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása 65,35% Városi Tamási Áron Művelődési Kötpont előtti tér felújítása 7,3% Városi Építés összesen Összesen II. forduló 71,8% Összesen I. forduló 71,8%

8 II. STRATÉGIAI FEJEZET II.1. BEVEZETÉS Tapolca város lélekszáma 1733 fő, így számára az előzetes akcióterületi terv készítésének időszakában nem volt kötelező Integrált Városfejlesztés Stratégia (továbbiakban IVS) készítése, azonban a kiegyensúlyozott városfejlődés érdekében a város vállalta annak megalkotását. A 311/7. kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet szerint a Tapolcai kistérség átmenetileg kedvezményezett kistérségnek számít 8. december 31ig. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Tapolca város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS V. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS VI. fejezete tartalmaz. Az IVSben a városi elemzést követően 7 városrész lehatárolására került sor, amelyek lefedik a város teljes területét (kül és belterületeket egyaránt). A városrészek kialakítása a Városrehabilitáció városok számára kézikönyv előírásai szerint történt, alapul véve a város korábbi településtervezési gyakorlatában kialakult városrészi határokat egyaránt. A városrészek kijelölésének alapját és az azonosított városrészeket az IVS VII. fejezete tartalmazza. Tapolca 7 kijelölt városrésze a következő: 1. Belváros. Déli városrész 3. Kertváros 4. Keleti városrész 5. Nyugati városrész 6. Volt honvédségi terület 7. Diszel A városrészekre a városi szintű értékeléshez hasonlóan SWOT elemzés is készült, amelyet az IVS VIII. fejezete tárgyal. A tervszerű városfejlődés elérésének biztosítása érdekében egy strukturált célrendszer is meghatározásra került, amelynek alapja a városi és városrészi SWOT elemzései voltak. A városfejlesztés célrendszerét hosszú távú (átfogó), középtávú (tematikus) és rövidtávú (városrészi) célok alkotják. Tapolca város átfogó fejlesztési célja: Tapolca gazdasági teljesítményének diverzifikált fejlesztése magas színvonalú városi szolgáltatási szint mellett. Az átfogó célra épülő tematikus célok a következőképpen kerültek meghatározásra: T1. Munkahelyek teremtése, T. Városi szolgáltatási szint javítása, T3. Természetes és épített környezet megőrzése, T4. Leszakadó rétegek felzárkóztatása, T5. Élhető lakókörnyezet és közösségek. 8

9 A tematikus célokhoz kapcsolódó városrészi célok a következők: 1. Belváros: Városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás,. Déli városrész: Társadalmi és fizikai felzárkózás a város többi részéhez, 3. Kertváros: Minőségi lakókörnyezet megőrzése, 4. Keleti városrész: Fenntartható lakókörnyezet elérése, 5. Nyugati városrész: A városrész integrációja a városszövetbe, 6. Volt honvédségi terület: Tapolca új szolgáltató funkciókkal történő bővítése, 7. Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése. A városrészi fejlesztési céloknak illeszkedni kell a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint az arra épülő településrendezési tervhez (annak szakági és alátámasztó munkarészeihez) egyaránt, mivel ezzel biztosítható a célok elérésének lehetősége. A városrészi célrendszer és a településrendezési terv összevetése során megállapításra került, hogy a városrészi célok megvalósulását a településfejlesztési koncepció és a településrendezési tervmódosítás nélkül lehetővé teszi, az illeszkedésről szóló főépítészi nyilatkozatot a pályázat melléklete tartalmazza. A célok illeszkedésének vizsgálatát az IVS X. fejezete tárgyalja. A városi és városrészi szintű célkitűzésekhez indikátorok megszabására is sor került, amelyek az elméleti célrendszer megvalósulásának kvantitatív mutatói. Az indikátorokat az IVS X. fejezete részletesen mutatja be. Az IVS a városrészi fejlesztési célokhoz illeszkedő akcióterületek kijelölése által biztosítja a fejlesztési elképzelések területi szintű megközelítését. Az akcióterületek kijelölése 3 alapelv (szociális és városrendezési) és a városrészi célok figyelembe vételével történt. Tapolca város 4 Akcióterülete prioritási sorrendben a következő: 1. prioritás: Belvárosi akcióterület. prioritás: Volt honvédségi terület akcióterület 3. prioritás: Keleti városrész akcióterület 4. prioritás: Déli városrész akcióterület Az akcióterületek prioritási sorrendje azok megvalósításának időbeli ütemezését szabják meg. Az akcióterületeket, azok prioritásait és ütemtervét az IVS XI. fejezete bővebben tartalmazza. 9

10 III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Az IVS vonatkozó fejezetében bemutatott Belvárosi Akcióterület 1. számú prioritással került kiválasztásra, amely jelen akcióterületi terv további tárgya. A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzelései a következők: Oktatási intézmények fejlesztése, Szociális intézmények fejlesztése, Közigazgatási intézmények fejlesztése, Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése, Kulturális intézmények fejlesztése, Természeti értékek megőrzése, bemutatása, Közlekedés fejlesztés, közterületi rehabilitáció, Közösségi élet fejlesztése A Belvárosi akcióterület céljai az IVS átfogó cél megvalósulásához járulnak hozzá a városi kereskedelmiszolgáltatási szint javítása és az épületállomány fizikai megújítása, valamint a települési zöldfelületi rendszer fejlesztése által. A megújuló fizikai és társadalmi környezet a gazdasági fejlődés alapját teremti meg. 1. ábra: A Belvárosi Akcióterület fejlesztési elképzeléseinek kapcsolódása a városrészi célokhoz A Belvárosi akcióterület céljai az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott Munkahelyek Szociális Közigazgatási intézmények intéz teremtése, Városi szolgáltatási szint mények fejlesztése javítása, Természetes és épített fejlesztése Oktatási intézmények környezet megőrzése, Leszakadó Kereskedelem, fejlesztése rétegek felzárkóztatása, Élhető vendéglátás lakókörnyezet és közösségek fejlesztése tematikus elérését szolgálják. A Belvárosi akcióterület a Belváros és Belváros Déli városrész városrészi célja városrészi célja Déli városrészből foglal magába Kulturális intézmények karakter erősítése fizikai felzárkózás Városközponti Társadalmi és területrészeket, így az Akcióterület fejlesztése és közösségi a város többi fejlesztési elképzelései két városrészt megújulás részéhez érintenek. A Belvárosi akcióterület fejlesztései a Belváros és a Déli Természeti városrész céljainak eléréséhez járulnak értékek megőrzése, hozzá, a városközponti karakter bemutatása Közösségi erősítésével, valamint a társadalmi és Közleke élet Közterületi rehabi fizikai felzárkóztatás révén. A Belvárosi désfej lesztés akcióterület fejlesztési elképzelései fejlesztése litáció pályázati úton megvalósítandó önkormányzati fejlesztéseket, magánerőből történő fejlesztéseket, partnerséggel megvalósítandó fejlesztéseket pályázatból vagy önerőből egyaránt tartalmaznak. 1

11 III.. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (5 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll.. ábra: A Belvárosi akcióterület elhelyezkedése a településen belül Belváros Déli városrész A települési belterület kiterjedése: 54,76 ha, a Belvárosi akcióterület kiterjedése: 3,5 ha (ebből Belváros városrészből: 5,1 ha, Déli városrészből: 5,4 ha) A Belvárosi akcióterület határai: Wesselényi M. út BajcsyZsilinszky út Ady E. út Úttörő utca Bartók B. utca Ady E. út 11

12 Halápi út Mónus I. utca Kossuth L. utca Csányi L. utca Csobánc utca Martinovics I. utca Déli elkerülő út Nyárfa utca Batsányi J. utca Zrínyi M. utca Petőfi S. utca Keszthelyi út Wesselényi M. út. 1. térkép: Áttekintő térképvázlat: a belvárosi akcióterület határai Jelmagyarázat Belvárosi akcióterület határa Városrészek határa A Belvárosi akcióterület utcanevei: Ady Endre utca, BajcsyZsilinszky utca Wesselényi utca, Hősök tere, Deák Ferenc utca, Fő tér, Nagyköz utca, Batsányi utca, Arany János utca, Halápi út, Köztársaság tér, Kisfaludy Sándor utca, Mónus Illés utca, Kossuth Lajos utca, Csányi utca, Batsányi tér, Csobánc utca, Martinovics utca, Batsányi utca, Zrínyi utca, Petőfi utca, Szent György utca, Iskola utca, Bartók utca, Úttörő utca, Névtelen utca, Bem utca, Malom köz, Nyárfa utca. 1

13 III.3. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA A Belvárosi akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi területén helyezkedik el. Az akcióterület központi szerepkört igazoló funkciói a következők:. táblázat: A KDOP pályázati kiírás indikátorai és Tapolca Belvárosi akcióterület mutatószámai Indikátor típusa Funkcióerősítő, sűrűség növelő fejlesztések esetében (bázisérték) Tapolca Belvárosi akcióterület Mutatószámai (forrás: Önkormányzati nyilvántartás) Funkcióhiányos területen (célérték) 1. Város közösségitársadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább t teljesíteni kell) Műemlékek és/vagy helyi védettséget élvező épületek száma (nem lakóépület). minimum 1 db 4 db minimum 1 db Közösségi funkciót ellátó intézmények száma. minimum 1 db 6 db minimum 1 db Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma. minimum db 15 db minimum 1 db Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület minimum 1 db db minimum 1 db. Város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1t teljesíteni kell) Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület minimum 1 db 91 db 1 minimum 5 db minimum 1 db 18 db 1 minimum 1 db minimum 1 db db minimum 1 db Műemlékek M1: Templomdomb 55 hrsz. M: Fő tér 4. Szentháromságszobor 865/ hrsz. M3: Fő tér 17. lakóépület 8 hrsz. M4: Alsómalom épületegyüttese 683, 684 hrsz. Közösségi funkciót ellátó intézmények KÖ1: Szent Antal Bormúzeum, Arany János utca 1. KÖ: Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Batsányi János utca 1. KÖ3: Városi Mozi és Teleház, Fő tér 1. KÖ4: Tamási Áron Művelődési Központ, Kisfaludy Sándor utca 6. KÖ5: Tavasbarlang, Kisfaludy Sándor utca 3. KÖ6: Marton Galéria, Tópart Közigazgatási vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmények KI1: Rendőrkapitányság, Ady Endre utca. 1 Tapolca Város Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása, 8 13

14 KI: Vámhivatal, Arany János utca 6. KI3: Megbecsülés Idősek Otthona, Arany János utca 8. KI4: Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Arany János utca 16. KI5: Szakorvosi Rendelőintézet, Batsányi János utca. KI6: Nyugdíjbiztosító Intézet, Deák Ferenc utca 9. KI7: Járdányi Pál Zeneiskola, Deák Ferenc utca 16. KI8: Tűzoltóság, Hősök tere 11. KI9: Földhivatal, Hősök tere 11. KI1: Polgármesteri Hivatal, Hősök tere 15. KI11: Szász Márton Általános Iskola, Iskola utca 5. KI1: Városi Ügyészség, Köztársaság tér 4. KI13: Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde, Nagyköz utca 13. KI14: Szent Erzsébet Óvoda, Templom domb. KI15: Bárdos Lajos Általános Iskola, Úttörő utca 15. Legfontosabb kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek KK1: Varjú Fogadó, Arany János utca 14. KK: Tóparti Étterem, Arany János utca 1. KK3: Borostyán Ételbár, Ady Endre utca. KK4: Hotel Gabriella, Batsányi János utca 7. KK5: Balaton Étterem, Deák Ferenc utca 6. KK6: Tapolca és Vidéke ÁFÉSZ, Fő tér 5. KK7: Szent György Panzió, Kisfaludy Sándor utca 1. KK8: Peppinó Pizzéria, Kisfaludy Sándor utca 7. KK9: Allianz Tapolcai Kirendeltség, Fő tér 9. KK1: K&H Bank, Fő tér 5. KK11: ING Bank, Fő tér 11. KK1: Erste Bank, Deák Ferenc utca 7. KK13: OTP Bank, Fő tér. KK14: Raiffesien Bank, Fő tér 48. KK15: Kinizsi Takarékszövetkezet, Fő tér 15. KK16: Badacsonytomaj Takarékszövetkezet, Fő tér 4. Legfontosabb üzleti szolgáltatóegységek Ü1: Tapolcai Városgazdálkodási Kft., Arany János utca 1. Ü: Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Fő tér 1. Ü3: Belvárosi Irodaház Kossuth Lajos utca. 14

15 . térkép: Jogosultságot igazoló áttekintő térképvázlat: az akcióterület funkcióellátottsága 15

16 III.4. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA Az akcióterület elemzéséhez használható adatok körét a Városrehabilitáció 713ban, Kézikönyv a városok számára és a KDOP pályázati kiírás útmutatója határozza meg. Az akcióterületre vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól és Tapolca Város Polgármesteri Hivatala szolgáltatta. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti elemzéséhez szükséges részletes adatok beszerzésekor célzottan, a témában illetékes helyi szervek is felkeresésre kerültek. Téma az Akcióterület jellemzésénél Akcióterület szabályozási terve Megelőző városrehabilitációs tevékenységek 3. táblázat: A Belvárosi akcióterületre vonatkozó adatok forrása Adatok/ információk forrása Tapolca Város Polgármesteri Hivatala Tapolca Város Polgármesteri Hivatala Adatok keletkezésének éve 8 8 Demográfiai helyzet KSH 1 Gazdasági helyzet Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 8 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet KSH, Munkaügyi Központ 8 Jövedelmi helyzet Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 8 Lakáshelyzet KSH 8 Közlekedés helyzete A meglévő közműhálózat Közbiztonság helyzete Tapolca Város Polgármesteri Hivatala Tapolca Város Polgármesteri Hivatala Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 8 8 7, 8 Tulajdonviszonyok Polgármesteri Hivatal, Földhivatal 8 Az elemzések eredménye a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, azonban a KSHtól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 1ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni. 16

17 IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE Az akcióterület a település hatályos rendezési terve szerint legnagyobb részt vegyes terület (OTÉK 15. alapján) területfelhasználási egységébe tartozik. Kisebb részben lakóterület, különleges (oktatási) terület, gazdasági terület és ezekhez csatlakozó zöldterület (OTÉK 7. alapján) területfelhasználási egység alkotja. Az akcióterület súlypontjában műemléki környezet került lehatárolásra (sárga csíkozással). A szabályozási terv alapján jól látható, hogy az akcióterületet lakóterületek határolják, amely az akcióterület súlyponti helyzetét is mutatja a vegyes terület felhasználási egységek túlsúlyával. Az akcióterületen közlekedési és közműterületek szín nélkül (fehérrel) kerültek jelölésre. 3. ábra: Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése, a szabályozási tervlap vonatkozó részlete : akcióterület határa Beépítésre szánt területek Vt vegyes terület Lk lakóterület Ko különleges terület Gksz gazdasági terület Beépítésre nem szánt terület Z zöldterület A fejlesztések jellemzően a következő területfelhasználási egységeket érintik, melyekre a következő HÉSZben megfogalmazott szabályozások vonatkoznak: A településközponti vegyes területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődlege, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 17

18 sportépítmény, parkolóház. A zöldterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. A közlekedési és közműterület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is. Gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységen a következők helyezhetők el: mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő, sportlétesítmény. A tervezett fejlesztések a fentebb bemutatott szabályozási előírásokhoz igazodnak. A fejlesztések részletes bemutatását az V.6 fejezet tartalmazza. IV.. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tapolca célul tűzte ki a város biztonságos működtetését, kiemelt hangsúlyt fektetve a fejlesztésekre, költségcsökkentő megoldásokra, az értékmentésre, a XXI. század elvárásainak megfelelően, fő rendező elvként kezelve az oktatási, kulturális, egészségügyi és az infrastrukturális fejlesztést. Mindezen célok megvalósítása érdekében az elmúlt években Tapolca városában számos városrehabilitációs tevékenység folyt, amely önkormányzati, magánberuházások és államilag megítélt támogatások, pályázatok révén javította a város arculatát és elősegítette a település továbbfejlődését. A helyi önkormányzati rendszer a 6. közötti időszakban nyújtotta be a legtöbb pályázatát a hazai és európai uniós források elnyerésére. A Polgármesteri Hivatalban létrehozott munkacsoport szakmai hozzáértéssel végzett tevékenysége során az elkészített pályázatok eredményessége révén igen jelentős, mintegy 1 milliárd Ft összegű, szinte minden területre kiterjedő fejlesztési forráshoz jutott a város. A város aktívan bevonja városfejlesztő tevékenységébe a civil szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat is. A városfejlesztő, városrendező tevékenység határozott elképzelésekkel, tervekkel és tettekkel valósítható meg. Az átgondolt városfejlesztő tevékenység elismeréseként a Magyar Urbanisztikai Társaság Tapolcát 4. évben Hild Jánosdíj elismerésben részesítette. 18

19 IV..1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei A jelentősebb megelőző beavatkozásokat a 3.1 fejezetben a Belvárosi akcióterületen tervezett beavatkozásokkal együtt térképesen is ábrázoltuk. A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs tevékenységeit a következőkben táblázatos formában, összefoglaló jelleggel mutatjuk be. A bemutatásnál törekedtünk a nagyobb volumenű projektek bemutatására, amely a városfejlesztés jelentős elemeként fogalmazható meg. IV évek között Fejlesztés megnevezése Szállodaépítés A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Magánberuházásban önkormányzati közreműködéssel felépült a Hotel Pelion**** szálloda A beruházás költsége (millió Ft) 5 mrd Ft Az igénybe vett támogatás forrása Széchenyiterv A támogatás nagysága (millió Ft) 1, mrd Ft Fejlesztés megnevezése Városi rendezvénycsarnok építése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A rendezvénycsarnok felépítése önkormányzati saját erőből. A beruházás költsége (millió Ft) 9 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Állami címzett támogatás A támogatás nagysága (millió Ft) 7 MFt Fejlesztés megnevezése Útépítés Állami beruházás önkormányzati közreműködéssel A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Déli tehermentesítő út építésének II. üteme, Hegymagasi és Keszthelyi út közötti szakaszon A beruházás költsége (millió Ft) 9 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Széchenyiterv plusz A támogatás nagysága (millió Ft) 9 MFt Fejlesztés megnevezése Lakásépítés és vásárlás A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai 14 db fecskelakás építése (Tapolca, Ipar utca.) 14 db szociális bérlakás építése (Tapolca, Május 1. utca 4.) 4 db szociális bérlakás vásárlása (Tapolca, Dobó lakótelep) A beruházás költsége (millió Ft) 14 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Széchenyiterv A támogatás nagysága (millió Ft) 98 MFt Fejlesztés megnevezése Intézmények rekonstrukciója A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Oktatási intézmények tornatermeinek felújítása Városi sporttelep rekonstrukciója Balaton Vívóklub vívótermének kialakítása A beruházás költsége (millió Ft) 1 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Ifjúsági és Sport Minisztérium, Oktatási, Kulturális Minisztérium A támogatás nagysága (millió Ft) 76 MFt 19 állami támogatásból és

20 IV évek között Fejlesztés megnevezése Közlekedés fejlesztése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Juhász Gyula utca, Pacsirta utca, Halápi út kereszteződésében körforgalmi csomópont kialakítás A beruházás költsége (millió Ft) 43 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Állami hozzájárulás (Útpénztár) A támogatás nagysága (millió Ft) 33 MFt Fejlesztés megnevezése Építési telkek kialakításának elősegítése foghíjtelkek feltárása, városrészek rehabilitációjához jogszabályi környezet kialakítása A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai 7 db önkormányzati telek közművesítése beruházási összegben. A város szabályozási terv készítésével, földterületvásárlással a keleti városrészben 15 db magántulajdonú építési telek kialakítását segítette elő. A beruházás költsége (millió Ft) 48 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács A támogatás nagysága (millió Ft) 35 MFt IV évtől Fejlesztés megnevezése Kerékpárút építése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai TapolcaDiszel közötti kerékpárút építése I. ütem A beruházás költsége (millió Ft) 3 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Gazdasági és Közlekedési minisztérium A támogatás nagysága (millió Ft) 1 MFt Fejlesztés megnevezése KórházRendelőintézet fejlesztés A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Önkormányzati és Kórház üzemeltetői forrásból járóbeteg szakellátás rendelőjének építése, Kórház rehabilitációs részleg fejlesztése 3 MFt Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft)

21 IV... A Belvárosi tevékenységei Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs 4. ábra: Áttekintő térképvázlat: Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az Akcióterületen és környezetében 1

22 IV évek között Fejlesztés megnevezése Lakásépítés és vásárlás A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai 33 db költségelvű bérlakás vásárlása (Tapolca, Deák F. u 1.) és felújítása A beruházás költsége (millió Ft) 1 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Széchenyi terv A támogatás nagysága (millió Ft) 7 MFt IV évek között Fejlesztés megnevezése Szállodarekonstrukció A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Malomtó partján fekvő Felsőmalom épületének teljes rekonstrukciója magánberuházás által, amely ma a Gabriella Hotel néven igényes szállóként funkcionál. A beruházás költsége (millió Ft) 5 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Széchenyi terv A támogatás nagysága (millió Ft) 35 MFt Fejlesztés megnevezése Intézmények rekonstrukciója A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Bárdos Lajos Általános Iskola infrastruktúra felújítás II. ütem (nyílászárók cseréje, homlokzatfelújítás) Járdányi Pál Zeneiskola épületének teljes homlokzatfelújítása, Városi Mozi rekonstrukciója MFt A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Oktatási és Kulturális Minisztérium A támogatás nagysága (millió Ft) 15 MFt Fejlesztés megnevezése Közszolgáltatások színvonalának emelése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Összevont háziorvosi ügyeleti rendelő építése A beruházás költsége (millió Ft) 5 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TRFC) A támogatás nagysága (millió Ft) 4 MFt IV évtől Fejlesztés megnevezése Útfelújítás, parkfelújítás A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Arany János utca, a Batsányi János tér és utca, a Deák Ferenc utca, a Fő tér, a Kisfaludy Sándor utca útfelújítás Az Alsótó környezetében, a Köztársaság téren, a Kisfaludy utcában jelentős járdafelújítás, parképítés A beruházás költsége (millió Ft) MFt Az igénybe vett támogatás forrása Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TEUT), Balaton Fejlesztési Tanács A támogatás nagysága (millió Ft) 14 MFt

23 Fejlesztés megnevezése Déli Városkapu Park építése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A pályázat célja volt nem kormányzati szervek bevonása a környezetvédelmi fejlesztésekbe. A park létrehozásába a Tapolcai Városszépítő Egyesület is bekapcsolódott. A Vendégváró Tapolca elnevezésű projekt keretében megvalósuló fejlesztések legjelentősebb eleme, mellyel a város jelentős zöldfelülettel gazdagodott és felszámolásra került az illegális hulladéklerakás is. A parkban szelektív hulladékgyűjtő sziget is létesült. A területen a meglévő faállományok megőrzésére is törekedtek, ugyanakkor az új egyedek telepítésnél alkalmazott fajok esetében figyelembe vették a területre jellemző őshonos növényfajokat. A terület központi részén burkolt szabad tér került kialakításra, amely rendezvények szervezésére alkalmas. A létrehozott park területe: 5 m. A Déli Városkapu Park kapcsolódik a Belvárosi Akcióterületen tervezett Tapolcapatak menti sétány kialakításának tervéhez. A beruházás költsége (millió Ft) 5.. Ft Az igénybe vett támogatás forrása EGT/ Norvég Finanszírozási mechanizmus A támogatás nagysága (millió Ft).5. Ft IV.3. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA IV.3.1. Demográfiai helyzet Az akcióterület lakónépessége 1ben 95 fő, az állandó népesség száma pedig 59 fő volt. A népesség a város teljes népességének 11,5%át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya % volt 1ben. Főleg az utóbbi arány haladja meg jelentős mértékben a városi átlagot, míg az aktív korú népesség aránya jóval alacsonyabb annál (61,1%). Az akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve déli területeire jellemző Forrás: KSH Népszámlálás 1. 3 Tapolca Városközpont Akcióterület Kelet Nyugat Diszel Dél 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% % 1% % Észak 5. ábra: A népesség korcsoportos megoszlása (1)

24 IV.3.. Gazdasági helyzet A városban 537 üzlet, szolgáltatóhely található. Ahogy a Belváros helyzetelemzésénél már láttuk, a terület a város egészének igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 97, üzleti szolgáltató egységből 18 található meg a területen. 4. táblázat: A Belvárosi akcióterület főbb szálláshely szolgáltatói és férőhelyei Szálláshely típusa Szálláshely megnevezése Szállás férőhely Szálloda Hotel Gabriella*** 45 fő Szent György Panzió fő Vadrózsa Panzió 14 fő Varjú Fogadó fő Panzió Forrás: Jelentős viszont a szálláshelykapacitása, a város 54 szálláshelyéből 95 az akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Vadrózsa Panzió, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 9 pénzügyi szolgáltató is található. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Területileg a kereskedelmi egységek elsősorban a Fő tér mentén sorakoznak, amely már a XIX. század idején is a kereskedelem fő helyszíneként szolgált az itteni piacnak és boltoknak köszönhetően. A kereskedelmi funkció ma már nem csupán itt, hanem a Deák Ferenc utca egészén is megtalálhatóak. A Fő tér szomszédságában található az irodaház is, attól délre pedig a Malomtó és környéke, amely a város egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságaként funkcionál. Az akcióterület nyugati végén, a városháza szomszédságában helyezkedik el a felújításra szoruló piac, amely a város egyik legfontosabb társadalmi találkozóhelye is egyben. 6. ábra: A kereskedelmi helyzet a Belvárosi Akcióterületen és a városrészekben Belvárosi akcióterület Kertváros Vendéglátó helyek száma Keleti városrész Déli városrész Egyéni vállalkozók által üzem. Kisker üzletek Nyugati városrész cég által üzemeltetett kisker üzlet Forrás: KSH TStar, 7. 4 Diszel

25 IV.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet Az akcióterület aktív korú lakosságának foglalkoztatása kevésbé van előnyös helyzetben, mint a város egésze. 1ben az aktív korúak 56,4%a volt foglalkoztatva, ami nem csupán a város egészénél, hanem Diszel, illetve a Keleti városrész átlagánál is alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt magasabb annál, 1ben 4%os értéket ért el, nála rosszabb helyzetet csak a déli városrész, valamint a városközpont háztartásainak anyagiszociális helyzete mutatott előnytelenebb képet. Ugyancsak meghaladja a városi átlagot a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (38,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is (16,6%). A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 1ben 7,7% volt, a már ismertetett adatok alapján nem meglepő módon meghaladva a város egészét jellemző átlagot. A tartós munkanélküliek aránya ugyanekkor,9% volt. A 5 év fölötti népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb ugyan a városi átlagnál (14,4%), azonban a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya is meghaladja azt (6,9%), a viszonylag alacsony foglalkoztatási arányok ennek a körülménynek is köszönhetőek. Az akcióterület munkaerőpiaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Viszonylag magas azoknak az aránya is, akiknek egyedüli jövedelmi forrása állami, vagy helyi támogatás volt (8,1%). 7. ábra: Foglalkoztatási mutatók (1) Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás 1. 5 Tapolca Dél Nyugat Városközpont Akcióterület Észak Kelet Diszel 1

26 IV.3.4. Környezeti értékek bemutatása IV Meglévő zöldfelületi elemek Tapolca város zöldfelületei esztétikai, természeti és kultúrtörténeti értékük mellett kiemelkedő szereppel bírnak kondicionáló hatásuk révén. Tapolca Belvárosi akcióterületének zöldfelülete a városkarakter fejlődése során nyerte el mai rendszerét. A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén. Minden évben megújuló virágkiültetést találunk a Malomtó környezetében, a Templomdombon és a Fő téren. A város 6. évben felújította a Köztársaság tér északi felének és a Kisfaludy utcának zöldfelületeit. A Belvárosi akcióterület jelentősebb gondozott, jó állapotú zöldfelületei a Malomtó és környezete, valamint a Fő tér utcafásítása. A közlekedési zöldterületek jellemzően az intenzíven látogatott területek a Fő tér, Deák Ferenc utca, Kisfaludy utca mentén találhatók meg. Rendezvények helyszíneként szolgáló városi közterek a Köztársaság tér, a Hősök tere, a Fő tér, a Malomtó környezete és a tószínpad, a Templomdomb és a Kisfaludy utca. A zöldfelületi elemeket nemcsak nagyobb városi teresedéseken találhatjuk meg, a városszerkezetben a házak belső udvarainak zöldfelületei is jelentős szerephez jutnak. Jelentős átmenő gyalogos forgalmat szolgálnak ki a Fő tér környezetében lévő, jelenleg felújításra szoruló belső udvarok: a Zeneiskola és APEHudvar, Régi postaudvar, a Fő tér északi oldaláról nyíló Vasudvar 5. és 9. számú épületek között, Fő tér 6. és a Fő tér 1, valamint a Balaton üzletközpont. A belső udvarok megújítása és a Köztársaság tér felújítása a ROP forrásból tervezett beavatkozások között szerepelnek, műszaki leírásukat a 8. évben készült Tapolca város zöldfelületrendezési koncepcióterve tárgyalja. 5. táblázat: A Belvárosi Akcióterület jelenlegi jelentősebb zöldfelületei Zöldfelület megnevezése Állapota Zöldfelület területe (m ) Alsómalomtó és környéke Gondozott, jó Templom domb és környéke Gondozott, jó 77 Köztársaság tér északi rész Gondozott, jó 1 Köztársaság tér déli rész Felújítandó 1 Hősök tere Felújítandó Gondozott, jó 5 Déli Városkapu Park Összesen Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 9. Az Alsómalomtó partján az előző években felújított gyalogos sétány található. A sétány kedvelt megközelítési útvonala a Belvárosnak a feltáruló látvány miatt, de jelenleg csak az Alsómalomtó déli partjáig húzódik, ami a mostani zöldfelületi rendszer további hiányossága. Szükség lenne a gyalogos sétány meghosszabbítására a Tapolcapatak mentén a déli városkapu felé, amely által megteremtődne a Belváros és a déli városkapu zöldfelületi kapcsolata. A Tapolcapatak mentén tervezett sétány kialakítása a ROP forrás keretéből tervezett tevékenység, mely a 8. évben kialakított 5 m felületű Déli Városkapu Parkhoz kapcsolódik. 6

27 IV Védett épített és természeti értékek A Belvárosi akcióterület országos jelentőségű és helyi védett természeti és épített értékkel rendelkezik. Az értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordít a város, amely törekvést a helyi védett értékek jelentős száma is jelez. Országos jelentőségű védett értékek 1. Műemlékek Templomdomb 55 hrsz. Fő tér 4. Szentháromságszobor 865/ hrsz. Fő tér 17. lakóépület 8 hrsz. Alsómalom épületegyüttese 683, 684 hrsz.. Természetvédelmi terület Tapolcai Tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület Kisfaludy utca Természeti értékek Malomtó és környezetének forrásai Tapolcai Tavasbarlang Helyi jelentőségű védett értékek 1. Helyi építészeti védelem Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületeit a 1. mellékletben található az építészeti értékek helyi védelméről szóló 43/4. (XI..) Kt. rendelet tartalmazza.. Természetvédelmi területek Malom tó és környezete /3, 16, 4, 48, 5, 51, 56 hrsz. 3. Természeti értékek Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 88/ hrsz. Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 781 hrsz. db Atlasz cédrus (Cedrus atlantica Glauca ) 864 hrsz. Forrás: Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata,. sz. melléklet A védett értékek környezetében tervezett beavatkozásokat a V fejezet mutatja be részletesen. IV.3.5. Környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található. 7

28 IV.3.6. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt koncentrálódnak a tervezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények, szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek. Közigazgatási intézmények Cím Polgármesteri Hivatal Hősök tere 15. Földhivatal Hősök tere 11. Vámhivatal Arany János utca 6. Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kirendeltsége Fő tér 4. Belvárosi Irodaház ÁNTSZ Városi Intézete Tapolca Kossuth Lajos utca. Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet Veszprém megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Humán közszolgáltatási intézmények Cím Férőhely /létszám Mennyiség Felnőtt háziorvosi rendelők Deák Ferenc utca 1., db Gyermek háziorvosi rendelők Batsányi János utca 7. 4 db Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde Nagyköz utca db 4 fő /46 fő Szent Erzsébet Óvoda Templom domb. 1 db Bárdos Lajos Általános Iskola Úttörő utca db Megbecsülés Idősek Otthona Arany János utca 8. 1 db 6 fő /6 fő Hajléktalanok Átmeneti Szállása Arany János utca db 3 fő /3 fő Közösségi szolgáltató intézmények Cím Wass Albert Könyvtár és Múzeum Batsányi utca 1 Tamási Áron Művelődési Központ Kisfaludy u. 6. Városi Mozi Fő tér 1. Városi Piac és Vásárcsarnok BajcsyZs. utca Igazságszolgáltatási, rendvédelmi intézmények Cím Rendőrkapitányság Ady Endre utca. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület Kisfaludy utca 6. 8

29 IV.3.7. Közbiztonság helyzete Tapolca város közbiztonságáért felelős Belvárosi akcióterületen található szervezetek: 1. Tapolcai Rendőrkapitányság Ady Endre utca., illetékességi területe a Tapolcai kistérség.. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület Kisfaludy utca.6., illetékességi területe Tapolca város közigazgatási területe. A Tapolcai Rendőrkapitányság nehéz humánerőforrásviszonyok 17 fős létszámhiány és jelentős idegenforgalmi növekedés mellett végezte 7. évben a feladatait. A Rendőrség munkájának segítése érdekében alakult meg 6. évben az akcióterületen található Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület. Feladatuk a közbiztonság erősítését célzó figyelőjelző szolgálat ellátása, a bűncselekmények megelőzése, a bűnelkövetési alkalmak csökkentése, a rendőri szervek biztosítási tevékenységének segítése. 8. ábra: Tapolca város és Belvárosi akcióterület bűnügyi helyzetképe Tapolca Város 3 Belvárosi akcióterület államigazgatás elleni bcs. házasság, család és nemi erkölcs elleni bcs. személy elleni bcs. gazdasági bcs. közlekedési bcs. közrend elleni bcs. személyek javai elleni bcs. Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatal, A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítása c. pályázat, 7. Az összes bűncselekmény 1%a történt 6. évben az akcióterületen. Tapolca akcióterületének közbiztonsági helyzetét az 3. melléklet tartalmazza. A legtöbb bűncselekmény az akcióterületen 64 db a személyek javai ellen történt, a főbb forgalmat lebonyolító Deák Ferenc, Ady Endre, Kossuth Lajos utcákban. Az akcióterület közrend elleni 17 db bűncselekménye közül a legtöbb 5 db az Ady Endre utcában fordult elő. Ugyanez állapítható meg a közlekedési bűncselekményeket illetően, melyek száma az akcióterületen összesen 55 db volt és a legtöbb az Ady Endre utcában fordult elő. Megállapítható, hogy az Ady Endre utca közbiztonsága javítandó. Ugyanakkor a Rendőrkapitányság 8. évi jelentése szerint Tapolca bűnügyi helyzete javult az elmúlt évekhez képest. A bűncselekmények száma a városban 6. évi 5ről 7. évre 468ra csökkent, amely a megyei átlagnál is alacsonyabb. A közbiztonság helyzetében bekövetkezett javulás a 7. évben alakult Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület hatékony közreműködésének is köszönhető. 9

30 IV.3.8. Az akcióterület műszakifizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása IV A Belvárosi akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési, kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja magában, melynek következtében itt élénk gépkocsiforgalom jellemző. Az Akcióterület legnagyobb forgalmát keletnyugati irányú utak bonyolítják le, amelyeket kisebb forgalommal bíró északdéli irányú levezető utak kapcsolnak össze. Célforgalmat kisebb keresztmetszetű utcák szolgálják. A Belvárosi akcióterületen keletnyugat irányú nagy gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca, melyek közül egyedül az Ady Endre utcában fordult elő közlekedési baleset 1 alkalommal 6. évben. Az Akcióterületen összekötő szerepű északdél irányú gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Hősök tere nyugati oldala, Kisfaludy Sándor utca és Arany János utca, Batsányi János utca, Csányi László utca, Kölcsey Ferenc utca, Iskola utca, Petőfi Sándor utca, Martinovics Ignác utca, Wesselényi Miklós utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 6. évben. Célforgalmat kiszolgáló utak: Nagyköz utca, Petőfi Sándor utca, Zrínyi Miklós utca, Malom köz, Csobánc utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő 6. évben. IV Az átmenő forgalom mértéke Az akcióterület jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le az Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér és Kossuth Lajos utca. A Fő téren áthaladó gépkocsik döntő többségét személygépkocsik teszik ki. A tehergépkocsi és autóbusz forgalom kisebb mértékű. A tehergépkocsik száma 9, 13 és 17 órakor haladja meg az 5 dbot, amely élénk forgalomnak tekinthető. Az Akcióterület északi szegélyén haladó Ady Endre utca több mint 5%kal kisebb személy és tehergépkocsi forgalmat bonyolít le, mint a Belváros szívében haladó Deák F. és Kossuth L. utcák. A buszforgalmat a vizsgálati pontokon a helyi buszjárat jelentette. A forgalmi adatokból megállapítható, hogy a Fő téren kétszer, míg a Deák Ferenc utcán másfélszer annyi gépkocsi halad át, mint a tőlük északra elhelyezkedő Ady Endre utcában. A Deák Ferenc utca illetve a Fő tér esetlegesen felmerült lezárása esetén az Ady Endre utcában,5szeres forgalomnövekedés következne be. gépjármű db 9. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Kossuth L. u. felöl Deák F. u. felé a Fő téren szgk tgk 7,5 Tig tgk 7,5 T felett autóbusz : : : : : : 7 : : : : : 6: Vizsgált időszak Forrás: Polgármesteri Hivatal,

31 szgk tgk 7,5 Tig tgk 7,5 T felett 17:18: 16:17: 15:16: 14:15: 13:14: 1:13: 11:1: 9:1: 1:11: 8:9: 7:8: autóbusz 6:7: gépjármű db 1. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Köztársaság tér felől Hősök tere felé az Ady E. utcán Vizsgált időszak Forrás: Polgármesteri Hivatal, márciusában 8 helyszínen végeztek forgalomszámlálást. A mintavételi forgalomfelvétel helyszínei: Sümegi út Polgármesteri Hivatal előtti keresztmetszete Keszthelyi út Okmányiroda előtti szakasza Hősök tere Arany János utca keresztmetszete Kossuth Lajos utca keresztmetszete a Monus Illés u. és Csányi László u. közötti szakaszon Kisfaludy Sándor utca Ady Enre u. keresztmetszete aza autóbuszpályaudvar előtt Batsányi János u. keresztmetszete Ez alapján nincs kapacitáshiány a belváros útszakaszain. A forgalomlefolyás problémáit elsősorban a parkolási lehetőségek időszakos hiánya okozza. Forgalmi torlódás elsősorban az autóbuszpályaudvaron jelentkezik csúscsidőben. A város Közlekedésfejlesztési Koncepciójában ezért ennek a belvárosból való kihelyezését javasolja. Az utcák közlekedési baleseti statisztikáját tekintve megállapítható, hogy ezeken az útszakaszokon a nagyobb mértékű városi forgalom ellenére közúti balesetek ritkán fordulnak elő. A 7 I. félév közötti időszakban 13 db könnyű sérüléssel járó és 5 db súlyos sérüléssel járó baleset történt. Az Ady Endre út a legkevésbbé biztonságos az akcióterületen, ahol is 7 db baleset történt ( db súlyos és 5 db könnyű). A statisztikai eredmények a forgalomcsillapított övezetek bevezetésével állnak összefüggésben. 31

32 11. ábra: 9. márciusi forgalomszámlálás helyszínei Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója, 9 IV Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen forgalom csillapított övezet került kijelölésre, a Deák Ferenc, Fő tér, Batsányi János eleje és Kossuth Lajos utcákban. A forgalomcsillapítást km/h sebességkorlátozást szabályozó tábla, forgalmi jelzőlámpa és sebességcsökkentő borda ( fekvőrendőr ) szolgálja. Az övezet jól szolgálja a gyalogos, kerékpáros és gépkocsiforgalom együttes rendjét. A városban a fejlesztésekhez kapcsolódóan újabb forgalomcsillapított övezetek kijelölése nem tervezett. IV Az utak állapotának, szempontjából forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság A Belvárosi akcióterület útjainak állapota jó, 67ben felújításra került útburkolatok és járdák voltak: Fő tér, Deák Ferenc utca, Nagyköz utca, Martinovics Ignác utca, Batsányi János utca, Arany János utca, Kisfaludy utca. A Belvárosban keletnyugat irányban közlekedési tengely húzódik: a Kossuth Lajos utca Fő térdeák Ferenc tér vonalában. Az utca jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le, így a város fő szervezője. Az utcák állapota, szélessége és forgalmi iránya megfelelő. Tapolca város 9. évben Közlekedésfejlesztési koncepciót készített, melyben az akcióterület közlekedési rendszerének felülvizsgálata is megtörtént. A koncepció javaslatot tett új közlekedési útvonalakra, az utcák forgalmi irányának és a közösségi közlekedés útvonalának módosítására is. A cél annak vizsgálata, hogy megvalósítható lennee a Fő tér környékén a gépkocsi forgalom kizárása és sétálóutca kialakítása. A képviselő testület 9. évi határozata szerint fokozatosan elzárják a forgalom elől a Deák Ferenc teret és a Fő utcát. A Tavasbarlang népszerűsége miatt, gyalogos övezetté alakítják a Kisfaludy Sándor utcát a Kossuth Lajos utca és a Tamási Áron Művelődési Központ mögötti parkolóból nyíló kijárat között. Az akcióterület tervezett fejlesztései a jelenlegi forgalomszervezés mellett is megvalósíthatók. 3

33 1. ábra: A Belvárosi utak forgalmi terhelésének változása a forgalomcsillapítás kiterjesztésének függvényében Tervezett forgalom előli fokozatos elzárás Tervezett sétálóutca Forrás: Tapolca város közlekedésfejlesztési koncepciója IV Közösségi közlekedés jelenléte Az akcióterületen távolsági autóbusz állomás található a Hősök tere 1. szám alatt. A távolsági autóbuszok üzemeltetője a Balaton Volán Zrt. A járatnak a városban összesen 5 megállóhelye található, ebből az Akcióterületen 1 db van (Tapolca, autóbusz állomás, Hősök tere 1.). TapolcaBudapest viszonylatban induló járatok száma 3 db, BudapestTapolca viszonylatban induló járatok száma db. A jelenlegi helyközi közforgalmi megállóhelyek jó helyen vannak, de a kórház könnyebb megközelíthetősége érdekében célszerű lenne a jelenlegi Ady Endre utcai megálló helyett egy megállópárt létesíteni. A Belvárosi Akcióterületen a helyi buszjárat is közlekedik, melynek üzemeltetője 7. évtől az MB Balaton Kft. A városban összesen 3 megállóhely található, ebből az Akcióterületen 4 db megálló van. A járatok száma napközben 33 db, ebből minden nap közlekedik 1 db, csak munkanapokon közlekedik 9 db, hét végén nem közlekedik db, 1 db rásegítő járat iskolai napokon közlekedik. A járatok reggel és este 34 perces, napközben perces sűrűséggel járnak. Az útvonal egyetlen körjáratként van kialakítva, amely kétszer keresztezi az Akcióterületet: az egyik irányba a Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca útvonalon, a másik irányba pedig az Ady Endre utcán keresztül megy. A helyi közlekedést 3 db korszerű autóbusz szolgálja. A szolgáltatás minősége megfelelő, a járatok megbízhatóak, késés és műszaki hiba nélkül működnek. A fent említett Közlekedésfejlesztési koncepció a közösségi közlekedés alternatív útvonalait is megvizsgálta és javaslatot tett a közösségi közlekedés átszervezésére, hogy a turistákat vonzó Fő tér és környezetét tehermentesíteni lehessen a buszjáratoktól, ugyanakkor a jelenlegi jó elérhetőség biztosítva legyen. A város részéről megfogalmazódott az igény, hogy jelneleg az akcióterületen lévő távolsági buszállomás telephelyét áthelyezzék egy az akcióterületen kívüli területre (Vasút utca és a Déli tehermentesítő út által határolt 1656 hrsz terület), ezzel is javítva az akcióterület forgalomtechnikai, biztonsági, szervezési és környezetvédelmi helyzetét. 33

34 IV Kerékpárutak jelenléte, hossza A Belvárosi akcióterületen kerékpárút nem vezet, annak létesítését a forgalmi viszonyok és az utak szabályozási szélessége nem indokolja / nem teszi lehetővé. A fő tér és Deák Ferenc utca forgalomcsillapított övezete (sebességkorlátozó intézkedések) biztonságossá teszik a gyalogos és a kerékpáros forgalmat is az akcióterületen. IV Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei A fizető parkolók üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., melynek ügyfélszolgálati irodája a Belvárosi akcióterületen az Arany J. u. 1. szám alatt található. A fizető parkolók díjszabását a 58/4. (XII..) Kt. rendelet szabályozza. A fizető parkolók a városban 8. évben összesen 847 férőhelyet biztosítottak: Piros díjtételű övezet: 38 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 11 db. Zöld díjtételű övezet: 539 férőhely, ebből kiépített 47 db, ideiglenes 13 db. A fizető parkolók az akcióterületen 8. évben 386 férőhelyet biztosítottak: Piros díjtételű övezet: 38 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 11 db. Zöld díjtételű övezet: 78 férőhely, ebből kiépített 53 db, ideiglenes 5 db. A városközpontban, ahol jelentős kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és igazgatási intézmény koncentrálódik, az egyidejűséget is figyelembe véve jelentős parkolási igény keletkezett. A parkolóautomaták 7. évi forgalmi adatainak vizsgálata szerint megállapítható, hogy a legnagyobb parkolási igény a Nagyköz utcában, valamint a Fő tér északi részén, a Kisfaludy utcában és a Köztársaság téren mutatkozott. A hatályos településrendezési terv közlekedési munkarésze kijelenti, hogy a belváros gyűjtő és lakóutcáiban parkolási lehetőségek kialakítására, sok helyen további bővítésekre nincs mód. A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei az ingatlanok funkcióváltása és a kapcsolódó ingatlanfejlesztések további parkolóhely igényt támasztanak majd várhatóan a város közlekedésével szemben. A tervezett fejlesztések következtében igény mutatkozik új felszíni parkolók kialakítására, a parkolóhelyek számának bővítésére. A tervezett parkolók meglévő zöldfelületeket nem vonnának el a várostól, kialakításukkor minimálisan az OTÉK előírásainak megfelelő mértékű zöldfelület került tervezésre. A Közlekedésfejlesztési Koncepció a városközpont parkolómérlegének javítása érdekében egy többszintes parkoló terveztét tartalmazza a Nagyköz utcában. A Deák Ferenc utca, Kossuth Lajos utca és Hősök tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületen további többlet parkolóhelyek kijelölésének lehetősége fogalmazódott meg. 34

35 IV.3.9. Az akcióterület műszakiinfrastrukturális jellemzőinek bemutatása IV Vízellátás A vízellátás kapacitása megfelelő. Az akcióterület ivóvízhálózata állami tulajdonban a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetésében van. A területen belüli vízvezeték hálózat 9%a korszerű. Az akcióterület vonatkozásában az elmúlt években számos beavatkozás és fejlesztés valósult meg. A teljes akcióterületen a vízvezeték hálózat kiépült, felújítása hibaelhárítás esetén szükséges. Az akcióterület vízellátottsága 1%os. A vízellátáshoz szorosan kapcsolódik a keletkezett szennyvíz elvezetése és tisztítása. IV Szennyvízelvezetés A város csatornahálózatának kialakítása 3 ütemben valósult meg. A befejeződött I. és III. ütem érintette a Belvárosi akcióterületet, ahol a gerinchálózat kiépítése északdéli irányban zajlott, melynek következtében 8ban az akcióterület teljes egésze csatornahálózattal ellátott és a rákötések aránya 1%. A finanszírozás formája: 19% önkormányzati, 18% lakossági önerő, % területfejlesztési, 43% céltámogatás. Az akcióterület szennyvizét az akcióterületen kívül található települési szennyvíztisztító telepen fogadják és kezelik, amely 46ban történt korszerűsítése révén a megnövekedett igényeket is képessé vált teljesíteni és biztonsággal látja el feladatát. A hálózat karbantartója Tapolca Város Önkormányzata. IV Csapadékvízelvezetés Az akcióterület csapadékvizét zárt csapadékvízelvezető rendszer hálózata vezeti el, természetes befogadója a Tapolcapatak. A hálózat üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzata. IV Villamosenergiaellátás és közvilágítás Tapolca Belvárosi akcióterületén a közvilágítás és a villamosenergiahálózat 1%os lefedettségű. A közvilágítás jelenlegi ellátottsága megfelelő, azonban színvonala vegyes képet mutat, fejlesztés során egységesebb magasabb színvonalú ellátást szükséges elérni. Az akcióterület elektromos energiával ellátott, a betápláló transzformátor állomások megfelelőek, a várható fejlesztés jelentős többletenergiát nem kíván. Az ellátás nagy része földkábelben biztosított és a fejlesztéseknek is ezt kell tartalmazni. Az elmúlt években számos fejlesztés és rekonstrukció valósult meg az akcióterületen, melyek a közeljövőben folytatódni fognak. A hálózat üzemeltetője: EON Magyarország Kft. Az akcióterületen jelenleg a Nyárfa u. Táncsics u. területen lesz földkábel csere a Fábiterm Kft. részére, melynek tervezése folyamatban van. Nagyköz u. mögötti murvás parkolóval kapcsolatos légvezeték és közvilágítási hálózat kiváltása várható, önkormányzati saját beruházásban. További felújítás bővítés a következő 3 évben nem várható, ha a körülmények nem változnak. Új energia igények kielégítése céljából várható a piac környékének felújítása, ha érkezik rá igény a buszmegállótól a piacig terjedő szakaszon. 35

36 IV Gázellátás A városi gázhálózat között épült ki, az akcióterületen 1%os lefedettséggel. A városban és az akcióterületen nincs olyan utca, amely ne lenne gázzal ellátva és csekély (a város egészét tekintve 1%) azon ingatlanok száma, amely nincs rákötve a gázhálózatra. Az akcióterületen a háztartások 1%a csatlakozott a gázhálózatra. A fejlesztések következtében új gázhálózat kiépítése az akcióterületen nem szükséges. A hálózat üzemeltetője az EON Magyarország Kft. IV Távbeszélő hálózat, Telefonnal és kábeltelevízióval az egész akcióterület ellátott. Az üzemeltetést a Magyar Telekom Zrt. végzi. További fejlesztési tervek között szerepel az optikai rendszer kialakítása. 6. táblázat: A Belvárosi akcióterület utcáinak infrastrukturális ellátottsága Közmű Víz Gáz Villamos energia Távbeszélőhálózat Szennyvízelvezetés Csapadékvízhálózat Akcióterület ellátott utcái Ady Endre u.,úttörő u.,bartók Béla u.,arany János u.,bajcsyzsilinszky u.,batsányi János u.,csányi László u.,csobánc u.,déli tehermentesítő út,fő tér, Deák Ferenc u., Hősök tere, Kossuth Lajos u., Martinovics Ignác u., Petőfi Sándor u., Semmelweis Ignác u., Wesselényi Miklós u., Zrínyi Miklós u., Nagyköz u. Ellátottság 1% Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 8. A Belvárosi akcióterületen az elmúlt időszakban végzett rekonstrukciók és bővítések következtében az akcióterület infrastruktúra ellátottsága illeszkedik a távlati fejlesztési elképzelésekhez. IV Internet szolgáltatás Város közigazgatási területén a 67es évben építette ki a korszerű szélessávú adatátviteli (gyengeáramú) kábelhálózatát, mely a város nagy részén alépítményben, másik részén az E.ONnal kötött szerződésegyezség alapján közös oszlopsoros kialakításban valósult meg. Mivel a hálózat terveinknek megfelelően teljes egészében elkészült, és jó állapotú, a szolgáltatási igényeknek megfelelő, így a közeljövőben nem tervezett ennek bővítése, felújítását. Csak az esetleges meghibásodások okozta hálózat javításokra, kábelcserékre kerülhet sor. A közmű üzemeltetője a Zelka Kft. IV.3.1. Lakáshelyzet A település lakásállománya: db. Az akcióterületi lakásállomány 1ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat Az akcióterület épületállománya meglehetősen összetett. Egyfelől meghatározóak a XIX. századi építésű kétszintes házak, amelyek a Fő tér illetve attól délre a Malomtó környékén 36

37 jellemzőek. Az 195es, 196as években épült többszintes, modern téglaházak és a 196as, 197es években épült 45 emeletes házgyári lakótömbök az Ady Endre utca valamint a Nagyköz, Batsányi utcák képét határozzák meg. Ezekben a társasházakban található a városközpont lakásmennyiségének jelentős része. A városrész szabályozása után ezek a területek településközpont vegyes építési övezetébe kerültek. A lakásállomány kisebb részét adják ugyan, de mégis jelen vannak a földszintes családi házak is a területen, amelyek elsősorban az Akcióterület délebbi részén vannak jelen. A városközpont peremterületein fekvő lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén fekvő területek) kisvárosias építési övezetbe soroltak. 9es adatok szerint a városrész lakásállományának 1%a van önkormányzati tulajdonban. Ezek lakások közel 6%a összkomfortos, 35%a komfortos és csupán 5%a félkomfortos. Szükséglakás nem található az akcióterületen. Az összkomfortos lakások a Deák Ferenc utcában és a Fő téren koncentrálódnak. A többi utcában csak egyegy összkomfortos önkormányzati tulajdonú lakás található. Az akcióterület dél, délkeleti részén az Arany János, a Csányi László, Csobánc és Batsányi János utcákban a komfortos bérlakások a jellemzőek. 7. táblázat: Önkormányzati tulajdonú lakások komfort fokozata illetve állapota az akcióterületen Utca megnevezése Arany János Bérlakások száma (db) Hrsz Összkomfortos (db) Komfortos (db) Félkomfortos (db) Felújítandó (db) 786/3, Batsányi János 5 87, 89, Csányi László Csobánc , Deák Ferenc , , 19, Fő tér 7 8, , 811 Hősök tere Kisfaludy Sándor Vörösmarty Mihály Wesselényi Miklós , Forrás:Tapolcai Városgazdálkodási Kft, 9. A lakásállomány állapota a Deák Ferenc utcában a legjobb, ahol a lakások csupán 8%a szorul felújításra. Az akcióterület többi utcájában az önkormányzati tulajdonú lakások nagyobb hányada rossz állapotban van. A Fő téren 66%a, az Arany János utcában 75%a a lakásoknak felújításra szorul. A többi utcában az összes lakásról ez mondható el. 37

38 IV Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota IV Városrehabilitációs pályázatból megvalósítandó, fejlesztéssel érintett közösségi és közigazgatási intézmények Tamási Áron Művelődési Központ A Tamási Áron Művelődési Központ a volt tapolcai zsinagóga 1979ben végrehajtott átépítése révén kapta mai formáját, főbb elemei ekkor alakultak ki. Az egyes szinteket lépcsőkön lehet megközelíteni (lift nincs), összes alapterületük: Földszint: I. emelet: II. emelet: 113 m 59 m 375 m Intézmény megnevezése: Tamási Áron Művelődési Központ Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások Építendő/ Felújítandó részek Közösségi Nincs örökségvédelem alatt 488 m 4 (Pince, földszint plusz emelet) 16 m 16 m 1 19 m 3 m 4 m 765 m 75 m 34 m 7 m 446 m 411 m 84 m 116 m 11 m Az elektromos és a fűtésrendszer elavult, homlokzati hőszigetelés és akadálymentesítés hiánya Belső épületrészek korszerűsítése, hőszigetelése. Homlokzatfelújítás, tetőszigetelés, teljes körű nyílászáró csere. Akadálymentesítés 38

39 Az épületben a három szinten összesen: 1 db különterem (156 mig) 1 db színház terem színpaddal és stúdióval 3 db előcsarnok 3 db iroda helyiség szintenként 11 vizesblokk található. A TÁMK önálló víz és csatorna bekötésekkel rendelkezik. A múlt öröksége, hogy az villamos energia és a fűtés szolgáltatások vonatkozásában közös rendszerei vannak a Városi Irodaházzal. Az épület műszaki állapota ma már nem felel meg a kor követelményeinek. A fűtőrendszer és a villamossági rendszer technológiai szintje a 8as évek színvonalán van, a műszaki paramétere nem igazodik az épület mai funkciójához. Az elavult műszaki rendszer illetve a teljes hőszigetelés hiánya együttesen komoly energiahatékonysági problémákat vet fel, a becslések szerint a felújítás következtében 53%kal csökkennek a fűtési és az elektromossági költségek. Az épület műszaki színvonalát illetően komoly problémát jelent az akadálymentesítés hiánya, az infrastrukturális egységek (mellékhelyiségek, szociális helyiségek, porta fülke) korszerűtlensége. A beépített technikai eszközök és bútorzatok elavultak, illetve a biztonságtechnikai (vagyonvédelem, tűzvédelem) rendszerek nincsenek kiépítve. A fenti tények igazolják, hogy a Művelődési Központ korszerűsítése és felújítás indokolt. Wass Albert Könyvtár és Múzeum A könyvtár az 197es évek elején épült pártház céljára, jellegét tekintve egy lapos tetős, házgyári technológiával épített, sivár megjelenésű, monoton tagoltsággal rendelkező homloksíkú épületről van szó. Az épületben öt szintet találunk: Pinceszint 388 m Földszint 5 m Első szint: 38 m Második szint: 378 m Harmadik szint: 5 m Az épület állagáról elmondható, hogy a megépítésétől kezdve érdemleges felújítás nem történt, az elvégzett munkák tűzoltás jelleggel történtek. Összességében az épület mára jelentős mértékben leromlott mind külső, mind belső megjelenési formája tekintetében. Az épület külső homlokzata nagyon rossz állapotban van, a vakolat lepereg, ennek következtében pedig egyre gyakrabban beázik. Az épület öt szintből áll, ennek ellenére lifttel nem rendelkezik, problémát jelent az akadálymentesítés hiánya is. Az épület belső térfeloszlása sem illeszkedik a könyvtári funkcióhoz, az egyes szinteken található terek túlságosan szétaprózottak, ugyanakkor vannak indokolatlanul nagy területű belső helyiségek. Műszaki állapotát tekintve elmondható, hogy az elektromossági rendszer nem került felújításra a 7es évek óta, így az rendszeres javításra szorul, továbbá a kapacitása messze elmarad a jelenlegi igényektől, mely akadályozza az informatikai fejlesztéseket. A nyílászárók elavultak, mely komoly energiapazarlással jár együtt. Az egyes szinteken lévő vizesblokkok állapota is rossz, ezek sürgős felújításra szorulnak, illetve szükség van egy mozgássérültek által használható vizesblokk kialakítására. 39

40 Intézmény megnevezése: Wass Albert Könyvtár és Múzeum Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pinceszint) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 4. (. emelet) kereskedelem (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 5. (3. emelet) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások Építendő/ Felújítandó részek Közösségi Nincs örökségvédelem alatt 1664 m 5 (Pinceszint, földszint plusz 3 emelet) 38 m 38 m 176 m 1 m 155 m 387 m 387 m 368 m m 346 m 35 m 35 m Homlokzati hőszigetelés, korszerű épületgépészeti rendszerek, korszerű nyílászárók Az épület külső részeinek különös tekintettel a homlokzat felújítása, akadálymenetesítés. Belső épületrészek korszerűsítése Belvárosi Irodaház A Belvárosi Irodaház jelenleg önkormányzati tulajdonban van, különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont, mint bérlőknek. Az épület öt szintből áll, egy pincerész a földszint és további 3 emelet, melyek bruttó területe: Pinceszint 14 m Földszint 4 m Első szint: 463 m Második szint: 463 m Harmadik szint: 463 m Az épület nincs hőszigetelve, így energiafelhasználása kevésbé hatékony. Az épület korábban a Bauitbánya Vállalat irodaháza volt, az akkori trendeknek megfelelően homlokzata alumínium borítású. Ma már ez a külső megjelenés erős kontrasztot képez a környezetével szemben. A városképi illeszkedés érdekében az épület kívülről mindenképp felújításra (mely együtt jár a hőszigeteléssel) szorul. Az Irodaház eddig nem volt akadálymentesítve, ez a probléma is megoldásra vár, a tervezett beruházás tartalmazza ezt a projektelemet. A tervezett felújítások az Irodaház belső részeit nem fogják érinteni. 4

41 Intézmény megnevezése: Belvárosi Irodaház Funkció Örökségvédelem Bruttó épületterület Szintek száma Bruttó szintterület 1. (Pince) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) lakás (bruttó terület) Bruttó szintterület. (Földszint) kereskedelem (bruttó terület) iroda (bruttó terület) lakás (bruttó terület) Bruttó szintterület 3. (1. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 4. (. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Bruttó szintterület 5. (3. emelet) szolgáltatás (bruttó terület) iroda (bruttó terület) intézmény (bruttó terület) Hiányzó kapacitások Építendő/ Felújítandó részek Gazdasági és közszféra Nem áll örökségvédelem alatt 3 m 5 szint (pince, földszint és további 3 emelet) 14 m 49 m 151 m 14 m 4 m 166 m 16 m 18 m 463 m 7 m 34 m 51 m 463 m 19 m 61 m 183 m 463 m 114 m 99 m 5 m Homlokzati szigetelés, akadálymentesítés Az épület hőszigetelése, illetve a homlokzat felújítása, akadálymenetesítés. 41

42 IV Az akcióterületen lévő további közigazgatási és közösségi intézmények Intézmény megnevezése Polgármesteri Hivatal Funkció Közigazgatási Állapota Felújított Fejlesztések Akadálymentesített, korszerű épületgépészet, új homlokzat és nyílászárók. Intézmény megnevezése Rendőrkapitányság Funkció Közigazgatási, igazgatásrendészeti Állapota Felújítandó Hiányzó kapacitások Akadálymentesítés Tervezett fejlesztések Nem ismert Intézmény megnevezése Városi Mozi és Teleház Funkció Közösségi Állapota Felújított Fejlesztések Korszerű nézőtér és nyílászárók, felújított homlokzat. Intézmény megnevezése Tavasbarlang Funkció Közösségi Állapota Bővítendő Hiányzó kapacitások Tágas korszerű fogadótér, mosdók Tervezett fejlesztések Nagyobb látogatószámot befogadó, tágas fogadóépület építése mosdók elhelyezésével. Intézmény megnevezése Bárdos Lajos Általános Iskola Funkció Közszolgáltatási Állapota Felújított/ Bővítendő Hiányzó kapacitások Akadálymentesített megközelítés, beépítésre alkalmas tetőtér Tervezett fejlesztések Az épület akadálymentesítése és a tetőtér beépítése pályázati forrás elnyerésével. Intézmény megnevezése Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Funkció Közszolgáltatási Állapota Felújított/ Felújítandó Hiányzó kapacitások Épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés Tervezett fejlesztések Akadálymentesítés Intézmény megnevezése Szász Márton Általános Iskola Funkció Közszolgáltatási Állapota Felújítandó Hiányzó kapacitások Tornaterem, épületgépészeti korszerűsítés, akadálymentesítés Tervezett fejlesztések Akadálymentesítés Intézmény megnevezése Szakorvosi Rendelőintézet Funkció Közszolgáltatási 4

43 Állapota Felújított Fejlesztések Felújított homlokzat, korszerű nyílászárók és felújított belső tér, korszerű épületgépészet. Intézmény megnevezése Megbecsülés Idősek Otthona Funkció Közszolgáltatási Állapota Felújított Hiányzó kapacitások Több férőhely, az intézmény kihasználtsága 1%os Tervezett fejlesztések Férőhelyek kialakítása Intézmény megnevezése Hajléktalanok átmeneti szállása Funkció Közszolgáltatási Állapota Megfelelő Hiányzó kapacitások Az intézmény kihasználtsága 36%, férőhelykapacitáshiány nincs. Tervezett fejlesztések Akadálymentesítés Intézmény megnevezése Szent Erzsébet Óvoda Funkció Közszolgáltatási Állapota Megfelelő Hiányzó kapacitások Akadálymentes megközelítés Tervezett fejlesztések Akadálymentesítés IV Fejlesztésekkel kezelni kívánt településszerkezeti leírás és problémák Tapolca város központja sűrűn beépített terület, ahol elsősorban a kereskedelem, vendéglátás és igazgatás épületei találhatók. A városközpontban jelentős számú lakóépület, illetve lakás is található. A városközpont szerkezete az elmúlt évtizedekben nem változott, az utolsó jelentős beavatkozás a kisvárosi beépítést váltó tömbös beépítés folyamata volt. Az Ady utca, a Batsányi utca, a Nagyköz utca és a Hősök tere mentén jelentek meg többszintes, tömbös beépítésű épületek. Az északról dél felé lejtő területen a kelet nyugati főirányú gépkocsi forgalomra merőlegesen vezetnek a gyalogos átjárások (gyalogos utak, kapuáthajtók), az Ady Endre utcáról a Fő térre, valamint a Fő térről a Malom tó partjára. A városközpontban jelentős számú helyileg védett épület, illetve több műemlék épület is található. A Fő tér és a Malomtó környezete egyedi karaktere és gazdag védett épületállománya miatt is védendő. A Malomtó és környezete mediterrán mikroklímája és történeti hangulata miatt Tapolca egyik fő nevezetessége. Tapolca a térség szervező és ellátó központja. A városközpont kereskedelmi, intézményi, igazgatási, egészségügyi hálózata így a helybeli igényeken túl kistérségi feladatokat is ellát, igényeket is kielégít. A városközpontban kevés szabad, beépíthető ingatlan található. A Köztársaság tér üres ingatlanán, illetve a Nagyköz utca mentén található üres és szanálandó területeken kívül csak egykét foghíj építhető be. További építési lehetőség az eldöntött és megindult tömbrehabilitációs munka eredményeként keletkezik a meglévő épületek tetőtér beépítésével, a tömbbelsők kitisztításával, átépítésével új északdéli és átkötő épületszárnyak telepítésével, ugyanakkor a történetileg kialakult városközponti térszerkezethez való igazodással, Így a városközpont már beépült területein az elkövetkező időben a meglévő épületállomány felújítása, valamint cseréje iránti igényre kell számítani. A beépíthető területeken kereskedelmi, szolgáltató épületek és 43

44 lakások kialakítását támogatja a szabályozási terv. A közterületek, a másodlagos térbővületek presztízsének növelése az átépítés során az egyik legfontosabb feladat (térburkolatok, növényzet, csapadékvíz elvezetés, közvilágítás, utcabútorok). A városközpontban jelentős mennyiségű lakás található. Az Ady, Batsányi, Nagyköz, Deák F. utcában található többszintes társasházakban található a városközpont lakásmennyiségének jelentős része. A városközpont szabályozása során a fenti területek településközpont vegyes építési övezetbe kerültek. A városközpont peremterületein fekvő lakóterületeket (Vörösmarty utca, Csányi L. utca, Petőfi utca mentén fekvő területek) kisvárosias építési övezetbe soroltak. Az építménymagasság, a tetőforma, az utcafronti épületkialakítás építészeti meghatározásánál törekedni kell a városkép védelme érdekében a kialakult állapotokhoz való illeszkedéshez. Az épületek bővítését elsősorban a tetőtér beépítése révén javasolt megvalósítani, amennyiben az épületek műszaki állapota, valamint a kialakult állapotok figyelembevételével az építési szabályzatban megfogalmazott építési paraméterek megengedik. Probléma megnevezése Jelentős gépjárműforgalom a belvárosban. Megoldási alternatíva Forgalomszervezési intézkedések, melyek forgalomcsökkenést eredményeznek. A belváros ún. gyalogos központ jellegű működtetése. Kapcsolódó tervdokumentum Közlekedésfejlesztési koncepció, 9. Parkolóhely hiánya. Parkolóhelyek kialakítása a Fő utca, Nagyköz utca, Ady Endre utca környékén. Településszerkezeti terv műleírás, 8. Egyes épületek homlokzatukkal nem illeszkednek a történelmi utcaképhez. Az egységes történelmi belváros utcaképének kialakítása érdekében a városképre jelentős hangsúlyt gyakorló épületelemek homlokzatának utcaképbe való illesztése pl. Belvárosi irodaház homlokzatának és tetőszerkezetének felújítása, cseréje. Örökségvédelmi hatástanulmány, 8. Autóbuszpályaudvar áthelyezése a városközponton kívüli területre Nincs egységes városközponti mag. Utak forgalmi irányának változtatása, közlekedési súlypontok áthelyezése. Belső udvarok funkcionálisan nem szolgálják teljes körűen a belváros kereskedelmi, szolgáltatási és igazgatási funkcióit. Belső udvarok fejlesztése a meglévő funkciókkal való szorosabb összhang megteremtésére. Az udvarok minőségének fejlesztése és összhangjának megteremtése a Fő tér körüli történelmi hangulatú épületállománnyal. Közlekedésfejlesztési koncepció, 9. Tapolca Város Zöldfelületrendezési koncepcióterve, 8. Köztársaság tér központi szerepét jelenlegi állapotában nem képes maradéktalanul betölteni. Köztársaság tér déli részének fejlesztése. Tapolca Város Zöldfelületrendezési koncepcióterve, 8. A jelenlegi zöldterületek mennyisége és minősége nem elég a város ellátásához. Zöldfelületek minőségének javítása a belső udvarok átalakításával és mennyiségének növelése a Déli városkapuban közpark kialakításával. Tapolca Város Zöldfelületrendezési koncepcióterve, 8. Forrás: Tapolca Város Településrendezési Terve 44

45 IV.3.1. Az akcióterület összefoglalása társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek Az akcióterület lakónépessége 1ben 95 fő volt, az állandó népesség száma pedig 59. A korcsoportos megoszlásra az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya % volt 1ben. Az akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve déli területeire jellemző. Az akcióterület a város igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, jelentős viszont a terület szálláshelykapacitása. A munkaerőpiaci helyzet hátrányosnak minősíthető, mivel a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 1ben 7,7% volt, mely meghaladja a városi átlagot. A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén, mely törekvés fontos része jelen városrehabilitációs projektnek. Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és jelenleg sem folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található. A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt koncentrálódnak a tervezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények, szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek. Az város közbiztonságáért a Tapolcai Rendőrkapitányság és a Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület, a városban elkövetett bűncselekmények 1%t követték el az akcióterületen 6ban, melyek száma azóta is folyamatosan csökken, illetve a megyei átlaghoz képest alacsonyabb szintű. Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési, kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja magában,. Ennek következtében a területen igen élénk forgalom jellemző. Mivel az akcióterületen nagy az átmenő forgalom, jelentős forgalom csillapító berendezések elhelyezése vált szükségessé. Az utak minősége jónak minősül, emellett jelentős a tömegközlekedés is, azonban a parkolási lehetőségek még szűkösék, mindenképpen kibővítésre szorulnak. Az akcióterület közmű ellátottsága megfelelő. Az akcióterületi lakásállománya 1ben a város teljes lakásállományának 14%át adta. 9es adatok szerint a városrész lakásállományának 1%a van önkormányzati tulajdonban. Ezek lakások közel 6%a összkomfortos, 35%a komfortos és csupán 5%a félkomfortos 45

46 IV.4. FUNKCIÓELEMZÉS A funkcióelemzés feladata, hogy megvizsgálja az akcióterületen lévő funkciókat, a funkciók sűrűségét. Feladata ezenkívül a funkcióhiányos területek beazonosítása, valamint annak bemutatása, hogy az akcióterületi terv milyen válaszokat tud adni ezen hiányosságok pótlására. IV.4.1. Az akcióterület meglévő funkciói Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az akcióterületen elhelyezkedő funkciókat, de nem csak kizárólag azokra fókuszáltunk, amelyek a városrehabilitációs pályázatban támogatható funkcióként vannak nevesítve, hanem az összes olyan fontosabb funkciót összefoglaltuk, amelyek az akcióterületen összpontosulnak. Az akcióterület meglévő funkcióit a következő térképen jelzett funkciókba sorolhatjuk be: Jelmagyarázat Gazdasági funkció Közösségi funkció Városi funkció Közszféra funkció Lakó funkció 46

47 8. Táblázat: Tapolca belvárosi akcióterülete jelenlegi funkcióinak összefoglaló táblája Funkció Funkció erőssége Alfunkció piac kiskereskedelmi és vendéglátóipari rendezvény és konferenciaközpont szolgáltatóház Gazdasági Közösségi Közszféra domináns kiegészítő domináns Hatókör Mennyiség Leírás kistérségi 1 darab Fő téri piac kistérségi 91 darab Pl: éttermek, pizzériák, sörözők, kisboltok nem releváns darab nem releváns darab Pl. K&H Bank, ING Bank, Erste Bank, OTP Bank, Raiffesien Bank, üzleti szolgáltató (pl. pénzügyi) kistérségi 18 darab ipari park Ipari mezőgazdasági logisztikai központ innovációs központ irodaház nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns nem releváns régiós darab darab darab darab darab 1 darab turisztikai országos 95 darab szállásférőhely egyéb gazdasági városi 1 darab könyvtár megyei darab kulturális központ nem releváns darab színház megyei 1 darab múzeum megyei 1 darab Művelődési ház megyei 1 darab sport Mozi nem releváns megyei darab 1 darab templom, egyházi fenntartású intézmény városi 1 darab Egyéb közösségi Nemzetközi 1 darab Közigazgatási városi darab Polgármesteri Hivatal Földhivatal tűzoltóság kistérségi 1 darab Tűzoltóság épülete polgárőrség nem releváns darab közoktatási intézmények kistérségi 4 darab rendőrség igazságszolgáltatás városi kistérségi 1 darab 1 darab egészségügy kistérségi darab 47 Belvárosi Irodaház Pl. Hotel Gabriella, Vadrózsa Panzió, Szent György Panzió, Varjú Fogadó Állatorvosi rendelő Wass Albert Könyvtár és Múzeum Marton Galéria A Művelődési házban található a színházterem Szent Antal Bormúzeum Tamási Áron Művelődési Központ Városi Mozi és Teleház Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom Tavasbarlang Nincs az ATen polgárőrség épület Járdányi Pál Zeneiskola; Szász Márton Általános Iskola, Szent Erzsébet Óvoda, Bárdos Lajos Általános Iskola Rendőrkapitányság Városi Ügyészség Szakorvosi Rendelőintézet, ÁNTSZ

48 Funkció Funkció erőssége Alfunkció kistérségi 5 darab egyéb közszféra nemzetközi 1 darab városi 4 darab domináns közlekedési, kiegészítő távközlési Lakó funkció Mennyiség szociális Városközponti Városi Hatókör kiegészítő Leírás Megbecsülés Idősek Otthona, Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Nyugdíjbiztosító Intézet, Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde, Szociális egészségügyi alapellátás Vámhivatal Köztársaság tér, Hősök tere, Malom tó környéke; Fő tér Alsómalomtó és környéke Templom domb és környéke Fő utca Kisfaludy utca Köztársaság tér Hősök tere nincs vasútállomás az ATn távolsági autóbusz, Helyi buszjárat zöldfelületi, környezeti városi kb 948 m vasútállomás nem releváns darab tömegközlekedés (busz) akcióterületi darab fizető parkolóhely kerékpárút városi nem releváns 386 darab km postahivatal kistérségi 1 darab benzinkút nem releváns darab nincs kerékpárút az ATn Postahivatal (Deák Ferenc u. 13) nincs benzinkút az ATn lakás akcióterületi 918 darab lakás Az összehangolt városrehabilitációs fejlesztések eredményeként a belvárosi akcióterületen az alábbi funkciók fognak megerősödni: Közösségi, Közszféra, Városi, Gazdasági. IV.4.. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés A Wass Albert könyvtár vonzáskörzetében nem található hasonló funkciót ellátó intézmény, amely a könyvtár által ellátott feladatokat el tudná látni. A könyvtár az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Ingyenes számítógéppel; internetelérést biztosít megfelelő számú internetelérést biztosító Olvasás, az irodalom és a kultúra népszerűsítése; Rendezvények szervezése: vetélkedők, kiállítások, íróolvasó találkozók, rendhagyó könyvtári órák, könyvtári foglalkozások, klubok, olvasópályázatok, stb. 48

49 A fenti feladatok ellátáshoz szükséges működési feltételek nem megfelelőek. A feladatokhoz szükséges tárgyi eszközök és technikai berendezések amortizációját nem követi állandó fejlesztés az anyagi erőforrások hiánya miatt. A fejlesztések szinte kizárólag csak pályázati támogatás útján tudnak megvalósulni. A könyvtár szolgáltatásai jelenleg elsősorban könyvtárhasználók igényeire koncentrálódnak, mivel a pillanatnyi körülmények behatárolják a lehetőségeket. Igény azonban lenne a könyvtár szolgáltatásinak bővítésére, újabb célcsoportok elérésre, azonban ennek a jelenleg hiányzik a megfelelő infrastrukturális háttere. 9. június 9. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk Tapolca városában, amelynek keretében összesen 17 tapolcai lakos mondta el véleményét a várható városrehabilitációs fejlesztésekkel kapcsolatban. A közvéleménykutatás során néhány önkormányzati intézmény fizikai állapotáról is megkérdeztük a tapolcai lakosokat. A válaszadók leginkább felújítandó épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 1 fő (59,3%) mondta azt, hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%a értékelte jónak az épület állagát. A megkérdezettek közel 9%a szerint a közintézmények állapota jelentős mértékben befolyásolja a városképet. A válaszadók 58%a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja a Wass Albert könyvtárat, és csak 5 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem látogatják az épületet. IV.4.3. Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó igényfelmérés Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz. A fejlesztést támasztja alá az is, hogy az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban. 9. június 9. és július 3. között végzett személyes kérdőíves megkérdezés Művelődési Központra vonatkozóan az alábbi konklúziókat lehet levonni: A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezetteknek csak 1%a válaszolta, hogy egyáltalán nem látogatja, negyede pedig legalább havi rendszerességgel megy el az épületbe. A megkérdezettek több mint fele azt válaszolta, hogy évente néhány alkalommal jelenik meg a Művelődési Központ eseményein. 49

50 IV.4.4. Közösségi funkciókhoz kapcsolódó kihasználtsági terv IV Wass Albert Könyvtár fejlesztéshez kapcsolódó kihasználtsági terv A városrehabilitációs forrásokból megújuló Wass Albert könyvtár nem csak infrastrukturális szempontból újul meg, hanem új kulturális rendezvényei révén próbálja meg vonzani a város valamint a kistérség lakosságát. A megvalósuló infrastrukturális beruházások valamint a megrendezésre kerülő szoft rendezvények tehát együttesen próbálják meg megerősíteni a belváros közösségi funkcióit. A 91es időszakban a város 4 darab rendezvényt tervezett a könyvtárba, amelynek egy része a városrehabilitációs források terhére, más része pedig 1%ban önkormányzati forrásból kerül megrendezésre. Az alábbi táblázat összefoglalást nyújt a 9. január illetve a 1 december között tervezett rendezvényekről illetve megszólítani kívánt célcsoportról. 9. Táblázat: A Wass Albert Könyvtárban tervezett rendezvények 6 év fölött 359 év 15 9 év Tervezett rendezvény 15 év alatt Célcsoport Potenciális célcsoport nagysága (fő) évi tervezett rendezvények Wass Albert Emlékkiállítás (szöveges és fotóanyag formájában) A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények Számítógéphasználati és internettanfolyam a helyi lakosság számára Mezőgazdasági könyvhét Kiállítás az es forradalom és szabadságharc emlékére Költészet napi rendezvények Batsányi Emléknapok Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) Kistérségi helyismereti találkozó Táboroztatás A Népmese Napja mesemondó verseny regionális döntője Megemlékezés: október 6. és 3. Mint tanú szólni a kései kornak: A 1 éve született Radnóti Miklósra emlékezünk Nyelvi vetélkedő: 5 éve született Kazinczy Ferenc Karácsonyváró rendezvények Játszóház az alsós korosztály számára (3 nap) 1 évi tervezett rendezvények A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvtári rendezvények Költészet napi rendezvények Vers és mesemondó verseny Ünnepi könyvheti rendezvény (pl. könyvbemutató) Táboroztatás Őszi Könyvtári Napok Országos Gyermekkönyvhét Karácsonyváró rendezvények A könyvtárba tervezett programok zömének a célcsoportja a város lakossága, illetve az egyes programok tartalmához igazítva a szűkebb célcsoport az egyes korosztályok. Vannak azonban a tervezetben olyan programok is, amelyeknek a közvetlen célcsoportja a a Tapolcai kistérség. A könyvtár épületének két helysége alkalmas rendezvények lebonyolítására: a gyermek illetve a felnőtt részleg. Az egyes rendezvényekre átlagosan 45 főt vár a könyvtár. 5

51 Wass Albert Könyvtár helyiségei (n.r.: nem releváns) Éves kihasználtság becsült mértéke 1 (%) Éves kihasználtság becsült mértéke 11 (%) A kapcsolódó szoft elem rendezvények, melyek az adott helyiségben megrendezésre kerülnek n.r. m Éves kihasználtság 8 (%) Éves kihasználtság becsült mértéke 9 (%) Pinceszint 381, Földszint 175, n.r. Olvasóterem 58,6 1 1 Wass Albert Emlékkiállítás Batsányi Emléknapok Radnóti Miklós kiállítás Üzlethelyiség 8, n.r. 1. Emelet 386,74 Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. Magyar Kultúra Napja Számítógéphasználati és internettanfolyam a helyi lakosság számára Batsányi Emléknapok Kistérségi helyismereti találkozó Radnóti Miklós emlékest Kazinczy nyelvi vetélkedő Olvasóterem 13,7. Emelet 368,9 Iroda n.r , n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 14, n.r. n.r. Olvasóterem 93, Népmese Napja mesemondó verseny Kazinczy nyelvi vetélkedő Játszóház Iroda 13, n.r. Iroda 14, n.r. Iroda 8, n.r. Üzlethelyiség 1, n.r. 51

52 IV Tamási Áron Művelődési Központ fejlesztéséhez kapcsolódó kihasználtsági terv Hasonlóan a Wass Albert Könyvtárhoz, a Tamási Áron Művelődési Központ sem csak fizikai értelemben újul meg, hanem a művelődési központba tervezett rendezvényeivel együttesen járul hozzá a belváros közösségi funkcióinak megerősítéséhez. A Művelődési Központban tervezett rendezvények az alábbiak: Tegyünk a Földünkért! rendezvénysorozat; Tavasz Tapolca majális; Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét. A rendezvények potenciális célcsoportja a város teljes lakossága. Az egyes rendezvényekre átlagosan 5 fő látogatót várnak. TÁMK (n.r.: nem releváns) Éves alapterület kihasználtság (m) 8 (%) Éves kihasználtság becsült mértéke 9 (%) Éves kihasználtság becsült mértéke 1 (%) Éves kihasználtság becsült mértéke 11 (%) A kapcsolódó szoft elem rendezvények, melyek az adott helyiségben megrendezésre kerülnek Különtermek I. emelet: különterem 1 I. előadó terem különterem Műszaki klub rajzpályázat kiállítás vetélkedő különterem 3 F terem klub, sajtótájékoztató Sakk Szakosztály Testületi, Bizottsági ülések különterem 7 Városi TV Városi TV különterem 8 Városi TV Városi TV különterem 9 Városi TV Városi TV különterem 1 Városi TV Városi TV Színház terem Konferencia, vetítések előcsarnok 1 Földszint 41 n.r. n.r. n.r. n.r. előcsarnok I. emelet 5 n.r. n.r. n.r. n.r. előcsarnok 3 II. emelet 14 n.r. n.r. n.r. n.r. iroda n.r. iroda 1 1 n.r. iroda n.r. különterem 4 1. terem különterem 5 Tanácsterem II. emelet: különterem Tanácsterem 6 Előcsarnokok Irodahelyiségek Vizesblokkok n.r. n.r. n.r. n.r. vizesblokk Földszint 19 n.r. n.r. n.r. n.r. vizesblokk I. emelet 19 n.r. n.r. n.r. n.r. vizesblokk II. emelet 19 n.r. n.r. n.r. n.r. 5

53 IV.5. TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A KDOP forrásból tervezett fejlesztések esetében azon ingatlanoknál, ahol a fejlesztés tárgyát képező ingatlan nem tisztán önkormányzati tulajdonú, a magántulajdonosok támogatásban részesülő partnerként bevonásra kerültek a fejlesztésekbe. Az Önkormányzat a fejlesztések megvalósításáról folyamatos kapcsolatot tart fenn az érintettekkel. A tulajdonviszonyok hitelességét a KDOP pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. 3. sz. térkép: a fejlesztések által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai 53

54 1. táblázat: A fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai A beavatkoz ás típusa KDOP A tevékenység neve Hrsz. A fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdonosa 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása 836 Önkormányzati,6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása 866 Egyéb (önkormányzati és magán) 3,7. Belvárosi Irodaház felújítása 836 Önkormányzati 4. Tópresszó felújítása 31 Magán 877, 88/, 88/6 871/3, 871/4, 871/5 793/ 19/3 Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati Önkormányzati 788 Önkormányzati 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 8a. Zeneiskola és APEH udvar 8b. Balaton üzletközpont 8c. Régi postaudvar 8d. Vasudvar 8e. Fő tér 1. 8f. Deák F. u. Ady E. u. közötti átjáró 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 1. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Magán Közszféra Egyéb 5. Fő tér 1. felújítása 89/, 89/3, 89/4, 891, 893, 894, 895, 898, 897, 896, 899, 9, 91, 9, 93, 94, 874 Önkormányzati 783, 735, 736 Önkormányzati 83 Magán 13. Fő tér 79. felújítása 811/A/ Önkormányzati 14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása 85 Állami 15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 6 Önkormányzati 16. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében 5/ Önkormányzati 1656 Önkormányzati 54 Egyházi 53 Önkormányzati 17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése 18. Szent Erzsébet Óvoda felújítása 19. Piaccsarnok felújítása Balaton Elektronika Kft MZ/X Kft. Önkormányzati 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 1. Tapolca patak menti sétány építése Magántulajdonos 54 Tulajdonos a Planum Investment Kft. Jelenleg még önkormányzati tulajdonban van, az értékesítési pályázat folyamatban van. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság

55 IV.6. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN IV.6.1. Általános megállapítások Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Az épületek, illetve egyes közterületek elavult állapota árcsökkentő tényezőként lép fel, de elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az ingatlanfejlesztési lehetőségeket a legtöbb esetben felújítás, kisebb funkcióváltás jelenti, mivel a terület jellemzően beépült, sok védett épületet tartalmaz, és jelenlegi tömbszerkezete egyedi adottság a város számára. A legjelentősebb üres telek a Kisfaludy utca sarkán levő telek, amely az önkormányzati CselleHáz Kft. tulajdonában van, értékesítés alatt áll. Az ingatlanfejlesztés sok esetben etra költségekkel járhat a Tavasbarlang felszíni védőterülete és az ebből következő mélyépítési tilalom miatt. Az akcióterületen a szolgáltatások kínálatát a hagyományos kiskereskedelem, illetve pénzügyi szolgáltatások alkotják elsősorban. Megjelenik a vendéglátás is, elsősorban szálláshelyszolgáltatás formájában, azonban a város lehetőségeihez képest alulreprezentált. Nagy kihívást jelentenek a belvárosban található rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek akadályozzák egyes ingatlanok, és így a belváros egészének megújulását. A közterületi fejlesztések, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése új lendületet adhat a magánerős fejlesztéseknek az akcióterületen. Ez már korábban is megfigyelhető volt a Fő tér felújítását követően a tér sok magántulajdonú épülete megújult. Most ugyanerre van esély a Köztársaság tér környékén, a Batsányi János utcában, valamint a Tapolcapatak környékén. A Tapolcai ingatlanárakat, mint külső tényező a balatoni szezonalitás is befolyásolja, amely az utóbbi években csökkeni látszott. A fizetőképes kereslet az elmúlt két évben télen is jelen volt a Balaton partján, ennek megfelelően az érdeklődés az egész évben használható, magasabb minőségű ingatlanok irányába tolódott el. Az ingatlanpiac ilyen irányú fejlődése Tapolcára is kihat, mint a Balaton háttértelepülése. Tapolcán belső befolyásoló tényezőként említhető a turizmushoz kiszolgálásához kapcsolódó sikereses nagy volumenű fejlesztés: a Hotel Pelion szálloda megépítése. Az 5 milliárdos projekt kapcsán a város magánbefektetőkkel működött együtt, amelynek eredményeként sikeres turizmus ágazati fejlesztés jött létre, amely a munkalehetőségeket is növelte a városban. A Hotel Pelion a Belvárosi akcióterület Északi határához kapcsolódva helyezkedik el. Az akcióterület ingatlanárait az épületek állapota és azok turisztikai látványosságokhoz való közelsége is befolyásolja. A Belvárosi akcióterületen koncentrálódnak a turisztikai látványosságok, a Deák Ferenc utca környékén, városképi jelentőségű felújított ingatlanokkal találkozhatunk. A Fő tér környékén azonban sok önkormányzati bérlakás is található, melyek ingatlanárai a belváros más területei alatt marad. A kétszobás lakások ára 6 millió forint körül alakul. A belvárosi, egyedi fekvésű, felújított, illetve újszerű 3,54 szobás lakásai 19,6 millió forintot érnek. A tapolcai ingatlanpiacot befolyásoló tényezők: Balatoni szezonalitás változása Turizmus ágazat fejlődése a településen belül Önkormányzati bérlakások elhelyezkedése Ingatlanok állapota Az ingatlanfejlesztés célcsoportjai: a helyi vállalkozók, akik főként a turisták kiszolgálásából élnek, a helyi lakosság, akik a lakóépületeket veszik igénybe a turisták, akik idényjelleggel látogatják a város nevezetességeit 55

56 új igény jelentkezett az ingatlanpiacon a külföldiek és távolabbi városokból itt letelepedni vágyó lakosok felől, akik főként aktív nyugdíjasokból állnak és a környező táj szépsége miatt választják a várost lakóhelyül. Az ingatlanfejlesztés tárgya a célcsoportok igényeire alapozva lehetnek: Kereskedelmi tevékenységet szolgáló üzletek felújítása Lakóépületek felújítása, építése Szállást nyújtó szolgáltató egységek Az országos trendeknek megfelelően 9ben Tapolcán is inkább túlkínálattal találkozunk az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálatakor. Az utóbbi időszakban egyértelműen megnőtt az eladásra szánt lakóingatlanok, iroda és üzlethelységek száma. Az irodák és az üzlethelységeket illetően 3%os kínálat oldali növekmény mutatkozott az elmúlt 1 évben (az új, modernebb helységek esetében inkább % körüli, a régebbi, felújításra szoruló helységek esetében 3%os a kínálat növekedése). A városban egyegy üzlethelység árát elsősorban annak elérhetősége (pl. vane a közelben ingyenes parkoló) és állaga határozza meg. Érdekesség, hogy a trendek azt is mutatják, hogy a kisebb méretű irodák, üzlethelységek körében kisebb a kínálati oldalon a növekedés, néhány üzlet a korábbi nagyobb alapterületű egységét kisebbre cserélte. A legtöbb eladó irodát és üzlethelységet a Fő utca környékén találjuk. A lakóingatlanok kínálati oldalát elemezve kisebb mértékű növekedésről beszélhetünk, itt a kínálati oldal kb. 15%kal növekedett az elmúlt időszakban. A városon belül különösen a keleti városrész Y alakú épületegyüttesekkel jellemezhető területén (91 lakás található egy épületben) és a Dobó lakótelepen magas a kínálati oldal, az Akcióterületen belül pedig a Csányi László utcára jellemző ugyanez. A kínálati oldal utóbbi időben tapasztalt növekedésének legfőbb oka a gazdasági válság, amelynek egyik következményeként lényegesen nehezebben jutnak a potenciális vásárlók hitelhez. A keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek oldalán 155%os visszaesést tapasztalunk (régi építésűeknél kb. 5%os, az új építésűek esetében kb. 15%os a visszaesés). A lakóingatlanok esetében valamelyest kisebb mértékű a keresleti oldal szűkülése, kb. 51%. A Balaton környéki ingatlanpiaci fellendülés a városban már nem érezteti a hatását, a várakozások szerint a jövőben ez a hatás a belsőbb városi területeket is elérheti. Az üzleteket és az irodákat tekintve a kereslet a Belvárosban főleg a Fő térre, a Fő utcára és a Kossuth utca elejére koncentrálódik, itt található a legtöbb üzlethelység. Az egész várost illetően a város szélén elhelyezkedő ipari területek iránt van komolyabb kereslet (Keszthelyi út és a Déli tehermentesítő út mentén), a mezőgazdasági ingatlanok és területek iránt viszont gyakorlatilag nincs érdeklődés. A város keleti részében alakítanak ki családi házas övezetet, ahol a lakótelkek mérete 1 m, ingatlanpiaci értékük 45 millió Ft között mozog. E területekre leginkább a fiatal felnőtt korosztály körében mutatkozik fokozott kereslet. A város másik, erősebb keresleti oldallal jellemezhető része az Akcióterülettől északra elhelyezkedő Ady Endre utcától északra elhelyezkedő családi házas övezet. A tervezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 81%os értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében 57 százalékkal lehet számolni. Ha az ingatlanárakat nézzük, akkor a legalacsonyabb árakkal a Dobó lakótelepen, és a keleti városrész Y alakú társasházaknál találkozunk, 11 ezer forintos négyzetméter árakkal. A belvárosban 1 14 ezer Ft/m árakkal találkozunk, míg a családi házas övezetekben az épület állagától függően 16 és ezer Ft közötti négyzetméterárak a jellemzőek.az üzlethelységek bérleti díjai 9ben némi csökkenést mutattak a piac túlkínálata miatt. Az átlagos üzleti/irodai bérleti díjak 16 ezer Ft/m/év között mozogtak. Az önkormányzat 9ben 17 6 Ft/m/év adta ki az önkormányzati tulajdonú helységeket, ami 1%kal alacsonyabb összeg, mint 8ban volt. 56

57 IV.6.. Ingatlanpiaci helyzet és igények Az akcióterületi ingatlanárak változását nyomon követő elemzés eddig nem készült, pontos adatok az ingatlanárakra nem állnak rendelkezésre. Emiatt a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár adatbázisa sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztatójellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt, emiatt az akcióterület utcáinak az egészére nem tudunk adatokkal szolgálni. Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a tapolcai ingatlanárak közepesnek mondhatóak, ben a 9 város közül az ötödik helyen állt, a 91 Ft/m értékkel. A legmagasabb értékeket Balatonfüreden (171 Ft/m), Veszprémben (131 Ft/m) és Balatonalmádiban (15 Ft/m) találjuk, a legalacsonyabbakat pedig Sümegen (4 Ft/m), Várpalotán (78 Ft/m) és Ajkán (83 Ft/m). 6ban egy helyet rontva a hatodik helyen állt a 9 város közül az ingatlanárakat tekintve (134 Ft/m). Ebben az évben is Balatonfüreden találtuk a legmagasabb négyzetméter árakat (15 Ft/m), ezt követte Balatonalmádi (17 Ft/m) és Veszprém (166 Ft/m), a legalacsonyabb értékekkel pedig ugyanúgy Sümegen (14 Ft/m) és Várpalotán (1 Ft/m) találkozunk. 13. ábra: Ingatlanárak alakulása Veszprém megyében ezer Ft/m B ton ala ed für B to ala ád lm na i sz Ve m pré s Ve rém zp me gy e c Zir Aj k a p Ta a olc Pá pa V ta a lo p r á g me Sü Forrás: KSH Ingatlanadattár, 6. Az ingatlanárak az Akcióterületen ben nagyjából megegyeztek a városi átlaggal (a 8 vizsgált utca esetében 4 esetben találtunk alacsonyabb árakat, 4 esetben pedig magasabbakat). Ezt követően 6ban csökkenést tapasztalhatunk az Akcióterületi ingatlanárakat tekintve a tapolcai átlaghoz képest (mindössze két vizsgált utcában haladja meg a tapolcai átlagot az ingatlanár, miközben 7 esetben alatta marad). Amennyiben ezekből az adatokból indulunk ki, akkor látható, hogy az Akcióterület nagy részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi átlaghoz képest. A tervezett felújítások várhatóan pozitív irányban befolyásolják a belvárosi ingatlanárakat, így a területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a tapolcai átlaghoz. 57

58 11. táblázat: Ingatlanárak az akcióterületen 6 ezer Ft/m Akcióterület utcái Családi ház Ady Endre u. Többlakásos társasház 1 Batsányi u. Összesen Csalá Többlakásos di ház társasház Panel 141 Panel Összesen Bem u Csányi u Deák Ferenc u. Fő tér Halápi út Kossuth Lajos u Martinovics u Változás höz képest (százalékban) Megyei átlag Wesselényi u. Tapolcai átlag Nagyköz u. Úttörő u Változás Forrás: KSH Ingatlanadattár, 6. Összességében Tapolcán és 6 között a vizsgálat szerint összességében 47%kal nőttek az ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a családi házak esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a legkisebb értéknövekedést 4%ot. Az Akcióterület ingatlanárait nézve azt látjuk, hogy magasabb értékekkel jellemezhető az Ady Endre utca és a Nagyköz út környéke. 58

59 Egyegy város ingatlanpiacát részben meghatározza az is, hogy a városimázs építésében mennyire sikeres, mennyiben tudja a város vonzerejét, jellemzőit bemutatni a különböző médiumok csatornáin Magyarországon. Az Image FactoryObserver által kiadott 8as Városimázs toplista alapján Tapolca a kisvárosok mezőnyében a 79 városból álló listán az előkelő 16. helyen végzett (a 15. Kalocsa és a 17. Mohács között). A kutatás alapvetően azt vizsgálta, hogy az egyes települések mennyire hatékonyan használják ki kommunikációjukban az elektronikus és az írott médiumok által kínált megjelenési lehetőségeket (főleg az országos sajtóorgánumokban való megjelenések jellegét és gyakoriságát, valamint a települések honlapjának minőségét vizsgálva). Tapolca megítélésére elsősorban a Balaton közelsége és az ehhez köthető nevezetességek és események gyakoroltak érzékelhetően pozitív hatást. Az egyes vizsgált szegmensekben Tapolca a honlapjának minőségével érte el a legnagyobb sikert, mivel egy jól átlátható honlapon hat nyelv között választhat az olvasó, mely fontos abból a szempontból, hogy a város fő profilja a turizmus. IV.6.3. A fejlesztés társadalmi igényei IV Személyes megkérdezésen alapuló igényfelmérés 9. június 9. és július 3. között személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk Tapolca városában, melynek keretében összesen 17 tapolcai lakos mondta el véleményét a várható fejlesztések jellemzőivel kapcsolatban. A válaszadóknak az alábbi demográfiai ismérveiket kellett megadniuk: nem, életkor A vizsgálat konkrét célja az volt, hogy felmérjük a tapolcai lakosság igényeit és véleményét a közeljövőben megvalósuló elsősorban a belvárost érintő funkcióbővítő városrehabilitáció fejlesztéseit illetően. Az erre vonatkozó igények és elvárások egy kérdőíves felmérés keretében történtek meg. A kérdőívek feldolgozása során fontos információkat kaptunk a felújítandó épületek jelenlegi kihasználtságáról és a felújítások lakossági támogatásáról. Továbbá megtudtuk, hogy a tervezett ESZA forrásokból megvalósuló rendezvények milyen érdeklődésre tartanak számot a lakosság körében. Célcsoportunk a teljes felnőtt korú tapolcai lakosság. Fontos megemlíteni, hogy a személyes kérdőívezés kapcsán kizárólag tapolcai lakosokat kérdeztünk meg. A személyes megkérdezés eredményeit iteratív súlyozási technikával tettük a válaszadó kora és neme alapján reprezentatívvá. A súlyozott becslés azt a hibát korrigálja, amely abból keletkezik, hogy bizonyos társadalmi csoportok nem a népességbeli arányaiknak megfelelően kerültek a mintába. Ebben a kutatásban kétféle szempont szerint súlyoztuk az eredményeket, a válaszadók kora és nemük alapján. A súlyozáskor a legutóbbi népszámlálás (1) Tapolcára vonatkozó adataiból indultunk ki, és a sokaság akkori jellemzőinek megfelelően igyekeztünk a minta egyedeit úgy súlyozni, hogy az megfeleljen a tapolcai sokaság jellemzőinek. Ha röviden megnézzük, hogy a megkérdezettek a két demográfiai ismérv alapján milyen eloszlást mutatnak, akkor a legfontosabb megállapításunk az, hogy a férfiak a mintában jelentősen alulreprezentáltak, az ebből eredő torzító hatást is a súlyozással kezeltük.(1. táblázat). 59

60 1. táblázat: A válaszadók demográfiai jellemzői Férfi Nő Összesen Mit gondol a tapolcai életkörülményekről 14. ábra: Mit gondol a tapolcai életkörülményekről (Skála 15) 4,4 4,16 4, 4,7 Átlag 4 3,85 3,85 3,73 3,8 3,7 3,68 3,63 3,6 3,51 3,4 3, 3 et fel év 64 G tiek ra n yak g láto K t VM a atja k r fia Fé ag Átl ek es év G ra yak g áto nl ot k se um ve ze é ú 44 am 5 és at r á vt ny Kö a atja k Nő iak l at va é 5 Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A válaszadók egy 1től 5ös skálán osztályozhatták a tapolcai életkörülményeket, mégpedig olyan szempontból, hogy mennyire ajánlaná barátjának Tapolcát (1: semmiképp nem ajánlanám, 5: mindenképp ajánlanám). A válaszadók kérdésre adott válaszainak az átlaga 3,73. Pozitívnak értékelhető az a tény, hogy a leggyakoribb osztályzat a legmagasabb, 5ös érték volt (54 fő adta ezt a osztályzatot), ezt követte a 3as osztályzat 5 fővel. Gyengébb osztályzatokat a megkérdezettek alig több mint 1%a adott (1est: 6 fő, est 15 fő), így általánosságban elmondható, hogy a tapolcai lakosság inkább jónak tartja a helyi életkörülményeket. Ha az egyes lakossági szegmensekben vizsgáljuk az átlagokat, akkor elsőre kiderül, hogy a legmagasabb átlagokat a város idősebb korosztálya produkálta (65 év felettiek 4,16os átlaggal), a legalacsonyabb pontszámokat pedig a legfiatalabb korosztálynál találjuk meg (a 5 év alattiak átlaga 3,51). A Művelődési Központot gyakran látogatók is az átlagnál jobbnak ítélik meg a helyi életkörülményeket (4,7), valamint a férfiak és a 4564 éves korosztály is az átlagot meghaladó 3,85ös átlaggal jellemezhetők. Érdekesség, hogy a nők a férfiakhoz képest egyértelműen rosszabbnak ítélik meg a helyi életkörülményeket (3,63). 6

61 . Egyes közösségi terek látogatottsága 15. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok) 5, 43, 45, 4, százalék 35, 3, 3,6 5,6 3,8 5, 1,5,9 18,, 18, 15, 8,1 1, 9,3 14, 11,6 1, 9,3 6,4 5,8 5, 8,7 4,1 4,1,6 1,, Nem látogatja Ritkábban, mint 3 havonta 3 havonta Wass Albert Könyvtár és Múzeum Havonta Havonta 3szor Hetente 1szer Tamási Áron Művelődési Központ Naponta/ kétnaponta,, 1, Nem válaszolt Belvárosi Irodaház Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A városrehabilitációs projekt keretében több közösségi teret érintő beruházás is megvalósul, a legfontosabbak közül három helyszín látogatottságát mértük fel a tapolcai lakosok körében: Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tamási Áron Művelődési Központ Belvárosi Irodaház A három helyszín közül a leglátogatottabb a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, a megkérdezettek közel 58%a nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel látogatja a helyszínt, és 5 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem látogatják az épületet. A 65 év felettiek között 75%os arányban vannak azok, akik legalább havi rendszerességgel látogatják a Könyvtárat és Múzeumot. Az összes megkérdezett 65 éven felüli 4%a pedig heti rendszerességgel. A többi szegmens esetében nagyjából az átlagos látogatottsági adatokkal találkozunk. A fiatalok körében (5 év alattiak) viszont az átlagnál lényegesen alacsonyabb adatokat találunk, 43%uk mondta azt, hogy legalább havonta látogatja a helyszínt, 35%uk pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem látogatja (a 5,%os átlaggal szemben). A Tamási Áron Művelődési Központ esetében a megkérdezettek 1%a egyáltalán nem látogatja, közel 5%uk pedig legalább havi rendszerességgel. A legtöbben (több mint 5%) azt válaszolták, hogy évente néhány alkalommal jelennek meg a Művelődési Központ eseményein. Itt is a 65 éven felüliek bizonyulnak a legaktívabbnak, 4%uk legalább havonta egyszer ellátogat a VMKba, viszont ebben az esetben a 5 év alattiak átlag feletti aktivitással jellemezhetőek 8%uk legalább havi rendszerességgel vesz részt a VMK programjain. Az átlagot meghaladó számmal találkozunk a nők esetében (3,7%) is. A 4564 éves korosztály (18%) és a férfiak (18,5%) között találjuk a legalacsonyabb értékeket. 61

62 A Belvárosi Irodaház esetében a válaszadók legnagyobb hányada válaszolt úgy (43%), hogy egyáltalán nem látogatja az épületet, a 5 év alattiaknál 67,1%os ez az arány. A megkérdezettek,8%a válaszolta azt, hogy legalább havonta látogatja az Irodaházat, a legmagasabb arányt a 4564 éves korosztálynál tapasztalunk (3,4%), a férfiak és a 544 éves korosztály 5%os számmal jellemezhető. 3. Intézmények állapota 16. ábra: Egyes közösségi helyszínek állapota Tapolcán (százalékos adatok) fő F ítá új el a sr ul or sz p Ép en ló vá Ki ít ő ég el i k Wass Albert Könyvtár és Múzeum m Ne Tamási Áron Művelődési Központ o sz la vá lt Belvárosi Irodaház Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A közvéleménykutatás során néhány intézmény fizikai állapotáról is megkérdeztük a helyieket. Az adatokból látszik, hogy a leginkább felújítandó épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartják a helyiek, a válaszolók közül 1 fő (59,3%) mondta azt, hogy az épület felújításra szorul, és a megkérdezettek kevesebb, mint 5%a értékelte jónak az épület állagát. A válaszadók 47,7 százalékának az a véleménye, hogy a Belvárosi Irodaház is felújításra szorul, 37%uk szerint még éppen kielégítő az épület állaga. A legjobb állapotban lévő épületnek a Tamási Áron Művelődési Központot tartják a helyiek, a válaszadóknak mindössze a 7,3% tartja szükségszerűnek a felújítását 54,7% szerint még kielégítő az állapota, sőt meghaladta a 1%ot azok aránya, akik szerint kiváló a TÁMK fizikai állapota. A helyiek 89,6%a szerint a közintézmények állapota jelentős mértékben befolyásolja a városképet, így azok megfelelő színvonala kiemelt fontossággal bír a helyiek körében. Egy rövid kérdés erejéig kitértünk arra is, hogy a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szolgáltatásainak színvonalának javítását mennyire tartják szükségesnek a lakosok. A megkérdezettek 57,6%a szerint nagyon szükséges és időszerű a szolgáltatások színvonalának növelése és 11 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szükséges. 6

63 4. Ismeretbővítő és kulturális rendezvények népszerűsége 17. ábra: Egyes közösségi helyszínek látogatottsága Tapolcán (százalékos adatok) 45, 4, százalék 35, 4,7 33,8 3,7 3, 6,3 5, 17,4, 17, 16,6 15, 15,8 8,8 1, 5,, ás am ek ek am yam tek tek tat oly z et sem r et oly fol ere er e eok en a nf me vés anf m t n k tan s t m ű i s i e v i c s l i k y i Z m g es to ye gy ód Tán ép atív zt e por ún tm nz ü rés Kre ős ítóg fok éle Pé k d p s m z é a e n Al Kü Sz á en ség mv ész Ne Eg Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A kérdőíves felmérés során a projekt keretében megvalósuló ESZA típusú rendezvényekről is kikértük a lakosság véleményét. Alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatóak a rendezvények, ismeretbővítő (képzési) jellegű rendezvények, illetve kulturális célú rendezvények. Az ismeretbővítő foglalkozások közül a legnépszerűbbek alapfokú nyelvtanfolyamok (a megkérdezettek 4,7%a jelezte, hogy részt venne a foglalkozáson) egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretbővítés (33,8%) informatikai képzés (3,7%) tánctanfolyam (6,3%) A zeneoktatás, a pénzügyi ismeretek képzés, a kreatív művészetek foglalkozás és a küzdő sport tanfolyam nagyjából hasonló népszerűséggel jellemezhető (1617%os részvétel). A tapolcai lakosság aktivitását illetően pozitív az, hogy a megkérdezettek kevesebb mint 1%a válaszolt úgy, hogy egyik rendezvényen sem venne részt. Fontos megemlíteni, hogy az egyes lakossági szegmenseken belül a legaktívabbnak a 544 éves korosztály (átlagosan,8 foglalkozáson vennének részt a felsoroltak közül) és a 5 év alattiak tekinthetőek (,1). Érdekesség, hogy a férfiak részvételi hajlandósága átlag feletti (,8), miközben a nők esetében az 1,98as átlag alatti értékkel (1,89) találkozunk. A legkevésbé aktívak a 65 év felettiek, ők átlagosan,89 rendezvényen vennének részt. Ha az egyes rendezvények népszerűségét vizsgáljuk bizonyos lakossági csoportokban, akkor a legnépszerűbb foglalkozás az alapfokú nyelvtanfolyam különösen népszerű a 5 év alattiak körében (53%uk jelezte, hogy részt venne ezeken a foglalkozásokon) és a 544 évesek körében (5%). Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összességében a megkérdezettek egyharmadát érdekli, de kiemelkedő értéket produkáltak a 65 év felettiek, a körükben 76% venne részt ezeken a rendezvényeken. A többi szegmens esetében 3% körüli értékekkel találkozunk, a 5 év alattiak esetében pedig 1 százalék venne részt. 63

64 Az informatikai ismeretek alapvetően a középkorúakat (544, 4564 évesek) és a férfiakat érdekli jobban, ezekben a csoportokban a megkérdezettek 3139 százalékban vennének részt a foglalkozásokon. 18. ábra: A foglalkozások népszerűsége az egyes lakossági szegmensekben százalék évesek Férfi Alapfokú nyelvtanfolyam Nő 4564 évesek Egészséges életmód ismeretek 5 év alattiak 65 év felettiek Számítógépes ismeretek Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A többi foglalkozást tekintve azt láthatjuk, hogy a tánctanfolyam különösen népszerű a 5 év alattiaknál (39,7 százalékuk válaszolta azt, hogy részt venne a programon) és a nőknél (3,8%). A zeneoktatás ugyancsak a 5 év alattiak körében népszerűbb az átlagnál (3,6%), illetve a férfiaknál is %os részvételi hajlandósággal találkozunk. A pénzügyi ismeretek képzésen a férfiakon belül közel 8%os a részvételi hajlandóság (a nőknél mindössze 5%), a 544 éveseknél pedig 3 százalék. A kreatív művészetekkel kapcsolatos foglalkozásokon az átlagnál (16,6%) nagyobb hajlandósággal jelennének meg a 544 éves korosztály tagjai (4,1%) és a nők (,1%). A küzdősportok esetében a várakozásoknak megfelelően a 5 év alattiaknál jellemző magasabb részvételi szándék (4,4%) és a férfiak körében (,4%). A várható kulturális jellegű rendezvények népszerűségét illetően megállapítható, hogy a lakosságot leginkább a következő témák érdeklik: fotókiállítás (a válaszadók 47, %a jelezte részvételi szándékát) természettudományi jellegű rendezvények (39,8%) festészettel kapcsolatos kiállítások, rendezvények (3,4%) 64

65 19. ábra: Az egyes kulturális jellegű tevékenységek népszerűsége a teljes lakosság körében (százalék) 5, 47, 4, 39,8 százalék 3,4 5, 3, 3,7 1,7 15,, 8,9 1,, ti sze sté e F i ás ny llít má kiá o ó d t tu Fo etész m r Te pző Ké ti, sze vé ű m ip arm et ész űv i ka olá Isk tő ma ai ás ll ít á i rk p Né i zet vés ű m m Ne o Sz t sza brá zt rés ék n ven em ns ike y eg Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. Érdekesség, hogy ezeknél a rendezvényeknél az aktivitási hajlandóság igen eltérő képet mutat, mint az előző képzési jellegű rendezvényekhez képest. Egy lakos átlagban,3 kulturális jellegű foglalkozáson vesz részt, ugyanakkor a 65 év feletti korosztály akik ugye korábban a legalacsonyabb aktivitással voltak jellemezhetőek átlagban több mint 4 rendezvényen vennének részt! Ezzel szemben a 5 év alattiak 1,7es értékkel jellemezhetőek, a férfiak pedig 1,9el (ezekben a témákban a nők bizonyultak aktívabbaknak). A három legnépszerűbb rendezvény közül a fotókiállítás a 65 év felettieket (71%) és a 5 év alattiakat érdekli leginkább (6%). A természettudományi jellegű előadások a 65 év felettieket és a férfiakat érdeklik leginkább, az előbbiek esetében 58%uk jelezte, hogy részt venne ilyen jellegű előadásokon, az utóbbiaknál pedig 49%os az arány. A festészettel kapcsolatos kiállítások főleg a 65 év felettieket érdeklik (76%), ugyanakkor ez a téma a 5 év alattiakat (19%) és a férfiakat alig érdekli (3%). A többi rendezvényt illetően általánosságban elmondható, hogy mindenütt a 65 év feletti korosztály a legaktívabb (475%os részvételi arányok), a többi szegmens pedig kiegyenlített értékeket mutat. A szobrászat esetében találunk élesebb különbségeket, a nők (19,5%) és a 544 (7,8%) évesek az átlagnál lényegesen jobban érdeklődnek utána, a 5 éven aluliakat pedig szinte egyáltalán nem érdekli (7,4%). A többi rendezvényről röviden elmondható, hogy a népművészeti jellegű rendezvények az összes szegmensben nagyjából %os aktivitással jellemezhető, kivéve a 5 év alattiakat, köztük 1,4% a részvételi hajlandóság. Az iskolák amatőr kiállításai iránt az átlagnál jobban kíváncsi a 544 és a 4564 éves korosztály. 65

66 . ábra: A kulturális programok népszerűsége az egyes lakossági korcsoportokon belül (százalék) százalék év felettiek 5 év alattiak Fotó kiállítás Nők 4564 évesek Természettudományi 544 évesek Férfiak Festészeti Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A kérdőív egy részében a gyerekes családok bizonyos programokhoz való hozzáállását vizsgáltuk. A megkérdezettek közül 9en egy gyerekkel rendelkeztek, 4en pedig kettő vagy annál több 16 éven aluli gyerekkel rendelkezett (55 válaszoló nem rendelkezett 16 éven aluli gyerekkel, 64en pedig nem válaszoltak erre a kérdésre). Három kérdést tettünk fel a 16 éven aluli gyerekkel rendelkező szülőnek. Ezek a kérdések illeszkednek a várható fejlesztések keretében megvalósuló beruházásokhoz és programokhoz. Arra a kérdésre, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy a gyereke részt vegyen környezettudatos ismeretterjesztő rendezvényeken (1től 5ös skálán kellett osztályozni, az 1es azt jelenti, hogy egyáltalán nem szorgalmazza, az 5ös pedig azt, hogy mindenképp szorgalmazza) 3,8as átlag jött ki. Ez az érték viszonylag magasnak tekinthető (az 53 megkérdezettből 14en mindenképp szorgalmaznák, és csak egy fő volt, aki egyáltalán nem szorgalmazná). Valamivel alacsonyabb értékkel jellemezhető azon kérdésekre adott válaszok átlaga, melyben azt a kérdést tették fel, hogy mennyiben szorgalmazná azt, hogy a gyermeke részt vegyen a Wass Albert Könyvtár és Múzeum szervezésében nyári táborokon, itt 3,57es átlag jött ki, az előző kérdéssel megegyező skálafelosztást alkalmazva. Nem volt olyan válaszadó, aki egyáltalán nem szorgalmazta volna és ugyanúgy 14en mondták azt (6,4%), hogy mindenképp szorgalmazná, hogy a gyermeke(i) részt vegyenek a Könyvtár által szervezett táborokban. A felújított Belvárosi Irodaházban egy szülőgyermek klubot is létre kívánnak hozni, a megkérdezett szülők közül 18an (34%) nagy valószínűséggel, illetve biztosan igénybe venné ezt a szolgáltatást és 19en (36%) mondták hogy valószínű nem vennék igénybe, 16an pedig elképzelhetőnek tartják, hogy igénybe veszik. 66

67 IV Internetes, online megkérdezésen alapuló igényfelmérés A lakosság véleményének minél pontosabb megismerése érdekében lehetőség volt egy online alapú kérdőív kitöltésére. A kérdőívre a válaszok 9. június 15. és 9. július 14. között érkeztek be. Összesen 9en töltötték ki a kérdőívet, a kitöltők demográfiai jellemzői a következők voltak: Férfi: 34 fő Nő: 58 fő 5 éves kor alattiak: 1 fő 544 éves korcsoport: 36 fő 4564 éves korcsoport: 4 fő Tekintettel arra, hogy online felmérésről van szó, a válaszadókat nem súlyoztuk, így az alább közölt eredmények súlyozatlan adatokra épülnek. A tapolcai életkörülményeket illetően valamelyest alacsonyabb minősítéseket találunk, mint a személyes kérdőíves megkérdezések során, az online válaszok átlaga 3,3 (a személyes megkérdezés esetében 3,73as átlaggal találkoztunk) az ötös skálán. A legjobb minősítésekkel a 5 év alatti korosztály esetében illetve a 544 évesek körében találkozunk (3,67es átlag), ezzel szemben a 45 évnél idősebb korosztály esetében lényegesen alacsonyabb osztályzatokkal találkoztunk a tapolcai életkörülmények megítélését illetően (,67es átlag). A személyes kérdőívekhez hasonlóan itt is azt tapasztaljuk, hogy a férfiak válaszai az átlag felettiek, a nőké pedig átlag alattiak a város életkörülményeinek megítélését illetően. 1. ábra: A tapolcai életkörülmények minősítése az egyes társadalmi szegmensekben (15 skálán) 4 Átlagos osztályzat 3,67 3,67 3,5 3,6 3,3 3, 3,19,8,63,4 5 év alatt 544 évesek Férfiak Átlag Nők 4564 évesek Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A legfontosabb intézmények látogatottsági adatai szerint a Tamási Áron Művelődési Központot a válaszadók 4%a legalább havonta látogatja (a 45 év feletti korosztály 7%a), ugyanez a szám a Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében 3%, a Belvárosi Irodaházat pedig a válaszadók 14%a legalább havonta egyszer meglátogatja (48%uk egyáltalán nem látogatja). A fent említett épületek infrastrukturális állapotát illetően a válaszadók a leginkább felújításra érdemes épületnek a Wass Albert Könyvtár és Múzeumot tartották, 45%uk szerint mindenképp felújításra szorul, az Irodaház felújítását 3 százalék tartja sürgősnek, 67

68 a Művelődési Központ esetében pedig 1 százalék az eredmény. A Könyvtár esetében a válaszadók 64%a az épület állagának javítása mellett az elérhető szolgáltatások javítását is indokoltnak tartja. A projekt keretében tervezett tanfolyamok között a válaszadók leginkább az alapfokú nyelvtanfolyamot preferálták, 5en választanák (54%), a 4564 éves korosztály körében 9%os lenne a részvételi arány a felmérés szerint. Az egészséges életmóddal kapcsolatos képzéseket a válaszadók közül 39en választották (4%), a 45 évnél idősebbek körében 8%uk jelölte meg, hogy részt venne egy ilyen jellegű tanfolyamon. A számítógépes ismeretek is viszonylag népszerűnek számítottak, 33 fő venne részt ezeken (36%).. ábra: A tervezett tanfolyamok várható látogatottsága, a választ adó 9 fő körében 6 5 fő Ze ne ok ta k tá ré s sz te gy ike n se m ve nn é Ne m Eg és zs ég es Al ap fo kú ny el vt an fo lya él m et m ód ism Sz ám er et ító ek gé pe s ism er et ek Tá nc ta nf ol Pé ya nz m üg yi is m er et Kr ek ea tí v m űv Kü és zd ze ő te sp k or to k ta nf ol ya m Forrás: Kérdőíves közvéleménykutatás, 9. A tervezett kiállításokat illetően a megkérdezettek körében a festészettel (43 fő jelezte a megkérdezettek közül, hogy részt venne egy ilyen rendezvényen) és a fotókiállítással (41 fő) kapcsolatos rendezvények a legnépszerűbbek. Ugyanakkor még magas népszerűséggel jellemezhető a képzőművészettel, iparművészettel és a népművészettel kapcsolatos témájú kiállítások, az interneten válaszadók több mint 1/3a venne ezeken részt. A Köztereken tervezett családi és kulturális jellegű rendezvényeken a válaszadók közel 7%a valószínűnek tartja, illetve biztosra veszi azt, hogy részt venne ezeken. Az irodalmi esttel kapcsolatban 4%os ez az arány, a Belvárosi Irodaházban tervezett szülőgyerek klub esetében pedig az össze megkérdezett 9%a tartotta inkább valószínűnek a részvételét. 68

69 A gyerekeket érintő rendezvényekkel kapcsolatban a válaszadók 95%a nagyon valószínű, illetve biztos, hogy szorgalmazná, hogy gyermeke környezettudatos életmóddal kapcsolatos előadáson vegyen részt, ugyanilyen arány találunk azoknál a válaszadóknál, akik rendelkeznek 16 évnél fiatalabb gyermekkel. A Wass Albert Könyvtár által tervezett nyári táborokkal kapcsolatban a válaszadók 4%a mondta, hogy gyermekét elküldené egy ilyen jellegű programra (a 16 éven aluli gyermekkel rendelkezők körében 45% volt ez az arány). IV.6.4. IV.6.4 Piaci lehetőségek, piaci igények összefoglalása A közterületek elavult állapotának ellenére Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az országos trendeknek megfelelően 9ben Tapolcán is inkább túlkínálattal találkozhatunk az ingatlanpiaci folyamatok vizsgálata során. Az utóbbi időszakban megnőtt az eladásra szánt lakóingatlanok, iroda és üzlethelységek száma. Keresleti oldalon az irodák és üzlethelységek esetében 155%os visszaesést tapasztalható (régi építésűeknél kb. 5%os, az új építésűek esetében kb. 15%os a visszaesés). A lakóingatlanok esetében valamivel azonban kisebb mértékű 51% a keresleti oldal szűkülése. Általánosságban elmondható, hogy Veszprém megyén belül a tapolcai ingatlanárak közepesnek mondhatóak, ben a 9 veszprémi város közül az ötödik helyen állt, átlagos 91 Ft négyzetméter árral. Összességében Tapolcán és 6 között összességében 47%kal nőttek az ingatlanárak, a többlakásos társasházak esetében duplájára nőttek az árak, a családi házak esetében másfélszeres növekedéssel találkozunk, a paneloknál tapasztaltuk a legkisebb értéknövekedést 4%ot. Az Akcióterület nagy részét kitevő belvárosi területek relatíve értéküket vesztették a városi átlaghoz képest. A tervezett felújítások azonban várhatóan pozitív irányban befolyásolják a belvárosi ingatlanárakat, és így a területen lévő ingatlanok árszínvonala felzárkózik a tapolcai átlaghoz. A tervezett felújítások az eddigi tapasztalatok alapján növelik a környékbeli ingatlanok értékét, a vizsgálatok szerint az üzletek, illetve az irodák esetében 81%os értéknövekedéssel lehet számolni, lakóingatlanok esetében pedig 57 százalékkal. 69

70 V. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI A Tapolca Belvárosi akcióterületére tervezett beavatkozások az alább kidolgozott célrendszerre épülnek. Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: Közlekedési és környezeti adottságok javítása, A kulturális élet színvonalának emelése, Egységes városkép kialakítása, Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen. 13. táblázat: Belvárosi akcióterületi indikátortábla Akcióterületi célok Mutató típusa Mutató neve A városközponti Átfogó cél karakter erősítése és Lakossági elégedettség közösségi megújulás MértékBázisérték egység Célérték a Célérték megvaló elérésének sítási időpontja időszak végén Hatás % Eredmény GJ Output db Felújított zöldfelület nagysága Output m 11 Kulturális rendezvények száma Output db Egységes városkép kialakítása Felújított épületek száma az akcióterületen Output db 1 11 Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az akcióterületen Output db Felhasznált energia a közintézményekben Közlekedési és környezeti adottságok Átadott parkolók száma javítása Specifikus A kulturális élet célok színvonalának emelése 7

71 V.1.1. A Közlekedési és környezeti adottságok javítása Tapolca belvárosa számos központi funkciót tölt be a városon belül, ugyanakkor a közlekedési feltételek nem megfelelőek azok elfogadható minőségű kielégítéséhez. A városközpont fő gyalogos megközelítési útvonalai a Fő teret körülvevő tömbök belső átjárói, a Deák Ferenc utca, a Kossuth Lajos utca, valamint potenciálisan azok fejlesztése után az Iskola utca és a Tapolcapatak mente. Ezeknek az útvonalaknak a minősége számos esetben nem kielégítő, nem vonzó a gyalogosforgalom számára. Mivel a városközpont autós terhelésének növelése negatív hatásokkal járna, ezeken az útvonalakon minőségi fejlesztés szükséges. Az autós megközelítés feltételei a belvárosban adottak, azonban a rendelkezésre álló parkolóhelyek nem elégítik ki a felmerülő igényt, amelyet igazol a viszonylag magas parkolási díjak ellenére nagy kihasználtság. A parkolási feltételek javítása érdekében, a 9 tavaszán elkészült Közlekedésfejlesztési Koncepciójában, a Nagyköz utcában, egy többszintes parkolóház építését, a Deák Ferenc, Kossuth Lajos és a Hősök tere egyirányúsítása miatt fennmaradó felületeken pedig többlet parkolók kijelölését tervezi a város. Városképi okok és a gyalogos közlekedés érdekei is indokolják, hogy ezt az igényt ne a közterületen oldja meg a város. Az életminőség javítása és az idegenforgalom igényeinek kiszolgálása az átmenő forgalom városközpontból való kitiltását igényli. Mindez nem jelenti, a teljes járműforgalom megszüntetését, csak szükség szerinti, elsősorban kiszolgáló forgalom biztosítását. Ezért sétáló utcák kialakítása illetve egyirányúsítás szükséges a városközpontban. A város forgalombiztonsága jónak mondható, nincsenek fokozottan veszélyes baleseti gócok. A nagyforgalmú gyalogosátvezetések középszigetes átépítése tovább csökkentheti a balesetek számát. A környezeti feltételek is sérülnek a tapolcai városközpontban az alacsony zöldfelületi arány miatt. Ennek részben történelmi okai vannak a nagyobb zöldfelületek a tömbökön belül vannak. Ezért ahol lehet, ezeknek a zöldfelületeknek a minőségét, intenzitását javítani szükséges, hogy betölthessék klimatizáló és városképi szerepüket. V.1.. B A kulturális élet színvonalának emelése Tapolcán gazdag kulturális élet folyik annak ellenére, hogy ezt egyes feltételek megnehezítik. Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények legnagyobb problémája az azoknak helyt adó épületek műszaki elmaradottsága, és az ebből következő költséges, fenntarthatatlan üzemeltetés, amely korlátozza a kulturális tevékenységekre fordított forrásokat. Emellett a kulturális élet nemcsak az adott intézmények épületeiben, hanem a köztereken megvalósítandó kulturális programokkal is gazdagodhat, amelyet egy arra alkalmas köztér kiépítése segíthet. Ez részben már ma is lehetséges (vízi színpad), azonban nem áll összhangban a lehetőségekkel.a kulturális, rekreációs lehetőségek növekedésével nőhet az életminőség a városban, amely nemcsak az itt lakók helyzetét javítja, hanem a befektetők vonzását is megkönnyíti a turisztikai szolgáltatások javuló feltételei miatt. V.1.3. C Egységes városkép kialakítása Tapolca városközpontja, különösen a Fő tér nagyrészt megőrizte XIX. századi hangulatát, amely karakteressé teszi a belvárost. Azonban egyes XX. századi beépítések megtörték ezt a harmóniát és jelentősen kilógnak az egységes városképből: a volt pártház és az egykori Bauitbánya Vállalat irodaháza, ma Wass Albert Könyvtár és Múzeum és Belvárosi Irodaház megjelenését finomítani szükséges a harmonikus városkép megteremtése érdekében. Az Akcióterület foghíjtelkeit megszüntető befektetések hosszú idő után szüntetik meg a várost csúfító sebeket. A közterületek rehabilitációja és rendezett parkolóhelyek kialakítása szintén hozzájárul a Belváros képének javításához. Az átjárók rehabilitációja és a patak menti sétány kialakítása barátságosabbá, élhetőbbé teszi a várost. 71

72 V.1.4. D Vállalkozási aktivitás erősítése A Belváros ma is a kereskedelmi, vendéglátói aktivitás központja Tapolcán, azonban a belvárosi szolgáltatások versenyképességének fenntartásához megújulásra van szükség az épületek külső megjelenését, a szolgáltatások színvonalát, a nyitva tartás hosszát illetően. Ez részben megtörtént, azonban még mindig vannak elhanyagolt homlokzatú, rossz műszaki állapotú, vállalkozásoknak otthont adó épületek, amelyeknek a megújulása jellemzően az önkormányzat és a magánbérlő együttműködésével valósulhat meg. Ehhez járulhat hozzá a Tópresszó, a Fő tér 1., a volt orvosi rendelő, a Fő tér 79. megújulása, a Kisfaludy utcai beépítés. A foglalkoztatás növekedését segíti a fejlesztések építési tevékenysége, illetve egyes kísérő elemek (gyógynövények termesztése és árusítása). V.. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA V..1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai közé tartozott a Fő tér és a Hősök tere felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása a Malomtó partján, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A Belvárosi Akcióterület 713. évi beavatkozásai ezeket folytatják, egészítik ki. 14. táblázat: Tervezett beavatkozások a Belvárosi akcióterületen Akcióterület fejlesztési célja A tervezett beavatkozások típusa A tervezett tevékenység sorszáma és megnevezése A 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 1. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 1. Tapolcapatak menti sétány építése B 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész KDOP C 3. Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása D 4. Tópresszó felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész D Magán A B 5. Fő tér 1. felújítása 17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése Önkormányzati 16. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében C 15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése D 13. Fő tér 79. felújítása B Állami 14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása D Önkormányzati és magán 19. Piaccsarnok felújítása C Egyházi 18.Szent Erzsébet Óvoda felújítása 7

73 A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásainak típusai a következők: 1) ROP 713 KDOP B pályázati kiírás keretében megvalósítani kívánt beavatkozások ) Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások 3) Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások 4) Egyéb beavatkozások a) A köz és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások b) Egyház által megvalósítani kívánt beavatkozások A KDOP pályázati kiírás keretében tervezett beavatkozások a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér Deák Ferenc utcai keletnyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az északdéli kulturálisrekreációs tengelyt (Tapolcapatak, Malomtó, Tamási Áron Művelődési Központ, Köztársaság tér). Összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a Belváros, mint a legtöbb funkcióval rendelkező városrész, ezeket a funkciókat megfelelő minőségben, fenntarthatóan töltse be, új használókat vonjon be a város kulturális tevékenységeibe, és új funkciókat hozzon létre. A keletnyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli belső udvarok, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 79., a Könyvtár, ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Az északdéli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó P+R parkoló és Közparkhoz vezetnek a létesítendő Tapolcapatak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakozik a Malomtó partján található Tópresszó épületének bővítése. A közszféra beavatkozásai közül az önkormányzat magánerős beavatkozásként tervezi a távolsági buszállomás déli városkapuhoz helyezését, Fő tér 79 homlokzatfelújítása, a Bárdos Lajos Általános Iskola épületének további felújítását. A belváros idegenforgalmi látványosságainak bővítése céljából az önkormányzat a Kőtár kialakítását tervezi a Malomtó partján lévő Iskola Múzeum épületében, állami forrásból tervezett beavatkozás a Tavasbarlang épületének felújítása. A magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a Fő tér 1. homlokzatfelújítása. Egyéb beruházásként a köz és magánszféra kívánja megvalósítani a Piaccsarnok épületének felújítását. Az egyház által tervezett beavatkozás a Templomdombon található Szent Erzsébet Óvoda felújítása. A fejlesztésekkel a tapolcai városközpont funkciói és kiszolgálási színvonala megnő, amely az egész város fejlődésére indukáló hatással lehet. A turizmus kiemelt jelentősége miatt a vendégforgalom növekedésére is hat a város megújulása, ezáltal segítve az itt lakók boldogulását. 73

74 Tervezett beavatkozások megnevezése: KDOP 3.1.1/B beavatkozások 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész 3. Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész 4. Tópresszó felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 8a Zeneiskola és APEH udvar 8b Balaton üzletközpont 8c Régi postaudvar 8d Vasudvar 8e Fő tér 1. 8f Deák F. u. Ady E. u. közötti átjáró 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 1. Nagyköz utcai parkoló és szervízút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 1. Tapolcapatak menti sétány építése Kapcsolódó beruházások 5. Fő tér 1. felújítása 13. Fő tér 79. felújítása 14. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása 15. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 16. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében 17. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a Vasút utca és a Déli tehermentesítő út által határolt területre 18. Szent Erzsébet Óvoda felújítása 19. Piaccsarnok felújítása A beavatkozások térbeli elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát a következő térkép szemlélteti. 74

75 4. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásai 75

76 V.3. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL V.3.1. Beépítési javaslat készítése A városrehabilitációs program Belvárosi akcióterületén beépítési javaslat készült a következő projektelemekhez: 1. Kisfaludy utcai foghíjtelek hasznosítása: 3 szinten lakások, alsó szinten iroda és üzletek, két szinten lakások tervezettek.. Arany János utcai lakásfejlesztés: 5 db lakás és 5 db iroda tervezett. 3. Piaccsarnok felújítása, funkcióbővítése: kereskedelmi elárusítóhelyek tervezettek, a piaccsarnok előterében kereskedelmi áruházzal. V.3.. Műszaki támogatás A Belvárosi akcióterület városfejlesztési elképzelései a jelen településrendezési terv szempontjából megvizsgálásra kerültek, azokat a hatályos szabályozási terv lehetővé teszi. A szabályozási tervhez való illeszkedést a konkrét beavatkozások bemutatását követően az V.6. fejezet tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt akcióterületei fejlesztések kapcsán felmerülő módosítási igények beépítésre kerülnek az aktuálisan felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervbe. V.3.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése A városrehabilitáció nem kizárólagosan támaszkodhat pályázati forrásokra, hiszen így tervezhetősége és fenntarthatósága is kérdésessé válna. A város hosszú távú fejlődésének is érdeke a saját erő és a pályázati források mellett egyéb pénzügyi források, fejlesztési lehetőségek felkutatása, amely a város által meghatározott városfejlődési irányvonalba illeszkednek. Ennek érdekében az önkormányzati fejlesztési elképzeléseihez a következő magánerőből megvalósuló fejlesztések csatlakoznak az akcióterületen: Piaccsarnok felújítása Volt orvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek beépítése Alsómalom hasznosítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Fő tér 79. homlokzati felújítása A magánerős beruházások megvalósítása azonban nem elegendő a város hosszú távú fejlődéséhez, ez csak a kialakított stratégia követése. Szükség van a beruházások fenntartására is, gazdaságélénkítő szerepüknek elősegítésére, hogy a városkép hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Ennek érdekében az önkormányzat adókedvezményekkel, hosszú távú bérletről szóló szerződésekkel segítheti a tervezett tevékenységek fenntarthatóságát. Egyes esetekben a megvalósítás akadálya lehet a tulajdonviszonyok rendezetlensége is, ennek megoldására az önkormányzat fokozott figyelmet kell szenteljen a kérdéses ingatlan tulajdonosainak felkutatására és alkuképes ajánlat tételével rendezheti annak tulajdonjogát is. 76

77 V.3.4. Városi marketingstratégia Tapolca város marketingtevékenységének elsődleges célja a város turisztikai kínálatának a belföldön történő népszerűsítése, valamint a városban realizálódó turizmusból származó turisztikai bevételek növelése. Tapolca városban a marketingfeladatokat a város által 1995ben létrehozott Tourinform Iroda látja el. Az 1998ban aláírt névhasználati szerződés értelmében az iroda az információnyújtáson kívül a kistérségi marketing feladatokat is ellátja, ezáltal ettől az időtől fogva nagyobb szerepet vállal egyebek között az idegenforgalmi kínálat alakításában. A gyűjtőterület magában foglalja a Tapolcaimedencét, az Imárimedencét (Eger völgye), és a Lesencei kistérséget, és től Nagyvázsonyt is. A Tourinform iroda minden évben beszámol a megelőző év tevékenységéről, tapasztalatairól a város képviselőtestülete előtt. Az iroda a 8ra tervezett céljai közé tartozik csakúgy mint tavaly többek között a belföldi, szakmai jellegű vásárokon való részvétel, bemutatkozás. A turisták részéről igény merült fel a nyári programlehetőségek, a magas szolgáltatási szintet nyújtó szálláshelyek, hangulatos panziók, kirándulóhelyek iránt. Általában a nyugodt, hangulatos környezetet, az aktív pihenési lehetőségeket keresik, vonzó helyként említik a Tavasbarlangot, a Malomtó környékét és a Szent Györgyhegyet. Ennek alapján a város a következő marketingelemeket kívánja megvalósítani az elkövetkező időszakban: 15. táblázat: Marketingelemek a 713 időszakra Feladat Projektelemek, lehetséges helyszínek Marketingtevékenységek Együttműködő szervezetek Kulturális turizmus további erősítése Iskolamúzeum Kőtár, Wass Albert Könyvtár és Múzeum Természeti értékek szélesebb körű megismertetése Tapolcapatak menti sétány, Tavasbarlang új fogadóépülete Szezonhosszabbító új rendezvények szervezése Művelődési Ház mögötti terület, Köztársaság tér déli része Malomtó Utcazene, könnyűzenei előadások Jazzfesztivál Népzenei rendezvény Sümeg testvérvárossal együtt Sümeg Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai kézművesség megismertetése Piaccsarnok Kézműves vásár szervezése Média Közalapítvány Borhetek szervezése pincelátogatással Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai Városszépítő Egyesület Helyi vállalkozók Bor és gasztronómia népszerűsítése Tópresszó Könyvhét szervezése Országos Kék Túra útvonalának megismerése a városon belül Tapolcai Városszépítő Egyesület Média Közalapítvány Tapolcamedence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság A város a jövőben tervezi városi marketingstratégia készítését, melyben szerepet kap a helyi Tourinform Iroda vezetője is, aki jelenleg is a polgármesteri kabinet tagja, mint a turizmus és marketing témához meghívott szakértő. A kabinet a polgármester munkáját segíti. A kabinet tagja a polgármester, alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke is. A kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz az önkormányzati főtanácsadó. A polgármesteri kabinet a civil szféra egyes szakterületeinek kiemelt képviselői, illetve a 77

78 szakmai szervezetek képviselői bevonásával javaslatot tesz a polgármester, illetve a Képviselőtestület irányába közép és hosszú távú várospolitikai célok megvalósítására. Tapolca városa marketingstratégiáját a következő kapcsolati hálóra építheti: 16. táblázat: Tapolca város marketingkapcsolatai Szervezet megnevezése (kivel áll kapcsolatban Tapolca) Szint Nemzetközi Lempäälä Kölcsönös tapasztalatcsere Pozsony Sport és cserediák program Este Kulturális kapcsolat Zabola Sport és diákrendezvények Stadthagen Cserediák program Magyar Turizmus Zrt. OTIR informatikai rendszer Tourinform közvetlen kontakt Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Közös tanácskozás. Sajtótájékoztató Balaton Fejlesztési Tanács Közös tanácskozás, a balatoni turizmus fejlesztése Középdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Pályázatok, helyi kiadványok támogatása Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda Tourinform Iroda önkormányzati fenntartása Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala Nemzetközi utazás kiállításon való részvétel szervezése Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Kiadványok támogatása Közös programok Kistérségi közös programok Sümeg Közös rendezvények Közös köztisztasági akciók Tapolcai Városszépítő Egyesület Turisztikai kiadványok Tapolcamedence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Közös programok Önkormányzat által fenntartott iroda Marketingtevékenység szervezése Sportegyesületek Sportrendezvények támogatása, és szervezése Média Közalapítvány Tudósítások, Tapolcai Újság, és Tapolca Városi Televízió Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány Pályázatok támogatása Tourinform Iroda Marketingtevékenység Országos Regionális Megyei Kistérségi Települési A marketing kezdeményezés rövid leírása Forrás: Tapolca Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 8. A készítendő marketingstratégia megvalósításáért a marketingfeladatokat ellátó helyi Tourinform Iroda vezetője lesz felelős, aki rendszeres beszámolóval polgármesteri kabinet tagjaként segítené az önkormányzat városfejlesztési tevékenységét. 78

79 V.3.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok A kiskereskedelmi, vállalkozói, üzleti profilok kialakításában kiemelt szerepet játszik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és abban foglalt akcióterültek fejlesztési elképzelései is. A dokumentumok nyilvánossága és elérhetősége lehetővé teszik a vállalkozók számára ezen elképzelések megismerését. A kiskereskedelmi egységek megtelepülését egy adott területen a kereslet mellett az önkormányzat határozza meg településrendezési és igazgatási eszközeivel. V.3.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására A város honlapján ( lehetőséget kínál pályázati úton megüresedett épületeinek megvásárlására, ezzel ösztönözve funkció nélküli épületeinek hasznosítását magánbefektetők által. A város által összeállított pályázati kiírások megkövetelik a befektetői szándék és elképzelt tevékenység bemutatását is, ez által szabályozva a városrehabilitációs célokhoz (IVS) való illeszkedést, megszabva a jövőbeni fejlődés irányát. Alapvető feltételként szabja meg a hatályos településrendezési tervhez és az értékvédelmi rendelethez való illeszkedést is. Jelenleg is számos pályázat áll értékelés alatt, ezek előzetes értékelése alapján megállapítható, hogy a pályázók különös gondot fordítanak az IVSben foglaltakhoz való illeszkedésre is. V.3.7. Együttműködés szakhatóságokkal A szakhatóságokkal való együttműködés célja a fejlesztési elképzelések egyeztetése, a szakhatósági álláspontok és elvárások megismerése, ezáltal a tervezés folyamatának segítése. A tervezett fejlesztések között számos jól előkészített beavatkozás is található, melyek során már a szakhatósági együttműködés és engedélyeztetés is megvalósult. A tervezett beavatkozások tevékenységeinek előkészítettség állapotát és szakhatósági engedélyeit a V.3.1. fejezet mutatja be. A Belvárosi Akcióterületen a következő tervezett fejlesztési típusok fordulnak elő: épületek és zöldfelületek felújításai ingatlanok funkcióinak megváltoztatása parkoló, sétány, lakás, üzlethelyiség építés, közműkiváltás A tevékenységek tervezése során a következő közreműködőkkel és szakhatóságokkal történt egyeztetés az előzetes tervezési szakaszban: Közműkezelők o Ivóvíz és szennyvíz: DRV Zrt. TapolcaSümegi Üzemvezetőség o Elektromos áram: EON ÉszakDunántúli Áramszolgáltató Zrt. o Földgáz: EON KözépDunántúli Gázszolgáltató Zrt. o SzondaP Kéményseprőipari Kft. 79

80 Szakhatóságok o Területi Főépítészi Iroda o Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság o Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete, Tapolca o Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség o Magyar Közút Kht., Tapolcai Üzemmérnökség o Tapolcai Körzeti Földhivatal Tapolca o Kulturális Örökségvédelmi Hivatal A következő táblázat az egyeztetéssel érintett szakhatóságokkal való közreműködést mutatja be az akcióterületi tervezés végleges szakaszában. 8

81 Területi főépítész iroda Belvárosi Irodaház felújítása Fő tér körüli belső udvarok felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése P+R parkoló építése a déli városkapuban Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság ÁNTSZ Tapolca Város Főépítésze KDVKTVF Balatonfelvidéki Vízitársulat Magyar Közút Zrt. Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Wass Albert Könyvtár és Múzeum Projektelem Rendőrkapitányság Környezetvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Tapolca Város jegyzője 17. táblázat: A belvárosi akcióterület beavatkozásainak szakhatósági egyeztetései a végleges tervezési szakaszban

82 V.3.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során A hatékony városfejlődést az önkormányzati elképzelések társadalmi elfogadottságának megismerése is segítheti, ezt biztosítja az önkormányzat által eddig is bevált gyakorlatként folytatott lakossági fórumok, amelyek a fejlesztési elképzelések társadalmi elfogadását és fenntarthatóságát is biztosítják. Az önkormányzat továbbra is kívánja folytatni ezt a gyakorlatot, lakossági fórumok szervezését a városrehabilitációval összefüggő fejlesztések során. A fejlesztési elképzelések kikristályosításához a lakossági fórumok mellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során már bevezetett Stratégia Alkotó Munkacsoportok fórumai fognak szolgálni a jövőben is segítségül az Önkormányzat részére. A város a befektetői szándékok megismerése és a magántőke bevonása érdekében a vállalkozókkal vállalkozói fórumokon rendszeresen egyeztet. Az egyeztetések következtében jelentős mértékű magántőke kerül mozgósításra a városrehabilitációs fejlesztések során. V.4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 713 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA Az egyes projektelemek referenciaértékeit és tevékenységek műszaki tartalmát, valamint mennyiségeit a melléklet tartalmazza táblázatos formában. Az összefoglaló táblázat adatai az elemek tervezői költségvetései alapján készültek. 18. táblázat: KDOP beavatkozások a Belvárosi akcióterületen Tevékenység típusa Városi Közszféra Gazdasági Közösségi Lakás Soft funkciót funkcióit célú célú célú tevékenység erősítő erősítő Finanszírozó strukturális ERFA alap Projekt neve Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy utca hrsz: 836 Projekt neve Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi J. u. 3 hrsz: 866 ERFA ERFA ERFA + + Projekt neve Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth L. u.. hrsz: 836 Projekt neve Tópresszó felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi tér ERFA ERFA Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an ESZA Nem támogatott

83 Tevékenység típusa Városi Közszféra Gazdasági Közösségi Lakás Soft funkciót funkcióit célú célú célú tevékenység erősítő erősítő hrsz: 31 Projekt neve Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi J. u. 3 hrsz: 866 Projekt neve Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth L. u.. hrsz: 836 Projekt neve Fő tér körüli belső udvarok felújítása Projekt helyszíne Tapolca, belső udvarok hrsz: 877, 88/, 88/6, 81/3, 871/3, 871/4, 871/5, 84, 811/1, 793, 836, 871/, 793/, 84, 811/1, 19/3 Projekt neve Köztársaság tér déli rész felújítása Projekt helyszíne Tapolca, Köztársaság tér hrsz: 93, 94/1, 94/, 95 Projekt neve Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Projekt helyszíne Tapolca, Nagyköz utca hrsz: 89/, 89/3, 89/4, 891, 893, 894, 896, 897, 898, 899, 9, 91, 9, 93, 94 Projekt neve P+R parkoló építése a déli városkapuban és Tapolcapatak menti sétány építése Projekt helyszíne Tapolca, déli tehermentesítő út hrsz: 783, 735, 736 Projekt neve Köztársaság rendezvények tér + Projekt helyszíne Köztársaság tér hrsz: 93, 94/1, 94/, Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an

84 Tevékenység típusa Városi Közszféra Gazdasági Közösségi Lakás Soft funkciót funkcióit célú célú célú tevékenység erősítő erősítő Projekt neve Környezettudatosság képzés és hétvége + Projekt helyszíne Tamási Áron Művelődési Központ hrsz: 836 Projekt neve A megújult Wass Albert Könyvtár programjai + Projekt helyszíne Wass Albert Könyvtár és Múzeum hrsz: 866 Projekt neve Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése + Projekt helyszíne Tamási Áron Művelődési Központ hrsz: 836 Projekt neve Szülőgyermek Klub Projekt helyszíne Belvárosi Irodaház hrsz: Magánberuh Foglalkoztatási, ázás a képzési, projekttel szociális célú párhuzamos tevékenység an

85 19. táblázat: Összefoglaló indikátortábla Mutató típusa Mutató neve (output /eredmény) Városrehabilitációs Kötelező indikátor beavatkozások által érintett terület nagysága Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés ha Nem releváns 3,5 3,5 11 Nem releváns PEJ fő Nem releváns Nem releváns PEJ Mutató mérésének módszere és gyakorisága Kedvezményezett Output Támogatással érintett lakosok Kötelező indikátor száma a rehabilitált Eredmény településrészeken Új városi betelepedése/ Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva jelentéseiből félévente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente. funkciók a fejlesztés nyomán elérhető Belvárosi irodaház közszféra funkció, Szociális Alapellátó Kötelező indikátor intézet Családsegítő irodájának Eredmény beköltözésével Kedvezményezett db Nem releváns 11 PEJ, PFJ jelentéseiből félévente/ évente. Belvárosi irodaház közszféra funkció, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségének Polgári védelem irodája Kedvezményezett Kötelező indikátor Lakossági elégedettség Eredmény Akcióterületen letelepedő KKVk Kötelező indikátor Eredmény száma % Nem releváns Nem releváns PEJ jelentéseiből évente. Kedvezményezett db Nem releváns PEJ, PFJ jelentéseiből félévente/ évente.

86 Mutató neve Mutató típusa (output /eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés Kedvezményezett Kötelező indikátor A konstrukció által teremtett Eredmény munkahelyek száma db Nem releváns PEJ, PFJ Kötelező indikátor Teremtett munkahelyek száma Eredmény nők fő Nem releváns PEJ, PFJ Teremtett munkahelyek száma Kötelező indikátor hátrányos helyzetűek, Roma Eredmény foglalkoztatottak Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek, 5 Kötelező indikátor évnél idősebb foglalkoztatott Eredmény részmunkaidőben Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek, 5 Kötelező indikátor Eredmény évnél fiatalabb pályakezdő hátrányos helyzetűek Mutató mérésének módszere és gyakorisága jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett fő Nem releváns 1 11 PEJ, PFJ fő Nem releváns PEJ, PFJ jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett fő Nem releváns PEJ, PFJ jelentéseiből félévente/ évente.

87 Mutató típusa Mutató neve (output /eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés Mutató mérésének módszere és gyakorisága A projekt révén megerősített funkciók száma Gazdasági funkció: Belvárosi Irodaház, Balaton Elektronika projekt Kft, Tópresszó Választott indikátor Kedvezményezett Eredmény db Nem releváns PEJ, PFJ A támogatott projektek eredményeként elért energia Eredmény megtakarítás GJ Nem releváns PEJ, PFJ Output db Nem releváns PEJ, PFJ Output m Nem releváns m Nem releváns Közszféra funkció: Belvárosi irodaház, jelentéseiből félévente/ évente. Közösségi funkció: Tamási Áron Művelődési Központ, Wass Albert könyvtár Választott indikátor projekt Választott indikátor projekt Akadálymentesítéssel épületek száma Választott indikátor projekt Megnövekedett nagysága érintett zöldfelületek Kedvezményezett Kedvezményezett jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett PEJ, PFJ 5 11 Nem releváns PEJ Projektelem indikátor Balaton Elektronika homlokzati felújítása jelentéseiből félévente/ évente. jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett Felújított homlokzat nagysága Output Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható. 87 jelentéseiből félévente.

88 Mutató neve Projektelem indikátor Mutató típusa (output /eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva fő/év Nem releváns Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés 11 Nem releváns PEJ Nem releváns PEJ 5 11 Nem releváns PEJ 8 11 Nem releváns PEJ Nem releváns PEJ 11 Nem releváns PEJ Nem releváns PEJ Kedvezményezett Tópresszó látogatóinak száma Eredmény 15 Tópresszó felújítása Projektelem indikátor Belvárosi felújítása Irodaház Mutató mérésének módszere és gyakorisága jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Felújított homlokzat nagysága Output m Nem releváns jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Projektelem indikátor Használók növekedése számának Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Energiafelhasználás fő/év Nem releváns GJ Nem releváns fő/év Nem releváns Output GJ Nem releváns Output m Nem releváns m Eredmény 4 jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Output 1 jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Projektelem indikátor Látogatók növekedése számának Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Energiafelhasználás Eredmény 4 jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Felújított közterület nagysága Projektelem indikátor Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása jelentéseiből félévente. Kedvezményezett Projektelem indikátor Köztársaság tér déli rész felújítása 45 jelentéseiből félévente Kedvezményezett Felújított közterület nagysága Output Nem releváns Nem releváns PEJ jelentéseiből félévente

89 Mutató típusa Mutató neve (output /eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva db Nem releváns Projektelem indikátor Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés PEJ, PFJ Kedvezményezett Nagyköz utcai parkoló kialakítása Elérhető parkolóhelyek száma Output Projektelem indikátor Elérhető parkolóhelyek száma Output db Output Nem releváns PEJ, PFJ Projektelem indikátor Szoft indikátor m Nem releváns Nem releváns PEJ 4 11 Nem releváns PEJ 5 11 Nem releváns PEJ elem a Eredmény fő/év Nem releváns fő Nem releváns 3 elem Családsegítő programjai jelentéseiből félévente Kedvezményezett Résztvevők száma Output jelentéseiből félévente Kedvezményezett elem Résztvevők száma Output fő Nem releváns fő Nem releváns 3 11 Nem releváns PEJ 5 11 Nem releváns PEJ Könyvtár programjai Szoft indikátor jelentéseiből félévente Kedvezményezett Résztvevők száma tér rendezvényeken Környezettudatosság képzés és hétvége Szoft indikátor jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett Tamási Áron Felújított közterület nagysága Művelődési Központ előtti tér felújítása Köztársaság rendezvények jelentéseiből félévente/ évente. Kedvezményezett Déli városkapu P+R parkoló kialakítása Szoft indikátor Mutató mérésének módszere és gyakorisága elem jelentéseiből félévente Kedvezményezett Résztvevők száma output 89 jelentéseiből félévente

90 Mutató neve Szoft indikátor Mutató típusa (output /eredmény) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés Mutató mérésének módszere és gyakorisága elem Kedvezményezett db Nem releváns Nem releváns PEJ jelentéseiből félévente Nem kötelező, nem A konstrukció keretében Eredmény releváns indikátor megőrzött munkahelyek száma db Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Létrehozott munkavégzésre használt szintterület (iroda, Nem kötelező, nem kiskereskedelmi egységek, releváns indikátor szolgáltató egységek, piac, stb.) nagysága. Tételesen felsorolva. Output m Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Létrehozott közösségi Nem kötelező, nem szintterület nagysága (m ) releváns indikátor Tételesen felsorolva Output m Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns db Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Helyi termesztésű Résztvevők száma gyógynövények népszerűsítése output A fejlesztés következtében Nem kötelező, nem felhagyott ingatlanok Eredmény releváns indikátor újrahasznosítása 9

91 Mértékegység Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva Bázisérték Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének időpontja Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása PEJ: Projekt előrehaladási jelentés, PFJ: projekt fenntartási jelentés Ft Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Eredmény Ft Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Az akcióterületen az ingatlanok Nem kötelező, nem bérbe adásának, Eredmény releváns indikátor értékesítésének növekedése évenként (%) % Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Az akció keretében képzési Nem kötelező, nem foglalkoztatási programban releváns indikátor részt vevők száma (fő) Output fő Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem kötelező, nem Fenntartható városmarketing és releváns indikátor társadalmi akciók száma Output db Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Mutató típusa Mutató neve (output /eredmény) Mutató mérésének módszere és gyakorisága Amennyiben a magántőke bevonása a II. Pénzügyi végrehajtás fejezetben bemutatott B) verzió szerint történik: Nem kötelező, nem Az akcióterületi közcélú Eredmény releváns indikátor fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene (kizárólag a megyei jogú városok számára kötelező) Nem kötelező, nem Beruházásba releváns indikátor magántőke nagysága bevont 91

92 V.4.1. Gazdasági funkció fejlesztése Az akcióterület gazdasági funkciói elsősorban minőségi javítást igényelnek, ugyanakkor a fokozottabb gazdasági aktivitás a funkciók bővülését is megköveteli. Az akcióterület pályázati elemei között a Tópresszó bővítése és a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, városképbe illesztése szerepel3. Ezek a beavatkozások tartalmazzák a kiskereskedelmi és vendéglátói tevékenység erősítését, valamint a szolgáltatóház korszerűsítésével a városban elérhető szolgáltatások színvonalát. A beavatkozások ugyanakkor kiegészülnek a magánszféra által vállalt gazdasági funkciójú fejlesztésekkel (ld. V.5.. fejezet.).. táblázat: A Belvárosi Irodaház felújítása Tevékenység neve Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész Tevékenység gazdájának megnevezése Tapolca Város Önkormányzata Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint Házszám:. Helyrajzi szám: 836 Az ingatlan tulajdonosa Tapolca Város Önkormányzata. 5 m alatti hasznos alapterületű gazdasági szolgáltatóház felújítása, átalakítása Gazdasági funkció ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA Tevékenység célja Gazdasági funkció erősítése, városképi illeszkedés elősegítése. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 639 m Tevékenység szakmai leírása A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a Belvárosi Irodaház: Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül POROTHERM 3 NF kerámia falazóblokkból Új burkolatok Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer Nyílászárók cseréje Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület Célcsoport bemutatása Különböző szolgáltatások nyújtói, illetve az ezeket igénybevevők, kamarák, stb.: az irodaház külső megújulásával kellemesebb környezetbe kerülhetnek. Városképi szempontból a célcsoportba tartoznak a Fő tér járókelői is: az épület megújulása után kevésbé fog kilógni a városképből Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. Maga az épület egykor a Bauitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumínumborítású homlokzatával környezetével szemben jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként, emellett energiaigénye is magas. Megvalósítás tervezett kezdete Év: 1. Hónap: 6 3 Nap: 1 A Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása funkciói alapján két projektre bontható: a kereskedelmi funkciójú irodaterületek a gazdasági funkció fejlesztése, a közigazgatási funkciójú irodaterületek a közszféra fejlesztése tevékenységként. 9

93 Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Év: 1 Hónap: 9 Nap: Ft Ft Ft 4% Ft 6 % önerő Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 1. táblázat: A Tópresszó felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tópresszó felújítása Tevékenység helyszíne Utca: Batsányi János tér A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága MZ/X Kft Házszám: 5. Helyrajzi szám: 31 MZ/X Kft KKVk által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett vendéglátó egységként működő épület, épületrész külső felújítása, átalakítása, bővítése Gazdasági funkció ERFA Tópresszó megújulása révén gazdasági funkció erősítése, városképi megújulás Tópresszó látogatóinak száma (fő/év) célérték:. fő/év A felújítás keretében az épület magastetőt kap, a földszinti rész a terasz rovására kibővül. A tulajdonos kisvállalkozás saját beruházásában a létesítményt korszerű konyhával és vizes helyiségekkel szereli fel. Ezáltal a városközpont kiemelkedő jelentőségű vendéglátóhelyének szolgáltatási színvonala és kapacitása nő, növelve az Akcióterület gazdasági teljesítményét, és ösztönözve más gazdasági tevékenységek megjelenését a megnövekvő vendégforgalomra alapozva. Az egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyet helyiek és turisták egyaránt használják: ők érintettek a Tópresszó megújulásában. A Tópresszó a Malomtó partján, igen frekventált és értékes helyen fekvő vendéglátó egység, megjelenése, felszereltsége és kapacitása azonban már nem felel meg az igényeknek. A fejlesztés városképi és idegenforgalmi szempontból 93

94 kívánatos. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 9 Nap: Ft Ft 5 57 Ft 5% 5 57 Ft 5 % Partner saját forrása Felújítási terv, műszaki leírás, tervezői költségvetés (kiviteli szintű terv) A partner az építési beruházás önrészén kívül nem visel egyéb költséget.. táblázat: Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének felújítása Tevékenység neve Balaton Elektronika Kft üzlethelyiségének homlokzat felújítása Tevékenység gazdájának megnevezése Balaton Elektronika Kft. Tevékenység helyszíne Utca: Batsányi János utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Az üzlethelyiség tulajdonosa a Balaton Elektronika Kft. Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez KKVk által tulajdonolt és/vagy üzemeltett kiskereskedelmi egységként működő és/vagy szolgáltatók által használt épület, épületrész külső felújítása, átalakítása, bővítése Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkció ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA Tevékenység célja Homlokzati rekonstrukció révén a gazdasági funkció erősítése, a városkép javítása. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 5 m Házszám: Helyrajzi szám: 866

95 Az üzlethelyiség a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban helyezkedik el, utcafrontjuk közös. Tevékenység szakmai leírása A felújítás során az alábbi munkák készülnek: Teljes homlokzati állványozás, védő és biztonsági szerkezetek kialakítása. Szegély bádogok, ablakpárkányok bádogozásának bontása. Új oromfalak rakása Új tetőszerkezet készítése, acél előtető készítése. Meglazult vakolatrészek leverése és újravakolása Homlokzati utólagos hőszigetelés készítése 8 cm vastagságban, dörzsöt Struktúrával. Homlokzati téglaburkolat és fémárnyékolók készítése. Nyílászárók cseréje. Bádogszerkezetek / ablakpárkányok, fedések, szegélyek, csatornák és lefolyók/ készítése Célcsoport bemutatása Balaton Elektronika Kft. ügyfelei, a Wass Albert Könyvtár használói Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A homlokzat rossz állapota. Megvalósítás tervezett kezdete Év: 1 Hónap: 7 Nap: 1 Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 1 Hónap: 1 Nap: 31 Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Ft Ft Ft 5% Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Ft Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) 5 % További források (Ft) További források megnevezése KKV tulajdonos saját forrása Projektelőkészítés helyzete Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A partner az építési beruházás önrészén kívül nem viselnek egyéb költséget. 95

96 V.4.. Közösségi funkció fejlesztése Az akcióterület két kiemelkedő közösségi funkciójú fejlesztése a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ műszaki és funkcionális megújítása. Mindkét intézményre súlyos költségeket rónak a korszerűtlen épületek adottságai, melyek javításával (nyílászárók, fűtésrendszer cseréje) a működés fenntarthatóvá tehető. A megtakarításokból megvalósított többletfunkciók a városlakók kulturális igényeinek magasabb fokú kielégítését szolgálják, a megújult épületek pedig a városkép javításához is hozzájárulnak. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében a teljesen korszerűtlen villamos rendszer és a nyílászárók cseréje mellett homlokzati rekonstrukció is tervezett, amely lehetővé teszi fedett terasz kialakítását is. A fejlesztéshez különböző programok kapcsolódnak (pl. számítógépes tanfolyam, költészet napja, ld. soft elemek), amelyek elősegítik a megújuló könyvtár intenzívebb használatát és a használók számának növekedését. A Tamási Áron Művelődési Központ megújulása is az energiapazarló nyílászárók, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésével történhet meg, amelyet homlokzati felújítás és egyes belső terek felújítása kísér. A fejlesztéshez kapcsolódik a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjainak kézzel készített tárgyakat fejlesztő programja. 3. táblázat: Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tapolca Város Önkormányzata Utca: Batsányi János utca Házszám: 1. Helyrajzi szám: 866 Tapolca Város Önkormányzata Önkormányzati közművelődési könyvtár épületének felújítása, átalakítása, Bővítése Közösségi funkció ERFA Tevékenység célja Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati felújítása, nyílászárókcseréje, akadálymentesítés Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Használók számának növekedése (fő/év) célérték: 5. fő/év Energiafelhasználás (GJ) célérték: 8 GJ Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Az épület homlokzati felújításával, nyílászárócseréjével, akadálymentesítésével és a belső kialakítás korszerűsítésével, a funkciók bővítésével a város az igényeknek megfelelő könyvtárat kaphat. A korszerűsítés során megtörténik a mármár életveszélyes elektromos hálózat cseréje, és a homlokzati átalakítással egy terasz kialakítása. A funkciók bővítése kiterjed a kistérségi könyvtárhálózat erősítésére, valamint a közösségépítő, ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, melyeket az Önkormányzat kapcsolódó beruházásként vállal. Ezáltal a költségcsökkenés mellett nő a szolgáltatások színvonala, mellyel nőhet a könyvtár használóinak száma, ezzel elősegítve Tapolca és a kistérség lakóinak művelődését, tudomány és kultúra iránti érdeklődését, és ezzel a tudásalapú társadalom megteremtését. A könyvtár használói: diákok, kutatók, irodalom, kultúra és művészet iránt érdeklődők érintettek a projektben, valamint azok, akik eddig nem használták a Könyvtár szolgáltatásait akadályoztatásuk miatt vagy a szolgáltatások elégtelensége miatt. Az egykori pártházban kialakított könyvtár ma már nem felel meg sem az alapvető műszaki fenntarthatósági, sem a könyvtár funkcionális követelményeinek. Év: 1 Hónap: 7 96 Nap: 1

97 Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Év: 1 Hónap: 1 Nap: Ft Ft Ft 7% Ft 3 % Saját forrás Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 3. ábra: A Wass Albert Könyvtár és Múzeum tervezett állapotának látványrajza Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 8. 97

98 4. táblázat: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tapolca Város Önkormányzata Házszám: 46. Helyrajzi szám: Tapolca Város Önkormányzata Kulturális központ épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása, eszközbeszerzés a pályázat szempontjából indokolt funkcionális helyiségek biztosítása érdekében Közösségi funkció ERFA Tamási Áron Művelődési Központ megújulása Látogatók számának növekedése (fő/év) célérték: 55. fő/év Energiafelhasználás (GJ) célérték:. GJ A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz, a volt zsinagóga felőli homlokzat felújításra kerül. Az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban. A megújult belső más foglalkozások mellett helyet adhat a Szent Márton Speciális Szakiskola diákjai által végzett gyógynövénytermesztés és feldolgozás lebonyolításának, amely kapcsolódó soft tevékenységként valósul meg. A művelődési központ használói: klubtagok, színházlátogatók, fiatalok érintettek elsősorban, de tágabb értelemben Tapolca és a kistérség összes lakosa, hiszen az intézmény a térség kulturális központja. Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek, ezért a nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés elengedhetetlen rajta. Emellett a teljes fűtőszellőző és villamos rendszer átalakítása, illetve függetlenítése is szükséges. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. Év: 1 Hónap: 9 Nap: 1 Év: Hónap: 1 Nap: Ft (építés)+.5. Ft (közműcsere) Ft (építés) +.5. Ft (közműcsere) Ft (építés) Ft (közműcsere) 7 % (építés) + 4 % (közműcsere) Ft (építés) Ft (közműcsere) 3% (építés) + 6% (közműcsere) Saját forrás Építési engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 98

99 4. ábra: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítási koncepcióterve Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, 8. V.4.3. Közszféra funkció fejlesztése A közszféra funkció Tapolca városközpontjában a Városháza épületében és az egykori Harangozóház helyén levő, korábban a Bauitbánya Vállalat irodaházaként működő Belvárosi Irodaházban koncentrálódik (elsősorban területi jelentőségű közhivatali funkciókkal). Előbbi épülettömb már korábban megújult, míg utóbbi a Fő tér egyik kiemelt helyén vár elavult homlokzatának rekonstrukciójára. A felújítás keretében akadálymentesítés is történik, valamint új funkcióval bővül az épület: a tapolcai polgári védelem irodáival (Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltsége), valamint az Egészségügyi és Szociális Alapellátó Intézet egyes funkcióival.ezáltal az épületben helyet kapó szolgáltatások jobban megközelíthetőek lesznek, valamint az épület városképi illeszkedése is javul. 5. táblázat: A Belvárosi Irodaház közigazgatási részlegének fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Belvárosi Irodaház felújítása Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai Tapolca Város Önkormányzata Házszám:. Helyrajzi szám: 836 Tapolca Város Önkormányzata Közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), épületfelújítás, átalakítás, bővítés Közigazgatási funkció ERFA A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magas tetőt kap a Belvárosi Irodaház Felújított homlokzat nagysága (m ) célérték: 76 m Szakmai tevékenységek: 99

100 leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Új teherhordó fal a kibontott nyílászárók pótlásaként készül POROTHERM 3 NF kerámia falazóblokkból Új burkolatok Homlokzaton utólagos hőszigetelő rendszer Nyílászárók cseréje Új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. A városképi illeszkedés érdekében magastetőt kap, valamint az épület akadálymentesített lesz, de a hasznos alapterület nem változik. Összesen 1415 m homlokzat újul meg hőszigetelő vakolattal, és új fa tetőszerkezetes fedélszékkel bővül az épület (a tetőtér hasznosítása nélkül). A felújítás a belső részeket nem érinti. Jelen projekt a közigazgatási funkciót betöltő bérlők (hivatalok) hasznos területére eső költségeket tartalmazza. Az épületben működő hivatalok: Szent Györgyhegy Hegyközség, ÁNTSZ Tapolcai Kirendeltség, Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet, Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Tapolcai Kistérségi Társulás, Vöröskereszt, FIDESZ, Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete, Assisi Szent Ferenc Állatmenhely Alapítvány. Itt kap helyet a közeljövőben a tapolcai Polgári Védelem irodája, valamint a Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet egyes további funkciói is. A költségek a funkciók által elfoglalt mek arányában lettek megosztva, így a közigazgatási funkciók 54,4%ot, a gazdaságiak 45,6%ot tesznek ki. A projekt célcsoportjaként az egyes közhivatalok ügyfeleit, a Fő tér használóit nevezhetjük meg. Az épület egykor a Bauitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumíniumborítású homlokzatával jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként. A városképi illeszkedés érdekében felújítása szükséges. Év: 1 Hónap: 6 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 9 Nap: Ft Ft Ft 75 % Ft 5 % önerő építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 5. ábra: A Belvárosi Irodaház a megújulás után 1

101 Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 8. V.4.4. Városi funkció fejlesztése Az akcióterületen a városi funkciók fejlesztése egyaránt szolgálja a közlekedési, a környezeti és a kulturális, valamint részben a gazdasági funkciók fejlesztését. A Fő tér körüli belső udvarok, átjárók közterületi rehabilitációja a központ és az itt elhelyezkedő üzletek gyalogos megközelítését teszi vonzóbbá. A Köztársaság tér déli részének felújítása a zöldfelület rehabilitációja mellett színvonalas, nagy befogadóképességű rendezvényteret hoz létre, valamint parkolási helyeket biztosít a beépítendő Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolója helyett. A Déli városkapuhoz kapcsolódó patak menti sétányhíd és parkoló kiépítése a városközpont környezetbarát és színvonalas megközelítését szolgálja, és a kapcsolódó közpark kiépítésével a zöldfelület mennyisége is nő. A Nagyköz utcai parkoló a városközponti parkolási igényeket elégíti ki egy rendezett parkoló megvalósításával. 6. táblázat: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Nagyköz utcai parkoló és szervizút Tapolca Város Önkormányzata Utca: Nagyköz utca Házszám: Helyrajzi szám: 89/, 89/3, 89/4, 891, 893, 894, 896, 897, 898, 899, 9, 91, 9, 93, 94 Tapolca Város Önkormányzata Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes) Városi funkció ERFA A fizetőparkoló kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen. Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 75 db A parkolóban összesen 1 személygépkocsi elhelyezése válik lehetővé. 11

102 A városközpontba gépjárművel érkezők, idősek, mozgásukban korlátozottak a projekt fő célcsoportjai, akik könnyebben érik majd el a városközpontot. A belvárosban a parkolóhelyek száma a szükséges alatt van, és ezek a parkolóhelyek sokszor értékes helyet foglalnak a közterületből. A fizetőparkoló kialakításával a Nagyköz utcában levő üres területen, illetve az ettől északra eső szervizúton, kielégíthetők a Belvárosba érkezők igényei, és rendezettebbé válik a parkolás a városközpontban. Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 6 Nap: Ft Ft.6.55 Ft 4 % Ft 6 % Saját forrás Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 6. ábra: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztési terve Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 8. 1

103 7. táblázat: Déli városkapu parkoló és sétány Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál Tevékenység helyszíne Utca: A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tapolca Város Önkormányzata Házszám: Helyrajzi szám: 783, 735, 736 Tapolca Város Önkormányzata Parkolók bővítése és kialakítása (fizetős és ingyenes) Városi funkció ERFA Tevékenység célja A Déli városkapunál parkolók és onnan kiinduló, a városközpont gyors és kellemes megközelíthetőségét szolgáló sétány kialakítása. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Elérhető parkolóhelyek száma (db) célérték: 87 db Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes. A sétány méter hosszú, ebből 1 m a Tapolcapatak partján, 15 m pedig a patak felett könnyűszerkezetes hídként épül meg. Ezáltal a városba érkezők nem terhelik autóforgalommal a belvárost, hosszabb időt tölthetnek el és parkolási díj helyett különböző szolgáltatásokra, termékekre költhetnek a városban. A Malomtó és az Alsótó folytatása, a Tapolcapatak ideális helyszíne a városi zöldfelületek kiterjesztésének, használhatóvá tételének. A patak mentén kialakítandó sétány az ún. északdéli kulturálisrekreációs tengelyen bekapcsolhatja a város déli részét is a belváros vérkeringésébe, valamint a Déli városkapu és az ott kiépítendő parkoló felől gyalogos elérést biztosíthat a városközpont felé. A sétány a gondozott zöldfelület déli határától, a Malomköz utcától indulna délre a patak jobb partján, egy szakaszon konzolosan a vízfelület fölé helyezve. A projekthez kapcsolódik a az Alsótó melletti légvezeték földkábellel való kiváltása, valamint önerős beruházásként a Déli városkapunál kialakítandó parkoló melletti közpark kiépítése. A sétány környezetében etenzív zöldfelület kerülne kialakításra A városba gépjárművel érkezők: ingázók, turisták, akik ezentúl kulturált körülmények között közelíthetik meg a városközpontot. A belvárosban lakókat is célozza a projekt: a gépjárműközlekedés csökkenésével javul lakókörnyezetük minősége. A városba autóval érkezőknek jelenleg nem áll rendelkezésre olyan helyen elegendő számú parkolóhely, ahonnan a belváros szolgáltatásai, nevezetességei könnyen megközelíthetőek. A Déli városkapunál tervezett, 73 személygépkocsi és 14 autóbusz elhelyezését lehetővé tevő ingyenes parkoló és az ehhez kapcsolódó Tapolcapatak menti sétány, valamint kapcsolódó fejlesztésként kiszolgáló létesítmények és közpark lehetővé teszik a parkolás után a városközpont gyors és kellemes megközelítését Év: 1 Hónap: 6 Nap: 1 Év: 11 Hónap: 3 Nap: Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) +.5. Ft (közműkiváltás) 7 % (építés) 4 %(közműkiváltás) 13

104 elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Ft (építés) Ft (közműcsere) 3 % (építés) 6% (közműkiváltás) Saját forrás Építési engedélyezési terv, kiviteli terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 7. ábra: P+R parkoló fejlesztési terve a déli városkapunál Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, táblázat: A Köztársaság tér fejlesztése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Köztársaság tér déli rész felújítása Tevékenység helyszíne Utca: Köztársaság tér A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Tapolca Város Önkormányzata Helyrajzi szám: 93, 94/1, 94/, 95 Házszám: Tapolca Város Önkormányzata Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése Városi funkció ERFA Rendezvénytér és parkoló kialakítása a Köztársaság tér déli részén Felújított közterület nagysága (m ) célérték: 37 m A téren minőségi zöldfelület, ideiglenesen használható kb. 18 mes rendezvénytér és 45 db parkoló kerülnek kialakításra (a Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolóit részben pótlandó), amellyel több szabadtéri rendezvény megtartása válik lehetővé, és a pihenésre alkalmas zöldfelületek mennyisége is nő. Emellett új hulladéktárolók, kandeláberek, kerékpártároló és a tér északi részén levő emlékműhöz igazodóan két székelykapu kerül a térre. A szomszédos Kisfaludy utcai foghíjtelek fejlesztésével, a Tamási Áron Művelődési Központ és a Tavasbarlang fogadóépületének megújulásával a tér környezete jelentősen 14

105 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek felértékelődik. A rendezvénytér kialakításával a város egy nagy befogadóképességű szabadtéri események rendezésére alkalmas térrel bővül, amely lehetővé teszi a kulturális, szórakoztató események számának növelését, a város szolgáltatási színvonalának emelését. A Köztársaság tér használói: járókelők, rendezvények látogatói, gépjárművel érkezők (pl. Tavasbarlang látogatói) az elsődleges célcsoportok A Köztársaság tér a belváros legjelentősebb zöldfelülete, melynek északi része korábban megújult, a déli része azonban rehabilitációra szorul. Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 6 Nap: Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) 7 % (építés) + 4 % (közműkiváltás) Ft (építés) +.1. Ft (közműkiváltás) 3 % (építés) + 6 % (közműkiváltás) Saját forrás Kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 8. ábra: A Köztársaság tér kertépítészeti terve Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, 8. 15

106 9. táblázat: Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tapolca Város Önkormányzata Utca: Fő tér, Deák Ferenc utca Helyrajzi szám: 877, 88/, 88/6, 81/3, 871/3, 871/4, 871/5, 84, 811/1, 793, 836, 871/, 793/, 84, 811/1, 19/3 Házszám: Tapolca Város Önkormányzata Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése Városi funkció ERFA Tevékenység célja Az elhanyagolt, elavult állapotú burkolatok és zöldfelületek felújítása ezáltal a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Felújított közterület nagysága (m ) célérték: 66 m Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) E közterületek megújításával a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma. A projekt keretében a következő udvarok újulnának meg: Zeneiskola és APEHudvar (zenei koncerteknek is helyet adó teraszszínpad megújulásával), Balaton Üzletközpont udvara, Vasudvar, Deák Ferenc utca 11. Ady Endre utca. közötti átjáró, Régi postaudvar, Fő tér 1. udvara. A felújítások tartalmazzák a burkolatcserét, a növényzet pótlását, fejlesztését, kerékpártárolók, hulladéktárolók, padok, esetenként vízjáték, köztéri szobor elhelyezését, távfűtés vezeték föld alá helyezését. Összesen kb. 3 m felület bontását, 4115 m térkővel, 3 m aszfalttal és 1 m műkővel való burkolását, közműcserét, 99 db aknafedlap cseréjét, 455 fm terméskő fal építését tartalmazzák a költségek. A célcsoportok a városközpontba gyalogosan érkezők, illetve az udvarokon elhelyezkedő üzletek, intézmények ügyfelei. A megújulással új csoportok térhetnek át gyalogos közlekedésre és új vásárlói lehetnek az üzleteknek. A Fő tér és a Deák Ferenc utca, valamint az itt található kiskereskedelmi egységek, kulturális intézmények gyalogos megközelítése jelentős részben a tömböket átszelő udvarokon, átjárókon történik, sajátos szerkezetet alkotva ezzel a belvárosban. Az átjárók, udvarok egy része elhanyagolt, elavult állapotú, burkolatuk és zöldfelületeik felújításra szorulnak. Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 6 Nap: Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) 7 % (építés) + 4 % (közműkiváltás) Ft (építés) Ft (közműkiváltás) 16

107 Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 3 % (építés) + 6 % (közműkiváltás) Saját forrás Kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség 9. ábra: Zeneiskola és APEHudvar kertépítészeti koncepcióterve Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, táblázat: Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja Tevékenység helyszíne Utca: Iskola utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Tapolca Város Önkormányzata Házszám: Helyrajzi szám: 836 Tapolca Város Önkormányzata Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése Városi funkció ERFA A Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér megújulása Felújított köztér nagysága (m ) célérték: 145 m. A felújítással, amely tartalmazza a zöldfelület rehabilitációját, parkolók rendezett kialakítását, a művelődési ház környezete az intézménnyel együtt megújulhat. A tér megújulása egyúttal a szomszédos épület, a Belvárosi Irodaház környezetét is felértékeli, valamint vonzóbb gyalogos összeköttetést nyújt a Fő tér felé. 17

108 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A célcsoport a Tamási Áron művelődési központba érkezők, illetve más járókelők, akiknek erre vezet az útjuk. A Tamási Áron Művelődési Központ hátsó homlokzata (volt zsinagóga) előtti tér jelenleg elhanyagolt állapotú Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 6 Nap: Ft Ft Ft 75 % Ft 5 % Saját forrás Kiviteli szintű terv Tervezési költség, közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr költsége, tervellenőr költsége, könyvvizsgálat költsége, projektmenedzsment költség V.4.5. Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű ( soft ) tevékenységek Az infrastrukturális beruházásokat a lakókat bevonó projektelemek kísérik: ilyen a megújuló Köztársaság téren a kialakítandó rendezvényteret használó események megvalósítása, illetve a felújítandó Könyvtár új rendezvényei. Emellett más soft projektekkel járul hozzá az önkormányzat az akcióterületi célok megvalósulásához: a speciális iskola diákjai által végzett helyi gyógynövénytermesztés hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez és a helyi gazdaság erősítéséhez. A környezettudatossági képzés és rendezvények által a beruházások fenntarthatósághoz való hozzájárulása (energiamegtakarítás, stb.) mellett a lakosságot is erre a hozzáállásra tanítja. A szülőgyermek klub elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és szülők számára teremt lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a város fejlődésébe. 31. táblázat: Rendezvények a megújult Köztársaság téren Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Rendezvények a megújult Köztársaság téren Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható Tapolca Város Önkormányzata Házszám: 46. Helyrajzi szám: 836 Tapolca Város Önkormányzata Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi 18

109 tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van lehetőség, tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok ESZA funkció ERFA Tevékenység célja Tapolcán hagyományosan megrendezett rendezvények programjainak szélesítése kihasználva ezzel a megújult Köztársaság tér adottságait. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Résztvevők száma (fő) célérték: 4. fő Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények immár hagyományosak Tapolcán. Az események fő profilja a zenei kultúra, a helyi hagyományok népszerűsítése. A rendezvények programgazdagságának szélesítésével lehetséges a látogatók számának növelése, amely hozzájárulhat a közösségi és kulturális élet gazdagodásához Tapolcán. A célcsoport a teljes lakosság, különösen azon része, amely nem látogatott eddig szabadtéri rendezvényeket Tapolcán, valamint a városba látogató turisták. Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek programtartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 1 Hónap: 5 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 9 Nap: 3 1 Ft 1 Ft 1 Ft 85 % 18 Ft 15 % Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment 19

110 3. táblázat: Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Tapolca Város Önkormányzata Utca: Batsányi János utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) Házszám: 1. Helyrajzi szám: 866 Tapolca Város Önkormányzata Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezés. A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú). A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók. ESZA funkció ERFA Programok szervezése a megújult Wass Albert Könyvtárban Résztvevők száma: 15 fő A rendezvények szervezése a könyvtár kulturálisközművelődésipedagógiai tevékenységének csak egy területe. Amennyiben teljességre törekvően kívánjuk meghatározni e tevékenységi kör elemeit, a következőket sorolhatjuk fel: a felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, programok a Gyermekrészlegben, klubok, szakkörök működésének koordinálása, kiállítások rendezése, a civil szervezetekkel a rendezvényszervezés területén történő együttműködés révén a város kulturális életében való aktív részvétel, kiadványok megjelentetése. Tapolca városban működő oktatásinevelési intézmények Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek programtartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 1 Hónap: 1 Nap: 1 Év: 11 Hónap: 3 Nap: Ft.68. Ft 33 8 Ft 85 % 394 Ft 15 % 11

111 További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment 33. táblázat: Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése Tevékenység helyszíne Utca: Kisfaludy utca A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tapolca Város Önkormányzata Házszám: 46. Helyrajzi szám: Tapolca Város Önkormányzata Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság) (ESZA típusú). Ez jelentheti a végrehajtás során való helyi foglalkoztatás, a fenntartás során intézményi vagy közterülethez kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezés. A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (ESZA típusú). A projektelem keretében a fejlesztéssel érintett tevékenységeket illetően szervezhetők akciók, a fejlesztés projektelemeiről teríthető az információ, a projektelemek tekintetében szervezhetők helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók. ESZA funkció ERFA Tevékenység célja A Művelődési Ház nyitvatartási ideje alatt működő gyógynövénybolt, ahol a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által készített gyógynövények kerülnek árusításra. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) látogatók száma: 15 fő Tevékenység szakmai leírása A Művelődési Ház 3 óta rendszeresen helyet biztosit és egyben szervezője a különböző korosztályok egészségnevelésével kapcsolatos részfeladatoknak. A Szász Márton Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulói által, az iskola szakembereinek szakmai irányítása mellett termesztett és csomagolt gyógynövények és gyógynövény keverékek árusítását is megszervezték a szervezők. Az iskola 1998 óta működteti e tevékenységét a sajátos nevelési igényű tanulóinak kiegészítő jellegű foglalkoztatására és aktív, közvetlen közreműködésükkel. Az iskola a tevékenységet jelenleg 1, ha (önkormányzati tulajdon, térítésmentesen használatba adva) területen gazdálkodik, termeszti az ellenőrzött, 6féle gyógynövényt. A magyarországi Biokultúra Egyesület szakmai útmutatása szerint, az iskola által foglalkoztatott szakemberek irányítása mellett termesztett gyógynövényeket az Országos Élelmiszerbiztonsági Felügyelet engedélye alapján forgalmazza az iskola. Az előállított gyógynövényeket és gyógynövénykeverékeket, évenként és fajtánként évi 78 csomagnyi mennyiségben forgalmazzák. Korábban is megfogalmazódott az igény e tevékenység kiterjesztésére, amely a Tamási Áron Művelődési Központ felújítása után az itt biztosított helyiségben javasolt. A ház nyitvatartási alatt, kapcsolódó rendezvényei alatt végig működhet a gyógynövénybolt. A tevékenység kapcsolható a szomszédos Tavas barlangot látogató hazai és külföldi vendégekhez is, szóróanyagok segítségével, termékismertetőkkel tényleges vásárolóvá tehető egy részük. Mivel a technológia jelentős részben kézimunkaigényes és az iskola foglalkoztatható létszáma is véges, a bővülés szükséges feltétele a kézi munkaerő 111

112 Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek bevonása a rendszerbe. A Regionális Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével együttműködve, az aktív foglalkoztatásból ideiglenesen vagy véglegesen kikerülők betanításukat követve foglalkoztathatóak akár a növénytermesztés, akár a csomagolás fázisaiban. A prognosztizált volumennövekedés pótlólagos munkaerő igénye folyamatosan 81 fő, melyet a kirendeltség képes kielégíteni. A célcsoport egyrészt a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola diákjai, valamint a projekt más foglalkoztatottjai, másrészt a gyógynövények fogyasztói. Év: 1 Hónap: 3 Nap: 1 Év: 11 Hónap: 3 Nap: Ft.873. Ft 44 5 Ft 85 % 43 Ft 15 % Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment 34. táblázat: Környezettudatosság Tapolcán Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Környezettudatosság Tapolcán Tevékenység helyszíne Utca: A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Nem releváns Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók (ESZA típusú). A projektelem támogathatóságának feltétele az, hogy infrastruktúra fejlesztések az elérhető legkörnyezetkímélőbb technológiával kerüljenek kialakításra, jelentős energiamegtakarítást eredményezzenek, ezáltal jó példával szolgálva a lakosságnak. Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tapolca Város Önkormányzata Házszám: Helyrajzi szám: ESZA funkció ERFA Tevékenység célja Többfajta képzés, közösségi program, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos módszereket, ötleteket. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, Résztvevők száma (fő) célérték: 5 fő 11

113 mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A környezettudatos életmód terjesztése számos társadalmi haszonnal járó tevékenység. Ennek keretében kerülhet sor többfajta képzésre, közösségi programra, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos módszereket, ötleteket. A célcsoport a teljes lakosság, elsősorban azok megismertetése a környezettudatos életmóddal, gyakorlattal, akik eddig nem ismerték azt. Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek programtartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 1 Hónap: 4 Nap: 1 Év: 1 Hónap: 3 Nap: Ft Ft 1.4. Ft 85 % 16 Ft 15 % Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment 35. táblázat: Szülőgyermek klub a szabadidő hasznos eltöltésére Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Szülőgyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére Tevékenység helyszíne Utca: Tapolca Város Önkormányzata Házszám: Helyrajzi szám: A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb. (ESZA típusú). A projektelem keretében az infrastruktúra fejlesztések kiegészítésére van lehetőség, tehát amennyiben arra alkalmas közösségi tér kerül kialakításra, azokon a tereken, épületekben szervezhetők a fentiekben ismertetett jellegű programok. ESZA funkció ERFA A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése 113

114 Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Résztvevők száma (fő) célérték: 5 fő A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése. Hasznos időtöltés révén a szülők és gyermekeik kapcsolatának erősítése, a társadalmi normák iránti fogékonyság növelése, kézügyesség, kreativitás fejlődése, ismeretszerzés, családi kohézió erősödése. Családsegítő Szolgálattal kapcsolatban álló családok Pályázati útmutató által előírt kötelező tevékenység, melynek programtartalma a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményein alapszik. Év: 1 Hónap: 1 Nap: 1 Év:11 Hónap: 3 Nap: Ft Ft 856 Ft 85 % 54 Ft 15 % Saját forrás kidolgozott részletes programterv és költségvetés Könyvvizsgálat, projektmenedzsment 114

115 V.4.6. Szinergia vizsgálat A következőkben a Pályázat részét képező projektelemek tekintetében mutatjuk be az egyes projektelemek egymásra hatását, mely elemzésben a megelőző városrehabilitációs tevékenységeket és a kapcsolódó beruházásokat egyaránt figyelembe vesszük. Projektelem megnevezése Belvárosi Irodaház felújítása Kapcsolódó megelőző Tamási Áron Művelődési Központ felújítása városrehebilitáció Köztársaság tér déli rész felújítása Kapcsolódó ATT projektek Kisfaludy utcai telek hasznosítása, Fő tér rekonstrukciója Tavasbarlang épületének felújítása Szinergikus hatások A Belvárosi irodaház a belváros történelmi városmagjának, a Fő utcának meghatározó városképi eleme. Felújításával a környezetében elhelyezkedő épületek presztízse is növekszik majd. Projektelem megnevezése Tópresszó felújítása Kapcsolódó megelőző Gabriella Hotel felújítása városrehebilitáció Batsányi tér felújítása Kapcsolódó ATT projektek Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása Szinergikus hatások A Tópresszó a Malomtó partján helyezkedik el, mely kiemelkedő turisztikai célpont Tapolcán. A presszó külsejének megújításával bekapcsolódik az északdéli turisztikai tengely felújított elemeinek sorába. Projektelem megnevezése Balaton Elektronika felújítása Kft. üzlethelyiségének homlokzati Kapcsolódó megelőző Batsányi tér felújítása városrehebilitáció Fő tér felújítása Kapcsolódó ATT projektek Wass Albert Könyvtár épületének felújítása Szinergikus hatások A Wass Albert Könyvtár épülete helyt ad a Balaton Elektronika kft üzlethelyiségének, közös homlokzattal rendelkeznek. Az üzlethelyiség homlokzati felújításának megvalósítása magántőke bevonásával a Könyvtár megújult homlokzatának fejlesztéséhez járul hozzá, elősegítve az egységes városkép kialakulását és a vállalkozási aktivitás erősítését is. Projektelem megnevezése Wass Albert Könyvtár felújítása Kapcsolódó megelőző ld. előző pont. városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Balaton Elektronika felújítása Szinergikus hatások Ld. előző pont 115 Kft. üzlethelyiségének homlokzati

116 Projektelem megnevezése Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Kapcsolódó megelőző ld. Belvárosi irodaház városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Belvárosi Irodaház felújítása Szinergikus hatások ld. Belvárosi irodaház Projektelem megnevezése Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Kapcsolódó megelőző városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Fő tér körüli udvarok fejlesztése Szinergikus hatások A parkoló megépítésével a Fő téren jelentkező parkolási igény csökken, ezáltal rendezettebb városkép kialakítására nyílik lehetőség, melynek kiegészítő eleme a fő tér körüli udvarok minőségi fejlesztése. Projektelem megnevezése Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása Kapcsolódó megelőző Déli városkapu park kialakítása városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Tópresszó felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Kőtár kialakítása Szinergikus hatások A déli városkapu a Tapolcára érkező turisták belépő pontja, ahol alkalmuk nyílik a fejlesztés hatására rendezett körülmények között gépkocsijuk parkolására és a városközpont gyalogos megközelítésére. A P+R parkoló kapcsolódik elgondolásában a tavalyi évben felújított, kialakított Déli Városkapu parkhoz, illetve az AlsóMalom tó partjának rendezéséhez. A fejlesztés az északdéli turisztikai tengelyt erősíti. Projektelem megnevezése Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása Kapcsolódó megelőző Fő tér rehabilitációja városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Wass Albert Könyvtár épületének felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Belvárosi irodaház felújítása Fő tér 7.9. homlokzat felújítása Fő tér 1. homlokzatfelújítása Tavasbarlang épületének felújítása Szinergikus hatások A legátfogóbb fejlesztés, mely keretbe fogja, összekapcsolja a többi projektelemet. A fő tér körüli udvarok minőségi fejlesztése a városkép javulását idézi elő és élhetőbb városi környezetet hoz létre a helyi lakosság számára. 116

117 Projektelem megnevezése Köztársaság tér déli rész felújítása Kapcsolódó megelőző Köztársaság tér északi rész felújítása városrehebilitáció Kapcsolódó ATT projektek Tavasbarlang épületének felújítása Kisfaludy utcai lakásfejlesztés Szinergikus hatások A Köztársaság tér a város egyik legfontosabb köztere, melynek megújult északi részéhez kapcsolódik a jelenlegi fejlesztés. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek pl. Kisfaludy utcai foghíjtelek funkcióval való megtöltése a rendezett városképet és a használható funkciót segíti elő a helyi lakosság és a turisták számára. V.4.7. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Partner neve: MZ/X Kft A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes Ft összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi igen szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege Ft (Ft) Biztosíte önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Ft Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Tópresszó felújítása kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Konzorciumi partner Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: az üzlethelyiség tulajdonosaként rendszeres karbantartási munkálatok az ingatlan állapotának függvényében 117

118 Partner neve: Balaton Elektronika Kft. A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes Ft összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi igen szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege Ft (Ft) Biztosíte önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Ft Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Balaton Elektronika kft. üzlethelyiségének kapcsolódóan vesz részt a projektben? homlokzati felújítása Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Konzorciumi partner Partner szerepe fenntartásban/üzemeltetésben: a az üzlethelyiség tulajdonosaként rendszeres karbantartási munkálatok az ingatlan állapotának függvényében Partner neve: Intrados Építész és Mérnökiroda A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Balaton Elektronika Kft. kapcsolódóan vesz részt a projektben? felújítási terv készítése homlokzat Wass Albert Könyvtár felújítási terve Partner szerepe a tervezésben: Építészeti tervezés Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 118

119 Partner neve: HORITERV Építészműhely Kft A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 6. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Belvárosi irodaház felújítási terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Építészeti tervezés Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: Liget Kertépítész Iroda A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Fő tér körüli udvarok terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Köztársaság tér déli rész terve tamási áron Művelődési Központ előtti tér terve Partner szerepe a tervezésben: Kertépítészeti tervezés Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 119

120 Partner neve: VIANOVAPLAN Kft. A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 48. Ft + 5% ÁFA összege (Ft) 4 Ft + 5 % ÁFA Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Nagyköz utcai szervizút és parkoló kapcsolódóan vesz részt a projektben? Parkoló tervezése a déli városkapuban Partner szerepe a tervezésben: Építészeti tervezés Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: Demény Zoltán A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 45. Ft + % ÁFA összege (Ft) 39 Ft + 5 % ÁFA Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Tapolcapatak menti sétány terve kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Talajmechanikai szakvélemény Hídtervezési munka Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 1

121 Partner neve: ProVitál Kft A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Magas és mélyépítési projektelemek kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Közbeszerzési tanácsadó Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: VeszprémBer Zrt. A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 3.5.Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Beruházás típusú projektelemek műszaki kapcsolódóan vesz részt a projektben? ellenőrzése Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 11

122 Partner neve: KözépPannon Regionális Fejlesztési Zrt. A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 6.. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Akcióterületi terv és kapcsolódóan vesz részt a projektben? készítésében tanácsadás Partner szerepe a tervezésben: Projektfejlesztési tanácsadás Partner szerepe a végrehajtásban: pályázat Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: Csányi és Simon Építész Iroda A partner gazdálkodási/jogi formája: vállalkozás A partner által végzett tevékenységek teljes 3.9. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi Nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Beruházás típusú projektelemek kapcsolódóan vesz részt a projektben? kivitelezéséhez szükséges szakértés Tervellenőrzés a kivitelezés megkezdése előtt Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 1

123 Partner neve: Wass Albert Könyvtár és Múzeum A partner gazdálkodási/jogi formája: önkormányzati fenntartású intézmény A partner által végzett tevékenységek teljes.15. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Programok a megújult kapcsolódóan vesz részt a projektben? Könyvtárban szoft elem Wass Partner szerepe a tervezésben: Soft elemek tartalmi kidolgozása Partner szerepe a végrehajtásban: Soft elemek lebonyolítása Albert Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: Tapolcai Városi Szolgáltató Kft. Kereskedelmi A partner gazdálkodási/jogi formája: 1% önkormányzati vállalkozás és tulajdonú A partner által végzett tevékenységek teljes % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Rendezvények a megújult Köztársaság kapcsolódóan vesz részt a projektben? téren Helyi termesztésű népszerűsítése gyógynövények környezettudatosság tapolcán Partner szerepe a tervezésben: Soft elemek tartalmi kidolgozása Partner szerepe a végrehajtásban: Soft elemek lebonyolítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 13

124 Partner neve: Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet, A partner gazdálkodási/jogi formája: önkormányzati fenntartású intézmény A partner által végzett tevékenységek teljes.8. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Szülőgyermek klub a kapcsolódóan vesz részt a projektben? befogadás selősegítésére társadalmi Partner szerepe a tervezésben: Soft elemek tartalmi kidolgozása Partner szerepe a végrehajtásban: Soft elemek lebonyolítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: Tapolca Média Közalapítvány A partner gazdálkodási/jogi formája: önkormányzati fenntartású intézmény A partner által végzett tevékenységek teljes 8.. Ft + % ÁFA összege (Ft) Támogatásban részesüle (konzorciumi nem szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosíte önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez Minden projektelem kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Projekt tájékoztatás (kommunikáció) nyújtása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 14 és nyilvánosság szolgáltatásának

125 V.5. MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK 36. táblázat: A Fő tér 1. felújítása Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Fő tér 1. alatti üzlet homlokzati felújítása A Fő tér e karakteres, a földszinten kereskedelmi célú épületének homlokzata felújításra szorul. A homlokzat megújításával az épület és a benne levő szolgáltatások vonzóbbá válnak, a Fő tér környezete felértékelődik. A projekt keretében a tulajdonos vállalja az emeleti (lakó) részek homlokzatának felújítását is. A földszinten a felújítás után színvonalas ruhaüzlet nyílik, amellyel bővül a városközpont kereskedelmi kínálata. Tapolca, Fő tér 1., hrsz. 83 Planum Investment Kft. A felújításból az üzlet tulajdonosa, az üzlet vásárlói és a Fő tér látogatói is profitálhatnak: esztétikusabb homlokzatú üzlet, városképi javulás várható a felújítástól. 9. III. 9. III Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés V.6. KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT BEAVATKOZÁSOK V.6.1. Beavatkozások állami támogatással 37. táblázat: Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Projekt neve Projekt rövid leírása Forrás Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Tapolca leglátogatottabb célpontja, a Tavasbarlang jelenlegi fogadóépülete nem alkalmas a látogatók megfelelő kiszolgálására. A bővítés lehetővé teszi az akadálymentes megközelítést és egy barlangról szóló kiállításnak is helyet biztosít. A fejlesztéssel több látogatót fogadhat a Tavasbarlang, és a látogatók magasabb minőségű szolgáltatásban részesülhetnek. KDOP Turisztikai attrakciók fejlesztése Tapolca, Kisfaludy u. 5., hrsz. 85 Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Tavasbarlang látogatói 1. III. 11. II. 5 Ft Építési engedély 15

126 V.6.. Beavatkozások önkormányzati forrásból 38. táblázat: Kőtár kialakítása Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Kőtár kialakítása A tapolcai régészeti kutatások nyomán előkerült anyagok bemutatására eddig nem volt lehetőség. A projekt keretében ezekből lapidárium és tegulárium kerül kialakításra a Wass Albert Könyvtár és Múzeum intézményében, a meglévő iskolamúzeum alagsori helyiségében. A leletanyag bemutatásával a Wass Albert Könyvtár és Múzeum bővítheti a jelenlegi bemutatott anyagot, amely új látogatókat vonz és gazdagítja a kulturális életet. Tapolca, Templomdomb, hrsz. 5/ Történelem iránt érdeklődők, diákok, turisták 9. II. 9. IV. 11 Ft Berendezési tervek 39. táblázat: Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése, bővítése Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése és akadálymentesítése A Bárdos Lajos Általános Iskola felújítása (homlokzatfelújítás, nyílászárók cseréje és a tető megemelése) már megtörtént. További elemként tervezett az iskola tetőterének beépítése Tapolca, Úttörő utca 15. hrsz. 6 Az intézmény tanulói 1. I. 1. IV. Ft Beépítési koncepció 4. táblázat: Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba A Belvárosban az Ady Endre utcából megközelíthető autóbusz állomás áthelyezése a a kiépítésre tervezett P+R parkoló mellé a telkek egyesítése után, ahonnan a déli városkapuban kialakítani kívánt közparkon keresztül és a Tapolcapatak mellett tervezett sétányon be lehet jutni a városközpontba. Az autóbusz állomás áthelyezése után a belvárosban megmaradna a buszjárat megállója. Tapolca, Vasút utca és déli tehermentesítő út által határolt terület hrsz Helyi lakosok, turisták, más városból érkező átutazók 11. II 1. I. 3 Ft Előkészítés 16

127 41. táblázat: Petőfi utca Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása Petőfi utca Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása A Nagyköz utcai parkoló megvalósulásával a Deák Ferenc u.batsányi J. u.petőfi u. tömb egyetlen rendezetlen része egy néhány ingatlanból álló terület. Ennek szanálásával zöldterület alakítható ki, illetve szükség esetén a Nagyköz utcai parkoló kapacitása is bővíthető. Tapolca, Petőfi utca, hrsz. 913, 914 9/ A város lakói, a park potenciális használói, a park kondicionáló hatásának alanyai 1. III. 13. IV. 5 Ft Koncepcióterv Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek 4. táblázat: Fő tér 79. homlokzatfelújítása Fő tér 79. alatti épület homlokzati felújítása Az Önkormányzat értékesítette a lakó és kereskedelmi funkciókat tartalmazó ingatlant, amelyen a tulajdonos homlokzatfelújítást végez, ezzel a Fő tér utolsó patinás háza is megújulhat. Tapolca, Fő tér 79., hrsz. 793/1 Kiválasztás alatt Az üzlet vásárlói, a Fő tér látogatói 9. I. 9. II. 1 Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete V.7. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK V.7.1. A köz és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások 43. táblázat: Piaccsarnok fejlesztése Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Piaccsarnok fejlesztése Az elavult piaccsarnok területén az Önkormányzat funkcióbővítést hajt végre: a telek (egy részét) szupermarket létesítése céljából értékesíti, valamint új csarnokban biztosít helyet az őstermelők számára. Ezáltal a piacon áruló őstermelők kedvezőbb körülmények közé kerülhetnek, a szupermarket nyitásával pedig a Belváros és a Kertváros kereskedelmi kiszolgálásának színvonala nő. Egyúttal rendezettebbé válik a BajcsyZsilinszky utca is. Tapolca, BajcsyZsilinszky utca, hrsz. 53 Tapolca Város Önkormányzata A piac vásárlói, a leendő szupermarket vásárlói 1. IV. 11. III. 95 Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció 17

128 V Egyház által tervezett beavatkozások 44. táblázat: Szent Erzsébet Óvoda felújítása Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projektelőkészítés helyzete Szent Erzsébet Óvoda felújítása A Szent Erzsébet Óvoda a Templomdombon található egyházi fenntartású épület. Az épületen az egyház a nyílászárók cseréjét tervezi. Az óvodába 3 vegyes korosztályú csoportban csoportonként maimum 5 fő jár. Tapolca, Templomdomb., hrsz. 54 Keresztény Szeretet Leányai Az óvodába járó gyermekek 9. I. 9. IV. 5 Ft Koncepcióterv 18

129 V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.8.1. Társadalmigazdasági hatások A fejlesztések a közterületek és a városkép vonzóbbá tételével, a kereskedelmi funkciók bővítésével szélesítik és serkentik a belvárosban a gazdasági teljesítményt. A kulturális funkciók megújulása, bővülése és fenntartható működése (könyvtár, művelődési központ) a társadalom szélesebb rétegei számára biztosít lehetőséget a kultúrához és a tudáshoz való hozzáféréshez. A kereskedelmi funkció erősítését a Tópresszó felújítása, a Fő tér 1. alatti üzlethelyiség homlokzati felújítása, a Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása segíti közvetlenül. A fejlesztés hatására megvalósuló beruházások közül a Kisfaludy utcai foghíjbeépítés, a Fő tér 79. homlokzati felújítása és a volt orvosi rendelő hasznosítása hoz hasonló hatásokat. Közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz a Fő tér és a környező tömbök udvarain elhelyezkedő üzletek megközelítését megkönnyítő gyalogos átjárók rehabilitációja, a Nagyköz utcai parkoló létesítése és a Déli városkapuhoz kapcsolódó fejlesztések (sétány, parkoló, közpark), továbbá a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása. A megnövekvő kereskedelmi forgalom hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez, illetve új gazdasági funkciók megjelenéséhez. Ehhez a területhez a kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az Akcióterületen indikátor kapcsolódik. A kulturális funkció a Tamási Áron Művelődési Központ és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújításával, valamint az ezekhez kapcsolódó programokkal erősödhet közvetlenül. Közvetetten hathat erre a többi fejlesztéshez kapcsolódó nem infrastrukturális program. Az ehhez a területhez kapcsolódó indikátor a kulturális rendezvények számának növekedése. A patakmente megújítása, a buszpályaudvar korábbi helyén park kialakítása, illetve az Akcióterület számos beruházásához kapcsolódó zöldfelületi fejlesztések bővítik a város és a kistérség lakosainak szabadidőeltöltési lehetőségeit, amely nem csupán a lakosok általános jólétét képes növelni, hanem pozitívan hat a helyi identitástudatra is, annak megerősödésének lehetőségét hordozza magával. A zöldfelületek, a kikapcsolódási lehetőségek bővítése egyúttal pozitívan hat a turisták számára is: a város már jelenleg is számos ide látogatót vonz, számuk gyarapodását azonban nagy mértékben erősítik az említett fejlesztések, illetve az akcióterület egészének megújítása. Az akcióterületi fejlesztések az itteni ingatlanok felértékelődését is magával képesek vonzani. Az egész terület megújult épületállománya, a több zöldfelület, a kereskedelem erősödése mind pozitív hatással lesznek az akcióterületi ingatlanok értékére, hiszen a városközponti rehabilitáció várhatóan megnöveli majd az akcióterületi, vagy ahhoz közeli ingatlanok iránti keresletet. V.8.. Esélyegyenlőségi hatás Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára szükséges megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkreférfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását. A fenti iránymutatások alapján az esélyegyenlőségi szempontok a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában kiemelt szerepet kaptak. A projekt célja a területen élő elszegényedő, gazdaságilag nem aktív népesség helyzetének javítása, a terület munkahely lehetőségeinek javítása és szélesítése. A tervezés fázisában a célcsoport 19

130 meghatározásakor előtérbe kerültek a civil szervezetek és rajtuk keresztül a hátrányos helyzetűek, a mozgáskorlátozottak, a családok, és a nők. A projekt további célja a város idegenforgalmi kínálatának fejlesztése, bővítése, esztétikus települési környezet megteremtése. V Akadálymentes környezet A tervezett tevékenységek döntő része közterületi infrastruktúrafejlesztés, vizuális megjelenés fejlesztés. A közterületi fejlesztések, a Fő tér körüli belső udvarok rekonstrukciója során megvalósul a fizikai környezet hozzáférhetőségének biztosítása: az utak, járdák oly módon épülnek, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítva legyen a mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek számára. A Belvárosi Irodaház átalakításával családbarát és akadálymentes intézmény jön létre. A létesítmény tervezésekor és megvalósításakor a mozgássérültek számára is megközelíthető megoldások kerültek, kerülnek előtérbe (karlift). A Wass Albert Könyvtár és Múzeum akadálymentesítése során mozgássérült parkoló kialakítása, a Nyugati bejárat átalakítása és mozgássérült mosdó kialakítására is sor kerülne. Az épület utcaszinti Keleti bejáratának esetében megvalósíthatatlan az akadálymentesítés, a hátsó bejárat megfelelő módon történő átalakítása viszont megoldható. A könyvtár Nyugati udvara alkalmas egy mozgássérült parkoló kialakítására. Ezen keresztül jutnának be a továbbiakban az érintettek az épületbe. A földszinti tér (jelenleg aula) teljes átalakításának terve többek között tartalmazza egy mosdó kialakítását mozgássérültek számára. Mindez a földszinti helyiségek egybenyitása, mobil válaszfal és megfelelő berendezés elhelyezése, valamint az egyes munkafolyamatok mobilizálása révén hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény teljességre törekvő könyvtári szolgáltatást nyújtson a használóknak. Az intézmény épületének felújítása az esélyegyenlőség érvényesítését is szolgálná azáltal, hogy könyvtári szolgáltatást és közhasznú információszolgáltatást nyújt, internetelérést biztosít, időszaki kiállításokat, tárlatokat rendez be és helyet ad különböző társadalmi szerveződési formák rendezvényeinek, összejöveteleinek a szervezésben és megvalósításban való aktív részvétellel. Mindezt pedig oly módon valósítja meg, hogy az esélyegyenlőség jegyében a társadalomnak azokat a csoportjait is bevonja tevékenységébe, amelyek eddig bizonyos okok folytán kívül maradtak hatókörén. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása során figyelemmel lennének az akadálymentes környezet megteremtésére. Kialakításra kerülne az épület homlokzatán mozgássérültek részére szabványos bejárat. A földszinten mozgássérültek részére közlekedési lehetőség és mellékhelyiségek kerülnének kialakításra. A mozgássérültek részére biztosított megközelíthetőség, bejutási lehetőség és a belső terekben való önálló mozgás lehetősége növeli a mozgássérült látogatók számát. A közterületi parkolók kialakítása során figyelembe vették az akadálymentes környezet kialakítására vonatkozó elvárásokat és a parkolókban mozgássérült parkolóhelyek kialakítása is tervezésre kerültek az OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató előírásainak megfelelően. A fejlesztés által érintett épületek, terek akadálymentesítésével a mozgásukban akadályozottak is hozzáférhetnek az ott található szolgáltatásokhoz. Tapolca Város önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Mozgássérültek Veszprém Megyei egyesületének Tapolcai Csoportjával az egyenlő esélyek megteremtése érdekében. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. 13

131 V.8... Nemek közti esélyegyenlőség A pályázó szervezet tervezett menedzsment szervezeténél is érvényesülnek az esélyegyenlőségi irányelvek, a 4 fős projektmenedzsmentet, 1 fő adminisztrátor, fő szakmai tanácsadó és 1 fő pénzügyi szakember segíti, akik közül fő női alkalmazott. A partnerszervezetekben dolgozók között is számos nő található, nem tapasztalható negatív diszkrimináció. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított. V Fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása A fogyatékkal élők haszonélvezői a fent említett akadálymentesített beruházásoknak, azonban életminőségük javítása ennél többet jelent. Szükséges foglalkozni munkaerőpiaci esélyeik javításával is. A város szándékai szerint az elkövetkezendő években növekedni fog a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak száma. Ezen cél eléréshez szükség több távmunka és részmunkaidős állás biztosítása számukra. A Fogyatékkal élők esélyeinek javítása érdekében Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének Tapolcai Szervezetével is. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. V Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége Az Akcióterületen a városi átlagot meghaladó roma népesség él, melyek életkörülményeire jelentős fejlesztő mértékben hatnak a tervezett beruházások. A városfejlesztés beruházási jellegű, fenntartási munkáiban, mint potenciális munkavállalók jelennek meg. A roma munkavállalók érdekeinek érvényesítésében és foglalkoztatásában Tapolca Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerségben vállalt szerepet, amellyel kapcsolatos együttműködési megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. A más hátrányos helyzetű csoportok közé soroljuk például a 1 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 5 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, vagy azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú ezért esélyeik javítása munkavállalási esélyeik javításával javítható. A városfejlesztés közvetett hatása e célcsoportot is pozitívan érintheti majd. A fejlesztések között kedvezményes árú kulturális programok is megfogalmazásra kerültek, amely által az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül többen juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. 131

132 45. táblázat: A KDOP forrásból tervezett tevékenységek esélyegyenlőségi hatásai Akadálymentes környezet Nemek közti esélyegyenlőség Roma esélyegye nlőség Fogyatékkal élők esélyegye nlősége Más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége Fő tér 1. homlokzatának felújítása * Fő tér 79. homlokzatának felújítása * Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása * Köztársaság tér felújítása * Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban * Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában * Fő tér körüli belső udvarok felújítása * Közpark kialakítása a déli városkapuban * Belvárosi irodaház felújítása * ESZA típusú tevékenységek * A tervezett tevékenység területe Tapolcapatak mentén sétány kialakítása és Alsótó légvezetékének cseréje földkábelre * + gyenge hatás ++ közepes hatás +++ erős hatás Azon fejlesztési elképzelések esetében, melyek előkészítettsége alacsony minden esetben figyelembe veszi a tervezésnél a város az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését. Tapolca város 7. évben elkészítette Esélyegyenlőségi Tervét, a terv végrehajtása érdekében a Polgármesteri Hivatalban Esélyegyenlőségi Munkatárs is kijelölésre került. A város honlapját infokommunikációs akadálymentesítéssel készítette el vakok és gyengén látók számára. A stratégia megvalósítása érdekében a partnerségi megállapodást is kötöttek fogyatékkal élők egyesületeivel. KDOP forrás terhére tervezett tevékenység 13

133 46. táblázat: Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Célértéke MértékBázisérték célérték elérésének egység időpontja Mutató neve Mutató forrása teljes vízfelhasználás m PEJ termelés egysége fő PEJ kwh PEJ fő PEJ t/év Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns t PEJ t PEJ fő PEJ fő PEJ fő/év PEJ fő/év PEJ Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma db 11 PEJ Akadálymentesített épületek száma db PEJ Fajlagos mértéke vízfelhasználás Fajlagos energiafelhasználás mértéke Üvegházhatású (CO) v. szolgáltatás teljes energiafelhasználás termelés egysége anyagok v. szolgáltatás kibocsátásának ártalmatlanításra Ártalmatlanításra kerülő hulladék hulladék arányának összes mértéke mennyisége mértéke kerülő hulladék kistérségben élő A kistérségben élők foglalkoztatottak száma foglalkoztatottságának mértéke a foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal tudásmegosztásban résztvevők száma kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma össz munkavállalói létszám V.8.3. Környezeti hatások A projektben megvalósuló városrehabilitáció az épületek, a gyalogosfelületek és a zöldterületek rendezése pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a helyi közösség érdekeit is szolgálja. A tervezési fázisban a felmerült alternatívák vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra. Már a tervezés a Tapolca Város Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott, a települési épített és természeti környezet megóvására vonatkozó iránymutatások alapján történt. V Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly A fejlesztés megvalósítása kis mértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések működtetése nem okoz sem zaj, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb terhelést, mint a településen zajló egyéb építési beruházás. 133

134 V Természeti erőforrások fenntartható használata Az üzemelés során, a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések figyelembe vételével és betartásával. A Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó rendelkezik a közterületek tisztántartásához szükséges eszközökkel és berendezésekkel. Az alkalmazott technológiák hatékonyak, illetve fenntartási és tisztítási módszerek a legkorszerűbb és az árérték aránynak legmegfelelőbben történnek. Az energiafelhasználás jelentős része az épületek üzemeltetéséből, fűtéséből adódik. Ez a műszakilag elavult épületek korszerűsítésével jelentősen csökken. A megnövekedő kihasználtság növelheti az abszolút terhelést, de a fajlagos felhasználás csökkenése várhatóan nagyobb arányú lesz. A fejlesztésre kerülő intézményekben, közterületen a hulladékmennyiség minimalizálása és a keletkezett hulladék szelektív gyűjtése a cél, ezért csökkenése várható a hulladék mennyiségében. Tapolca Város Önkormányzata a környezet védelme érdekében jelenleg is újrahasznosított (környezetbarát) papírt használ irodai munkája során, a KDOP konstrukcióhoz kapcsolódó kiírásra készült pályázatát is ilyen papíron nyújtotta be. V A meglévő értékek védelme és megőrzése A fejlesztéssel kialakításra kerülő létesítmények a környező épületekhez, illetve a városképbe tökéletesen illeszkednek. A rekonstrukcióba bevont Tamási Áron Művelődési központ rendezett épületegyüttese, a Belvárosi Irodaház, a Tópresszó és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum pozitívan befolyásolja azok közvetlen területét, nem terheli sem az élővilágot, sem az épített környezetet. Az épületek melletti területek rendezése, zöldfelületek kialakítása szintén javítja a terület környezeti állapotát. A rendbe hozott épületek minőségi rekonstrukciója hozzájárul az épített környezet védelméhez és javításához, mely a város környezetvédelmi programjának kiemelt fontosságú eleme. A város tervezett tevékenységei a jelenlegi zöldfelületeket megújítaná és növelné azok nagyságát a burkolt felületek arányának csökkentésével és a telepíteni kívánt zöldfelületi elemek (gyep, cserje, lombos fa) alkalmazásával. A zöldfelületi elemek közül a Fő tér körüli belső udvarok, valamint Köztársaság tér déli része felújításra szorulnak. További új tervezett zöldfelületi elem a Tapolcapatak menti sétány kialakítása déli városkapuban. A kialakítandó és felújítandó zöldfelületi elemek jelen előzetes Akcióterületi terv tervezett tevékenységei között szerepelnek. A KDOP forrásból tervezett tevékenységek esetében zöldfelület nem szűnik meg, a jelenlegi 1675 m zöldfelületből 1675 m újul meg és további 196 m új zöldfelület kialakítása tervezett, az így létrejövő zöldfelület nagysága 3581 m. 134

135 47. táblázat: A tervezett tevékenységek zöldfelületi mutatószámai a KDOP beavatkozáson belül Felújított zöldfelület (m) Új zöldfelület (m) Megszűnő zöldfelület (m) Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban 37 Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában APEH udvar felújítása 14 Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és közlekedőút felújítása Déli városkapu Park 5 5 Összesen Jelenlegi Tervezett tevékenység Akcióterületen belül zöldfelület (m) Köztársaság tér felújítása Tapolcapatak mentén sétány kialakítása TÁMK mögötti terület felújítása Fő tér 1. belső udvar felújítása 48. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei és a védett értékek kapcsolata Tervezett tevékenység megnevezése Műemlék Műemléki környezet Helyi védett építészeti érték Tapolcai Tavasbarlang felszíni védőterülete Helyi jelentőségű természetvédelmi terület KDOP B beruházások Köztársaság tér felújítása Tapolcapatak mentén sétány kialakítása Deák F. u. 11. Ady Endre u.. átjáró felújítása + Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása + APEH udvar felújítása Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és közlekedőút felújítása Fő tér 1. belső udvar felújítása Vasudvar felújítása Belvárosi irodaház homlokzatfelújítás Kapcsolódó beruházások Fő tér 1. homlokzatának felújítása + + Fő tér 79. homlokzatának felújítása Kőtár kialakítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Szent Erzsébet óvoda felújítása

136 49. táblázat: Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa Mutató neve A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás (output /eredmény) MértékBázisérték egység Célérték Célértéke elérésének időpontja Mutató forrása eredmény GJ 7,394 56,68 11 PEJ hatás t Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns) output t PEJ A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma output fő PEJ Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma output db 11 PEJ Üvegházhatású kibocsátásának (CO) anyagok csökkentése V Közlekedésre gyakorolt hatás A városi parkolás helyzetét bemutató fejezetben bemutatásra került a belváros parkolóhely hiánya és annak okai. A tervezett tevékenységek közül a közlekedés fejlesztésére, azon belül új parkolók kialakítására tesznek javaslatot a következő projektelemek: Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása Régi postaudvar és bekötőút felújítása A tervezett tevékenységek parkolóhelyek számának növelésére gyakorolt hatását a következő táblázat mutatja be. 5. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett új parkolói és mutatószámai Új parkolóhelyek száma (db) Tervezett tevékenység Személygépkocsi tehergépkocsi Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 75 Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása 3 Régi postaudvar és bekötőút felújítása 33 Összesen Rokkant parkolóhelyek száma OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató rendelkezései alapján

137 V A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása A fejlesztés nem veszélyeztetik a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelő kultúrát és fogyasztói szokásokat. A városrész rehabilitációja esztétikus környezetet teremt, mely hozzájárul a város épített környezetének minőségi javulásához, és ezáltal a lakosság élet körülményeinek emelkedéséhez. Az életminőség javulását eredményezik a települési arculat, környezet javulása mellett a létrejövő közösségi értékek, a minőségi szolgáltatások, megrendezésre kerülő rendezvények, a kialakuló új munkahelyek, a szórakozási lehetőségek is. A fejlesztés komple módon hat Tapolca közösségi, idegenforgalmi, és gazdasági életére. A fejlesztéssel a helyi lakosság környezettudatossága növekszik. A környezetre gyakorolt hatásokat és azok kompenzálásának lehetőségeit a következő összefoglaló táblázat tartalmazza. 51. táblázat: A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok Tervezett tevékenység Felújítás jellegű 4 tevékenységek Beruházás jellegű tevékenységek (részletesen az alábbiak szerint) Nagyköz utcai parkoló megépítése P+R parkoló építése a déli városkapuban Leírás Lehetséges pozitív környezeti hatások A felújítások főként homlokzatokat, járófelületeket, intézmények belső infrastruktúrájának korszerűsítését jelentik Energiahatékonyabb épületek, esztétikusabb települési környezet Fő tér körüli belső udvarok felújítása Zöldfelület mértékének növekedése (ld. 48. sz. táblázat) Lehetséges negatív környezeti hatások A felújítás ideje alatt megnövekedő zajterhelés, közlekedési fennakadások Új parkolóhelyek kialakulásával (Régi posta udvar) forgalom nagyságának és a zajszint növekedése Lehetséges kompenzálási javaslatok A felújításokat egymáshoz képest időben optimalizálni kell A munkálatok időtartama lehetőség szerint között legyen a lakosság nyugalmának biztosítása érdekében Közlekedésszervezési intézkedésekkel biztosítható a biztonságos közlekedés Zöldfelület mértékének növelése Parkolóhelyek kialakítása, sétány kialakítása, légvezeték cseréje, ingatlanfejlesztés Esztétikusabb települési környezet. Védett értékek veszélyeztetése. Szoros együttműködés a tervezés és a kivitelezés során az érintett szakhatóságokkal, látványtervek készítése és megismertetése a lakossággal. Felszíni parkolást biztosító építmény létrehozása A felszíni parkolás áthelyezésével felszabaduló út menti városi terek, amelyek lehetőséget adnak zöldfelületi rendszer fejlesztésére Karsztos terület lévén, növekvő környezeti kockázat a földtani viszonyokban és a vízháztartásban A lehetséges károk felmérése és kiküszöbölése érdekében megvalósíthatósági tanulmány készítése Déli tehermentesítő út forgalmának növekedése, növekvő zaj és rezgésterhelés Felszíni vízelvezetés megoldása, a patak vízminőségének védelme érdekében Jelenleg kertes mezőgazdasági területek helyén felszíni nyílt gépkocsi parkoló építése Belvárosi gépkocsiforgalom egy részének áthelyeződése a lakóterületen kívülre. Kevesebb célforgalom a lakóterületen. Javuló környezeti tényezők (levegőminőség, zajcsökkenés, rezgésterhelés csökkenése) 4 Városi zöldfelület arányának csökkenése Tapolcapatak szennyeződésének lehetősége növekszik Meglévő infrastruktúra hálózathoz való csatlakozás Közvilágítás kialakítása a vagyonbiztonság növelése érdekében Tópresszó épületének felújítása, Fő tér 1. homlokzat felújítása, Alsómalom hasznosítása, Postahivatal felújítása, Fő tér 79. homlokzatfelújítása, Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzat és belső rekonstrukciója, Művelődési Ház homlokzat felújítása, Szent Erzsébet Óvoda felújítása, Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtérbeépítése, Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében, Deák F. u. 11. Ady Endre u.. átjáró felújítása, Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása, Köztársaság tér felújítása, APEH udvar felújítása, Balaton üzletközpont udvarának felújítása, Régi postaudvar felújítása, Vasudvar felújítása, Fő tér 6. belső udvar felújítása, Fő tér 1. belső udvar felújítása, Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, Volt orvosi rendelő hasznosítása 137

138 Tervezett tevékenység Lehetséges pozitív környezeti hatások Leírás Lehetséges negatív környezeti hatások Lehetséges kompenzálási javaslatok Szoros együttműködés a szakhatóságokkal a tervezés során. Tapolcapatak menti sétány kiépítése és Közpark kiépítése a déli városkapuban Növekvő városi zöldfelületi arány. Patak menti közterület zöldfelületi arányának növelése Rendezett települési környezet Zavaró környezeti hatás a sétány mentén, növekvő környezeti terhelés a talajra és a vízminőségre. A munkálatok során a munkagépekből nagyobb mennyiségű szennyező anyag juthat az élő vízfolyásba A földkábel telepítése időszakos földkivonással jár Alsótó légvezeték kiváltás, trafó átépítés Lakás és üzletfejlesztés (Arany J. u. Kisfaludy u., Petőfi u., Piaccsarnok) Az Alsótó partján légvezeték földkábelre való cseréje Talajt és felszíni vizet érintő hatás a munkagépek, illetve a szállító járművek kenőés üzemanyagának csöpögése, elfolyása miatt Esztétikusabb települési környezet Lakás és kereskedelmi célú ingatlanok kialakítása jelenleg is beépített települési környezetben Az új építésű ingatlanokkal a városkép, települési környezet javulása A megnövekedett lakások/üzletek számával a felhasznált energiamennyiség növekszik Növekvő gépkocsiforgalom és parkolóhely iránti igény A hulladékok káros antropogén hatásának kivédése érdekében a sétány mentén hulladékgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése. A sétány zöldterület jellegű fenntartása javasolt Az építési munkák során törekedni kell a haváriák okozta talaj ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani Megfelelő műszaki állapotban lévő gépek használatával a talaj szennyezése megelőzhető. A szélpark üzemeltetése és szükség szerinti karbantartása nem okoz talajszennyezést A lakások energiahatékony építési formáinak előnyben részesítése. A lakóépületekben lehetőség szerint alternatív energiahordozók (földhő) hasznosítási rendszerének kiépítése. Megfelelő mértékű zöldfelület biztosítása a városi klíma javítása érdekében Rendezett (díjköteles) parkolási lehetőségek és a felszíni vízelvezetés biztosítása 5. táblázat: Környezeti hatások indikátorai Mutató típusa Mértékegység Bázisérték Célérték Célértéke elérésének időpontja Mutató forrása eredmény GJ 7,394 56,68 11 PEJ hatás t Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns) output t PEJ A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma output fő PEJ Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma output db 11 PEJ Mutató neve A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Üvegházhatású kibocsátásának (CO) anyagok csökkentése (output /eredmény) 138

139 V.9. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ Az Akcióterületi rehabilitáció két fő célcsoportja a város, illetőleg a környező települések lakossága, valamint a belföldi és külföldi turisták. A lakosság szempontjából számos tényezőt befolyásolhatnak a beruházásra váró projektek: átalakíthatják a helyi közösségek szociális életét, identitástudatát, segíthetik a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását. A társadalom életminőségének általános javulása mellett a felújított intézmények használóinak, valamint az ott dolgozók munkakörülményeinek javítása is elérhető a projektekkel, csakúgy, mint a lakások ingatlanárainak, a szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a rekreációs lehetőségek bővülése. A lakosság kiszolgálásán túl egyes projektelemek a turizmusfejlesztés szempontjából is jelentős tényezők lehetnek. Növekedhet a szolgáltatások színvonala, a kulturális rendezvények mennyisége, amelyek mind befolyásolhatják a városba látogató hazai és külföldi turisták számát. Ehhez a két célcsoporthoz kapcsolódik egy harmadik, a város fejlődése szempontjából ugyancsak fontos csoport, a gazdasági, vállalkozási szféra képviselői, akik elsősorban a megváltozott terek megnövekedett forgalma mellett ingatlanaik növekvő értékében, valamint a projektek kivitelezésében és programokkal való feltöltésében tudnak részt venni. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes Akcióterületi fejlesztések célcsoportokhoz való illeszkedését. 53. táblázat: A fejlesztések célcsoporthoz való illeszkedése Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez ingatlanárak emelkedése a rehabilitált területek közelében Helyi lakosok rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként rekreációs, szociális lehetőségek bővülése Városi lakosság identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként Közterületi rehabilitáció Fő tér belső udvarainak rekonstrukciója Köztársaság tér déli részének fejlesztése Tapolcapatak menti sétány kiépítése Környező települések lakossága rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként Hazai turisták emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően Külföldi turisták emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően ingatlanárak, üzlethelyiségek rehabilitált területek közelében Beruházás környéki vállalkozások értékének megnövekedett vásárlóforgalom vonzóhatásának eredményeként a növekedése felújított közterületek kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Egyéb vállalkozások Nagyköz utcai parkoló megépítése kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által Közlekedésfejlesztés Helyi lakosok ingatlanárak emelkedése a kisebb mértékű forgalmi területek, valamint a parkolóház mellett 139 a

140 Fejlesztések P+R parkoló kiépítése a déli városkapuban Célcsoportok Városi lakosság Illeszkedés a célcsoportok igényeihez életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által Hazai turisták magasabb turisztikai szolgáltatásminőség a forgalomkorlátozott területek mentén Külföldi turisták magasabb turisztikai szolgáltatásminőség a forgalomkorlátozott területek mentén Beruházás környéki vállalkozások megnövekedett vásárlóforgalom a forgalomkorlátozott területek mentén a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként a buszállomás és a parkolók közelében megnövekedett vásárlóforgalom ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése Egyéb vállalkozások Helyi lakosok Kulturális intézmények fejlesztése Wass Albert Könyvtár és Múzeum külső és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési központ belső felújítása Bárdos Lajos Általános Iskola akadálymentesítése, bővítése Környező települések lakossága életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával Intézmény dolgozói Hazai turisták Beruházás környéki vállalkozások ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése megnövekedett vásárlóforgalom a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Környező települések lakossága az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése Intézmény dolgozói Környező települések lakossága munkakörülmények javulása a bővítések által az akadálymentesítéssel a testi fogyatékosok ellátásbeli színvonalának emelkedése a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása Hazai turisták közösségi programok jótékony hatása a turizmusra Külföldi turisták közösségi programok jótékony hatása a turizmusra Városi lakosság a lakosság közigazgatási ellátásának színvonalemelése Környező települések lakossága a lakosság közigazgatási ellátásának színvonalemelése Intézmény dolgozói Szociális intézmények emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások javulásával az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése Közösségi élet fejlesztése Belvárosi irodaház rekonstrukciója munkakörülmények javulása a rekonstrukció által Városi lakosság Városi lakosság Közigazgatási intézmények fejlesztése életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával Hátrányos helyzetűek közösségépítő programok szervezése ingatlanárak emelkedése Városi lakosság Egyéb vállalkozások Oktatási intézmények fejlesztése kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Hajléktalanok munkakörülmények javulása a rekonstrukció által a hajléktalanok ellátásának színvonalemelése 14

141 Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez fejlesztése Hajléktalanszálló felújítása Intézmény dolgozói Helyi lakosok Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése Tópresszó épületének rekonstrukciója Alsómalom hasznosítása Volt orvosi rendelő hasznosítása életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként Környező települések lakossága életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként Hazai turisták emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt Külföldi turisták emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a felújított területek közelében Beruházás környéki vállalkozások megnövekedett vásárlóforgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Egyéb vállalkozások Természeti értékek megőrzése, bemutatása ingatlanárak emelkedése a hasznosított területek közelében Városi lakosság Kisfaludy utcai üzletés lakásfejlesztés Postahivatal épületének felújítása munkakörülmények javulása a rekonstrukció által kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Városi lakosság a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése Környező települések lakossága a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése Hazai turisták emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt Külföldi turisták emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt Tavasbarlang fogadóépületének bővítése ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a Tavasbarlang közelében Beruházás környéki vállalkozások megnövekedett vásárlóforgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Egyéb vállalkozások kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség A projektek nem csupán az akcióterület lakosságára, hanem bár sok esetben kisebb mértékben hatással vannak az egész város, olykor a környező települések népességére is. A projektek környezetében élők számára a fejlesztések többnyire jelentősebb előnyöket biztosítanak lakóingatlanaik felértékelődésével, a lakókörnyezet minőségének javulásával. A város egészének lakossága számára is elérhetővé válnak a kialakított szolgáltatások, amelyek az egész város lakosságának általános életminőségemelését, a városhoz való kötődését emelhetik. A környező települések lakosai elsősorban tanulás, munkavállalás, bevásárlás céljából keresik fel a várost, ezen infrastrukturális elemek fejlesztése mellett az olyan, nagyobb horderejű kulturális, közösségi fejlesztések is járhatnak előnyökkel, amelyeknek hatásai képesek túlmutatni a város határain. A lakosság részéről fennálló igények a kérdőíves felmérés alapján megvannak a projektekre: leginkább ugyanis pont azon városi lehetőségek, szolgáltatások rendelkezésre állását, illetve minőségét minősítették alacsony értékekkel, amelyekre az akcióterületi projektek jelentős része megoldást kínál. Ilyen, a lakosság részéről fejlesztési igényként megjelenő alacsony fokú lehetőségek többek között a fiatalok szórakozási lehetőségeinek kis száma, a belvárosi parkolási lehetőségek, a kulturális lehetőségek, a szociális ellátás, vagy a turisztikai programkínálat alacsony volta, amelyek fejlesztése megvalósulhat az akcióterületi projektelemeknek köszönhetően. 141

142 V.1. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ A Belvárosi akcióterület településrendezési terve és helyi építési szabályzata 8. évben felülvizsgálatra került5, amely 8.7.1én lép hatályba. A tervezett beavatkozások a hatályos (. évi) településrendezési tervvel és a 8. júliusában hatályba lépő településrendezési tervvel is összhangban állnak. A hatályos településrendezési terv településszerkezeti tervlapját és a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusait a 4. melléklet tartalmazza 54. táblázat: A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzeléseinek illeszkedése a hatályos településrendezési tervhez A tervezett tevékenység területe6 Helyrajzi száma Hatályos településszerkeze ti terv szerinti besorolása Megvalósulásho z szükséges településszerke zeti tervi besorolása Hatályo s övezeti jele Települ Megvaló éssulásho rendez z ési szükség tervmó es doövezeti sítást jel igényele Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása KDOP Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása 836 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem 17. Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója 866 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem 17. Belvárosi irodaház homlokzatfelújítás és magastető építése 836 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem 17. KÖu KÖu Nem 3. Tópresszó épületének felújítása Fő tér körüli belső udvarok felújítása (az alábbi tervezett tevékenységek tartoznak ide) * Deák F. u. 11. Ady Endre u.. átjáró felújítása 788 Közlekedési és közmű terület Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület * APEH udvar felújítása 87, 88/, 88/6, 971/3 * Balaton üzletközpont udvarának felújítása 871/3, 871/4, 871/9 * Régi postaudvar és közlekedőút felújítása 793/ Közlekedési és közmű terület * Vasudvar felújítása, távfűtő vezeték cseréje 84, 811/1 Közlekedési és közmű terület * Fő tér 1. belső udvar felújítása Köztársaság tér felújítása 19/3 93 Közlekedési és közmű terület Közlekedési terület VT VT Nem 17. KÖu KÖu Nem 3. VT VT Nem 17. Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 3. Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 3. VT VT Nem 17. KÖu KÖu Nem 3. Közlekedési terület Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület 5 A hatályos (. évi) Településrendezési Terv felülvizsgálatára a Belvárosi akcióterületen kívül elhelyezkedő Volt honvédségi terület funkcióváltása miatt került sor. A településrendezési terv 8. évi módosítása a Belvárosi akcióterület területét nem érinti. 6 Amennyiben a tervezett tevékenység településrendezési szempontból több résztevékenységet tartalmaz, azt *gal jelöltük. A *gal jelölt résztevékenységek nem önálló tevékenységek. 14

143 A tervezett tevékenység területe6 Helyrajzi száma 94/1, 94/ Hatályos településszerkeze ti terv szerinti besorolása Megvalósulásho z szükséges településszerke zeti tervi besorolása Zöldterület Zöldterület Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület 95 Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában * Nagyköz utcai 5. sz. mögötti szervizút felújítása Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban * Tapolcapatak mentén sétány kialakítása és Alsótó légvezetékének cseréje földkábelre 89, 891, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 9, 91, 9, 93, 94 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Hatályo s övezeti jele Települ Megvaló éssulásho rendez z ési szükség tervmó es doövezeti sítást jel igényele Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása Z Z Nem 5. KÖu KÖu Nem 3. VT VT Nem Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem , 735,783 Kereskedelmi, szolgáltató terület Kereskedelmi, szolgáltató terület GKSZ GKSZ Nem Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület V V Nem 8. Z Z Nem 5. VT VT Nem , 56 Zöldterület Zöldterület Magán Fő tér 1. homlokzatának felújítása 83 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Közszféra Fő tér 79. homlokzatának felújítása 793/1 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem 17. Tavasbarlang fogadóépületének bővítése 85 Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület VT VT Nem Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 6 KO KO Nem 1. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében 5/ VT VT Nem 17. Közpark kialakítása a déli városkapuban 71, 733, 734, 735, 784 Zöldterület Zöldterület Z Z Nem 5. Nagyköz u. Petőfi u. zöldfelület bővítés 913, 914 9/ Kisvárosias Lakó Kisvárosias Lakó Lk Lk Nem 14. Kereskedelmi, szolgáltató terület GKSZ GKSZ Nem 19. VT VT Nem 17. oktatási központ terület Oktatási központ terület Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület Egyéb Piaccsarnok felújítása 53 Szent Erzsébet Óvoda 54 Kereskedelmi, szolgáltató terület Településközpont Településközpo vegyes terület nt vegyes terület 143

144 V.11. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A fejlesztésekkel kapcsolatban a következő kockázatok merülhetnek fel: 55. táblázat: A fejlesztések kockázatelemzése Sorszám Azonosított kockázat Bekövetkezés valószínűsége Hatása a projekt céljaira A tevékenység, amire a kockázat vonatkozik Kockázat kiküszöbölése Alsómalom ingatlanfejlesztése Tapolcapatak menti sétány kialakítása Elképzelések egyeztetése az illetékes szakhatóságokkal, társadalmi konzultáció A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik Kicsi. A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatást megszerzése akadályokba ütközik Kicsi Nagy Bármely tevékenység A stratégiák és tervek kidolgozásához szakértők alkalmazása 3. Lakossági elégedetlenség a beruházásokkal szemben Kicsi Közepes Bármely tevékenység Folyamatos partnerségi egyeztetések a lakossággal 4. Megvalósítás, kivitelezés időbeli elhúzódása Közepes Közepes Beruházás típusú tevékenységek Gondos előkészítés és tervezés 5. Pénzügyi kockázatok (költségnövekedés, kevesebb önerő ) Közepes Közepes Bármely tevékenység Költségtervezés részletes árajánlatok alapján, részvények kibocsájtása 6. A fejlesztések kihasználtsága nem teljes körű Közepes Nagy Bármely tevékenység Kommunikációs és marketingterv kidolgozása, és végrehajtása 1. Nagy Szent Erzsébet óvoda homlokzat felújítása Kőtár kialakítása Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Köztársaság tér déli rész felújítása P+R parkoló a Déli városkapunál 7. Közbeszerzési eljárás sikertelen Nagyköz utcai parkoló Kicsi Nagy Belvárosi Irodaház felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Közbeszerzésre minőségi szakember alkalmazása, a közbeszerzés újbóli kiírása Wass Albert Könyvtár ás Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tópresszó felújítása 8. A beszállítók nem megfelelő minőségű munkát végeznek Közepes Nagy Beruházás típusú tevékenységek Minőségi referenciákkal bíró, megbízható, nagy munkatapasztalattal rendelkező beszállító kiválasztása Annak, hogy a tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik, bekövetkezési valószínűsége kicsiny ugyan, azonban ennek hatása jelentős lenne a projekt egészére nézve. Az engedélyek megszerzésének elhúzódása a beruházásokat ugyanis késlelteti, a projekt egészének megvalósítása emiatt nagy mértékben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat már most, a projektelőkészítési szakaszban, az Akcióterületi fejlesztési elképzelések kimunkálásánál minden egyes elképzelést egyeztet a vonatkozó szabályozással, hogy ahol beavatkozás szükséges, ott időben meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. A társadalmi szereplőkkel történő folyamatos konzultáció ugyancsak ennek az eseménynek elkerülését szolgálja. 144

145 A város megfelelően előkészíti projektjeit ugyan, de fenn áll a lehetősége annak, hogy a fejlesztésekhez szükséges állami forrásokat nem képes elérni, pályázata nem kerül pozitív elbírálás alá. E lehetőség bekövetkezési valószínűsége ugyan alacsony, de a fejlesztésre igen nagy hatással lehet. A város e lehetőség minimalizálása érdekében a tervezés és pályázatkészítés kapcsán szakértőket alkalmazott. Fennáll a veszélye annak, hogy a megvalósuló beruházásokkal a város egyes lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek megelőzésére már a projektötletek felmerülésétől kezdődően aktívan egyeztetések folytak a város lakosságának csoportjaival, hogy az egyes társadalmi csoportok véleményét, érdekeit megismerjük, meghallgatásukkal pedig már előzetesen úgy alakítsuk ki a projektet, hogy a későbbiek folyamán ezt a kockázatot minél inkább minimalizáljuk. A partnerségi egyeztetések azonban nem állnak meg ezen a szinten: a folyamatos egyeztetések a lakosság különféle csoportjaival a projektmegvalósítás egész ideje alatt folyamatosan fognak zajlani. A megvalósítás, kivitelezés csúszása is egy fennálló kockázati tényező. A beruházás folyamán ugyanis előfordulhatnak olyan nem várt hátráltató tényezők, amelyek a projekt megvalósítását hátráltatják. Ennek elkerülésére a tervezés során már számol az Önkormányzat esetleg csúszásokkal: kiküszöbölésére előzetes közbeszerzést végez majd, ezen kívül a kivitelezők kiválasztásának is úgy történik majd, hogy azok garanciát vállaljanak majd az időbeli csúszások elkerülésére. Közepes a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy a megvalósítás során az előzetes tervekhez képest a költségek növekedni fognak. A költségvetést a tervezés során részletes árajánlatok alapján kalkulálták ki, ezzel minimalizálva ennek a tényezőnek a kockázatát. A beruházásokhoz a kellő önerő meg nem léte, mint kockázati tényező minimális, azonban amiatt, hogy befolyása a projekt egészére igen jelentős, mindenképpen meg kell említeni, mint kockázati tényezőt. A kockázat minimalizálása érdekében a város az önerőre szánt forrásokat időben leköti, hogy azokat minden probléma nélkül fel tudja majd használni a városrehabilitációs munkák során. A város 5 millió forint értékben részvényt bocsátott ki a városfejlesztési akciók pénzügyi fedezeteként. A legkritikusabb kockázatnak a kihasználtság biztosítása tűnik, amelyet a kommunikációs és marketingterv kidolgozásával és ellenőrzött megvalósításával lehet kiküszöbölni. Ehhez a kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett az önkormányzat az érintett intézményekkel, a civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal együttműködve tájékoztat és egyeztet a tervezett fejlesztésekről és az azokat kísérő programokról. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, azonban a projektekre nagy hatással lehet. A kockázat kiküszöbölésére a város nagy tapasztalattal rendelkező, a közbeszerzésben jártas munkatársat alkalmaz majd. A városfejlesztés minősége és megvalósulása nem csak az eljárásrendeken, pénzügyi forrásokon, a társadalmi elfogadottságon múlhat. Fontos szerep jut az effektív munkát végző vállalkozóknak, vállalkozásoknak is. Előfordulhat, hogy munkájuk nem megfelelő minőségű. Ennek bekövetkezési valószínűsége közepes és a projektekre nézve nagy hatással lehetnek. Ennek érdekében a vállalkozók kiválasztásánál a több éves szakmai tapasztalattal és megfelelő referenciákkal rendelkező cégek kerülnek majd kiválasztásra. 145

146 V.1. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE 56. táblázat: A KDOP 3.1.1/B fejlesztések ütemterve A tevékenységek ütemezése 9 I. 1 II. 11 I. II. I. Előkészítés IVS, ATT Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés Végrehajtás Projektmenedzsment Gazdasági funkció Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész Tópresszó épületének felújítása Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiség felújítása Közösségi funkció Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Városi funkció Nagyköz utcai parkoló és szervizút kiépítése II. I. II.

147 A tevékenységek ütemezése 9 Déli városkapu P+R parkoló és Tapolcapatak menti sétány kialakítása Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása Közszféra funkció Belvárosi irodaház közszféra rész Kiegészítő kisléptékű ( soft ) elemek (ESZA típusú) Nem releváns Kiegészítő kisléptékű ( soft ) elemek (ERFA típusú) Helyi termesztésű gyógynövények népszerűsítése Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Rendezvények a megújult Köztársaság téren Környezettudatosság Tapolcán Szülőgyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére

148 57. táblázat: Kapcsolódó beruházások ütemterve A tevékenységek ütemezése 9 I. 1 II. I. 11 II. 1 I. II. I. Gazdasági funkció Piaccsarnok felújítása Közösségi funkció Szent Erzsébet Óvoda felújítása Kőtár kialakítása épületében az Iskola Múzeum Tavasbarlang épületének felújítása Városi funkció Fő tér 7.9. homlokzat felújítása Fő tér 1. homlokzatfelújítása Autóbusz állomás áthelyezése Közszféra funkció Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 148 II.

149 V.13. PARTNERSÉG Az önkormányzat a fejlesztési célok megalkotása érdekében egyeztetéseket folytatott, mely egyeztetéseknek a célcsoportjai a következők voltak: Helyi érdekcsoportok: o Vállalkozók o Stratégiaalkotó célcsoport, SAM o Széles körű elfogadást biztosító célcsoport, a helyi lakosság o Döntéshozó célcsoport, képviselőtestület o Szakmai célcsoport, szakmai műhely tagja o Civil érdekszféra, civil szervezetek A partnerségi egyeztetések formái a következők voltak: Honlap (lakossági kérdőív és tájékoztatás) Média (írott sajtó, televízió) Egyeztető tárgyalás, vállalkozói fórumok Munkacsoport beszélgetés (SAM) Szakmai műhelybeszélgetés Képviselőtestületi ülés Lakossági fórum Az IVS készítése kezdetén a város honlapjára lakossági kérdőívet helyezett ki, amelyben a lakosság városfejlesztési terveit ismertethette. A kérdőív és kiértékelése az IVS 4. mellékletében megtekinthető. Az Akcióterületi tervben a következő lakossági igények kerültek bevezetésre: Kulturális élet fejlesztése Turisztikai lehetőségek kihasználása Közterületek fejlesztése A belvárosi parkolási lehetőségek fejlesztése Rendezvények a közösségi élet fejlesztése céljából A helyi újság a lakossági kérdőív alapján a leginkább használt média a lakosság körében. A városvezetés a lakosság tájékoztatására felhasználta a Tapolcai Újságot is: cikksorozatot indított az IVS és akcióterületi fejlesztésekről. Az 5. melléklet a helyi újság Belvárosi akcióterületről szóló rovatát mutatja be. A városi televízióban pedig műsort sugárzott a fejlesztéseket illetően. Az emberek leginkább ismerőseik révén jutnak információhoz a társas érintkezés során. A városvezetés a lakossággal történő személyes találkozót is szervezett, lakossági fórumon tájékoztatta a megjelenteket. A projektfejlesztés időszakában internet alapú ( oldalon) és személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett. Az Önkormányzat a fejlesztési elképzelések és befektetői szándékok megismerése érdekében a helyi vállalkozókkal vállalkozói fórumok keretében rendszeresen egyeztet. Az 149

150 egyeztetéseket még az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor megindította és az Előzetes Belvárosi akcióterületi terv lezárásáig folytatta. Az egyeztetések eredményeként jelentős mértékű magántőke került mozgósításra a városfejlesztési akciók során. A konkrét pénzügyi hasznon kívül a partnerség alapjai is megteremtődtek, kialakult a bizalom és a közös cél elérésének akarata. A magántőkét konzorciális formában és kapcsolódó beruházásokként vonják be a fejlesztésekbe. Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vállalkozók Egyesületével az Akcióterületi Terv során felmerülő fejlesztések megvalósítása érdekében, amelyet az IVS 8. melléklete tartalmaz. Az Önkormányzat IVS készítése során Stratégiaalkotó Munkacsoportot (SAM) hozott létre, melyek feladata a fejlesztések részletes kidolgozásának segítése volt. Ezt a gyakorlatot az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása folyamán is végezte. A Stratégiaalkotó Munkacsoport tagjai Tapolcán: Ács János, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, polgármester Sólyom Károly, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, alpolgármester, önkormányzati képviselő (Polgári Szövetség Tapolcáért) Lévai József, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (MSZP) Vörös Béla, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (Tapolcai Vállalkozók Egyesülete) Parapatics Tamás, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati főtanácsadó Papp Zoltán Tamás, Tapolca Város főépítésze Tóth Mária, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, oktatási referens Benczik Zsolt, Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda, vezető Hársfalvi József, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, szakmai tanácsadó Nagy Eörsné, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, igazgató Rédli Károly, Tapolcai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ügyvezető Dr. Zsiray Ferenc, Tapolcai Városszépítő Egyesület, elnök. SAM összehívására az előzetes akcióterületi tervvel összefüggésben alkalommal került sor: 1 alkalommal már az IVS készítése során és 1 alkalommal az előzetes Akcióterületi terv készítésének munkaszakaszában. A SAMokon az előzetes Akcióterületi terv fejlesztési elképzeléseinek részletes megvitatására került sor, úgy mint: lehetséges partnerek, kapcsolódó magánerős fejlesztések, költségvetés, rendelkezésre álló és még hiányzó tervek, költségbecslések beszerzése, ESZA típusú tevékenységek meghatározása. Szakmai műhely tagjai az IVS készítése során megismert tagokból állt. Az előkészítés és a projektfejlesztés időszakában műhelybeszélgetésekre 33 alkalommal került sor az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása során. A műhelybeszélgetések témái a következők voltak: tervek műszaki tatalma, engedélyek beszerzése, költségkalkulációk készítése, városfejlesztési társaság létrehozásával kapcsolatos kérdések. A Képviselőtestület a tervezés és a projektfejlesztés időszakában alkalommal ülésezett, ahol az elkészült Előzetes Akcióterületi Terv megismerésére, véleményezésére és elfogadására került sor. A helyi lakosság bevonásának célja a fejlesztési elképzelések megismertetése és véleményeik megismerése az akcióterv fejlesztési elképzeléseinek társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Lakossági fórumra 1 alkalommal került sor, ahol a résztvevők megismerték az előzetes Akcióterületi tervben foglaltakat és elmondhatták véleményüket, fejlesztési elképzeléseiket az Akcióterülettel kapcsolatban. A lakosság 15

151 elektronikus formában is elérhette a készülő dokumentumot, véleményüket pedig elektronikusan is eljuttathatták a Polgármesteri Hivatalba. Az Előzetes Akcióterületi Terv készítésébe, bevonásra került a társadalom minden rétege, a terv társadalmasítása megtörtént, a fejlesztési elképzelések megismerése és a hozzászólás lehetősége a széles nyilvánosság számára biztosított volt. Tapolca város Előzetes Akcióterületi Terve elektronikusan elérhető a oldalon, valamint nyomtatott formában a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben is megtekinthető. Tapolca Város Önkormányzata a városfejlesztési akciókban a közösségépítő elemek megvalósítása kapcsán civil szervezetekkel is egyeztetett. A civil szervezetek képviselői a SAM tagjai között is jelennek vannak és rendszeres munkakapcsolatban is állnak Tapolca Város Önkormányzatával, a képviselőtestületi üléseken állandó meghívottak. Az önkormányzat és a civil szervezetek már több közös programot is lebonyolítottak az elmúlt években. Jelen Akcióterületi Tervben is együttműködik Tapolca Város Önkormányzata és a civil szféra. A városfejlesztéssel kapcsolatos szoft elemek megvalósításában a Tapolcai Városszépítő Egyesület és a Tapolcai Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány vesz részt. Az Akcióterületi Terv megvalósítása érdekében kötött partnerségi megállapodásokat az IVS 8. melléklete tartalmazza. 58. táblázat: Partnerségi egyeztetések az Akcióterületi terv készítése során Célcsoport Egyeztetés formája Egyeztetés Egyeztetés célja I. fordulós akcióterületi terv Vállalkozók Egyeztető tárgyalás, média, honlap Média, honlap Lakosság től folyamatosan Fórum Kérdőíves igényfemérés Befektetői szándékok feltérképezése Fejlesztési igények megismerése és megismertetése a társadalmi fenntarthatóság céljából SAM Munkacsoportbeszélgetés EATT fejlesztési elképzelések kialakítása Képviselőtestület Ülés EATT véleményezése és elfogadása Szakmai műhely Műhelybeszélgetés EATT szakmai kérdéseinek megvitatása Végleges akcióterületi terv Közreműködő Szervezet Útvonaltervezés és projektfejlesztés Média, honlap, Lakosság Szakmai műhely Szakhatóságok Sajtótájékoztató Kérdőíves igényfelmérés Műhelybeszélgetés Hatósági egyeztetések fordulós projektfejlesztés szakmai kérdéseiben iránymutatás a Közreműködő Szervezet projektfejlesztést végző munkatársától 9..1től folyamatosan Fejlesztési igények tartalmának meghatározása, lakossági elégedettség mérése, lakossági tájékoztatás Akcióterületi tervezés szakmai kérdéseinek megvitatása, projektfejlesztés Beruházás típusú projektelemek szakhatósági egyeztetése

152 VI. PÉNZÜGYI TERV Az akcióterület teljes pénzügyi terve jól mutatja a magánszféra nagy volumenű várható fejlesztéseit, amelyek a közpénzből megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódnak, vagy hatásukra indulnak, közel kétszeres beruházási értékben. Ez a közszféra és a magánszféra harmonikus együttműködését mutatja Tapolcán. A bevételi tervben láthatók a konzorcium 16ig prognosztizált bevételei. Az ingatlaneladások miatti kezdeti felfutást követően egy szezonálisan változó, éves szinten lassan növekvő bevétel várható. Ezeket a növekvő bevételeket a tulajdonos a funkciók további bővítésére, illetve szinten tartásra kívánja fordítani. Az egyszerűsített eredményterv alapján a legnagyobb pénzügyi igény 9. III. negyedévében várható. A saját forrás megfelelő ütemezésével azonban elkerülhető a likviditási probléma. A projektelemek pénzügyi adatait a következő táblázat mutatja be: 15

153 59. táblázat: A pályázat összefoglaló pénzügyi adatai Projektelem Előkészítés IVS, EATT ATT Kommunikáció Előkészítés összesen Soft elemek Környezettudatossági képzés és hétvége Gyógynövények népszerűsítése Köztársaság tér rendezvényei Programok a megújult könyvtárban Szülő gyermek klub Soft összesen Építési tevékenységek Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági Tópresszó homlokzat felújítása Balaton Elektronika homlokzat felújítása Wass Albert könyvtár felújítása TÁMK külsőbelső felújítása Belvárosi Irodaház felújítása közszféra Nagyköz utca parkoló és szervizút építése Parkoló és sétány építése a Déli városkapuban Köztársaság tér déli részének felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása Építés összesen MZ/X Kft. önerő Balaton Elektronika Kft. önerő Tapolca Város Önkormányzata önerő Összesen II. forduló Átlagos támogatási intenzitás Nettó Elszámolható ÁFA Elszámolható Bruttó Támogatástartalom (bruttó) Önerő (bruttó) Funkció 85,% 85,% 85,% ,% 85,% 85,% 85,% 85,% Soft Soft Soft Soft Soft 4,% 5,% 5,% 7,% 69,68% 75,% 4,% 68,9% 68,31% 68,4% 75,% ,19% Gazdasági Gazdasági Gazdasági Közösségi Közösségi Közszféra Városi Városi Városi Városi Városi * Az építési tevékenységek elszámolható bruttó költségének számításakor figyelembe vettük az elemhez tartozó műszaki ellenőr, közbeszerzés, könyvvizsgálat, tervellenőr, tervezés, projektmenedzsment rárakódó költségeit is. 153

154 6. táblázat: Az akcióterület pénzügyi terve BRUTTÓ TÁBLA PÁLYÁZATI ELEMEK Nem megosztható költségek IVS készítése ATT készítése Kommunikáció gazdasági funkció Tópresszó Belvárosi Irodaház (gazdasági) Balaton Elektronika homlokzatfelújítás közszféra funkció Belvárosi Irodaház (közszféra) közösségi funkció Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tamási Áron Művelődési Központ városi funkció Köztársaság tér déli része Fő tér körüli udvarok, átjárók Nagyköz utca parkoló és szervizút Déli városkapu parkoló és tapolcapatak sétány Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér Soft típusú tevékenységek Környezettudatossági képzés és hétvége Gyógynövények népszerűsítése Könyvtár programok Szülőgyermek klub Köztársaság tér rendezvények PÁLYÁZATI ELEMEK ÖSSZESEN KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK Piaccsarnok felújítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Fő tér 79. homlokzati felújítása Bárdos Lajos Általános Iskola bővítése Kőtár Szent Erzsébet Óvoda felújítása Fő tér 1. homlokzati felújítása KAPCSOLÓDÓ BERUH. ÖSSZESEN Elszám. költség , 7 3, 1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 5, 1, 1, 11, 33, 6 17, , Átlagos támogatási intenzitás 85,% 85,% 85,% 5,% 4,% 5,% 75,% 7,% 69,68% 68,31% 68,4% 4,% 68,9% 75,% 85,% 85,% 85,% 85,% 85,% Támogatás Önerő

155 VII. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE VII.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A városfejlődésre befolyást gyakorló elemeket társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti aspektusokat integráltan kell kezelni. Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft. (továbbiakban városfejlesztési társaság) koordináló és projektmenedzsment szervezet. A Tapolcai Városfejlesztési Kft. újonnan alakult 1%os önkormányzati tulajdonú szervezet. A társaság alapító okiratát és cégbejegyzését a pályázat melléklete tartalmazza. Az újonnan létrehozott menedzsmentszervezet nem csak a ROP 713 KDOP konstrukcióban történő fejlesztéseket kezeli majd. A szervezethez fog tartozni minden városfejlesztési projekt a jövőben (pl. kulturális, környezetvédelmi, közlekedési, infrastrukturális, lakásfelújítási és esélyegyenlőségi fejlesztések). A szervezet a jelenleg már folyó pályázatokat is kezelni fogja. A Társaság telephelye Tapolca, Hősök tere 15. szám alatt lesz megtalálható, irodája a Tamási Áron Művelődési Központban lesz, 3 men két irodahelyiséggel. A munkához szükséges eszközöket Tapolca Város Önkormányzata biztosítja. A városfejlesztési társaság a pályázó szervezet menedzsment szervezete lesz, nem jelenik meg kedvezményezettként, csupán a projektek menedzselését végzi majd. A városfejlesztési társaság megbízási szerződéssel látja majd el feladatát. A városfejlesztési társaság feladata a városfejlesztési projektek összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorok nyomon követése a fenntartás időszakában. Az Akcióterületi Terv menedzselésében a projektmenedzsment tagjai vesznek részt, akik a pályázó szervezet kompetens, nagy munkatapasztalattal rendelkező tagjaiból kerülnek ki. A menedzsment szervezet három állandó taggal működik majd. A városfejlesztési akciók feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik egyedi megbízási szerződéssel látják majd el munkájukat. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: ügyvezető (projektmenedzser), műszaki menedzser, pénzügyi menedzser, A hatékony együttműködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében, tapasztalatokkal rendelkezik akár hazai, akár nemzetközi projektek lebonyolításában. Személye, (illetve a mögötte álló szervezet tapasztalatai) valamint a pályázó szervezet és partnere aktív együttműködése garanciát jelent a projekt zökkenőmentes és hatékony lebonyolítására. A projektmenedzser Parapatics Tamás, az önkormányzat pályázatait koordináló munkatárs, akinek sok éves projekt lebonyolítási és vagyongazdálkodási tapasztalatai vannak. Korábban több iroda vezetőjeként, majd önkormányzati tanácsadóként részt vett számos (kormányzati és előcsatlakozási) pályázat előkészítésében és lebonyolításában. A tapolcai önkormányzatnál eltöltött 19 év alatt jelentős kapcsolati tőkére tett szert, ami szintén elősegíti a projekt gördülékeny lebonyolítását. A műszaki menedzser, Hársfalvi József építészmérnöki végzettsége mellett hosszú múltra visszatekintő vezetői, irányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Vagyongazdálkodási és Műszaki irodavezetőként ismeri az önkormányzati valamennyi beruházását és számos 155

156 lebonyolítását koordinálta. Szintén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és évek óta szoros együttműködésben tevékenykedik a helyi közműszolgáltatókkal is. Tehát mind vezető, mind szakmai tapasztalatai alapján képes a jelenlegi fejlesztés műszaki menedzselésére. A pénzügyi menedzser az önkormányzat Pénzügyi Irodájának vezetője, Schönherrné Pokó Ildikó aki a beruházások pénzügyi lebonyolítását koordinálja. Önkormányzati vagyon ügyekben és pályázatok lebonyolításában szerzett tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a projektmenedzserrel és a műszaki menedzserrel együttműködve a fejlesztés pénzügyi lebonyolítását zökkenőmentesen megvalósítsa. 61. táblázat: A városfejlesztési társaság állandó tagjainak végzettségei A projektben közvetlenül résztvevő személyek Személy neve Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik (fő) 3 Agrárkémiai mérnök szakképzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik Építésztervező szakmérnök szakképzettséggel rendelkezik Parapatics Tamás Hársfalvi József Schönherrné Pokó Ildikó Okleveles üzemgazdász szakképzettséggel rendelkezik Projekt menedzser, heti órában: 6. táblázat: A városfejlesztési társaság tagjainak kompetenciái Név Munkakör Parapatics Tamás Hársfalvi József Schönherrné Pokó Ildikó Dátum Projekt tárgya Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője 1999 Rendezvénycsarnok építtetése Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője Tornacsarnok építtetése Önkormányzati főtanácsadó 46 Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése Városüzemeltetési csoportvezető 1999 Rendezvénycsarnok építtetése Vagyongazdálkodási és műszaki irodavezető Tornacsarnok építtetése Szakmai tanácsadó 46 Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése Belső ellenőr 1999 Rendezvénycsarnok építtetése Belső ellenőr Tornacsarnok építtetése Pénzügyi irodavezető 46 Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése Munkatapasztalat pályázatok készítése, készíttetése, stratégiai tervezés előkészítése, önkormányzati beruházások, felújítások szervezése, irányítása, vagyongazdálkodás, kapcsolattartás a városi intézményekkel, civil szervezetekkel, program szervezés beruházás műszaki ellenőrzése és lebonyolítása, pályázat készítés, fejlesztés önkormányzati előkészítése, beruházás műszaki ellenőrzése önkormányzati gazdálkodás, pályázatírás, költségvetés összeállítás, pénzügyi lebonyolítás A tagok önéletrajzát az 1. körös pályázati dokumentáció tartalmazza. VII.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai Az önkormányzati városfejlesztési projektjeinek menedzselése Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy 156

157 partnerrel) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) Esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). Fenntartás koordinációja. A társaság saját könyvvizsgálóval rendelkezik Kövecses Jenő személyében, akinek megbízatása a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóinak valódiságát és jogszabályszerűségét ellenőrzi. A városfejlesztési társaság menedzsment szervezete feladatai ellátása érdekében a megvalósítás során egyéb szolgáltatásokat vesz igénybe, amennyiben a felmerülő feladatok egyéb szaktudást kívánnak meg. VII.1.. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások Pénzügyi menedzsert segítő szolgáltatás: A városfejlesztési társaság igénybe veszi a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak segítségét is, akik a munkatársak megbízási szerződéssel kapcsolódnak be a végrehajtásba. A projektmenedzsment tagjait segíti 1 fő adminisztrátor segíti. Szakmai szolgáltatások: Engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli tervek készítése: alvállalkozóként építészeti tervezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan. PR tevékenység, marketing: az átláthatóság biztosítása érdekében, a projekt teljes időtartama alatt a megvalósul a nyilvánosság megteremtése. Kivitelezés: alvállalkozóként építéssel, kivitelezéssel foglalkozó (lehetőség szerint helyi) vállalkozások megbízása a városrehabilitációs munkálatokra. Egyéb szolgáltatások: FIDIC mérnök: Műszaki ellenőrzésre a kivitelezés ideje alatt folyamatosan sor kerül, illetve az építési beruházás lezárulásával végső műszaki átvétel történik. Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a kivitelezők kiválasztása érdekében. A városfejlesztési társaság a projektek végrehajtása során a nagyobb volumenű feladatokat (pl. közbeszerzés) az önkormányzat hatáskörében hagyja, amely szervezeti és működési rendje révén képes annak lebonyolítására. Jogi szolgáltatás. A projekt megvalósítása elsődlegesen a városfejlesztési társaságnak a feladata, de abban egyéb szervezetek részvétele is szükséges. Ezek mellett számos társadalmi szervezet, civil 157

158 szervezet, valamint gazdálkodó szervek is részt vesznek a projekt egyes elemeinek megvalósításában (Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány). A Tapolcai Városfejlesztési Kft. alvállalkozók bevonását (építészeti tervezés, kivitelezés, PR) egyszeri megbízási szerződéssel biztosítja. VII.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városfejlesztési társaság ügyvezetője a projektek lebonyolítása során keletkező információkról szükség szerint beszámol a képviselőtestület és a polgármester felé. Tapolca Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés irányvonalainak meghatározása, a fejlesztési elképzelések elfogadása, véleményezése a képviselőtestület feladata. A képviselőtestület bizottságokat hoz létre tagjaiból munkájának segítése érdekében. A képviselőtestület állandó bizottságai közül a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (a bizottság létszáma 9 fő, melyből képviselő 5 fő) jogkörébe tartozik többek között a fejlesztési koncepciók és programokat illető állásfoglalás is. A képviselőtestület önkormányzati főtanácsadót nevezett ki Településfejlesztési és vagyongazdálkodási feladatra Parapatics Tamás személyében, aki önkormányzati főtanácsadó és a városfejlesztési társaság ügyvezetője is egyben. A főtanácsadó a polgármesteri kabinet tagja (a polgármester tanácsadó testületének tagja). A képviselőtestület szakmai tanácsadót nevezett ki, aki koordinálja a városfejlesztés politikai feladatait, részt vesz a stratégiaalkotásban és a városfejlesztéssel összefüggő tanácsadásban. A szakmai tanácsadó Hársfalvi József, aki a városfejlesztési társaság műszaki menedzsere. A városfejlesztési társaság ügyvezetője a városfejlesztéssel összefüggésben felmerülő operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal más tisztségviselőivel is konzultál (pl. főépítész, önkormányzati és gazdálkodási iroda). VII.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A előkészítésében is széleskörű, partnerségen alapuló együttműködés alakult ki, amely a projekt megvalósítása során tovább mélyül. A partnerség és közös gondolkozás színtere voltak a Stratégia Alkotó Munkacsoportok ülései, amelyre állandó meghívottként jelen voltak a képviselőtestület tagjai, civil és kulturális intézmények, vállalkozók vezetői. A fejlesztésekhez kapcsolódóan további civil szervezetek bevonása is várható. A bevonásra kerülő civil szerveztek pontosítására a részletes Akcióterületi tervben kerül sor. A résztvevők folytatni kívánják együttműködési tevékenységüket az Akcióterületek további fejlesztési időszakaiban is. Az Akcióterületi fejlesztések eredményességéről, előrehaladásáról a városfejlesztési társaság félévente beszámol Tapolca Város Önkormányzatának. A képviselőtestületi ülések nyilvánosak, amelyre meghívást kapnak a fejlesztésben érintett civil szervezetek is. 158

159 VII.1.5. A menedzsment szervezet feladatának összefoglalása A projekt menedzsment szervezet feladatainak ellátásáért 3 fő lesz felelős: Parapatics Tamás (ügyvezető, projekt menedzser), Hársfalvi József (műszaki menedzser) és Schönherrné Pokó Ildikó (pénzügyi menedzser). A városfejlesztő társaság alapvető feladata a KDOP B városrehabilitáció projektjének menedzselése, nem terjed ki azonban az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyéb városfejlesztési projektek menedzselésére. Fontos célja azonban, hogy kapcsolatot teremtsen a lakossági, gazdasági, civil és közigazgatási szereplők közt, azok céljait összhangba hozva. Tevékenységéhez tartozik a városfejlesztés fizikai megvalósításának menedzselése, pénzügyi, adminisztratív és marketing tevékenységek elvégzése. VII.. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS VII..1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A fejlesztés által érintett tevékenységek részben már meglévő intézményeket, szolgáltatóegységeket érintenek, melyek üzemeltetése ésszerűbbé válik a fejlesztés után: az energiaköltségek csökkenését a programokra fordított kiadások növekedése kompenzálja. Egyes elemek fenntartása biztosított a tevékenységből származó bevételekből: a fejlesztés által érintett kereskedelmi egységek (Tópresszó, Balaton Elektronika), a Nagyköz utcai fizetőparkoló, a Belvárosi Irodaház szolgáltatóház részei. Más elemek részben fenntarthatók a bevételekből, illetve kapcsolódó bevételekből: a megújult Köztársaság téren bevételt jelenthetnek az ott tartott rendezvények, a Belvárosi Irodaház közigazgatási funkciójú részeit pedig a bérbe adott irodák díjából. A városfejlesztési társaság hatáskörébe utalt fejlesztés, üzemeltetés megbízhatóbbá válik azáltal, hogy az külön szervezet feladata lesz. Az üzemeltetés pénzügyi vonzatairól az alábbi táblázat tájékoztat. A soft elemek fenntartása az önkormányzat növekvő bevételeiből, valamint az azokat koordináló civil szervezetek forrásaiból biztosított. Az egyes konzorciumi partnerekhez tartozó működési bevételeket és kiadásokat az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve mutatja. VII... Szervezeti terv A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. A rehabilitált épületeket, a közterületek és zöldfelületek gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, közszolgáltató szervezeteken keresztül fogja működtetni. VII...1. Közterületek takarítása, tisztántartása, parkgondozás A területek takarítását és tisztántartását az Önkormányzat kiszervezés révén, vállalkozókkal látja el. Jelenlegi szerződése értelmében a Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a parkgondozásról. Projektelemek: Köztársaság tér felújítása Tapolcapatak mentén sétány kialakítása 159

160 Közpark kialakítása a déli városkapuban Deák F. u. 11. Ady Endre u.. átjáró felújítása TÁMK mögötti terület felújítása APEH udvar felújítása Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és bekötőút felújítása Vasudvar felújítása Fő tér 1. belső udvar felújítása VII... Épületfelújításban résztvevő elemek A Fő tér környezetében található lakóépületek fenntartását, tisztántartását jelenlegi gyakorlattal összhangban a társasház (a lakókkal) látja el. A Belvárosi Irodaház, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ fenntartását továbbra is az önkormányzat látja el az intézményekkel közreműködve. A magánkézben lévő Tópresszó fenntartását és karbantartását a fejlesztés megvalósulása után továbbra is az MZ/X Kft. fogja ellátni. Projektelemek: Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása Belvárosi irodaház homlokzatfelújítás és magastető építése Tópresszó felújítása 16

161 VII...3. Parkolók fenntartása, üzemeltetése A fizetőparkolókat a Képviselőtestület által meghatározott üzemeltető a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint üzemelteti. A városfejlesztés kapcsán tervezett új parkolók fenntartását a továbbiakban is ez a szervezet végzi majd. A Nagyköz utcai parkoló fizetőparkolóként üzemel majd, a P+R parkoló pedig ingyenes lesz. Projektelemek: Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 63. táblázat: Projektelemek tulajdonosa, fenntartója, az üzemeltetésben részt vevő szervezetek Projektelem Tulajdonos Fenntartó Fenntartásban közreműködő gazdasági szervezetek Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása Tópresszó felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Belvárosi Irodaház felújítása Balaton Elektronika Kft. MZ/X Kft. Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Fő tér körüli belső udvarok felújítása Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Köztársaság tér déli rész felújítása Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Közterület fenntartás és köztisztaság Remondis kft és Unizola Kft Közterület fenntartás és köztisztaság Remondis kft és Unizola Kft Parkolók fenntartása Tapolcai Városgazdálkodási Kft P+R parkoló építése a déli városkapuban Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Parkolók fenntartása Tapolcai Városgazdálkodási Kft Balaton Elektronika Kft. MZ/X Kft. Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Város Önkormányzata Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 161

162 VII..3. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai Az üzemeltetés és működés pénzügyi tervét az Útmutató a városrehabilitációs pályázatok második fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó pénzügyigazdasági elemzés elkészítéséhez c. dokumentum alapján készítettük el. VII Tapolca város Akcióterületi Tervének működési bevételi és költségterve Működési pénzáramok Tapolca Város városrehabilitációs pályázatának fő kedvezményezettje Tapolca Város Önkormányzata, a beruházás további partnerei az MZ/X Kft, valamint a Balaton Elektronika Kft. A működési bevételi és költségtervben csak a beruházási jellegű projektekhez kapcsolódó tevékenységek szerepelnek, ezért az ESZAjellegű tevékenységek nem képezik részét jelen elemzésnek. A társadalmi, gazdasági, környezeti hasznok számbavételénél ezek a tevékenységek viszont nagy hangsúlyt kapnak. A működési bevételi és költségtervet partnerenként, ezen belül pedig a városrehabilitációs pályázat útmutatókban meghatározott funkciónként kell elkészíteni, ezért összesen hat esetben végeztük el a szükséges számításokat. A működési pénzáramok forintban vannak bemutatva! A beruházásokat megvalósító partnerek, az azokhoz tartozó funkciók, ezen belül pedig a releváns tevékenységek a következők: Tapolca város Önkormányzata Városi funkció Nagyköz utcai parkoló és szervizút Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részének felújítása Fő tér Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja Gazdasági funkció Belvárosi Irodaház felújítása (gazdasági funkciók) Közösségi funkció Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítés és funkcióbővítése Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Közszféra funkció Belvárosi Irodaház felújítása (közigazgatási funkciók) MZ/X Kft Gazdasági funkció Tópresszó felújítása Balaton Elektronika Kft Gazdasági funkció Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségeinek felújítása A következő táblázatok mutatják az egyes konzorciumi partnerek különböző funkcióihoz tartozó működési bevételek és kiadások alakulását a projekt lezárását követő 15 évre. A városrehabilitációs projekt lezárása 11. első negyedévének végén várható. 16

163 Pályázó neve: Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás Tapolca Város Önkormányzata Városi PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram , , , , Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

164 Pályázó neve: Funkció: Tapolca Város Önkormányzata Városi Bevétel A városüzemeltetéshez tartozó bevételek nem növekednek számottevően a fejlesztések hatására. Egyik olyan felújított, megépített parkoló sem lesz fizetős, mely jelenleg ingyenes. A fizetős parkolók száma nem fog növekedni. Kiadás A városüzemeltetés költségei nem fognak számottevően növekedni a fejlesztés hatására. Tapolca Város városüzemeltetését a Városgazdálkodás Kft. végzi. A teljes városgazdálkodási feladatokra 9. évben Tapolca Város Önkormányzata 463 millió forintot különített el. A Városüzemeltetéshez kapcsolódó költségek, illetve bevételek nem fognak számottevően változni a projekt hatására, valamint az akcióterületen megvalósuló városi funkcióhoz tartozó területek működési költsége nem lehatárolható a Városgazdálkodás Kft. költségvetése alapján. Mindezek miatt a Város teljes városgazdálkodási költségvetése látható a működési pénzáramokban. A működtetési költségek messze meghaladják a bevételeket, melyek nagyrészt a parkolók megváltásából, díjbevételéből, egyéb bérbeadásokból, szemétszállítási díjból, közmű csatlakozási díjból tevődnek össze. Emiatt a városgazdálkodás nettó működési bevételének jelenértéke negatív. Így a jövedelemtermelés kizárható, nincs szükség jövedelemtermelés számításra. Mivel a városgazdálkodás közcélú feladat, az önkormányzat saját, egyéb bevételeiből finanszírozza a működési kiadásokat. Az Önkormányzat nem vesz fel hitelt az önerő finanszírozására, így nem kell adósságszolgálattal számolni. 164

165 Pályázó neve: Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami Kulturális támogatás támogatás De minimis Nem álllami támogatás Tapolca Város Önkormányzata Közösségi PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

166 Pályázó neve: Tapolca Város Önkormányzata Funkció: Közösségi Tamási Áron Művelődési Központ Bevétel a Művelődési Központ bérleti díjait a fejlesztés hatására körülbelül 5%kal növelheti, míg rendezvényeinek látogatottsága így az azokból származó bevétel 15%kal növekedhet. Wass Albert Könyvtár és Múzeum az alaptevékenységhez tartozó múzeum működtetésének bevételei a látogatószám növekedés miatt közel 5%kal növekednek majd. Tamási Áron Művelődési Központ Kiadás az épület teljes körű hőszigetelése a fűtőenergia felhasználásban minimum 5%os, a villamos rendszer felújítása, korszerűsítése a villamos energia felhasználásban minimum 3%os megtakarítást eredményezhetnek. Wass Albert Könyvtár és Múzeum tervezői becslések alapján a nyílászáró cserének, és hőszigetelésnek köszönhetően a Könyvtár energiafelhasználásának csökkenéséből hozzávetőleg évi 6. Ft megtakarítás várható. A Városhoz tartozó közösségi funkciót betöltő Tamási Áron Művelődési Központ és Wass Albert Könyvtár és Múzeum működési pénzáramai alapján megállapítható, hogy a működési kiadások messze meghaladják a bevételeket, így jövedelemtermelés nem áll fenn, nincs szükség jövedelemtermelés számításra. Az önerőhöz szükséges forrást, és a bevételek kiadások negatív különbözetet az Önkormányzat biztosítja költségvetéséből, adósságszolgálat pénzügyi terheivel nem kell számolni. 166

167 Pályázó neve: Tapolca Város Önkormányzata Gazdasági Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 1 Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel

168 Pályázó neve: Tapolca Város Önkormányzata Funkció: Gazdasági Bevétel Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi hőenergia megtakarítása 3. Ftra tehető a homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az Irodaház közüzemi költségei területarányosan 45,6%ban jelentkeznek a gazdasági funkcióban érintett területeken. A közüzemi költségeknek ez a része megjelenik az Irodaház bevételeiben is (hiszen a bérlők fizetik meg). Kiadás Tervezői becslések szerint a teljes Irodaház évi hőenergia megtakarítása 3. Ftra tehető a homlokzat hőszigetelésének köszönhetően. Az Irodaház közüzemi költségei területarányosan 45,6%ban jelentkezik a gazdasági funkcióban érintett területeken. A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház területarányosan 45,6%át kitevő gazdasági funkciójának működési bevételei meghaladják a működési kiadásokat. A működési költségeket teljes mértékben fedezik a bérlőktől származó bérleti díjak, valamint az általuk megfizetett közüzemi költségek. Jövedelemtermelés számítás nem szükséges, mivel az Irodaház gazdasági funkciójára eső terület fejlesztésének támogatási jogcíme regionális támogatás. 168

169 Pályázó neve: Tapolca Város Önkormányzata Közszféra Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 1 Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

170 Pályázó neve: Funkció: Tapolca Város Önkormányzata Közszféra Bevétel A Belvárosi Irodaház bevételeinek növekedése nem várható a közigazgatási területeken a fejlesztés hatására. Kiadás A hőszigetelés ellenére nem várható az Irodaház költségeinek változása a fejlesztés hatására, mivel a nem gazdasági területre eső közüzemi díjakat az Önkormányzat fizeti, így nem jeleni meg az Irodaház működési költségeiben (és bevételeiben sem). A fenti működési bevételek és kiadások elemzése alapján látható, hogy a Belvárosi Irodaház területarányosan 54,4%át kitevő közszféra funkciójának működési bevételei nem fedezik a működési kiadásokat. Ennek oka, hogy egyes közcélú tevékenységet ellátó szervezetek nem fizetnek bérleti díjakat, valamint több, bérlő által nem bérlet terület is van az Irodaházban, melyek fenntartási költségei az Irodaházat terhelik. A bérlők által meg nem fizetett, fennmaradó közüzemi díjakat azonban közvetlenül az Önkormányzat fizeti, így nem jelennek meg az Irodaház működési költségei között. A bevételekből nem fedezett költségeket a Városgazdálkodás Kft finanszírozza, aki önkormányzati költségvetésből gazdálkodik. Az Irodaház közigazgatási területeire eső fejlesztés támogatási jogcíme állami támogatásnak nem minősülő támogatás, így meg kell vizsgálni, fenn álle jövedelemtermelés. A projekt megvalósulása esetén azonban a nettó működési bevétel jelenértéke Ft, mely kizárja a jövedelemtermelést. 17

171 Pályázó neve: MZ/X Kft. Funkció: Gazdasági Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami támogatás Kulturális támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram

172 Pályázó neve: MZ/X Kft Funkció: Gazdasági Bevétel A Tópresszó épületének területe a fejlesztés hatására több mint másfélszeresére nő. Ezért forgalmának növekedését 3%ban prognosztizáltuk a kibővülés és megújulás hatására. Kiadás A tópresszó működési költségnövekedésének oka a nagyobb forgalommal járó megnövekedett dologi költségek és a megnövekedett belterület nagyobb közüzemi költségei. Emellett azonban a hőszigetelés miattl egy óvatosabb becslés szerinti 3%os fűtési energia megtakarítás is várható. Az MZ/X Kft esetében a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése nem merül fel, mivel a fejlesztés gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység, valamint regionális támogatási jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához. A fejlesztéshez szükséges önerőt saját bevételeiből biztosítja, hitel felvételére nem lesz szüksége. 17

173 Pályázó neve: Balaton Elektronika Kft. Gazdasági Funkció: Támogatási jogcímek Regionális támogatás Állami Kulturális támogatás támogatás De minimis Nem álllami támogatás PROJEKT NÉLKÜLI ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 PROJEKTES ÁLLAPOT Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram 9 Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZET Bevétel Kiadás Különbözet Halmozott működési pénzáram Adósságszolgálat Adósságszolgálattal korrigált különbözet Adósságszolgálattal korrigált halmozott működési pénzáram Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke

174 Pályázó neve: Balaton Elektronika Kft Funkció: Gazdasági Bevétel Nem várható az üzlet forgalmának a fejlesztés hatására megvalósuló bevétel növekedése. Kiadás A Balaton Elektronika költségei kismértékben csökkennek, a homlokzat felújítás miatti hőszigetelésből származó fűtési energia megtakarításon keresztül, hozzávetőleg 3%kal. A Balaton Elektronika Kft esetében sem merül fel a jövedelemtermelés vizsgálat kérdése, mivel az MZ/X Kfthez hasonlóan a beruházás gazdasági funkcióhoz tartozó tevékenység és regionális támogatási jogcímen kap támogatást fejlesztésének megvalósításához. A felújításhoz szükséges önerőt a Balaton Elektronika saját bevételeiből biztosítja, hitel felvételére nem lesz szüksége. II. Jövedelemtermelés vizsgálata A jövedelemtermelés vizsgálatát az Útmutató a városrehabilitációs pályázatok második fordulós pályázati dokumentációjának részeként beadandó pénzügyigazdasági elemzés elkészítéséhez II. pontja szerint a nem állami támogatással támogatható tevékenységek esetében kell elvégezni. Az I. pontban bemutatott működési pénzáramok alapján egyik nem állami támogatásban részesülő kedvezményezett esetében sem merült fel a jövedelemtermelés lehetősége. Ezért Tapolca városrehabilitációs pályázatához jövedelemtermelés számítást ebben a fejezetben nem kell elvégezni. 174

175 III. Társadalmigazdasági hasznok bemutatása Tapolca városrehabilitációs projektje számos projektelemből tevődik össze, melyek különféle társadalmi gazdasági környezeti hatással vannak. Ezek a hatások pedig egymásra is hatnak, emellett nemcsak pozitív, olykor negatív hatások is lehetnek. Első lépésben felsoroljuk a városrehabilitációhoz tartozó tevékenységeket, majd ezeknek különböző gazdasági társadalmi környezeti hatásait. A fejezet végén a különböző hatásoknak az egyes tevékenységekhez való viszonyát szemléltetjük egy sematikus térképen, ahol az egyes hatásokat eltérő színekkel különböztetjük meg. Jellemző tulajdonsága a városrehabilitációs projekten belüli elemeknek, illetve ezek egyes tevékenységeinek, hogy nemcsak egyfajta, hanem egyszerre többféle hatással is lehetnek a társadalomra, gazdaságra, környezetre. A beavatkozásoknak ez a sajátossága is igazolja a fejlesztések kívánatosságát, szükségességét. A társadalmi hatások bemutatásánál különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az ESZAjellegű tevékenységekre, melyeket a pénzügyi elemzés nem tudja számszerűsíteni, azonban a fejlesztések szükségességét nagymértékben indokolják. Tevékenységek, hatások, outputok Tevékenység Városi rendezvények Output Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények Hatások Tapolca közösségi gazdagodása és kulturális életének Városhoz való kötődés erősödése Tevékenység Könyvtári rendezvények szervezése Output Felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, klubok, szakkörök, kiállítások a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban Tapolca közösségi gazdagodása Hatások és kulturális életének Városhoz való kötődés erősödése Szolgáltatási színvonal javulása Tevékenység Gyógynövénygyógytea termesztés Output Szász Márton Általános Iskola és Szakközépiskola SNI tanulói által készített gyógynövények, gyógyteák. Hatások Egészséges életmód erősödése 175

176 Tevékenység Környezettudatos módszereket, ötleteket terjesztő képzések, közösségi programok megszervezése Output Környezettudatos módszereket, ötleteket terjesztő képzések, közösségi programok Hatások Egészséges életmód erősödése Környezettudatosság erősödése Tevékenység Szülőgyermek klub megszervezése Output Szülőgyermek klub Hatások Társadalmi normák erősödése Családi kohézió erősödése Tevékenység Homlokzat felújítás, hőszigetelés Output Megújult homlokzat (Belvárosi Irodaház, Tópresszó, Balaton Elektronika, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ) Energiafelhasználás (és CO csökkenése fűtési energia Hatások kibocsátás) Városkép javulása Az adott ingatlan és a környező ingatlanok felértékelődése Tevékenység Vendéglátó egység külső belső felújítása, bővítése Output Kibővült, megújult Tópresszó Többlet energia felhasználás a kibővült terület miatt Forgalom növekedése Hatások Ingatlan felértékelődése Városkép javulása Szolgáltatási színvonal javulása 176

177 Tevékenység Nyílászáró csere Output Kicserélt, új nyílászárók (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tópresszó, Tamási Áron Művelődési Központ) Hatások Energiafelhasználás (és CO csökkenése fűtési energia Tevékenység Elektromos hálózat cseréje Output Megújult elektromos hálózat (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ) Hatások Energiafelhasználás (és CO csökkenése villamos energia Tevékenység Fűtés gépészeti rendszer felújítása Output Felújított gépészeti rendszer a Tamási Áron Művelődési központban Hatások Energiafelhasználás (és CO csökkenése fűtési energia Tevékenység Akadálymentesítés Output Akadálymentes utak, járdák, karlift, mozgássérült parkolók, mozgássérült mosdók, akadálymentes bejáratok (Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tamási Áron Művelődési Központ, Belvárosi Irodaház, Fő tér körüli belső udvarok) Hatások Esélyegyenlőség erősödése Tevékenység Színházterem felújítás Output Tamási Áron Művelődési Központ megújult színházterme Tapolca közösségi gazdagodása Hatások és kibocsátás) kibocsátás) kibocsátás) kulturális Szolgáltatási színvonal javulása Látogatószám növekedése 177 életének

178 Tevékenység Közterek, parkok megújítása Sétány kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részének felújítása Output Fő tér Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér Városkép javulása Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek közérzetének javulása Hatások A megújult közterületeken töltött idő felértékelődése, városi kötődés megerősödése. Az akcióterületen felértékelődése Tevékenység lévő ingatlanok Parkolók kialakítása, megújítása Nagyköz utcai parkoló és szervizútnál parkolók kialakítása Output Parkoló kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részén Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér Hatások Tevékenység Közlekedés, közlekedési biztonság javulása Városkép javulása Zöldfelületek növelése az akcióterületen Sétány kialakítása a déli városkapunál Köztársaság tér déli részén Output Fő tér Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjárók Tamási Áron Művelődési Központ előtti téren Az akcióterület biológiai aktivitás értékének növekedése Hatások Az akcióterületen élők, ott tartózkodó emberek közérzetének javulása A megújult közterületeken felértékelődése 178 töltött idő

179 Tevékenység Output Új kandeláberek, kerékpártárolók kialakítása Új kandeláberek, kerékpártárolók: Köztársaság tér déli részén Fő tér Deák Ferenc utca körüli udvarok és közterületi átjáróknál új kerékpártároló Közlekedési biztonság javulása Hatások Térvilágítás javulása is a nagyobb biztonságot szolgálja Tevékenység Új rendezvénytér kialakítása Output 18 mes új rendezvénytér a Köztársaság tér déli részén Hatások Tapolca közösségi gazdagodása és kulturális életének Az egyes tevékenységék eredményeit és azok hatásainak egymással való kapcsolatát ábrázolja a társadalmi gazdasági hasznok hatásútvonaltérképe. Azt, hogy melyik hatást tekintjük társadalmi, gazdasági, illetve környezeti hatásnak, különböző színekkel jelöltük. Sok esetben egy adott hatás egyszerre lehet egyszerre társadalmi és környezeti, vagy akár környezeti és gazdasági jelentőségű is. Az ábrán a háromfajta hatás különböző színei alapján is látszik, hogy a tevékenységek közvetlen, közvetett hatásai elsősorban társadalmi hatások, melyek monetizálása szinte egyik esetben sem lehetséges. 179

180 A társadalmi gazdasági környezeti hatások hatásútvonaltérképe Tevékenységek, projektelemek Outputok Városi rendezvények Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények, stb. Könyvtári rendezvények Felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, klubok, szakkörök, kiállítások Hatások Szülőgyermek klub megszervezése Közösségi és kulturális élet gazdagodása Városhoz való kötődés Szolgáltatási színvonal javulása Szász Márton Ált. Isk. tanulói által készített gyógynövények, gyógyteák Egészséges életmód erősödése Környezettudatosság erősödése Környezettudatos képzések, programok Társadalmi normák erősödése Szülőgyermek klub Új rendezvénytér kialakítása Homlokzat felújítás, hőszigetelés Családi kohézió erősödése 18 mes új rendezvénytér Energiafelhasználás (és CO kibocsátás) csökkenése Megújult homlokzat Városkép javulása Megújult, kibővült Tópresszó Ingatlanok felértékelődése Vendéglátó egység felújítása, bővítése Kicserélt, új nyílászárók Nyílászáró csere Megújult elektromos hálózat Elektromos hálózat cseréje Felújított gépészeti rendszer Fűtés gépészeti rendszer cseréje Akadálymentes utak, járdák, parkolók, bejáratok, mosdók, karlift Akadálymentesítés Felújított színházterem Színház felújítás Megújult közterek, sétányok, udvarok, átjárók, parkolók Közterek, parkok megújítása Új és felújított parkolók Parkosítás, zöld felületek növelése Környezeti hatások Társadalmi és környezeti Gyógynövény, gyógytea termesztés Környezettudatos képzések, programok Társadalmi hatások Többlet energia felhasználás (és CO kibocsátás) Forgalom/látogatószám növekedése Esélyegyenlőség erősödése Akcióterületen tartózkodók közérzetének javulása Akcióterületen eltöltött idő felértékelődése Közlekedés, közlekedési biztonság javulása Új kandeláberek és kerékpártárolók Biológiai aktivitás érték növekedése Új zöld felületek közterületeken 18 Gazdasági hatások Környezeti és gazdasági

181 VIII. MELLÉKLETEK 181

182 1. számú melléklet Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületei TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 43/4. (XI..) Kt. rendelete7 az építészeti értékek helyi védelméről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 7. május 3.) Tapolca Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 199. évi LXV. törvény 16. ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 57. ban hozott felhatalmazása alapján az országos védelem alá nem helyezhető, de a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, és a városban élők önbecsülését elősegítő épületcsoportok, épületek, építmények, illetve azok egyes részei megőrzése érdekében a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A helyi védelem meghatározása 1. Helyi védelem tárgyát képezi mind az az érték, amelyet a jóváhagyott rendezési terv, ennek hiányában az önkormányzat rendelkezése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít. () A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. a) A területi védelem a település olyan összefüggő részére terjedhet ki, amely a jellegzetes településszerkezet (utcák vonalvezetése, beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli. A területi védelem a jellemző településszerkezet megtartására vonatkozik. b) Az egyedi védelem: aa) kiterjed az épület, földrészletre, építmény teljes egészére, továbbá a hozzátartozó ab) az épület vagy építmény valamely részértékére, ac) képzőművészeti alkotásokra és emléktáblákra. A védetté nyilvánítás és megszüntetés. (1) A város területére készítendő valamennyi új rendezési tervnek és a településrészekre jóváhagyott rendezési tervek felülvizsgálatának amennyiben a korábbi ezt nem tartalmazta rendelkeznie kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely alapja a helyi védelemben való döntésnek. () A védetté nyilvánításról a képviselőtestület rendeletében dönt. (3)8 A védetté nyilvánítás, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó eljárás 7 Hatályba lépés napja: 4. november. 8 Módosította a 13/7. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. a. Hatályba lépés napja: 7. IV

183 indulhat hivatalból, szakmai illetve társadalmi szervezet, továbbá állampolgári javaslatra. A bejelentést Tapolca város Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportjának kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a védendő épületre, épületrészre, területre vonatkozó adatokat (helyrajzi szám, vagy utca, házszám, tulajdonos, használó) továbbá a védetté nyilvánítás valószínű indokát. (4)9 A döntés előkészítését a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportja közreműködésével végzi: a testületi előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága véleményével kell a testület elé terjeszteni. A döntés előkészítésére építészeti értékvizsgálatot kell készíteni. 3. (1) A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell: a) az ingatlan tulajdonosát, b) a védetté nyilvánításra, illetve az annak megszüntetésére javaslatot tevőt, () Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni a testületi döntésről. Terület védelme esetén a rendezési tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védett nyilvánításról, de a döntést közölni kell az érintett utat, közműveket létesítő, üzemeltető szervekkel is. (3)1 Az Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda Építéshatósági csoportja a testületi döntés alapján a helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, használó, rövid indokolás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók). A nyilvántartásba vételről értesíteni kell az érintett tulajdonosokat. A nyilvántartás jelen rendelet 1. számú melléklete. A védett területek és építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása 4. (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. () A védett területeken meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonalvezetését, épületeit, építményeit, kerítés és kapuformáit, természeti értékeit. (3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. (4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lenni. (5) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, de az eredeti szerkezeteket és belső értékeket tiszteletben kell tartani. 9 Módosította a 13/7. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet. a. Hatályba lépés napja: 7. IV Módosította a 13/7. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 3. a. Hatályba lépés napja: 7. IV

184 (6) Védett épület csak a védettség törlése után bontható el. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása. (7) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető. (8) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. 5. (1) A védett építményen külső, vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, továbbá a védett épület jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez az építési hatóság engedélye szükséges, kivéve amennyiben a felújítási, helyreállítási munkák az épülethomlokzat eredeti állapotának a helyreállítását eredményezik. Ezekben az esetekben a felújítási munkák megkezdését 8 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal építésügyi hatósági feladatokat ellátó belső szervezeti egységénél írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az épület tervezett építési munkákat megelőző állapotáról készült fotódokumentációt. Az építési munkák elvégzését követően szintén be kell nyújtani az építési hatósághoz a felújított, helyreállított épületről készült fotódokumentációt. A fotódokumentációkat a hatóság műszaki nyilvántartásába helyezi. Amennyiben a védett építményen végzett munkálatok során eltérnek a bejelentésben foglaltaktól, az épülethomlokzat nem az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre, a hatályos építésügyi jogszabályok szerint kell eljárni. () Védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat. (3) Védett területre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák a terület jellegét ne változtassák meg. A fenntartásra kötelezés szabályai 6. (1) Az építésügyi hatóság gondoskodik a védett területek és épületek állapotának ellenőrzéséről. () Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építésügyi hatóság elrendelheti: a) a védett építmény állagának felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, a jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, továbbá az engedély nélkül létesített a védett épület megjelenését zavaró épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőátalakítás, vakolat, cégtábla, kirakat szekrény stb.) eltávolítását. b) az évi állagmegőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény törzslapjára fel kell vezetni. 184

185 Záró rendelkezések 7. A Képviselőtestület felkéri a város lakosságát, a civil szervezeteket, egyesületeket, az egyházakat és a tömegtájékoztatás fórumait, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását. 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lét hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1998. (IV. 1.) Kr. számú rendelet hatályát veszti. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 9. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, 4. október 9. Ács János sk. Dr. Imre László sk. polgármester jegyző Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, 7. május 3. A helyi értékvédelmi rendelet 43/4. (XI..) Kt. rendelet 1. számú melléklete11 I. Műemlékek Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés 55 templom, rk. Tapolca A Templom domb B Fő tér előtt / Szentháromságszobor C Csobánc u plébániaház D Fő tér lakóház E Martinovics Ignác u , 684 vizimalomegyüttes 447 lakóház 413 templom, rk. TapolcaDiszel F István u. G István u Módosította a 4/7. (V. 1.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. a. Hatályba lépés napja: 7. május

186 H Hajagos dűlő 7311 présház I Miklós u. 413 kőhíd II. Helyi védelemre javasolt épületek a.) Az egész épület Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés Tapolca 1. Ady Endre u /3 kórházsebészet. Arany János u. 3. Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége 3. Batsányi János u.. 3 Szakorvosi rendelőintézet 4. Batsányi János u lakóház 5. Batsányi János u Batsányi tér régi strandépület 7. Batsányi tér Gabriella szálloda 8. Csányi László u lakóház 9. Csányi László u lakóház 1. Csányi László u ,87 lakóház 11. Csobánc u lakóház 1. Csobánc u lakóház 13. Csobánc u lakóház 14. Csobánc u /1 lakóház 15. Darányi Ignác u templom 16. Deák Ferenc u. 5/I. 796 üzlet 17. Deák Ferenc. u zeneiskola 18. Fő tér 3. 33/1 üzlet 19. Fő tér 4. 1 irodák+üzlet. Fő tér üzlet 1. Fő tér 6. /1 üzlet+irodák. Fő tér / üzlet+irodák 3. Fő tér 8. /1 üzlet+lakás 4. Fő tér üzlet+lakás 5. Fő tér Kinizsi Takarékszövetkezet 6. Fő tér lakóház 7. Hősök tere földhivatal 8. Hősök tere városháza 9. Iskola u. 841 volt zsinagóga lakóház

187 3. Keszthelyi út 31. Keszthelyi út 3. Kisfaludy u lakóház 1579/1 temetőkápolna Szentgyörgy panzió Kossuth Lajos u üzletek+lakások 34. Kossuth Lajos u üzlet+lakás 35. Kossuth Lajos u /1 iroda+lakás 36. Kossuth Lajos u tekeklub 37. Kossuth Lajos u iskola 38. Köztársaság tér bíróság 39. Templom domb 6. 5/1 iskola 4. Templom domb 16. 5/ múzeum 41. Templom domb 51 vár és udvarház romjai 4. Templom domb 54 rendház 43. Tópart /4 volt könyvtár épület, ma Marton Galéria 44. Darányi Ignác u. 45. Kisfaludy S. u. 46. Köztársaság tér víztorony Tavasbarlang épület 897 Marton László szülőháza 47. Csobánc u Régi parasztház (Bakos lányok háza) TapolcaDiszel 48. Derkovics Gy. u lakóház/malom 49. Miklós u lakóház 5. Miklós u lakóház 51. Szabó E. u. b.) Az épület részei Ssz. Utcanév Házszám volt jegyzői lakás Hrsz. Megjegyzés Tapolca 5. Arany János u /3 utcai homlokzat egységes utcakép, térfal 53. Arany János u. 3.,3 külső lépcsők 54. Arany János u tópart felőli homlokzat, térfal 55. Arany János u utcai homlokzat 56. Batsányi János u. 6/II. 9 tópart felőli homlokzat, térfal 57. Batsányi János u utcai homlokzat 187

188 58. Batsányi tér 1. 9 tópart felőli homlokzat, térfal 59. Batsányi tér 3. 3 tópart felőli homlokzat, térfal 6. Deák Ferenc u utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 61. Deák Ferenc u /1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 6. Deák Ferenc u. 63. Fő tér / utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 64. Fő tér tópart felőli homlokzat, térfal 65. Fő tér 1. 19/1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 66. Fő tér utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 67. Fő tér utcai homlokzat egys, utcakép, térfal 68. Kossuth Lajos u / födémrendszer 69. Kossuth Lajos u. 11/I. 18 kapuzat 7. Kossuth Lajos u. 11/IV Tópart pince kapuzat tópart felőli homlokzat, térfal 7. Tópart 3 tópart felőli homlokzat, térfal 73. Tópart 5,6,8 188 tizennégylyukú támfal

189 . számú melléklet Természeti értékek III. Helyi védelemre javasolt növényzetek Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés Tapolca 74. Fő tér 6,8 /3 közpark 75. Tópart 48 közpark 76. Petőfi liget közpark V. Helyi értékvédelmi területek Tó környék (Nagytó és Kistó) és Templomdomb. Fő tér környezete Petőfi liget Egyedi tájérték Atlasz cédrus db (Cedrus atlantica Glauca ) 864 hrsz., Batsányi János utca északi vége Cser (Quercus cerris) TapolcaDiszel, 44/3 hrsz., a Hegyesdi vár tövében Erdei fenyő (Pinus sylvestris) 139 hrszon, a Sümeg felé vezető közút északkeleti oldalán Fehér füzek (Sali alba) TapolcaDiszel, 459/ hrsz., a sportpálya és a közút között Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) 1168 hrsz., Fazekas utca nyugati vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 1615 hrsz., Bacsó Béla utca déli vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 781 hrsz., volt Casco ház udvarának északi része Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 88/ hrsz., Zeneiskola udvara 189

190 3. számú melléklet Az akcióterület közbiztonsági helyzete B űn ü g yi té rké p ö ss zes ítő tá b láza ta 6 B ű n cselekm én y m eg n evez ése Ö ssz esen : 1. A z állam és az em beris ég elleni bc s k.. E m berölés 3. E m berölés kísérlete 4. G ondatlan em berölés 5. E rös felindulás ban elk övetett em berölés 6. S zándék os tes ti sértés 7. S egíts égnyújtás elm ulasztás a K ényszerítés 9. S zem élyi szabadásg m egs értés e 1 1. M agánlaks értés E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s. 1. A sz em ély ellen i b csk. ö ssz esen 13. K özúti ves zélyeztetés 14. K özúti baleset ok ozása K özúti járm ű ittas vezetése K özúti járm űvezetés tiltott átengedés e 17. K özúti cs erbenhagyás 18. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 19. A kö zleked ési b csk. ö ssz esen E rőszak os k özös ülés 1. S zem érem elleni erős zak. T erm és zet elleni erőszak os fajtalans ág 3. Ü zletszerű k éjelgés és üzletsz. k éjelg. elős egítése 4. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 5. A h ázasság, a család és a n em i erkö lcs ellen i T iltott határátlépés 7. H ivatalos s zem ély elleni erőszak 8. K özfeladatot ellátó s zem ély elleni erőszak 9. H ivatalos s zem ély tám ogatója elleni erőszak 3. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 31. Az állam ig azg atás, a kö z élet tisztaság a ellen i 1 3. V is s zaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel K özöss ég m egs értése 34. G arázdaság Ö nbírásk odás 36. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 37. A kö zren d ellen i b csk. ö ssz esen D evizagazdálk odás m egs értés e 39. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 4. G azd aság i b csk. ö ssz esen 41. Lopás B etörés es lopás S ik k asztás C s alás R ablás K ifosztás 47. Z sarolás 48. J árm ű önkényes elvétele 49. E gyéb, e c soporthoz tartozó bc s k. 5. S z em élyek javai ellen i b csk. ö ssz esen A honvéds égi k ötelezetts ég elleni bc s k. 5. M in d ö ssz esen

191 191

192 4. számú melléklet A hatályos településrendezési terv településszerkezeti tervlapja és Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusai Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap 19

193 Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap részlete, Belvárosi akcióterület 193

194 A hatályos Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzatának a tervezett projektelemekre vonatkozó előírásai Településközpont vegyes terület 17. (1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. () bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) igazgatási épület, c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d.) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f.) sportépítmény, g.) parkolóház. () A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. () bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető. (4) A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a mt. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 1 m. (5) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5, méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján,1 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6, méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a mt nem haladja meg, a hátsókert minimum 3, méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén.13 f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható.14 (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok a zártsorú beépítés kivételével épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉKban előírt 1 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 13 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 14 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 194

195 építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni. (7) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: VT1 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 8 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5, m Megengedett építménymagasság K 1,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 1 % Az utcai homlokzatmagasság nem emelhető VT jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett saroktelken K 75 % legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6, m Megengedett legkisebb zöldfelület 1 % Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT3 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett saroktelken K 75% legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett építménymagasság K 7,5 m legnagyobb 195

196 Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett saroktelken legkisebb % zöldfelület 15% Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, átalakítható, bővíthető, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT4 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 15 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5, m Megengedett építménymagasság K 1,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület % Az övezet beépíthető kialakult telkeinek minimális mérete 5 m. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m VT5 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 8 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 9,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 1 % Az övezetben a hátsókertnek területet nem kell elhagyni VT6 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán 196

197 Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 %15 Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett építménymagasság K 7,5 m legnagyobb VT7 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 %16 Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb VT8 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 %17 Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett építménymagasság K 16, m legnagyobb Az övezetben a kialakult épületek az építménymagasságtól függetlenül ma. 1, méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők Új épületeket a szomszédos épületekhez illesztve kell kialakítani. A beépítést a szomszédos épületek homlokzatát is ábrázoló utcaképrészlet rajzzal (látványtervvel) kell igazolni, melyet az építési engedély kérelemhez csatolni kell VT9 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 4 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m 15 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 16 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 17 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 197

198 Megengedett építménymagasság legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület K 7,5 m % VT1 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 8 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5, m Megengedett építménymagasság K 1,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 1 % Az utcai homlokzat magassága nem emelhető. VT11 jelű építési övezet Térszint felett új épület nem helyezhető el, a kialakult beépítettség nem növelhető Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek biztosításával kialakítható. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti terepet, parkosítva vissza kell állítani. A lapos tetős épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül ma. 1, méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők. VT1 jelű építési övezet Új épület nem helyezhető el. Kialakult épület helyben felújítható, de nem bővíthető (8) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (4) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell. (9) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, alakíthatók át, bővítésük nem lehetséges. (1) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 3 nál alacsonyabb, 5ºnál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedések alkalmazása nem megengedett, részlegesen nemesfém héjalás megjelenhet. (11) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (1) Beépített ingatlanon új épület és építmény csak a meglévő épülettömeghez csatlakoztatva alakítható ki. Beépítetlen ingatlanon csak egy épülettömeg alakítható ki. 198

199 (13) Ahol lehetőség van, a telkek utcai telekhatárán 1,5, méter magasságú (beton, kő, tégla) lábazatos, áttört utcai kerítés, vagy tömör (kő, vakolt tégla, beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint,6 mnél magasabb növényzetet ültetni tilos (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők. Kisvárosias lakóterületek 14. (1) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 1. () bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény, e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. () A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. () bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) szálláshely szolgáltató épület, b.) igazgatási épület, c.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény. (3) A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a mt. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 1 m. (4) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5, méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.18 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6, méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a mt nem haladja meg, a hátsókert minimum 3, méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 19 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 199

200 f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok a zártsorú beépítés kivételével épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉKban előírt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni. (7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: LK1. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett saroktelken K 75%1 legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 5, m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % LK. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett saroktelken K 75 %3 legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 %4 LK3. jelű építési övezet A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 1 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 3 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 4 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján.

201 Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 4 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett saroktelken K 75 %5 legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 %6 Az építési övezetben maimum kétszintes épületek alakíthatók ki LK4. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter 5 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 6 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 1

202 LK5. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter LK6 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 4 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett saroktelken K 55 % legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Nyeles telek nem alakítható ki. Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK7 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legnagyobb beépítettség K 55 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 %

203 Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % LK8 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 45 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 15 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 4,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter LK9 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 6 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 4,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 6 m. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK1 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 7 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 5, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 6 m. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m 3

204 LK11 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 8 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 6 m. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK1 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 17 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 4, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % Az épületek utcafronton mért szélessége ma. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 6 m. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK13 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett saroktelken K 75 %7 legnagyobb beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett 7 K 3, m legnagyobb K 4,5 m A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 4

205 építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület Megengedett saroktelken legkisebb % zöldfelület 15 %8 Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK14. jelű építési övezet Beépítési mód K ikresen csatlakozó Kialakítható telek területe min. 6 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6, m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % LK15. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % LK16. jelű építési övezet 8 Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 1 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6, m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 5

206 LK17. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 6 m Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 4 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % (8) Zártsorú beépítésnél kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés). (9) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (5) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell. (1) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, bővítésük, átalakításuk nem lehetséges. (11) Az 5 mnél kisebb területű ingatlanon egy épülettömeg helyezhető el. (1) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 3 nál alacsonyabb, 5ºnál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedések alkalmazása nem megengedett. (13) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) A lakótelkek utcai telekhatárán maimum 5 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,5, méter magasságú, áttört utcai kerítés, vagy tömör (fa, kő, vakolt tégla, beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint,6 mnél magasabb növényzetet ültetni tilos. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. Kereskedelmi, szolgáltató terület 19. (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit a szabályozási terv tünteti fel. () A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. () bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: 6

207 a). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c). igazgatási, egyéb irodaépület, d). parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő, e). sportlétesítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. () bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b.) egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5, méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6, méternél. A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: (5) GKSZ1. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. m Kialakítható telek szélessége min. 5 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % GKSZ. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. m Kialakítható telek szélessége min. 5 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % GKSZ3. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 4 m 7

208 Kialakítható telek szélessége min. 4 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 7,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % GKSZ4. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 1 m Kialakítható telek szélessége min. m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % GKSZ5. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. m Kialakítható telek szélessége min. m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 8 %9 Megengedett legkisebb építménymagasság K 3, m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb 1 %3 Megengedett legkisebb zöldfelület GKSZ6. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 4 m Kialakítható telek szélessége min. m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 9, m legnagyobb 9 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 3 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 8

209 Megengedett legkisebb zöldfelület 3 % GKSZg. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 5 m Megengedett legnagyobb beépítettség K 6 % Megengedett legkisebb építménymagasság K,5 m Megengedett építménymagasság K 6, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület % Az építési övezetben garázs, garázssor, parkolóház helyezhető el. (6) A kereskedelmi, szolgáltató területen épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15 nál alacsonyabb, 5ºnál meredekebb nem lehet. Különleges terület 1. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. () A különleges területek lehetnek: a.) KO övezeti jelű oktatási központ terület, b.) KTE övezeti jelű temető terület, c.) KEÜ övezeti jelű egészségügyi terület, d.) KSP övezeti jelű sport, szabadidő terület, e.) KST övezeti jelű strand terület, f.) KH övezeti jelű hulladékkezelő terület, g.) KMH övezeti jelű honvédségi terület, h.) KTT övezeti jelű turisztikai terület. (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. (4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 4 mt. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 1 m. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5, méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5, méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 1, méternél. (6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: 9

210 KO. jelű oktatási terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 3 m Kialakítható telek szélessége min. 3 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 4, m Megengedett építménymagasság K 9, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % KTE. jelű temető terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 4,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 5 % Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. A zsidótemető és a városközponti temető a temetkezések befejezése után kegyeleti parkká alakítható. KEÜ. jelű egészségügyi terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 4 % KSP. jelű sport, szabadidő terület Beépítési mód K szabadon álló 1

211 Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 7,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 5 % KSPG. jelű sport, golfgpálya terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség 5% Megengedett legkisebb építménymagasság, m Megengedett építménymagasság 7,5 m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 9 % KST. jelű strand terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 6 % KTT. jelű turisztikai terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 5 m Kialakítható telek szélessége min. 5 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 3 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 5 % 11

212 KHM. jelű honvédelmi terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 6 % KH. jelű hulladékkezelő terület Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. m Kialakítható telek szélessége min. 5 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 1 % Megengedett legkisebb építménymagasság K, m Megengedett építménymagasság K 1, m legnagyobb Megengedett legkisebb zöldfelület 6 % (7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (8) A különleges területen épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge nál alacsonyabb, 45ºnál meredekebb nem lehet. (9) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maimum 1 %a lehet. (1) A terület utcai telekhatárán csak maimum 5 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,5, méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1, mnél magasabb növényzetet ültetni tilos. Közlekedési és közműterület 3. (1) A közlekedési és közműterület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, 1

213 vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. () A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is. (3) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási terv ábrázolja. (4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges. (6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani: a.) gyorsforgalmi utak: 6 m, illetve a kialakult (K) állapot, b.) főutak: 4 m, illetve a kialakult (K) állapot, c.) országos mellékutak: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, d.) helyi gyűjtőutak: m, illetve a kialakult (K) állapot, e.) kiszolgáló út: 1 m, illetve a kialakult (K) állapot, f.) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, g.) egy telket feltáró közforgalom elől elzárt magánút: minimum 4 m. h.) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot. (7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 55 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon. (8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 5 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint,8 mnél magasabb növényzetet ültetni tilos (1) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani. (11) A személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. (1) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. (13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében. (14) A tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltógépjárművek és a kommunális hulladékgyűjtés járműveinek közlekedésére. 13

214 4. (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyezhető el. Ettől eltérő elhelyezés engedélyezhető. csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett () A közművezetékek védelme érdekében az vonatkozó szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. (3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. (4) A szennyvízcsatornahálózat üzembe csak a szennyvíztisztító telep megfelelő kapacitása esetén lehet engedélyezni. (5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint biztosítani kell. (6) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. (7) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvízelvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani. (8) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető. jogszabályokban és (9) A szennyvízcsatornahálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező. (1) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemei új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább. (11) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózattal vagy csapadékvíz elvezető zárt csatornahálózattal kell megoldani. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell. A csapadékelvezető hálózat csak zárt csapadékelvezető csatornával bővíthető. A zárt csapadékvíz elvezető csatornákat rendszeresen tisztítani kell. (1) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel. (13) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének megfelelő méretű fákkal pótolni kell. (14) A közművek műtárgyait a szakhatósági előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. (15) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét. (16) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. (17) Közművek látható műtárgyainak típusát a városközpont területén a Városi Főépítésszel véleményeztetni kell. 14

215 Zöldterületek 5. (1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel. () A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb %os beépítettséggel helyezhetők el. (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell. (6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni. (8) A zöldterületen meglévő és kialakított parkolókat fásítani kell. (9) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (1) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni. (11) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani (1) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. (13) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani (14) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő. (15) A település közigazgatási területén lévő zöldfelületek létrehozása során kerülni kell az emberi szervezetre allergiás reakcióit kiváltó növényfajták telepítését Vízgazdálkodási terület 8. (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület: a.) b.) c.) d.) a folyóvizek medre és parti sávja, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), 15

216 e.) f.) a hullámterek, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek. () A területen csak vízkárelhárítási építmények helyezhetők el. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni. (4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 66 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető. (5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető. Természet és tájvédelem 3. (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. () A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés. (3) A Natura területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani. (4) A meglévő barlangrendszer védelme érdekében, valamint a különböző kőzetfizikai tulajdonságok feltárása érdekében a barlangosodott területeken az építési engedélyezési tervdokumentációhoz geológiai vizsgálatot és szakvéleményt kell készíttetni, melyet az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi szakhatóságnak meg kell küldeni. (5) A védelem alatt álló barlangok megbontása, újabb épületből történő megközelítése nem engedélyezhető, a barlangrendszer természetes állapotának megőrzése szükséges, melyet mind az épületek kialakítása, mind a szennyvizek és a csapadékvíz elvezetése során biztosítani kell. 16

217 5. számú melléklet 9. évi partnerség Média, cikkek 17