Az egyes szervrendszerek vérellátása
|
|
- Mariska Takácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1./19 Somogyi Magdolna Az egyes szervrendszerek vérellátása Agy a szervezet fenntartásához nélkülözhetelen folyamatos vérellátása oxigén- és glükózigénye nagy- fiziológiásan csak a glükózt használja! oxigén- és tápanyaghiányos állapota = ischaemia súlyos károsodásokhoz vezet 5 másodperces tartam esetén már működési zavar lép fel 3 perces tartama már felfüggeszti az idegsejtek működését reverzibilisen 3-6 perces tartamban az idegsejtek működésének felfüggesztése irreverzibilis lehet, tehát a körülmények helyreállása után is észlelhető működési zavar 6 perces időtartam felett irreverzibilis idegrendszer károsodáshoz vezet =agyhalál ezen időtartamok nem állandók, a körülmények eltolthatják őket vérellátása a két agyfélteke vérellátásában nincs jelentős átfedés artériái: 2 a. carotis interna főként az azonos oldali agyféltekék elülső kétharmadát látják el 2 a. vertebralis agyalapon egyesülve adják az a. basilarist a hátsó agyterületek vérellátását adják agyalapi anastomosisuk a Willis-kör vénás sinusok dura mater kettőzetében nincsenek billentyűk átmérőjük bizonyos tartományban független a nyomástól (autoreguláció) mikrocirkuláció csak a pia mater arterioláinak van beidegzése: sensoros, symp, psy speciális kapillárisok BBB nincsenek nyirokerek véráramlása tömegarányához képest aránytalanul nagy míg grammos tömege a testtömeg 2%-a, addig Cerebellal blood flow (CBF) = ml/ perc a nyugalmi perctérfogat 15%-a a maximális perctérfogatnak már csak 3%-a min. 550 ml / percnek kell lennie, hogy a KIR ép maradjon Cerebral metabolic rate for oxigén (CMRO2) ml/perc a teljes nyugalmi oxigénfelvétel 25%-a mivel oxigén és glükózszükséglete jóval nagyobb a többi szervénél
2 2./19 Somogyi Magdolna perfúziója nagyon jó vérellátottságú átlagosan 0,5 ml / g / perc nem egyenletes a szürkeállomány jóval nagyobb véráramlással bír, mint a fehérállomány (1,3 ml / g /perc 0,25 ml / g /perc vérkeringésének jellegzetességei nem vesz részt a vegetatív idegek által közvetített presszor és depresszorreakciókban nyugalmi körülmények között rezisztenciaereinek nincs nyugalmi symp vasoconstrictor tónusa endothelsejtjei speciális kapcsolatban vannak egymással specialitása a vér-agy gát / blood-brain barrier (BBB) az ECF eredete is rendhagyó szintjén az endothelsejtek speciális funkciójához kötött, ezek funkciós terméke Monroe-Kelly elv: folyadéktereinek összege állandó kell, hogy legyen mivel a csontos koponya egy zárt, nem tágulékony üreget képez állandó össztérfogat mellett egy kompartment térfogata sem növekedhet meg a többi térfogat és nyomás növekedése nélkül tehát valamely kompartment térfogatának növekedése az intracranialis nyomás emelkedését és a másik két kompartment térfogatának csökkenését okozza véráramlásának szabályozása Extrinsic szabályozás nem jellemző, hogy perfúziójának csökkenésével alá kelljen rendelnie magát a szervezet követelményeinek így ereinek gyakorlatilag nincs symp vasoconstrictor tónusa így az extrinsic szabályozás nem jellemző a pia mater néhány arteriolája bír symp, psy és érző beidegzéssel a n. trigeminuson át Intrinsic szabályozás autoregulációs mechanizmusai az idegsejtek állandó környezeti igénye miatt jelentősek közvetítői lehetnek vascularisak az idegsejtek állandó perfúzióját biztosítják endotheleredetű K + -csatornák aktiválódása révén általában szereppel bírnak feszültségfüggő ioncsatornák is
3 3./19 Somogyi Magdolna miogén eredetű áramlási autoreguláció az erek simaizmainak funkciójához kötött, leírását ld ott Hgmm-es artériás középnyomásértéken effektív a symp ingerlés felső határát kitolja 60 Hgmm alatt is folytatódik a vasodilatatio már nem képes megfelelő perfúziót biztosítani agyi ischaemias reakció alakul ki 160 Hgmm felett is folytatódik a vasoconstrictio de már nem képes feladatának ellátására Cushing-rekació kialakulására van esély fiziológiás CO 2 -tartományban működik parenchymalisak az ereket övező idegszövethez kötöttek biztosítják a perfúzió alkalmazkodását a szövet igényeihez metabolikus faktorok a szöveti munkavégzés során szabadulnak fel Funkcionális /munka-hyperaemia révén az agyi véráramlás metabolikus szabályozása a legfontosabb fiziológiás szabályozó-mechanizmus agyra mechanizmussal folyamata: véráramlás-anyagcsere csatolás neurális aktivitás lokális növekedése metabolikus aktivitás helyi növekedése véráramlás helyi növekedése retrográd vasodilatatio mutatható ki aktív területhez vezető kisebb artériákban arteriolák tágulata kapillárisok nagyobb véráramlása hypoxia, hypoglikémia, hiperkapnia nem alakul ki metabolitjai: K +, laktát, adenozin vitatott, mert elvileg túl lassú hatásúak neurogén mechanizmusai: neurotranszmitterek, speciális csatoló neuronok VIP NO forrása: idegi aktív idegsejtekből felszabaduló NO 1. diffúzióval jut az erekhez 2. nitroxiderg neuronokat aktivál axonjaik erek simaizmain végződnek vasodilatatiot okoznak endothelialis lokális mechanizmus az áramlásnövekedés nem terjed ki az egész a különböző területeken más-más
4 4./19 Somogyi Magdolna játszódhat le vizsgálata: PET, fmri képalkotó, nem-invazív diagnosztikai eljárások
5 5./19 Somogyi Magdolna parakrin mediátorok a funkcionális hyperaemia folyamatában van jelentőségük Kémiai szabályozás a keringő vér összetétele is befolyásolni képes főként a keringési szabályozó központokat, közvetlenül elsősorban a vérgázok révén diffúzióval akadálytalanul jutnak át a vér-agy gáton CO 2 -tenzió révén agyi erek tónusa függ az artériás, agyi erek vérének CO 2 tenziójától hiperkapnia a CO 2 tenzió nő a H+-koncentráció, csökken a Ph vasodilatatio jön létre agyi véráramlás fiziológiás érték (40 Hgmm) felett: 1 Hgmm-nyi CO 2 -tenzió 5%-al az agyi véráramlást hipokapnia a CO 2 tenzió vasconstrictio jön létre agyi véráramlás kb. 35%-os csökkenésnél már központi idegrendszeri tünetek pl. szédülés, zavartság akaratlagos hyperventilatioval is elérhető hypoxia, hypoglikémia hatására az agyi perfúzió növekszik Központi idegrendszeri ischaemiás reakció veszélyhelyzetben aktiválódik közvetlen kiváltója az artériás középnyomás kritikus csökkenése kb. 60 Hgmm alá a vazomotor központok direkt aktivációját okozza teljes perifériás vasokonstrikció a vérnyomás ugrásszerűen megemelkedik bradycardiával társulva Cushing-reakció speciális esete intracranialis nyomásfokozódás a kiváltó ok agyoedema fejlődhet ki megnövekedett nyomás miatt az agy a legkisebb ellenállás felé indul 1. beszorul az öreglyukba károsodnak a nyúltvelői légző- és cardiovascularis központok 2. elnyomja az agyalapi vénákat a károsodott elfolyás további nyomásemelkedést hoz létre a Monroe-Kelly elv értelmében súlyos következményei vannak
6 6./19 Somogyi Magdolna Intracranialis folyadékterek intracelluláris ideg- és gliasejtek sejthártyáján belüli tér az interstitalis térrel együtt kell számolni a Monroe-Kelly elvben együttes mennyiségük kb ml intravascularis / cerebral blood volume (CBV) agyi erekben található vérplazma kb. 75 ml interstitalis agy tömegének 15-20%-a az endothelsejtek terméke nincs diffúziós kapcsolatban a vérplazmával a BBB működése következtében nem a plazma ultrafiltrátuma hanem dinamikus egyensúly áll fenn a két kompartment között kialakulása endothelsejtek Na + -K + pumpája az interstitumba Na + -t transzportál a vérplazmából Na + -ok lépnek az endothelsejtbe transcelluláris transzporttal gradiensük mentén Na + -csatornán vagy Na + -Cl - kotranszporteren át anionok és víz transzportja követi a Na + -transzportot a víz pórusokon transzportálódik (kb. 7nm-esek) az endothelsejtek között de a paracelluláris H2Opermeábilitás alacsony így ozmotikus egyensúly alakul ki a két kompartment közt izoozmotikusak lesznek Na + -koncentrációjuk közel azonos a fehérjekoncentráció az interstitiumban alacsony ennek megfelelően az interstitalis Cl - koncentráció magas kétirányú kapcsolata van (kicserélődés) a CSF-el hasonló összetétel K + -koncentrációja állandóan alacsony szinten megtartott ez az idegsejtek működésének egyik feltétele nyugalmi potenciáljuk az ic. és ec. K + -arány függvénye nem követi a vérplazma K + -szintjének változását ezért nem befolyásolja az idegi működéseket a hyperkalémia regulációs mechanizmusai: Na + -K + -pumpa: az interstitium K + -jait az endothelbe juttatja gliasejtek működése lokális K + -pufferként működnek membránjuk szinte kizálóg K + -ra átjárható egyensúlyi membránpotenciáljuk majdnem = a K + -éval növekvő ec. K + -koncentráció esetén
7 7./19 Somogyi Magdolna a K + -ok elektrokémiai gradiensük mentén belépnek
8 8./19 Somogyi Magdolna cerebrospinalis folyadék (CSF) = liquor cerebrospinalis kb. 140 ml kicserélődik az interstitalis folyadékkal hasonló összetétel lokalizációja: az agy kamrarendszerében, részei: két oldalkamra, melyeket összeköt a 3. agykamra 4. agykamra Silvius-vezetéken át közlekedik a 3. agykamrával subarachnoidalis térben a 4. agykamra három nyíláson át közlekedik vele elhelyezkedése: arachnoidea és a pia mater között a benne lévő CSF körülveszi az egész agyat mennyisége: legnagyobb transcelluláris folyadéktér kb. 140 ml naponta 500 ml képződik és szívódik fel összetétele: izotóniás, fehérjementes vérplazmára hasonlít ennél Na + és Cl - koncentrációja magasabb, K + -koncetrációja alacsonyabb szerepe: mechanikai védelem pl. hirtelen gyorsulás, traumák esetén az agy súlya jobban eloszlik nem csak egy alátámasztó felületre nehezedik származása: plexus choroideusokból kamrák üregében a teljes mennyiség 80-90%-a innen származik ependymasejtekel borított kapillárisoknak tekinthetők részeik: ependymasejtek asszimetrikusak / polarizáltak kamrák falát egy rétegben bélelik a kapillárisokat fedik junkcióik szorosan zárnak vér-liqour gátat hoznak létre a vérplazma és a CSF között a CSF legnagyobb részét választják el kapillárisok endotheljük kevésbé szorosan zár kis molekulákat és ionokat átenged a makromolekulákat visszatartja
9 9./19 Somogyi Magdolna képződése: ependymasejtek által liqourtér felé eső membránjukon Na + -K + pumpával a kamrák lumenébe Na + -t juttatnak a kamrák lumenéből K + -t vesznek fel intravascularis tér felé néző membránjukon Na + -H+ antiporter ec. Na + -t hoz be, ic. H+-t visz ki H+ forrása: víz disszociációjából ic. OH t CO 2 semlegesíti szénsavanhidráz által acetaazolamiddal gátolható HCO3 keletkezik Na + -Cl - kotranszporter furosemiddel gátolható agyi kapillárisendothelium által kamrákon belüli (nem plexus choroidesusi) ependymasejtek által lazán zárnak termékük az interstitiumból származik hasonló összetétel nagyon kis mértékben jelentős az anionok szekréciójáról keveset tudunk áramlása: oldalkamrák 3. agykamra aqueductus Silvii 4. agykamra foramina Magendie et Luschka subarachnoidealis tér gerinccsatorna a nyúltvelő alatt lép be felszívódása hidrosztatikai nyomásgradiens mentén, passzívan nem igényel specifikus transzportereket a dura mater és a koponya közt elhelyezkedő agyi vénás sinusokba sinus saggitalisba nyílnak: villi arachnoideales, Pacchioni-granulációk ezeken keresztül szívódik fel
10 10./19 Somogyi Magdolna Vér-agy gát = blood-brain-barrier (BBB) felépítése: endothelium tight junctionok révén szorosan záródnak nincs fenesztráció membrana basalis astroglia-végtalpak elhelyezkedése: interstitalis és intravascularis folyadéktér között feladata: az idegsejtek állandó környezetének biztosítása erre a többi sejttípusnál is érzékenyebbek anyagáramlás a BBB-n keresztül: a legtöbb anyag számára átjárhatatlan diffúzióval mégis átjutnak rajta: lipofil molekulák, apoláris gázok, kevés víz pl. vitaminok, etanol, diazepam a többi anyag csak szabályozott transzport révén juthat át facilitált diffúzió révén jutnak át glükóz GLUT-1 révén AS-ak ketontestek laktát, stb. aktív transzporttal jutnak át: ionok fontos a K + -szekréció multi-drug rezisztencia protein játszik szerepet endocitózis, transcitózis révén pl. LDL, vas, peptidek hiányzik: circumventricularis szervekben neurohypophysis organum vasculosum laminae terminalis subfornicalis szerv area postrema corpus pineale plexus choroideus
11 Splanchicus terület részei: azon szervek, melyeket a n. splanchicus lát el symp vasoconstrictor beidegzéssel GI-rendszer pancreas máj lép nem része a vese 11./19 Somogyi Magdolna funkciói: a felsorolt szervek metabolikus igényeinek kielégítése emésztőnedv-szekrécióhoz és tápanyagfelszíváshoz kapcsolt véráramlás mindkettő jelentős folyadékmozgásokkal jár így nyálkahártyájának perfúziója nyugalomban is jobb áramlásnövekedésre jobban is fokozódik (6-7xesére) míg az izomréteg vérellátása csak 1,5x-ösére posztprandiális, aktív hyperaemia étkezés után rezervoir funkció jelentős vérraktár ereiben helyezkedik el a vértérfogat 20-25%-a (kb. 1l) nyugalmi körülmények között jelentős része a májban szabályozása a szervezet igényei a meghatározók mivel effektív működése időlegesen felfüggeszthető a rendszer alapállapotban is életképes kapacitásfunkció nagy vértérfogat ürülhet a területről a szisztémás szabályozás így nagyon jelentős elsősorban a neurális symp gyors reakció vészhelyzetekre aktiváló tényezői: csökkent perctérfogat megnövekedett, mégis elégtelen nagyságú perctérfogat
12 12./19 Somogyi Magdolna szabályozott változók TPR megnövekedett TPR kedvez a vénás visszaáramlásnak aktiválása symp. purinerg és noradrenerg hatásra α1 és purinerg receptorokon keresztül kapacitáserek kiürítése jobb szívfél felé tereli a vért, történhet: passzív úton az előző mechanizmus következménye hatására csökken a vénákban a nyomás így kollabálnak a csökkent térfogatban kevesebb vér aktív úton venokonstrikció eredete: symp, noradrenerg keringési redisztribúció a perctérfogat újraelosztása révén hat =a nagy vérkör perctérfogatának frakcionális megoszlása egyes érterületek javára, mások kárára megváltozik symp aktivitás eredménye vészhelyzet esetén jellemző mennyiségi jellemzői: nyugalmi véráramlás 25%-a máj vértartalménak 50%-a kiürül a vénás rendszerbe példa működésére: felállás / orthostasis a növekvő nyomás miatt a láb vénái kitágulnak plusz vérmennyiség áramlik beléjük akár 500 ml a szívben csökken a vénás beáramlás csökken a pulzustérfogat csökken a vérnyomás a baroreceptor aktivitás csökken nőni kezd a symp tónus vasokonstrikció jön létre arteriola- és venokonstrikció pozitív szívhatások jönnek létre psy tónus csökken szívfrekvencia nő az artériás vérnyomás nem csökken tovább psy elsősorban postprandialisan jellemző az enteralis idegrendszert aktiválja
13 13./19 Somogyi Magdolna lokális szabályozó mechanizmusok vascularisak nem jelentősek mivel nincs szükség állandó, változatlan perfúzióra parenchymalisak a metabolitok útján történő szabályozás jelentős elsősorban fokozott munkavégzés esetén, postprandialis szakaszban funkcionalis hyperaemia ereinek vasodilatatioja révén nem tekinthető fordított arányú keringési redisztribúciónak mivel lokális hatású, nem jár más területek áramláscsökkenésével vagy perctérfogat-átrendeződéssel teljes splanchicus áramlásnövekedés nem több 50% -nál helyileg sokkal nagyobb változások jönnek létre nyugalomban, étkezés után a legjelentősebb mennyiségi jellemzői: a perctérfogat 25%-a is ide csoportosulhat aktív szakasz véráramlása 7-8szorosára is fokozódhat nagymértékű folyadékfelszívás és szekréció jellemzi a lokális humoralis faktorok nem jelentősek a máj tömegéhez (1,5 kg) képest nagyon sok O 2 -t használ (teljes mennyiség 25%-át) nyugalmi körülmények között teljes vérellátása 1,5 l / perc központi helyzetű kettős vérellátással bír sinusaiban keveredik a két forrásból származó vér itt egyenlítődik ki a két ér közötti nyomáskülönbség is 8-9 Hgmm-re afferens erei: reciprocitási viszonyban állnak amennyiben az egyik áramlása fokozódik, a másik csökken kevés autoreguláció figyelhető meg a. hepatica párhuzamosan kapcsolja a májat a nagy vérkörhöz kb ml vér percenként a máj vérellátásának kb. 25%-a viszonylag állandó forrás O 2 -fogyasztásának felét elégíti ki magas O 2 -tartalmú vért szállít
14 14./19 Somogyi Magdolna vena portae sorosan kapcsolja a májat a GI rendszerhez GI rendszer, pancreas és lép vénás vérét szállítja a vérellátás 2/3-3/4-ed részét adja változó arányban szolgáltat akár 50%-os növekedés is előfordulhat funkcionális hyperaemia esetén az abszorptív(felszívási fázisban) jelentősen csökkenhet is az aránya ha a vitális szervek keringése veszélybe kerül a splanchicus keringés háttérbe szorul alacsony O 2 -tartalmú vért szállít nyomása Hgmm a sinusokban egyenlítődik ki mikrocirkuláció itt következik be a sinusoidok nyomáskiegyenlítődését megelőző nyomásesés fenesztrált kapillárisok jellemzik vérplazma és a máj ECF között akadálytalan a kicserélődés fehérjéké is! kisebb lipoproteinekre is (kilomikronokra már nem) transzkapilláris transzport különbségeket mutat nyugalomban és postpandial állapotban a netto filtrációs nyomás nyugalomban pozitív postprandial hyperaemia esetén negatív a felszívás dominál a kapillárispermeábilitás nyugalomban nagyon alacsony postprandial állapotban fokozódik a kapillárisok nyitottsága nyugalomban sok a zárt kapilláris postprandial állapotban nagymértékben nyitottak a felszívás fokozódik kapacitáserek ezek révén bír a szerv nagyon jelentős vértároló funkcióval nyugalmi körülmények közt ml vért raktároznak a teljes vértérfogat kb. 15%-át vészhelyzet symp aktiváció esetén innen is történik mozgósítás a tárolt vér 30-50%-a kikerülhet a vénás rendszerbe
15 15./19 Somogyi Magdolna patológiásan megnövekedhet a tárolt folyadék mennyisége nagyon érzékeny a vénás nyomás fokozódására 1. Pangásos hepatomegália jobb szívfél elégtelenség esetén fokozódik a centrális vénás nyomás több vér marad a kapacitáserekben a máj megduzzad ez hasfalon át tapintható 2. Ascites / hasvízkór a v. portae hidrosztatikus nyomása növekszik meg szabad hasűri folyadék transzudatum jelenik + a hasfalnak jellegzetes formát ad a portocavalis anastomosisok duzzadása jellemző elvezetése (efferens) vv. hepaticae Véráramlásának szabályozása neurális symp vasokonstrictor tónust ad feladata a szisztémás keringés szükségleteinek érvényesítése psy az enterális idegrendszert aktiválja szekretoros rostjait melyek fokozott mirigyaktivitással reagálnak a bazális áramlás 7-8-szorosát produkálják transzmitterei: VIP, NO Ach metabolikus autoregulációs folyamat különösen postprandialisan jelentős
16 16./19 Somogyi Magdolna Vázizomzat az izomzat igen nagy tömegű akár a testtömeg 50%-a is lehet így áramlási viszonyainak megváltozása nagy hatással van az egész keringésre oxigénfogyasztása jelentős kapilláris-denzitással bír ( /mm2) nyugalomban a teljes oxigénfogyasztás 20%-a működés közben a teljes oxigénfogyasztás 80%-át is megkaphatja véráramlása nyugalomban 1l / perc a perctérfogat 15-20%-át kapja munkavégzés esetén 20-25l / perc is lehet a perctérfogat 80%-át is megkaphatja a perctérfogat maximális értéke adja meg az izom véráramlásának felső határát a változás során lejátszódó folyamatok nő a működő izomzat és a szív ereinek átmérője nő a perctérfogat folyamatai: mechanikus út a működő izom vért présel ki a kapacitáserekből fokozódik a vénás visszaáramlás a szív több vért képes továbbítani Véráramlásának szabályozása áramlásnövekedése két úton megy végbe megnövekedett perctérfogat pozitív szívhatások útján az izommunkát kezdeményező agyi területek indítják meg eltér edzett és nem edzett emberekben edzett egyénekben főként pozitív inotróp + pozitív chronotrop csak nagy teljesítmény esetén EDV csökken nem edzett egyéneken korán jelentkezik mindkét hatás szerepet játszik a vagus-hatás csökkenése is EDV nő arterioláinak vasodliatatoja keringési redisztribúcó révén megváltozik a párhuzamosan kapcsolt érszakaszok ellenállása a vázizom ereié csökken jobb perfúzió az agy perfúziója ekkor is változatlan (autoregulatio! ) a vese áramlása is fenntartott később, szükség esetén viszont csökkenhet splanchicus terület perfúziója romlik a coronariak és bőr perfúziója javul
17 17./19 Somogyi Magdolna neuralis úton nagyon jelentős a szervezet igényeihez való alkalmazkodás ezt bizonyítja a perfúzió széles határok közti változtathatósága receptorai: α1: nyugalmi symp vasokonstriktor tónus kialakulására ad lehetőséget transzmittere elsősorban a noradrenalin β2: ingerlésük vasodilatatiohoz vezet különösen érzékenyek adrenalinra ez intenzív izomtevékenység során a mellékvesevelőből is noradrenalin is kötődhet hozzájuk így nagyobb mennyiségben bekerülve vasodilatatiot is okozhat cholinerg rostokon át anticipációs szabályozás szívhatásokat indukál nagyobb perctérfogat áll rendelkezésre autoregulatio vascularis mechanizmusok nem jelentősek nincs szükség állandó perfúzióra parenchymalisok aktív (munka)hyperaemia és reaktív hyperaemia révén transzmittereik az izomműködés során felszabaduló termékek pl. NO, adenozin, K +, CO 2, tejsav, prosztaglandinok oldják a nyugalmi (symp) miogén tónust relatív helyi oxigénhiány esetén is növekszik szintjük Oxigénforgalma Oxigénextrakció a működő vázizom oxigén-felvétele jobban fokozódik, mint a véráramlás a hemoglobin a normálisnál nagyobb mértékben deszaturálódik okai: alacsonyabb P O2, mint a nyugvó izomban magasabb P CO2, ezért magasabb H+-koncentráció magasabb hőmérséklet Oxigénadósság nagy izomteljesítmény esetén az izom több oxigént használ fel, mint amennyit az egyidejű oxidációs folyamatok fedezni képesek anaerob folyamatok lépnek működésbe kreatin-foszfát lebontása a folyamat végén az izomban reszintetizálódik energiaigényes többlet oxigénfelhasználás tejsavképződés játszódik le a folyamat végén a májban visszaalakul glükózzá energiaigényes többlet oxigén-felhasználás
18 Az izommunka során bekövetkező változások Nő a symp tónus Nő a szívfrekvencia a perctérfogat a vénás visszaáramlás Nő a vázizomzat vérellátása Nő a systémás vérnyomás a systolés jobban Csökken a bőr és a splanchicus szervek vérellátása α-adrenoreceptorok útján fokozódik a szív és tüdő vérellátása 18./19 Somogyi Magdolna Fázisos és tónusos izomösszehúzódás az izom összehúzódása során összepréseli az őt ellátó artériákat az összehúzódás tartama alatt így megakadályozza a vér beáramlását eközben összeszorítja a vénákat is kipréselve belőlük a vért fázisos összehúzódás során ez ciklikusan ismétlődve játszódik le az izom pumpaként préseli a vért a vénákba, majd a szívbe így megnövekszik a perctérfogat az izommunka feltételei sokkal inkább biztosítottak így a fázisos összehúzódás előnyösebb, mint a tónusos
19 19./19 Somogyi Magdolna Bőr vénás plexusai szervezetünk legnagyobb vérraktárát adják kb. 1,5 l áramlásuk 3-5l/perc három rétegben helyezkednek el tagjai: subcutaneus plexusok subepidermialis plexusok dermis plexusai nyugalmi vérátáramlása alacsony, de jelentősen fokozható fontos kapcsolatban áll a hőszabályozással ereinek szabályozása nyugalomban is symp tónus érvényesül transzmitter: noradrenalin receptor: α1 hatása: az arteriolák nyugalmi kontrahált állapota a symp tónus csökkenése vasodilatatioval jár cholinerg sudomotor idegek útján verejtékmirigyekből felszabaduló vasoaktív peptidek révén pl. bradykinin akrális területek: speciális érstruktúrával rendelkező bőrfelületek arteriovenosus anastomosisok jellemzőek közvetlen kapcsolatot jelentenek az artériás és vénás oldal között a fokozott hőleadást oedemaképződés veszélye nélkül biztosítják hőszabályzásban jelentősek képviselői: fülcimpa, orrkagyló, ujjak fagyásveszély a tartós vasoconstrictiot áttörő hyperaemia védi őket a bőr hármas válasza Lewis írta le fájdalmas ingerre adott reakció ezek lehetne mechanikus, hő és kémiai ingerek szenzoros idegek efferens funkciójához kötött jelenség lokális válasz az ingerlés helyén vasodilatatio majd oedema alakul ki axonreflex vasodilatatio/flaire alakul ki az ingerlés helyét vörös udvar veszi körül az ingerlés helyéről felszabaduló calcitonin gén-relációs peptid (CGRP) közvetíti megszüntethető az ingerlés helyén a chemoszenzitív fájdalomérző idegrostok capsaicinnel való gátlásával zsigerekben is kimutatható pl. légutakban, húgyhólyagban, ureterben, GI tractusban neurogén gyulladás: chemoszenzitív idegrostok ingerlésével kiváltott gyulladásos reakció folyamatai: helyi vasodilatatio plazma protein excavatio hízósejt aktiváció
Hemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenKeringés. Kaposvári Péter
Keringés Kaposvári Péter Ohm törvény Q= ΔP Q= ΔP Ohm törvény Aorta Nagy artériák Kis artériák Arteriolák Nyomás Kapillárisok Venulák Kis vénák Nagyvénák Véna cava Tüdő artériák Arteriolák Kapillárisok
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenHUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK
HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani
Részletesebben91. Az agyi véráramlás szabályozása, a liquor cerebrospinális, az agy barrierrendszerei
91. Az agyi véráramlás szabályozása, a liquor cerebrospinális, az agy barrierrendszerei 2019. április 3. Dr. Domoki Ferenc Az agyi véráramlás funkciói Az idegi funkcióhoz szükséges anyagcsere igények kielégítése
RészletesebbenAz agyi véráramlás szabályozása, a liquor cerebrospinális, az agy barrierrendszerei március 25. Dr. Domoki Ferenc
Az agyi véráramlás szabályozása, a liquor cerebrospinális, az agy barrierrendszerei 2016. március 25. Dr. Domoki Ferenc Az agyi véráramlás funkciói Az idegi funkcióhoz szükséges anyagcsere igények kielégítése
RészletesebbenFejezetek az agy vérellátásának szabályozásából Bevezetés
Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából Bevezetés 2017. szeptember 6. Prof. Ferenc Bari A kurzus célja, tartalma Az agyi keringés jellegzetes működésének megismerése Az egészséges élettani folyamatok,
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc
Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása Dr. Domoki Ferenc Klasszikus agyi metabolizmus Glükóz központi (egyedüli) szerepet játszik a neuronok anyagcseréjében Aerob oxidáció agyi
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenEredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI. 52. Pulmonáris keringés 34. A légutak biológiája, a tüdő metabolikus és endokrin funkciói 42. A szív munkavégzése, anyagcseréje és a koszorúsérkeringés 53. A vázizom
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenA kapilláris rendszer
A MICROCIRCULATIO A kapilláris rendszer Terminális arteriolák ~10-20 µm átmérő, folyamatos simaizomréteg Metarteriolák ~10 µm átmérő, a simaizmok elszórva Kapillárisok ~ 4-7 µm átmérő, falában csak endothel
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana III.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana III. 48. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 49. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, November 19 2018.
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenVénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.
Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer élettana
A kiválasztó szervrendszer élettana A kiválasztó szervrendszer funkciói kiválasztó funkció (anyagcsere végtermékek, ammónia, urea, hormonok, gyógyszerek... a szervezet számára értékes anyagok konzerválása
RészletesebbenSav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila
Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenAz idegrendszer határfelszínei és a neurovaszkuláris egység
Az idegrendszer határfelszínei és a neurovaszkuláris egység Határfelszínek az idegrendszerben vér-agy gát [blood-brain barrier (BBB)] vér-liquor gát [bloodcerebrospinal fluid barrier (BCSFB)] arachnoid
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018 A vese szerepe 1. A vízterek (elsősorban az extracelluláris tér) állandóságának biztosítása
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenKardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása
Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenIzom energetika. Szentesi Péter
Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenÉlettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018. 1.1.A szervezet vízterei és azok meghatározása. Az extracelluláris és intracelluláris folyadék. 1.2.A sejtmembrán felépítése, permeabilitása, transzport
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 50. Az artériás vérnyomásszabályozás rövid távú mechanizmusai 51. Az artériás vérnyomás-szabályozás hosszú távú mechanizmusai Domoki Ferenc, December 2 2016. Kihívások/Célok
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenA kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.
A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV. 43. Az egyes érszakaszok hemodinamikai jellemzése 44. Az artériás rendszer működése Domoki Ferenc, November 20 2015. Az erek: elasztikus és elágazó csövek A Hagen-Poiseuille
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.
RészletesebbenKeringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Keringési rendszer Az erekben folyó vér feladata a szervek/szövetek O2-vel és tápanyagokkal ellátása
RészletesebbenA vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján
A vese mőködése Dr. Nánási Péter elıadásai alapján A vese homeosztatikus mőködése Miért van feltétlenül szükség a renális szabályozásra? Hıszabályozás verejtékezés Kihívások és megoldások Táplálkozás akcidentális
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben25. A szervezet vízforgalmának zavarai
25. A szervezet vízforgalmának zavarai A vízforgalom idegrendszeri és hormonális szabályozása Idegrendszeri hypothalamus a vesemőködés az izzadás az emésztınedv termelés a tüdı mőködés szabályozása révén
RészletesebbenKeringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés
Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés Vérkeringés Zárt vérkeringési rendszer: áramlás intenzitása (ml/perc) azonos a keringés minden egyes
RészletesebbenVér és keringés II. Hemodinamika
Vér és keringés II. Hemodinamika 2/17 az áramlás nem írható le egzakt módon: merev falú, állandó keresztmetszetű cső, homogén, egyenletesen és laminárisan áramló folyadék kellene mégis érdemes tanulmányozni
Részletesebben4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK
ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd
RészletesebbenAz autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenAz inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája
Az inhalációs anesztetikumok farmakokinetikája dr. Márton Sándor PTE A.O.K. A.I.T.I. Gáztörvények Dalton törvénye:gázkeverékek használatakor a gáz parciális nyomása egyenlő az őt alkotó gázok parciális
RészletesebbenA tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011
A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
Részletesebbenegymással sorosan kapcsoltak zárt rendszert alkotnak minden keresztmetszetükön azonos idő alatt azonos vérmennyiség áramlik át
1./17 Somogyi Magdolna 1. A keringési rendszer csoportosítása lefutás, morfológia szempontjából nagy vérkör / szisztémás keringés a szervezet egyes szerveinek oxigén-tápanyag-információellátását biztosítja
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenOZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet
BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió
RészletesebbenAz idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András
Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány
RészletesebbenA keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása
A keringés élettana Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása Az érrendszer felépítése átmérő ~30 mm; falvastagság 1,5 mm vékony simaizom tunica interna nagy vénák tunica externa elasztikus
RészletesebbenLégzés: az oxigén transzport útvonala
Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása
RészletesebbenA zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenBiofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (V. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenA szervezet folyadékterei, Homeostasis
A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenVálaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre!
AZ EMBER LÉTFENNTARTÓ SZERVEI Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre! 1. Nevezze meg a tápcsatornában zajló emésztés során zajló kémiai reakció típusát! 2. A tápcsatorna mely
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,
RészletesebbenSPORTÉLETTAN ALAPJAI. Magyar Edzők Társasága február Dr. Uvacsek Martina
SPORTÉLETTAN ALAPJAI Magyar Edzők Társasága 2018. február Dr. Uvacsek Martina A TELJESÍTMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TEHETSÉG/TÁLENTUM Motiváció Edzés Edzhetőség /regenerációs képesség Sérülések elkerülése
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
Részletesebben