Az ózon története. élet szempontjából l a legfontosabb gkörben. rikus ózon. Trendjei. Forrásai. Sztratoszférikus. Troposzférikus. rikus ózon.
|
|
- Zsombor Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az ózon története Az ózon (O3) a földi f élet szempontjából l a legfontosabb nyomgáz z a légkl gkörben. Tudományos hátth ttér. Jellemzői. Keletkezése. Sztratoszférikus rikus ózon. Troposzférikus rikus ózon. Trendjei. Forrásai és s nyelői. Miért véd v d az ózonréteg? Ózonlebontó anyagok: CFC-k. Nemzetközi zi állásfoglalások. sok. Ózon Protokoll és s módosm dosítások. sok. Ha nem lenne Protokoll. Feladatok. Kulcshatározatok. A Montreali Protokoll tanulságai.
2 Az ózon eloszlása a légkörben 80 MEZOS OSZFÉRA 60 SZTRATOSZFÉRA km TROPOSZF ZFÉRA Ózon parciális nyomás (ηb)
3 Tudományos háttér I. Történet 1839: Schönbein C.F. felfedezi az ózont, miközben elektromos kisüléseket tanulmányozott es évek: Az ózont természetes légköri összetevőként említették. 1880: Kísérletek alapján az ózon erősen elnyeli a Nap ultraibolya (UV) sugárzását. 1881: Hartly föltételezte, hogy a napsugárzás spektrumából hiányzó 0,3 μm-nél rövidebb hullámhosszúságú sávot az ózon nyeli el. 3
4 Tudományos háttér II. Történet 1913: Kimutatták, hogy a légkör ózontartalmának legnagyobb része a sztratoszférában található. 1918: Kimutatták, hogy a talaj közeli levegő ózonmennyisége ( 40 ppb) közel sem elegendő a légoszlop teljes ózontartalmának megmagyarázásához. 1920: Dobson G.M.B. (oxfordi kutató) műszert készített a teljes légköri ózontartalom mennyiségi vizsgálatára as évek Götz (svájci) meghatározta a maximális eleje: ózonkoncentráció szintjét ( 22 km). 4
5 1. Az ózon (O 3 ) a földi élet szempontjából a legfontosabb nyomgáz a légkörben 1.1. Jellemzői Az ózon (O 3 ) az oxigén háromatomos módosulata annál másfélszer sűrűbb. Neve görög eredetű jelentése: szagot árasztó. Színe halványkék, irritálja az orrot és a torkot, továbbá robbanásveszélyes és mérgező. A troposzférában és a sztratoszférában egyaránt megtalálható, rövid tartózkodási idejű nyomgáz ún. változó gáz. 5
6 Az ózonnak a légkörben természetes úton történő képződése és lebomlása napjainkig egyensúlyban volt. Ózon akkor keletkezik, ha az oxigén-molekulák elnyelik a 0,24 μm-nél kisebb hullámhosszúságú ultraibolya sugárzást, s akkor bomlik le, ha azok abszorbeálják a 0,29 μm-nél nagyobb hullámhosszúságú ultraibolya sugárzást. E két folyamat kombinációja egy viszonylag állandó ózonmennyiséget tart fenn a sztratoszférában, mely elnyeli a napsugárzás ultraibolya hullámhossztartományának kb. 90 %-át, elsősorban a 0,2-0,33 μm közötti tartományban. Sugárzási (fotokémiai) szempontból messze a legaktívabb nyomgáz mind térben, mind időben igen nagy a változékonysága. Elnyeli a káros ultraibolya sugárzást sztratoszférikus hőmérsékleti inverzió. 6
7 A vízgőz és a szén-dioxid után a harmadik legnagyobb üvegházgáz potenciállal rendelkező nyomgáz. A légköri ózon 10 %-a a troposzférában, 90 %-a a sztratoszférában található, a legnagyobb ózontartalom km magasságban fordul elő. Az ózon térfogati aránya a légkörben (sztratoszférikus érték): VccO 3 = 10 ppmv. Mértékegysége: Dobson (1 Dobson = 10-2 mm); azt a rétegvastagságot jelenti, amellyel az ózon normális légköri viszonyok mellett a Föld felszínét egyenletesen beborítaná; a légkör átlagos ózontartalma 300 Dobson (trópusokon 220 Dobson; az arktikus régióban 600 Dobson. 7
8 Az Egyenlítő közelében termelődik, a légáramlások szállítják a magas szélességek felé. A legkisebb az ózonkoncentráció az Antarktisz fölötti sztratoszférában (ózonlyuk), ahol a déli félgömbi tavasz (szeptember) idején éri el minimumát Keletkezése Sztratoszférikus ózon Az ózon a molekuláris oxigénből a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására fotodisszociáció révén keletkezik. Legegyszerűbb teljes fotokémiai ciklusát a Chapman-formulák mutatják be: 8
9 O 2 + hv O + O O + O 2 +M O 3 + M (1) O 3 + hv O + O 2 O + O 3 O 2 + O 2 [Egy bináris reakció szimbolikusan a következő módon írható föl: X + Y V + W, ahol X és Y a reagensek, V és W a végtermékek. Az X + Y + M V típusú hármas reakcióban a harmadik test harmadik molekula azaz M szabályozza az energiát és az impulzust a reagensek és a végtermékek között.] [A hv szimbólumban h a Planck-féle állandó (h = 6, J s), v (s -1 ) pedig a sugárzás frekvenciája.] Az (1) formulákban az utolsó reakció reprezentálja az ózonveszteséget (az oxigén újraképződik). Az előrejelzett ózonkoncentráció azonban túl magas ózonszint-csökkentő folyamatokat (rekombináció) is melyeket olyan nyomgázok, mint pl. a hidrogén, nitrogén és klór katalizálnak figyelembe kell venni. 9
10 Hidrogén katalizál: [lásd: A vízgőz fejezet, (1) egyenlet] OH + O 3 HO 2 + O 2 HO 2 + O 3 OH + 2O 2 (2) O 3 +O 3 3O 2 és a folyamat kezdődik újra. Nitrogén katalizál: A sztratoszférikus ózont két természetes eredetű anyag bontja: (a) a nitrogén-monoxid (NO) és s a (b) a nitrogén-dioxid (NO 2 ). 10
11 Eredetük a talajbaktériumok által előállított N 2 O. NO + O 3 NO 2 + O 2 (3) NO 2 + O NO + O 2 és a folyamat kezdődik újra. Klór katalizál: [lásd: A klór-fluor-karbon vegyületek c. fejezet, (2) egyenlet] és a folyamat kezdődik újra. Cl + O 3 ClO + O 2 ClO + O Cl + O 2 (4) O + O 3 2 O 2 11
12 Becslések szerint egyetlen Cl-atom átlagos sztratoszférikus tartózkodási ideje alatt kb db O 3 mulekulát bont le. A klór nyelői a sztratoszférában: (a) klórnitr rnitrát t (CLONO 2 ) (b) sósav (HCl) ClO + NO 2 ClONO 2 (5) CH 4 + Cl HCl + CH 3 (6) Az ózon a fotokémiai reakciók sorozatán át némely üvegházgáz elbomlásához közvetlenül, másokéhoz közvetve járul hozzá. Az ózon a középső sztratoszférában közvetlenül megtámadhatja a dinitrogén-oxidot: 12
13 O 3 + hv O( 1 D) + O 2 (7) O( 1 D) + N 2 O NO + NO [O( 1 D): az oxigén atomok elektronikusan gerjesztett első állapotára ( 1 D) utal.] Az N 2 O légköri élettartama a sztratoszférában végbemenő fotolízistől függ: N 2 O + hv N 2 + O( 1 D) (8) Hasonló módon történik a CFC-k lebontása is. Az N 2 O (és a CFC-k) O( 1 D) által történő lebontásával keletkező komponensek a leginkább reakcióképes légköri összetevők. 13
14 Troposzférikus ózon A felszín közeli szennyezett levegőben az ózonképződés a következő módon történik. A 0,41 μm-nél kisebb hullámhosszúságú napsugárzás disszociálja a nitrogén-dioxidot nitrogén-monoxidra és atomos oxigénre: NO 2 + hv NO + O (9) Ezután az atomos oxigén egyesül egy molekuláris oxigénnel egy harmadik molekula (M) jelenlétében, s ózont képez: O 2 + O + M O 3 + M (10) 14
15 Az ózon ezt követően lebomlik, s nitrogén-dioxidot képez: O 3 + NO NO 2 + O 2 (11) Ha van napsugárzás, az újonnan képződött nitrogén-dioxid elbomlik nitrogénmonoxidra és atomos oxigénre: Innen pedig a folyamat kezdődik újra. NO 2 + hv NO + O (12) 15
16 A troposzférában a szénhidrogének antropogén forrásai a nitrogén-oxidok és a szén-monoxid elősegítik az ózon képződését. A troposzférikus ózonkoncentráció lényegesen növekszik az északi félgömbön, a déli félgömbihez képest antropogén hatás. Az ózon keletkezése a legegyszerűbb szénhidrogénből metánból (antropogén forrásai vannak) magas nitrogén-monoxid (NO) koncentráció esetén (antropogén forrásai is vannak) a következő: NO 1 2 CH 4 + OH + 9 O 2 CO 2 + H H 2 O + 5 O 3 (13) A repülőgépek motorja által a felső troposzférába juttatott NO a (13) reakcióhoz hasonló folyamat révén ózontöbbletet eredményezhet. Növekvő sztratoszférikus ózonkoncentráció globális felmelegedés? 16
17 1.3. Trendjei A globális sztratoszférikus ózonmennyiség 0,2 % / év sebességgel csökken. E csökkenés függ a földrajzi szélességtől, az évszaktól és a tszf. magasságtól. A legnagyobb ózoncsökkenés a magas szélességeken télen és tavasszal, valamint a középső és felső sztratoszférában tapasztalható. Az Antarktisz fölötti ózonlyuk Az z 1970-es évek közepe k óta képzk pződött. A mért m csökken kkenés s az ózon koncentráci ciójában (ami a vertikálisan integrált ózonoszlopot jelenti) elérte, sőt s t meghaladta az 50 %-ot% a déli d félgömbi tavasz idején. 17
18 Az ózonlebontás s a km magasságok gok között k a legintenzívebb. Az ózonlyukat a CFC-gázokb zokból l képzk pződött klór és s a jégkristj gkristályokból álló poláris sztratoszférikus rikus felhők k közötti k heterogén n kémiai k kölcsönhatások hozzák k létre. l Az ózonlyuk zonlyuk az 1980-as évek során n fokozatosan mélym lyült, lt, s ez a folyamat azóta leállt llt (ami azt jelenti, hogy a további csökken kkenés közelítőleg leg a km közötti magasságok gok ózonmennyiségére fog korlátoz tozódni). A lyuk főként f azon térst rség g vertikális és s horizontális kiterjedésére re korlátoz tozódik, ahol a sztratoszférikus rikus felhők k képzk pződnek. Az északi félgf lgömbön n a legújabb téli t mérések m viszonylag csekély sztratoszférikus rikus ózonlebontást jeleznek, szemben a déli d félgf lgömbivel. 18
19 Az északi szaki félgf lgömb magas széless lességeinek enyhébb téli t hőmérsh rsékletei nem kedveznek a poláris sztratoszférikus rikus felhők k folyamatos és s kiterjedt képződésének, sem a poláris örvény dinamikai stabilitásának, melyek mindegyike hozzájárul az ózonszint erőteljes csökken kkenéséhez a déli d félgömb sztratoszférájában. Az ózonlyuk keletkezéséhez a téli poláris örvényes cirkuláció bizonyos fokú stabilitására van szükség kedvező feltételek a jégszemek képződéséhez. A jégszemekből álló felhők jelenléte és az ózonszint erőteljes csökkenése viszont befolyásolják az örvény sugárzási energiamérlegét, s így annak stabilitását. 19
20 A troposzférikus ózon mennyisége az északi félgömbön kb. 1 %-os évi sebességgel növekszik. Ez a növekedés az antropogén eredetű nitrogén-oxidok, metán, egyéb szénhidrogének, és a szénmonoxid kibocsátásával összefüggő fotokémiai folyamatokkal kapcsolatos. A déli félgömbön csupán egy gyenge ózontrend mutatható ki, feltehetően a kisebb mértékű antropogén eredetű légszennyezettség következményeként. Kiszámították a globális ózonkoncentráció lehetséges változásait a kémiai szempontból aktív üvegházgázok (CH 4, N 2 O) és a CFC-k egyidejű növekedése esetére. Az üvegházgázok légköri mennyiségének előrejelzései a 2000-től számított évre készültek el, azonban a CFC-kibocsátásokat a Montreali Protokoll és a Londoni Indítvány szabályozta. 20
21 Előrejelzés: az ózonszint számottevően növekedni fog az északi félgömbi troposzférában, illetve csökken a középső és a felső sztratoszférában. A troposzférikus ózonmennyiség növekedésének oka: (1) (1) nő a metánkibocsátás, (2) nő az ultraibolya sugárzás (a sztratoszférikus ózonlebontás miatt). A sztratoszférikus ózonmennyiség csökkenésének oka: (1) (1) a nitrogén-oxidok és a CFC-k fölhalmozódnak. Az ózonszint változásai jelentős éghajlati visszacsatolásokat tartalmaznak az ilyen szcenáriókban. 21
22 1.4. Forrásai és nyelői Forrás: természetes: (1) villámlás, (2) egyéb elektromos kisülések, (3) vegetáció [izoprén lombhullató fák, terpén tűlevelű fák]; mesterséges: (1) fénymásológépek, (2) szolárium; Nyelő: (1) légkör; 22
23 Tudományos háttér II. A mai tudomány A globális ózonréteg fölépülése alapvetően a csökkenő légköri klór- és brómterhelésre vezethető vissza, azonban egyéb tényezők, mint pl. az üvegházgázok, valamint a klímaváltozás is valószínűleg hozzájárul ehhez a folyamathoz. Az ózonlebontó vegyületek együttes koncentrációja az alsó légkörben között érte el maximumát, s azóta mennyiségük folyamatosan lassú csökkenő tendenciát mutat. A HCFC-k koncentrációja az alsó légkörben növekszik. A klór koncentrációja a sztratoszférában csúcs közeli, illetve elérte maximumát, viszont a brómé még mindig növekszik. 23
24 Tudományos háttér II. A mai tudomány (folytatás) Az Antarktisz, az Arktisz, valamint a közepes szélességek fölötti ózonlebontás még mindig folytatódik, a CFC-gázok múltbeli emisszióinak következtében. Ez a folyamat az elkövetkező néhány év során éri el maximális értékét. A Montreali Protokoll érvényben van, s az általa megjelölt vegyületek légköri emissziója jelentősen csökkent. Az emiatt várható sztratoszférikus ózonszint növekedés a következő évtizedben fog bekövetkezni. Ha a Föld országai betartják a Montreali Protokoll összes előírásait, a sztratoszférikus ózonréteg még abban az esetben is igen sebezhető marad a következő évtizedben. Ha a Montreali Protokol sérül, illetve előírásai nem teljesülnek, az késlelteti, illetve megakadályozza a sztratoszférikus ózonréteg felépülését. 24
25 Miért véd az ózonréteg? Az ózonlebontás UV-B sugárzás intenzív növekedéséhez vezet. Az intenzív UV-B sugárzás következményei az alábbiak: A bőrrák és hályog gyakoribb előfordulása; A növények csökkent produktivitása; A betegségekkel szembeni immunitás csökkenése; Aműanyagok tulajdonságai hátrányosan megváltoznak; 25
26 CFC-k: Ózonlebontó anyagok 1928: Feltalálják a CFC-ket; : A CFC-gázok előálíltása és használata gyorsan növekszik az közötti időszakban. Felhasználták aeroszolokban, hűtőszekrényekben (hűtőfolyadék), légkondicionálókban, és habok előállításához. 26
27 Ózonkutatások 1971: Kimutatták a CFC-gázokat a légkörben. 1974: Rowland és Molina a CFC-gázokat összefüggésbe hozza az ózonlebontással. 1977: A UNEP az WMO-val együttműködve akciótervet állított össze a sztratoszférikus ózonréteg védelmére, s létrehozott egy vele foglalkozó koordinációs bizottságot (CCOL). 1985: A brit antarktiszi expedíció által publikált megállapítások az Antarktisz fölött tavasszal megfigyelt ózonlyukról. 27
28 Repülőgépes ózon- és reaktív klór mérések az Antarktisz fölötti ózonlyukban, 1987 (Füstölgő fegyver...) , ózon (a skála balra) ózonkoncentráció (ppb) ,0 0,5 Reaktív klór koncentráció (ppb) reaktív klór (a skála jobbra) antarktikus sarkvidéki levegő földrajzi szélesség, S 0 28
29 Ózonkutatások (folytatás) 1985: A sztratoszférikus ózon első tudományos megbecslése. 1987: Megfigyelések szerint minél több a klór a légkörben, annál kevesebb a sztratoszférikus ózon. 1989: A sztratoszférikus ózonkoncentráció tudományos megbecslése a Bécsi Egyezmény és a Montreali Protokoll szerint. 1991: Az ózonlebontás mértékének tudományos megbecslése a Bécsi Egyezmény és a Montreali Protokoll szerint. 29
30 Ózonkutatások (folytatás) 1994: Az ózonlebontás mértékének tudományos megbecslése a Bécsi Egyezmény és a Montreali Protokoll szerint. 1995: Az ózonlebontás terén végzett úttörő munkájukért három kutató (Crutzen, Molina és Rowland) Nobel-díjban részesült. 1998: Az ózonlebontás mértékének tudományos megbecslése a Bécsi Egyezmény és a Montreali Protokoll szerint. 2002: Az ózonlebontás mértékének tudományos megbecslése a Bécsi Egyezmény és a Montreali Protokoll szerint. 30
31 Nemzetközi állásfoglalások 1985: Bécsi Egyezmény a sztratoszférikus ózonréteg védelmére. Az egyezmény felhívást tesz közzé az ózon-lebontó anyagok (ODS) emisszióinak önkéntes mértékű csökkentésére. 1987: Montreali Protokoll menetrendet határoz meg a sztratoszférikus ózonréteget lebontó CFC-k és halonok előállításának és felhasználásának a csökkentésére. 31
32 1990,92,95,97,99: Nemzetközi állásfoglalások (folytatás) A felek a londoni, koppenhágai, bécsi, montreali és a pekingi találkozókon kiegészítéseket és módosításokat hagytak jóvá a Montreali Protokollban, hogy pontosítsák / felgyorsítsák a CFC-k kiváltásával kapcsolatos terveket / intézkedéseket, valamint további ózonlebontó anyagokat vettek föl a listára. 1994: A fejlődő országok által előállított és felhasznált halonokat kivonják a forgalomból, kivéve a rendkívül fontos alkalmazásokat. 32
33 Ózon Protokoll és módosítások, ratifikációs státus (Information sent to the Ozone Secretariat by the Depositary, UN Office of Legal Affairs, July, 2003) Number of Countries Vienna Convention (185) Montreal Protocol (184) London Amendment (165) Copenhagen Amendment (150) Montreal Amendment (101) Beijing Amendment (50) Year 33
34 A Montreali Protokoll ratifikálása Azon orsz (2003 július) ratifikált Afganisztán Bhutan Cook-szigetek Egyenlítői Guinea Eritrea Irak Azon országok, melyek NEM lták a Montreali Protokollt Niue Andorra Holy Sea San Marino Kelet-Timor Azon országok, melyek NEM ratifikálták a Montreali Protokollt (11 ország) 34
35 Nemzetközi állásfoglalások (folytatás) 1995: A felek megegyeztek abban, hogy tízéves haladékot adnak a fejlődő országoknak az összes ózonlebontó anyag kiváltására. 1996: A fejlődő országok által előállított és felhasznált CFCgázokat, szén-tetra-kloridot és metilkloroformot kivonják a forgalomból, kivéve a rendkívül fontos alkalmazásokat. Ugyanakkor a HBFC-k felhasználását az összes résztvevő fél számára leállították. 1997: Az összes ózonlebontó anyag importja és exportja engedélykötelessé válik a Montreali Protokoll összes aláírója számára, annak érdekében, hogy az illegális kereskedelmet felügyelhessék. 35
36 A Föld CFC-termelése, Source: DuPont, Worldwatch estimates and Ozone Secretariat Montreal Protocol Signed (1987) First Ozone depletion theory published (1974) Thousand Tons Year
37 Pénzügyi mechanizmus a Montreal Protokoll Multilaterális pénzügyi alapja 1991: A multilaterális pénzügyi alapot a UNDP, UNEP, UNIDO és a Világbank, mint végrehajtó szervezetek hozták létre azon célból, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújtsanak a fejlődő országok számára (5. cikkely), hogy képessé tegyék őket a kontroll mérések elvégzésére. A Protokoll multilaterális pénzügyi alapja igen sikeres. Az Alap között 1,5 milliárd USD összeget osztott szét több mint 100 fejlődő országnak, hogy kiváltsa azok CFC-fogyasztásának több mint a felét. Az Alap addig folytatja tevékenységét, amíg a CFC-gázok teljes kiváltása meg nem történik. 37
38 szám A Montreali Protokoll multilaterális pénzügyi alapjának feltöltése, 1990 időszak összeg kumulatív millió USD év / helyszín 1* / Nairobi / Bangkok / Costa Rica / Beijing / Rome * 1990-ben a II/8. sz. határozat megalkotói USD összegű átmeneti alapot hoztak létre, mely 1991-re USD-ra növekedett. 38
39 A Montreali Protokoll multilaterális pénzügyi alapjának kumulatív feltöltése Cumulative Replenishment (million US$) 2,500 2,000 1,500 1, New Replenishment Replenishment Period 39
40 Az MLF kumulatív juttatásai és szolgáltatásai; az ODS kiváltása, 1991 ( Source: MLF Executive Meetings Reports ) Cumulative ODP Tonnes Cumulative Funds Approved ODP Tonnes of CFC US$ Million Year 40 0
41 Szervezet A Montreali Protokoll multilaterális pénzügyi alapjából a végrehajtó szervezetek által kiutalt támogatások (2003. július 11.-i állapot) millió USD 1. UNEP 74.1 (információ áramlás, ország-programok elkészítése, intézményi megerősítés, hálózatépítés és képzés) 2. UNDP (technikai segítség és befektetési projektek) UNIDO (befektetési projektek) Világbank (befektetési projektek) Összes
42 A Globális Környezeti Képesség (Global Environment Facility = GEF) szervezete támogatta az Orosz Föderációt, valamint a többi Kelet- és Közép-Európai országot (Countries with Economies In Transition = CEIT) abban, hogy végrehajtsák a Montreali Protokoll rendelkezéseit. Az Orosz Föderáció ben váltotta ki CFC- és halonelőállítását és felhasználását. A GEF 160 millió USD támogatást hagyott jóvá több, mint 18 ország számára. A támogatott országok a következők: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Orosz Föderáció, Szlovénia, Belorusszia, Örményország, Azerbajdzsán, Tadzsikisztán, Türkménisztán, Ukrajna, Üzbégisztán, Észtország, Kazahsztán, Lettország és Litvánia. Átmeneti gazdasággal rendelkező (CEIT) országok 42
43 CEIT országok (folytatás) A GEF anyagi támogatásával ezen országok együttes CFCfelhasználása az 1986-ban előállított tonnáról 2001-ben mindössze tonnára csökkent. Ily módon ezen országok 2001-re csaknem teljesítették a Montreali Protokoll A, illetve B mellékletében található ODS-anyagok kiváltását. A GEF további 60 millió USD kiegészítő támogatást ajánlott fel a CEIT országok számára a HCFC és a metilbromid kiváltására. 43
44 Eredmények A CFC-gázok és a halonok globális előálíltása több mint egymillió tonnával (89 %-kal) csökkent 1986 és 2000 között. A globális felhasználás ugyanezen időszakban ugyanilyen mértékben (89 %-kal) csökkent. A klór légköri koncentrációja 1994-ben érte le maximumát, s azóta folyamatosan csökken. Milliónyi hályog és bőrrák kialakulását előztük meg. Ha a Montreali Protokoll előírásait az összes aláíró fél maradéktalanul teljesíti, akkor a sztratoszférikus ózonréteg várhatóan 2050-re fog teljes mértékben regenerálódni. 44
45 A CFC-11, CFC-12, CFC-113, szén-tetra-klorid, metilkloroform és a teljes gáznemű klór légköri koncentrációi (Source: World Resource , WRI) Gas Abundance in PPT CFC-11 CFC-12 CFC-113 Carbon Tetrachloride Methyl Chloroform Total Gaseous Chlorine Total Gaseous Chlorine in PPT Year
46 A teljes klór mennyisége a sztratoszférában Forrás: a Tudományos Becslési Testület évi becslése Megjegyzések A teljes klór mennyisége a sztratoszférában elérte maximumát, illetve annak közelében van. A teljes klór és bróm mennyisége az alsó légkörben között érte el maximumát, s azóta folyamatosan csökken. Az ózonlebontó anyagok (ODS) bejelentett előállítási adataival teljes összhangban, a CFC-11 légköri mennyisége a csúcsértéke közelében van, a CTC és az MCF légköri mennyisége csökken, azonban a HCFC-k és a halonok légköri mennyisége még növekszik. 46
47 Halonok a légkörben Measured Atmospheric Concentrations of Halon-1211 at Cape Grim, Tasmania H-1211 Mixing Ratio (pptv) (Source: Stratopheric Ozone 1996) Measured Atmospheric Concentrations of Halon-1301 at Cape Grim, Tasmania H-1301 Mixing Ratio (pptv) (Source: Stratopheric Ozone 1996) Year Year
48 Ha nem lenne Protokoll, re az ózonlebontás mértéke az északi-félgömb közepes szélességei fölött legalább 50 %-os lett volna, a déli félgömb közepes szélességei fölött pedig legalább 70 %-os, azaz kb. 10-szer nagyobb mértékű lett volna, mint napjainkban. Az UV-B megduplázódott volna az északi, és megnégyszereződött volna a déli félgömbön, ugyanazokon a helyeken. Az ózonlebontó vegyületek koncentrációja a légkörben a jelenleginek az ötszöröse lett volna. E növekedés következményei iszonyúak lettek volna: 19 millióval több nem melanómás rákos megbetegedés, 1,5 millióval több melanómás rákos megbetegedés, 130 millióval több szemhályog megbetegedés. 48
49 Larger Ozone Losses Avoided Ozone-Damaging Stratospheric Chlorine/Bromine 20,000 No Protocol Abundance (parts per trillion) 15,000 10,000 5,000 Montreal Protocol Copenhagen Amendments 0 Year 20,000 18,000 16,000 Total Melanoma Deaths Non-Melanoma Deaths Deaths Averted 14,000 12,000 10,000 8,000 6,000 4,000 2, Year
50 Feladatok Számos ország még nem ratifikálta a Montreali Protokoll kiegészítéseit. A fejlődő országokban folytatni kell a CFC-gázok előállításával és felhasználásával kapcsolatos kontroll méréseket: 1. A fejlődő országok az ózonlebontó anyagok (ODS) kiváltását azzal kezdték, hogy július 1.-étől befagyasztották a CFC-gázok előállítását, továbbá január 1.-étől a halonok és a metil-bromid előállítását ben a CFC-gázok és halonok emissziójának 50 %- os csökkentése, illetve a metil-bromid emissziójának 20 %-os csökkentése szükséges. 50
51 Feladatok (folytatás) A fejlett országokban folytatni kell a metil-bromid évi kiváltásával kapcsolatos kontroll méréseket. A mentességet kapott országokban minimalizálni kell a metil-bromid előállítását. A fejlett országokban folytatni kell a HCFC-gázok előállításának és felhasználásának a január 1.-től 35 %-kal történő csökkentésével kapcsolatos kontroll méréseket. 51
52 Feladatok (folytatás) A CFC-gázoknak a fejlett országokba történő illegális áramlása aggodalomra ad okot. Ugyanakkor a fejlődő országok amiatt aggódnak, hogy egyre növekvő mértékben áramlanak országaikba CFC-gázokat tartalmazó termékek (pl. hűtőszekrények) olyan országokból, amelyek már ózon-biztos termékeket használnak. A fenti termékek karbantartása növelni fogja a CFC-gázok iránti igényt a fejlődő országokban. Az ózonlebontó anyagok (ODS) engedélyezési rendszerének a végrehajtása megoldaná ezt a problémát. A globális felmelegedés fokozni fogja az ózonlebontást. Ezenkívül, a CFC-gázok helyett alternatívaként alkalmazott HFC-gázokat, melyek néhány felhasználási területen globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, a Kyotói Protokoll szabályozza. Ezen összekapcsolódások további tanulmányozása szükséges. 52
53 Néhány ózonlebontó anyag (ODS) és alternatíváik globális felmelegedési potenciálja Halon Halon Carbon Tetrachloride 1.1 CFC-12 1 CFC CFC-11 1 CFC CFC Methyl Bromide 0.6 HCFC-141b 0.11 Methyl Chloroform 0.1 HCFC-142b HCFC HCFC HFC-32 HFC-134a Global Worming Potential (20 Year, CO2 = 1) (Source: Scientific Assessment of Ozone Depletion) Ozone Depletion Potential (CFC-11 = 1) (Source: The Montreal Protocol) 53
54 Kulcshatározatok XI/9. sz. határozat azon berendezések és termékek exportjának az ellenőrzéséről, melyek folyamatos alkalmazása a Montreali Protokoll A és a B mellékleteiben felsorolt anyagokon alapszik. A határozat azt javasolja minden egyes félnek (országnak), hogy törvényi rendelkezéseket hozzanak (beleértve a termékek és berendezések megfelelő azonosítását) annak érdekében, hogy szabályozhassák azon termékek, berendezések, vegyszerek és technológiák exportját és importját, melyek folyamatos alkalmazása a Montreali Protokoll A és a B mellékleteiben felsorolt anyagokon alapszik. 54
55 Kulcshatározatok (folytatás) XI/9. sz. határozat olyan országok névsorának fölállításáról, melyek nem gyártanak otthoni felhasználásra, illetve nem kívánnak importálni olyan termékeket és berendezéseket, melyek folyamatos alkalmazása a Montreali Protokoll A és a B mellékleteiben felsorolt anyagokon alapszik. A határozat önkéntes alapon felkéri a feleket (országokat) arra, hogy ne gyártsák otthoni felhasználásra a határozatban felsorolt termékeket és berendezéseket, és ne engedélyezzék ilyen termékek és berendezések importját semmilyen forrásból, továbbá informálják a Titkárságot, hogy nem kívánnak importálni ilyen termékeket és berendezéseket. 55
56 Kulcshatározatok (folytatás) A Titkárság kezeli ezen országok listáját, amit rendszeresen frissít, s évente kiküldi azt a Montreali Protokollt aláíró országok számára. XIV/7. sz. határozat az ózonlebontó anyagok (ODS) kereskedelmének ellenőrzéséről, valamint az ODSek illegális kereskedelmének megakadályozásáról. A határozat inter alia (többek között) felkéri a Montreali Protokollt aláíró országokat, hogy jelentsék az Ózon Titkárságnak az ODS-ek illegális kereskedelmének kapcsolatos teljesen bizonyított eseteket, hogy megkönnyítsék az információ cserét. A felek részéről továbbított ilyen információkat a Titkárság rendszeres időközönként elküldi a Montreali Protokollt aláíró országoknak. 56
57 Az engedélyezési rendszer A Protokoll 4B (Engedélyezés) cikkelye Minden egyes résztvevő (Montreali protokoll) országnak január 1.-étől be kell vezetnie egy engedélyezési rendszert az ózonlebontó anyagok importjára és exportjára, valamint három hónapon belül jelentenie kell a Titkárságnak e rendszer létrehozását és beindítását. 57
58 Teljesítés A Montreali Protokoll hatékony végrehajtása, valamint az ózonlebontó anyagok kiváltása terén elért számottevő eredmények jelentős mértékben az alábbiaknak tulajdoníthatók: (a) (b) (c) A teljesítés hatékony ellenőrzése a Montreali Protokollt aláíró felek, illetve a Végrehajtó Bizottság részéről. A Montreali Protokoll pénzügyi mechanizmusa a Multilaterális Alap, valamint a Globális Környezeti Képesség (GEF) szervezete részéről. Az információs jelentés Titkársági felügyelete nyomon követi a Protokollt aláíró országok részéről szükséges teendőket, s a megfelelő intézkedési javaslatokat. 58
59 Fejlődő országok 1988-ban a fejlődő országok részesedése a CFC-gázok összes előállításából 5,2 % volt ben ez az arány már 58 % volt. A halonok termelésében a megfelelő paraméterek a következők: 1988-ban 5,7 %, míg 2000-ben 93 %. 59
60 A Montreali Protokoll tanulságai Elővigyázatosságból megállapított alapelvek; Fenntartható fejlődés; A tudomány és a politika integrációja; A fejlődő országok sajátos helyzetének felismerése; Nemzetközi együttműködés szükségessége a határokon átívelő környezeti problémák megoldására; Közös, de differenciált felelősség az egyezményt aláíró felek részéről; Rugalmasság a tudományos és technológiai fejlődés folyamatos figyelembe vétele terén. 60
Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli
Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia
Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA légkör kémiája 1. A légköri összetevők és az ózon felfedezése 2. Sugárzási folyamatok 3. A légköri fűtési és hűtési viszonyok
A légkör kémiája 1. A légköri összetevők és az ózon felfedezése 2. Sugárzási folyamatok 3. A légköri fűtési és hűtési viszonyok 3.1. A fűtés (rövidhullámú napsugárzás) 3.2. A hűtés [hosszúhullámú (infravörös)
RészletesebbenMérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.
Mérlegen a hűtőközegek A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 2017. november 23. Kik vagyunk A CECED Kép forrása: www.ceced.eu A sors útjai Saját fotók 1995: Kémiai Nobel-díj
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN
ÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN CHRISTIAN FRIEDRICH SCHÖNBEIN, kémia professzor, Basel 1839: felfedezi az ózont elektromos kisüléseknél, vízbontásnál keletkező szagos anyag neve a görög ozein -ből (szagolni) hidrogén-szuperoxid,
RészletesebbenÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN
CHRISTIAN FRIEDRICH SCHÖNBEIN, kémia professzor, Basel ÓZON A SZTRATOSZFÉRÁBAN 1839: felfedezi az ózont elektromos kisüléseknél, vízbontásnál keletkező szagos anyag neve a görög ozein -ből (szagolni) hidrogén-szuperoxid,
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és a légkör kémiájának kölcsönhatása
Az éghajlatváltozás és a légkör kémiájának kölcsönhatása Dóbé Sándor MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Légkörkémiai Csoport Környezetkémia és klímaváltozás kerekasztal beszélgetés,
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
Részletesebbendr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék
Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenElnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli
Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,
RészletesebbenMelegszik-e a Földünk?
Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenMÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK. Ózon munkalapok
OLÁH GÁBOR MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK Ózon munkalapok Öveges József Tanáregylet Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2004. Ózon munkalap (1) 3 A JANUS-ARCÚ NAP A NAPSUGÁRZÁS KÁROS ÉS JÓTÉKONY
Részletesebben1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése
1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése I.rész A légkör szerkezete TROPOSZFÉRA: A légkör függőleges tagozódása HOMOSZFÉRA A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 12 km magasságig terjedő
Részletesebben2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS
2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenÓzon (O 3 ) Levegőtisztaság. Az ózon tulajdonságai. Az ózon, mint szennyező
Ózon (O 3 ) Levegőtisztaság védelem 3. előadás Egy három oxigénatomból álló instabil molekula. Nagyobb koncentrációban a sztratoszférában van jelen 15-50 km-es magasságban. Mennyiségét Dobson-egységben
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenKOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006
KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.2. COM(2017) 51 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv módosítására vonatkozóan Kigaliban
RészletesebbenMAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ
MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
Részletesebbenhttp://www.kvvm.hu http://www.met.hu Sikerül-e megmenteni az ózonpajzsot?
http://www.kvvm.hu http://www.met.hu Sikerül-e megmenteni az ózonpajzsot? Elôszó Az utóbbi tizedben az érdeklôdés középpontjába került légköri ózonról 1993-ban már megjelentettünk egy rövid kiadványt Veszélyben
RészletesebbenA jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata
A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenF-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért
F-gáz szabályozás Tehetünk Földünkért Miért FONTOS? Az üvegház hatás fokozatos növekedése Globális felmelegedés 1978 Klíma változás, tengerszint emelkedés Ivóvíz hálózat csökkenés, Kyotoi Egyezmény 1997/2005
RészletesebbenTóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI
A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870
Részletesebbene(λ,t) = E(λ,T) 2hc 1 E(λ,T) = hullámhossz, m LÁT- HATÓ. röntgen. mikrohullám
A METEOROLÓGA SUGÁRZÁSTAN ALAPJA z éghajlati rendszer energia forrása a Napban lejátszódó termonukleáris reakció. A Nap sugárzási teljesítménye 3,8 10 6 W. A Nap felszínét elektromágneses korpuszkuláris
RészletesebbenÓZON A TROPOSZFÉRÁBAN
ÓZON A TROPOSZFÉRÁBAN CHRISTIAN FRIEDRICH SCHÖNBEIN, kémia professzor, Basel 1839: elektromos kisüléseknél, vízbontásnál szagos anyag keletkezését észleli felfedezi az ózont 1850-es évek: mérési módszert
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1494/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PAMET Mérnökiroda Kft. (7623 Pécs, Tüzér u. 13.) akkreditált területe I. az akkreditált területhez
RészletesebbenA műholdadatokból származtatott légköri ózon mennyiségének verifikációja
Az OMSZ honlapján naponta közzéteszünk egy ózon térképet, amely a légkör ózontartalmának eloszlását mutatja Európa területén. A függőleges légoszlopban található ózon mennyisége (összózon) látható a térképen,
RészletesebbenHevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam
Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenA LEVEGŐ. nagy mennyiségű kibocsátás jellemzi. nincs határozott helye vagy kis mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki.
Környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet feldolgozni képes Emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása; mértékegysége: m
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenMakra László. Környezeti klimatológia II.
Makra László Környezeti klimatológia II. A felső légkör és a sztratoszférikus folyamatok Alapismeretek A felső légkör és a sztratoszférikus folyamatok A felhők felett a levegő egyre vékonyabbá és szárazabbá
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27. ép.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27.
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
Részletesebben3 Fenntartható fejlődés és atomenergia. Ózonlyuk, globális felmelegedés. Globális felmelegedés és klímavédelem. 6. előadás
Fenntartható fejlődés és atomenergia és klímavédelem 6. előadás és klímavédelem 2015/2016. tanév őszi félév Dr. Aszódi Attila, Tóth Barnabás BME NTI 1 2 és klímavédelem Ózonlyuk, globális felmelegedés
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenSzervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!
Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak
RészletesebbenTanítási tervezet A tanítási óra oktatási céljai: sarkvidékek megismerése, ózonlyuk kialakulásának, következményeinek megismerése
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018.04.05. 12:05 Iskola, osztály: Ciszterci Szent Imre Gimnázium, 7c. Iskola neve és címe: Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Villányi út Tanít: Katona Richárd Témakör
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenMi az ÓZON és hogyan hat?
Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
Részletesebbenhalálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava
Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenAZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE
AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 % A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán,
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
RészletesebbenReakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenÓzonlyuk, globális felmelegedés
Atomenergia és fenntartható fejlődés (BMETE809008) és klímavédelem Tárgy weblap: http://www.reak.bme.hu/index.php?id=407 5. előadás és klímavédelem 2016/2017. tanév őszi félév Yamaji Bogdán, Tóth Barnabás
RészletesebbenR32 hűtőközeg és szerszámok
Top secret Secret Internal use only Public R32 hűtőközeg és szerszámok Daikin Hungary Kft. Nagy Roland F-gáz rendelet Nemzetközi szabályozás a Montreali jegyzőkönyv szerint Szivárgás ellenőrzési követelmények
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenÓzonlyuk a védőgázas hegesztésnél II rész: Sugárabszobció, az ózon és képződése
Dr. Komócsin Mihály (ME) Ózonlyuk a védőgázas hegesztésnél II rész: Sugárabszobció, az ózon és képződése Az ózon, az O 3 az oxigénnek normál atmoszferikus körülmények között instabil allotróp háromatomos
RészletesebbenÓzonlyuk, globális felmelegedés
Atomenergia és fenntartható fejlődés (BMETE809008) és klímavédelem Tárgy weblap: http://oldwebreak.bme.hu/index.php?id=407 6. előadás és klímavédelem 2018/2019. tanév őszi félév Prof. Dr. Aszódi Attila,
Részletesebbentele és vertikális szerkezete Készítette: Breuer Hajnalka
ELTE-TTK TTK Meteorológiai Tanszék A légkl gkör összetétele tele és vertikális szerkezete Készítette: Breuer Hajnalka Mi a légkl gkör? Meddig tart a légkl gkör r (km)? Légkör A légkl gkör r a Földet F
RészletesebbenNEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG
NEMZETI KLÍMAVÉDELMI HATÓSÁG A forgalomba hozatalra vonatkozó korlátozások (A magas GWP-vel rendelkező hűtőközegek kivezetése) 2018. április 18. Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU Rendelete a
Részletesebben10. ELŐADÁS HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI
10. ELŐADÁS HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI HŰTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI: ÓZONLEBONTÁS HŰTŐKÖZEGEK HATÁSA A FÖLD KLÍMÁJÁRA A hűtőközegek szerepelnek azon gázok között, amelyeket felelősnek tartanak: a sztratoszférai
RészletesebbenGondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.
Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenAZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét!
AZ ÓZON Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! 5 10 15 20 Az atmoszféra, a leveg hatalmas óceánja a földi életet tápláló természetes források közül az egyik legértékesebb. Sajnálatos, hogy
RészletesebbenOktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.
RészletesebbenProline Prosonic Flow B 200
Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenÜvegházhatású gázok (1. csoport)
Üvegházhatású gázok (1. csoport) Egy valamire való középiskolás már kívülről tudja, hogy melyek az üvegházhatású gázok. De ha mindet nem is, elsőre a szén-dioxid bizonyára mindenkinek beugrik. Valóban
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
Részletesebben