TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI AZ ÚJ MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSI TERVBEN: KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ELİÍRÁSA: A MINİSÉG: MINİSÉG-ELLENİRZÉS: MINİSÉGÉRTÉKELÉS: MINİSÉGFEJLESZTÉS: MINİSÉGIRÁNYÍTÁS: BEVONÁS, BEVONÓDÁS: A PARTNEREK: SZERVEZETI KULTÚRA: ÖNÉRTÉKELÉS: EREDMÉNYESSÉG: HATÉKONYSÁG: A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CÉLJAI A TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK ALAPJAI: A TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK TELJESÜLÉSÉNEK KÖVETÉSE: A PEDAGÓGUSMUNKÁRA VONATKOZÓ TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER LEHETSÉGES ELEMEI: A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI ETIKAI MEGFONTOLÁSOK AZ ÉRTÉKELÉS MENETE AZ ÉRTÉKELİ LAP TOVÁBBI KEZELÉSÉNEK, MEGİRZÉSÉNEK SZABÁLYAI: AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES SZEMPONTJAI A VEZETİ ÉS HELYETTESÉNEK ÉS A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI VEZETİ ÉRTÉKELÉSE A vezetıi teljesítményértékelés speciális területei: A MÉRÉS AZ ORSZÁGOS MÉRÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI FELADATOK ÉS AZ EREDMÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE Feladatok a mérés elıkészítése és lebonyolítása során: Az országos mérések eredményeinek feldolgozásával kapcsolatos feladatok: Az intézkedési terv elkészítésének fázisai: ZÁRADÉKOK SZ. MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI MINİSÉGCÉLOK TÁBLÁZATA SZ. MELLÉKLET: SZERVEZETEI MINİSÉGCÉLOK

2 TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS Pedagógusok és közoktatási vezetık munkájának értékelése A teljesítményértékelésnek lehet motiváló hatása, ha segít megérteni és elfogadtatni a beosztottakkal az elvárt teljesítményszintet. Igen lényeges következmény: a részrehajló vezetıi magatartás elkerülése. Az objektív teljesítményértékelés elejét veheti a méltánytalanságérzés kialakulásnak. (Bakacsi Gyula) 1. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI AZ ÚJ MAGYARORSZÁGI FEJLESZTÉSI TERVBEN: Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése Egységes mérési, értékelési rendszer kialakítása Intézményértékelés Tanulói és pedagógus teljesítményértékelés A minıségbiztosítási rendszerek harmonizálása (Barlai Róbertné) 1.1. KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ELİÍRÁSA: ) A minıségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait, és az értékelés rendjét. 2

3 2. A MINİSÉG: A minıség fogalma, a minıségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemő nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményeink nem saját minıséget fogalmaznak meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatát alakítják ki. MINİSÉGNEK nevezzük az oktatás-nevelés olyan jellemzıinek összességét, amelyek minél teljesebb mértékben teszik láthatóvá a keresztény értékek megvalósulását. Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga az út, az igazság és az élet (Jn 14,6), és aki a jóság mértéke is számunkra: Legyetek tökéletesek, mint ahogy Mennyei Atyátok is tökéletes (Mt 5,48) Emberszeretetünk ( partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. (KPSZTI) 2.1. MINİSÉG-ELLENİRZÉS: A normáknak való megfelelés vizsgálata, a minıség-ellenırzés során. Az intézmény jogszerő és szakszerő mőködését, a különbözı területeken definiált normáknak való megfelelést vizsgálják MINİSÉGÉRTÉKELÉS: A kitőzött célok összevetése a tényleges mőködés eredményével MINİSÉGFEJLESZTÉS: Olyan tudatos intézményi tevékenység, amely a célok és a mőködés állandó közelítését szolgálja: alapvetıen a folyamatokra, a folyamatok szabályozására irányul. (Barlai Róbertné) 3

4 2.4. MINİSÉGIRÁNYÍTÁS: Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a minıség tudatosítására, a minıség javítása érdekében célkitőzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Legfontosabb eszközei: szakmai, teológiai továbbképzés, lelkigyakorlatok megszervezése, a nevelıi tevékenység kellı hangsúlyozása és elismerése, türelmes és bölcs ösztönzés, a lehetıségek megteremtése ahhoz, hogy minden munkatársa egyre teljesebben azonosuljon a keresztény értékrenddel BEVONÁS, BEVONÓDÁS: A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelısségteljes együttmőködést a közösség minden tagja- tanárok, szülık, növendékek, hivatali személyzet- egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja meg. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, jellé válik mindenki elıtt. (A katolikus iskola 67. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) 2.6. A PARTNEREK: A katolikus intézmények minıségfejlesztési rendszerében megkülönböztetünk partnereket és közremőködıket. Partnerek intézményen belül és intézményen kívül mindazok, akik együttmőködnek velünk egyetemes céljaink és faladataink megvalósításában. Belsı partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülık. Külsı partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, ifjúsági és vallásos mozgalmak Közremőködık: a törvényességet elıíró és ellenırzı hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ), szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói Partnerközpontú mőködésen azt értjük, hogy a keresztény ember odaadóan figyel környezetére, komolyan veszi véleményét, gondjait, örömeit, de messzemenıen ügyel a krisztusi értékek épségére és továbbadására. 4

5 2.7. SZERVEZETI KULTÚRA: Az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet- mint viselkedésmódokat, etikai elveket és értékeket- az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, illetve támogatnak. Kialakításában és fenntartásában a vezetınek van kiemelkedı szerepük: viselkedésük modellként közvetíti az alapvetı értékeket. Meghatározó szerepe van a minıség megvalósításában ÖNÉRTÉKELÉS: Visszajelzést ad, hogy az intézmény- mőködésének különbözı területein hogyan viszonyul a keresztény értékrendhez, mely területen örülhet erısségeinek, miben állnak gyengeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási a alapot a minıségfejlesztési feladatok meghatározásához. ( KPSZTI) 2.9. EREDMÉNYESSÉG: A célnak való megfelelés, az iskola által a gyerekben, tanulókban létrehozott változás mértéke, a pedagógiai hozzáadott érték. A célok kialakítása a központi oktatáspolitikai elvárások, a partnerek igényei, valamint az intézmény lehetıségek, feltételek, hagyományok és a pedagógusok szakmai ambícióinak fegyelembevételével történik HATÉKONYSÁG: Az eredményesség eléréséhez szükséges ráfordítások mértéke, amely jelent emberi erıforrást, idıt, pénzt. Tehát a PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN megfogalmazott céloknak való megfelelés és hatékony mőködés a MINİSÉG! (Barlai Róbertné) ÖSSZEGEZVE: Az intézményvezetés felelıssége, hogy a keresztény életgyakorlat alkalmait, lehetıségeit megteremtse, és ezzel elımozdítsa az oktató nevelı munka hatékonyságát, a fegyelem javítását, az együttmőködést, és a jobb iskolai légkört. (KPSZTI) 5

6 3. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CÉLJAI A Pedagógiai Programban rögzített céljaink megvalósítása érdekében pedagógusainktól elvárjuk, hogy munkaköri és erkölcsi kötelességeiket példamutatóan teljesítsék, nevelı és oktató munkájukat tudásuk legjavát nyújtva, szakmailag felkészülve, magas színvonalon, pontosan végezzék, ezzel is követendı példát állítva tanítványaik elé. A pedagógusok teljesítményének értékelésével azt kívánjuk elérni, hogy segítse a munkatársak egyéni fejlıdését, az iskola hatékony, minıségi mőködését és a stratégiai célok elérését. Fontos, hogy az értékelés rámutasson a fejlesztendı területekre és motiválja az önképzést és önfejlesztést, ugyanakkor erısítse a pedagógusok kapcsolatát a munkatársakkal és a vezetéssel. Összefoglalóan: 1. Eredményalapú, megítélı értékelés: az értékelt személy egy adott, elmúlt idıszak alatti teljesítményének elbírálását jelenti. A bírálat az értékelt személy teljesítményének a korábban meghatározott célkitőzésekkel, a munkaköri követelményekkel, vagy egyéb operatív ismérvekkel történı összehasonlítást követıen történik. 2. Fejlesztı értékelés: közvetlenül segítséget nyújthatnak a pedagógusnak az erısségeinek és a személyes fejlesztési területek felismerésében, megállapításában. A módszer fı célja annak megállapítása, hogy az érintettnek mely irányú ismeretei, készségei, attitüdjei, azaz kompetenciái fontosak a jövıben a szervezet számára, mely kompetenciáit kell segíteni fejleszteni. 6

7 3.1. A TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK ALAPJAI: o A munkakör jogi elvárásai (Ktv-ben) o Munkaköri leírások o A munkakörhöz kapcsolódó elvárható eredmények, magatartások, tevékenységek o Új kihívások az oktató-nevelı munkában (felzárkóztatás, tehetséggondozás, új módszerek) A TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK TELJESÜLÉSÉNEK KÖVETÉSE: A teljesítmény-kritériumokhoz adatok, mutatószámok, megfigyelési szempontok meghatározása Az adatgyőjtés módszere lehet: számlálás (táblázat), megfigyelés, felmérés, véleményezésen alapuló esszé, magatartásformákon alapuló értékelı lap, célkitőzéseken alapuló adott kérdések alapján strukturált leírás, sikerkritériumok megfogalmazásával teszt formájú eszköz stb A PEDAGÓGUSMUNKÁRA VONATKOZÓ TELJESÍTMÉNY- ÉRTÉKELÉSI RENDSZER LEHETSÉGES ELEMEI: A teljesítményértékelési rendszer ciklikus mőködésének szabályozása, az eljárás meghatározása. (PDCA: Terv, megvalósítás, ellenırzés, értékelés, beavatkozás, ciklusban való gondolkodásnak megfelelıen) A rendszer legitimálása- az érintettek véleményezési jogának érvényesítése, a szükséges korrekciókkal a rendszer folyamatos fejlesztése. (Barlai Róbertné) 7

8 A szervezeti kultúra érzékelhetıen fejlıdésnek indul, ha a vezetıség tudatos szervezetfejlesztésbe kezd. Ez kihat a szervezet egészére: dolgozókra, munkafolyamatokra és a szervezeti kultúra alakulására. Nemcsak kihat, hanem ezek aktív részvételével zajlik. S bár a vezetıségtıl indul ki, részesévé válik a szervezet valamennyi tagja. Ennek célja: Hogy általa fejlıdjék minden ember, s ezzel együtt maga a szervezet. Végsı célja a jobb eredmények elérése, az egész szervezetet átölelı fejlesztési és változtatási folyamat. Ez a folyamat az összes érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatra épülı tudásán alapul. Célja a szervezet teljesítıképességeinek (hatékonyságának) és a munka minıségének (humanizálásának) egyidejő javítása. (Hoffmann Rózsa: Vezetés Pedagógusszemmel 176.old) 8

9 4. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1. AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A pedagógiai munka alapja a nevelés, melynek során a diákok személyisége mind jobban kibontakozik. A nevelés alapvetıen nehezen mérhetı, hiszen olyan emberi kapcsolatokra alapul, amelynek általában, rejtve vannak a külsı szemlélı elıtt. A nevelıi hatás sohasem rövidtávra szól, eredménye sem mérhetı azonnal. A pedagógus egyes mondatai, cselekedetei sokszor csak évek múltán érnek be. Ennek ellenére a nevelıi munka értékelhetı, minden tanár, szülı és diák véleményt tud alkotni egy-egy tanárról. A pedagógus értékelése során ezt kell megfelelı kontroll mellett kihasználni. A nevelés nagyon sokrétő sok elembıl tevıdik össze. Egyik legfontosabb eleme az oktatás, a tudás átadása. Ezzel egyenrangúan fontos a készségek, képességek fejlesztése, kialakítása. Mindezek módját a NAT és az arra épülı helyi tantervek szabályozzák. A diákok tudását helyi és országos mérésekkel lehet értékelni. Viszont ezek nem adnak felvilágosítást arról, hogy ezt az eredményt mekkora munkával lehet elérni. Az országos kompetenciamérések ugyan megadják a hozzáadott értéket is, de ez a diákok szociológiai helyzetébıl indul ki, ami sokszor nem tükrözi a családon belüli valódi helyzetet, amely meghatározza egy-egy gyermek hozzáállását a tanuláshoz. A nevelésnek fontos részét képezi a nem órai keretben eltöltött idı. Az iskolában nagyon sok lehetıség van ilyen programok szervezésére. A pedagógusok értékelésénél ezt is kellı súllyal figyelembe kell venni. Az alapján a pedagógusok értékelését az alábbi nagy területen végezzük: 1. nevelés 2. oktatás 3. tanórán kívüli tevékenységek (Dr. Ujházy András) 9

10 4.2. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI A legfontosabb elem a közvetlen tapasztalatszerzés: óralátogatás, foglalkozás-látogatás, a pedagógus megfigyelése tanórán kívüli nevelési helyzetekben. Ezt egészíti ki az értékelést végzı személy ( igazgató, igazgató-helyettes, minıségirányítási vezetı) személyes beszélgetése az értékelendı pedagógussal. A beszélgetésnek lennie kell célzott résznek is, de ugyanúgy fontos a spontán beszélgetés is. Mindezt kiegészíti a kérdıíves felmérés, melyet egyaránt kitölt az értékelendı tanár, és az értékelı tanár. Partneri igény és elégedettségi méréseket is végzünk a tantestület, a diákok és a szülı körében. A tanórán kívüli tevékenységek rögzítésére Táblázatot készítünk, mely összefoglalja a plussz, intézmény érdekében tett cselekedeteket. A többoldalú és reális információk összevetésébıl alakítható ki a végsı kép, amely az értékelés eredményét adja. A minıségi bérpótlék elosztása az elért, értékelt eredmények alapján történik. Az elosztásban jogosult személyek: A vezetı, a vezetı-helyettes, minıségirányítási vezetı, munkaközösség vezetık. 10

11 4.3. ETIKAI MEGFONTOLÁSOK Az értékelés alapvetıen segítı szándékú kell, hogy legyen. A jót erısíteni, de a hibákat sem szabad elkendızni. Amennyiben valakinél az iskolavezetés komoly hibát talál, amely nem korrigálható, a minıségi munka érdekében meg kell tennie a megfelelı lépéseket. Az értékelés bizalmas, ezért az értékelés során elhangzottakat az értékelést végzık és az értékelt tanár szolgálati titokként kell, hogy kezeljék. A tantestület felé csak annyit közölhetnek, amennyi a munka és a tantestület egysége szempontjából elengedhetetlen. (Dr. Ujházy András) 4.4. AZ ÉRTÉKELÉS MENETE 1. Ellenırzési és értékelési terv készítése A tanév elején a vezetıség ellenırzési és értékelési tervet készít, amelynek része a pedagógusok értékelése. A terv tartalmazza, hogy az iskola mely területét ki mikor és hogyan vizsgálja. A tervet az iskola tantestülete az éves munkatervvel együtt hagyja jóvá. 2. Az értékelı személyek Az intézményvezetın kívül az igazgató-helyettes, aki 2010 júniusában szakvizsgázik közoktatás- vezetıként és a minıségirányítási vezetı illetékes, aki szintén 2010 júniusában szakvizsgázik minıségirányítási vezetıként. 3. Az értékelés elıkészítése A vezetıség megbeszéli a minıségirányítási vezetı által bemutatott értékelési szempontokat, eldöntik a pontos idıpontokat, feladatokat: kérdıívek szempontjainak megbeszélése,kitöltésének menete, óralátogatás, interjú készítés módszerei, majd ezt közlik a tantestülettel. 4. Óralátogatás Az óralátogatás során az értékelık külön nézik az órát, nem befolyásolva egymást, külön idıszakban, idıpontban. A fejlesztést helyezve elıtérbe a tanév során az értékelt pedagógus 3 alkalommal adhat véleményt önmagáról és az elvégzett munkájáról. A fejlesztı jellegre tekintettel: 11

12 Az elsı látogatás november 30-ig, a második február 30-ig, a harmadik május 30-ig kell, hogy megtörténjen. Mindhárom óralátogatásról a megfigyelést végzı jegyzıkönyvet vezet, amelybe beírja a megfigyelés szempontjait, észrevételeit. Az óralátogatást követıen még aznap, az értékelt tanár és az értékelı tanár is egy idıben kitöltik egy nyugodt helyen a pedagógusértékelı kérdıívet, mely tartalmazza az óralátogatási szempontokat is (ezeket ki is lehet egészíteni) és a kapott adatokat összevetik az alábbi skála szerint: 0 nem megfelelı 1 kevéssé megfelelı 2 megfelelı 3 kiemelkedı Ekkor megkezdıdik az interjú a tartott tanítási óráról és a pedagógus addig végzett munkájáról. Elıször az órát tartó tanár értékeli az órát. Sikerült-e megvalósítania az óra céljait, sikerült-e a tervezett tudástartalmat átadnia, készségeket fejlesztenie, voltak-e nehéz helyzetek stb. Ezután értékeli a látogatást végzı tanár. Ahol nagyon eltérıek a vélemények vagy mindenki által gyengének tartott az a terület, ott meg kell beszélni a gyengeség okát és fejlesztési javaslatot kell tenni. 3 hónap múlva a következı értékelı különös tekintettel vizsgálja ezt a területet, hogy mennyire javultak az eredmények. A harmadik látogatás után a vezetıség a kapott eredmények alapján szöveges értékelést készít az értékelésrıl, melynek egy példányát átadja az értékelt tanárnak, aki aláírásával hitelesíti és ezzel elismeri a benne foglaltakat. Az értékelés során a maximálisan elérhetı pontszám (=100%) A pedagógus minısítése: Kiválóan alkalmas (80-100%) Alkalmas (60-79%) Kevéssé alkalmas (30-59%) Alkalmatlan ( 30% alatt) Az értékelést személyenként 2 évente végezzük a kis tantestületre való tekintettel, de ha idıközben probléma merül fel a szülık, diákok és a nevelık részérıl, a problémát azonnal fogjuk orvosolni ezzel a módszerrel januárjától megkezdjük az értékelés gyakorlati alkalmazását. 12

13 4.5. AZ ÉRTÉKELİ LAP TOVÁBBI KEZELÉSÉNEK, MEGİRZÉSÉNEK SZABÁLYAI: Az értékelı lapot a személyes adatok védelmérıl szóló törvényi elıírásoknak megfelelıen (1992. évi LXIII. Törvény) kell kezelni. Az értékelı lapot zárt borítékban, a teljesítményértékelı naplóban az igazgató lefőzve ırzi a következı értékelésig, majd a dolgozó személyi anyagához csatolva a gazdasági irodában ırzi. ( Padányi Bíró Márton Róm. Kat. Gimn.) 4.6. AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES SZEMPONTJAI 1. Munkakör ellátása 2. Személyes tulajdonságok az iskola iránti elkötelezettsége a pedagógiai program, munkaköri leírás szerint (hírnévápolás, továbbképzések, dokumentumelemzésben, módosításban való aktív részvétel, ötletek) együttmőködése a kollégákkal együttmőködése a tanulókkal: tanulókra való ráhatás, fegyelemtartás, problémamegoldó képesség együttmőködése a szülıkkel: problémák tolmácsolása, megoldásra való törekvés következetesség: rend betartása, betarttatása, igazságos osztályozás dolgozatok alapján, dicséret, jutalmazás, elmarasztalás aránya szeretetteljes légkör teremtése: Tanítási órán, óraközi szünetekben, humor, empátia, bizalom 3. A tanítás-nevelés minısége (óra- és foglalkozás látogatás alapján) o A tanóra illeszkedése a tantervhez, tanmenethez o A tanítási óra elérte-e a nevelési (erkölcsi, értelmi, esztétikai) o és oktatási célját? o Didaktikai feladatok alkalmazása o Alkalmazott eljárások: tanítási-tanulási stratégiák, szervezési mód, módszerek, taneszközök, motiválás, differenciálás o A tanítási óra légköre, hangulata: a tanár kapcsolata a tanulókkal, hogy érezte magát az órán 13

14 4. A kötelezı, tanórán kívüli tevékenység Az osztályfınöki munka értékelése: beszoktatás 1.o., 5. o., beiskolázás 1.o. 8.o., tájékoztatás, kapcsolat az osztállyal, szülıkkel, osztályprogramok, osztályterem, tábor Napközis munka: beszoktatás, tanulás és ellenırzés (házi feladat, étkeztetés, különórák Szabadidıben végzett tevékenység: vetélkedık, kiállítások, bajnokságok, múzeum-,színház-, hangverseny látogatás 5. Az intézmény mőködését segítı egyéb tevékenységek Infrastruktúra gondozása Honlap, iskolaújság elkészítésében való részvétel Ünnepségekre, évfordulókra való felkészítés, az ünnepség színvonalas lebonyolítása Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, elıadásokon, rendezvényeken való képviselet Pályázatok összeállítása Publikálás 6. Munkafegyelem A házirendben foglaltak betartása A határidık pontos betartása, adminisztrációs fegyelem, esztétikum Ügyeleti teendık pontos ellátása 7. Egyéb Az etikai normák betartása Egyházközösségi programon való részvétel, a vasárnap megszentelése szentmisével Hospitálók fogadása, mentori szerep vállalása, bemutató órák tartása 14

15 4.7. A VEZETİ ÉS HELYETTESÉNEK ÉS A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI VEZETİ ÉRTÉKELÉSE A vezetıt alapvetıen a fenntartó kell, hogy értékelje, hiszen a fenntartó a munkáltatója, ıneki felel minden tettével. Az igazgató teljesítmény-értékelés legfontosabb területei: Az iskolai Pedagógiai Programja céljainak megvalósulásához és hatékony mőködéséhez való hozzájárulás A vezetıi feladatok (tervezés, szervezés, döntés, végrehajtás, irányítás, ellenırzés, értékelés, fejlesztés) elvégzésének minısége A vezetı nem egyedül végzi tevékenységét, ezért fontos, hogy munkatársai egyetértsenek célkitőzéseivel és támogassák annak végrehajtásában. A vezetınek tájékozódnia kell a munkahelyi klímáról is, mert az alkalmazotti kör jó légköre alapvetı feltétele a munkának. Kétévente feltesszük ezeket a kérdéseket a tantestület tagjainak és az igazgató is értékeli önmagát. Az eredmények összehasonlítása, és megbeszélése, kielemzése viszi elıbbre a további munkáját A vezetıi teljesítményértékelés speciális területei: 1. Vezetıi elhivatottság - Célok meghatározása, jövıkép - A fontos dolgokra koncentrál/ ismeri a buktatókat 2. Tervezés - Alaposan, pontosan mérlegeli a lehetıségeket - A visszacsatolások során gyorsan, hatékonyan tudja alakítani a tervet - Ismeri az intézmény és a pedagógusok erısségeit és gyengeségeit - Fontossági sorrendet felismeri és betartja 3. Döntés - Önállóan dönt, a döntés felelısségét felvállalva - A döntései nyomán esetleg kialakuló problémákat tudja kezelni - Döntéseiben következetes 15

16 4. Koordinálás - A munkafolyamatokat össze tudja hangolni - Munkamegosztása hatékony és motiváló - Szükség esetén be tud avatkozni a folyamatokba 5. Ellenırzés-értékelés - Rendszeresen ellenıriz és értékel - A pedagógusok által ismert és elfogadott mérési-értékelési rendszert mőködtet - Értékelése fejlesztı jellegő - Elismeri a kimagasló eredményt 6. Emberi erıforrás gazdálkodás - A pedagógusok számára világos hatásköri, felelısség és szabályleírást ad - A munkatársakkal való viselkedése, beszédstílusa - Kapcsolatot teremt és erısít a kollégák között 7. Igazgatás-irányítás - A mőködésre vonatkozó dokumentumokat rendszeresen áttekinti, frissíti - Ismeri és alkalmazza a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat - Kiépítette az intézménynek megfelelı kommunikációs csatornákat - Használja az információs csatornákat, információt győjt és továbbít - Hatékonyan képviseli az intézmény érdekeit - Az iskola számára értékes kapcsolatokat épít ki (Padányi) Az igazgatóhelyettest értékeli a tantestület (kérdıíves formában) a vezetı és a minıségirányítási vezetı az értékelı szempontok alapján. A minıségirányítási vezetıt értékeli a tantestület (kérdıíves formában) a vezetı és az igazgatóhelyettes az értékelı szempontok alapján. 16

17 5. A MÉRÉS 5.1. AZ ORSZÁGOS MÉRÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI FELADATOK ÉS AZ EREDMÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE Feladatok a mérés elıkészítése és lebonyolítása során: 1. Az igazgató a tanév rendjérıl szóló OM- rendelet alapján az éves feladattervben rögzíti az országos méréssel kapcsolatos feladatokat, kijelöli a mérés iskolai koordinátorát és a határidıket. 2. A megbízott iskolai koordinátor megszervezi a mérés lebonyolítását az elıírásoknak megfelelıen. 3. A mérést követıen az intézményben maradt mérılapokat a magyar nyelv és a matematika tanárai két héten belül kijavítják Az országos mérések eredményeinek feldolgozásával kapcsolatos feladatok: 1. Az igazgató az OKÉV- kompetenciamérések iskolai szintő értékelésérıl tájékoztatja a tantestületet, valamint a tanári szobában elhelyezett számítógépen is hozzáférhetıvé teszi azt a pedagógusok és a szülıi munkaközösség választott képviselıje számára. Az iskolai honlapon az eredményeket összegzı általános tájékoztatót tesz közzé. 2. A nevelıtestület a szülıi munkaközösség véleményének kikérésével értékeli a mérési eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Ezt az értékelést a szükségesnek tartott intézkedési javaslatokkal együtt megküldik a fenntartónak. 3. Az osztályok eredményeirıl a szaktanárok szóban tájékoztatják az érintett tanulókat, az osztályfınökök pedig szülıi értekezleten a szülıket. 4. Az eredmények részletes, osztályokra szóló elemzést a munkaközösségek végzik el. 5. Az eredményeket a következı tanévre vonatkozó munkatervük elkészítésénél fegyelembe veszik: 17

18 A tanítási órákhoz az alapkészségek és képességek fejlesztésére alkalmas feladattípusok és munkamódszerek kiválasztása, Az elıírt minimumhoz közeli, gyenge eredményő osztályokban a fejlesztı foglalkozások megtervezése, A következı tanévben a mérésben érintett osztályok-évfolyamok tanulóinak felkészítése. 6. Ha az eredmények nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó által elıírt határidıig az igazgató intézkedési tervet készít a pedagógiai színvonal minimumtól való elmaradásának megszüntetésére Az intézkedési terv elkészítésének fázisai: Az ok feltárása: Mi okozta a pedagógiai tevékenység színvonal- elmaradását? A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, a végrehajtás iskolafejlesztési programjának kialakítása. Az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelı színvonalú oktatást biztosító intézkedések meghatározása, rögzítése. Záradékban rögzíteni az intézkedési terv fenntartói jóváhagyásának lépéseit. 18

19 6. ZÁRADÉKOK Nyilatkozat a tantestületi elfogadásról Az iskola Nevelıtestülete tantestületi értekezleten megvitatta és december 7- én és nyílt szavazással elfogadta a teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó elıírásokkal kiegészített Intézmény Minıségirányítási Programot: Tapolca, december A Nevelıtestület képviseletében Nyilatkozat a Szülıi munkaközösség véleményezési jogának gyakorlásáról A teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó elıírásokkal kiegészített Minıségirányítási Programot a Szülıi Munkaközösség képviselıi a...megtartott értekezleten véleményezték. Tapolca, Szülıi Munkaközösség Elnöke szülıi képviselı 19

20 Nyilatkozat a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlásáról A teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó elıírásokkal kiegészített Minıségirányítási Programot a Diákönkormányzat képviseletében a...megtartott győlésen véleményezték. Tapolca, DÖK elnöke Fenntartói Jóváhagyás A fenntartó Veszprémi Érsekség képviseletében a Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola Intézményi Minıségirányítási Programját a teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó elıírásokkal kiegészítve jóváhagyom. Veszprém, A Fenntartó 20

21 A pedagógus teljesítményének értékelése Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola, Tapolca Értékelési szempontok Önértékelés Bírálat I. Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek II. Személyes tulajdonságok Önértékelés Bírálat Az iskola iránti elkötelezettsége a munkaköri leírás és a Pedagógiai Program Alapján Együttmőködése a kollégákkal Együttmőködése a tanulókkal Együttmőködése a szülıkkel Következetesség Szeretetteljes légkör teremtése Összesen: III. A tanítás-nevelés minısége (óra- foglalkozáslátogatás alapján) A tanóra illeszkedése a tantervhez, tanmenethez. A tanítási óra elérte-e a nevelési és oktatási célját? Didaktikai feladatok alkalmazása Alkalmazott eljárások A tanítási óra légköre, hangulata Összesen: Önértékelés Bírálat IV. A kötelezı, tanórán kívüli tevékenység Az osztályfınöki munka értékelése Napközis munka Szabadidıben végzett tevékenység Összesen: Önértékelés Bírálat 21

22 V. Az intézmény mőködését segítı egyéb tevékenységek Infrastruktúra gondozása Honlap, iskolaújság elkészítésében való részvétel Ünnepségekben, évfordulókra való felkészítésben szerepvállalás, az ünnepség színvonalas lebonyolítása Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, elıadásokon, rendezvényeken való képviselet Pályázatok összeállítása Publikálás Összesen: Önértékelés Bírálat VI. Munkafegyelem Önértékelés Bírálat A házirendben foglaltak betartása A határidık pontos betartása, adminisztrációs fegyelem, esztétikum Ügyeleti teendık pontos ellátása Összesen: VII. Egyéb Önértékelés Bírálat Az etikai normák betartása Egyházközösségi programon való részvétel, a vasárnap megszentelése szentmisével Hospitálók fogadása, mentori szerep vállalása Összesen: Megjegyzés: Az értékelésben foglaltakat tudomásul vettem: az értékelt pedagógus az értékelı pedagógus Dátum:... 22

23 1. SZ. MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI MINİSÉGCÉLOK TÁBLÁZATA Minıségcél és a megvalósításra vonatkozó elképzelés Az iskola jó hírének erısítése: a szülıi összevont tájékoztatók alkalmával Programok, eredmények Publikálása: a külsı és belsı Partnerek folyamatos tájékoztatásával Valamint a sajtóval és a médiával kialakított kapcsolat erısítésével Bekapcsolódás a városi és megyei programokba, versenyekbe A tanárok módszertani kultúrájának Fejlesztése: óralátogatások, bemutató Órák és külsı továbbképzések, Tapasztalatcserék segítségével Sikerkritérium Az iskola ismertsége, megítélése legalább 4,0 legyen Az iskola tevékenységérıl legalább háromszor jelenjen meg hirdetés, tájékoztató, beszámoló városi szinten A városi és megyei versenyeken Iskolánkat képviselje versenyzı tanuló Minden eredmény, esemény megjelenjen A helyi sajtóban, médiában Részvétel évente legalább 1 alkalommal módszertani tájékoztatón, vagy továbbképzésen A célok ellenırzésnek periódusa Évente Félévente negyedévente negyedévente Kik végzik az ellenırzést? Minıségi kör Honlap szerkesztı munkaközösség vezetık Igazgató, minıségi csoport Minıségi kör, Igazgató, helyettes Milyen eszközt alkalmaznak? Hogyan dokumentálják? Kérdıívek Értékelés beszámolók beszámolók Táblázat, hatékonyság- Ellenırzés, elégedettség Kérdıíves felmérése Tanév végi beszámoló Nyilvánossága (Kiket kell tájékoztatni?) Külsı és belsı Partnerek Iskolaújság Honlap Sajtó, média számára készített beszámolók Iskolaközösség iskolaközösség 23

24 A helyi tanterv megvalósításának folyamatos ellenırzése, a szükséges korrekciók kidolgozása: tanmenetek, óraszámok, tanított témakörök, és alkalmazott módszerek ellenırzése a dolgozatok, a külsı belsı mérések eredményeinek elemzése és értékelése alapján. elképzelés Erıforrások felkutatásában a pályázatok folyamatos követése: pályázatfelelıs megbízásával, az Interneten és a nyomtatott sajtóban megjelenı pályázati kiírások követhetıségének biztosításával (Pályázati Figyelı) Szülıkkel való együttmőködés fejlesztése, bevonásuk az iskolai programok szervezésébe: szülıi értekezletek aktivitásának növelése, kirándulások, lelki napok, elıadások A munkaközösségeken belül legalább félévente egyeztessék a tanmenetek és osztálynaplók alapján a haladási ütemet és dolgozzák ki a szükséges korrekciókat a tanterv elvégezhetıségének Biztosítása, a lemaradások megszüntetése érdekében A pályázatfelelıs legalább havonta tájékoztat a tanévre vonatkozó éves munkatervben szereplı iskolai programok szervezéséhez, fejlesztésekhez igényben vehetı pályázati kiírásokról Összevont szülıi értekezletek, Osztályszülıi értekezletek Családlátogatások részvételi arányának növelése évente negyedévente Évente Negyedévente évente Minıségi kör Munkaközösség vezetık pályázatfelelıs Osztályfınökök, minıségi kör Jegyzıkönyv a Munkaközösségi értekezletekrıl Tanév végi beszámolók Beszámoló a tantestületi értekezleten Beszámolók jegyzıkönyv iskolaközösség iskolaközösség tantestület 24

25 Diákjaink magatartásának és szorgalmának, munkafegyelmének javítása: az egységes követelményrendszer megismertetése, betartása, betartatása, a nevelési folyamatban résztvevıkkel. Az állandó tanári jelenlét és ellenırzés felügyelet szervezésével. A fegyelmezı intézkedéseknek a házirendben elıírt hierarchia szerinti következetes és körültekintı alkalmazásával. A szülık folyamatos és alapos szóbeli és/vagy írásbeli tájékoztatásával a tanuló vétségérıl. A tanulók iskolai identitása erısödjön: az iskola belsı tereinek otthonosabbá tételével. Az iskola tanórán kívüli rendezvényein, versenyeken vegyenek részt. A diákok vasárnapi szentmisén való részvételi arányának növelése: Hitoktató, tanárok együttes fellépése és példamutatása dicséret, jutalmazás, elmaradás okának vizsgálata. A szülık tájékoztatása és megnyerése a beiskolázásról A házirend elıírásairól az osztályfınök évente legalább 2 alkalommal tartson részletes tájékoztatást, megbeszélést a tanulókkal és a szülıkkel is. Folyosóügyelet mőködtetése A diákok alkotásainak kiállítása, eredményeik,okleveleik bemutatása, nyilvánosságra hozatala A programok szervezésében kapjanak konkrét feladatokat. Legalább havonta 3 alkalommal vegyenek részt a vasárnapi szentmisén. Keresztény családok megnyerése, invitálása iskolánkba. félévente Havonta évente Hetente Havonta, folyamatosan Osztályfınökök, munkaközösség- Vezetık Minıségi kör Szaktanárok, osztályfınökök Hitoktató Tantestület Kérdıív: alkalmazottak, szülık, diákok körében és értékelés Belsı ellenırzés feljegyzés beszámoló Részvételi táblázat Szentmisenapló Iskolaközösség tantestület iskolaközösség Iskolaközösség, Egyházközség Fejlesztések a hátrányos helyzető tanulóknál Felzárkózás a minimum szintre negyedévente Igazgató, helyettes kérdıívek tantestület 25

26 2. SZ. MELLÉKLET: SZERVEZETEI MINİSÉGCÉLOK Minıségcél és a megvalósításra vonatkozó elképzelés Konstruktív kapcsolat kialakítása a fenntartóval. Elemzésekre, tényekre épülı vezetıi döntések szülessenek. A tanári, osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi tevékenységek tervezettsége, szabályozottsága növekedjen. A feladatok arányos elosztása a vezetık között A rendszeres vezetıi belsı ellenırzés elvégzése az egyes szervezeti egységekben Sikerkritérium Legalább évente 2 alkalommal egyeztetı operatív értekezlet a fenntartó képviselıivel szakmai és gazdasági kérdésekben is Alkalmazotti közösség elégedettsége legalább 4,0 legyen A munkatervek készítési kötelezettsége és a végrehajtás szabályai az alapdokumentumban megjelenjenek. Elkészítésük és végrehajtásuk összehangolt és ellenırzött legyen. Munkatervben jelenjenek meg a felelısök és konkrét feladataik Minden szervezeti egység munkáját negyedévente értékelje az igazgató. A szakmaipedagógiai értékeléshez a munkaközösség-vezetık készítsenek beszámolót ellenırzési és értékelı tevékenységükrıl A célok ellenırzésének periódusa Évente Kik végzik az ellenırzést? Minıségi csoport (Igazgató, igazgatóhelyettes, minıségivezetı) Milyen eszközt alkalmaznak? Hogyan dokumentálják? Interjú a Fenntartóval (elégedettség-mérés) Kérdıív Nyilvánossága Kiket kell tájékoztatni? Alkalmazotti közösség Évente Minıségi csoport Kérdıív Alkalmazotti közösség Évente Igazgató vagy Igazgatóhelyettes Minıségi csoport Dokumentumelemzés, felülvizsgálat, módosítás Iskolaközösség Negyedévente Igazgató munkatervek Alkalmazotti közösség Negyedévente Minıségi csoport Munkaközösség-vezetık Beszámoló, értékelés a negyedévi értekezleten, melyrıl jegyzıkönyv készül Alkalmazotti közösség 26

27 A belsı kommunikáció javítása: A vezetıi döntések dokumentálása és folyamatos tájékoztatás Munkatársak elégedettek legyenek a vezetéssel. Az egészséges és biztonságok munkavégzés körülményeinek biztosítása Közösen kidolgozott pedagógus értékelési rendszer mőködtetése Hatékony konfliktuskezelési eljárások elsajátítása Innovációs törekvések erısítése A vezetıi PR tevékenység javítása a beiskolázás során Az alkalmazotti közösség az igazgatói döntésekrıl legfeljebb 1 napon belül értesüljön hetente Igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezetı Tájékoztató, melyrıl jegyzıkönyv vagy feljegyzés készül Alkalmazotti közösség Legalább 4,0 érték elérése Évente Minıségi csoport Klímateszt Alkalmazotti közösség Ne történjen elkerülhetı baleset. Alkalmazhatóság, partneri elégedettség javulása Belsı továbbképzés évente 2 alkalommal Tantestületi értekezleten beszámoló és megvitatás történjen Beiskolázási mutatók növelése az 1. évfolyamon: induló osztályok létszáma legalább 20 fı legyen félévente Munkavédelmi felelıs beszámoló iskolaközösség Évente Minıségirányítási csoport Foglalkozás-, óralátogatás Kérdıív, interjú, jegyzıkönyv Alkalmazotti közösség félévente Munkaközösség-vezetık Év végi beszámoló Iskolaközösség félévente Igazgató Beszámoló Iskolaközösség évente Minıségi csoport Beszámoló a tanévzáró tantestületi értekezleten, melyrıl jegyzıkönyv készül Iskolaközösség 27