A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 2009

Átírás

1 MAGYAR SZÁMVITELI TANÁCSADÓ CSOPORT A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 009 ADVISORY

2 A Felügyelet egyik feladata, hogy az Európai Unió felügyeleti közösségének tagjaként, az integrálódó pénzügyi piacon biztosítsa a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését. Az IFRS-ek testesítik meg azt a nemzetközileg elfogadott nyelvet a piaci szereplők számára, amely lehetővé teszi, hogy a különböző országokban működő társaságok egy egységes, mindenki számára egyértelmű és átlátható rendszerben mutassák be vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetük alakulását. Amellett, hogy a magyarországi piaci szereplők már jelentős lépéseket tettek ennek az egységes gondolkodásmódnak az elsajátításában, a tanulmány kitér azokra a területekre, melyek a jövőbeni fejlődés lehetőségeit hordozzák magukban. Dr. Farkas Ádám A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke

3 3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Összefoglaló megállapítások 4 Bevezetés 6. A pénzügyi kimutatások terjedelme, 7 felépítése és egyéb általános jellemzői. Az értékelés alapjára és a vezetőség által 4 mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek 3. Konkrét számviteli politikák közzététele 7 4. Részvény-alapú kifizetések 5. Egyéb számviteli politikák 8 6. Egyéb közzétételek IFRS 7 általános közzétételek IFRS 7 valós értékre vonatkozó közzétételek IFRS 7 a hitelkockázat bemutatása IFRS 7 a piaci kockázat bemutatása 4. IFRS 7 a likviditási kockázat bemutatása 44. A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek Fedezeti elszámolásra vonatkozó közzétételek 48

4 Összefoglaló megállapítások Az Európai Uniós előírások és a magyar számviteli törvény alapján 005. január -től kötelezettek a tőzsdén jegyzett társaságok arra, hogy a konszolidált éves beszámolójukat az Európai Unió által használatra befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alapján készítsék el. Az alkalmazandó IFRS-ek már 005-ben is a 003-as nagy fejlesztési projektet követően kialakított standardok voltak, melyekkel kapcsolatban korábbi alkalmazási gyakorlat nem alakult ki. Ezen felül pedig az azóta eltelt időben is történtek olyan lényeges változások (pl.: IFRS január -től történő bevezetése), melyek újabb kihívások elé állították a beszámolókészítőket. Felmérésünkkel arról szerettünk volna képet kapni, hogy a magyar tőzsdén jegyzett társaságok milyen mértékben sikerült megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak. Az alábbi ábra szemlélteti a tanulmányunk által lefedett területeket és az átlagos értékeléseket: Az összes vizsgált szempontnak való megfelelés átlaga A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői Az értékelés alapjára és a vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek 3 Konkrét számviteli politikák közzététele bevételek 3 Konkrét számviteli politikák közzététele ingatlanok, gépek és berendezések 3 Konkrét számviteli politikák közzététele immateriális javak 4 Részvény-alapú kifizetések,3 5 Egyéb számviteli politikák,7 6 Egyéb közzétételek,5 7 IFRS 7 Általános közzétételek,64 8 IFRS 7 Valós értékre vonatkozó közzétételek,35 9 IFRS 7 A hitelkockázat bemutatása,38 0 IFRS 7 A piaci kockázat bemutatása,45 IFRS 7 A likviditási kockázat bemutatása,47 A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek,4 3 Fedezeti elszámolásra vonatkozó közzétételek,36,49,38,78,0 0 0,5,5,5 3 Fejlesztendő Kielégítő Jó,4. sz. ábra: Az egyes vizsgált területek átlagos minősége

5 5 Az ábrából is látható összefoglaló megállapításaink a következők Azokon a területeken, ahol az IFRS-ek előírásai közelebb vannak a magyar számviteli előírásokhoz, ott általánosságban jobban teljesítettek a felmérésbe bevont társaságok. Általában rosszabbul teljesítettek azonban a társaságok a komplex, több tudást és tapasztalatot igénylő, valamint a magyar számviteli előírásoktól lényegesen eltérő követelményeket megfogalmazó területeken, mint például a részvény-alapú kifizetések, vagy az IFRS 7 előírásoknak való megfelelés. Ha a továbbiakban elemezzük a lenti ábrát, mely az mutatja, hogy hogyan változik a beszámolók megítélése a társaság méretének függvényében, ahol a méretet az árbevétel mutatja, akkor egyértelmű a tanulmányunk másik fontos üzenete, azaz hogy az IFRS alapú beszámolókészítés egy igen erőforrásigényes feladat. Az IFRSeknek való megfelelés ugyanolyan terhet jelent mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára, mivel az alkalmazandó előírások nem térnek el a társaság méretétől függően. Míg egy nagyobb méretű vállalkozás azonban megteheti, hogy minden lényeges IFRS területekre külön szakértőt allokáljon, addig egy kisebb méretű társaságnál a beszámolót összeállító kollégának kvázi polihisztorrá, mindenhez értő szakértővé kellene válni ahhoz, hogy megfeleljen az előírásoknak. Ez pedig egyelőre nagy kihívásnak mutatkozik a kisebb méretű vállalkozások számára.,7,5,3,,9,7,5,3, 0,9 0 Árbevétel (bankok esetében: Árbevétel (bankok esetében: Árbevétel (bankok esetében: nettó kamatbevétel) nettó kamatbevétel) nettó kamatbevétel) 00 MFt,000 MFt között,000 MFt 00,000 MFt között 00,000 MFt 3 Mrd Ft között. sz. ábra: Az egyes vizsgált területek átlagos minősége Végezetül kiemelnénk még egy szempontot a vizsgált általános jellemzőkből: a használt szakmai nyelvezet színvonalát. Felmérésünk azt mutatta, hogy mind az angol, mind a magyar alkalmazott szaknyelv minősége sokszor eltért a kívánatostól. A nem megfelelő szaknyelv-alkalmazás ronthatja az érthetőséget és az egyértelműséget a magyarról angolra történő fordításnál. Ugyanakkor ez egy gyorsan javítható hiba, amely látványos minőségi javulást eredményez.

6 6 Bevezetés A magyarországi KPMG első alkalommal mérte fel és elemezte néhány olyan gazdálkodó egység éves jelentését, amelyek értékpapírjait a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, és elkészítette a megállapításait tartalmazó kiadványt. A kiválasztott gazdálkodó egységeknek a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról 009. július 5-én letölthető IFRS pénzügyi kimutatásait használtuk fel és áttekintettük azok 008. december 3-én hatályos IFRS-eknek való megfelelését. Magyarországon az olyan társaságoknak, amelyeknek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazzák az Európai Unió bármely tagállamában, a 005. január -jén vagy azt követően kezdődő minden egyes pénzügyi évre konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az 606/00 sz. (EK) rendelet alapján alkalmazott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban kell elkészíteniük. Ezen követelményen túl azonban az IFRS-ek alkalmazása a törvényi előírásoknak való megfelelés céljára a magyar jogszabályok szerint működő gazdálkodó egységek egyedi pénzügyi kimutatásaiban sem nem előírt, sem nem megengedett. Pénzügyi szolgáltatások Információ, kommunikáció és szórakoztatóipar Fogyasztási & ipari piacok Infrastruktúra, államigazgatás és egészségügy A felmérés céljára 9 gazdálkodó egység éves jelentését töltöttük le a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról. A mellékelt ábra a kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlását mutatja. A felmérés célja a nyilvánosan hozzáférhető IFRS szerinti pénzügyi kimutatások minőségének átfogó megismerése volt. A felmérés az IFRS-ek azon területeire összpontosított, amelyeken a gazdálkodó egységeknek tapasztalataink alapján nehézségei merülhetnek fel a standardok követelményeinek alkalmazásában. Ezek a területek az alábbiak: a hatálybalépés előtt átvett standardok alkalmazása és hatásainak közzététele 3. sz. ábra: A kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlása a számviteli politikára vonatkozó közzétételek az aktuális piaci körülmények hatásának közzététele a kockázatra vonatkozó közzétételek az IFRS 7-tel összhangban fedezeti elszámolás részvény-alapú kifizetések A fenti közzétételek minőségének és teljességének meghatározására 4 fokú skálát alkalmaztunk. Emellett kiválasztottunk 35 szót annak érdekében, hogy a használt kifejezéseket a standardok eredeti szövegével (angol nyelvű változatok esetén) vagy a standardok hivatalos fordításával (magyar változatok esetén) összehasonlítva teszteljük. Felmérésünk eredményeit a következő fejezetekben grafikonok mutatják be a hozzájuk tartozó leírásokkal együtt

7 7. A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői.. Fő következtetések Valamennyi kiválasztott gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait és legtöbbjük millió magyar forint szintű kerekítést alkalmazott. Az éves jelentések terjedelme 0-tól 75 oldalig terjedt, az átlagos terjedelem 57 oldal volt. Bár nem a terjedelem az, ami elsősorban meghatározza a pénzügyi kimutatások általános minőségét, az IFRS-ek egyre magasabb közzétételi követelményei az éves jelentések növekvő terjedelmét vonják maguk után. A legtöbb kiválasztott gazdálkodó egység a 008. december 3-én végződő időszakra vonatkozóan tette közzé éves jelentését. Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 84 nap volt. A magyar fordítás általános minősége átlagosnak bizonyult, a gazdálkodó egységek a legtöbb esetben azonban nem alkalmazták a gyakran használt IFRS-kifejezések hivatalos magyar fordításait. A kiegészítő megjegyzések általános minősége (azaz a kereszthivatkozás, rendszerezettség) jó volt, sok esetben azonban csak a mérleg és az eredménykimutatás tartalmazta a kiegészítő megjegyzésekben bemutatott kiegészítő információkra vonatkozó kereszthivatkozásokat. A gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk, mint például az anyavállalat és a végső anyavállalat nevének, a gazdálkodó egység címének és jogi formájának, működésének és fő tevékenységeinek közzététele összességében kielégítő minőségű volt. Megjegyzendő, hogy két esetben hiányzott a gazdálkodó egységek működésének és tevékenységi körének bemutatása, annak ellenére, hogy ez az információ alapvető fontosságú a pénzügyi kimutatások felhasználói számára a gazdálkodó egység üzletvitelének és a közzétett pénzügyi adatoknak a megértéséhez annak érdekében, hogy megfelelő következtetéseket vonjanak le és megfelelő üzleti döntéseket hozzanak. A 008-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaikban a legtöbb gazdálkodó egység nem alkalmazta a még nem hatályos standardokat. Ezekben az esetekben az előírt információ közzététele fejlesztendő.

8 8 8.. Háttér Az IAS.5 értelmében a gazdálkodó egységeknek többek között be kell mutatniuk azt, hogy a pénzügyi kimutatások egy különálló gazdálkodó egységre vagy gazdálkodó egységek csoportjára vonatkoznak-e, a beszámolási időszak vagy a pénzügyi kimutatások vagy megjegyzések által lefedett időszak végének dátumát, az IAS -ben meghatározott prezentálási pénznemet és az összegek pénzügyi kimutatásokban történő prezentálása során alkalmazott kerekítési szintet. Az IAS.3 szerint a megjegyzéseket rendszerezetten kell prezentálni, és a mérlegben, az eredménykimutatásban, a sajáttőke-változás kimutatásban és a cash flow-kimutatásban szereplő minden egyes tételnél kereszthivatkozással meg kell adni a megjegyzésekben szereplő kapcsolódó információkat. Az IAS.38 értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a gazdálkodó egység címét és jogi formáját, azt, hogy melyik országban van bejegyezve, valamint székhelyének címét. Közzé kell tenniük továbbá működésük jellegének és fő tevékeny - ségeiknek leírását, az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának a nevét. Az IAS 8.30 előírja, hogy ha a gazdálkodó egység egy már kiadott, de még nem hatályos új IFRS-t nem alkalmazott, közzé kell tennie ezt a tényt, valamint az ismert és ésszerűen megbecsülhető azon információkat, amelyek annak felmérése szempontjából relevánsak, hogy az új IFRS alkalmazása milyen hatással lehet a pénzügyi kimutatásokra a kezdeti alkalmazás időszakában. Ilyen esetben az IAS 8.3 szerint a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell a standard vagy értelmezés címének, a számviteli politikában függőben lévő változás vagy változások jellegének és annak az időpontnak a közzétételét, amikortól az új standardot alkalmazni kell, és amikor a gazdálkodó egység a standard kezdeti alkalmazását tervezi. Továbbá a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásaiban be kell mutatnia a standard kezdeti alkalmazásának hatását. Ha a hatás nem ismert vagy ésszerűen nem becsülhető meg, a gazdálkodó egységnek ezt a tényt kell közzétennie. A fenti követelmények áttekintésének eredményeit kiadványunk következő pontjai foglalják össze..3. Az elemzés eredménye.3.. A pénzügyi kimutatások típusa, a prezentálási pénznem és a kerekítés szintje Felmérésünkben a 9 kiválasztott pénzügyi kimutatás közül egy egyedi, a többi 8 konszolidált pénzügyi kimutatás volt. Valamennyi gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait. A kerekítés szintje nyolc esetben ezer magyar forint, esetben millió magyar forint volt..3.. Terjedelem Az éves jelentések átlagos terjedelme 57 oldal volt. Nyolc éves jelentés kevesebb mint 40 oldalból, öt éves jelentés több mint 7 oldalból állt.

9 9 A grafikon azt szemlélteti, hogy a gazdálkodó egységek éves jelentéseinek terjedelme 0-tól 75 oldalig terjed és a 9 kiválasztott gazdálkodó egység közül 7 az átlagosnál több oldalon prezentálta pénzügyi kimutatásait Oldalszám Átlagos oldalszám sz. ábra: A 008-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolók terjedelme.3.3. Az időszak vége, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma közötti átlagos időtartam Egy gazdálkodó egység 008. március 3-i, egy másik 008. szeptember 30-i, míg a 9 közül 7 gazdálkodó egység 008. december 3-i fordulónappal készítette el éves jelentését. Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 84 nap volt. Egy gazdálkodó egység az időszak végétől számított kevesebb, mint 40 napon belül bocsátotta ki a pénzügyi kimutatásait, de ezek a pénzügyi kimutatások csak 0 oldalból álltak. A 9 gazdálkodó egység közül négy az időszak végétől számított 4-70 napon belül, a fennmaradó 4 gazdálkodó egység pedig több mint 7 nap alatt bocsátotta ki pénzügyi kimutatásait. Az alábbi grafikon a közzététel dátumát és a pénzügyi kimutatások terjedelmét szemlélteti. A pénzügyi kimutatások hosszúsága, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma között eltelt időtartam hossza között nincs közvetlen összefüggés: a 75 oldalból álló legterjedelmesebb pénzügyi kimutatásokat az időszak végétől számított 78 napon belül, egy 9 oldalas pénzügyikimutatásegyüttest azonban 7 napon belül bocsátották ki. 40 Oldalszám sz. ábra: A közzététel dátuma és az oldalak száma

10 Az angol kifejezések és a magyar fordítás megfelelő alkalmazása A 9 gazdálkodó egység közül egy angolul prezentálta pénzügyi kimutatásait összességében jó minőségben. A többi gazdálkodó egység magyarul prezentálta éves jelentését, ezekben az esetekben 34 kiválasztott tipikus IFRS-kifejezést teszteltünk és vetettünk össze a standardok hivatalos magyar fordításával. Felmérésünk során 4 szintű skálát határoztunk meg az alábbiak szerint: Nagyon jó: a kiválasztott 34 szó több mint 90%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. Jó: a kiválasztott 34 szó 70-89%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. Kielégítő: a kiválasztott 34 szó 50-69%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. Fejlesztendő: a kiválasztott 34 szó kevesebb mint 50%-át fordították a standardok hivatalos fordítása szerint. A 34 kiválasztott kifejezés: bekerülési érték piaci feltételek mellett létrejött ügylet könyv szerinti érték pénztermelő egység elkötelezettség adósságinstrumentum származékos termékek -ként megjelöl közzététel pénzügyi eszköz pénzügyi kimutatások külföldi pénznem funkcionális pénznem vállalkozás folytathatósága fedezeti instrumentum értékesítésre tartott értékvesztés nyereségadó kezdeti értékelés kezdeti megjelenítés befektetési célú ingatlan közös vállalkozás lényeges értékelés nettó realizálható összeg megjegyzések kötelem prezentálási pénznem megjelenítés megtérülő érték felhalmozott eredmény kockázati kitettség a sajáttőke-változás kimutatása megjelenített bevételek és ráfordítások kimutatása. sz. táblázat: Kiválasztott kifejezések Felmérésünk eredményeként levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyar fordítás általános minősége esetben jó és 9 esetben megfelelő volt, a fennmaradó 9 esetben pedig fejlesztendő.

11 .3.5. A megjegyzések általános minősége Ebben a részben azt ellenőriztük, hogy a megjegyzéseket rendszerezetten mutatták-e be, és hogy a pénzügyi kimutatások tartalmaztak-e a megjegyzésekben szereplő bármely kapcsolódó információra vonatkozó kereszthivatkozásokat. A pénzügyi kimutatásokhoz fűződő megjegyzéseket három gazdálkodó egység rendszerezetten, nagyon jó minőségben, négy jó minőségben, öt kielégítő és hét fejlesztendő minőségben prezentálta. A fejlesztést igénylő minősítések esetében a fő probléma az volt, hogy a megjegyzések fejezeteit és alfejezeteit nem logikus sorrendben prezentálták. Egy esetben a megjegyzések csak másfél oldalból álltak, ami nem bizonyult elegendőnek. A kereszthivatkozások alkalmazásának általános minősége jó volt, egy esetben azonban nem szerepeltek kereszthivatkozások az elsődleges pénzügyi kimutatásokban. Sok esetben azt találtuk, hogy a mérleg és az eredménykimutatás tartalmazott kereszthivatkozásokat a kapcsolódó információkra, a sajáttőke-változás kimutatásából és a cash flow-kimutatásból viszont hiányzott a kereszthivatkozás Az általános információk minősége Az alábbi ábra a beszámolót készítő gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk közzétételének minőségét mutatja. Nincs közzététel 0 0 Kiváló 3 Kielégítő 6 6 Fejlesztendő 3 5 Jó Az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának neve A gazdálkodó egység székhelye és jogi formája, bejegyzésének országa és székhelyének címe A gazdálkodó egység működésének és fő tevékenységei jellegének leírása 6. sz. ábra: A beszámolót készítő gazdálkodó egységre vonatkozó általános információk 5 A címet és a jogi formát a legtöbb esetben megfelelően tették közzé, három pénzügyi kimutatásban azonban nem tették közzé a székhely címét. A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek elegendő információt mutattak be működésükről és fő tevékenységeikről. Egy esetben túl hosszú leírást tettek közzé és két pénzügyi kimutatásból teljes mértékben hiányzott a leírás.

12 .3.7. Még nem hatályos IFRS-ek korábbi alkalmazása Felmérésünkben ellenőriztük, hogy a gazdálkodó egységek a 008-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaikban alkalmazták-e a még nem hatályos új standardokat vagy értelmezéseket, és ha nem, a megjegyzésekben prezentálták-e a fent említett előírt közzétételeket. Ezek a standardok és értelmezések az alábbiak voltak: Az IFRS Részvény-alapú kifizetés Megszolgálási feltételek és törlések című módosítása tisztázza a megszolgálási feltételek fogalmát, bevezeti a nem megszolgálási feltételek koncepcióját, előírja azok a nyújtás napján számított valós értékben történő figyelembevételét, és meghatározza a nem megszolgálási feltételek és törlések számviteli kezelését. Az IFRS módosításai 009. január -jétől hatályosak és korábbi alkalmazásuk megengedett. Az IFRS 8 Működési szegmensek a szegmensek szerinti jelentésben bevezeti a vezetési megközelítést és olyan szegmensekre vonatkozó közzétételt ír elő, amely a gazdálkodó egység olyan komponensein alapul, amelyeket a vezetés a működési kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal során figyelemmel kísér. A működési szegmensek a gazdálkodó egység olyan komponensei, amelyekről elkülönített pénzügyi információ áll rendelkezésre, amelyet a csoport legfőbb működési döntéshozója az erőforrások elosztásakor és a teljesítmény értékelése során rendszeresen mérlegel. A standard 009. január -jétől hatályos és korábbi alkalmazása megengedett. A módosított IAS A pénzügyi kimutatások prezentálása (007) bevezeti a teljes átfogó jövedelem fogalmát, amely a saját tőke olyan időszaki változásait jelenti, amelyek nem a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott tranzakciókból származnak. A teljes átfogó jövedelem prezentálható egyetlen átfogó jövedelemkimutatásban (amely egyetlen kimutatásban hatékonyan ötvözi mind az eredménykimutatást, mind pedig a nem tulajdonosi sajáttőke-változásokat) vagy egy eredménykimutatásban és egy különálló átfogó jövedelemkimutatásban. A gazdálkodó egységeknek a módosított IAS -et a 009. január -jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. A módosított IAS 3 Hitelfelvételi költségek megszünteti a hitelfelvételi költségek ráfordításként történő elszámolására vonatkozó lehetőséget és előírja, hogy a gazdálkodó egység azokat a hitelfelvételi költségeket, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatók, az adott eszköz bekerülési értékének részeként aktiválja. A gazdálkodó egységeknek a módosított IAS 3-at a 009. január -jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. Az IFRIC 3 Vásárlói hűségprogramok értelmezést ( IFRIC 3 ) 007. június 8-án adták ki és a 008. július -jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra vonatkozóan hatályos. Az IFRIC 3 azzal foglalkozik, hogy a vevőiknek áruk vásárlása vagy szolgáltatások igénybevétele esetén hűségprogramban (gyakran pontoknak nevezett) jutalompontokat adó társaságoknak hogyan kell elszámolniuk az ingyenes vagy kedvezményes árú áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelmüket, ha és amikor a

13 3 vevők a pontokat beváltják. Az IFRIC 3 előírja a társaságoknak, hogy az eredeti értékesítés bevételének bizonyos részét a jutalompontokhoz rendeljék hozzá és ezeket a befolyt összegeket csak akkor jelenítsék meg bevételként, amikor az áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelmeiket teljesítették. A gazdálkodó egységeknek ezt az értelmezést a 008. július -jén vagy azt követően kezdődő éves periódusokra vonatkozóan kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett. Az eredmény azt mutatja, hogy egy gazdálkodó egység a standard hatályba lépését megelőzően alkalmazta az IFRS 8-at. Az áttekintett pénzügyi kimutatásokban más standardokat nem alkalmaztak korábban. A legtöbb esetben az arra vonatkozó információt, hogy a gazdálkodó egység nem alkalmazott korábban hatálybalépés előtti standardokat vagy értelmezéseket, valamint a kezdeti alkalmazás pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatását nem kielégítően vagy egyáltalán nem tették közzé.

14 4. Az értékelés alapjára és a vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek.. Fő következtetések Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége fejlesztendő. A legtöbb esetben csak egy listát prezentáltak azokról a tételekről, amelyekre a vezetőség által mérlegelt szempontok és becslései hatással vannak, de nem tettek közzé további részleteket ezen döntések jellegéről és arról, hogy az hogyan befolyásolta az eszközöket és kötelezettségeket. Ezek a közzétételek túl általánosak voltak és a legtöbb esetben hiányoztak a valós értékek meghatározásának módszerei... Háttér A pénzügyi kimutatások alapos megértéséhez fontos az értékelés alapjának közzététele. A kimutatott eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékei nem lesznek érthetők, ha a kiegészítő megjegyzésekben nem adják meg az értékek levezetésének alapját. Az IFRS-ek előírják ezen számok alapjának közzétételét - mind azt, hogy hogyan számították ki azokat (becslések), mind pedig azt, hogy a vezetőség hogyan alkalmazta a számviteli politikákat (döntések). Az IAS.7 (a) szerint a jelentős számviteli politikák összefoglalásában a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott értékelési alapokat. Továbbá az IAS. előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé a vezetés által a gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazása során hozott olyan döntéseket, amelyek leginkább befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegeket. A hozott döntések közé tartozik például az, hogy egy eszközt lejáratig vagy kereskedési céllal tartsanak-e és bármely átsorolás. Ez a döntés hatással van az eredményre gyakorolt hatás időzítésére, mivel az eszközt el lehet számolni amortizált bekerülési értéken, illetve az eredménnyel szemben valós értéken. Az IAS megengedi a gazdálkodó egységeknek a részletezés mértékének és ezen közzétételek helyének eldöntését.

15 5.3. Az elemzés eredményei.3.. Az értékelés alapjai Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége összességében fejlesztendő. Ahogyan az alábbi grafikonból látható, egy gazdálkodó egység nem tette közzé, hogy milyen értékelési alapokat használt fel a pénzügyi kimutatások elkészítése során. A többi esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen a területen fejlesztendőek a közzétételek, a magyar fordítás helytelen volt és a számviteli szaknyelv nem volt pontos (pl. az értékesíthető eszközök esetében a piaci érték kifejezést használták a valós érték kifejezés helyett). Jó Kielégítő 4 Fejlesztendő Nincs közzététel a pénzügyi kimutatások elkészítésekor használt értékelési alap (alapok) 7. sz. ábra: A közzétett értékelési alapok minősége.3.. A vezetőség által mérlegelt szempontok A vezetőség által mérlegelt szempontokra vonatkozó közzétételek általános minősége szintén fejlesztendő. Egyes esetekben a gazdálkodó egységek csak egy listát tettek közzé azokról a tételekről, amelyekre a vezetőség döntései és becslései hatással vannak, de nem mutattak be további részleteket ezen döntések jellegéről és arról, hogy az hogyan befolyásolta az eszközöket és kötelezettségeket. A legtöbb esetben a becslésekre és döntésekre vonatkozó közzétételek túl általánosak voltak és hiányzott a valós értékek meghatározásának leírása. Az alábbi grafikon a kiválasztott pénzügyi kimutatásokban prezentált, a vezetés által mérlegelt legfőbb szempontokat foglalja össze. Az alábbi számok azt jelzik, hogy hány pénzügyi kimutatás tartalmazta ezeket.

16 6 Nincs közzététel becslésekről Nincs becslés a pénzügyi kimutatások készítése során Ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak megtérülő értéke Biztosítási kötelezettségek Jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése Beágyazott lízing Készletek leírása Szerzési költségek Munkavállalói juttatások Ingatlanok, gépek, berendezések és befektetési célú ingatlanok valós értéke Követelések behajtása Szerződésekkel kapcsolatos kifizetetlen összegek Határidős ügyletek valós értéke Környezetvédelmi és feltárási kötelezettségek Perek kimenetele Meghatározott juttatási kötelmek jelenértékének meghatározása során használt aktuáriusi feltételezések Határozott hasznos élettartamú ingatlanok, gépek, berendezések és 6 immateriális javak hasznos élettartama Környezetvédelmi céltartalék Értékesíthető befektetések értékvesztése Kölcsönök és követelések értékvesztése 6 Pénzügyi instrumentumok valós értéke 5 Értékcsökkenés és amortizáció Ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak, goodwill értékvesztése Halasztottadó-követelések 8 Gazdálkodó egységek száma Céltartalékok 6 8. sz. ábra: A fő döntések és becslések közzététele

17 7 3. Konkrét számviteli politikák közzététele 3.. Bevételek megjelenítése 3... Fő következtetések A bevételek megjelenítése terén a gazdálkodó egységek számára szükséges a közzétételek javítása, mivel a kiválasztott pénzügyi kimutatások közül több nem tartalmazott kielégítő információt nemcsak a bevételek megjelenítésének elszámolásáról, hanem a bevételek forrásairól sem Háttér Az IAS 8.35 szerint a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a bevételek megjelenítésére vonatkozóan alkalmazott számviteli politikákat, beleértve a szolgáltatásnyújtást magukban foglaló ügyletek teljesítési fokának meghatározásához alkalmazott módszereket. Továbbá, a szerződéses bevételek vonatkozásában az IAS.39 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé az időszakban megjelenített szerződéses bevételek és a folyamatban lévő szerződések teljesítési fokának meghatározására használt módszereket. A kiválasztott bankok esetében a bevételek fő forrása a kamatbevétel volt, ami az összbevétel átlagosan 67%-át alkotta. Az IAS 8.30 (a) szerint a kamatbevételt az IAS 39-ben meghatározott effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell megjeleníteni. Az effektív kamatláb módszer egy pénzügyi eszköz vagy egy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek csoportjai) amortizált bekerülési értékének kiszámítására és a kamatbevételek vagy kamatráfordítások adott időszakra történő felosztására vonatkozó módszer. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti (vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti) becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatlábat a pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor állapítják meg és ezt követően nem módosítják. Az effektív kamatláb kiszámításakor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell megbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket. A számításnak tartalmaznia kell a gazdálkodó egység által fizetett vagy kapott minden olyan összeget, amelyek elválaszthatatlan részét képezik a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábának, beleértve a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot vagy diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségek, amelyek közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódnak.

18 Az elemzés eredménye Elemzésünk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a bevételekre vonatkozó közzétételek általános minősége fejlesztést igényel. A szerződéses bevételek csak kilenc esetben voltak relevánsak, de ahol releváns volt, ott nem volt megfelelő a közzététel minősége. Azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a legtöbb esetben nem mutattak be elegendő információt a bevételek megjelenítéséről - nem csak a megjelenítés módszerei, de a bevételek forrásai sem voltak világosak. Bankok esetében csak néhány mondat szerepelt az effektív kamatláb módszer alkalmazásáról, annak ellenére, hogy a bankok bevételük nagy részét ezzel a módszerrel jelenítik meg. Az alábbi grafikon a bevételek megjelenítésére vonatkozó közzétételek minőségét mutatja be: a folyamatban lévő szerződések készültségi fokának meghatározására használt módszerek 7 0 a tárgyidőszakban elszámolt szerződéses bevétel meghatározására használt módszereket a bevételek elszámolására vonatkozóan alkalmazott számviteli politika, beleértve a szolgáltatásnyújtást magában foglaló ügyletek teljesítési fokának meghatározásához alkalmazott módszereket is Nem releváns Fejlesztendő Kielégítő Jó Kiváló 9. sz. ábra: A bevételek megjelenítésére vonatkozó számviteli politikák Ingatlanok, gépek és berendezések 3... Fő következtetések Az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre vonatkozó közzétételek általános minősége jó volt, egy gazdálkodó egység azonban nem tette közzé az ezen eszközök bruttó könyv szerinti értékének meghatározására használt értékelési alapokat, ez utóbbi közzétételek minősége pedig 9 gazdálkodó egységnél nem volt megfelelő Háttér Az ingatlanok, gépek és berendezések minden egyes csoportjára az IAS 6.73 előírja a bruttó könyv szerinti érték meghatározására felhasznált értékelési alapok, az alkalmazott értékcsökkentési módszerek és az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok közzétételét Az elemzés eredménye Ezen a téren a közzétételek általános minősége az egyéb számviteli politikákra vonatkozó közzétételeknél jobbnak bizonyult. Ezt az okozhatja, hogy a magyar

19 9 számviteli törvény hasonló közzétételeket ír elő (hasznos élettartamok és értékcsökkenési kulcsok, alkalmazott értékcsökkentési módszerek, bekerülési érték és halmozott értékcsökkenés az időszak elején és végén). Több gazdálkodó egység a bekerülési érték modellt alkalmazza az ingatlanok, gépek és berendezések kezdeti megjelenítést követő értékelésére, amely módszer nem tér el jelentősen a magyar szabályok által előírt értékeléstől. Több gazdálkodó egység nem felelt meg azonban az ezen eszközök bruttó könyv szerinti értékének meghatározásához használt értékelési alapokra vonatkozó közzétételi követelményeknek. Az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok 8 0 Az alkalmazott értékcsökkenési módszerek 8 0 A bruttó könyv szerinti érték meghatározásához használt értékelési alapok Nincs közzétéve Fejlesztendő Kielégítő Jó Kiváló 0. sz. ábra: Ingatlanok, gépek, berendezésekkel kapcsolatos közzétételek 3.3. Immateriális javak Fő következtetések Az immateriális javakra vonatkozó közzétételeket egészében véve jónak minősítettük, bár több gazdálkodó egység nem különböztette meg egyrészt a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, másrészt a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javakat Háttér Az IAS 38.8 szerint a gazdálkodó egységnek az immateriális javak valamennyi csoportjára vonatkozóan közzé kell tennie, megkülönböztetve egymástól a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, hogy a hasznos élettartamok határozatlanok vagy határozottak-e és amennyiben határozottak, a hasznos élettartamokat vagy az alkalmazott amortizációs kulcsokat és módszereket Az elemzés eredménye Az immateriális javakra vonatkozó közzétételek az egyik olyan területet képviselik, amely nem követel meg részletes további információkat, mivel a szükséges adatok az IFRS-kimutatásokból általában rendelkezésre állnak. Mindazonáltal az immateriális javak értékelésére vonatkozó IFRS-szabályok jelentősen eltérnek a magyar számviteli törvény követelményeitől.

20 0 Az alábbi grafikonban szereplő közzétételek általános minősége összességében jó volt, bár több gazdálkodó egység nem különböztette meg megfelelően a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, és nem tett különbséget a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javak között. Belső előállítású és egyéb immateriális javak határozott hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak esetében használt amortizációs módszerek Belső előállítású és egyéb immateriális javak a hasznos élettartam határozott vagy határozatlan, ha határozott, a hasznos élettartamok vagy az alkalmazott amortizációs kulcsok Fejlesztendő Kielégítő Jó. sz. ábra: Immateriális javakra vonatkozó közzétételek

21 4. Részvény-alapú kifizetések 4.. Fő következtetések A 9 kiválasztott gazdálkodó egység közül hét esetében volt releváns a beszámolási időszakokban a részvény-alapú kifizetési ügyletek elszámolása. A nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját legtöbbször kielégítően tették közzé. Általában nem mutattak be elegendő információt a valós érték meghatározásának módszereiről, az opcióárazásról (beleértve az inputokat, a volatilitásra vonatkozó adatokat). A legtöbb gazdálkodó egység megfelelt a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételi követelményeknek. Ritkán tették közzé az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a részvények lehívás időpontjában érvényes súlyozott átlagárait és az időszak végén meglévő opciók esetében a lehívási árak tartományát és a szerződés szerinti hátralévő élettartamot. 4.. Háttér Az IFRS.44 előírja, hogy a gazdálkodó egységnek olyan információkat kell közzétennie, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy a tárgyidőszak alatt fennálló részvény-alapú kifizetési megállapodások jellegét és mértékét megértsék. Felmérésünk során a részvény-alapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között Kvalitatív közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat tartalmazzák: az időszak folyamán bármely időpontban fennálló részvény-alapú kifizetési megállapodás minden egyes típusának leírása, beleértve minden egyes megállapodás általános feltételeit, mint például a megszolgálási követelményeket, a nyújtott opciók maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját; arra vonatkozó információ, hogyan határozták meg az időszak folyamán kapott javak vagy szolgáltatások, vagy nyújtott tőkeinstrumentumok valós értékét Az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat foglalják magukban, feltéve, hogy a gazdálkodó egység a tőkeinstrumentumai ellenértékeként kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét közvetett módon, a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozta meg:

22 Az időszak folyamán nyújtott részvényopciók esetében ezen opciók értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy a valós értéket hogyan határozták meg, beleértve: o az alkalmazott opcióárazási modellt, valamint az ezen modell inputjait; o azt, hogy hogyan határozták meg a várható volatilitást; o azt, hogy a opciónyújtás bármely más jellemzőjét, mint például egy piaci feltételt, figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál. Az időszak folyamán nyújtott egyéb (vagyis a részvényopcióktól eltérő) tőke - instrumentumok esetében ezen tőkeinstrumentumok számát és az értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan állapították meg, az alábbiakat beleértve: o ha a valós értéket nem megfigyelhető piaci ár alapján állapították meg, hogyan határozták azt meg; o azt, hogy a várható osztalékokat figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál; o azt, hogy a nyújtott tőkeinstrumentumok bármely más jellemzőjét figyelembe vették-e és hogyan a valós érték megállapításánál Egyéb közzétételek Az ilyen közzétételek közé tartoznak: A részvényopciók száma és súlyozott átlagos lehívási árai, az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan: az időszak elején meglévő, az időszak folyamán nyújtott/lehívott/lejárt/jogvesztetté vált, az időszak végén meglévő/lehívható; valamint A tárgyidőszakban elszámolt, olyan részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordításokat, melyek esetében a kapott javak és szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, és amiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra, beleértve a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletekből keletkezett; A részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó kötelezettségek esetében a teljes könyv szerinti érték az időszak végén; Az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a súlyozott átlagos részvényár a lehívás időpontjában. Amennyiben az opciók rendszeresen lehívásra kerültek a tárgyidőszak során, a gazdálkodó egység ehelyett az időszakra vonatkozó súlyozott átlagos részvényárat is közzéteheti; Az időszak végén meglévő részvényopciók esetében a lehívási árak tartománya, valamint a súlyozott átlagos hátralévő szerződéses élettartam. Amennyiben a lehívási árak tartománya széles, a meglévő opciókat olyan tartományokra kell osztani, amelyek érdemi információt szolgáltatnak azon további részvények számának és ütemezésének a megítéléséhez, amelyek kibocsátásra kerülhetnek, valamint azon pénzösszeg értékeléséhez, amely ezen opciók lehívásakor járna.

23 Az elemzés eredménye A 9 gazdálkodó egységből hét számolt be részvény-alapú kifizetési ügyleteiről. Ebben a hét esetben a közzétételek általános minősége fejlesztendő. Felmérésünk során a részvény-alapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között. Áttekintésünk eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze Kvalitatív közzétételek A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek részletes leírást tettek közzé az időszak során fennálló részvény-alapú kifizetési ügyletekről. Ezek a közzétételek a nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját foglalták magukban. Két esetben nem tettek közzé információt a valós érték meghatározásának módszereire vonatkozóan. Hat esetben a gazdálkodó egységek nem értékelik közvetlen módon a kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét, így az ilyen közzétételek nem voltak alkalmazandók. Abban az egy esetben, amelyben alkalmazandó, a közzététel minősége fejlesztést igényel. A részvény-alapú kifizetési ügyletek minden típusának leírása, ügyletenként vagy összevontan Információk, amelyek lehetővé teszik pénzügyi kimutatásai felhasználói számára, hogy megértsék, hogy a kapott javak és szolgáltatások valós értéke, vagy a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke az időszak során hogyan került megállapításra Ha az időszak alatt kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét közvetlenül határozták meg, közzé kell tenni, hogy a valós érték hogyan került megállapításra, pl. az adott javak és szolgáltatások piaci ára alapján Nem releváns Nincs közzétéve Fejlesztendő Kielégítő Jó. sz. ábra: Kvalitatív közzétételek Részvény-alapú kifizetési ügyletek Opcióárazás és valós értékek A hét kiválasztott gazdálkodó egység közül kettő mutatott be közzétételeket az időszak alatt nyújtott részvényopciókra vonatkozóan az opciók értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékéről, valamint arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan határozta meg.

24 4 A bemutatott információt és a közzétételek minőségét az alábbi ábra összegzi: Az opció nyújtás bármely más jellemzője figyelembe vételre került-e és hogyan a valós érték megállapításánál, pl. a piaci feltételek 6 A várható volitilitás hogyan került megállapításra, beleértve annak kifejtését, hogy a várható volatilitás meghatározása milyen mértékben alapul múltbeli adatokon Az opcióárazási modell, a modell inputjait (a súlyozott átlagos részvényár, a lehívási ár, a várható volatilitás, az opció élettartama, a várható osztalék, a kockázatmentes kamatláb, és egyéb, a modellhez szükséges inputok) Nincs közzétéve Fejlesztendő Kielégítő Jó 3. sz. ábra: Részvény-alapú kifizetések Opcióárazás Az időszak alatt nyújtott egyéb (azaz a részvényopcióktól eltérő) tőkeinstrumentumokra vonatkozóan a hét gazdálkodó egység közül öt elmulasztotta közzétenni ezen tőkeinstrumentumok számát és az értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint az arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan határozták meg Egyéb közzétételek Az alábbi ábra a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételeket mutatja be az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan: Az időszak végén lehívható 4 3 Az időszak végén meglévő 5 A tárgyidőszakban lejárt 3 4 A tárgyidőszakban lehívott 5 A tárgyidőszakban jogvesztetté vált 4 3 A tárgyidőszakban nyújtott 5 Az időszak elején meglévő 4 3 Igen Nem sz. ábra: A részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételek Az időszak folyamán egyik gazdálkodó egység sem kötött vagy módosított olyan tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletet, amelyben a kapott javak és szolgáltatások valós értékét a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozták meg. A hét gazdálkodó egység közül öt tett közzé a tárgyidőszakban elszámolt olyan részvény-alapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordítást, amelyek esetében a kapott javak vagy szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás

25 5 feltételeinek, és amiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra. Ezek a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét is tartalmazták, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletekként elszámolt ügyletekből keletkezett. A hét gazdálkodó egység közül csak három tette közzé az ezen ügyletekből keletkező kötelezettségek teljes könyv szerinti értékét az időszak végén. A hét, év végén részvény-alapú kifizetési ügylettel rendelkező gazdálkodó egység közül három tette közzé a lehíváskor érvényes súlyozott átlagos részvényárat az időszak alatt lehívott részvényopciókra vonatkozóan. A hét gazdálkodó egység közül kettő a lehívási árak tartományát és a súlyozott átlagos hátralévő szerződéses élettartamot is közzétette az időszak végén meglévő részvényopciókra vonatkozóan. Szemléltető példa Kvalitatív közzétételek A Csoport bizonyos munkavállalói (a felsőés középvezetés tagjai) részvény-alapú juttatásban részesülnek; ennek keretében az alkalmazottak részvény ekért vagy részvények feletti jogokért cserében nyújtanak szolgáltatás okat ( tőkeinstru - mentumban teljesített ügyletek ). Tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek A munkavállalóknak juttatott, tőke - instrumentumban teljesített ügyletek költsége a nyújtás időpontjában érvényes valós érték alapján kerül meghatározásra. A valós érték meghatározása általánosan elfogadott opcióárazási modellek (általában a binomiális modell) alkalmazásával történik. A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek értékelése során az anyavállalat részvényeinek árfolyamá - hoz kapcsolódó feltételeken ( piaci feltételek ) kívül nem kerülnek figyelembevételre teljesítményfeltételek. A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek költsége, a saját tőke egyidejű növekedése mellett, arra az időszakra vonatkozóan kerül megjelenítésre, amelyben a teljesítményfeltételek teljesülnek, addig az időpontig, amikor az adott alkalmazottak a juttatásra teljes mértékben jogosulttá válnak ( megszolgálási időpont ). A tőkeinstrumentumban teljesített ügyletek halmozott ráfordítása a beszámolás időpontjában tükrözi a megszolgálási időszakból eltelt időt, valamint azon juttatások mennyiségét, amelyek a Csoport vezetésének véleménye szerint a tőkeinstrumentumok darab - számára vonatkozó legjobb becslés alapján végül megszolgálásra kerülnek. Nem kerülnek megjelenítésre ráfordításként azok a juttatások, amelyek végül nem válnak megszolgálttá, kivéve azon juttatásokat, ahol a megszolgálás egy piaci feltételtől függ, amelyeket megszolgáltnak kell tekinteni attól függetlenül, hogy a piaci feltétel teljesül-e vagy sem, feltéve, hogy valamennyi egyéb teljesítmény - feltétel teljesül. Azokban az esetekben, amikor egy tőkeinstrumentumban teljesített juttatás feltételei módosításra kerülnek, minimálisan annyi ráfordítás kerül megjelenítésre, mintha a feltételek nem módosultak volna. További ráfordítás kerül elszámolásra akkor, ha a módosítás eredményeként az ügylet módosítás időpontjában fennálló értékelés alapján meghatározott valós értéke növekszik. Azokban az esetekben, amikor egy tőkeinstrumentumban teljesített juttatás megszűnik, azt úgy kell kezelni, mintha a megszűnés időpontjában vált volna megszolgálttá, és a juttatásra még meg nem jelenített bármely ráfordítást azonnal meg kell jeleníteni. Ha azonban a megszűnt juttatást egy új juttatással kerül helyettesítiésre, és a nyújtás időpontjában helyettesítő juttatásként kerül megjelölésre, a megszűnt és az új juttatást úgy kell kezelni, mintha azok az eredeti juttatás módosítását képviselnék az előző bekezdésben foglaltak szerint. A le nem hívott opciókat az egy részvényre jutó hozam megállapításánál további hígító hatású részvényként kell tekinteni. Pénzeszközben teljesített ügyletek A pénzeszközben teljesített ügyletek költsége a juttatáskor a nyújtás időpontjában érvényes valós értéken a binomiális modell alkalmazásával kerül értékelésre.

26 6 Szemléltető példa (folytatás) Ez a valós érték a megszolgálási időszak alatt ráfordításként kerül elszámolásra egy ennek megfelelő kötelezettség megjelenítése mellett. A kötelezettség a teljesítés időpontjával bezárólag minden egyes mérlegfordulónapon újraértékelésre kerül a valós értékre és annak változásai az eredmény - kimutatásban kerülnek megjelenítésre. Átváltható kötvényprogram 003. október 9-én a kötvényprogramban résztvevő vezetők banki hitel felvétel - ével zártkörben kibocsátott, A sorozatú törzsrészvényekre átváltható kötvényeket jegyeztek. A program keretében összesen 00 darab, 0 millió magyar forint névértékű átváltható kötvény került kibocsátásra, amelyek mindegyike egyenlő részletekben öt éven belül, az év előre meghatározott időszakában (októberben) váltható át 779 A sorozatú törzsrészvényre. Az átváltható kötvényeket a konszolidált pénzügyi kimutatásokban összetett pénzügyi instrumentumként kerültek elszámolásra. Az igazgatóság tagjai egyenként összesen 5, a bizottságok elnökei egyenként 30, az igazgatóság elnöke (vagy alelnöke, ha az elnök ügyvezető) 35 kötvényt volt jogosult jegyezni, míg a fennmaradó kötvényeket a Csoport kiemelt felső szintű vezetői jegyezhették. Az ötödik átváltás 008 októberében történt és ugyanebben az időpontban a program le is zárult. Részvény-alapú opciós juttatás a menedzsment részére A 006-ban indított, részvényopciókon alapuló ösztönzőrendszer biztosítja a Csoport vezetőségének a részvény - árfolyam hosszú távú emelkedésében való érdekeltségét. Az ösztönző részvényopció évente készpénzben kifizetett bérösztönző, amelyet részvényekre vonatkozó vételi opciók alapján számítanak ki, és amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: évente kezdődő 5 éves időszakot fed le (3 éves megszolgálási időszak és éves lehívási időszak); mértékét a Csoport besorolási kategóriánként meghatározott egységek mennyisége határozza meg; az egységek értékének meghatározására évente kerül sor (a program kezdete óta minden egyes évben egység 00 részvénynek felel meg). A részvényopciót a harmadik év végéig nem lehet visszaváltani (megszolgálási időszak), a visszaváltási időszak a 4. év január -jétől az 5. év december 3-éig tart. A kifizetés a beváltási periódusban a beváltás bejelentése alapján történik. A kifizetett összeg a részvények meghatározott számának és árfolyamemelkedésének (a visszaváltási ár és az eredeti ár közötti különbözet) szorzataként kerül meghatározásra. Szemléltető példa Kvantitatív közzétételek Tárgyév során a munkavállalók részére adott juttatások elszámolt összegét az alábbi táblázat tartalmazza: 008 (millió Ft) 007 (millió Ft) Tőkeinstrumentumban teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletek költségek Pénzeszközben teljesített részvény-alapú kifizetési ügyletek költségek / (költségének visszafordulása) Részvény-alapú kifizetési ügyletekből eredő összes (költségének visszafordulása) / költsége Az átváltható kötvényprogramban szereplő részvényopciók részletei: Átváltási opció darabszáma 008 részvény Súlyozott átlagos átváltási ár 008-ban Ft/részvény Átváltási opció darabszáma 007 részvény Súlyozott átlagos átváltási ár 007-ben Ft/részvény Tárgyév elején fennálló opciók Tárgyév során juttatott opciók Tárgyév során jogvesztetté vált opciók (7 790) 5 6 Tárgyév során lehívott opciók (37 336) (345 6) 5 96 Tárgyév során lejárt opciók Év végén fennálló opciók Lehívható opciók év végén