"H O N V É D" ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR

Átírás

1 "H O N V É D" ÖNKÉNTES ÉS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. ÜZLETI JELENTÉS A ÉVRŐL Budapest, március 01. Póda Jenő ügyvezető igazgató Fodor Lajos Igazgatótanács elnöke

2 Tartalomjegyzék 1. Gazdasági környezet A bevételek alakulása A fedezeti tartalék bevételei A működési tartalék bevételei A likviditási tartalék bevételei A kiadások alakulása A fedezeti tartalék kiadásai Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A tagi kölcsön folyósítások alakulása A tagi lekötések alakulása A magánpénztári kifizetések alakulása A működési tartalék kiadásai A likviditási tartalék kiadásai A költségmegosztás évi szabályai A függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulása A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A magánnyugdíjpénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése A pénztári tartalékok állományának alakulása A pénztári tartalékok záró állományának alakulása A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása Önkéntes pénztár Magánnyugdíjpénztár A befektetések alakulása A vagyonkezelés helyzete A portfólió-kezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A taglétszám alakulása Önkéntes pénztár Magánpénztár Szakmai feladatok A 2012-es év fő feladatai

3 1. Gazdasági környezet Az elmúlt üzleti évben tovább folytatódott a súlyos gazdasági recesszión túljutott világgazdaság éven belüli egyensúlytalanságokkal terhelt, lassú megnyugvása, mely az egyes nemzetgazdaságok szintjén gyenge alapokon nyugvó, elhúzódó kilábalást vetít előre. A gazdasági mélyponttól történő eltávolodás jelei tovább erősödtek, azonban új globális kockázatként jelent meg az eurozóna adósságválsága, az államcsődközeli állapotok kialakulása nyomán felerősödő leminősítési hullám, a reálgazdasági válság helyenkénti szociális válságba fordulása, illetve a problémamegoldásra irányuló monetáris eszköztárak kimerülése. A gazdasági kilátások folytatták visszatérésüket a krízis és a korrekció előtti állapot irányába, ugyanakkor a válság óta továbbgörgetett reálgazdasági problémák pénzügyi beárazódása révén a befektetők kockázatvállalási hajlandósága jelentősen romlott. A hazai pénzügyi szektor évi teljesítményét a kiszámítható jövedelmezőséget támogató feltételek egyenlőtlen időbeni eloszlása jellemezte. Az optimista évkezdetet az év közepétől egyértelmű elbizonytalanodás követte. Az év utolsó harmadában a hazai gazdaság megítélése sokat romlott, ily módon a magyar pénz- és tőkepiaci folyamatok elváltak a régiós országokétól. A forint gyors gyengülésnek indult, árfolyama legutóbb tavaszán látott történelmi mélypontokat ért el, sikertelen államkötvény aukciók követték egymást, s több nemzetközi hitelminősítő is indokoltnak tartotta a magyar szuverén adósságbesorolás lerontását. A bizalmi tőke visszaépítésére tett kormányzati stabilizációs törekvések pl. államadósság csökkentés, kamatemelés, IMF tárgyalások előkészítése - ellenére a helyzet év végéig jelentős mértékben nem javult. A bizalmi indexek trendje a magyar gazdaság idei évre is átúzódó további lassulását vetíti előre, ugyanis a pesszimista fogyasztói hangulat mellett az üzleti kilátások sem túl biztatóak. Elemzők szerint a befektetői kedv és a bizalom újbóli emelkedésére leginkábbb a régiós gazdaságokat is magával húzó európai konjunktúra bővülése, illetve a gazdaságpolitikai intézkedések beérő sikerei esetén lehet számítani. Emlékeztetünk rá, hogy a nyugdíjpénztárak közvetlenül a válság mélypontját követő évben (2009.) történelmi összehasonlításban is rendkívüli hozamokat értek el, hiszen az előző évi erősen negatív hozamteljesítményüket a tőkepiac újbóli fellendülésére támaszkodva gyakorlatilag megfordították. A pénztárak évi átlagos hozamteljesítménye ily módon kiemelkedően magas pozitív tartományban teljesült, ezen siker nyomán pedig az intézmények 3

4 vagyona az alapítás óta eltelt időszakban példátlan módon - egyetlen év alatt nagyjából egyharmaddal bővült. Mindezzel szemben a év ismét eltérő folyamatokkal, mérsékelt és éven belül is vegyes befektetési eredményekkel volt jellemezhető, a teljesítménymutatók alapján az egymást követő négy negyedév felváltva, ciklikusan hozott jó és gyengébb eredményeket. Hullámzását tekintve lényegében hasonló trenddel jellemezhető a esztendő is, ugyanakkor az a hozamtartomány, melyen belül ez az ingadozás megvalósult, az előző évhez képest meglepően alacsonyabb. Az évközi tőkepiaci hullámzások összességében azt eredményezték, hogy a 2011-es esztendőben a pénztári szektor számára jóval gyengébb jövedelmezőség elérésére nyílt lehetőség, melyre akár az előző év egésze, akár a tárgyév egyes pozitív szakaszaiban számítani lehetett. A hazai magánpénztári szektorban az intézményi struktúra teljes átrendeződése következett be a év során, a pénztárak elmúlt éve ugyanis a rendkívüli feladatok végrehajtása mellett - elsősorban a megváltozott környezethez való alkalmazkodás útkereséseiről szólt. A törvényi feltételek teljes megváltozása már a év üzleti év végére átrendezte a hazai magánnyugdíjpénztárak nemzetgazdasági helyét és szerepét, azon belül is különösen az egyes intézmények működési lehetőségeit és jövőképét. A törvényi változások által indukált folyamatok azonnali beindulása, illetve a működési feltételrendszerben fellépő zavarok feltartóztathatatlanul vitték a pénztárakat abba az irányba, hogy a üzleti év során fennmaradásukról vagy megszűnésükről döntsenek. A tagság mintegy 98 %-ának az állami nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetésével lényegében megkezdődött a magánpénztár intézményrendszer fokozatos leépülése, mely a szektort első körben a tevékenységüket folytatni-, illetve a tevékenységüket megszüntetni kívánó pénztárakra osztotta, így egyes pénztárak összeolvadásról, mások végelszámolásukról döntöttek. A folyamatok lezáródása az idei évre csúszik át, így a évvégi állapotról lényegében egy azóta is változó pillanatfelvétel adható. Eszerint december 31-én az előző év végén működő 18 pénztárral szemben már csak 13 magánpénztár tevékenykedett a piacon, az általuk kezelt vagyon az előző évi milliárd forinttal szemben 269 milliárd forintra-, tagjaik száma az előző évi 3,1 millió főről főre csökkent. A visszaléptetések lezárultát követően ismét felgyorsult a piaci koncentráció, az év második felétől ugyanis a jövőbeni működtetés fenntartásának függvényében a pénztárak közötti mozgások jelentősen megélénkültek. A magánnyugdíjpénztárak a év során jelentősen csökkenteni tudták 4

5 veszteségeik növekedési ütemét, a visszaléptetések adminisztrációs terhei ugyan dömpingszerű kiadást jelentettek, de a tagszervezés gyakorlatilag leállt, így az ezzel összefüggő ügynöki és marketing költségek a töredékükre estek vissza. A további lényeges ráfordításelemek közül a felügyeleti- és garancia díjak a kezelt vagyon csökkenésével párhuzamosan automatikusan mérséklődtek (utóbbi meg is szűnt), a pénztári tisztségviselők és alkalmazottak bértömege és azok járulékai a szervezeti leépítések folytán pedig közel felére csökkentek. A folyamatok várható idei lezárultával az intézményrendszer keretein belül feltehetőleg csak néhány-, végső esetben csak egyetlen pénztár fog maradni, de hogy pontosan hány és mely(ek) azok, arról pontos előrejelzés jelenleg még nem áll rendelkezésre. A HONVÉD Nyugdíjpénztár a kormányzati intézkedések hatályba lépésére reagálva őszén haladéktalanul stratégiai programot készített, mely a radikálisan megváltozott helyzethez igazodó lehetőségek felmérésére, illetve a fennmaradási- vagy a megszűnési opciók átgondolására irányult. A pénztár menedzsmentje a kieső bevételekre történő azonnali reakcióként egy markáns költségoldali reform végrehajtásáról intézkedett, mely fő elemeit tekintve elsősorban személyi jellegű intézkedésekben, azaz a munkaszervezet karcsúsításában nyilvánult meg. Mindemellett a pénztár vezetése koncepcionálisan elhatározta magát a magán ágazat külön forgatókönyv alapján megvalósuló végelszámolására-, majd a magánpénztári tevékenység teljes megszüntetésére vonatkozóan. E döntés alapján pénztárunk határozott célként tűzte ki, hogy HONVÉD Önkéntes Nyugdíjpénztár néven, kizárólag önkéntes pénztári tevékenységet folytató, egyetlen ágazatot működtető intézményként jogfolytonos, hosszú távon stabilizált működését a magán ágazat megszűnését követően is fenn kívánja tartani. A magánpénztári tevékenység lezárása szeptember 30-i fordulónappal megtörtént. A végelszámolás kezdő időpontja október 1., legkorábbi várható befejezési ideje március 31., mely a lezárásra váró folyamatok- és menetközben a pénztárra rótt feladatok elvégzésének függvényében néhány hónappal kitolódhat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma az elmúlt években tapasztalt lassú ütemű tendenciát követve a évben tovább csökkent, az év végén már csak 57 pénztár tevékenykedett a piacon az előző évi 60 pénztárral szemben. Az intézmények mindösszesen 1,28 millió pénztártag közel 834 milliárd forintnyi megtakarítását kezelték, aminek eredményeképpen az egy főre jutó átlagos pénztári vagyon az előző év végéhez képest mérsékelten csökkent. A csökkenésben meghatározó szerepet játszik, hogy nemzetgazdasági öszesítésben mind a 5

6 tagsági kör, mind a pénztárban kezelt összvagyon zsugorodott az előző évhez viszonyítva. (Összehasonlításképpen ugyanezen adatok december 31-én: 1,31 millió pénztártag, 900 milliárd forint kezelt összvagyon) Az önkéntes nyugdíjpénztárak évi jövedelmi pozícióiban az előző évhez képest lényeges változás nem történt. A pénztárak tagdíjcélú bevételeit továbbra is alapvetően az határozza meg, hogy az előző évtől életbe lépő adószabályozás 1 kapcsán a munkáltatók hogyan alakították át béren kívüli juttatásaik (cafeteria) rendszerét és emellett hogyan alakul az egyéni befizetői, megtakarítási hajlandóság. Középtávon a szektor szereplői a munkáltatói befizetésektől való függőség, az elhúzódó válsághatások, valamint a foglalkoztatási problémák tartós jelenléte miatt tagdíjbevételi forrásaik stagnálásával, mérséklődésével kénytelenek számolni. Az önkéntes pénztári szektor működési kiadásai tekintetében a korábbi években tett megállapítások erősíthetők meg. A működést terhelő ráfordítások dinamikus növekedése ellenére az önkéntes pénztárak egy főre jutó kiadásainak átlaga továbbra is elmaradt a magánpénztárak hasonló mutatóitól, elsősorban a mérsékeltebb nyilvántartási terhek, illetve a bejáratott, rendkívüli feladatoktól mentes tevékenység révén. Megfigyelhető azonban, hogy valamennyi intézménynél emelkedtek a fajlagos működési költségek, romlott a működési tevékenység költségfedezettsége, a bevételek folyamatosan csökkenő-, illetve a kiadások egyidejű növekvő tendenciájából adódóan a pénztárak felhalmozott működési vesztesége évről évre növekszik. Az előrejelzések szerint a pénztárak középtávon sem számolhatnak rentábilis működtetéssel, a tagdíjbefizetések átlagos növekedése ugyanis évek óta elmarad a bruttó átlagos munkajövedelem nominális növekedésétől. A létszám- és a vagyon gyarapodásához szükséges fejlődési tényezőket jelentősen gátolja az intézményrendszer iránti bizalom sérülékenysége-, valamint a jövedelmezőségi bizonytalanságok egyidejű jelenléte. A várakozási idő utáni kifizetések csökkenése, de legalább szinten maradása a pénztárak számára alapvető jelentőségű, hiszen a megtakarítások idő előtti, nem nyugdíjcélú igénybevételének tömeges jelenléte az önkéntes pénztárak eredeti szerepvállalását kérdőjelezi meg. Az elmúlt két évben sajnálatos módon kettős negatív hatás figyelhető meg ezen kifizetésekre ható tényezők körében, hiszen a magánpénztári helyzetből fakadó általános elbizonytalanodás-, illetve az egykulcsos SZJA bevezetése miatti alacsonyabb adóteher nagyobb arányban ösztönözheti a legalább tíz éves tagsági viszonnyal rendelkezőket önkéntes pénztári megtakarításaik felvételére. Ugyanezen irányba hatott két másik tényező az elmúlt év január 1-jétől a béren kívüli juttatások bizonyos körét, így az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulások összegét is 25 %-os, a munkáltató által fizetendő adó terheli. 6

7 utolsó harmadában, melyek a tagság széles rétegeit érintően - a szolgálati nyugdíjazással összefüggő életpálya-bizonytalanságokra, valamint a devizahitel végtörlesztéssel kapcsolatos egyéni élethelyzetekre vezethetőek vissza. Az elmúlt négy év folyamatai jól példázzák azt, hogy a magyar nyugdíjpénztárak milyen mértékben vannak kitéve az értékpapírpiacok mozgásainak, és arra is rávilágítottak, hogy a pénztárak által követett befektetési politikák és a választható portfóliók bevezetésével a különböző kockázati szintet képviselő portfóliók mennyire eltérő hozamokat eredményezhetnek. A választható portfóliók alkalmazásának teljeskörűsége folytán az adott évi teljesítmények reális összehasonlítási lehetősége elsősorban a magánpénztárak körében volt adott, bár az esetenként erősen különböző kockázati besorolások miatt az azonos portfóliók teljesítményének szórásában időnként rendkívüli különbségek tapasztalhatók. A pénztári hozamteljesítmények értékelésének egyik legfontosabb mércéje, hogy miként teljesítettek a különböző nyugdíjpénztári portfóliók az utóbbi három-négy év pénzügyi értelemben vitatott időszakának egésze során. Emlékeztetünk rá, hogy a globális tőkepiac első nagyarányú visszaesése a év első negyedévében kezdődött, melynek hatásait a hazai nyugdíjpénztárak is azonnal elszenvedték. Az azóta eltelt négy év adatai alapján elmondható, hogy a nominális hozamok tekintetében, az időközben kialakult nagyarányú piaci visszaesés ellenére mindkét pénztártípus valamennyi portfóliója összességében pozitív eredményeket hozott. Míg azonban a pénztárak a során korábbi veszteségeiket visszarendező, szárnyaló befektetési eredményeket könyvelhettek el, addig a esztendő egyértelművé tette, hogy a globális és nemzeti tőkepiacok helyreállása a várthoz képest csak jóval lassabb és ingadozóbb ütemben valósulhat meg. E felismerés beigazolódásaként a év már kifejezett megtorpanást mutat ebben a folyamatban. A PSZÁF által az önkéntes- és a magánpénztári tevékenységi formára elkülönítetten közzétett befektetési teljesítmény-mutatók 2 alapján pénztárunk évi eredményei a korábbi években elért jó pozíciónkat erősítik, különösen igaz ez a magánpénztári ágban. Pénztárunk a klasszikus portfólión évben elért 7,50 %-os nettó hozamrátájával a pénztárak rangsorában 1. helyezést jelentő éves hozamteljesítményt mondhat magáénak (összehasonlításképpen: a 2. legjobb eredmény 6,70 %, a legrosszabb pedig 1,29 % volt). A kiegyensúlyozott portfólió vonatkozásában a legmagasabb hozam 8,54 %, a legrosszabb pedig 1,38 % volt, pénztárunk 2,05 %-os átlagteljesítménnyel az 5. helyen végzett. 2 Kiegészítő információ a hozamok értékeléséhez: az átlagos éves december/december infláció az elmúlt tíz évben 5,08 % ( évekre számítva), a évi infláció 3,90 % 7

8 A növekedési portfólió vonatkozásában a évre közzétett legmagasabb nettó hozam 8,96 %, míg a legalacsonyabb 7,89 % volt, pénztárunk növekedési portfólión elért 0,83 %-os teljesítményéhez képest mindössze három magánpénztár ért el jobb eredményt. Az éves nettó hozamráta mellett az átlagos 10 éves hozamráta közzététele is kötelező a Felügyelet honlapján, melyet a pénztárak a évek hivatalosan közzétett, pénztári szintű nettó éves hozamaik alapján, mértani átlagformulával kötelesek kiszámítani. Mivel átlagos mutató, értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár hozama. Pénztárunk 10 éves mutatói az átlagot meghaladóan alakultak, a klasszikus portfólió 8,42 %, a kiegyensúlyozott portfólió 7,26 %, a növekedési portfólió vonatkozásában pedig 6,29 % átlagos nettó hozammal. Az önkéntes nyugdíjpénztárakra közzétett ugyanezen adatok alapján az eredményekben jóval kisebb mértékű szórás figyelhető meg, a teljesítmények reális összehasonlítását azonban jelentősen megnehezíti, hogy a pénztárak mindössze egyötöde alkalmaz választható portfóliós rendszert esetenként három-négy-öt különféle kockázati sorrendet alkotó portfólióval a többi pénztár lényegében erősen állampapír-orientált, a közepes kockázatú kiegyensúlyozott összetételnek megfelelő egyetlen fedezeti portfóliót működtet. Pénztárunk önkéntes ágazata a évi nettó hozamráták alapján (klasszikus portfólió 1,52 %, kiegyensúlyozott portfólió -2,13 %, növekedési portfólió -4,95 %, pénzpiaci portfólió 6,58 %) a közepes teljesítményt nyújtó pénztárak között helyezkedik el. A 10 éves átlaghozamok tekintetében önkéntes ágazatunk az erős középmezőnyben található, a klasszikus 7,15 %, a kiegyensúlyozott 6,37 %, a növekedési 5,41 %, és a pénzpiaci portfóliót jellemző 7,17 %-os tízéves teljesítménymutatóink lényegében az átlagnak megfelelően alakultak. A valamennyi intézményre kiterjedő a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló teljesítménymutatókat (éves nettó hozamráta, éves referencia hozamráta, átlagos tíz éves hozamráta, átlagos tízéves referencia hozamráta, vagyon piaci záró érték, vagyonnövekedési mutató) tartalmazó részletes tájékoztató a Felügyelet honlapján ( megtalálható. 8

9 2. A bevételek alakulása A pénztár évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2.1. A fedezeti tartalék bevételei Önkéntes pénztár (eft) Megnevezés Magánnyugdíjpénztár (eft) Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: Az önkéntes pénztárban az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a január 1-jétől módosított és azóta változatlan megoszlási arányoknak megfelelően alakultak. A magánpénztári ág bevételei a korábbi vonatkozási időszakra történt utólagos tagdíjbeazonosítás, valamint a szolíd befektetési teljesítmények függvényében alakultak. A vagyontranszfer időpontját május 31-ét követően a függő számláról tagdíjbeazonosítás már nem történt. A végelszámolás kezdő időpontjától (2011. október 01. után) már csak befektetési tevékenységből realizálódott bevétel a magánpénztári ágban. 2.2 A működési tartalék bevételei Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek A magánpénztári tagdíjbevételek a évben is a vonatkozási időtől eltérő feldolgozás függvényében alakultak, azzal kiegészülve, hogy az utolsó 2 havi tagdíj kiesett, a évtől pedig minden tagdíjbevétel megszűnt. 9

10 Befektetések bevételei Kiegészítő vállalkozási tevékenység Összesen: A működési tartalékon képződött bevételek a tartalék-megosztási arányok, valamint a tárgyévi befektetési lehetőségek függvényében alakultak. Az önkéntes pénztári ágazat évi működési bevételei összességében eft-tal maradnak el az előző évi bevételektől, amely átlagosan 4,6 %-os csökkenést jelent. A csökkenés meghatározó eleme a tagdíjcélú bevételek közel 8 %-os visszaesése, melynek hatásait a befektetési célú bevételek növekvő volumene ellensúlyozta. Az egyéb bevételek jelentős volumene a üzleti évben keletkezett működési célú tagdíjhátralék hitelezési veszteségkénti tárgyévi leírásából, valamint 2 db gépkocsi évközi értékesítéséből adódik. A befektetések hozama kizárólag bankkamatot tartalmaz, az előző évhez képest magasabb befektetési bevétel a kamatszint és a tartaléktőke emelkedésével magyarázható. A magánpénztári tevékenység bevételi és kiadási szerkezete a évi speciális események folytán a korábbi értékelési szempontok szerint természetesen nem vizsgálható, ezért elemzésétől eltekintünk A likviditási tartalék bevételei Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Tagdíjbevételek összesen Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: Az önkéntes pénztár likviditási tartalékának bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy a pénztár január 1-jétől a tagdíjakból történő likviditási tartalékképzést megszüntette. A likviditási tartalék szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevételek az előző évi szint másfélszeresének megfelelő összegben teljesültek. A magánpénztár évi likviditási célú bevételei a fedezeti és működési tartaléknál már ismertetett körülményeken alapulnak. A pénztár a biztonságos működés fenntarthatósága 10

11 érdekében a funkcióját vesztett likviditási tartalék működési tartalékba történő teljes összegű átcsoportosításáról döntött, melyre a közgyűlés jóváhagyásával szeptember 21-i értéknappal került sor. Ezzel a tranzakcióval a pénztár likviditási tartaléka kimerült, így a végelszámolás időszakában a tartaléknak már sem bevétele, sem ráfordítása nem keletkezhetett. 3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Szolgáltatási célú egyéb ráford Befektetések ráfordításai Összesen: Mindkét pénztári ág évi fedezeti célú ráfordításai jelentősen mérséklődtek az előző évhez képest. A befektetési célú kiadások csökkenésében az átlagos befektetett vagyon csökkenése-, továbbá az értékpapírok értékesítésével, beváltásával kapcsolatban elszámolt árfolyamveszteségek visszaesése volt meghatározó Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék terhére összesen fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: Kifizetés jogcíme fő eft fő eft - Egyösszegű szolgáltatás Elhalálozás Átlépés Járadékszolgáltatás Várakozási idő utáni kifizetés Összesen:

12 Az önkéntes pénztár vagyoni-jövedelmi helyzetének meghatározó eleme a szolgáltatások igénybevételének alakulása. Látható, hogy a kifizetési igények esetszáma az előző évhez képest 6 %-kal emelkedett, a kifizetések volumenét tekintve valamennyi elszámolástípus nőtt. A pénztár a évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, ez az előző évhez viszonyítva 3,3 %-os csökkenést jelent. Az elszámolások teljes összege eft-ot tett ki, melyből eft adóköteles tőkeösszegként, eft adómentes hozamként került kifizetésre. Az igénybejelentések esetben a tagsági jogviszony fenntartása mellett szóltak, fő teljes elszámolást kért és tagságát megszüntetve a pénztárból kilépett. A kifizetéseken belül kedvezőtlenül értékelhető, hogy az adóköteles kivétek, valamint a kilépők száma a évi csökkenő tendenciával szemben ismét emelkedett A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a év során a fedezeti tartalék befektetéseként összesen fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést. Az előző évhez viszonyított növekedést az alábbi táblázat adatai szemléltetik: Kifizetés jogcíme fő eft fő eft Tagi kölcsön folyósítás A évtől kezdődően hatályos, kedvező jogszabályi változás óta mely szerint a visszafizetési feltételek teljesítése esetén a tagsági jogviszony időtartama alatt a tagi kölcsön többször is felvehető a tagság körében folyamatosan, évről évre növekszik az igénylési gyakoriság, és emellett a folyósításra került összegek volumene is folyamatosan nőtt. A hazai hitellehetőségek beszűkülése révén a tárgyévben talán még fokozottabban jelentkezett a tagi kölcsön iránti érdeklődés, emellett a 150 napos halasztásra vonatkozó türelmi idő igénybevétele és a visszanemfizetés gyakorisága ugyancsak növekedett. A növekvő igényekhez igazodóan az Igazgatótanács április 1-i hatállyal a keretösszeg 350 millió forintra történő felemeléséről döntött, mely ezt követően a évben nem változott. A tárgyévi adatok értékelésekor jól látható, hogy továbbra is magas szinten alakul a visszafizetetlen, így az egyéni számla terhére érvényesített tagi kölcsönök száma (a lejáró kölcsönök kb. egyharmada) és összege is: a évben ez az állomány 574 esetben, összesen eft-ot tett ki. (Összehasonlításképpen: a évben ugyanez az adat

13 fő és eft volt.) A pénztár a visszafizetési feltételek könnyítése érdekében július 1-jétől a határidő lejártát követő további 150 napos türelmi idő bevezetéséről döntött, amellyel az eltelt időszakban az érintett pénztártagok mintegy 10 %-a élt. 3.4 A tagi lekötések alakulása Az alábbi táblázat az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján nyújtott tagi lekötések hitelbiztosítékként nyilvántartott összegének, valamint igénylőinek számát mutatja be az előző évhez képest: Kifizetés jogcíme Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett) fő eft fő eft A magánpénztári kifizetések alakulása Kifizetés jogcíme fő eft fő eft - TB felé visszalépés Elhalálozás Átlépés Egyösszegű kifizetés Összesen: A táblázat összehasonlító adatsorai alapján látható, hogy az első félévben lezajlott vagyontranszfer és az egyéb elszámolások (elhunytak, átlépők) vagyonának átadása következtében a pénztár fedezeti tartaléka a év során közel 54 milliárd forinttal csökkent. A végelszámolás megkezdését követően a legjelentősebb elszámolási tételt a 30 napon belül (2011. október 31-i határidőig) a más pénztárba történő átlépésükről nyilatkozó pénztártagok vagyonának átadása tette ki, mintegy 553 millió forint értékben. 13

14 A pénztár fedezeti tartaléka a fenti elszámolások eredményeként december 31-ére 857 millió forintra csökkent. A nyilvántartott egyéni számlák lezárása és a fedezet más pénztárak részére történő átadása a végelszámolás befejezésekor fog megtörténni A működési tartalék kiadásai Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiegészítő vállalkozási tevékenység Összesen: A változó kiadási szerkezet elsősorban a válságmenedzseléshez igazított költségtakarékosság-, illetve a magánpénztárban végrehajtott speciális feladatok forrásigénye szerint alakult. Az önkéntes ágban a kiadások szerkezetén belül az előző évhez viszonyítva valamennyi költségnem és ráfordítás esetében csökkenés következett be, legjelentősebb mértékben a személyi jellegű kiadások, valamint az amortizáció mérséklődött. A két pénztári ágra összevontan felmerülő működési költségek és ráfordítások ágazatok közötti megosztása a végelszámolás kezdetéig a hatályos Szeparációs Szabályzatban foglalt előírások szerint történt. Az általános jellegű, korábban mindkét pénztári tevékenységet szolgáló működési költségek megosztása a végelszámolás kezdetétől megszűnt, ezeket kizárólag az önkéntes ágazat viseli A likviditási tartalék kiadásai Megnevezés Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) 14

15 Egyéb likviditási célú ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: Likviditási célú ráfordítások csak az önkéntes pénztári ágban merültek fel. A kiadások kizárólag letétkezelői díj formájában jelentkeztek, abból adódóan, hogy a likviditási portfólióban külső vagyonkezelés a év során sem történt, a befektetés kizárólag betéti kamatoztatás formájában valósult meg A költségmegosztás évi szabályai A két pénztári ágra összevontan felmerülő működési kiadások megosztására a végelszámolás kezdetéig a Szeparációs Szabályzat előírásai alapján került sor. A Szabályzat alapelveiben a pénztári ágak arányosabb költségterhelése érdekében az előző évhez képest kétszer történt változás a év folyamán. Az első módosítás január 1-jétől lépett hatályba, melyet három alkalmazotti munkakör (rendszerszervező, ügyfélszolgálati munkatárs, ügykezelő) végleges megszüntetése, valamint a munkaszervezetet érintő egyéb belső átszervezések (pl. feladat átcsoportosítások) indukáltak. Ezen felül döntés született - a magánpénztári rendkívüli feladatok kimenő levelezésének várhatóan megnövekvő igényei alapján - az anyag- és postaköltségek megosztási arányának ésszerűsítéséről is. A magánpénztári ágazat végelszámolásának megkezdése és a tevékenység fokozatos leépülése kapcsán a év második felétől átalakult a pénztár működési költségszerkezete, ezért indokolttá vált a Szeparációs Szabályzat ismételt felülvizsgálata. A módosításokkal a pénztár azt a szándékot kívánta tükrözni, hogy a Szabályzat előírásai a október 01-jétől megkezdődött végelszámolási tevékenység gyakorlatához igazodjanak. Ennek értelmében a végelszámolás első napjától az utolsóig a magánpénztár működési forrásait már csak a tevékenység lezárásával, valamint az ágazat végelszámolásával közvetlenül összefüggő költségek terhelik, ezen felül a pénztár valamennyi általános költségét az önkéntes ágazat viseli. A pénztári alkalmazottak munkabér- és járulék költségeinek egy része azok, amelyek az ágazat végleges megszűnéséig még kimutathatóan a magánpénztári feladatok ellátásához 15

16 kapcsolódnak a teljesített havi óraszám és az elvégzett munkamennyiség összes munkamennyiségre vetített arányszáma alapján kerülnek megosztásra, illetve pénzügyileg rendezésre a két ágazat között. A működési célú tárgyi eszközök és immateriális javak amortizációja szintén költségmegosztás tárgyát képezi mindaddig, míg a magánpénztári ág az önkéntes ágazat tulajdonát képező, közös működtetésben lévő eszközöket a végelszámolás folyamatában használja és tevékenységét végleg be nem fejezi A függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulása Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Befektetési tevékenység bevételei Befektetési tevékenység ráfordításai Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Átcsoportosítás likviditási tartalékba Átcsoportosítás tartaléktőkébe Összesen: A függő portfólió tárgyévi befektetési bevételei elmaradtak a előző évi bevételektől, mely elsősorban a beazonosítatlan összegek átlagos befektetési eszközállományának folyamatos csökkenéséből, majd a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak május 31-i piaci értéken történő átadásából adódott. Az átcsoportosított összegek a év első öt hónapjában még a vagyonátadást megelőzően beazonosított, a függő portfólióban bruttó módon befektetett összegek hozamainak visszapótlásából származtak, melyből eft a fedezeti tartalékot, eft a likviditási tartalékot, eft pedig a működési tartalékot illette meg. További tagdíj-beazonosításra a vagyontranszfert követően már nem került sor, az új függő portfólió hozamjellegű bevételei kizárólagosan az év végéig még az adóhatóságtól befolyt összegek bankkamataiból keletkeztek. 4. A tevékenység értékelése a pénzügyi tervekhez képest 4.1. A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az alábbi táblázat a évi működési célú terv- és tényadatok jogcímenkénti összehasonlítását mutatja be pénztári áganként: Megnevezés Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) 16

17 Terv Tény Terv Tény Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Kiegészítő vállalkozási tevékenység Működési tartalék bevételei összesen Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (eft) Megnevezés Terv Tény Terv Tény Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Személyi jellegű kiadások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Működési tartalék kiadásai összesen Szokásos működési eredmény Befektetési tevékenység eredménye Kiegészítő váll. tevékenység eredménye Működési eredmény összesen A terv- és tényadatok összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy a pénztár a tervezettől jelentősen eltérő működési eredménnyel zárta a évi gazdálkodását mindkét pénztári ágazatban, ezen belül az önkéntes pénztár működési eredménye a tervezettnél kedvezőbben, a magánpénztáré a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. Az elért összpénztári működési eredmény -147,8 millió forint veszteség, melyben a magánpénztári ág 221,8 millió forint vesztesége és az önkéntes pénztári ág 74 millió forint nyeresége összegződik. Az eredmény összetevőit vizsgálva mindkét pénztári ágról elmondható, hogy mind a működést megillető bevételek, mind a működést terhelő ráfordítások a tervtől eltérően alakultak. A jelentősebb eltérések elsősorban azokkal a körülményekkel összefüggésben számszerűsíthetők, melyek egy évvel korábban még nem voltak előre láthatóak, illetve tervezhetőek (pl. alkalmazotti létszám leépítések többletköltségei, terven felüli értékcsökkenés elszámolása). Tagdíjcélú bevételek a magán ágban kizárólag az utólag beazonosított bevallások és önellenőrzések alapján kerültek kimutatásra, mivel a kincstári utalások októberétől történő 14 hónapos befagyasztása miatt a teljes évi tagdíjbevétel kiesett. Az önkéntes 17

18 pénztári ágban az éves szinten realizált tagdíjcélú bevétel jelentősen, mintegy 15 %-kal meghaladta az éves előirányzatot. A magánpénztári ág ráfordításai jelentős mértékben a tervezett kiadási főösszeg felett teljesültek, melyben 10 millió forint nem tervezett garancia díj fizetési kötelezettség és - a végelszámolásra tekintettel - 78 millió forint terven felül elszámolt értékcsökkenés játszott meghatározó szerepet Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A december 08-i küldöttközgyűlésen elfogadott, öt éves intervallumot átfogó pénzügyi terv főbb mutatószámait az adott üzleti évre vonatkozóan az alábbi táblázat foglalja össze: Megnevezés évi terv (a pü. tervből) évi tény Tagdíjfizetők átlagos száma (fő) Tagdíjbevétel (eft/év) Egy főre jutó átlagos havi tagdíj (Ft/fő/hó) Befektetett pénztári vagyon (eft) Egy főre jutó pénztári vagyon (Ft/fő) Szolgáltatási kiadások (eft) Várakozási idő utáni kifizetés (eft) Fedezeti tartalék záró állománya Működési költség (eft/év) Működési eredmény (eft/év) Működési tartalék záró állománya Infláció (%) 3,90% 3,90% Fedezeti tartalék nettó hozamráta (%) 4,54% Klasszikus 1,52 % Kiegyensúlyozott -2,13% Növekedési -4,95 % Pénzpiaci 6,58 % A tervezés kiindulópontját a évre vonatkozó éves pénzügyi terv paraméterei, az előző ötéves tervezési ciklus utolsó évének (2010. év) terv- és tényadatai, valamint a futamidő egészére vonatkozó standard feltételrendszer képezték, az óvatosság elvének figyelembe vétele mellett. A sávos tagdíjmegosztás paraméterezésénél a pénztár a gazdasági válságra 18

19 tekintettel évi pénzügyi terv során tért át az Öpt. 49. (1) szerinti sávokra és mértékekre. A terv elkészítésénél a bevételek kis mértékben alul-, a kiadások pedig felül tervezettek. Az általános paraméterek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hosszú távú előrejelzései kerültek figyelembe vételre (fogyasztói árindex, bruttó átlagkereset növekedés). Miután a évi költségvetéshez készített részletes előrejelzések a terv összeállításának időpontjában még nem nem álltak rendelkezésre, a pénztár alapfeltételezései az NGM évi költségvetéshez használt prognózisain alapultak. Az elfogadott ( éves) önkéntes pénztári pénzügyi terv paraméterei és főbb összegeit az alábbi táblázat foglalja össze: Megnevezés Évek Létszám (fő) Infláció (%) 2,60% 2,60% 2,80% 2,80% 2,80% Fed. tart. bruttó hozamráta (%) 6,45% 6,25% 6,05% 5,85% 5,65% Műk. tart. bruttó hozamráta (%) 5,01% 4,81% 4,61% 4,41% 4,21% Lik. tart. bruttó hozamráta (%) 5,35% 5,15% 4,95% 4,75% 4,55% Működési tart. bev. (eft) Működési tart. kiad. (eft) Működési tart. eredm. (eft) Fedezeti tart. bev. (eft) Fedezeti tart. kiad. (eft) Fedezeti tart. eredm. (eft) Likviditási tart. bev. (eft) Likviditási tart. kiad. (eft) Likviditási tart. eredm. (eft) Az előző 5 éves pénzügyi terv ( ) főbb adatait és a teljesülést - az összegek vonatkozásában piaci értéken - az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Terv Tervidőszak alatti változás Várható teljesülés Különbség (várható-terv szerinti záró) Létszám (fő) ,18% ,54% Fdezeti tartalék (eft) ,02% ,58% Működési tartalék (eft) ,53% ,49% Likviditási tartalék (eft) ,05% ,77% Pénztári vagyon (eft) ,46% ,57% Egyéni nyugdíjszámlák átlagos értéke (Ft/fő) ,34% ,74% A pénztár üzleti tevékenységét az időszak negatív történései (létszám leépítések, megszorítások, jövedelem-korlátozások, a vonatkozó jogszabályok változásai, gazdasági világválság stb.) alapjaiban befolyásolták. Összességében megállapítható, hogy a hosszú távú 19

20 pénzügyi terv előirányzatai a növekvő inflációs- és az ingadozó jövedelmezőségi hatások kiszűrésével a meghatározó adatok esetében általában az elvárások szerint vagy azok közelében teljesültek. A tervciklus utolsó három évében, a esztendőkben a tervtől való látványos eltérések a makrogazdaság változó körülményeivel, a befektetési környezet jelentős mértékű ingadozásával, a korábbi évekre jellemző stabilizációs és dezinflációs folyamat megtorpanásával, valamint a szektort érintő, előre nem látható markáns jogszabályi változások elemi hatásaival magyarázhatók. Az önkéntes pénztári tevékenység középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége, bizonytalansága folytán a terv- és tényadatok között a jövőre nézve is jelentős eltérések valószínűsíthetők. A megváltozott helyzethez történő igazítás érdekében a pénztár őszén a hosszú távú pénzügyi tervének még a év során elvégzendő felülvizsgálatáról döntött, mely a magánpénztári ágazat végelszámolását követően kerülhet biztonsággal napirendre A magánnyugdíjpénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése Az érvényben lévő, elviekben 2013-ig szóló magánpénztári hosszú távú pénzügyi terv elemzése, teljesülésének vizsgálata a magánpénztári szektort érintően bekövetkezett változások (tagdíjbevételek 14 havi eltérítése, visszaléptetések lebonyolítása, illetve az intézmények jelentős részének végelszámolása, majd megszűnése) ismeretében a továbbiakban értelmét vesztette. 5. A pénztári tartalékok állományának alakulása 5.1. A pénztári tartalékok záró állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Önkéntes pénztár (eft) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék APEH függő Összesen

21 A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak, a tartalékok egymás közti arányai az üzemszerű működést biztosították. A tartalékhányadok évközi módosítására csak a magán ágazatban került sor, a törvényi előírás szigorodása nyomán. A tartalékok alakulásáról valós értékelést csak az önkéntes pénztár vonatkozásában lehet adni, mivel a magánpénztári ágazat csak az első félévben működött a hagyományos keretek között. A folyó bevételeket meghaladó kiadási szintből-, továbbá az éven belül is romló, gyenge hozameredményekből adódóan az önkéntes pénztári tartalékok állománya az előző év végi állapothoz képest viszonyítva negyedévről negyedévre csökkent. Tartalékok közötti átcsoportosítás a évet megelőzően utoljára a üzleti évben történt, amikor az önkéntes ágban 40 millió forint a likviditási tartalékból a működési tartalékba került átcsoportosításra végleges felhasználás céljából. Ez a döntés a évi bevétel-kiesés negatív hatásainak ellentételezése, továbbá az év végéig előre nem látható kockázatok mérséklése érdekében született. A év során szintén a likviditási tartalék terhére és a működési tartalék javára történt (teljes összegű) átcsoportosítás, ezúttal a magán ágazatban. A döntés előzménye, hogy a kincstári utalások októberétől történő befagyasztását követően a likviditási tartalék már csak mérsékelten kamatokkal - növekedett, ugyanakkor a működési tevékenység a folyó kiadások bevétel nélküli finanszírozása folytán folyamatos és igen jelentős veszteséget termelt. Ezzel egyidejűleg a likviditási tartalék kötelező felhasználási irányait szabályozó törvényi előírások a majdani járadékszolgáltatás kockázataira vonatkozóan okafogyottá váltak. Mindezek alapján a pénztár úgy döntött, hogy a magánpénztári ág végelszámolásához kapcsolódó kiadások biztonságos finanszírozása érdekében teljes összegű átcsoportosítást hajt végre a likviditási és a működési tartalék között. Az átcsoportosítás végrehajtására a szeptember 20-i küldötközgyűlés jóváhagyásával szeptember 21-i értéknappal eft összegben került sor A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása Önkéntes pénztár Az önkéntes pénztári tagdíjak tartalékmegosztáis arányainak történeti alakulását az alábbi táblázatok mutatják be: Sávos tagdíjmegosztási módszer (hatályos január december 31.) 21

22 Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) (hatályos január 01-től) Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) (hatályos január 01-től) Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) A pénztár január 1-jétől alkalmazza a hatékonyabb, igazságosabb és a piaci megoldásokhoz jobban igazodó sávos tagdíjmegosztási módszert a tagdíjak tartalékok közötti megosztására. Az áttéréskor megfogalmazott szempontok beigazolódása már az első teljes év bevételeinek elemzése alapján kimutatható volt. A bevezetés tapasztalatai és a pénztár jövedelmi viszonyai alapján a tagdíjak megosztására szolgáló sávhatárok és az egyes tartalékokat megillető hányadok az első két év során, január 01. és december 31. között nem változtak. Tekintettel a folyamatosan növekvő működési kiadásokra, valamint az elhúzódó pénzügyi- és gazdasági válsággal összefüggésben valószínűsíthető további bevételkiesésre, a pénztár január 1-jétől a sávhatárok egyenkénti Ft-os megemelését és a tartalékhányadok sávonkénti 0,5 %-os növelését látta indokoltnak. 22

23 A évre vonatkozó pénzügyi tervezés során a pénztár vezetése a megosztási arányok újabb módosításáról döntött, ekkor a sávhatárok nem változtak, de a működési tartalékra jutó hányad a középső - a befizetések volumenét tekintve legszélesebb - sávban 2 százalékkal megemelésre került. A évben mind a sávhatárok, mind a hozzájuk tartozó arányok az előző évhez képest változatlanok maradtak Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztári tagdíjak tartalékok közötti megosztási arányait az alábbi táblázatok mutatják be: Tartalék megnevezése Arány Fedezeti célú 99,1 % Működési célú 0,9 % Likviditási célú 0,0 % A korábbi évek eredményes működéséből felhalmozott tartaléktőke és a tartalékképzési szabályok módosulása (hozamkiegyenlítés megszüntetése) következtében II. félévétől egyidejű lehetőség nyílt a magánpénztári működési és a likviditási tartalékhányadának csökkentésére, mellyel párhuzamosan a fedezeti tartalékhányad egy százalékponttal, 96 %-ra emelkedhetett. Az arányok ezt követően a 2008., és év során nem változtak. A évtől érvénybe lépett jogszabályi változás alapján a tagdíjak tartalékhányadát a pénztár év közben módosította; a március 31-ét követően feldolgozásra kerülő tagdíjak esetében a vonatkozási időtől függetlenül: 99,1 % fedezeti tartalék, 0,9 % működési tartalék. 6. A befektetések alakulása 6.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár kezelt vagyonának piaci értéke december 31-én 35,4 milliárd Ft volt, a letétkezelési feladatokat az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A pénzintézet eközben mindkét pénztári ágazat folyószámla vezetési feladatait is ellátta az előző évekhez hasonlóan. A pénztár befektetett vagyonát továbbra is a évi pályázaton kiválasztott három portfóliókezelő, a Concorde Alapkezelő Zrt., az MKB Bank Zrt., valamint 23

24 a Generali Alapkezelő Zrt. kezelte, amely sorrend egyben a három vagyonkezelő éves sikerességét is mutatja. Az előző évben elért vagyonkezelői teljesítmények értékelése alapján a évben befektetendő vagyonból a Concorde Alapkezelő Zrt. 40 %-kal, a Generali Alapkezelő Zrt. és az MKB Bank Zrt. pedig %-kal részesült. A pénztár évben is - a január 1-jétől mindkét ágazatban bevezetett - elszámoló egység alapú rendszer szerint működtette befektetéseit. A portfóliókezelési szerződések azonos befektetési irányelveket szabnak meg a vagyonkezelőknek azzal, hogy a klasszikus portfólió befektetését - a portfólió nagysága miatt - kizárólag a Generali Alapkezelő Zrt végzi. A magán ágazat maradék vagyonának befektetését a kiegyensúlyozott és növekedési portfólióban legjobb teljesítményt nyújtó Concorde Alapkezelő Zrt végezte. A pénztár befektetései az aktuális befektetési politikában előirányzott elvek szerint történtek. A következő táblázatok a külső portfóliókezelők önkéntes pénztárban elért évi eredményességét összegzik: Kiegyensúlyozott portfólió Concorde Alapkezelő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév év 3,71% 0,88% -3,80% -1,17% -0,41% Generali Alapkezelő 3,35% 0,28% -5,05% -1,41% -2,98% MKB Bank 2,94% 0,83% -4,57% -2,30% -3,23% Referencia 3,86% 0,78% -4,50% -1,17% -1,21% Növekedési portfólió Concorde Alapkezelő Generali Alapkezelő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév év 2,56% 0,36% -7,52% 1,12% -3,64% 2,36% -0,21% -8,89% 1,26% -5,76% MKB Bank 2,23% 0,37% -8,28% -0,09% -5,98% Referencia 2,92% 0,26% -8,58% 1,32% -4,43% 24

25 Klasszikus portfólió Generali Alapkezelő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév év 4,49% 1,14% -1,00% -3,10% 1,37% Referencia 4,69% 1,16% -1,42% -2,86% 1,41% A táblázatok összehasonlító adataiból jól látható, hogy az év befektetési teljesítménye meglehetősen negatívnak értékelhető. A három alapvető portfólió közül egyedül a klasszikus portfólió tudott növekedést felmutatni, a többi portfólió teljesítménye az év során csökkent. Az egész évre a magas fokú volatilitás volt a jellemző, a viszonylag jó és konszolidált eredményt hozó első három hónapot követően a második negyedévi hozamteljesítmények ismét számottevően romlottak. Veszteség ugyan ekkor még egyik portfólióban sem keletkezett, de az eredményességi mutatók nullához közeli hozamrátákban fejeződtek ki. Ezt követően a harmadik és negyedik negyedév már egyértelmű veszteséget hozott, a kockázatmentesnek számító pénzpiaci portfóliót leszámítva a pénztár valamennyi hozameredménye negatív. A veszteségek jellemzően az értékelési különbözetben elszámolt piaci értékítélet jelentős romlásából származnak. Az elszámoló egység alapú rendszer bevezetésével egyidejűleg felmerülő portfólióváltások, a folyamatos tagi kifizetésekhez szükséges likviditásmenedzselés egyszerűsítése-, illetve költségvonzatának minimalizálása okán a pénztár továbbra is végez saját vagyonkezelést. Az előző évben bevezetett portfóliónkénti számlavezetés, illetve a portfólióváltások T+5. napon történő egységes elszámolása révén a számlákon tartott pénzek összege jelentősen redukálódott. A számlák továbbra is folyószámlaként működnek, de a napi záró egyenlegek egynapos lekötött betétként kamatoznak. A kedvező megállapodás szerint a számlához kapcsolódó betéti kamat az egy havi (kerekítetlen) BUBOR 0,25%, mely naponta jóváírásra kerül. A változtatások eredményeképpen megteremtődő kiszámíthatóbb pénzszükséglet lehetővé tette, hogy a pénztárnál maradó összegek hosszabb futamidejű, így kedvezőbb kamatozású betétlekötésekbe kerüljenek befektetésre A portfólió-kezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A következő táblázatok a külső vagyonkezelésben lévő egyes portfóliók főbb mutatóit tartalmazzák portfólió-kezelőnkénti és pénztári ágankénti bontásban: 25