2 Próbáltam a harmadik kép feliratát olvasni, amit 1980-ban az ásató régész V. A. Kuznyecov így rögzített: 4

Átírás

1 A HUMARAI VÁR ROVÁSFELIRATAI Az előző Szmolenszki rovásemlék 1 című írásomban jeleztem, hogy szándékomban áll a Kaukázus északi lejtőjén lévő Karacsajevszk városától 11 km-re északra fekvő, Kubán folyó menti Humara (Khumara) várából származó kőfeliratokkal foglalkozni, melyeket I. M. Djakonov és A. M. Scserbak is szabírnak tartott. 2 A vár elődjét valószínűleg az V. század második felében Pērōz perzsa nagykirály építette Bahrān nevű főparancsnoka útján, ami a mélyen tagolt kaukázusi limes Sasanicusnak fontos, az egész Kubán völgyet ellenőrző láncszeme volt. V. A. Gladno és munkatársai 1974-ben a kapu külső oldalánál egy szászánida tűztemplom alapjait tárták fel. (8) Az Erdélyi István kutatócsoportja által megtalált falazókő (10) 1978-ban aztán csaknem bizonyossá érlelte a feltevést: tudniillik, hogy perzsa helyőrség állomásozott a korábban itt magasodó erődítményben. Harmatta szerint az ominózus kőre vésett középperzsa felirat minden nehézség nélkül olvasható, s a következőt jelenti: Ezt Bahrān építette. A jelformákból ítélve az V. század második felében, Pērōz korában kerülhetett a szöveg a kőre. 3 A hatalmas erődítmény maradványai az egykor igen fontos Kluhori-hágón (2782 m) átvezető Horezm-Bizánc közötti kereskedelmi út mentén található. Jellemző méretére, hogy területe kb. 25 ha, a várfalak hossza 1900 m, amiket szögletes bástyák is tagolnak. A hegygerinc felé eső irányban egy önálló, citadella-jellegű, kerek bástyatoronnyal is biztosították. Ennek falai kb. 6 m vastagok voltak. Egy másik hasonló torony építését is megkezdték, de csak a földmunkával készültek el. Az elkészült torony négyszögletes kiugrásokkal rendelkezett a külső falfelületen. A fal kb. 3 m magasan megmaradt. A falazatot természetes halom köré építették fel. A falazóköveket oltott mésszel kötötték meg, írja Erdélyi István a helyszínen látottakról. 4 Az első rovásfeliratos kőre 1960-ban egy helyi elemi iskolai tanító hívta fel a moszkvai Régészeti Intézet figyelmét, amelyet A. M. Scserbak leningrádi turkológus Budapesten publikált. (2) (Erdélyi). A többek által is ismertetett khumarai kőfeliratokat I. L. Kizlaszov foglalta össze K3.-K8. számok alatt, a kubáni írások közé sorolva, 5 amit a továbbiak során én is forrásként használok. Koruk: az orosz régészek szerint: 9. század második fele előtt-10. század kezdetétől. K3. Khumara-1, 4, 5 A felirat két falazókőként újra hasznosított homokkő töredéken van. Valószínű 17 jelből áll (?), de az eleje hiányozhat. A láthatóak hossza 95 cm, magassága 6-7, de van 11 cm-es is köztük ban találták. Baicsorov képe és átírása A szerző vázlata a fejjel lefelé látható részről. Közlemények felsorolva. Olvasási kísérlet: S. Ya. Baicsorov: Az ókori türk rovásírásos emlékek. p Átírása: Ë gnbeh (= Ëgünbeh) b (e) l ü g (= belüg) d' o g (e) ni (e) sh oysht (y) k. Ijden el (o) l. azaz: Emlékmű Egünbek, emlékház (lak)-szentély feltártuk mi. (Ő) jelenik meg Isten előtt Delibeli József: Szabír rovásemlék magyarmegmaradasert.hu/itemkiletunk/anyanyelvunk/item/3492-az-ékírástól-a-rovásírásig-1-kötet?start= / forum.index.hu/article/viewarticle?a= &t= Erdélyi István: A humarai vár és feliratai. Antik Tanulmányok évf. 2. sz s online.us/turkic/30_writing/codex_euroasiatickuban_en.htm

2 2 Próbáltam a harmadik kép feliratát olvasni, amit 1980-ban az ásató régész V. A. Kuznyecov így rögzített: 4 Az egyező szakasz jelei: Az ómagyar ábécéből és ligatúra kimutatásból 6 azonosítható, balról-jobbra: SZ A/L ¹J ¹D ²K-SZ Z-¹B³ A két vázlat közötti eltérésből többféle részolvasat lehetősége is előáll, ami még érthető is lenne, de a teljes felirat csak találgatás! K4. Khumara-2, 3 Szintén 1960-ban találták az előzővel azonos helyen, három homokkőtöredéken van. A szerző 16 jelet ad meg, de a vázlaton jóval több látszik. A jelek magassága 7-8, de van 20 cm is. Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében tárolták, de ma már nincs meg. Képe: Közlemények megadva. Olvasási kísérlet: Baicsorov: Az ókori türk rovásírásos emlékek Átírás: Djgut (u) r (e) KDJ bel ü g tiket ü ki dj (a) l (e) ki kidj Oy (u) u (=kidje oiuu) oyd (uk) Fordítása: A dügutur második (azaz az év második tur hegyi kecske hónapjában), az emlékmű befejezésének éve, a két kis díszítményt véstük mi. 5 Szerencsére Baicsorov megadta a kőfelirat rovásjeleinek másolatát, ami alapján azt hiszem már megkísérelhető egy magyar nyelvű olvasat. Megszámoztam: Végignézve a feliratsor jegyeit, nem is látok olyan karaktert amivel az ómagyar ábécében vagy a ligatúra kimutatásban 6 már ne találkoztunk volna! Feltűnő, hogy felül három helyen egy-egy ívesített a D12. Majak-9 felirat 3. összevonásában megismert 7 ' E ' e/é rovásjel állásával fordított, ' E ' karakter van jelölve (ez lenne az alapállása?), ami aztán alul két és sorközben is még két helyen megismétlődik! Ezeket dőlt számmal kiemeltem. A hivatkozott helyen akkor ezt az első szóvégi magánhangzó kiírásaként ismertettem! Most e magánhangzó újból, de az is lehet, hogy időben mégis előbb ismét feltűnik! Érdekes, hogy a hét előfordulásból négy álló, három (13., 21., 34.) pedig felülről fekvő helyzetű, de a 11. és 32. karakter talán összerovásként is értelmezhető. Külön a szövegértés alapján megvizsgálandó, vajon a fekvő helyzetűek szóló jelet vagy összevonást is jelentenek-e? 6. Delibeli József: Egy majaki kőtömb rovásai Delibeli József: Majaki magyar rováskövek.

3 3 Előre bocsájtom a rovásjelek betűjelét olvasatom alapján adom meg, nem tüntetem fel főleg a ligatúrák esetén az elvetett, a lehetséges más, de az olvasatba nem illő változatokat, az elfogadott betűket vastagítva adom meg. A nagyított képen néhány jel lehet, hogy ötletszerűen pontozással ki van egészítve, illetve össze van kötve, amit külön meg kellett vizsgálni: jel többféleképpen is értelmezhető: ' y t ' vagy ' ó ', ez esetben az alsó ' ' ferde mellékvonal a 3. jelhez tartozik, de ' ó ' és ' y y ' alakú is lehet. Természetesen mindegyik esetben a jegyek hangértéke más és más. Szövegértéshez az utóbbi különálló 4. (sz-¹t) és az 5. -sz- betű lett a megfelelő. 14. jel is lehet kétféle, úgy mint Ë (²m) és alatta a jórészt pontozással kiegészített d (¹d), de tekinthetnénk a -¹d- szárait egy rövidebb és egy hosszabb -sz- betűnek is. Végül az olvasatba illesztve a 14. jel egy karakternek bizonyult: n + d + M (²m-¹d-e/o), az e/o-t a -¹d- bal oldali alakja adja meg. 18., 19. jel összekötve ' r ' a (¹j-¹r-sz) ligatúra, de szólóként ' y és j ' is megfelelne. Szövegértéshez a (¹j-¹r-sz) a választott. Soroljuk fel először az egyedül álló, szóló jeleket, mint: az 1. és 36. t (²r), a 2., 13., 21., 31. és 34. E (e/é), az 5., 9. és 19. y (sz), a 6. és 30. x (l), mely hasonlóan a szabír felirathoz, 1 nem az a-t jelenti, a 18. j (¹j), a 26. ȷ (²j) és a 35. a È (g). Külön kiemelem a megtévesztően szólónak látszó, de mégis ligatúrát jelentőket: 3. jel ' C ' tulajdonképpen felül hat ferde, alul egy vízszintes mellékvonalból áll, amivel a karakter r (²r)-szerűen zárt! Belsejében a j (¹j), a z (z³) és a v (¹b) betű áll. (Ne felejtsük el, a -z- korabeli állását: z). A négy jelet már csak helyes sorrendbe kell rakni figyelembe véve, hogy a z-r² kapcsolat két esetben is az ' őriz ' szót jelentette a jánoshidai tűtartón 8 és a szmolenszki szabír feliraton 1, azaz v + p + r + j (¹j-²r-z³-¹b) jel jelenthetné egyedülállóként a d (¹d) betűt, jobb oldalán a ' ȷ ', bal oldalán ez az ' n ' alak van kihangsúlyozva, ami esetünkben a n + ȷ + d (¹d-¹j/l-n³) összevonást fogja jelenti. 12. karakter 5 mellékvonalas és fordított irányultságú a 3.-kal, benne a z (z) állása a szabályos, míg a v (¹b) tükrözött, összerovása (z-¹b³) a kimutatásból. 16. Z alakú jel a / + U (²k-¹r) vagy a / + K + (¹j-¹k-¹r) kapcsolatot képviseli. 23. jelet felületesen nézhetnénk K ¹k-nak, de felső mellékjele vízszintes, így inkább + K (¹k³-¹j) karaktert kell benne látnunk. 25. jel sem a későbbi székely magyar -cs- rovásbetű, hanem a ygw + v (¹b-²k³) ligatúra, amennyiben a -²k- alapállásaként a battonyai gyűrű 9. jelét fogadjuk el. Már csak a visszamaradt egyéb ligatúrákat kell nevesíteni: 7. jel álló része egyszerűen szétbontható a szmolenszki kőfeliratról már ismert ᒪ (sz-¹l) és d (d) rovásjelre, de a jegy d-je fordított ' d ' a 10. jelhez képest, vagyis inkább i-szerű. Azt hiszem a rovó szándéka az együttes jelölés lehetett, mint ᒪ + d + y azaz (sz-id-¹l³). Ezzel viszont nem állt össze a jegy tetejéről induló, a követő jelig tartó, a -j- mellékjelét vagy az r-t jelentő ferde vonal, ami akkor a 8. jelhez tartozhat, ezért a 7. és 8. jegyet egy ligatúrának kell tekinteni. Az eddig különállónak gondolt két jelet felül a ' Y ' (¹v) rovásalakja köti össze, aminek bal oldalát a d (¹d) jobb oldala adja. Egyszerűen, a már ismert két összerovás közé a ¹v-t be kell illeszteni, s megkapjuk a hosszú: összerovást; n+ ȷ + d + Y + ᒪ + d + y (sz-id-¹l³-¹v-¹d-¹j/l-n³). 10. jel a d + k (²k-²d), a -d- teteje a nagyított képen ' ' alakú, amivel az értelme (²k-¹i/j-²d) is lehetne, erre még visszatérek. 8. Delibeli József: Avarkori rovásemlékeink Az ¹-s a mély,- a ²-s a magas hangrendű, a ³-as a tükrözött és a * a fejen álló rovásjelet jelöli.

4 4 15. jel hangzósítása: G + / + j + y (sz-¹j-¹r-gy), az utóbbi az r-hez van igazítva. A -gy- eddig a D14. Majak-11 felirat jelként ' G ' alakban vált ismertté, most először fordul elő, mint székely magyar rovásjel! 17. jel alakja ismerősként köszön vissza a majaki amforafelirat 12. jeléből: (¹j-¹b), 10 ott a -bszára egyenes vonalú volt, itt hangsúlyosan ívelt, tehát az n-t jelöli. Az összerovás jelentése: n + v + (¹j-¹b-n). 20. jegyet úgy értelmezem, hogy a k (²k) fölé jobbról a Y (¹v) van ráültetve, aminek a jobb oldali szára az / (¹r)-t is jelenti (ezt érzékeltetheti a pici kis mellékjel). Feloldása: k + Y + /, értelme; (¹r-¹v-²k). 22. jegyből két változat is kiolvasható: d + ȷ + + ȷ (²l-¹r-¹j-²d) és d + n + ȷ + (¹r-¹j/l-n-²d). Ez utóbbit fogadom el, mert az ²l-el kezdődő ligatúra összeolvasva az előtte álló E (e/é) szóvégjellel, ' ȷ E ' E²L szókezdőként eleve hibás lenne, mivel az -²l- önmagában is olvasható el-nek, az ' EeL ' pedig értelmetlen! 24. és 27. jegy egyszerűen oldható: (i) + k (²k-i). 28. ligatúra a k + d + / jelekből áll, betűjele: (¹r-²d-²k). 29. jel sem azonos a 25.-el, amiben most a v (b), az t (i/ü³) és felül az egyvonalas (¹r) alakjai ismerhetők fel, + t + v (¹b-i/ü³-¹r) sorrendben. 35. alak viszonylag egyszerű: y + A + y, azaz a két -sz- betű között a A = a + v (¹v-²l) ligatúra van, együtt: (sz-¹v-²l-sz), az utolsó -sz- megemelve hosszabb, mert ez is kell! Végezetül külön említem a 11. jelben az -n- van felül, alatta pedig a fordított állású E (o) (e/é³) betű, együtt E + n (n-e/é³). 32. jelben viszont a felül lévő -n- betű a fordított n (n³) valószínű elsődleges tévesztés, az E (e/é) alapállású, összevont jelentésük ugyancsak: E + n (n³-e/é)! Kicsit értelmetlennek tűnik mindkét tükrözés, hacsak nem az S-S-szerű alakokat akarta így elkerülni a rovó. Írjuk fel a felirat meghatározott rovásjeleit balról-jobbra: 11 ²R E/É ¹J-²R-Z-¹B SZ-¹T SZ ²L SZ-ID-¹L-¹V-¹D-¹L-N SZ ²K-²ID N-E/É Z-B E/É archaikusan: ²M-¹D-O SZ-¹J-¹R-GY ¹J-¹K-¹R ¹J-¹B-N ¹J-¹RSZ ¹R-²V-²K E/É ¹R-¹J/L-N-²D ¹K-¹J ²K-I ¹B-²K ²J ²K-I ¹R-²D-²K ¹B-I/Ü-¹R ¹L E/É N-E/É SZ-¹V-²L-SZ E/É G-²R eréj-őriz-boszut SzüL SZIDoL-VáDoLoN SzéKID üné izibe imádo SzáJ-iRiGY ojkor JoBaN JáRSZ érveke urajnod okuj KIBéKüJ KI érdekbü-árul E éne SzoVaL-eSZE igér Eréj őriz, bosszút szül, szidol vádolón, székid üné ízibe, imádó száj irigy, ojkor joban jársz érveke' urajnod, okuj, kibéküj, ki érdekbű' árul e' éne szóval, esze ígér! Felmerült bennem, hogy átírom a feliratot a mai helyesírás szerint, de annyira magyar és annyira érthető így is, hogy elvetettem. Nem is bocsátkoznék sem nyelvtani, sem értelmező magyarázatba! Nem igazolt a jegy esetleges székejed olvasata, mert nem harmonizál a szöveggel, amiből az is kitűnik, hogy a fekvő e jelek nem alkotnak ligatúrát, feltehetően a szóvégjel hangsúlyos kiemelésére használta így a rovó. Az urajnod erélyesebb, mint a feltételes módú uralnád. A szidol mai alakja értelemszerűen szidod. 10. Delibeli József: Majaki amforafelirat A tükrözést külön nem jelölöm, mert annak jelentősége csak alaki, hangértéket nem változtat.

5 K6. Khumara-7 5 Ezt a kettétört újra hasznosított homokkő falazó elemet 1962-ben találták. Rajta 10 jegyből álló kb. 52 cm hosszú rovásfelirat látható, a betűk magassága 4,3-7,5 cm, de többnyire 5,5 cm. A Karacsajevo-i cserkesz múzeumban őrzik. Baicsorov képe és átírása Közlemények megadva. Olvasási kísérlet: Baicsorov: Az ókori türk rovásírásos emlékek. p Átírása: Djgut (u) r ü ch (e) MGE Minge... Fordítása: A Dügutur harmadik (azaz az év harmadik tur hegyi kecske hónapjában) örökké valóság (az egy emlékmű) 5 Előre vettem ezt a K6-s feliratot, mert ezzel az egysorossal már magyar kutatók is foglalkoztak. Összefoglaló ismertetését Hosszú Gábor Rovásatlasz című könyvéből vettem át. 12 A feliratra eredetileg Vékony készített olvasatot: (184) /öδ t e g i n d a ratï/ Rajza: (182) Ï T Ø q H ü t à å x u Az táblázat: Normalizált steppei rovásbetűkkel leírva, már így adja meg a feliratot: 13 Á T Ø r d  F à å x u Török fonetikus átírása: /öδ t e g i n ǰ a rat t ï/ Fordítás ogurból: ʻÖd tegin készítette.ʼ12 Csiky szerint a Vékony által adott /d a ratï/ megoldásban a szókezdő /d/ (7. jel) nem fogadható el, helyette a /y/-t javasolta a köztörök /yarattï/ szó alapján, továbbá rámutatott arra, hogy a szóból hiányzik egy /t/. (185) [ ] feltételezem, hogy a felirat nem köztörök, hanem ogur nyelvű, és módosítom az olvasatot /ǰ a rat t ï/-ra, ahol a szókezdő /ǰ/ megfelel a magyar nyelvtörténetbe a /gyárt/ szó török elődjének feltételezett ogur alaknak. (186) Ehhez már Ligeti is hozzá szólt:...a magyar /gyárt-/ szónak meg, a mai csuvas /śurat-/ felel meg, a mai csuvas /ś/ pedig csak szókezdő /ǰ/-ből fejlődhetett, a köztörökre jellemző /y/-ból nem. (187) Nos, tovább nem folytatom az idézetet a könyvből, csak arra szerettem volna rámutatni, hogy hogyan lehet tudományosan fából vaskarikát csinálni egy helytelen feltételezésből kiindulva! Helytelen a kiindulás, mert a felirat eleve magyar nyelvű, helytelen azért is, mert Vékony török rováshangzóinak nagy része szövegéhez kitalált! Most elsősorban nem ezt szeretném igazolni, hanem a magyar olvasatot! Ha a fényképet, Baicsorov és Vékony átírását összevetjük, vannak eltérések, de talán mégis ez utóbbi mutat nagyobb alaki egyezést, jobb híján ezt használom én is. Vékony hangértékét dőlt (...)-be adom meg jel jobb oldalát mindketten ívesre ' u ' (ö) egészítik ki, de nem zárható ki a ' v ' rovásalak sem. Én a jegyet, ha valós, ligatúrának tartom: u = v +i azaz (¹j-n-¹v) vagy csak v (¹v). 2. jel nála (δ, máshol ugyanez o/u), nálam: x (a/á) vagy az előzőekben már indokolt (l) betű. 3. jelet egyetértésben Vékonnyal én is szóközjelnek tartom. 12. Hosszú Gábor: Rovásatlasz. Bp Nem tudtam kideríteni, hogy ezt a steppei feliratot melyikük adta meg (Hosszú, Csiky vagy Vékony). 14. (182) index forrásként Vékony: Hagyaték. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp. című írását jelöli meg. Sajnos írását a Takács Gyula Megyei és Városi Könyvtár sem tudta megszerezni, így nem tudom jeleit mivel igazolta.

6 6 4. ' à ' jele (t), nálam függőlegesen összerótt ligatúrát jelent, felül az n (n), alatta pedig az M (²m) rovásbetű, mely rejtett elemeire bontva (lásd az előző 14. karaktert) jelen esetben az M = M + n (n-²m), összesítve: M + n + n (n-n-²m) jelentésű. 5. jel ' F ' alakúra van átrajzolva, mert szerinte ez a (g), Baicsorov átírása egyértelműen az ómagyar ábécé alapján feloldható t = E + n (n-e/é³) összevonást jelenti, lásd a D12. Majak-9 felirat 3. jelét, 7 amiről már tudjuk, hogy az ottani -e/é- állása a tükrözött. 6. jel is átrajzolt, a képi ' ü alak  '-ra, hogy mondhassa ez az (n) jele! Pedig ez is egy összetett ómagyar ligatúra, amelyben alul a döntött ' j ' azaz j + y (sz-¹j³) és a hosszított mellékvonalú, szintén döntött ' K ' a / + K (¹k-¹r) összevonás van, együtt: (sz-¹j³-¹k-¹r). 7. jel d (δ), amivel egyet is értenék, de magyar hangértéke a többszörösen igazolt (¹d). 8. jelet r (¹r)-nek rajzolta, én a q (²k) jelét látom benne. 9. jelnek Ø (a) hangértéket adott, pedig ez egy egyszerű x + n (n-a/á), esetleg (a/á-n) képlet. 10. jel egyezik az Ozora-tótipusztai edény, a kunágotai korsó, és a Kiskőrös-vágóhídi kehely T (²d-¹v/¹v-²d) összerovásával, 8 Vékonynál (t). 11. jelünk egyik Á (¹n) hangértékű elemét a Stanica Krivjanszkaja-i kulacs 15 3., a D17. Majak-14 felirat 7 6. és a D 14. Majak-11 felirat 6 3. jele igazolja. Jelen esetben viszont a mellékjel vége nem kör, hanem k (²k) rovásalakban végződik, így ezt is bele kell értenünk, mint: k + Á (¹n-²k), nála ez (ï). A feliratsor balról-jobbra: Vagy: ¹J-N-¹V A/Á å N-N-²M N-E/É SZ-¹J-¹K-¹R ¹D ²K N-A/Á ²D-¹V ¹N-²K ajánva å inen-mene SzoJaK-RáD Ki áná vagy Kő ána üdvének Ajánlva innen menne, szójak rád, ki állná üdvének. Ajánlva innen menne, szójak rád, kő ána(álla) üdvének. Hangsúlyoznom kell, hogy csak feltételesen ajánlom e Vékony átírásán alapuló sírfelirati magyar olvasatot, aminek talán egyik értelme: szólok rád üdvéért, ajánlva menj tovább, vagy lásd kő áll üdvére! Be kell látni, hogy kőfelirat jeleit az átírók elsősorban olvasataikhoz igazítva adták meg, a közölt fénykép alapján pedig ezek egyértelműen nem azonosíthatók. Érdekes nyelvi fordulat az ajánl és ajál,...minthogy az n igen könnyen hasonul l előtt l-lé. (Cz-F 62.) De még így is inkább hihetőbb ez a magyar olvasat, mint a török vagy az ogur! K5. Khumara-6 Ezt a háromsoros feliratot is 1962-ben találták az erőd falából származó homokkőtömbre vésve. A jelek száma 8, 8 és 7, magasságuk 3-5,9 cm, de többnyire 6.5-7,5 cm, hosszuk 43, cm. A Karacsajevo-i cserkesz múzeumban tárolják. Közlemények megadva. Olvasási kísérlet: Baicsorov: Az ősi türk rovásírásos emlékek. p Átírása: 1). Djgut (u) r ü ch (e) m (u) g 2). Mengchur (e) l (i) nche. 3). ur bit i ëgigen Fordítása: 1). A dügutur harmadik (azaz, az év harmadik tur hegyi kecske hónapjában). 2). Mengchur az ő állapota. 3). vésett feliratok dicsőséget ada Delibeli József: Novocserkaszki rovásemlékeink.

7 7 Baicsorov fényképe és átírása Scserbak nyomán. 2 Természetesen Vékony ezzel a háromsoros felirattal is foglalkozott, átrajzolva az oroszok jeleit. Hosszú ki is hangsúlyozza, hogy A Humarai egysoros felirat ( ábra) tartalmában megegyezik az ábra feliratának első sorával. (?) Hogy ez itt is kijöjjön, az első sor rovásjegyeit át kellett írni tipizált steppei rovásbetűkkel az táblázatban foglaltak szerint: Felső sor: i Ù d  F T d u Török fonetikus átírása: /öd t e g i n ǰ a rat t ï/ Fordítása ogurból: ʻÖd Tegin készítetteʼ Az előző felirat 3 különálló jeléből így lett a 7. Ù jel: a r BEZÁRT R /r/, az Ø ÍVES E /a/ā/ä/ és a T NYITOTT T /t/ ligatúrája, [ ] következetlenek voltak a veláris és palatális magánhangzókhoz való illesztésben írja Hosszú vagy Vékony. Ennek az lehetett az oka, hogy a T NYITOTT T /t/-vel való ligatúrához a F BEZÁRT GH /g/ alakzatilag nem alkalmas, szemben a ù GH /γ/-vel. Következetlenség az is, hogy míg az egysoros feliratban a T NYITOTT /t/ veláris szótagban, az à ÍVES T /t/ pedig a palatálisban áll, addig a háromsoros feliratban a T NYITOTT T /t/ áll a palatális szótagban is. 12 Hát, azt hiszem nem kell kommentálni e megállapításokat csak annyit, akkor az sem jött ki hangrendileg helyesen ogurul, amit ők adtak meg? De bajban vagyunk a magyar olvasattal is, hisz a fénykép és a két orosz tudós átírása is háromféle, sőt, Baicsorov átírása még saját képétől is feltűnően eltér. Talán Scserbak rajza megfelelő lehet egy olvasási kísérletre, mert azt személyesen ő rajzolta, s nem befolyásolta olvasat. Rajzából 2 kinagyítottam a felső sort és megszámoztam: jel elfogadható a képen és itt is i (¹j-n) ligatúrának, esetleg lehetne a képi hajlított szárú ' v ' összerovás, mint n + v (¹b-n). 2. jelnél felmerülhet az Û (o/u) betű, de bal oldala ferde, így két ligatúra megoldás is kínálkozik, mint / + Û (o/u-¹r), a magánhangzó alakja az r-hez igazodik vagy / + n (n-¹r), ahol az -n- az r-felé dől. 3. jelünk mindhárom képen pici eltérésekkel azonos. Domináns alakja a d (²d), pontosabban a ú (²d-¹k) ligatúra, melynek függőleges szára felül ki van egészítve még egy vízszintes mellékjellel, ami az (¹i/j) hangot képviseli, együtt: (²d-¹k-¹i/j) jelek már ismertek az előző feliratból, de az 5. jel sorrendje most felülről-lefelé olvasandó: j+ y + / + K (¹k-¹r-sz-¹j³). 7. jel határozottan a q (²k) betű, esetleg r (²r). 8. pedig az n (n). A változatokkal három hasonló értelmű olvasatot is kaphatunk.

8 A jelsor balról-jobbra: vagy ¹J-N N-¹R ¹D-¹K-I N-E/É ¹K-¹R-SZ-¹J ¹D ²K N ¹B-N O/U-¹R...²R áj inen urad KI éne, akor SZáJaD KéNe vagy [ ], akor SZóJaD KéNe BáN UraD aki éne akor SZáJaD érne Állj innen urad ki élne, akkor szájad kéne! Vagy [...], akkor szóljad, kéne! Bán urad aki élne, akkor szájad érne! Azt hiszem nem szükséges átírni e hasonló értelmű sírfeliratokat sem mai alakra, mert így is érthetőek, vagyis: menj innen, uradért szóló szád csak akkor kéne, ha még élne, vagy akkor kellene leszólnod, bírálnod! A másik változatban a bán szó valószínű a tisztséget jelenti, vagyis Bán Urad, aki élne, akkor érte szóló szád érne! Középső sor: Feliratot Hosszú táblázata tipizált steppei rovásbetűkkel így adja meg: n m Ⴤ ù x m n x Török fonetikus átírása: δ ï n ï m ï δ ï γ, a sm a n Fordítás ogurból: fészkünket [=otthonunkat] alán(ok). 12 Hát ennek nagyszerű értelmén gondolkozzon el az olvasó... Én inkább most is Scserbak rajzát 2 használom: A felirat nagy része ismert szóló rovásbetű, a két ligatúrát kell csak meghatározni: 5. karakter domináns alakja az ù (¹r) betű, túlhúzott átlója már ismert j (sz-¹j³), így együtt pedig az ù + j + y (sz-¹j³-¹r) összevonása. 6. jel csalóka, mert több változata is lehet attól függően, hogy rejtett elemeit melyik irányból olvassuk. Lásd felülről lefelé: + y + n (e/o-sz -¹l³), a + Ⴤ (²j-¹l³), de a + y + Ⴤ (²j-sz-¹l³) is kijön, míg alulról felfelé: Ⴤ + (¹l³-²j), Ⴤ + + y (sz-¹l³-²j), n + + y (sz-¹l³-n) és más karakterek. Úgy néz ki, hogy az olvasat értelme alapján kell a 6. jegyet nevesíteni. Több változatot elengedve, végül a (²j-sz-¹l³) betűsort választottam. A feliratsor balról-jobbra: A/Á N ¹M A/Á SZ-¹J-¹R : ²J-SZ-¹L ¹M N Ah NéMA SzáJRa : éj-szál MáN Ah, néma szájra : éj szálla mán Az ah ősi határozott névelőnk, már ismert az Ozora-tótipusztai edényfeliratról is, 8 a h később lekopott, mán a tájdivatos már. (Cz-F.) Baicsorov képén a 6., 7. jelen pici eltérés van, amit ha figyelembe veszünk más olvasatot kapunk. A 6. jel szóló Ⴤ (²j) betűként rejtett elemeire bontva, alulról: Ⴤ + n + y (sz-n-²j), a 7. jel a már ismert ϟ (ö) betű, a szabír rováskő hátsó feliratának 5. és 11. jele. 1 Az új betűkkel: A/Á N ¹M A/Á SZ-¹J-¹R : SZ-N-²J Ö N AhoN ima Szó-JáR : Szó-Ne-öJÖN Ahon ima szó jár : szó ne öljön! Talán ez utóbbi lenne a rovó szándéka szerinti.

9 Alsó felirat: 9 Először most is a Hosszú által közölt, steppei rovásbetűkkel leírt feliratot mutatom: 12 Ë Ø E Â Ú F x ennek török fonetikus átírása: ö δ ü g t e γ i ne, azaz ogurból fordítva: ʻHívjuk Ödüg Teginnek.ʼ Érdemes csak a tegin szó eddigi három rovásváltozatát felidézni, aminek úgy-e mindegyik feliraton elvileg, még ogur nyelven is ugyan úgy kellene kinéznie: ' Â F Ã ; Â F T ; Â Ú ', persze nem gond, ha a középső feliraton a ' Ú ' karakter hangértéke: γ, most meg: t-γ! Meglepő módon most mindhárom átírás szinte egyforma, Baicsorovét adom meg Tulajdonképpen most csak három ligatúrát kell meghatároznunk: 3. jel egy összetett, de jobbról jól oldható karakter. Az egész jegyet átfogja az -rmellékvonalaként túlhúzott j (sz-¹j) ligatúra. A következő fő karakter jelét az r (¹r) adja, jobb és bal oldalát egy-egy d (²d) alkotja, esetünkben a hátsóba még az -sz-t is bele kell érteni. Az összevont ' Ú ' alakú jegyhez balra fent a vésnök rótt még egy különálló, a -tmellékvonalát szimbolizáló, ferde vonalkát is, amit a d-vel azért nem köthetett össze, mert akkor a mást jelentő ' q ' jegy jött volna létre! A rovásbetűk sora tehát: t + d + y + r + d + j + y azaz (sz-¹j³-²d-¹r-sz-²d-²t) 5. jel fő karakterét az n (n) adja amihez középre három ferde mellékvonalat véstek, ezt azért hangsúlyozom ki, mert így a mellékjelek nem a z-t (p) jelentik. A három vonal viszont csak a ' + v ' vagy a ' F + v ' mellékjele lehet. Felülről lefelé olvasva a szövegbe illő jelsor az + v + n (n-¹b-¹r). 7. jel az n + n + Ë (²m-n-e/é). Felírva a betűsor: A/Á N-E/É SZ-¹J-²D-¹R-SZ-²D-²T SZ-¹J-¹K-¹R N-¹B-¹R N-A/Á ²M-N-E Ah éne SzáJaD-RáSZeDeT SzoJ-Ki-Rá Ne-BiRáNA MeNE Ah, élne szájad rászedet, szólj ki rá, ne bírálna, menne! Talán a három felirat közül ez a legautentikusabb sírfelirat, ami arról tájékoztat, hogy a kő alatt egy rászedett lélek nyugszik, akit jogtalanul ne bírálj, inkább menj tovább! Ki kell térnem az 5., 6. jel közé Baicsorov által bepontozott i, vagy d? jelére, ami egyáltalán nem illik bele a feliratba! Ha a fényképet nézzük, akkor az 5. jel csak kétmellékvonalas, vagyis Ü (n-¹b), ami után balra fent egy ferde / (¹r)-t jelentő kiegészítés van. Ezek együtt ugyan azt a ' Ne BiRá ' szórészletet jelentik, mint a háromvonalas karakter önállóan! K 7. Khumara-8 A kétsoros rovásfelirat ugyancsak a vár falából származó homokkő falazóelemen van. Sajnos a felirat a szakértők érkezése előtt megsemmisült. Csak irodalomból ismert, vázlatát egy diák (A. D. Beslenjev) készítette, amit az orosz közlemények a K5-ös felirat második és harmadik soráról készült pontatlan másolatnak tartanak. Közlemények megadva. Olvasási kísérlet: Baicsorov: Az ókori türk rovásírásos emlékek. p Átírása: 1). (E) g (I) NCH bengd' (Ü) R (E) L (i) nche. 2). Gu Um EG (i) g (e) N. Fordítása: 1). Második (azaz az év második hónapjában...) Bengdür az ő állapota. 2). Segítségével ezt (vagy ezeket) dicsérte. 5

10 10 Kizlaszov írásában 5 Boicsorov képét nagyon rossz minőségben adta meg, ami nem nagyítható tovább, csak szétválasztottam: Felső sor: Mindenesetre az leszögezhető, hogy a feliratok nem a K5. felirat másolatai! Megpróbálom a jeleket, amennyire lehet, azonosítani és elolvasni: 1. jelben felül az x (a/á), alatta az n (n) betűt látom, együtt jelenthetik az m (¹m) betűt, ligatúraként az m + n + x (a/á-n-¹m), de az n + m (¹m-n) is szóba jöhet. 2. jelhez hasonló karakter látható a D10. Majak-7 felirat 7 2. jelében, ott az ugyanilyen szögletes alak és a középső vízszintes vonalka az (¹r-n) ligatúrát jelentette. Jelünk ' ' többjelentésű, a megfelelő most az + y (sz-n) az -n- az sz-hez igazítva. Középen egy tükrözött alakú d d jel van, amiről már tudjuk, visszanézve a K4. felirat 10. jelét, hogy az i-t és id -t is jelenthet. Összeolvasva: d + (sz-n-i). 3. jelben az ' r ' alakú jegy hangértéke (²k-²t), mint a K4. felirat 25. vagy a D13. Majak jelében, mellékvonala túl van húzva, így a jobbról hozzá jöhet még a d (²d), aminek függőleges szára hosszabb a baloldalinál, így az sz-t is bele kell érteni, együtt: (sz-²d-²k-²t). Felmerülhet, hogy a jobboldali rész inkább a tükrözött -t-, ami az sz-el, t + y (sz-²t³) jelentésű. Végül a szövegbe kétféleképpen is szóba jöhet, mint (sz-²t³/²d-²k-²t) ligatúra. 4. jelünk az előző összerovás véghangzójaként elfektetett ϟ (ö) betű lesz, amit a másik szabír rovásfeliratról már ismerünk jelre hangértéket a szöveg értelme alapján kellett keresnem: (h), ami talán össze is vethető a Stanica Krijanszkaja-i kulacs ' z ' h-t jelentő 17. rovásjelével , 7. és 8. jelek sorban: ù (¹r), a (²l) és m (¹m). 9. jelünk ' ï ' alakú d + n vagy n + d (n-²d/²d-n) jelentésű. Lehetséges rovássorunk: A/Á-N-¹M SZ-N-I SZ-²T³/²D-²K-²T Ö H ¹R ²L ¹M ²D-N Alsó sor: ÁNáM SzóNI észt-kötö/eszed-kötö HíReL MiDőN, Ánám szóni észt kötő vagy eszed kötő hírel, midőn Ismert rovásjelek a 2. x (a/á), a 3. és 5. K (¹k-¹r), a 4. b (¹t), valamint a 8. M (²m). 1. jel alakja kérdéses, hogy az a vagy t alakú, mint a 4. jel. Belsejének alsó részén egy vízszintes vonalka látható, ami lehet a F (¹t) mellékvonala. Ezekből kiindulva talán szóba jöhet szóló hangként a b, de inkább a F + x (a/á-¹t) összevonást nevesíteném, ahol a -¹taz (a/á) betű alsó vonalára illesztett. 6. összetett karakter két részből állna, úgymint a v (¹b) és az ' ø ' alak, ami többféleképpen is értelmezhető. Lehetne a lippói orsógomb c (¹m) jele alapján, az (¹m-n) ligatúra vagy felülről-lefelé olvasva az n + x (a/á-n), együtt véglegesen: (¹m-n-¹b). 7. jelet ' Ü ' alakúnak vélem, amely alulról-felfelé hangzósítva x + F + n (n-¹t-a/á). 8. jel már ismert a K6. felirat 4. jelének alsó részéből: n + M (²m-n). 16. Delibeli József: A szédűt lippói orsógomb.

11 A felirat rovásbetűit így írhatjuk sorba: A/Á-¹T A/Á ¹K-¹R ¹T ¹K-¹R ¹M-N-¹B N-¹T-A/Á ²M-N ATÁ KaRoT akor MáN-BáNTAM-éN. Atá karót, akor mán bántam én! A felirat két sora együtt: Állnám szólni észt kötő hírrel, midőn vagy Állnám szólni eszed kötő hírrel, midőn Adtál karót, akkor mán bántam én! 11 A sírfelirat arról tudósítja látogatóját, itt olyan ember nyugszik, aki akkor is dacolt, megállta, hogy ne szóljon esztelen hírről, amikor karóba húzták, amit persze már megbánt! K 8. Khumara-10 Kizlaszov szűkszavúan erről a három rovásjeles feliratról annyit közöl, hogy az előzőekkel azonos helyről származik. Mérete és a megtalálás ideje ismeretlen. Vázlatot a karacsai kerület Saritüz falújának lakója, S. Belobrov készítette róla. Közlemények megadva. Olvasási kísérlet: Baicsorov: Az ősi türk rovásírásos emlékek. p Átírása: Dog (?) Fordítása: emlékmű, temetés (?). A három megadott rovásjel: 5 Nem tudni, hogy felirat szókezdő, szóvégi vagy különálló egység-e? Annak ellenére, hogy a jelek ismertek, a szövegértés mégsem dönthető el egyértelműen! Az első jelben hangsúlyos a -d- függőleges vonala, ami az (sz-²d)-t vagy (²d-sz)-t is jelentheti, de nem zárható ki egy y (sz), / (¹r) és b (²d) betűkből felállítható (sz-¹r-²d) hármas összerovással a...vagy más olvasat. SZ-¹R-²D A/Á ¹T SZuRD ÁT azaz: Szúrd át! Ugyan nem jutottam hozzá a tűztemplomi felirathoz, amiről Harmatta oly határozottan állította, hogy azon középperzsa jelformák vannak, de ha a most tárgyalt feliratok azzal közel azonos korúak, akkor bizony nem perzsa, hanem magyar ajkú katonaság állomásozott a várban, esetleg perzsa szolgálatban. A Kaukázus körüli szabír magyar népről viszont számos korabeli forrás, tanulmányok sorai szólnak... Hommel és Abright írásai már határozottan törökös népnek nevezik a hurritákat, de ezen az általánosító népnéven nem jutnak túl, míg I. M. Djakonov (1971) már kifejezetten ismerteti a történet-földrajzi fejezetében a Kaukázus déli lejtőin hajdanán élt és hurrita közösség összetevőjeként felderített szubír-szabír (SU-BAR-TU) népet. Ez a nép tehát az, amely fehérhunok egyik törökös ága -ként tovább vitte nemcsak az ősi, sumérral átitatott hurrita nyelvét, hanem annak már vázolt rovásrendszerét is. [ ] Ezek a törökös-hunok kétségtelenül a szabírokkal azonosítandók. A szabírok kettéválásáról is vannak történeti adatok. Zsuffa térképén ez az egyetlen nép, amelynek külön két ága az ʻŐsturán művelődési központbólʼ kiindulva a későbbiekben külön össze van kötve, miután a déli ág a Kaukázus-vidéke fejlődési térségén áthaladt. Scserbak kis írása a két kőfelirathoz K3. és K5., beszúrás tőlem kapcsolja harmadikként a Turkesztán területén Semircsije mellett talált feliratos bot (Talasz) ugyancsak szabírnak tekintett írásrendszerét a maga 14 betűjével. írja Fehérné Fehérné W. A.: i. m /42.

12 12 A várbeli feliratok közül a K4. inkább tekinthető (hasonlóan a majaki feliratokhoz) tanító, nevelő, uralkodói bölcsességet, kormányzási tapasztalatot átadó példamondatnak, míg a K5.-K7. feliratok kimondottan sírfeliratok. E két külön értelmű feliratban eltér az ' x ' alakú rovásjel hangértéke is, míg az előzőben az -a/ábetűt, az utóbbi sírfeliratiban az l-t jelenti! Ez a két paleográfiai eltérés akár kormeghatározó is lehet, ha összevetjük és párhuzamba állítjuk a Kárpát-medencei kora és késő avarkori feliratoknál is meglévő azonos hangtani eltéréssel! 8 Azt kell gondolnom, hogy a K4. felirat a kora avarkori feliratokkal egyidős, illetve azt megelőző, s az -a- betűt az a nép hozhatta be a Kárpát-medencébe kora avarként, aki már élt Harmatta szerint az V. században is a várban tágabb értelemben a Kaukázus északi vagy déli terében. Ugyan így párhuzamba állíthatjuk a késő avarkori x (l) rovásbetűt, a humarai sírfeliratok azonos alakú betűjével, ami igazolhatná, hogy a későavar népesség is legalábbis egy része innen származhat, az oroszok szerinti 9. század második fele előtti időből. De van még más lényeges elsősége is eme utóbbi és a szmolenszki szabír feliratnak; az W, ϟ (ö) és E ; E (e/é) magánhangzók azonos szóközi és szóvégi alkalmazása, mely utóbbi megjelenik a hasonló korú D12. Majak-9 feliratban 7 is. Ez a kor pedig a honvisszafoglalás előtti, de mondhatnám azt is, hogy a székelyként ismert rovásunk előtti! Láthatóan már a korai, (5.-9. századi?) rovásainkban jelen van a szóközi és szóvégi magánhangzók egy részének kiírása is, ami alapján talán még korai lenne feltételezni, hogy rovásunk talán soha nem is volt tisztán mássalhangzós írás! Mindenesetre, azt hiszem, hogy a majaki és humarai tartózkodásunk közötti összefüggések mielőbbi feltárása őstörténetünk sarokpontja lehetne! A kérdés talán már csak az, hogy e két régióbeli magyar-ajkú nép egy és ugyanaz-e, szabír magyar vagy már csak magyar? Azt hiszem most aktuális Vékony írásából An Nadīmot idézni: A vezír aztán rovásjegyeket rovott,melyeket a turkok előkelői ismertek, s akihez intézve volt, megértette, s azt állította, hogy a kis felirat sokféle jelentésű lehetett. 18 Kaposvár Delibeli József okl. építőmérnök A rovásjelek jelölésénél felhasználtam dr. Hosszú Gábor székely magyar, Kárpát-medencei és kazár rováskarakter készletét. Letöltve a Rovásírás Honlapról Az idézett művek lábjegyzeteit dőlt (...)-be adom meg. 18. Vékony G.: Későnépvándorlás-kori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. [Szombathely] é. n. Életünk Könyvek. 5.

13