A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia 1.5 Képzési szint Mesterképzés 1.6 Szak / Képesítés Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve A multikulturalizmus és a nemzeti kisebbségek problémája 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Demeter M. Attila egyetemi docens 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Demeter M. Attila egyetemi docens 2.4 Tanulmányi év Félév Értékelés módja Vizsga 2.7 Tantárgy típusa Kötelező 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor Tantervben szereplő össz-óraszám 42 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 14 Vizsgák 4 Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma 3.8 A félév össz-óraszáma 42 fiz. 3.9 Kreditszám 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi A kurzusokon való jelenlét 70%-ban kötelező 4.2 Kompetenciabeli A szemináriumokon való jelenlét 70%-ban kötelező 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

2 Transzverzális kompetenciák Szakmai kompetenciák 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A tantárgynak két fő célkitűzése van. Egyfelől, hogy bemutassa a multikulturalizmusra vonatkozó általános és általánosan elfogadott elméleteket; másfelől, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal a jogalkotásra, az államhatalom szerkezeti átalakítására vonatkozó elméleti javaslatokkal, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetét nemzetállami keretekben kívánják rendezni. Döntően a mai analitikus, angolszász politikai filozófiában megfogalmazott javaslatokról lesz szó. Az előadássorozat négy nagyobb tematikus egységből áll. Az első nagyobb tematikus egysége a modern nemzetállam, s az ezt igazoló legitimációs doktrína, a nacionalizmus kialakulását követi nyomon. Tekintve, hogy a nacionalizmus maga is egy történeti jelenség, mely tartalmában és funkciójában sokban módosult az idők folyamán, az előadássorozat ezeket a módosulásokat is nyomon követi. Az előadássorozat egy másik nagyobb tematikus egysége a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos egykori magyar elképzeléseket szemlézi. A nemzetiségi kérdés hagyományosan kelet-európai problémának számított, s ezen belül is kitüntetetten a többnemzetiségű Habsburg birodalom problémájának. A magyar politikai gondolkodás már az 1840-es években szembekerült a problémával. Egy harmadik tematikus egysége az előadássorozatnak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos mai teoretikus elképzeléseket és modelleket szemlézi, a kortárs angolszász politikai filozófia jelentősebb szerzői nyomán. Ebben a tematikus egységben kerül sor a főbb, multikulturalizmussal kapcsolatos elméletek részletes bemutatására is. Végül, egy negyedik és utolsó tematikus egységben a nemzeti kisebbségek helyzetét az európai szintű jogalkotás összefüggésében tekintjük át, az EBESZ, az ET és az EU vonatkozó ajánlásainak, egyezményeinek stb. a fényében. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések Bevezető előadás: a program és a szemináriumi Előadás teendők megbeszélése Mi a nacionalizmus? A fontosabb nacionalizmus- Előadás

3 elméletek rövid, általános áttekintése A nemzet kialakulása a francia forradalom idején. Előadás Történeti előadás A nemzetállam kialakulása a francia forradalom Előadás idején. Történeti előadás A nemzetiségi kérdés a magyar gondolati Előadás hagyományban. A nemzetiségi kérdés báró Eötvös József felfogásában. Eszmetörténeti előadás Balogh Artúr kisebbségfilozófiája. Eszmetörténeti Előadás előadás A nemzeti kisebbségek kérdése az angolszász politikai Előadás gondolkodás 19. századi hagyományaiban. A Mill Acton vita. Eszmetörténeti előadás A multikulturalizmus fogalma. Charles Taylor és az Előadás elismerés politikája. A multikulturalizmus lehetséges következményei Az etnikumok (bevándorló közösségek) kérdése az Előadás angolszász politikai filozófiában A nemzeti kisebbségek kérdése a kortárs angolszász Előadás politikai filozófiában: Vernon Van Dyke és a csoportjogok kérdése Will Kymlicka és a kisebbségi jogok liberális Előadás igazolása. A Kymlicka Kukathas vita Az európai szintű kisebbségvédelem stratégiái és Előadás normái. Az európai területi autonómiák szerepe a kisebbségvédelmi normák megalkotásában. A területi autonómiára alapozott kisebbségvédelem kudarcának okai Európai kisebbségvédelmi normák és standardok: a Előadás nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok és azok tanulságai Az európai szintű kisebbségvédelem konceptuális és Előadás funkcionális zavarai Könyvészet Deák Ágnes Bretter Zoltán (szerk.): Eszmék a politikában. A nacionalizmus, Tanulmány Kiadó, Pécs, Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek, Rejtjel Kiadó, Budapest, Bibó István: Az európai egyensúlyról és békéről, in.: Bibó István: Válogatott tanulmányok, vol. I, Magvető Kiadó, Budapest, 1986, 1986, Galántai József: Nemzet és kisebbség Eötvös József életművében, Korona Kiadó, Budapest, Amy Gutmann (ed.): Multiculturalism, Princeton University Press, Princeton, New Jersey, 1994, [1992] Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Osiris Kiadó, Budapest, Bhikhu Parekh: A Commitment to Cultural Pluralism, Bhikhu Parekh: A New Politics of Identity. Political Principles for an Interdependent World, Palgrave Macmillan, New York, Bhikhu Parekh: Rethinking Multiculturalism. Palgrave Macmillan, New York, 2006 [2000]. Francis Fukuyama: Identity, Immigration and Democracy, in: Journal of Democracy, 2006, vol. 17, no. 2, Seyla Benhabib: The Rights of Others. Aliens, Residents and Citizens, Cambridge University Press, Cambridge, Iris Marion Young: Politiy and Group Difference: A Critique of the Ideal of Universal Citizenship, in: Ethics, vol. 99, no. 2, Riva Kastoryano: French secularism and Islam: France s headscarf affair, in: Tariq Modood, Anna Triandafyllidou and Ricard Zapata-Barrero (eds.): Multiculturalism, Muslims and Citizenship, Routledge, London and New York, 2006, Cécile Laborde: The Hijab Controversy and Political Philosophy, Oxford University Press, Oxford, Oliver Roy: Globalized Islam: The Search for a New Ummah, Columbia University Press, New York, Omid Safi (ed.): Progressive Muslims on Justice, Gender and Pluralism, Oneworld Publications, Oxford, 2008 [2003]. Neus Torbisco Casals: Group Rights as Human Rights. A Liberal Approach to Multiculturalism, Springer, Dordrecht, The Netherlands, 2006.

4 Vernon Van Dyke: Human Rights, Ethnicity and Discrimination, Greenwood, Westport, Vernon van Dyke: Human Rights and the Rights of Groups, in: American Journal of Political Science, 1974, vol. 17, Vernon van Dyke: Justice as Fairness: For Groups? in: American Political Science Review, 1975, vol. 69, Vernon van Dyke: Collective Rights and Moral Right: Problems in Liberal-democratic Thought, in: Journal of Politics, 1982, vol. 44, Will Kymlicka: Liberalism, Community and Culture, Clarendon, Oxford, Will Kymlicka: Multicultural Citizenship, Clarendon Press, Oxford, Will Kymlicka: Politics in the Vernacular: Nationalism, Multiculturalism and Citizenship, Oxford University Press, Oxford, Kymlicka, Will: Multicultural Odysseys: Navigating the New International Politics of Diversity, Oxford University Press, Oxford, Will Kymlicka (ed.): The Rights of Minority Cultures, Oxford University Press, Oxford, Will Kymlicka: Justice and security in the accommodation of minority nationalism, in: Stephen May, Tariq Modood, and Judith Squires (eds.): Ethnicity, Nationalism, and Minority Rights, Cambridge University Press, Cambridge, 2004, Chandran Kukathas: Liberalism and Multiculturalism, in: Colin Farrelly (ed.): Contemporary Political Theory. A reader, Sage Publications, London, Thousand Oaks, New Delhi, 2004, Chandran Kukathas: The Liberal Archipelago: A Theory of Diversity and Freedom, Oxford University Press, Oxford, Salat Levente: Etnopolitika a konfliktustól a méltányosságig, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, Szalayné Sándor Erzsébet A kisebbségvédelem nemzetközi jogi intézményrendszere a 20. században, Gondolat Kiadói Kör MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, Fábián Gyula Ötvös Patrícia: Kisebbségi jog, Komp-Press Könyvkiadó, Kolozsvár, Will Kymlicka: The European Experience, in: Will Kymlicka: Multicultural Odysseys: Navigating the New International Politics of Diversity, Oxford University Press, Oxford, 2007, Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések A program és a szemináriumi teendők megbeszélése Megbeszélés Mi a nacionalizmus? A nemzet kialakulása a francia forradalom idején, vita A nemzetállam kialakulása a francia forradalom idején, A nemzetiségi kérdés a magyar gondolati hagyományban. A nemzetiségi kérdés báró Eötvös József felfogásában Balogh Artúr kisebbségfilozófiája A nemzeti kisebbségek kérdése az angolszász politikai gondolkodás 19. századi hagyományaiban. A Mill Acton vita A multikulturalizmus fogalma. Charles Taylor és az elismerés politikája. A multikulturalizmus lehetséges következményei Az etnikumok (bevándorló közösségek) kérdése az angolszász politikai filozófiában A nemzeti kisebbségek kérdése a kortárs angolszász politikai filozófiában: Vernon Van Dyke és a csoportjogok kérdése Will Kymlicka és a kisebbségi jogok liberális igazolása. A Kymlicka Kukathas vita Az európai szintű kisebbségvédelem stratégiái és normái. Az európai területi autonómiák szerepe a kisebbségvédelmi normák megalkotásában. A területi autonómiára alapozott kisebbségvédelem kudarcának okai Európai kisebbségvédelmi normák és standardok: a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok és azok vita Vita, vita Vita

5 tanulságai Az európai szintű kisebbségvédelem konceptuális és Vita funkcionális zavarai Könyvészet Isaiah Berlin: A meghajlított vessző. A nacionalizmus kialakulásáról, in: Uő.: Az emberiség göcsörtös fája, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996, Isaiah Berlin: A nacionalizmus. Valaha elhanyagolták, ma hatalmas úr, in: Ludassy Mária (szerk.): Az angolszász liberalizmus klasszikusai II., Atlantisz Kiadó, Budapest, 1992, Charles Taylor: Nacionalizmus és modernitás, in: Magyar Kisebbség, 2002/3, John Breuilly: Állam és nacionalizmus, in: Kántor Zoltán (ed.) Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004, Emmanuel Joseph Sieyès: Mi a harmadik rend? in: Hahner Péter (szerk.): A nagy francia forradalom dokumentumai, Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999, lmány Kiadó, Pécs, 1995, Ernest Renan: Mi a nemzet? in: Bretter Zoltán Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: A nacionalizmus, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995, Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága, in: Uő.: Válogatott tanulmányok II., Magvető Kiadó, Budapest, 1986, Eötvös József: A nemzetiségi kérdés, in: Eötvös József: Reform és hazafiság, vol. III, Magyar Helikon, Budapest, 1978, Balogh Artúr: Kisebbségi jogok és azok védelme Romániában, in: Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest Kolozsvár, 1997, John Stuart Mill: A nemzetiségről, in: Regio, Budapest, 2005/4, 3-9. Lord Acton: A nacionalizmus, in: Ludassy Mária (szerk.): Az angolszász liberalizmus klasszikusai I., Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991, Charles Taylor: Az elismerés politikája, in: Feischmidt Margit (ed.): Multikulturalizmus, Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1997, Seyla Benhabib: L affaire du foulard (A kendővita), in: Kellék, 2008/35, Vernon van Dyke: Az egyén, az állam és az etnikai közösségek a politikai elméletben, in: Kellék, Kolozsvár Nagyvárad Szeged, 2005/26, Will Kymlicka: Nation-building and minority rights: comparing West and East, in: Journal of Ethnic and Migration Studies, 2000, vol. 26, no. 2, (Magyarul lásd: Kymlicka, Will: Etnikai kapcsolatok és a nyugati politikaelmélet, Will Kymlicka: Liberalism and Minority Rights. An Interview, in: Ratio Juris, 1999, vol. 12, no. 2, Will Kymlicka Christine Straehle: Kozmopolitanizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus, in: Kellék, Kolozsvár Nagyvárad Szeged, 2001/17, Chandran Kukathas: Vannak-e kulturális jogaink? in: Eszmék a politikában. A nacionalizmus, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995, Chandran Kukathas: Cultural Rights Again: A Rejoinder to Kymlicka, in: Political Theory, 1992, vol. 20, Will Kymlicka: The Rights of Minority Cultures: Reply to Kukathas, in: Political Theory, 1992, vol. 20, Georg Brunner Herbert Küpper: Európai autonómia-megoldások: A kisebbségi önkormányzatok autonómiamodelljeinek tipológiája, in: Magyar Kisebbség, 2004/1-2, Gabriel Toggenburg: Egy kényes kapcsolatrendszer: az Európai Unió és a kisebbségi jogok, in: Pro Minoritate, 2002 tavasz, Vogel Sándor: Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek, in: Uő: Európai kisebbségvédelem erdélyi nemzetiségpolitikák, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001, Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában, in: Uő: Európai kisebbségvédelem erdélyi nemzetiségpolitikák, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001, Bruno de Witte: Az etnikai kisebbségek kérdésének megközelítése az EU-ban: politika a jog ellenében, in: Magyar Kisebbség, 2003/2-3, Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben

6 10.4 Előadás Az átadott ismeretanyag elsajátítása Félév végi, szóbeli vizsga 70% 10.5 Szeminárium / Labor Nyilvános Szemináriumi szöveg 30% szövegértelmezés vállalása, szövegértelmezésekben, vitákban való aktív részvétel bemutatásának nyilvános kiértékelése 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei A kurzusok, szemináriumok minimum 70%-án való kötelező részvétel A szövegértelmezésekben, vitákban való aktív részvétel Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse május 18. Dr. Demeter M. Attila Dr. Demeter M. Attila Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató május 21. Dr. Demeter M. Attila