Műtrágyázás hatása a mákra (Papaver somniferum L.) karbonátos homoktalajon
|
|
- Lilla Boros
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) Műtrágyázás hatása a mákra (Papaver somniferum L.) karbonátos homoktalajon KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés és irodalmi áttekintés A mák (Papaver somniferum L.) a legrégebben ismert és termesztett kultúrnövények közé tartozik. Keleten az ópium, nyugaton az élelmiszer és az olaj előállítása volt a termesztés fő célja. Az 1900-as évek első felében Kabay János találmánya révén kitágult a mák hasznosításának lehetősége. Az addig hulladékként kezelt száraz toktörmelékből üzemi eljárással olyan alkaloidokat sikerült kivonni, melyek előállítása korábban csak az ópiumból volt lehetséges. E találmány hasznosítására épült az Alkaloida Vegyészeti Gyár Tiszavasváriban, mely termékeivel Magyarországot nagyhatalommá tette a mák-alkaloidok gyógyszerpiacán (UNK, 1960; MÓRÁSZ, 1979; FÖLDESI, 1994). A tok tejnedve (ópium) 25-féle alkaloidában gazdag, melynek összes mennyisége a 20 25%-ot is elérheti. A morfin 3 23%, narkotin 2 10%, papaverin 0,5 1,0%, thebain 0,2 0,5%, kodein 0,3 0,8% között ingadozhat. A mag:tok:szár aránya 1:0,7 1:3 4 körüli, tehát 1 t maghoz még 4 5 t/ha melléktermés tartozhat. A kórót általában elégetik. Korán vethető, kezdetben nem hőigényes és már júliusban betakarítható. Gyengén fejlett karógyökérzete, valamint rövid 3 4 hónapos tenyészideje miatt rendkívül igényes a talaj felvehető víz- és tápelemkészletével szemben (LÁNG, 1976; MÓRÁSZ, 1979; FÖLDESI, 1994). GRÁBNER (1948) szerint A mák jó trágyaerőben levő gyommentes talajt igényel, ezért a trágyázott kapásnövények a legjobb előveteményei. Közvetlenül a mák alá, átszámítva kg/ha P 2 O 5 - és kg/ha N-műtrágyát is javasol. GERICKE (1948) számos tenyészedény- és szabadföldi műtrágyázási kísérletet végzett Közép- és Dél-Németországban a mák tápelemigényét vizsgálva. Megállapítása szerint a meleg, napfényes, száraz évben nagyobb a máktermés a növény hő- és fényigénye miatt. A legjobban a P-trágyázás növelte a termést és az olaj %-át egyaránt. A maximális olajtartalom a mag 2,3% P 2 O 5 -koncentrációjához kötődött. Az e feletti P-túlsúly a termést nem, de az olaj %-át már csökkentette. A mák környezeti igényével kapcsolatban több szerző utal a növény kifejezett fény- és hő- (HORNOK, 1978; YADAV et al., 1983), valamint nitrogén-, foszfor-, mész- és bórigényére (GRÁBNER, 1948; UNK, 1960; LÁNG, 1976; TURKHEDE et al., Postai cím: KÁDÁR IMRE, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út kadar@rissac.hu
2 58 KÁDÁR 1981). Az Alkaloida Gyár Máktermelési Rendszere 1977 óta sugárkezelt vetőmagot, speciális gépeket és műtrágyázásra vonatkozó javaslatot is ad a termelőknek kg/ha N, kg/ha P 2 O 5 és kg/ha K 2 O ajánlással. ANTAL (1987) szerint legalább kg N-, kg P 2 O 5 - és kg K 2 O- műtrágya adag ajánlott hektáronként a közepesen ellátott talajon. Sajnos a mák trágyázásával foglalkozó irodalom szegényes, e tekintetben periférikus kultúrának számít. A növény tápláltsági állapotának ellenőrzésére szolgáló levéldiagnosztikai optimumokat nem ismerjük, a Ny-európai szakirodalomból hiányzik a mák. Utalhatunk a BERGMANN (1988) vagy a MARTIN-PRÉVEL és munkatársai (1987) által összeállított és legismertebb kézikönyvekre. Mákot a fejlett Nyeurópai országokban gyakorlatilag alig termesztenek, ill. a kutatásnak nem célnövénye. Az újabb, 2005-ben kiadott Növénytermesztéstan 2. tankönyv 5. Étkezési mák fejezete (LESZNYÁKNÉ, 2005) mintegy féloldalnyi terjedelemben tárgyalja a mák ásványi táplálását, trágyázását. A kifejtés 6 mondatra és egy forrásmegjelölés nélküli táblázatra szorítkozik. A táblázat a MÉM NAK (1979) szerinti I. és II. szántóföldi termőhelyre adja meg a növény műtrágyaigényét a talaj NPK-ellátottsága függvényében. Szövegesen, szintén forrásmegjelölés nélkül közli az 1 t főtermés és a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemtartalmát. Kritikai megjegyzéseimet az alábbiakban foglalom össze: Mi van a többi szántóföldi termőhellyel? Mákot a futóhomokok és a szikesek kivételével minden talajtípuson termesztünk (Lásd ANTAL, 1987). A MÉM NAK (1979) szántóföldi termőhelyi kategóriái szakmailag nem indokolhatók. Trágyaigényt a talajtulajdonságok befolyásolják, melyeket táblaszinten határozunk meg. Egy talaj (típus) eltérő tulajdonságú lehet, mint pl. kötöttség, mészállapot, stb. A már kielégítő vagy jó ellátottságú talajon a mérlegelv szerint trágyázunk. Cél a tápanyagtőke megőrzése a tervezett termés fajlagos elemtartalma alapján. A szerző viszont az általa közölt fajlagos N és P 2 2,5-szeresét, a K 1,4-szeresét ajánlja. Ez túltrágyázást, terméscsökkenést, minőségromlást, környezetszennyezést okozhat, illetve a gyomosodás és a betegségek erősebb fellépéséhez vezethet. Ha a gazda követi az ajánlást, tönkremehet. Nem esik szó a Ca, Mg és B elemekről, melyek közismerten kiemelt jelentőségűek a máknál igényessége miatt. Hazai termesztésben fontos a Zn, Cu és Mo figyelemmel kísérése. Nem tér ki a szerző arra, miképpen diagnosztizálható és orvosolható ezen elemek hiánya. Nem taglalja ez a fejezet a tápelemhiány vagy az egyes elemek túlsúlyának hatását a növény fejlődésére, termésére, a mag olajtartalmára és zsírsavösszetételére, a tok alkaloida összetételére, a mag/tok/szár makro-és mikroelem-tartalmára, gyomosodására, gomba és rovar kártevőkkel szembeni viselkedésére. Nem közli a növény tápláltsági állapotának megítélésére szolgáló levéldiagnosztikai optimumokat, melyeket már a hazai kutatás szintén tisztázott (KÁDÁR & FÖLDESI, 2001; KÁDÁR et al., 2001, 2003). A mák ásványi táplálása kapcsán elmondott kritikai észrevételek sajnos az új Növénytermesztéstan (2005) tankönyvben tárgyalt összes többi növénynél is fenn-
3 Műtrágyázás hatása a mákra karbonátos homoktalajon 59 állnak. Az ásványi táplálással foglalkozó fejezetek megírását, összeállítását célszerű lenne növénytáplálási szakemberekre bízni. Hasonlóképpen mint ez már évtizedekkel ezelőtt gyakorlat volt pl. az USA-ban. A Modern corn production (ALDRICH et al., 1975), vagy a Modern soybean production (ALDRICH & SCOTT, 1970) című kiadványok 20 30%-át a növénytáplálással foglalkozó fejezet teszi ki, melyet neves agrokémikus írt. Természetesen hasonló módon hozzáértő növényvédelmi, genetikai, gépészeti szakember írta a megfelelő tematikus részt is. A máktermesztés hazai fellendítése a hármas hasznosítás miatt (élelem, olaj, alkaloida) indokolt lesz a jövőben. Rendelkezünk hazai fajtákkal, megoldódott a máktermesztés teljes gépesítése. A fejlődés gátja az alacsony termésátlag, amely az olajnyerést gazdaságtalanná teszi. Vajon a szakszerű műtrágyázással mennyiben növelhető a mák termése, javítható-e minősége? Melyek a növénydiagnosztikai optimumok, amelyek lehetővé tehetik a növény ásványi táplálásának irányítását és ellenőrzését a tenyészidő folyamán? Szabadföldi műtrágyázási tartamkísérletünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Továbbra is mérvadónak tekinthető ugyanis MÓRÁSZ (1979) alábbi megállapítása, mely időszerűségéből mit sem vesztett: A mák műtrágyázására vonatkozó kísérleti eredményeink, melyek a gyakorlatnak megbízható tájékoztatást adhatnának, nincsenek. Régebbi adataink még a műtrágyázás kezdeti idejéből, a szerves trágyát kiegészítő műtrágyázásról adnak ismertetést. Ezeket ma már a műtrágyázás általános és egyedüli használatakor nem lehet figyelembe venni. Mezőföldi mészlepedékes csernozjom talajon, egy NPK-műtrágyázási kísérlet 10. évében termesztettünk Kék Duna fajtájú mákot. Az aszályos évben a kontrolltalajon 200 kg/ha, az optimális NPK-ellátottságú kezelésben (100 kg N/ha N, 200 körüli mg AL-P 2 O 5 /kg és 250 körüli mg AL-K 2 O/kg) 800 kg/ha magtermés termett. A tok termése szintén négyszeresére, a szár tömege 3-szorosára nőtt ugyanitt és az összes föld feletti légszáraz biomassza 3,5 t/ha mennyiséget tett ki. A N- trágyázással emelkedett, míg a P-túlsúllyal felére csökkent az alkaloidák mennyisége a tokban. A mag olajtartalmát a N-bőség 3 4%-kal mérsékelte. Az optimum feletti együttes NP-trágyázás nyomán a termés tovább nem emelkedett, depresszió sem jelentkezett, viszont igazolhatóan nőtt a korompenész, máktokbarkó és a máktoklégy kártétele (KÁDÁR & FÖLDESI, 1986, 2001; KÁDÁR et al., 2001). A fajlagos azaz 1 t mag + a hozzá tartozó tok és szár elemtartalma 83 kg N, 37 kg P 2 O 5, 112 kg K 2 O, 91 kg CaO és 18 kg MgO mennyiségnek adódott. A Kék Duna fajtával 2002-ben is végeztünk kísérletet mikroelemekkel szennyezett talajon, mészlepedékes csernozjomon. A kontroll (szennyezetlen) talajon 0,9 t mag + 0,6 t tok + 2,7 t szár, azaz 4,2 t/ha összes föld feletti biomassza képződött. A fajlagos elemtartalom = N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO kg/t átlagos értékeket mutatott. A két kísérlet eredményeit figyelembe véve az alábbi irányszámokat javasoltuk a tervezett termés elemszükségletének számításakor a szaktanácsadásnak: = N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO. Hasonló karbonátos termőhelyen a Ca és Mg elemek pótlása természetesen feleslegessé válik (KÁDÁR et al., 2003). Jelen munkánk célja, hogy olyan műtrágyázási kísérletben teszteljük a mák trágyareakcióját karbonátos homoktalajon, ahol már jól elkülönült ellátottsági szintek
4 60 KÁDÁR alakultak ki a talajban. Választ keresünk olyan kérdésekre is, hogy miképpen változik a talaj oldható PK-tartalma a tartós műtrágyázás nyomán? Hogyan módosul a terméselemek ásványi összetétele az egyes kezelésekben, ill. hogyan alakul a mák fajlagos elemtartalma ezen a termőhelyen? Anyag és módszer Az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepe a Duna Tisza közi homokhátság északi részén, a Gödöllői-dombvidék pereméhez közel helyezkedik el. A talajvíz tükre 5 10 m mélyen található, a talajképződési folyamatokat, ill. a trágyahatásokat nem befolyásolja. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny, heterogén tulajdonságú és NPK tápelemekben szegény. A műtrágyázási kísérletet eredetileg Kozák Mátyás állította be 1970 őszén 10 kezeléssel és 4 ismétléssel, azaz összesen 40 db egyenként 12 4,2 = 50,4 m²-es parcellával kéttényezős véletlen blokk elrendezésben (KOZÁK, 1977; KOZÁK & SZEMES, 1984). A vizsgált kísérlet talaja csernozjom jellegű humuszos homok cm humuszos szinttel. A szántott réteg CaCO 3 - és humusztartalma 1%, az altalaj erősen karbonátos. A ph(h 2 O) 7,3; a ph(kcl) 7,0 átlagosan. A P- (0, 60 és 120 kg P 2 O 5 /ha/ év) és K-műtrágyákat (0, 100, 200, 300 és 400 kg K 2 O/ha/év), valamint a N (0, 80 és 160 kg N/ha/év) felét ősszel szántás előtt, a másik felét tavasszal szórtuk ki 25%- os pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában. A kísérlet különösen a K-hatásgörbék tanulmányozására alkalmas kétféle NP-szinten (KÁDÁR, 2007a,b). A kísérlet 28. évében (1998-ban) a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet által nemesített Kék Duna fajtát termesztettük. A vetés március végén történt kb. 1 cm mélyre vetve, db/m² csíraszámmal és 45 5 cm tőállásra egyelve tőrózsás állapotban. Betakarítás előtt db növényegyedet vettünk véletlenszerűen a parcellák nettó területéről. Mértük a mintakévék tömegét, majd feldolgozás után külön a szár, tok és a mag súlyát is megállapítottuk. A tövek számát parcellánként szintén megszámoltuk. Az állományt bonitáltuk szárbainduláskor kifejlett tőrózsás állapotban június 4-én és virágzásban július 10-én. A betakarítás kézzel történt. A nettó parcellák 8 8 során a tokokat közvetlenül a bütyök alatt levágtuk, a tokokat felnyitottuk, a magot kifejtettük, majd rostáltuk és szeleltük súlymérés előtt. A növényminták makro- és mikroelem-tartalmát cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárást követően vizsgáltuk ICP-technikát alkalmazva. A nitrogént a hagyományos cc. H 2 SO 4 +cc. H 2 O 2 roncsolás után KJELDAHL (1891) módszerével határoztuk meg. A szántott réteg talaját 1994-ben mintáztuk meg, parcellánként lefúrás anyagát egyesítve. A mintákban az AL-PK tartalmakat mértük meg EGNÉR és munkatársai (1960) szerint. A csapadékellátottságról: januárban 42, februárban 0, márciusban 7 mm eső hullott. A mák aktív 4 havi tenyészideje alatt (áprilisban 89, májusban 131, júniusban 56, júliusban 60 mm) a sokévi átlagot meghaladó, 336 mm csapadékot kapott a terület. A száraz tavaszon a növények hiányosan és egyenetlenül keltek, különösen a trágyázatlan kontrolltalajon.
5 Műtrágyázás hatása a mákra karbonátos homoktalajon 61 Kísérleti eredmények A kezelések hatását a talaj szántott rétegének AL-PK tartalmára az 1. táblázat foglalja össze. Az adatokból látható, hogy a 20 éve trágyázásban nem részesült kontrolltalajon mind az AL-K 2 O, mind az AL-P 2 O 5 tartalma rendkívül kicsi. Ko- 1. táblázat Műtrágyázási kezelések és a talaj AL-oldható PK-tartalma a kísérletben, 1994-ben (Karbonátos homoktalaj, Őrbottyán) (1) AL-oldható, Kezelés kg/ha/év kg/ha/év mg/kg NPK N P 2 O 5 K 2 O N P 2 O 5 K 2 O K 2 O P 2 O a) SzD 5% b) Átlag táblázat NPK-kezelések hatása a mák fejlődésére és termésére 1998-ban (Karbonátos homoktalaj, Őrbottyán) (1) Kezelés (2) Bonitálás fejlettségre (3) Szár (4) Tok (5) Mag (6) Összesen NPK jún. 4-én júl. 10-én aug. 4-én, betakarításkor, t/ha (7) Tőszám 1000 db/ha 000 1,0 1,0 0,39 0,17 0,22 0, ,5 2,0 0,66 0,28 0,36 1, ,0 2,0 0,86 0,34 0,44 1, ,0 3,0 1,06 0,41 0,51 1, ,5 3,5 0,99 0,40 0,51 1, ,0 2,0 1,07 0,38 0,47 1, ,0 3,5 1,22 0,44 0,60 2, ,0 2,5 1,06 0,32 0,45 1, ,5 4,5 1,34 0,50 0,62 2, ,0 3,5 1,15 0,49 0,61 2, a) SzD 5% 1,3 1,8 0,39 0,14 0,20 0,52 49 b) Átlag 3,0 2,8 0,95 0,38 0,48 1, Bonitálás: 1 igen gyengén, 2 gyengén, 3 közepesen, 4 jól, 5 igen jól fejlett állomány
6 62 KÁDÁR rábbi vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy hasonló karbonátos homoktalaj kielégítően ellátottnak minősülhet, ha az AL-P 2 O 5 -, ill. AL-K 2 O-tartalma a , ill mg/kg tartományba esik (KÁDÁR, 1992). A kísérlet első 19 éve alatt ( között) a K 2 O-adagok 0, 40, 80, 120 és 160 kg/ha/év mennyiséget jelentettek. Ezt követően az adagokat 2,5-szeresére növeltük, hogy a talajgazdagító K-szintek hatása szabatosan megnyilvánulhasson és a K-igényes kultúrák optimumait, ill. a K-túlsúly esetleges negatív hatásait is megismerjük. Az 1. táblázat eredményei szerint a feltalaj K-ellátottsága a 20. év végére a kielégítő tartományba kerülhetett a pozitív K-mérleggel rendelkező K 4 -kezelések- 3. táblázat NPK-kezelések hatása a mák elemösszetételére 1998-ban (Karbonátos homoktalaj, Őrbottyán) (1) Kezelés K N S Mg P Sr Zn NPK % mg/kg A. Szárban 000 1,90 0,93 0,40 0,45 0, ,91 1,15 0,42 0,47 0, ,53 1,05 0,41 0,35 0, ,65 1,05 0,41 0,34 0, ,19 1,17 0,40 0,31 0, ,78 1,26 0,43 0,49 0, ,77 1,14 0,46 0,36 0, ,81 1,13 0,59 0,36 0, ,30 1,24 0,54 0,32 0, ,36 1,18 0,59 0,32 0, a) SzD 5% 0,49 0,23 0,13 0,06 0, b) Átlag 2,64 1,15 0,46 0,37 0, B. Tokban 000 3,68 1,66 0,62 0,32 0, ,63 1,93 0,71 0,37 0, ,70 1,59 0,68 0,35 0, ,63 1,44 0,69 0,35 0, ,84 1,44 0,69 0,36 0, ,54 2,11 0,79 0,40 0, ,76 1,97 0,81 0,40 0, ,82 1,76 0,79 0,38 0, ,06 1,81 0,79 0,42 0, ,02 1,65 0,75 0,43 0, a) SzD 5% 0,24 0,34 0,06 0,06 0, b) Átlag 3,75 1,78 0,75 0,38 0, Megjegyzés: Ca szárban 2,90%, tokban 2,24% átlagosan. Szár egyéb vizsgált elemeinek átlagos tartalma: Mn 75, Na 38, B 32, Cu 5 mg/kg. Tokban: Mn 40, Na 102, B 40, Cu 5 mg/kg
7 Műtrágyázás hatása a mákra karbonátos homoktalajon 63 ben. A szántott réteg alatti talaj is gazdagodhatott itt káliumban, hiszen hasonló talajon a kálium lemosódása, vertikális elmozdulása nem kizárt. A feltalaj AL-P készlete látványosan emelkedett már a 60 kg P 2 O 5 /ha/év adaggal, a 120 kg/ha/év trágyázás nyomán pedig a kívánatos kielégítő szintet is elérte vagy meghaladta. Bonitálási adataink szerint szárbaindulás elején és a virágzás idején igazolhatóan javult a föld feletti állomány fejlettsége az NPK-trágyázás nyomán. A szár, tok és a mag termése a kontrollhoz viszonyítva közel 3-szorosára emelkedett, az összes föld feletti légszáraz biomassza tömege is 0,8 t/ha-ról 2,4 t/ha-ra nőtt. Az NP- és a pótlólagos K-trágyázás egyaránt a tőszám növekedését eredményezte, helyesebben a növények kipusztulását mérsékelte és az eredést javította (2. táblázat). A mák szárában és kevésbé a tokban is tükröződött a K-trágyázás hatása, a javuló K-ellátottság káliumban gazdagabb növényi anyagot eredményezett. Némileg visszaesett az NP-kezeléshez képest a N- és P-tartalom a tokban, valamint a Mg% a szárban. A megemelt NP-szinteken gazdagabb a szár és a tok S, P és Sr elemekben, melyekben a szuperfoszfát is gazdagabb. A P Zn antagonizmusból eredően ugyanitt a Zn-tartalom láthatóan visszaesett, általában a 10 mg/kg érték alá süllyedt. A nagyobb Sr-koncentráció is mérséklődött a K-túlsúly, a K Sr kation antagonizmusra visszavezethetően (3. táblázat). A mákmag a gabonafélék szemterméséhez viszonyítva nagyon sok ásványi elemet tartalmazott. Ugyanebben a kísérletben termett búza magjai 1991-ben az alábbi átlagos összetételt mutattak: 1,43% N, 0,26% P, 0,34% K, 0,16% Mg, 0,04% Ca, 2 mg/kg Sr, 15 mg/kg Zn; 2 mg/kg Cu és 27 mg/kg Mn (KÁDÁR, 2007). Amennyiben összevetjük ezeket a tartalmakat a mákmagra a 4. táblázatban közölt átlagokkal 4. táblázat NPK-kezelések hatása a mákmag elemösszetételére 1998-ban (Karbonátos homoktalaj, Őrbottyán) (1) Kezelés N P K Sr Zn B Cu NPK % mg/kg 000 3,40 0,90 0, ,64 0,96 0, ,53 0,95 0, ,56 0,95 0, ,57 0,96 0, ,59 1,00 0, ,56 0,97 0, ,55 0,96 0, ,57 0,99 0, ,50 0,95 0, a) SzD 5% 0,12 0,06 0, b) Átlag 3,54 0,96 0, Megjegyzés: A Ca 1,56%, Mg 0,37%, S 0,32%, Mn 82 mg/kg és Na 30 mg/kg átlagosan a kezelésektől függetlenül
8 64 KÁDÁR megállapíthatjuk, hogy a N és a K 2,5 3,0-szorosan; a P és Zn 3 4-szeresen, a Cu 6-szorosan, míg a Ca és Sr szeresen múlta felül a búzaszem elemkészletét. A kezelések hatása is nyomon követhető volt. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Sr, Zn és Cu elemek akkumulációját a kontrollhoz képest. A vegetatív szervekben megfigyelt K Sr antagonizmus helyett azonban a Ca- és Sr-akkumuláló magban K Sr szinergizmus lépett fel. A megnövelt NP-szinteken a Zn- és a B-tartalom szemmel láthatóan általában visszaesett. (1) Elem jele 5. táblázat A mák légszáraz szerveinek átlagos elemtartalma és elemfelvétele 1998-ban betakarításkor* (Karbonátos homoktalaj, Őrbottyán) (2) Mértékegység (3) Mag (4) (5) Szár Tok (6) Átlagos elemtartalom 2) Mértékegység (3) Mag (4) Tok (5) Szár (8) Átlagos elemfelvétel (7) Együtt N % 3,56 1,78 1,15 kg/ha 17,0 6,8 10,9 35 Ca % 1,56 2,24 2,90 kg/ha 7,5 8,5 27,6 44 P % 0,96 0,77 0,34 kg/ha 4,6 2,9 3,2 11 K % 0,90 3,75 2,64 kg/ha 4,3 14,2 25,1 44 Mg % 0,37 0,38 0,37 kg/ha 1,8 1,4 3,5 7 S % 0,32 0,75 0,46 kg/ha 1,5 1,9 4,4 8 Sr mg/kg g/ha Mn mg/kg g/ha Zn mg/kg g/ha B mg/kg g/ha Cu mg/kg g/ha Megjegyzés: * 0,48 t mag, 0,38 t tok, 0,92 t szár, azaz 1,82 t/ha össztermés A mák betakarításkori légszáraz szerveinek átlagos elemtartalmáról és elemfelvételéről az 5. táblázat tájékoztat. A mag volt a leggazdagabb N, P, Mn, Zn és Cu elemekben. A tokban főként a K, S, B és Na halmozódott fel a legnagyobb mértékben, míg a szár kitűnt a Ca és Sr akkumulációjával, mely még a mag készletét is átlagosan kétszeresen meghaladta. A kicsi termés elemfelvétele mérsékelt, a K és Ca átlagosan 44 kg, a N 35 kg, a P 11 kg, a Mg és S 7 8 kg mennyiséget tett ki. A fajlagos, az 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 73 kg N, 23 kg P (53 kg P 2 O 5 ), 92 kg K (110 kg K 2 O), 92 kg Ca (129 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) mennyiséget mutatott, mely viszonylag jól egyezik a mészlepedékes csernozjom talajon nyert adatokkal, azok szórásait figyelembe véve. A szaktanácsadásnak korábban ajánlott = N P 2 O 5 K 2 O kg/t fajlagos irányszámokat továbbra is mérvadónak tekintjük.
9 Műtrágyázás hatása a mákra karbonátos homoktalajon 65 Összefoglalás Duna Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK-műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 1998-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a mák fejlődésére, termésére és elemfelvételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO 3 -ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen meszes, az agyagos rész 5 10%. A talajvíz 8 10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A N-adagot megosztva, felét ősszel, a másik felét tavasszal fejtrágyaként, a PK-műtrágyát ősszel, szántás előtt szórtuk ki. A levonható főbb tanulságok: A kontrollon mért 0,22 t/ha magtermést az NP-trágyázás átlagosan megkétszerezte, míg a kiegészítő K-trágyázással közel 3-szorosára emelkedett. Hasonló módon és arányban nőtt a tok és a szalma tömege az NPK-trágyázással. A mák igényelte a talaj AL-oldható P 2 O 5 - és K 2 O-tartalmának mg/kg értékre való növelését a szántott rétegben. Az NP-szinteken megemelkedett a szárban és részben a tokban a N-, S-, P- és Sr-, valamint visszaesett a Zn-tartalom. A K-trágyázással nőtt a K- és mérséklődött a Sr-koncentráció. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Sr, Zn és Cu elemek beépülését a magban, gátolta viszont a Zn és B felvételét. A K Sr antagonizmus helyett K Sr szinergizmus volt ugyanitt megfigyelhető. A mag N, P, Mn, Zn és Cu, a tok K, S, B és Na, a szár Ca és Sr elemekben volt a leggazdagabb. A kis termés elemfelvétele is kicsi maradt. Az ún. fajlagos elemtartalma 73 kg N, 23 kg P (53 kg P 2 O 5 ), 92 kg K (110 kg K 2 O), 92 kg Ca (129 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) mennyiséget tett ki a kísérlet átlagában. A szaktanácsadásban, a tervezett termés elemszükségletének számításakor továbbra is mérvadónak tekintjük az általunk korábban közölt = N P 2 O 5 K 2 O kg/t mag + melléktermésre javasolt fajlagos irányszámokat. Kulcsszavak: mák, műtrágyázási tartamkísérlet, karbonátos homoktalaj, növényelemzés A munka a és sz. OTKA, valamint a CRO-13/2006 sz. pályázat eredményeként az NKTH és a KPI támogatásával jött létre, mely támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Irodalom ALDRICH, S. R. & SCOTT, W.O., Modern Soybean Production. S & A Publications. Champaign, Ill. USA. ALDRICH. S. R., SCOTT, W. O. & LENG, E. R., Modern Corn Production. A & L Publications. Champaign, Ill. USA. ALKALOIDA, Máktermesztési technológia. Alkaloida. Tiszavasvár. ANTAL J., Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
10 66 KÁDÁR BERGMANN, W., Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. G. Fischer Verl. Jena. EGNÉR, H., RIEHM, H. & DOMINGO, W. R., Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K-Lantbr. Högsk. Ann FÖLDESI D., A mák termesztése. Agrofórum GERICKE, S., Wirkung verschiedener Wachstumfaktoren auf Ertrag und Ölgehalt von Mohn. Z. Pfl.Ernähr. Düng. Bodenk GRÁBNER E., Szántóföldi növénytermesztés. III. átdolg. kiad. Pátria Nyomda. Bp. HORNOK L., Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Mezőgazd. Kiadó. Bp. KÁDÁR I., A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest. KÁDÁR I., 2007a. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) termésére és fejlődésére. Növénytermelés KÁDÁR I., 2007b. Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan KÁDÁR I. & FÖLDESI D., A mák ásványi táplálásáról. In: A mezőgazdaság kemizálása. I NEVIKI KAE. Keszthely. KÁDÁR I. & FÖLDESI D., A mák (Papaver somniferum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés KÁDÁR I., KASTORI R. & BERNÁTH J., Mikroelem-terhelés hatása a mákra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan KÁDÁR I. et al., A mák (Papaver somniferum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. II. Növénytermelés KJELDAHL, J., Neue Methode zur Bestimmung des Stickstoffs in organischen Körpern. Zeitschr. f. analyt. Chemie KOZÁK M., A kálium műtrágyázás hatása a búza, kukorica és takarmányborsó termésére és tápanyagtartalmára. Agrokémia és Talajtan KOZÁK M. & SZEMES I., Összefüggések a lucerna tápanyag-ellátottsága, szénahozama és a karbonátos homoktalajok tulajdonságai között. Agrokémia és Talajtan LÁNG G Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazd. Kiadó. Budapest. LESZNYÁK M.-NÉ, Étkezési mák. In: Növénytermesztéstan 2. (Szerk.: ANTAL J.) Mezőgazda Kiadó. Budapest MARTIN-PRÉVEL, P., GAGNARD, J. & GAUTIER, P. (Eds.), Plant Analysis as a Guide to the Nutrient Requirements of Temperate Crops. Lavoisier Publ. Inc. NY. MÉM NAK, Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. Budapest MÓRÁSZ S., A mák termesztése. Mezőgazd. Kiadó. Budapest. TURKHEDE, B. B. et al., Effects of N and P rates and plant densities on the opium, morphine and seed yield of opium poppy. Indian J. Agric. Sci UNK J. (szerk.), A mák és termesztése. Mezőgazd. Kiadó. Budapest. YADAV, R. L. et al., Effect of sowing date, population density and row spacing on growth and yield of opium poppy. Indian J. Agric. Sci. Camb Érkezett: november 27.
11 Műtrágyázás hatása a mákra karbonátos homoktalajon 67 Effect of mineral fertilization on poppy (Papaver somniferum L.) grown on calcareous sandy soil I. KÁDÁR Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest Summary The effect of mineral fertilization on the development, yield and element uptake of poppy and on the AL-soluble PK content of the soil was investigated in 1998 in the 28 th year of a long-term NPK mineral fertilization experiment set up on calcareous sandy soil at the Experimental Station of RISSAC in Őrbottyán. The soil was poorly supplied with macronutrients (NPK), while the ploughed layer contained 1% CaCO 3 and 1% humus, with ph(h 2 O) 7.3 and ph(kcl) 7.0 on average. The subsoil was strongly calcareous, with 5 10% clay content. The groundwater depth was 8 10 m and the area was drought sensitive. The P (0, 60 and 120 kg P 2 O 5 /ha/year) and K fertilizers (0, 40, 80, 120 and 160 kg K 2 O/ha/year from and 0, 100, 200, 300 and 400 kg from 1990) were applied in autumn prior to ploughing, together with half the N rate (0, 80, 160 kg N/ha/year), while the remaining N was applied in spring. The fertilizers were given in the form of 25% calcium ammonium nitrate, 18% superphosphate and 50% potassium chloride. The main conclusions were as follows: The 0.22 t/ha seed yield recorded in the control was doubled on average by NP fertilization, while the addition of K fertilizers almost tripled the yield. NPK fertilization caused similar increases in the capsule and straw mass. Poppy required values of mg/kg AL-soluble P 2 O 5 and K 2 O in the ploughed soil layer. Averaged over the NP levels there was a rise in the N, S, P and Sr contents in the stem and in part in the capsule, while the Zn content declined. K fertilization led to an increase in the K concentration and a decrease in that of Sr. NP fertilization stimulated the incorporation of N, P, Sr, Zn and Cu into the seed, but inhibited the uptake of Zn and B. Instead of K Sr antagonism, K Sr synergism was observed in the seed. The highest element contents were observed for N, P, Mn, Zn and Cu in the seed, for K, S, B and Na in the capsule and for Ca and Sr in the stem. The low yield was associated with low nutrient uptake. The specific element contents were 73 kg N, 23 kg P (53 kg P 2 O 5 ), 92 kg K (110 kg K 2 O), 92 kg Ca (129 kg CaO) and 15 kg Mg (25 kg MgO), averaged over the whole experiment. When calculating the nutrient requirements for the planned yield, the specific guidelines of kg N P 2 O 5 K 2 O/t seed + by-products previously reported can still be recommended. Table 1. Mineral fertilization treatments and the AL-soluble PK content of the soil in 1994 (Calcareous sandy soil, Őrbottyán). (1) Treatment, NPK. a) LSD 5% ; b) Mean. Table 2. Effect of NPK treatments on the development and yield of poppy in 1998 (Calcareous sandy soil, Őrbottyán). (1) Treatment, NPK. a) LSD 5% ; b) Mean. (2) Scoring for development on 4 June and 10 July. At harvest on 4 August, t/ha. (3) Stem. (4) Capsule. (5) Seed. (6) Total. (7) Plant density, 1000/ha.
12 68 KÁDÁR Table 3. Effect of NPK treatments on the element composition of poppy in 1998 (Calcareous sandy soil, Őrbottyán). (1) See Table 2. A. In the stem. B. In the capsule. Note: Ca content averaged 2.90% in the stem and 2.24% in the capsule. Mean contents of other elements, in the stem: Mn 75, Na 38, B 32, Cu 5 mg/kg, in the capsule: Mn 40, Na 102, B 40, Cu 5 mg/kg. Table 4. Effect of NPK treatments on the element composition of poppy seed in 1998 (Calcareous sandy soil, Őrbottyán). (1) See Table 2. Note: Average contents of Ca 1.56%, Mg 0.37%, S 0.32%, Mn 82 mg/kg and Na 30 mg/kg were recorded, irrespective of the treatment. Table 5. Mean element contents and element uptake of air-dry organs of poppy at harvest in 1998 (Calcareous sandy soil, Őrbottyán). (1) Element symbol. (2) Units. (3) Seed. (4) Capsule. (5) Stem. (6) Mean element content. (7) Together. (8) Mean element uptake. Note: * 0.48 t seed, 0.38 t capsule, 0.92 t stem, i.e t/ha total yield.
Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 359 374 Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés, irodalmi áttekintés Előző
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenMikroelem-terhelés hatása a napraforgóra (Helianthus annuus L.) karbonátos homoktalajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 329 344 Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra (Helianthus annuus L.) karbonátos homoktalajon IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI), Budapest Bevezetés
RészletesebbenA nitrogén, réz és molibdén kezelések hatása a tritikáléra
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 65 (2016) 1 17 30 A nitrogén, réz és molibdén kezelések hatása a tritikáléra KÁDÁR Imre MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest Bevezetés Magyarországon a tritikále gyakorlatilag
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenNITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON
NITRÁT-SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA HOMOKTALAJON Buzás István 1, Hoyk Edit 1, Hüvely Attila 1, Borsné Petı Judit 1 1 Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Környezettudományi Intézet ABSTRACT Most frequent
RészletesebbenTrágyázási terv készítése
211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenA művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára
A kutatási program keretében erdőmaradványos csernozjom talajon beállított trágyázási tartamkísérletekben vizsgáltuk az N, P, és K-műtrágyák kombinációinak hatását, valamint a növények által fel nem vett,
RészletesebbenA kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tavaszi repcében
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 2 359 370 A kálium és bór elemek közötti kölcsönhatások vizsgálata tavaszi repcében KÁDÁR Imre és CSATHÓ Péter MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenA nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben
AGROKÉMIA ÉS TA LAJ TAN 64 (2015) 1 177 188 A nitrogén és a réz közötti kölcsönhatás vizsgálata szabadföldi kukorica kísérletben KÁDÁR Imre és CSATHÓ Péter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenN Cu kölcsönhatások szabadföldi tavaszi árpa kísérletben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 2 345 358 N Cu kölcsönhatások szabadföldi tavaszi árpa kísérletben KÁDÁR Imre és CSATHÓ Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemfelvételére 4.
Műtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemfelvételére 4. Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez
1 ZÁRÓJELENTÉS A kutatási téma címe: A növénytermesztési tér N-forgalmának vizsgálata talaj+növény rendszerben a N-trágyázás fejlesztéséhez A műtrágyázási tartamkísérletre épülő négy éves kutatási program
RészletesebbenLáncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983
Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenVáltozó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben
Füleky György Változó kihívások és válaszok a gödöllői műtrágyázási tartamkísérletben Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő Kulcsszavak: műtrágyázás,
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenEltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban
Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenMikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben
JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
RészletesebbenKÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter
KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és
RészletesebbenA trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására
A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés és irodalmi áttekintés
Kölcsönhatások vizsgálata a növénytáplálási kutatásokban Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: kadar@rissac.hu Összefoglalás A hatótényezők közötti kölcsönhatások feltárása
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
RészletesebbenNémeth Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia
Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai
Részletesebben1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,
57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. 141 MTA TAKI MTA MgKI új trágyázási szaktanácsadási rendszere az NVT agrár-környezetgazdálkodási program eredményes megvalósításáért FODOR NÁNDOR 1 CSATHÓ PÉTER
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenA silócirok (Sorghum bicolor L. Moench) szárazanyag-felhalmozása és tápelem-felvétele
AGROKÉMIA ÉS TA LAJ TAN 65 (2016) 1 47 62 A silócirok (Sorghum bicolor L. Moench) szárazanyag-felhalmozása és tápelem-felvétele 1 IZSÁKI Zoltán és 2 NÉMETH Tamás 1 SZIE GAEK Agrártudományi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenCink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére
Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Kremper Rita. 1 - Zsigrai György 2 - Loch Jakab 1 1. Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma,
RészletesebbenA MEZŐFÖLDI MŰTRÁGYÁZÁSI TARTAMKÍSÉRLET ELSŐ ÉVTIZEDÉNEK TANULSÁGAI
A MEZŐFÖLDI MŰTRÁGYÁZÁSI TARTAMKÍSÉRLET ELSŐ ÉVTIZEDÉNEK TANULSÁGAI Összeállította: Dr. Kádár Imre A kiadvány alapjául szolgáló cikkek társszerzői voltak a 4 évtized alatt: Bana Károlyné, Bártfai Tiborné,
RészletesebbenZöldségfélék tápanyagutánpótlásának
Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő
RészletesebbenA trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenMűtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Ásványi elemfelvétel. 7.
Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Ásványi elemfelvétel. 7. Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS Egy műtrágyázási tartamkísérlet 29. évében,
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat repcére Genezis technológiával jövedelmezően termelheti a repcét! 2 3 A repcét hatékonyan érdemes termeszteni! A repcét intenzíven kell táplálni! A repce termésével felvett tápelemek
RészletesebbenXVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenA nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation
Kiss Zoltán Gábor 1 Gulyás Miklós 2 Füleky György 3 A nitrogén- és káliumműtrágyázás hatása vetésforgóban Interaction between nitrogen and potassium fertilization in crop rotation karrallion@gmail.com
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenMűvelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenEgy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenI. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július
I. évfolyam, 6. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. július Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. július I. évfolyam, 6.
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN ÖSSZEFOGLALÁS
A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN FONTOS MIKROELEMEK VIZSGÁLATA TARTAMKÍSÉRLETBEN SZABÓ LAJOS dr. - FODOR LÁSZLÓ dr. ÖSSZEFOGLALÁS A termesztett növények, növényi részek akkumulációs képessége, toxikus elem tartalma
RészletesebbenMagyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága
Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani
RészletesebbenA kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben
A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben KARANCSI LAJOS GÁBOR Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA nitrogén-műtrágyázás utóhatásának vizsgálata dunántúli barna erdőtalajokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 1 2 59 76 A nitrogén-műtrágyázás utóhatásának vizsgálata dunántúli barna erdőtalajokon 1 CSATHÓ PÉTER, 2 NÉMETH ISTVÁN, 1 BIRCSÁK ÉVA, 3 FÖLDINÉ NÉMETH ZSUZSANNA, 1 RADIMSZKY
RészletesebbenTechnológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA
Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Őszi búza (Kb. 6 tonna/ha terméshez.): Haifa CoteN Mix 30-7-7+ME (2) (+1 MgO+9SO3+0,05%Fe+0,01Zn)
RészletesebbenK+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK
K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban kifejezve (= 3,6
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenMűtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál
RészletesebbenTalajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben. Összefoglalás. Summary.
Talajra gyakorolt műtrágyahatások vizsgálatának legújabb eredményei a karcagi OMTK kísérletekben Zsigrai György Szabó Sándor Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet
RészletesebbenXXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév
XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenA TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA
A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére 1.
Műtrágyázás hatása a telepített gyep termésére és N-felvételére 1. Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenUMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya
UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára 5.
Műtrágyázás hatása a telepített gyep aminosav tartalmára és hozamára 5. Kádár Imre 1 Győri Zoltán 2 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárműszerközpont,
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenNitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
Nitrogén műtrágyázás hatása a torma termésmennyiségére és szövetbarnulására Irinyiné Oláh Katalin Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék
RészletesebbenPANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ NPK-MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA A TAVASZI ÁRPA KÜLÖNBÖZŐ
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
Részletesebben