A Julianna Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Bu da pes t F a sor i Refor m á tu s Kollégiu m J u lia n n a Álta lá n os I s k olá já n a k és Csi p ke bo kor Ó vo dá já n a k P E DAGÓ GI AI P R O G R AMJ A 0

2 A JULIANNA REF ORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJ A 2013 Elfogadás időpontja: március 27. Bevezetés időpontja: szeptember 1. Horgos Vilmos Igazgató 1

3 Tartalomjegyzék ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink Célok, feladatok: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz - és eljárásrendszere: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülő és az iskola együttműködésének formái Tanévenkénti állandó alkalmaink, ünnepeink A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése Iskolai óraterv Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés megvalósításának módja A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai jutalmazás formái A csoportbontások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések SNI NEVELÉSI PROGRAM Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások A TEHETSÉG GONDOZÁSÁT, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása

4 BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

5 ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. (Péld 3, 13-14) A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkit ű zései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványokká minden népet (Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a 4

6 jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Iskolánk Isten tiszteletére és a felebaráti szeretetre tanít a Biblia erkölcsiségét képviselve. Az iskolában folyó nevelő és oktató munkát így a türelem, szeretet, odafigyelés jellemzi. Legfontosabb elemei ennek a pedagógiának a gyermekközpontúság, a következetesség, a szeretetteljes türelem. Pedagógiai programunk kulcsszavai: keresztyén életelvek, a magyar történelemi hagyományok megismertetése, tisztelete és ápolása, valamint hazafiságra és fegyelmezett munkára való nevelés. Az általános iskola utáni továbbtanulásra való felkészítés, a tehetséggondozás különleges feladatunk. Ennek a felkészítő munkának a színvonalát országos kapcsolatrendszerünk, a nagy református kollégiumok szellemi barátsága biztosítja. A tanulók családias légkörben töltik a napjaikat, együtt tanulnak, játszanak, étkeznek. A hét minden napját igeolvasással kezdjük, és közös imával zárjuk. Minden évfolyamon református, katolikus és evangélikus hittanórák vannak, a délelőtti órarendben. Az egyházi ünnepeket közösen ünnepeljük meg. Az iskola minden kisdiák előtt nyitva áll. Nem feltétel a református valláshoz való tartozás, ugyanis az ökumené szelleme jellemzi iskolánkat. 5

7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink A Julianna Református Általános Iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Szellemiségét, nevelőmunkáját meghatározza református jellege. Olyan generációk nevelése a célunk, akik hazánk törvénytisztelő, szilárd erkölcsi alapokon álló állampolgáraivá válnak. Magyar református egyházunknak pedig vallásukat gyakorló, gyülekezetépítő tagjai lesznek. A Julianna Református Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem érdem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igazán lehet. A mi felelősségünk a helyes mintaadás, az útmutatás. 1. Isten személyesen szólítja meg az embert. A pedagógusnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet. 2. A Teremtő talentumokkal ajándékozza meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákokat ezek felismerésében, s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodás a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell, hogy kialakítson. 3. A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet. 4. Jézus Krisztus missziói parancsa:...tegyetek tanítványokká minden népeket... (Máté 28,19) nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. 5. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat. Iskolánk a református vallású diákokból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. 6. Hiszünk a példamutatás erejében, ezért a tanulókkal szembeni elvárások soha nem kerülhetnek ellentmondásba a nevelőtestület cselekedeteivel, tevékenységével, megnyilvánulásaival. A pedagógus személyes példájával, útmutatásaival, elvárásaival azon munkálkodik, hogy az iskola tanulói egy azonos mértéken nyugvó, de egyéniségükben és képességeikben eltérő, egymást megbecsülő és szerető közösségé formálódjanak. 7. Olyan barátságos szellemű iskolát tartunk kívánatosnak, ahol a gyermek és pedagógus csak a pedagógiai folyamatban elfoglalt szerepében különbözik egymástól, ahol kölcsönös a tisztelet, ahol az együttműködők emberi méltósága nem sérülhet. 6

8 8. Demokratikus, humánus légkörben minden munkatárs és tanuló kifejthesse véleményét, választ kapjon kérdéseire, segítséget igényelhessen és kapjon. Az iskolai életben képes legyen megtalálni az egyén és közösség az érdekérvényesítés helyes arányát. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. 9. A tanuló lelkesítését, az elismerést, a dicséretet tekintjük elsődleges nevelési eszköznek. A fegyelmezést és büntetést is a pedagógiai folyamat részének tartjuk, de nem jelentheti a tanuló megbélyegzését, kirekesztését. 10. A református iskola nevelési színtere nem szorítkozik a tanítási órára. A tanórákon túli foglalkozásokat szükséges és teljes értékű tanulói tevékenységnek tekintjük. Az iskola nevelői a tanulók egész napi viselkedését figyelemmel kísérik, segítik a közösségeket az egységes értékrend kialakulásában. 11. Oktatási feladatainkat életkori sajátosságokhoz és egyéni adottságokhoz illesztett korszerű ismeretanyag közlésével, magyar és református kultúrkincsünk értékeinek tanításával valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. 12. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más református iskolákkal. 13. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, természet, a környezet értékeit, 7

9 más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel Célok, feladatok: A Julianna Református Általános Iskolában dolgozó pedagógusok az evangélium tanításában kifejezett értékek elvekké való átalakítására törekszünk. Ezek az értékek: az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata, az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse, az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség, Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az egyházban és a hazában, az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása, az emberek és népek közötti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata, a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a szeretet, a tisztelet, a szolidaritás, a megbocsátás, a tolerancia, a békesség, a tekintély tisztelete, empátia képessége, az élet tisztelete és védelme; a természeti környezet megóvása; az állatok és növények védelme, szeretete; fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt, környezeti és egészségtudatosság erősödésének képessége, az egészég megőrzésének fontossága; a testmozgás iránti igény; az önellátás képességeinek kialakítása, egészségvédelem az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése, fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra; hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, 8

10 a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A Julianna Református Általános Iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival, a hiteles krisztuskövetés vonzó, személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja, hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít, növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét, növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára, a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre, a reál és humán tudás átadásával kifejlesztik bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét, gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat, megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út, rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Julianna Református Általános Iskola a nem református vallású diákokat öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk, felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében iskolánknak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelő erejének felhasználásával, a lehető legtöbbet tegyük meg annak érdekében, hogy növendékeink ki tudják bontakoztatni Teremtőnktől kapott képességeiket. 9

11 Nevelési módszereink A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, példa, példakép állítás módszere, a bírálat, önbírálat módszere, a beszélgetés, a felvilágosítás módszere, az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere. A tevékenység megszervezésének módszerei: a követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere, a verseny, a játékos módszerek, az oktatás, a gyakorlás módszere. A magatartásra ható módszerek Ösztönzés, serkentés módszerei: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás. Kényszerít ő módszerek: felszólítás, parancs, büntetés. Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a negyedik évfolyam végén: önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), iskolai feladataikat önállóan megoldják, kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat, képesek az idejüket célszerűen beosztani, ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben, az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították, saját képességeiknek megfelelően teljesítik a tanulmányi követelményeket. Végzős diákjaink: minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat, 10

12 elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, a személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A pedagógiai feladatok között prioritásokat jelölünk meg, amelyeket a napi gyakorlat során érvényesítünk: a korszerű alapműveltség elsajátítása, kompetencia alapú oktatási program, használható tudás, az esélyegyenlőség biztosítása, integrációs nevelés-oktatás, tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, személyiségfejlesztés, eredményes felkészítés a következő iskolafokra, a tanulási készségek kialakítása, az idegen nyelv-tanulás jó megalapozása. Sikerkritériumok 1 4. osztály Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikák. Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították. Saját képességeiknek megfelelően teljesítik a tanulmányi követelményeket. Képesek az idejüket célszerűen beosztani. Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben osztály Rendelkeznek olyan bővített, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középfokú oktatásban eredményesek lehetnek. Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz - és eljárásrendszere: A nevelő munka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Ennek megfelel ően: a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői, a 11

13 nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok is, így a nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához felkészültségéhez igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához másrészt mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. Ezt szem el őtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül: Eszközök: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok) Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. 12

14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem művelése - Segítő életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: " Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." /Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. c) Egészséges és kulturált életmódra nevelés 13

15 A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk, hogy: - minden tevékenységünket az oktatás és a nevelés területén egyaránt a gyerekek szeretete hassa át, - meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, - a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, - tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, - elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, - lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, - kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, - jól együttműködjünk a térség iskoláival, - a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink. 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Alapfogalmak Mi az egészség? Testi, lelki, szociális jólét állapota, nem a betegség hiánya Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségnevelés célja: 14

16 Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Az egészségnevelés alapelvei: a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra résztvevője az iskola minden dolgozója helyes cselekedésre serkentő segíti az egészséges iskolai légkör kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés: személyi higiéne környezethigiéne környezetvédelem testnevelés- és sport több mozgás egészséges táplálkozás balesetek megelőzése elsősegélynyújtás időben orvoshoz fordulni szűrővizsgálatok megelőzésre nevelés biztonság igénye szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség) életkorral járó biológiai sajátosságok B./ Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés napi és heti életritmus alvás, tanulás, munka, játék ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak 15

17 fogyasztói szokások pozitív értékrend kialakítása a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása belső harmónia b./ Stresszelhárítás apróbb sikertelenség elviselése konfliktusok megoldása, problémamegoldás önismeret, én-tudat dönteni tudás c./ Deviancia megel őzése szenvedélybetegségek megelőzése dohányzás-, alkohol-, drogtagadás társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései d./ Érzelmi nevelés az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek) társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség ) fontossága, előnyei Az egészségnevelés színterei A./ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az 16

18 iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon A helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok jelentik az alapját Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer) Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. C./ Egészségnevelés az osztályf őnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon beépítjük a DADAprogramot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADAprogramot a rendőrség szakembere tartja. D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: Sport: kézilabda, labdarúgás, Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós nap A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként. c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. d. Helyi kezdeményezések 17

19 Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés D./ Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és sajnos egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. a. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). b. Intézményünkben tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségi feladatok színterei a következők: Tanulóifjúság közösségei az iskola, tagozat, évfolyam közösségei; osztályközösségek; fakultatív csoportos órák tanulócsoportjai; diákönkormányzat. Felnőtt közösségek nevelőtestület; szakmai munkaközösségek; egy osztályban tanító közösségek; azonos képzési formában tanítók közösségei; szülői munkaközösségek. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. 18

20 Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. " Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök ) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérő. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: A tanuló megfigyelése, megismerése A tanuló személyiségének megismerése: o Egyéni beszélgetések o A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenőrzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggő szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. 19

21 Írásbeli felmérés során tudásszint felmérő dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 20

22 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Osztályában segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát a szaktanárok javaslatainak figyelembevételével. Minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet és fogadóórát tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. rendszeresen látogatja osztálya egyéb óráit, mindezt dokumentálja, az érintett szakmai munkaközösséggel és a vezetőséggel konzultál tapasztalatairól. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében: A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást, A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra, Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét, 21

23 A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk. Folyamatosan részt veszünk pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön. Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük a vers- és prózamondó versenyeket. Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel. Kihasználjuk a közművelődési intézmények által biztosított lehetőségeket (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban végzett kutatómunka stb.). Diák-önkormányzatot működtetünk, iskolai újság szerkesztünk, iskolai rendezvények szervezésünk. A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszert alkalmazunk. 6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok: Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar) Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfügg ő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője: Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság 22

24 C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek: Hátrányos szocio-ökonómiai státus, Korai szocializációs probléma, Rossz családi interakció, A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, A nem megfelelő tantervek, A nem megfelelő oktatási módszerek, A nem megfelelő stratégiák. Feladatok: Differenciált eljárással, felzárkózató, tehetséggondozó programmal megteremthető az a bázis, amely a tanulási zavarok enyhítését, megszüntetését eredményezheti. Eszközök: Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát! A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel. Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. 23

25 Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: az agresszív megnyilvánulásokra, a közönyre és a passzivitásra, az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, a túlzott félelemre és szorongásra, a kifejezett féltékenységre, irigységre, a beszédzavarra, a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása. a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e, iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával; a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz; személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával; teljesíthető, reális követelmények támasztásával; a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással); a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással; az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával; az osztályközösség segítő erejének mozgósításával; a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával; következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét ); az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel; 24

26 szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével 6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: A. Az iskolában védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk ifjúságvédelmi felelős megbízásával. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a diákokkal, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. B. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. C. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. D. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen 25

27 a) évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel. 6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.); a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok); az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.). A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. Drog- és bűnmegelőzési programok (7-8. DADA-program). Mentálhigiénés programok. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, szülői levél). Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. 26

28 Táborozási hozzájárulások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. A továbbtanulás irányítása, segítése. 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről; a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról; az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési jog A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; az éves munkaterv elfogadása előtt, a tanulókat érintő programokat illetően; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; a házirend elfogadása előtt; az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál; a tanulói fegyelmi eljárás során. 27

29 Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A diákönkormányzat kezdeményezésére a nevelőtestületet össze kell hívni. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. 8.1 A szülő és az iskola együttműködésének formái A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. Véleményezési jog A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg: az iskolai munkaterv elkészítésénél; az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál; a fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt; ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni; 28

30 a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését; a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szül ők részér ől a nevel őmunka segítéséhez az alábbi közrem ű ködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: osztály szülői értekezletek (évente három), fogadó órák, (közös: évente két alkalommal, egyéni: megbeszélés szerint) családlátogatások, rendkívüli megbeszélések, nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, pályaválasztási tanácsadás. Jól segíthetik az együttm ű ködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. 8.2 Tanévenkénti állandó alkalmaink, ünnepeink csendesnap tanév elején és végén őszi és tavaszi papírgyűjtés családi istentisztelet évente két alkalommal 29

31 megemlékezés nemzeti ünnepeinkről (október 6., október 23., március 15.) Reformáció ünnepi istentisztelet téli vásár karácsonyi istentisztelet Julianna-nap Béres Ferenc Országos Zsoltár- és Népdaléneklő Verseny Szülői est áldozócsütörtöki istentisztelet anyák napi megemlékezés az osztályokban erdei iskola szervezése gyermeknap Nemzeti összetartozás Határtalanul! témanap (június 4.) A tanévzáró istentisztelet egyben búcsúalkalom is tanulmányaikat más képzési szinten folytató diákjaink számára. A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. 30

32 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Általános alapelvek A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A tájékoztatás ideális esetben folyamatos, bármilyen eszközzel történhet, szóban, írásban. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. A félévi és az év végi bukás fennálló lehetőségéről a szülőt, tanulót levélben, a tanügyigazgatáson keresztül az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesí-tette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 31

33 1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, 3-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz, angol nyelv 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, angol és német nyelv Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Pótló vizsgát a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból o elkésik, o távol marad, o vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-ét ől augusztus 31-éig terjed ő id őszakban tehet. Az 1-3. évfolyamon a következő évfolyamra léphet az a tanuló is, aki a követelményeket nem teljesítette, feltéve, hogy ezt nem hiányzásai okozták. Ha a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló a követelményeket nem teljesítette, évfolyamismétlésre javasolhatja. 32

34 10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi eljárás folyamata els ő évfolyamra: 1. Intézményvezetői és pedagógusi beszélgetés a szülőkkel valamint a felvételiző tanulóval 2. A leendő elsős kisdiákkal folytatott játékos képességfelmérés 3. Az intézményi lelkésszel folytatott beszélgetés Tanuló másik iskolából való átvétele Tanuló másik iskolából való átvétele elsősorban tanévkezdéskor vagy félévkor javasolt. Évközbeni átvétel esetén, szükséges lehet különbözeti, osztályozó vizsga letétele, melyhez az intézmény felkészülési időt, szaktanári segítséget nyújt. A felvételi beszélgetések az intézmény által előzetesen megadott és a szülőkkel egyeztetett időpontban zajlanak. A felvételi elbírálásánál nem feltétel, de előny a lelkészi igazolás, illetve a református felekezethez való tartozás. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására. 33

35 HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterv. 2. Iskolai óraterv A helyi tantárgyi tanterveket tartalmazó 1 sz. mellékletet CD adathordozón tesszük közzé évfolyam 34

36 5-8. évfolyam 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során használatos taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a többször módosított, a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A nyomtatott és egyéb taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, körző, vonalzó, szögmérő, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az azonos tantervet tanulók felmenő rendszerben ugyanannak a tankönyvcsaládnak a tagjait használják. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 35