A foglakoztatás, az oktatás és a rehabilitáció jellemzői a WHO jelentés alapján

Átírás

1 A foglakoztatás, az oktatás és a rehabilitáció jellemzői a WHO jelentés alapján Rehabilitációs alapismeretek /Komplex rehabilitáció MSc Debrecen Kontra Andrea nakontra@gmail.com,

2 Előzmények: mozgássérültek évtizede ENSZ, olyan globális szakértői találkozók, amelyeknek a következménye lett, megkülönböztetést és a hozzáférést elősegítő szabályozást sürgettek 1993.december 20. Egyesült nemzetek közgyülése fogadta el Szabályok, szabványok a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségéről United Nations Standard Rules on Equalization of Opportunities for Persons with Disabilities 22 szabályt fogalmaz meg amelyek között előfeltételként a rehabilitáció, célterületként: oktatás, foglakozatás, jövedelem és szociális biztonság14,15 szabályként végrehajtási intézkedések fogalmazódnak meg Politikai döntéshozatal, Jogalkotás, szakember képzés területén 2

3 United Nations Convention on the Rights of People with Disabilities (CRPD) Az egyesült nemzetek egyezménye a fogyatékossággal élők jogairól, a szöveget 2006 decemberében fogadták el, 2007.XCII. Tv lépett hatályba több évtizedes munka nemzetközi emberjogi, szabadságjogi eszköz. 3

4 Jelentés a fogyatékosságról, World Report on Disability az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank, valamint 70 ország és több mint 380 szakértő közreműködésével készített globális jelentését A dokumentum a károsodások, s a fogyatékosság korszerű szemlélete alapján mutatja be a világban zajló jelenlegi folyamatokat, a veszélyeket és tennivalókat. WRD újra kinyilvánítja, hogy a Rehabilitáció és Habilitáció alapvető emberi jog. Rámutat az európai hiányosságokra, a korai elsődleges rehabilitáció hiányára, a hozzá férési területi egyenlőtlenségekre. 4

5 WRD felépítése Bevezetés, előszó A fogyatékosság értelmezése Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság és az emberi jogok, Fogyatékosság és fejlesztés Átfogó kép a fogyatékosságról A fogyatékosság mérése, Prevalencia Az egészségügyi feltételek Demográfia A környezet Stb A követendő út ajánlások Következtetések függelékek 5

6 WRD felépítése Rehabilitation Education Work and employment 6

7 WRD, Rehabilitáció A rehabilitáció értelmezése Intézkedések és eredmények Rehabilitációs orvoslás Terápiák Kisegítő technológiák Szükségletek.. Akadályok kezelése Politikai reformok, törvények Nemzeti rehabilitációs tervek és a jobb együttműködés Finanszírozási mechanizmusok fejlesztése Az emberi erőforrások növelése a rehabilitációban Oktatás és képzés kiterjesztése A meglévő egészségügyi személyzet képzése Tantervek tartalma A rehabilitációs személyzet toborzása Szolgáltatások decentralizálása és bővítése Összehangolt multidiszciplináris rehabilitáció Közösségi szolgáltatások 7

8 WRD, Rehabilitáció Hozzáférhető és megfizethető technológia Segédeszközök Telerehabilitáció Bővülő kutatás és megfizethető technológia Információk és iránymutatások a bevált technológiákról Kutatás, adatok és információ Következtetések és ajánlások Jogalkotás, politikák és szabályozó mechanizmusok finanszírozás Emberi erőforrás Szolgáltatások Technológia Kutatás és tényeken alapuló gyakorlat 8

9 WRD, Rehabilitáció Hozzáférés biztosítása a megfelelő, időszerű,megfizethető és jó minőségű rehabilitációs ellátásokhoz mindazok számára, akinek szüksége van rá.. közepes és magas jövedelmű országok tekintetében: Lefedettség javítása Eredményesség javítása Hatékonyság növelése A minőség és a szolgáltatások megfizethetősége Alacsonyjövedelmű országokban bevezetés és fokozatosan bővülő rehabilitációs szolgáltatások, költség-hatékony megközelítés alkalmazása 9

10 WRD, Rehabilitáció Nemzetközi gyakorlat terjesztése, együttműködés Fel kell mérni a jelenlegi szabályzókat, rendszereket és szolgáltatókat az alkalmazott technikákat, hiányosságokat Felül kell vizsgálni a nemzeti rehabilitációs terveket és össze kell vetni a helyzetelemzésből származó adatokkal, kialakított képpel Cél, hogy a lakosság igényeihez igazodó pénzügyileg fenntartható működés alakuljon ki. A közfinanszírozással segítség a fogyatékossággal élő személyek helyzetét. Méltányosság 10

11 WRD, Rehabilitáció Köz és magánszféra közötti partnerség Humanitárius válságok, katasztrófák Humánerőforrás Hiány pótlás, speciális szakképzés, ösztönzők és megtartó technikák Szolgáltatások bevezetése, bővítése Szolgáltatási szintek közötti összhang, ágazati együtt működés A szolgáltatás felhasználókat bevonni a döntéshozatalba Technológia segítése, adó csökkentés, támogassa a helyi termelést Kutatások, fejlesztések, adatbázisok 11

12 WRD, Oktatás A fogyatékos gyermekek részvétele az oktatásban A fogyatékkal élők oktatásának értelmezése A fogyatékkal élő gyermekek, oktatói megközelítések eredmények A fogyatékkal élő gyermekek oktatási akadályai Rendszerszintű problémák Iskolai problémák Az akadályok kezelése az oktatásban Rendszerszintű beavatkozások Iskolai intervenció Közösségek szerepe Következtetések és ajánlások Világos politikák, helyes adatok és információk Az elfogadó stratégiák elősegítése Speciális szolgáltatások szükség esetén Részvétel támogatás 12

13 WRD, Oktatás Becslések szerint a 0-14 év közötti fogyatékossággal élő gyermekek száma Jelentős számú gyermek és fiatal felnőtt számára történelmileg kizárt a hagyományos képzési lehetőség. Fogyatékosságra specializálódott intézmények pl Vakok iskolája Az összes országban prioritásként kell kezelni a fogyatékossággal élő gyermekek iskolai integrációját Az oktatás szükségessége: az oktatás hozzájárul a humántőkéhez, amely a jólét letéteményese a speciális iskolák működtetése költséges 24, cikk CRPD-ben teljes emberré váláshoz szükséges A társadalmi kapcsolatok kialakulásának elengedhetetlen része 13

14 WRD, Oktatás Egyetemes Emberi Jogok Speciális Oktatás Salamanca nyilatkozat, Spanyolország Oktatás mindenkinek Mozgalom ( globális minőségi alapfokú oktatás Fizikai, értelmi és érzékszervi károsodottak különbözősége Sajátos nevelési igényű gyermek fogalma!!!!!! Nem minden fogyatékos személynek van szükségszerűen sajátos nevelési igénye (OECD jelentése szerint a világ gyermekeinek 15-20%-a) Szegregáció - Integrált oktatás, fejlett országokban mindössze 2,3 % található speciális szegregált intézmény Döntő szerep jut az anyagi és a humánerőforrásnak. 14

15 WRD, Oktatás Feltételek: Hozzáállás és fizikai akadályok eltávolítása Fogalmak tisztázása Felmérések, besorolások meghatározása Monitoring és értékelési rendszerek létrehozása Kiegészítő források biztosítása a befogadáshoz Pedagógusok oktatása Osztályozás értékelés a fogyatékosság figyelembevételével. Iskolán belüli fejlesztések különös tekintettel a beszéd és nyelvi terápiára, foglakozás és a fizikoterápiás kezelések 15

16 WRD, Oktatás Család, szülök bevonása A közösségi alapú rehabilitációs szolgáltatások és az oktatás közötti kapcsolat fejlesztése Gyermekek bevonása 16

17 WRD, Munka és foglalkoztatás A munkaerőpiac megértése Részvétel a munkaerőpiacon Foglakoztatási ráták Foglakoztatás típusai Bérek A munkaerőpiacra lépés akadályai Hozzáférés hiánya Téveszmék a fogyatékossággal kapcsolatban Diszkrimináció Munkaügyi törvények A foglakoztatás és a munkavégzés akadályainak kezelése Törvények és rendeletek Személyre szabott beavatkozások Szakmai rehabilitáció és átképzés Önfoglakoztatás és mikrofinanszírozás Szociális védelem Munkaattitüd megváltoztatása Következtetések és ajánlások Kormányok Munkaadók Egyéb szervezetek, szakszervezetek 17

18 WRD, Munka és foglalkoztatás A fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája lényegesen alul marad egészséges ép azonos korú, végzettségű társaiktól A legtöbb munkavégzés a fogyatékos személyek által is elvégezhető Produktivitás nélkülözhetetlen a nemzetgazdaságok számára A munkavállalás és alkalmazás alacsony szintje több okra vezethető vissza, ezek között lényeges szerepet játszik a rehabilitáció ( szakmai), munkáltató és munkahely hiányosságai, támogatási rendszerek 18

19 WRD, Munka és foglalkoztatás EFD volt az első munkaadói Fórum, amely a fogyatékossággal élők munkavállalásában az egyenlőség előmozdítására erőfeszítéseket tett. Elsősorban kampányai révén a munkáltatókat segíti a részképességű egyének alkalmazásában, a kormányzatok támogatási rendszereinek kialakításában. Tevékenységükhöz fűződik a fogyatékossági szabvány- Az Egyesült királyságban 8 % nőtt a foglalkoztatási ráta től, amely természetesen nem csak ennek az egy tényezőnek köszönhető, mégis példaértékű átvevő országok pl. Argentina, Oroszország, Spanyolország. 19

20 WRD, Munka és foglalkoztatás A javuló munkaerő-piaci lehetőségekért több szereplő együttesen tehet 1. Kormányok: törvények és rendeletek, a megkülönböztetés elleni rendeletek, összehangolt ágazati politikák, ösztönző rendszerek, példamutatás fogyatékos személyek alkalmazása az állami szektorban, szakmai tanácsadó és képzési programok támogatása, támogató szolgáltatások a munkaerő-piaci integráció elősegítésére, a munkaerő-piaci folyamatok nyomon követése a foglalkoztatás növelése érdekében 2. Munkáltatók: munkába való visszatérés elősegítése, attitüd megváltoztatása, rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása az esélyegyenlőség jegyében 20

21 WRD, Munka és foglalkoztatás Partnerség a vonzáskörzetben elhelyezkedő tanácsadókkal, foglalkoztatást elősegítő ügynökségekkel Egyéb szervezetek: Célzott támogatások, közösség alapú rehabilitáció támogatása, készségfejlesztés, önfoglalkoztatás feltételeinek megteremtésében segítő tevékenységek, Információ áramlás elősegítése, kampányok támogatása, szegénység elleni küzdelem 21

22 Jelentés a fogyatékosságról, World Report on Disability Felszólít a nemzeti rehabilitációs tervek felülvizsgálatára A fogyatékosság prevenciójával kapcsolatos tennivalókat harmonizálják a népegészségügyi program célkitűzéseivel. Alakítsanak ki új finanszírozási mechanizmusokat a rehabilitációs ellátásokra és a szakember ellátottság tekintetében tegyenek meg minden erőfeszítést. 22

23 Háttér: Fenntartható fejlődés, foglalkoztatás Az Európai Unió minden hatodik polgára mintegy 80 millió ember különböző fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékossággal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan fogyatékosságban, amely valamilyen mértékben korlátozza őt. (OLEF) Szűkös erőforrások, hatékony felhasználási igény Az elmúlt 20 évben a finanszírozás átalakítása az orvosi rehabilitációs rendszer extenzív fejlődését eredményezte. 23

24 Az Európai Unió fogyatékossági stratégiája 2000 áprilisában az Európa Parlament elfogadott egy bizottsági kezdeményezést, amely A fogyatékossággal élő emberek akadálymentes Európájáért címet viselte. Állásfoglalást fogadtak el, amelyben kimondják egy specifikus Fogyatékosügyi Irányelv megfogalmazásának szükségességét. Felszólítja az Európa Tanácsot, hogy 2004-től kezdeményezze a fogyatékossággal élő emberek számára speciális akcióprogram kidolgozását. A fogyatékkal élőkre vonatkozó Bizottsági stratégia célkitűzése 2003 óta az, hogy az esélyegyenlőség a fogyatékkal élők számára valósággá váljon. Az Európai Unió fogyatékkal élőkkel kapcsolatos es cselekvési terve Disability Action Plan, (a továbbiakban: DAP) lehetőséget ad e stratégia végrehajtására, mivel a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket minden érintett szakpolitikában figyelembe veszi. A DAP kétéves szakaszokra oszlik, amelyek szakpolitikai prioritásai válaszolni kívánnak a fogyatékkal élő embereket sújtó egyenlőtlenségekre. A Bizottság a megvalósulásról közleményben számol be, elemzi a fogyatékkal élők helyzetében bekövetkezett változásokat. 24

25 Az Európai Unió fogyatékossági stratégiájának pillérei az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés, a fogyatékossággal élők teljes bevonása a politika alakításában és a fogyatékosság szempontjának előtérbe helyezése a jogalkotás és szakpolitikák alkotása során. 25

26 A fogyatékosok százalékos előfordulása a év kórcsoportban az Európai országokban forrás: % 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Nők Férfiak 26

27 Forrás: A.B. Ward, C. Gutenbrunner : Physical and Rehabilitation Medicine in Europe. J Rehabil. Med /86,

28 Európa Unio elköteleződésének elemei: A fogyatékossággal foglakozó magasszintű munkacsoport Disability High Level Group (továbbiakban: D-HLG) állásfoglalást adott ki a fogyatékkal élők társadalmi integrációjáról, szociális védelméről és a hosszú-távú ellátásokról. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok bevonásával szisztematikus adatgyűjtés szükséges a tájékozottabb és célirányosabb stratégiákhoz. Az európai tagállamokban végbemenő demográfiai változások miatt a munkaerő piac fokozatosan sorvad, így a fogyatékosok foglalkoztatását elő kell segíteni, ezeknek a célok megvalósítása érdekében európai foglalkoztatási bizottság, European Employment Committee (továbbiakban : EMCO) a D-HLG-vel szorosan együttműködik. 28

29 Európa elköteleződésének elemei, EDF: Az Európa Bizottság a politikák és a programok tervezésébe bevonja a fogyatékkal élőket, ezért párbeszédet folytat az Európai Fogyatékossági Fórummal, European Disability Forum (továbbiakban: EDF), Az EDF-ot 1997-ben alapították, s különféle nem kormányzati szervezeteket igyekszik tömöríteni, amely az európai fogyatékossági civil szervezeteket és a nemzeti fogyatékossági tanácsokat képviseli. Nemzeti Tanácsának képviselői fogyatékos személyek, 66 európai civil szervezet és 16 tagállam delegáltjai. A szervezet arra törekszik, hogy Európa fogyatékos népességét integrálja és egységfrontot hozzon létre, ezáltal biztosítsa, hogy az európai törvények alkotásánál a fogyatékosság kellő hangsúlyt kapjon. 29

30 Európa elköteleződésének elemei ANED Az Európai Bizottság decemberében hozta létre a Network of European Disability experts (ANED) elnevezésű Fogyatékosügyi Szakértői Hálózatot, hogy tudományos támogatást és tanácsadást nyújtson a Bizottság fogyatékosságüggyel foglalkozó egysége részére. A Hálózat tevékenysége elsősorban az Európai Unió Fogyatékosságügyi Stratégiájának fejlesztését és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény gyakorlati megvalósítását támogatja. A Hálózatot a Human European Consultancy (Hollandia) és a Leeds-i Egyetem Centre for Disability Studies elnevezésű központja (Egyesült Királyság) koordinálja. Az ANED egyik feladata a fogyatékos embereket érintő európai jogszabályok és politikák ellenőrzési és értékelési mechanizmusának kialakítása. 30

31 Európa elköteleződésének elemei Az Európai Unió fogyatékossággal élőkre vonatkozó évi stratégiájának középpontjában az a törekvés áll, hogy a fogyatékossággal élők ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhassák jogaikat, mint egészséges társaik, és eltűnjenek a mindennapi életüket megnehezítő akadályok. Kiemelt célja az is, hogy segítséget nyújtson az egyezmény rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtásához uniós és nemzeti szinten egyaránt. E stratégia a tagállamok tevékenységének kiegészítésére és támogatására szolgál hiszen a fogyatékossággal kapcsolatos politikák tekintetében a fő felelősséget a tagállamok viselik. 31

32 Európa elköteleződésének elemei A kohéziós politika fontos szerepet játszik, azokon a működési programokon keresztül, amelyeket a tagállamok, a régiók és a bizottsággal együttműködő partnerek szélesebb köre készít elő és valósít meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozásával a fogyatékkal élők foglalkoztatási és társadalmi integrációja, valamint az akadálymentesítés előmozdítása érdekében. 7. keretprogram ( ) Együttműködés programjának második legnagyobb költségvetésű alprogramja az Egészségügy 32

33 Európa elköteleződésének elemei Az Európai Parlamentben a fogyatékosügyi frakcióközi csoport ( Disability Intergroup) jelenlegi elnöke Kósa Ádám, megválasztásának különlegessége, hogy első alkalommal fordult elő, hogy fogyatékossággal élő képviselő tölti be az elnöki tisztséget. A Magyar elnökség alatt kiemelt prioritásként kezelték a fogyatékosságot, ennek kapcsán támogatták Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs EPSCO konzultációt. A Bizottság, a Parlament és az Európai Tanács elnöke és a Fogyatékosok Európai Fórumával összefogásban án első ízben szerveztek magas szintű találkozót a fogyatékosságról. 33

34 Orvosi rehabilitációs ellátás szervezés szempontjai: Az orvosi rehabilitációban, mint fekvőbeteg szakellátási feladat körében is változás történik, egyre több aktív és az intenzív ellátás körébe tartozó tevékenységet végez, széleskörű multidiszciplináris teammel, amelyek a költségek emelkedését vonják maguk után. Így a fekvőbeteg ellátás szervezésében regionális központok képzelhetők el. Az ellátás nagyobb volumenét járóbeteg szakellátás, otthonápolási szolgálatok és nappali kórházak végezzék lakóközösségi rehabilitáció formában, amely hatékonyan működő betegszállítási rendszert, informatikai és telekommunikációs fejlesztéseket igényel, amelyhez a szakember ellátottság mellett a koordináció lehetőségét is meg kell teremteni. Közösség alapú rehabilitáció (CBR) olyan stratégia amely, egyszerre küzd az esélyegyenlőségért, az elszegényedés ellen és a fogyatékosok társadalmi elfogadásáért, a rehabilitációnak ez a formája eredményességével, biztonságosságával és költséghatékonyságával megfelelő eszköz lehet a problémák kezelésére. Az orvosi rehabilitáció fejlesztése csak megfelelő adatbázisra épülhet, amely a nem csak a lakosság szükségleteit, de a szakma elvárásait és költségeit is tükrözi és fogyatékosügyi célokat is szolgál. 34

35 WDRL figyelem!!!! ENSZ egyezmény megvalósulását célzó vizsgálat eredménye alapján, 48 országban rehabilitációs, fogyatékossággal élők részére politikát, ajánlást nem fogadták el, 57 országban nem készítettek a fenti témában szabályozást a fogyatékkal élők részére 46 országban a rehabilitációs programot nem határozták meg. 35

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 36