Forrásfejlesztési Stratégia. - Forrástérkép -

Átírás

1 Forrásfejlesztési Stratégia - Forrástérkép -

2 I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 2 II. Bevezető... 4 III. A kistérség helyzete... 5 IV. Források Állami források Magán források Nem pénzbeli támogatás Támogatás Tartós adományozás Adománygyűjtés Szponzorálás (támogatás) Önkéntesség Egyházi források... 9 V. Kistérség jogállása VI. Korábbi támogatások (Önkormányzat) Módszertan Statisztikai alapadatok Beérkezett és támogatott önkormányzati ÚMFT pályázatok Pályázatok számának megoszlása operatív programonként Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként Támogatott ÚMFT projektek listája VII. Korábbi támogatások (Vállalkozás) Módszertan Statisztikai alapadatok Beérkezett és támogatott önkormányzati ÚMFT pályázatok Pályázatok számának megoszlása operatív programonként Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként Támogatott pályázatok számának megoszlása minősítés szerint Támogatott ÚMFT projektek listája

3 VIII. Jövőbeli lehetőségek Vidékfejlesztés Környezet és energia Területfejlesztés IX. Emberi erőforrás fejlesztés A szegénység elleni küzdelem A társadalmi kohézió erősítése Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében Támogatási keretösszegek

4 II. Bevezető Forrásteremtés: minden olyan tevékenység, ami a szervezeti vagy projekt célok eléréséhez szükséges erőforrások előteremtését szolgálja (ez a szükségletek felmérésétől, a források felkutatásán át, azok megszerzéséig és újratermeléséig számos lépést jelent). Összekapcsolódik a szervezet vagy projekt menedzselésének sok más oldalával (pl. stratégiai tervezés, emberi erőforrások, szervezeti időgazdálkodás, szervezeti kommunikáció stb.), ezért komplex folyamatnak kell tekinteni. Forrásteremtésnél mindig elsődleges szempont a több lábon állás, valamint a saját lehetőségeink felmérése, így csökkenteni tudjuk a környezet változásainak negatív hatásait. A forrásteremtés mindig csak eszköz a küldetés, célok elérésében. Minden elkezdett projekt számára fontos, hogy működése, fenntartása több forrásból legyen biztosítható. Ebben jelen van a kényszer is, hiszen az intézmények, szolgáltatások állami normatívái egyre inkább csökkennek, a gyerekstratégia megvalósításához pedig szükség van fejlesztésre. A forrásfejlesztés nem lehet csak pénzgyűjtés, hanem minden olyan erőforrás aktivizálását jelenti, amelyekre a kistérségnek és a településeknek szüksége van. A forrástérkép célja, hogy egy-egy témában átfogó, áttekinthető képet adjon a rendelkezésre álló vissza nem térítendő vagy visszatérítendő finanszírozási forrásokról. 4

5 III. A kistérség helyzete A kilenc településből álló, fős Mezőcsáti kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén található. Keleti szélén keresztül folyik a Tisza. A Tiszaújvárosi kistérségből 2004-ben kivált kistérség egyetlen városa Mezőcsát (6434 fő). Az utána következő legnépesebb község Tiszakeszi (2565 fő), a legkisebb lélekszámú Tiszavalk (337 fő). Lakossága a megyéhez képest is nagymértékben fogy. A cigány népesség becsült aránya 20 százalék. A kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is kiugróan rossz mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a kistérségen belüli települések társadalmi-gazdasági helyzetében is vannak különbségek. A kistérségek fejlettségét jelző komplex mutató (KSH) alapján az ország hetedik legelmaradottabb kistérsége. A 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet alapján a kilenc településből nyolc társadalmigazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Ároktő és Igrici a legmagasabb szegénységi kockázati kategóriába (10) tartoznak, ugyanakkor Tiszavalk helyzete (3) legalábbis e behatárolás szerint sokkal kedvezőbb, mint a kistérség többi településéé. Nem mellékes, hogy a Mezőcsáti kistérség települései 2004 előtt a Tiszaújvárosi térséghez tartoztak, amely nem hátrányos helyzetű. Ugyanakkor Tiszaújváros nem tudott fejlesztő hatást gyakorolni a mezőcsáti településekre; ezért volt szükségszerű a térség önálló kistérséggé alakulása. A Mezőcsáti kistérség megalakulásától fogva a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Az itt élők nagyon alacsony iskolai végzettségét jelzi, hogy az érettségizettek aránya a 2001-es cenzus adatai alapján a 18 évesnél idősebb népesség körében 17,7 százalék. Ezzel a Mezőcsáti a legrosszabb helyzetű 5 kistérség egyike. Az országos átlag 2001-ben 38,2 százalék volt, a legkedvezőbb arány 58,7 százalék (Budapest). Ezen a téren a Mezőcsáti kistérségben komoly gondok vannak; erre utal az is, hogy 2008-ban a munkanélküliek kétharmada legfeljebb nyolc osztályt végzett. A korábban is magas munkanélküliségi ráta 2007-től 20 százalék fölötti ben 23 százalékos, ami az országos átlagnak (9 százalék) közel két és félszerese, és a Borsod-megyeinél is 5-6 százalékkal magasabb. A foglalkoztatottsági mutatók sem kedvezőbbek: 2001-ben a 100 háztartásra jutó 5

6 foglalkoztatottak száma 62 fő, amely alig jobb az országos minimum értéknél (Bodrogközi kistérség, 56,3 fő). A foglalkoztatottsági ráta 2009-ben 38,6 százalék, ami a megyei átlagnál (46,8 százalék) 8,2 százalékponttal alacsonyabb. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetre utal, hogy a 100 lakosra jutó gazdasági vállalkozások száma (2008-ban 7,3) alig haladja meg az országos minimumot (Ózdi kistérség - 5,4). A 2001-es népszámlálási adatok szerint a komfortnélküli lakások aránya 32,3 százalék. Ezzel a hatodik legrosszabb helyzetű kistérség a Mezőcsáti. (A legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező Abaúj- Hegyközi kistérségben 36,8 százalék a komfort nélküli lakások aránya, míg az országos átlag 11,1 százalék.) Nem ilyen éles, de jelentős a lemaradás a lakáskörülmények egy igen erős mutatója, a vezetékes vízzel ellátott lakások terén: a kistérség lakásainak 83,2 százaléka van rákötve a vízvezetékre (az országos átlag 94,9 százalék). A kistérséget érintő M3-as autópálya és a főváros viszonylagos közelsége (közúton megközelítőleg másfél óra alatt érhető el) semmilyen fejlesztést, fejlődést nem generál önmagában. 6

7 IV. Források 4.1 Állami források Normatív finanszírozás, támogatások: intézmények működése, egyes szolgáltatások, foglalkoztatás, pályázati források. 4.2 Magán források Adományok: A Civil törvény fogalmakra vonatkozó rendelkezései *2. + szerint adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás. Adomány ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli, nem pénzbeli támogatás, térítés nélküli átadása 4.3 Nem pénzbeli támogatás Vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészben, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása. (1997. évi CLVI. a Közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. h pontja) 4.4 Támogatás Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, visszterhes szolgáltatás nélkül. (1997. évi CLVI tv. 26 j pontja) 4.5 Tartós adományozás Magánszemély támogató által közhasznú szervezet javára legalább négyéves szerződés alapján, évente rendszeresen, azonos vagy növekvő összegben, illetőleg nem magánszemély támogató esetében az adózás előtti eredménye arányában rögzített mértékkel ellenérték nélkül nyújtott pénzbeli támogatás, valamint értékpapír térítés nélküli átadása. E rendelkezés alkalmazásában nem számít ellenértéknek, ha a közhasznú szervezet a szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére, feltéve, hogy az adomány 5%-kal 7

8 csökkentett összegéről a 6. (adókedvezmények igazolása - SZJA-Tao tv.) rendelkezésének alkalmazásához előírt igazolást ad támogató részére. Nem minősül tartós adományozásnak, ha a szerződés időtartama alatt bármelyik évben az adományozás szünetel. /Cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás. Cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja./ (1997. évi CLVI. tv. 26. ) 4.6 Adománygyűjtés Az adománygyűjtésből származó bevételek a közhasznú szervezetek bevételeinek jelentős részét teszik ki. Az adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazás alapján történhet. Az adománygyűjtés szabályaira vonatkozó rendelkezés célja, hogy egyértelművé tegye az adománygyűjtő személy viszonyát mind az adományozókhoz, mind a közhasznú szervezetekhez. A közhasznú szervezetekről szóló törvény (1997. évi CLVI. tv.) bevezette a tartós adományozás fogalmát és az ehhez tartozó kiemelt kedvezményekről szintén az adótörvények rendelkeznek. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől támogatásban csak írásbeli szerződés alapján részesülhet. A támogatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a feladat ellátásának feltételeit, a pénzügyi és szakmai beszámolás módját. 4.7 Szponzorálás (támogatás) A támogatás: egy visszterhes szolgáltatás nélküli pénzeszköz vagy egyéb eszköz, szolgáltatás nyújtása. Tehát ezek ingyenesen, illetve ellenszolgáltatás nélküliek. A szponzorálás az ellentéte a támogatásnak, itt szolgáltatás, ellenszolgáltatás értelmezéséről beszélünk. Többnyire ez reklámfelület biztosítása, transzparens, logó, leírás kifüggesztése. Ez szerződéssel jár, még az előbbi nem kapcsolódik szerződéshez. 8

9 A támogató könyvelése egyéb ráfordítás, míg a szponzorálásról a non-profit szervezet számlát állít ki, a szponzorálás besorolása SZJ 7440 Reklámtevékenységhez kapcsolódik, 25%-os ÁFA tartalom és 1% nemzeti kulturális járulék kötelezettség is terheli. Továbbá ezen összeg társasági adó köteles is. A szponzorálás megfizetése költség, reklámköltség. 4.8 Önkéntesség Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára, továbbá az önkéntes nem helyettesíti a fizetett munkaerőt. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, állami intézmény, ritkább esetben fór-profit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. 4.9 Egyházi források Jellemzői: önkéntes, jószolgálati munka, adomány, szolgáltatások Az egyházak évszázados hagyománya a jószolgálati tevékenység az élet valamennyi területén. Az egyházakkal való kapcsolat a kistérségi gyerekesély program hiányossága. Fontos volna az együttműködés kereteinek kidolgozása, hisz az egyházak sokat tesznek a gyerekekért, a fiatalokért és az idősekért. Települési és egyházi ünnepek rendezvényeit ki kellene használni a gyerekesély program kiterjesztésére. Baktalórántházán működik egyházi fenntartású családi napközi, Ramocsaházán a Nyírségi Napfény Időskorúak Otthona a református egyház fenntartásában működik. 9

10 V. Kistérség jogállása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 157. alapján január 1-jén hatályát vesztette a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény. Hatályba lépett ugyanakkor a Mötv. IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozóan. A törvény 146. (1) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 10

11 VI. Korábbi támogatások (Önkormányzat) 6.1 Módszertan Az összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett, visszavont projektek. A statisztikai alapadatok a MATÉRIA magyar közigazgatási térinformatikai adatbázisból származnak, amely a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázisából, népszámlálási adatokból és a Belügyminisztérium választási adatbázisából válogatott integrált adatokat tartalmazza. (A MapInfo alapú fejlesztés a CARTOGRAPHIA Kft., a Központi Statisztikai Hivatal és a VARINEX Zrt. közös terméke.) Az önkormányzatok lehatárolása a BM útmutatása alapján történt, az EMIR rendszerben rögzített gazdálkodási formakód alapján. 6.2 Statisztikai alapadatok Mezőcsáti kistérség Települések száma 9 Megyei jogú városok száma 0 Városok száma 1 Nagyközségek száma 0 Községek száma 8 Oktatási intézmények száma 11 Foglalkoztatottak száma Működő vállalkozások száma 480 Regisztrált munkanélküliek száma

12 1000 lakosra jutó lakások száma lakosra jutó vállalkozások száma 32 Lakosságszám Beérkezett és támogatott önkormányzati ÚMFT pályázatok Mezőcsáti kistérség önkormányzat Mezőcsáti kistérség összes Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg Leszerzodött pályázatok száma Szerzodéssel lekötött összeg Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg Pályázatok számának megoszlása operatív programonként Operatív program Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Mezőcsáti kistérség Mezőcsáti kistérség ÁROP 2 2 ÉMOP KEOP 5 2 TÁMOP 23 9 TIOP 1 1 Összesen: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Operatív program Mezőcsáti kistérség Mezőcsáti kistérség ÁROP Ft Ft 12

13 ÉMOP Ft Ft KEOP Ft Ft TÁMOP Ft Ft TIOP Ft Ft Összesen: Ft Ft 6.6 Támogatott ÚMFT projektek listája Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése: ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Mezőcsát Mezőcsát Város Önkormányzata A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Mezőcsáton ÁROP 1.A Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára Mezőcsát MEZŐCSÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Mezőcsát Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése ÉMOP 3.1.2/D-09 Településfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Mezőcsát Mezőcsát Város Önkormányzata Mezőcsát Városközpont megújítása-i.ütem ÉMOP 3.1.2/E-11 Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken Gelej GELEJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Gelej Község csapadékvíz elvezető rendszerének felújítása I.ütem ÉMOP Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés Igrici Igrici Község Önkormányzata Belterületi utak fejlesztése Igricin ÉMOP Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés Tiszabábolna Tiszabábolna Községi Önkormányzat Településfejlesztés Tiszabábolna Községben ÉMOP Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Vidékfejlesztés Tiszatarján község belterületi útjain ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) Ároktő Ároktő Község Önkormányzata Belterületi utak fejlesztése Ároktő településen Megítélt támogatás (Ft):

14 ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) Igrici Igrici Község Önkormányzata Településfejlesztés Igrici településen ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) Tiszadorogma Tiszadorogma Község Önkormányzata Belterületi utak fejlesztése Tiszadorogma településen ÉMOP 3.1.3/B-09 Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben) Tiszakeszi Tiszakeszi Község Önkormányzata A Közösségi Ház felújítása Tiszakeszin ÉMOP 3.2.1/A LE alatti települések szennyvízkezelése (LHH) Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Tiszatarján Község szennyvízelvezetése és tisztitása ÉMOP 4.1.1/A Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása Tiszatarján Tiszatarján Község Önkormányzata A Tiszatarjáni Háziorvosi és Gyermekorvosi rendelő átépítése és korszerűsítése a betegellátás feltételeinek javítása érdekében ÉMOP 4.1.1/A-12 Egészségügyi alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése Igrici IGRICI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Egészségügyi alapellátás fejlesztése Igrici településen ÉMOP 4.1.1/A-12 Egészségügyi alapellátás, egészségházak és járóbeteg szakellátás fejlesztése Mezőcsát MEZŐCSÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Mezőcsáti Alapellátó Egészségház korszerűsítése ÉMOP 4.1.1/C-10 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben Tiszabábolna Tiszabábolna Község Önkormányzata Orvosi rendelők és védőnői szolgálatok felújítása Tiszabábolna és Tiszadorogma községekben ÉMOP 4.2.1/B Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Bölcsődei részleg létrehozása a tiszatarjáni Micimackó Napközi Otthonos fordulóba léphet

15 Óvodában ÉMOP 4.2.1/B-2f Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és kapacitásának bővítése Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Bölcsődei részleg létrehozása a tiszatarjáni Micimackó Napközi Otthonos Óvodában ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) Ároktő Ároktő Községi Önkormányzat Az ároktői fogorvosi rendelő komplex akadálymentesítése ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) Tiszadorogma Tiszadorogma Község Önkormányzata Önkormányzat épületének akadálymentesítése Tiszadorogmán ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) Tiszakeszi Tiszakeszi Község Önkormányzata Tiszakeszi Polgármesteri Hivatalának komplex akadálymentesítése ÉMOP Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben (Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz) Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA A TISZATARJÁNI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉPÜLETÉNEK KOMPLEX AKADÁLYMENTESÍTÉSE ÉMOP 4.3.1/A-11 Nevelési intézmények fejlesztése Tiszadorogma Tiszadorogmai Óvoda Intézményfenntartó Társulás Napközi Otthonos Óvoda fejlesztése Tiszadorogmán ÉMOP 4.3.1/B-09 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése Tiszakeszi Mezőcsát Város Önkormányzata Óvodafejlesztés Tiszakesziben ÉMOP 4.3.1/2F Oktatásfejlesztés - Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Igrici Ónod Község Önkormányzata Az igrici Tompa Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény korszerűsítése ÉMOP 4.3.1/2F-2f Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Igrici Ónod Község Önkormányzata Az Igrici Tompa Mihály Általános Iskola éa Alapfokú Művészetoktatási Intétmény fordulóba léphet

16 korszerűsítése ÉMOP 4.3.1/2/2F Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Ároktő Ároktő Község Önkormányzata Az ároktői Napközi Otthonos Óvoda korszerűsítése ÉMOP 4.3.1/2/2F-2f Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Ároktő Ároktő Község Önkormányzata "Az ároktői Napközi Otthonos Óvoda korszerűsítése" KEOP /A/12 Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Tiszatarján TISZATARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Napelemes rendszer kialakítása Tiszatarján közintézményén KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Mezőcsát ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT "Cselekedjünk környezetünk megóvásáért!" - Szemléletformáló rendezvények Mezőcsáton TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Ároktő Ároktő Község Önkormányzata A kompetencia alapú oktatás bevezetése Ároktő Községben TÁMOP /1 LHH Kistérségek projektjei c. LHH tervezési felhívásához Gyermek- és ifjúságvédelem Ároktő Ároktő Község Önkormányzata Biztos kezdet - Integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása a meglévő kultúrház épületben TÁMOP 6.1.2/A-09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Mezőcsát Általános Művelődési Központ, Mezőcsát Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a mezőcsáti ÁMK Kiss József Gimnázium és Közgazgasági Szakközépiskolában TÁMOP 6.1.2/A-09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Mezőcsát Mezőcsát Város Önkormányzata Egészség- és közösségfejlesztő programok Mezőcsáton TÁMOP 6.1.2/A-09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Tiszadorogma Tiszadorogma Község Önkormányzata Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Tiszadorogmán 2. fordulóba léphet , , , , ,00 TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok ,00 16

17 lokális színterek Ároktő ÁROKTŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Egészséges Ároktőért TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Igrici IGRICI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Igrici egészségéért! TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Tiszakeszi TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Az egészséges életért Tiszakeszi településen TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Tiszavalk TISZAVALK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Egészségre nevelő szemléletformáló életmódprogramok lebonyolítása Tiszavalk Község lakossága számára. TIOP /1 Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése Mezőcsát Mezőcsát Város Önkormányzata A Mezőcsáti Kistérség járóbeteg szakellátásának fejlesztési koncepciója a "Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program" keretében , , , ,00 17

18 VII. Korábbi támogatások (Vállalkozás) 7.1 Módszertan Az összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett, visszavont projektek. A statisztikai alapadatok a MATÉRIA magyar közigazgatási térinformatikai adatbázisból származnak, amely a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázisából, népszámlálási adatokból és a Belügyminisztérium választási adatbázisából válogatott integrált adatokat tartalmazza. (A MapInfo alapú fejlesztés a CARTOGRAPHIA Kft., a Központi Statisztikai Hivatal és a VARINEX Zrt. közös terméke.) Az önkormányzatok lehatárolása a BM útmutatása alapján történt, az EMIR rendszerben rögzített gazdálkodási formakód alapján. 7.2 Statisztikai alapadatok Mezőcsáti kistérség Települések száma 9 Megyei jogú városok száma 0 Városok száma 1 Nagyközségek száma 0 Községek száma 8 Oktatási intézmények száma 11 Foglalkoztatottak száma Működő vállalkozások száma 480 Regisztrált munkanélküliek száma

19 1000 lakosra jutó lakások száma lakosra jutó vállalkozások száma 32 Lakosságszám Beérkezett és támogatott önkormányzati ÚMFT pályázatok Mezőcsáti kistérség önkormányzat Mezőcsáti kistérség összes Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Pályázatok számának megoszlása operatív programonként Operatív program Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Mezőcsáti kistérség Mezőcsáti kistérség ÉMOP 4 9 GOP KEOP 2 15 TÁMOP 7 63 Összesen: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként Operatív program Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Mezőcsáti kistérség Mezőcsáti kistérség ÉMOP Ft Ft GOP Ft Ft 19

20 KEOP Ft Ft TÁMOP Ft Ft Összesen: Ft Ft 7.6 Támogatott pályázatok számának megoszlása minősítés szerint Státusz Mezőcsáti kistérség Mikrovállalkozás 23,00 % Kisvállalkozás 65,00 % Közép-vállalkozás 7,00 % Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba 3,00 % nem tartozó vállalkozás 7.7 Támogatott ÚMFT projektek listája Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése: ÉMOP 1.1.1/F Telephelyfejlesztés Tiszakeszi BARBEN Cipőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Üzemcsarnok létesítés a Barben Kft-nél a foglalkoztatottság és a versenyképesség növelése érdekében ÉMOP 2.1.1/C-11 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Tiszadorogma Seaman Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kikötő létesítése Tiszadorogmán GOP 2.1.1/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Mezőcsát MEKAV Kft. Műszaki fejlesztés a MEKAV Kft. mezőcsáti kavicsbányájában GOP /A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Tiszatarján TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Gépbeszerzés a TÓTH-SZER Kft. részére GOP /A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Tiszakeszi " TÁPIÓMENTI " Területrendező és Előkészítő, valamint Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tápiómenti Kft gépbeszerzése GOP /A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Tiszatarján TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Technológia fejlesztés a TÓTH-SZER Kft-nél GOP /A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése Mezőcsát Megítélt támogatás (Ft): , , , , , , ,00 20

21 Papp-Pék Ipari és Kereskedelmi Kft. A Papp-Pék Kft. komplex technológiai fejlesztése a mezőcsáti kistérségben GOP /A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése Gelej AGROGÁL Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Biomassza alapú hulladékok újrahasznosítása kotrógép beszerzésével az Agrogál Kft-nél GOP /A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése Tiszabábolna T 21-Bau Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építőipari eszközök beszerzése Tiszabábolnán GOP /A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése Tiszakeszi NASDA Ingatlanforgalmazó és Utazásszervező Kft. Kozmetikai és rekreációs gépek beszerzése a Nasda Kft-nél GOP /A Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Gelej ARVENT-H Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Rendezvény eszközök beszerzése az Arvent-H Kft-nél GOP /A Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Tiszakeszi KESZI PÉKSÉG IPARI ÉS KERESKEDELMI Bt. Keszi Pékség Bt. technológiai fejlesztése GOP /B Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára Mezőcsát Fémker East Fém- és Fémhulladék-kereskedelmi Kft. Korszerű LEFORT tipusú vashulladék ollózó-bálázógép vásárlása a Fémker East Kft.-nél GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Mezőcsát MH PLUSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vállalkozás fejlesztés az MH Plusz Kft-nél GOP /M Mikrovállalkozások fejlesztése Mezőcsát Convirex Korlátolt Felelősségű Társaság Ingatlanberuházás és eszközbeszerzés a Convirex Korlátolt Felelősségű Társaságnál GOP 2.1.2/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére Igrici IGRICI-GÉP Korlátolt felelősségű társaság Hozzáadott érték növeléshez kapcsolódó technológiai fejlesztés az Igrici-Gép Kft.-nél gépbeszerzés révén GOP Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Gelej FUTURE PLASTIK Elektronikai és Kereskedelmi Kft , , , , , , , , , ,00 21

22 A Future Plastik Kft. LED lámpagyártó tevékenységének beindítása GOP /1 Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Gelej Sárga Kagyló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztés a Sárga Kagyló Kft-nél GOP Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása Tiszatarján TÓTH-SZER SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsíttatása a TÓTH-SZER Kft-nél GOP /C Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban - hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon Mezőcsát Papp László egyéni vállalkozó Technológiai fejlesztés az esélyegyenlőség jegyében Papp László egyéni vállalkozónál KEOP /09-11 Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Gelej Magyar Közút Zrt. Élőhelyvédelem, és helyreállítás az Emődi Mérnökség területén az M3-as és az M30-as autópálya mentén, valamint a 354. sz. főút km közötti szelvényében TÁMOP A-12/1 Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban Mezőcsát FLEX-TEX Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Szakmai továbbképzés a Flex-Tex Bt. munkavállalóinak TÁMOP 2.4.3/B-2-10/1 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Tiszatarján Tarján Táj Szociális Szövetkezet Közös munka - sok siker TÁMOP 2.4.3/B-2-10/1 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Tiszatarján Tarjáni Hetes Szociális Szövetkezet "AZT-A-PASZTA" TÁMOP /7 Rugalmas munkahelyek Gelej Sárga Kagyló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A munka és a magánélet összehangolást segítő munkahelyi kezdeményezések a Sárga Kagyló Kft-nél TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Mezőcsát FLEX-TEX Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Egészségvédelem a jövőnkért - Flex-Tex Kft , , , , , , , , ,0 22

23 VIII. Jövőbeli lehetőségek 8.1 Vidékfejlesztés A Vidékfejlesztési Program prioritásai közül a 6. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben kínál lehetőségeket a kistérség számára a közötti időszakban. A prioritás az alábbi hazai problémák megoldására irányul: Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek: Fiatalok elvándorlása; elöregedés; romló egészségi állapot; újratermelődő mélyszegénység; növekvő helyi szolgáltatáshiány; kulturális örökség eróziója; szétesett helyi közösségek. Vidéki helyi gazdaság gyenge, kezdetleges és szervezetlen: Fejletlen és gyenge KKV szektor; helyi termelés-fogyasztási kapcsolatok hiánya; helyi termékek hiánya; innováció hiánya; együttműködések hiánya, gyenge hálózatosodás; turisztikai potenciál gyenge kihasználtsága; helyi agro-biodiverzitás kihasználtsága minimális. A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés gyenge: Teljes fosszilis energiafüggőség; természeti erőforrások degradációja (helytelen, lefolyásgyorsító vízgazdálkodás, talajpusztulás, biológiai sokféleség csökkenése); pazarló gazdálkodás (energia, ivóvíz, élelmiszer, hulladékok). Jelentős és tovább növekvő területi fejlettségi különbségek a vidéki térségek rovására. Vidéken élők által elérhető jövedelemforrások jövedelmezőségi szintje alacsony. Vidéki munkanélküliség, az aktív korú inaktívak koncentrációja a vidéki területeken. Helyi infrastruktúra gyengesége. Szolgáltatáshiány a vidéki területeken. IKT kapacitás és használat alacsony szintű. Az IKT működtetéséhez, használatához szükséges megfelelő humánerőforrás hiánya A prioritás az alábbi stratégiai célokon alapul OFTK kapcsolódó prioritása b) a foglalkoztatás növelése d) a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelése e) a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi 23

24 fejlesztések megvalósítása Hazai szakpolitikai stratégia kapcsolódó célja EU tematikus célkitűzés Nemzeti Vidékstratégia 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása 9. - A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Kapcsolódó további tematikus célok: 8. - A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 2. - Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása A prioritás a vidéki közösségek megerősítésére, a vidéki népesség életminőségének javítására, az öngondoskodó, élhető és életképes vidék megteremtésére koncentrál. Kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre: új foglalkoztatási formák támogatása a szegénység és a munkanélküliség kezelésére: társadalmi gazdaság stb; mélyszegénység kezelése és újratermelődésének mérséklése; a vidéki lakosság életminőségét segítő, helyi gazdaságot ösztönző alapvető szolgáltatások, infrastruktúra biztosítása beleértve a szociális alap és kiegészítő szolgáltatásokat; gazdasági diverzifikáció, nem mezőgazdasági vállalkozások segítése, önfoglalkoztatás fejlesztése, vállalkozóvá válás, ehhez kapcsolódóan a háztáji integráció és kapacitások kihasználása, helyi termék potenciál kihasználása közösségi helyi termék, megújuló energia kapacitások; a vidéki területek sokszínű kulturális (szellemi)-, épített, valamint táji (természeti) örökségének értékőrző megújítása, hasznosítása; a vidéki kulturális, közösségi és tudástranszferre szolgáló terek, szolgáltatások fejlesztése, IKT használat növelése 24

25 a vidéki épített-, valamint táji (természeti) örökség értékőrző megújítása, hasznosítása; társadalmi befogadás előmozdítását, a roma integrációt elősegítő tevékenységek támogatása; a társadalmi befogadás és kohézió elősegítése a kultúra eszközeivel, szociális-közösségi fejlesztésekkel Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése A helyi közösség egészét szolgáló többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása, kialakítása, lehetőség szerint meglévő épületekben. Jelenleg működő Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) továbbfejlesztése, működtetésének finanszírozása. EMVA forrásból biztosítható az épület felújítás, a szükséges eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése; a létrejövő többfunkciós tér működtetéséhez az emberi erőforrás finanszírozását (bérjellegű költségek) más forrásból szükséges biztosítani; ez utóbbi elengedhetetlen feltétel az intézkedés megvalósításában. Helyi önkéntes munka feltételeinek kialakítása (önkéntesek fogadása). Tervezett elemei: Meglévő többfunkciós közösségi terek továbbműködtetése, új közösségi terek létrehozása és működtetése; integrált könyvtár, információs és közösségi szolgáltatás ( település nappalija ) megyei szintű pénzügyi és szakmai koordinációval, Alapvető (szociális és műszaki infrastrukturális) szolgáltatásokat biztosító közösségi terek kialakítása, fejlesztése, kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű településeken, szegregátumokban; Közösségi tudásátadást szolgáló terek, beleértve mezőgazdasági, kertészeti tudástádásra szolgáló tereket, pl. közösségi tankerteket, ahol lehetséges, helyi, népi építészeti értéket képviselő, használaton kívüli épületek, majorok, tanyák, iskolakertek hasznosításával. Cél a közösségi gyakorlati tudás- és tapasztalatcsere, gyakorlati bemutatás. Sport-, szabadidős- és öntevékeny kulturális tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások, önismereti képzések, mentális tréningek, programok támogatása. Elsődleges cél a helyi közösség aktív részvételének elősegítése, a helyi értékek megőrzése, illetve új értékek létrehozása. 25

26 A képzett fiatalok helyben tartása, illetve hazatérése érdekében fecskeház típusú fejlesztések, szolgálati lakások támogatása (szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódva). Az örökségvédelemmel kapcsolatos helyi stratégiák, feladatok, fejlesztési tervek meghatározása, az örökség megőrzését, fenntartását és továbbadását biztosító tevékenységi formák, a hasznosítást szolgáló beruházások támogatása. Cél a helyi tárgyi és szellemi kulturális, néprajzi, természeti örökség fenntartását, illetve későbbi hasznosítását szolgáló integrált fejlesztések előkészítése, a helyi kulturális örökség számbavétele és értelmezése. Fiatalok számára a térségre jellemző kézműves és népi iparműveszeti hagyományok megismertetését, a hagyományos mesterségek elsajátítását célzó gyakorlatorientált képzési programok. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Intézkedés előzetesen tervezett tartalma: Társadalmi vállalkozások, köztük szociális szövetkezetek számára mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés támogatása Közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések, eszközbeszerzések. Alapvetően két féle támogatás merül fel: meglévő szolgáltatáshoz kapcsolódva beruházások támogatása (pl. eszközbeszerzés mezőőrök számára), illetve új térfigyelő kamera- és mozgásérzékelőrendszer kiépítésének támogatása. Falu-, tanyabusz, illetve kapcsolódó eszközök beszerzése. Falu- illetve tanyagondnoki szolgáltatást ellátó szervezetek számára a szolgáltatás ellátásához kapcsolódó jármű- és eszközbeszerzésének támogatása. Önkormányzati kezelésű belterületi utak, valamint külterületi mezőgazdasági utak fenntartását szolgáló fejlesztések támogatása. Útkarbantartáshoz szükséges gépek, eszközök beszerzése. Egyéb kisléptékű települési infrastruktúra fejlesztés (világítás, csatorna stb.) Közétkeztetési szolgáltatás fejlesztése helyi kapacitásbővítéssel (közkonyhák felújítása, főzőkonyhákká történő átalakítása, eszközbeszerzések támogatása) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) tervezett alkalmazása A vidéki térségek és közösségek fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúak a helyi közösség részvételével megvalósuló, a LEADER alapelvekre épülő fejlesztési programok. A CLLD alulról 26

27 építkező, helyi közösségre épülő rendszere a vidéki problémák sokkal részletesebb helyi feltárását teszi lehetővé, majd ezt követően az eszköz alkalmazásával kiválaszthatóak és megvalósíthatóak a helyi problémákhoz leginkább illeszkedő beavatkozások, amelyek hatékonysága így magasabb lesz és társadalmi elfogadottsága is garantálható. Az eszköz tartalmilag a Program valamennyi Program prioritásához kapcsolódik. Utóbbi intézkedéseinek elsődleges megvalósítási keretét jelenti. Az eszköz esetében különösen fontos, hogy lehetőséget biztosít a strukturális alapokkal és a többi operatív programmal történő együttműködésre. A többalapos finanszírozás lehetősége az eddigiektől sokkal szélesebb körű stratégiák végrehajtását teremti meg. 27

28 8.2 Környezet és energia Az EU intelligens, fenntartható és befogadó növekedését céljául kitűző, 2020-ig tartó stratégiájának megvalósításához Magyarország a Partnerségi Megállapodásban lefektetett módon járul hozzá. A Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés elősegítése. Ennek elérése érdekében a nem közvetlenül gazdaságfejlesztési célt szolgáló programokat is lehetőleg úgy kell megtervezni, hogy azok közvetve hozzájáruljanak a növekedés elősegítéséhez. A 2005-ös ENSZ Közgyűlésén elfogadott, a évi Millenniumi Nyilatkozatot megerősítő határozat a fenntartható fejlődés három, egymással szoros kölcsönhatásban és függőségben levő dimenzióját, a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit azonosította. A Millenniumi Nyilatkozatot megalapozó tudományos vizsgálódások szerint a fenntarthatóság három dimenziója egymásba ágyazottak, egymással kölcsönhatásban fejlődnek, így bármely rendszerelem fejlesztése ösztönzően hat a többi fejlődésére is. A KEHOP beavatkozásai elsősorban és közvetlenül a fenntarthatóság környezeti dimenziójának erősítését szolgálják, ugyanakkor áttételesen hozzájárulnak a gazdasági növekedés elősegítéséhez is. A Partnerségi Megállapodás azonosítja azt az öt nemzeti fejlesztési prioritást, amelyek együttes megvalósítása lehetővé teszi az átfogó fejlesztési cél elérését. Ezek közül a KEHOP elsősorban és közvetlenül az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez járul hozzá. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program intézkedései a kistérség intézményeinek fenntartását, működtetésének racionalizálását tudják eredményezni. Az energiahatékonyságra törekvés révén jelentős plusz bevételek keletkezhetnek a kiadások csökkenéséből, amik átcsoportosításával a szegénység csökkentésére és a gyermekek helyzetének javítására is több forrást lehet allokálni. A KEHOP pályázatok továbbá szemléletformálás során kapcsolódnak a társadalmi felelősségvállalás kérdéseihez, projektjeihez Megújuló energia Magyarország energetikai szempontból sérülékeny. A primer energiafelhasználás jelen-tős része fosszilis alapú, mind a villamos-energia termelésben, mind a hőellátás területén jelentős a földgáz használata (primer energiafelhasználáson belül 2011: 37%), miközben korlátozottak a belföldi 28

29 szénhidrogén-készletek. Ennek hatásaként Magyarország külső energiaimport-függősége primer energiahordozókra vetítve összességében 52%, földgázból 65,57%, kőolajból 82,28% volt 2011-ben. Az energiafüggőség csökkentésére és klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok építése terén javítható. Az ipart, a közlekedést és a földhasználatot is jócskán megelőzve ugyanis az épületek a legnagyobb CO2 kibocsátók, a Magyarországon fel-használt összes energia 40 %-a az épületekben kerül felhasználásra, amelyen belül a leg-nagyobb részarányt a lakóépületek képviselik közel 60%-os részaránnyal. Eközben a hazai, 4,3 millió lakóépületet számláló állomány legalább 70%-a felújításra szorul, egyötöde sűrűn beépített városi környezetben található F vagy annál gyengébb energetikai besorolású. Az Országgyűlés által október 3-án elfogadott Nemzeti Energiastratégia 189 PJ teljes energiamegtakarítás elérését tűzte ki célul 2030-ig, amelyen belül 111 PJ megtakarítást épületenergetikai programok megvalósítása révén irányoz elő. Ezért a KEHOP-on belül kiemelt hangsúlyt fektetünk egy széleskörű épületenergetikai támogatási program elindítására, amelynek alapjául a 2012/27/EU új energiahatékonysági irányelv követelményrendszerének megfelelően készülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában (NÉeS) lefektetett cél- és eszközrendszer fog szolgálni. Az ország természeti adottságait számba véve a megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek, amely a hagyományos energiahordozókra épülő, magas-energiaintenzitású gazdasági modell dekarbonizációjában központi szerepet játszik. Az ország nagy részén a geotermikus gra-diens kimagasló (5 K/100 m), közel másfélszerese a világátlagnak. Ezen felül Magyaror-szág területének közel 60%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, az ország jelentős agrár-exportőr, amelynek következtében a biomassza energetikai felhasználása területén hosszú távon és fenntarthatóan áll jelentős potenciál rendelkezésre, elsősorban a melléktermékek és hulladékok helyi fűtési célú, illetve decentralizált kis-közepes erőművekben történő felhasználásával. 29

30 8.2.2 Szennyvíz prioritás A csatornázottság aránya jelenleg országosan 72,8% (7,25 millió fő), a szennyvízelvezető hálózat hossza országosan 43,7 ezer km. A teljes körűnek tekinthető közüzemi ivóvíz-ellátottsághoz képest a közműolló jelenleg mintegy 25,2%. Az összegyűjtött szennyvíz-nek 97,7%-a biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe. A 91/271/EGK irányelv-nek megfelelő gyűjtőhálózat, szennyvízkezelés kiépítése a végső december 31-i teljesítési határidő időarányos teljesítéséhez országos szinten nem megfelelő. A 91/271/EGK irányelv derogációs követelményeinek teljesítése és a vizek jó állapotá-nak elérése érdekében az EU-ban, (VKI 1. cikk (a)-(d); 4. cikk (1) a)), valamint a VGT-ben (8.2. tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések ) előírt intézkedések teljesítése céljából a közötti időszakban számos projekt indult a szennyvíz-elvezetés és tisztítás, valamint szennyvízkezelés fejlesztése céljából. A 2000 lakosegyenérték (LE) feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban a szennyvíz-elvezetési és tisztítási beruházások egy része már folyamatban van, vagy az előkészítési szakaszuk a as időszakban megkezdődött Vízellátás Az ország minden települése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, a kiépített ivóvízhálózat hossza jelenleg országosan 59 ezer km (bekötővezetékek nélkül), az ivóvíz-ellátottság mintegy 98%-os. A közüzemi vízművek által szolgáltatott ivóvíz minősége az ellátott lakosság mintegy 77%-a esetében megfelelő minőségű az öt kiemelt paraméter (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium-ion) tekintetében. Az eddigi és a jövőbeli fejlesztéseket indokolja, hogy Magyarország egyes területein a szolgáltatott víz minősége nem minden paraméter tekintetében felel meg a jogszabályban rögzített határértékeknek. Eredetileg több, mint 2 millió főt érintő részben már megoldott probléma, hogy az ivóvíz minősége az öt kiemelt paraméter, továbbá a vas és mangán vonatkozásában legalább az egyik kiemelt paramétert tekintve nem felel meg az uniós és a hazai előírások követelményeinek. Az ivóvízminőségi problémák elsősorban az Alföld és a Dunántúl déli részén jelentkező geológiai okokra (pl. arzén, mangán), más-részt a rendszerminőségre (pl. ólom - az 1970-es évekig nagy mennyiségben ólom anyagú csöveket alkalmaztak a csatlakozó és házi ivóvízhálózatoknál és a felhasználói bekötéseknél egyaránt, amelyek napjainkban is jelentős ivóvíz-minőségi problémát okoznak) vezethetők vissza. 30

31 A probléma kezelése érdekében a derogációs határidőre figyelemmel további felmérések szükségesek az ólomcsövek előfordulásáról. A felmérés, valamint az ennek kapcsán el-végzett vízminőségi mérések alapján a beavatkozást igénylő helyszínek kijelölhetőek. A határértéket meghaladó ólomkoncentrációval érintett helyszínek ismeretében tervezhető és indítható a minőségjavító beruházás. Az ivóvíz-minőségi követelmények, valamint a Blueprintben megfogalmazott víztakarékossági követelmények teljesítése érdekében a víziközmű rendszerek hatékonyságának növelésére van szükség az ivóvíz-szolgáltatási szektorban között Szemléletformálás Az Európai Unió elfogadás előtt álló 7. Környezetvédelmi Akcióprogramja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, a 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Fejlesztés 2030 (OFTK) dokumentuma, valamint a Bizottság Szolgálatainak állás-pontja Magyarország as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodása és programjai előrehaladásáról szóló dokumentum (Position Paper) egyaránt kiemeli a természeti erőforrások megőrzését, a fogyasztás fenntarthatóbbá tételét, valamint a szemléletformálás fontosságát. A hazai és uniós környezetügyi célok csak a társadalom széles és aktív részvételével, az erőforrások megőrzéséhez, a környezetterhelés megelőzéséhez szükséges eszközrendszer sokfélesége révén valósíthatóak meg, amelyhez kapcsolódóan elengedhetetlen a szemléletformálás támogatása is. A as időszakban elsősorban az egyes prioritási tengelyekhez kapcsolódva, a fejlesztésekben a környezeti szempontok tudatosítását szolgáló, valamint preventív jellegű tematikus kampányokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. 31

32 8.3 Területfejlesztés Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített át-fogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési priori-tás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, az ország európai szinten felzárkózást igénylő minden megyéjére kiterjedő (ún. kevésbé fejlett régiók célterület) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Ennek megfelelően a TOP fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek tematikus fókuszában két tényező áll: (1) Térség-specifikus gazdasági növekedés és foglakoztatás-bővítés: a TOP erős gazdaságfejlesztési orientációja miatt jelentősen hozzájárul ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely szerint a as uniós fejlesztési források 60%-ának közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk. (2) Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő fejlesztési szükségletek kielégítéséhez szintén keretet ad. Ezért a TOP fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Ugyanakkor ezek esetében is szempont a legalább közvetett gazdasági és foglalkoztatási hatás. Az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA2020) dokumentumban megfogalmazott hely-alapú megközelítés elvével összhangban is szükség van egy olyan beavatkozási logikára, ami lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP képviseli ezt a törekvést: reagál az eltérő területi igényekre, és valóban az ezekre szabott beavatkozásokat valósít meg, valamint a térségek belső erőforrásaira szinergikusan építkező fejlesztéseket céloz. Magyarországon számos tényező indokolja a területileg decentralizált fejlesztéseket. Az országon belül jelentős területi eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok terén, valamint a társadalom és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes térségekben eltérő, a 32