Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez"

Átírás

1 Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges kérdésével, kérjük, forduljon a kiadói referenshez az adatlap végén található elérhetőségeken. Köszönjük! ÁLTALÁNOS ADATOK Kiadvány címe A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer Szerző(k), szerkesztő(k) Kiadvány típusa (tankönyv, jegyzet, monográfia, évkönyv stb.) Korábbi kiadás volt-e? (új mű, átdolgozás, újranyomás) Kiadvány készültségi szintje (kész mű, megírás alatt?%, tervezett mű) Megjelenés tervezett ideje (ill. esetleges kötött határidő) Terjedelem (karakterszám v. szerzői ív; készülő műnél becslés) Prof. Dr. Finszter Géza tankönyv nem volt tervezett mű ív Példányszám 1600 Benyújtó szervezeti egység (tanszék vagy külső szervezet) Kapcsolattartó személye, elérhetősége (szerző vagy vele kapcsolatban álló személy) Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék Finszter Géza geza.finszter@bm.gov.hu KIADVÁNY GONDOZÁSA Lektori munka (kérjük, jelölje X-szel) Felkért lektor(ok) (név, titulus, beosztás) Olvasószerkesztés (kérjük, jelölje X-szel) Grafikai tervezés (kérjük, jelölje X-szel) Tördelés (kérjük, jelölje X-szel) Korrektúra (kérjük, jelölje X-szel) Külsős munkák esetén (kérjük megadni a munkát végzők nevét, elérhetőségét) Nyomdai munkák (kérjük, jelölje X-szel) Külső nyomda esetén (nyomda neve, kapcsolattartó) Külső nyomda indokoltsága (miért nem NKE nyomda készíti) Kiadvány kivitelezése (kérjük, jelölje X-szel) Egyedi kivitelezés esetén (méret, papírtípus, kötészet stb.) x x x x x x x kiadótól kérjük lektor felkérését benyújtó által felkért lektor kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős olvasószerkesztő kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős grafikus kiadótól kérjük elvégzését igen benyújtó általi külsős tördelő kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős korrektor NKE saját nyomdájában külső nyomdában szokásos egyetemi arculat és kivitelezés egyedi arculat és kivitelezés

2 FINANSZÍROZÁSI ADATOK Szerzői, szerkesztői, lektori honorárium (igényelt díjazás) Külsős munkák költsége (külsős olvasószerkesztő, tördelő stb. esetén kérjük megadni; árajánlat vagy szerződés alapján) Külső nyomdai költségek (külső nyomda esetén kérjük megadni; árajánlat vagy szerződés alapján) Jogdíj költségek (ha a kiadványban szereplő képek, ábrák stb. felhasználásáért fizetendő, kérjük megadni) Egyéb költségek (a kiadással kapcsolatban felmerülő bármilyen rendkívüli költség) Pályázati forrás a kiadáshoz (pályázó, összeg, kapcsolattartó) Szponzori forrás a kiadáshoz (szponzor, összeg, kapcsolattartó) Egyéb forrás a kiadáshoz KIADÁS KÖLTSÉGEI KIADÁS FORRÁSAI Értékesítés tervezett módja (jegyzetbolt, könyvterjesztő, stb.) Értékesítésből származó bevétel (egységár és eladandó példányszám) Ingyenesen terjesztett példányok (szponzornak, tiszteletpéldányok stb.) KIADVÁNY ÉRTÉKESÍTÉSE, TERJESZTÉSE EGYÉB MEGJEGYZÉS Dátum:2013. február 21. Benyújtó neve, elérhetősége, aláírása: Dr. Balla Zoltán balla.zoltan@uni-nke.hu Mobil: 06-30/ A kitöltött adatlapot a kiadványra vonatkozó szakmai adatlappal együtt kérjük a kiadói referenshez eljuttatni: Dr. Tóth-Baltási Péter, kiadói referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Tudományszervező Központ 1101 Budapest, Hungária Krt , A épület, 246. Tel: (1) / , Mobil: (20) toth-baltasi.peter@uni-nke.hu

3 Szakmai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez ALAPADATOK Kiadvány címe Szerző(k), szerkesztő(k) Kiadvány típusa (tankönyv, jegyzet, monográfia stb.) A rendészet elmlete és a rendészeti eszközrendszer Prof. Dr. Finszter Géza tankönyv ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Szempontok Kiadvány indokoltsága (kapcsolódás oktatott tárgyakhoz, friss kutatási beszámoló stb.) Téma relevanciája, aktualitása Illeszkedés egyetemi stratégiába (Intézményi Fejlesztési Tervbe, oktatási szerkezetbe való illeszkedés) Szöveges értékelés A rendészettudományi kutatások első hazai összefoglalása, ami a 2013/2014 tanévben bevezetésre kerülő A rendészet elmélete c. tantárgy írásos tananyagaként szolgál A rendészeti igazgatásnak a közigazgatás rendszerében történő tárgyalása, a rendészet jogának, szervezetének és működésének elméleti igényű összefoglalása segíti a felsőfokú közszolgálati képzés közös alapjainak kialakítását. A tervezett tankönyv összhangban van az Egyetemi Közös Modulba felvett tantárgygyal. Kiadvány szakmai pozicionálása (Hasonló belföldi és külföldi munkák felsorolása. Miben tér el ezektől a javasolt mű?) Szerző kompetenciája (Témában való jártasság, publikálási gyakorlat (MTMT), habilitációs és szakmai előmenetel. CV-t kérjük mellékelni.) Célcsoporti kitekintés (Keresleti oldal bemutatása. Kik, hol fogják használni, megvásárolni a kiadványt? ) Finanszírozási struktúra (Egyetemi Kiadón kívül milyen pályázati, OTKA vagy egyéb forrás áll rendelkezésre a kiadáshoz?) Egyéb szempont, megjegyzés Tankönyvi igényekkel hasonló munka még nem jelent meg. A hazai szakirodalomban Finszter Géza és Szikinger István monográfiái mellett Christián László PhD értekezése, valamint a nemzetközi irodalomban Robert Reiner, Dominique Monjardet és Jean Paul Brodeur munkássága érdemel említést. A szerző az MTA doktora, a Rendészet elmélete című monográfia szerzője, több mint 130 hazai és külföldi publikáció tulajdonosa. A tankönyv a Közszolgálati Egyetem mindhárom karának hallgatói számára tanagyag, de számítani lehet a rendészeti szervek munkatársainak és a jogi karok oktatóinak és hallgatóinak az érdeklődésére is. Dátum: Előterjesztő neve, elérhetősége, aláírása: Dr. Balla Zoltán A kitöltött előterjesztést a kiadványra vonatkozó technikai adatlappal együtt kérjük kiadói referenshez eljuttatni: Dr. Tóth-Baltási Péter, kiadói referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Tudományszervező Központ 1101 Budapest, Hungária Krt , A épület, 246. Tel: (1) / , Mobil: (20) toth-baltasi.peter@uni-nke.hu

4 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: RARTB01 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Rendészet elmélete és rendészeti eszközrendszer 3. A tantárgy megnevezése (angolul): Law Enforcement Theory and Toolkits 4. A szak(ok), szakirányok megnevezése (ahol oktatják): az NKE mindhárom karán, közös modul van 5. A tanórák száma (előadás+szeminárium+gyakorlat) 5.1. össz óraszám: Nappali munkarend: Levelező munkarend: heti óraszám nappali munkarend: 2 6. Kreditérték: 2 kredit 7. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/a tantervben történő félévi elhelyezkedése: minden őszi félévben / 1. félév 8. Az oktatás nyelve: magyar 9. Előtanulmányi kötelezettségek: előtanulmányi kötelezettség nincs 10. A tantárgyfelelős kar/tanszék/szakcsoport (intézet) neve: Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék 11. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. habil Balla Zoltán PhD főiskolai tanár 12. A tantárgy oktatói: Dr. habil Balla Zoltán PhD főiskolai tanár, Prof. Finszter Géza egyetemi tanár, Dr. Phd. Buzás Gábor 13. A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy általános ismereteket nyújt a rendészettel összefüggő elméletekről. Bemutatja az alapvető fogalmakat, kapcsolatát más társadalomtudományokkal. Kitér a rendészeti igazgatás szervezeti és jogi alapjaira. 14. A tantárgy tananyagának leírása: (tematika) A rendészettudomány fogalma, tárgya, kapcsolata más társadalomtudományokkal, kutatási módszerei A rendészet fogalma a magyar közjogban (rendészet rendvédelem, fegyveres erők fegyveres szervek, a rendészet, mint negatív közigazgatás, a szolgáltató rendészet ) A rendészeti igazgatás a közigazgatás része, a rendészeti igazgatás társadalmi rendeltetése, a közrend és a közbiztonság.

5 A társadalom kontroll-mechanizmusai, a bűnözés kontrollja, a rendészet, mint negatív kontroll A rendészet anyagi- és eljárási joga A rendészet az Alaptörvényben, a rendészeti jog alkotmányos kontrollja, alkotmánybírósági határozatok a rendőrségi törvényről Rendészeti feladatok és funkcióik, rendészeti struktúrák A legitim fizikai erőszak monopóliuma (a rendészeti és a büntetőeljárási kényszer formái, eszközei és eljárási rendje) A közbiztonsági rendészet, a jelenlét A bűnüldözés, információszerzés a felderítésben és a nyomozásban A jogsértés, mint veszélyforrás, a szervezett bűnözés, a jogállam eszközeivel a terrorizmus ellen A közbiztonsági rendszer, a rendészet és a magánbiztonság, a rendészet és a civil önvédelem A modern rendészet kezdetei, rendőrségi modellek (a közösségi- és a probléma orientált működési filozófiák) Rendészeti stratégiák, a rendészet távlatos fejlesztése (reform, modernizáció, korszerűsítés). 15. Kompetenciák leírása: A tantárgy célja a gyakorlatra történő felkészítésen túl a kutatói érdeklődés felkeltése. A hallgató áttekinti a rendészettudomány kialakulásának folyamait és képet kap annak módszertanáról. Megismerkedik a rendészetnek az államszervezetben elfoglalt helyével, a rendészet közjogi fundamentumaival, készség szinten képes tájékozódni az anyagi- és eljárási joganyagban, értelmezi a rendészet feladatait és funkcióit, helyesen differenciál az egyes szolgálati ágak sajátos követelményei között. 16. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: Nappali tagozaton: - az index aláírásának feltétele: részvétel az előadásokon, foglalkozásokon (maximum négy igazolt hiányzás elfogadható) és eredményesen megírt zárthelyi dolgozat Levelező tagozaton: - az index aláírásának feltétele: részvétel az előadásokon, illetve az eredményes zárthelyi dolgozat megírása A meg nem írt, vagy sikertelen zárthelyi dolgozatot az oktató által megadott pót zárthelyi időpontban lehet javítani. A pót zárthelyi eredménytelensége esetén az adott témakörökből a szorgalmi időszak végéig a hallgató tanszéki döntés alapján írásbeli, vagy szóbeli beszámolót tehet.

6 3 17. Az értékelés módszere Kollokvium, ötfokozatú értékelés 18. Vizsgakövetelmények A vizsga és az 1. és 2. javító vizsga írásbeli. 19. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Finszter Géza (2003): A rendészet elmélete, KJK-KERSZÖV Kiadó Kft., Budapest Balla Zoltán (2000): A rendészet fogalmának tisztázáshoz. Magyar Közigazgatás 1. sz. Korinek László (2007): A bűnügyi tudományok helyzete Magyar Tudomány 12. sz. Hautzinger Zoltán (2011): rendészettudomány és rendőri kutatás, Belügyi Szemle, 1. Sz. Ajánlott irodalom: Szigeti Péter (2001): vázlat a közbiztonság három dimenziójáról. Jogtudományi Közlöny 4. sz. Hollé Katalin (2010): EUROPOL és jogállam, biztonságunk ára. Magyar Közlöny Lap és könyvkiadó Budapest Kovács Gábor (2009): A rendészeti szervek kultúrájának összetevői. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények Budapest, január 28. Dr. habil. Balla Zoltán PhD főiskolai tanár tanszékvezető

7 1 A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer (Szinopszis) Bevezetés A címből kiindulva a készülő tankönyv azt ígéri, hogy miközben a hallgatót megismerteti a rendészettudomány fogalmával, önállóvá válásának folyamatával, kutatási tárgyával és módszereivel felmutatja azokat a kapcsolódási pontokat és érintkezési felületeket, amelyek a rendészet elméleti tanulmányozása során a kutató munka és a rendészeti gyakorlat között kialakultak, olyan módon, hogy azok kölcsönösen feltételezik egymást. A rendészet elmélete A rendészet elmélete azoknak a tudományos módszerekkel feltárt fogalmaknak és törvényszerűségeknek a rendszerbe foglalt összessége, amelyek alkalmasak a rendészet jogi szabályozásának, szervezetének, valamint működésének feltárására és fejlesztésére. A rendészet elmélete az empirikus tények szintetizálására kifejlesztett sajátos kutatási módszereivel egyetemes érvényű tudást és gyakorlati ajánlásokat kínál ahhoz, hogy a rendészeti igazgatás egész rendszere mind magasabb szinten legyen képes megfelelni társadalmi rendeltetésének. Könyvünk a rendészeti igazgatás jogi alapjait, valamint szervezetének és működésének sajátosságait azzal kívánja feltárni, hogy kimutatja a rendészeti igazgatás és a közigazgatás közös vonásait, leírja a rendészet sajátos természetét, amennyiben az a társadalom negatív-kontrollmechanizmusainak a része, veszélyelhárító hatósági tevékenység, elválasztja egymástól, a szabályozási tárgyak minőségi különbségei alapján, a veszély előtti, a veszély alatti és a veszély megszűnése után szükséges rendészeti műveleteket, jellemzi a legitim erőszak megjelenési formáit, kimutatva a rendészeti- és a büntető hatalom jogi eszköztárának eltérő természetét, A rendészeti igazgatás jogi alapjainak tanulmányozása egy önálló rendészettudományi diszciplína keretei között eredményesebb lehet, mintha a rendészet megismerése az azt szabályozó ágazati jogtudományok valamint a különböző szociológiai, politológiai és szervezéselméleti feltárások véletlenszerű találkozására lenne bízva. A rendészeti eszközrendszer A rendészet eszközei mindazok a jogintézmények, szervezeti keretek, humánerőforrások, továbbá tárgyi- és pénzügyi-anyagi feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a rendészeti igazgatás egy demokratikus jogállamban teljesíteni tudja társadalmi rendeltetését. Ennek megfelelően a tankönyv részletesen tárgyalja a rendészeti igazgatás társadalmi rendeltetéséből következő feladatokat és funkcióikat. I. fejezet A rendészet fogalma A társadalmi-politikai fordulat idején a hazai szakirodalomban vita alakult ki a rendészet pártiak és a rendvédelem hívei között. Előbbiek ragaszkodtak a magyar közigazgatási jog tudományának háború előtti hagyományaihoz, amikor elgondolásaik megvalósításához a rendészet-fogalom jogaiba való visszahelyezését kezdeményezték. Ezekben a törekvésekben meghatározó szerepe volt Szamel Lajosnak. A közigazgatási jog tudományának tekintélyes művelői sorában említhetjük Berényi Sándort, aki szerint: A rendészet közigazgatási tevékenység, s

8 2 mint ilyen, elsősorban olyan hatósági tevékenységnek minősül, amelynek célja a közbiztonság, a közrend jogilag szabályozott rendjének megóvása, fenntartása, a közreműködés a megsértett jogrend helyreállításában. A rendészet a közigazgatás legrégibb tevékenysége. (Magyar államigazgatási jog. Különös rész, ideiglenes jegyzet, ELTE ÁJTK, Budapest, 1993, 213. o.) Hasonló érvekkel kívánta a rendészet fogalmi rehabilitációját Katona Géza. (Katona Géza, 1993) Ivancsics Imre egyik publikációjában áttekintette a rendészet-meghatározásoknak szinte a teljes körét. Hivatkozott Ernyes Mihály munkásságára, aki a rendészet szó megjelenését a XIX. század elejére teszi (Ernyes Mihály, 2002, 23. o.), majd így folytatja: Az 1980-ban megjelent tankönyvben a szerzők azt a felfogást tették magukévá, amely szerint a szocialista államban a rendészet államigazgatási ágazat, amely a közrend és a közbiztonság védelmezésére hivatott, továbbá, hogy a szakágazatok rendészeti feladatait nem a rendészeti apparátusnak, hanem a szakágazati szerveknek kell ellátniuk és ehhez meghatározott esetekben a rendészeti ágazat segítséget nyújt6. Hozzátették továbbá, hogy a rendészet jellegének és az államigazgatási szervezetben elfoglalt helyének megítélésében nincs jelentős eltérés a polgári és a szocialista jogállamiság híveinek nézetei között. Szamel Lajos álláspontjának felidézését követően más szerzők véleményét ismerteti, egyebek mellett Nyíri Sándorét, aki lényegében Szamel megközelítését helyeseli. (Nyíri Sándor, 1998, 3. o.) Ivancsics ezután a Baraczka Róbertné Szikinger István szerzőpáros tankönyvi meghatározását idézi: Rendészeten azt a közigazgatási tevékenységet értjük, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá közreműködés a megsértett rend helyreállításában (Baraczka Szikinger, 1999, 383. o.) Az idézetek sorát dr. Balla Zoltán következtetésével zárja. A rendészet olyan állami, közigazgatási tevékenység, amely a közbiztonság megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul. (Balla Zoltán, 2000, 21. o.) Ivancsics ezek után a rendészet különböző meghatározásait a következőkkel kommentálja: A fentieknél fontosabbnak ítéljük meg Szamel Lajos kiindulópontjának és megközelítésének a felemlítését. Ő a rendészeti tevékenység joghoz kötését a jogállamiság szempontjából elemi igénynek tekintette. Másként fogalmazva, ne legyen semmilyen területen rendészeti fellépésre lehetőség, ha ezt a jog nem alapozza meg. Emiatt a fogalomból ki kell iktatni azt, ami felesleges, ami a jog eszközeivel nem kezelhető. Ellenkező esetben nincs jogbiztonság, de lehet önkény és kiszolgáltatottság. (Ivancsics Imre, 2007, 3-4. o.) A rendészet a modern államban az a közigazgatási tevékenység, amelynek társadalmi rendeltetése a jogellenes emberi magatartásokból keletkező veszélyek elhárítása. A rendészet olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul. (Szamel Lajos, 1990, 30. o.) E rendeltetését a rendészeti igazgatás három funkción keresztül valósítja meg: a jogellenes emberi magatartásokból származó veszélyek megelőzésével (jelenlét, őrködő funkció); a jogsértő támadások legitim fizikai erőszakkal történő visszaverésével (karhatalmi funkció); az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez szükséges előkészítő eljárással, a felderítéssel és a nyomozással (bűnüldöző funkció). A rendészet a modern államban az a közigazgatási tevékenység, amelynek társadalmi rendeltetése a jogellenes emberi magatartásokból keletkező veszélyek elhárítása. A veszély olyan állapot, élethelyzet, amelyben a társadalom által értéknek elismert anyagi és szellemi javakat sérelem fenyegeti. A sérelem lehet a javak megsemmisülése, értékük csökkenése, vagy értékgyarapító képességük elvesztése. A rendészeti hatósági intézkedések alkalmasak a múltbéli jogsértések felderítésére, a jelen megtámadott értékeinek megvédelmezésére és jövőben fenyegető deliktumok megelőzésére, az elkövető megfékezésére, az állami bűntető igény érvényesítésére. Van azonban a rendészetnek egy szűkebb értelmezése is, amely kizárólag a közigazgatási hatósági jogkörben végzett igazgatásrendészeti tevékenységet öleli fel. Ez utóbbi a kötelezést előíró normatív rendnek hatósági eljárásban történő érvényesítését és számonkérést, illetve a jogszabályi tilalmak megsértőivel szemben érvényesítendő közigazgatási felelősségre vonást foglalja magában

9 3 A rendészetnek az előbbiekben részletezett szűkebb értelmezési formái azért tanulságosak, mert a rendészetfogalom olyan alakváltozásaira mutatnak rá, amelyek nagymértékben hozzájárultak a terminológiai bizonytalansághoz. Ezzel is magyarázható, hogy az újabb rendőrségi szakirodalom nem tudott zökkenőmentesen visszatérni az 1945 előtti megoldásokhoz, ahhoz az időszakhoz, amikor a rendészet tartalma lefedte a közbiztonságot védelmező veszélyelhárítástól, a hatósági jogalkotáson és jogalkalmazáson át egészen a büntető igazságszolgáltatás előkészítéséig a rendészeti igazgatás teljes spektrumát. (Katona Géza, 1993) Ha a veszélyben a társadalom által megalkotott értékek sérelmének a lehetőségét ismerjük fel, akkor a biztonság ezeknek az értékeknek a védettségét fejezi ki. Minden emberi közösség a kezdetektől arra törekedett, hogy a veszélyek, és az azok kordába tartására alkalmas képességek kedvező egyensúlya alakuljon ki. Ez sokáig spontán tevékenységgel valósult meg, anélkül, hogy erre egy külön hivatásrendet hoztak volna létre. Az újkor hajnalán a helyzet akkor változott meg, amikor közösségi terek jöttek létre, amelyek most már nem csupán biztonságot, hanem közbiztonságot igényeltek. A közbiztonság társadalmi szükséglete az azt fenyegető veszélyekre adandó professzionális válaszokat eredményezett. II. fejezet A rendészeti igazgatás társadalmi rendeltetése, a közrend és a közbiztonság A rendészet társadalmi rendeltetése a közrend érvényesítése és a közbiztonság védelme. Tankönyvünk álláspontja szerint a közrend a társadalom közjogi eszközök által szabályozott rendje. Ehhez képest igyekezünk a legszélesebb körben bepillantást engedni a közrend körül kialakult vitákba. A közrendnek jogi rendként való leírásával többen vitába szálltak, mondván, hogy ez a definíció nem ad eligazítást arra, hogy mely jogszabályok és jogilag rendezett életviszonyok sorolhatók a fogalom alá. Szamel Lajos idézett tanulmányában fenntartja a kétségeket, amikor megállapítja, hogy a közrendbe a közbiztonság is benne foglaltatik. A veszélyelhárítás maga nem elegendő a rendészet társadalmi rendeltetésének leírására, mert a rendészetnek vannak olyan feladatai, amelyek nem tekinthetők veszélyelhárításnak, továbbá a nem rendészeti hatóságok is birtokolnak olyan kompetenciákat, amelyek viszont ugyancsak a jogellenes magatartásokból származó fenyegetésekre adnak jogi válaszokat. Lásd az ügyész és a büntető bíró példáját. (Kántás Péter: PhD. értekezés, i. m. 54. o.) A most idézett szerző más összefüggésben éppen a sürgősségi ellátásban jelöli meg a rendészet lényegét, és minthogy ennek a leghatásosabb eszköze a legitim erőszak, ezért a rendészetet negatív közigazgatásnak tekinti. Tauber István az egész rendészeti jogdogmatika fogalmi apparátusát átfogó, nagyszabású és igényes kritikájában az előbbi nézetek mindegyikével vitába keveredik. Tisztázó írásának a záró mondata tartalmazza a magunk véleményét is. A rendészet tárgya a közbiztonság és a közrend. (Tauber István, 2002, 146. o.) Hasonló részletességgel tárgyaljuk a közbiztonság normatív és materiális fogalmát is. A közbiztonság a rendészeti igazgatás szabályozási tárgyaként megvédendő érték, amelyet az ún. negatív közigazgatás körében a jogellenes magatartásokkal szemben hatósági kényszerrel lehetséges oltalmazni. A hatósági jogkörben hozott intézkedések az alapjogok korlátozását is magukban foglaló kötelezések, amelyeknek, ellenszegülés esetén, az intézkedést hozó hatóság fizikai erővel is érvényt szerezhet. A közbiztonság tehát olyan érték, amelynek a megvédelmezéséhez akár az alapvető emberi jogok korlátozása is indokolt lehet. A közbiztonság fogalmának tárgyalása során kitérünk a jogbiztonság meghatározására, foglalkozunk a biztonságpolitikai felfogással és a komplex biztonság megközelítéssel is. A biztonságpolitika nemzeti, európai és nemzetközi szinten olyan változásoknak van kitéve, amelyek feloldották a belső és a külső biztonság, az állami és a magánbiztonság, a prevenció és a represszió, valamint az ezekhez hozzárendelt, illetve tőlük elkülönülő intézmények egykor szigorú szétválasztását. Elsősorban a belső és a külső biztonság, valamint a rendőri és katonai biztonság közti különbségek szűnnek meg, helyet biztosítva egy humanitárius intervenciókat is igazoló nemzetközi biztonságkoncepciónak. A humanitárius intervenció a bűnözés ellen, valamint a jog biztosítására irányul: az emberi jogok súlyos megsértésében, az emberiség elleni bűncselekményekben a nemzetközi biztonságot veszélyeztető tényezőket lát, és eltávolodik azon értelmezéstől,

10 4 amely szerint a nemzetközi biztonság veszélyét kizárólag az államok közötti katonai agresszió jelenti. (Albrecht, Hans-Jörg, Belügyi Szemle, 2006/2. szám) A komplex biztonsági szemlélet és a váratlan helyzetekre való azonnali beavatkozások igénye a hagyományos rendészeti igazgatást közelebb hozta a katasztrófavédelemhez. Amennyiben viszont minőségileg egymástól lényegesen különböző problémákat kapcsolunk össze a biztonsággal határozottan fennáll annak a veszélye, hogy ezek a kérdések elbiztonságiasodnak, azaz átvesszük a hagyományos biztonsági intézmények fogalmazását és gondolkodásmódját, és ezzel az ellenségesség, nem pedig az együttműködés szemléletét erősítjük. (Renner, Michael 2005) Az intelem a rendészeti igazgatás terjedelmi határainak a túlságosan szélesre nyitása ellen érvel. Az új veszélyek megváltozott kezelési technikákat követelnek, amelyek a rendvédelmi-, a katonai- és a civil elhárító képességek integrációjára épülhet. A veszélyelhárítás jog által szabályozható területeit célszerű elkülöníteni a jog által nem szabályozható, illetve a nem jogi, hanem más típusú normákkal (tudományos-műszaki fejlesztési követelmények, technológiai előírások, szakmai fogások) kezelhető területektől. (Irk Ferenc, 2004) További lehetőség a veszélyforrások megkülönböztetése annak alapján, hogy milyen az értékteremtő folyamat fenyegetettsége és sebezhetősége. E felfogás szerint a kockázat mértéke a fenyegetettség és a sebezhetőség arányával fejezhető ki. (Vasvári György, 1997) A másik megközelítés, amit reflexív modernizációnak neveznek, azt a folyamatot kíséri figyelemmel, ahogyan a kezdetben nagy kockázatú tevékenység a technológia fejlődésével egyre biztonságosabbá válik. Végül a harmadik olvasat a veszélyek társadalmi fogadtatását elemzi, ahol a közösségi szolidaritástól eljuthatunk a teljesen kiszolgáltatott egyénig, aki kénytelen általa nem uralható fenyegetésekkel szembe nézni. (Bukovics István-Kiss Ernő, 2004) III. fejezet A rendészeti igazgatás a közigazgatás része A közigazgatás tana nem azonos az általános igazgatás-, szervezés- és vezetéselmélettel, hanem annál mindenképpen szűkebb terület, mert a szervezeteknek csak egy meghatározott körét, a közhivatalokat fogja át, de tágabb abban az értelemben, hogy része a közigazgatási jog tanulmányozása is. A közigazgatás az állami feladatokat közhatalmi jogosítványokkal ellátó igazgatás, amely alárendelt a politikai hatalomnak, de azzal szemben relatív önállósággal bír. Az állami feladatok azokból a közösségi szükségletekből vezethetőek le, amelyek kielégítésére az egyének és a civil összefogásaik nem képesek a közhatalom támogatása nélkül. A rendészet a közigazgatásnak azon ágazata, amely közbiztonságot szolgáltat a társadalom számára. A rendőrségek tehát nem teremtik, hanem megvédelmezik a biztonságot azáltal, hogy az azt fenyegető veszélyeket szakmai hozzáértéssel felismerik és az általuk gyakorolt hatósági kényszerrel elhárítják. Ebből az is következik, hogy nem minden fajta veszély kezelésére jogosultak és képesek, hanem csupán azokért felelnek, amelyek forrása a közjog által tilalmazott és szankcióval fenyegetett jogellenes emberi magatartás. Ez utóbbiak közül olyan jogsértések utalhatóak rendészeti hatáskörbe, amelyek legitim állami erőszakkal megelőzhetőek, megszakíthatóak, illetve felderíthetőek. A legitim erőszak egyes eszközeit a rendészeten kívül más közigazgatási hatóság nem is birtokolhatja, ez utóbbit tekinthetjük a rendészet fizikai erőszak monopóliumának. E fejezet a továbbiakban a közigazgatás és a rendészeti igazgatás közös alapjait tárgyalja, majd felsorakoztatja a rendészetre jellemző sajátosságokat, különös tekintettel a veszély fogalmára és a veszélyelhárítás legitim fizikai erőszakkal történő rendészeti monopóliumára.

11 5 IV. fejezet A rendészeti közhatalom forrásai Hajlamosak vagyunk a rendészeti hatalom egyedüli forrásának a jogi felhatalmazást megjelölni. Tesszük ezt azért, mert a rendészet modern fogalmából indulunk ki, amelynek alig több mint 300 éves a történelme. Ha a kontinentális Európára tekintünk, akkor még pontosabban azonosítjuk annak forrását, és azt mondjuk, hogy a rendészet a felhatalmazást a közjogból kapja és ennyiben a rendőrség léte a szuverén nemzetállam egyik attribútuma. Minden rendőr viseli egyenruháján az állami szimbólumokat (ezeket ebben a formában csak ő hordozhatja) és a kiképzése során is azt tudatosítják vele, hogy az utcasarkon is a kormányzás jogát gyakorló politikai hatalmat képviseli. Ez az összefüggés nem is szorul további magyarázatra ott, ahol centralizált államrendőrségi (nemzeti) modell működik. Akkor sem jövünk zavarba, ha önkormányzati rendőrségi szisztémában kell kimutatni a felhatalmazásnak az impériumból származó eredetét. Ebben az esetben arról van szó, hogy a municipium számára az államhatalom közigazgatási hatósági feladatot delegált, a helyi rendészeti igazgatás jogát, és ehhez az autonómia megkapta a szükséges hatósági kényszer alkalmazásának a jogosítványait. Ez lehet nagyon széles, mint pl. az Egyesült Királyságban, átmeneti, mint pl. Belgiumban vagy Hollandiában, és lehet nagyon szűk, mint a francia helyhatósági rendőrségek (la police de proximitée) esetében. Természetesen arra is van példa, hogy a rendészeti hatalmat nem delegálják önkormányzati szintekre. Ez a centralizált rendszer érvényes Magyarországon. Van azonban a rendészeti hatalomnak egy másik eredete is, ez pedig nem más, mint a közösségnek a közbiztonság iránti szükséglete. A modern közigazgatás felfogható úgy is, mint a társadalom mindazon közös igényeinek kielégítése a közhatalom által, amelyeket az egyes ember, de még a közösségek sem képesek a maguk számára biztosítani, hatósági eszközök hiányában. A feudális abszolutizmus volt a központi hatalom gyakorlásának első olyan formája, ami már nemcsak uralmat jelentett az alattvalók felett, hanem kötelezettséget is, amelyet közintézmények létrehozásával lehetséges teljesíteni. Megszületett a rendőrhivatal. Ez a francia modell, a felülről építkező rendészet archetípusa. A kontinentális megoldás jellemzője, hogy a közösségi szükséglet kielégítését közjogi felhatalmazással rendelkező igazgatási intézményre bízták. A rendőrség volt az első közszolgálat, amely a felhatalmazásait közvetlenül az állami szuverenitásból vezethette le. (Jelenleg pedig az utolsó olyan közhivatal, amely még Európa nyugati felében is a legszilárdabban őrzi a nemzetállami szuverenitást, amelyet az Unió intézményei már az integráció korábbi szakaszaiban korlátoztak.) Az angolszász rendszer, ettől eltérően, alulról építkezett, amikor a közösségek önvédelmi jogosultságaiból hozta létre rendőrségét. Abban mindig közvetlenül megmaradt ez a civil szférából eredő jogosítvány. Így azután az angol (és az amerikai) rendőrhatalmat az egyénektől kapott jogosultságok legitimálják. A legitimáció tehát hibátlan egy olyan jogrendszerben is, amelyik a közjog-magánjog dichotómiát nem követi. A rendőr nem több és nem kevesebb, mint fegyveres polgár. (Sőt még az sem biztos, hogy feltétlenül fel legyen fegyverezve. Az, hogy az angol rendőrségi szolgálat bizonyos területein nem viselnek fegyvert, szimbolikus jelentőségű, mert a rendőrhatalom közösségi eredete automatikusan nem jelenti a fegyver birtoklásának jogosultságát.) A rendészeti hatalom harmadik forrása a szakmai hozzáértés, a rendőri mesterségben szerzett készségek és jártasságok. A rendőrségi szakembert két dolog különbözteti meg a laikustól, a veszélyek felismerésének képessége és az elhárításhoz szükséges legitim erőszak technológiájának a birtoklása. Nem minden veszély alkalmas arra, hogy rendőri eszközökkel kezelhető legyen. Minthogy a legitim erőszak egyedül az emberi magatartások alakítására képes, ezért a rendőr kompetenciájába kizárólag e magatartások tartozhatnak. Elképzelhető olyan veszély, amelynek nem jogsértés a forrása, de az ellene való védekezés kivételesen erős, egységes és egyetlen központból irányított cselekvést követel (lásd árvízveszély). Mindaddig, amíg az ilyen veszély elleni védekezést kooperáció jellemzi, a hatósági közreműködés nem az erőszak alkalmazásában valósul meg. Ha valaki a vészhelyzetben kötelező együttműködést mégis megsérti, akkor helye van a legitim erőszaknak, ami azonban jogi természetét illetően nem különbözik a hatósági korlátozás más, megszokott formáitól. Weber hívja fel a figyelmet arra, hogy az erőszakot a politikai hatalom más esetben is kilátásba helyezheti például ha egy folyó vízszintje egy meghatározott mérőállás fölé emelkedik, hogy empirikusan érvényes jogi tételek folyományaként az erőszak sajátos eszközét alkalmazza személyekkel és dolgokkal szemben. (Weber, Max, 1992, 11. o.)

12 6 V. fejezet A rendészeti funkciók és a rendészeti struktúrák A rendészeti funkció rendészeti hatósági feladat végrehajtása a legitim fizikai erőszakot is magába foglaló rendészeti hatósági jogkörben. A rendészeti funkció kifejezi a rendészet társadalmi rendeltetését, ami a közrend és a közbiztonság védelmében jelölhető meg. A rendészeti feladat az előbbihez képest, az a végrehajtó rendelkező tevékenység, amelyet a rendészet hatósági funkcióinak gyakorlásával teljesít. A társadalmi rendeltetés, a funkció és a feladat a közigazgatás-tudomány által vizsgált fogalmak. A közigazgatási funkciói értelmezése vitatott. Sokan a funkció fogalmát azonosítják a feladat fogalmával, a két szót azonos értelemben használják. A funkció, véleményünk szerint általánosabb jellegű, szélesebb tartalmú fogalom, mint a feladat: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg. A feladat ehhez képest konkrétabb teendőket jelöl, a funkciók ellátásához szükséges teendőket. (Lőrincz Lajos, 1997, 23. o.) A rendészeti feladat meghatározása addig nem okozott gondot, ameddig az csupán egy általános felhatalmazásban, az ún. generális klauzulában összefoglalható volt: A rendőrség feladata, hogy tegyen meg mindent a közbiztonság fenntartása érdekében. Ez tipikusan rendőrállami formula. Nem tudjuk meg belőle sem azt, hogy mikor jogosult a hatóság beavatkozni, sem azt, hogy milyen eszközöket és módszereket vehet igénybe, de azt sem, hogy eljárása milyen formakényszernek engedelmeskedik. Egyetlen kívánalom az eredményesség. A kezdeti állapotokat azonban a rendészeti feladatok differenciálódása váltotta fel. Ennek a folyamatnak meghatározó katalizátora a technikai fejlődés volt, ami a rendőrködéstől már szakmai hozzáértést vár el, de igazi hivatássá a rendészeti jog emelte, amelynek megszületése a jogállam teljesítménye. A jogállam intézményeinek kiépülése a legnagyobb átalakulást a bűnüldözési feladatok önállósodásában hozta. A nyomozás ettől kezdve a jog uralma alá került és erőteljessé tette a rendőrségen belüli munkamegosztást. (Ekkor vált alkotmányos követelménnyé, hogy a bűnüldözés maga is szabályozott rendben történjék, amelynek legitim feladata csak a büntető igazságszolgáltatás előkészítése lehet.) A rendészeti feladatok differenciálódása és a hozzájuk kapcsolódó funkciók alapján szükségessé vált olyan struktúrák kialakítása, amelyek a munkamegosztás rendjén egy-egy rendészeti feladat felelősei és a végrehajtáshoz nélkülözhetetlen funkciók ellátásának specialistái lehettek. Míg a közbiztonsági rendőrség a jelenlétben, addig a bűnügyi rendőrség az információ-szerzésben teljesíthette ki a maga szakmai arculatát. Ehhez hasonlóan a legitim fizikai erőszak is differenciálódott, nevezetese a rendészeti- és a büntetőeljárási kényszerintézkedések alakjában. A rendészeti igazgatás, mint materiális tevékenység. A közigazgatási hatósági jogalkalmazás az absztrakt közigazgatási normáknak egyedi jogesetre történő alkalmazása hatósági intézkedéssel, amelynek fő formája a jogviszonyokat keletkeztető, módosító vagy megszüntető határozat, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint közigazgatási hatóság hozott meg. A közigazgatási hatósági határozat a jogviszonyokat formálja (jogokat állapít meg és kötelezettségeket ír elő), abban a feltételezésben, hogy ennek nyomán az ügyfelek a reájuk vonatkozó jogokat gyakorolják, és a kötelezettségeket teljesítik életviszonyaikban. Az életviszonyokat alakító materiális tevékenység ezúttal az ügyfelekre van bízva, azzal a megszorítással, hogy amennyiben a reájuk vonatkozó kötelezést elmulasztják, a jogkövetésre szankcióval is kényszeríthetők. A Magyary program a közigazgatási materiális tevékenységet a következők szerint határozza meg. Speciális tevékenységi fajta a közigazgatásban a belső és külső védelmi feladatokat ellátó fegyveres erők, testületek és rendészeti szervek materiális tevékenysége. Ezek a szervek a közigazgatás legfőbb szervei, illetve a legfelsőbb képviseleti szerv irányítása alatt állnak, így működésükhöz kapcsolható a közigazgatási szervek irányító

13 7 tevékenysége is. A működésük másik tevékenységi típusa a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ezen túlmenően azonban végeznek olyan tevékenységeket is, amelyek az eddigi tevékenységi fajtákba nem sorolhatók. Ez utóbbiak közé sorolható a járőrözés, nyomozás, rendfenntartás, gyakorlatok tartása, tűzoltás, stb. Az állam működése szempontjából mindezek a tevékenységek elkerülhetetlenek, és jelentőségük abban van, hogy biztosítják a társadalom zavartalan életét, fennmaradását. Ennél fogva mint tevékenységi típust feltétlen ki kell emelnünk a közigazgatás tevékenységei közül és a fő típusokba kell besorolnunk. A rendészeti jogviszony abban különbözik más közigazgatási hatósági jogviszonyoktól, hogy az egyik oldalon jogsértés lehetősége merül fel, a másik oldalon a jogsértés reparálására a hatóság rendelkezésére áll a legitim fizikai erőszak alkalmazása. Ez a felhatalmazás a szűkebb értelemben felfogott rendészet monopóliuma, amely az aktuális és közvetlen veszélyek elhárítására szolgál. A megbontott közbiztonság helyreállítására irányuló rendészeti intézkedés alá-fölérendeltségi jogviszonyokat keletkeztet, amelyben a rendőrhatóság van főlényben, döntéseinek kikényszerítéséhez a megtámadott közbiztonság helyreállítását szolgáló erőszakot vehet igénybe. Ennek során a rendészet jogosult fizikai erő alkalmazására, amelynek legalitását a közigazgatási jog egyik alrendszeréből, a rendészet jogából meríti (egyebek mellett lásd rendőrségi és más rendészeti szervezeti törvények). Az ide sorolható rendészeti veszélyelhárító funkciók olyan közigazgatási eljárásokban teljesíthetőek, amelyek során a rendészeti szerv aktuálisan vagy potenciálisan legitim fizikai erőszakot vehet igénybe. (Az ilyen rendészeti intézkedések foglalatát nevezhetnénk rendészeti hatósági eljárásnak, megkülönböztetve azt az egyéb hatósági eljárásoktól, amelyek során fizikai erőszak bevetésére nem kerülhet sor.) Az erőszak legitimitását a közigazgatási jogból meríti, az alkalmazás korlátjait a jog határozza meg, de a részletes eljárási szabályok nem jogi normák, hanem szakmai technológiák. Ennek megfelelően a rendészeti szerv és annak az utasítás adására illetve a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező tagja, e kompetencia keretei között, a végrehajtásért jogi és szakmai felelősséggel egyaránt tartozik. A rendészeti hatósági tevékenységnek csakugyan vannak olyan területei, amelyekben az intézkedés közvetlenül az életviszonyokat formálja át fizikai értelmében is. Ilyen a veszélyelhárító jelenlét, a közrendet és a közbiztonságot érintő információk megszerzése, a jogsértés áldozatának védelme illetve a jogsértő emberi magatartásnak fizikai erőszakkal történő elhárítása. A Magyary programban olvasható megközelítés egyfelől ezeket helyesen foglalja magába, másfelől viszont nem tesz különbséget a veszélyelhárítás technikai műveletei (lásd tűzoltás) és a kényszerítő eszközök alkalmazása között. A rendészeti veszélyelhárítás mindig jogellenes emberi magatartásból keletkező veszélyekre reagál és mindig a jogsértővel szemben alkalmazott fizikai kényszerben, vagy annak kilátásba helyezésében jelenik meg. VI. fejezet A rendészeti rendszer A közbiztonsági rendszer elemei a közbiztonság modern felfogásából vezethetőek le. Ezek szerint a közbiztonság kollektív társadalmi termék, amely az egyének és a közösségek tevékenységéből, az állami szervek hatósági intézkedéseiből, a biztonsági piac nyújtotta szolgáltatások együtteséből és a polgárok önvédelmi képességeinek megszervezéséből alakul ki. Az előbbieknek megfelelően a közbiztonsági rendszer maga is alrendszerekből tevődik össze, amelyeket rendszer típusoknak hívunk. Legalább három alrendszert, mint rendszer típust érdemes megkülönböztetni: a rendészeti rendszert; a magánbiztonsági rendszert és a civil önvédelmi rendszert

14 8 A közbiztonsági rendszer egésze és az alrendszereit egyaránt azonos szerkezeti elemekből épülnek fel. A közbiztonsági rendszer szerkezeti elemei a következők: először a rendszert meghatározó jogszabályok összessége, másodszor a rendszert alkotó szervezetek és harmadszor a rendszer működésének jellemzői. Könyvünk a továbbiakban a közbiztonsági rendszer típusait a jogi, a szervezeti és a működési szerkezeti elemekre figyelemmel, egymásra gyakorolt hatásaikat is szem előtt tartva mutatja be. Ezt a módszert nevezzük a közbiztonság rendszerszemléletű megközelítésének. A szűkebb értelemben felfogott rendészeti hatóságok azok, amelyek rendészeti feladataikat önállóan teljesítik. Ezek a következők az általános rendészeti hatáskörű rendőrség, a speciális hatáskörű rendőrségek, a pénzügyi igazgatás területén általános hatáskörrel felruházott a pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtással összefüggő különös rendészeti hatáskörrel rendelkező büntetés-végrehajtási testület, valamint járulékos, korlátozott hatáskörű helyi rendészeti hatóságok. A nemzetbiztonsági szolgálatokat nem soroljuk a rendészeti szervekhez, noha a hatályos jog tanúsága szerint gyakorolnak a nemzetbiztonsági védelemmel összefüggő különös rendészeti hatásköröket. Erre tekintettel könyvünkben ezekről a hatóságokról is megemlékezünk, de azokat rendszertani értelemben nem tekintjük a rendészeti igazgatás részeinek VII. fejezet A társadalom kontrollmechanizmusai A társadalmi kontroll a legáltalánosabb értelemben nem csupán az egyének és közösségeik azon képességét jelenti, amellyel felismerik és uralják a létüket fenyegető veszélyeket, továbbá képesek dönteni vállalható és vállalhatatlan kockázatok között, hanem magában foglalja mindazokat az intézményeket is, amelyek alkalmasnak bizonyulnak a társadalmak fennmaradásához és továbbfejlődésükhöz. A kontroll-felfogás egyik lehetséges interpretációját olvashatjuk Jean Louis Loubet del Bayle munkásságában, aki kapcsolatot talált a rendőrség rendeltetésének értelmezése és a társadalmi kontrollok működése között. (Loubet del Bayle, Jean-Louis, 2007, 59. o.) Del Bayle különbséget tesz pozitív és negatív kontrollok között. Kiindulási pontja az emberi közösségeknek az a sajátossága, hogy magatartási szabályok megalkotásával és követésével képesek az alkalmazkodásra és a közös cselekvésre. A normák egy jelentős és dinamikusan változó része pozitív kontrollként funkcionál, és értékek létrehozását teszi lehetővé. A magatartási szabályoknak egy másik, lényegesen szűkebb, de jóval időt állóbb köre negatív kontrollként a már meglévő anyagi és szellemi értékek védelmére szolgál. (Csak megjegyezzük, hogy a pozitív tartományban a jognak csupán segítő-támogató szerepe van, míg a tiltáshoz és a szankcionáláshoz a jog adekvát eszközökkel rendelkezik.) Miért vezettük be a kontroll kategóriát? Azért, mert arra a kérdésre akarunk a válaszolni a következő fejezetekben, hogy mi a rendészet és hogyan működtethető a leghatékonyabban. Ez a kérdés hasonlatos ahhoz, amikor a jogbölcselet kérdezi, hogy mi a jog. Miben különbözik a jog az emberi kultúra többi részétől, amely ugyancsak egy szellemi és egy reális alkotórészből áll. Moór Gyula kérdésfeltevésében a szellemi és reális alkotórész megfelel annak, amit mi pozitív kontrollmechanizmusnak nevezünk. A válasz, amit kapunk így szól: A jog az a hatalom, amellyel az emberi társadalmak életét a leghatékonyabban lehet irányítani, mert a társadalmi

15 9 szabályozások közül egyedül a jog az, amelynek rendelkezésére áll céljai megvalósításánál a minden ellenszegülés letörésére alkalmas erő. Ez az erő azonban csak akkor lesz áldás az emberiség számára, ha magasabb rendű erkölcsi értékek szolgálatába áll. (Moór Gyula, 1992., 72. és 77. o.) Ebben az okfejtésben a negatív kontroll két lényegi mozzanatát, egyfelől a joghoz kötöttséget, másfelől pedig a jogi norma erkölcsi megalapozását ismerhetjük fel. A bűnözés kontrolljának a fogalma az utóbbi két évtized fejleménye. Két merőben ellenkező értelmezéssel találkozhatunk. Az egyik irányzat a redukált represszív bűnözési kontroll. A zéró toleranciaként is emlegetett felfogás szerint a bűnözés elleni küzdelem háború, igazi élet-halál harc. Annak érdekében, hogy a jó oldal győzzön, el kell vetni a XIX. század bűnről vallott liberális képleteit. Ez a háború nem vívható meg a klasszikus büntetőjogi elvek maradéktalan betartásával. A bűnelkövetőt jogfosztottá kell tenni, ő nem garanciákat érdemel, hanem büntetést, mégpedig a lehető legszigorúbbat. A bűnözővel szemben humanizmust hirdetni elhibázott taktika, hiszen őt sem kötelezi semmiféle könyörület. Egyébként is, humánumra a bűncselekmények sértettjei szorulnak, a bűnözőkkel szembeni megbocsátás az áldozatokat alázza meg. A represszív filozófia azt vallja, hogy a társadalom pozitív kontroll mechanizmusai a népesség bizonyos részeiben teljességgel hatástalanok, vagy azért, mert a szegénység és a kirekesztettség okából őket ezek a pozitív hatások el sem érik, vagy azért, mert társadalmi helyzetüknél, származásuknál, kulturális bezártságuknál vagy egyszerűen csak szenvedélyeiknél fogva, nem is alkalmasak az értékteremtő folyamatokban való részvételre. A társadalom felosztása jókra és rosszakra a háború megvívásának nélkülözhetetlen feltétele, mert csak így alakulhat ki és definiálható egy világos ellenségkép, annak érdekében, hogy tudjuk, kik ellen kell csatába küldeni a bűnüldözés csapatait. Az ellenség kijelölése nem engedélyez hosszas meditációt, hiszen a harc az azonnali cselekvés terepe. A rosszakról kialakított sztereotípiák, az előítéletesség segít abban, hogy kellő gyorsasággal és határozottsággal felismerjük őket és, ha szükséges, lecsapjunk reájuk. Vannak veszélyek, amelyek elhárításához nem szükséges a profizmus, és vannak elhárítási eszközök, amelyek alkalmazása nem igényli a hatósági erőszak monopóliumát. Minden társadalomban létezik egy immunrendszer, amelynek célja a társadalomellenes magatartásokból adódó veszélyelhárítás, ennek eszköze a társadalmi kényszer, alapja az adott társadalomban érvényes erkölcsi konszenzus, formája pedig a jog által adott felhatalmazás. Ilyennek tekinthetjük a birtokvédelemnek a polgári jog által biztosított formáit, de azt a büntetőeljárási normát is, amely szerint a bűncselekmény elkövetőjét bárki jogosult elfogni. A társadalmi kényszer jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott értékek védelmét szolgálja, azzal automatikusan arányos és szükséges mértékű és alkalmazása az értékeket tisztelő közösségek helyeslésével találkozik. (Nem tartoznak tehát a társadalmi kényszer fogalmába a természet erőinek akaratunkat megtörni képes hatásai, továbbá az értékeket sértő vagy veszélyeztető kényszernek a büntetőjogban tilalmazott megjelenései. Ez utóbbiak esetében éppen a kényszer társadalomellenes minősége alapozza meg bűncselekménnyé nyilvánítását. De ugyanígy nem tarthat igényt a társadalmi kényszer rangjára az olyan védekezés sem, amely túllépi az erkölcs és a jog diktálta kereteket, időnként súlyosabb károkat okozva, mint amelyek elhárítására törekedett.) Minthogy azonban a közösségi tevékenységek differenciálódásával, a fejlődéssel párhuzamosan az egyéni magatartás hibáira visszavezethető veszélyforrások megszámlálhatatlan sokasága jött létre, és a fenyegetések egyre nagyobbak lettek, viszonylag hamar szembetaláljuk magunkat olyan, a jogellenes emberi magatartásokat kísérő kockázatokkal, amelyekre csak a kényszer erőteljes formáival lehetséges válaszolni. Ezek a formák különlegesen erős kényszerítő hatalmat kívánnak, bevetésük profizmust feltételez, alkalmazásuk során a szükségesség és az arányosság nem jön létre automatikusan. A legerősebb társadalmi kényszert az államhatalom képes érvényesíteni, amelynek rendjét és korlátok között tartását a jog biztosítja. A profizmus garanciája pedig a kényszer alkalmazását elsajátító hivatalnoki kar, ahol az erőt szakmaként gyakorolják. A negatív kontroll mechanizmus leghatékonyabb része a közjogi felhatalmazáson alapuló hatósági kényszer, amelyre közigazgatási hatóságnak van hatásköre. A rendészet hivatása olyan veszélyektől, károsító sértésektől megóvni a társadalmat, amely veszélyek fékevesztett emberi akaratból származhatnak. (Kmety Károly, 1907, 322. o.) A rendészet a közigazgatási hatósági tevékenységek egyéb ágaitól abban különbözik, hogy hivatása szerint physikai erőhatalommal vessen gátat a sérelemmel fenyegető veszélyeknek. (Kmetty Károly, im. uo.)

16 10 Moór Gyula definíciója szerint a hatósági kényszer lényege a fizikai erőszakkal való fenyegetés, aminek a beváltását a legerősebb társadalmi hatalom biztosítja. (Bibó István, 1986, 77. o.) A társadalmi kényszer közjogban szabályozott formája a hatósági kényszer, amelynek sajátossága, hogy kizárólag közigazgatási hatósági szerveket illet meg, alkalmazásának rendjét pedig törvény szabályozza. Hatósági kényszer minden olyan egyedi vagy normatív közigazgatási aktus, amely kötelező magatartást ír elő a címzett számára és a kötelezést szankcióval is kikényszerítheti. A kényszer joga a közjó szolgálatára illeti meg a hatóságot, a hozzáértéssel alkalmazott kényszer pedig csakugyan képes a társadalom értékeinek megvédelmezésére. A kényszer elszenvedőjénél, jó esetben, ennek a fordítottja igaz. Azt kell feltételezni, hogy spontán magatartása, amelyben a kényszer őt megakadályozta, értéktelen, míg a kikényszerített magatartás értékes. Az erőszakot alkalmazó és kilátásba helyező jogra éppen azért van szükség, mert jogsértés elkövetésénél hiányzanak azok a nemes motívumok, amelyek megléte esetén erőszakra nem kerülne sor. (Szabó András, 1992, 40. o.) A rendészeti kényszer a közigazgatási hatósági kényszer egy formája, ennek megfelelően birtokolja annak általános jellemzőit, de vannak olyan tulajdonságai is, amelyek kizárólag ebben az alrendszerben találhatóak meg. Amennyiben a rendészeti hatósági jogkörök kizárólag a közbiztonság védelmezésére szolgálnak, akkor a rendészeti közhatalom tiszta formájáról beszélhetünk, amennyiben azonban a rendészeti közhatalom bűnüldözési és nyomozási hatáskörökkel is kiegészül, akkor vegyes rendészeti hatalomról kell szólnunk. Azt a kérdést, hogy tiszta vagy vegyes rendészeti hatalom jellemzi egy ország rendészetét, annak társadalmi rendeltetése tanulmányozása nyomán válaszolhatjuk meg. A rendészet a közigazgatásnak azon ága, ami társadalmi rendeltetésének betöltéséhez: először a rendészeti szolgáltatásokat teljesít, másodszor a jogellenes emberi magatartásokból származó veszélyeket hárít el a legitim fizikai erőszak monopóliumának birtokában, harmadszor pedig bűnüldözést folytat az állam büntetőjogi igényét érvényesítő büntető igazságszolgáltatás előkészítése érdekében. Az előbbi levezetésben felismerhető a rendészet három nagy területe, az igazgatásrendészet, a közbiztonsági rendészet és a bűnügy tevékenysége. A munkamegosztás három ágazatát összeköti az, hogy valamennyi a társadalom biztonsági szükségletét szolgáló hatósági tevékenység, ami szolgálja a jogkövető polgárt és a jogellenes emberi magatartásokkal szemben óvja a társadalmat. VIII. fejezet A modern rendészet A modern rendőrség Európában akkor született, amikor a magánélet és a közélet elkülönülésével megjelent a közjog, mint az állam és az egyes ember különleges viszonya, amelyben már az államnak is voltak kötelezettségei az alattvalójával (később a polgárával) szemben olyan szükségletei biztosításában, amelyeket önmaga egyedül kielégíteni nem volt képes. Az egyik ilyen első állami vállalás a közbiztonság megteremtése lett, amihez legitim erőszak monopóliumával felruházott professzionális rendőrség kellett. A rendészeti igazgatás úgy jelent meg, mint veszélyelhárító tevékenység, ami a jogellenes emberi magatartásoktól oltalmazza a társadalmat. A hatósági beavatkozás azonban maga nagyon sokáig nem volt jogi korlátok közé szorítva, a rendőrködést széles diszkrecionális felhatalmazás illette meg. Sokan úgy látják, hogy erre a felhatalmazásra mindannyiunk védelme érdekében a demokratikus társadalmaknak is szükségük van. Európában a rendőrségek kialakulása szoros kapcsolatban haladt a közigazgatás fejlődésével és a jogállami büntetőjog megszületésével. Noha a nemzetállami létből eredeztethető rendőrségek a mai napig megtartották sokszínűségüket, az uniós országok rendészetének egyre több közös jellemzője ismerhető fel: érvényesül a jog úralma és az emberi jogok tisztelete (a rendőrség a jog hadserege),

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges

Részletesebben

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges

Részletesebben

Kiadvány adatlap. az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap. az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen

Részletesebben

Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen

Részletesebben

Kiadvány adatlap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen

Részletesebben

Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Technikai adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges

Részletesebben

Kiadvány adatlap. kiadótól kérjük lektor felkérését benyújtó által felkért lektor. kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős olvasószerkesztő

Kiadvány adatlap. kiadótól kérjük lektor felkérését benyújtó által felkért lektor. kiadótól kérjük elvégzését benyújtó általi külsős olvasószerkesztő Kiadvány adatlap az Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB38 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Jövedéki és adójog 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB48 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Szabályzatismeret (pny.)1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB03 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Jövedéki jog 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez

Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Kiadvány adatlap az NKE gondozásában megjelentetendő kiadványok Egyetemi Kiadói Tanács elé való beterjesztéshez Tisztelt Kitöltő! Kérjük, a fekete kerettel ellátott részeket mindenképpen töltse ki! Esetleges

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB07 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Adóztatás 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB44 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Adóztatás (pny.) 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM. 1. A tantárgy megnevezése: Rendvédelmi ismeretek. 1.1: A tantárgy angol neve: Rendvédelmi ismeretek. 1.2: A tantárgy rövid neve:

TANTÁRGYI PROGRAM. 1. A tantárgy megnevezése: Rendvédelmi ismeretek. 1.1: A tantárgy angol neve: Rendvédelmi ismeretek. 1.2: A tantárgy rövid neve: ANÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: 1.1: A tantárgy angol neve: 1.2: A tantárgy rövid neve: 2. A tantárgy kódja: Rendvédism ZNEINB2010 3. A tantárgy oktatásáért felelős tanszék: KLHK Biztonság-és

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB10 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Gazdasági szakismeret 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB31 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Gazdasági szakismeretek (pny.) 1. 3. A tantárgy

Részletesebben

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RMORB03 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Fegyverrendészeti jog és fegyverismeret 3. A

Részletesebben

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter TANTÁRGY NEVE: Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása:

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészeti Igazgatási Szak Közrendvédelmi Szakirány Rendészeti Igazgatási Szak Közrendvédelmi Szakirány Szakirányfelelős: Dr. Major Róbert r. alezredes

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: HFELB66

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: HFELB66 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: HFELB66 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Ejtőernyős kiképzés. (Nyári kiképzés).

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB35 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Vámjog és külkereskedelmi technika 1. 3. A tantárgy

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2013/2014.tanév I. félév 1 A tantárgy

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE

A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE 01. ÁLTALÁNOS RENDÉSZETELMÉLET, RENDÉSZETTÖRTÉNET, NEMZETBIZTONSÁG ÉS RENDÉSZET KUTATÁSI TERÜLET A kutatási terület vezetője: Prof.

Részletesebben

Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek

Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek Tanmenet és tantárgyi követelmények a Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek tantárgyhoz 2016/2017. tanév I. (őszi) félév Közigazgatás-szervező alapképzési szak 2014. NAPPALI és LEVELEZŐ

Részletesebben

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Konszolidált beszámoló

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB13 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Vámjog és vámeljárás 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RRVTM03 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Vezetési- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenység vezetése

Részletesebben

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék

TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék TEMATIKA Államháztartástan 2. Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszék Tárgy neve: Államháztartástan 2. Szak: IGAZGATÁSSZERVEZŐ Tárgy besorolása: kötelező Kreditértéke: 3 Helye a mintatantervben: BA III.

Részletesebben

KRIMINALISZTIKA (2) kurzus leírás (őszi félév)

KRIMINALISZTIKA (2) kurzus leírás (őszi félév) 2013. ŐSZI FÉLÉV KRIMINALISZTIKA (2) kurzus leírás (őszi félév) 1. A tantárgy kódja: NKRL20B Teljes idejű képzés 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Kriminalisztika (2) 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II.

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Komplex elemzés Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév A tantárgy rövid bemutatása: A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán meghatározó

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Politikatudomány Doktori (PhD) képzés Tudományos

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB03

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány. 1. A tantárgy kódja: RHRTB03 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: RHRTB03 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Határellenőrzés 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS. tantárgyhoz. Budapest, február

2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS. tantárgyhoz. Budapest, február 2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS tantárgyhoz Budapest, 2017. február I. A TANTÁRGY HELYE ÉS SZEREPE AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN A tantárgy oktatásának célja,

Részletesebben

Gépipari Technológiai Intézet

Gépipari Technológiai Intézet Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézet FOGLALKOZTATÁSI TERV ÉS TANTÁRGYI ISMERTETŐ Egyszerűsített értékelésű tantárgyakhoz Tartalom 1. Általános adatok...1 1.1. A tantárgy

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József

TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Stratégiai és Üzleti Tervezés Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 06-1-383-8480 Cím: Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT Stratégiai és Üzleti Tervezés c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév II. félév 1 A

Részletesebben

Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ. Idegen nyelv c. tantárgy oktatási programja. Hallgatói tájékoztató

Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ. Idegen nyelv c. tantárgy oktatási programja. Hallgatói tájékoztató Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Idegen nyelv c. tantárgy oktatási programja Hallgatói tájékoztató A tantárgyért felelős oktató: Tolnainé Dr. Kabók Zsuzsanna PhD, főiskolai docens A tantárgy megnevezése,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú

Részletesebben

KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6683 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT KOMPLEX ELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL szak hallgatói részére 2014/2015.tanév

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz III. évfolyam pénzügy-számvitel specializáció (szakirány) BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Konszern

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog 2. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog 2. tanulmányokhoz I. évfolyam GM/PS szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog 2 tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/15 tavaszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági jog 2 Tanszék: Közgazdasági Tanszéki Osztály

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:

Részletesebben

1987. Érettségi a monori József Attila Gimnáziumban (eredmény: jó);

1987. Érettségi a monori József Attila Gimnáziumban (eredmény: jó); SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Sztodola Tibor c. bv. alezredes szakoktató I. KÉPZETTSÉG MEGSZERZÉSE 1987. Érettségi a monori József Attila Gimnáziumban (eredmény: jó); 1996-1999. Nappali tagozatos tanulmányok a Rendőrtiszti

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: 1.1. Nappali munkarend: NVEZ00B 1.2. Levelező munkarend: 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Katasztrófavédelmi felkészítés

Katasztrófavédelmi felkészítés Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. évfolyam Pénzügy és Számvitel Szak, Számvitel szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ a Számviteli sajátosságok tantárgy tanulmányozásához

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZAKIRÁNY DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZAKIRÁNY DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZAKIRÁNY DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: RBVTB02 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ 468 Tantárgyak, témakörök Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. A magyarországi fegyveres szervek története Fegyveres szervek alapismeretek A fegyveres szervek

Részletesebben

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN. A kriminalisztika elméleti kérdései

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN. A kriminalisztika elméleti kérdései SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN A kriminalisztika elméleti kérdései félévben 14 órában kerül sor. A tantárgy kreditértéke: 3 pont 1. téma: Bevezetés a kriminalisztikába 2. téma: A kriminalisztikában alkalmazott

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 3. Szak: jogász Neptun-kódja: 30703 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs

Részletesebben

Pénzügyi számvitel 1.

Pénzügyi számvitel 1. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pénzügyi számvitel 1. Pénzügyi és számviteli felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány Nonprofit szakirány Pénzintézeti szakirány Vállalkozási szakirány Nappali tagozat 2015/2016.

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK. MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK. MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgyi

Részletesebben

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ 2.94.5. KERETTANTERV részlet a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek

Részletesebben

2013. TAVASZI FÉLÉV KRIMINALISZTIKA (1) kurzus leírás

2013. TAVASZI FÉLÉV KRIMINALISZTIKA (1) kurzus leírás 2013. TAVASZI FÉLÉV KRIMINALISZTIKA (1) kurzus leírás 1. A tantárgy kódja: NKRL10B Teljes idejű képzés 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Kriminalisztika (1) 3. A tantárgy megnevezése (angolul): Criminalistics

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Finanszírozás: A képzésbe történő belépés:

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben