A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán
|
|
- Emília Budainé
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 II. évfolyam (2007) 2. szám oldal A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Csite András Németh Nándor Magyarország a születéskor várható átlagos élettartam tekintetében elmarad a hasonló gazdasági fejlettségű országok szintjétől, és jelentős területileg is megragadható és a rendszerváltoztatást követően növekvő különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok egészségi állapotában és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tanulmányban nemzetközi kitekintés mellett arra vállalkozunk, hogy a szakterület kutatói és saját eredményeink alapján vázoljuk a magyarországi kistérségi várható élettartamok becsült értékeit és azok változását az közötti időszakban. Megvizsgáljuk azt is, hogy a kistérségek közötti különbségeket milyen tényezők befolyásolhatják. Eredményeink szerint a férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartamát részben azonos tényezők befolyásolják: a kistérségek fejlődési centrumoktól, övezetektől való távolsága, a kistérségek településszerkezete, az iskolázottság és a roma népesség aránya. Figyelemreméltó, hogy az infrastrukturális ellátottság szintjét és az egészségügyi rendszer kiépültségét Magyarországon oly mértékig meghatározza a kistérségek elhelyezkedése és településszerkezete, hogy e tényezők önállóan lényegében nincsenek hatással a várható élettartam alakulására. Elemzésünk mellékletében bemutatjuk a 2005-re vonatkozó kistérségi várható élettartambecslés módszertanát. Köszönjük a /PEND Consultingnak/ a szám megjelenéséhez adott támogatást.
2 Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás II. évfolyam (2007) 2. szám oldal A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Csite András Németh Nándor* Magyarország a születéskor várható átlagos élettartam tekintetében elmarad a hasonló gazdasági fejlettségű országok szintjétől, és jelentős területileg is megragadható és a rendszerváltoztatást követően növekvő különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok egészségi állapotában és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tanulmányban nemzetközi kitekintés mellett arra vállalkozunk, hogy a szakterület kutatói és saját eredményeink alapján vázoljuk a magyarországi kistérségi várható élettartamok becsült értékeit és azok változását az közötti időszakban. Megvizsgáljuk azt is, hogy a kistérségek közötti különbségeket milyen tényezők befolyásolhatják. Eredményeink szerint a férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartamát részben azonos tényezők befolyásolják: a kistérségek fejlődési centrumoktól, övezetektől való távolsága, a kistérségek településszerkezete, az iskolázottság és a roma népesség aránya. Figyelemreméltó, hogy az infrastrukturális ellátottság szintjét és az egészségügyi rendszer kiépültségét Magyarországon oly mértékig meghatározza a kistérségek elhelyezkedése és településszerkezete, hogy e tényezők önállóan lényegében nincsenek hatással a várható élettartam alakulására. Elemzésünk mellékletében bemutatjuk a 2005-re vonatkozó kistérségi várható élettartambecslés módszertanát. JEL kódok: I12, O18, R58 BEVEZETÉS Tanulmányunk elsődleges célja a kistérségekben a születéskor várható élettartamok 2005-re vonatkozó becslése, melyet az Emberi Fejlődés Indexének (HDI) kistérségi szintű becsléséhez végeztünk el 1. A várható élettartamok vizsgálatának jelentőségét növeli, hogy egyetlen számmal fejezhető ki egy adott ország, térség vagy társadalmi csoport mortalitási helyzete (KSH [2007]) 2 ; a várható élettartam ezzel az életminőség fontos indikátora 3. Elemzésünket indokolttá teszi továbbá az a tény is, hogy Magyarország a születéskor várható átlagos élettartam tekintetében elmarad a hasonló gazdasági fejlettségű országok szintjétől, és jelentős területileg is megragadható és a rendszerváltoztatást követően növekvő különbsé- *Csite András PhD., szociológus-közgazdász; Németh Nándor geográfus, az MTA KTI munkatársa. A tanulmány az NFÜ Elemzési és Módszertani Főosztályának megbízásából készült. 1 A HDI a következő indikátorok értékeinek átlaga: élethossz, amit a születéskor várható élettartam mutatójával mérnek; oktatásban megszerzett tudás, amelyet két jelzőszám kombinációjával mérnek: a felnőttek (15 éven felüliek) írni-olvasni tudásának, azaz az analfabetizmus arányának inverz mutatójával (kétharmad részben), illetve az alap-, közép- és felsőfokú iskolázottság összevont mutatójával (egyharmad részben) ez utóbbiban a megfelelő korosztály teljes létszámához viszonyítva értékelik az oktatásban részesülők számát; életszínvonal, amelyet a vásárlóerő-paritásos (PPP) módszerrel számított egy főre jutó GDP értékével mérnek. (URL: {http://hdr. undp.org/hdr2006/report.cfm}) 2 A legfrissebb nemzetközi kutatási eredményeket összefoglalja Pikó [2007]. 3 Nyilvánvaló, hogy az egészségi állapot alakulásának számos aspektusa nem vizsgálható mortalitási adatok segítségével, de a legjobban elérhető és hasznosítható adatok közé tartoznak ma még a kor- és nem specifikus halálozási adatok. Az egészségi állapot értékelése ezért elképzelhetetlen mortalitási viszonyok elemzése nélkül. Sándor [2004], p. 11. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, III. évfolyam (2008) 1. szám 257
3 Csite András Németh Nándor gek vannak az egyes társadalmi csoportok egészségi állapotában és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésében (Walters Suhrcke [2005]). A dolgozat első részében röviden összegezzük a vonatkozó hazai kutatások eredményeit és nemzetközi kitekintésre is vállalkozunk, majd a szakterület kutatói és saját eredményeink alapján vázoljuk a magyarországi kistérségi várható élettartamok becsült értékeit és azok változását az közötti időszakban. Megvizsgáljuk azt is, hogy a kistérségek közötti különbségeket milyen tényezők befolyásolhatják. Elemzésünk mellékletében bemutatjuk a kistérségi várhatóélettartam-becslés módszertanát. A tanulmányban megállapítjuk, hogy a népesség várható élettartamának alakulását Magyarországon egymástól nem független tényezőkként az egyes kistérségek fejlettségi centrumoktól, övezetektől való távolsága, a településszerkezet jellemzői, az iskolázottság szintje, a roma népesség aránya és a gazdasági fejlettség befolyásolják. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a várható élettartam növelését a fejlesztéspolitika különösen a férfiak esetében az iskolázottsági szint és az aktivitási ráta emelésével, a romák felzárkóztatásával, valamint a vállalkozásalapítás és -működtetés feltételeinek javításával tudja elősegíteni. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÉS SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLET- TARTAM: HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Magyarország lakosságának egészségi állapota alapján Magyarország világviszonylatban ugyan a középmezőnyhöz tartozik, ám Európában egyike a legkedvezőtlenebb helyzetű országoknak. Az egészségi állapot összes mutatója rosszabb az európai átlagnál, különösen a középkorú férfiak halálozása tekintetében. Az egészségi állapot 1966-tól tartó romlása során mélypontját 1985-re érte el, ezt pedig a rendszerváltozás bekövetkezte miatt nem követhette javuló tendencia; 1990 után az átmeneti folyamatok hatására az egészségi állapot romlása néhány év alatt elérte az újabb mélypontot (Uzzoli [2005]). A témakör egyik legtekintélyesebb hazai szakértője, Józan Péter egyik tanulmányában (Józan [2000]) a magyar halálozási viszonyokról megállapította, hogy a századvég halálozási viszonyai inkonzisztensek a társadalom és gazdaság fejlettségével. Magyarországon a legutóbbi három évtizedben krónikus, kvalifikált epidemiológiai válság alakult ki A GKI 2003-ban készített átfogó elemzése is megállapítja, hogy a gazdasági és politikai struktúrák átalakulásával járó bizonytalanság a népesség egészségi állapotának romlásához vezetett (GKI [2003]). A GKI kutatói a tanulmányban azt is megállapították, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, kistelepüléseken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. A KSH friss elemzése szerint az elmúlt évtizedek fekete éve különösen a férfi halandóság szempontjából az év volt. A 64,5 éves születéskor várható élettartam hosszú évtizedek óta a legalacsonyabb volt, egy 30, 40 vagy 50 éves férfi pedig kevesebb élettartamot remélhetett, mint hasonló korú társa hatvan évvel korábban, a gazdasági világválság idején. Innen történt jelentős előrelépés az elmúlt tizenkét évben: a születéskor várható élettartam évi mutatói az eddig mért egyik legmagasabb értéket jelentik a férfiak 68,6 és a nők 76,9 várható életévével. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak élettartam-emelkedése jelentősebb mértékű volt, mint a nőké, így mérséklődött a két nem közötti különbég a születéskor várható élettartamban. (KSH [2007] p. 16) A várható élettartam magyarországi alakulását az 1. ábrán szemléltetjük. 1. ábra: A születéskor várható élettartam változása Magyarországon ( ) 78 Év Nők Teljes népesség Férfiak A Kárpát-medence határon túli magyar térségeiben a halálozási helyzet még az anyaországinál is rosszabb (Hablicsek Tóth Veres [2004]). 258 Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám
4 A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán A magyarországi várható élettartam-adatok a nemzetközi összehasonlítások szerint 2007-ben a világranglista 102. helyét foglalják el, ezzel Magyarország a fejlődő országok között foglal helyet (1. táblázat). 1. táblázat: A CIA internetes évkönyvében közölt várható élettartam adatok Helyezés Ország Várható élettartam (év) 1. Andorra 83,52 2. Makaó 82,27 3. Japán 82,02 4. San Marino 81,80 5. Szingapúr 81, Európai Unió 78, Szlovénia 76, Csehország 76, Lengyelország 75, Szlovákia 74, Horvátország 74, Litvánia 74, Magyarország 72, Kína 72, Törökország 72, Észtország 72, Angola 37, Szváziföld 32,23 Forrás: URL: {https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/rankorder/2102rank.html} Ezt a kijelentésünket nemcsak a CIA adatai, de az UNDP HDI számításhoz használt adatsorai is alátámasztják. Mint a 2. ábrán feltüntettük 4, a legalacsonyabb várható élettartammal rendelkező 20 magyarországi kistérség átlaga elmarad a marokkói átlagtól, a környező országokat tekintve meg sem közelíti Románia átlagát s a szovjet utódállamok átlagához felülről közelítő értéket vesz fel 5. Térképünk Magyarország kedvezőtlen helyzetét szemlélteti (3. ábra). 2. ábra: Születéskor várható élettartam néhány országban ( ) Év Moldova (2004) 68,1 Fehéroroszország (2004) 68,2 Suriname (2004) 69,3 Marokkó (2004) 70,0 Legalsó 20 kistérség átlaga (Magyarország) Magyar átlag (2004, HD Report 2006) Legfelso 20 kistérség átlaga (Magyarország) 70,1 Magyar átlag (2005) 72,8 73,0 74,82 Lengyelország (2004) 74,6 Csehország (2004) 75,7 Izland (2004) 80, ábra: Születéskor várható élettartam Magyarországon és a környező országokban (2004) Év 79 (1) (6) (5) (3) 4 Pirossal a férfi és női népességekkel súlyozott átlagokat adtuk meg, a sárga oszlopokon feltüntetett adatok az UNDP évkönyvéből származnak. 5 Az ezredfordulón Magyarországon a középkorú, éves férfiak halálozási arányai abszolút értékben is magasabbak, mint az 1930-as években voltak, miközben az 1960-as években az életkilátásaink jobbak voltak, mint több nyugat-európai országban. Ma az osztrák férfiak várható élettartama 76,4 év, a magyaroké 68,6 év, tehát az osztrákok 7,8 évvel élnek tovább. Az osztrák nők várható élettartama 82,2 év, a magyaroké 76,9 év, azaz 5,3 évvel élnek tovább és 1992 között a magyar férfiak várható élettartama Magyarországon jelentősen csökkent, míg eközben Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, de érdekes módon a Távol-Kelet átalakuló országaiban, Japánban vagy Szingapúrban rendkívül nagymértékben emelkedett. (Kopp Skrabski [2007] p. 1149) Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám 259
5 Csite András Németh Nándor A legmagasabb várható élettartamot magának tudható 20 magyarországi kistérség átlaga alig éri el a lengyel és a szlovák átlagot, és elmarad a cseh, a szlovén vagy a horvát átlagtól, vagyis az életminőség e fontos mutatója tekintetében a legjobbnak tekinthető magyarországi térségek csak helyenként érik el a szomszédos országok átlagértékét, nem beszélve az EU 15-ök (Heinegg Murphy Pickett Sprout [2005]) 6 átlagáról. Az európai összehasonlításban kedvezőtlen magyarországi halálozási helyzetet részben árnyalják az országon belüli, régiók és kistérségek közötti alapvetően társadalmi hátterű különbségek. Az országon belüli területi különbségek azonban nem csak Magyarországon jelentkeznek. A várható élettartam és a halálozás területi különbségeinek vizsgálata a nemzetközi demográfiai és szociológiai elemzések fontos területe. A kutatók megállapították (Valkonen [2001], idézi Daróczi Kovács [2004]), hogy a leromlott ipari térségekben és a mezőgazdasági vidékeken kedvezőtlenek az életesélyek, az országok többségében a főváros lakosainak életesélyei jobbak az országos átlagnál, és országonként más-más okok húzódnak meg a halálozási okok területi különbségei mögött. A gazdasági fejlettség a születéskor várható élettartam tekintetében az országok közötti különbségek 80%-át magyarázza (mind a férfiak, mind a nők esetében); a társadalmi egyenlőtlenségek pedig egyértelműen, a gazdaság minden fejlettségi szintjén csökkentik az életesélyeket (Daróczi Kovács [2004]). A születéskor várható élettartamokban Skóciában 7, Svédországban 8 is jelentős regionális különbségeket találtak. A német regionális különbségek mögött az idézett tanulmány szerzői szerint gazdasági és politikai tényezők álltak: a gazdaságilag erősebb, kereszténydemokrata irányítású tartományokban magasabbak voltak a várható élettartamok (Helmert Streich Borgers [2003]). A litván regionális különbségek elemzésekor (Kaledienel Petrauskiene [2000]) a kutatók az urbanizációs szintben, az iskolázottságban és a családállapotban (házas, elvált, özvegy, stb.) találták meg a regionális különbségek magyarázatát 9. Ez a következtetés ellentmond a német, olasz 10 és spanyol (Gutierrez-Fisac Gispert Sola [2000]) tapasztalatoknak, ahogyan mint azt a későbbiekben látni fogjuk a magyarországiaknak is, mert ezekben a gazdasági fejlettség jelentős magyarázó erővel bír. A regionális különbségek magyarázatára felállított regressziós elemzés során a spanyol kutatók azt állapították meg, hogy az iskolázottságnak, a munkanélküliségi rátának, a dohányzásnak és az alkoholizmusnak van különösen nagy szerepe a várható élettartam különbségeinek kialakításában. Egy holland elemzés szintén hasonló következtetésekre jutott (Groenewegen Westert Boshuizen [2003]). Velkova és szerzőtársai (Velkova Wollenswinkel-van Den Bosch Mackenbach [1997]) arra hívták fel a figyelmet, hogy a kelet- és nyugat-európai halálozási mutatók az 1950-es és 1960-as években konvergáltak, Kelet-Európa a várható élettartamok tekintetében felzárkózóban volt Nyugat-Európához, azonban az es években a felzárkózás megtorpant, s a kilencvenes években a különbségek a korábbinál is nagyobbakká váltak. A várható élettartamokban, és ezzel az életminőségben bekövetkező távolodás számos tényező összhatásának eredménye: társadalmi-gazdasági tényezőké, az egészségkárosító 6 E tanulmány szerzői kimutatják, hogy míg az EU-15-ökben a helytelen étkezési és testedzési szokásokra, valamint a streszszre visszavezethető halálokok az összhalálozás 30%-át teszik ki, addig ezek a tényezők okozzák a kelet-európai halálozások 47%-át. 7 Az es időszakban Orkney régióban volt a legmagasabb a nők (81,3 év) és Borders régióban a legmagasabb a férfiak (75,3 év) születéskor várható élettartama, míg a legalacsonyabb értékeket mindkét nem esetén Greater Glasgow - ban találták (76,8 év a nőkre, 70,5 év a férfiakra vonatkozóan). Mindeközben az Egyesült Királyságon belül Angliában mérték a legmagasabb és Skóciában a legalacsonyabb várható élettartam-értékeket; ezen a területi szinten némiképp tompább egyenlőtlenségek rajzolódnak ki, mint amit Skócián belül tapasztalhattunk (80,3 év szemben 78,2 évvel a nők, valamint 75,5 év szemben 72,9 évvel a férfiak esetén). Forrás: URL: {http://www. scotland.gov.uk/publications/2003/02/16430/18437 Utolsó megtekintés: } 8 URL: {http://www.scb.se/templates/pressinfo asp} 9 Inequalities correlated with the regional differences in the level of urbanisation, education and marital status. There were no associations observed with either the distribution of health care resources, level of unemployment or certain other economic aspects of well-being. (Kaledienel Petrauskiene [2000] p. 101) 10 Results obtained from studies based on micro data, such as the Turin longitudinal study, are on the contrary robust and definite. They show that health conditions vary widely among groups with socio-economic indicators, mostly with education. Differences are similar to those observed in international studies: in general, economically and culturally disadvantaged groups have higher mortality rates and suffer a heavier illness burden. (In: Dirindin, N. Costa, G. Faggiano, F. [2003] p. 27) 260 Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám
6 A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán egyéni viselkedés elterjedtségéé, a környezetszennyezésé, illetve az alacsony hatékonyságú egészségügyi ellátásé. A tanulmány szerzői elemzési eredményeik alapján megállapítják, hogy az egészségügyi ellátás (beleértve a megelőzést és tájékoztatást) színvonalának emelésével a keletközép-európai országok a korábban gondoltnál sokkal jobban tudnák növelni a lakosság várható élettartamát. Egy kínai elemzés (Zheng [2005]) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcvanas évektől kezdve úgy nőtt Kínában a születéskor várható élettartam átlaga, hogy közben nőttek a területi egyenlőtlenségek. A regionális különbségek magyarázatában itt is a gazdasági tényezőknek van a legnagyobb szerepük, hisz a távoli és szegény nyugati térségekben mind a férfiak, mind a nők születéskor várható élettartama elmarad a fejlettebb térségekétől. Egy lengyel régiókra végzett emberi fejlettség indikátorvizsgálat (HDI) arra a meglepő következtetésre jutott, hogy miközben a nyugati térségekben a keletit meghaladó mértékben nőtt 1995 és 2004 között a GDP, addig a várható élettartam a keletiekben emelkedett jobban. Ennek okaként a szerző azt valószínűsíti, hogy a nyugati térségekben az egészségügyben és az oktatásban is nagyobb szerepet kaptak a piaci elven működő szereplők, ami itt a társadalmi különbségek növekedésével járt. Vagyis az átlagos élettartam GDP-növekedést alulmúló emelkedése mögött okként a régiókon belüli társadalmi különbségek növekedése húzódhat meg (Tridico [2007]). Magyarországon a nyugat-európai országokhoz viszonyítva igen nagyok a halandóság területi és társadalmi különbségei is (Daróczi Kovács [2004]). A kistérségek fejlettsége és demográfiai sajátosságaik között sokrétű, összetett kapcsolat van (Hablicsek [2003]). Klinger András több tanulmányában is vizsgálta a kistérségek közti halandósági különbségeket (Klinger [2006a, 2006b]). Arra az eredményre jutott, hogy a legerősebben (Pearson-féle korreláció = 0,610) a komplex fejlettségi mutató korrelál a halandósági hányadossal, mégpedig úgy, hogy minél fejlettebb egy kistérség, annál alacsonyabb a halandósági hányadosa. Különösen erős összefüggést talált a cigány nemzetiségűek kistérségen belüli aránya, az iskolázottsági szint, az egy főre jutó jövedelem és a halandóság között. A lelki egészség és a mortalitás kapcsolatának követéses, paneljellegű vizsgálata során Kopp Mária, Skrabsky Árpád és szerzőtársaik a férfiak alacsony iskolai végzettsége és korai halálozása közti összefüggésről megállapították, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan kéz, ami a középkorú magyar férfiak rendkívül magas korai halálozási arányát okozza (Rózsa et al. [2003]). A szerzők azt is megállapítják, hogy a férfiakat a nőknél jelentősen sebezhetőbbé teszik a kiszámíthatatlanság, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, illetve a társadalmi-gazdasági lemaradás kihívásai, mivel önmagukat tartják felelősnek a család társadalmi-gazdasági helyzetének javításáért (Skrabski [2003]). Mielőtt részletesen is górcső alá vesszük a kistérségi várható élettartamok magyarázatára készített regressziós elemzésünk eredményeit, röviden bemutatjuk a születéskor várható élettartamok közti alakulásának főbb kistérségi jellegzetességeit. A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLET- TARTAMOKBAN TAPASZTALHATÓ KISTÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK A nepinfo.hu weblapon közzétett KSH Népességtudományi Kutató Intézet Kistérségi előreszámítási adatbázis (2003) információkat közöl a férfiak, a nők és a teljes népesség születéskor várható élettartamának közti alakulásáról. A következő grafikonokon ezeket az adatsorokat elemezzük, kiegészítve őket a 2005-ös kistérségi becslésünkkel (ennek részleteit lásd a mellékletben). A férfiak várható élettartamának kistérségi eloszlásait szemléltető grafikonon (4. ábra) öt adatsor időbeli változását tüntettük föl: a kistérségek átlagát; a kistérségi várható élettartamok mediánját; az egyes időszakokban a legmagasabb, maximum értékkel rendelkező kistérség adatait; az egyes időszakokban a legalacsonyabb, minimum értékkel rendelkező kistérség adatait; a várható élettartam alapján növekvő sorba rendeztük a kistérségeket, majd a legalacsonyabb 20 kistérség átlagát elosztottuk a legmagasabb 20 kistérség átlagával. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám 261
7 Csite András Németh Nándor 4. ábra: A férfiak születéskor várható élettartamának kistérségi eloszlásai ( ) Év Átlag Medián Minimum Maximum Legalsó és legfelső 20 átlaghányadosa ,18 1,16 1,14 1,12 1,10 1,08 1,06 1,04 1,02 A grafikonon feltüntetett adatok alapján a következőket tudjuk megállapítani. A férfi népesség várható élettartamának változásában 3 időszak különíthető el: a nyolcvanas évek stagnálása, a kilencvenes évek első felének visszaesése és az ezt követően meginduló emelkedés időszaka. A kilencvenes évek elején jelentkező, s a rendszerváltoztatás gazdasági kríziséből eredeztethető élettartam-csökkenés a kistérségek közti különbségek növekedésével is együtt járt, a visszaesés elsősorban a korábban is alacsonyabb értékkel rendelkező kistérségekben jelentkezett, míg az átmenet válságából gyorsan kikerülő kistérségekben nem változott az élettartam a korábbi időszakhoz képest. A kilencvenes évek közepétől a férfiak várható élettartama jelentősen növekedett, ami csak az utóbbi években járt együtt területi differenciálódással. Azt, hogy a 2005-ben mutatkozó, a minimum értéknél jelentkező visszaesés, valamint a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek közti differenciálódás a becslés hibája-e vagy pedig létező jelenségről van szó, a későbbi kutatások feladata kideríteni. Ugyanakkor jelezzük, hogy a megyei adatokban (2. táblázat) ezzel konzisztens változások figyelhetők meg: az átlag a megyék közti különbségek növekedése mellett növekedett. Legfelső 20 kistérség átlaga/legalsó 20 kistérség átlaga 2. táblázat: A születéskor várható élettartam megyei szintű egyenlőtlenségei a férfiaknál 2000-ben, 2004-ben és 2005-ben Év Minimum Maximum Átlag Szórás ,27 68,56 66,97 0, ,34 70,48 68,32 1, ,03 70,49 68,39 1,0833 A nők várható élettartamának időbeli változását az 5. ábra szemlélteti. Az adatsorok tartalma megegyezik a férfiaknál közöltekkel. Eredményeink a következőek. A nők várható élettartamainak kistérségi szintű adatsoraiban nem különíthetők el azok a szakaszok, amik a férfiak esetében jelentkeztek. A kistérségi átlag és medián óta igaz, szerény mértékben, de folyamatosan emelkedik között tapasztalható a növekedés némi megtorpanása, s a kistérségek közti különbségek is megnőnek, de korántsem olyan mértékben, mint a férfiaknál. A női várható élettartamok területi különbségei sokkal kisebbek a férfiak esetében tapasztaltaknál. 5. ábra: A nők születéskor várható élettartamának kistérségi eloszlásai ( ) Év Átlag Medián Minimum Maximum Legalsó és legfelső 20 átlaghányadosa ,18 1,16 1,14 1,12 1,10 1,08 1,06 1,04 1,02 A 2005-ös kistérségi becslés a maximum és minimum értékek csökkenését és a területi különbségek növekedését mutatja. A becslési eljárás pontatlanságára utal, hogy a megyei adatokban a maximum és minimum értékek növekedése, valamint a szórás (vagyis a megyék közti különbségek) csökkenése mellett csökkent a súlyozatlan átlag (3. táblázat). Legfelső 20 kistérség átlaga/legalsó 20 kistérség átlaga 262 Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám
8 A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán 3. táblázat: A születéskor várható élettartam megyei szintű egyenlőtlenségei a nőknél 2000-ben, 2004-ben és 2005-ben Év Minimum Maximum Átlag Szórás ,38 77,03 75,59 0, ,29 77,85 76,86 0, ,44 78,05 76,84 0,6135 A 6. ábráról leolvasható, hogy a legalacsonyabb női várható élettartamú 20 kistérség átlaga jelentősen felülmúlja a férfiak adott időszakban legmagasabb élettartamú 20 kistérségének átlagát, vagyis a mindkét nemnél tapasztalt jelentős területi különbségek eltörpülnek a férfiak és nők közötti különbségek mellett. 6. ábra: A születéskor várható élettartam nők és férfiak közötti kistérségi szintű egyenlőtlenségei ( ) Legfelső 20 kistérség átlaga (nők) 7. ábra: Kistérségi szintű egyenlőtlenségek a női és férfi születéskor várható élettartamokban ( ) 3,50 Százalék 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0, Variációs együttható (férfiak) Variációs együttható (nők) Megvizsgáltuk azt is, hogy a születéskor várható élettartamok között mutatkozó különbségeket milyen mértékben befolyásolják az előző időszak különbségei (8. ábra) Év Legfelső 20 kistérség átlaga (férfiak) Legalsó 20 kistérség átlaga (nők) 8. ábra: A férfiak és nők születéskor várható átlagos kistérségi élettartamai közti időbeli kapcsolatok erőssége ( ) (Lineáris regressziós paraméterbecslés során kapott kiigazított R 2 -értékek) Legalsó 20 kistérség átlaga (férfiak) Férfiak SZVÉ Nők SZVÉ ,1% 29,2% Férfiak SZVÉ Nők SZVÉ ,7% 45,9% A férfiak és nők kistérségi szintű születéskor várható élettartam-adataiból számított variációs együtthatóik 11 alakulása szintén azt mutatja (7. ábra), hogy míg a nyolcvanas évek végéig láthatóan csökkentek (mind a férfiak, mind a nők esetében) a születéskor várható élettartamok kistérségi különbségei (konvergencia-időszak), addig a kilencvenes évek eleje a különbségek megugrását hozta. Ezt követően újra csökkentek a területi különbségek, majd az ezredfordulótól újabb távolodás, divergencia figyelhető meg. Férfiak SZVÉ Férfiak SZVÉ Férfiak SZVÉ Férfiak SZVÉ 2005 Nők SZVÉ ,6% 58,6% Nők SZVÉ ,6% 72,8% Nők SZVÉ ,8% 61,9% Nők SZVÉ A variációs együttható, vagy relatív szórás azt mutatja meg, hogy a tapasztalati szórás hány százaléka a középértéknek (ahol s a szórás, x az átlag). A variációs együttható a területi különbségek csökkenését-növekedését vizsgáló, ún. konvergencia-szakirodalomban a szigma-konvergencia megközelítés eszköztárának fontos eleme. Lásd Nemes Nagy J. (2007) ill. Andres, M. Bienvenido, O. (2006) Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám 263
9 Csite András Németh Nándor A tárgyidőszakok és az előző időszakok között a férfiaknál különösen erős kapcsolatot regisztrálhattunk, a nők esetében viszont kevésbé ragadósak a kistérségek közötti különbségek. Különösen az es és es értékek esetében gyenge a kapcsolat, ami arra utalhat, hogy ebben az időszakban különösen erős külső hatások alakították a nők várható élettartamát. A férfiaknál és között megy végbe igaz, szerényebb mértékű átrendeződés a kistérségi különbségek mintázatában. Feltételezhető, hogy a nők esetében , míg a férfiaknál az az időszak, amikor a várható élettartam növekedése új pályára állt. A külföldi és hazai elemzések nagy része tehát kimutatta, hogy az egyes országokon belüli születéskor várható élettartambeli különbségek a régiók, kistérségek közötti társadalmi-gazdasági fejlettségkülönbségekkel magyarázhatók. Ugyanakkor az elemzésekből az is megállapítható, hogy standardizált adatokkal dolgozó nemzetközi összehasonlítás hiányában országonként eltérő tényezők befolyásolják az életminőség e fontos jelzőszámában mutatkozó területi különbségeket. A továbbiakban mi a 2005-ös magyarországi kistérségi becslések elemzésével teszünk kísérletet a születéskor várható élettartam magyarázó tényezőinek feltárására. A 9., 10. és 11. ábra térképei szemléltetik a férfiak, a nők és a teljes népesség születéskor várható élettartamának 2005-ös kistérségi becslésekor kapott eredményeinket (a részleteket lásd a Mellékletben). 9. ábra: A férfiak születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005 (saját becslés) SzVÉ 2005 férfiak, átlag Legfelső hatod (28) 5. hatod (28) 4. hatod (28) 3. hatod (28) 2. hatod (28) Legalsó hatod (28) 264 Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám
10 A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán 10. ábra: A nők születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005 (saját becslés) SzVÉ 2005 nők, átlag Legfelső hatod (28) 5. hatod (28) 4. hatod (28) 3. hatod (28) 2. hatod (28) Legalsó hatod (28) 11. ábra: A teljes népesség születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005 (saját becslés) SzVÉ 2005 összesen, átlag Legfelső hatod (28) 5. hatod (28) 4. hatod (28) 3. hatod (28) 2. hatod (28) Legalsó hatod (28) Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007) 2. szám 265
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával
Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi
Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
A gazdasági válság földrajza 2011/1
Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
Természetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
Tantárgy neve. Előadó: Dr. Kuttor Dániel Dr. Péter Zsolt
Tantárgy neve A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar lokális és regionális beágyazottságának vizsgálata Felsőoktatási kihívások és lehetőségek a 21. században az Unió perifériáján Előadó: Dr. Kuttor
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon
2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon Ez a fejezet a kelet-közép-európai országok világpiaci agrárkereskedelmének legfontosabb jellemzőit mutatja be az 1992 közötti
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható
A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
A kelet-európai egészségparadoxon társadalmi-gazdasági és területi összefüggései Magyarországon
A keleteurópai egészségparadoxon társadalmigazdasági és területi összefüggései Magyarországon DR. EGRI ZOLTÁN PHD A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE HELYI FEJLESZTÉS VESZPRÉM, 2014.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások
Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?
Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!
A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása
A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék külső munkatárs, MKIK GVI Az előadás felépítése
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
A turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043
370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,
Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.
Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
Munkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás
Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után
A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után Ságvári Bence Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? ESS konferencia 2016.11.17. A BIZALOMRÓL A BIZALOM a
A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Gazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
Munkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.
Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
A magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001
FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban
AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1
Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség
2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat
2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
INGATLANPIACI KILÁTÁSOK
ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005
FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban
2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,