A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény

Átírás

1

2 A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény ISO 690 sz. nemzetközi szabvány 4. (1) A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta (szerző). 9. (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - I. fejezet

3 A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény ISO 690 sz. nemzetközi szabvány 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - I. fejezet

4 Más személy magántulajdonának eltulajdonítása = LOPÁS! Más művének sajátként való feltüntetése, vagy az ererdeti munkát saját publikált munkában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélküli felhasználása = PLÁGIUM!

5 Letöltés ideje:

6 Forrás: (letöltés ideje: :00)

7

8 A bibliográfia legfontosabb szabályainak az alkalmazása Az MSZ ISO 690 szabvány az idézések és a hivatkozások szabályait kötelező normaként határozza meg. FOGALMA: Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az együttesét értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kiadványt (vagy annak egy részét) azonosítani lehessen. CÉLJA: Lehetővé váljon az idézett könyv, folyóirat stb. azonosítása, felismerése, felkutatása, továbbá egységes eljárásmódokkal megkönnyítse a tudományos és ismeretterjesztő irodalom használatát. FORMÁJA: részletes hivatkozás: a dokumentum minden egyes lényeges bibliográfiai adata; alkalmazása: könyvismertetés, forráskiadvány rövidített hivatkozás: csak azok az adatok, amelyek feltétlenül szükségesek az azonosításhoz évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - VI. fejezet, 34.

9 Saját szöveg (idézet) Idézett dokumentum Saját publikáció hivatkozás

10 idézés: egy másik szerző szövege egy részének felhasználása a saját dolgozatunkban. Módjai: A) szószerinti B) tartalmi (parafrázis) Mikor kell idézni?

11 1. Megfelelő hosszúság; 2. Csak akkor, ha alátámaszt vagy igazol; 3. Ha nincs kritikai észrevétel egyetértünk vele; 4. Pontos forrás feltüntetése; 5. Régi forrás esetén a kritikai kiadásra kell támaszkodni; 6. Idegen nyelvű idézet eredetben, fordítás (láb)jegyzetben, 7. Világos utalás a szerzőre és a műre (id. mű, v. ref.); sor esetén ua. bekezdés, több, akkor új bekezdés; 9. Idézet legyen hiteles, szerzői megj. szögletes zárójelben; 10. Idézésnél mindig legyen mű és oldalszám. Forrás: ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? - Bp.: Kairosz Kiadó, 1996.

12 Szószerinti idézés hivatkozása a szövegben: Az 1996-ra kialakított [ ] normatíva 8100 forintról forintra emelkedett (Magyar Bálint, p.6.) Szószerinti idézéskor mindig idézőjelben kell közölni azt a szövegrészt, ami más szerzőtől származik. Az idézet után meg kell adni azt az információt, azt a legrövidebb keresési útvonalat, amelyen keresztül visszakereshetővé válik a közölt idézet, azaz amelynek segítségével az olvasó meg tudja keresni azt a művet, amiben elolvashatja a szerző idézett gondolatát.

13 Az idézett szöveget idézőjelek közzé tesszük. ; a hivatkozásban a forrás pontos oldalszámát is fel kell tüntetni (p. 6.) ; az idézet lehetőleg ne legyen több 4-6 sornál; kihagyás [ ] az idézett szövegből. magyarázó kommentár hozzáfűzése az idézethez; Ha az idézet nem az eredeti mondat elején kezdődik

14 Az idézett szöveget idézőjelek közzé tesszük. ; Ha az idézet nem az eredeti a hivatkozásban mondat elején a forrás pontos oldalszámát kezdődik is fel kell tüntetni (p. 6.) ; az idézet lehetőleg ne legyen több 4-6 sornál; kihagyás [ ] az idézett szövegből. magyarázó kommentár hozzáfűzése az idézethez; az idézet ne legyen több 4-6 sornál, mert a hosszabb idézet megtörheti a dolgozat [logikai] egységét.

15 a hivatkozásban lévő hibátt (sic) is kell jelölni; az idézetben történő kiemelést [kiemelés tőlem GI (a szerző)] az előzőek szerint lehet jelölni; Versek folyamatos ha idézésekor az idézetben a sorok idéznek, akkor a beágyatott elválasztása idézetet ferde 2 ún. chevron (lúdlád) vonallal [/] idézőjellel történik. kell jelezni: Petőfi írta apjáról. Szemében»mesterségem«/ Most is nagy szálka még 2 Helyesírási szabályzat 256 pontja szerint.

16 a hivatkozásban lévő hibátt (sic) is Versek folyamatos idézésekor a kell jelölni; sorok elválasztása ferde vonallal az idézetben történő kiemelést [/] történik. [kiemelés tőlem GI (a szerző)] az előzőek szerint lehet jelölni; ha az idézetben idéznek, akkor a beágyatott idézetet 2 ún. chevron (lúdlád) idézőjellel kell jelezni: Petőfi írta apjáról. Szemében»mesterségem«/ Most is nagy szálka még 2 Helyesírási szabályzat 256 pontja szerint.

17 parafrázis = tartalmi átvétel, tartalmi idézés» a dolgozat készítője maga foglalja össze röviden az idézett szerző gondolatait; parafrázis esetén is korrekt módon kell hivatkozni, de ; ha egy egész (al)fejezet egész szellemiségére gyakorol hatást egy másik szerző műve, akkor ;

18 Szószerinti idézés hivatkozása a szövegben: Az 1996-ra kialakított [ ] normatíva forintról forintra emelkedett (Magyar Bálint, p.6.) Gondolattartalom saját szavainkkal történő közvetítése (PARAFRÁZIS): Magyar Bálint (1998) kijelentette, hogy a normatíva forintról forintra emelkedett..

19 Átvételnek minősül a nyilvánosságra hozott mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést [Szjt. 17. (1) bek.] meghaladja. 3 (megjegyzés: fél oldalnál hosszabb idézet) évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - IV. fejezet. 34. (2) bekezdés. (Céljai: oktatás, tudományos ismeretterjesztés)

20 Annyi adat szükséges, amellyel egyértelműen meghatározható az idézés forrásdokumentuma. Módszerei: 1. Első adatelem és dátum (egyre gyakrabban) (HARVARD-RENDSZER) 2. Idézések jegyzetben (társadalomtudományi) Idézések jegyzetben Sorszámozott idézés (műszaki)

21 Specialitások Közvetett Adatelemek (vagy kereszt-) hivatkozás ZENG, G.J.: Purchasing and the management of materials. -New York, John Wiley and Sons Inc., pp ; -In: MajorosP., Barta P., Zimler T.: Iparvállalatok beszerzésgazdaságtana. -Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 1999., -p Internet-források hivatkozása szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok (kiadó, intézmény, ha van) pontos internetes elérési út, letöltés dátuma. Forrás: (letöltés ideje: :00)

22 Specialitások Adatelemek

23 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE 1. SZERZŐSÉGI KÖZLÉS (kötelező) Szerző = a dokumentum tartalmáért felelős személy vagy testület Ide tartozik: szerző (író), szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó, fordító, illusztrátor stb. Nem tartozik ide: lektor, szakmai ellenőr, technikai közreműködők. 1.1 Elsődleges szerzőség (szerzői felelősség kötelező adat) Szöveges dokumentum esetén az író (más művek esetében zeneszerző, festő stb.). Szabadalmak esetében a bejelentett szabadalomtulajdonos. Gyűjteményes kötetek vagy akkor, ha a szerzők száma meghaladja a hármat a szerkesztő (de csak akkor, ha a neve kiemelten szerepel a forráson). Ekkor a név után zárójelben szerepeltetni kell a szerk rövidítést.

24 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE A nevek közlésmódja Forrásban: William Shakespeare Leírásban elhagyunk mindenféle titulust. Leírásban: SHAKESPEARE, William Például: dr. habil. Kis Jenő DSc, egyetemi tanár, okleveles gépészmérnök Leírásban: Kis Jenő Ha testület az elsődleges szerző, akkor azt tüntetjük fel. Például: Forrásban: Kastélymúzeum Forrásban: UNESCO Leírásban: Iparművészeti Múzeum, Nagytétényi Kastélymúzeum (alá-fölé rendeltség kifejezve) Leírásban: UNESCO és nem ENSZ UNESCO (alárendelt szervezetnek sajátos feladatai vannak és így önállóan is kifejező a neve) Teleki Blanka Gimnázium (Budapest) a testület neve után, ha szükséges feltüntethető annak működési székhelye.

25 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE A CÍM (kötelező adat) A címet úgy kell leírni, ahogyan a forrásban meg van adva. Címfordítás a forráscím után szögletes zárójelben megadható. Több cím vagy cím több nyelven a kiemeltet kell elsőnek venni, nincs kiemelt cím, akkor sorrendben az elsőt kell alapnak tekinteni. Alcím lehet közölni akkor, ha szükséges a megértéshez vagy az azonosításhoz. Adatelhagyás hosszú címet lehet rövidíteni, de ez nem jelenthet információ elhagyást. A cím kezdetét tilos elhagyni. Elhagyás jele: Kulcscím: ISDS-ben (az Időszaki Kiadványok Adatait Nyilvántartó Nemzetközi Rendszer) a kiadványhoz rendelt megnevezés. Ha ez a forrásban fellehető, akkor helyettesíti a címet.

26 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE MÁSODLAGOS SZERZŐSÉG (nem kötelező adat) Ide tartoznak például szerkesztő, fordító, illusztrátorok stb. E neveket és funkciókat a cím után másodlagos szerzőségi adatként fel lehet tüntetni. 4. KIADÁS (kötelező adat) Egy kiadás egyazon szedés vagy egyazon nyomóforma alapján készült dokumentum példányainak együttese, amely magában foglalhat több utánnyomást is. Első kiadást általában nem szokták jelölni. A 2. kiadástól kezdve a jelölés kötelező! Jelölés mindig arab számmal. A rövidítést az ISO 832 szabvány határozza meg. Például: 2. jav., bőv. kiad. 5. IDŐSZAKI KIADVÁNYOK Az ~ a nyomtatott vagy nem nyomtatott formában egymást követő részekben megjelentetett kiadvány, amelyen sorszámozás vagy időrendi megjelölés szerepel és bármilyen gyakorisággal előre meg nem határozott ideig jelenik meg. A részegységek számozása kötelező!

27 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE MEGJELENÉS Ezek az impresszum vagy impresszumi adatok. Sorrendjük: megjelenési hely, kiadó, év 6.1 Megjelenési hely (nem kötelező) a gyakorlat azt mutatja, hogy fel kell tüntetni; a városok nevét eredeti nyelven kell feltüntetni; több megjelenési hely esetén a kiemeltet kell feltüntetni; ha nincs kiemelés, akkor az elsőt kell megjelölni; ha nincs feltüntetve a hely a forrásban, akkor azt lehet helyet-tesíteni a megjelenési hely ismeretlen kifejezéssel (rövidítve: s. l. =sine loco, h. n. = hely nélkül)

28 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE Kiadó neve (nem kötelező) A dokumentum előállításáért és fejlesztéséért felelős személy vagy testület. több kiadó több kiadó, de nincs kiemelt a kiemeltet kell feltüntetni ismeretlen kiadó ismeretlen kiadó (rövidítve: s.n. = sine nomine, k.n. = kiadó nélkül) 6.3 Megjelenés kelte (kötelező) az elsőt kell feltüntetni mindig kötelező, úgy ahogy a forrásban szerepel, de mindig arab számmal több év alatt megjelent kiadvány esetében kezdő és záró év (pl ) ha még nem fejeződött be, akkor a kezdő évet kell megadni (pl ) ha nem lehet meghatározni a megjelenési évet, helyette a copyright évét, a nyomtatás évét, vagy a feltételezett megjelenési évet kell megadni. (pl. cop ; printig 1932.; ca )

29 AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE TERJEDELMI ADATOK (nem kötelező) oldal rövidítése: p. = pagina; lap rövidítése: fol. = fólió; hasáb rövidítése col. = colonne; többkötetes mű esetében a kötet száma: vol. = volumen Egész dokumentum forrás, akkor a leírás módja 345 p. Csak részdokumentum a forrás, akkor a leírás módja pp SZABVÁNYOS AZONOSÍTÓ SZÁM ISBN (ISSN) SZÁM (kötelező) ISBN az ország azonosítója a kiadó azonosítója a kiadvány azonosítója ellenőrző szám

30 KÖNYVEK ADATELEM KÖTELEZŐSÉG PÉLDA Elsődleges szerzőség KÖTELEZŐ MÉSZÁROS István Cím KÖTELEZŐ Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, Másodlagos szerzőség nem kötelező Kiss Béla (szerk.) Kiadás KÖTELEZŐ 2. átd., bőv. kiad Megjelenés hely (nem) kötelező Bp. kiadó (nem) kötelező Akad. Kiadó év KÖTELEZŐ Terjedelem nem kötelező 336 p. Sorozat nem kötelező In: Oktatástörténeti kutatások Megjegyzés nem kötelező Bibliogr. pp Szabványos azonosító szám KÖTELEZŐ ISBN X

31 KÖNYVEK A PÉLDA RÖVIDÍTETT LEÍRÁSA: MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája átd., bőv. kiad ISBN X Itt feltüntetve a kiadás helye és a kiadó: MÉRSZÁROS István Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. -2. átd., bőv. kiad. -Bp.: Akad. K., ISBN X UGYANEZEN MŰ RÉSZLETES LEÍRÁSA: MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. Kiss Béla (szerk.) -2. átd., bőv. kiad. -Bp.: Akad. K., p. - In: Oktatástörténeti kutatások. -Bibliogr. pp ISBN X

32 Időszaki kiadványok IDŐSZAKI KIADVÁNYOK egyetlen lapszáma ADATELEM Cím Szerzőség Kiadás A részegység megjelölése keltezés és/vagy sorszám Megjelenés hely kiadó év KÖTELEZŐSÉG KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ nem kötelező nem kötelező KÖTELEZŐ Sorozat Megjegyzések Szabványos azonosító szám nem kötelező nem kötelező KÖTELEZŐ

33 IDŐSZAKI KIADVÁNYOK egyetlen lapszáma HA AZ IDŐSZAKI KIADVÁNY EGYETLEN RÉSZEGYSÉGÉRE (EGYETLEN LAPSZÁMRA) VONATKOZIK A HIVATKOZÁS, AKKOR CSAK EZT EZ EGYETLEN RÉSZEGYSÉGET ÍRJUK LE. Rövidített leírásban: Új honvédségi szemle. -Magyar Honvédség évf. 1. sz. - ISSN X Részletes leírásban: Új honvédségi szemle. -Magyar Honvédség évf. 1. sz. -Bp.: Magyar Honvédség Előzménye: Honvédségi Szemle. - ISSN X

34 IDŐSZAKI KIADVÁNYOK CIKKEI ADATELEM KÖTELEZŐSÉG PÉLDA Elsődleges szerzőség KÖTELEZŐ BOGNÁR Károly Cím KÖTELEZŐ A háború fogalmának, tartalmának múltja, jelene és jövője.* Másodlagos szerzőség nem kötelező A gazdadokumentum címe Kiadás KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ Új Honvédségi Szemle A rész helye a gazdadokumentumon belül: év KÖTELEZŐ augusztus a részegység megjelölése a megkülönböztető oldalszámozás KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ pp LIX. évf. 2005/8. szám

35 IDŐSZAKI KIADVÁNYOK CIKKEI BOGNÁR Károly: A háború fogalmának, tartalmának múltja, jelene és jövője. =Új Honvédségi Szemle, augusztus, LIX. évf. 8. szám. -pp RUTTAI László, KALMÁR István: Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország rakétavédelmi rendszereinek működéséről. =Új Honvédségi Szemle, október, LXI. évf. 10. szám. -pp RUTTAI László, KALMÁR István: Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország rakétavédelmi rendszereinek működéséről. =Új Honvédségi Szemle, szám. ( ) (Forrás: _allamok /letöltés ideje: /) SCHERING Gábor: A globalizáció és az EU: a neoliberális politikák alkalmazása Európában, és a fenntarthatóság. =EU Working Papers, V. évf. 2. szám. - pp

36 KÖNYVFEJEZET, GYŰJTEMÉNYES MŰ RÉSZE ADATELEM KÖTELEZŐSÉG PÉLDA Elsődleges szerzőség KÖTELEZŐ GŐCZE István Cím KÖTELEZŐ VI. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem története, Másodlagos szerzőség nem kötelező Ács Tibor, Csikány Tamás (szerk.) A gazdadokumentum címe Kiadás KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ A magyar katonai felsőoktatás 200 éve A rész helye a gazdadokumentumon belül: hely nem kötelező Budapest kiadó nem kötelező ZMNE év KÖTELEZŐ 2008 a megkülönböztető oldalszámozás KÖTELEZŐ pp

37 KÖNYVFEJEZET, GYŰJTEMÉNYES MŰ RÉSZE GŐCZE István: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem története, In:Ács Tibor, Csikány Tamás (szerk.): A magyar katonai felsőoktatás 200 éve. - Bp.: ZMNE, ISBN pp ÁCS Tibor et. al.: A magyar katonai felsőoktatás 200 éve. -Bp.: ZMNE, ISBN CZAKÓ Erzsébet: Lessons of the US business schools for Hungary: a comparson. -In: Berács József, Chikán Attila (ed.): Managing business in Hungary (An international perspective). -Bp.: Akad. Kiad., pp

38 MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET

39

40

41

42 Mráz (2002/5. ÚHSZ) p. 8. A tudományos kutatás: az a tervszerű, a tudományos ismereteken alapuló emberi tevékenység, amelynek célja új, az eddigi ismeretekhez kapcsolódó, azt kiegészítő, általánosító, pontosító, helyesbítő ismeret, általános érvényű adat, összefüggés, hatás vagy kölcsönhatás felfedése, létrehozása. TÁRGYSZÓ: Kutatás, kutatásmódszertan Mráz István p. 8. A tudományos kutatás módszertani szempontjai = Új Honvédségi Szemle évf. 5. szám. -pp A tudományos kutatás fogalma TÁRGYSZÓ:kutatás,kutatásmódszertan

43

44

45 IRODALOM MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. -Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN TOMCSÁNYI Pál: Általános kutatásmódszertan. Bp.: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, ISBN (