KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL EGÉSZSÉGESEN VÁRHATÓ ÉLETTARTAMOK MAGYARORSZÁGON 25 EGY ÖSSZETETT, KVANTIFIKÁLT MUTATÓ A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉRE Budapest, 27

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 27 ISBN (yomtatott) ISBN (olie) Készült a KSH Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai főosztályá Főosztályvezető: Tokaji Károlyé Szerző: Faragó Miklós Lektorálta: Józa Péter Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével törtéhet! A kiadváy kialakítása egyedi, aak tördelési, grafikai, elredezési és megjeleési megoldásai a KSH tulajdoát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása eseté a KSH egedélyét kell kéri. A kiadváy megredelhető: KSH Iformációszolgálato (osztályá) 24 Budapest, Keleti Károly u Telefo: , fa: iformacioszolgalat@ksh.hu A kiadváy megvásárolható: KSH Iformációszolgálato (osztályá) 24 Budapest, Féyes Elek u Telefo: , Iformációszolgálat: , fa: Iteret: Borítódizáj: Vargas Prit Stúdió Kft. Készült: Xero Magyarország Kft

3 TARTALOM Előzméyek...5 A megfigyelt prevalecia módszere...6 A többállapotú táblák módszere...7 Módszerta...8 Rövidített haladósági táblák...8 Az egészségese várható élettartam becslése...9 A becslés hibája... Iput adatok... Eredméyek... Országos épesség... 2 Iskolai végzettség...6 Településtípus...9 Lakóhely...23 Összefoglalás Szövegközi táblázatok. táblázat.teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok emek szerit 3 2. táblázat.teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok iskolai végzettség szerit táblázat.teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok a lakóhely településtípusa szerit táblázat.teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok a lakóhely megyéje szerit táblázat A 35 és az 55 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese várható (e ) élettartamok lakóhely szerit, emekét és a emek szeriti külöbségek táblázat A 35 és az 55 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese várható (e ) élettartamok külöbsége és aráya lakóhely és emek szerit...3 Szövegközi ábrák. ábra Születéskor és 65 éves korba várható (e) élettartamok és rokkatságmetes (e ) élettartamok 7 európai országba emek szerit, 23...

4 2. ábra A továbbélők (l) és az egészségese továbbélők (l ) emekéti görbéi ábra A betegek korcsoportokéti aráya ( π ) ábra Várható (e), egészségese várható (e ) és betegségbe várható (e-e ) élettartamok4 5. ábra. A ők és a férfiak várható és betegségbe várható élettartamáak külöbsége a férfiak százalékába ábra Egészségese várható élettartamok aráya a várható élettartamokhoz viszoyítva (e /e) ábra Várható (e) és egészségese várható (e ) élettartamok emek és iskolai végzettség szerit ábra A 35 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese (e ), illetve betegségbe várható (e-e ) élettartamok iskolai végzettség szerit ábra Várható (e) és egészségese várható (e ) élettartamok emek és a településtípus szerit...9. ábra A 35 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese (e ), illetve betegségbe várható (e-e ) élettartamok településtípus szerit...2. ábra A 35 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese (e ), illetve betegségbe várható (e-e ) élettartamok terület szerit ábra Az 55 és 35 éves korba egészségese várható (e ) élettartamok aráya...25 Irodalomjegyzék...34

5 ELŐZMÉNYEK A XX. század az iparilag fejlett országok számára a agy demográfiai és epidemológiai változások korszaka volt. Az időszakot a termékeység csökkeése mellett a mortalitási ráták javulása és a gyermekhaladóság jeletős visszaesése jellemezte. Midezek eredméye az átlagos élettartamok látváyos övekedése lett, ami a század második felére a épesség korösszetételét is jeletőse megváltozatta ezekbe az országokba. Megövekedett az időskorúak részaráya, és ez maga utá vota a em fertőző króikus, valamit degeeratív betegségek gyakoriságáak emelkedését. A változások yomá még fotosabbá vált a króikus betegségek, a rokkatság megelőzése, a fukcioális korlátok, a fizikai fájdalom és a lelki szevedés eyhítése. Szükségessé vált olya mutatók megalkotása, amelyek értelmezik és mérik ezt a kombiált jeleséget: a megövekedett tartamú, de betegséggel jobba terhelt életet. Az elmúlt két évtizedbe jeletős erőfeszítések törtétek ilye kombiált mutatók (summary measures of populatio health, SMPH) létrehozására. A kifejlesztett mutatók két fő típusba: az egészségi kilátások (health epectacy, HE) és az egészségi rés (health gaps) elevezésűek valamelyikébe sorolhatók. Az első típusba tartozó mutatók egy csoportja azt a várható időtartamot becsüli meg, amelyet egy adott személy valamilye meghatározott egészségi állapotba (pl. rokkat vagy éppe rokkatságmetes állapotba, egy bizoyos betegségbe, valamely fukcióba korlátozva stb.) hátralévő életébe eltölt kortól, emtől stb. függőe. Egyik elterjedt változata a rokkatságmetes várható élettartam (disability-free life epectacy, DFLE), pl. születéskor. Az első típusba tartozó másik csoport a teljes várható élettartam mide részét egy vele egyeértékű (az aktuális egészségi állapottól függőe számított) egészséges résszel helyettesítve és ezeket összegezve számítja ki a várható ekvivales egészséges élettartam becsült értékét. Egy ismert példa: egészséggel/rokkatsággal korrigált várható élettartam (health/disability-adjusted life epectacy, HALE/ DALE). A második típus az egyes éveket az azokat jellemző állapotokak egy valamely ideális állapottól való eltéréséhez redelt súllyal összegzi. Ilye például az elvesztett poteciális élettartam (potetial years of life lost, PYLL) éve ismert egészségügyi idikátor, amely mide meg em élt életévet ( súllyal) összegez egy bizoyos életkort (pl. 7, 75 év) megelőzőe. Kiadváyukba csak az első típusba tartozó mutatókkal foglalkozuk. Egy adott egészségi állapotba eltöltött várható élettartamot ugyaazo az elve lehet számítai, mit a klasszikus (egészségi állapottól függetle) várható élettartamot, hisze külöböző egészségi állapotokat defiiálva egy általáosított haladósági tábla mide egyes koritervallumba eső épessége a vizsgált egészségi állapotokak megfelelő valószíűségek aráyába oszlik meg. Ugyaúgy, ahogy a klasszikus haladósági tábla is tartalmazza korévekét az élők és a halottak számát. A külöböző egészségi állapotok előfordulásaiak (prevaleciáiak) korspecifikus valószíűségeit elvileg az icidecia rátákból (az új esetek aráyából) vagy az átmeeti rátákból, azaz az egyes állapotokba való be- és kikerülés aráyszámaiból kellee származtati, mit ahogy a haladósági táblák valószíűségei is a halálozási 5

6 aráyszámokból származak. A gyakorlatba azoba az icidecia ráták előállítása ehézségeket okoz, ugyais elletétbe a halálozási adatokkal a be- és kilépési számokat em regisztrálják redszerese és potosa. Így a prevalecia valószíűséget egyéb meglévő adatokból kell becsüli. A kifejlesztett módszerek az alkalmazott becslési módak felelek meg, és két csoportba oszthatók: a megfigyelt prevalecia (observed prevalece) és a többállapotú táblák (icremet-decremet vagy a szioim multi-state life table) elevezésű módszerek csoportjába. Utóbbiakat period prevalece típusúakak is evezik, ezek ugyais egy bizoyos (éháy éves) periódus alatt a bekövetkezett állapotváltozások számából, azaz az icidecia rátákból becsülik a prevaleciavalószíűségeket. A megfigyelt prevalecia módszere Kezdetbe bizoyos embercsoportok mukába eltöltött várható élettartamáak meghatározására haszáltak megfigyelt prevalecia típusú haladósági táblákat (Durad, 948 és Wolfbei, 949). Az egészségügybe először Saders javasolt egy olya modellt külöféle egészségi állapotokba várható hátralévő élettartamok hosszáak kiszámítá-sára, amelybe halálozási gyakoriságok és bizoyos egészségi állapotok prevaleciái egyszerre szerepeltek ugyaabba a haladósági táblába (Saders, 964). Az ötletet Sulliva fejlesztette tovább és alkalmazta rokkatságmetes várható élettartam számítására (Sulliva, 966; 97). A végül Sulliva-módszer éve közismertté vált számítási eljárás ez idő tájt a legelterjedtebbe haszált módszer, melyek alapjá már az 98-as évekbe idősorok és területi (országoko belüli és országok közötti) összehasolítások készültek. 989-be Network o Health Epectacy (Réseau Espérace de Vie e Saté; REVES) éve egy kutatói hálózat jött létre (Robie és Mathers, 993) azzal a céllal, hogy az egészségbe várható élettartamak, mit az egészségügy egyik fotos a tervezés eszközéül is szolgáló idikátoráak az elterjesztését segítse. Sulliva módszeréek részletes bemutatása a következő fejezetbe található. A módszerta legfőbb hibájául azt róják fel, hogy a megfigyelt prevalecia az egyes kohorszok múltjáak összegzése, a múltba bekövetkezett eseméyek (icideciák) eredője, elletétbe a period prevalece típusú számításokkal, amelyek a mostaság (a periódus alatt) bekövetkezett eseméyeket veszik számba, így feltehetőe potosabbak a jövőbeli tulajdoságok (mit például a valamely egészségi állapotba várható élettartam) becslésébe. Másrészt azoba kimutatták (Robie és Mathers, 993; Mathers és Robie, 997), hogy ameyibe a valóságba az átmeetek rátái mid időbe, mid kohorszról (szomszédos) kohorszra elég simák, és ez elég hossza tartóa teljesül, akkor a megfigyelt prevalecia alapjá adott becslések meglehetőse potosak. A módszer legagyobb vozereje az, hogy a szükséges adatok egy része általába eleve redszerese redelkezésre áll (a épességi és halálozási adatok), másik része pedig köye beszerezhető egy-egy egyszerű keresztmetszeti felvétellel (a prevalecia adatok). A számítási módszer egyszerű és robosztus. 6

7 A többállapotú táblák módszere A modell (Lad és Rogers, 982; Schoe, 988) megegedi tetszőleges számú egészségi (vagy pl. családi, lakóhelybéli) állapot létezését úgy, hogy bármely kettő között lehetséges az átmeet (ilyekor az átmeethez pozitív valószíűséget redel), azaz bizoyos állapotokba lehetséges a visszatérés, hisze pl. bizoyos betegségekből ki lehet gyógyuli. Az egészségbe várható élettartam számítására ezt a módszert először Newma (988), valamit Rogers és szerzőtársai (989b) alkalmazták. Az átmeeti valószíűségek becsült értékéek ismeretébe a haladósági táblák felépítéséhez hasolóa lehet a többállapotú táblák egyes most már állapotokéti oszlopait rekurzíva előállítai, pl. a kezdetbe korúak közül a túlélők aráyát t idő ( i) ( i) ( j, i) ( j) ( i, j) ( i) ( i, j) elteltével az i állapotba így: l + t = l + p j i, t l p, + t l +, ahol p, + t aak a valószíűsége, hogy egy i állapotú korú személy t idő múlva a j állapotba található. Sok előye mellett e modell egyik gyegesége az, hogy az elsőredű Markovfolyamatok elméletét almalmazva az átmeet valószíűségei em függeek az átlépő múltjától, pedig bizoyos állapotokba másodszor bekerüli valószíűbb, mit először. Az azoba, hogy a módszer em terjedt el, legikább azzal magyarázható, hogy az átmeeti valószíűségek becsléséhez logitudiális felvételekre va szükség, ráadásul agy mitá és egymáshoz közeli hullámokba. Az ilye felvételek hosszú távú kivitelezése eddig sikertele volt. Az elterjedést tovább ehezíti, hogy a külöböző boyolult módszertai változatok eheze stadardizálhatóak. A módszertai vita máig is tart. Az alább ismertett számítások a megfigyelt prevalecia módszerét alkalmazzák. A 25. évi mikrocezushoz kötötte elidított Változó életkörülméyek adatfelvétel a Survey o Icome ad Livig Coditios (továbbiakba VÉKA-SILC) emzetközi statisztikai program részekét égy alkalommal évete ismétlődő sorozatot alkot. A kérdőív egyik kérdéscsoportja a épesség egészségi állapotáak felmérésére iráyult, éháy kérdés ezek közül az egészségese várható élettartamokak az ország teljes épességére voatkozó korcsoportos becslését is célozta. Mivel a válaszadók az egészségi állapotuko és koruko kívül egyebek között az iskolai végzettségükről, lakóhelyükről (megye, településtípus) is beszámoltak, másrészt mivel (éppe a mikrocezusból) redelkezésre álltak midhárom kategória (iskolai végzettség, lakóhely-megye és lakóhely-településtípus) szerit a szükséges épességi adatok, így lehetőség yílt az egészségese várható élettartamok 25 elejére voatkozó kategóriákéti kiszámítására. Elvileg lehetséges még mélyebb szitű kereszttáblákat is készítei (pl. megye és iskolai végzettség szerit), azoba az egy cellába eső válaszadók kis száma miatt fellépő agy szórások (lásd a Módszerta 2) képletét, valamit a táblázatok megfelelő oszlopát) értékelhetetleé teszik az eredméyeket. A feti három szempot szerit elkészített rövidített haladósági táblákba a haladósági valószíűségek becslése ömagába is jeletősebb mértékbe torzíthat, ezért az eredméyeket óvatosa kell kezeli. 7

8 MÓDSZERTAN A haladósági táblák számítása egy zárt épességek valamely rögzített időitervallumba a periódusba bekövetkezett halálozási eseméyei alapul. Esetükbe a periódus két aptári év. A továbbiakba a épesség tagjaira a következő, szokásos jelöléseket alkalmazzuk: P D M q p betöltött kor (egész év) évesek száma a periódus közepé azokak a száma, akik a periódusba évese halak meg az [, +-] korcsoport halálozási rátája az + éves életkor előtt bekövetkezett halálozás valószíűsége, feltéve az éves életkor elérését = az + éves életkor eléréséek valószíűsége, feltéve az éves életkor elérését q = p p i i= az éves életkor eléréséek valószíűsége l = p l = élveszülöttből az éves kort elérők száma ( továbbélők ) d l l élveszülöttből az és + korév között meghaltak száma = + L T élveszülött által az [, +-] évese összese megélt emberévek száma élveszülött által az évese vagy aál idősebb korba összese megélt emberévek száma. Rövidített haladósági táblák A rövidített haladósági táblák előállításáak módszereit egy 956-os ENSZkéziköyv szabályozza. Az algoritmus részletes leírása megtalálható Chiag (984) köyvébe. A rövidített haladósági táblák számításáak a KSH gyakorlatába haszálatos formulái éves [, +-] korcsoportokra: D M M = q = P + 2 M l = d = l q l+ = l d L =.3l +. 7l L = 2 ( l + l+ ) Az 5 éves korcsoportok: [,4], [5,9], [8,84], az utolsó [85, ). Az utolsó félig yílt itervallumba a túlélők számát epoeciális eloszlásúak feltételezve, azaz, hogy a túlélők száma évről évre egy M 85 -tel jelölt kostas háyadával csökke, belátható, hogy az l 85 számú 85 éves által megélt emberévek száma a továbbiakba, életük folyamá: 8

9 L85 = Ezzel l 85 M T = L, ahol (az utolsó korcsoport miatt) i-től függ, továbbá i =, i= +5,,85. Végül a várható élettartam: 85 T e = = Li l l i= i Az egészségese várható élettartam becslése Az alábbi módszer amit az a formulákból leolvasható bármilye defiiált egészségi állapothoz tartozó (abba eltöltött) várható élettartam becslésére alkalmas. Tegyük fel, hogy mide egészségi állapot két (most még em defiiált) halmaz közül potosa az egyikbe esik, és eszerit tekitsük az állapotot egészségesek vagy betegek. Sulliva módszere szerit, ha az [, + ] korcsoportba eső midegyik személy állapota p valószíűséggel beteg (és p valószíűséggel egészséges), akkor az évesek által a következő év alatt megélt (és fet már megbecsült) L emberévből az egészségese megélt emberévek száma: L =(- p ) L Az éves korba egészségese várható élettartam pedig: 85 ' T e = = Li l l i= Feltehető, hogy p megegyezik a korcsoport épességébe a betegek részaráyával, tehát becslést advá a betegaráyra az utóbbi két képlet becslést ad e -re. A VÉKA-SILC felvétel egészségi állapotra voatkozó részébe szereplő Hogya jellemezé az általáos egészségi állapotát kérdésre öt választ lehet adi: agyo jó, jó, kielégítő, rossz és agyo rossz. A megfelelő korcsoportba eső válaszadók száma N, akik közül ξ adta az utolsó három válasz valamelyikét. Defiíciószerűe őket tekitjük betegekek. Számaráyuk, azaz π = ξ / N lesz a becslése a teljes épesség ugyaeze korcsoportjára voatkozó p aráyak. Ezzel π -t p helyébe írva a feti két képletbe, e becslését kapjuk: ' 85 ' e ( π ) L. ) l i= Az egészségi állapot meghatározására szolgáló említett öértékelő (selfperceived) módszer az utóbbi évekbe általáosa elterjedt. A feti ötválaszos verziót megpróbálták a külöböző yelveke azoos jeletésűre átfordítai. A feltett kérdésbe az általáos jelző a pillaatyi állapotváltozások kiszűrésére szolgál. Nyilvávaló azoba, hogy az összehasolíthatóságot a yelvi problémák mellett a kulturális téyező is ehezíti, azaz az a jeleség, hogy külöböző 9 '

10 embercsoportokhoz (országokhoz) tartozó emberek külöbözőképpe ítélik meg állapotukat. Óvatosságra it továbbá egy dáiai egészségügyi felvétel példája: ugyaazo emberekek egy személyes megkérdezése és ezzel egyidőbe egy ökitöltős kérdőíve feltett egészségi állapotukra iráyuló kérdésre az első esetbe: ecellet, very good, good, fair, poor, a másodikba really good, good, fair, bad, very bad lehetséges válaszokkal, az ecellet válaszaráya,5% volt, a really good -é 39,4%. Mivel itt a két felső kategória meghatározása szioimáak tekithető, az eset valószíűleg azt jelzi, hogy a válaszaráyok a felvétel módjától is érzékeye függek. A becslés hibája ' Az ) formula alapjá e mitavételi hibája egyrészt az M halálozási ráta fluktuációjából, másrészt a π becsült beteg-aráyéból ered. Kimutatható (Newma, 988), hogy az előbbi elhayagolható agyságú az utóbbihoz képest. Mivel ξ közelítőleg biomiális eloszlású (m, p) paraméterekkel, ahol m = N és p π, ezért szóráségyzete N π ( π )-szel becsülhető, ekkor viszot π (= ξ / N ) szóráségyzetét becsli π ( π )/ N. Ezzel e szórása is becsülhető (élve az iméti elhayagolással): ' / 2 s( e ' 85 2 ( ) π π ) 2 5 Li, 2) l i= N step5 melyet külö oszlopba tütettük fel a táblázatokba. Iput adatok Az ismertetett módszerta szeriti periódus a évek. Az iput adatok az alábbiak: P, illetve, N és ξ : a mikrocezus, illetve a VÉKA-SILC 25. év eleji adatai, utóbbi kettő egy fős részmitából D : a évi halálozási adatok. ' Tehát a továbbiakba e egy éves személy egészséges állapotba eltöltött éveiek várható számát jelöli feltételezve, hogy egészséges állapot az, amelybe a személy az egészségi állapotára voatkozó kérdésre jó vagy agyo jó választ ad, a személyre további élete folyamá a periódus mortalitási rátái és a 25. év eleji felvétel egészségi prevaleciarátái voatkozak. ' Nyilvá e - e a kielégítő vagy rossz vagy agyo rossz válasszal jellemzett (és az ökéyese betegek evezett) állapotba eltöltött évek várható számát jeleti. Megjegyezzük, hogy mivel a VÉKA-SILC felvétel em terjedt ki az itézméyekbe élőkre, ezért a számított e értékek felfelé torzítaak. '

11 EREDMÉNYEK A számításokat a 2 24, 25 29,, 85 éves koritervallumokra végeztük el, mivel az egészségi állapotra voatkozó kérdésre válaszoló legfiatalabb megkérdezett 7 éves volt. (Az alacsoyabb életkorokhoz tartozó egészségese várható élettartam kiszámítása céljából az Eurostat újabba a 5 9 éves koritervallumba tapasztalt prevaleciaaráyok feléek feltételezését javasolja 5 éves kor alatt.) Ezt az etrapolációt mi is elvégeztük, de csak az országos épességre voatkozóa (. tábla). Magyarország relatív helyzetéek ábrázolására szolgál az. ábra, amely 7 európai ország 23-ba számított várható és rokkatságmetes várható élettartamait mutatja és 65 éves korba emekét, a ők születéskor várható élettartama szerit redezve. (A szaggatott görbék ez a többi ábrára is megtartott koveció a őkre voatkozak.) Ez idáig ez az egyetle Eurostat általt publikált Magyarországra voatkozó adat (férfiak: 53,5 év, ők: 57,8 év) az egészségi kilátások mutatótípusba. Látható, hogy hazák két kivétellel mide mutató szerit az utolsó helye áll. A magyar őkéél csupá a fi ők rokkatságmetes várható élettartama rövidebb midkét vizsgált életkorba. Feltűő Olaszország előyös helyzete: a magas várható élettartamok kiugróa magas rokkatságmetes várható élettartamokkal, azaz rövid rokkatságba eltöltött élettartamokkal járak együtt midkét em esetébe. Az. ábra em vethető össze az általuk végzett számítások eredméyeivel egyrészt a két évvel korábbi időpot, másrészt az egészségi állapot defiícióiak külöbözősége miatt. Ráadásul az Eurostat holapjá a) található táblázat a magyarországi adatot és csak azt p jelzéssel (ideiglees-provisioal) tette közzé.. ábra. Születéskor és 65 éves korba várható élettartamok (e) és rokkatságmetes élettartamok (e ) 7 európai országba emek szerit, 23 Év Magyarország Dáia Portugália Nagy- Britaia Írország Görögország Holladia Németország Belgium Ciprus Fiország Ausztria Norvégia Svédország Fraciaország Olaszország Spayolország e'_ő() e_ő () e'_férfi () e_férfi () e'_ő (65) e_ő (65) e'_férfi (65) e_férfi (65) Forrás: Eurostat a) ORTAL&scree=welcomeref&ope=/health/hlth&laguage=e&product=EU_MASTER_health &root=eu_master_health&scrollto=

12 Országos épesség Az /a. és /b. táblázat az ország teljes épességére voatkozó számítások eredméyét tartalmazza. A táblázat mely láthatóa egy kibővített rövidített haladósági tábla sötétebb tóusú oszlopai az iput adatokat tartalmazzák, a többi ' ' számított érték. A táblázat várható élettartamot jelető értékei ( e, e, e - e stb.) a megfelelő korcsoport (első oszlop) kezdő korévébe várható élettartamokat jeletik. Az egészség-betegség átmeet természetét jól jellemzi a 2. ábra, mely a továbbélők klasszikus l görbéje mellett az ( l ) egészségese továbbélők görbéjét (lásd az. táblázatok megfelelő oszlopait) is mutatja. A emekéti l -l ordiátakülöbségek az éves betegek várható számát mutatják élveszülöttből, vagy -rel osztva aak a valószíűségét, hogy egy újszülött megéli az éves kort, de betege. A 3. ábra szerit a betegek aráya a ők körébe a 45 éves kor fölött magasabb a férfiakéál. A 4. ábra mutatja a külöböző korú férfiak és ők még várható életéveit ( e ) ' ' és egészségese várható életéveit ( e ), valamit ezek külöbségét ( e - e ), azaz a betegségbe várható élettartamot. Látható, hogy a ők a férfiakéál hosszabb várható élettartama hosszabb egészséges, és ugyaakkor hosszabb betegségbe eltöltött élettartamból áll össze. A betegségbe eltöltött élettartam két görbéje közül a ői görbe értékei 5 6%-kal meghaladják a férfiakét ez egésze a 7 éves korig igaz, amit azt a 5. ábra jelzi, azaz a 7 éves korig bezárólag a őkre általába másfélszer több beteg életév vár, mit az ugyaolya korú férfiakra. A 5. ábra alsó görbéje azt is mutatja, hogy a teljes várható élettartam viszot csak 2 3%-kal agyobb a őkél, mit a férfiakál, bármely életkorba a 75 éves korig bezárólag. A 6. ábra az egészségese várható életévek aráyát mutatja a teljes várható élettartamhoz viszoyítva. A két agyjából lieárisa csökkeő görbe (melyek ' ' közelítő egyelete a ők esetébe: e / e =-,82+,96, a férfiakéba: e / e =-,63+,93) azt mutatja, hogy az életkor évvel törtéő emelkedésével körülbelül 7 százalékpottal csökke az egészségese várható élettartam részaráya. 2

13 . táblázat. Teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok emek szerit /a. táblázat. 3 Korcsoport P D M * q l L T e N π l' L' T' e' s(p) s(e') e-e' e'/e (e-e')/e ,7, ,7,32% ,7,3 85% 5% ,2, ,3,32% ,3,3 84% 6% ,2, ,3,32% ,4,3 83% 7% ,5, ,4 2,65% ,5,2 8% 9% ,8, ,5 59 2,54% ,7,6,23, 8% 2% ,, ,7 692,3% ,,4,23, 78% 22% ,4, , 677 5,7% ,3,9,23, 75% 25% ,8, , ,2% ,8,,22 9,8 72% 28% ,7, ,7 56 2,4% ,5,5,22 9,6 69% 3% ,8, ,5 68 8,59% ,7,6,2 9,2 65% 35% ,, , ,36% ,5,6,2 8,8 62% 38% ,6, , ,47% ,8,2,2 8,2 58% 42% ,2, , ,49% ,6,23,2 7,3 55% 45% ,5, , ,55% ,4,27,2 6,5 5% 49% ,2, , ,99% ,6,28,2 5,7 47% 53% ,7, , ,6% ,,33,2 4,6 45% 55% ,9, , ,23% ,,42,23 3,7 42% 58% ,2, , 58 56,66% ,3,65,32 2,8 43% 57% /b. táblázat. M Korcsoport P D * q l L T e N π l' L' T' e' s(p) s(e') e-e' e'/e (e-e')/e ,3, ,,25% ,9 6, 79% 2% ,, ,5,25% ,4 6, 78% 22% ,, ,6,25% ,5 6, 76% 24% ,3, ,6 2,5% ,6 6, 74% 26% ,3, , ,4% ,8,7,25 5,9 72% 28% ,4, , ,66% ,,6,25 5,8 7% 3% ,6, ,8 72 4,58% ,2,8,25 5,7 67% 33% ,, , 64 6,84% ,5,,25 5,5 64% 36% ,4, , ,3% ,,5,24 5,2 6% 4% ,, , ,% ,9,5,23 4,8 56% 44% ,8, , ,5% ,,6,23 4, 52% 48% ,9, , ,92% ,9,9,22 3, 48% 52% ,2, , ,69% ,,2,2,9 43% 57% ,4, , ,63% ,4,22,9,6 38% 62% ,3, , ,77% ,6,23,7 8,8 34% 66% ,4, , 4 6,77% ,2,24,6 6,9 3% 69% ,5, , ,77% ,9,28,6 5,4 26% 74% ,8, , 3 8,85% ,,35,7 4, 9% 8%

14 2. ábra. A továbbélők (l) és az egészségese továbbélők (l ) emekéti görbéi Fő éves l_férfi l'_férfi l_ő l'_ő 3. ábra. A betegek korcsoportokéti aráya ( π ) % éves 4. ábra. Várható (e), egészségese várható (e ) és betegségbe várható (e-e ) élettartamok 6 Év e(ő) e(férfi) e'(ő) e'(férfi) e(ő) e'(ő) e(férfi) e'(férfi) éves 4

15 5. ábra. A ők és a férfiak várható és betegségbe várható élettartamáak külöbsége a férfiak százalékába 7 % {[e(ő) e'(ő)] [e(férfi) e'(férfi)]}/[e(férfi) e'(férfi)] [e(ő) e(férfi)]/e(férfi) éves 6. ábra. Egészségese várható élettartamok aráya a várható élettartamokhoz viszoyítva (e /e) % éves 5

16 Iskolai végzettség A számítási eredméyeket a 2. a,b,c táblák tartalmazzák. Az ezekből készült 7/a-d. ábrák alapjá a következő megállapításokat tehetjük: Az alapfokú végzettséggel redelkezők várható teljes és egészséges élettartama egyarát feltűőe rövidebb a két magasabb iskolai végzettségi kategóriába esőkéél midkét emre és mide életkorba. A közép- és felsőfokú végzettséggel redelkező ők alig külöbözek egymástól (7/c. és 7/d. ábra). A felsőfokú végzettségű ők várható élettartama azoba mide korba valamelyest kisebb a középfokúakéál (7/c. ábra). A közép- és felsőfokú végzettséggel redelkező férfiak várható teljes élettartama mide korba megközelítőleg megegyezik egymással (7/a. ábra), azoba kissé leegyszerűsítve az előbbiekél hamarabb veszi kezdetét a tartós betegség (7/b. ábra). A felsőfokú végzettségű férfiak egészségbe várható élettartamáak görbéje csakem egybeesik a felsőfokú végzettséggel redelkező őkével (7/b. és 7/d. ábra). 7. ábra. Várható (e) és egészségese várható (e ) élettartamok emek és iskolai végzettség szerit Év 7/a. e(férfi) éves Év 7/b. e'(férfi) éves Év 7/c. e(ő) éves Év 7/d. e'(ő) éves Alapfok Középfok Felsőfok 6

17 A 8. ábra a 35 éves korba várható teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamokat mutatja. Az ábrázolás azt az egyszerűsített képet sugallja, mitha a tartós betegség időszaka midig teljes terjedelmébe követé az egészséges időszakot. Ez azoba azaz, hogy ics tartós gyógyulás yilvá em igaz. A 8. ábrából levoható legfotosabb következtetés az, hogy az iskolai végzettség hatása a betegség időszakáak kezdetére elsődleges abba az értelembe, hogy a emektől függetleül legkorábba az alapfokú végzettségűek betegszeek meg, legkésőbb pedig a felsőfokúak. A másik általáos érvéyű megállapítás: midkét em esetébe a magasabb végzettséghez emcsak hosszabb várható élettartamok tartozak, de rövidebb betegidőszakok is (kivéve a közép- és felsőfokú végzettségű ők várható élettartama közötti már említett fordított viszoyt). 8. ábra. A 35 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese (e ), illetve betegségbe várható (e-e ) élettartamok iskolai végzettség szerit, alapfokú, középfokú, felsőfokú k, alapfokú, középfokú, felsőfokú év Egészségese Betegségbe 7

18 8 2. táblázat. Teljes és egészségese, illetve betegségbe várható élettartamok iskolai végzettség szerit 2/a. táblázat. Alapfokú végzettségűek +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e ,% 28,7 3 9,2% 7,6,4, 6% ,% 4,9 9 6,8% 22,2,4 8,7 54% ,% 24,5 8 27,7% 4,,4,5 57% ,3% 36, ,5% 8,3,4 8, 5% ,2% 2,9 9 34,5%,2,4 9,7 53% ,% 32,2 87 3,% 5,,3 7, 47% ,2% 8, 27 42,7% 9,,3 9, 5% ,% 28, ,4% 2,,3 6, 43% ,3% 5,4 48,5% 7,3,3 8, 47% ,7% 24, ,2% 9,7,3 4,4 4% ,4% 3, ,4% 6,3,3 7,5 46% ,% 2, ,% 7,6,2 2,9 37% ,3% 2,2 28 5,8% 5,4,2 6,7 45% ,3% 6, ,7% 5,4,2,4 32% ,9% 9, ,6% 4,2,2 5,7 42% ,3% 3, ,7% 4,,2 9,4 3% ,9% 7, ,% 3,,2 4,7 4% ,%, ,3% 2,9,2 7,2 28% ,5% 6, 98 64,4% 2,,3 4, 34% ,3% 7, ,3%,7,2 5,7 24% % 4, ,%,5,4 3,3 32% % 5,3 4 82,5%,9,2 4,4 7% 2/b. táblázat. Középfokú végzettségűek +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e ,% 4,9 4 5,8% 29,7,6,3 72% ,4% 47, ,3% 33,6,9 4, 7% ,3% 36, ,9% 25,3,6, 7% ,9% 42, ,4% 28,9,9 3,9 68% ,2% 32, 47 6,% 2,3,6,8 66% ,7% 38, ,6% 24,7,9 3,5 65% ,2% 28, ,% 8,,6,5 63% ,4% 33, ,3% 2,8,9 3, 62% ,4% 25, ,3% 5,2,6, 6% ,7% 29, ,8% 7,4,9 2,2 59% ,9% 2, ,5% 2,9,6 8,9 59% ,2% 25,3 92 3,8% 4,3,9, 57% ,5% 7, ,5%,,7 7,6 57% ,3% 2, 26 35,%,3,9 9,7 54% ,8% 4, ,6% 7,3,7 7, 5% ,5% 7, 75 4,2% 8,6,9 8,5 5% ,%, ,3% 6,,7 5,4 53% ,% 3, ,% 6,4, 7,3 47% ,% 9,2 7 53,2% 5,3,9 3,9 57% ,%,6 8 54,9% 4,5, 6,2 42% % 7,8 2 34,4% 5,, 2,7 66% % 8,5 6,2% 3,4,3 5, 4% 2/c. táblázat. Felsőfokú végzettségűek +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e +- P D q e N π e' s(e') e-e' e'/e ,4% 43,3 94 3,2% 37,7,6 5,7 87% ,3% 47, 9,7% 37,,9 9,9 79% ,7% 38,5 75,3% 33,,6 5,5 86% ,4% 42,2 2 3,6% 32,3,9 9,9 77% ,7% 33,7 72 7,% 28,2,6 5,5 84% ,9% 37,3 5,% 27,6,9 9,7 74% ,4% 29,3 3 5,3% 24,,6 5,2 82% ,4% 32,6 96,5% 23,,9 9,5 7% ,4% 24,9 95 2,7% 9,8,6 5, 8% ,% 28, 8,2% 9,,9 9, 68% ,6% 2, 83 8,4% 6,3,6 4,7 78% ,% 23,6 7 2,5% 4,9, 8,7 63% ,7% 7, 4 2,% 2,5,6 4,5 73% ,9% 9, ,7%,3, 7,9 59% ,6% 3,6 42 2,6% 9,3,7 4,4 68% ,8% 5, ,2% 8,8,2 6,5 58% ,8%, ,2% 6,6,7 4, 63% ,9%,7 2 39,% 6,,4 5,7 5% ,3% 8, ,8% 5,2,8 3, 64% ,6% 8,6 8 24,7% 3,8,8 4,8 45% % 6,2 8 35,7% 4,, 2,2 64% % 7,3 6 83,%,2 3, 6, 7%

19 Településtípus A vizsgált településtípusok a következők (zárójelbe a rövidítésük): község város megyei jogú város Budapest A számítási eredméyeket a 3.a,b,c,d táblák tartalmazzák. Az ezekből készült 9/a d. ábrák alapjá megállapítható, hogy midkét em esetébe és mid a teljes, mid az egészségese várható élettartamokra voatkozóa a településtípusokéti erősorred azoos: a tartamok a településagysággal együtt őek a feti felsorolásak megfelelőe. A külöbségek szigifikásak, azoba sokkal kisebbek, mit amelyek iskolai végzettség szerit adódtak (vö. a 7/a d. ábrákkal). Tehát az iskolai végzettség midkét vizsgált idikátorra ( e, e ) ézve meghatározóbb, mit a településtípus. ' 9. ábra. Várható (e) és egészségese várható (e ) élettartamok emek és településtípus szerit 5 Év 9/a. e(férfi) 5 Év 9/b. e'(férfi) éves éves 9/c. e(ő) 9/d. e'(ő) 6 Év 6 Év éves éves Budapest Megyei jogú város Város Község 9

20 A. ábrából következik az alábbi általáos szabály: Növekvő településagysághoz (Község Város Megyei jogú város Budapest) a) hosszabb várható élettartam b) rövidebb betegidőszak c) és így hosszabb egészségese várható élettartam tartozik. (Egyetle kivétel: megyei jogú városba lakó férfiak betegidőszaka émileg rövidebb a budapestiekéél.). ábra. A 35 éves korra voatkozó teljes (e) és egészségese (e ), illetve betegségbe várható (e-e ) élettartamok településtípus szerit, község, város, megyei jogú város, Budapest, község, város, megyei jogú város, Budapest év Egészségese Betegségbe 2