20. Környezetbiofizika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "20. Környezetbiofizika"

Átírás

1 20. Környezetbiofizika Növekedési modellek Egy populáció növekedését legegyszerűbben így lehet leírni: x t+1 =a x, t ahol x t megadja a populáció méretét a t időpontban, a pedig a növekedési faktor. Ez a differenciálegyenlet exponenciális növekedési modellt ad, ami pl. a következő esetekben alkalmazható: sejttenyészet nevelése optimális körülmények között, új faj megjelenése egy szigeten, ahol nagyon sok élelem van, és nincs ragadozó. A természetben azonban általában az exponenciális növekedés helyett egyensúly figyelhető meg: egy faj egyedszáma nagyjából állandó, annak ellenére, hogy egyedek folyamatosan pusztulnak el és születnek. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a környezet eltartóképessége véges (jelölje K azt az egyedszámot, amit még el tud tartani), akkor a modell így módosul: x t+1 =a x (K-x t t )/K, ahol az új faktor azt fejezi ki, hogy ha a populáció mérete közeledik a felső határhoz, akkor a növekedés lassul, sőt, ha túllépi, akkor csökkenni fog. Az ábrázolt első példa (szigmoid görbe) sok esetben közel áll a valósághoz, a többi (néhány stabil érték között ugráló és káosz) inkább a modell matematikai érdekessége, bár hasonlóak előfordulhatnak a természetben is. A legtöbb esetben azonban ennél az egyszerű két paraméternél sokkal több faktor befolyásolja a populáció méretét, ráadásul általában K is időben változik. Érdemes megemlíteni még azt a kiterjesztést, amikor K úgy változik időben, hogy csökken, ha a populáció mérete megközelíti (tehát a túl sok egyed megeszi az összes táplálékot, így az

2 eltartóképesség csökken). Használható még az a modell, amikor a következő populáció méretét nemcsak az előző ciklus befolyásolja, hanem az annál korábbiak is, valamint lehet egy területen élő, egymással versengő populációval számolni: a növekedési ütemet nemcsak a környezet eltartóképessége, hanem a másik faj egyedeinek száma is korlátozza. Figyelembe lehet még venni a ragadozó jelenlétét is: a ragadozó faj egyedeinek számának megfelelően minden ciklusban elpusztít valamennyit a másik populcióból. Ha az áldozat egyedeinek száma csökken, akkor ez visszahat a ragadozóra is. Bolygók hőmérséklete A légkör nélküli bolygók hőmérsékletét alapvetően a Napból érkező sugárzás határozza meg: ( 1 a) πr I = 4πR σ T0, ami azt fejezi ki, hogy a Napból érkező I felületegységenkénti teljesítmény a hányadát (albedo) a bolygó felszíne visszaveri, így annak csak 1-a hányada melegít. Ezzel tart egyensúlyt a felmelegített kőzet (infravörös) sugárzása, ami a felszíni T 0 hőmérséklet negyedik hatványával arányos (Stefan-Boltzmann). Ha a bolygónak van légköre, akkor a meleg kőzet az előző energiamennyiségnek csak egy részét (b) sugározza ki (üvegházhatás): ( 1 a) πr I = b 4πR σt A Földre jellemző állandók: I=1,4 kw/m 2, a=30%, b=80%, így a,,meztelen bolygó átlaghőmérséklete: T 0 = -18 C, valójában T=15 C a légkörben található poláros, infravörösben erősen elnyelő H 2 O, CO 2, CH 4, N 2 O, CCl 2 F 2 gázok miatt. Korábban a Földet érő napsugárzás intenzitása lényegesen alacsonyabb volt (a Nap hidrogéntratalmának csökkenésével egyre fényesebb lesz), mégis a víznek már 3,5 milliárd évvel ezelőtt is folyékonynak kellett lennie, különben nem alakulhatott volna ki az élet. Az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy figyelembe vesszük azt, hogy a légkör üvegházgázainak aránya nem volt állandó. Ez úgy képzelhető el, hogy kezdetben az erős vulkanikus tevékenység miatt a légkör sok CO 2 -t tartalmazott. Ez az idők folyamán lassan megkötődött: 2CO 2 + 2H 2 O 2H 2 CO 3 (feloldódik a vízben) CaSiO 3 (bazalt) + 2H 2 CO 3 CaH 2 (CO 3 ) 2 (óceánba kerül) CaH 2 (CO 3 ) 2 CaCO 3 (mészkő, leülepedik) + CO 2 + H 2 O H 2 SiO 3 SiO 2 (homok) + H 2 O Így azonban a bolygó légköréből előbb-utóbb eltűnne a CO 2, és kihűlne. A Földön azonban van egy másik effektus is: a leülepedő mészkő (CaCO 3 ) mélyebb rétegekbe kerülve a Föld belseljének radioaktivitása miatt felmelegszik és újra CO 2 szabadul fel. CaCO 3 CaO + CO 2, CaO + SiO 2 CaSiO 3 (bazalt) A CO 2 vulkánkitörések alkalmával kerül a légkörbe. Tehát tulajdonképpen egy körforgásról van szó: a CO 2 egy része vagy a levegőben van, vagy mészkő formájában a kőzetben megkötve. A körforgást a radioaktivitás által hajtott lemeztektonikai tevékenység tartja életben: mindig újabb bazaltrétegeket hoz felszínre. A szabályozás a következőképpen történhet: ha melegebb van, a kémiai reakciók gyorsabban folynak le, a CO 2 gyorsabban kötődik meg. Ha hidegebb van, több CO 2 marad a levegőben így melegszik a klíma. Ez a rendszer azonban nem elegendő ahhoz, hogy a hőmérséklet ennyi időn keresztül állandó maradjon. A szabályozásban sokkal fontosabb szerepe van a bioszféranak. Ha több a CO 2 a levegőben, akkor több növény és kevesebb állat lesz a Földön, így a növények végeredményben csökkentik a CO 2 -ot. Ha kevés a CO 2, akkor az állatok kerülnek túlsúlyba, így nő a légkör CO 2 tartalma. Ezt erősíti egy további hatás: az,,élő termőföldnek sokkal 2

3 nagyobb a felszíne, mint a sima kőnek, így a CaSiO 3 feloldása itt sokkal gyorsabb lehet. Ezen kívül a talajban folyó intenzív lebontó folyamatok miatt a CO 2 lokális koncentrációja itt magasabb, mint a levegőben, tehát összességében a fent leírt szabályozó mechanizmus is sokkal hatásosabb lehet. A bolygó hőmérsékletét még egy folyamat is szabályozhatja: az óceán és a Golf-áramlat hatása. Az óceán felső kb. 1 km-es rétegét süti a Nap, fényes, élettel teli és sok CO 2 van benne. Az alatta levő réteg sötét, élettelen és CO 2 -szegény. A vulkanikus tevékenység és az ember által kibocsátott CO 2 -mennyiség nagyjából fele az óceánoknak ebben a felső rétegében nyelődik el. Az elnyelés intenzitását nagyban befolyásolja az, hogy ez a telített felső réteg milyen gyorsan süllyed le az alsóba. Ennek az áramlásnak az egyik legjobb példája a Golfáramlat. A Golf-áramlat kb. 1 km 3 /perc vizet szállít, ami nagyjából 10-szerese a Föld összes folyójának szállítási kapacitásának. A Mexikói-öbölből indul északkelet (Norvégia) felé. A sarki vizeknél jóval melegebb víz gyorsabban párolog, így nő a sókoncentrációja és a sűrűsége, ezáltal elkezd süllyedni, és magával viszi a CO 2 -t is a mélybe. Az áramlás fenntartásához a Mexikói-öbölben CO 2 -szegény víz áramlik fel a mélyből. Tehát a Golfáramlat egy pumpa, ami CO 2 -ot szállít a mélybe és amit a Mexikó és Norvégia közötti hőmérséklet-különbség hajt. Ha a légkör hőmérséklete csökken, akkor elsősorban a pólusoknál lesz hidegebb, az egyenlítő környékének hőmérséklete alig változik. Ezért hidegebb korokban a Golf-áramlat hatékonyabb, tehát több CO 2 -ot von ki a légkörből, tovább csökkentve az üvegházhatást, ami tovább csökkenti a hőmérsékletet. (Ez okozhatta a jégkorszakokat.) A pozitív visszacsatolás fordítva is működik, ha melegebb van, kisebb a hőmérsékletkülönbség, gyengébb az áramlat, a légkörben több CO 2 marad, erősebb az üvegházhatás, melegszik a klíma, stb. Meg kell még említeni, hogy a az óceáni áramlások nem stabil képződmények, elképzelhető, hogy a klíma melegedésével egyszercsak leáll, és nem is indul újra többé. Az ipari forradalom óta az elégetett fosszilis tüzelőanyagok miatt a Föld légkörének CO 2 tartalma 0,28 -ről 0,35 -re nőtt, ez kb. 1 C hőmérséklet-emelkedést okozott, emiatt a tengerek szintje 1 m-t emelkedett. Ha figyelembe vesszük a mai tüzelőanyagfogyasztást és annak növekedését, akkor kiderül, hogy az elkövetkező 100 évben a CO 2 tartalom 1 -re nő, ami C hőmérsékletemelkedést, és akkora tengerszintemelkedést okoz, hogy a mai termőterületek legalább 25 %-a víz alá kerül és 1 milliárd embernek kell elhagynia otthonát. Ha figyelembe vesszük a Golf-áramlat hatásának csökkenését is, az eredmény még ennél is rosszabb lesz. Savas eső A légköri CO 2 tartalom nemcsak az üvegházhatást, hanem az eső ph értékét is befolyásolja. A ph értékre további gázok is hatással vannak: pl. a SO 2 és a NO X is, ezek mind a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származnak. A légköri CO 2 a következőképpen tart egyensúlyt az esőben oldott hidrogénkarbonáttal: CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H + + HCO 3-0,3 CO 2 mellett ez az egyensúly úgy áll be, hogy az esővíz ph értéke 5,6 lesz. Az ennél savasabb esőt már savas esőnek szokás nevezni. Míg a CO 2 szintemelkedéséből származó üvegházhatás-növekedés globális klímaváltozáshoz vezet, addig a ph érték csökkenés lokális jelenség, az ipari környezetek közelében jelentkezik (nagyvárosok közelében elérheti a 3,5-3,0 értéket is). A savas eső elsősorban erősebben oxidáló (korrodáló) és a felszíni vizeket elsavasító hatása miatt káros. Ezek azután további károkat okoznak: a vizekben több oldott fémion lesz, egyes növények, állatok tűréshatárába már nem fér bele a megváltozott ph érték; valamint számottevő az emberi alkotások (pl. épületek) rongálódása is. 3

4 A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben szerencsére csökkent a SO 2 kibocsátása (füstgáz-tisztító rendszerek), azonban a CO 2 és NO X kibocsátás tovább növekszik. UV-sugárzás, ózonlyuk A Földet a Napból nemcsak a látható tartományban, hanem az ezalatti és efölötti hullámhossztartományban is éri elektromágneses sugárzás. A légkör a látható tartományban a legátlátszóbb, infravörösben és ultraibolyában jelentősen elnyel. Az UV-ben történő elnyelésért túlnyomórészt az ózon (O 3 ) felelős, ami a nagyenergiájú fotonok hatására képződik oxigénből (O 2 ) miközben a fotont elnyeli. Az ózon instabil, rövid idő alatt elbomlik, majd a sugárzás hatására újraképződik. Ózont a magas hőmérsékleten történő égés is termel (pl. belsőégésű motorok), ez nagymértékben oxidáló és ezért itt, a felszín közelében káros anyag. A légköri ózon 85%-a 10 km feletti magasságokban található. Az UV-fényt 3 hullámhossz-sávra szokás osztani: UV-A ( nm), UV-B ( nm), UV-C ( nm). Ezekből az UV-B-t nyeli el az ózon, az UV-C még az ionoszférában ionizál és elnyelődik, az UV-A pedig nagyrészt eléri a Föld felszínét. Mivel normálisan a bioszférát érő UV-B és UV-C sugárzás minimális szintű, az élőlények csak kismértékben vannak felkészülve az ellenük való védekezésre. Az ember által termelt és a légkörbe juttatott freon (CF 2 Cl 2 ), valamint más, halogéntartalmú (F, Cl, Br) vegyületek a felső légrétegekbe kerülve, ott felbomolva nagyon erősen képesek az ózont bontani, és ezzel lehetővé teszik, hogy az UV-B sugárzás elérje a Föld felszínét. Mivel ezek a vegyületek (összefoglaló néven CFC: chlorofluorocarbons) rendkívül stabilak, hosszú idő alatt képesek feljutni a felső légkörbe. Éppen ha hirtelen leállítanánk ezen vegyületek légkörbe jutattását, a probléma akkor sem oldódna meg, a hatás legalább 10 évig még megmaradna. A Földön az Antarktisz fölött van a leghidegebb, ezért itt képződik a legkevesebb ózon. Ráadásul itt sok jégkristály is van a levegőben, amire a CFC molekulák ki tudnak tapadni, és így nagyobb effektív felületen mehet végbe az ózon bontása. Ezért az ózonréteg elvékonyodását először az Antarktisz fölött fedezték fel (1985-ben), azóta az Északi-sark fölött is jelentősen csökkent. Az UV-B sugárzás káros biológiai hatásai közé szokták sorolni emberi betegségek közül a bőrrákot, hályogot, valamint a megfigyelhető még a bőrben termelt immunanyagok mennyiségének csökkenése is. Hasonló betegségek előfordulási gyakoriságának növekedését figyelték meg Chile déli részén (az,,ózónlyuk közelében) juhok, kecskék és nyulak esetében is. Az erős UV-B sugárzás a növények egy részére is káros, és képes a tengeri plankton mennyiségét is számottevően csökkenteni, ami viszont a teljes tengeri táplálékláncra hatással lehet. A káros biológiai hatásokért a DNS sérülése felelős: a pirimidin bázisokból dimérek képződnek, amik meggátolják a szekvencia leolvasását és a replikációt. 4

5 D vitam in képzõdés növekedésgátlás Földetérõ spektrum hullám hosz [nm ] Az UV jótékony hatása, hogy az ember bőrében a D-vitamin előanyagából D-vitamin képződik. (Csontnövekedéshez, kalciumbeépüléshez szükséges faktor.) A grafikon mesterséges körülmények között vizsgált D-vitamin képződés spektrális hatékonyságát mutatja. A másik görbe sejttenyészeteken végzett kísérletek alapján készült: milyen hullámhosszú sugárzás mennyire gátolja a sejtek szaporodását, növekedését. A harmadik görbe a Föld felszínét érő sugárzás (normál ózonréteg mellett) spektrális eloszlását ábrázolja. A kapott UV dózis jellemzésére szokás használni az effektív dózist: Eeff = EλSλd λ, ahol E λ a spektrális energiaeloszlás S λ a hullámhossz relatív érzékenység függvény. Az egészségügyi határérték 3 mj/cm 2 /nap = 1 Exposure Limit (EL), az évi határérték 50 EL. UV besugárzás biológiai hatásának mérésére használható pl. a kaukázusi fehérember bőrtípusú ember bőrének besugárzásának hatására kialakuló bőrpír. Ábrázolni az akció spektrumot szokták: annak a fizikai dózisnak a reciproka, ami 14 órával a besugárzás után bőrpírt okoz. A kapott görbéből számítható az effektív dózis, ebből pedig az S(λ) függvény. kísérletiérzékenység uracilérzékenység hullá m h o sz [n m ] Összehasonlításhoz a kísérleti érzékenység mellett uracil vékonyréteg spektrális érzékenysége (dimerképződésre) látható. Ezzel nagyjából együtt fut a DNS érzékenysége. Mint látható, alacsonyabb hullámhosszoknál már relatíve kevésbé érzékeny a bőr, ez a külső, elhalt hámréteg elnyelésével hozható összefüggésbe. Humánusabb kísérleti módszer, illetve jó biológiai doziméter az, amikor bakteriofágokat sugároznak be. Bizonyos fágoknak olyan sűrűn van kódolva a genomjuk, hogy egyetlen bázis sérülése is látható elváltozást vagy működésképtelenséget okoz. Ezért egyszerű detektálni a legkisebb sérülést is: nagyon jó az érzékenység. 5

6 Természetes radioaktivitás A Naprendszer egy szupernóva-robbanásból visszamaradt anyagokból keletkezett. A robbanásban létrejött a periódusos rendszer összes eleme, köztük a rendkívül instabil nehéz elemek is (pl. Plutónium), amelyeket ma már csak mesterségesen tudunk előállítani, mert már mind elbomlottak. A spontán bomló, azaz radioaktív elemek közül azonban soknak olyan hosszú a felezési ideje, hogy még ma is rengeteg fordul elő belőlük a természetben. Az élőlények a külső káros hatások ellen általában úgy védekeznek, hogy az okozott sérülést valamilyen módszerrel kijavítják. Ez így van a radioaktív elemek által kibocsátott ionizáló sugárzással is: az alfa-, béta- vagy gamma-részecskék az élőlény sejtjeibe jutva ionizálnak, ezek az ionok a vizes környezetben oxigén-szabadgyököket hoznak létre. Ezek a reaktív gyökök zavarják a rendszer normális biokémiai folyamatait, valamint rongálják a sejt DNS-állományát. Az észlelt hibákat a rendszer igyekszik javítani; normális körülmények között a DNS-ben nagyon ritkán marad hiba. (Ha mégis marad hiba, amit nem tud javítani, akkor sokszor apoptózis következik be: a hibás sejt elpusztítja önmagát.) Ha egy sejtet vagy élőlényt nagyobb intenzitású sugárzás ér annál, mint amire a javító apparátus,,fel van készülve", akkor több eset lehetséges: a sejt észleli a változást (pl. a megváltozott biokémiai folyamatokon keresztül), és növeli a javítókapacitást (pl. több enzimet termel) vagy a hatékonyságot fokozza. Előfordulhat az is, hogy a DNS-ben hiba marad, amit a rendszer nem tud javítani, de a sejt mégsem pusztul el, mert az a régió (is) sérült, amelyik az apoptózisért felelős. Ez vezethet pl. oda, hogy egy sejt rákos burjánzásnak indul. Van olyan elmélet is (sok bizonyítékkal), ami szerint a túl alacsony intenzitású sugárzás sem előnyös. A sejtek normális működése közben rengeteg szabadgyök képződik úgy is, ha az ionizáló sugárzást nem nézzük. Ezért elképzelhető, hogy egy bizonyos szintű sugárzást még könnyen elvisel az élő anyag, ráadásul ez működésben tartja a védekező-javító folyamatokat, amik a sugárzás nélkül csak alcsonyabb intenzitással működnének. Az ember sugárterhelésének legnagyobb része a radontól és ennek radioaktív leányelemeitől származik. A radon - nemesgáz lévén - könnyen bejut a tüdőbe, ahol az alfasugárzás képes kárt tenni a tüdő hámsejtjeiben. (Kívülről az alfa hatástalan: a bőr elhalt rétegén nem jut túl.) A béta- és gamma-sugárzás kívülről is képes kárt tenni. A radioaktivitás emberre gyakorolt hatása nagyrészt két forrásból ismert: a II. Világháború végén ledobott 2 atomboba túlélőinek vizsgálatából és uránbányában (sok radon a levegőben), valamint más, magas sugárzású helyen dolgozó emberek között végzett kutatásokból. Az első forrás adataiból - többek közt - megállapították, hogy az igen nagy intenzitású sugárzás azonnal tüneteket okoz (bőrpír, fekély). Kisebb dózisnál csak később és sztochasztikusan jelentkeznek hatások, de még ezekre is megállapítható egy egyszerű modell, hogy minél nagyobb dózisú sugárzás érte az embert, annál nagyobb valószínűséggel betegszik meg valamilyen rákban. Az uránbányászok közötti kutatásokból hasonló dolgok derülnek ki: 6

7 minél több időt tölt a bányában a munkás (minél nagyobb dózist kap), annál valószínűbb, hogy tüdőrákja lesz. Ezeket az eredményeket azonban óvatosan kell az alacsony (természetes) dózisokra extrapolálni: amíg egy uránbányász tüdejében egy év alatt több hámsejtet is érhet 2 olyan találat, amikor az alfa-részecske a sejtmagon megy át (ez a legmutagénebb sérülés), addig ez egy átlagembernél csak elhanyagolható valószínűséggel fordul elő (a legtöbb hámsejtet egyetlen részecske sem találja el). A kutatási adatok is azt mutatják, hogy ebben a természetes tartományban másképp alakul a dózis-rákkockázat összefüggés. (A kutatást nehezíti, és sokszor ellentmondó eredményekhez vezet az, hogy ebben a tartományban kevés az egyértelműen a sugárzásnak tulajdonítható megbetegedés, valamint az, hogy ezzel a hatással rengeteg más hatás hat kölcsön: pl. dohányzás, táplálkozás.) 7

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio -A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

Sugárzásos hőtranszport

Sugárzásos hőtranszport Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek

Részletesebben

Radioaktivitás biológiai hatása

Radioaktivitás biológiai hatása Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi

Részletesebben

Radioaktivitás biológiai hatása

Radioaktivitás biológiai hatása Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése

A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése Madas Balázs Gergely XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, Hunguest Hotel Béke 2014.

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220 Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak

Részletesebben

A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban

A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban Drozsdik Emese, Madas Balázs Gergely MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratórium XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Milyen színűek a csillagok?

Milyen színűek a csillagok? Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.

Részletesebben

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV. Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk

Részletesebben

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A

Részletesebben

Alapok - Szén-dioxid, mint hűtőközeg

Alapok - Szén-dioxid, mint hűtőközeg CoopServis R744 kereskedelmi hűtőrendszerek tréning Alapok - Szén-dioxid, mint hűtőközeg Előadó: Tasnádi Gábor A prezentáció célja: közösen értelmezni és készség szinten tudatosítani a hűtőrendszerben

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Kaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás.

Kaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. Kaméleonok hőháztartása Hősugárzás A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. - Az első típust (hővezetés) érzékeljük leginkább a mindennapi

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ

Részletesebben

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Környezeti kémia II. Troposzféra

Környezeti kémia II. Troposzféra Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???

Részletesebben

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Melegszik-e a Földünk?

Melegszik-e a Földünk? Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója Madas Balázs Sugárbiofizikai Kutatócsoport MTA Energiatudományi Kutatóközpont XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április 26. A sugárvédelem

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

A jövő éghajlatának kutatása

A jövő éghajlatának kutatása Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli

Elnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben

VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?

VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok

Részletesebben

A látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.

A látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A napsugárzás Szerkesztette: Vizkievicz András A Napból érkező elektromágneses sugárzás. Több tartományt különítünk el (hullámhossz szerint). Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb az energiája.

Részletesebben

A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra

A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra Lendvai József A sugárnyomás a teljes elektromágneses spektrumban ismert jelenség. A kutatás során olyan kísérlet készült, mellyel az alacsony hőmérsékleti

Részletesebben

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent

Részletesebben

Dr. Fröhlich Georgina

Dr. Fröhlich Georgina Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben