A SEJT A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SEJT A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE"

Átírás

1 A SEJT A sejtet jellemzi: mikrométer nagyságrendű, alakja függ: funkciójától, környezetétől, sűrűségétől, felületi feszültségétől, a sejthártya merevségétől, minden sejtben azonos részecskék (sejtalkotók)találhatók: sejthártya, sejtmag, mitochondrium, Golgi- test, lizosoma, sejtközpont, endoplazmatikus retikulum, cytoplazma (Az aláhúzott sejtalkotókat az úgynevezett UNIT membrán burkolja.) A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE 1

2 SEJTALKOTÓK Citoplazma: 3 fázisú diszperz rendszer: vizes- emulzió- kolloid, a belső súrlódása nagy, víztartalma nagy, rugalmas Ribosoma: minden sejtben egyforma (összetétel, szerkezet) a fehérjeszintézisben játszik szerepet, sok fehérjét tartalmaz, sok RNS- t tartalmaz, az aminosav sorrend kialakítása a feladata, szabadon vagy membránhoz kötötten található, Endoplazmatikus retikulum: a fehérjeszintézist végző sejtekben nagyon fejlett, tömlő alakú, az egész sejtet behálózza, ideg- ingerületvezetésben játszik szerepet, transzport folyamatokban (sejten belüli) játszik szerepet, fehérjeszintézis, zsírok, szénhidrátok, szteránvázas vegyületek szintézisében vesz részt. Golgi- apparátus: lemezek vagy szemcsék, szoros a kapcsolata az endoplazmatikus retikulummal, kicsi az enzimatikus aktivitása, a sejten belüli H2O szabályozás a feladata, glikogén raktár. Lizosoma: nagy enzimtartalom (emésztés), heterogén felépítés, hydrolitikus enzimtartalom magas. Mitochondrium: minden sejtben megtalálható, általában tojás alakú, oxidatív enzimtartalom magas, citrát-kör (mátrix), terminális oxidáció (membrán), szintézisekben vesz részt (szteroid hormonok, fehérjeszintézis), Na szállítás, RNS, DNS, szénhidráttartalom jelentős. 2

3 Sejtmag: DNS tartalom RNS, DNS képzés szénhidrátbontás, kromatin állomány (kromoszómák: 46 ebből 44 testi és 2 ivari) A SEJT ÉLETTANA 1. Sejtanyagcsere: Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeábilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül. Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromospotenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe). Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió. Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával. Oldatok: izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével), hipotóniás (az oldat ozmózisnyomása kisebb, a sejt megduzzad), hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik). Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na + és K + ionpumpa mechanizmusa) A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe. Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik. A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. Carrier molekulák segítik. 3

4 Fagocitózis: Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.). Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése. Pinocitózis: Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel). Asszimiláció. Disszimiláció. Szekréció. Sejtmozgás: amőboid mozgás (pl.: monocyták), csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek). Ingerlékenység: Ingerlékenység inger (ingerküszöb) ingerület (akciós potenciál) ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb az ingerület terjedése gyorsabb.) Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg. A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik. Sejtnövekedés: Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik. Sejtosztódás: Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje. Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik. Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6). Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki. 4

5 VÉR Szerepe: tápanyaggal látja el a sejteket, szöveteket, O 2 -t szállít a sejtnek, továbbá hatóanyagokat (hormonok) az életfolyamatok szabályozásához, elszállítja a sejtben keletkezett bomlástermékeket, közreműködik a szervezet védekezésében (immunanyagok, fagocitózis), részt vesz a szervezet hőszabályozásában, a szervezet belső környezetének az állandóságát biztosítja (izotónia, izohydria stb.) VÉR (5-6 liter) 44% 56% VÉRSEJTEK PLAZMA(90%-a víz) vörösvértestek, fehérjék (albuminok fehérvérsejtek, globulinok (7-8%), vérlemezkék kationok (Na +, K +, Ca ++ ) anionok (Cl-, HCo - 3 ), szénhidrátok, festékanyagok (bilirubin), zsírok (koleszterin, FFA), bomlástermékek (karbamid, húgysav, kreatinin), hormonok (endokrin mirigyek termékei) Hematokrit érték: 40-44% (Csak alvadásgátolt vérrel!) Ha nincs a véralvadás gátolva, akkor VÉRSAVÓ (SZÉRUM) és VÉRLEPÉNY keletkezik. VÖRÖSVÉRTEST (erythrocyta) nincs sejtmagja, 4,5-5 ill. 4,0-4,5 millió haemoglobin tartalom (Hb+O 2 OXHb oxihaemoglobin) a sav- bázis egyensúly fenntartása Termelődés: a vörös csontvelőben (lapos csontok pl.: szegycsont, medencecsont) a hypoxia serkenti (vese eritropoetin + B 2, vas, folsav, triptofán, metionin) az előbb felsoroltak hiánya gátolja a vörösvértestképzést Lebontás: élettartam nap lebontás a lépben és a RES-ben 5

6 ENTEROHEPATIKUS CIKLUS Hb biliverdin bilirubin (a vérben RES makrofág) máj epe bél vér vese vizelet széklet vér (v. portae) FEHÉRVÉRSEJT (leukocyta) Élettartamuk 5-10 nap (a csontvelőből kikerülő fehérvérsejtek az erek és a tüdő falában raktározódnak és csak megfelelő inger hatására kerülnek a keringésbe). 3 csoportba sorolhatóak: 1. Myeloid elemek granulocyták (50-60%) a vörös csontvelőben termelődnek plazmájukban szemcsék (granulumok) találhatók, a szemcsék festődése alapján lehetnek: neutrophil, eosinophil, basophil granulocyták. neutrophil granulocyták (falósejtek védekezés, mikrofágok) amőboid mozgás, fagocitózis, baktériumokat, idegen anyagokat amőbaszerű mozgással körülveszik, majd bekebelezik, gennyképződés (elhalt fehérvérsejtek + szövetrészek) eosinophil granulocyták: allergiás állapotokban és bélférgességben szaporodnak meg a vérben, szerepük még teljesen nem tisztázott, basophil granulocyták: véralvadásgátló (heparin) anyagot tartalmaznak, jelentőségük még nem tisztázott. 2. Lymphoid elemek lymphocyták (30-33%) a nyirokszervekben és a lépben termelődnek, a környezeti ártalmak elleni védekezés az úgynevezett IMMUNVÁLASZ segítségével, készenléti sejtek testidegen anyagok (antigén) hatására osztódással és differenciálódással olyan sejtekké válnak, melyek közvetlenül vesznek részt a szervezet védekezésében T- és B lymphocyták 3. Monocyták (10-15%) a vöröscsontvelőben termelődnek, 6

7 fagocitálnak (Nagyobbakat képesek fagocitálni, mint a granulocyták makrofágok) a fagocitált anyagokat lebontják lizosoma, a RES részei, 24 órát keringenek a vérben, majd lerakódnak a RES- ben. VÉRLEMEZKÉK (thrombocyta) a véralvadás fontos tényezői, a trombokináz enzimet tartalmazzák, a sérült érszakasz összehúzódik, a sérülés helyén a vérlemezkék az érfalhoz tapadnak és elzárják a sérülést, ha a sérülés nagyobb VÉRALVADÁS is kell! VÉRALVADÁS Lényege: a plazmában oldott állapotú fibrinogén nevű fehérje oldhatatlan fibrin szálakká csapódik ki. A fibrinszálak a megalvadt vérből képződő vérlepény rostos vázát alkotják. A vázon fennakadnak a vér sejtes elemei, amelyek a fibrinnel együtt alkotják a vérlepényt. A zsugorodó vérlepényből kipréselődik egy sárga, áttetsző folyadék, a szérum vagy vérsavó, ez a fibrinmentes vérplazma. menete: (Ca ++ igényes) előfázis protrombin trombin átalakulás (trombokináz enzim szükséges), fő fázis fibrinogén fibrin átalakulás, utófázis az alvadt vér zsugorodása, a szérum (vérsavó) keletkezése. VÉRCSOPORTOK Vércsoport Antigén a vörösvértest Antitest a vérplazmában felszínén O nincs anti A és anti B A A anti B B B anti A AB AB nincs RH- RENDSZER Vércsoport RH- antigén a Antitest a vérplazmában vörösvértestben RH- pozitív van nincs RH- negatív nincs van Nyirokrendszer Az intravazális tér és az interstitium közt nagymértékű diffúziós transzport bonyolódik le. A teljes plazmatérfogat 70%-a szűrődik ki, aminek nagy része a vénás száron visszaszívódik. A maradék napi 2-4 liter a nyirokrendszeren keresztül jut vissza a keringésbe. A nyirok rendszer szerepet játszik a szervezet védekezési mechanizmusaiban is. 7

8 AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA A szervezetben megkülönböztetünk harántcsíkolt vázizmot, simaizmot és szívizmot. Az emberi mozgás alapját az izomműködés képezi. Az izmok a mozgás aktív szervei, a mozgatórendszer passzív alkotóelemeit, a csontokat és izületeket az izmok mozgatják. Kémiai energiát alakítanak át mechanikai energiává. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron. Az izomműködést közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. (gerincvelő mellső szarvi mozgató neuron neuromuscularis synapsys izomrost). Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat: Agonista izmok: közvetlenül a mozgást végzik. Szinergista izmok: a mozgás létrejöttét teszik lehetővé. Antagonista izmok: a mozgást végző izmokkal ellentétesen működnek. Az izomrostok fajtái F F F t t t ST FT 1 FT 2 az edzés hatására történő átalakulás Az izomrosttípusok jellemzői ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség kicsi közepes nagy Mitokondriális oxidatív nagy közepes kicsi anyagcsere Mitokondriális glikolitikus kicsi közepes nagy anyagcsere Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy 8

9 Az izomműködés mechanikai szempontjai Erőkifejtési módok (az izomösszehúzódás formái) Dinamikus (mozgásos) Statikus (tartásos) Legyőző Fékező Megtartó koncentrikus excentrikus izometriás kontrakció kontrakció kontrakció (K. E.< B. E.) (K. E.> B. E.) (K. E.= B. E.) Excentrikus > Izometriás > Koncentrikus Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció). Contractio- summatio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez. Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. F Izomrángás Li. Ki. Ri. F Kontrakció szummáció t t F Komplett tetanus F Inkomplett tetanus Li.: a látencia idő. t t 9

10 Ki.: a kontrakció ideje. Ri.: a relaxáció ideje. Izomteljesítmény: Quantalis szummáció (mennyiségi összegzés): az izomműködés intenzitásának növelésével egyre több motoros egység kapcsolódik be a mozgásba. Kontrakció szummáció (hullámösszegzés): a mozgatóegységben végigfutó ingerületek számának növelése. Ezt a két lehetőséget a szervezet nem egymás után, hanem egyszerre veszi igénybe. Az izom- erőkifejtés függ: Az életkortól és a nemtől. A rostok vastagságától és vérellátásától. A működő izmok hosszától. A résztvevő ME. számától (ME.: motorikus egység). Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától. Az erőkifejtés idejétől. A mozgósítható energia mennyiségétől. A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától. A rostok összetételétől. Az impulzusok nagyságától és erejétől. Hőtermelés és energiaszolgáltató folyamatok az izomban Az izomműködés során hőfelszabadulás mérhető. Kezdeti (iniciális) hő: az összehúzódás és az elernyedés alatt mért értékek összege, aerob és anaerob körülmények között is, aktivációs: rángás esetében, fenntartásos: tetanuszos összehúzódás esetén. Megkésett hő: az izomműködés után, csak aerob energiaszolgáltatás után. Izomműködés energia forrásai: Első lépcső: ATP = ADP + P + E Második lépcső: KrP + ADP = ATP + Kr (ATP reszintézis). Harmadik lépcső (az intenzitástól függően): az izomglikogén aerob és anaerob lebontása, zsírok β oxidáció. fehérjék oxidatív dezaminálás. 10

11 Energiaszolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) alaktacid KrP = Kr + P + E KrP + ADP = ATP laktacid szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) GLIKOLÍZIS BÉTA - OXIDÁCIÓ OXIDATÍV DEZAMINÁLÁS 2 ATP 35 ATP piroszőlősav acetil CoA tejsav CITRÁT - KÖR TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ ATP (IZOM) OXIDATÍV FOSZFORILÁLÁS CORI- KÖR (helyreállítás) VÉR I C 6 H 12 O 6 C 6 H 12 O 6 Z M O Á M TEJSAV TEJSAV J VÉR Aerob C 6 H 12 O 6 + 6O 2 = 6CO 2 + 6H 2 O + E Anaerob laktacid C 6 H 12 O 6 = 2C 3 H 6 O 3 + E 11

12 Az intenzitás a terjedelem és a felhasznált energia Az izomműködés szabályozása A szervezet izomállományának fő tömegét képező harántcsíkolt izomzat (vázizomzat izomzat) valamint a több- egységes simaizomzat kontrakcióját fiziológiás körülmények között kizárólag a központi idegrendszerből jövő, a motoros, illetve vegetatív idegek útján vezetett impulzusok váltják ki és tartják fenn. A viscelaris simaizom és a szívizom alapvető aktivitása myogen eredetű; az efferens vegetatív rostok ingerülete az alapvető myogen aktivitás serkentés vagy gátlás irányában befolyásolja. 12

13 Az izomműködés szabályozásában résztvevő központi idegrendszeri folyamatok (Frenkl) A simaizom és a szívizom működése Simaizom jellemzői: Lassú, minimális energiafogyasztással járó fenntartott kontrakcióra képes. Nem fáradékony. Tetanizálható. Vegetatív beidegzésű. Orsó alakú sejtek, egyetlen sejtmaggal. Működés szempontjából két csoportra oszthatók: Visceláris vagy unitárius: az izomsejt intrinsic (nyújtás hatására) ingerületi folyamata vált ki az ingerület végigterjed a simaizom egész kötegén, a teljes izom úgy viselkedik, mintha egyetlen sejtből állna. Pl.: gyomor- bélcsatorna, ureter, húgyhólyag, uterus, arteriolák és venulák simaizomzata. Multi- unit simaizom: ezek a harántcsíkolt izmokhoz hasonlóan motoros egységekbe tömörülnek. Pl.: a nagyartériák simaizmai, pilomotor apparátus. Szabályozás: vegetatív idegrostok beidegzése alatt állnak. Az izom nyújtásának a hatása: az üregek falában elhelyezkedő simaizmok nyújtása a sejtmembrán depolarizációját váltja ki tónusos / fenntartott / kontrakció jön létre). Vegetatív mediátorok hatása: cholinerg (parasympathicus acetylcholin serkentés) és adrenerg (sympaticus noradrenalin (adrenalin) gátlás vagy serkentés) ingerület átvivő anyagok. Az ingerület az ún. neuromuscularis synapsison keresztül tevődik át az izomzatra. Szívizom jellemzői: Harántcsíkolt izomrostokból áll. Nem fárad el. Nem tetanizálható. 13

14 Automácia a teljesen denervált (idegétől megfosztott) szív megfelelő körülmények között ritmusosan húzódik össze. Vegetatív rostok beidegzése módosíthatja az automáciát (n. vagus tachycardia és bradycardia). A SZÍV- ÉS A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA Az emberi szív négy üregből álló szerv. A szív fala három rétegből áll. A szívburok (pericardium) veszi körül, a szívbelhártya (endocardium) béleli a szívizomzatot (myocardium).a szívizomzat ritmusos összehúzódása a systole és elernyedése a diastole állandó mozgásban tartja a vért. A szív működési szempontból bal- és jobb szívfélre osztható, melyek az egészséges embernél nem közlekednek egymással. Pitvarokat és kamrákat (2-2) különböztetünk meg. A szívben az áramlás egyirányú, a vér a pitvarokból a kamrákba, a kamrákból a nagy erekbe kerül. Az egyirányú áramlást a billentyűk biztosítják. Billentyűket találunk pitvarok és kamrák (vitorlás billentyűk) illetve a kamrák és a nagy erek között (zsebes vagy félhold alakú billentyűk). A szív és vérkeringési rendszer két vérkörből áll: 1. Nagyvérkör: bal kamra aorta artériás rendszer capillárisok vénás rendszer jobb pitvar. 2. Kisvérkör: jobb kamra tüdőverőér (arteria pulmonaris) tüdő tüdőgyűjtőerek (venae pulmonaris) bal pitvar. A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE A szívizomzatban az ún. munkarostokon kívül megkülönböztetjük a sajátos (specifikus) izomzatot, melynek rostjai a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét alkotják. E rendszer működésében nyilvánul meg a szívizomzatnak az a tulajdonsága, hogy automáciára képes. A szívizom ezzel kapcsolatos további tulajdonságai: Ingerképzés (chronotrop hatás), Ingerületvezetés (dromotrop hatás), Ingerlékenység (bathmotrop hatás), Összehúzódó képesség, kontraktilitás (ionotrop hatás). Az ingerképző rendszer a sinus- csomóval kezdődik (Keith- Flack- csomó) a jobb pitvar falában. Sinus csomó pitvarizomzat (munkaizomrostok) nodus et atrioventicularis (AVcsomó, Aschoff- Tawara- csomó) His- köteg Tawara- szárak Purkinje- rostok. Az ingerképző- és vezető rendszer alsóbb részei is képesek ingerképzésre. Nomotop ingerképzésről beszélünk, ha az ingerület a sinus- csomóban képződik. Ez a fiziológiás ingerképzés, mely normális esetben elnyomja az alacsonyabb ingerképző helyek ingerületi folyamatát (heterotop ingerképzés). Minél lejjebb keletkezik az inger, annál lassabb a szaporasága. INTRACARDIALIS SZABÁLYOZÁS sinus- csomó: ütés/perc (max ü/p, min ü/p.) nodus et atrioventricularis: ütés/perc Purkinje- rostok (kóros esetben):30-40 ütés/perc 14

15 EXTRACARDIÁLIS SZABÁLYOZÁS A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerhez tartozó idegek ellentétes hatással befolyásolják a szívműködést. szimpatikus hatás: fokozza a szívműködés frekvenciáját, növeli az egyes összehúzódások erejét, mélységét, serkenti az ingervezetést és fokozza a szívizom ingerelhetőségét. paraszimpatikus hatás: a fentiekkel ellentétes.(nyugalomban ez érvényesül) reflexszabályozás: a szívtől távol eső érzőideg- végződések ingerlése reflektórikusan a szívműködés megváltozásához vezet. Pl.: a mellüregi vagy hasi zsigerek ingerlése a n. vaguson keresztül lassítja a szívműködést. Az izgalmak, lelki élmények hol serkentőleg, hol gátlólag hatnak a szívműködésre. kémiai szabályozás: szimpatikus hatás esetén a katecolaminok (adrenalin, noradrenalin) emelik a frekvenciát. Tachycardia: szimpatikus túlsúly esetén a frekvencia fokozódik. Bradycardia (edzés): frekvencia < 60 ütés/perc (a n. vaguson keresztül paraszimpatikus hatás). SZÍVCIKLUS A szív működése ciklusos, mely inger hatására következik be. Két szakasz jelent egy ciklust: 1. systole: a szívizom összehúzódása, 2. diastole: az elernyedés szakasza. Az egyes fázisok időtartama a szívfrekvencia függvénye: 75 ütés/perc frekvencia mellett a szívciklus 0,8 s, ebből a systole 0,3 s, a diastole 0,5 s. A szívműködés gyorsulásakor elsősorban a diastole ideje csökken.(pl.: 150ü/p) esetén a szívciklus 0,4 s, ebből a systole 0,24 s, a diastole 0,16 s. A 200 ü/p feletti pulzus már nem jó, mert a szív nem tud telődni! SZÍVHANGOK A szív felett hallgatózva szívhangokat hallunk. Megkülönböztetünk I. és II. szívhangot. Az I. szívhang (szisztolés hang)a kamrák összehúzódásának izomhangja és a vitorlásbillentyűk becsapódásakor keletkezik. A II. (diasztolés hang), amelyet a félhold alakú billentyűk összecsapódása és a nagyerek falának a rezgése okoz. Kóros körülmények között a hangok nem tiszták, hanem zörejesek. SZÍVVIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható elektrokardiogramm Három elvezetést vizsgálnak: 1. bal kar és jobb kar között, 2. bal láb és jobb kar között, 3. bal láb és bal kar között. 15

16 A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest különböztetünk meg negatív és pozitív hullámokat. A hullámokat betűkkel jelöljük és a következő szakaszait vizsgáljuk az EKG görbének: 1. P- hullám, 2. P-Q távolság, 3. QRS- komplexus, 4. ST- szakasz, 5. T- hullám. A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének(a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s. ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja. Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm. A QRS- komplexust egy izoelektromos ST- szakasz követ, mely pozitív T- hullámba megy át. A T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti. A Q- T távolság az ún. elektromos systole, a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s A sportolóknál a normálistól eltérő EKG- t kaphatunk, mely a lassúbb nyugalmi szívműködéssel és a bal kamra megnövekedett térfogatával függ össze. A lassúbb szívműködés módosítja az EKG görbe szakaszainak az időtartamát és azok arányát. Terhelés hatására helyreáll a normális EKG görbe. Röntgen vizsgálat: a szív nagyságát vizsgálja. Fonokardiografia (PKG): a szívhangokat elemzi. Ballisztokardiografia (BKG): a szívciklussal kapcsolatban rögzíthető testelmozdulások. Ultrahang (echocardiografia): a szív szerkezetéről, a szív falairól, billentyűinek állapotáról és mozgásáról ad tájékoztatást. Szívkatéterezés: szíven és a nagy ereken belüli nyomásviszonyokat vizsgálja A SZÍV TELJESÍTMÉNYE. A PERCTÉRFOGAT Perctérfogat = pulzustérfogat x frekvencia Nyugalomban: 4,5-5,5 l. Az érték függ: az életkortól, a nemtől (nőknél alacsonyabb), a testsúlytól. Az átlagos ü/p. szívfekvenciát figyelembe véve tehát az átlagos pulzustérfogat ml. 16

17 AZ EDZETT SZÍV ÉS MŰKÖDÉSE A rendszeres edzések hatására a szív alkalmazkodik, mely alkalmazkodások nyugalomban is megfigyelhetőek, terheléskor pedig a szív- keringési rendszer magasabb teljesítményét teszi lehetővé. 1. Az edzett szív tömege nő: g-mal szemben g lesz.(hipertrófia). 2. edzés- bradycardia. 3. csökken a nyugalmi perctérfogat. 4. növekszik a terheléses perctérfogat. A SZÍVMŰKÖDÉS ALKALMAZKODÁSA IZOMMUNKÁBAN NYUGALMI SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett ü/p ml ml ml 3,5-4,5 l Nem edzett ü/p ml ml 60 ml 4,5-5,5 l TERHELÉSES SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett 180 ü/p ml ml ml l Nem edzett 180 ü/p ml ml 20 ml l A VÉRKERINGÉS ÉLETTANA A szív munkájától elválaszthatatlan a vérkeringés. A vérkeringést a szív munkája és az érfalak rugalmassága tartja fenn. Kis- és nagyvérkör. AZ ÉRENDSZER FELÉPÍTÉSE 1. artériák 2. capillarisok 3. venák A VÉRNYOMÁS- ÉS MÉRÉSE A vérnek az érfalra gyakorolt nyomása a vérnyomás. Megkülönböztetünk: 1. artériás, 2. capillaris, 3. venás, 4. kisvérköri vérnyomást. Vérnyomáson általában az artériás vérnyomást értjük! 17

18 AZ ARTÉRIÁS VÉRNYOMÁS Az érrendszer artériás szakaszán uralkodó nyomás. A fogalom nem egyetlen nyomásértéket jelent. Az aortában és a nagyartériákan a szívciklus alatt nyomásingadozás mérhető. A legmagasabb mért nyomásérték a systolés nyomás (120 Hgmm), a legkisebb a distolés nyomás (80 Hgmm). A kettő különbségét pulzusnyomásnak nevezzük. Az artériás vérnyomást meghatározza: 1. a perctérfogat, 2. a perifériás ellenállás (TPF), 3. az aorta és a nagyerek rugalmassága. Terhelés hatására a systolés érték nő, a diastolés csökken (200/0Hgmm). Az artériás vérnyomást befolyásolja: 1. a keringő vér mennyisége (vérraktárak), 2. a vér viszkozitása (belső súrlódása az alakos elemek arányától függ), 3. nehézségi erő. VÉRNYOMÁSMÉRÉS 1. direkt (véres) 2. indirekt (vértelen) Általában ülő helyzetben mérik, ilyenkor a kapott értékek kb. 10 Hgmm- rel magasabbak, mint fekvő helyzetben. Az életkor előrehaladtával és a növekvő testsúllyal emelkedik a vérnyomás. AZ ARTÉRIÁS PULZUS- ÉS VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A pulzus alapvető tulajdonságai: 1. szaporaság (frekvencia), 2. ritmusa. A KERINGÉS SZABÁLYOZÁSA (Vérnyomás szabályozás) A keringésnél a kétféle: idegi és hormonális szabályozó mechanizmusok tulajdonképpen az erek szűkületét vagy tágulatát, ennek megfelelően a vérnyomás emelését vagy csökkenését eredményezik. Az erek alaptónusa (basalis tónus) mellett, amelyet az erek falában elhelyezkedő simaizomelemek tartanak fenn, az érkeresztmetszetet az érszűkítő (vasoconstrictor) és értágító (vasodilator) tényezők aktuális egyensúlya határozza meg. IDEGRENDSZERI SZABÁLYOZÁS (központ: nyúltagyi formatio reticularis) Két magcsoport építi fel: pressor és a depressor. A pressor központ önálló, állandó aktivitással rendelkezik, a depressor központ működését az afferens impulzusok befolyásolják. A depressor aktivitás gátolja a pressor központ aktivitását és gátlóimpulzusokat küld a gerincvelői sympatikus neuronokhoz értágítás. 18

19 A cardiovascularis központokat befolyásoló afferens tényezők: 1. Afferens idegek útján befutó ingerületek az artériás rendszerből (sinus caroticus, aorta ív) kiinduló afferentációk, melyek létrejöhetnek: baroreceptorok (nyomásváltozásra érzékenyek) ingerlése révén (sinus caroticus, aorta- ív), melyre a válasz depressor jellegű, chemoreceptorok (helyük a glomus caroticumban és a glomus aorticumumban) ingerlése révén (a vér kémiai összetételének változására érzékenyek) hypoxia, (O2 tenzió csökkenés) melyre a válasz pressor jellegű, a keringés alacsony nyomású rendszeréből (szív, venák, tüdőerek) kiinduló reflexek, a keringési rendszertől független receptorokból kiinduló reflexek (a bőr hő-, nyomás- és fájdalomérző receptorai (Lovén- reflex: helyi értágítás, általános érszűkítés). 2. A központokat ellátó vér kémiai összetételének a változása a CO 2 szint növekedése 3. A magasabb agyi központokból (hypothalamus, limbikus rendszer motoros kéreg stb.) származó ingerületek. A vérnyomás állandóságának a fenntartásában a legfontosabbak az AORTA- és a CAROTIS- SINUS REFLEX! HORMONÁLIS vagy VEGYI SZABÁLYOZÁS Az erek falára közvetlenül hat és képes megváltoztatni az értónust. depressor hatású: szénsav, tejsav, acetilkolin, histamin, pressor hatású: adrenalin, noradrenalin vasopressin. 19

20 A LÉGZŐRENDSZER ÉLETTANA A légzés gyűjtő fogalom, olyan folyamatok összességét jelenti, melyek az oxigén felvételét és a széndioxid leadását (gázcsere) biztosítják. LÉGZÉS Külső légzés a tüdőben (kis vérkörben) végbemenő gázcsere gázcsere Belső légzés a nagy vérkörben a keringés útján jön létre, feladata a szövetek közti gázforgalom és oxigén hasznosítás sejtlégzés 20

21 Légutak: orr- szájüreg garat gége légcső főhörgők, védekező reflexek: tüsszentési, köhögési. A légzés folyamata: belégzés aktív (légzőizmok összehúzódnak), kilégzés passzív (de: terheléskor aktív!), a mellkas térfogatváltozásával jár a nyomásviszonyok változnak! Intrapulmonalis (tüdőn belüli), intrathoracalis (mellkason belüli), a két nyomásérték a légzés alatt párhuzamosan változik. Légzési térfogatok: nyugodt légzés (eupnoe) légvételkor kb. 500 ml levegőt lélegzünk be, légvételek száma 14-18/ min.(edzetteknél bradypnoe), légzési perctérfogat 7-8 l. A légzőrendszer teljesítőképességét vizsgáló eljárások: A légzőrendszer teljesítőképessége részben korrelál a keringési teljesítménnyel és jellemzően összefügg az egyén testalkatával. Segít a sportági alkalmasság megítélésében és rendszeres figyelemmel kísérése különösen az állóképességi sportágaknál az edzés hatékonyságának ellenőrzésében. 1. Vitálkapacitás mérése(alapvetően testalkati mutató) nyugalmi légzésnél, egy maximális belégzést egy maximális kilégzés követ. nem azonos a tüdő kapacitással, de azt kívánjuk vele jellemezni (residuális levegő kb ml), a tüdő elkülönített levegőterei: légzési levegő (respirációs): 500 ml, belégzési tartalék(komplementer) maximális belégzéskor még felvehető levegő: ml, kilégzési tartalék (supplementer levegő) maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő: ml. E három levegő frakció adja a vitálkapacitást, melynek értéke felnőtt emberben: ml, értéke függ: a nemtől (férfiaknál nagyobb), a kortól, a testfelülettől, a felnőtteknél a testmagasságra: Lorenz- index (vitálkapacitás ml/testmagassággal), gyerekeknél a testtömegre vonatkoztatják a vitálkapacitást. 2. Tiffeneau- Pinelli féle eljárás vagy időzített vitálkapacitás mérés (FEV1) 1 mp alatt a vitálkapacitás 80%-a kilégzésre kerül, a motiváltság nem befolyásolja. 3. Mav. Érték (maximális akaratlagos ventilláció mérése nyugalomban és terheléskor) a vizsgált személy nyugalomban mp- ig maximális erőfeszítéssel lélegzik 1 percre vonatkoztatjuk, 21

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

A hormonális rendszer. Systema endocrinales

A hormonális rendszer. Systema endocrinales A hormonális rendszer Systema endocrinales Általános jellemzés Szabályozás: a központ irányító jeleinek hatására változások következnek be a célszervben és erről visszajelzést kap a központ. A szabályozási

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Izom energetika. Szentesi Péter

Izom energetika. Szentesi Péter Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

Az egészség fogalma. Nem a betegség hiánya, annál sokkal több. Testi-lelki harmónia jellemzi. (Testi és mentális egészség)

Az egészség fogalma. Nem a betegség hiánya, annál sokkal több. Testi-lelki harmónia jellemzi. (Testi és mentális egészség) Prevenció II. Követelmények Óralátogatás (pontos órakezdés!) Aerob-anaerob töréspontok megállapítása A kardió-respiratórikus rendszer működésének vizsgálata, a kapott eredmények értelmezése Gimnasztika

Részletesebben

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

A zsírok. 2013. április 17.

A zsírok. 2013. április 17. A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

4. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3 pont - Hol helyezkedik el a háromhegyű vitorlás billentyű? A jobb pitvar és a jobb kamra között.

4. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3 pont - Hol helyezkedik el a háromhegyű vitorlás billentyű? A jobb pitvar és a jobb kamra között. Egészségügyi modul 2005. február Maxximálisan adható pontszám: 1. Csoportosítsa az alábbi tüneteket, a meghatározott 4 pont szempontok szerint! Írja a sorszámot a megfelelő csoporthoz! 1. láz 2. duzzanat

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

Spor%áplálkozás Török Éva, Szolnok,2014. november 22.

Spor%áplálkozás Török Éva, Szolnok,2014. november 22. Spor%áplálkozás Török Éva, Szolnok,2014. november 22. Bevezetés A versenysportolók tápanyagigénye, időszakonként, edzésmennyiségtől függően eltérő. Pihenőidőszak Alapozás Fogyasztás Versenyidőszak A megfelelő

Részletesebben

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet

Részletesebben

A neuroendokrin rendszer

A neuroendokrin rendszer A neuroendokrin rendszer Történeti áttekintés A XIX. szd-ban foglalkoztak vele elısz ször Basedow pajzsmirigy betegség Addison mellékvesek kvesekéreg hiány 1892 élettani kongersszus Ahol a 72 éves Secard

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A

Részletesebben

NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP

NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP NYÁRÁDI ERASMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2010. május 8. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 2 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI ph, normálértékek ph = a H-koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa a H koncentrációt a vérben a CO2 és a HCO3- közti egyensúly határozza meg CO2 + H2O H2CO3 HCO3- + H+

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS

TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS -egészséges táplálkozáshoz való jog (!?) TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLELMEZÉS -százmilliók éheznek, milliárdok táplálkoznak egészségtelenül -a helytelen táplálkozás kockázata: hiánybetegségek, szív-érrendszeri betegségek,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI ASZTALOS GYULÁNÉ DR. FRANYÓ ISTVÁN BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI 8. évfolyam (Raktári száma: RE01033/M/1) TESTÜNK FELÉPÍTÉSE M.F.: 3. old. 1. szervrendszer < szervezet

Részletesebben

Savasodás, vitaminok

Savasodás, vitaminok Savasodás, vitaminok Dr. Jekő József főiskolai tanár, intézetigazgató Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Orvosi Wellness Konferencia Budapest, 2013. április 18-19.

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Az állati szervezetek különböző életműködéseikhez számos információt igényelnek, melyek átvitele elektromos- (neuronok), vagy kémiai jelek (hormonok) formájában történik. A hormonokat

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás Dr. Forgó István NYF-MMK Agrártudományi Tanszék Dr. Forgó István A hormonális szabályozás 1 A hormonális szabályozás Az endokrin szervek rendszere kémiai anyagokon, hormonokon

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.16.

Gyakorló ápoló képzés 2012.05.16. 1 A szervezet működésének szabályozói: 1. hormonrendszer(a folyamatos, lassúbb szabályozás) 2. idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatás) 1. Hormonrendszer: lassít / gyorsít - belső környezet állandóságának

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

Terhesség és szoptatás

Terhesség és szoptatás Gönczi Mónika Terhesség és szoptatás Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet Megtermékenyítés Érett spermium felépítése: Fej (mag) DNS tartalom, eleje az acrosoma (lizoszómális hatás) Nyak (centriólum),

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kampánynyitó előadás. 2012. December 12.

Kampánynyitó előadás. 2012. December 12. Kampánynyitó előadás 2012. December 12. Küldetésünk: Az emberek természetes vágya az egészség megőrzése. Szeretnénk megmutatni, hogy e cél eléréshez a tudáson keresztül szórakoztató, rendkívül hatékony

Részletesebben

LABORATÓRIUMI MEDICINA

LABORATÓRIUMI MEDICINA szakképzésvezető (diplomás ápoló) LABORATÓRIUMI MEDICINA BEVEZETŐ Az orvostudomány egyik igen fontos területe, amelynek az a feladata, hogy egyszerű, egyértelmű választ adjon az orvosok számára a páciens

Részletesebben

A magas vérnyomásról II. rész. 2013. január 9.

A magas vérnyomásról II. rész. 2013. január 9. A magas vérnyomásról II. rész 2013. január 9. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.01.09. i:am 2 Ismétlés A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

Véralvadás. Oláh Tamás. (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet

Véralvadás. Oláh Tamás. (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet Véralvadás Oláh Tamás (Harmati Gábor, Szigeti Gyula és Ruzsnavszky Olga ábrái alapján) DE OEC Élettani Intézet A véralvadás egyensúlyi folyamat Ép ér A vér folyékony Fibrinolitikus folyamatok Sérült ér

Részletesebben

Amit a laborleletekről tudni kell. Dr. Németh Julianna ÁNTSZ Laboratórium Kft. Budapest Immunologische Tagesklinik Wien

Amit a laborleletekről tudni kell. Dr. Németh Julianna ÁNTSZ Laboratórium Kft. Budapest Immunologische Tagesklinik Wien Amit a laborleletekről tudni kell. Dr. Németh Julianna ÁNTSZ Laboratórium Kft. Budapest Immunologische Tagesklinik Wien Liquor Csontvelő Könny Verejték Nyál Anyatej Izületi folyadék Mellkasi, hasi folyadék

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Versenyben az idővel. Pragmatikus felkészülés amatőr sportolóknak

Versenyben az idővel. Pragmatikus felkészülés amatőr sportolóknak Versenyben az idővel Pragmatikus felkészülés amatőr sportolóknak Hétköznapi kihívások A rendelkezésre álló idő legoptimálisabb kihasználása Az aerob kapacitás következetes javítása, karbantartása Oxigénfelvétel,

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia Szervezetünk tápanyagok felvételével, illetve azok lebontásával biztosítja a számára szükséges energiát. G001 Mint

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak

Hypoxia oxigénhiány. Definíció és alapfogalmak Hypoxia oxigénhiány Rácz Olivér és Dombrovský Péter Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar Šafárik Egyetem, Orvosi Kar hypoxmisk 1 Definíció és alapfogalmak Hypoxia szöveti oxigénhiány Hypoxémia alacsony O

Részletesebben

nhidrát t anyagcsere zavara 28. A szénhidr A szénhidrátforgalom szabályozása Glikogén Hormonok központi idegrendszer

nhidrát t anyagcsere zavara 28. A szénhidr A szénhidrátforgalom szabályozása Glikogén Hormonok központi idegrendszer 28. A szénhidr nhidrát t anyagcsere zavara Glikogén Glikogén a sejtekben részben könnyen mozgósítható, labilis formában a sejt energiaraktára Kimutatása: abszolút alkohol fixálás után! Best-kárminvörös-f.,

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban. Vincze Virgil

A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban. Vincze Virgil A sportolói táplálkozás elmélete, A versenyzéssel kapcsolatos táplálkozás kérdések karatéban Vincze Virgil Az vagy amit megeszel. /Görög mondás/ Az Izomműködés Energetikai háttere Az izomműködés alapmolekulája

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK AZ ENDOKRIN RENDSZER Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA: SZABÁLYZÓKÉSZÜLÉK ÉRZÉKSZERVEK IDEGRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER A HORMON Sejtanyagcsere terméke Szöveti

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15 Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15 M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga Egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2002. június 18. 2 TÁJÉKOZTATÓ az

Részletesebben

Elixír az izületek védelmére

Elixír az izületek védelmére Elixír az izületek védelmére Glükozamin Segíti az ízületi porcok és kötőszövetek épülését Eredmeny mar 1 7 nap utan Porcképző szulfátok Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatás Collagén peptid Elősegíti

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

Találd meg az egyensúlyod! A hormonális egyensúly meglétének fontossága életünkben Anatómiai háttér

Találd meg az egyensúlyod! A hormonális egyensúly meglétének fontossága életünkben Anatómiai háttér Találd meg az egyensúlyod! A hormonális egyensúly meglétének fontossága életünkben Anatómiai háttér A hormonális szabályozás anatómai háttere Az endokrin szervek rendszere kémiai anyagokon, hormonokon

Részletesebben

Rendelési idő: csütörtök 7:00-10:00 Vérvétel díja: 3000 Ft Sürgősségi felár: 5000 Ft (a labornaptól eltérő napon történő vérvétel esetén).

Rendelési idő: csütörtök 7:00-10:00 Vérvétel díja: 3000 Ft Sürgősségi felár: 5000 Ft (a labornaptól eltérő napon történő vérvétel esetén). Diabétesz Vese Vas-anyagcsere Ionok Labor vizsgálatok Rendelési idő: csütörtök 7:00-10:00 Vérvétel díja: 3000 Ft Sürgősségi felár: 5000 Ft (a labornaptól eltérő napon történő vérvétel esetén). Nagylabor

Részletesebben

Testnevelés és sport 3. Sportélettani alapismeretek

Testnevelés és sport 3. Sportélettani alapismeretek Testnevelés és sport 3 Sportélettani alapismeretek A félév végi jegy kialakítása: A gyakorlati jegy és az elméleti dolgozat érdemjegyének átlaga adja a félév végi osztályzatot. A félévi eredmény elégtelen,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0821 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

A fogyás egyszerű de veszélyes képlete. A játék tétje az egészség!

A fogyás egyszerű de veszélyes képlete. A játék tétje az egészség! A fogyás egyszerű de veszélyes képlete A játék tétje az egészség! Pénzügyi (jó)tanács Keress többet, mint amennyit költesz, vagy Költs kevesebbet, mint amennyit keresel 2011.03.11 SPURI SC 2 A fogyókúra

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely

Részletesebben

27. A zsíranyagcsere zavarai

27. A zsíranyagcsere zavarai Zsírterm rtermészető anyagok lipidek 27. A zsíranyagcsere zavarai egyszerő zsírok - neutrális zsírok - viaszok összetett zsírok (lipoidok) - foszfatidok (lecitin, kefalin, szfingomyelin, inozit-foszfát)

Részletesebben

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22.

A légzés. Dr. Oláh Attila. DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. A légzés Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2012.11.22. Egy kis sematikus anatómia... Kulcspontok: Holttér: a légzőrendszerünk azon része, ahol nem történik gázcsere Spontán retrakciós tendencia (

Részletesebben

A gyógyító papaya. A gyógyító papaya

A gyógyító papaya. A gyógyító papaya A gyógyító papaya Egészségünk és annak megőrzése elsősorban az emésztő-enzimrendszer erősségétől függ. A papayáb A papaya-fa legapróbb része a virágtól a gyümölcs húsáig (virágja, magjai, levele, hajtásai,

Részletesebben

39. Elmeszesedés (calcificatio)

39. Elmeszesedés (calcificatio) Elmeszesedés 39. Elmeszesedés (calcificatio) élettani elmeszesedés (calcificatio phisiologia) aktív calcifikációs folyamat csontokban Ca 3 (PO 4 ) 2 9 rész CaCO 3... 1 rész kóros elmeszesedés (calcificatio

Részletesebben

Az emészt szervrendszer

Az emészt szervrendszer Az emészt szervrendszer TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cs ) -fels (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középs szakasz felé): szájüreg, garat, nyel cs -középs (táplálék lebontása, felszívása)

Részletesebben

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A mentőegység által 45 éves keringési rendszer megbetegedésében szenvedő, kritikus állapotú férfi beteg érkezik az intenzív osztályra. Tanítsa meg a pályakezdő ápolótársának milyen eszköz nélküli

Részletesebben

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

AZ ENDOKRIN RENDSZER. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC AZ ENDOKRIN RENDSZER Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC HOMEOSZTÁZIS FENNTARTÁSA: SZABÁLYZÓKÉSZÜLÉK ÉRZÉKSZERVEK IDEGRENDSZER ENDOKRIN RENDSZER A HORMON Sejtanyagcsere terméke Szöveti

Részletesebben