A SEJT A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SEJT A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE"

Átírás

1 A SEJT A sejtet jellemzi: mikrométer nagyságrendű, alakja függ: funkciójától, környezetétől, sűrűségétől, felületi feszültségétől, a sejthártya merevségétől, minden sejtben azonos részecskék (sejtalkotók)találhatók: sejthártya, sejtmag, mitochondrium, Golgi- test, lizosoma, sejtközpont, endoplazmatikus retikulum, cytoplazma (Az aláhúzott sejtalkotókat az úgynevezett UNIT membrán burkolja.) A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE 1

2 SEJTALKOTÓK Citoplazma: 3 fázisú diszperz rendszer: vizes- emulzió- kolloid, a belső súrlódása nagy, víztartalma nagy, rugalmas Ribosoma: minden sejtben egyforma (összetétel, szerkezet) a fehérjeszintézisben játszik szerepet, sok fehérjét tartalmaz, sok RNS- t tartalmaz, az aminosav sorrend kialakítása a feladata, szabadon vagy membránhoz kötötten található, Endoplazmatikus retikulum: a fehérjeszintézist végző sejtekben nagyon fejlett, tömlő alakú, az egész sejtet behálózza, ideg- ingerületvezetésben játszik szerepet, transzport folyamatokban (sejten belüli) játszik szerepet, fehérjeszintézis, zsírok, szénhidrátok, szteránvázas vegyületek szintézisében vesz részt. Golgi- apparátus: lemezek vagy szemcsék, szoros a kapcsolata az endoplazmatikus retikulummal, kicsi az enzimatikus aktivitása, a sejten belüli H2O szabályozás a feladata, glikogén raktár. Lizosoma: nagy enzimtartalom (emésztés), heterogén felépítés, hydrolitikus enzimtartalom magas. Mitochondrium: minden sejtben megtalálható, általában tojás alakú, oxidatív enzimtartalom magas, citrát-kör (mátrix), terminális oxidáció (membrán), szintézisekben vesz részt (szteroid hormonok, fehérjeszintézis), Na szállítás, RNS, DNS, szénhidráttartalom jelentős. 2

3 Sejtmag: DNS tartalom RNS, DNS képzés szénhidrátbontás, kromatin állomány (kromoszómák: 46 ebből 44 testi és 2 ivari) A SEJT ÉLETTANA 1. Sejtanyagcsere: Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeábilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül. Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromospotenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe). Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió. Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával. Oldatok: izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével), hipotóniás (az oldat ozmózisnyomása kisebb, a sejt megduzzad), hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik). Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na + és K + ionpumpa mechanizmusa) A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe. Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik. A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. Carrier molekulák segítik. 3

4 Fagocitózis: Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.). Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése. Pinocitózis: Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel). Asszimiláció. Disszimiláció. Szekréció. Sejtmozgás: amőboid mozgás (pl.: monocyták), csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek). Ingerlékenység: Ingerlékenység inger (ingerküszöb) ingerület (akciós potenciál) ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb az ingerület terjedése gyorsabb.) Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg. A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik. Sejtnövekedés: Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik. Sejtosztódás: Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje. Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik. Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6). Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki. 4

5 VÉR Szerepe: tápanyaggal látja el a sejteket, szöveteket, O 2 -t szállít a sejtnek, továbbá hatóanyagokat (hormonok) az életfolyamatok szabályozásához, elszállítja a sejtben keletkezett bomlástermékeket, közreműködik a szervezet védekezésében (immunanyagok, fagocitózis), részt vesz a szervezet hőszabályozásában, a szervezet belső környezetének az állandóságát biztosítja (izotónia, izohydria stb.) VÉR (5-6 liter) 44% 56% VÉRSEJTEK PLAZMA(90%-a víz) vörösvértestek, fehérjék (albuminok fehérvérsejtek, globulinok (7-8%), vérlemezkék kationok (Na +, K +, Ca ++ ) anionok (Cl-, HCo - 3 ), szénhidrátok, festékanyagok (bilirubin), zsírok (koleszterin, FFA), bomlástermékek (karbamid, húgysav, kreatinin), hormonok (endokrin mirigyek termékei) Hematokrit érték: 40-44% (Csak alvadásgátolt vérrel!) Ha nincs a véralvadás gátolva, akkor VÉRSAVÓ (SZÉRUM) és VÉRLEPÉNY keletkezik. VÖRÖSVÉRTEST (erythrocyta) nincs sejtmagja, 4,5-5 ill. 4,0-4,5 millió haemoglobin tartalom (Hb+O 2 OXHb oxihaemoglobin) a sav- bázis egyensúly fenntartása Termelődés: a vörös csontvelőben (lapos csontok pl.: szegycsont, medencecsont) a hypoxia serkenti (vese eritropoetin + B 2, vas, folsav, triptofán, metionin) az előbb felsoroltak hiánya gátolja a vörösvértestképzést Lebontás: élettartam nap lebontás a lépben és a RES-ben 5

6 ENTEROHEPATIKUS CIKLUS Hb biliverdin bilirubin (a vérben RES makrofág) máj epe bél vér vese vizelet széklet vér (v. portae) FEHÉRVÉRSEJT (leukocyta) Élettartamuk 5-10 nap (a csontvelőből kikerülő fehérvérsejtek az erek és a tüdő falában raktározódnak és csak megfelelő inger hatására kerülnek a keringésbe). 3 csoportba sorolhatóak: 1. Myeloid elemek granulocyták (50-60%) a vörös csontvelőben termelődnek plazmájukban szemcsék (granulumok) találhatók, a szemcsék festődése alapján lehetnek: neutrophil, eosinophil, basophil granulocyták. neutrophil granulocyták (falósejtek védekezés, mikrofágok) amőboid mozgás, fagocitózis, baktériumokat, idegen anyagokat amőbaszerű mozgással körülveszik, majd bekebelezik, gennyképződés (elhalt fehérvérsejtek + szövetrészek) eosinophil granulocyták: allergiás állapotokban és bélférgességben szaporodnak meg a vérben, szerepük még teljesen nem tisztázott, basophil granulocyták: véralvadásgátló (heparin) anyagot tartalmaznak, jelentőségük még nem tisztázott. 2. Lymphoid elemek lymphocyták (30-33%) a nyirokszervekben és a lépben termelődnek, a környezeti ártalmak elleni védekezés az úgynevezett IMMUNVÁLASZ segítségével, készenléti sejtek testidegen anyagok (antigén) hatására osztódással és differenciálódással olyan sejtekké válnak, melyek közvetlenül vesznek részt a szervezet védekezésében T- és B lymphocyták 3. Monocyták (10-15%) a vöröscsontvelőben termelődnek, 6

7 fagocitálnak (Nagyobbakat képesek fagocitálni, mint a granulocyták makrofágok) a fagocitált anyagokat lebontják lizosoma, a RES részei, 24 órát keringenek a vérben, majd lerakódnak a RES- ben. VÉRLEMEZKÉK (thrombocyta) a véralvadás fontos tényezői, a trombokináz enzimet tartalmazzák, a sérült érszakasz összehúzódik, a sérülés helyén a vérlemezkék az érfalhoz tapadnak és elzárják a sérülést, ha a sérülés nagyobb VÉRALVADÁS is kell! VÉRALVADÁS Lényege: a plazmában oldott állapotú fibrinogén nevű fehérje oldhatatlan fibrin szálakká csapódik ki. A fibrinszálak a megalvadt vérből képződő vérlepény rostos vázát alkotják. A vázon fennakadnak a vér sejtes elemei, amelyek a fibrinnel együtt alkotják a vérlepényt. A zsugorodó vérlepényből kipréselődik egy sárga, áttetsző folyadék, a szérum vagy vérsavó, ez a fibrinmentes vérplazma. menete: (Ca ++ igényes) előfázis protrombin trombin átalakulás (trombokináz enzim szükséges), fő fázis fibrinogén fibrin átalakulás, utófázis az alvadt vér zsugorodása, a szérum (vérsavó) keletkezése. VÉRCSOPORTOK Vércsoport Antigén a vörösvértest Antitest a vérplazmában felszínén O nincs anti A és anti B A A anti B B B anti A AB AB nincs RH- RENDSZER Vércsoport RH- antigén a Antitest a vérplazmában vörösvértestben RH- pozitív van nincs RH- negatív nincs van Nyirokrendszer Az intravazális tér és az interstitium közt nagymértékű diffúziós transzport bonyolódik le. A teljes plazmatérfogat 70%-a szűrődik ki, aminek nagy része a vénás száron visszaszívódik. A maradék napi 2-4 liter a nyirokrendszeren keresztül jut vissza a keringésbe. A nyirok rendszer szerepet játszik a szervezet védekezési mechanizmusaiban is. 7

8 AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA A szervezetben megkülönböztetünk harántcsíkolt vázizmot, simaizmot és szívizmot. Az emberi mozgás alapját az izomműködés képezi. Az izmok a mozgás aktív szervei, a mozgatórendszer passzív alkotóelemeit, a csontokat és izületeket az izmok mozgatják. Kémiai energiát alakítanak át mechanikai energiává. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron. Az izomműködést közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. (gerincvelő mellső szarvi mozgató neuron neuromuscularis synapsys izomrost). Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat: Agonista izmok: közvetlenül a mozgást végzik. Szinergista izmok: a mozgás létrejöttét teszik lehetővé. Antagonista izmok: a mozgást végző izmokkal ellentétesen működnek. Az izomrostok fajtái F F F t t t ST FT 1 FT 2 az edzés hatására történő átalakulás Az izomrosttípusok jellemzői ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség kicsi közepes nagy Mitokondriális oxidatív nagy közepes kicsi anyagcsere Mitokondriális glikolitikus kicsi közepes nagy anyagcsere Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy 8

9 Az izomműködés mechanikai szempontjai Erőkifejtési módok (az izomösszehúzódás formái) Dinamikus (mozgásos) Statikus (tartásos) Legyőző Fékező Megtartó koncentrikus excentrikus izometriás kontrakció kontrakció kontrakció (K. E.< B. E.) (K. E.> B. E.) (K. E.= B. E.) Excentrikus > Izometriás > Koncentrikus Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció). Contractio- summatio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez. Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. F Izomrángás Li. Ki. Ri. F Kontrakció szummáció t t F Komplett tetanus F Inkomplett tetanus Li.: a látencia idő. t t 9

10 Ki.: a kontrakció ideje. Ri.: a relaxáció ideje. Izomteljesítmény: Quantalis szummáció (mennyiségi összegzés): az izomműködés intenzitásának növelésével egyre több motoros egység kapcsolódik be a mozgásba. Kontrakció szummáció (hullámösszegzés): a mozgatóegységben végigfutó ingerületek számának növelése. Ezt a két lehetőséget a szervezet nem egymás után, hanem egyszerre veszi igénybe. Az izom- erőkifejtés függ: Az életkortól és a nemtől. A rostok vastagságától és vérellátásától. A működő izmok hosszától. A résztvevő ME. számától (ME.: motorikus egység). Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától. Az erőkifejtés idejétől. A mozgósítható energia mennyiségétől. A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától. A rostok összetételétől. Az impulzusok nagyságától és erejétől. Hőtermelés és energiaszolgáltató folyamatok az izomban Az izomműködés során hőfelszabadulás mérhető. Kezdeti (iniciális) hő: az összehúzódás és az elernyedés alatt mért értékek összege, aerob és anaerob körülmények között is, aktivációs: rángás esetében, fenntartásos: tetanuszos összehúzódás esetén. Megkésett hő: az izomműködés után, csak aerob energiaszolgáltatás után. Izomműködés energia forrásai: Első lépcső: ATP = ADP + P + E Második lépcső: KrP + ADP = ATP + Kr (ATP reszintézis). Harmadik lépcső (az intenzitástól függően): az izomglikogén aerob és anaerob lebontása, zsírok β oxidáció. fehérjék oxidatív dezaminálás. 10

11 Energiaszolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) alaktacid KrP = Kr + P + E KrP + ADP = ATP laktacid szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) GLIKOLÍZIS BÉTA - OXIDÁCIÓ OXIDATÍV DEZAMINÁLÁS 2 ATP 35 ATP piroszőlősav acetil CoA tejsav CITRÁT - KÖR TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ ATP (IZOM) OXIDATÍV FOSZFORILÁLÁS CORI- KÖR (helyreállítás) VÉR I C 6 H 12 O 6 C 6 H 12 O 6 Z M O Á M TEJSAV TEJSAV J VÉR Aerob C 6 H 12 O 6 + 6O 2 = 6CO 2 + 6H 2 O + E Anaerob laktacid C 6 H 12 O 6 = 2C 3 H 6 O 3 + E 11

12 Az intenzitás a terjedelem és a felhasznált energia Az izomműködés szabályozása A szervezet izomállományának fő tömegét képező harántcsíkolt izomzat (vázizomzat izomzat) valamint a több- egységes simaizomzat kontrakcióját fiziológiás körülmények között kizárólag a központi idegrendszerből jövő, a motoros, illetve vegetatív idegek útján vezetett impulzusok váltják ki és tartják fenn. A viscelaris simaizom és a szívizom alapvető aktivitása myogen eredetű; az efferens vegetatív rostok ingerülete az alapvető myogen aktivitás serkentés vagy gátlás irányában befolyásolja. 12

13 Az izomműködés szabályozásában résztvevő központi idegrendszeri folyamatok (Frenkl) A simaizom és a szívizom működése Simaizom jellemzői: Lassú, minimális energiafogyasztással járó fenntartott kontrakcióra képes. Nem fáradékony. Tetanizálható. Vegetatív beidegzésű. Orsó alakú sejtek, egyetlen sejtmaggal. Működés szempontjából két csoportra oszthatók: Visceláris vagy unitárius: az izomsejt intrinsic (nyújtás hatására) ingerületi folyamata vált ki az ingerület végigterjed a simaizom egész kötegén, a teljes izom úgy viselkedik, mintha egyetlen sejtből állna. Pl.: gyomor- bélcsatorna, ureter, húgyhólyag, uterus, arteriolák és venulák simaizomzata. Multi- unit simaizom: ezek a harántcsíkolt izmokhoz hasonlóan motoros egységekbe tömörülnek. Pl.: a nagyartériák simaizmai, pilomotor apparátus. Szabályozás: vegetatív idegrostok beidegzése alatt állnak. Az izom nyújtásának a hatása: az üregek falában elhelyezkedő simaizmok nyújtása a sejtmembrán depolarizációját váltja ki tónusos / fenntartott / kontrakció jön létre). Vegetatív mediátorok hatása: cholinerg (parasympathicus acetylcholin serkentés) és adrenerg (sympaticus noradrenalin (adrenalin) gátlás vagy serkentés) ingerület átvivő anyagok. Az ingerület az ún. neuromuscularis synapsison keresztül tevődik át az izomzatra. Szívizom jellemzői: Harántcsíkolt izomrostokból áll. Nem fárad el. Nem tetanizálható. 13

14 Automácia a teljesen denervált (idegétől megfosztott) szív megfelelő körülmények között ritmusosan húzódik össze. Vegetatív rostok beidegzése módosíthatja az automáciát (n. vagus tachycardia és bradycardia). A SZÍV- ÉS A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA Az emberi szív négy üregből álló szerv. A szív fala három rétegből áll. A szívburok (pericardium) veszi körül, a szívbelhártya (endocardium) béleli a szívizomzatot (myocardium).a szívizomzat ritmusos összehúzódása a systole és elernyedése a diastole állandó mozgásban tartja a vért. A szív működési szempontból bal- és jobb szívfélre osztható, melyek az egészséges embernél nem közlekednek egymással. Pitvarokat és kamrákat (2-2) különböztetünk meg. A szívben az áramlás egyirányú, a vér a pitvarokból a kamrákba, a kamrákból a nagy erekbe kerül. Az egyirányú áramlást a billentyűk biztosítják. Billentyűket találunk pitvarok és kamrák (vitorlás billentyűk) illetve a kamrák és a nagy erek között (zsebes vagy félhold alakú billentyűk). A szív és vérkeringési rendszer két vérkörből áll: 1. Nagyvérkör: bal kamra aorta artériás rendszer capillárisok vénás rendszer jobb pitvar. 2. Kisvérkör: jobb kamra tüdőverőér (arteria pulmonaris) tüdő tüdőgyűjtőerek (venae pulmonaris) bal pitvar. A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE A szívizomzatban az ún. munkarostokon kívül megkülönböztetjük a sajátos (specifikus) izomzatot, melynek rostjai a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét alkotják. E rendszer működésében nyilvánul meg a szívizomzatnak az a tulajdonsága, hogy automáciára képes. A szívizom ezzel kapcsolatos további tulajdonságai: Ingerképzés (chronotrop hatás), Ingerületvezetés (dromotrop hatás), Ingerlékenység (bathmotrop hatás), Összehúzódó képesség, kontraktilitás (ionotrop hatás). Az ingerképző rendszer a sinus- csomóval kezdődik (Keith- Flack- csomó) a jobb pitvar falában. Sinus csomó pitvarizomzat (munkaizomrostok) nodus et atrioventicularis (AVcsomó, Aschoff- Tawara- csomó) His- köteg Tawara- szárak Purkinje- rostok. Az ingerképző- és vezető rendszer alsóbb részei is képesek ingerképzésre. Nomotop ingerképzésről beszélünk, ha az ingerület a sinus- csomóban képződik. Ez a fiziológiás ingerképzés, mely normális esetben elnyomja az alacsonyabb ingerképző helyek ingerületi folyamatát (heterotop ingerképzés). Minél lejjebb keletkezik az inger, annál lassabb a szaporasága. INTRACARDIALIS SZABÁLYOZÁS sinus- csomó: ütés/perc (max ü/p, min ü/p.) nodus et atrioventricularis: ütés/perc Purkinje- rostok (kóros esetben):30-40 ütés/perc 14

15 EXTRACARDIÁLIS SZABÁLYOZÁS A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerhez tartozó idegek ellentétes hatással befolyásolják a szívműködést. szimpatikus hatás: fokozza a szívműködés frekvenciáját, növeli az egyes összehúzódások erejét, mélységét, serkenti az ingervezetést és fokozza a szívizom ingerelhetőségét. paraszimpatikus hatás: a fentiekkel ellentétes.(nyugalomban ez érvényesül) reflexszabályozás: a szívtől távol eső érzőideg- végződések ingerlése reflektórikusan a szívműködés megváltozásához vezet. Pl.: a mellüregi vagy hasi zsigerek ingerlése a n. vaguson keresztül lassítja a szívműködést. Az izgalmak, lelki élmények hol serkentőleg, hol gátlólag hatnak a szívműködésre. kémiai szabályozás: szimpatikus hatás esetén a katecolaminok (adrenalin, noradrenalin) emelik a frekvenciát. Tachycardia: szimpatikus túlsúly esetén a frekvencia fokozódik. Bradycardia (edzés): frekvencia < 60 ütés/perc (a n. vaguson keresztül paraszimpatikus hatás). SZÍVCIKLUS A szív működése ciklusos, mely inger hatására következik be. Két szakasz jelent egy ciklust: 1. systole: a szívizom összehúzódása, 2. diastole: az elernyedés szakasza. Az egyes fázisok időtartama a szívfrekvencia függvénye: 75 ütés/perc frekvencia mellett a szívciklus 0,8 s, ebből a systole 0,3 s, a diastole 0,5 s. A szívműködés gyorsulásakor elsősorban a diastole ideje csökken.(pl.: 150ü/p) esetén a szívciklus 0,4 s, ebből a systole 0,24 s, a diastole 0,16 s. A 200 ü/p feletti pulzus már nem jó, mert a szív nem tud telődni! SZÍVHANGOK A szív felett hallgatózva szívhangokat hallunk. Megkülönböztetünk I. és II. szívhangot. Az I. szívhang (szisztolés hang)a kamrák összehúzódásának izomhangja és a vitorlásbillentyűk becsapódásakor keletkezik. A II. (diasztolés hang), amelyet a félhold alakú billentyűk összecsapódása és a nagyerek falának a rezgése okoz. Kóros körülmények között a hangok nem tiszták, hanem zörejesek. SZÍVVIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható elektrokardiogramm Három elvezetést vizsgálnak: 1. bal kar és jobb kar között, 2. bal láb és jobb kar között, 3. bal láb és bal kar között. 15

16 A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest különböztetünk meg negatív és pozitív hullámokat. A hullámokat betűkkel jelöljük és a következő szakaszait vizsgáljuk az EKG görbének: 1. P- hullám, 2. P-Q távolság, 3. QRS- komplexus, 4. ST- szakasz, 5. T- hullám. A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének(a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s. ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja. Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm. A QRS- komplexust egy izoelektromos ST- szakasz követ, mely pozitív T- hullámba megy át. A T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti. A Q- T távolság az ún. elektromos systole, a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s A sportolóknál a normálistól eltérő EKG- t kaphatunk, mely a lassúbb nyugalmi szívműködéssel és a bal kamra megnövekedett térfogatával függ össze. A lassúbb szívműködés módosítja az EKG görbe szakaszainak az időtartamát és azok arányát. Terhelés hatására helyreáll a normális EKG görbe. Röntgen vizsgálat: a szív nagyságát vizsgálja. Fonokardiografia (PKG): a szívhangokat elemzi. Ballisztokardiografia (BKG): a szívciklussal kapcsolatban rögzíthető testelmozdulások. Ultrahang (echocardiografia): a szív szerkezetéről, a szív falairól, billentyűinek állapotáról és mozgásáról ad tájékoztatást. Szívkatéterezés: szíven és a nagy ereken belüli nyomásviszonyokat vizsgálja A SZÍV TELJESÍTMÉNYE. A PERCTÉRFOGAT Perctérfogat = pulzustérfogat x frekvencia Nyugalomban: 4,5-5,5 l. Az érték függ: az életkortól, a nemtől (nőknél alacsonyabb), a testsúlytól. Az átlagos ü/p. szívfekvenciát figyelembe véve tehát az átlagos pulzustérfogat ml. 16

17 AZ EDZETT SZÍV ÉS MŰKÖDÉSE A rendszeres edzések hatására a szív alkalmazkodik, mely alkalmazkodások nyugalomban is megfigyelhetőek, terheléskor pedig a szív- keringési rendszer magasabb teljesítményét teszi lehetővé. 1. Az edzett szív tömege nő: g-mal szemben g lesz.(hipertrófia). 2. edzés- bradycardia. 3. csökken a nyugalmi perctérfogat. 4. növekszik a terheléses perctérfogat. A SZÍVMŰKÖDÉS ALKALMAZKODÁSA IZOMMUNKÁBAN NYUGALMI SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett ü/p ml ml ml 3,5-4,5 l Nem edzett ü/p ml ml 60 ml 4,5-5,5 l TERHELÉSES SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett 180 ü/p ml ml ml l Nem edzett 180 ü/p ml ml 20 ml l A VÉRKERINGÉS ÉLETTANA A szív munkájától elválaszthatatlan a vérkeringés. A vérkeringést a szív munkája és az érfalak rugalmassága tartja fenn. Kis- és nagyvérkör. AZ ÉRENDSZER FELÉPÍTÉSE 1. artériák 2. capillarisok 3. venák A VÉRNYOMÁS- ÉS MÉRÉSE A vérnek az érfalra gyakorolt nyomása a vérnyomás. Megkülönböztetünk: 1. artériás, 2. capillaris, 3. venás, 4. kisvérköri vérnyomást. Vérnyomáson általában az artériás vérnyomást értjük! 17

18 AZ ARTÉRIÁS VÉRNYOMÁS Az érrendszer artériás szakaszán uralkodó nyomás. A fogalom nem egyetlen nyomásértéket jelent. Az aortában és a nagyartériákan a szívciklus alatt nyomásingadozás mérhető. A legmagasabb mért nyomásérték a systolés nyomás (120 Hgmm), a legkisebb a distolés nyomás (80 Hgmm). A kettő különbségét pulzusnyomásnak nevezzük. Az artériás vérnyomást meghatározza: 1. a perctérfogat, 2. a perifériás ellenállás (TPF), 3. az aorta és a nagyerek rugalmassága. Terhelés hatására a systolés érték nő, a diastolés csökken (200/0Hgmm). Az artériás vérnyomást befolyásolja: 1. a keringő vér mennyisége (vérraktárak), 2. a vér viszkozitása (belső súrlódása az alakos elemek arányától függ), 3. nehézségi erő. VÉRNYOMÁSMÉRÉS 1. direkt (véres) 2. indirekt (vértelen) Általában ülő helyzetben mérik, ilyenkor a kapott értékek kb. 10 Hgmm- rel magasabbak, mint fekvő helyzetben. Az életkor előrehaladtával és a növekvő testsúllyal emelkedik a vérnyomás. AZ ARTÉRIÁS PULZUS- ÉS VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A pulzus alapvető tulajdonságai: 1. szaporaság (frekvencia), 2. ritmusa. A KERINGÉS SZABÁLYOZÁSA (Vérnyomás szabályozás) A keringésnél a kétféle: idegi és hormonális szabályozó mechanizmusok tulajdonképpen az erek szűkületét vagy tágulatát, ennek megfelelően a vérnyomás emelését vagy csökkenését eredményezik. Az erek alaptónusa (basalis tónus) mellett, amelyet az erek falában elhelyezkedő simaizomelemek tartanak fenn, az érkeresztmetszetet az érszűkítő (vasoconstrictor) és értágító (vasodilator) tényezők aktuális egyensúlya határozza meg. IDEGRENDSZERI SZABÁLYOZÁS (központ: nyúltagyi formatio reticularis) Két magcsoport építi fel: pressor és a depressor. A pressor központ önálló, állandó aktivitással rendelkezik, a depressor központ működését az afferens impulzusok befolyásolják. A depressor aktivitás gátolja a pressor központ aktivitását és gátlóimpulzusokat küld a gerincvelői sympatikus neuronokhoz értágítás. 18

19 A cardiovascularis központokat befolyásoló afferens tényezők: 1. Afferens idegek útján befutó ingerületek az artériás rendszerből (sinus caroticus, aorta ív) kiinduló afferentációk, melyek létrejöhetnek: baroreceptorok (nyomásváltozásra érzékenyek) ingerlése révén (sinus caroticus, aorta- ív), melyre a válasz depressor jellegű, chemoreceptorok (helyük a glomus caroticumban és a glomus aorticumumban) ingerlése révén (a vér kémiai összetételének változására érzékenyek) hypoxia, (O2 tenzió csökkenés) melyre a válasz pressor jellegű, a keringés alacsony nyomású rendszeréből (szív, venák, tüdőerek) kiinduló reflexek, a keringési rendszertől független receptorokból kiinduló reflexek (a bőr hő-, nyomás- és fájdalomérző receptorai (Lovén- reflex: helyi értágítás, általános érszűkítés). 2. A központokat ellátó vér kémiai összetételének a változása a CO 2 szint növekedése 3. A magasabb agyi központokból (hypothalamus, limbikus rendszer motoros kéreg stb.) származó ingerületek. A vérnyomás állandóságának a fenntartásában a legfontosabbak az AORTA- és a CAROTIS- SINUS REFLEX! HORMONÁLIS vagy VEGYI SZABÁLYOZÁS Az erek falára közvetlenül hat és képes megváltoztatni az értónust. depressor hatású: szénsav, tejsav, acetilkolin, histamin, pressor hatású: adrenalin, noradrenalin vasopressin. 19

20 A LÉGZŐRENDSZER ÉLETTANA A légzés gyűjtő fogalom, olyan folyamatok összességét jelenti, melyek az oxigén felvételét és a széndioxid leadását (gázcsere) biztosítják. LÉGZÉS Külső légzés a tüdőben (kis vérkörben) végbemenő gázcsere gázcsere Belső légzés a nagy vérkörben a keringés útján jön létre, feladata a szövetek közti gázforgalom és oxigén hasznosítás sejtlégzés 20

21 Légutak: orr- szájüreg garat gége légcső főhörgők, védekező reflexek: tüsszentési, köhögési. A légzés folyamata: belégzés aktív (légzőizmok összehúzódnak), kilégzés passzív (de: terheléskor aktív!), a mellkas térfogatváltozásával jár a nyomásviszonyok változnak! Intrapulmonalis (tüdőn belüli), intrathoracalis (mellkason belüli), a két nyomásérték a légzés alatt párhuzamosan változik. Légzési térfogatok: nyugodt légzés (eupnoe) légvételkor kb. 500 ml levegőt lélegzünk be, légvételek száma 14-18/ min.(edzetteknél bradypnoe), légzési perctérfogat 7-8 l. A légzőrendszer teljesítőképességét vizsgáló eljárások: A légzőrendszer teljesítőképessége részben korrelál a keringési teljesítménnyel és jellemzően összefügg az egyén testalkatával. Segít a sportági alkalmasság megítélésében és rendszeres figyelemmel kísérése különösen az állóképességi sportágaknál az edzés hatékonyságának ellenőrzésében. 1. Vitálkapacitás mérése(alapvetően testalkati mutató) nyugalmi légzésnél, egy maximális belégzést egy maximális kilégzés követ. nem azonos a tüdő kapacitással, de azt kívánjuk vele jellemezni (residuális levegő kb ml), a tüdő elkülönített levegőterei: légzési levegő (respirációs): 500 ml, belégzési tartalék(komplementer) maximális belégzéskor még felvehető levegő: ml, kilégzési tartalék (supplementer levegő) maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő: ml. E három levegő frakció adja a vitálkapacitást, melynek értéke felnőtt emberben: ml, értéke függ: a nemtől (férfiaknál nagyobb), a kortól, a testfelülettől, a felnőtteknél a testmagasságra: Lorenz- index (vitálkapacitás ml/testmagassággal), gyerekeknél a testtömegre vonatkoztatják a vitálkapacitást. 2. Tiffeneau- Pinelli féle eljárás vagy időzített vitálkapacitás mérés (FEV1) 1 mp alatt a vitálkapacitás 80%-a kilégzésre kerül, a motiváltság nem befolyásolja. 3. Mav. Érték (maximális akaratlagos ventilláció mérése nyugalomban és terheléskor) a vizsgált személy nyugalomban mp- ig maximális erőfeszítéssel lélegzik 1 percre vonatkoztatjuk, 21

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:

Részletesebben

Belsı elválasztású mirigyek

Belsı elválasztású mirigyek II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

Rövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában

Rövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában Rövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában Dubecz József testnevelő tanár, szakedző ny. egyetemi docens, TF. A személyiség változásához célszerű alkalmazkodásokat kell elérni,

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2000. február 23. 2 TÁJÉKOZTATÓ az

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Munkaélettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

Munkaélettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Munkaélettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Kórélettan Sportélettan Munkaélettan A munkaélettan

Részletesebben

Izom energetika. Szentesi Péter

Izom energetika. Szentesi Péter Izom energetika Szentesi Péter A harántcsíkolt izom struktúrája a kontraktilis fehérjék Izom LC-2 LC1/3 LMM = light meromiosin Izom fasciculus LMM S-2 S-1 HMM rod Miozin molekula S-1 HMM = heavy meromiosin

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

Anyag és energiaforgalom

Anyag és energiaforgalom Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

A hormonális rendszer. Systema endocrinales

A hormonális rendszer. Systema endocrinales A hormonális rendszer Systema endocrinales Általános jellemzés Szabályozás: a központ irányító jeleinek hatására változások következnek be a célszervben és erről visszajelzést kap a központ. A szabályozási

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna A vér folyékony kötőszövet Mesenchymális eredetű A vér élettana A) Szerepe: 1. transzport vérgázok, tápanyagok és végtermékek hormonok és vitaminok hőenergia víz szervetlen

Részletesebben

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:

Részletesebben

Az egészség fogalma. Nem a betegség hiánya, annál sokkal több. Testi-lelki harmónia jellemzi. (Testi és mentális egészség)

Az egészség fogalma. Nem a betegség hiánya, annál sokkal több. Testi-lelki harmónia jellemzi. (Testi és mentális egészség) Prevenció II. Követelmények Óralátogatás (pontos órakezdés!) Aerob-anaerob töréspontok megállapítása A kardió-respiratórikus rendszer működésének vizsgálata, a kapott eredmények értelmezése Gimnasztika

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x

Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) )+(5xTmcm)-(6,7xÉK év) NŐ: 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x (4,7xÉKév) Súlyzófaktorok: Könnyű fizikai munka: 1,7 Közepesen nehéz z fizikai

Részletesebben

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II.

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás Autokrin hatás: Saját magára visszahatás, autoreceptorral történik reguláció

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izommőködéssel járó élettani jelenségek Az izomszövet az egyetlen olyan szövet, amely hosszúságát változtatni tudja. Egy nem elhízott (non-obese) hölgyben az izomtömeg a testsúly 25-35 %-a, férfiben

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés.

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés. HŐHÁZTARTÁS Dr Mezei Zsófia 2008/09 AZ EGÉSZSÉGES EMBER HOMEOTHERM (HOMOIOTHERM): A TESTHŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE: Maghőmérséklet, azaz a test belsejében levő hőmérséklet Köpenyhőmérséklet, azaz a test felszínének

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben