A SEJT A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE
|
|
- Norbert Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SEJT A sejtet jellemzi: mikrométer nagyságrendű, alakja függ: funkciójától, környezetétől, sűrűségétől, felületi feszültségétől, a sejthártya merevségétől, minden sejtben azonos részecskék (sejtalkotók)találhatók: sejthártya, sejtmag, mitochondrium, Golgi- test, lizosoma, sejtközpont, endoplazmatikus retikulum, cytoplazma (Az aláhúzott sejtalkotókat az úgynevezett UNIT membrán burkolja.) A SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE 1
2 SEJTALKOTÓK Citoplazma: 3 fázisú diszperz rendszer: vizes- emulzió- kolloid, a belső súrlódása nagy, víztartalma nagy, rugalmas Ribosoma: minden sejtben egyforma (összetétel, szerkezet) a fehérjeszintézisben játszik szerepet, sok fehérjét tartalmaz, sok RNS- t tartalmaz, az aminosav sorrend kialakítása a feladata, szabadon vagy membránhoz kötötten található, Endoplazmatikus retikulum: a fehérjeszintézist végző sejtekben nagyon fejlett, tömlő alakú, az egész sejtet behálózza, ideg- ingerületvezetésben játszik szerepet, transzport folyamatokban (sejten belüli) játszik szerepet, fehérjeszintézis, zsírok, szénhidrátok, szteránvázas vegyületek szintézisében vesz részt. Golgi- apparátus: lemezek vagy szemcsék, szoros a kapcsolata az endoplazmatikus retikulummal, kicsi az enzimatikus aktivitása, a sejten belüli H2O szabályozás a feladata, glikogén raktár. Lizosoma: nagy enzimtartalom (emésztés), heterogén felépítés, hydrolitikus enzimtartalom magas. Mitochondrium: minden sejtben megtalálható, általában tojás alakú, oxidatív enzimtartalom magas, citrát-kör (mátrix), terminális oxidáció (membrán), szintézisekben vesz részt (szteroid hormonok, fehérjeszintézis), Na szállítás, RNS, DNS, szénhidráttartalom jelentős. 2
3 Sejtmag: DNS tartalom RNS, DNS képzés szénhidrátbontás, kromatin állomány (kromoszómák: 46 ebből 44 testi és 2 ivari) A SEJT ÉLETTANA 1. Sejtanyagcsere: Transzport folyamatok: sejt működéséhez szükséges anyagok felvétele a sejthártyán (szelektív permeábilitás ez függ a membrán pórusnagyságától és az anyagok zsíroldékonyságától) keresztül. Passzív transzport (energia nem szükséges az anyagok a koncentráció különbségnek, hidrosztatikai nyomáskülönbségnek, vagy az eltérő elektromospotenciál különbségnek megfelelően áramlanak a sejtbe). Diffúzió: az oldott anyag a rendelkezésre álló teret igyekszik egyenletesen betölteni. Ha két különböző töménységű oldatot hozunk össze egymással, az oldatok elegyednek. Minél nagyobb a koncentráció különbség, annál gyorsabb a diffúzió. Ozmózis: abban az esetben, ha a diffundáló anyag útjában membrán helyezkedik el, mely az oldandó anyag számára átjárhatatlan (szemipermeábilis hártya), akkor a membránon keresztül csak az oldószer tud áramlani a töményebb közeg felé. Az ozmózis addig tart, amíg az oldószer egész mennyisége el nem keveredett a töményebb oldattal, illetve a szemipermeábilis hártya két oldalán lévő oldat egyenlő koncentrációjúvá nem vált. Az ozmózist megakadályozhatjuk, ha az oldatot kellő nyomás alá helyezzük. Így az oldószer vagy nem jut át a membránon, vagy visszaáramlik. Ha a kifejtett nyomás akkora, hogy semmilyen áramlás nem történik, akkor ún. dinamikus egyensúly alakul ki. Az a nyomást, amit az oldatra kell kifejteni, hogy ozmózis ne jöjjön létre, ozmotikus nyomásnak nevezzük. A sejtmembrán feladata, hogy az ozmotikus nyomást fenntartsa. Ha bármilyen okból megváltozik az ozmotikus nyomás, szervezetünk azonnal reagál a verejték, a vizelet mennyiségének és összetételének változtatásával. Oldatok: izotóniás (ozmotikus nyomása megegyezik a sejtével), hipotóniás (az oldat ozmózisnyomása kisebb, a sejt megduzzad), hipertóniás (az oldat ozmózisnyomása nagyobb, a sejt zsugorodik). Aktív transzport (ATP szükséges)(pl.: Na + és K + ionpumpa mechanizmusa) A sejt zavartalan működéséhez szükséges anyagok mindegyike nem tud passzív módon bejutni a sejtbe. Mindig a koncentráció grádienssel szemben történik. A membránon keresztül történő anyagszállítást az ún. Carrier molekulák segítik. 3
4 Fagocitózis: Inkább a védekezésben játszik szerepet. (pl.: baktériumok, porszemcsék stb.). Szilárd anyagok, részecskék bekebelezése. Pinocitózis: Folyadék, és folyadékban oldott anyagok felvétel (pl.: fehérje felvétel). Asszimiláció. Disszimiláció. Szekréció. Sejtmozgás: amőboid mozgás (pl.: monocyták), csillószőrök (pl.: egyes hámsejtek). Ingerlékenység: Ingerlékenység inger (ingerküszöb) ingerület (akciós potenciál) ingervezetés. (Az ingerület terjedésének a sebességét a sejteken belüli ellenállás határozza meg. Vastagabb ideg vagy izomrost ellenállása kisebb az ingerület terjedése gyorsabb.) Válasz: a mozgás formájában, anyagcsere csökkenés illetve növekedésben valósul meg. A differenciált sejteknél speciális reakciók, pl.: izomsejt az ingerület hatására összehúzódik. Sejtnövekedés: Táplálkozás során a sejt gyarapodik, mely a citoplazma tömegének a növekedését eredményezi, ha a sejt már a megnövekedett citoplazma tömeget nem tudja táplálni, akkor visszafejlődik, elpusztul vagy osztódik. Sejtosztódás: Előfeltétele, hogy a sejt a teljes nagyságát elérje. Direkt sejtosztódás (amitózis) a magban kezdődik, majd a citoplazma is kettéosztódik. Indirekt sejtosztódás (mitózis) a sejt vizet vesz fel, megduzzad (1), a sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol (2). A magban egyidejűleg kialakulnak a kromoszómák (3), a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk megkétszereződik és egyik felük az egyik, míg másik felük a másik sejtközpont köré csoportosul (4), majd a plazma osztódik, középen befűződés keletkezik, és a sejt kettéválik.(5-6). Felező sejtosztódás (meiózis) az ivarsejtekre jellemző osztódás. Az osztódást megelőzően az ivarsejtben a kromoszóma párok kettéválnak. Egyik a fiú, másik a lány sejtbe kerül. Így min a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal rendelkezik (haploid kromoszóma szám). A kromoszómaszámok a sejtek egyesülésekor egészülnek ki. 4
5 VÉR Szerepe: tápanyaggal látja el a sejteket, szöveteket, O 2 -t szállít a sejtnek, továbbá hatóanyagokat (hormonok) az életfolyamatok szabályozásához, elszállítja a sejtben keletkezett bomlástermékeket, közreműködik a szervezet védekezésében (immunanyagok, fagocitózis), részt vesz a szervezet hőszabályozásában, a szervezet belső környezetének az állandóságát biztosítja (izotónia, izohydria stb.) VÉR (5-6 liter) 44% 56% VÉRSEJTEK PLAZMA(90%-a víz) vörösvértestek, fehérjék (albuminok fehérvérsejtek, globulinok (7-8%), vérlemezkék kationok (Na +, K +, Ca ++ ) anionok (Cl-, HCo - 3 ), szénhidrátok, festékanyagok (bilirubin), zsírok (koleszterin, FFA), bomlástermékek (karbamid, húgysav, kreatinin), hormonok (endokrin mirigyek termékei) Hematokrit érték: 40-44% (Csak alvadásgátolt vérrel!) Ha nincs a véralvadás gátolva, akkor VÉRSAVÓ (SZÉRUM) és VÉRLEPÉNY keletkezik. VÖRÖSVÉRTEST (erythrocyta) nincs sejtmagja, 4,5-5 ill. 4,0-4,5 millió haemoglobin tartalom (Hb+O 2 OXHb oxihaemoglobin) a sav- bázis egyensúly fenntartása Termelődés: a vörös csontvelőben (lapos csontok pl.: szegycsont, medencecsont) a hypoxia serkenti (vese eritropoetin + B 2, vas, folsav, triptofán, metionin) az előbb felsoroltak hiánya gátolja a vörösvértestképzést Lebontás: élettartam nap lebontás a lépben és a RES-ben 5
6 ENTEROHEPATIKUS CIKLUS Hb biliverdin bilirubin (a vérben RES makrofág) máj epe bél vér vese vizelet széklet vér (v. portae) FEHÉRVÉRSEJT (leukocyta) Élettartamuk 5-10 nap (a csontvelőből kikerülő fehérvérsejtek az erek és a tüdő falában raktározódnak és csak megfelelő inger hatására kerülnek a keringésbe). 3 csoportba sorolhatóak: 1. Myeloid elemek granulocyták (50-60%) a vörös csontvelőben termelődnek plazmájukban szemcsék (granulumok) találhatók, a szemcsék festődése alapján lehetnek: neutrophil, eosinophil, basophil granulocyták. neutrophil granulocyták (falósejtek védekezés, mikrofágok) amőboid mozgás, fagocitózis, baktériumokat, idegen anyagokat amőbaszerű mozgással körülveszik, majd bekebelezik, gennyképződés (elhalt fehérvérsejtek + szövetrészek) eosinophil granulocyták: allergiás állapotokban és bélférgességben szaporodnak meg a vérben, szerepük még teljesen nem tisztázott, basophil granulocyták: véralvadásgátló (heparin) anyagot tartalmaznak, jelentőségük még nem tisztázott. 2. Lymphoid elemek lymphocyták (30-33%) a nyirokszervekben és a lépben termelődnek, a környezeti ártalmak elleni védekezés az úgynevezett IMMUNVÁLASZ segítségével, készenléti sejtek testidegen anyagok (antigén) hatására osztódással és differenciálódással olyan sejtekké válnak, melyek közvetlenül vesznek részt a szervezet védekezésében T- és B lymphocyták 3. Monocyták (10-15%) a vöröscsontvelőben termelődnek, 6
7 fagocitálnak (Nagyobbakat képesek fagocitálni, mint a granulocyták makrofágok) a fagocitált anyagokat lebontják lizosoma, a RES részei, 24 órát keringenek a vérben, majd lerakódnak a RES- ben. VÉRLEMEZKÉK (thrombocyta) a véralvadás fontos tényezői, a trombokináz enzimet tartalmazzák, a sérült érszakasz összehúzódik, a sérülés helyén a vérlemezkék az érfalhoz tapadnak és elzárják a sérülést, ha a sérülés nagyobb VÉRALVADÁS is kell! VÉRALVADÁS Lényege: a plazmában oldott állapotú fibrinogén nevű fehérje oldhatatlan fibrin szálakká csapódik ki. A fibrinszálak a megalvadt vérből képződő vérlepény rostos vázát alkotják. A vázon fennakadnak a vér sejtes elemei, amelyek a fibrinnel együtt alkotják a vérlepényt. A zsugorodó vérlepényből kipréselődik egy sárga, áttetsző folyadék, a szérum vagy vérsavó, ez a fibrinmentes vérplazma. menete: (Ca ++ igényes) előfázis protrombin trombin átalakulás (trombokináz enzim szükséges), fő fázis fibrinogén fibrin átalakulás, utófázis az alvadt vér zsugorodása, a szérum (vérsavó) keletkezése. VÉRCSOPORTOK Vércsoport Antigén a vörösvértest Antitest a vérplazmában felszínén O nincs anti A és anti B A A anti B B B anti A AB AB nincs RH- RENDSZER Vércsoport RH- antigén a Antitest a vérplazmában vörösvértestben RH- pozitív van nincs RH- negatív nincs van Nyirokrendszer Az intravazális tér és az interstitium közt nagymértékű diffúziós transzport bonyolódik le. A teljes plazmatérfogat 70%-a szűrődik ki, aminek nagy része a vénás száron visszaszívódik. A maradék napi 2-4 liter a nyirokrendszeren keresztül jut vissza a keringésbe. A nyirok rendszer szerepet játszik a szervezet védekezési mechanizmusaiban is. 7
8 AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA A szervezetben megkülönböztetünk harántcsíkolt vázizmot, simaizmot és szívizmot. Az emberi mozgás alapját az izomműködés képezi. Az izmok a mozgás aktív szervei, a mozgatórendszer passzív alkotóelemeit, a csontokat és izületeket az izmok mozgatják. Kémiai energiát alakítanak át mechanikai energiává. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron. Az izomműködést közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. (gerincvelő mellső szarvi mozgató neuron neuromuscularis synapsys izomrost). Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat: Agonista izmok: közvetlenül a mozgást végzik. Szinergista izmok: a mozgás létrejöttét teszik lehetővé. Antagonista izmok: a mozgást végző izmokkal ellentétesen működnek. Az izomrostok fajtái F F F t t t ST FT 1 FT 2 az edzés hatására történő átalakulás Az izomrosttípusok jellemzői ST (lassú, oxidatív) FT 1 (gyors, oxidatív, glikolitikus) FT 2 (gyors, glikolitikus) Mitokondrium tartalom nagy kicsi kicsi Protoplazma mennyiség nagy kicsi kicsi Vastagság kicsi nagy nagy Szarkoplazmatikus retikulum Ca 2+ felvevő és leadó képesség kicsi közepes nagy Mitokondriális oxidatív nagy közepes kicsi anyagcsere Mitokondriális glikolitikus kicsi közepes nagy anyagcsere Kontrakció sebesség kicsi nagy nagy Fáradékonyság kicsi közepes nagy 8
9 Az izomműködés mechanikai szempontjai Erőkifejtési módok (az izomösszehúzódás formái) Dinamikus (mozgásos) Statikus (tartásos) Legyőző Fékező Megtartó koncentrikus excentrikus izometriás kontrakció kontrakció kontrakció (K. E.< B. E.) (K. E.> B. E.) (K. E.= B. E.) Excentrikus > Izometriás > Koncentrikus Alapjelenségek Izomrángás: egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció). Contractio- summatio: szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé. Komplett tetanus: megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat) fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe teljesen összeolvadt vonalat képez. Inkomplett tetanus: kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok jelzik a nem teljesen fuzionált kontrakciót. F Izomrángás Li. Ki. Ri. F Kontrakció szummáció t t F Komplett tetanus F Inkomplett tetanus Li.: a látencia idő. t t 9
10 Ki.: a kontrakció ideje. Ri.: a relaxáció ideje. Izomteljesítmény: Quantalis szummáció (mennyiségi összegzés): az izomműködés intenzitásának növelésével egyre több motoros egység kapcsolódik be a mozgásba. Kontrakció szummáció (hullámösszegzés): a mozgatóegységben végigfutó ingerületek számának növelése. Ezt a két lehetőséget a szervezet nem egymás után, hanem egyszerre veszi igénybe. Az izom- erőkifejtés függ: Az életkortól és a nemtől. A rostok vastagságától és vérellátásától. A működő izmok hosszától. A résztvevő ME. számától (ME.: motorikus egység). Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától. Az erőkifejtés idejétől. A mozgósítható energia mennyiségétől. A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától. A rostok összetételétől. Az impulzusok nagyságától és erejétől. Hőtermelés és energiaszolgáltató folyamatok az izomban Az izomműködés során hőfelszabadulás mérhető. Kezdeti (iniciális) hő: az összehúzódás és az elernyedés alatt mért értékek összege, aerob és anaerob körülmények között is, aktivációs: rángás esetében, fenntartásos: tetanuszos összehúzódás esetén. Megkésett hő: az izomműködés után, csak aerob energiaszolgáltatás után. Izomműködés energia forrásai: Első lépcső: ATP = ADP + P + E Második lépcső: KrP + ADP = ATP + Kr (ATP reszintézis). Harmadik lépcső (az intenzitástól függően): az izomglikogén aerob és anaerob lebontása, zsírok β oxidáció. fehérjék oxidatív dezaminálás. 10
11 Energiaszolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) alaktacid KrP = Kr + P + E KrP + ADP = ATP laktacid szénhidrát (38 db ATP) zsír (130 db ATP) fehérje (17 db ATP) (aerob - anaerob) (aerob) (aerob, normál esetben nem szolgáltat energiát) GLIKOLÍZIS BÉTA - OXIDÁCIÓ OXIDATÍV DEZAMINÁLÁS 2 ATP 35 ATP piroszőlősav acetil CoA tejsav CITRÁT - KÖR TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ ATP (IZOM) OXIDATÍV FOSZFORILÁLÁS CORI- KÖR (helyreállítás) VÉR I C 6 H 12 O 6 C 6 H 12 O 6 Z M O Á M TEJSAV TEJSAV J VÉR Aerob C 6 H 12 O 6 + 6O 2 = 6CO 2 + 6H 2 O + E Anaerob laktacid C 6 H 12 O 6 = 2C 3 H 6 O 3 + E 11
12 Az intenzitás a terjedelem és a felhasznált energia Az izomműködés szabályozása A szervezet izomállományának fő tömegét képező harántcsíkolt izomzat (vázizomzat izomzat) valamint a több- egységes simaizomzat kontrakcióját fiziológiás körülmények között kizárólag a központi idegrendszerből jövő, a motoros, illetve vegetatív idegek útján vezetett impulzusok váltják ki és tartják fenn. A viscelaris simaizom és a szívizom alapvető aktivitása myogen eredetű; az efferens vegetatív rostok ingerülete az alapvető myogen aktivitás serkentés vagy gátlás irányában befolyásolja. 12
13 Az izomműködés szabályozásában résztvevő központi idegrendszeri folyamatok (Frenkl) A simaizom és a szívizom működése Simaizom jellemzői: Lassú, minimális energiafogyasztással járó fenntartott kontrakcióra képes. Nem fáradékony. Tetanizálható. Vegetatív beidegzésű. Orsó alakú sejtek, egyetlen sejtmaggal. Működés szempontjából két csoportra oszthatók: Visceláris vagy unitárius: az izomsejt intrinsic (nyújtás hatására) ingerületi folyamata vált ki az ingerület végigterjed a simaizom egész kötegén, a teljes izom úgy viselkedik, mintha egyetlen sejtből állna. Pl.: gyomor- bélcsatorna, ureter, húgyhólyag, uterus, arteriolák és venulák simaizomzata. Multi- unit simaizom: ezek a harántcsíkolt izmokhoz hasonlóan motoros egységekbe tömörülnek. Pl.: a nagyartériák simaizmai, pilomotor apparátus. Szabályozás: vegetatív idegrostok beidegzése alatt állnak. Az izom nyújtásának a hatása: az üregek falában elhelyezkedő simaizmok nyújtása a sejtmembrán depolarizációját váltja ki tónusos / fenntartott / kontrakció jön létre). Vegetatív mediátorok hatása: cholinerg (parasympathicus acetylcholin serkentés) és adrenerg (sympaticus noradrenalin (adrenalin) gátlás vagy serkentés) ingerület átvivő anyagok. Az ingerület az ún. neuromuscularis synapsison keresztül tevődik át az izomzatra. Szívizom jellemzői: Harántcsíkolt izomrostokból áll. Nem fárad el. Nem tetanizálható. 13
14 Automácia a teljesen denervált (idegétől megfosztott) szív megfelelő körülmények között ritmusosan húzódik össze. Vegetatív rostok beidegzése módosíthatja az automáciát (n. vagus tachycardia és bradycardia). A SZÍV- ÉS A KERINGÉSI RENDSZER ÉLETTANA Az emberi szív négy üregből álló szerv. A szív fala három rétegből áll. A szívburok (pericardium) veszi körül, a szívbelhártya (endocardium) béleli a szívizomzatot (myocardium).a szívizomzat ritmusos összehúzódása a systole és elernyedése a diastole állandó mozgásban tartja a vért. A szív működési szempontból bal- és jobb szívfélre osztható, melyek az egészséges embernél nem közlekednek egymással. Pitvarokat és kamrákat (2-2) különböztetünk meg. A szívben az áramlás egyirányú, a vér a pitvarokból a kamrákba, a kamrákból a nagy erekbe kerül. Az egyirányú áramlást a billentyűk biztosítják. Billentyűket találunk pitvarok és kamrák (vitorlás billentyűk) illetve a kamrák és a nagy erek között (zsebes vagy félhold alakú billentyűk). A szív és vérkeringési rendszer két vérkörből áll: 1. Nagyvérkör: bal kamra aorta artériás rendszer capillárisok vénás rendszer jobb pitvar. 2. Kisvérkör: jobb kamra tüdőverőér (arteria pulmonaris) tüdő tüdőgyűjtőerek (venae pulmonaris) bal pitvar. A SZÍV INGERKÉPZŐ ÉS INGERÜLETVEZETŐ RENDSZERE A szívizomzatban az ún. munkarostokon kívül megkülönböztetjük a sajátos (specifikus) izomzatot, melynek rostjai a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerét alkotják. E rendszer működésében nyilvánul meg a szívizomzatnak az a tulajdonsága, hogy automáciára képes. A szívizom ezzel kapcsolatos további tulajdonságai: Ingerképzés (chronotrop hatás), Ingerületvezetés (dromotrop hatás), Ingerlékenység (bathmotrop hatás), Összehúzódó képesség, kontraktilitás (ionotrop hatás). Az ingerképző rendszer a sinus- csomóval kezdődik (Keith- Flack- csomó) a jobb pitvar falában. Sinus csomó pitvarizomzat (munkaizomrostok) nodus et atrioventicularis (AVcsomó, Aschoff- Tawara- csomó) His- köteg Tawara- szárak Purkinje- rostok. Az ingerképző- és vezető rendszer alsóbb részei is képesek ingerképzésre. Nomotop ingerképzésről beszélünk, ha az ingerület a sinus- csomóban képződik. Ez a fiziológiás ingerképzés, mely normális esetben elnyomja az alacsonyabb ingerképző helyek ingerületi folyamatát (heterotop ingerképzés). Minél lejjebb keletkezik az inger, annál lassabb a szaporasága. INTRACARDIALIS SZABÁLYOZÁS sinus- csomó: ütés/perc (max ü/p, min ü/p.) nodus et atrioventricularis: ütés/perc Purkinje- rostok (kóros esetben):30-40 ütés/perc 14
15 EXTRACARDIÁLIS SZABÁLYOZÁS A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerhez tartozó idegek ellentétes hatással befolyásolják a szívműködést. szimpatikus hatás: fokozza a szívműködés frekvenciáját, növeli az egyes összehúzódások erejét, mélységét, serkenti az ingervezetést és fokozza a szívizom ingerelhetőségét. paraszimpatikus hatás: a fentiekkel ellentétes.(nyugalomban ez érvényesül) reflexszabályozás: a szívtől távol eső érzőideg- végződések ingerlése reflektórikusan a szívműködés megváltozásához vezet. Pl.: a mellüregi vagy hasi zsigerek ingerlése a n. vaguson keresztül lassítja a szívműködést. Az izgalmak, lelki élmények hol serkentőleg, hol gátlólag hatnak a szívműködésre. kémiai szabályozás: szimpatikus hatás esetén a katecolaminok (adrenalin, noradrenalin) emelik a frekvenciát. Tachycardia: szimpatikus túlsúly esetén a frekvencia fokozódik. Bradycardia (edzés): frekvencia < 60 ütés/perc (a n. vaguson keresztül paraszimpatikus hatás). SZÍVCIKLUS A szív működése ciklusos, mely inger hatására következik be. Két szakasz jelent egy ciklust: 1. systole: a szívizom összehúzódása, 2. diastole: az elernyedés szakasza. Az egyes fázisok időtartama a szívfrekvencia függvénye: 75 ütés/perc frekvencia mellett a szívciklus 0,8 s, ebből a systole 0,3 s, a diastole 0,5 s. A szívműködés gyorsulásakor elsősorban a diastole ideje csökken.(pl.: 150ü/p) esetén a szívciklus 0,4 s, ebből a systole 0,24 s, a diastole 0,16 s. A 200 ü/p feletti pulzus már nem jó, mert a szív nem tud telődni! SZÍVHANGOK A szív felett hallgatózva szívhangokat hallunk. Megkülönböztetünk I. és II. szívhangot. Az I. szívhang (szisztolés hang)a kamrák összehúzódásának izomhangja és a vitorlásbillentyűk becsapódásakor keletkezik. A II. (diasztolés hang), amelyet a félhold alakú billentyűk összecsapódása és a nagyerek falának a rezgése okoz. Kóros körülmények között a hangok nem tiszták, hanem zörejesek. SZÍVVIZSGÁLÓ ELJÁRÁSOK EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható elektrokardiogramm Három elvezetést vizsgálnak: 1. bal kar és jobb kar között, 2. bal láb és jobb kar között, 3. bal láb és bal kar között. 15
16 A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest különböztetünk meg negatív és pozitív hullámokat. A hullámokat betűkkel jelöljük és a következő szakaszait vizsgáljuk az EKG görbének: 1. P- hullám, 2. P-Q távolság, 3. QRS- komplexus, 4. ST- szakasz, 5. T- hullám. A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének(a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s. ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja. Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm. A QRS- komplexust egy izoelektromos ST- szakasz követ, mely pozitív T- hullámba megy át. A T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti. A Q- T távolság az ún. elektromos systole, a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s A sportolóknál a normálistól eltérő EKG- t kaphatunk, mely a lassúbb nyugalmi szívműködéssel és a bal kamra megnövekedett térfogatával függ össze. A lassúbb szívműködés módosítja az EKG görbe szakaszainak az időtartamát és azok arányát. Terhelés hatására helyreáll a normális EKG görbe. Röntgen vizsgálat: a szív nagyságát vizsgálja. Fonokardiografia (PKG): a szívhangokat elemzi. Ballisztokardiografia (BKG): a szívciklussal kapcsolatban rögzíthető testelmozdulások. Ultrahang (echocardiografia): a szív szerkezetéről, a szív falairól, billentyűinek állapotáról és mozgásáról ad tájékoztatást. Szívkatéterezés: szíven és a nagy ereken belüli nyomásviszonyokat vizsgálja A SZÍV TELJESÍTMÉNYE. A PERCTÉRFOGAT Perctérfogat = pulzustérfogat x frekvencia Nyugalomban: 4,5-5,5 l. Az érték függ: az életkortól, a nemtől (nőknél alacsonyabb), a testsúlytól. Az átlagos ü/p. szívfekvenciát figyelembe véve tehát az átlagos pulzustérfogat ml. 16
17 AZ EDZETT SZÍV ÉS MŰKÖDÉSE A rendszeres edzések hatására a szív alkalmazkodik, mely alkalmazkodások nyugalomban is megfigyelhetőek, terheléskor pedig a szív- keringési rendszer magasabb teljesítményét teszi lehetővé. 1. Az edzett szív tömege nő: g-mal szemben g lesz.(hipertrófia). 2. edzés- bradycardia. 3. csökken a nyugalmi perctérfogat. 4. növekszik a terheléses perctérfogat. A SZÍVMŰKÖDÉS ALKALMAZKODÁSA IZOMMUNKÁBAN NYUGALMI SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett ü/p ml ml ml 3,5-4,5 l Nem edzett ü/p ml ml 60 ml 4,5-5,5 l TERHELÉSES SZÍVMŰKÖDÉS Pulzusszám Diastolés Pulzustérfogat Systolés Perctérfogat térfogat térfogat Edzett 180 ü/p ml ml ml l Nem edzett 180 ü/p ml ml 20 ml l A VÉRKERINGÉS ÉLETTANA A szív munkájától elválaszthatatlan a vérkeringés. A vérkeringést a szív munkája és az érfalak rugalmassága tartja fenn. Kis- és nagyvérkör. AZ ÉRENDSZER FELÉPÍTÉSE 1. artériák 2. capillarisok 3. venák A VÉRNYOMÁS- ÉS MÉRÉSE A vérnek az érfalra gyakorolt nyomása a vérnyomás. Megkülönböztetünk: 1. artériás, 2. capillaris, 3. venás, 4. kisvérköri vérnyomást. Vérnyomáson általában az artériás vérnyomást értjük! 17
18 AZ ARTÉRIÁS VÉRNYOMÁS Az érrendszer artériás szakaszán uralkodó nyomás. A fogalom nem egyetlen nyomásértéket jelent. Az aortában és a nagyartériákan a szívciklus alatt nyomásingadozás mérhető. A legmagasabb mért nyomásérték a systolés nyomás (120 Hgmm), a legkisebb a distolés nyomás (80 Hgmm). A kettő különbségét pulzusnyomásnak nevezzük. Az artériás vérnyomást meghatározza: 1. a perctérfogat, 2. a perifériás ellenállás (TPF), 3. az aorta és a nagyerek rugalmassága. Terhelés hatására a systolés érték nő, a diastolés csökken (200/0Hgmm). Az artériás vérnyomást befolyásolja: 1. a keringő vér mennyisége (vérraktárak), 2. a vér viszkozitása (belső súrlódása az alakos elemek arányától függ), 3. nehézségi erő. VÉRNYOMÁSMÉRÉS 1. direkt (véres) 2. indirekt (vértelen) Általában ülő helyzetben mérik, ilyenkor a kapott értékek kb. 10 Hgmm- rel magasabbak, mint fekvő helyzetben. Az életkor előrehaladtával és a növekvő testsúllyal emelkedik a vérnyomás. AZ ARTÉRIÁS PULZUS- ÉS VIZSGÁLATÁNAK JELENTŐSÉGE A pulzus alapvető tulajdonságai: 1. szaporaság (frekvencia), 2. ritmusa. A KERINGÉS SZABÁLYOZÁSA (Vérnyomás szabályozás) A keringésnél a kétféle: idegi és hormonális szabályozó mechanizmusok tulajdonképpen az erek szűkületét vagy tágulatát, ennek megfelelően a vérnyomás emelését vagy csökkenését eredményezik. Az erek alaptónusa (basalis tónus) mellett, amelyet az erek falában elhelyezkedő simaizomelemek tartanak fenn, az érkeresztmetszetet az érszűkítő (vasoconstrictor) és értágító (vasodilator) tényezők aktuális egyensúlya határozza meg. IDEGRENDSZERI SZABÁLYOZÁS (központ: nyúltagyi formatio reticularis) Két magcsoport építi fel: pressor és a depressor. A pressor központ önálló, állandó aktivitással rendelkezik, a depressor központ működését az afferens impulzusok befolyásolják. A depressor aktivitás gátolja a pressor központ aktivitását és gátlóimpulzusokat küld a gerincvelői sympatikus neuronokhoz értágítás. 18
19 A cardiovascularis központokat befolyásoló afferens tényezők: 1. Afferens idegek útján befutó ingerületek az artériás rendszerből (sinus caroticus, aorta ív) kiinduló afferentációk, melyek létrejöhetnek: baroreceptorok (nyomásváltozásra érzékenyek) ingerlése révén (sinus caroticus, aorta- ív), melyre a válasz depressor jellegű, chemoreceptorok (helyük a glomus caroticumban és a glomus aorticumumban) ingerlése révén (a vér kémiai összetételének változására érzékenyek) hypoxia, (O2 tenzió csökkenés) melyre a válasz pressor jellegű, a keringés alacsony nyomású rendszeréből (szív, venák, tüdőerek) kiinduló reflexek, a keringési rendszertől független receptorokból kiinduló reflexek (a bőr hő-, nyomás- és fájdalomérző receptorai (Lovén- reflex: helyi értágítás, általános érszűkítés). 2. A központokat ellátó vér kémiai összetételének a változása a CO 2 szint növekedése 3. A magasabb agyi központokból (hypothalamus, limbikus rendszer motoros kéreg stb.) származó ingerületek. A vérnyomás állandóságának a fenntartásában a legfontosabbak az AORTA- és a CAROTIS- SINUS REFLEX! HORMONÁLIS vagy VEGYI SZABÁLYOZÁS Az erek falára közvetlenül hat és képes megváltoztatni az értónust. depressor hatású: szénsav, tejsav, acetilkolin, histamin, pressor hatású: adrenalin, noradrenalin vasopressin. 19
20 A LÉGZŐRENDSZER ÉLETTANA A légzés gyűjtő fogalom, olyan folyamatok összességét jelenti, melyek az oxigén felvételét és a széndioxid leadását (gázcsere) biztosítják. LÉGZÉS Külső légzés a tüdőben (kis vérkörben) végbemenő gázcsere gázcsere Belső légzés a nagy vérkörben a keringés útján jön létre, feladata a szövetek közti gázforgalom és oxigén hasznosítás sejtlégzés 20
21 Légutak: orr- szájüreg garat gége légcső főhörgők, védekező reflexek: tüsszentési, köhögési. A légzés folyamata: belégzés aktív (légzőizmok összehúzódnak), kilégzés passzív (de: terheléskor aktív!), a mellkas térfogatváltozásával jár a nyomásviszonyok változnak! Intrapulmonalis (tüdőn belüli), intrathoracalis (mellkason belüli), a két nyomásérték a légzés alatt párhuzamosan változik. Légzési térfogatok: nyugodt légzés (eupnoe) légvételkor kb. 500 ml levegőt lélegzünk be, légvételek száma 14-18/ min.(edzetteknél bradypnoe), légzési perctérfogat 7-8 l. A légzőrendszer teljesítőképességét vizsgáló eljárások: A légzőrendszer teljesítőképessége részben korrelál a keringési teljesítménnyel és jellemzően összefügg az egyén testalkatával. Segít a sportági alkalmasság megítélésében és rendszeres figyelemmel kísérése különösen az állóképességi sportágaknál az edzés hatékonyságának ellenőrzésében. 1. Vitálkapacitás mérése(alapvetően testalkati mutató) nyugalmi légzésnél, egy maximális belégzést egy maximális kilégzés követ. nem azonos a tüdő kapacitással, de azt kívánjuk vele jellemezni (residuális levegő kb ml), a tüdő elkülönített levegőterei: légzési levegő (respirációs): 500 ml, belégzési tartalék(komplementer) maximális belégzéskor még felvehető levegő: ml, kilégzési tartalék (supplementer levegő) maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő: ml. E három levegő frakció adja a vitálkapacitást, melynek értéke felnőtt emberben: ml, értéke függ: a nemtől (férfiaknál nagyobb), a kortól, a testfelülettől, a felnőtteknél a testmagasságra: Lorenz- index (vitálkapacitás ml/testmagassággal), gyerekeknél a testtömegre vonatkoztatják a vitálkapacitást. 2. Tiffeneau- Pinelli féle eljárás vagy időzített vitálkapacitás mérés (FEV1) 1 mp alatt a vitálkapacitás 80%-a kilégzésre kerül, a motiváltság nem befolyásolja. 3. Mav. Érték (maximális akaratlagos ventilláció mérése nyugalomban és terheléskor) a vizsgált személy nyugalomban mp- ig maximális erőfeszítéssel lélegzik 1 percre vonatkoztatjuk, 21
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF
Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) A keringő vér megoszlása a keringési rendszerben nyugalomban Bal kamra 2 % Artériák 10 % Nagy
RészletesebbenHORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,
RészletesebbenBiológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product
A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott
RészletesebbenAz élő szervezetek menedzserei, a hormonok
rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenHormonális szabályozás
Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:08:59 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenEnergia források a vázizomban
Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenBohák Zsófia
Bohák Zsófia 2016.1 A POZITÍV STRESSZ homeosztatikus egyensúly felborul hormon felszabadulás homeosztatikus egyensúly helyreáll túlkompenzáció regeneráció 2 Edzés munka ki fá ra d ás regeneráció + alkalmazkodás
RészletesebbenKERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
RészletesebbenEredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség
Név: Test(férfi) Születésnap: 1980-01-01 Dátum: 2016-10-27 Eredmények Szív és érrendszer Vér sűrűség 48.264-65.371 68.268 + Szív és érrendszer Koleszterin 56.749-67.522 65.679 - Szív és érrendszer Vérzsír
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenBelső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum
RészletesebbenA szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenAz adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:
Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (V. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium
Reproduktív funkciók Nemi hormonok: Androgének Ösztrogének Gesztagének Támpont: 86 (nyomokban 90 is) A nem Genetikai nem Gonadális nem Nemi fenotípus XY XX nemi kromoszómapár here - petefészek férfi -
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenA keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag- Keringési rendszer általános jellemzői 1. Szerepe a vér mozgatása, vagyis tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
RészletesebbenHORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenLégzés: az oxigén transzport útvonala
Légzés: az oxigén transzport útvonala Áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe Külső v. tüdőlégzés Diffúzió szövetekhez (keringés) Gáztranszport a vérben sejtekhez Belső v. szöveti légzés A széndioxid eltávolítása
RészletesebbenTáplákozás - anyagcsere
Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )
RészletesebbenSPORTÉLETTAN ALAPJAI. Magyar Edzők Társasága február Dr. Uvacsek Martina
SPORTÉLETTAN ALAPJAI Magyar Edzők Társasága 2018. február Dr. Uvacsek Martina A TELJESÍTMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TEHETSÉG/TÁLENTUM Motiváció Edzés Edzhetőség /regenerációs képesség Sérülések elkerülése
RészletesebbenNYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP
NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenBelsı elválasztású mirigyek
II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi
RészletesebbenA légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenKeringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség
Keringési Rendszer Vérkeringés. A szív munkája 2010.11.03. Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: Oxigén és tápanyag szállítása a szöveteknek. Metabolikus termékek
RészletesebbenSporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július
Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenHogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
RészletesebbenÉlettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018. 1.1.A szervezet vízterei és azok meghatározása. Az extracelluláris és intracelluláris folyadék. 1.2.A sejtmembrán felépítése, permeabilitása, transzport
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében
Részletesebben7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.
Orvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek resorptios és secretios működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai:
RészletesebbenVérkeringés. A szív munkája
Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása
RészletesebbenAnyagforgalom és víztartalom
Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenAz endokrin szabályozás általános törvényszerűségei
Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenA légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31
A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31 prof. Sáry Gyula 1 Mit jelent? normoventiláció hypoventiláció hyperventiláció eupnoe bradypnoe tachypnoe dyspnoe orthopnoe asphyxia 2 1 Reflexek és negatív
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
RészletesebbenEredmény: 0/323 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 11:59:44 : Felhasznált idő 00:03:13 Név: Minta Diák Eredmény: 0/323 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenRövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában
Rövidebb- és hosszabbtávú adaptáció a sportfelkészítés folyamatában Dubecz József testnevelő tanár, szakedző ny. egyetemi docens, TF. A személyiség változásához célszerű alkalmazkodásokat kell elérni,
Részletesebbenelektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenEredmény: 0/308 azaz 0%
Élettan1 ea (zh1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-10-13 17:05:00 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: minta Eredmény: 0/308 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli
RészletesebbenBiológia verseny 9. osztály 2016. február 20.
Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2000. február 23. 2 TÁJÉKOZTATÓ az
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenAnatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.
Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA hormonális rendszer. Systema endocrinales
A hormonális rendszer Systema endocrinales Általános jellemzés Szabályozás: a központ irányító jeleinek hatására változások következnek be a célszervben és erről visszajelzést kap a központ. A szabályozási
RészletesebbenTartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9
Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis
Részletesebben