MUNKAVÉDELEM A HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATBAN

Átírás

1 MUNKAVÉDELEM A HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATBAN Szerzők: Gaál László és Holly László HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG 2010.

2 A tanulmány a Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából készült. Lezárva: október 27-én Szerzők: Gaál László Holly László Lektor: Tarsoly Imréné 2

3 BEVEZETÉS A technika fejlődésének felgyorsulásával a munkakörnyezet lett a legveszélyesebb emberi környezet. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át, egészen a lelki és szociális tényezőkig. Napjainkban az Európai Unió területén évente mintegy 10 millió munkabaleset következik be, a halálesetek száma pedig tízezer körül alakul. Magyarországon a közel bejelentett munkabaleset és az évi 100 körüli haláleset jelentős csökkentése az ország előtt álló nagy feladat. Bár az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató kötelessége, az EU-s jogharmonizáció megvalósulásával egyre jelentősebb a munkavállalók, illetve megválasztott képviselőik a szakszervezetek, az üzemi tanácsok, a munkavédelmi képviselők szerepe a szabályok kialakításában, betartásában és annak ellenőrzésében, ezáltal a balesetek megelőzésében. Mindezek egyértelműen igazolják, hogy a munkavédelem témakörének helye van az ágazati párbeszéd keretében - a munkáltatói és munkavállalói oldalak képviselőinek képzésében - melynek sikerességéhez ezen kiadvánnyal is szeretnénk hozzájárulni. A modern munkavédelem nem korlátozódik csak a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzésére. A kiadvány éppen ezért tartalmaz munkavédelmi jogi, érdekegyeztetési, ergonómiai ismereteket is. Kiemelt szerepet kapott a kockázat-értékelés elmélete és gyakorlata, a munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén követendő eljárások kérdésköre, valamint a képernyő előtti munkavégzés szabályai. Külön fejezet tartalmazza azokat a gyakorlati ajánlásokat, amelyeket alkalmazva a szakszervezetek hozzájárulhatnak a munkakörnyezet biztonságának javításához. Kiadványunkat ajánljuk minden munkáltatónak, a munkavédelmi képviselőknek, a szakszervezeti tisztségviselőknek, az üzemi tanács tagjainak, a munkavállalóknak és a munka világában tevékenykedő személyeknek, akik a szociális partneri együttműködés keretében sokat tehetnek a munka világában az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek javításáért. Zalaegerszeg, október 27. A Szerzők 3

4 1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK RENDSZERE Vannak olyan jogszabályok, szabályok, melyek túlnyomórészt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit tartalmazzák (pl. a munkavédelemről szóló törvény), míg mások annak egy-egy részterületét (pl. fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok) Törvényi szint A törvények közül a legfontosabbak: évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 66. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 70/D (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Tehát a munkavállalóknak alkotmányos joguk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása évi XCIII. törvény a munkavédelemről (a továbbiakban: Mvt.) A törvény célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A törvény megfogalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. 4

5 A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Ez a törvény tartalmazza a munka világa szereplőire vonatkozó alapvető munkavédelmi követelményrendszert, részletesen felsorolva az állam, a munkáltató, a munkavállalók és képviselőik jogait és kötelezettségeit, illetve a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések esetén az eljárási szabályokat évi XXV. törvény a kémiai biztonságról A törvény kémiai biztonság alatt a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összességét érti, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki Kormányrendeleti szint Az egyik legkiemelkedőbb kormányrendelet: 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A rendelet foglalkozik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat alkalmazásának kötelezettségéről, a bejelentési kötelezettségekről, az igénybevétel díjairól, a munkahigiénés vizsgálatokról, a szükséges orvos-nővér létszámról és a tevékenység foglalkozás-egészségi osztályba sorolásáról Miniszteri rendeleti szint Az Mvt. felhatalmazása alapján két miniszter rendeletei tartalmazzák a munkavédelem részletes szabályait: Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi (MüM, FMM, SZCSM) miniszteri rendeletek Talán legfontosabb az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 5

6 Egészségügyi (korábban népjóléti) miniszteri rendeletek Egyik legismertebb és leggyakrabban használt a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, illetve a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. Egyes veszélyes technológiákra, tevékenységekre, berendezésekre, valamint gépekre az illetékes miniszterek rendelettel léptettek hatályba Biztonsági Szabályzatokat: Ágazati miniszteri rendeletek (Biztonsági Szabályzatok) A teljesség igénye nélkül, nem fontossági sorrendben: Emelőgép, Hegesztési, Vas- és Fémipari Szerelési, Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési, Gázpalack, Felvonók, Ipari Alpintechnikai. A fontosabb munkavédelmi jogszabályok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza Mértékadó nemzeti szabványok Ezek a műszaki, technikai követelményeket tartalmazó előírások előmozdítják a termelés korszerűsítését, a termékek, a munkakörnyezet, a természetes környezet, az egészség, a vagyon védelmét és biztonságát. A szabványok alkalmazása önkéntes, azaz nem kötelező, alkalmazható helyette másik megoldás. Annak azonban legalább a munkavédelmi jogszabály által hivatkozott szabvánnyal egyenértékű biztonsági szintet kell garantálnia Munkáltatói szabályozási szint Az Mvt. előírásai szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok előírásainak figyelembe vételével a munkáltató határozza meg. Ezek a munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősülnek. Ilyen munkáltatói szabályozásnak minősül: mentési terv, egyéni védőeszközök juttatási rendje, orvosi 6

7 alkalmassági vizsgálatok rendje, munkahelyi munkavédelmi program, technológiai, műveleti, kezelési-karbantartási utasítás, megelőzési stratégia, stb. Bár nem kötelező, de 50 fős munkavállalói létszám (tehát ahol munkavédelmi képviselőt már kötelező választani) esetén már ajánlott Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MVSZ) készítése. Ennek az a nagy előnye, hogy minden a munkáltatónál fontos munkavédelmi előírást, eljárási rendet, érdekképviselet működését egységes szerkezetben tartalmazza, valamint meghatározza a munkavédelem szereplőinek (vezetők, munkavállalók, munkavédelmi képviselők, munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberek) feladat- és hatáskörét is. Azaz sokkal könnyebb dolga van a munkáltatónak és a többi részvevőnek, hiszen mindenkinek egyértelműen szabályozva van a teendője és jogköre. Az MVSZ tervezet elkészítését munkavédelmi (munkabiztonsági) szakemberre (szakértőre) kell bízni, de be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (munka-egészségügyi szakembert) is. A tervezetet véleményeztetni kell a szakszervezettel és az Üzemi Tanáccsal, illetve annak kiadásához a munkavédelmi képviselők (Bizottság) egyetértése szükséges. A munkáltató legfontosabb munkavédelmi dokumentumait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2. A MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI 2.1. A munkáltató jogi felelőssége a munkavédelemben A felelősség elemei A munkáltató az Mvt. 2. és 6-8. alapján fontos és kiindulópontként szereplő elvi tételek szerint felel a munkavédelmi feltételek megvalósulásáért: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, mint azt már az előzőekben is hangsúlyoztuk a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban a munkáltató kötelessége. E kötelesség teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani. 7

8 A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. A munkáltatónak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek az Mvt-ben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük. A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Ha valamely feladatot egy jogszabály munkabiztonsági illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít, azt a munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A fentiekből és más jogterületek jogelveiből következően a munkáltatói felelősséget négy jellemzővel lehet pontosan meghatározni: A felelősség általános (azaz a munkavédelem egészére, a követelményekre, eljárásokra, együttműködésre, helytállásra kiterjed a munkáltatás/foglalkoztatás teljes időtartama alatt). A felelősség elsődleges (azaz a munkavállaló másodlagos felelősségével, kötelezettségével együtt értelmezendő és érvényesülő). A felelősség objektív (azaz a munkáltatás/foglalkoztatás, működés jogi tényén alapul, függetlenül fennáll az anyagi, gazdasági helyzetétől, vétkességétől, illetve nem hárítható át a munkavállalókra, állami szervekre, stb.). A végrehajtási felelősség bizonyos fokú eljárási szabadságon, módszerbeli döntési mérlegelésen alapul (azaz a keretszabályon belül a munkáltató jogosult kiválasztani az eredményhez vezető megfelelő módot, eljárást az egyenértékű lehetőségek közül). 8

9 A felelősség érvényesülésének irányai A fent megjelölt felelősségi alakzat különböző irányban kell, hogy érvényesüljön, azaz a különböző eljárásokban a személyek és szervezetek felé kell megvalósítani. Döntően három címzettje van a felelősség érvényesítésének: munkavállaló, az állami hatóság és a külső, harmadik személy Felelősség a munkavállaló irányában Ez a munkavédelmi viszonyok legfőbb elemeként fogalmazható meg, tulajdonképpen ez a munkavédelmi törvénykezés célja, értelme. A munkavédelmi normarendszert a munkavállalók érdekében alkotják meg, a dolgozók egészségének és biztonságának a megvalósítása irányítja valamennyi rendelkezését. Ennek tartalma a munkáltatói kötelezettségrendszer, amely kiterjed: Az információ átadásra Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítására A személyi feltételekről való gondoskodásra Az eljárási kötelmekre A szervezési, intézkedési feladatokra A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében szükséges speciális feladatokra A felelősség más vonatkozásban érvényesül a kárfelelősség tekintetében is, amelyet alapvetően az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szabályoz Felelősség az állami hatóságok irányában A munkavédelmi szabályok ellenőrzésének tűrése A hatósági lépések, esetleges szankciók teljesítése Információ átadás, együttműködés 9

10 Az állam a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartását a munkavédelmi hatóságok útján közigazgatási eljárási rendben ellenőrzi, illetve tanácsadással, felvilágosítással segíti Munkáltatói jogi felelősség a külső (nem munkavállaló) személyek irányában A munkáltatónak felelősséget kell viselni: Más munkáltatókkal szemben (ha azonos területen, kooperációban végeznek munkát). A munkavégzés hatókörében tartózkodókkal szemben (például járókelők, üzemlátogatók, tanulók, szolgáltatást igénybe vevők). Harmadik személlyel szemben a polgári törvénykönyv szerint szerződéses és szerződésen kívüli kártérítési, helytállási felelősség (ha kárt okoz a munkavállaló, például a munkavédelmi szabályok megszegésével harmadik személynek) A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei A munkavédelemre vonatkozó szabályok tételesen meghatározzák az adott munkáltató (a munkáltatói jogkör gyakorlója) számára a munkavédelmi feladatokat, mint a munkavédelmi jogi felelősség tartalmát. A feladatok szerteágazóak, de hasonló jegyeik, tartalmi hasonlóságuk alapján az alábbi csoportokba lehet ezeket rendezni: Információ átadás A munkavállaló utasításokkal való ellátása Ahhoz, hogy a munkavállaló munkáját egészségét nem veszélyeztető és biztonságos körülmények között tudja ellátni, szükséges, hogy a munkáltatótól a munkavégzésre vonatkozó utasításokat és információkat megkapja. Ez annyit jelent, hogy a munkáltatónak a munkafeladat kijelölésével utasítás formájában közölnie kell minden olyan ismeretet, amely szükséges a tevékenység kockázatmentes ellátásához. Ennek érdekében az utasítást kellő időben, kellő részletességgel kell megadni. 10

11 A munkavállalót tájékoztatni kell mindazokról a hatásokról, amelyek a munkavégzéssel összefüggésben őt érhetik, a tervezett belső technológiai átalakításokról, amelyek a megszokott munkavégzéshez képest változást jelentenek, kik azok a személyek, akik a munkáltatót terhelő, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat ellátják. (pl. veszélyforrás-védekezés módja, mentési terv ismertetése, kezelésikarbantartási, technológiai utasítások). A munkavállaló oktatása, amely a munkavállalók egészségének és biztonságának megvédését szolgáló, a munkáltató által megvalósítandó fontos tevékenység. Ez lehet előzetes (munkába álláskor) vagy rendkívüli (a munkahely, a munkakör és a körülmények változásakor, munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, valamint új technológia bevezetésekor) vagy ismétlődő, ugyanis a munkavállalónak a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismernie és alkalmaznia kell az egészséges és biztonságos munkavégzéséhez szükséges szabályokat. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállalót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Arról, hogy munkába állásakor a szükséges ismeretek birtokában van, a munkáltató köteles meggyőződni. A munkavédelmi szakemberek részére történő tájékoztatás a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések adatairól, a munkavédelem szempontjából fontos körülmények változásáról, statisztikákról, hatósági ellenőrzés megállapításairól, információkról. A létesítésben közreműködők (tervező, kivitelező, beruházó) részére műszaki adatszolgáltatás és együttműködés. A munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőkkel történő együttműködés keretében kölcsönös tájékoztatás, egymás részére a szükséges információk kellő időben történő megadása. 11

12 A hatóság részére munkabaleset, foglalkozási megbetegedés (fokozott expozíció) esetén bejelentés, súlyos munkabaleset esetén azonnali bejelentés, illetve hatósági ellenőrzés során együttműködés Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása A munkahelyek létesítési feladatai, tárgyi feltételek biztosítása Létesítés az a folyamat, amelynek eredményeként új üzem, új munkahely jön létre, vagy a meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép/gépek telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. A létesítésben kiemelkedő szerepe van annak a munkáltatónak, aki a létesítés tervezését, kivitelezését az e célra szakosodott cégtől megrendeli. Szükséges, hogy megfogalmazza és a megvalósítást szolgáló szerződésben rögzítse azokat az elvárásokat, amelyeket egyebek mellett a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása érdekében megkövetel a tervezőtől, a kivitelezőtől. Ezzel egyidejűleg a jogszabályok kötelezik a tervezőt és a kivitelezőt arra, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek arról, hogy a munkavédelmi követelményeket megvalósították. E megoldásnak az is célja, hogy a vállalkozót, aki a létesítést finanszírozza, segítse a nem megfelelő teljesítésből adódó viták során a felelősség megállapításában. A munkafolyamati követelmények biztosítása Egyéni védelem (egyéni védőeszközök meghatározása, biztosítása, használatukra történő kioktatás és használatuk megkövetelése). Az egyéni védőeszközöket akkor kötelező biztosítani a munkavállaló részére, ha a munkahelyen keletkező veszélyek és ártalmak műszaki intézkedéssel nem háríthatók el, illetve csökkenthetők olyan mértékre, hogy azok egészségkárosodást vagy balesetet ne okozzanak. A szükséges egyéni védőeszköz meghatározásánál a fennálló veszélyforrások alapján el kell végezni a kockázatértékelést. Az egyéni védőeszközöket a munkáltatónak természetben kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátania. Egyéni védőeszközt csak akkor szabad forgalmazni, illetve a munkáltatónak megvásárolnia, ha a termék rendelkezik az 12

13 előírt kísérő dokumentációval, és a termékről egyértelműen kiderül, hogy milyen védelmi képességgel rendelkezik. Az egyéni védőeszköz javítási, karbantartási kötelezettsége a munkáltatót terheli. Egyéni védőeszközt azonnal ki kell cserélni, ha védelmi képességét elvesztette. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjét a munkavédelmi szabályzatban vagy ennek hiányában külön szabályzatban kell meghatározni. A szükséges egyéni védőeszközök kiválasztása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Kollektív védelem (szellőztető berendezés, védőberendezés, mentőkészülékek, biztonsági világítás, tűzjelző, oltó, riasztó berendezések, stb.) alkalmazása, ahol szükséges. A kollektív műszaki védelmet mindig előnyben kell részesíteni az egyéni védelemmel szemben A személyi feltételek biztosítása Egészségügyi alkalmasság (előzetes, időszakos, soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat alapján) Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismeret, készség, jártasság Az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges szakképzettség Speciális szakképzettség és gyakorlat a veszélyes gépek, berendezések (daru, targonca, stb.), technológiák (pl. feszültség alatti munkavégzés) biztonságos kezeléséhez, illetve végzéséhez Megfelelő számú munkavállaló biztosítása az egészséges és biztonságos munkavégzéshez Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme az egészségkárosító kockázatoktól Eljárási kötelmek Minőségügyi követelmények A munkavégzés munkaeszközök igénybevételével történik. A munkaeszközöknek is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos kialakításúaknak kell lenni, természetesen a munkavégzésre való alkalmassága mellett. 13

14 Munkaeszköznek minősül minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak. (E forgalom alól az egyéni védőeszköz kivételt képez.) A munkaeszközök gyártóira, forgalmazóira, importálóira kiterjed az az általános kötelezettség, mely biztosítja, hogy a munkavállaló csak olyan munkaeszközzel kerülhessen kapcsolatba, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Munkaeszköz üzembe helyezéséhez szükséges a vonatkozó jogszabály által előírt gyártói megfelelőségi nyilatkozat, illetve veszélyes munkaeszközök esetén a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentum/tanúsítvány Egyéni védőeszközök használatához EK-megfelelőségi nyilatkozat, illetve EK-típustanúsítvány szükséges Hatósági engedély köteles munkaeszköz, technológia esetén a hatósági engedély egyenértékű a megfelelőségi tanúsítvánnyal A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembe helyezésének lefolytatása csak munkabiztonsági és a munkaeszközök kivételével munka-egészségügyi szakember kötelező bevonásával történhet. Nagyon fontos szabály, hogy az üzembe helyezést írásban kell elrendelni, ha a szükséges dokumentumok (munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakember előzetes vizsgálatának jegyzőkönyve, nyilatkozatok, mérési eredmények, tanúsítványok, hatósági engedélyek, üzemeltetési utasítások, stb.) rendelkezésre állnak, illetve az azokban jelzett hibák kijavításra kerültek. A munkaeszközök üzembe helyezésének, működtetésének (üzemeltetésének) néhány fontos szempontja: A munkaeszközt úgy kell elhelyezni, felállítani, használni, hogy kezeléséhez elegendő hely álljon rendelkezésre, a szükséges energia biztonságosan kerüljön oda-, illetve elvezetésre, a munkavállaló védve legyen a munkaeszköz kigyulladásától, túlhevülésétől, a munka közben használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag munkakörnyezetbe történő kijutásától 14

15 Alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy tárolt anyag robbanásveszélyének megelőzésére Mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás esetén biztosítható legyen a munkavállalók védelme az áramütés ellen Jól látható és azonosítható kezelőelemekkel legyen ellátva A fő kezelőhelyről belátható legyen a veszélyes tér Legyen ellátva olyan kezelőelemekkel, amelyek azt biztonságosan működtetik és teljesen leállítják, figyelemmel az üzemzavarokra, illetve üzemeltetési kiesésre is A munkaeszközt a veszélyeitől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel Az időszakos biztonsági felülvizsgálat legalább ötévente történő elvégzése (szabvány, jogszabály, gépkönyv ennél rövidebb időközt is előírhat) a veszélyes technológia, jogszabály, szabvány által nevesített munkaeszköz esetében. Ezt technológia esetén szakirányú munkabiztonsági szakértő, munkaeszköz esetén munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult személy végezheti. Soron kívüli ellenőrzés a veszélyeztetés jellegétől függően munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szakember bevonásával, ha az egyéni védőeszköz, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia rendeltetésszerű használat közben közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát (kvázi baleset), vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig a használatot, üzemeltetést meg kell tiltani. A közvetlenül veszélyeztette fogalom azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkavégzés során olyan helyzetbe került, hogy egészségkárosodását és/vagy sérülését csak a véletlennek köszönhetően tudta elkerülni. Nem veszélyes munkaeszközök esetében ellenőrző felülvizsgálat elvégzése a munkaeszköz új munkahelyen történő felállítását követően vagy a munkabiztonságot, munkaegészségügyet jelentősen érintő szerelést követően (üzemeltetést megelőzően). Időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzése a nem veszélyes munkaeszközök esetében a munkáltató által meghatározott gyakorisággal, ha a munkaeszköz a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a 15

16 munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő. A felülvizsgálat időköze az öt évet nem haladhatja meg. Kockázatértékelés, az elkerülhetetlen veszélyek értékelésének általános feladata (külön fejezetben részletes információ található). Kockázatbecslés elvégzése a veszélyes anyagok és keverékek esetében (a kockázatértékelés fejezetben részletes információ található). Általános megelőzési követelmények, megelőzési stratégia, veszélyek elkerülése. A munkáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a munkavégzés jelentős kockázatokkal jár, azonban ezek csökkenthetőek, illetve kiküszöbölhetőek. A kockázatok különféle formában jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon keresztül a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőig, ide értve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is. E kockázatok megszüntetéséhez, illetve minimálisra csökkentésére a munkáltató köteles valamennyi rendelkezésére álló megelőzési lehetőséget igénybe venni. A munkáltató gazdasági irányító tevékenysége során a megelőzés alábbi általános követelményeit köteles figyelembe venni: A veszélyek elkerülése A nem elkerülhető veszélyek értékelése A veszélyek keletkezésük helyén történő leküzdése Az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamatok megválasztásánál, különös tekintettel a hírközlési ágazatban is jellemző egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszicho-szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása A kollektív műszaki védelem elsőbbsége A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása 16

17 Belső rendelkezés (szabályozás) a munkavédelmi viszonyok munkáltatón belüli rendezése érdekében az1.5. pontban részletezettek szerint. Rendszeres belső ellenőrzés (meggyőződés, vizsgálódás, szemle) A munkavédelem foglalja össze azokat a feladatokat és tevékenységeket, amelyekkel a balesetek, egészségkárosodások megelőzhetők. Ide tartozik az egészséget nem veszélyeztető biztonságos technika, technológia alkalmazása, a munkakörnyezet megfelelő kialakítása, az emberi egészség veszélyekkel és ártalmakkal szembeni védelmének megoldása, ezek csökkentése. E széleskörű feladat megvalósulását a munkáltatónak folyamatosan ellenőriznie kell, azt vizsgálva, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Ennek számos megoldása lehetséges a munkafolyamatba beépített ellenőrzési tevékenységtől kezdve a veszélyességtől függő időközönként megtartott különböző szintű vezetők, munkavédelmi szakemberek szemléjéig. A munkavállalók munkavédelmi ismereteiről történő meggyőződés (vizsgáztatás). A veszélyes gépek kezelői, a technológiák üzemeltetői esetében kötelező alkalmazni, melynek részleteit a belső szabályzatban (MVSZ) kell rögzíteni. Az elsajátított ismeretekről írásban kell meggyőződni, ha azt valamilyen jogszabály előírja (pl. Emelőgép Biztonsági Szabályzat évente történő oktatást és írásbeli számonkérést ír elő az emelőgépet kezelők, kötözők, karbantartók esetében). Egyébként minden munkakörre javasolt az ismeretek elsajátításának írásban (célszerűen a javítást segítő tesztlap alkalmazásával) történő ellenőrzése, hiszen így igazolni, bizonyítani lehet azt. Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bekövetkezése esetén lefolytatandó eljárás (ezekről külön fejezetben részletes információ található). Munkahelyi munkavédelmi program készítésére a munkavédelmi képviselő (bizottság) tehet javaslatot. Ha a munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szerint az I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót 17

18 foglalkoztató munkahelyeken. A munkahelyi munkavédelmi program a munkavédelmi ellenőrzések, a kockázat-értékelés és annak felülvizsgálatai során, valamint a munkavédelmi képviselők által jelzett hiányosságok megszüntetését tartalmazó, határidővel és felelőssel megjelölt dokumentum Szervezési, intézkedési feladatok A nemdohányzók védelméről gondoskodás, a technológiai dohányzási tilalom érvényesítése. Külön dohányzóhelyet kell kijelölni ha ez zárt légterű, akkor folyamatos légcserét biztosító műszaki megoldással, ahol technológiai okok miatt nem lehet dohányozni, illetve zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt munkahelyen. Más munkáltatókkal a munkavégzés összehangolása. Ez egy munkaterületen akkor szükséges, ha különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat foglalkoztatnak. Célja, hogy az ott dolgozók és a hatókörben tartózkodók ne legyenek veszélyeztetve. Az összehangolásért felelős a szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve a tényleges munkát irányító vagy a munkahelyért a főfelelősséget viselő, ha ilyen sincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Az összehangolás a kockázatok és a megelőzési intézkedések ismertetése az érintett munkavállalókkal, munkavédelmi képviselőikkel és a hatókörben tartózkodókkal. A menekülés-mentés feltételeinek meghatározása (mentési terv készítése), gyakoroltatása, végrehajtása. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók és a hatókörben tartózkodók súlyos és közvetlen veszélyeztetés (pl. tűz) esetén erről azonnal értesítést kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyet azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak. A mentést-menekülést a veszélyeztetéstől függő meghatározott időközönként (pl. tűz esetén évente) gyakoroltatni kell. Rendkívüli intézkedések alkalmazása közvetlen veszély, rendellenesség esetén. Az előzőekben megfogalmazottakon túl biztosítani kell, hogy a munkavállalók szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel tudják venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. 18

19 Az elsősegélynyújtás biztosítása. Minden munkahelyen, minden műszakban biztosítani kell a munkavállalók létszámának, a veszélyforrásoknak megfelelő elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Sajnos ennek részleteit szabályozó új rendelet a kézirat lezárásáig nem lépett hatályba. Munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakember foglalkoztatása, illetve foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása (ezekről külön fejezetben részletes információ található). A munkabiztonsági és/vagy munka-egészségügyi szaktevékenység végrehajtása. A munkavédelmi képviselet kezdeményezésére intézkedés (erről külön fejezetben részletes információ található) A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében szükséges speciális feladatok A munkáltatóknak és munkavállalóknak a feladataik teljesítése során nemcsak a szervezett munkavégzésben részt vevő munkavállalók védelmét kell biztosítaniuk, hanem meghatározott előírások alapján a munkavégzés hatókörébe tartózkodó és esetleg hatása alá kerülő más személyek (pl. járókelők, szolgáltatást igénybe vevők, szomszédok, látogatók) testi épségének, egészségének a megóvását is. Az eddigiek során még nem tárgyalt, alábbi feladatokat kell megoldani: Biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazása a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet előírásai szerint. Elkerítéssel, lefedéssel vagy más módon történő védelem a be- vagy leesés és a leeső tárgyak veszélye ellen. Zaj, rezgés, por, vegyi anyagok, sugárzások, valamint a légkörinél alacsonyabb vagy magasabb nyomás nem veszélyeztethetnek. Munkafolyamatot, technológiát, munkaeszközt, anyagot úgy kell megválasztani, hogy ne veszélyeztessen. Veszélyforrás fellépésénél a hatásos védelem biztosítása zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem valósítható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések szükség esetén együttes alkalmazásával. 19

20 3. A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI 3.1. A munkavállaló kötelezettségei A munkavédelmi törvény és általában a munkavédelmi szabályozás munkásvédelmi jellegű, azaz a munkavállalói jogok érvényesítésének a filozófiáján nyugszik. Más megközelítésben a munkavédelmi előírások széleskörűen és lehetőleg részletesen megállapítják a munkáltatói kötelezettségeket, amelyek a munkavállalók részéről, mint jogosultságok, megkövetelhető követelményrendszerként jelennek meg. A munkavállalói jogok részletezése előtt azonban át kell tekinteni a kötelezettségeket, amelyek másodlagos felelősséget jelentenek a munkáltatói elsődleges, általános és objektív felelősség mellett. A biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállaló kötelességei: biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (alkohol, kábítószer, gyógyszer káros hatásától mentesen, kipihenten, koncentrálóképessége birtokában) megjelenni a munkahelyén és ezt megőrizni a munkavégzés teljes időtartama alatt. Ez az előzőekben megfogalmazottakon kívül azt is jelenti, hogy bármilyen mértékű rosszullét esetén is abba kell hagyni a munkát, ha van rá lehetőség, jelezni kell azt a közvetlen vezető vagy a munkatárs felé. Ugyanis egy ájulás következtében történő sima elesés közben is komoly sérülést lehet szenvedni. megtartani az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait (jogi, szabványi, munkáltatói előírások, szakmai szokások). az elvárható szakértelemmel dolgozni, munkáját úgy végezni, általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez mások (a munkatársak és a hatókörben tartózkodó egyéb személyek) testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse. A munkaeszközök rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kötelezettségek: a tevékenység megkezdése előtt a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni (szemrevételezéssel, kipróbálással, szükség esetén a műszaki dokumentációval összevetve). 20

21 a munkaeszközt és a munkahelyet rendeltetésének megfelelően (kezelésikarbantartási utasítás, használati útmutató, gépkönyv, üzemrend alapján) használni. a számára meghatározott vagy a tőle elvárható ellenőrzési, tisztítási és karbantartási feladatokat ellátni. az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható (egyszerűen, költséget nem igényelve végrehajtható) tisztításáról gondoskodni. a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. Együttműködési kötelezettségek: a munkáltatóval (pl. tájékoztatás, jelzés, javaslat, kezdeményezés) és munkatársaival együttműködni a balesetmentes munkavégzés érdekében a munkavédelmi feladatok ellátása során megszerzett speciális ismeretek (személyes adatok, üzleti titok) megőrzéséről gondoskodni (illetéktelen harmadik személynek nem adhatja át). Egyéb kötelezettségek: a munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (pl. az oktatás során) és azokat a munkavégzés során alkalmazni az előírt képzéseken, továbbképzéseken, tanfolyamon részt venni, az előírt vizsgákat letenni a részére előírt orvosi vizsgálatokon részt venni, ennek során mintát produkálni, hogy az orvos egyértelműen meg tudja állapítani, alkalmas-e az adott munkakör betöltésére. a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől a legkisebb sérülést, balesetet (úti üzemi balesetet is), azonnal jelenteni (nem csak a sajátját, hanem az általa észlelt munkatársait érintőket is) 21

22 tartózkodni a biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától, kikapcsolásától, eltávolításától és átalakításától a munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásnak megfelelően eljárni. Ennek komoly korlátja van: a saját vagy mások életének, egészségének vagy testi épségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése az utasítás végrehajtásával. Erről az Mvt. így rendelkezik: A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Ilyen súlyos veszélyeztetés lehet például a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, vagy a menekülési útvonalak eltorlaszolása, rossz állapotú munkaeszközök biztosítása. A fenti kötelezettségeket adott esetben a munkavállaló megszegi. Ennek súlya különböző lehet: a katasztrófaveszély okozásától a kisebb adminisztrációs hibáig, a jelentéktelen baleseti kockázattól a sok száz dolgozót közvetlenül fenyegető helyzet előidézéséig terjedhet. A konkrét jogi következmény részben ettől, részben a munkavállaló szándékosságától, gondatlanságától, hozzáállásától, illetve részben a jogviszonya jellegétől függ. Milyen következményekkel járhat, ha a munkavállaló a kötelezettségeket megszegi? rendes vagy rendkívüli felmondás (a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség: ilyen lehet egy fontos munkavédelmi szabály szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegése) kötelezettségek vétkes megszegésére megállapított kollektív szerződésbeli joghátrányok egyéb, jogon kívüli eszközök (a munkáltatónál szokásos szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, értekezleten történő megtárgyalás, erkölcsi megítélés) vezetői megbízás visszavonása 22

23 munkajogi kártérítési felelősség munkáltatón kívüli felelősségi formák (szabálysértés, büntetőeljárás, harmadik személy kártérítési igénye bírói úton) 3.2. A munkavállaló jogai Alkotmányos alapjog (emberi jog) a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeihez, munkakörülményekhez Biztonságos munkaeszközök alkalmazásához Egyéni védelemhez (egyéni védőeszköz, műszaki és szervezési intézkedések) Kollektív műszaki védelemhez Munkavédelmi ismeretekhez, oktatáshoz, eseti tájékoztatáshoz az általa értett nyelven az alábbi lényeges szempontokra kiterjedően: üzemeltetési dokumentáció veszélyforrások és a védekezés módja munkavédelmi oktatás szükséges információk a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól a munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatokat ellátó személyekről, vállalkozásokról munkahelyét, munkakörét érintő kockázatértékelésről, a hozott intézkedések végrehajtásáról, tapasztalatairól munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről (ha nincs munkavédelmi képviselő) a munkavédelmi hatóságtól kapott információkról, a hatósági ellenőrzés megállapításairól Orvosi vizsgálathoz (ha szükséges soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet) Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez Veszélyeztető munkáltatói utasítás megtagadásához Személyes adatai védelméhez. Egy esetleges baleset, úti üzemi baleset, tűzeset vizsgálatakor olyan dokumentumok (pl. kórházi zárójelentések, különböző leletek) juthatnak a 23

24 munkáltató vagy megbízottja tudomására, amelyek vonatkozásában a személyes adatokról szóló jogszabályi előírásokat be kell tartania. A munkáltató munkavédelmi döntéseiben való részvételhez közvetlenül vagy munkavédelmi képviselője útján Az egyéni fellépéshez, illetve jóhiszemű bejelentéshez a munkavégzésével kapcsolatban, valamint a munkabalesete, foglalkozási megbetegedése bejelentése, kivizsgálása, a hozott intézkedés nem megfelelősége vagy ezek elmulasztása kapcsán a munkavédelmi hatósághoz történő forduláshoz. Ezért őt nem érheti semmiféle hátrány. Munkavédelmi képviselő megválasztásához A nemdohányzók speciális védelméhez Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató kötelezettségeinek nem tesz eleget? Jogosult megtagadni a munkavégzést az előzőekben már részletezett esetekben. Munkavédelmi képviselőhöz (bizottsághoz) és a szakszervezethez fordulhat. Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Élhet a rendes, bizonyos esetekben a rendkívüli felmondás lehetőségével 4. A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS RENDSZERE 4.1. Országos szint Az érdekegyeztetés legfelső szintje a tripartit alapon működő országos hatáskörű Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) állandó szakbizottságaként működő Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: MvB) feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos makroszintű érdekegyeztetés. Az MvB fontos részt vállalt a jogharmonizáció végrehajtásában. Többször tárgyalta és véleményezte az Mvt. módosításához érkezett javaslatokat, észrevételeivel, gyakorlati tapasztalatainak megosztásával segítette a jogalkotó munkáját. 24

25 Az Mvt. módosítása pontosítja az MvB feladatait is, lehetővé téve a társadalmi partnerek önálló véleményének megjelenítését, illetve szélesebb lehetőséget biztosítva arra, hogy a Bizottság a nyilvánosság előtt ismertethesse tevékenységét. Az utóbbi évek gyakorlatára, valamint a törvényi szabályozásba beemelt új előírásokra (munkavédelmi képviselők választásának rendje, a képviselők képzésének, továbbképzésének szabályai, a paritásos munkavédelmi testület létrehozatala, működése, stb.) tekintettel, szükségesnek mutatkozott annak megfogalmazása, hogy az MvB ajánlásokat alakít ki a munkavédelmi kérdésekről, ezáltal segítve ezen rendelkezések hatékony végrehajtását. Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága (MvB) Jogosult tárgyalni és állást foglalni valamennyi, az OÉT által hozzá utalt, továbbá a tagjai által előterjesztett munkavédelmi kérdésről, valamint előzetesen véleményezni az Mvt ában megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat Részt vesz a munkavédelem országos programjának (MOP), annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában Ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről Javaslatot tesz a munkavédelmi hatóság által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására Saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését Évenként áttekinti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetét Megtárgyalja a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése érdekében teendő szükséges intézkedéseket. 25

26 Az MvB jogosult hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban Tájékoztatást kérni Konzultációt folytatni Véleményt alkotni Állásfoglalást, ajánlást kialakítani és közzétenni Az OÉT állásfoglalását kérni Dönteni A javaslat elfogadását követően az egységes szakmai értelmezés céljából módszertani tájékoztatást adni. Az MvB a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, valamint a kormány képviselőiből áll. Saját ügyrendje alapján működik, amelynek titkársági, adminisztratív feladatait a munkavédelmi hatóság látja el Középszintű érdekegyeztetés (ÁPB-k) Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése című PHARE projekt célja volt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapítása. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok feladata a kétoldalú a munkáltatók és a szakszervezetek közötti közvetlen, valamint kormányzati szervekkel történő eseti konzultáció lefolytatása, illetve különféle megállapodások és a kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten. ÁPB-t a törvény által előírt feltételeknek megfelelő munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hozhatnak létre ágazati, alágazati vagy szakágazati szinten. Az ágazati szintű bizottság résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2. számjegyű Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, amelyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3. illetve 4. számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok. Az ágazati-, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat. 26

27 A részvétel és konzultációs jog gyakorlásának együttes feltételei: Az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult Az így megalakult Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság mint az érdekelt szociális partnerek szektorális fóruma, felkarolva az érdekképviseleti kezdeményezéseket a munkatervének megfelelően a munkavédelem területén is kezdettől fogva közzé tesz szakanyagokat, tanulmányokat, illetve a számára fontosnak tartott témakörben konferenciákat szervez. Ezek már fontos eredmények, hiszen a nemrég létrehozott középszintű érdekegyeztetés ágazati rendszere még nem funkcionál munkavédelmi ágazati érdekegyeztetési formaként, de ezen tevékenységével, támogatásával segíti a munkáltatók és munkavállalók ez irányú tevékenységét Vállalkozási szintű érdekegyeztetés Szakszervezeti jogok, lehetőségek Az utóbbi évtizedekben a szakszervezetek munkavédelmi funkciója kétségtelenül meggyengült. Ez részben más funkciók megerősödésével (például bérharc), részben az önállóan megjelenő helyi munkavédelmi képviselet tényével magyarázható. A meggyengülés nem használ a munkavédelem ügyének, ezért mindenképpen szükséges, hogy a szakszervezetek új programjaik kialakításában a munkavédelem, mint a munkavállalói jogok egyik legerősebbje kapjon helyet. 27

28 A munkavédelem területén is alkalmazható az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerinti szakszervezeti jogosítványok: Tájékozódás, tájékoztatás joga A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Ide tartoznak a munkavédelmi érdekek is. A szakszervezet jogosult a munkáltató munkavédelmi intézkedésével (döntésével) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Az első egyeztetési, informálódási kapcsolat célszerűen a szakszervezeti bizottság kijelölt tagja és a munkáltató előre megnevezett vagy intézkedésre jogosult meghatalmazottja között történhet. A munkáltatók a munkavédelem területén is kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait 30 napon belül velük közölni. A megszerzett információk tekintetében a szakszervezet joga (lényegében kötelessége is), hogy a munkavállalókat a munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről (munkavédelem) tájékoztassa. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységgel kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye. Ellenőrzés, kezdeményezés joga A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre (azaz a munkavédelemre is) vonatkozó szabályok betartását. Ez többnyire a munkaterületek, munkafolyamatok megszemlélését, a munkavállalókkal történő konzultációt, kikérdezést jelenti. 28

29 Ennek keretében a szabályok végrehajtásáról az érintett munkáltatói szervtől tájékoztatást kérhet, a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani a személyes adatok védelmét tiszteletben tartva. A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet (például a felettesnél vagy külső szervnél: munkavédelmi hatóságnál). Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv, hatóság a szakszervezetet tájékoztatni köteles. Saját jogú fellépések, intézkedések A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat érintő jogellenes, (pl. a munkavédelemre vonatkozó) munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. Ha a munkáltató ezzel nem ért egyet (például szerinte a technológiai folyamat biztonságosnak tekinthető), egyeztetésnek van helye (három munkanapon belül meg kell kezdeni). Amennyiben az egyeztetés 7 napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt. A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírsági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve a végrehajtását fel kell függeszteni. A kifogás intézménye a munkavédelemben általában nem érvényesül. Amennyiben a munkáltató elmulasztja kötelezettségét, és a késedelemből eredően az érintett munkavállalók élete, egészsége vagy testi épsége közvetlenül és súlyosan veszélyeztetve van, a munkavédelmi hatósághoz lehet fordulni. A kifogásnak ugyan felfüggesztő hatálya van, de adott esetben mérlegelni kell, hogy a gyors hatósági beavatkozás vagy a bonyolultabb kifogásolási eljárás a 29

30 célravezetőbb. A hatósághoz fordulás még nem jogvita, amely kizárná a kifogás alkalmazását. Lényegében a sztrájkjogra is hasonló megfontolásból az a megállapítás az irányadó, hogy gyakorlása előtt a munkavédelmi hatóság megkeresése a járható út a súlyos munkavédelmi hiányosságok megszüntetése érdekében. A munkavédelmi hatósághoz fordulás, illetve a munkavédelmi jogok érvényesítése érdekében folytatandó sztrájk természetesen csak legvégső esetben indokolt, ha a közvetlen és súlyos veszélyeztetés megvalósul és a munkáltatóval történő tárgyalások biztosan nem vezetnek eredményre Üzemi tanács lehetőségei A szakszervezetekkel ellentétben az üzemi tanácsnak jóval kevesebb Mt. szerinti jogosítványa van a munkavédelemben, melyek az alábbiak: A munkáltató döntése előtt köteles az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkavédelmi intézkedések tervezetét a munkavédelemmel kapcsolatos képzési terveket az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok (munkavédelmi szabályzat, egyéb belső e területet érintő szabályzatok, utasítások) tervezetét Az üzemi tanács 15 napon belül közli álláspontját a munkáltatóval. Ennek kialakításához olyan törvényi jogosultsággal rendelkezik, amely szerint betekinthet a tervezetre vonatkozó munkáltatói nyilvántartásokba, adatokba (műszaki mérési eredmények, stb.). Ha a munkáltató megszegi a véleményeztetés szabályait, akkor a munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. 30