1. A motiváció meghatározásai (általános jellegű) (meghatározása, fogalma, jellemzői, összetevői) A motiváció szó a latin movere mozogni, mozgatni,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A motiváció meghatározásai (általános jellegű) (meghatározása, fogalma, jellemzői, összetevői) A motiváció szó a latin movere mozogni, mozgatni,"

Átírás

1 1. A motiváció meghatározásai (általános jellegű) (meghatározása, fogalma, jellemzői, összetevői) A motiváció szó a latin movere mozogni, mozgatni, kimozdítani igéből származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató erő. A pszichológiában gyűjtőfogalom. Beletartozik minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező. Hebb szerint a motiváció az élőlények a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely erőssége szerint a mély alvásban mutatott alacsony és az éber, illetve izgalmi állapotra jellemző magas szintek között változik. A motívumok összességét is jelenti. A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező. A késztetések rendszerében számon tartunk alapvető, elsődleges, biológiai eredetű motívumokat (biológiai szükségletek, pl. éhségérzet), és társadalmi eredetű motívumokat, amelyekben a külső ösztönző hatás a belső, biológiai késztetésekkel együtt szabja meg a viselkedés irányát, formáját. Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezünk, függetlenül attól, hogy tudatos-e vagy sem. A motiváció a miért működik így? kérdésre válaszol: - a vizsgálat tárgya nagyon pontosan meghatározható: cselekvést beindító, fenntartó, célirányossá tévő témakör, (valamint az, hogy mi állítja le a cselekvést?), - emberi motívumok feltérképezése, - mi határozza meg a viselkedés intenzitásának az ingadozását, vagyis a motívumok dinamikus jellegűek, - melyek a motívumok fejlődésének, illetve fejleszthetőségének a kulcsai (belső ill. külső motivációk), - miként lehet a jutalmat és a büntetést úgy használni, hogy az a végzett tevékenység hatékonyságát emelje. Az ember teljes mértékben nem kiismerhető! A motiváció a viselkedésünket energizáló és megfelelő irányba terelő állapot, amelyet szubjektíven az étel, ital, és a szex iránti tudatos vágyként érzékelünk. Általában mi döntjük el, engedünk-e vágyainknak vagy sem; hogy megpróbálunk-e ellenállni nekik, vagy pedig belebonyolódunk valami olyasmibe, amit később megbánunk. Hiába próbáljuk kiűzni az elfogadhatatlan vágyaknak még a gondolatát is a fejünkből, motivációink közvetlenül igen nehezen befolyásolhatóak (pl.: az éhes ember aligha tudja elérni, hogy ne kívánja az ételt). A tudatos döntésre általában már motivációs állapotaink kialakulása után kerül sor, nem pedig azokat megelőzően. A biológia eredetű túlélési motívumok (pl.: éhség, szomjúság) és egyes, ugyancsak biológia eredetű szociális motívumok (pl.: szexualitás, utódgondozás) mellett az ember motivációs rendszerében számos olyan motívum van, amelyek biológiai gyökereit igen nehéz volna kimutatni. A motiváció ilyenkor is -pl.: az érdeklődés esetében- a szervezetben fellépő feszültségi állapot csökkentésének vagy optimalizálásának igényéből ered. A tanult, a szocializáció során elsajátított motívumok nemegyszer erősebbnek bizonyulnak a biológiai motívumoknál. A szükséglet kielégítésének természetesen környezeti feltételei is vannak. És a kielégítés módjában szerepet játszanak az élőlény korábbi tapasztalatai is. A motivált viselkedés ezért igen változatos formákat ölthet. A motivációt irányító tényezők között az agyunkban és a testünkben lejátszódó folyamatokat éppúgy megtaláljuk, mint a kulturális vagy a körülöttünk élő emberekkel való interakciós jelenségeket. 1

2 2. A motivációs pszichológia alapfogalmai (homeosztázis, ösztön, szükséglet-need, késztetés-drive, incentív) Homeosztázis: minden élőlény igyekszik saját belső egyensúlyát fenntartani. A fejlettebb melegvérű állatoknál ez szorosan kapcsolódik a vérkeringéshez, és döntően idegrendszeri szabályozás alatt áll. A belső környezet állandóságát fenntartó működést homeosztázisnak nevezzük. A homeosztázisban szereplő folyamatok nagyobb részét légzés, emésztés, kiválasztás, keringésreflexek irányítják, így az élettan illetékességi körébe tartoznak. A homeosztatikus elven szabályozott működésnek van azonban egy szűkebb köre a testhőmérséklet, a folyadékháztartás és a táplálkozás-, amelyben már szándékos viselkedési elemek is szerepelnek. Ösztön: A viselkedésben szerepet játszó tényezők között az öröklésnek és a tanulásnak egyaránt szerepe van. Etológusok felismerték, hogy a viselkedésnek vannak olyan formái, amelyek csak kevéssé függnek a személyes tapasztalattól, ezeket a szervezet öröklötten hozza magával. A viselkedés tanult és öröklött volta körül heves viták zajlottak. Ma a tanulás és öröklés kölcsönhatását tételezik fel, melyek együtt alakítják a viselkedést. (Hebb) Az ösztönös viselkedés speciális ismérve, hogy sem megtanítani, sem gyakorlással megszerezni nem lehet. A pszichológiában az ösztön fogalom kellemetlen csengésű, mert óhatatlanul magával hozza az öröklés-tanulás mesterséges elkülönítését, másrészt a fogalmat kevésbé következetesen, homályosan alkalmazzák. Freud pl. a cselekvés valamilyen szükségességét, a szervezetbe építet belső parancsot értett rajta. Az agresszió ösztönével olyan belső hajtóerőt tételezett fel, ami veleszületett és amelyet csak a háború, az agresszív cselekvés vagy öndestrukció tud kielégíteni. A szexuális ösztön alatt nemi késztetést értett, ami nemi ösztönkésztetés -ként jelenik meg néha a magyar fordításban. Tulajdonképpen Freud az ösztön alatt azt értette, amit később hajtóerőnek, drive-nak neveznek.(a fordítók az ösztön kifejezést használták a hajtóerő helyett.) Szükséglet-need; Késztetés-drive: Amerikai viselkedéskutatók kiindulása, hogy a motiváció mögött valamilyen szükségleti állapot áll, amelyet a szervezet fiziológiai egyensúlyának (homeosztázis) kibillenésével hoztak kapcsolatba. Ennek a szükségleti állapotnak a jellemzője a késztetés, azaz a drive hajtóerő, ami olyan energetizáló tényező, amely a megbomlott egyensúlyt helyreállító viselkedés felé vezeti a szervezetet. (Hull, Weiner) A drive-ok elsődleges kiváltói az ún. elsődleges motívumok, mint pl. az ételmegvonás, a hőmérséklet optimálistól való eltérése, a szövetek sérülése, a szexuális viselkedést kiváltó hormonok aktivitása. A drive-ot a viselkedésre tett hatásával lehet leginkább megbecsülni. A drive nem specifikus arra a szükségletre nézve, amiből származik, azaz a drive a szervezet általános energetizálását végzi, és nem vezérli a szükséglet kielégítésére irányuló viselkedést. Ez fontos kitétel, mert a drive önmagában nem irányítja, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet felmerülése estén. A drive-ot kiegészíti a szervezet tanulási folyamata, amelynek során kialakul a szokás. A szokásban a korábbi tapasztalatok összegződnek arról, hogy a szervezet mit tett a múltban és mit talált sikeresnek a drive csökkentésében. Minden olyan viselkedés, amelynek során a drive csökken, szokássá válhat. Hull szerint a motiváció meghatározója tehát a drive, az incentívek és a szokások kölcsönhatása. Az incentívek a drive-ot is helyettesíthetik. Empirikus tapasztalatok arra mutatnak, hogy szükséges megkülönböztetni elsődleges és másodlagos drive-ot. Utóbbiakat azok a helyzetek váltják ki, amelyek az elsődleges drive-val asszociálódva maguk is motivációs erőre tesznek szert. Ilyen tanult drive lehet a félelem, mely maga is jelentős motivációs tényezővé válhat. A félelem, mint drive kialakulása példa arra, hogyan alakul ki a driveelmélet szerint a másodlagos drive. Az inger, amely veszélyt jelez, érzelmi választ vált ki, amely a személyben kellemetlen állapotot, feszültséget indukál. A kellemetlen feszültség jelenlétében a személy, különböző viselkedéses aktivitást végez mindaddig, amíg egy viselkedés csökkenti, vagy esetleg megszünteti ezt az érzelmi állapotot. A kellemetlen állapot csökkenésével a viselkedés megerősödik, s ekkor a félelem a viselkedés motorjává, azaz drive-jává válhat. Incentív: A drive erőssége nemcsak a szervezet állapotától, hanem a környezettől is függ. Így éhség esetén a táplálékféleségeknek (itt: céltárgyaknak) eltérő vonzerejük van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív (jelentéssel bíró) értéknek nevezik. Amennyiben a drive redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor megerősítését, ismétlődések esetén pedig megtanulását is eredményezi. 2

3 3. Az emberi alapvető motívumok (túlélési motívumok, homeosztázis) Homeosztázis: minden élőlény igyekszik saját belső egyensúlyát fenntartani. A fejlettebb melegvérű állatoknál ez szorosan kapcsolódik a vérkeringéshez, és döntően idegrendszeri szabályozás alatt áll. A belső környezet állandóságát fenntartó működést homeosztázisnak nevezzük. A homeosztázisban szereplő folyamatok nagyobb részét légzés, emésztés, kiválasztás, keringésreflexek irányítják, így az élettan illetékességi körébe tartoznak. A homeosztatikus elven szabályozott működésnek van azonban egy szűkebb köre a testhőmérséklet, a folyadékháztartás és a táplálkozás-, amelyben már szándékos viselkedési elemek is szerepelnek. Az élőlények ezeket a működéseket igyekeznek a rájuk jellemző érték közelében tartani. A homeosztatikus rendszer elemei: - szabályozott változó ideális értékének tárolója; - egy vagy több érzékelő a központban vagy a periférián a változó paramétereinek mérésére; - összehasonlító és vezérlő központ, amely a mért adatokat összeveti az ideális értékkel, és szükség esetén utasítást ad a korrekcióra; - perifériás végrehajtó egység(ek) előre meghatározott korrekciós mechanizmusokkal Túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működéseink központja, az agy hipotalamusznak nevezett része, a hipofízisen keresztül közvetlenül irányítja a hormonrendszert és kiterjedt idegi kapcsolatai vannak, (perifériás receptorokkal, alsóbb idegi központokkal és az agykéreggel is). Jó vérellátása és receptorai révén maga is érzékelni képes a vér több paraméterének változásait, így minden feltétel adott, hogy szabályozó központként is működhessen. A hőszabályozás esetén pl. így működik: A bőrben található hőreceptorok érzékelik a külső hőmérséklet változásait. Ha a tűréshatár eltér az ideális értéktől, akkor automatikus kiigazító folyamatok indulnak be (pl.: hideg esetén szűkülnek a hajszálerek, így a hőleadás csökken. Ha ez kevésnek bizonyul, izomműködéssel (didergéssel) hőt termeltetünk) Ha ezek hatástalanok maradnak, akkor megjelenik a cselekvésre késztető drive. Folyadékháztartás szabályozás: a sejteken belüli-, és közötti folyadékterek nyomását speciális receptorok ellenőrzik. A korrekció egyrészt a víz vesékben történő visszanyerésének hormonális úton történő fokozása (ezért nem kell normális esetben éjszaka felkenünk vizeletet üríteni vagy inni), másrészt a szomjúság jelentkezése révén valósul meg. Táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus: e funkció szabályozása sok embernek okoz problémát, és a táplálkozásban tapasztalható a legnagyobb változás. A táplálkozásban velünk született biológiai hatások mellett egyértelműen szerephez jutnak a tanult viselkedésformák is. A legfontosabb szabályozóközpont a hipotalamusz, amely a szájjal együttműködve érzékeli és szabályozza a vér, a cukor, zsír és fehérjeszintet. Ha ez a szabályozórendszer tökéletesen működne, nem lennének kövér és sovány emberek. Azt is kimutatták, hogy a kövére emberek érzelmileg megterhelő helyzetben hajlamosak a fokozott evésre. Hátterében valószínűleg az áll, hogy a kövéreknél csecsemőkorukban minden jelzést (sírást) táplálékkeresésként értelmeztek, és enni adtak nekik. Ezért ezeknek az embereknek nehézséget jelent az éhség megkülönböztetése más feszültségforrásoktól, másrészt a szorongáskeltő helyzeteket evéssel enyhítik. A kövérséghez még hozzájárulhat az a tényező is, hogy a túlsúlyos emberek érzékenyebbek az ételek külső megjelenésére: látványára, ízére illatára. Egyes kutatók szerint a természet is a kövérek ellen van. A zsíros szövetek anyagcseréje lassúbb, mint a többi szöveté, pedig energiafelhasználásuk kétharmadát az anyagcsere folyamatok emésztik fel. A harmadik harmadot mozgásra fordítjuk, a kövér ember meg, tudvalevő, hogy nehezebben, ezért kevesebbet mozog, mint a többiek. 3

4 4. Szociális motívumok (szexuális és anyai motívum, utódápolás, agresszió, segítő viselkedés) A szexualitás és az anyai viselkedés a faj fenntartását szolgálja, és a faj más egyedeihez kötődik, ezért szociális motívumoknak tekinthetjük őket. Ezek a motívumok a viselkedésre késztető hatása nagyon erős, ezért az alapmotívumok közé soroljuk őket. Kísérletek bizonyítják, hogy a patkányanya a legnagyobb áramütést akkor viseli el, ha kölykéhez akar eljutni. A szexualitással kapcsolatban a tapasztalatok arra utalnak, hogy az embernél a szexualitás kikerül a hormonrendszer kizárólagos ellenőrzése alól, és a korai élmények, valamint a később tanult kulturális hatások az idegi szabályozás révén komoly befolyást gyakorol a viselkedésre. Pl. férfiak kasztrálás után, nők menopauza után is folytatják a szexuális életüket. Szexuális viselkedésünkre kulturális hatások is befolyást gyakorolnak. A társ jelenléte szükséglet az ember számára. Németh László szavaival: egyik igénye a másiknak szükséglete. Utódápolás: Humán megfigyelések szerint a velünk született reakciónk mellett korai tapasztalatainknak is meghatározó szerepük van az utódgondozásban. Az anyai ösztönnek ismert viselkedés arra következtetett, hogy a gyermek születése után óra az anya-gyermek kapcsolat minőségét meghatározó szenzitív periódus. A szoros és gyakori testi kontaktus később sokkal odaadóbb gondozói viselkedéssel jár. Harlow 1959-ben végzett kísérletében rhesusmajmok fejlődését vizsgálta mesterséges körülmények között, úgy, hogy csecsemőkorukban elválasztotta őket anyjuktól. Az aktivitás alacsony fokát lehetett megfigyelni viselkedésükben, magatartásuk felnőtt korban még kirívóbbá vált, sem szexuális viselkedésre, sem utódápolásra nem voltak képesek. Egy másik kísérletben az anyjuktól elválasztott majomcsecsemőket olyan ketrecben nevelték, ahol a drótanya és a szőranya is jelenvolt, s a cumisüveget a drótanyára erősítették. Megfigyelték, hogy a táplálkozási idő kivételével a kismajom a szőranyán tölti az idejét. Tehát ahhoz az anyához kötődnek jobban, aki a megkapaszkodás biztonságát nyújtotta számukra, nem a táplálékot adóhoz. Az agresszió: a fajon belüli szándékos károkozást agressziónak tekintjük. Létezik verbális agresszió is, pl. egy gúnyos megjegyzés rejtett üzenete. Embernél az agresszív viselkedés indításában a limbikus rendszerhez tartozó magcsoportok, a gyrus cinguli és az amygdalia vesz részt. Az agressziót közvetítő agyi képletek csak egy bizonyos küszöbszintet állítanak be, így a viselkedés kiváltásában környezeti tényezőknek is fontos szerepük van. Az agresszió fajtái: antiszociális agresszió: közösség ellen irányul, proszociális agresszió: a közösség és az egyén céljait egyaránt szolgálhatja, instrumentális agresszió: valamely cél elérésére irányul, indulati agresszió: egyedüli célja fájdalom okozása a másiknak. Konrad Lorenz foglalkozott sokat ezzel a témával, szerinte az agresszió öröklött ösztönös viselkedés. Az agresszió biológia funkciója az erőforrások birtoklása, az életképesebb, erősebb hímek szaporodási esélyének növelése. A pszichoanalízis szerint az agresszió az emberi viselkedés elválaszthatatlan része. Freud úgy gondolta, hogy az egyik alapvető ösztön a halálösztön, az én ellen irányul, de külső tárgyakra is irányítható és az már agresszió. Más pszichoanalitikusok ezzel szemben úgy vélik, hogy a folyamat fordított irányú, a mások ellen irányuló agresszív késztetés fordulhat az én ellen. Az agresszió másodlagos drive elméletei közül a Dollard és munkatársai által publikált frusztráció-agresszió hipotézise a legismertebb. Eszerint minden célra irányuló motivált viselkedés akadályozása, -frusztrációja- agresszív feszültséget hoz létre. Az agresszív viselkedés levezetésének különböző viselkedés formái lehetnek, amelyeket a környezet jutalmaz, vagy büntet. A megerősített viselkedéselemek a későbbi életkorokban a frusztráció levezetésének egyénre jellemző formái lesznek. A tartós frusztráció azonban nemcsak agressziót, hanem regressziót is eredményezhet. A másik széles körben ismert hipotézis, a 60-as években A. Bandura által felvetett szociális tanuláselmélet, a tanult tényezők döntő szerepét hangsúlyozza az agresszió kialakulásában. Segítő viselkedés: az altruizmus olyan sajátos viselkedésforma, amely hasznos vagy kedvező egy nem rokon személy számára. Az alábbi viselkedésformákat foglalja magába: segítségnyújtás vészhelyzet esetén (pl. baleset), fiatalabb vagy idősebb személy segítése (pl. síró kisgyereket vígasztalunk, idős embert felsegítünk a buszra), szerszámok és a tudás megosztása, (pl. egy lerobbant autót megpróbálunk kiszedni az árokból). A klasszikus pszichoanalízis felfogása szerint az altruizmus nem vezethető le az ember eredeti ösztöncéljaiból, így a szánalom érzése, reakcióképzés valódi természetünk elleplezésére. Az altruisztikus viselkedés gyakoribb barátokkal, mint idegenekkel szemben, és kölcsönös előnyökkel jár (reciprok altruizmus). Az altruizmus és a társas kapcsolatok összefüggéseit vizsgálva megállapították, hogy az ember barátságosan reagál az önzetlenségre, ami viszonyosságot vált ki, ezzel mintegy elmélyíti a kapcsolatot. 4

5 5. Kognitív motívumok (kíváncsiság, kompetencia, teljesítménymotiváció) Kíváncsiság: az állatok viselkedését tanulmányozó kutatók már régen felfigyeltek arra, hogy a tanulásra képes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen, új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek új ismereteket szerezni ezekről, hasonlóan ahhoz, hogy új környezetbe kerülve fölfedező útra indulnak: ezt nevezik explorációs viselkedésnek. Állatkísérletek bizonyítják, hogy különböző tanulási teljesítményekre pusztán új környezet vagy tárgyak explorálásának lehetőségéért egyre több kutató tételezte fel, hogy a kíváncsiság elsődleges motívum (Butler majomkísérletei). Harlow egy önálló manipulációs drive-ot tételezett fel, mivel egyik kísérletében majmok napi több órán át hajlandóak voltak különböző mechanikai rejtvények megoldásával foglalkozni, mindenféle külső jutalom nélkül. A kíváncsiságot és a manipulációs drive-ot, mivel mindkettő az idegrendszer belső folyamataival kapcsolatos, intrinzik motivációnak nevezik szemben, a külső jutalmak vagy büntetések által biztosított extrinzik motivációval. Intrinzik motivált a viselkedés, ha érdeklődésből, szívesen és kedvvel csinálunk valamit, s ez önmagában is jutalmazó értékű, hiszen úgy érezzük, mi magunk vagyunk saját cselekvéseink oka. Ha viszont a szívesen végzett tevékenységet folyamatosan jutalommal, dicsérettel kapcsolják össze, akkor elvész az önálló kezdeményezés, munkavégzés és befejezés öröme. Ekkor az ember mások által kontrolláltnak érzi saját cselekvését. Kompetencia: (hatékonyság, hozzáértés) motívuma késztetés a környezettel való hatékony viselkedés elsajátítására. A pszichoanalízis ego-folyamatoknak nevezi azokat az erőfeszítéseket, amelyek lehetővé teszik a környezettel való eredményes bánásmódot. A cselekvés, a tárgyakkal való bánni tudás, az én csinálom sikere az egyedfejlődés igen korai élménye. Az én vagyok egyenlő az én csinálom élményével, hiszen a gyermek maga változtatja meg a környezetét. Kompetenciaélmény kísér minden sikeres akciót, a csörgő rázását, a megszerzett tudás örömét éppúgy, mint az eredményes felvételi vizsgát vagy az udvarlásban elért sikert. Az emberek persze nem explorálják környezetüket, hanem hipotéziseket is felállítanak jelen történések múltbeli okait kutatva, továbbá elvárásokat alakítanak ki, és jövőre irányuló terveket készítenek. Amennyiben a világról nyert képünk különböző elemei nincsenek egymással összhangban, motivációs hatás lép fel az egyensúly helyreállítására. Kognitív disszonanciáról beszélünk akkor, ha két, számunkra fontos vélekedés vagy értékelés, illetve egy vélekedés és egy tervezett vagy megvalósított viselkedés között ellentmondás van. Az ellentmondás feszültséget kelt, ami a disszonancia redukálására indítja a személyt. Ez történhet korábbi ismeretek átértékelésével, de végbemehet olyan információk felvételével is, amelyek a megvalósított viselkedést visszaigazolják. Megismerő tevékenységre, vagyis ismereteink átalakítására és átértékelésére ösztönöz bennünket, ha ismereteink értékelése nincs összhangban egymással. Az egyensúlytalanság állapota úgy jön létre, hogy egy pozitívan értékelt kognitív elem pozitívan kapcsolódik össze egy negatívan értékelt elemmel (pl. barátunk szereti, dicséri az általunk nem kedvelt zenekart), vagy megfordítva. Az egyensúly helyreállítására irányuló működést az a kellemetlen színezetű motivációs feszültség indítja be, ami kognitív elemek ellentmondásából származik. Teljesítménymotiváció: a teljesítménymotiváció sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés. A születésünket követő néhány év alatt megtanuljuk, hogy a társadalom bennünket körülvevő tagjai szinte minden megnyilvánulásunkat minősítik. Lassan mi is teljesítményünk tükrében látjuk magunkat. Atkinson vizsgálatai szerint az olyan feladathelyzet, amelyben a cél elérése bizonytalan, két egymással ellentétes motívumot kelt: a cél elérésének motívuma, és a kudarc elkerülésének motívuma. Egy további tényező a cél vonzereje (incentív értéke), amely természetesen nem lehet független a feladat nehézségétől. Az emberek két jellemző csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sikerorientáltak tartoznak, akik szeretnek kockáztatni, és próbára tenni önmaguk ügyességét, a másik csoportba a kudarckerülők tartoznak, akik bizonytalanok önmagukban vagy szorongók. Atkinson vizsgálatai szerint a siker- és kudarcorientáció az egy csoportokba tartozó személyek állandó, feladathelyzetektől független jellemzője. Más vizsgálatok feltárták, hogy a teljesítménymotivációban a sikeren és a kudarcon kívül számos egyéb, kognitív tényező is szerepet kap. Hoppe a feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzést, amit magunktól elvárunk, igényszintnek nevezte. Az emberek korábbi tapasztalataik vagy becsléseik nyomán alakítják ki igényszintjüket. A tényleges teljesítményük eléri vagy meghaladja ezt az igényszintet, akkor az eredményt sikerként, ha elmaradnak tőle, akkor kudarcként értékelik. Sorozatos sikerélmény hatására az igényszint emelkedik, kudarcszéria hatására pedig csökken. 5

6 6. Ösztönelméletek (W. James, W. McDougall, S. Freud) W. James (1890): kontinuitás az ember és állat között, a veleszületett vagy ösztönös motívumok számában különböznek; az ember több ösztönnel rendelkezik, az ösztön mentalisztikus tulajdonságokkal (cél, irány) rendelkezik. Alapvető ösztönök szerinte: rágás-szopás, fogás (Babinszki teszt), tárgyak szájba vétele, fajfenntartás, építés-játék-kiváncsiság. Úgy gondolta, hogy az ösztönök hasonlóak a reflexekhez, vagyis érzékelési ingerek váltják ki és vakon jelennek meg. Ez azt jelentette, hogy a viselkedésformák automatikusan jelentkeznek bizonyos körülmények között, úgy, hogy nem tudni mi lesz végkimenetele. Azt állította, hogy minden ösztön egy impulzus, amely az ösztönt a motiváció területére tereli. Annak ellenére, hogy az ösztönök vakon jelennek meg, úgy gondolta, hogy a memória közre játszik az ösztönökkel, tehát a kiváltott viselkedés már nem vak, vagyis az ösztönös viselkedés a tapasztalat útján változik. Fenntartotta, hogy az ösztön nem egységes, hanem csak egy tendencia egy egységes viselkedésmintázatra. 2 elven keresztül magyarázta az ösztönök változatosságát: a szokás (tanulás) megakadályozhat, visszaszoríthat egy ösztönt, és bizonyos ösztönök mulandóak. A tanulás korlátozza, hogy milyen mértékben bontakozhat ki egy ösztön egy adott helyzetben. Az ösztönök mulandó természete azt jelzi, hogy bizonyos ösztönök csak a fejlődés egy bizonyos idejében nyilvánulnak meg, majd inaktívvá válnak. Az ösztönös magatartás valahol a tanulás és a reflexek között van. Javasolt egy rangsorolást, ami az emberi ösztönöket illeti: Versengés, Harciasság, Szimpátia, Vadász ösztön, Félelem, Kapzsiság, Konstruktivizmus, Játék, Kíváncsiság, Társas ösztön, Szégyen, Titokzatoskodás, Tisztaság, Szerénység, Féltékenység, Szülői szeretet. James úgy gondolta, hogy ha megfogalmazza a különböző típusú ösztönüket és hogy ezek hogyan alkalmazkodtak az emberi fejlődés során, akkor megmagyarázza, hogy a viselkedés hogyan nyer motivációt. Sajnos nem fogalmazta meg konkrétan, hogy hogyan lehet különbséget tenni a reflex, az ösztön és a tanult viselkedés között. McDougall (1908): az ösztönök a viselkedés legfőbb meghatározói. 18 alapösztönt különböztet meg (mint társas kapcsolatok iránit igény, félelem, kíváncsiság, védelmező szülői attitűd, önérvényesítés, engedelmesség, behódolás, düh+testi szükségletek). Az ösztönök egy része érzelmi állapotot kelt, és ez hat közvetlenül a magatartásra. Pl. a menekülés ösztöne eredményezi a félelmet, és az az elkerülő viselkedést. Az emberi viselkedés komplex volta az ösztönök és az érzelmek kombinációjával magyarázható. Úgy gondolta, hogy az ösztön több mint képesség egy bizonyos fajta viselkedésre. Szerinte minden ösztön 3 összetevőből áll: Kognitív, Érzelmi, Konáció (veleszületett). A kognitív összetevője az ösztönnek az a tárgy felismerési képesség, amely kielégíti az ösztönt. Az érzelmi összetevő az az érzés, amelyet a tárgy kelt a szervezetben. A veleszületett összetevő az a tárgy fele törekvés vagy távolodás. Ezért minden viselkedés gondolatokból, érzelmekből és céltudatos törekvésekből áll. Megközelítése az ösztön fogalmához teleologikus. Teleológia annyit tesz, hogy a viselkedés valamilyen célt szolgál. McDougall is összeállított egy ösztönös viselkedési listát: Szülői törődés, Harc, Kíváncsiság, Élelemszerzés, Undor, Menekülés, Társas magatartás Szimpátia Magabiztosság Alázatosság Párosodás Konstruktivizmus Kérés. McDougall szerint az ösztön 4 féleképpen módosulhat: először is az ösztön nem csak a tárgy jelenlétében aktiválódhat, hanem akár a tárgy gondolaténak megjelenésével, másodsorban a viselkedés, amin keresztül az ösztön megnyilvánul változhat, harmadszor több ösztön ingerlés egyidejűleg is jelentkezhet. Végül az ösztönös viselkedés célirányosabban szerveződhet bizonyos helyzetekben. Ezek az elméletek ma már nem állják meg a helyüket. Igyekeznek elkülöníteni a saját élményt a kutatási eredményektől. McDougall nem tesz egyértelmű különbséget ösztön és tapasztalat között, szerinte minden viselkedés ösztönös. Freud pszichoanalitikus elmélete A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek. Ösztön-elmélete szerint a két alapvető ösztön: Életösztön (Eros) az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy), és Halálösztön (Thanatos)- Minden élet célja a halál. A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb aspektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad. A szükséglet pszichológiai megfelelője a driv. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja. 6

7 7. Etológia elméletek (K. Lozenz, A. Tinbergen) Klasszikus etológia: A biológia egy specializált ágazata, az etológia a viselkedés evolúciójával, fejlődésével és funkcióival foglalkozik. Míg etológiai megközelítése nem csak az ösztönös viselkedéseket tanulmányozza, kutatásai kiemelik az ösztönök szerepét. Az etológusok körültekintően definiálták és ezt a fogalmat és elemezték az ilyen viselkedések összetevőit. Az etológia korai képviselői (30-as éve) Konrad Lorenz. és Nikko Tinbergen. Lorenz azzal érvelt, hogy az élőlényeket a természetes élőhelyein kell megfigyelni, ha meg akarjuk érteni a magatartásukat. Az etológusok ezért követték Lorenz javaslatát, hangsúlyozva, hogy mielőtt értelmeznénk az élőlények viselkedését, alaposan meg kell vizsgálni a teljes viselkedés skálájukat. Sok időt töltöttek az egyes fajok viselkedésének jellemzésével. Így születtek meg az etnogram-ok: egy - egy fajviselkedésének teljes listája. Etológiai fogalmak: szilárdan Darwin evolúciós elméletén alapulnak. Azért alakultak ki, mert túlélési értékük van az adott faj számára. Wallace Craig 1918-ban a motivációt a fogyasztási és éhségből adódó viselkedések fogalmával közelítette meg. Az alábbi csoportosítást állapította meg: - Fogyasztásra irányuló magatartások: jól koordináltak, ingerre adott válaszkánt fix viselkedés minták figyelhetők meg, sztereotip, belsőleg rögzült, veleszületett pl. rágás és nyelés. - éhségből adódó: az élőlény szüntelenül keres, rugalmas és alkalmazkodik a környezethez, tanulással módosítható magatartás (pl. a patkánynak meg lehet tanítani, hogy hol keresse a táplálékot). Az etológiai megközelítés feltételezi, hogy a viselkedéseknek megvan a maga energia forrása, amelyet akció specifikus energiának (ASE, action specific energy) nevez. A viselkedés mintákat egy un, veleszületett kiváltó mechanizmussal (IRM innate releasing mechanism) lehet kiváltani, ami úgy működik, mint egy zár, csupán a megfelelő kulcs elfordítására nyílik. Ez az inger, amely vagy a környezetből származik, vagy tipikusan jellemző az adott fajra. Környezeti ingere: kulcsinger. Fajspecifikus, a populáció többi tagjától származó inger: szociális inger Az etológia a 30- években körvonalazódott, győzelme az 50-es évekre tehető. Ekkorra nemcsak az ösztönös viselkedést tisztítja meg a misztikától, hanem a behaviorizmussal szemben az egyéni élet során bekövetkező viselkedésmódosulásról, a tanulásról is új koncepciót hirdet. Előtérbe kerülnek, hogy az érzelmi kötődésnek, a tanulásnak, a kommunikáció kialakulásának ugyanúgy vannak kritikus korszakai, mint bizonyos szomatikus fejlődéseknek. A tanulás egészének jelentősége az egyes fajoknál igen eltérő lehet. Az, hogy az ember sajátosan tanuló lény, genetikai program következménye. A nagyon tanuló fajoknál a viselkedési programnak része a nyitottság. A gyakorolt képességek érdeklődéshez és olyan örömhöz vezetnek, mely az eredeti motiváló tényezők szempontjából irreleváns. (Olvasás örömei pl.) Az a tevékenység, mely később motivációs jelleget öltött, elsőként egy más cél, azaz korábbi motívum szolgálatában eszközként jelentkezett. Ami egykor külső és eszközi volt, később bensővé, önmagában ösztökélő hatásúvá vált. A funkcionális anatómia a motiváció olyan tanult rendszerére utal, amelyben a bennfoglalt feszültségek már nem azonos jellegűek azokkal a korábbi feszültségekkel, amelyekből a tanult rendszer kifejlődött. (Allport) Ez a koncepció később összhangba került olyan felfogásokkal, melyek az önfejlődést, a környezet felett gyakorolt ellenőrzés motiváló szerepét hangsúlyozzák. Henry Murray ekkoriban kifejlesztett személyiségmérő eljárása (tematikus képekről való történetmondást igénylő TAT) és a hozzá kapcsolódó elmélet, a perszonológia az egész személyiségdiagnózist motiváció feltárássá teszi. / A történetekben a személyek felszínen lévő és mélyebb vágyai nyilvánulnak meg. Egy ember jellemezhető lesz abból a szempontból, hogy milyen elemibb (kötődési) és milyen magasabb szükségletek (ambíciók) uralkodnak képzeletükben. Az 50-es években a személyiség motívumok felőli feltárása az egyik legsajátságosabban emberinek tartott motivációs rendszer, mely a siker eléréséhez fontos teljesítménymotiváció kutatásának legfőbb eszközévé vált. (David Mc Clelland) A kor előremutató, sajátosan humán motivációs programjai közé tartozik Abraham Maslow-nak ( ) később kiteljesedő, de már 1943-ban megfogalmazott motivációs hierarchia koncepciója. A 30-as évek motivációs pszichológiája mind a biológiai oldalon (fajspecifikus viselkedésformák), mind a magasabb emberi szférákban megalapozta a mai pszichológia néhány vezető témáját. 7

8 8. Drive-elmélet (E. C. Tolman, R. S. Woodworth, C. Hull) A pszichológiának az emberi motiváció tanulmányozásában olyan elképzelést kellett kialakítania, amely nagy számú tanult viselkedés mozgatórugójának magyarázatára alkalmas. Ilyen a behaviorista Hull drive-redukció elmélete: Hull szerint, a környezetünkkel anyagcsere kapcsolatban álló élőlények között a fejlett központi idegrendszerrel rendelkezőknél, az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit Hull nyomán drive-nak nevezünk. A drive állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Az élőlényeket tehát az készteti cselekvésre, hogy feszültségállapotaikat redukálják. Éhség esetén a megfelelő táplálék keresése majd elfogyasztása jelenti a kielégülést okozó viselkedést, szomjúság esetén az ivás, stb. A cselekvés maga driveredukciós hatású, nem kell megvárni, amíg az étel megemésztése, felszívódása is megtörténik és a hiányállapot is megszűnik. A drive erőssége nemcsak a szervezet állapotától, hanem a környezettől is függ. Így éhség esetén a táplálékféleségeknek (itt: céltárgyaknak) eltérő vonzerejük van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív (jelentéssel bíró) értéknek nevezik. Amennyiben a drive redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor megerősítését, ismétlődések esetén pedig megtanulását is eredményezi. A drive-redukciós elmélet a motívumok és a viselkedés kapcsolatának számos kérdését világítja meg, egyes jelenségeket azonban, például a kíváncsiság motiváló erejét nem képes megmagyarázni. Az 50- es években amerikai kutatók felvetették, hogy nemcsak a feszültség csökkenése, hanem a növekedése is megerősítő hatású lehet, ezt nevezzük drive-indukciónak. Az arousal rendszer megismerése óta a pszichológusok többsége az optimális arousal-szint elméletét fogadja el. Eszerint az élettani hiányállapotok, illetve tanult szükségletek az optimális szint felé emelik az idegrendszer általános izgalmi állapotát. Ilyenkor az izgalmi szint csökkentése, a drive redukciója kívánatos. Ha viszont alapvető szükségleteink kielégítettek, és túl kevés az inger környezetünkben, akkor aktívan keresni kezdjük a komplexebb, újdonságot hordozó helyzeteket, amelyek növelik a feszültséget. Tesszük ezt mindaddig, amíg el nem érjük az optimális izgalmi szintet. Természetesen nem minden motivált viselkedés magyarázható meg az optimális arousal-szint elmélettel. Woodworth: a célirányos viselkedésben Woodworth két fázist különböztet meg Sherrington nyomán: az előkészítő és a konszummatív válasz szakaszát. A 60-as években ehhez hasonló megkülönböztetés a motivációs pszichológiában Wallace Craig precízebb elhatárolása a módosíthatóbb appetitív és a rögzítettebb konszummatív szakaszok, melyek az etológiai magatartáselemzés alapgondolatává váltak. Woodworth funkcionalista érvelése: a viselkedés tanulmányozásában nem merev szerveződések feltárására kell törekedni, hanem folyamatokat kell vizsgálni. Ennek alapsémája nem a behavioristák S R formulája, hanem az S O R képlet, ahol az O a belső, az adott kiváltó helyzethez képest előzetes, már meglévő organizmikus (szervezeti) tényezőket képviseli. A dinamikus pszichológia két értelemben motivációs központú. Viselkedési céljaink eredetét keresi az egyén élettörténetében és a motivációs állapotok közvetlen kiváltó ingereit akarja feltárni. Woodworth számára a viselkedés elemzésének egysége nem az inger-válasz kapcsolat, hanem maga a viselkedés. Invarianciákat a viselkedés felől kell keresni és ezeket az invarianciákat a funkció, a szükséglet keretében találjuk meg.(pedálnyomás bal vagy jobb lábbal ugyanazt a szerepet látja el, táplálékhoz juttat, így a két mozgás, viselkedési szempontból egyenértékű. 8

9 9. A kognitív disszonancia motiváló alapú megközelítése (Festinger) Disszonancia: egy meghozott döntés, elvégzett cselekvés és az előtte kidolgozott elvárás közötti különbség. Festinger: tartósan nem vagyunk képesek elviselni szubjektív beállítottságunk és a külvilág értékítéletével, elvárásaival ellentétes magatartásunk között érzékelt erős ellentmondást. Belső szükségletünk, hogy cselekvéseink és attitűdjeink, hiedelmeink és gondolataink összhangban legyenek egymással. A másik alapgondolat szerint erős késztetés van bennünk viselkedésünk, gondolataink és érzéseink megmagyarázására és igazolására. Disszonancia: kellemetlen helyzet, mikor saját attitűdjeink, hiedelmeink ellenében kell cselekednünk: - döntési disszonancia: a döntés előtt a tervezett cselekvést próbáljuk igazolni, - döntés utáni disszonancia: tetteink igazolása. Elégtelen megokolás: megtett, de továbbra sem tetsző cselekedet utáni lelkiismeret-furdalás. Az ellentmondás megszüntetésére irányuló stratégiák: - objektív valóság : a kritika elfogadása, adaptálása, internalizálása a hiedelem, érték vagy attitűd felülvizsgálata, - kényelmetlen objektív tények negligálása, - ellentmondásos jelleg csökkentése: más összefüggéseket alátámasztó tények felsorakoztatása, az ellentmondás bagatellizálása (pl. még nagyobb ellentmondásokkal való összevetéssel) Makacs elköteleződés (escalation of commitment): nem ismerjük el a rossz döntést, igyekszünk kitartani mellette, ezzel bizonyítva helyességét. Példa: Merton a bürokrácia diszfunkciója: megváltozik a bürokratikus szervezet környezete, akkor a múltban sikeres megoldások hasznavehetetlennek bizonyulnak. A bürokrata tartja magát a múltbeli cselekedeteinek helyességéhez. A szabályokhoz való ragaszkodás eddig eszköz volt most öncéllá válik. A szabályok betartása akár keresztezheti is a szervezet célját. A bürokrata szemével: szilárd hiedelmek ha a legjobb tudásom szerint cselekszem és betartom a szabályokat, sikeres leszek. Most az ügyfél mindezek ellenére panaszkodik (kognitív disszonancia). Mit tehetek? 1. Jogosak a panaszok, de nem tudok mit tenni, kötnek a szabályok. 2. Nem tudom, mi a probléma. A szabályokat betartottam nincs itt semmiféle probléma. 3. Mond valamit, de ez már nem az én hatásköröm. 9

10 10. A motiváció humanisztikus elméletei (Maslow szükséglethierarchia elméletei) A motivációelméletek a motiváció működésének mechanizmusaira keresik a magyarázatot. Két elterjedt felfogás a drive-redukciós és az arousalszint elmélet. A 40-es, 50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan a drive-redukciós elmélet volt. Ennek alapján a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel. Más motívumok működésére azonban, mint a szexuális és kíváncsiságmotívumok nem képes kielégítő magyarázatot adni. A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elve napjainkban az arousalszint elmélet, mely abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik. Az optimális szint természetesen egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint fölé emelik az arousal szintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. Keressük a környezetünkben az ingereket (ideértve a szexuális izgalmakat), az újdonságot és a komplexitást, azonban csak az optimális szintig. Maslow szükséglethierarchia elmélet: a különböző motivációk egymáshoz való viszonyáról Abraham Maslow dolgozott ki elméletet. Maslow megkülönbözteti a döntően biológiai eredetű hiánymotívumokat azoktól a motívumoktól, amelyek a környezet jobb megismerésén keresztül a hatékonyabb beilleszkedést szolgálják. Ez utóbbiakat fejlődési motívumoknak nevezi. A motívumok hierarchiáját egy háromszögben ábrázolja. A hierarchiában egy magasabb szinten elhelyezkedő szükséglet csak akkor hat a viselkedésre, ha az alapvetőbbek, a háromszög alapja felé esők ki vannak elégítve (ez a hierarchia-törvény). A háromszög csúcsa felé haladva, a magasabb rendű motívumok egyre sérülékenyebbek (ez a potencia törvény). Az öt szinten elhelyezkedő szükségletek három csoportba sorolhatók. Külön magyarázatra csak a háromszög csúcsán elhelyezkedő önvalósítási szükséglet szorul. Ezalatt azt érti Maslow, hogy az emberben egy sajátos késztetés él a benne rejlő képességek megvalósítására, s csak akkor érezheti magát boldognak, ha sikerül kibontakoztatnia a kreativitást is, és nem csak mások elképzelését kell mindig megvalósítania. Ez az elgondolás az emberi önmegvalósítás elősegítését célul kitűző humanisztikus pszichológia sarokkövévé vált. Maslow 2 lényeges előfeltevésre építi modelljét: a motivációk szükségleteinkre vezethetők vissza a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók Maslow elméletének hiányosságai: - az emberi szükségletek nem sorolhatók be maradéktalanul a maslow-i rendszerbe, - nem igazolható, hogy a kielégítetlen szükségletek motiválnak, ill. hogy a kielégítettek egy újabb szükségleti szintet aktiválnak, - a magasabb rendű szükségletekben nagyon nagyok az egyéni különbségek, és mérési lehetőségeik is igen korlátozottal. 10

11 11. Az intrinzik/extrinzik motiváció meghatározói és a jutalom (intrinzik motiváció és extrinzik motiváció fogalma és meghatározói, megkülönböztetése, motiváció és jutalom kapcsolata, a jutalom és a teljesítmény) Az ember viselkedésének a hátterében az eddig ismertetett motívumokon kívül számos más motívum is meghúzódhat. Vannak olyan motivációk is, amelyek csak az emberre jellemzőek. Az emberi motiváció két típusát különítjük el: - Extrinzik (eszköz jellegű) motiváció : a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. - Intrinzik (önjutalmazó) motiváció : akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. Az extrinzik motivációnak különböző szintjei léteznek, annak alapján, hogy a motivált viselkedés mennyire áll a környezet irányítása alatt. A négy szint a következő: - A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél a jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése. A motivációt a külvilág szabályozza. - Az introjektált szabályozás esetén a jutalmak és büntetések már belsővé váltak és ezek alapján alakul a motiváció. Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja. - Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja. - Az integrált szabályozás: a leginkább önálló, autonóm szabályozási módja az extrinsic motivációnak. Vallerand az intrinzik motiváció három típusát különíti el: - A tudásra irányuló intrinzik motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál. - A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van. - Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció esetén kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények. Az extrinzik és intrinzik motiváció viszonyát vizsgálva megállapították, hogy ha egy cselekvést külsőleg motiválunk, például jutalmazunk, akkor a belső, intrinzik motiváció csökken. A jutalmazás és a büntetés az operáns kondicionálás témakörébe tartoznak. Az operáns kondicionálásnál a tanulási folyamat lényege az, hogy az élőlény kiválogatja a véletlenszerű viselkedései közül azokat, amelyek számára pozitív következménnyel járnak. Ez a folyamat új viselkedés elsajátításához vezet. Kulcsfogalma a megerősítés- minden olyan esemény, amely az adott válasz megjelenési valószínűségét növeli. A pozitív megerősítés azonos a hétköznapi nyelvben használt jutalom fogalmával. Új választanuláskor az a leghatékonyabb eljárás, hogyha a kívánt viselkedést mindig megerősítjük (jutalmazzuk). A megerősítéseket beállíthatjuk a helyes válaszok számának vagy arányának függvényében, vagy pedig időarányok függvényében. Ezeket a megerősítési terveket részleges megerősítési terveknek nevezzük és a következő változatai vannak: - rögzített válaszarány: a megerősítés meghatározott számú helyes viselkedést követ. - változó válaszarány: változó számú választ erősítünk meg, például nem minden harmadikat, csak átlagban minden harmadikat, ami azt jelenti, hogy a megerősített válasz lehet az első vagy akár az ötödik is. - rögzített időarány: meghatározott, állandó idő után kapja az alany a megerősítést. - változó időarány: az alany nem tudja, hogy mennyi idő után kap megerősítést. Az operáns kondicionálást sikerrel alkalmazzák az oktatásban és a viselkedésterápiákban is, amikor valamilyen maladaptív viselkedést enyhítenek, illetve lecserélik egy adaptív viselkedésre. Jó hatékonysággal használhatóak fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. A legismertebb viselkedésterápiás módszerek: a szisztematikus deszenzitizáció, a szisztematikus megerősítés és kioltás, a modellálás, a viselkedés ismételgetése és az önszabályozás. - A szisztematikus deszenzitizáció a fóbiák, szorongások kezelésében eredményes, lépésről lépésre, fokozatosan, egyre nehezebb szituációkba viszik a klienst, egyre nehezebb feladatokat oldatnak meg vele, míg végül a félelmet, szorongást keltő ingert, vagy helyzetet képes lesz elviselni, tolerálni. - A szisztematikus megerősítésben két vonalon próbálnak változást elérni, egyrészt a kívánatos viselkedést jutalmazzák, másrészt pedig a nem kívánatos viselkedést figyelmenkívül hagyják. - A modellálás módszer során utánzással másolja le a kliens a kívánatos viselkedést, ez a szociális tanulás egyik formája. 11

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Csaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek

Csaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek Csaba Hamvai 2. Előadás Motiváció Érzelmek Motiváció Soruce 1 Source 2 Source3 Miért akarnak orvosok lenni? Motiváció Movere (latin) mozogni Minden ami a viselkedés intenzitását, időtartamát, irányát (elkerülő,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai

Részletesebben

Motivációs modellek szerepe a viselkedés leírásában

Motivációs modellek szerepe a viselkedés leírásában FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők számára, kizárólag személyes használatra. Az oktatási anyag

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még:

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még: Alapvetı motívumok Közös eredet az érzelmekkel (emóció): Movere mozogni, mozgatni Mindkettı aktivizálja, irányítja a viselkedést. De: Az érzelmek kívülrıl irányítottak, míg a motívumok belülrıl aktivizálódnak.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK középszint középszint Oktatási alapismeretek 0631 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

Humán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017

Humán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Humán viselkedési komplex- A kötődés Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Kötődés Attachment bond, relationship, etc. Bowlby: kötődési rendszer- homeosztatikus egyensúly Közelség-keresés Szeparációs

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak

Szervezeti viselkedés. Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak Szervezeti viselkedés Dr. Gyökér Irén Szigorlati felkészítő Vezetés-szervezés mesterszak 1 21.* / 9.** tétel: Melyek a szervezetek strukturális és kulturális jellemzői? A szervezeti struktúra kialakításának

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Motiváci. ció. élőfej. A motiváci. ció fogalma. Minden belső, cselekvésre ösztönző tényező (Barkóczy)

Motiváci. ció. élőfej. A motiváci. ció fogalma. Minden belső, cselekvésre ösztönző tényező (Barkóczy) A motiváci ció fogalma Minden belső, cselekvésre ösztönző tényező (Barkóczy) ció Az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája (Hebb) 2 Alapfogalmak Irányt ad a viselkedésnek és energizálja

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Etológia. A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia. A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 Előző óra Probléma és probléma-megoldó viselkedés Öröklött és tanult probléma-megoldó viselkedésformák

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a

Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a A VISELKEDÉS SZERVEZŐDÉSE VISELKEDÉS: Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy gy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a figyelés, a lélegzet

Részletesebben

Pszichológiai Irányzatok és Iskolák

Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Pszichológiai Irányzatok és Iskolák Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned. Mark Twain Dr. Szabó Attila, PhD A Behaviorizmus A behaviorizmus a pszichológia egy elméleti irányzata, amely

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga

Részletesebben

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai

Részletesebben

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos

Részletesebben

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA MOTIVÁCIÓ. és érintettség

REKLÁMPSZICHOLÓGIA MOTIVÁCIÓ. és érintettség REKLÁMPSZICHOLÓGIA 9. MOTIVÁCIÓ és érintettség Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Bevezetés a motivációba

Bevezetés a motivációba Nagyon sok esetben fontos meghatároznunk, hogy ki miért cselekszik egy bizonyos módon, mi energizálja a viselkedését, miért pont azt teszi, amit tesz. A viselkedés mögött rejlő indítékok felkutatásakor

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója GÉNEK ÉS VISELKEDÉS TARTALOM 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója 1. BEVEZETÉS Ok és Okozat 1 Agy Viselkedés DNS Környezet Test: mereven huzalozott szabályok; agy: plasztikus

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko.karoly@med.u-szeged.hu Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Pszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A

Pszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:

Részletesebben

Gender-kontinuum modellek Nemi eltérések az érzelmek terén

Gender-kontinuum modellek Nemi eltérések az érzelmek terén Gender-kontinuum modellek Nemi eltérések az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs Az óra Prof. Dr. Pléh Csaba által kidolgozott tananyagra épül, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított.

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela Kötődés és párkapcsolat Nistor Mihaela 2010 Gyerekkori kötődés I. Érzelmileg kapcsolódni valaki máshoz Alapgondolat: biztos alapot nyújtani a másik számára A kötődési kapcsolatban a gyerek, majd a felnőtt

Részletesebben

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I.

Elméleti közgazdaságtan I. Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli

Részletesebben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI

Részletesebben

A hatékony pedagógiai kommunikáció eszköztára

A hatékony pedagógiai kommunikáció eszköztára A hatékony pedagógiai kommunikáció eszköztára Készítette: L. Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, tanár, tréner, szakíró A pedagógus munkáját nehezítő attitűdök

Részletesebben

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1 Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért

Részletesebben

- sztereotípiák kezdőknek és haladóknak. a férfi? Az Y kromoszóma irányítja Nincsenek kielégítve a megfelelő

- sztereotípiák kezdőknek és haladóknak. a férfi? Az Y kromoszóma irányítja Nincsenek kielégítve a megfelelő A vezetői nem? Miért rossz vezető - sztereotípiák kezdőknek és haladóknak a nő? a férfi? Piros pontos napok vannak Az Y kromoszóma irányítja Nincsenek kielégítve a megfelelő Nem rendelkezik, megfelelő

Részletesebben

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN Az állatok közti kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint az embernél. Az állatvilágban a legtöbb kommunikáció látás,

Részletesebben

Motivációs teszt válaszok, kiértékelés

Motivációs teszt válaszok, kiértékelés A tesztalany sorszáma (áldozatvállalási készség) 1 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 2 3 0 2 2 2 1 2 2 1 3 1 2 3 2 4 1 3 3 1 1 2 2 3 2 3 0 2 1 3 2 2 5 2 3 2 1 1 1 3

Részletesebben

Etológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa

Etológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa Etológia Alap, BSc A viselkedés mechanizmusa 16.15-17.45 Miklósi Ádám Dóka Antal Pongrácz Péter 2017 Tudományos kutatás: A korai anyai környezet hatása a későbbi viselkedésre Újszülött-inkubátorok Nagyobb

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei Nem érdemes fenntartani egy szervezetet, ha már nem szaporodik Menopauza!? Menopauza az élővilágban Quadratus yoshinomiyai

Részletesebben

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek Viselkedés-diagnosztika Dr. Unoka Zsolt Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Tanuláslélektani alapelvek Klasszikus kondicionálás Instrumentális tanulás/operáns kondicionálás Modelltanulás/Obszervációs

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

ALAPFOGALMAK. Menedzsment tevékenysége. A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata.

ALAPFOGALMAK. Menedzsment tevékenysége. A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. ALAPFOGALMAK Menedzsment tevékenysége A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. ALAPFOGALMAK ERŐFORRÁSOK: Pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök

Részletesebben

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Dr. Sas Éva Dr. Nagy András A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok alkalmazkodnak a környezethez Az ember

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria

TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb

Részletesebben

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Sportoló nők és az agresszió Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Agyunk evolúciós programozottsága Nemi szerepek Állatvilág: pl. főemlősök domináns

Részletesebben

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia Irányzatok a biológiában Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia helye a biológia vizsgálódás szintjei szerint Szerveződési szintek Populációk Egyedek Neurális szabályozás Sejtek DNS Tudományág

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia

Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben