HELYI TANTERV (kimenő rendszerű) Bevezetve 2008 szeptember 1-től

Átírás

1 (130.) tanév HELYI TANTERV (kimenő rendszerű) Bevezetve 2008 szeptember 1-től Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma 134 Budapest, Váci út 21. OM azonosító: (130.)tanév Hatályos: szeptember 1-től Jóváhagyta: 1

2 (130.) tanév BEVEZETŐ A kifutó rendszerű Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletnek a 202/2007. (VII. 31.) Kor. rendelet A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, s annak módosításai. A szakképzésről szóló LXXVI. törvény és annak módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (elektrotechnikaelektronika és informatika szakmacsoport) A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Fővárosi Közgyűléstől kapott megbízás alapján készített egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervei. A kifutó rendszerű Helyi tanterv óratervei 2008 szeptemberétől felmenő rendszerben kerültek bevezetésre. A tantervek a 2013 szeptembere előtt beiskolázottakra vonatkozik (kivéve a 9. évfolyamot ismétlők), és kimenő rendszerben érvényes mind a közismereti, mind a szakmai alapozó tárgyakra. Az Elektrotechnika-elektronika (XI.) és az Informatika (XIII.) szakmacsoport ágazati képzési programjainak 1/13. évfolyamára vonatkozó követelményeinek a kialakított óraterv(ek) és a tantárgyi követelményei alapján a évfolyam szakmacsoportos alapozó képzése megfelel. Így az iskola képzési rendszere teljesíti az egy teljes tanévnyi beszámíthatóságot. Az óratervek külön-külön tartalmazzák a két szakmacsoport, ill. a nyelvi előkészítő osztályokra vonatkozó előírásokat. Az Elektrotechnika-elektronika és az Informatika szakmacsoport közismereti óratervei a Művészettörténet és az Ének-zene tantárgynál évfolyam elosztásban eltérő, de tartalmában azonos. A közismereti Rajz és vizuális kultúra tantárgy óraszámban és tartalmában is eltérő a két szakmacsoportnál. Az eltérések a tantárgyak részletes tanterveinél kerültek feltüntetésre. A közismereti Informatika tantárgy tanterve óraszámában azonos, de tartalmában különbözik a két szakmacsoportnál. A tantárgyi tanterveinknél figyelembe vettük a Nemzeti alaptantervben (2003) megfogalmazott alábbi kulcskompetenciák fejlesztését: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 2

3 (130.) tanév A kulcskompetenciák figyelembe vétele a közismereti tantárgyaknál a tantárgyi tantervek Célok és feladatok, ill. Fejlesztési követelmények alcímei alatt, a szakmacsoportos alapozó tantárgyaknál a közös bevezető oldalon került feltüntetésre. A Helyi tanterv összeállításánál figyelmet fordítottunk az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő, kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok gyakorlati alkalmazására. 3

4 (130.) tanév TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 ÓRATERVEK... 5 KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANTERVEI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA MŰVÉSZETTÖRTÉNET ANGOL NYELV NÉMET NYELV MATEMATIKA ÉNEK - ZENE VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT) RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (INFORMATIKA SZAKMACSOPORT) OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA TESTNEVELÉS ÉS SPORT FIZIKA FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK BIOLÓGIA KÉMIA INFORMATIKA (ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT) INFORMATIKA (INFORMATIKA SZAKMACSOPORT) ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI ELEKTROTECHNIKA MŰSZAKI ALAPGYAKORLATOK ELEKTRONIKAI ÁRAMKÖRÖK VILLAMOS MŰSZEREK ÉS MÉRÉSEK ELEKTRONIKAI GYAKORLATOK INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI MŰSZAKI INFORMATIKA MŰSZAKI ALAPISMERETEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK HARDVER ALAPISMERETEK SZAKMAI ALAPGYAKORLATOK

5 (130.) tanév ÓRATERVEK Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport évfolyam ( tanévtől) tárgyak 12.a. Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Társadalomismeret és etika 2 Művészettörténet 1. idegen nyelv ** 4 Matematika (9. évf.: 1 óra **) 3 Művészetek (Ének-zene (é), Vizuális kultúra (v) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektrotechnika Műszaki alapgyakorlatok*** Elektronikai áramkörök 4 Villamos műszerek és mérések*** 2 Elektronikai gyakorlatok*** 4 A tanuló tényleges heti óraszáma 30 Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy, 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronika alapismeretek A tanuló kötelező heti óraszáma 30 A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 34 * A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. 5

6 (130.) tanév Informatika szakmacsoport évfolyam ( tanévtől) Tantárgyak 12.b. Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Társadalomismeret és etika 2 Művészettörténet 1. idegen nyelv ** 4 Matematika (9. évf.: 1 óra **) 3 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 Szakmai alapozó oktatás Műszaki informatika** 2 Műszaki alapismeretek Elektronikai alapismeretek 2 Hardver alapismeretek 2 Szakmai alapgyakorlatok*** 4 A tanuló tényleges heti óraszáma 30 Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek A tanuló kötelező heti óraszáma 30 A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 34 * A tanuló tényleges óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. 6

7 (130.) tanév Nyelvi előkészítő - elektrotechnika elektronika szakmacsoport évfolyam ( tanévtől) Tantárgyak 13.c Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem Matematika, fizika Képességfejlesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Társadalomismeret és etika 2 Művészettörténet 1. idegen nyelv ** 4 Matematika 3 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 Szakmacsoportos alapozó oktatás Elektrotechnika Műszaki alapgyakorlatok*** Elektronikai áramkörök 4 Villamos műszerek és mérések*** 2 Elektronikai gyakorlatok*** 4 A tanulói tényleges heti óraszáma 30 Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek A tanulói kötelező heti óraszáma 30 A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 34 * A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra. ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. 7

8 (130.) tanév Nyelvi előkészítő - Informatika szakmacsoport évfolyam ( tanévtől) Tantárgyak 13.d. * A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem Matematika, fizika Képességfejlesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 Társadalomismeret és etika 2 Művészettörténet 1. idegen nyelv ** 4 Matematika 3 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 1 Testnevelés és sport 2 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** 2 Szakmai alapozó oktatás Műszaki informatika** 2 Műszaki alapismeretek Elektronikai alapismeretek 2 Hardver alapismeretek 2 Szakmai alapgyakorlatok*** 4 A tanulói tényleges heti óraszáma 30 Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek A tanulói kötelező heti óraszáma 30 A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 34 8

9 (130.) tanév KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANTERVEI 9

10 (130.) tanév MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Évfolyamok: Heti óraszámok: Éves óraszámok: Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy adjon biztos értékeket változó világunkban. Tudjon megfogalmazni hiteles kérdéseket és válaszokat a diákok mindennapi életéhez kapcsolódóan. A magyar nyelv tantárgy feladata: fejlessze a figyelem, a kifejezés képességeit, a szöveghallást, a beszédértést, a szövegértő olvasást, mélyítse el az értelmes, szép magyar beszéd, az olvasható írás és a helyesírás képességét és készségét, juttassa el a diákot arra a szövegértési és szövegalkotási szintre, hogy képes legyen önálló véleményalkotásra, értsen meg, tudjon létrehozni különböző műfajú és funkciójú tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegeket; a különböző forrású, műfajú, témájú nem irodalmi és irodalmi szövegekre szóban és írásban is biztonsággal reagáljon. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a tanuló váljon olyan olvasó emberré, aki képes megismerni a kulturális és nemzeti hagyományok értékét, aki felismeri más kultúrák értékeit is, aki képes a megértés szándékával közelíteni az emberi érzelmek, kapcsolatok, konfliktusok, döntések sokféleségéhez, amelyek a saját életünkben is érvényesíthetők. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Magyar nyelv és irodalom tantárgynál Aanyanyelvi kommunikáció kompetencia Ismeretek: megfelelő szókincs, nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli kapcsolattartás fő típusai, szövegtípusok és nyelvi stílusok, a nyelv és kommunikáció változásai. Képességek: különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját a helyzetnek megfelelően alakítani képes, megkülönböztet és felhasznál különféle szövegeket, információkat keres, gyűjt és feldolgoz, érveit meggyőzően fogalmazza meg, fejezi ki. Attitűdök: kritikus és építő párbeszédre törekszik, tiszteli az esztétikai minőséget, igényli mások megismerését. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia Ismeretek: a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség tudatosulása, az egyén és közösségei világbeli helyének ismerete, főbb művészi alkotások értő és beleérző ismerete, művészi kifejezésmódok. Képességek: önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. 10

11 (130.) tanév Attitűdök: nyitottság, esztétikai érzék fejlesztésének igénye, kreativitás, önismeret, emberi kapcsolataink és világban való eligazodásunk gazdagítása önkifejezéssel és a kulturális életben való részvétellel. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartás a középiskolában is alapkövetelmény a tanuló legyen képes mindennapi beszédszituációkban részt venni. különböző konkrét élethelyzeteket nyelvileg sikeresen megoldani, legyen képes a kommunikációs zavarok felismerésére és azok feloldására, tudjon vitában részt venni, tudjon érveket felkutatni, értékelni, rendszerezni, legyen képes álláspont kialakítására. A szövegértés és szövegalkotás terén szerezzen jártasságot a különböző típusú szövegek értelmezésében, feldolgozásában, legyen képes különféle feladathelyzetekben szövegeket, mint információs forrásokat használni ismerje a kortárs írott és elektronikus tájékoztatás néhány műfaját, legyen képes anyagot gyűjteni, azt rendszerezni és írás-, illetve beszédművet alkotni, ismerje a szakmai élet szóbeli és írásbeli szóhasználatát, szerezzen kellő gyakorlatot a diákok érveléstechnikájában. A tanulási képességek fejlesztése érdekében tudjon együttműködni a társakkal, látogassa rendszeresen a különböző könyvtárakat, legyen képes adott témához hiteles információkat összegyűjteni, írása legyen olvasható, rendezett, áttekinthető. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatot teremtsünk a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, a tanuló képes legyen tágabb összefüggések felismerésére, egy-egy téma változatainak más művészi ágakkal való összehasonlítására, tudjon a tanuló felismerni különböző látásmódokat, irányzatokat. Az irodalmi műveltség, a műismeret megköveteli, hogy ismerje a műveket, jelentésvilágukat, alkotóelemeiket: (kompozíció, cselekmény, tér, idő, szereplők), ismerje az alapvető korstílusokat és műfajokat, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének fontosabb állomásait, legyen képes mások írói, költői portréjának önálló bemutatására, legyen képes különböző műmegközelítési módokra, legyen képes feltárni és kifejezni az irodalmi alkotásokban megjelenített erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. 11

12 (130.) tanév 9. évfolyam Heti óraszám: 2+2 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák Életkorának és a szituációnak megfelelő kommunikáció, a kommunikációs zavarok felismerése, megoldása, nem verbális jelek ismerete, kontrollálása, alkalmazása. Értő szövegolvasás, szövegalakítás hangnem- és nézőpontváltással, tömörítés megadott terjedelemben. A kommunikációs helyzetnek megfelelő, koherens szöveg létrehozása több műfajban (pl. kiselőadás, könyvajánlás, élménybeszámoló); irodalmi szövegek kreatív átalakítása. Önálló jegyzetelés és vázlatkészítés gyakorlása, különböző információhordozók felhasználása a tanulásban. A helyesírási készség állandó javítása, nyelvhelyességi szabályok ismerete, a nyelv szintjeinek ismerete, a szövegfonetikai eszközök alkalmazása memoriterek előadásában. Személyes kapcsolatteremtés az irodalmi művekkel, saját vélemény megfogalmazása. A művek alkotóelemeinek (nézőpont, elbeszélésmód, beszédhelyzet, cselekmény, hangnem, időkezelés), jelentésvilágának ismerete. A három műnem és jellegzetes műfajaik felismerése, elkülönítése. Magyar nyelv Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK 1. Kommunikáció (kb. 12 óra) TARTALMAK a közlésfolyamat tényezői és funkciói, a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök kommunikáció szóbeli és írásbeli formája jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben a mindennapi élet kapcsolattartó nyelvi illemtana az emberi kommunikáció nyelvi és nem nyelvi formái különböző közlésmódok kommunikációs funkciói kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció hatása a nyelvre, leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra /kommunikáció az Interneten/ a kommunikációs konfliktusok, gátak feloldása kommunikációs és szövegalkotási technikák elemzése 12

13 (130.) tanév 1. Ember és nyelv (kb. 4 óra) 2. A helyesírás (kb. 10 óra ) 3. A nyelvi szintek (kb. 44 óra) a beszéd mint cselekvés, a beszédtett a nyelv mint az egyén és a közösség alkotása a nyelv és a megismerés viszonya a magyar helyesírás alapelvei helyesírásunk legfontosabb szabályai a tömegkommunikáció helyesírási kérdései a szöveg központozása Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és létrehozásában Hangtani ismeretek 4.2. Alaktan és szótan 4.3. Mondattan 4.4. Hangalak és jelentés viszonya a beszédhangok rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk szóelemek fajtái, szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában szótő; képző, jel, rag; kapcsolódásuk és változataik a szófajok rendszere és a szóalkotás módjai igeragozási rendszerünk nyelvhelyességi problémái az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepe a mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű és összetett mondat a mondatok fajtái a modalitás, a szerkezet a mondat jelentésszintjei; a szintagmák a szószerkezetek szinteződése és tömbösödése hozzárendelés, alárendelés és mellérendelés a szintagmák szintjén az alany és az állítmány fogalma, fajtái a tárgy, a határozók és jelzők típusai mondatelemzés, a szintagmatikus szerkezet ábrázolása ágrajzon az összetett mondatok fajtái: alá- és mellérendelés a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok a többszörösen összetett mondatok 13

14 (130.) tanév 4. Könyvtárhasználat (kb. 4 óra) a hangalak és jelentés viszonya, az azonos alakú, többjelentésű, hasonló alakú szavak rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó hangutánzó és hangulatfestő szó látogatás az iskolai könyvtárban bevezetés a könyvtárhasználati ismeretekbe az Internet felhasználási lehetőségei a szaktárgy keretein belül témafeldolgozás más információhordozók Fogalmak Beszédtett, jel, jelrendszer, a nem nyelvi kommunikáció, a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói és tényezői, a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti és nyilvános kommunikáció. A magánhangzók és mássalhangzók képzésmódja, a hangok egymásra hatásának törvényszerűségei. A szóelemek (morfémák) fajtái. Szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó, rokon és hasonló alakú szó, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó. A szószerkezetek (szintagmák) fajtái. A mondat modalitása; a mondat szerkezete, tagolt és tagolatlan, hiányos és teljes, egyszerű, összetett és többszörösen összetett mondat, tőmondat és bővített mondat. Sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás és megengedés. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. Irodalom Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK 1. Szerző mű befogadó (kb. 7 óra) 2. Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma (kb. 20 óra) TARTALMAK Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Beszélgetés élményekről, a tanulók környezetében megfigyelhető olvasási szokásokról, az irodalmi mű befogadásáról Gondolatok a művészetek rendszeréről A művészi kommunikáció jellemzői A lírai, drámai, epikai műnem áttekintése 14

15 (130.) tanév 3. A Biblia és hatása az irodalomra (kb. 15 óra) 4. A középkor irodalma (kb. 9 óra) 5. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalmából (kb. 15 óra) 6. Az európai színház történetéből (kb. 4 óra) Dolgozatok írására: 4 óra. Mítoszok az istenek születéséről, a világ keletkezéséről Az ókori görög kultúra és irodalom jelentősége A görög epika: Iliász és/vagy Odüsszeia (részletek) A görög líra; a lírai műfajok A görög színház és dráma kialakulása; Szophoklész egy tragédiája A római irodalom kialakulása, jelentősége Az Ószövetség és az Újszövetség történetei A Biblia hatása a képzőművészetekre A középkor kultúrája, világképe (Pl.: Dante, Villon) A középkori irodalmi műfajok (Ómagyar Máriasiralom, Halotti beszéd és könyörgés, Margit legenda) A reneszánsz kultúra jelentősége Az itáliai reneszánsz; a humanizmus Petrarca néhány szonettje vagy Boccaccio egy novellájának elemzése A magyarországi humanizmus és reneszánsz jellegzetes vonásai Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja, Janus Pannonius két verse, Balassi Bálint: Egy katonaének és még két verse A Balassi-strófa Az angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare egy műve Drámai szituáció, drámai konfliktus A tragédia értelmezése Egy választott jelenet színre vitele Színházi előadások megvitatása Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, műnemek; fikció, művészi többletjelentés, katarzis, értelmezés, érték, értékelés 15

16 (130.) tanév Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, mese, mítosz; testamentum, evangélium, passió, Apokalipszis, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, prédikáció, novella, ciklus; monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, kardal, Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, petrarcai szonett, villoni ballada, időmértékes verselés, drámai jambus; metafora. Memoriter Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász - részletek; Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király - részletek; Halotti beszéd - részlet; Ómagyar Mária-siralom - részlet; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete vagy egy másik verse; Balassi Bálint: Egy katonaének. Házi olvasmányok Olvasmányok az európai mitológiából; Biblia - részletek; Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász - részletek; Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király; Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szövegformálás. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban. 16

17 (130.) tanév 10. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák A kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, szabályrendszer tudatos használata. Alkalmi beszéd előadása a tanult ismeretek felhasználásával. Az irodalmi művekben megjelenő állapotok követése, saját álláspont kialakítása. Szövegelemzési módszerek gazdagítása. Különböző stílusrétegek és a köztük lévő viszonybemutatása. Az érvelés, a kulturális vitakészség tudatos alkalmazása. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete, önálló szövegalkotási készség. Egyszerűbb értekezés készítése. Önálló műelemzés készítése megadott szempontok alapján. A könyvtár, az Internet kínálta lehetőségek felhasználása. A saját nyelvhasználat kontrollja. Ismeretek gyűjtése a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Kapcsolat a társművészetekkel. Újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak alkalmazása a műelemzésben. Az olvasott művek elhelyezése az adott korban. Magyar nyelv Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK 1. A szöveg (kb. 26 óra) TARTALMAK a szöveg fogalma a szövegegységének tényezői, az elsődleges és mögöttes jelentés a szöveget alakító tényezők a szövegösszetartó erő (jelentésbeli és grammatikai kohézió) a kontextuális jelentés, témahálózat, kulcsszavak, előre- és visszautalások, a címek típusai szövegértelmezés, pragmatikai ismeretek a mindennapos szövegértésben és szövegalkotásban a szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében az intertextualitás (a CD-ROM és az Internet intertextualitásának jellemzői) szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői 17

18 (130.) tanév 2. Alapvető retorikai ismeretek (kb. 8 óra) 3. Könyv- és könyvtárhasználat (kb. 3 óra) a spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége monologikus és dialogikus szövegtípusok a publicisztikai és tájékoztató műfajok, az elektronikus média hagyományos és új közlésmódjai az iskolában használt szövegfajták: az esszé, az értekezés és az előadás magánéleti szövegek: levél, napló, elbeszélés, leírás a leggyakoribb hivatalos írásművek: pályázat, önéletrajz, hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv önálló szövegalkotás az említett műfajokban a retorika tárgya, fogalma a szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei a beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései a hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. szövegelemzés: a hatáskeltés eszközei a vizsgált szónoklatban könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak Szöveg, szövegmondat, szövegegységek (bekezdés, tömb, szakasz); szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész ; szövegfonetikai eszközök; intertextualitás, a tömegkommunikáció műfajai. Szövegtípus és szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat, ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz. 18

19 (130.) tanév Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Irodalom Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 TÉMAKÖRÖK 1. A magyar barokk irodalomból (kb. 10 óra) 2. Írók, költők, irányzatok (kb. 25 óra) 3. Katona József (kb. 8 óra) TARTALMAK az európai és a magyar barokk kultúra; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem antik és keresztény elemek a műben barokk eszménykép a szerkezet és jellemzés szerepe a mondanivaló megteremtésében A klasszicizmus fogalma, stílusjegyei A francia klasszicista dráma Moliere egy darabja: helyzet- és jellemkomikum A felvilágosodás fogalma, nézetei, legfontosabb képviselői A szentimentalizmus jellemzői és műfajai A magyar felvilágosodás törekvései, képviselői Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréja Sokszínűsége: a klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó hatása lírájára Legalább három művének elemzése Berzsenyi Dániel portréja A klasszicizmus és a romantika keveredése műveiben A magyarság sorsa ódáiban Elégikus látásmódja A magyar reformkor szellemi élete A magyar színjátszás kezdetei A drámatípusok A Bánk bán felépítése, jellemei, a főhős vívódásai 19

20 (130.) tanév 4. Romantika a világirodalomban (kb. 8 óra) A romantika fogalma, stílusjegyei a különböző művészeti ágakban Az európai romantika legjelesebb alkotói: néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. sz. világirodalmából 5. A magyar romantika irodalma (kb. 20 óra) 6. Petőfi Sándor (kb. 15 óra) 7. Arany János (kb. 15 óra) Kölcsey Ferenc írói és közéleti munkássága Ódái és a Himnusz A bűn, bűnhődés, bűntudat motívumai a magyar költészetben, Kölcsey történelemszemléletében Vörösmarty Mihály szerepe a reformkor irodalmi életében Lírája: Szózat, gondolati-filozófiai költeményei, költészete a szabadságharc után: pl. Előszó, A vén cigány Jókai Mór regényeinek világlátása, tartalmiformai sajátosságaik Egy regényének részletes elemzése A regény műfaji jellemzői, a regényelemzés szempontjai Életút, pályakép min. 10 vers alapján A népiesség szerepe és stílusjegyei műveiben Ars poeticái Tájlírája Szerelmi költészete Forradalmi látomásversei A paródia eszközei A helység kalapácsában, vagy Az apostol Életút, pályakép Epikája: Toldi estéje Elégiái, létösszegző versei: nagykőrösi elégiák, Őszikék Balladái; a ballada műfaja; Arany balladáinak tragikuma; a balladák csoportosítása tartalom és szerkesztésmód alapján A fennmaradó 10 órát irodalmi dolgozatok írására és javítására szánjuk. 20

21 (130.) tanév Házi olvasmányok Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - részletek (vagy Az török áfium ellen való orvosság) Moliere egy színműve Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - részletek Petőfi Sándor: A helység kalapácsa vagy Az apostol Arany János: Toldi estéje Jókai egy regénye Memoriter Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály két verse Berzsenyi Dániel egy verse Katona József: Bánk bán - részletek Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány más művéből Petőfi Sándor három-négy verse Arany János két-három verse Fogalmak Barokk, klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; komédia, helyzet- és jellemkomikum, késleltetett expozíció, drámai költemény, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers, ballada; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, műfajkeveredés; szimultán verselés. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A művelt köznyelv nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése. 21

22 (130.) tanév 11. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák Különféle beszédhelyzetek megítélése, megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is; szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód. Szakmai-tudományos és publicisztikai szövegek értelmezése. Művek összehasonlítása adott szempontok alapján. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése fel nem dolgozott alkotásról. A hosszabb felkészülést igénylő feladatokhoz anyaggyűjtés és válogatás. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle szövegekben. Magyar nyelv Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK 1. Stílus és jelentés (kb. 34 óra) 1.1. A stílus 1.2. Szépirodalmi stílus TARTALMAK a jelentéstan, mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, alapjelentés, mellékjelentés stílusjelenségek felismerése, értelmezése jelentésszerkezet, jelhasználati szabály, kontextuális jelentés stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolatok nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban a szóképek (trópusok) szerepe, stílushatása, fajtái: metafora, metonímia, szinesztézia, allegória, szimbólum a szóképekhez közel álló stilisztikai eszközök: hasonlat, körülírás, eufemizmus az alakzatok: az ismétlés, a felcserélés és a kihagyás a nyelv különböző szintjein az összetett költői kép 22

23 (130.) tanév 1.3.Stílusrétegek, stílusváltozatok a zeneiség eszközei: hangszimbolika, ritmusjelenségek egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban egyéni stílus, korstílus irodalmi alkotások komplex elemzése a stílusrétegek (társalgási, közéleti, hivatalos, publicisztikai stílus) főbb jellemzői a tudományos és a szakmai stílus sajátosságai nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása stílustörténeti összehasonlítások példák alapján 2. Könyvtárhasználat (kb. 4 óra) az egyes stílusrétegek elemzése power point bemutatók felhasználásával az internet felhasználási lehetőségeinek bővítése Fogalmak Stílus, stíluselem, stílushatás. A stílusirányzatok kifejezőeszközei. Állandósult és alkalmi stílusérték. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, összetett költői kép, allegória, szimbólum. Alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, körülírás, archaizálás, egyéni szóalkotás. Irodalom Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 TÉMAKÖRÖK 1 Madách Imre (kb. 8 óra) TARTALMAK Pályakép Az ember tragédiája A drámai költemény műfaji sajátosságai A dráma szerkezeti felépítése, tézis-antitézis A színek önálló értelmezése A történelmi korszak és a természettudomány újdonságainak hatása a műre Ádám - Lucifer - Éva; A műértelmezés szubjektív és objektív lehetőségei Utópiák Képzőművészeti alkotásokkal való összevetés (Zichy Mihály, Kondor Béla) A szöveg motivikus kapcsolatai 23

24 (130.) tanév 2. Világirodalom széppróza, líra, dráma (kb. 19 óra) 3. Portrék a magyar szépprózából (kb. 18 óra) 4. Ady Endre (kb. 22 óra) (min. 15 verse alapján) A realizmus törekvései, alkotói módszerei Körkép a XIX. század epikájából: egy szabadon választott mű Balzac vagy Stendhal regényeiből, Gogol vagy Tolsztoj vagy Csehov vagy Dosztojevszkij epikájából (min. két szabadon választott mű) A XIX. század drámái: a drámaiatlan és az analitikus dráma pl. Csehov vagy Ibsen egy drámarészlete alapján Szimbolista költészet Baudelaire, Rimbaud, Verlaine művészete néhány költemény alapján Szimbolizmus és impresszionizmus, szecesszió a különböző művészeti ágakban Mikszáth Kálmán élete Elbeszélőművészete: az anekdota szerepe a művek szerkesztésében Egyszerű hősök, idealizált parasztábrázolás: két novella a Tót atyafiak és A jó palócok c. kötetekből A különc vagy a dzsentri alakja valamelyik regényében vagy kisregényében Összehasonlító elemzés: Jókai és Mikszáth hősei Romantikus és realista jegyek műveiben Móricz Zsigmond pályaképe Két elbeszélése (pl. Szegény emberek, Tragédia, Barbárok) Új írói látásmód A naturalizmus hatása Tömörítés, drámaiság A regényíró Móricz (pl. Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska) Mikszáth és Móricz problémamegközelítése és dzsentriábrázolása Magyar líra a XIX. század 2. felében: Vajda János (szerelmi líra, tájlíra, költői elszigeteltség és magány; kapcsolódása Adyhoz) A Nyugat, mint folyóirat és mozgalom: jellege, jelentősége, története 24

25 (130.) tanév 5. Portrék a Nyugat első nemzedékéből (kb. 10 óra) 6. Babits Mihály (kb. 12 óra) 7. Kosztolányi Dezső (kb. 11 óra). Ady életútja, szerepe az irodalmi életben Kötetei és versciklusai Jellegzetes témái és motívumai, ezeknek változása az életműben Újítás és értékőrzés Magyarságképe Istenes költészete Szerelmi versei A Párizs-élmény Létértelmezés Publicisztikája összefüggések a lírai életművel Karinthy Frigyes: a parodista és a szépíró Így írtok ti: a stílussajátosságok eltúlzása a tanult nyugatos szerzőkről készült irodalmi karikatúrákban Novellái és versei, pl. Találkozás egy fiatalemberrel, Előszó Juhász Gyula: Anna- versek, a tájköltészet megújítása Tóth Árpád: a magány, az elszigeteltség költője: elégikus hangulat, hitvesi költészet: Esti sugárkoszorú Életút, pályakép Jellemző témák, korszakok az életműben A soha meg nem elégedés költője: In Horatium Klasszikus hagyományok Impresszionizmus, szimbolizmus: Messze, meszsze A lírikus epilógja A sokszínűség fiatalkori verseiben: Himnusz Irishez Háborúellenesség: Húsvét előtt, Fortissimo Betegségélmény: pl. Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája Prófétatudat: Jónás könyve Összesen legalább 8 vers értelmező elemzése Egy esszé- vagy tanulmányrészlet Életút, pályakép Kötetei 25

26 (130.) tanév 8. Stílusirányzatok, képek, formák (kb. 5 óra) Legalább 5 vers, pl. részletek A szegény kisgyermek panaszaiból, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd, Esti Kornél éneke Világkép, értékrend, a homo aestheticus Novellái: lélektaniság, tömörség (pl. A kulcs, Fürdés, Esti Kornél-novellák) Egy regényének közös elemzése (pl. Édes Anna vagy Pacsirta) Az avantgárd fogalma, irányzatai, törekvései, legnagyobb képviselői A költői kifejezésmódok megújítása Hatása a XX. század irodalmára Néhány alkotó vagy mű megismerése (pl. Apollinaire: Égöv, Kikericsek, A Mirabeau-híd) Kassák Lajos Dolgozatok írására marad 6 óra. Fogalmak Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, analitikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek) Vajda János: Húsz év múlva Ady Endre: négy-öt verse Juhász Gyula egy verse Tóth Árpád egy verse Kosztolányi Dezső egy verse Babits Mihály egy verse, versrészletek Jónás könyve (részletek) Házi olvasmányok Madách Imre: Az ember tragédiája Jókai Mór egy regénye - pl. Egy magyar nábob vagy Az aranyember Mikszáth: két novella és egy regény - pl. Beszterce ostroma vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival Móricz Zsigmond két-három novellája és egy regénye -pl.: Úri muri, Árvácska, Az Isten háta mögött Karinthy : két novella, pl. Találkozás egy fiatalemberrel, Krisztus vagy Barabbás, A cirkusz Babits: Jónás könyve Kosztolányi Dezső egy regénye -pl. Édes Anna, Pacsirta; néhány novellája 26

27 (130.) tanév A francia és az orosz realizmus egy-egy szabadon választott alkotása A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például esszé, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). 27

28 (130.) tanév 12. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák A tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása, a manipulációs szándék felismerése Tudatos nyelvművelés, helyes nyelvhasználatra való törekvés Gyakorlottság az értekezés és esszé készítésében Nagyobb lélegzetű dolgozat megírása egyéni kutatómunka alapján Az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban való tájékozódás Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról Nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában Alapvető nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek Az elemzési jártasság fokozatos bővítése, önálló műelemzés, szakszerű fogalomhasználat, saját véleményalkotás Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, képzőművészet, színház, zene, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal Néhány szerző utóéletének, hatásának megfigyelése a kortárs irodalomban, művészetben Alapvető kronológiai, irodalomtörténeti topográfiai tájékozottság Az irodalom határterületei: folklór, tömegkultúra, szórakoztató irodalom Magyar nyelv Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 32 TÉMAKÖRÖK 1. A magyar nyelv története (kb. 8 óra) 2. Nyelv és társadalom (kb. 8 óra) TARTALMAK a magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel a nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával a magyar nyelv történetének fő szakaszai egy nyelvtörténeti korszak jellemzése a nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek, a nyelvújítás művelődéstörténeti háttere a magyar helyesírás történetének főbb állomásai a társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma a mai magyar nyelvben 28

29 (130.) tanév 3. Az eddig tanultak összefoglalása és rendszerezése (kb. 16 óra) nyelvjárások, csoportnyelvek egynyelvű szótárak ismerete kisebbségi nyelvhasználat a határon túli magyar nyelvhasználat a nyelvművelés elvei és feladatai Ember és nyelv Kommunikáció A nyelvi szintek A szöveg A retorika A stílus, stílusrétegek Fogalmak A magyar nyelv történeti korszakai, nyelvújítás, az újmagyar kor, a mai magyar nyelvhasználat, finnugor nyelvcsalád, nyelvemlék, kódex, ősnyomtatvány. A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó. Nyelvtörvény. Irodalom Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 96 TÉMAKÖRÖK 1. József Attila kb. 15 óra) (min. 15 vers alapján) TARTALMAK Magyar irodalom a két világháború között: a Nyugat 2. és 3. nemzedéke Életút, pályakép József Attila indulása (Szépség koldusa) Pályájának jellemző szakaszai versek tükrében, pl. Tiszta szívvel, Nem én kiáltok; Új tájélmény: pl. Holt vidék, Külvárosi éj; A város peremén Óda; Gondolati versek: pl. Eszmélet, A Dunánál, Az utolsó számvetés: pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök; Tudod, hogy nincs bocsánat; Íme, hát megleltem hazámat Költők József Attiláról: Nagy László: József Attila, Déry: Emlékül 29

30 (130.) tanév 2. Portrék a magyar irodalomból (kb. 20 óra) 3. Szerzők és művek (kb. 5 óra) 4. Világirodalom a XX. században 1. (kb. 10 óra) Választható szerzők: Szabó Lőrinc Pályakép A szerző és a világ kapcsolata Tárgyiasult líra Tücsökzene; A huszonhatodik év (részletek) Más versek, pl. Semmiért Egészen Illyés Gyula A szociografikus irodalom: Puszták népe (részletek) Egy-két jellemző verse, pl. Egy mondat a zsarnokságról, Bartók Radnóti Miklós Pályarajz, kötetek Idill és háború keveredése verseiben; értékek a pusztulásban (Erőltetett menet, Razglednicák) A klasszikus hagyományok felelevenítése: eklogák (pl. Negyedik, Hetedik) Hitvesi költészet (Tétova óda, Levél a hitveshez) Választható szerzők: Németh László Egy esszérészlet (pl. A minőség forradalma) Márai Sándor: Halotti beszéd Filozófiai áramlatok a század 1. felében Új regénypoétikai eljárások Egy prózaíró egy műve: Franz Kafka: Az átváltozás: hagyományos ábrázolásmód, fantasztikus tartalom, ironikus hangnem; az önfeladás veszélye vagy Thomas Mann: Mario és a varázsló a légkörteremtés művészete; a diktatúra eszközeinek ábrázolása vagy Bulgakov: A Mester és Margarita Drámatörténeti újítások 30

31 (130.) tanév Egy drámaíró egy darabja, pl. Brecht Kurázsi mama vagy Koldusopera vagy Garcia Lorca egy darabja, drámarészlete alapján, vagy Dürrenmatt egy darabja 5. Széppróza, líra, dráma (kb. 15 óra) 6. Világirodalom a XX. században 2. (kb. 7 óra) 7. Kortárs magyar irodalom (kb. 15 óra) Választható szerzők: (javasolt: 5 szerző) Ottlik Géza: Iskola a határon részletek vagy két novellája Weöres Sándor Pályarajz Weöres költői arcai (játékos, filozofikus) pl. Rongyszőnyeg (részletek) Harmadik szimfónia Pilinszky János Világképe és stílusa A háború élménye A katolikus költő Verseiből, pl. Harbach, Francia fogoly; Harmadnapon, Apokrif Örkény István Tóték - dráma; Több jelentésréteg egymásra épülése- Egyperces novellák pl. In memoriam dr. K.H.G.; Arról, hogy mi a groteszk groteszk abszurd Déry Tibor és egy műve Tamási Áron Egy prózai mű vagy részlete, pl. Camus: Közöny, vagy Golding: A legyek ura; Orwell: Állatfarm vagy 1984; vagy Hrabal: novellák, vagy Hemingway: Az öreg halász és a tenger, vagy Marquez egy műve Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől: pl. Nagy László: a népköltészet hatása; hosszúversek néhány verse, pl. Ki viszi át a szerelmet?; Himnusz minden időben; Tűz 31

32 (130.) tanév Egy határon túli magyar szerző, pl. Sütő András vagy Szilágyi Domokos vagy Kányádi Sándor Nemes Nagy Ágnes: a tárgyias líra Két verse, pl. Között, Fák, Vihar Egy regény vagy kisregény a 20. század második felének irodalmából (pl. Esterházy Péter vagy Nádas Péter vagy Kertész Imre egy műve) Egy kortárs költő pályaképe (pl. Varró Dániel) 8. Az irodalom határterületei (kb. 5 óra) Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban Irodalmi művek feldolgozásainak megtekintése A hatáskeltés eszközei különböző művészeti ágakban A fennmaradt órákat dolgozatírásra szánjuk. Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszúvers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Házi olvasmányok Thomas Mann vagy Franz Kafka egy műve (pl. Tonio Kröger, Mario és a varázsló, Az átváltozás, A per) Egy regény a XX. század 2. felének világirodalmából Örkény művei pl. Egyperces novellák, Tóték (dráma) Ottlik Géza: Iskola a határon részletek vagy két novellája Illyés Gyula: Puszták népe részletek Németh László műveiből részletek Egy regény vagy kisregény a XX. század 2. felének magyar irodalmából Memoriter József Attila 3-4 verse Radnóti 2 verse Szabó Lőrinc 1 verse Pilinszky János egy verse A kortárs irodalom 2 verse 32

33 (130.) tanév A továbbhaladás feltételei Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra. Eszközszintű írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A mai magyar nyelv változatainak ismerete. Önálló műelemzés és értelmezés az összes tanult nyelvi, stilisztikai, poétikai és irodalomtörténeti ismeret felhasználásával. Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása. 33

34 (130.) tanév TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évfolyam: Heti óraszámok: Éves óraszámok: Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. Jelenlegi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy beiskolázott tanulóink meglehetősen egyenetlen, gyakran csekély szintű ismeretekkel, vegyes motivációs szinttel, kompetenciáik eltérő szintjével jellemezhetők. Ezért a évfolyamon az ismeretek bővítése mellett, sőt, azoknál fontosabbnak tartva arra törekszünk, hogy e hiányosságaik korrekciójával olyan készség-, kompetencia és motivációs szintre juttassuk el őket, hogy a évfolyam magasabb követelményeit is képesek legyenek teljesíteni. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Történelem és állampolgári ismeretek tantárgynál Aanyanyelvi kommunikáció kompetencia Ismeretek: megfelelő szókincs, nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli kapcsolattartás fő típusai, szövegtípusok és nyelvi stílusok, a nyelv és kommunikáció változásai. Képességek: különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját a helyzetnek megfelelően alakítani képes, megkülönböztet és felhasznál különféle szövegeket, információkat keres, gyűjt és feldolgoz, érveit meggyőzően fogalmazza meg, fejezi ki. 34