A jövő városai. Kihívások, víziók, lépések a jövő felé

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jövő városai. Kihívások, víziók, lépések a jövő felé"

Átírás

1 HU FR Villes A holnap de demain városai Défis, A jövő visions városai et marche à suivre Octobre október 2011

2 A jövő városai Kihívások, víziók, lépések a jövő felé i

3 Előszó Az európai népesség több mint kétharmada városias területen él. A városok a felmerülő problémák és megoldások koncentrált színterei. Városi területek a tudományos és technológiai fejlesztések, a kulturális programok, az innováció, az egyéni és a kollektív kreatív tevékenységek elsődleges helyszínei, emellett pedig fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében. Ugyanakkor a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység problémái a városokat sújtják elsősorban. Jobban meg kell értenünk azokat a kihívásokat, amelyekkel a különböző európai városoknak a következő években meg kell küzdeniük. Ezért döntöttem úgy, hogy összehívok egy városfejlesztési szakértőkből és európai városok képviselőiből álló szakértői csapatot annak érdekében, hogy közösen gondolkozzanak a jövőről. Ez a jelentés ennek a munkának az eredménye. A tanulmány felhívja a figyelmet számos tendencia mint például a demográfiai hanyatlás, a társadalmi polarizáció és a különböző típusú városok sebezhetősége városokra gyakorolt lehetséges jövőbeli hatásaira. Emellett a jövőbeni folyamatok eredményeként kínálkozó lehetőségekre is rávilágít és arra is rámutat, hogy a városok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az EU célkitűzéseinek elérésében, különösen az Európa 2020 stratégia megvalósításában. Az anyag bemutat néhány inspiráló modellt és elképzelést és megerősíti a városfejlesztés integrált megközelítési módjának fontosságát is. A Jövő városai elnevezésű tanulmány praktikus, kézzel fogható ötleteket ad a városfejlesztésben érintett döntéshozóknak és gyakorlati szakembereknek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten egyaránt. Minden érintett döntési szinten egyre fontosabb előretekinteni és meghatározni a holnap városainak jövőképét, vízióját. Európa jövőjét városaink fejlődésének dinamikája alapvető módon határozza meg. Johannes Hahn a regionalis politikaert felelős europai biztos i

4 Résztvevők Szeretnénk megköszönni mindazok segítségét, akik részt vettek a Jövő városai elnevezésű munkában akár résztvevőként, akár előadóként a 2010 májusában, júniusában, októberében, illetve decemberében szervezett munkaértekezleteken, illetve akik írásban, vitaindító dokumentum vagy szakértői konzultációra adott válasz keretében vettek részt a munkában. Isabel André Thierry Baert Alessandro Balducci Catalin Berescu Fiona Bult Antonio Calafati Pierre Calame Jennifer Cassingena Patrick Crehan Philippe Destatte Dominique Dujols Jean-Loup Drubigny Martin Eyres Elie Faroult Sonia Fayman Birgit Georgi Grzegorz Gorzelak Sir Peter Hall Tomasz Kayser Krisztina Keresztély Clemens Klikar Vanda Knowles Moritz Lennert Bernhard Leubolt Heinrich Mäding Gérard Magnin Karel Maier Torsten Malmberg Simon Marvin Frank Moulaert Rémy Nouveau Andreas Novy Stijn Oosterlynck Beth Perry Yaron Pesztat Angelika Poth-Mögele Anne Querrien Lisszaboni Egyetem Agence d urbanisme de Lille métropole (Lille városfejlesztési iroda) Milánói Egyetem Ioan Mincu Építészeti és Városfejlesztési Egyetem, Bukarest Bilbao Metropoli-30 Szövetség Università Politecnica delle Marche (Marche Egyetem) Fondation Charles Léopold Mayer pour le progrès de l Homme (Charles Léopold Mayer Alapítvány) Malta Council for Science and Technology (Máltai Tudományos és Technológiai Tanács) CKA Brüsszel The Destrée Institute (Destrée Intézet) CECODHAS Housing Europe URBACT Secretariat (URBACT Titkárság) Liverpool Független tanácsadó ACT Consultants Európai Környezetvédelmi Ügynökség Varsói Egyetem University College London Poznań ACT Consultants stadt.menschen.berlin Iroda EUROCITIES Université Libre de Bruxelles (Brüsszeli Szabadegyetem) Bécsi Egyetem a Deutsches Institut für Urbanistik (Német Urbanisztikai Intézet) korábbi igazgatója Energy Cities Cseh Műszaki Egyetem, Prága Stockholm University of Salford (Salfordi Egyetem) Katholieke Universiteit Leuven (Leuveni Katolikus Egyetem) Lyon Bécsi Egyetem Katholieke Universiteit Leuven (Leuveni Katolikus Egyetem) University of Salford (Salfordi Egyetem) a Brüsszeli Parlament képviselője Európai Települések és Régiók Tanácsa URBAN-NET ii

5 Francisca Ramalhosa John S. Ratcliffe Joe Ravetz Stefan Rettich Gerda Roeleveld Karl-Peter Schön Antonio Serrano Rodriguez Manfred Sinz Uno Svedin Roey Sweet Luděk Sýkora Nuria Tello Clusella Jacques Theys Iván Tosics Ronan Uhel Michaël Van Cutsem Jan Vranken Martin Zaimov Marie Zezůlková Porto Vivo, Sociedade de Reabilitação Urbana (Városrehabilitációs Szövetség) The Futures Academy University of Manchester (Manchasteri Egyetem) KARO*, Leipzig Deltares Építészeti, Város- és Területfejlesztési Szövetségi Kutatóintézet, Németország Universidad Politécnica de Valencia (Valenciai Egyetem) Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung (Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium) Stockholmi Egyetem University of Leicester (Leicester Egyetem) Károly Egyetem, Prága EUROCITIES MEEDDAT (Ministère de l Écologie, de l Énergie du Développement Durable et de l Aménagement du Territoire), (a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a területgazdálkodásért felelős minisztérium) Városkutatás Kft, Budapest Európai Környezetvédelmi Ügynökség The Destrée Institute (Destrée Intézet) Antwerpeni Egyetem Szófia Brno iii

6 Összefoglaló A városok szerepe kulcsfontosságú az Európai Unió fenntartható fejlődése szempontjából Európa a világ egyik leginkább városiasodott földrésze. Jelenleg az európai népesség több mint kétharmada városi területen él, és ez az arány jelenleg is növekszik. Városaink fejlődésének üteme meghatározó az Európai Unió egészének jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődése szempontjából. A városok a gazdaság motorjaiként döntő szerepet játszanak a fejlődésben; a kreativitás és az innováció központjaként működnek, környezetük számára biztosítva a különféle szolgáltatásokat.,. A magas népsűrűség miatt a városok jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek, és hozzájárulhatnak a szén-dioxidsemleges gazdaság megvalósításához. Ugyanakkor a munkanélküliség, a szegregáció és a szegénység problémái is elsősorban a városokat sújtják. A városok közreműködése elengedhetetlen az Európa 2020 stratégia megvalósításához. A városok közigazgatási határait már figyelmen kívül hagyják a városfejlesztés valós fizikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti kihívásai, így újfajta, rugalmas irányítási struktúrára van szükség. A célok, célkitűzések és értékek tekintetében a jövő európai városát így képzeljük el: fejlett társadalom erős társadalmi kohézióval, társadalmilag kiegyensúlyozott lakhatási körülményekkel, valamint mindenki számára elérhető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal; teret ad a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek; az ökológiai vagy környezeti rehabilitáció helyszíne; vonzó település, amely a gazdasági növekedés motorja. A városok kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa kiegynsúlyozott területi fejlesztésében. Az európai város- és területfejlesztés alapelvei egyértelműek: kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és a tevékenységek területi szervezésén alapuló, többközpontú városszerkezet; a fejlődés dinamikus nagyvárosi agglomerációkra és városias területekre épít, amelyek jó hozzáférést biztosítanak a gazdasági szempontból fontos szolgáltatásokhoz; kompakt településszerkezet jellemzi, kis mértékű terjeszkedéssel; magas környezeti minőségű és környezetét óvó városi területek. A fenntartható városfejlesztés európai modelljét több veszély is fenyegeti A demográfiai változások városonként eltérő problémákat vetnek fel, mint például az idősödő népesség, a zsugorodó városok vagy szétterjedése, az ellenőrizetlen szuburbanizáció. iv

7 Európa már nem a folytonos gazdasági fellendülés időszakában és, és sok várost különösen fővárosaik kivételével a közép- és kelet-európai városokat és Nyugat- Európa régi ipari városait a gazdasági stagnálás vagy visszaesés fenyegeti. Jelenlegi gazdasági berendezkedésünkben képtelenség mindenki számára munkalehetőséget biztosítani: a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedése és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés lazulása miatt a népesség jelentős hányada kiszorult a munkaerőpiacról, vagy alacsony végzettséget igénylő, rosszul fizetett szolgáltatási szektorbeli munkát kényszerült elvállalni. A jövedelmi egyenlőtlenségek egyre erősödnek és a szegények egyre szegényebbek lesznek - egyes városrészekben a lakosság halmozottan szenved koncentrálódó egyenlőtlenségek negatív hatásaitól: a rossz minőségű lakáskörülményektől, az alacsony színvonalú oktatási infrastruktúrától, a munkanélküliségtől és bizonyos alapvető szolgáltatások (egészségügyi ellátás, közlekedés, információs és kommunikációs technológiák) hiányától. A társadalom polarizációja és a szegregáció fokozódik: a közelmúlt gazdasági válsága még inkább felerősítette a piaci folyamatok hatását és a jóléti állam fokozatos leépülését a legtöbb európai országban. Még a leggazdagabb városainkban is egyre súlyosbodó probléma a szegregáció fokozódása. A térbeli szegregációs folyamatok a társadalmi polarizáció eredményeképpen egyre inkább megnehezítik az alacsony keresetű vagy marginális csoportok számára, hogy elfogadható összegért megfelelő lakókörülményeket biztosítsanak önmaguknak. A társadalom perifériájára szorulók egyre növekvő száma miatt sok városban zárt szubkultúrák jöhetnek létre, amelyek alapvetően ellenségesek a többségi társadalommal szemben. A városok szétterjedése és az alacsony népsűrűségű települések számának növekedése komolyan fenyegetik a fenntartható területfejlesztést; költségessé és nehezen biztosíthatóvá teszi a közszolgáltatások fenntartását, felgyorsítja a természeti erőforrások kizsákmányolását, rontja a tömegközlekedési szolgáltatások minőségét, növeli a városokban és azok környékén a gépjárműforgalmat, amely mind gyakoribb torlódások kialakulásához vezetnek. A városi ökoszisztémákra nagy nyomás nehezedik: a városok terjeszkedése és a talajlezáródás a biológiai sokféleséget fenyegetik, növelik az áradások, valamint a vízhiány előfordulásának esélyét. Azonban van rá mód, hogy ezeket a kihívásokat a javunkra fordítsuk Az európai városok eltérő fejlesztési utakat járnak be és sokféleségük kiaknázandó lehetőségeket rejtenek. A nemzetközi versenyképességet a fenntartható helyi gazdaságok erősítésével együtt kell megteremteni, a kulcsfontosságú helyi kompetenciák és források megőrzése, valamint a társadalmi részvétel és innováció támogatása révén. Ellenálló és befogadó gazdaság megteremtése: a jelenlegi gazdasági fejlesztési modell, amelyben a gazdasági növekedés nem teremt új munkahelyet, több feladatot is ránk ró: a munkaerőpiacról kiszorulóknak elfogadható életkörülményeket kell biztosítani, és be kell vonni őket a társadalomba. v

8 A társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségeket az innováció szolgálatába kell állítani. A jövő városainak toleráns, egymást tisztelő, valamint az időseket támogató és családbarát környezetet kell teremteniük. A területi elkülönülés és az energiaszegénység ellen jobb minőségű lakókörülmények biztosításával kell küzdeni, hiszen ezek nem csupán vonzóbbá és élhetőbbé teszik a várost és agglomerációját, hanem egyben környezetbarátabbá és versenyképesebbé is. A városok környezetbaráttá és egészségessé tétele nem csupán a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szól. A környezetvédelemmel és energia-ellátással kapcsolatban holisztikus megközelítést kell alkalmazni, hiszen a természetes ökoszisztéma összetevőit egyedi módon szövik át a városrendszer társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai elemei. A virágzó és dinamikusan fejlődő kis és közepes városok fontos szerepet játszhatnak szűkebb és tágabb környezetük lakosságának jóléte szempontjából is. Létük elengedhetetlen a vidék elnéptelenedésének és a városias területek szétterjedésének megakadályozásában, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztésben. Egy fenntartható fejlődési pályán lévő városnak vonzó közterületekkel kell rendelkeznie, és elő kell segítenie a fenntartható, inkluzív és egészséges mobilitást. Az autó alternatíváit még vonzóbbá kell tenni, és a multimodális tömegközlekedési rendszereket kell előtérbe helyezni. Új típusú irányításra van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk ezeknek a városi kihívásoknak A Jövő városainak a fenntartható városfejlesztés holisztikus modelljét kell alkalmazniuk: a kihívásokat integráltan, holisztikus módon kell kezelni; össze kell hangolni a területi és ágazati megközelítéseket; a kihívásokat a megfelelő területi szinten kell kezelni, igénybe véve formális és rugalmas informális irányítási eszközöket; olyan irányítási rendszereket kell kidolgozni, amelyek képesek az egymással versengő célkitűzéseket és fejlesztési modellek összehangolására; együttműködést kell kialakítani a koherens térbeli fejlesztés és a források hatékony felhasználása érdekében. Az irányítási rendszereknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, és figyelembe kell venniük a különböző területi (például városon átnyúló, vagy egy városon belüli) és időbeli dimenziókat. A városoknak az ágazati megosztásokon túl kell lépniük; nem határozhatja meg egyegy ágazat a város jövőbeni életét, jövőképét. Horizontális és vertikális egyeztetésre is szükség van, hiszen a városoknak együtt kell működniük más irányítási szintekkel, valamint meg kell erősíteniük az együttműködést és a kapcsolatok kialakítását más városokkal annak érdekében, hogy megosszák a nagyobb területek esetében szükséges beruházások és szolgáltatások költségeit. A polgárok felhatalmazásán, valamennyi érdekelt bevonásán és a társadalmi tőke innovatív felhasználásán alapuló új irányítási modellekre van szükség. vi

9 A gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés gyengülésének idején a társadalmi innováció fokozott lehetőséget nyújt a társadalmi részvétel erősítésére, a kreativitás és innováció fejlesztésére, a társadalmi kohézió erősítésére. Az előretekintés megfelelő eszköz a változások, valamint a különböző célok közötti konfliktusok és ellentmondások kezelésére és a valóság, a lehetőségek és a célkitűzések jobb megértéséhez. vii

10 KÖVETKEZTETÉSEK Ez a jelentés három részből áll: bizonyítja, hogy létezik egy európai városfejlesztési modell (1. fejezet); megismerteti a modell fő erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit (2. és 3. fejezet); valamint részletesen elemzi a Jövő városainak irányítási, kormányzási kihívásait (4. fejezet). A következtetések megerősítik a Lipcsei Chartában, a Toledói Nyilatkozatban és a 2020-as területfejlesztési menetrendben felvázolt fő város- és területfejlesztési elveket, prioritásokat és célkitűzéseket, kiemelve a területi dimenzió növekvő súlyát a jövő kohéziós politikájában. A jelentés támogatja az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseit, ugyanakkor rámutat az ágazatokon, irányítási szinteken és területeken átívelő egységes, koherens és holisztikus megközelítések jelentőségére. A társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat helyi (szomszédsági) és tágabb földrajzi környezetben egyaránt kezelni kell. A városokat többé már nem csupán közigazgatási határaik alapján definiálhatjuk, és a városfejlesztési politikák sem készülhetnek többé csak városi szintű közigazgatási egységek számára. Törekedni kell a különböző funkcionális megközelítések összehangolására, a szociális és kulturális területek egyidejű fejlesztésére a helyi, szomszédsági szinttől kezdve egészen a nagyobb, nagyvárosi és agglomerációs szintig, a lakosság fejlesztési kérdésekbe történő bevonásának megteremtésével. A fejlesztések során mind a városok tágabb területi összefüggéseit és belső szerkezeteit is kell vizsgálni. A városfejlesztési stratégiáknak biztosítaniuk kell a területi hatással bíró ágazati kezdeményezések és a helyi területfejlesztési kezdeményezések közötti koherenciát. E célkitűzések teljesítéséhez a rögzített, formális koordinációs mechanizmusokat rugalmasak együttműködési formákkal kell kiegészíteni a különböző területi és kormányzati szintek, valamint a városfejlesztésben érintett ágazatok közötti együttműködés és párbeszéd biztosítása érdekében. Az eltérő érdekek miatti nehézségeket le kell küzdeni. Az egymással versengő célkitűzések és az eltérő fejlesztési modellek között kompromisszumot kell elérni. Közös tervekre van szükség a párbeszéd fenntartásához. Még mielőtt megtörténne egy város jövőképének, víziójának kialakítása, feltétlenül szükség van egy olyan szilárd tudásbázis megteremtésére, amely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések közös meghatározására. Ez a tudás nem csupán szakértőktől származik: fontos, hogy az érintettek megismerjék és megértsék ezeket az ismereteket, adott esetben pedig hozzájárulhassanak annak létrejöttéhez.. Az ESPON-hoz, az Urban Audithoz és az Urban Atlashoz hasonló számszerűsített területi adatok és szakértői tudás hozzáférhetőségének és összevethetőségének javítása mellett szükség van kvalitatív, nem tényszerű adatokra is. Az érintettek és a lakosság bevonása elsődleges a helyes kérdésfeltevéshez, a valóban fontos témák vizsgálatának meghatározásához, a stratégiák felvállalásához és a belül rejtőző lehetőségek kiaknázásához. A stratégiáknak figyelembe kell venniük a városok sokféleségét: a fejlődési útjukat, a méretüket, a demográfiai és társadalmi feltételeket, valamint kulturális és gazdasági tőkéjüket. Fontos például megvizsgálni az intelligen specializáció stratégiák jelentőségét olyan városokban vagy régiókban, amelyek különös nehézségekkel küzdenek, mivel egyszerre szembesülnek a demográfiai, gazdasági és társadalmi kihívásokkal. viii

11 Az innovációt ösztönözni kell a Jövő városaivá válás érdekében. A Jövő városainak amelyeket a kihívásoknak ellenálló és befogadó gazdaság jellemez sokoldalúaknak, szolidárisnak és vonzóknak kell lenniük, amelyek megfelelő környezeti és egészséges környezetet kell biztosítaniuk. A társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségeket az innováció szolgálatába kell állítani. Az innovációs stratégiáknak sokoldalúaknak kell lenniük, és a szolgáltatásokra, a technológiára, az intézményi és társadalmi témákra egyaránt ki kell terjedniük. [ ] úgy vélem, hogy a jelenlegi gazdasági nyugtalanság közepette, miután a pénzügyi válság már súlyos hatást gyakorolt a foglalkoztatásra és a közkiadásokra, minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében, hogy enyhítsük a lakosság legsebezhetőbb rétegeit érintő kedvezőtlen hatásokat. A szociális innováció nem csodaszer, de ha támogatjuk és értékeljük, akkor azonnali enyhülést hozhat a szociális nyomás által érintettek számára. Hosszú távon úgy látom, hogy a szociális innováció része lesz az emberek felhatalmazását célzó stratégiánknak, amelyet számos kezdeményezéssel, elsőként a felülvizsgált szociális menetrenddel igyekszünk népszerűsíteni. [ ] José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, március 31. Szervezeti és intézményi innovációra is szükség van, hiszen új irányítási formákra van szükség ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a várható komplex kihívásokkal. A tanulmány készítése során a szociális innovációval kapcsolatban számos szakértő kiemelte az értékek és az etika jelentőségét. A társadalmi befogadást elősegítő növekedési stratégiáknak választ kell adniuk a gazdasági fejlődéstől sokszor elszakadt szociális fejlődés okozta problémákra és az egyre több európai várost érintő, a demográfiai és gazdasági visszaesés okozta ördögi kör kitörésének módjaira. Intelligens, inkluzív és környezetbarát stratégiák egységes megközelítését kell elfogadni annak érdekében, hogy az e célkitűzések közötti konfliktusok és ellentmondások feloldhatók legyenek, és az egyik célkitűzés megvalósítása ne a másik kárára történjen meg. A pénzügyi források hiánya, a gyenge pénzügyi önállóság vagy szabályozási hatáskör hiánya, illetve az elégtelen belső fejlesztési potenciál sok európai város számára megnehezíti a harmonikus és fenntartható fejlődést, a vonzerő és a gazdaság növekedését eredményező ideális modell követését. A zsugorodó városoknak várhatóan újra kell gondolniuk gazdaságuk alapjaikat annak érdekében, hogy sikeresen újraszervezzék gazdasági, társadalmi és térbeli rendszereiket. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a társadalmi kirekesztés és a növekvő térbeli szegregáció egyre több régiót és várost fog érinteni, beleértve a tehetősebbeket is. A szegénység és a nélkülözés ma is jelen van a leggazdagabb európai városokban is, és az energiaszegénység a legsebezhetőbb csoportokat sújtja, különösen azokban a városokban, ahol kevés vagy elavult, lepusztult az ingatlanállomány. Politikai szempontból is fontos figyelmet szentelni a város vagy a nagyobb régió elszegényedett városrészeinek, a Lipcsei Chartában és a Toledói Nyilatkozatban foglaltakkal összhangban. Az oktatás és képzés elsődleges szerepet játszik a társadalmi és térbeli mobilitás elősegítésében, a foglalkoztatás növelésében és a vállalkozások ösztönzésében A jelentés a társadalmi tőke kiemelt szerepét is hangsúlyozza, amely túlmutat az oktatáson és képzésen, és magában foglalja az emberek közötti bizalmat és kapcsolatteremtési készségeiket is. De a társadalmi befogadás nem lehet csupán az ix

12 emberközpontú és egyben helyfüggetlen, a területi összefüggéseket figyelembe nem vevő stratégiák célja, ezért az emberközpontú szakpolitikákat területi alapú megközelítésekkel kell összekapcsolni. Ha csak az embereket célozzuk meg, akkor előfordulhat, hogy eltávolodnak a problémáktól, és a hátrányos helyzetű területek még rosszabb helyzetbe kerülhetnek; ha az adott területre koncentrálunk, akkor pedig esetleg csak a probléma területi áthelyezését vagy a helyi közösségbe történő bebetonozását érjük el. Ahogyan már a Toledói Nyilatkozat is kiemelte, e jelentés is rámutat az egységes városfejlesztés keretébe foglalt integrált városrehabilitáció stratégiai szerepére, mint az alábbi célkitűzések elérésének egyik fontos eszközére: a polgárok részvételének és az érdekeltek bevonásának megteremtése abba a munkába, amelynek célja fenntarthatóbb fejlődés az épített környezetben és társadalmilag inkluzív modell a város minden társadalmi csoportját érintően 1 ; a legfontosabb városfejlesztési problémák, mint az éghajlatváltozás, demográfiai változás és mobilitás kezelése; a terület- és városfejlesztési közötti összhang erősítése; valamint az integrált fejlesztés közös értelmezésének elősegítése. E jelentés utal a 2020-as területfejlesztési menetrend ajánlásaira, amikor megállapítja, hogy a városfejlesztést a területfejlesztés tágabb összefüggéseként kell értelmezni, az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően kell tervezni, kiegyensúlyozott policentrikus területi modell elérésére kell törekedni, valamint az integrált fejlesztési módszereket kell alkalmazni a vidéki és városi térségek, valamint a különleges régiók esetében. Európa harmonikus területi fejlődésének egyik gátja, ahogyan a 2020-as területfejlesztési menetrend is megállapította, a kis népsűrűségű lakott területek nagyságának növekedése miatti gyors területfoglalás, azaz a városi terjeszkedés (urban sprawl). Földterületújrahasznosítási stratégiák (elhagyatott vagy használaton kívüli területek városi rehabilitációja, fejlesztése, újbóli használatba vétele) megvalósítása már jelenleg is zajlik a kohéziós politika keretén belül és a jövőven fontos szerepet játszhatnak egyéb zöld stratégiák megvalósításában. Ilyenek lehetnek például zöldövezetek és/vagy folyosók kialakítása, a környezetbarát városok létrehozása, családbarát és idősbarát városok a mindenki számára elérhető és használható közösségi terek kialakításával és szolgáltatások létrehozásával. A földterületek újrahasznosítása lehetőséget teremt az energia- és erőforrások hatékonyabb kihasználására és szállítására (városi anyagcsere, újrahasznosítás, helyi energetikai megoldások). A 2020-as területfejlesztési menetrenddel összhangban e jelentés is hangsúlyozza a területi integráció szükségességét a határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiókban, valamint felhívja a figyelmet az európai városok közötti területi összefonódás és együttműködés fejlesztésének a fontosságára. A városokat nem csupán közigazgatási határaik által definiálhatjuk, és a városfejlesztési politikák sem készülhetnek csupán a városok közigazgatási területére korlátozva, azok tágabb környezetének figyelembe vétele nélkül. A többszintű irányítás fontosságát hangsúlyozta az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is, ami tökéletesen összhangban van e jelentés megállapításaival: össze kell hangolni az európai, nemzeti, regionális és helyi politikákat. E jelentés továbblép a többszintű irányítást illetően. A helyi, szomszédságra irányuló politikákat össze kell hangolni nemcsak a városokat magukba foglaló nagyobb agglomerációkra vagy területekre vonatkozó politikákkal, hanem a szomszédos területek 1 Toledói informális miniszteri találkozó a városfejlesztési nyilatkozatról, Toledó, június 22. x

13 politikáival is. A Lisszaboni Szerződés által megerősített szubszidiaritás elve nemcsak azt írja elő, hogy a magasabb irányítási szint helyére egy alacsonyabb lép, hanem azt is, hogy új kapcsolatok jönnek létre a különböző szintek között, például az európai és a helyi szintek között. Több szereplőt kell bevonni a stratégia kialakításába és formálásába: be kell vonni az érintetteket, beleértve a lakosságot is. Lényegében a stratégiáknak sokszintű irányítási keretben kell működniük. Minden irányítási szint felelőssége az, hogy az európai polgárok javára minél teljesebben kihasználja a városokban és városi agglomerációkban rejlő lehetőségeket. Európa jövője a Jövő városain múlik. xi

14 Full version of the original report and additional information at:

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról,

LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról, LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról, amelyről a 2007. május 24 25-én Lipcsében tartott, városfejlesztésről és területi kohézióról szóló informális miniszteri találkozó alkalmából született

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 15.4.2015 2014/2236(INI) JELENTÉSTERVEZET a Szociális vállalkozásokról és szociális innovációról a munkanélküliség leküzdése során (2014/2236(INI))

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes

...1!~... (' N Y. Kr t t', ~C- REGYHÁZA. Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014 Ügyintéző: Nagy Ágnes 4400, KOSSUTH TÉR I. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-553i FAX: +36 42 311-041 NyíREGYHÁZA VAROSFEJLESZTÉSI ÉS 4401, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-547i FAX: +36 42 310-647 Ügyiratszám: PKAB/147-1/2014

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Az Európai Unió Területi Agendája 2020

Az Európai Unió Területi Agendája 2020 Az Európai Unió Területi Agendája 2020 Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé a területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-én,

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott kezdeményezésekből nyert tapasztalatokon alapul A vidéki

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia találkozási térségében a centrope régió új és virágzó transznacionális régióvá

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtása

A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtása C 188 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.6.28. A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtása P7_TA(2011)0065 Az Európai Parlament 2011. február 17-i állásfoglalása a Duna-régióra

Részletesebben