A jövő városai. Kihívások, víziók, lépések a jövő felé

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jövő városai. Kihívások, víziók, lépések a jövő felé"

Átírás

1 HU FR Villes A holnap de demain városai Défis, A jövő visions városai et marche à suivre Octobre október 2011

2 A jövő városai Kihívások, víziók, lépések a jövő felé i

3 Előszó Az európai népesség több mint kétharmada városias területen él. A városok a felmerülő problémák és megoldások koncentrált színterei. Városi területek a tudományos és technológiai fejlesztések, a kulturális programok, az innováció, az egyéni és a kollektív kreatív tevékenységek elsődleges helyszínei, emellett pedig fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében. Ugyanakkor a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység problémái a városokat sújtják elsősorban. Jobban meg kell értenünk azokat a kihívásokat, amelyekkel a különböző európai városoknak a következő években meg kell küzdeniük. Ezért döntöttem úgy, hogy összehívok egy városfejlesztési szakértőkből és európai városok képviselőiből álló szakértői csapatot annak érdekében, hogy közösen gondolkozzanak a jövőről. Ez a jelentés ennek a munkának az eredménye. A tanulmány felhívja a figyelmet számos tendencia mint például a demográfiai hanyatlás, a társadalmi polarizáció és a különböző típusú városok sebezhetősége városokra gyakorolt lehetséges jövőbeli hatásaira. Emellett a jövőbeni folyamatok eredményeként kínálkozó lehetőségekre is rávilágít és arra is rámutat, hogy a városok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az EU célkitűzéseinek elérésében, különösen az Európa 2020 stratégia megvalósításában. Az anyag bemutat néhány inspiráló modellt és elképzelést és megerősíti a városfejlesztés integrált megközelítési módjának fontosságát is. A Jövő városai elnevezésű tanulmány praktikus, kézzel fogható ötleteket ad a városfejlesztésben érintett döntéshozóknak és gyakorlati szakembereknek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten egyaránt. Minden érintett döntési szinten egyre fontosabb előretekinteni és meghatározni a holnap városainak jövőképét, vízióját. Európa jövőjét városaink fejlődésének dinamikája alapvető módon határozza meg. Johannes Hahn a regionalis politikaert felelős europai biztos i

4 Résztvevők Szeretnénk megköszönni mindazok segítségét, akik részt vettek a Jövő városai elnevezésű munkában akár résztvevőként, akár előadóként a 2010 májusában, júniusában, októberében, illetve decemberében szervezett munkaértekezleteken, illetve akik írásban, vitaindító dokumentum vagy szakértői konzultációra adott válasz keretében vettek részt a munkában. Isabel André Thierry Baert Alessandro Balducci Catalin Berescu Fiona Bult Antonio Calafati Pierre Calame Jennifer Cassingena Patrick Crehan Philippe Destatte Dominique Dujols Jean-Loup Drubigny Martin Eyres Elie Faroult Sonia Fayman Birgit Georgi Grzegorz Gorzelak Sir Peter Hall Tomasz Kayser Krisztina Keresztély Clemens Klikar Vanda Knowles Moritz Lennert Bernhard Leubolt Heinrich Mäding Gérard Magnin Karel Maier Torsten Malmberg Simon Marvin Frank Moulaert Rémy Nouveau Andreas Novy Stijn Oosterlynck Beth Perry Yaron Pesztat Angelika Poth-Mögele Anne Querrien Lisszaboni Egyetem Agence d urbanisme de Lille métropole (Lille városfejlesztési iroda) Milánói Egyetem Ioan Mincu Építészeti és Városfejlesztési Egyetem, Bukarest Bilbao Metropoli-30 Szövetség Università Politecnica delle Marche (Marche Egyetem) Fondation Charles Léopold Mayer pour le progrès de l Homme (Charles Léopold Mayer Alapítvány) Malta Council for Science and Technology (Máltai Tudományos és Technológiai Tanács) CKA Brüsszel The Destrée Institute (Destrée Intézet) CECODHAS Housing Europe URBACT Secretariat (URBACT Titkárság) Liverpool Független tanácsadó ACT Consultants Európai Környezetvédelmi Ügynökség Varsói Egyetem University College London Poznań ACT Consultants stadt.menschen.berlin Iroda EUROCITIES Université Libre de Bruxelles (Brüsszeli Szabadegyetem) Bécsi Egyetem a Deutsches Institut für Urbanistik (Német Urbanisztikai Intézet) korábbi igazgatója Energy Cities Cseh Műszaki Egyetem, Prága Stockholm University of Salford (Salfordi Egyetem) Katholieke Universiteit Leuven (Leuveni Katolikus Egyetem) Lyon Bécsi Egyetem Katholieke Universiteit Leuven (Leuveni Katolikus Egyetem) University of Salford (Salfordi Egyetem) a Brüsszeli Parlament képviselője Európai Települések és Régiók Tanácsa URBAN-NET ii

5 Francisca Ramalhosa John S. Ratcliffe Joe Ravetz Stefan Rettich Gerda Roeleveld Karl-Peter Schön Antonio Serrano Rodriguez Manfred Sinz Uno Svedin Roey Sweet Luděk Sýkora Nuria Tello Clusella Jacques Theys Iván Tosics Ronan Uhel Michaël Van Cutsem Jan Vranken Martin Zaimov Marie Zezůlková Porto Vivo, Sociedade de Reabilitação Urbana (Városrehabilitációs Szövetség) The Futures Academy University of Manchester (Manchasteri Egyetem) KARO*, Leipzig Deltares Építészeti, Város- és Területfejlesztési Szövetségi Kutatóintézet, Németország Universidad Politécnica de Valencia (Valenciai Egyetem) Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung (Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium) Stockholmi Egyetem University of Leicester (Leicester Egyetem) Károly Egyetem, Prága EUROCITIES MEEDDAT (Ministère de l Écologie, de l Énergie du Développement Durable et de l Aménagement du Territoire), (a környezetvédelemért, az energiaügyért, a fenntartható fejlődésért és a területgazdálkodásért felelős minisztérium) Városkutatás Kft, Budapest Európai Környezetvédelmi Ügynökség The Destrée Institute (Destrée Intézet) Antwerpeni Egyetem Szófia Brno iii

6 Összefoglaló A városok szerepe kulcsfontosságú az Európai Unió fenntartható fejlődése szempontjából Európa a világ egyik leginkább városiasodott földrésze. Jelenleg az európai népesség több mint kétharmada városi területen él, és ez az arány jelenleg is növekszik. Városaink fejlődésének üteme meghatározó az Európai Unió egészének jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődése szempontjából. A városok a gazdaság motorjaiként döntő szerepet játszanak a fejlődésben; a kreativitás és az innováció központjaként működnek, környezetük számára biztosítva a különféle szolgáltatásokat.,. A magas népsűrűség miatt a városok jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek, és hozzájárulhatnak a szén-dioxidsemleges gazdaság megvalósításához. Ugyanakkor a munkanélküliség, a szegregáció és a szegénység problémái is elsősorban a városokat sújtják. A városok közreműködése elengedhetetlen az Európa 2020 stratégia megvalósításához. A városok közigazgatási határait már figyelmen kívül hagyják a városfejlesztés valós fizikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti kihívásai, így újfajta, rugalmas irányítási struktúrára van szükség. A célok, célkitűzések és értékek tekintetében a jövő európai városát így képzeljük el: fejlett társadalom erős társadalmi kohézióval, társadalmilag kiegyensúlyozott lakhatási körülményekkel, valamint mindenki számára elérhető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal; teret ad a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek; az ökológiai vagy környezeti rehabilitáció helyszíne; vonzó település, amely a gazdasági növekedés motorja. A városok kulcsfontosságú szerepet játszanak Európa kiegynsúlyozott területi fejlesztésében. Az európai város- és területfejlesztés alapelvei egyértelműek: kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és a tevékenységek területi szervezésén alapuló, többközpontú városszerkezet; a fejlődés dinamikus nagyvárosi agglomerációkra és városias területekre épít, amelyek jó hozzáférést biztosítanak a gazdasági szempontból fontos szolgáltatásokhoz; kompakt településszerkezet jellemzi, kis mértékű terjeszkedéssel; magas környezeti minőségű és környezetét óvó városi területek. A fenntartható városfejlesztés európai modelljét több veszély is fenyegeti A demográfiai változások városonként eltérő problémákat vetnek fel, mint például az idősödő népesség, a zsugorodó városok vagy szétterjedése, az ellenőrizetlen szuburbanizáció. iv

7 Európa már nem a folytonos gazdasági fellendülés időszakában és, és sok várost különösen fővárosaik kivételével a közép- és kelet-európai városokat és Nyugat- Európa régi ipari városait a gazdasági stagnálás vagy visszaesés fenyegeti. Jelenlegi gazdasági berendezkedésünkben képtelenség mindenki számára munkalehetőséget biztosítani: a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedése és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés lazulása miatt a népesség jelentős hányada kiszorult a munkaerőpiacról, vagy alacsony végzettséget igénylő, rosszul fizetett szolgáltatási szektorbeli munkát kényszerült elvállalni. A jövedelmi egyenlőtlenségek egyre erősödnek és a szegények egyre szegényebbek lesznek - egyes városrészekben a lakosság halmozottan szenved koncentrálódó egyenlőtlenségek negatív hatásaitól: a rossz minőségű lakáskörülményektől, az alacsony színvonalú oktatási infrastruktúrától, a munkanélküliségtől és bizonyos alapvető szolgáltatások (egészségügyi ellátás, közlekedés, információs és kommunikációs technológiák) hiányától. A társadalom polarizációja és a szegregáció fokozódik: a közelmúlt gazdasági válsága még inkább felerősítette a piaci folyamatok hatását és a jóléti állam fokozatos leépülését a legtöbb európai országban. Még a leggazdagabb városainkban is egyre súlyosbodó probléma a szegregáció fokozódása. A térbeli szegregációs folyamatok a társadalmi polarizáció eredményeképpen egyre inkább megnehezítik az alacsony keresetű vagy marginális csoportok számára, hogy elfogadható összegért megfelelő lakókörülményeket biztosítsanak önmaguknak. A társadalom perifériájára szorulók egyre növekvő száma miatt sok városban zárt szubkultúrák jöhetnek létre, amelyek alapvetően ellenségesek a többségi társadalommal szemben. A városok szétterjedése és az alacsony népsűrűségű települések számának növekedése komolyan fenyegetik a fenntartható területfejlesztést; költségessé és nehezen biztosíthatóvá teszi a közszolgáltatások fenntartását, felgyorsítja a természeti erőforrások kizsákmányolását, rontja a tömegközlekedési szolgáltatások minőségét, növeli a városokban és azok környékén a gépjárműforgalmat, amely mind gyakoribb torlódások kialakulásához vezetnek. A városi ökoszisztémákra nagy nyomás nehezedik: a városok terjeszkedése és a talajlezáródás a biológiai sokféleséget fenyegetik, növelik az áradások, valamint a vízhiány előfordulásának esélyét. Azonban van rá mód, hogy ezeket a kihívásokat a javunkra fordítsuk Az európai városok eltérő fejlesztési utakat járnak be és sokféleségük kiaknázandó lehetőségeket rejtenek. A nemzetközi versenyképességet a fenntartható helyi gazdaságok erősítésével együtt kell megteremteni, a kulcsfontosságú helyi kompetenciák és források megőrzése, valamint a társadalmi részvétel és innováció támogatása révén. Ellenálló és befogadó gazdaság megteremtése: a jelenlegi gazdasági fejlesztési modell, amelyben a gazdasági növekedés nem teremt új munkahelyet, több feladatot is ránk ró: a munkaerőpiacról kiszorulóknak elfogadható életkörülményeket kell biztosítani, és be kell vonni őket a társadalomba. v

8 A társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségeket az innováció szolgálatába kell állítani. A jövő városainak toleráns, egymást tisztelő, valamint az időseket támogató és családbarát környezetet kell teremteniük. A területi elkülönülés és az energiaszegénység ellen jobb minőségű lakókörülmények biztosításával kell küzdeni, hiszen ezek nem csupán vonzóbbá és élhetőbbé teszik a várost és agglomerációját, hanem egyben környezetbarátabbá és versenyképesebbé is. A városok környezetbaráttá és egészségessé tétele nem csupán a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szól. A környezetvédelemmel és energia-ellátással kapcsolatban holisztikus megközelítést kell alkalmazni, hiszen a természetes ökoszisztéma összetevőit egyedi módon szövik át a városrendszer társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai elemei. A virágzó és dinamikusan fejlődő kis és közepes városok fontos szerepet játszhatnak szűkebb és tágabb környezetük lakosságának jóléte szempontjából is. Létük elengedhetetlen a vidék elnéptelenedésének és a városias területek szétterjedésének megakadályozásában, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztésben. Egy fenntartható fejlődési pályán lévő városnak vonzó közterületekkel kell rendelkeznie, és elő kell segítenie a fenntartható, inkluzív és egészséges mobilitást. Az autó alternatíváit még vonzóbbá kell tenni, és a multimodális tömegközlekedési rendszereket kell előtérbe helyezni. Új típusú irányításra van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk ezeknek a városi kihívásoknak A Jövő városainak a fenntartható városfejlesztés holisztikus modelljét kell alkalmazniuk: a kihívásokat integráltan, holisztikus módon kell kezelni; össze kell hangolni a területi és ágazati megközelítéseket; a kihívásokat a megfelelő területi szinten kell kezelni, igénybe véve formális és rugalmas informális irányítási eszközöket; olyan irányítási rendszereket kell kidolgozni, amelyek képesek az egymással versengő célkitűzéseket és fejlesztési modellek összehangolására; együttműködést kell kialakítani a koherens térbeli fejlesztés és a források hatékony felhasználása érdekében. Az irányítási rendszereknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, és figyelembe kell venniük a különböző területi (például városon átnyúló, vagy egy városon belüli) és időbeli dimenziókat. A városoknak az ágazati megosztásokon túl kell lépniük; nem határozhatja meg egyegy ágazat a város jövőbeni életét, jövőképét. Horizontális és vertikális egyeztetésre is szükség van, hiszen a városoknak együtt kell működniük más irányítási szintekkel, valamint meg kell erősíteniük az együttműködést és a kapcsolatok kialakítását más városokkal annak érdekében, hogy megosszák a nagyobb területek esetében szükséges beruházások és szolgáltatások költségeit. A polgárok felhatalmazásán, valamennyi érdekelt bevonásán és a társadalmi tőke innovatív felhasználásán alapuló új irányítási modellekre van szükség. vi

9 A gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés gyengülésének idején a társadalmi innováció fokozott lehetőséget nyújt a társadalmi részvétel erősítésére, a kreativitás és innováció fejlesztésére, a társadalmi kohézió erősítésére. Az előretekintés megfelelő eszköz a változások, valamint a különböző célok közötti konfliktusok és ellentmondások kezelésére és a valóság, a lehetőségek és a célkitűzések jobb megértéséhez. vii

10 KÖVETKEZTETÉSEK Ez a jelentés három részből áll: bizonyítja, hogy létezik egy európai városfejlesztési modell (1. fejezet); megismerteti a modell fő erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit (2. és 3. fejezet); valamint részletesen elemzi a Jövő városainak irányítási, kormányzási kihívásait (4. fejezet). A következtetések megerősítik a Lipcsei Chartában, a Toledói Nyilatkozatban és a 2020-as területfejlesztési menetrendben felvázolt fő város- és területfejlesztési elveket, prioritásokat és célkitűzéseket, kiemelve a területi dimenzió növekvő súlyát a jövő kohéziós politikájában. A jelentés támogatja az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseit, ugyanakkor rámutat az ágazatokon, irányítási szinteken és területeken átívelő egységes, koherens és holisztikus megközelítések jelentőségére. A társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat helyi (szomszédsági) és tágabb földrajzi környezetben egyaránt kezelni kell. A városokat többé már nem csupán közigazgatási határaik alapján definiálhatjuk, és a városfejlesztési politikák sem készülhetnek többé csak városi szintű közigazgatási egységek számára. Törekedni kell a különböző funkcionális megközelítések összehangolására, a szociális és kulturális területek egyidejű fejlesztésére a helyi, szomszédsági szinttől kezdve egészen a nagyobb, nagyvárosi és agglomerációs szintig, a lakosság fejlesztési kérdésekbe történő bevonásának megteremtésével. A fejlesztések során mind a városok tágabb területi összefüggéseit és belső szerkezeteit is kell vizsgálni. A városfejlesztési stratégiáknak biztosítaniuk kell a területi hatással bíró ágazati kezdeményezések és a helyi területfejlesztési kezdeményezések közötti koherenciát. E célkitűzések teljesítéséhez a rögzített, formális koordinációs mechanizmusokat rugalmasak együttműködési formákkal kell kiegészíteni a különböző területi és kormányzati szintek, valamint a városfejlesztésben érintett ágazatok közötti együttműködés és párbeszéd biztosítása érdekében. Az eltérő érdekek miatti nehézségeket le kell küzdeni. Az egymással versengő célkitűzések és az eltérő fejlesztési modellek között kompromisszumot kell elérni. Közös tervekre van szükség a párbeszéd fenntartásához. Még mielőtt megtörténne egy város jövőképének, víziójának kialakítása, feltétlenül szükség van egy olyan szilárd tudásbázis megteremtésére, amely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések közös meghatározására. Ez a tudás nem csupán szakértőktől származik: fontos, hogy az érintettek megismerjék és megértsék ezeket az ismereteket, adott esetben pedig hozzájárulhassanak annak létrejöttéhez.. Az ESPON-hoz, az Urban Audithoz és az Urban Atlashoz hasonló számszerűsített területi adatok és szakértői tudás hozzáférhetőségének és összevethetőségének javítása mellett szükség van kvalitatív, nem tényszerű adatokra is. Az érintettek és a lakosság bevonása elsődleges a helyes kérdésfeltevéshez, a valóban fontos témák vizsgálatának meghatározásához, a stratégiák felvállalásához és a belül rejtőző lehetőségek kiaknázásához. A stratégiáknak figyelembe kell venniük a városok sokféleségét: a fejlődési útjukat, a méretüket, a demográfiai és társadalmi feltételeket, valamint kulturális és gazdasági tőkéjüket. Fontos például megvizsgálni az intelligen specializáció stratégiák jelentőségét olyan városokban vagy régiókban, amelyek különös nehézségekkel küzdenek, mivel egyszerre szembesülnek a demográfiai, gazdasági és társadalmi kihívásokkal. viii

11 Az innovációt ösztönözni kell a Jövő városaivá válás érdekében. A Jövő városainak amelyeket a kihívásoknak ellenálló és befogadó gazdaság jellemez sokoldalúaknak, szolidárisnak és vonzóknak kell lenniük, amelyek megfelelő környezeti és egészséges környezetet kell biztosítaniuk. A társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségeket az innováció szolgálatába kell állítani. Az innovációs stratégiáknak sokoldalúaknak kell lenniük, és a szolgáltatásokra, a technológiára, az intézményi és társadalmi témákra egyaránt ki kell terjedniük. [ ] úgy vélem, hogy a jelenlegi gazdasági nyugtalanság közepette, miután a pénzügyi válság már súlyos hatást gyakorolt a foglalkoztatásra és a közkiadásokra, minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében, hogy enyhítsük a lakosság legsebezhetőbb rétegeit érintő kedvezőtlen hatásokat. A szociális innováció nem csodaszer, de ha támogatjuk és értékeljük, akkor azonnali enyhülést hozhat a szociális nyomás által érintettek számára. Hosszú távon úgy látom, hogy a szociális innováció része lesz az emberek felhatalmazását célzó stratégiánknak, amelyet számos kezdeményezéssel, elsőként a felülvizsgált szociális menetrenddel igyekszünk népszerűsíteni. [ ] José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, március 31. Szervezeti és intézményi innovációra is szükség van, hiszen új irányítási formákra van szükség ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a várható komplex kihívásokkal. A tanulmány készítése során a szociális innovációval kapcsolatban számos szakértő kiemelte az értékek és az etika jelentőségét. A társadalmi befogadást elősegítő növekedési stratégiáknak választ kell adniuk a gazdasági fejlődéstől sokszor elszakadt szociális fejlődés okozta problémákra és az egyre több európai várost érintő, a demográfiai és gazdasági visszaesés okozta ördögi kör kitörésének módjaira. Intelligens, inkluzív és környezetbarát stratégiák egységes megközelítését kell elfogadni annak érdekében, hogy az e célkitűzések közötti konfliktusok és ellentmondások feloldhatók legyenek, és az egyik célkitűzés megvalósítása ne a másik kárára történjen meg. A pénzügyi források hiánya, a gyenge pénzügyi önállóság vagy szabályozási hatáskör hiánya, illetve az elégtelen belső fejlesztési potenciál sok európai város számára megnehezíti a harmonikus és fenntartható fejlődést, a vonzerő és a gazdaság növekedését eredményező ideális modell követését. A zsugorodó városoknak várhatóan újra kell gondolniuk gazdaságuk alapjaikat annak érdekében, hogy sikeresen újraszervezzék gazdasági, társadalmi és térbeli rendszereiket. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a társadalmi kirekesztés és a növekvő térbeli szegregáció egyre több régiót és várost fog érinteni, beleértve a tehetősebbeket is. A szegénység és a nélkülözés ma is jelen van a leggazdagabb európai városokban is, és az energiaszegénység a legsebezhetőbb csoportokat sújtja, különösen azokban a városokban, ahol kevés vagy elavult, lepusztult az ingatlanállomány. Politikai szempontból is fontos figyelmet szentelni a város vagy a nagyobb régió elszegényedett városrészeinek, a Lipcsei Chartában és a Toledói Nyilatkozatban foglaltakkal összhangban. Az oktatás és képzés elsődleges szerepet játszik a társadalmi és térbeli mobilitás elősegítésében, a foglalkoztatás növelésében és a vállalkozások ösztönzésében A jelentés a társadalmi tőke kiemelt szerepét is hangsúlyozza, amely túlmutat az oktatáson és képzésen, és magában foglalja az emberek közötti bizalmat és kapcsolatteremtési készségeiket is. De a társadalmi befogadás nem lehet csupán az ix

12 emberközpontú és egyben helyfüggetlen, a területi összefüggéseket figyelembe nem vevő stratégiák célja, ezért az emberközpontú szakpolitikákat területi alapú megközelítésekkel kell összekapcsolni. Ha csak az embereket célozzuk meg, akkor előfordulhat, hogy eltávolodnak a problémáktól, és a hátrányos helyzetű területek még rosszabb helyzetbe kerülhetnek; ha az adott területre koncentrálunk, akkor pedig esetleg csak a probléma területi áthelyezését vagy a helyi közösségbe történő bebetonozását érjük el. Ahogyan már a Toledói Nyilatkozat is kiemelte, e jelentés is rámutat az egységes városfejlesztés keretébe foglalt integrált városrehabilitáció stratégiai szerepére, mint az alábbi célkitűzések elérésének egyik fontos eszközére: a polgárok részvételének és az érdekeltek bevonásának megteremtése abba a munkába, amelynek célja fenntarthatóbb fejlődés az épített környezetben és társadalmilag inkluzív modell a város minden társadalmi csoportját érintően 1 ; a legfontosabb városfejlesztési problémák, mint az éghajlatváltozás, demográfiai változás és mobilitás kezelése; a terület- és városfejlesztési közötti összhang erősítése; valamint az integrált fejlesztés közös értelmezésének elősegítése. E jelentés utal a 2020-as területfejlesztési menetrend ajánlásaira, amikor megállapítja, hogy a városfejlesztést a területfejlesztés tágabb összefüggéseként kell értelmezni, az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően kell tervezni, kiegyensúlyozott policentrikus területi modell elérésére kell törekedni, valamint az integrált fejlesztési módszereket kell alkalmazni a vidéki és városi térségek, valamint a különleges régiók esetében. Európa harmonikus területi fejlődésének egyik gátja, ahogyan a 2020-as területfejlesztési menetrend is megállapította, a kis népsűrűségű lakott területek nagyságának növekedése miatti gyors területfoglalás, azaz a városi terjeszkedés (urban sprawl). Földterületújrahasznosítási stratégiák (elhagyatott vagy használaton kívüli területek városi rehabilitációja, fejlesztése, újbóli használatba vétele) megvalósítása már jelenleg is zajlik a kohéziós politika keretén belül és a jövőven fontos szerepet játszhatnak egyéb zöld stratégiák megvalósításában. Ilyenek lehetnek például zöldövezetek és/vagy folyosók kialakítása, a környezetbarát városok létrehozása, családbarát és idősbarát városok a mindenki számára elérhető és használható közösségi terek kialakításával és szolgáltatások létrehozásával. A földterületek újrahasznosítása lehetőséget teremt az energia- és erőforrások hatékonyabb kihasználására és szállítására (városi anyagcsere, újrahasznosítás, helyi energetikai megoldások). A 2020-as területfejlesztési menetrenddel összhangban e jelentés is hangsúlyozza a területi integráció szükségességét a határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiókban, valamint felhívja a figyelmet az európai városok közötti területi összefonódás és együttműködés fejlesztésének a fontosságára. A városokat nem csupán közigazgatási határaik által definiálhatjuk, és a városfejlesztési politikák sem készülhetnek csupán a városok közigazgatási területére korlátozva, azok tágabb környezetének figyelembe vétele nélkül. A többszintű irányítás fontosságát hangsúlyozta az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is, ami tökéletesen összhangban van e jelentés megállapításaival: össze kell hangolni az európai, nemzeti, regionális és helyi politikákat. E jelentés továbblép a többszintű irányítást illetően. A helyi, szomszédságra irányuló politikákat össze kell hangolni nemcsak a városokat magukba foglaló nagyobb agglomerációkra vagy területekre vonatkozó politikákkal, hanem a szomszédos területek 1 Toledói informális miniszteri találkozó a városfejlesztési nyilatkozatról, Toledó, június 22. x

13 politikáival is. A Lisszaboni Szerződés által megerősített szubszidiaritás elve nemcsak azt írja elő, hogy a magasabb irányítási szint helyére egy alacsonyabb lép, hanem azt is, hogy új kapcsolatok jönnek létre a különböző szintek között, például az európai és a helyi szintek között. Több szereplőt kell bevonni a stratégia kialakításába és formálásába: be kell vonni az érintetteket, beleértve a lakosságot is. Lényegében a stratégiáknak sokszintű irányítási keretben kell működniük. Minden irányítási szint felelőssége az, hogy az európai polgárok javára minél teljesebben kihasználja a városokban és városi agglomerációkban rejlő lehetőségeket. Európa jövője a Jövő városain múlik. xi

14 Full version of the original report and additional information at:

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4. Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. Szóbeli választ igénylő kérdés tervezete Marita Ulvskog (PE537.

EURÓPAI PARLAMENT Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. Szóbeli választ igénylő kérdés tervezete Marita Ulvskog (PE537. EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 8.10.2014 PE539.660v01-00 MÓDOSÍTÁS: 1-13 Marita Ulvskog (PE537.317v01-00) Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés)

Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés) IKSZT - Helyi Aktivációs Műhelynap Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K112928 sz.szerződés) Prof.Dr. G. Fekete Éva Miskolci Egyetem Mezőkeresztes 2016.05.19. A társadalmi innováció értelmezésének

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzései közé

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Amszterdami paktum Európai városok jövője

Amszterdami paktum Európai városok jövője Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének

Részletesebben

Amszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika

Amszterdami paktum Európai városok jövője. Urbánné Malomsoki Mónika Amszterdami paktum Európai városok jövője Urbánné Malomsoki Mónika 2016. május 30. Amszterdam az uniós intézmények és a tagországok várospolitikáért felelős szakpolitikusai az európai városok lakosai életminőségének

Részletesebben

A városokat és vidéküket érintő as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok

A városokat és vidéküket érintő as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok A városokat és vidéküket érintő 2014-2020-as tervezés: stratégiai irányok, tervek, programok Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Területfejlesztési Tervezési Főosztály

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? INFORMÁCIÓS ADATLAP 1. AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA? Az Európai Parlament előkészítő tevékenységével összhangban

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben