Azonosítási szám: SZ 06 ENERGIAGAZDÁLKODÁS. Oktatási segédanyag Kézirat. Budapest, június. Energiagazdálkodás.doc.doc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Azonosítási szám: SZ 06 ENERGIAGAZDÁLKODÁS. Oktatási segédanyag Kézirat. Budapest, 2003. június. Energiagazdálkodás.doc.doc"

Átírás

1 Azonosítási szám: SZ 06 ENERGIAGAZDÁLKODÁS Oktatási segédanyag Kézirat Budapest, június Energiagazdálkodás.doc.doc

2 E.ON Hungária Rt Budapest Széchenyi rkp. 8. megbízása alapján készült oktatási segédanyag az energiagazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek bővítésére és az előtanulmányokhoz kapcsolódóan új ismeretek megszerzésének segítésére. A tananyag tématerületei: Alapismeretek: Azonosító Energiaforrások és készletek A - 01 Hőtechnikai alapok A - 02 Áramlástechnikai alapok A - 03 Villamosságtani alapok A - 04 Szakismeretek: Méréstechnika SZ-01 Hőtermelés, szállítás, tárolás SZ-02 Villamosenergia-termelés, szállítás SZ-03 Épületgépészeti berendezések energetikája SZ-04 Világítástechnika SZ-05 Energiagazdálkodás SZ-06 Villamos hajtások SZ-07 Energiatermelés megújuló energiaforrásokból SZ-08 Energiafelügyelő információs rendszerek SZ-09 Energiaveszteség-feltárás SZ-10 Témafelelős a megbízónál: Témafelelős a megbízottnál: Szerkesztette: Pál Norbert dr. Zsebik Albin dr. Zsebik Albin Falucskai Norbert József Czinege Zoltán JOMUTI Kft Budapest, Almásháza u. 55. Cégjegyzékszám: Tel./Fax: , , Bankszámlaszám:

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Az energiagazdálkodásról általában Az energia források és energiaszükséglet Az energiafelhasználás elemzése energia- és költségmérleg Fajlagos energiafelhasználási mutatószámok Az energiahatékonysági mutatók A hatásfok A hatásosság A hatékonyság Fajlagos energiafelhasználás Energianormák - célértékek Az energiaszükséglet tervezése Az energiaszükségleti függvények és energetikai jelleggörbék A vállalati energiaszükséglet meghatározása A fűtési energiaszükséglet meghatározása Az energia értéke A rendszerszemlélet az energiagazdálkodásban Rendszerelem egyenszilárdsága Összetett rendszer egyenszilárdsága Az energia költségösszetevői és ára Az állandó költségek Változó költségek Az óránkénti költségek A tüzelőanyag és az energia ára Az energiaköltségek terjedése Az energiatárolás szerepe az energiagazdálkodásban Az energiafelhasználás időbeli alakulása Az energiatárolás alkalmazása Hőenergia tárolása Állandó nyomású tárolók Nyomásesáses tároló (Ruths-tároló) Hőtárolás szilárd anyagban Rejtett hő tárolása Egyéb hőtároló rendszerek Hidegenergia tárolása Primer energiaforrások tárolása, készletezés Földalatti gáztárolás Hőveszteségek hasznosítása Hőmérséklet korlát...60 Irodalom Melléklet: Fűtőturbina üzemvitelének elemzése Melléklet: Hőtermelés gazdaságosságának növelése hőtárolással...72 JOMUTI Kft Budapest, Almásháza u. 55. Cégjegyzékszám: Tel./Fax: , , Bankszámlaszám:

4 Bevezetés Bevezetés Az energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -felhasználás amellett, hogy nélkülözhetetlen eleme életünknek, környezetünk szennyezésének is jelentős forrása. Az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése ezért egyrészt környezetvédelmi feladat, másrészt gazdasági érdek. Környezetvédelmi feladat, mert a hatékonyság növelése által megtakarítható energiát nem kell környezetünk rovására megtermelni. Gazdasági érdek pedig azért, mert a megtakarítható tüzelőanyag vagy energia értékével csökkenthető a termékek előállításának, ill. a hőkomfort biztosításának költsége. A hatékony és környezetkímélő energiagazdálkodás egy másik megközelítésben szemlélet; a gazdasági kultúra, a műszaki-, természet-, környezet- és közgazdaságtudományi ismeretek, valamint a rendelkezésre álló anyagi források kérdése. Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy felhívjuk a társadalom minden csoportjának figyelmét az energiamegtakarítás és a környezet védelmének fontosságára. A tudatformálás mellett a motiváció és az érdekeltség megteremtése a gazdaságpolitika alakítóinak és a törvényalkotóknak a feladata, a megfelelő gazdasági és jogi környezet kialakításával. Az alapvető műszaki-, természet-, környezet- és közgazdaságtudományi ismeretek elsajátítása mindenki számára fontos, de az energiagazdálkodással foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen. Jelen tananyagrész ismerteti az energiagazdálkodás fogalmát, alapvető célkitűzéseit és feladatait, bemutatja az energiamérleg készítésének módját, a fajlagos energiafelhasználási mutatókat. Javaslatot ad a technológiai és fűtési energiaszükséglet meghatározásához, ismerteti az energiahatékonysági technikákat. Külön fejezet foglalkozik az energiaköltségekkel, a költség és értékarányos ár jellemzőivel. Az energiagazdálkodásban fontos szerepet játszó energiatárolással, valamint a fűtés és hűtés összekapcsolásával szintén jelen tananyagrész foglalkozik, míg a hő- és villamosenergia termelés és szállítás témakörök önálló kötetekben kerülnek ismertetésre. 1

5 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése 1.1. Az energiagazdálkodásról általában Az energiagazdálkodás célja a gazdaság különböző területeihez tartozó energiafogyasztók gazdaságos és zavartalan ellátása minőségileg és mennyiségileg megfelelő energiával, az energiaköltségek minimális értéken tartása mellett. Az energiagazdálkodás feladata az energetikai folyamatok (1. ábra) során fellépő energiaveszteségek és ezzel az energiaszükséglet csökkentése (így pl. a berendezések, energiahordozók, alkalmazott technológia helyes megválasztása révén stb.). Az energiával, mint természeti erőforrással való gazdálkodáshoz kapcsolódik a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel való gazdálkodás, az energiaköltségek csökkentése, az energetikai beruházások hatékonyságának növelése. Energiaforrás: az energiaszükséglet fedezésére közvetlenül, vagy átalakítás után felhasználható energiahordozó. Ennek megfelelően megkülönböztetnek természetes és mesterséges energiaforrást. A természetes energiaforrások tovább rendezhetők. Vannak megújuló és fogyó energiaforrások. Az energetikai folyamatok elemzése során fontos szerepet kap a környezet. Az anyag- és energiamérlegek készítésénél a vizsgált rendszer határát alkotja. Paramétereivel a folyamatokat befolyásolja. Az 1. ábrán szaggatott vonallal két környezethatárt jelöltünk. A teljes környezetet jelképező K a természeti környezetet jelöli. A határain belül képződtek a fogyó ill. képződnek a megújuló energiaforrások, keletkeznek az energiaveszteségek, majd az energia hasznosításával zárul a körfolyamat. A K Á -val jelölt környezetben folyik az energiaátalakítás. A folyamatba alapenergiahordozókként belépő energia, átalakított formában, vagy veszteségként, távozik a szaggatott vonallal határolt rendszerből. 1. ábra Energia(kör)folyam 2

6 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése A fentiek figyelembevételével az energiagazdálkodás a rendelkezésre álló energiaforrások és készletek leggazdaságosabb felhasználásának és kihasználásának biztosítására és megszervezésére, az energiaszükséglet gazdaságos és biztonságos kielégítésére, az energiaveszteségek csökkentésére, a fölösleges veszteségforrások megszüntetésére irányuló gyakorlati tevékenységet jelenti. Az energiagazdálkodás keretében az energia nemcsak fizikai és műszaki fogalomként jelentkezik, hanem mint gazdasági szükségletek kielégítésére alkalmas termelési vagy fogyasztási eszköz is. Az energiagazdálkodás természettudományi alapjait és műszaki alkalmazását összefoglaló ismereteket energetikának, is nevezik. Az energiagazdálkodás tudományának és gyakorlatának alapjai egyrészt az energetika, másrészt a gazdaságtudományok. Az energiagazdálkodás nem foglalkozik az energetika tárgykörének teljességével, hanem csak azokkal az energetikai folyamatokkal, amelyek egyben gazdálkodási problémákat is felvetnek. Így pl. általában nem foglalkozik azokkal a változatos, de rendszerint nagyon csekély energiamennyiséget érintő energetikai folyamatokkal, amelyek egy-egy gépszerkezet vagy mechanizmus működését érintik, nem foglalkozik továbbá a bioenergetikai folyamatokkal, az emberi munka végzésének az ergonómia tárgykörébe tartozó kérdéseivel, vagy az állati energia kifejtésének problémáival. Az energiagazdálkodás hármas műszaki, gazdasági és környezetvédelmi jellege végigvonul mindazon a sajátos műveleteken és folyamatokon, amelyek az energiagazdálkodás tárgyai. Az alapenergia a bányatermékként nyert energiahordozók energiatartalma és más természeti energiaforrások energiahozama. Az alapenergia-hordozók kitermelése így a bányászat tárgykörébe, a megújuló energiaforrások hasznosítása a megújuló energiaforrás fajtájának megfelelő tárgykörbe tartozik. Az energiagazdálkodás határterülete az energetikai gépek és fogyasztói berendezések energiagazdálkodás szempontjából helyes szerkesztése és gyártása. A fogyasztói energiagazdálkodást szoros szálak fűzik az energiafelhasználási célt meghatározó ipari, mezőgazdasági, háztartási stb. technológiához. Az átalakított, ún. másodlagos energiahordozók az energiaátalakításhoz (fejlesztéshez ill. termeléshez) felhasznált alapenergia-hordozókból nyerik energiatartalmukat. Az energiaátalakítási folyamatokkal másodlagos energiahordozók előállítása, a kapott energiafajta fogyasztók közti elosztása, a fogyasztói berendezések gazdaságos üzemeltetése, valamint az energiafelhasználás ellenőrzése az energiagazdálkodás sajátos területei. Az energiagazdálkodás végső rendeltetése az energiafelhasználás, amelyben nemcsak az energiagazdálkodási szempontoknak, hanem a fogyasztók szükségleteiből kiinduló technológiai szükségleteknek is jelentősége, meghatározó szerepe van. Energiaforrás: az energiaszükséglet fedezésére közvetlenül, vagy átalakítás után felhasználható energiahordozó. Ennek megfelelően megkülönböztetnek természetes és mesterséges energiaforrást. A természetes energiaforrások tovább rendezhetők. Vannak megújuló és fogyó energiaforrások. Megújuló energiaforrások: A természetes energiaforrások azon csoportja, amelyek gazdaságilag értékelhető időn belül természetes úton megújulnak. Ide tartozik, pl. a tűzifa, mezőgazdasági hulladék, folyóvíz, apály-dagály, szélenergia. Fogyó energiaforrások: A természetes energiaforrások azon csoportjai, amelyek gazdaságilag értékelhető időn belül nem újulnak meg természetes úton. Ide tartoznak a szilárd, folyékony, gáznemű, ásványi, természetes tüzelőanyagok és hasadó anyagok. Alap energiahordozók (primer): a tüzelő- (hasadó) anyagok, napsugárzás, víz és szél. Energiafajták: hőenergia, villamos energia, vegyi energia, stb. (az energiaszükséglet meghatározott fajtájú energiában jelentkezik, a rendelkezésre álló energiahordozókból közvetlenül, vagy átalakítás útján elégíthető ki). Energiaátalakítás: valamely energiafajta átalakítása más energiafajtává technikai eszközökkel. A természetben, emberi beavatkozás nélkül lejátszódó hasonló folya- 3

7 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Az energiafelhasználás célja meghatározza a szóban forgó technológiai folyamat elvégzéséhez szükséges energiafajtát. Így pl. a munkadarabok forgácsolásához mechanikai energiára, hevítéséhez hőenergiára, járművek mozgatásához mechanikai energiára, fűtéshez hőenergiára stb. van szüksége a fogyasztóknak. Egy-egy energiafajtát többféle energiahordozóval lehet szolgáltatni (pl. hőenergiát fejleszthetnek bármelyik szilárd, folyékony, vagy gáznemű tüzelőanyagból, a hő szállítható gőzzel, vagy vízzel). Az energiagazdálkodás egyik alapvető feladata, az adott célnak legjobban megfelelő műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontból optimális energiahordozó kiválasztása. A különböző energiahordozókhoz különféle energetikai berendezések és energiafogyasztó készülékek, az energiaellátás meghatározott rendszere tartozik. Ennek tudatában az energiagazdálkodás fontos célkitűzése az energiafogyasztók adott energiafajta szükségletének gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból kedvező biztonságos kielégítése a feltételeknek megfelelő és legalkalmasabb energiahordozóval és berendezésekkel. Az energiagazdálkodás többféle szempont szerint tagolható és rendszerezhető (2. ábra). Feladata szerint az alapcsoportosítás a kitermelés (bányászat), átalakítás, elosztás és felhasználás. Tárgya szerint kiterjeszkedik az energiaforrásokra, energiafajtákra, energiahordozókra, és gépi berendezésekre. Ilyen értelemben beszélünk, pl. szén-, olaj-, gázgazdálkodásról, hő- és villamos-energiagazdálkodásról stb.. Energiafogyasztók szerint megkülönböztetik a különféle gazdasági, esetleg földrajzi területek, (ipar, közület, lakossági stb.), szervezetek (üzem, vállalat, gazdasági ág), technológiai szektorok (pl.: acélgyártás, közúti szállítás), gépi berendezések (pl. kemencék, különféle munkagépek, közlekedési eszközök stb.) energiagazdálkodását. matok energiaátalakulási folyamatok. Energiatermelés (fejlesztés): energiaátalakítás, mesterséges energiaforrások termelése. Ide tartozik pl. a gázfejlesztés, gőzfejlesztés, villamosenergia termelése. Fontos megjegyezni, hogy napjaink terminológiája gyakran energiatermelés alatt érti a primer energiahordozók átalakítását, mint pl.: a villamos energia termelést. (A következő oldalon folytatódik.) 4

8 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése 2. ábra Az energiagazdálkodás tagolása (folytatás) Az energiagazdálkodás keretében különleges helyet foglal el az energiafelhasználás gyors és nagy ingadozásaira különös figyelmet fordító teljesítménygazdálkodás, amelynek főleg a villamosenergia-, gáz- és hőenergia-gazdálkodásban, általában az energiaszolgáltatásban van nagy jelentősége Az energia források és energiaszükséglet Az energiaforrások (1. táblázat) összehasonlító és összesítő értékelésében nehézségeket okoz a különféle energiafajták energiatartalmának közös mértékegységben való megállapítása. Szilárd tüzelőanyagok Megnevezés Növényi- és állati eredetű tüzelőanyagok Ásványi tüzelőanyagok Folyékony tüzelőanyagok Gáznemű tüzelőanyagok 1. táblázat Az energiaforrások csoportosítása Természetes megújuló fogyó energiaforrások Alapenergia Tűzifa Kukoricaszár Rizshéj Trágya Egyéb mezőgazdasági hulladék Faforgács Fűrészpor Tőzeg Lignit Barnaszén Feketeszén Antracit Olajpala (égőpala) Ásványolaj Földgáz Bányagáz Mocsárgáz Mesterséges Másodlagos energia Faszén Koksz Félkoksz Szénbrikett Kokszbrikett Benzin Petróleum Gázolaj Tüzelőolaj Fűtőolaj Szintetikus tüzelőolajok - Kátrányolaj Szénelgázosítás (generátorgáz, vízgáz, kevertgáz, földalatti elgázosítás) Szénlepárlás (kamragáz, városi gáz) Fagáz Olajgáz Krakkgáz Kohógáz Biogáz Acetiléngáz 5

9 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Hasadó anyagok Hőenergiaforrások (hőhordozók) Mechanikai energiaforrások Napsugárzás Tengervíz hőmérsékletkülönbsége Vízenergia (folyóvíz, árapály) Szélenergia Uránium (U 235, U 238 ) Tórium (Th 232 ) Vízgőzforrások (gejzírek) Melegvízforrások (termálvíz) Szénsavforrások Plutónium (Pu 239 ) Uránium (U 233 ) Gőz Melegvíz Villamos energia Villamos energia Sűrített levegő Gőz Gáz Víz Nehézségek adódnak az energiamennyiségek összesítésekor az energiaátalakítási hatásfokok számbavételéből, illetve különböző értelmezéséből. Az energiaforrások és szükségletek területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen. A fűtési energiaszükséglet is különböző a hideg és a mérsékelt égöv alatt, a tüzelőanyag-, a magenergia- és a vízenergia készletek szintén egyenlőtlenül helyezkednek el. Az energiafelhasználás szerkezete jelentős mértékben átalakult az energiafelhasználás rohamos fejlődésével (3. ábra). 3. ábra A világ primerenergia-szerkezetének alakulása [6] Az izomerőt (emberi és állati munkavégzést) követően a fa (biomassza), majd az ipari forradalom után a szén volt a legfontosabb energiaforrás. A XX. század közepe táján szinte ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogén (nyersolaj és földgáz) jelentősége. Az olaj- és földgáz-kitermelés rohamos növekedése mellett a széntermelés mérsékeltebben emelkedett, a kitermelés egyre fokozódó műszaki és gazdasági nehézségei miatt. A földgázfelhasználás növekedése az olajfelhasználásén is túltesz. A kiterjedt földgáztelepekkel rendelkező államok gazdálkodásában jövedelemtermelő volta miatt egyre fontosabb szerepet játszik e tüzelőanyag, amely egyre keresettebb árucikké válik, s az energetikai hasznosítása mellett a szerves vegyiparnak is fontos alapanyaga. Az energiaszerkezet változását sohasem a korábban hasznosított energiaforrások kimerülése idézte elő, hanem az előtérbe került energiafajták előnyösebb gazdasági és műszaki jellemzői. Az árszerkezet megváltozása miatt az elmúlt 20 évben a fűtőolaj kiváltása Magyarországon is jelentős mértékű költségmegtakarítást eredményezett és kedvelt energiahatékonysági intézkedéssé vált. Napjainkban, az európai fogyasztókhoz közeli föld- 6

10 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése gázkészletek egyre inkább kimerültek, emiatt a kitermelési és szállítási költségek emelkedésére kell számítani Az energiafelhasználás elemzése energia- és költségmérleg Az energiafelhasználás elemzésének célja: az energiafelhasználást meghatározó tényezők és számszerű befolyásuk megállapítása energiaveszteségek és forrásaik feltárása veszteségcsökkentő energiahatékonysági intézkedések kidolgozása a jövőbeli várható energiaszükséglet kiszámítása (2. táblázat) 2. táblázat Az energiafelhasználás elemzésének alapvető formái Megnevezés Elemzési szempont Az elemzés eszköze Megoszlás energiafajták, felhasználási Szerkezeti (strukturális) elemzés célok, energiahordozók, hasznos energia Energiamérleg összeállítása és veszteségek szerint Időbeli alakulás Okozati (kauzális) elemzés Az energiafelhasználás és elemeinek időbeli alakulása Az energiafelhasználás alakulását befolyásoló tényezők Energiafelhasználási idősorok elemzése (trendszámítás) A befolyásoló tényezők számszerű befolyásának meghatározása műszaki és statisztikai számításokkal (korrelációszámítás) Az energiafolyamatok mennyiségi és minőségi értékelésének és elemzésének alapvető eszköze az energia- és költségmérleg; legfőbb rendeltetése az energiaveszteségek mértékének és okainak megállapítása, a szükséges energiamegtakarítási intézkedések kidolgozásának megalapozása. Az energiamérleg az egyes energiafolyamatok során szereplő energiamennyiségeket tünteti fel és csoportosítja a folyamatba bevitt, a folyamatból kivett és a veszendőbe ment energiamennyiségek szerint. Beviteli oldalán szerepel a: folyamatba bevitt energia a folyamat során lejátszódó hőtermelő reakciókból képződő energia a veszteségből visszanyert energia A kiadási oldal tételeit a: folyamatból kivett energia a folyamat során lejátszódó hőfogyasztó reakciók lefolyásához szükséges energia veszteségek. Az energiaátalakulások és az elemzési szempontok változatossága miatt a különféle fizikai-kémiai folyamatok energiamérlegei általában nem sematizálhatók. Tipizálhatók, ill. rendszerbe foglalhatók azonban azonos jellegű folyamatok, berendezések, gépek, gazdálkodási egységek energiamérlegei, ha azonos szempontok szerint elemezzük az energiafelhasználást. A szokásos energiamérleg tartalmazza egyrészt a rendelkezésre álló energiaforrásokat, beleértve a vásárolt vagy saját átalakító berendezésekben előállított energiát, energiahordozókra bontva, másrészt az energiafelhasználást felhasználási célok (részben energiafajták) szerinti megosztásban. Égés: (általában) a tüzelőanyagok éghető alkotóinak nagy sebességű oxidációja, melynek folyamán kémiai energia átalakul hőenergiává. A felszabaduló hő részben a környezetnek adódik át sugárzás és konvekció útján, részben az égéstermékek hőtartalmát növeli. Az égés fenntartásához számos fizikai feltétel kielégítése szükséges. 7

11 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Természetes mértékegységekben tartalmazza az energiahordozók mennyiségét, valamint az átlagos fűtőértékek és hőtartalmak adatait. Az energiamennyiségek összesítéséhez az energiaátalakulásokra érvényes energia egyenértékkel át kell számítani az egyes energiafajtákat hőegységre. Az adott mennyiségű energiahordozónak megfelelő hőértéket a tüzelőanyagoknál a fűtőérték, hőhordozó közegnél a hőtartalom, villamosenergiánál az elméleti hőegyenérték határozza meg. Az energiamérlegek különböző szinteken készülhetnek. Egy egész cégre kiterjedő energiamérleg részletessége korlátozott, nem terjedhet ki összetett átalakítási folyamatok részletesebb bontására. Erre az egyes részfolyamatok energiamérlegei szolgálnak. Ki kell egészíteni továbbá a vállalat és az energiafogyasztás jellege szerint egyes energiahordozók energiafelhasználási célok adatainak további részletezett bontásával. Az energiamérleget grafikus formában ábrázolja az energiafolyam ábra. (4. ábra és a hozzá tartozó táblázat). Jel E vás Vásárolt energia sz Ev e E v ü E vás Tüzelőanyag szükségletre vetített hőmérleg: Különleges célú számításokhoz ( például energiahordozó csere esetén ) szükségessé válhat az energiamérlegben szereplő másodlagos energiamennyiségek helyett az előállításukhoz szükséges alapenergia feltüntetése. Ilyenkor a megfelelő átalakítási hatásfok arányában megnövelt hőértékadatokat veszünk figyelembe. Megnevezés Szállítási, tárolási energiaveszteség Elosztási energiaveszteség Üzemi felhasználáshoz vásárolt energia á E vás Átalakításhoz vásárolt energia á E á E v E t ü E t ö E á E t é E t Átalakításhoz felhasznált energia Átalakítási energiaveszteség Termelt másodlagos energia Üzemi felhasználáshoz termelt energia Összes felhasznált (halmozott) energia Átalakításhoz termelt energia Értékesítésre termelt energia ü Produktív üzemhez felhasznált E pr energia ü E r Rezsicélokra felhasznált energia h E pr Hasznos produktív energia 4. ábra Egy iparvállalat energiafolyamábrája (1 Ft/MJ földgázárral számolva a TJ-ban megadott értékek MFt-al egyeznek meg. Így az adott esetben a TJ helyett MFt értéket helyettesítve a költségfolyamábrát kapjuk.) h E r E h pr E v r E v ü E v ü,á E v E v Hasznos rezsienergia Hasznos energia Felhasználási veszteség produktív energiából Felhasználási veszteség a rezsicélokra felhasznált energiából Felhasználási energiaveszteség Átalakításra használt, visszanyert felhasználási energiaveszteség Összes energiaveszteség 8

12 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése E vás = E á vás + E ü vás + E sz v + E e v E = E + E + E t ü t ü E pr = E h pr + E pr v sz v ö á E = E + E E v = E + E e v + E + E E á t á v ü é t ü v ü,á v Összefüggések á á vás ü,á v E = E + E á t + E = E t + E ü ü vás E = E + E ü t = E + E ü r = E + E ü r ü pr E = E + E ü v h r pr v r v E = E + E r v h á v ü v ü,á v sz v á v sz v E vás = E ö E t E + E é t + E + E e v = E ü + E + E + E e v E + E é t = E ü + E E + E = E h + E + E ü,á v v ü v é t v é t Az energiamérlegek az egyes energiafajták költségének és/vagy árának figyelembevételével költségmérlegekké, az energiafolyam ábrák költségfolyam ábrákká alakíthatók. Azért is javasolt az energia mérlegek ill. folyamábrák mellett a költségmérlegek ill. folyamok elkészítése, mert a veszteségek forintban kifejezett értéke jobban ösztönöz a csökkentésre, az üzemvitel jobbításának keresésére Fajlagos energiafelhasználási mutatószámok Az energiamennyiségek abszolút értékeit és költségeit tartalmazó mérlegek és a folyamábrák az energetikai folyamatokban résztvevő energiamennyiségek egymáshoz viszonyított arányának csupán közvetett jellemzésére alkalmasak. Célszerű a folyamatokhoz felhasznált energiát és költséget egységnek, vagy 100-nak tekinteni és ehhez mérten ábrázolni a többi energiamennyiséget ill. költséget. Vonatkoztathatók azonban az egyes tételek az energetikai folyamatot jellemző, másféle alapvető tényezőre is ( ábra és 3. táblázat). 5. ábra Kupolókemence energiafolyamábrájának (energia)százalékos ábrázolási módja 9

13 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése 6. ábra Kupolókemence energiafolyamábrájának éves ábrázolási módja 7. ábra Kupolókemence energiafolyamábrájának fajlagosított ábrázolási módja 3. táblázat A fajlagos energiafelhasználás (felhasználási energianorma) vonatkoztatási alapjai Ipari termelés Mennyiség Termelés, termék Érték Mennyiség Felhasznált anyag Érték Szakmunkás Munkáslétszám Betanított munkás Segédmunkás Szakmunkás Munkateljesítmény Betanított munkás Segédmunkás Gépi berendezés teljesítménye db, súly, térfogat,...stb. Ft db, súly, térfogat,...stb. Ft Fő Munkaóra, normaóra Gépóra 10

14 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Mezőgazdasági termelés Közlekedés Háztartási, kommunális és szociális szolgáltatások Gépi berendezés teljesítménye Gépóra Megmunkált terület Hold, hektár, km 2,...stb. Szállítási teljesítmény Áruszállítás Tkm (Mpkm), vonatkm Személyszállítás Utaskm, vonatkm Fűtés Fűtött légtér Térfogat Világítás Megvilágított terület Felület Főzés Adag A vállalati energiamérleg tartalmazza az átalakítási hatásfokot és a legfontosabb fajlagos energiafelhasználási mutatószámok értékeit is. Az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésére irányul az ún. célértékek meghatározása. Célértéknek választható a kedvező energiafelhasználás abszolút értéke, vagy fajlagos mutatója. 4. táblázat A fajlagos energiafelhasználási (energianormák) csoportosítása [2] Csoportosítási szempont Energiagazdálkodási rendeltetés Energiafelhasználási cél Kiterjedtség Tárgy Vonatkoztatási alap Számítási mód Rendeltetés Érvényesség Megnevezés Átalakítási Elosztási Felhasználási Termelési (technológiai) Szolgáltatási Fűtési, szellőztetési Világítási Egyedi Összetett Műveleti Berendezési Termelvényi Üzemi, vállalati Iparági, minisztériumi Területi Országos Termékegységre vonatkoztatott Termelési értékre vonatkoztatott Egyéb alapra vonatkoztatott Tapasztalati-statisztikai Tapasztalati-műszaki Számított Tervezési Elszámolási mutatószámok energiafelhasználási mutatószámok Értékelési normatívák (irányértékek) Energianormák (kötelező jelleggel előírt mutatószámok) Kötelező jelleggel elő nem írt mutatószámok 5. táblázat A fajlagos energiafelhasználási mutatószámok (energianormák) megállapításához szükséges fontosabb energetikai mérések Légkompresszor telepek Hajtómotor energiafogyasztása Sűrített levegő nyomása Sűrített levegő mennyisége Hűtővízmennyiség kwh, J bar Nm 3 m 3 /h 11

15 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Kazántelepek Gázgenerátor telepek Ipari kemencék általában Fémolvasztó kemencék Kúpolókemencék Felhasznált tüzelőanyag mennyiség Felhasznált tüzelőanyag átlagos fűtőértéke Tápvízmennyiség 150 m 2 Tápvízhőmérséklet fűtőfelületig Gőznyomás Gőzhőmérséklet Füstgáz CO 2 tartalma Füstgázhőmérséklet 150 m 2 fűtőfelület felett Az előzőkben felsoroltakhoz itt még hozzájön: Termelt gőzmennyiség Ajánlatos további mérések kg, t előtt C Levegőhőmérséklet a léghevítő után C előtt C a tápvízelőmelegítő után C Füstgázhőmérséklet előtt C a léghevítő után C Tűztérhőmérséklet (időszakosan) C az elgőzölögtető felületek C Füstgázösszetétel Felhasznált tüzelőanyag mennyisége Felhasznált tüzelőanyag fűtőértéke Felhasznált tüzelőanyag összértéke Termelt gázmennyiség Gáznyomás Gázhőmérséklet Gázösszetétel Gázfűtőérték Salakégető Gáz kátránytartalma Aláfúvott gőzmennyiség Beadagolt betét súlya Munkatér (tűztér) hőmérséklete Kemencefal külső hőmérséklete Tüzelőanyag-, ill. villamosenergia-fogyasztás Tüzelőanyagok átlagos fűtőértéke Távozó füstgázok hőmérséklete Távozó füstgázok összetétele Ajtók nyitvatartásának időtartama Hűtőközeg mennyisége Hűtőközeg hőmérséklete be- és kilépésnél Az előzőkben felsoroltakhoz itt még hozzájön: Betétanyagok összetétele Csapolt fém mennyisége Csapolt fém összetétele Lecsapolt salakmennyiség Hidegbetét mennyisége Alapkoksz mennyisége Adagkoksz mennyisége Aláfúvott levegő nyomása Aláfúvott levegő mennyisége Csapolt folyékony fém hőmérséklete Csapolt folyékony fém mennyisége a tápvízelőmelegítő után C a léghevítő C kg, Nm 3,...stb. J/kg, MJ/Nm 3, kg C bar C t%, V% C kg J/kg % Nm 3 bar C % J/ Nm 3 % kg kg kg, t C C Nm 3, kg, t, kwh J / Nm 3, J / kg C % h m 3 /h C % kg, t % kg, t kg, t kg, t kg, t bar Nm 3 C kg, t Kovácsoló gépek Gőzfogyasztás Sűrítettlevegő fogyasztás Kovácsolt termék súlya t Nm 3 kg, t 12

16 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése Sűrítettlevegővel hajtott gépek Sűrítettlevegő fogyasztás Termelvény súlya Nm 3 kg, t Szárítókemencék Tüzelőanyag-, illetve villamosenergiafogyasztás Szárított termék súlya Nm 3, kg, t, kwh kg, t Forgácsoló szerszámgépek Fűtés Világítás Villamosenergiafogyasztás Gépórák, normaórák Forgácsmennyiség Tüzelőanyag fogyasztás Fűtött helyiségek hőmérséklete Külső levegő hőmérséklete Fűtött légtér Üzemeltetési időtartam Villamosenergia-fogyasztás Megvilágított alapterület Megvilágítás erőssége kwh h kg Nm 3, kg, t C C m 3 h kwh m 2 lux 1.5. Az energiahatékonysági mutatók A hatásfok Az energetikai folyamatokban a kinyert energia és a bevitt energia hányadosa a hatásfokot adja. Általános megfogalmazásban: Hatásfok? Eki Eki 1 Ebe Eveszt Eveszt Kinyert energia: az η = = = = = 1 E E energiafolyamatokban be Eki + Eveszt veszt 1+ Ebe Ebe termelt (átalakított) E ahol: η - hatásfok ( 0 < η < 1 ) E be - a folyamatba bevitt energiamennyiség E ki - a folyamatból kivett / nyert energiamennyiség E veszt - a folyamat során elvesző energiamennyiség A termodinamika 1. főtétele szerint: E be = E ki + E veszt A hatásfok nem egyformán értelmezhető a különféle energetikai folyamatokra. Míg az energiaátalakítási és energiaszállítási hatásfok pontosan értelmezhető és számítható, addig az energia-felhasználó technológiai folyamatok esetében gyakran nehézséget okoz az összes felhasznált energiát alkotó hasznos energia és az energiaveszteségek pontos értelmezése és elhatárolása, és ily módon az energiafelhasználási hatásfok meghatározása. Szokásos módszer ezért az egyes elhatárolható energiafelhasználási részfolyamatok hatásfokának értelmezése és vizsgálata. ki másodlagos (hasznos) energia Bevitt energia: az energiaátalakítási folyamatokhoz felhasznált, e folyamatokba bevitt energia, más szóval energiaátalakítási energiafelhasználás. A bevitt energia általában az adott átalakítási folyamattól független energiaforrásokból származik, de előfordul, hogy a bevitt energiában felhasználják az energiaátalakítás eredményeként kapott energiahordozó egy részét is. Ezt önfogyasztásnak nevezik. 13

17 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése A hatásosság A hatásosság az ellenőrző felülettel körülzárt rendszerünkben valamilyen, számunkra hasznos paraméter megváltozását viszonyítja az elméletileg lehetséges legnagyobb változáshoz. Az egyik legismertebb hatásosság fogalom a hőcserélők Bosnjakovičféle Φ-tényezője, ami a hőcserélőben létrejövő legnagyobb tényleges hőmérsékletváltozást viszonyítja az elméletileg létrejöhető legnagyobbhoz, azaz a két közeg belépő hőmérsékletének különbségéhez: t Φ = t 1be 1be ahol az 1 index a kisebb, a 2 index a nagyobb vízértékáramú közegre utal A hatékonyság A hatékonyság azt mutatja meg, hogy egy technológiai paraméter eléréséhez mennyi energiabevitelre van szükség. Ilyenek pl.: t t gyártó sor: egy év alatt gyártott termékek db. száma ezer db a gyártósor éves villamosenergia fogyasztása kwh földgáz tüzelésű kemence: hökezelt munkadarab ok mennyisége tonna földgáz fogyasztás GJ 1ki 2be mezőgazdasági alkalmazás: 2 felszántott földterület m elfogyasztott gázolaj liter soktermékes vállalatnál: értékestett termékek árbevétele termelési célú energiaszükséglet ezer Ft GJ Gyakran használjuk a hatékonyság fogalmának a reciprokát, amit fajlagos (energia)fogyasztásnak nevezünk. Ezek közül legismertebb a gépkocsik üzemanyag fogyasztása: üzemanyag fogyasztás liter az üzemanyaggal megtett út 100 km Fajlagos energiafelhasználás Az energetikai folyamatokban a felhasznált energiamennyiséget, E és a folyamatra jellemző, az energiafelhasználást befolyásoló mérőszám (technológiai mutató), T hányadosa a fajlagos energiafelhasználás. A legfontosabb energiagazdálkodási mutatószámok közé tartozó fajlagos energiafelhasználás általános képlete: e = E / T Hatásosság? Vízértékáram: A víz tömegáramának és fajhőjének szorzata. Jele: W Hatékonyság? Fajlagos energiafelhasználás? 14

18 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése a folyamatra jellemző és az energiafelhasználással összefüggő mennyiségi mutatószám többnyire a folyamat eredményeként létrejött termék, vagy szolgáltatás mennyisége. A fajlagos energiafelhasználás dimenzióját E és T dimenziója határozza meg. A téglagyártás fajlagos hőenergia szükséglete pl.: 1,25-1,88 MJ/kg. A fajlagos energiafelhasználás az energiagazdálkodás műszaki és szervezési színvonalának egyik fontos mutatószáma. Legfontosabb rendeltetése: adott energiafogyasztó különféle időpontbeli vagy időszakbeli energiagazdálkodási üzemállapotainak összehasonlítása adott energiafogyasztó energiagazdálkodási üzemállapotainak összehasonlítása más ismert, hasonló felépítésű energiafogyasztó üzemállapotával adott energiafogyasztó energiaszükségleti tervezése létesítendő energiafogyasztó energiaszükségletének tervezése A fajlagos energiafelhasználás nem egyértelmű fogalom, képletének számlálója és nevezője egyaránt magyarázatra és pontos körülhatárolásra szorul. A felhasznált energia vonatkozhat a folyamat összes energiafajtáira vagy energiahordozóira, vagy csak néhányukra. Tisztázni kell a folyamat határait, el kell dönteni, beletartoznak-e az energiafelhasználás vizsgálatába a segédberendezések, a kapcsolódó berendezések, a folyamat lebonyolításához szükséges fűtés, szellőztetés, világítás stb.. A végső energiafelhasználásra korlátozódik-e a felhasznált energia, vagy tartalmazza azokat az energiaátalakítási és egyéb veszteségeket, amelyek a technológiai folyamathoz közvetlenül szükséges energia, vagy energia hordozó előállítására szolgáló átalakítási folyamatokban fellépnek. Többféle energiafajta, vagy energiahordozó számbavételekor nehézséget okozhat a közös mértékegység és az átszámítási egyenértékek helyes megállapítása, elméleti, vagy tényleges értékek alapul vétele. A technológiai folyamatot jellemző T mutatószámot az energiafelhasználás jellemzésére kívánják felhasználni, ezért minél szorosabban kapcsolódnia kell a felhasznált energiamennyiséghez. A technológiai folyamat jellegétől függ elsősorban, hogy melyik mutatószám a legalkalmasabb. A vonatkozási alapot pontosan kell értelmezni mind tartalmilag, mind számszerűen. Az ipari termelés körében pl.: pontos meghatározást igényelnek a termék fogalma, a termelési selejt és meghatározása, a termék minőségi kritériumai stb.. A fajlagos energiafelhasználás vonatkozhat valamely technológiai műveletelemre, részműveletre, műveletre és műveletsorozatra, energiafogyasztó berendezésre, üzemre, vállalatra, más és nagyobb szervezeti, vagy területi egységre. Az energiaátalakítási folyamatokra is értelmezhető a fajlagos energiafelhasználás: E = E be a felhasznált ill. az energiaátalakítási folyamatba bevitt energia, T = E ki pedig a kinyert, átalakított energia. Ha E és T mértékegysége azonos, a fajlagos energiafelhasználás az energiaátalakí- Technológiai mutatók? A hatásfok és a fajlagos energiafelhasználás kapcsolata? 15

19 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése tási hatásfok reciprok értéke: e = E/T = E be / E ki = 1/η Nemcsak térbelileg és érvényességi terület szerint, hanem időbelileg is pontosan el kell határolni a fajlagos energiafelhasználás érvényességét naptári, vagy üzemi időszakok szerint. Az E és T azonos időszakra vonatkozzon. Tisztázni kell, hogy a fajlagos energiafelhasználás csak az állandósult üzemállapot időszakára vonatkozik-e, vagy felöleli az indítási és leállítási időszakot, továbbá az üresjárási időszakot, tehát a felhasznált energia tartalmazza-e a vonatkozó és a terhelésváltozásokból eredő egyéb energiaveszteségeket is. Az fajlagos energiafelhasználás lehet halmozatlan, vagy halmozott energiafelhasználás, mégpedig négyféle változatban, aszerint, hogy halmozott vagy halmozatlan E és T van a képletben. A halmozás a szóban forgó technológiai folyamatot megelőző folyamatokból közvetve, a szóban folyamatra háruló energia számbavétele, ill. a T esetében pl. a termelési érték halmozott számbavétele Energianormák - célértékek A legáltalánosabban értelmezett fajlagos energiafelhasználási mutatószám előírt értéke az energianorma, vagy célérték. Megállapításához az előző időszak adataiból számított energetikai mutatószámokból kell kiindulni és figyelembe kell venni az energiafelhasználást befolyásoló tényezők és körülmények változását, ill. a változások hatását a fajlagos energiaszükségletre. Célszerű megkülönböztetni a berendezéseket üzembentartó és kezelő személyzettől függő befolyásoló tényezőket az energiagazdálkodás területén kívülálló tényezőktől és külön vizsgálni mindkét csoportbeli tényezők várható hatását. Az energiagazdálkodás alapvető feladata az energiaszükséglet ésszerű, gazdaságos csökkentése az energiaszükségletet közvetlenül, vagy közvetve befolyásoló intézkedésekkel. Az energiafelhasználás részletes elemzése nyomán megállapított energianormák (célértékek) kitűzik az energiamegtakarítás irányait és a veszteségek csökkentésének elérhető mértékét. Célérték? Az energiafelhasználás célértékeit a nagy energia átalakító és energiafogyasztó berendezések, valamint a termelő egységek összesített fogyasztásán kívül célszerű elkészíteni kisebb termelőegységekre is. A termelő egységek nem normázott energiafogyasztása az összes energiafogyasztásnak lehetőleg csupán néhány százaléka legyen Az energiaszükséglet tervezése Az energiaszükséglet meghatározása (tervezése) műszaki, gazdasági, vagy statisztikai számítási eljárásokkal történhet. Az energiaszükséglet tervezése céljával összhangban kiterjedhet az összes energiákra vagy csupán egyetlen, vagy néhány energiafajtára, energiahordozóra, különféle energiaátalakító, vagy energiafogyasztó berendezésekre, folyamatokra, kisebbnagyobb szervezeti egységekre és földrajzi területekre stb.. Az energiaük é l t t é i dálk dá kii d ló tj N j l tő Energiaszükséglet: Energiafelhasználás céljának megvalósításához, ill. az energiafelhasználási folyamat műszaki- és szervezési körülményei és adottságai között objektíven szükséges energia. 16

20 1. Az energiagazdálkodás fogalma és célkitűzése szükséglet tervezése az energiagazdálkodás kiindulópontja. Nagy a jelentősége a műszaki és a gazdasági tervezésben egyaránt. A gazdasági tervezésben megkülönböztetnek operatív, rövid lejáratú (1 3 év), középtávú (5 10 éves) és hosszútávú (10 20 éves) tervezést. A komplex energiaszükséglet meghatározható globális és szektoriális módszerrel, az utóbbi esetben az energiaszükséglet külön-külön tervezett elemeinek összegezésével. Az energiaszükséglet tervezése felöleli az energiafelhasználási prognózisokat is. Valamely berendezés, vagy folyamat energiaszükségletét műszaki számítások alapján általában meglehet határozni, az energiaátalakító berendezésekét viszonylag nagy pontossággal. Ha több berendezés, vagy berendezés csoport van, ez az eljárás rendszerint nem követhető. A statisztikai számítások, eljárások az energiafelhasználási mutatókon, fajlagos energiafelhasználásokon, vagy az energiafelhasználási elaszticitáson alapulnak. A várható energiaszükséglet meghatározásának pontossága jelentős mértékben függ a tervezés fázisától. Ha pl. egy beépítetésre tervezett városrész energiaellátási koncepcióját mérlegeljük, a beépítés funkciójából indulunk ki. Ha azt tudjuk, hogy egy adott alapterületű részt (pl. a Petőfi és Lágymányosi híd között a pesti Dunapart) szállodákkal és kulturális létesítményekkel tervezik beépíteni, a hasonló beépítésű területek fajlagos energiaszükségletéből indulunk ki. Amint további részletek állnak rendelkezésre pl. szállodaszobák száma, kulturális létesítmények jellege a számítási eredményeket pontosítjuk a szobaszámra vetített energiaszükséglettel stb. A nemzetközi gyakorlat a tervezés fázisától függő pontosságot feltételez és enged meg Az energiaszükségleti függvények és energetikai jelleggörbék Az energiaszükséglet felbontható terheléstől és időtől függő és független elemekre (6. táblázat). Az energiaszükségletet elvileg a hasznos energia és a veszteségtényezők kiszámításával lehet meghatározni. A gyakorlatban célszerű az energiaszükséglet elemeit alkalmas módon összevonni. Így gyakran összevontan határozzák meg a hasznos energiát és a terheléssel összefüggő veszteségeket, vagyis a produktív energiaszükségletet; mellőzik az üresjárási energiaszükséglet kiszámítását olyan folyamatoknál, ahol ez a veszteség csekély. 6. táblázat Az energiaszükséglet elemei Megnevezés Technológiai energiaszükséglet Meghatározás Gépek vagy berendezések által szolgáltatott termelés vagy szolgáltatás létrehozásához szükséges energia Mechanikai energiát felhasználó és szolgáltató gépeknél Hajtáshoz, megmunkáláshoz, szállításhoz, közlekedéshez,... szükséges energia; hasznos energia Hőenergiát felhasználó és szolgáltató berendezéseknél (kemencék, kályhák, hőcserélők...) Olvasztáshoz, hevítéshez,... szükséges energia; hasznos hő Legfőbb befolyásoló tényezők Termelésre, szolgáltatásra jellemző mérőszám(ok) P Jelölés és számítás E h = e h P 17

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe IPARI SZEKTOR, ENERGIAMÉRLEG Adatszolgáltatás száma OSAP 1321 Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Szakkifejezések és meghatározásuk 3. Mértékadó alapadatok 4. Számítások 4.1. A szükséges tüzelőanyag mennyiség 4.2.

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ 2012 Magyar Energia Hivatal Telefon: (1) 459-7777 Internet: www.eh.gov.hu Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a módosított, 2013. I. 1-től hatályos

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai

Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás tamas.bessenyei@powerconsult.hu 2009.11.17. Az épületek, mint villamos fogyasztók 1 Bevásárlóközpontok energiafogyasztása Az épületek üzemeltetési

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

52 522 05 0010 52 01 Létesítményi energetikus Energetikus

52 522 05 0010 52 01 Létesítményi energetikus Energetikus É 0093-06/1/3 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Passzívház szellőzési rendszerének energetikai jellemzése

Passzívház szellőzési rendszerének energetikai jellemzése Energetika II. (BMEGEENAEE2) házi feladat Passzívház szellőzési rendszerének energetikai jellemzése Készítette: Bevezetés A házi dolgozatom témaválasztása a asszív házakra esett, ezen belül is a szellőzési

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S Különleges kialakítású hegesztett bordáscsövet és az abból készített hőcserélőket, hőhasznosító berendezéseket kínál a Az acél-, vagy rozsdamentes acél anyagú hőleadó cső bordázata hegesztett kötésekkel

Részletesebben

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Adatközzététel 2012-2013

Adatközzététel 2012-2013 Adatközzététel 2012-2013 1. Táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Kazánok hatásfoka. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok hatásfoka. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok hatásfoka Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Kazánok hőmérlege Hatásfok meghatározása Veszteségek kategóriái és típusai Füstgáz veszteség Idényhatásfok Kazánok hőmérlege Kazánok hőmérlegén

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI. Debrecen, 2009. szeptember 15-16. Gerda István. ügyvezetı igazgató NYÍRTÁVHİ

ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI. Debrecen, 2009. szeptember 15-16. Gerda István. ügyvezetı igazgató NYÍRTÁVHİ ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI Debrecen, 29. szeptember 15-16 NYÍRTÁVHİ Gerda István ügyvezetı igazgató NYIRTÁVHİ Nyíregyházi Távhıszolgáltató Kft. ENERGIAHATÉKONYSÁG Az energetika területén

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Villamosenergetikai Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tantárgy neve és kódja: Energiagazdálkodás KVEEG11ONC Kreditérték: 6

Villamosenergetikai Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tantárgy neve és kódja: Energiagazdálkodás KVEEG11ONC Kreditérték: 6 Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tantárgy neve és kódja: Energiagazdálkodás KVEEGONC Kreditérték: 6 nappali 6. félév Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Az épületek fűtéskorszerűsítésének és szigetelésének hatása a távfűtés üzemvitelére Kaposváron 10 év tapasztalata

Az épületek fűtéskorszerűsítésének és szigetelésének hatása a távfűtés üzemvitelére Kaposváron 10 év tapasztalata Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Az épületek fűtéskorszerűsítésének és szigetelésének hatása a távfűtés üzemvitelére Kaposváron 10 év tapasztalata Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök távfűtési

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Neil Packer cikke, Staffordshire Egyetem, Egyesült Királyság - 2011. február Az energia Az energia a munkához való képesség. A történelemben

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

Tanúsítható Energiagazdálkodási Irányítási Rendszer a SAMSUNG Zrt. Jászfényszarui gyárában

Tanúsítható Energiagazdálkodási Irányítási Rendszer a SAMSUNG Zrt. Jászfényszarui gyárában Tanúsítható Energiagazdálkodási Irányítási Rendszer a SAMSUNG Zrt. Jászfényszarui gyárában Köteles Géza részlegvezető Cordi K+F Nonprofit Zrt., Energetikai Kutatórészleg 2008. november 25. Mi az az EMC

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

15. Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel ezer Ft 0 0 0 0

15. Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel ezer Ft 0 0 0 0 I táblázat Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső

Részletesebben

Energiagazdálkodás az iparvállalatoknál

Energiagazdálkodás az iparvállalatoknál nergiagazdálkodás az iparvállalatoknál Veszteségfeltárás és veszteséghasznosítás email: : info@dldh.hu, weblap: www.dldh.hu parvállalatok energiagazdálkodása gyértelműen foglalkoznunk kell az energiagazdálkodással!

Részletesebben

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár Gázellátás Gázkészülékek 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Gázkészülékek fajtái 2 A típusú gázfogyasztó készülékek amelyek nem csatlakoznak közvetlenül kéményhez, vagy égéstermékelvezető

Részletesebben