Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához"

Átírás

1 Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma Az összevont (konszolidált) éves beszámoló - az összevont (konszolidált) mérlegből, - az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásból és - az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Ahhoz, hogy a konszolidációba bevont anyavállalat, leányvállalatok és közös vezetésű vállalatok adatai együtt megjelenjenek és azok konszolidálásra kerülhessenek, először előkészítő mérleget és előkészítő eredmény-kimutatást kell készíteni. Az előkészítő mérleg és az előkészítő eredmény-kimutatás két fő részre bontható: - a konszolidálásba bevont vállalatok éves beszámolójának adatai; - a konszolidálás elvégzése és a konszolidált mérleg és eredmény-kimutatás sorainak meghatározása. Az előkészítő mérleg és az előkészítő eredmény-kimutatás első részének összeállításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) anyavállalat és a konszolidációba bevont leányvállalat (teljes körű konszolidáció) éves beszámolója mérlegének és eredmény-kimutatásának minden sorát behelyezzük a megfelelő sorba; b) a konszolidációba bevont közös vezetésű vállalkozás éves beszámolója mérlegének és eredmény-kimutatásának minden sorának a tulajdonhányadnak megfelelő tehát 50%-át vagy 33%-át összeget szerepeltetjük; c) a konszolidációba be nem vont leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és a társult vállalkozások ahol az anyavállalat és leányvállalatai együttesen és csak jelentős (mértékadó) befolyással rendelkeznek, vagyis érdekeltségük 20%-ot meghaladó, de 50% alatti szerepeltetése a tulajdonhányadra jutó saját tőke értékén, vagy a könyv szerinti értéken szerepel; d) minden egyéb érdekeltség (részesedés, eladásra vásárolt részvények, üzletrészek) könyv szerinti értéken szerepelnek. Ahhoz, hogy eljusson az anyavállalat az előkészítő mérleg és az előkészítő eredmény-kimutatás elkészítéséhez számos, igen fontos feladatot kell elvégeznie. Ilyenek: - az anyavállalati tényhelyzet meghatározása, vagyis megállapítani, ha a vállalat valóban megfelel az anyavállalati kritériumoknak és megvizsgálni azt, hogy a vállalatnak, mint anyavállalatnak kell-e összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, - meghatározni mindazokat a leányvállalatokat, amelyeket a teljes körű konszolidációba be kell venni, egyben közölni a vállalatokkal a leányvállalati helyzetüket, - meghatározni a konszolidációba bevonásra kerülő közös vezetésű vállalatokat, ezt a státust az érintettekkel közölni szükséges, - meghatározni a konszolidációba a equity módszerrel bevonásra kerülő vállalkozások körét és azokkal közölni azokat az elvárásokat, adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek a konszolidációs munkához szükségesek, - kialakítani az előkészítő mérleg és az előkészítő eredmény-kimutatás szerkezeti felépítését (ha több vállalat kerül teljes körűen bevonásra, illetve egyéb módon a konszolidációba számításba vételre akkor célszerű egy összesítő táblázatot készíteni, majd a konszolidálást rögzítő táblázathoz külön számítási segédanyagot is összeállítani. Az egyszerűbb, csak egykét vállalatot konszolidáló anyavállalat esetében egy táblázatban is össze lehet foglalni a teljes konszolidálást.) Közbülső beszámolót kell készíteni annak a konszolidációba bevont vállalkozásnak, amely - mérleg-fordulónapja több mint három hónappal megelőzi az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapját; Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 1

2 - az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjáig bejegyzésre került és előtársasági formában is működött az üzleti évben, - az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti évében úgy alakult át, hogy az átalakulás napjára tevékenységet lezáró éves beszámolót is készített. A közbülső beszámoló eredmény-kimutatásában figyelembe kell venni azon időszak eredménykimutatását is, amely a már lezárt időszakhoz kapcsolódik. Ez esetben az eredménytartalék korrekciójával kell helyreállítani a mérleg szerinti eredmény összegét. A közbülső éves beszámolóban figyelembe vehető időszak nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Ha a kiszűrendő hozam és ráfordítás adatok a közbülső éves beszámolók alapján nem teljes körűek, akkor az anyavállalatot választási lehetőség illeti meg, hogy milyen formában teremti meg a halmozódás-mentes megbízható és való összképet. Beolvadás esetén közbülső éves beszámoló készítési kötelezettség csak akkor van, ha a beolvasztott vállalkozás a beolvasztást megelőzően is leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősült. A konszolidálás végrehajtása az anyavállalat kötelessége. Ennek érdekében az anyavállalatnak olyan külső és belső információs rendszert kell kiépítenie, amely lehetővé teszi a konszolidálás viszonylag gyors, megbízható végrehajtását. A konszolidálási információs igények érvényre jutás az alábbi területeken indokolt: - egységes számviteli politika kidolgozása, - egységes számlarend kialakítása, - egyértelmű számlaértelmezés (számla tartalom) meghatározása, - kiegészítő információk előzetes meghatározása. Az egységes számviteli politika kidolgozását a számviteli törvényből lehet levezetni, mert a számviteli törvény alapelveinek, értékelési előírásainak alapján ki kell alakítani, és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalatra érvényes szabályokat kell alkalmazni, ezért célszerű a konszolidációs kör azon vállalataira is kiterjeszteni az előírásokat, amelyekre az anyavállalat döntő, meghatározó befolyással bír, vagyis a leányvállalatokra. A közös vezetésű vállalatokra nem tudja ezt az anyavállalat érvényesíteni az egyenlő befolyásolás miatt. Az egységes konszolidációs számviteli politika javasolt felépítése lehet: a.) az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség rögzítése, b.) az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó általános előírások. Vagyis az összevont (konszolidált) éves beszámoló részei: milyen típusú mérleget, eredménykimutatást kell készítenie a konszolidációs körnek. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjának és a mérlegkészítés időpontjának rögzítése, c.) a konszolidációba való bevonás elveinek meghatározása, d.) a konszolidálási előkészítő munkák végrehajtása során alkalmazott évek és eljárások tételek felsorolása, az egyes speciális kérdések rendezése, e.) a konszolidálási feladatok tételes felsorolása és azok részletes értelmezése (tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése, bevételek és ráfordítások konszolidációja, konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kezelése, a közös vezetésű vállalkozások konszolidálása, a társult vállalkozások konszolidálása, stb.), f.) az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletének felépítése, tartalma, g.) az összevont (konszolidált) üzleti jelentés felépítése, tartalma, h.) az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata, letétbe helyezése, közzététele, nyilvánosságra hozatala. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy az anyavállalat a konszolidációs körre vonatkozóan előírja a számviteli politikát, melynek alkalmazása kötelező, és egységes különösen a konszolidáláshoz történő összevonást elősegítő területeken előírások és értelmezések szükségesek. Legfontosabb terület az értékelési szabályok egységesítése, mivel ezen a területen meglévő eltérések jelenthetik a 2 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

3 legnagyobb feladatokat a konszolidáláskor. Szükséges rögzíteni az előkészítő feladatokat is, melyek közül említésre méltó a rendszeres, időszakonkénti egyeztetések a konszolidációs kör egyes vállalatai között. Lényeges előírás a mérlegkészítés napjának meghatározása is, melynek keretében nem célszerű, hogy a leányvállalatok mérlegkészítésének napját megelőzze az anyavállalat mérlegkészítés napja. Az egységes számlarend kialakítása is a konszolidálási feladatok megkönnyítését biztosítja, mert az e területen lévő eltérés egyrészt a számítógépes adatfeldolgozást, másrészt az egyes főkönyvi számlák tartalmának eltérő értelmezése, vagy a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatának eltérései áttekinthetetlenné teszi, jelentős mértékben megnehezíti a konszolidálást. A kiegészítő információk meghatározása a konszolidálási tevékenység megbízhatóságát eredményezheti. Az éves beszámoló mérlege és eredmény-kimutatása a konszolidálási munkák elvégzéséhez nem teljes körű információ, mert csak összevont adatokat tartalmaz a konszolidációs körről, az egyes adatok tételes ütköztetésére nincs lehetőség. Ezért részben az egységes számlarend alapján összeállított főkönyvi kivonatok, részben az azt kiegészítő információs adatok segítségével lehet az egyes kapcsolatokat egyértelműen regisztrálni. Ilyen információs adatok lehetnek: - a nettó árbevételből a konszolidációs kör egyes vállalataitól származó bevétel, - a konszolidációs körből származó bevételek, - a konszolidációs kör egyes vállalataival összefüggő költségek, ráfordítások, - a tőkemozgásokra vonatkozó adatok, - a konszolidációs kör egyes vállalatainak egymásközti követeléseinek és kötelezettségeinek részletezése, - tájékoztatás a termelési, szolgáltatási feltételekről. Az információs adatok kialakítása is elsősorban az anyavállalat érdeke, mivel a konszolidálást, melynek eredményeképp összeállítható az összevont (konszolidált) éves beszámoló az anyavállalatnak kell elvégeznie. A konszolidálás lépéseit a számviteli törvény tételesen nem írja elő, csak a végső eredményt az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit, ezért az anyavállalatnak érdeke az is, hogy rögzítse azokat a lépéseket, amelyek eredményezik majd az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását. A konszolidációs kör (a teljes körűen bevonásra kerülő leányvállalatok, a közös vezetésű vállalatok és a társult vállalkozások) meghatározása és a konszolidáció szempontjából meghatározott helyzetek közlésével egy időben célszerű az anyavállalat elvárásait is közölni az adatszolgáltatást illetően. Az adatszolgáltatási igények az érintett vállalat éves beszámoló mérlegének, eredmény-kimutatásának, kiegészítő mellékletének időben történő megküldése mellett tartalmaznia kell az előre kialakított információs adatok listáját is. (Főként akkor, ha annak elkészítése külön adatgyűjtéssel is szolgálhat.) Külön kiemeli a számviteli törvény az egységes értékelést, mert az eltérő értékelési módszerekből adódó korrekciókat az összevont (konszolidált) mérleg és eredmény-kimutatás összeállítása előtt kell lerendezni. A törvény egyértelműsíti, hogy az összevont (konszolidált) mérlegbe kerülő eszközöket és forrásokat az anyavállalat éves mérlegében alkalmazható értékelési előírások szerint egységesen kell értékelni. Ez miatt is indokolt a leányvállalatok részére kötelezővé tenni az egységes számviteli politika és az ahhoz kapcsolódó szabályzatok tételes alkalmazását. Ha eltérés van az értékelési módszerek, eljárások között, akkor az anyavállalatnak a konszolidálás során kell gondoskodnia az eltérések megszüntetésére. Ennek megelőzését már az éves teendők között meg kell tenni. Természetesen a számviteli törvény kivételes esetekben engedményeket ad, de ez elég szűk körű. El lehet tekinteni akkor, ha az újraértékelés eredménye (vagyis az eltérés) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet szempontjából nem jelentős, vagy a konszolidálásba bevont vállalatnak olyan eszközei és forrásai vannak, amelyekkel az anyavállalat nem rendelkezik. Ilyen eltérések a konszolidációs körön belül igen csekélyek is lehetnek. Külön kiemeli a számviteli törvény, hogy ha a konszolidációba bevont leányvállalatok között hitelintézet, biztosítóintézet, értékpapír-forgalmazó is van és annak eszközei és forrásai értékelésére külön jogszabályok érvényesek, akkor e terület is eltérő értékelési módon Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 3

4 szerepelhet az összevont (konszolidált) mérlegben. Ez esetben az értékelést meghatározó specialitások erősebbek. Az összevont (konszolidált) mérleget érintő egységes értékelési elvek érvényesítése az alábbi területeken kiemelt feladat: - az immateriális javak, a tárgyi eszközök, kiemelten a beruházások értékelése, - a befektetett pénzügyi eszközök értékelése (értékvesztése), - a vásárolt készletek nyilvántartási rendjéhez kapcsolódó értékelés, - a saját előállítású készletek önköltségének egységes szempontokat érvényesítő meghatározása, - a kis értékű tárgyi eszközök elszámolása, - az adósok, vevők egyedi értékelése. Külön ki kell emelni, hogy az egységes értékeléstől való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell. A konszolidálásba bevont vállalkozás külföldi pénznemben készült mérlegének és eredménykimutatásának tételeire vonatkozóan a számviteli törvény rendelkezik az összevonás előtti forintra történő átszámításáról. A külföldi pénznemben készült mérleg tételei átszámításának legfontosabb szempontjai: - a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit (kivéve a mérleg szerinti eredményt) az első tőkekonszolidálás időpontjában az anyavállalat által alkalmazott árfolyamon lehet átszámítani forintra (ez azonban nem lehet magasabb, mint a mérleg-fordulónapi, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számított érték), - az egyéb eszközöket és kötelezettségeket, az időbeli elhatárolást, a mérleg szerinti eredményt a mérleg-fordulónapi MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani (tehát nincs választási lehetőség), vagy - a mérleg valamennyi tételét a mérleg-fordulónapi MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon lehet átszámítani. A forintra történő átszámítás során az értékelésből adódó különbözetet - ha az eltér az előző évben ilyen címen kimutatott különbözet összegétől, akkor az előkészítő eredmény-kimutatás egyéb bevételek, vagy egyéb ráfordítások során kell szerepeltetni, - az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegével az eredménytartalékot kell korrigálni. A külföldi pénznemben készült eredmény-kimutatás tételeinek átszámítása: - az értékcsökkenési leírást, a befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök értékvesztéséét és egyéb veszteségeit, az anyagjellegű ráfordításokat a megfelelő mérlegtételre vonatkozó árfolyamon, - a mérleg szerinti eredményt a mérleg-fordulónapi, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon, - minden más tételt havonként a hó végi, az anyavállalat által alkalmazott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és az egyes havi összegeket összesíteni. Az eredmény-kimutatás tételeinek forintra történő átszámításkor jelentkező különbözeteket az előkészítő eredmény-kimutatás egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások sorain kell szerepeltetni. Az anyavállalat az előzőektől (tehát az előírt árfolyamoktól) eltérő árfolyamokat is használhat a forintra történő átszámításnál, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolónál a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. Az alkalmazott árfolyamot és az eltérés indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A vámszabadterületi társaságok (ideértve a deviza külföldinek minősülő társaságokat is) éves beszámolójukat a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítik el. Természetesen, ha az anyavállalat éves beszámolója külföldi devizában kerül összeállításra, akkor a konszolidálásba bevont vállalkozások forintban összeállított éves beszámolóját kell átszámítani a szóban forgó devizára. A szabályok értelmezésekor a devizaárfolyamok reciprok értékével kell a számításokat elvégezni. 4 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

5 4.4.3 Tőkeösszevonás (tőkekonszolidálás) A tőkekonszolidálás keretében a konszolidációs körben jelentkező tőkehalmozódást kell kiszűrni. A tőkehalmozódás oka, hogy az anyavállalat befektetései a leányvállalat eszközeiben testesülnek meg, amelynek forrása az anyavállalattól (is) származó Jegyzett tőke. Ez a Jegyzett tőke az anyavállalat befektetésének arányában megfelel az anyavállalatnál a Részesedések között található összegnek. (Természetesen a névleges és a könyv szerinti érték közötti eltérést nem számítva.) Ez az alapeset csak egy újonnan alapított leányvállalat vonatkozásában áll fenn, ha az alapítók csak a Jegyzett tőké -re biztosítottak anyagiakat. A működő leányvállalatnál mint minden más vállalkozásnál már megjelennek a saját tőke egyéb elemei is: az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény stb. (Természetesen a tőketartalék is megjelenhet, ha az alapítók a jegyzett tőkén kívül további tőkét is biztosítottak a vállalkozásnak.) Más helyzettel találkozunk, ha az anyavállalat egy már működő leányvállalatot először von be a konszolidálásba, mert akkor már a saját tőke több eleme is megtalálható, ebben az esetben az anyavállalat részesedésé -nek összege már eltérhet az esetek többségében el is tér a leányvállalat saját tőke összegének az anyavállalat tulajdonhányadára eső összegtől. (Az eltérések kezelésével később foglalkozunk.) A tőkekonszolidálás célja alapvetően az, hogy az anyavállalat részesedése (a konszolidációba bevont leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban lévő befektetései) helyébe az anyavállalatot megillető tulajdoni hányadnak megfelelő eszközök és kötelezettségek kerüljenek. A tőkekonszolidálást megelőzően a részesedéseket (a befektetések értékét) korrigálni kell, ha a részesedésre értékvesztést számoltak el, akkor azt visszaírással (vagy az eredmény-kimutatásban, vagy az eredménytartalékkal szemben). Korrekciót kell végrehajtani akkor is, ha a konszolidálásba bevont leányvállalat rendelkezik (birtokol) az anyavállalat részvényeiből, üzletrészeiből. Ez esetben ezeket a befektetéseket úgy kell tekinteni, mint a visszavásárolt saját részvényeket, saját üzletrészeket és a forgóeszközök közé kell áttenni. Viszon0t, ha egy konszolidálásba bevont leányvállalat rendelkezik egy konszolidálásba bevont másik leányvállalat részvényeivel, üzletrészeivel, akkor ezen részvények, üzletrészek értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összeg számításánál figyelembe kell venni. A konszolidálásba először történő bevonáskor el kell dönteni, hogy milyen módszerrel határozza meg az anyavállalat a részesedésére jutó leányvállalati saját tőkerészt: a leányvállalati saját tőkerész időpont szerinti megállapítása - időpont szerint: a részesedés megszerzésének időpontjában, vagy az először történő bevonás időpontjában (ez lehet az üzleti év első napja, vagy az üzleti év mérlegfordulónapja); a leányvállalati saját tőkerész értékelés szerinti megállapítása - értékelés szerint: a könyv szerinti érték (vagyis az éves beszámolóban szereplő érték), vagy a bevonási időpontnak megfelelő érték (aktualizált érték), ez utóbbi esetben azonban az anyavállalat tulajdonhányadára jutó érték nem lehet magasabb, mint az anyavállalat e részesedése beszerzési értéke. A konszolidálásba először történő bevonáskor meg kell vizsgálni, hogy az anyavállalat könyveiben szereplő részesedés megegyezik-e a meghatározott leányvállalat saját tőke tulajdoni hányaddal arányos összegével, - ha megegyezik, akkor sima tőkekonszolidálást kell elvégezni, - ha eltérés van és az eltérés pozitív jellegű (vagyis a részesedés könyv szerinti értéke több), akkor aktív különbözetről beszélünk. Ez esetben meg kell vizsgálni, hogy az eszközökhöz milyen rejtett terhek rendelhetők, melyekkel az adott eszközök, illetve források értékét növelni kell, majd a fennmaradó pozitív különbözetet, mint tőkekonszolidációs különbözetet az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni, - ha eltérés van és az eltérés negatív jellegű (vagyis a részesedés könyv szerinti értéke kevesebb), akkor passzív különbözetről beszélünk. Ez esetben is meg kell vizsgálni, hogy az eszközökhöz milyen rejtett tartalékok, illetve a forrásokhoz milyen rejtett terhek rendelhetők, melyekkel az adott eszközök, illetve források értékét növelni kell, majd a Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 5

6 fennmaradó negatív különbözetet, mint tőkekonszolidációs különbözetet a források között elkülönítetten kell kimutatni. Több leányvállalatot konszolidálásából keletkező azonos jellegű tőkekonszolidációs különbözet összevonható. A tőkekonszolidációs különbözetek kezelése a következő években: - aktív tőkekonszolidációs különbözet az üzleti, vagy cégértékre vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelően leírásra kerül, és meghatározott időn túl megszűnik, - a passzív tőkekonszolidációs különbözetet, vagy egy részét csak akkor lehet megszűntetni (eredmény javára elszámolni), ha az biztosan realizálódik, vagyis az érintett leányvállalat a konszolidációs körből kikerül. A tőkekonszolidálásnál az anyavállalat részesedését megillető hányadon felüli leányvállalati saját tőke-részt a saját tőkén belül elkülönítetten, mint külső tagok (más tulajdonosok) részesedése kell kimutatni. A konszolidációba bevont leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások működésük során átalakulhatnak. Ilyen esetben az anyavállalat részesedései is megszűnnek az adott vállalkozásban, és új részesedés keletkezik a jogutód vállalkozásban. Az új vállalatban megszerzett részesedést a tőkekonszolidációban, mint új beszerzést kell kezelni, amely azt is jelenti, hogy a korábbi részesedést meg kell szüntetni és a korábbi részesedéshez kapcsolódó aktív, vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet ki kell vezetni. Az előzőekben a tőkekonszolidáció általános kérdéseivel foglalkoztunk, ugyanakkor a tőkekonszolidálás módszereit megvizsgálva már számolni kell azzal, hogy az előző részben megtárgyalt eseteket (teljes körű konszolidálás, részarányos konszolidálás, illetve a társult vállalkozások konszolidálása) más konszolidálási módszerek jellemzik. A teljes körű konszolidációba bevont vállalkozások (tehát a leányvállalatok) tőkekonszolidálásánál - az először történő bevonás alkalmából (a konszolidálásba történő bevonás időpontjának és az értékelési elvek eldöntése után) a bevont leányvállalat mérlegét teljes egészében figyelembe kell venni az előkészítő mérlegben, majd meg kell határozni az anyavállalat tulajdonhányadára jutó saját tőke részt, és ezt az összeget össze kell hasonlítani az anyavállalat mérlegében szereplő részesedés összegével, majd a két összeg egybevetése alapján meg kell állapítani a tőkekonszolidációs különbözetet. Mindez azt is jelenti, hogy a kisebbségi tulajdonosok befektetéseire jutó saját tőke részt is ki kell mutatni, melyet az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében a Saját tőké -n belül külön soron kell bemutatni. - a további konszolidálások alkalmából a feladatok már leszűkül az aktív tőkekonszolidációs különbözet folyamatos leírására, valamint a leányvállalat saját tőke változásának az anyavállalat és a kisebbségi tulajdonosok közötti felosztására. A közös vezetésű vállalkozások konszolidációba történő bevonásakor a tőkekonszolidálást az anyavállalat tulajdonhányadának megfelelően kell elvégezni, vagyis - az először történő bevonás alkalmából a közös vezetésű vállalkozás mérlegében szereplő eszközök, és források tulajdonhányadának megfelelő részarányát kell beépíteni az előkészítő mérlegbe és a tőkekonszolidálást a teljes körű konszolidációba bevont leányvállalatok tőkekonszolidálásának megfelelően kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy a külső tulajdonosokra jutó saját tőke rész kimutatása már nem szerepel a feladatok között, - a további konszolidálások alkalmával csak az anyavállalat tulajdonhányadára jutó közös vezetésű vállalkozás saját tőke változásának kimutatása és az esetleges aktív tőkekonszolidációs különbözetek folyamatos leírása a feladat. A társult vállalkozások tőkekonszolidálása a részesedés értékelése alapján valósul meg: - az először történő bevonás alkalmából a saját tőke összegéből a tulajdonhányadnak megfelelő értéknek megállapítása és a részesedés összegének összehasonlítása alapján az esetleges különbözetek megállapítása történik. Tehát a társult vállalkozások mérlegéből csak a saját tőke összege, illetve annak az anyavállalat tulajdonhányadára jutó értéke kerül az előkészítő mérlegbe, - a további konszolidálások alkalmával az anyavállalat részesedésének folyamatos értékelése a feladat. 6 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

7 A tőkekonszolidáció igen fontos kérdése a tőkekonszolidálás előkészítése is, melynek során az előkészítő mérlegben - a konszolidációba bevont leányvállalatnál található anyavállalati tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) átvezetését kell elvégezni a Saját részvények, saját üzletrészek mérlegsorba; - a konszolidációba bevont leányvállalatnál szereplő Saját részvények, saját üzletrészek értékét az egyedi mérlegben szereplő Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegsorba kell átvezetni; - ha az anyavállalat a leányvállalati részesedését még nem fizette ki, vagy nem kerül a mérlegbe a ki nem fizetett összeg (ez esetben csak a kifizetett összeg arányában történik a leányvállalat saját tőkéjének figyelembevétele), vagy a ki nem fizetett összeg felvételre kerül a részesedések közé egyúttal az anyavállalat rövid lejáratú kötelezettségei közé. (Ez esetben a tőkekonszolidációt a továbbiakban a teljes részesedés összegére végezhető el.) - ha az anyavállalat a bevont vállalkozásra vonatkozó részesedésének egy részét értékvesztésként a konszolidálást megelőzően elszámolta, akkor az előkészítő mérlegben az értékvesztés összegét vissza kell vezetni. Az előzőekben a tőkekonszolidációt a könyv szerinti értéknek megfelelő összegek figyelembevételével tárgyaltuk, ugyanakkor a számviteli törvény lehetővé teszi, hogy a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés számításakor a leányvállalat saját tőkéjét a választott bevonási időpontnak megfelelő értéken (aktualizált értéken) lehet figyelembe venni. Ez esetben, az előkészítő mérlegben a leányvállalatnak a konszolidációba történő első bevonásakor a leányvállalat mérlegében szereplő eszközök, és források összegét újra kell értékelni. Ez az újraértékelés általában akkor szükséges, ha a leányvállalat saját tőkéje a piaci értéktől jelentősen eltér. Az újraértékelés tekintettel arra, hogy az esetleges értékvesztéseket a leányvállalat már az egyedi mérlegben elszámolta felértékelést jelent. Az eszközök, és a források újraértékelésének különbségét a saját tőkén belül az eredménytartalék értékének változásaként kell a mérlegbe beállítani. Az újraértékelés során nemcsak az anyavállalat tulajdonhányadára jutó részesedéseknek megfelelő eszközök és források felértékelése történik, hanem a teljes eszközök és források felértékelése is (tehát a kisebbségi érdekeltségre jutó eszközök és források is). Fontos előírás, hogy az aktualizált értéken történő módszer alkalmazásakor az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó saját tőke értéke az újraértékelés után nem léphető túl az anyavállalat ezen részesedése beszerzési értékét, vagyis ebben az esetben a tőkekonszolidáláskor passzív tőkekonszolidációs különbözet nem keletkezhet. A továbbiakban egy példán keresztül mutatjuk be a tőkekonszolidálást, azon belül is a teljes körű bevonásra kerülő leányvállalatok mérlegeinek tőkekonszolidálását végezzük el. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 7

8 4.4.4 Adósságkonszolidálás Az összevont (konszolidált) mérlegben a konszolidációs körbe tartozó vállalkozások adatai úgy szerepelnek, mintha az egyetlen vállalkozás lenne. Ez azt is jelenti, hogy az összevont (konszolidált) mérlegben csak a konszolidációs körön kívüli tehát külső vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek jelenhetnek meg. A konszolidációs körbe tartozó vállalatok viszont egymás között is üzleti kapcsolatban állnak, melyek végeredménye a mérleg-fordulónapján az egyik vállalatnál követelésként, a másik vállalatnál kötelezettségként jelenik meg. A követelések és kötelezettségek egyszerű összeadása az összevont (konszolidált) mérlegben halmozódásokat okozna, melyek kiszűrése (halmozódástól való mentesítése) az adósságkonszolidáció segítségével történik. Az adósságkonszolidáció alapelve, hogy a konszolidációba bevont vállalatok egymás közötti követelései, céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások tételeinél megtalálható halmozódásokat ki kell szűrni, vagyis nem szerepelhetnek az összevont (konszolidált) mérlegben. Az adósságkonszolidációnál figyelembe vehető legfontosabb mérlegsorok az alábbiak: - Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban. - Követelések kapcsolt vállalkozással szemben. - Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. - Aktív időbeli elhatárolások. - Céltartalékok. - Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben. - Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben. - Tartozások kötvénykibocsátásból. - Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben. - Passzív időbeli elhatárolás. Az előzőeknek megfelelően az adósságkonszolidáció területei az áruszállítási és szolgáltatási kapcsolatok, az előlegek, a kölcsönök, a hitelek, a váltókapcsolatok, az egyéb követelések és tartozások, a tulajdonosi elszámolások, időbeli elhatárolások, céltartalékok. A fentiekből egyértelműen következik az is, hogy az adósságkonszolidálással csak azokkal a vállalkozásokkal kell foglalkozni, amelyeket az anyavállalat teljes körűen, vagy részesedésarányosan vont be a konszolidációba, vagyis a teljes körűen bevont leányvállalatokkal és a részesedésarányosan bevont közös vezetésű vállalkozásokkal. A társult vállalkozásokkal nem kell foglalkozni az adósságkonszolidálás keretében, mert ezen vállalatoknál az egyes kapcsolatok vizsgálata helyett csak a befektetés (részesedés) aktuális értékét állapítják meg és annak változását szerepeltetik az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében. Az adósságkonszolidálás során a halmozódások kiszűrése függ attól is, hogy az azonos jogcímű követelések és kötelezettségek azonos összegben, vagy egymástól eltérő összegben szerepelnek a konszolidációba bevont vállalkozások egyedi mérlegeiben. Az azonos összegű követelések és kötelezettségek egyszerű kivonással megszüntethető. (Ilyenek az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó vevő követelések és szállítói kötelezettségek. Ide sorolhatók még a váltókövetelések és a váltótartozások is, melyek összege eltér egymástól, az aktív időbeli elhatárolásoknál szereplő váltókamat összege az eltérést megszünteti.) Ha azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az adós és a hitelező mérlegében, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben a különbözetet rendezni kell. (Az eltérést jelentő területek pl.: a konszolidációba bevont vállalkozás által kibocsátott kötvényből mely a kibocsátásról névértéken szerepel a konszolidációba tartozó vállalkozás is vásárol mely a vásárlónál beszerzési értéken szerepel, lehet magasabb, de alacsonyabb is a névértéknél, vagy a konszolidációba bevont vállalkozástól való követelés után képzett céltartalék mely csak a hitelező vállalkozás mérlegében található.) A különbözet rendezésére a számviteli törvény az alábbiak szerint intézkedik: - ha az eltér az előző évben ilyen címen megállapított összegtől, akkor az eltérést az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásban, mint eredményt módosító tételt kell szerepeltetni (egyéb bevételek, vagy egyéb ráfordítások között) (Adósságkonszolidálás miatt keletkező 8 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

9 eredményt növelő konszolidációs különbözet, vagy Adósságkonszolidálás miatt keletkező eredményt csökkentő konszolidációs különbözet.) - ha megegyezik az előző években, ilyen címen megállapított összeggel, akkor a saját tőke változásaként konszolidáció miatti változások, adósságkonszolidálás különbözetéből soron kell az összevont (konszolidált) mérlegben szerepeltetni. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 9

10 4.4.5 A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belül a közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése A közbenső eredmények elhagyásának, kiszűrésének (tehát konszolidálásának) alapelve, hogy azokat az eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és szolgáltatás teljesítéseiből (a konszolidációs körön belüli kapcsolatokból) származnak az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kell helyesbíteni, mintha az eszköz az előállító (termelő-szolgáltató), a beszerző vállalkozás birtokában maradt volna a mérlegfordulónapon. Ebből következik, hogy a közbenső eredmények konszolidálása azt a célt szolgálja, hogy a konszolidációs körben maradó eszközökben szereplő (a konszolidációs kör szempontjából nem realizált) eredmények ne szerepeljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolóban. Így csak a konszolidációs körből kilépett teljesítmények teljes értékének realizálása szerepel az összevont (konszolidált) éves beszámolóban. Az eszközök konszolidációs körön belüli értékesítésétől származó olyan eredmények, amelyek a vevő -nél beszerzési áron (eladó szempontjából eladási áron) szerepelnek az eladó -nál szereplő áron (vagyis beszerzési értéken, vagy előállítási költségen) jelenjenek meg az összevont (konszolidált) mérlegben. Az anyavállalat feladata az egyedi mérlegek konszolidálásra történő előkészítése során - meghatározni, felmérni azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek figyelembe vehetők az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében, - meghatározni a figyelembe vehető eszközöknek beszerzési, illetve előállítási értékét. (Cél az eszközöknek és forrásoknak egységes értékelési elven történő számbavétele.) Az anyavállalat kétirányú feladata Az előzőek alapján kétirányú feladata van az anyavállalatnak: - egyrészt megállapítani az eszközöknek azon csoportjánál, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a konszolidációs körön kívülre értékesítésre kerüljenek és a konszolidációs körből származnak megfelelő értéken és megfelelő mérlegsoron jelenjenek meg az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében; - másrészt megállapítani az eszközöknek azon csoportjánál, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a konszolidációs körben lévő vállalkozás termelési, működési tevékenységét segítsék elő és a konszolidációs körből származnak megfelelő értéken jelenjenek meg az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében. Vagyis először a konszolidációs körből származó továbbértékesítésre beszerzett, de a mérlegfordulóig nem értékesített eszközök rendezése a feladat, melynek során a konszolidációs körből származó készletek eredeti értékre (beszerzési, vagy előállítási értékre) való rendezését kell elvégezni, majd meglévő eszközöket az egységes vállalkozás esetén megfelelő mérlegsorba kell helyezni. (pl.: az egyik leányvállalat által előállított és egy mási leányvállalatnak év közben értékesített készlet maradványa az Árúk mérlegsoron szerepel az egyedi mérlegben. Ennek áthelyezését kell végrehajtani a Késztermékek mérlegsorba.) Ezzel a művelettel az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegében az átcsoportosított készlet a konszolidációs körön belüli beszerzési, vagy előállítási értéken fog szerepelni a megfelelő nem realizált eredményt (a beszerző vállalat több értéket fizetett az eszközért, mint amennyibe az eszköz előállítása, beszerzése az értékesítő vállalatnak került) az anyavállalat kiszűrte. A nem realizált eredmény majd akkor kerül be az elkövetkező év(ek) összevont (konszolidált) éves beszámolóba, ha az eszköz a konszolidációs körön kívülre értékesítésre kerül. Ekkor a közbenső eredmények miatti korrekciók is megszűnnek. Az eszközöknek azon csoportjánál, amelyek a konszolidációs körből származnak, és a konszolidációs körön belüli vállalkozás használ fel a tevékenységéhez (itt elsősorban az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre gondolhatunk), ugyanakkor a beszerzési érték eltér az előállítási (vagy a konszolidációs körbe először történő beszerzési) értéktől, a feladat az értékelésnél meglévő nem realizált eredmény kiszűrése. (Az eszköznek más mérlegsorba történő átcsoportosítása nem szükséges, mert jó helyen szerepel az egyedi mérlegben). A közbenső eredmény kiszűrése az első üzleti évben megtörténik és megszüntetése az eszköz értékének folyamatos elszámolásával párhuzamosan történik. 10 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

11 Az eszközök értékelésében megjelenő különbözetek kezelése Ennek érdekében az eszközök értékelésében megjelenő különbözeteket az alábbiak szerint kell kezelni: - ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, akkor azt az eltérést az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás tartalmazza, - ha a különbözet megegyezik az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegével, akkor az a saját tőke változásaként konszolidáció miatti változások, közbenső eredmény különbözetéből soron kell az összevont (konszolidált) mérlegben szerepeltetni. A közbenső eredmények kiszűrését az előzőekben általánosan tárgyaltuk, vagyis nem tettünk különbséget a teljes körűen bevont leányvállalatok, a közös vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások között. A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatoknál az egymás közötti közbenső eredményeket teljes összegben kell kiszűrni, a kiszűrés során nem kell kimutatni, hogy a közbenső eredményből mennyi jut az anyavállalatra és az egyéb részesedésekre (külső tagokra). A közös vezetésű vállalkozások vonatkozásában a közös vezetésű vállalkozások bevonásának mértékéig kell a közbenső eredmények kiszűrését is elvégezni. A társult vállalkozások vonatkozásában a közbenső eredmények kiszűrését nem kell, nem lehet elvégezni, mivel csak a társult vállalkozások aktuális értékét határozzák meg. Ha megfelelő információ áll rendelkezésre, akkor abban az esetben lehet a társult vállalkozások mérleg szerinti eredményének módosítása, ha a konszolidálásba bevont vállalatok a vevők és a társult vállalkozás az előadó. Ehhez viszont ismerni kell a társult vállalkozástól vásárolt eszközök eladási árát és a beszerzési, előállítási költségét. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 11

12 4.4.6 Ráfordítások és bevételek konszolidálása A ráfordítások és bevételek konszolidálása során az üzleti év alatt elszámolt, a konszolidációba bevont vállalkozások egymás közötti bevételeit és ráfordításait kell kiszűrni. Tehát a konszolidációba bevont vállalatok egymás közötti árbevételeit, bevételeit (árbevételét, egyéb bevételét, pénzügyi műveletek bevételeit, rendkívüli bevételeket) az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásban nem lehet figyelembe venni. A halmozódást okozó bevételek mellett az összemérés elve alapján csökkenteni kell a kapcsolódó költségeket, ráfordításokat is. Felvetődik a kérdés, hogy az árbevételek csökkentéséhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenése miként történik? 1.) Összköltségeljárással készült eredmény-kimutatásban az - ha az értékesített eszköz a vásárló vállalat leltárában szerepel, akkor az eladási árral csökken az értékesítő vállalat árbevétele és a saját termelésű készlet közvetlen költségének megfelelő összeggel nő az aktivált saját teljesítmények értéke. (Tehát az eladónál a ráfordítások és bevételek konszolidálása megtörténik, a vásárló vállalatnál a tárgyévi közbenső eredmény kiszűrése történik.) - ha az értékesített eszköz a vásárló vállalat leltárában nem szerepel, mert eladta, akkor az eladási árral csökken az értékesítő vállalat árbevétele és a vásárló vállalat anyagköltsége, vagy az eladott árúk beszerzési értéke csökken. Ezzel az árbevétellel szemben ugyanolyan értékű költség kerül kiszűrésre, eredményhatás nincs. 2.) Forgalmi költségeljárással készült eredmény-kimutatásban - ha az értékesített eszköz a vásárló vállalat leltárában szerepel, akkor az eladási árral csökken az értékesítő vállalat árbevétele és a kapcsolódó értékesítés közvetlen költsége. (A vásárló vállalat ez esetben is a tárgyévi közbenső eredmény konszolidálásával a különbséget kiegyenlíti.) - ha az értékesített eszköz a vásárló vállalat leltárában nem szerepel (konszolidációs körön kívülre értékesítette), akkor az értékesítő vállalat árbevételével azonos összegű csökkenés jelentkezik a vásárló vállalat értékesítés közvetlen költségeiben. Tehát eredményhatás nincs.) Az árbevételen kívüli bevételek és az azokhoz kapcsolódó ráfordítások konszolidálásakor a konszolidációba bevont vállalatok olyan kapcsolatai kerülnek megvizsgálásra, amelyek nem jelentenek árbevételt költsége, mint pl.: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése (egyéb bevétel, egyéb ráfordítás), - hitel, kölcsön után kapott/fizetett kamat (pénzügyi műveletek bevétel és pénzügyi műveletek ráfordítása), - kötbér, késedelmi kamat (egyéb bevétel, egyéb ráfordítás), - térítés nélkül átadott/átvett eszközök (rendkívüli ráfordítás, rendkívüli bevétel). Külön ki kell emelni, hogy a fenti kapcsolatokból az átvevő, vevő vállalatnál az év végén állományban lévő eszközök a közbenső eredmények konszolidálásával egyenlítik ki a ráfordítások és bevételek konszolidálásakor jelentkező különbségeket. A ráfordítások és bevételek konszolidálásakor a konszolidációs körön belüli vállalkozásokat illető jóváhagyott osztalék, részesedés kezelése érdemel figyelmet: - ha a jóváhagyott osztalék, részesedés a tárgyévi adózott eredményből keletkezik, akkor a konszolidálásba bevont tulajdonos (befektető) vállalat kapott (járó) osztalék és részesedés sor egyidejű csökkentése mellett a jóváhagyott osztalék, részesedés sor is csökkentésre kerül, - ha a jóváhagyott osztalékra, részesedésre az Eredménytartalék is igénybevételre került, akkor a konszolidálást megelőzően az igénybevett összeget az Eredménytartalék javára vissza kell vezetni és ezek után a konszolidálást az előző pont szerint el kell végezni. Az utóbbi eljárásból különbség azért nem jelentkezik, mert a számviteli törvény előírja a konszolidált eredmény-kimutatásban szereplő adózott eredmény megosztását a konszolidálásba bevont vállalkozások és a külső tulajdonosok (más vállalkozások) között. Ez a megosztás lehetővé teszi azt is, hogy az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés sora csak a külső tulajdonosok (más vállalkozások) részére járó (őket megillető) 12 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

13 osztalékot tartalmazzák (függetlenül, hogy az összeg jóváhagyott osztaléknak, részesedésnek minősül-e.) Nem tartoznak a bevételek és ráfordítások konszolidálásának csoportjába azok az egyoldalú elhatározások, amelyek a konszolidációba bevont vállalkozások egyedi eredmény-kimutatásában jelentkeznek a konszolidációba bevont más vállalkozásokkal kapcsolatosan, de a másik vállalat az egyoldalú elhatározásról nem tud, így nem is szerepel az egyedi eredmény-kimutatásában. Ilyenek pl.: az értékvesztés, a hitelezési veszteség elszámolása a konszolidációs körhöz kapcsolódóan. Ezeket a halmozódásokat a közbenső eredmények csoportjában kell kiszűrni. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 13

14 4.4.7 Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása A közös vezetésű vállalkozások körét a konszolidálás szempontjából a számviteli törvény előírása szerint a legalább 33%-os szavazati arányt a paritásos (egyenlő) irányítás jelöli meg. Tehát az anyavállalatnak a konszolidálásba a közös vezetésű vállalkozást csak akkor kell bevonni, ha a vállalkozásban 33%-os vagy 50%-os szavazattal rendelkezik. Specialitás még - a tulajdonhányadnak (tőkerészesedésnek) megfelelő bevonás (az éves mérleg és eredménykimutatás sorainak figyelembevétele), - tőkerészesedés szerinti konszolidálás nem lehetséges akkor, ha a közös vezetésű vállalkozás az éves beszámolója elkészítésénél a konszolidálásra vonatkozó értékelési előírásokat nem vették figyelembe, ekkor a közös vezetésű vállalat bevonása csak a társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó előírások szerint történhet. 14 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

15 Társult vállalkozások konszolidálása A társult vállalkozások azok a vállalatok, ahol a konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol a vállalkozás szavazatainak 20 százalékával közvetlenül, vagy közvetetten rendelkezik. A társult vállalkozásokban szereplő, a konszolidációba bevont részesedéseit az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni. A társult vállalkozásban lévő részesedést a következőképpen kell kimutatni: - a konszolidációba bevont vállalat mérlegében szereplő könyv szerinti értékkel, vagy - a társult vállalkozás megszerzésének időpontjában, vagy a konszolidálásnál első alkalommal történő figyelembevételkor a saját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel (ez azonban nem lehet több mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés könyv szerinti értéke). Ez utóbbi választás esetén a konszolidálásba bevont vállalkozás részesedésének értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből az érintett részesedésre eső (hányadra jutó) érték közötti különbséget tőkekonszolidációs különbözetként az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni. A különbözeti összeg elszámolásnál a pozitív (aktív) tőkekonszolidálásnál alkalmazott módszerek szerint kell eljárni. A társult vállalkozásokban lévő részesedések értékét a következő években módosítani kell: - a társult vállalkozás saját tőkéje változásának a részesedésre jutó (arányos) részével, - a társult vállalkozástól járó osztalék összegével (ha ez az összeg az eredmény-kimutatásban nem szerepel a következő évben le kell vonni, ha szerepel, de a mérleg fordulónapjáig nem kapta meg a vállalkozás, akkor is a következő évben le kell vonni), - a részesedés, a konszolidációs különbözet leírt összegével. A társult vállalkozások adatainak figyelembevételére is vonatkozik az az előírás, ha a társult vállalkozás éves beszámolójában eltérő értékelési módszereket alkalmaz, mint az összevont (konszolidált) mérleg értékelésénél alkalmaznak, akkor a társult vállalkozás mérlegadatai átértékelhetők. Ha az átértékeléstől eltekintenek, akkor az összevont (konszolidált) kiegészítési mellékletben ezt a tényt jelezni kell. A számviteli törvény előírja, hogy a társult vállalkozás utolsó éves beszámolóját kell a konszolidálásnál figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha a társult vállalkozás mérlegfordulónapja eltér, akkor nem kell közbülső beszámolót készítenie, hanem az eltérő mérlegfordulónapra készült beszámoló lesz a számításba vétel alapja. Ha társult vállalkozás éves beszámolója nem készül el az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséig, akkor a társult vállalkozás előző évi éves beszámolója is használható. Ha a társult vállalkozás összevont (konszolidált) éves beszámolót is készít, akkor ez a beszámoló is felhasználható az equity módszer alkalmazásához. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 15

16 4.4.9 Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatásnál az Adózás előtti eredmény sorig teljes mértékben kiszűrésre kerültek a halmozódások. Ezek után meg kell állapítani, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások Adófizetési kötelezettség sorai megegyeznek-e az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás Adózás előtti eredménye alapján az anyavállalatra vonatkozó adójogszabályok alapján számított Adófizetési kötelezettség -gel. A különbségek kezelésére vonatkozóan az alábbi előírások találhatók: - az adósságkonszolidálás és a közbenső eredmények konszolidálásából adódó eltéréseket az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás Konszolidálásból adótó (számított) társasági adókülönbözet soron és az előjelének megfelelően az összevont (konszolidált) mérleg Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés soron, vagy Konszolidációból adódó (számított) társasági adótartozás soron kell szerepeltetni, - a konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából származó, a későbbi üzleti években várhatóan kiegyenlítődő különbözetet az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás Konszolidálásból adótó (számított) társasági adókülönbözet soron kell szerepeltetni. (Ez egyenlíti ki az anyavállalatra vonatkozó adójogszabályok szerint számított Adófizetési kötelezettségek soron jelentkező eltérést.) 16 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

17 Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet A törvény az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet legfontosabb tételeit részletezi ezen paragrafusok között. Figyelembe kell venni, hogy a kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan a számviteli törvény számos paragrafusa tartalmaz előírásokat. Csak a kiemelten fontos tételeket rendszerezve az alábbiakat kell szerepeltetni az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben: 1.) Általános résznél: - a konszolidálásba bevont vállalatok neve és székhelye, ezen vállalatok jegyzett tőkéjéből a konszolidálásba bevont más vállalatok részesedésének mértéke és összege, valamint a konszolidálásba bevont jelzett vállalkozás részesedésének mértéke és összege a konszolidálásba bevont más vállalatok saját tőkéjéből. Ilyen vállalatok: a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások. Vagyis a teljes konszolidációs körről kell információt adni, - az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalat fölérendelt anyavállalatának nevét és székhelyét. (Ez a vállalat egy másik, a konszolidációs körnek a tagja, de mentesíthette volna az anyavállalatot az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól, ezért be kell mutatni, hogy miért nem történt meg a mentesítés), - ismertetni kell a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások közül a konszolidációba be nem vont vállalkozások mentesítésének indokait, - képet kell adni konszolidációba bevont vállalatok általános jellemzői mellett = az értékelési eljárásokról, illetve külön kiemelve, ha az értékelési eljárásokban, a konszolidálási módszerekben változások következtek be az előző évhez képest, = a forintra, a devizára történő átszámítás során alkalmazott módszereket. - a konszolidálásba bevont vállalkozások összetételében bekövetkezett lényeges változás miatti összehasonlíthatóságot biztosító számításokat, - célszerű szövegesen (esetleg mutatókkal is) értékelni a konszolidációs kör vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét. 2.) Specifikus résznél az összevont (konszolidált) mérleghez kapcsolódóan: - az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét, melyek futamideje öt évnél hosszabb, valamint amelyek a konszolidálásba bevont vállalatok részéről zálogjoggal, vagy hasonló jogokkal biztosítottak (biztosítékok fajtáit és formáját is feltüntetve), - a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentősséggel bíró pénzügyi kötelezettségeket, külön kiemelve a konszolidációba be nem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségeket, - a tőkekonszolidáció eredményeit, számításait, - a társult vállalkozásokban lévő részesedésre jutó értékek számításait, - adósságkonszolidálás számításait, eredményeit és a különbözeti összegek kezelését különkülön, - a közbenső eredmények számításait, eredményeit és a különbözeti összegek kezelését különkülön, 3.) Specifikus résznél az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatáshoz kapcsolódóan: - a konszolidálásból származó tárgyévi különbözeteket, - a konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet levezetését és alakulását az előző évhez képest, - a ráfordítások és bevételek konszolidálásának eredményeit és azok kezelését, - az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek szerinti bontását, valamint az exportárbevételnek az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag meghatározott piacok szerinti megoszlását, - be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan, degresszív, teljesítményarányos és egyéb módszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkentést, annak visszaírását, - azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 17

18 4.) Tájékoztató résznél: - a konszolidálásba bevont vállalatok tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, állománycsoportonkénti bontásban (tehát a konszolidálásba bevont vállalkozások kiegészítő mellékleteiben szereplő hasonló adatok összesítését kell az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben szerepeltetni), - az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelő bizottsága tagjainak a teljes konszolidációs körből folyósított kölcsöneit, hiteleit, előlegeit az összes kondíciókkal (nagysága, lejárati időpontja, kamat mértéke, egyéb lényeges feltételek, garanciák), - a konszolidációs körre vonatkozóan a visszavásárolt tulajdonrészek (saját részvények, saját üzletrészek) megszerzésére vonatkozó adatokat (megszerzés indokait, a jegyzett tőkéhez viszonyított arányukat, stb.), - a konszolidációs körbe tartozó részvénytársaságoknál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva. 18 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

19 Összevont (konszolidált) üzleti jelentés Az összevont (konszolidált) üzleti jelentést az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódóan, az abban foglalt adatokkal, információkkal összhangban kell elkészíteni. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés célja, hogy az anyavállalat, a konszolidálásba bevont vállalkozások tulajdonosai részére úgy mutassa be a vállalkozás-együttes vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy az adatokból, információkból a múltbéli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben ki kell térni az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen fontos folyamatokra. A konszolidációs körbe bevont vállalkozások várható fejlődésével is foglalkozni kell figyelembe véve a gazdasági környezet ismert és várható fejlődését és a belső döntések várható hatásait. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek foglalkoznia kell a kutatás és kísérleti fejlesztések területeivel is. Célszerű külön foglalkozni a környezetvédelemnek a vállalatcsoport pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepével. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni a fentieken kívül még: - a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre, - a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikáját, - az ár-, hitel-, kamat-, likviditás és cash-flow kockázatot. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentést az anyavállalat képviseletére jogosult személynek alá kell írnia. Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD 19

20 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezése (nyilvánosságra hozatala), közzététele és könyvvizsgálata Az összevont (konszolidált) éves beszámoló tárgyalásával foglalkozó résznél célszerűnek tartjuk a számviteli törvény azon előírásait is bemutatni, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezése (nyilvánosságra hozatala), közzététele és könyvvizsgálata kérdésekkel foglalkoznak. Letétbe helyezés Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott a könyvvizsgáló záradékával vagy a záradék megadásának elutasításával ellátott összevont (konszolidált) éves beszámolót az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg-fordulónapjától számított 180 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta. Közzététel Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg közzétenni. Közzétételi kötelezettségének ideértve az ismételt közzétételt is azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatnak megküldi.. Ha a vállalkozó ezen túlmenően az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót külön jogszabály, illetve saját döntés alapján az internetes honlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi, a könyvvizsgálatra való hivatkozás tekintetében a (3) bekezdés szerint köteles eljárni. Könyvvizsgálat Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az anyavállalat tulajdonosai választanak. A könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot a konszolidálásra kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani. Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatára nem választottak könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgálói társaságának a feladata az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálata is. Erről az anyavállalat könyvvizsgálójával, könyvvizsgálói társaságával írásban, a mérlegfordulónapjáig kell megállapodni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának kötelességei Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét nem korlátozza. A konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálója köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval együttműködni annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló megbízható és valós képet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni. 20 Számvitel 2007/2008 Gyakorlati üzleti útmutató CD

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag

Részletesebben

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat 1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Tőkekonszolidáció Várkonyiné Dr. Juhász Mária Konszolidált éves beszámoló összeállításának

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye:

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye: 15EB-01 Cégadatok (A) Cég neve: IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: 01-10-046896 Székhelye: 1134 Budapest Tüzér utca 41. Adószáma: 23083185-2-41 KSH jelzőszáma: 23083185-6201-114-01 (B) Beszámoló

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1015 Budapest, Csalogány u. 30-32. 2013. december 31-ei Éves beszámoló..... a vállalkozás vezetője (képviselője) 1 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 11EB-1 11EB 11EB/A 11EB/M/A1 11EB/M/A2 11EB/M/A3 11EB/M/A4 11EB/E-O/A1 11EB/E-O/A2 Cégadatok

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

13EB-01 Robert Stöllinger Controlling Audit Kft./Török Zoltán

13EB-01 Robert Stöllinger Controlling Audit Kft./Török Zoltán 1 / 8 2015.10.16. 7:35 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 13EB-01 KPMG Tanácsadó Kft. Cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás A változat Mérleg- és eredménykimutatás adatok - E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt Éves beszámoló Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A beszámolóban szereplő cégnév: E.R.Ö.V. Víziközmû Zrt Beszámolási

Részletesebben

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok)

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok) 0 1-1 0-0 4 6 4 7 9 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) "A" változat (ek) 01 A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 7 389 0 4 358 02 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 5 728 0 4 291 03 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

2015 évi Éves beszámoló

2015 évi Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 7 7 5 4 a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2015 évi Éves zárómérleg 2015.01.01. - 2015. 12. 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Sorszám 2 4 3 5 9 5 7 3 7 7

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

Norbi Update Lowcarb Nyrt Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés

Norbi Update Lowcarb Nyrt Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés 24359573774011401 Statisztikai számjel 0110047754 Cégjegyzék szám Norbi Update Lowcarb Nyrt. 1031. Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés 01.01-06.30 Cégjegyzék szám "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

2015. I. féléves beszámoló

2015. I. féléves beszámoló 1 3 8 1 2 2 0 3 5 8 2 9 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 5 5 3 1 Cégjegyzék száma Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. a vállalkozás megnevezése 1022 Budapest, Törökvész út 30/a a vállalkozás címe,

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Éves beszámoló üzleti évről

Éves beszámoló üzleti évről 2 2 2 6 0 3 3 6139257201 Statisztikai jel 0 1-0 9-9 1 9 8 82 Cégjegyzék a KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1147 Budapest, Csömöri út 50-60. Éves beoló 2012. üzleti évről

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

1-2. ELŐADÁS SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL. I. A konszolidáció célja egyedi beszámolók

1-2. ELŐADÁS SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL. I. A konszolidáció célja egyedi beszámolók SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL 1-2. ELŐADÁS Rózsa Ildikó, BME, 2013. szeptember 20-21. 2 A leányvállalatok gazdaságilag nem önállóak, egy másik vállalkozás érdekeit szolgálják. Csak akkor mutat

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Norbi Update Lowcarb Nyrt Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés

Norbi Update Lowcarb Nyrt Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés 24359573774011401 Statisztikai számjel 0110047754 Cégjegyzék szám Norbi Update Lowcarb Nyrt. 1031. Budapest, Záhony u. 7/C. Negyedéves jelentés 2015.01.01-2015.09.30 Cégjegyzék szám "A" MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Konszernszámvitel Mintavizsga

Konszernszámvitel Mintavizsga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Pénzügyek Tanszék Név:... NEPTUN KÓD:... Konszernszámvitel Mintavizsga Feladat Elérhető pontszám Elért pontszám 1. 5 2. 30 3. 25 4. 5 5. 35 Összesen 100 A

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE A változat Statisztikai számjele: 18474244-6910-131-06 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Az üzleti év mélegfordulónapja: 2014. december 31. Adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK (ek) módosításai Tárgyév 01.

Részletesebben

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről 0 1-1 4-0 0 0 3 0 8 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság a vállalkozás megnevezése 1134 Budapest,Váci út. 37. Tel.: 06/1-477-3100 a vállalkozás címe, telefonszáma Éves beszámoló 2005.01.01-2005.12.31.

Részletesebben

Éves beszámoló Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt szeptember 30.

Éves beszámoló Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt szeptember 30. A vállalkozás megnevezése Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt. A vállalkozás címe, telefonszáma 1118 Budapest, Ménesi út 22. 2015. szeptember 30. Éves beszámoló a vállalkozás vezetője Első

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. Éves beszámoló üzleti évről. Keltezés: Érd, február 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. Éves beszámoló üzleti évről. Keltezés: Érd, február 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. a vállalkozás íme, telefonszáma 2030 Érd, Fehérvári út 63/b-; 06-23-500-000 Éves beszámoló 2015. üzleti évről a vállalkozás

Részletesebben

Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: MECSEKERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: MECSEKERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Statisztikai számjel: 1 1 0 0 9 4 2 9-0 2 1 0-1 1 4-0 2 Cégjegyzékszám: 0 2-1 0-0 6 0 0 9 3 MECSEKERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 7623 Pécs, Rét u. 8. 2012. év Éves beszámoló Pécs, 2013. február

Részletesebben

1 0. s z. m e l l é k l e t

1 0. s z. m e l l é k l e t 1. sz. me lléklet Az üzleti év fordulónapja: 214.12.31. Budaörsi Települési Nonprofit Kft. üzletág MÉRLEG eszközök (aktívák) Sorszám tev. Btg egész 1. A. Befektetett eszközök (2.+1.+18.sor) 197 932 2 238

Részletesebben

Éves beszámoló Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt március 31.

Éves beszámoló Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt március 31. A vállalkozás megnevezése Első Hazai Energia-Portfolió Nyilvánosan Működő Rt. A vállalkozás címe, telefona 1118 Budapest, Ménesi út 22. 2015. március 31. Éves beoló a vállalkozás vezetője "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Mérleg "A" változat Eszközök (aktívák)

Mérleg A változat Eszközök (aktívák) Statisztikai számjel:23711402-3600-113-17 11 Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18.sorok) 263 320 0 263 320 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09.sorok) 0 0 0 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése

2012. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Tárgyév módosí tásai a b c d e. A tétel megnevezése Statisztikai jel 1/6. oldal A MÉRLEG Eszközök (aktívák) év l A. Befektetett eszközök 208981 0 216469 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 4678 0 3580 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. Távhőszolgáltatói üzem

Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. Távhőszolgáltatói üzem Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft. MÉRLEG eszközök (aktívák) Sorszám A tétel megnevezés Szolgáltatói a b e 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18.sor) 114 656 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09.

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Cégjegyzék szám

Cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: A beszámoló: Lehet például: Üzleti év Időszak Keltezés helye dátuma 1 1 9 9 0 7 7 8 7 2 2 0 1 1 4 0 6 0 6-1 0-0 0 0 2 7 9 Előtársasági beszámoló

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

II. ELŐADÁS A SZÁMVITEL VAGYONFELFOGÁSA

II. ELŐADÁS A SZÁMVITEL VAGYONFELFOGÁSA Számvitel alapjai II. ELŐADÁS A SZÁMVITEL VAGYONFELFOGÁSA Dr. Pál Tibor 2015.09.20. A vállalkozás vagyona Kettős vetület 1. Az újratermelési folyamat mely szakaszában van a vagyon? 2. Honnan származik

Részletesebben

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VI. előadás Cash-flow kimutatás Számviteli törvény 88. (6)

Részletesebben

Éves beszámoló december 31. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Tatabánya. Tatabánya, március 14.

Éves beszámoló december 31. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Tatabánya. Tatabánya, március 14. I I Cégjegyzék száma Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Tatabánya 2011. december 31. Éves beszámoló Tatabánya, 2012. március 14. VÉRTES' epdészeti és FAIPARI za HKÖRUfN MUKÖDO RÉSZVÉNYTÁpR~SÁG 11187622-0201-114-11

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

. melléklet a 3 /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

. melléklet a 3 /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez . melléklet a 3 /2013. (XII. 29.) MNB rendelethez 10. melléklet a 38/2013. (XII. ) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. MÉRLEGE üzleti évről

ÉVES BESZÁMOLÓ. MÉRLEGE üzleti évről 1117 Budapest, Gábor Dénes u. ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE 20100-20113 üzleti évről Budapest, 201 április Az üzleti év mérlegforduló napja : 201 1 3 MÉRLEG A változat Eszközök(aktívák) A. Befektetett eszközök

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

PARKOLÓ-GAZDA Kft. Éves beszámoló. 2010. év. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel 20-09-065082 Cégjegyzék száma PARKOLÓ-GAZDA Kft. 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 10-22. Éves beszámoló 2010. év Oldal 1 12701227-5221-113-20 Statisztikai számjel

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév 2 Elméleti kérdések 1. Egy vállalkozás saját tőkéjével kapcsolatosan az alábbi információkkal

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

Példa a közbenső eredmények konszolidálásához

Példa a közbenső eredmények konszolidálásához Példa a közbenső ek konszolidálásához 1) Az AV (anya) 800 Ft/db előállítási költséggel 2000 db terméket gyártott és az év folyamán értékesített az X (leány)-nak 1000 Ft/db + áfa egységáron. A számla a

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1015 Budapest, Csalogány u. 30-32. 2012. december 31-ei Éves beszámoló..... a vállalkozás vezetője (képviselője) 1 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-260/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. december 08. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Éves beszámoló. Belvárosi Kaszinó Kft december 31-ei. Budapest, április 01. Mészáros László a vállalkozás vezetője (képviselője)

Éves beszámoló. Belvárosi Kaszinó Kft december 31-ei. Budapest, április 01. Mészáros László a vállalkozás vezetője (képviselője) : 11927198-9200-113-01 : Belvárosi Kaszinó Kft. Budapest, 1015 Csalogány u. 30-32. 2013. december 31-ei Éves beszámoló Budapest, 2014. április 01. Mészáros László a vállalkozás vezetője (képviselője) "A"MÉRLEG

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - "A"

Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza, Bokréta u. 22. Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 13992013-2-15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 15-09-071642 2007.év Térségi Hulladék-Gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság Nyíregyháza,

Részletesebben

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft 3232 Gyöngyös Üdülősor út 58. 2015. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Éves beszámoló 2013.

Éves beszámoló 2013. 2 4 3 1 9 9 3 1 6 4 9 9 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 7 7 3 5 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. a vállalkozás címe, telefonszáma

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30.

A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. A FINEXT Vagyonkezelő NYRT. FÉLÉVES JELENTÉSE 2011. június 30. 1. a Társaság cégadatai Cégnév: Finext Vagyonkezelő NyRt Székhely: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet Elérhetőség: 061 266 2181 Honlap:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2009. december 31. Törökbálint, 2010. március 15. P.H. Hámori

Részletesebben

Éves beszámoló 2015.

Éves beszámoló 2015. 1 1 1 0 9 0 0 0 1 5 0 1 1 3 0 7 Statisztikai számjel 0 7-0 9-0 0 3 0 6 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Pálhalmai Agrospeciál Kft. a vállalkozás címe, telefonszáma 2407 Dunaújváros, Pálhalma,

Részletesebben