ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM

Átírás

1 ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM ÉRVÉNYES: TARTALOM ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLATI TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM... 1 AUTIZMUS SPEKTRUM PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY... 2 ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY HALLÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY LÁTÁSSÉRÜLTEK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY LOGOPÉDIA SZAKIRÁNY SZOMATOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY PSZICHOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY

2 AUTIZMUS SPEKTRUM PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM AZ ALÁBBI TÉTELEKBEN A SZAKPSZICHOLÓGIAI TARTALMAK KERÜLNEK SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL AS/1. Az autizmus/autizmus spektrum zavar fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, népességcsoport meghatározása Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). Mi az autizmus? In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (eds) Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Baron-Cohen, S., Bolton,P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris Kiadó. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. in Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. 2

3 Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: I. fejezet pp Letöltés helye: Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS. Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network: Assessment, diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: Volkmar, F. R. et al (eds.) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/3. Az autizmus spektrum és intelligencia, illetve annak diagnosztikai lehetőségei Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf 3

4 Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Kulturtrade Kiadó. Budapest: pp Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Bass L., Kő N., Kuncz E., Lányiné Engelmayer Á., Mészáros Á., Mlinkó R., Nagyné Réz I., Rózsa S. (2008). Tapasztalatok a WISC-IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. pp Letöltés helye: Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Grofer Klinger, L., O Kelley, S. E., Mussey, J. L. (2009). Assessment of Intellectual Functioning in Autism Spectrum Disorders. In Goldstein, S., Naglieri, J. A., Ozonoff, S. (eds) Assessment of Autism Spectrum Disorders. New York: Giulford Press. pp Lányiné Engelmayer Á. (2002). Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság. (Témaösszefoglaló). In Vajda, Zs. (szerk.) Az intelligencia és az IQ-vita. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pszichológiai Szemle, Könyvtár 5., pp Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. 4

5 AS/4. Az autizmus spektrum és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, naiv tudatelmélet, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Győri M. (2003). A neurokognitív fejlődés moduláris zavarai: az autizmus. In Gulyás B., Pléh Cs., Kovács Gy. (eds), Kognitív idegtudományok. Budapest: Osiris. Győri M. (2005). Az autizmus kognitív hátterének változó kauzális modelljei. In Gervai J., Kovács Gy., Lukács Á., Racsmány. M., (szerk.) Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Budapest: Akadémiai. pp Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. II. fejezet pp Letöltés helye: Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Corbett, B. A., Carmean, V., Fein, D. (2009). Assessment of Neuropsychological Functioning in Autism Spectrum Disorders. in. Goldstein, S., Naglieri, J. A., Ozonoff, S. (eds) Assessment of Autism Spectrum Disorders. New York: Giulford Press. pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Pellicano, E. (2011). Psychological models of autism: an overwiev. In Roth, I. & Rezaie, P. (eds.) Researching the Autism Spectrum. Cambridge: Cambridge University Press. Rajendran, G. & Mitchell, P. (2007). Cognitive theories of autism. Developmental Review 27,

6 AS/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei - "szenzomotorium" és autizmus spektrum zavar Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest: II. fejezet pp Letöltés helye: Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. 6

7 Doktori (PhD) disszertáció, Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola, I. fejezet pp Letöltés helye: Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary. Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/7. Nyelv és kommunikáció autizmus spektrum zavarban és a diagnosztikai lehetőségek Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. 7

8 Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A.(2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmu.s Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp Letöltés helye: Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: 8

9 Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/8. Korai időszak, a fejlődési perspektíva és a diagnosztikai lehetőségei autizmus spektrum zavarban Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Gy. Stefanik Krisztina (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. III. fejezet pp Le Couteur, A. (2011). Early assessment and diagnosis of children. In Roth, I. & Rezaie, P. (eds.) Researching the Autism Spectrum: Contemporary Perspectives. Cambridge University Press. pp Volkmar, Siegel, Woodbury-Smith, King, McCracken, State (2014). Practice Parameter for the Assessment and Treatment of Children and Adolescents With Autism Spectrum 9

10 Disorder. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry. Vol. 53. Num. 2. pp AS/10. Autizmus spektrum zavar és a társas környezet, valamint a diagnosztikai lehetőségek Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik, K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik, K., Győri, M., Sajó, E., Várnai, Zs., Balázs, A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp Letöltés helye: 10

11 Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok, szindrómák autizmus spektrum zavarokban Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Rutter, M. (2007). Autizmus: a kutatás és a klinikum közötti kétirányú kölcsönhatás. Budapest: Kapocs. Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. 11

12 Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). A diagnózis. In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. (2013). Mi okozza az autizmust? In Volkmar, F. R., Wiesner, L. A. Az autizmus kézikönyve. AOSz, Geobook Hungary Kiadó. Szentendre. pp Baron-Cohen, S., Bolton, P. (2000). Autizmus. Budapest: Osiris. Barthélémy, C., Fuentes, J., Howlin, C., van der Gaag, R. (2010). Autizmus spektrum zavarral élő személyek. Azonosítás, megértés, beavatkozás. In Bognár V. (szerk.) Láthatatlanok Autista emberek a társadalomban. Budapest: Scolar pp Frith, U. (1991). Autizmus a rejtély nyomában. Budapest: Kapocs. Gy. Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognóziskérdése autizmusban a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció Budapest: ELTE Pszichológia Doktori Iskola. I. fejezet pp Letöltés helye: Le Couteur et al., (2003). National Autism Plan for Children, NAPC, NAS Letöltés helye: Le Couteur, A. GylesHaden, A. C., McConachie, H. (2008). Diagnosing Autism Spectrum Disorders in Pre-school Children. Using Two Standardised Assessment Instruments: The ADI-R and the ADOS. Journal of Autism and Developmental Disorders 38: ; DOI /s Mossman Steiner, A., Goldsmith T. R., Snow, A. W.,Chawarska, K. (2012). Practitioner s Guideto Assessment of Autism Spectrum Disorders in Infants and Toddlers. Journal of Autism and Developmental Disorders. 42: New Zealand Autism Spectrum Disorder Guideline Summary, Letöltés helye: SIGN Scottish Intercollegiate Guidelines Network diagnosis and clinical interventions for children and young people with autism spectrum disorders, július Letöltés helye: 12

13 Volkmar, F.R. et al (eds) (2005). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders, 3. rd Edition, Wiley, Assesment (Section V.) Section I. Diagnosis and Classification: Chapter 1, 2, 4, 6, 7. AS/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, VI. évf. pp Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. pp (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. pp (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Billédi K. (2007). Empátiatréning Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). A személyközi ráhatás készségei és stratégiái, első rész. Odafigyelés, értelmezés-átkeretezés, az énfeltárás alkalmazása és visszajelzések adása. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) 13

14 (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja VI. Rehabilitáció és pszichológia, készségfejlesztés. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Ónody S. (2001). Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 5. pp AZ ALÁBBI HÁROM TÉTELBEN A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ISMERETANYAGA KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL AS/13. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika fogalma, célja, feladata, intézményrendszere. A pedagógiai vizsgálat és helye a gyógypedagógiai pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai AS Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio SuliNova. Letöltés helye: Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda, Á. (szerk.) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp Mérei F., V. Binet Á. (1993). Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség. In Mérei F., V. Binet Á. (szerk.) Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat. pp

15 Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. AS/14. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika vizsgáló eljárásai, módszerei, eszközei. Kikérdezés és megfigyelés. A téma szakterületi vonatkozásai AS Atkinson, R. C. és Hilgard, E. R. (2005) Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. (statisztikai alapfogalmak a Szakkifejezések magyarázó jegyzékéből) Illyés Gyuláné Kozmutza F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio SuliNova. pp Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. pp Kikérdezés: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp

16 Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi, J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio SuliNova. pp. 17, Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk). A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. AS/15. A komplex gyógypedagógiai pszichodiagnosztika felépítése, tapasztalatok rendszerezése, értelmezése, szakértői vélemény szerkezete, tanácsadás. A protokoll. A téma szakterületi vonatkozásai AS Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól (2008). Egészségügyi Közlöny LVIII./10. Letöltés helye: am=10&k=6 Csepregi A., Stefanik K. (2012). Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus protokollja. Letöltés helye: konyv_2fejezet.pdf Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz, I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona, Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Educatio SuliNova. Mesibov, G. B., Sea, V., Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése. Budapest: Kapocs. (8. és 9. fejezetek) Stefanik K. (2011). Alaptények az autizmusról üzenet a gyógypedagógiának. In Papp G. (szerk.) A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. és. Stefanik K., Győri M., Sajó E., Várnai Zs., Balázs A. (2007). Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS 16

17 eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai módszerek. Budapest: Akadémiai Kiadó. * 17

18 ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK PEDAGÓGIÁJA SZAKIRÁNY ÖSSZEVONT GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA SZIGORLAT TÉTELEK ÉS SZAKIRODALOM AZ ALÁBBI TÉTELEKBEN A SZAKPSZICHOLÓGIAI TARTALMAK KERÜLNEK SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ÉS A SZAKIRÁNYOS PSZICHODIAGNOSZTIKA ISMERETEKKEL ÉA/1. Az értelmi fogyatékosság - értelmi akadályozottság - intellektuális képességzavar fogalom alakulása, a téma története, a jelen szóhasználata, népességcsoport meghatározása Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció Csákvári J., Mészáros A. (2013). Értelmi fogyatékos (intellektuális képességzavarral élő) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja httpp.// konyv_4fejezet.pdf DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (magyar nyelvű) pp http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/csakvari_judit_disszertacio.pdf Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Kiadó. pp , Definition of Intellectual Disability (2010). In Schalock, R. et al (szerk.) Intellectual Disability, AAIDD pp ÉA/2. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és személyiség, érzelem, motiváció és diagnosztikai lehetőségei Carver-Scheier (1998): Személyiségpszichológia pp , , Cole et al. Fejlődéslélektan (1998, más kiadás is jó): Fejlődéslélektan. Temperamentum téma pp

19 Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. pp , Budapest: Medicina Kiadó. Pfeffer, W. (1995). A súlyos értelmileg akadályozottak fejlesztésének alapvetése. Az énfejlődés. pp Budapest: BGGYTF. Kasari, C. L. et al. (2012). Emotional development in Children with DD. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp Nicols, A. et al. (2012). Socioemotional and Brain Development in Children with Genetic Syndromes Associated with DD. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp Zigler, E. et al. (1999). Personality Development in Individuals with Mental Retardation. Cambridge: Cambridge University Press ÉA/3. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és intelligencia és diagnosztikai lehetőségei Bass L. és mtsai (2008). Tapasztalatok a WISC IV gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Cole et al. Fejlődéslélektan (több kiadás) Az iskoláskor fejezeten belül: Tanulási képességek Az intelligencia mérésének eredete, Binet és Simon hagyatéka, pp az 1998-as kiadásban Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/csakvari_judit_disszertacio.pdf httpp.// , Lányiné Engelmayer Á. (2009,2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp Anderson, M. (1998). Intelligencia és fejlődés. Budapest: Kulturtrade Kiadó. pp Bass L., Borbély S., Jászberényi M., Lányiné Engelmayer Á., Sarkady K. (évszám nélkül). A Budapesti Binet-teszttel végzett vizsgálatokról In Gerebenné (szerk.) A differenciált beiskolázás néhány mérőeszköze. Budapest: BGGYTF. pp

20 Intellectual Functioning and Its Assessment. (2010). In Schalock, R. et al (Eds) Intellectual Disability. AAIDD pp ÉA/4. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és a megismerés alapjai, átfogó aspektusai, emlékezet, gondolkodás, figyelem és végrehajtó működés és diagnosztikai lehetőségei Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. pp http.//pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/csakvari_judit_disszertacio.pdf httpp.// httpp.// Illyés S. (1992/1996). Az értelmi fogyatékosok emlékezete. In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai lélektan II. pp Pléh Cs., Lukács Á., Racsmány M., Kovács I. (2003). Másféle, fogyatékos vagy csak lassabb? A Williams szindróma és a genetikai eredetű kognitív zavarok értelmezése. In Győri M. (szerk.) Az emberi megismerés kibontakozása. Társas kognició, emlékezet, nyelv. Budapest: Gondolat Kiadó. Tánczos T. (2012). Végrehajtó funkciók szerepe az iskolában és a verbális fluencia-tesztek. Iskolakultúra 6. pp Tánczos T., Németh D. (2010). A munkamemória mérőeljárásai és szerepük az iskolai szűrésben és fejlesztésben. Iskolakultúra 7-8. pp Iaocci, G. et al. (2012). Understanding the Development of Attention in Persons with Intellectual Disability. Challenging the Myths. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp Jarrold, C. (2012). Short-term Memory and Working Memory in Mental Retardation. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp Russo, N. (2012). Executive Function Across Syndromes Associated with Intellectual Disabilities. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development. Oxford: Oxford University Press pp ÉA/5. A tanulás folyamata, az iskolai készségek zavarai, iskoláztatás az értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) szempontjából és diagnosztikai lehetőségei 20

21 Borbély S. (1997). Tanulási folyamatok értelmi fejlődésükben akadályozott csecsemőknél és kisgyermekeknél. In Keidl M. - Borbély S. (szerk.) Szemelvénygyűjtemény a korai gyógypedagógiai gondozás-fejlesztés témaköréből Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp Dr. Csányi Y. (szerk.) (2001). Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása. Budapest: Laborfalusi M. (1990). Az értelmi fogyatékosság pszichológiai jellemzői óvodás- és kisiskoláskorban. In Párdányi T. (szerk.) Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban. Budapest: Tankönyvkiadó. pp Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Budapest: Medicina Kiadó. pp Vágó É. A. (2003). Az értelmileg akadályozott gyermekek iskolai tanulása. Gyógypedagógiai Szemle, 31/3 Vicari, S. (2012). Memory and Learning in Intellectual Disability. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development Oxford: Oxford University Press pp ÉA/6. Percepció, mozgás- és viselkedésszervezés és diagnosztikai lehetőségei - "szenzomotorium" és értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) Csákvári J. (2013). Adaptív viselkedés mérése mérsékelt intellektuális képességzavarral élő felnőttek magyar mintáján. Gyógypedagógiai Szemle, (2). Online változat: httpp.//prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=43&jaid=619 Csákvári J., Győri M., Várnagy-Tóth Zs. (2012b). Letapogató szemmozgások feladathelyzetben, intellektuális képességzavarral élő fiatal felnőtteknél komplex helyzet, elemi problémák. Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlése, Szombathely (előadás) Csakvari, J., Gyori, M., Varnagy-Toth, Zs. (2012a). Visual problems in adults with Intellectual Disability first experiences from an eye tracking study. In 4th European Conference on Psychology and Visual Impairment. Heidelberg, Germany (poster) 21

22 Ferenczi Sz., Csákvári J. (2010). Súlyosan, halmozottan sérült személyek adaptív viselkedése. Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése, Pécs (poszter) Illyés S. (1996). Az értelmi fogyatékosok érzékelése In Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai lélektan I. pp Adaptive Behavior and Its Assessment (2010). In Schalock, R. et al. (szerk.) Intellectual Disability. AAIDD pp ÉA/7. Nyelv, kommunikáció értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén és diagnosztikai lehetőségei Pléh Cs., Kas B., Lukács Á. (évszám nélkül). A nyelvi fejlődés zavarai. Nyelvi zavar és értelmi fogyatékosság. online változat: httpp.// 0zavarai.pdf Radványi K. (2009). A beszéd és a nyelv alakulására ható tényezők, a kognitív képességek zavara értelmi fogyatékosság esetén. In Marton K. (szerk.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Budapest: Eötvös Kiadó. pp Language Development. Part Four pp In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development Oxford: Oxford University Press - Chapman, R. et al. (2012). Language Development in Childhood, Adolescence, and Young Adulthood in Persons with Down Syndrome. - Abbeduto, L. (2012). Language Development in Fragil X Syndrome. Syndrome Secific Features, Within Syndrome Variations and Contributing Factors. - Mervis, C. (2012). Language Developmet in Williams Syndrome. - Kay-Raining Bird, E. (2012). Litercy Development in Childhood, Adolescence and Young Adulthood in Persons with Down Syndrome. 22

23 ÉA/8. Korai időszak és a fejlődési perspektíva és diagnosztikai lehetőségei értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén Borbély S., Jászberényi M., Kedl M. (1998). Szülők könyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Büki Gy., Gallai M., Paksy L. (2004). A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában 2. Módszertani levél. online változat: Csákvári J., Bérdi M. (kézirat). Új vizsgálóeljárások adaptációja a gyógypedagógiai pszichodiagnosztikában. Kálmán Zs. (1994). Bánatkő. Sérült gyermek a családban, Budapest: Bliss Alapítvány, Keraban Könyvkiadó. Kissné Haffner É., Alkonyi M. (1994). Ők és mi... Down-szindrómás csecsemők és kisgyermekek korai fejlesztése. Budapest: Egyenlő Esélyt Alapítvány Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp ÉA/9. Átmeneti helyzetek gyógypedagógiai pszichológiai vonatkozásai értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén (serdülés, iskolatípusok közötti váltás, munkába állás) Bruckmüller, M. (1995). Tudományom a gyakorlat. Az értelmi akadályozott emberek életminősége időskorban In Zászkaliczky, P. (szerk.), önmagában véve senki sem Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pp Fonyó I. (2009). (szerk.) Felnőtt élet. Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Ilosvai F. (2000). Felnőtt értelmi fogyatékosok szexuális élete egy védőotthonban In Gyógypedagógiai Szemle, (1). pp Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002). A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. pp Budapest: Osiris Kiadó. Kullmann L. et al. (2008). Fogyatékossággal élő emberek életminőség vizsgálatának fejlesztése. Gyógypedagógiai Szemle, (1). Zászkaliczky P. (1998). (szerk.) A függőségtől az autonómiáig. Helyzetértékelés és jövőkép a kiscsoportos lakóotthonokról. Budapest: Kézenfogva Alapítvány 23

24 Zolnai E. (2001). Felnőttek, mert felnőttek. Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Schwarte-Ralf, N., Oberste-Ufer, R. LEWO Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban - Segédeszköz a minőségfejlesztéshez. A szociális rehabilitáció elméleti alapjai és irányelvei pp Individuális kialakítás és magántulajdon pp Magánjelleg és individualizáció pp Az egyéni fejlődés tervezéséhez kapcsolódó kulcskérdések pp. 458 ÉA/10. Értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) és a társas környezet, és diagnosztikai lehetőségei Bruckmüller, M. (1998). A függőségtől az autonómiáig In Zászkaliczky P. (szerk.) A függőségtől az autonómiáig. Budapest: Kézenfogva Alapítvány Csákvári J. (2006). Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. In Csákvári J. (szerk.) Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest: SuliNova. Kiadó. Csákvári J. (2010). Az önálló életvezetés vizsgálatának lehetőségei súlyosan halmozottan sérült személyek körében. Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlése, Pécs (előadás) Csákvári J. (2012). A Szupport Intenzitás Skála (SIS) és hazai alkalmazásának tapasztalatai pp In Radványi K. (szerk.) A diagnosztika aktuális kérdései. Budapest: MPT Csákvári J. (2013). Intellektuális képességzavar és szociális kogníció. Doktori disszertáció. pp Radványi K. (2001). Down szindrómás gyermekek adaptív viselkedésének mérése a Heidelbergi Kompetencia Inventár segítségével. Gyógypedagógiai Szemle, (3). pp Szekeres Á. (2012). Integráltan tanuló, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális helyzetének felmérése szociometria segítségével. Iskolakultúra 11. pp online változat: httpp.// 24

25 ÉA/11. Jellegzetes problémakörök, diagnózisok, szindrómák értelmi akadályozottság (mérsékelt intellektuális képességzavar) esetén. Bartel B. (2004). Értelmileg súlyosan akadályozott és halmozottan sérült emberek véleményének kikérése. Gyógypedagógiai Szemle, 32(3). pp Degovics Zs. (2004). Súlyosan, halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek szocializációs folyamatáról. Gyógypedagógiai Szemle, 33(4). pp Lányiné Engelmayer Á. (2000). A súlyosan és halmozottan sérült gyermekek gyógypedagógiai ellátásának hazai előzményei. Gyógypedagógiai Szemle, , Különszám, pp Lányiné Engelmayer Á. (2009, 2012). Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés Budapest: Medicina Kiadó. pp Bartholy J. (1995). Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok által igényelt szolgáltatások köre. In I. Kézenfogva Nemzetközi Konferencia Sérült ember a családban Kézenfogva Alapítvány Borsfay M., Kubinyi E., Szelényi M., Zelenka Zs. (2003). Korai segítségnyújtás fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott - súlyosan, halmozottan sérült - gyerekek számára Központunkban. Fejlesztő Pedagógia, (1). pp Moss, J. et al. (2012). The Assessment and Presentation of ASD and Associated Characteristics in Individuals with Severe ID and Genetic Syndromes. In The Oxford Handbook of Intellectual Disability and Development pp Oxford: Oxford University Press Szűcs É. (2007). Halmozottan sérült gyermek fejlesztése. Fejlesztő Pedagógia, (18.évf.) 3-4.sz., pp Verdes T. (2005). Súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek és fiatalok a közoktatásban. De jure Alapítvány A Sérült Emberek Jogaiért, Kézenfogva Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány ÉA/12. Segítő szakember kompetenciái, készségei, erősségei A 12. TÉTEL TARTALMA A BEUGRÓ TESZTBEN KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai - helfer-szindróma és burnoutjelenség. Psychiátria Hungarica, VI. évf. pp

26 Fonyó I. és Pajor A. (szerk.) (2000). Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem BGGYFK. (A konzultációs kapcsolat kiépítése; A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka; A konzultációs kapcsolat befejezése) pp Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (VII. fejezet. A segítőhivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a "kiégési szindróma") pp Bagdy E. (szerk.) (1996). A pedagógus hivatásszemélyisége. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet. Bang, R. (1980). A segítő kapcsolat, mint a személyes segítés alapja. Budapest: Tankönyvkiadó. Billédi K. (2007). Készségfejlesztő tréning Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Billédi K. (2007). Empátiatréning Elméleti ismeretek. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Buda B. (2006). Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: Urbis Könyvkiadó. Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). Odafigyelő magatartás. A meghallgatás készségének alapja. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja 1. Felkészülés a rehabilitációs tevékenységre. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Ivey, A. E., Pedersen, P. B., Ivey, M. B. (2007). A személyközi ráhatás készségei és stratégiái, első rész. Odafigyelés, értelmezés-átkeretezés, az énfeltárás alkalmazása és visszajelzések adása. In Billédi K., Csákvári J. (szerk.) (2007). Látássérült személyek elemi rehabilitációja VI. Rehabilitáció és pszichológia, készségfejlesztés. Budapest: ELTE BGGYFK. pp Ónody S. (2001). Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 5. pp

27 AZ ALÁBBI HÁROM TÉTELBEN A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHODIAGNOSZTIKA KURZUS ISMERETANYAGA KERÜL SZÁMONKÉRÉSRE KIEGÉSZÍTVE A SZAKIRÁNYOS SZAKPSZICHODIAGNOSZTIKA TARTALMAKKAL ÉA/13. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika fogalma, célja, feladata, intézményrendszere. A pedagógiai vizsgálat és helye a gyógypedagógiai pszichodiagnosztikában. A téma szakterületi vonatkozásai - ÉA Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp Kuncz E., Mészáros A., Mlinkó R., Nagyné Réz I. (2008). A szakértői vizsgálati munka protokollja. In Mesterházi Zs., Nagy Gy. M., Kapcsáné Németi J., Virágné Katona Zs. (szerk.) Inkluzív nevelés. Kézikönyv a szakértői bizottságok működéséhez. Budapest: Educatio SuliNova. online változat: httpp.//jogszabalykereso.mhk.hu/mk11162.pdf Lányiné Engelmayer Á. (1995). A pszichológiai és pedagógiai diagnosztika néhány elméleti kérdése. In Torda, Á. (szerk.) Pszichodiagnosztika I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp Pedagógiai diagnosztika Gerebenné Várbíró K. (2004). Diagnosztika és gyógypedagógia. In Gordosné Szabó A. (szerk.) Gyógyító pedagógia. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp Illyésné Kozmutza F. (szerk.) (1992). Gyógypedagógiai lélektan II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp Kósáné Ormai V. (1990). Fejlődéslélektani gyakorlatok II. Budapest: Tankönyvkiadó. pp Mérei F., V. Binet Á. (1993). Gyermeklélektan. (Tudatos alkalmazkodás. feladat és teljesítmény. Az iskolaérettség.) Budapest: Gondolat Kiadó. pp Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Budapest: Urbis Kiadó. pp