Helyi Nevelési Program

Átírás

1 Lurkóház Óvoda Budapest, Mártírok útja 205/b. Helyi Nevelési Program Budapest, 2011.

2 A helyi óvodai nevelési program készítésénél és módosításánál az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat vettük figyelembe: Ø évi LXXIX. törvény a Közoktatásról Ø 137/1996. (Vlll.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Ø A 137/1996. (Vlll.28.) Kormányrendeletet módosító 51/2004. (III.23.) Kormányrendelet Ø A 137/1996. (Vlll.28.) Kormányrendeletet módosító 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet Ø 11/1994. (Vl.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Ø 1997.évi XXXl. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Ø 1/1998. (Vll.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Ø 3/2002. (ll.15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetésről Ø Intézményünk Szervezeti és működési szabályzata Ø Intézményünk Minőségirányítási programja Ø Települési, közoktatási és esélyegyenlőségi program Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2007.

3 Bevezetés Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Pesterzsébeten óvodai régiókat alakított ki. Az átalakítás intézményünket is érinti. A Képviselő-testület beolvasztással intézményünkhöz csatolta a Budapest XX. kerület Köztársaság tér 1. szám alatt lévő Gyermekkert Óvodát szeptember 1-től a Lurkóház Óvoda (1202. Budapest, Mártírok útja 205/b.) három óvodai épületben fejti ki tevékenységét, összhangot teremtve a tagóvodák pedagógiai-, tanügyi-, munkáltatói-, gazdasági-, menedzselési feladatainak ellátása területén. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján, a közös célok és feladatok mellett tükröződnek a tagóvodák helyi sajátosságai, egyéni arculata, mely változatossá teszi intézményünket. A jelenlegi struktúrában való működést Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 216/2011. (V.19.) Ök. sz. határozattal hozta létre. Nevelési programunkat e sajátos felépítésből adódó lehetőségek kihasználásával állítottuk össze.

4 1. Jogi státusz Az óvoda neve: Lurkóház Óvoda OM azonosítója: Címe: Budapest, Mártírok u. 205/b. Telefonszáma: cím: Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XX. Kerület, Pesterzsébet Önkormányzata A fenntartó címe: Budapest, Kossuth L. tér 1. Telefonszáma: Az óvodához tartozó tagintézmények: - címe: Budapest, Hunyadi J. tér telefonszáma: címe: Budapest, Köztársaság tér 1. - telefonszáma: Csoportok száma: 14 - Férőhelyek száma: 340 Az óvoda jogállása: o o o o jogi személyisége: önálló jogi személy tevékenység szerinti besorolása: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény feladatellátás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv, előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik, pénzügyi gazdasági feladatait a XX. kerületi GESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó szerv látja el. bérgazdálkodási jogköre: önálló bér- és létszám gazdálkodó Az óvoda működése, tevékenységének ellátási módja: Az óvoda tevékenységét a többször módosított, a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv., és az államháztartásról szólótöbbször módosított évi XXXIII: tv., valamint a vonatkozó jogszabályok, továbbá a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat rendeletei és a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi, az óvodavezető, mint egyszemélyi felelős személy vezetésével. A törvényességi felügyeletet Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat jegyzője látja el. Az óvoda tevékenysége: a 3-7 éves korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása.

5 2. Intézményünk bemutatása 2.1. Nevelési alapelveink A gyermeket tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezze. Nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítása. Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosításával a gyermekben az óvodához való pozitív érzelmi kötődés megteremtése, türelmes, toleráns nevelői magatartással a gátlások oldása, az egyre gyakoribb kontaktusfelvétel elérése. A nevelés elsődlegességének hangsúlyozása. Az óvoda nevelési intézmény, s mint ilyen, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével, valamint a nevelők személyes példamutatásával. A nevelést, mint tudatos értékválasztást nevelési helyzetekbe beépített tevékenységeken keresztül igyekszünk megvalósítani. A gyermeket különleges védelem illeti meg. A gyermek érdeke mindenek felett áll, joga van szükségletei kielégítéséhez Nevelésünk a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására irányul. A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A gyermek differenciált, egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül. Törekszünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenységek kibontakoztatására úgy, hogy az egyes gyermek egyéni akaratát, vágyát, törekvéseit, ambícióit kiélhesse, személyisége pozitívirányban fejlődjék, gazdagítva ezzel a közösséget. Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékhoz A gyermek legfőbb tevékenysége, a semmi mással nem helyettesíthető játék. Olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel nevelési céljaink eléréséhez és ehhez a szükséges feltételeket biztosítjuk. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában. A gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei kielégítésének meghatározó szerepe van abban, hogy mennyire érzi jól magát, mennyire aktív, mennyire tevékeny, közlékeny és életvidám a gyermek, ezért ezt tekintjük az egyik legfontosabb alapelvnek. Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés. A gyermeki személyiség egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individum. Ennek megfelelő bánásmód illet meg minden egyes gyermeket. Személyre szabott törődés, figyelem és a másság elfogadása, viselkedése iránti tolerancia minden gyermeknek egyformán kijár. Fontos hogy érezze: úgy szeretik őt, olyannak, amilyen. Esztétikus környezet megteremtése. Kellemes, harmonikus, tiszta, világos csoportszobákkal, ízléses környezettel természetes anyagok dekorációhoz történő felhasználásával a gyermek alakuló ízlésvilágát, hangulatát pozitív irányban befolyásoljuk, fokozzuk aktivitását. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, az emberi jogok és az alapvető emberi jogok védelmét.

6 2.2. Gyermekkép Nevelőtestületünk gyermekképe alapvetően abból indul ki, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Olyan gyermekek nevelése: akik érzelmileg gazdagok; boldogok; környezetükben jól tájékozódók és azt óvók; fogékonyak a szépre; egyéniségük megőrzése mellett képesek az együttműködésre; önállóak; megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkezők; érdeklődőek, nyitottak; kreatívak; másokat elfogadók; pozitív beállítódásukkal hozzájárulnak saját testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz Óvodakép Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, óvó-védő, feltétel nélkül elfogadó-befogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő. A szabadság és az ésszerű korlátok alapján biztonságot nyújt a gyermekeknek. Az önérvényesítés és az alkalmazkodás harmóniáját biztosítja a társas együttlét során, a gyermekek érdekeinek érvényre juttatását helyezi előtérbe. Nevelőközösségünket a sokoldalúság, az együttműködés jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást Pedagóguskép Elvárásunk, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusokra jellemző legyen: az intézményi célokkal való azonosulás; őszinte, kollegiális munkakapcsolat; gyermekszerető, együttműködő és segítőkész, akire jellemző az öröm és a sikerorientáltság, az értékközvetítés; pedagógiai optimizmus és hivatásszeretet;

7 tiszteletben tartja a gyermek személyiségét, emberi méltóságát, egyéni és életkori sajátosságait; a gyermekek életkorának, fejlettségének és személyiségének megfelelő eljárásokat választ; tiszteli, megérti a szülők különbözőségeit; a családi vonatkozású információkat titokként kezeli; befogadó szellemiségű az inklúziv nevelésben; együtt érző, megértő, elfogadó a gyermekekkel és a szülőkkel; anyanyelvi-kommunikációs magatartása modell értékű; a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a szakfolyóiratok használata és a megújulni tudás képessége jellemzi Dajkakép A nevelőmunkát segítő dajka személyisége: munkájával az óvodapedagógus partnere és támogatója, aki képes azonosulni a nevelési elveinkkel, céljainkkal, módszereinkkel; gyermekszerető viselkedésével, személyes példájával, kommunikációs- és beszédmintájával pozitívan hat a gyermekekre; aki átérzi munkájának fontosságát, partner a gyermeknevelésben; feladatait lelkiismeretesen, körültekintően látja el; a gyermekek érdekében tiszta, higiénikus, biztonságos környezetet biztosít; az óvónő irányítása mellett a napirend és a hetirend alapján aktívan vesz részt a csoport életében, a gyermekek gondozásában, étkeztetésében, a különféle tevékenységekben, valamint a gyermekprogramokon, kirándulásokon; példamutató magatartásával hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez; rendelkezik a dajkai munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal Küldetésnyilatkozat Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, melynek törés nélkül folytatódnia kell az iskolában. Nevelési folyamatunk a gyermeki tevékenységre épül, amely az egyéni fejlődés ütemének megfelelő, teljesítmény kényszertől mentes fejlesztést tesz lehetővé. Eddigi értékeinket, eredményeinket, hagyományainkat megtartva, a társadalmi és a partneri elvárások és a változások figyelembe vételével folytatjuk. Arra törekszünk, hogy az óvoda az a hely legyen: ahol a gyermeket szeretet és derű, biztonság és megértés veszi körül, hogy a gyermekek sokoldalúan fejlettek, kreatívak, önálló gondolkodásra képesek, és testileg lelkileg egészségesek, ahol a gyermekek boldogan töltik napjaikat, így a szülők nyugodtak, mert tudják, hogy gyermekük jó helyen van.

8 Nevelési filozófiánk egyik legfontosabb alapelve, hogy minden gyermek saját képességei szerint és annak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Pedagógiai elhivatottságunknak megfelelően szakmai tudásunkat folyamatosan bővítjük, hogy képesek legyünk a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődését magas szinten biztosítani. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, és jó szívvel emlékezzenek az itt töltött évekre. Céljainkat, törekvéseinket csak is a legfontosabb partnerünk, szövetségesünk, a szülő megnyerésével tudjuk megvalósítani. A családok nevelési elveit tiszteletben tartva, olyan szülőóvoda kapcsolatot kívánunk kiépíteni, ami garantálja a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztését.

9 3. A Lurkóház Óvoda nevelési gyakorlata Lurkónevelő a Lurkóház Óvoda nevelési gyakorlata

10 3.1. Küldetésnyilatkozat Hivatásunknak megfelelően, lelkiismeretes pedagógiai munkánk során, kedvező nevelési hatások érvényesülését biztosítva fontos feladatunk a gyermeki jogok és egyéni szükségletek tiszteletben tartásával az esélyegyenlőség biztosítása. Nevelőközösségünk számára fontos a gyermekek öröme, elégedettsége, és hogy biztonságban érezzék magukat, szeressenek a mi óvodánkba járni. Bensőséges, szeretetteljes kapcsolatot teremtve biztosítjuk a sokrétű játék, a sokféle mozgás lehetőségét. Sok olyan tevékenységet biztosítunk, amelyekben a gyermek tapasztalatokat szerez, alakul énképe, önértékelése, képességei optimálisan, harmonikusan fejlődik, sokoldalúan kibontakozik. Megalapozzuk az egész életen át tartó tanulás iránti igényt, szakmai munkánk eredménye képen a gyermekek olyan ismeretekkel rendelkeznek, melyek segítik az iskolai életben való eligazodásban, saját helyének megtalálásában Nevelési céljaink A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása. Az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűd, az inkluzív-, az integrált-, a migráns gyermekek nevelését támogató szemlélet. A nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek. A gyermekek nyugodt, élmény gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése. Programunkban kiemelt szerepet kap az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás szokásainak alakítása, valamint az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése Helyzetkép óvodánkról Óvodánk Pesterzsébet peremén, két épületben működik. Mindkét óvodában nagy, parkosított udvar áll a gyermekek játék- és mozgásigényének kielégítésére. A két épületben 4-4 gyermekcsoport, összesen 200 gyermek elhelyezésére van lehetőség. Az óvodába járó gyermekek szociokulturális hátterét tekintve a népesség minden rétegét képviselik. Közösségünk hitvallása: nevelő - képességfejlesztő szemléletünkkel a helyi szükségleteket, az óvodába járó gyermekeket és családjaikat kívánjuk szolgálni. A megvalósítást csoportonként két szakmailag jól felkészült, felsőfokú végzettségű óvodapedagógus végzi. Az óvónői párokat úgy alakítottuk ki, hogy az intézmény és a gyermekcsoport érdekeit minél magasabb színvonalon szolgálja. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvónők mellett szakképzett dajkák dolgoznak, akik tevékenyen segítik az óvónők munkáját. A fejlesztést igénylő gyermekekkel fejlesztőpedagógus, a beszédhibás gyermekekkel logopédus

11 foglalkozik. Az óvoda működéséhez a pénzügyi feltételeket a fenntartó biztosítja, melyet pályázatok írásával egészítünk ki. Intézményünkhöz kapcsolódik az Erzsébeti Lurkókért Alapítvány. A neveléshez, fejlesztéshez, környezetalakításhoz szükséges tárgyi feltételek javításához az alapítvány támogatást biztosít. Az óvoda és a szülők kapcsolatát a nyitottság, a bizalomra épülő együttműködés jellemzi. A szakmai munkaközösségünk által szervezett továbbképzések, tapasztalatcserék, kutatások az óvodapedagógusok mindennapi, gyakorlati munkájához nyújtanak segítséget. A Közoktatási törvényben rögzített előírás szerint, az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja. Intézményünkben nincs lehetőség külső szolgáltatók által tartott tanfolyamokra, foglalkozásokra Erőforrásaink Személyi feltételeink Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák Részmunkaidőben foglalkoztatott (6 órás) konyhai dolgozó Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 17 fő 8 fő 2 fő 4 fő További szakképesítések Tanügy-igazgatási szakértői szakvizsga Minőségfejlesztési feladatokra felkészítő szakvizsga Fejlesztőpedagógus szakvizsga Gyermek-, ifjúság- és családvédelmi szakvizsga Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő Közösségünket a sokoldalú érdeklődés, az alaposság, a rendszeretet jellemzi. Kollégáink fogékonyak, nyitottak az újra, igényük az önművelés. Az óvodapedagógusok az elmúlt években érdeklődési körüknek megfelelő továbbképzési formákban vettek részt. A fejlődési igény és a szakmai érvényesülés kivívása pozitívan befolyásolja nevelőtestületünket. Egy-egy gyermekcsoport életét két óvónő irányítja. Nevelőtestületünk többsége elkötelezett közösséget alkot a kitűzött célok elérése érdekében.

12 Óvodánkban a dajkákat a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. Napi munkájuk során az óvónőkkel való megbeszélés alapján segítik nevelési céljainkat, feladataink megvalósulását. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik, egy-egy tevékenységforma, nevelési terület elemzése, értékelése, fejlesztése céljából. A gyermekek fejlesztését külső szakemberek segítik (logopédus, fejlesztő pedagógus, utazó gyógypedagógus). Tárgyi feltételeink Mindkét óvoda átlagos állagú, eredetileg is óvodánk épített egyszintes épület. Csoportszobáink tágasak, világosak, jól szolgálják a gyermekek barátságos, biztonságos óvodai életét. A Hunyadi téri tagóvodában tornaterem áll a gyermekek rendelkezésére. Mindkét épületben megtalálhatók azok funkcionális helyiségek, melyek a gyermekek és a munkatársi közösség kiszolgálására hívatottak. Az óvodánként több mint m2 parkosított, füvesített udvar jó lehetőségeket biztosít a gyermekek tartalmas udvari életének kialakításához Óvodánk általános nevelési feladatai Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása megteremtjük az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkört sok közös élményt, közös tevékenységet biztosítunk, a közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk meg, mint az együttérzés, a figyelmesség, a segítőkészség, az őszinteség, az önfegyelem, a pontosság, a szorgalom, a kitartás, az önzetlenség, az igazságosság, az igazmondás, az állhatatosság, a mindennapi testi-lelki edzéssel fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését, segítjük a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést, a gyermekeket önmaguk és mások tiszteletére, megbecsülésére neveljük, a szociális érzékenység alakításával segítjük a másság és különbözőség elfogadását, segítjük a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését Az esztétikai érzelmek alakítása az egyéni igények figyelembevételével biztosítjuk az esztétikus, higiénikus gondozást, elősegítjük az esztétikus, harmonikus mozgásfejlődését, az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítjük a szépérzék kialakulását, segítjük a gyermekeket, hogy a tárgyi, emberi, természeti környezetben vegyék észre a szépet és a csúnyát, olyan esztétikai élményeket biztosítunk, amelyek formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének.

13 Az intellektuális érzelmek alakítása segítjük a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását, a gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére alapozva fejlesztjük értelmi képességeiket, észlelésüket, emlékezetüket, figyelmüket, képzeletüket, gondolkodásukat - különös tekintettel kreativitásukra, a kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok feldolgozásával fejlesztjük az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását, meghitt beszélgetések szervezésével erősítjük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét, az érzelmi alapigények - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - biztosításával segítjük a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat, szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék Óvodánk további nevelési feladatai Az egészséges életmód alakítása Célunk: a ránk bízott gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, amely minden egyéb tevékenységhez szükséges. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. A napirenddel olyan rugalmas időkeretet biztosítunk a különböző tevékenységek végzéséhez, mely figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit is. A gondozási feladatok teljesítése igen bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból hozott szokásait. A testápolás, az étkezés, az öltözködés szokásait a szülőkkel és a dajkákkal együttműködve alakítjuk a beszoktatástól óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermeket jellemző erőteljes testi fejlődés egyik alapfeltétele a helyes táplálkozás. Fontos, hogy a különböző tápanyagok: a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő mennyiségben és arányban legyenek jelen a gyermekek táplálékában. Sajnos találkozunk olyan családokkal, amelyekben nem fordítanak elég gondot a gyermekek rendes táplálkozására, így a mi felelősségünk e téren is fokozódik. Az egészséges táplálkozás fontos részét képezik a vitaminnapok, amikor a szülők közreműködésével a befizetett étkezésen túl gyümölcsöt, zöldséget fogyasztanak a gyerekek. Igyekszünk mielőbb megismerni a gyerekek ízlését, ösztönözzük őket az új ízek megkóstolására, de az étel elfogyasztását nem erőltetjük. Külön odafigyelünk a túl válogatós, illetve túl falánk gyermekek étkezési szokásainak alakítására. Egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét. A gyermekek természetes mozgásigényét naponta többszöri szabad mozgáslehetőség biztosításával (udvar, tornaterem) és szervezett mozgásos tevékenységek alkalmával elégítjük ki. Az ebéd utáni pihenéshez nyugodt, biztonságot nyújtó légkört teremtünk. Alapos szellőztetés után, a

14 zavaró fény és hanghatások kiiktatásával, pizsamába öltözéssel, mesemondással, altatódallal biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. Az alvást nem követeljük meg, csak a csendes pihenést. A fáradékonyabb, nagyobb alvásigényű gyerekeket hagyjuk tovább pihenni. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, és a gyermek testi képességeinek fejlesztése A tevékenységek tartalmának kifejtését a Mozgás című fejezetben részletezzük. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészség, -óvodás korban is- testi, lelki és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló tevékenységünk a személyi- és környezet higiénét és a pszicho higiénét is magában foglalja. Az egészségvédelem alapja a tisztaság igényének kialakítása, az érzékszervek védelme, a bőr, a haj és a fogápolás, az orr tisztán tartása. Ennek feltételeit folyamatosan biztosítjuk fokozatosan juttatva el a gyermeket a megfelelő önállósági szintre. A mindenkori időjárásnak -és nem a naptárnak- megfelelő réteges öltözködés jelentőségéről gyakran meg kell győznünk néhány szülőt, mert a szélsőségek (túlöltöztetés, illetve túl vékony öltözet) a megbetegedés veszélyét rejtik. Betegségre gyanús gyereket a közösségtől elkülönítve gondozunk a szülők megérkezéséig. Különösen a láz, hasmenés, hányás, bőrkiütés, erős köhögés jelenthet fertőzésveszélyt. Gondoskodunk a láz csillapításáról, folyadékpótlásról, a gyermek pihentetéséről. Baleset esetén, ha a szülő rövid időn belül nem érkezhet meg, szakorvoshoz visszük a sérült kisgyermeket, súlyos esetben mentőt hívunk. Sajnos napjainkban is szükséges a gyermekek rendszeres átvizsgálása az élősködők (fejtetű, rüh) elterjedésének megelőzése céljából. Előfordulása esetén tapintatosan tájékoztatjuk a szülőket a kezelés és a megelőzés lehetőségeiről. A betegségből felgyógyuló gyermekeket megfelelő orvosi igazolással fogadjuk újra a közösségben. A gyors testi növekedés következtében esetleg kialakulható hanyag testtartás megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Ebben fontos szerepe lehet az általunk alkalmazott tartásjavító tornának, lábboltozat erősítő gyakorlatoknak. A gyermeki szervezet edzését a levegő, a napfény és a víz jótékony hatásának kihasználásával végezzük. Minden nap kivisszük a gyerekeket a hidegebb téli napokban is, hiszen a téli örömök, a hóban játszás is edző hatású. A nyári hónapokban pedig az étkezések és a pihenés kivételével minden időt a szabadban töltünk. A napfürdőzésnél a fokozottság betartását tartjuk szem előtt, 11 óra után már csak az árnyékban foglalkoztatjuk a gyerekeket, hogy a káros sugaraktól megvédjük érzékeny bőrüket. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a különböző korcsoportokban. A gondozási feladataink végzése közben kiemelt jelentősége van az óvodapedagógus gyermek és a dajka gyermek kapcsolatépítésének. A tevékenységek közben az összehangolt, sürgetésmentes munkára, a helyes kommunikációra, az érzelmek pozitív alakítására törekszünk. 3-4 éves korban: A beszoktatási idő alatt a gyermekekkel együtt végezzük a testápolási teendőket, hogy megtanulják a szokások sorrendjét. Segítséget nyújtunk a mosakodáshoz, törölközéshez, WChasználathoz, fog- és hajápoláshoz. Rászoktatjuk őket a saját eszközök használatára. Megismertetjük velük a zsebkendő higiénikus használatát, szükség esetén játékos fúvási gyakorlatokkal vezetjük rá őket a helyes orrfúvásra.

15 Étkezéskor az edényekkel, evőeszközökkel önállóan szolgálják ki magukat. Szükség esetén a legkisebbeket megetetjük, de fokozatosan az önálló étkezésre szoktatjuk őket. Figyelembe vesszük, hogy a családból érkezett gyermekeknek esetleg új ételekkel, új ízekkel kell megismerkedniük. Kanalat, később villát is használnak a kicsik. Kialakítjuk a szalvéta használatának szokását. Ügyelünk a szabad mozgást biztosító, de réteges, hőmérsékletnek megfelelő öltözködésre, segítséget nyújtunk az öltözködés minden mozzanatában, de teret engedünk és ösztönözzük is önállósági törekvéseiket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük testi közérzetüket, egészségi állapotukat. Ebben a korban (különösen beszoktatás idején) gyakran előfordulhat a bevizelés. Tapintatos, türelmes bánásmóddal a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítésével próbáljuk megszüntetni az okokat. 4-5 éves korban: a tisztálkodási szokások terén fokozatosan eljuttatjuk őket az önálló, alapos kézmosásig, WC-használatig, rövid haj rendbetartásáig. A helyes fogmosási technikát csoportosan és egyénileg is gyakoroltatjuk. Az önállóság alakítása mellett is szükséges a folyamatos ellenőrzés. A zsebkendő használata, az orrfújás is önálló műveletté válik, szükségességére gyakran figyelmeztetjük a náthás gyerekeket. Étkezésnél ítéljék meg az elfogyasztani kívánt étel mennyiségét, megtanítjuk a kancsóból való folyadéköntést. Kialakítjuk a helyes kanál- és villafogást, a kulturált étkezés szokásait (tiszta étkezés, csukott szájjal való rágás, asztalnál való viselkedés, szalvétahasználat). Az öltözködésnél a szükséges segítséget megadjuk, tanítjuk a gombolásokat, fűzést, kötést, cipzárhúzást. Arra szoktatjuk a gyerekeket, jelezzék, ha fáznak vagy melegük van, testi szükségleteiket, közérzetváltozásaikat közöljék velünk, kérjenek segítséget éves korban: már mind a testápolási, mind az étkezéssel, öltözködéssel kapcsolatos szokások gyakoroltatásánál a gyermekek teljes önállóságának kialakítására helyezzük a hangsúlyt. A tisztálkodási eszközök tisztán tartása, helyrerakása, a mosdó rendjének megtartása is a gyerekek feladata. A kulturált étkezés szabályait betartatjuk, tanítjuk a kés és villa helyes használatát. Az öltözködés helyes sorrendjének rögzülnie kell ebben a korban, fontos lépés a cipőkötés megtanulása, valamint a ruhaneműk önálló rendben tartása. Pozitív példák kiemelésével arra ösztönözzük őket, hogy minden tevékenység alkalmával ügyeljenek környezetük rendjére, tisztaságára. Ezen feladatok megvalósításánál külön figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű családokból érkezett gyerekekre, hiszen gyakran ezen a területen tapasztaljuk náluk a legnagyobb hiányosságokat. Türelemmel, megértéssel egyénileg ismertetjük meg velük az alapvető tisztálkodási szokásokat, az ápolatlanul behozott gyerekeket a dadus nénik segítségével igyekszünk rendbe tenni. Ilyen célból tartalékolunk néhány használt, de jó állapotban lévő ruhadarabot, melyet az óvodában tartunk rendben, hogy szükség szerint átöltözve jobb közérzetet biztosítsunk számukra. Fontos, hogy a tisztaság igénye, a rendezett megjelenés minél korábban kialakuljon és szokássá váljon náluk is. Az egészséges és biztonságos környezet biztosítás A gyermekeket körülvevő tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi követelményeknek, és esztétikus, nyugtató hatású harmóniát áraszt, jó alapot ad óvodai nevelőmunkánkhoz. Óvodáink udvarai parkosítottak, gondozottak, füves és betonozott terület, homokozó tartozik minden csoport udvarrészéhez. A külön udvarrész megszoktatásával nem zárjuk ki, hogy más csoportba járó testvéreikkel, barátaikkal együtt játszhassanak a gyerekek. A mozgásfejlesztő eszközöket, az egyéb használati eszközöket, játékokat a gyerekekkel naponta ki és behordjuk. Az udvaron is biztosítjuk a vízfogyasztás lehetőségét. Épületeinket igyekeztünk anyagi lehetőségeinkhez képest esztétikusan berendezni, főleg a gyermekek munkáival díszíteni. A csoportszobák több funkciót is betöltenek, tükrözik az óvónők

16 ízlésvilágát, az ott folyó nevelőmunka sajátosságait. A különböző tevékenységekhez elkülönített helyeket hoztunk létre (pl. építőszőnyeg, alkotó-műhely, mesesarok, élősarok stb.), így biztosítjuk a gyermekek nyugalmát az elmélyült tevékenységekhez. A természetes megvilágítást részesítjük előnyben, a függönyöket csak erős napsütéskor, illetve délutáni pihenés alkalmával húzzuk be. Mind az udvari, mind az épületbeli berendezési tárgyak, eszközök alkalmazásánál elsődleges szempontként a balesetveszélyek megelőzését tartjuk a legfontosabbnak. Az öltöző helyiségekben minden gyermek számára külön fogast és cipőtartó rekeszt biztosítunk, elegendő helyet hagyva a kényelmes öltözködéshez. A Mártírok 205/b. óvodában minden csoportnak külön mosdóhelyisége van, a Hunyadi J. téri óvodában 2-2 csoport használ közös mosdóhelyiséget, napirendjeik egyeztetésével. Az intimitás megőrzésének érdekében a WC-ket elválasztottuk egymástól, a tisztálkodási eszközöket jellel ellátva állandó helyen tartjuk. Fokozottan ügyelünk arra, hogy a takarításhoz használt vegyszerek, és a szükségesen tartott gyógyszerek a gyermekektől kulccsal elzárt helyen legyenek tárolva. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A gyermekek természeti és társadalmi környezetéhez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása. A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, felfedeztetése a gyermek aktív tevékenysége által. Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb sajátosságainak megtapasztaltatása. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési normák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel az ott lévő értékekkel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a későbbi évek környezettudatos életvitele kialakulásához. Szelektív hulladékgyűjtésre való szoktatás. Szakemberek bevonása, a szülő és az óvodapedagógus együttműködése a speciális és a prevenciós feladatokba A védőnővel és a gyermekorvossal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, azonnal jelezzük, ha bármilyen változást észlelünk a gyermekek egészségével kapcsolatban. A Logopédiai Intézet logopédusa elsősorban a nagycsoportosok körében elvégzi a beszédhibás gyermekek kiszűrését, heti rendszerességgel javítja beszédhibájukat. A Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusa egyéni fejlesztésben részesíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez utazó gyógypedagógust veszünk igénybe. Fontos feladatunknak tekintjük a szülőkkel és a szakemberekkel való rendszeres kapcsolattartást, segítségnyújtást a korrekciós és prevenciós feladatok ellátásában. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Önállóan mosakodnak, törölköznek, használják a WC-t, fogat mosnak. A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják, helyére teszik. Hajukat rendben tartják. A zsebkendőt szükség szerint önállóan használják, helyesen fújják orrukat.

17 Étkezés közben kulturáltan viselkednek, ügyelnek a tisztaságra. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt kívánnak fogyasztani, önállóan töltenek maguknak folyadékot. Helyesen használják a kanalat, a kést és a villát. Önállóan, megfelelő sorrendben vetkőznek, holmijukat hajtogatva teszik helyre. Ha fáznak vagy melegük van, önállóan segítenek magukon. Cipőjüket önállóan kötik. Ügyelnek saját külsejükre, környezetük rendjére, tisztaságára. Kialakulnak bennük a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához szükséges szokások. Betartják a balesetek, betegségek megelőzését szolgáló elemi szabályokat, szokásokat, vigyáznak maguk és társaik testi épségére. Önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Testileg is érett az iskolakezdéshez Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célunk, hogy a gyermekek személyiségének figyelembevételével, -a közösségi nevelés keretein belül- a csoport és az óvoda normáihoz igazítva bontakoztassuk ki a gyermekek képességeit, tulajdonságait, érvényesítsük egyéni érdekeit. Nevelőmunkánk során azt valljuk, hogy az egyén és a közösség nevelése szorosan összefonódik, és egymást gazdagítja. A szociális tanulás, mely a gyermek születésekor kezdődik, óvodáskorban felerősödik. A gyerek megfigyel, tanul, utánoz, mintát, modellt követ, közben magatartásformákat, értékeket sajátít el. A szülőkkel összehangolt tudatos nevelőmunkánk így erősíti a szocializáció folyamatát. Feladataink: Derűs, érzelem gazdag, családias légkör megteremtése és fejlesztése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a ránk bízott gyermekeknek érzelmi biztonságot, szeretetteljes, derűs légkört biztosítsunk. Olyan alaphangulat kialakítására törekszünk, ami a kapcsolatteremtésre, játékra, tevékenységre ösztönzi a gyermekeket. A gyermekek életterét úgy alakítjuk ki, hogy az barátságos, otthonos legyen. Lehetőséget adunk, hogy a gyermekek elképzelései, ötletei is érvényesüljenek. A beszoktatás alatti hatások meghatározzák a gyermek érzelmi kötödését az óvodához, ezért nagy körültekintéssel, megértéssel, gyöngédséggel végezzük e pedagógiai feladatunkat. A szülőkkel együtt teremtjük meg a legjobb, legnyugodtabb feltételeket a közösségbe történő beilleszkedéshez. Lehetőséget adunk arra, hogy szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Az első napokban mindkét óvónő végig jelen van a nap folyamán, hogy a változással ne okozzunk törést a gyermekekben. A délutáni alvás idején különös szeretettel vesszük körül a gyermekeket: melléjük ülünk, dédelgetjük, altatóval csendesítjük, nyugtatjuk meg őket. Természetesnek tartjuk, hogy kedvenc játékaikkal pihenjenek. A beszoktatás során már viselkedési rendet tapasztal, tanul a gyermek. Érzelmi megerősítéssel, játékkal, az egyéni fejlettségi tempó figyelembevételével segítjük át őket ezen a nehéz időszakon. A gazdag, tevékenykedtető életet biztosítjuk a gyermekek számára az óvodáskor végéig. Sok lehetőséget adunk, hogy érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Az érdektelen gyermekeknél megpróbáljuk kideríteni érdektelenségük okát, mert befolyásolásukat csak így tudjuk elindítani. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett tágítjuk a tradicionális nemi szerepek határait, oldjuk a sztereotípiák merevségét (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott).

18 Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok pozitív, mély érzelmű alakítása A szocializáció, az érzelmi nevelés során abból indulunk ki, hogy a éves kor alapvetően fontos és szenzitív szakasza az én tudat alakulásának. Mindig az egyéntől keressük az utat a közösség felé. Ebben a folyamatban modellértékünkkel hatunk a csoportszerveződés folyamatára: a gyermek közösséget irányítjuk, serkentjük az egyéni fejlődést, miközben mi is a közösség tagjai vagyunk. Nevelésünk alapja a szeretet és a bizalom. Pontosan éreztetjük a gyermekekkel mit, és miért tartunk helyesnek vagy helytelennek Magatartásunk őszinte, barátságos, de mindig határozott. A gyermekek részünkről toleranciát, megértést tapasztalják, ami további megerősítés után az ő viselkedésüket is jellemzi majd. A szükséges korlátokat úgy állítjuk fel, hogy figyelembe vesszük az egyént, az adott korcsoportot. Példát mutatunk abban is, hogy az eltérő képességű, tulajdonságú társaikat elfogadják. A felnőtt gyermek kapcsolatában alapvetőnek tartjuk: hogy mindig megértsük a gyermek érzelmeit és ezen keresztül őt magát, a gyermeki tevékenységeknek megfelelő határok, szabályok felállításával nagy szabadságot biztosítunk, olyan értelmes fegyelmet alakítunk a csoportban, melyben mindenki jól és biztonságban érezheti magát. A gyermekek egymás közti kapcsolata eleinte kisebb érzelmi töltésű. Alapvetően olyan bensőséges kapcsolatot alakítunk ki, amelyben minden gyermek a csoport elismert tagjának érezheti magát. Segítjük az én-tudat alakulását. Olyan magatartásformákat ismerünk el, ahol a gyerekek figyelnek egymásra, elfogadják egymást, és ez által tudatosodik bennük az én és a másik fogalma. Segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, valamint az önkifejező és önérvényesítő törekvéseik kielégítését. Segítjük a barátságok alakulását, a természetes, társas szükségleteik kielégítését. Olyan élményeket, tapasztalatokat szereztetünk velük, melynek során rokonszenvet érezhetnek egymás iránt. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Arra törekszünk, hogy megtanulják a konfliktusokat önállóan és kulturáltan megoldani. Megtapasztaltatjuk velük, hogy együtt eredményesebb, örömtelibb minden tevékenység. Elfogadtatjuk, hogy az együttműködésben az alá- és fölérendeltségi viszony felcserélhető. Alakítjuk felelősségérzetüket, kötelességtudatukat, konfliktusmegoldó képességüket. A társas kapcsolatokban kiemelt szerepe van a beszédnek. Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek és a gyermekek egymás közti kapcsolatát egy-egy meghitt beszélgetéssel tovább mélyítjük. A gyermekek személyiségfejlődésének alakulásában modell értékű a kommunikáció, a bánásmód, a viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. A közösségi élet és a közösségi magatartás szokásainak alakítása A szokás- és normarendszer megalapozását már az óvodába lépés első napjaiban elkezdjük alakítani, ezzel biztosítjuk a közös élet nyugalmát, biztonságát, a közösségi érzelmek alakulását. A szokások alakításánál arra törekszünk, hogy azokhoz mindig pozitív érzelmek társuljanak és ezeken keresztül fokozatosan ismertessük fel a szokások értelmét.

19 Úgy szervezzük az óvodai tevékenységeket, hogy azok pozitívan járuljanak hozzá a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, -együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség- és az akaratának -önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat- fejlődéséhez. A közös élmények, tevékenységek megszervezése Óvodáskorban az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen átélt örömök. Az előzetes tervezgetésekkel, a közös készülődésekkel az összetartozás érzését erősítjük. A közös eseményeket, ünnepeket, rendezvényeket, kirándulásokat fokozatosan beépítjük a csoportok hagyományrendszerébe. Megismertetjük szűkebb és tágabb környezetüket, segítve ezzel a szülőföldhöz való kötödés alakulását. Óvodánkban a következő ünnepeket tartjuk meg minden csoportban: Mikulás, karácsony, farsang, március 15-e, húsvét, anyák napja, gyermeknap, évzáró. Az ünnepek jelentős események a gyerekek életében, az ünnepléssel közelebb hozzuk a szűkebb és tágabb környezet eseményeit. Óvodásainkat bevonjuk az előkészületekbe, így átélhetik azt, hogy mit jelent a közösség tagjának lenni. A gyerekek érdeklődésére, nyitottságára alapozva rávezetjük őket arra, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és a környezetükben lévő szépre és jóra. A családokra támaszkodva, megfelelő ismereteket közvetítve, közös élményeket biztosítva lerakjuk a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés alapjait, a nemzeti és népi hagyományok ápolásának gyakorlatát. A szépre való rácsodálkozás mellett fontos feladatunk a környezet- és természetvédelem alapjainak lerakása. Az egyéni bánásmód alkalmazása a közösségben Nevelőmunkánkban abból indulunk ki, hogy minden gyermek egyedi, egyszeri individuum, de ugyanakkor a közösség része is. Minden gyermek más testi, idegrendszeri sajátosságokat visel, eltérőek értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, magatartásuk, érzelmeik. Egyéni bánásmód alkalmazásával biztosítjuk, hogy minden gyermek a neki megfelelő módon fejlődhessen és lehessen a közösség elfogadott tagja. Különös figyelmet fordítunk a problémás, lassabban fejlődő, halmozottan hátrányos helyzetű, és fogyatékos gyermekekre. Megfelelő szakemberek bevonásával, - logopédus, pszichológus, orvos - igyekszünk őket segíteni a felzárkózásban, illetve abban, hogy nevelésük, képzésük megfelelő módon történjen. Figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozására is, ami a napi pedagógiai gyakorlatunkban egyrészt képességfejlesztést, másrészt személyiségfejlesztést jelent. Az egyéniségek kibontakozása és a kiemelkedő képességűek fejlesztésére gazdag, változatos, tevékenységrendszert biztosítunk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Kimutatják és szavakban is megfogalmazzák, hogy ragaszkodnak óvodájukhoz, csoportjukhoz, óvónőikhez. Betartják a helyes szokás és szabályrendszert, figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Képesek másokkal együtt érezni, szívesen segítenek egymásnak. Szeretettel fogadják a vendégeket, hiányolják társaikat, érdeklődnek hiányzásuk oka felől. Igénylik az aktív, tevékeny életet és ezért képesek együttműködni. Megfelelő türelemmel, kitartással végzik tevékenységeiket, képesek figyelmesen meghallgatni egymás és a felnőttek közléseit.

20 Értik és használják metakommunikatív jeleket. Szívesen dolgoznak a közösség érdekében, képesek önmagukat és másokat reálisan értékelni. Képesek küzdeni az akadályok legyőzésért. Lelkileg és szociálisan is éretté válnak az iskolai élet megkezdésére. Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket. Elfogadják és tiszteletben tartják a különbözőségeket Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés és a gyermekek tudásvágyának kielégítése valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Feladataink: A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés megvalósítása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire való építés. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. Párhuzamosan végezhető differenciát tevékenységek tervezése, szervezése. A gyermekek tudásvágyának kielégítése során gondoskodunk a fogalmak tartalommal való megtöltéséről, biztosítjuk a megértéshez szükséges időt. Támogatjuk a gyermekek törekvéseit a világ megismerésére, ösztönözzük a kérdésfeltevést, - a válaszadásnál figyelemmel vagyunk a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A tervezőmunkában végiggondoljuk az egyes gyermekek fejlődését, fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti formát, ellenőrzést, értékelést.

21 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ: különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelybe az óvodásból iskolássá érik Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelő munka egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Lényegesnek tartjuk az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak összehangolt munkáját. Kiemelten fontosnak tartjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját, a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében Tárgyi feltételek Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. (a nevelési programunk céljaihoz rendelt eszközrendszert az 1. számú melléklet tartalmazza) Berendezési tárgyaink a 3-7 éves korú gyermekeknek készültek. Szolgálják a gyermekek kényelmét, biztonságát, a fejleszthetőségét. A gyermekek tevékenységéhez szükséges eszközök a rendelkezésünkre állnak, illetve folyamatosan bővítésre kerülnek, elsősorban alapítványi forrásból, pályázati támogatásból. Csoportszobáink hangulatosak, esztétikusak, mely az óvónők kreatív ötleteinek, dekorálásának köszönhető. Figyelünk a színek, formák, anyagok harmóniájára, hogy a gyermekek barátságos, kellemes környezetben, jól érezzék magukat. A nevelőmunka elméleti alapozását segítő szakirodalommal rendelkezünk. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. A fejlesztő munkához és az egyéb munkavégzéshez megfelelő munkakörnyezetet alakítunk ki. A szülők fogadása elkülönített, nyugodt beszélgetésre alkalmas helyiségben történik.

22 Az óvodai élet megszervezése A napirend tervezésénél kiemelt jelentőségű, hogy a tevékenységek között harmonikus arányokat alakítunk ki, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti- és napirenddel biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. Napirend A napirenddel biztonságot, támpontot, állandóságot biztosítunk a gyermekek számára. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a szabad játékra biztosítunk. A szabad levegőn való tartózkodást, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendőket beillesztjük a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényét, ezen kívül annak megfelelően, ahogyan az évszakok váltakoznak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése indokolttá teszi, változtatjuk azt. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát, és figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit. A napirendek elkészítése a konkrét időpontok megjelölésével a csoportnaplókban történik. Heti rend A heti renddel a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segítjük elő csoportjainkban. Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. Az óvodapedagógusok a helyi adottságok, lehetőségek, igények figyelembevételével alakítják ki csoportjaik heti rendjét. gondozás Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van, - az óvodapedagógus e folyamatban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az ezzel kapcsolatos feladatainkat a 8.1. Az egészséges életmód alakítása című fejezetben fogalmaztuk meg. nevelés Az óvodánkba járó gyermekek nevelését a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programunk alapján, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányítja. dokumentumok Az óvodai nevelés tervezéséhez, a gyermekek fejlesztéséhez, fejlődésük nyomon követéséhez a következő dokumentumokat készítjük el: Az intézmény munkaterve tervezési időkerete: egy nevelési év

23 Az intézmény minőségirányítási munkaterve tervezési időkerete: egy nevelési év A gyermekcsoportok nevelési terve tervezési időkerete: fél év, valamint tagóvodánként a nyári élet megszervezésének terve A tevékenységekben megvalósuló tanulás terve tervezési időkerete: egy nevelési év A fejlődés nyomon követésének dokumentuma Időkerete: félévente -az óvodában töltött évek alatt folyamatosan (amennyiben a szülő ezt igényli, az óvodapedagógus az egyéni fejlesztési lap alapján készít írásos tájékoztatást, melyben javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges feladatokra) Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. FELADATAINK Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Tájékoztatjuk a szülőket az óvodában elérhető, - a családi nevelést segítő szolgáltatásokról (óvónők speciális képzettségének kihasználása, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekjóléti szolgálat, szociális ágazat, szülői értekezlet, fogadóóra, játszódélután, nyitott ünnepek, rendezvények stb.). Az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat a gyermekek személyi anyagában dokumentáljuk. Segítjük a szülőket gyermeke viselkedése értelmezésében. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos megszervezése. Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel, a gyermekek otthonukban történő meglátogatása az óvodai élet megkezdése előtt. Szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai élet bemutatása, átadás, búcsúzás körülményeinek megbeszélése, alapvető feladatok, az óvodai nevelés törekvései. Apás-anyás beszoktatás lehetőségének biztosítása. Az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése. Kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége. Kiemelt feladat: biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel fordulni a gyerekekhez.