Logopédiai ellátás. 1. Bevezető. 2. A logopédiai munka feltételrendszere

Átírás

1 Lgpédiai ellátás 1. Bevezető A pedagógiai gyakrlat a beszédhibás tanulók növekvő létszámát mutatja. A tiszta artikuláció, az anyanyelv megfelelő fejlettsége elengedhetetlen az lvasás - írástanuláshz, valamint az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátításáhz. A NAT szellemiségét megvalósítva, nagy hangsúlyt helyezünk a lgpédiai terápiás munkánkban az esélyegyenlőség fkzására, az egyenlőtlenségek felszámlására, és a tanuláshz szükséges kulcskmpetenciák, képességek differenciált, játéks fejlesztésére. Isklánkban a beszédfgyatéks és/vagy súlys beszédészlelési és beszédmegértési zavarral küzdő tanulókat (BNO: F80.1-F81.9) a Beszédvizsgáló Országs Szakértői és Rehabilitációs Bizttság szakvéleményei alapján lgpédiai sztálykba isklázzuk be, és számukra 1-8 évflyamn gyógypedagógus-lgpédus szakemberek biztsítják a javaslt terápiás fejlesztést. A. Legfntsabb jgi szabályzók: 2. A lgpédiai munka feltételrendszere 138/1992. (X. 8.) Krmányrendelet A közalkalmazttakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közktatási intézményekben évi LXXIX. törvény A közktatásról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszlgálatkról évi XXVI. törvény A fgyatéks személyek jgairól és esélyegyenlőségük biztsításáról 2/2005. OM rendelet a Sajáts nevelési igényű gyermekek Óvdai nevelésének irányelve és a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelve kiadásáról 2007 évi LXXXVII. Törvény a közktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módsításáról B. Személyi és tárgyi feltételek A Fekete István Általáns Iskla felmenő rendszerű lgpédiai sztályknak ad tthnt. Alsó tagzatn valamennyi lgpédiai sztály (max.15 fős) egy-egy főállású lgpédust biztsít (heti kötelező óraszáma: 21), felső tagzatn pedig egy-egy sztály számára heti 10, 5 óra lgpédiai fglalkzást biztsít. Az iskla tehát 6 főállású lgpédussal biztsítja a beszéd-, nyelvi és részképesség-zavarkkal küzdő tanulók ellátását. (A nrmál sztályk beszédsérült tanulóinak lgpédiai ellátására a kerület külön heti 11 órát biztsít, amit a Kmplex Általáns Isklában működő lgpédiai munkaközösség egyegy lgpédusa lát el.) A lgpédiai terápiás tevékenység megvalósításáhz 4 jól felszerelt lgpédiai szba áll rendelkezésre. Flyamats minőségi munkánk megvalósításáhz (fejlesztőjátékk, 1

2 számítástechnikai eszközök, szakkönyvek, stb.) részben az iskla biztsít egy elkülönített pénzügyi keretet, részben pedig az önkrmányzat támgatására számítunk. Az alsó tagzats tanulók lgpédiai megsegítése a délelőtti órákban valósul megmatematika, és idegen nyelv óra kivételével a tanórákról kiemelve frgórendszerben - egyéni, vagy kiscsprts frmában. A lgpédiai sztálykban az sztályfőnök a tanítói diplmán túl minden esetben valamilyen gyógypedagógiai irányultságú tanflyamt végzett pedagógus (pl. fejlesztő pedagógia, Meixner tanflyam, diszkalkulia terápia, stb.) - tanítja az általáns isklai tananyagt. Nagyn fnts, hgy pedagógiai attitűdje elfgadó legyen, ktatási módszereit differenciáltan alkalmazza a felmerülő egyéni szükségletekhez igazdva és a lgpédussal szrsan együttműködve, egymás munkáját kiegészítve biztsítsák a tanulók számára az isklai készségek, és ismeretanyagk eredményes elsajátításáhz szükségek kulcskmpetenciák elsajátítását. A lgpédiai sztályk ktató, nevelő tevékenységében fnts szerepe van a délutáni napközis fglalkzásknak, hiszen az ismeretek elsajátításában fnts szerepet betöltő ismétlés, gyakrlás, bevésés gyakran ekkr történik meg. A napközis tanítók munkája tehát igen jelentős a sajáts nevelési igények kielégítése szempntjából. Fölső tagzatn a lgpédiai fglalkzáskra a tanítási idő után, délután kerül sr. Az sztályfőnök és a szaktanárk részéről szintén nagyn fnts a széleskörű differenciáló pedagógiai elméleti és gyakrlati ismeret, a nyelvi- és részképesség-zavarkhz, egyéni szükségletekhez alkalmazkdó speciális módszertani megldásk alkalmazása, a számnkérésnél és értékelésnél a tanulók adttságainak figyelembe vétele, és nem utlsó srban a rgersi - empátiás, elfgadó, megértő- attitűd. C. A lgpédiai munkaközösség Az eredményes egyéni megsegítés elengedhetetlen feltétele a szrs szakmai kapcslat a fejlesztés valamennyi résztvevője között. A lgpédusk és a lgpédiai sztálykban dlgzó tanítók lgpédiai munkaközösséget alapítttak. Flyamatsan törekszünk a terápiás tevékenység srán föllépő prblémák közös megldására, esetmegbeszélésekkel, óralátgatáskkal segítjük egymás munkáját. Állandó célnak tekintjük a felső tagzats pedagógus kllégákkal is a flyamats kapcslattartást. Nyílt órák keretében igyekszünk lehetőséget nyújtani a lgpédiai munkába való szakmai betekintésre. 2

3 3. Alapelvek, célk A lgpédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kmmunikációs zavarban szenvedő gyermekek hátrányainak felszámlását speciális fejlesztéssel, nevelés-ktatással végzi. Az isklai lgpédiai munkát tartalmilag elsődlegesen a 2/2005. OM rendelet a Sajáts nevelési igényű gyermekek Óvdai nevelésének irányelve és a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelve kiadásáról című dkumentum szabályzza: A beszédfgyatéks tanulók isklai fejlesztésének elvei 1. A beszédfgyatéks tanuló Beszédfgyatéks az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavark és a környezeti hatásk következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályzttság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavark léphetnek fel a nyelvi, kmmunikációs és tanulási képességekben, a szciális kapcslatk kialakításában. Az akadályzttság megmutatkzhat a beszédhangk helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafmtrs és a vizumtrs krdináció éretlenségében, valamint az általáns beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kórs elváltzásai szintén a beszédfgyatéksság körébe srlhatók. A beszédfgyatéks tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden váltzatban előfrdulhatnak. A súlys beszédfgyatéks tanulónál a kmmunikációs nehézségek miatt különböző másdlags pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályzttságt is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfgyatéksság a kisisklás kr kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a tvábbiakban is flyamats gyógypedagógiai ellátásra szrul. Az isklai ktatás, a pedagógiai, lgpédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályk jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csprtsíthatók: a) megkésett beszédfejlődés, b) diszfázia, c) diszlália, d) rrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadgás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlys beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmztt előfrdulása. A dadgás, a hadarás, a diszfónia serdülőkrban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a krban a felnőtt beszédhang fkzats kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők srába. a.) A halmzttan beszédfgyatéks tanuló 3

4 A beszédzavark egy-egy tanulónál halmzttan is előfrdulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályztt beszédfejlődés, a kmplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek skféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályztt beszédfejlődés-hadarás-dadgás együttese. Az isklai szakaszban ennek lvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkzik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamsan, de előfrdul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikr pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadgás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudats alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. 2. A beszédfgyatéks, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályztt tanulók isklai fejlesztése A.) A beszédfgyatéks, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályztt tanulók isklai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfgyatéks tanuló isklai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztsítani az ép beszélő környezetben integráltan történő ktatásnak a különleges gndzási igény feltételeivel is rendelkező többségi általáns isklában. Ez biztsíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyn súlys esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfgyatéks tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, sztályban történő - isklai nevelésére, ktatására. Ennek időtartama aznban ésszerű időhatárk között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől beflyáslt gyakrlat. A külön isklákban törekedni kell arra, hgy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi ktatásba, és különleges gndzása az intenzív rehabilitáció után, integrált ktatása mellett legyen biztsítva. a) A beszédfgyatéks tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichlógiai és fizilógiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcinális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudats és tervszerű, melynek srán a beszéd állaptának felmérésétől a terápiás terv meghatárzásán át a tudats módszerválasztásn túl a kmplexitás és a flyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakr az életkr, a pszichikai sajátsságk, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlysságának, és a krrekció adtt szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatárzó a skldalú percepciós fejlesztés, melynek srán a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmzgási benymásk egymást erősítve fejlődnek. e) Fnts a transzferhatásk tudats kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek száms azns, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megldáskkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfgyatéks tanulók nevelése, ktatása megköveteli az egyéni és csprts fglalkzásk váltzats szervezeti kereteit. g) A súlys beszédfgyatéks tanulók fejlesztése intenzív és flyamats. h) A fejlesztést a szülők támgató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyrsabban autmatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kmmunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. 4

5 B. Az isklai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók isklai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmaztt szakaszlással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évflyam tananyagának két tanévre történő elsztásával - indklt lehet. C. A NAT alkalmazása A beszédfgyatéks tanulók nevelése-ktatása srán a NAT-ban meghatárztt fejlesztési feladatk és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. D. Kiemelt fejlesztési feladatk a beszédhibás/sni-s tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichlógiai és fizilógiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcinális összefüggésrendszerére; a fejlesztés tudats és tervszerű; (felmérés, terápiás terv, flyamatkövetés); a módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a lgpédiai gyakrlatban az életkr, a pszichikai sajátsságk, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlysságának a figyelembevételét; a lgpédiai fejlesztő munkában meghatárzó a skldalú percepciós fejlesztés; a transzferhatásk tudats kihasználása; a hatékny fejlesztés srán a csprtra irányuló munka flyamatában ki kell alakítani az egyénre szabtt terápiás prgramk megvalósításának a módját; a beszédhibás tanuló fejlesztése flyamats, intenzitása a beszédhiba típusának és súlysságának függvénye; a lgpédusnak mtiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére; a lgpédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcslatba lévő pedagógusk (óvónő, tanító) aktív részvétele; törekedni kell a személyiség és beszédműködés összhangjának kialakítására (pszichlógiai, fizilógiai); egyéni és csprtfglalkzásk szervezeti kerete és ezek váltgatása (egyénre szabtt terápiás prgramk); intenzív és flyamats terápia (ameddig szükséges, valamennyi évflyamn); a terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését. és A részképességzavarral tanulók isklai fejlesztése A részképességzavar tüneteit mutató tanulók isklai fejlesztésének alapelvei A.) A részképességzavar A beszédfgyatéksság gyakri kísérő tünete a részképességzavar. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az isklai ktatásban érvényesíteni kell a számnkérési, értékelési, esetleg - indklt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizttság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön ktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti frmának tekinthető, melyet csak súlys állaptk esetén 5

6 célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hgy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az isklai nevelés, ktatás srán kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalm kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. B.) A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a.) Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavark fgalmkörébe tartzó, intelligenciaszinttől független lvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a közpnti idegrendszer sérülései, rganikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti kk különböző összefnódásai találhatók meg, valamelyik dminanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, trzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkt helyette, vagy körülírja a fgalmat. Az lvasás tanulása srán nehezen alakul ki a hang-betű kapcslat, gyakri és makacs betűtévesztések frdulnak elő, a srrendben átvetések tapasztalhatók, a hsszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kmbinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megsztása az lvasási technika és a szöveg tartalma között, pntatlan a tldalékk lvasása, lassú az lvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlys lvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfkú ktatásban, illetve a felnőttkrban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómzgáskban, azk kivitelezésében jellemző a rssz kéztartás, az íróeszköz helytelen fgása, a görcsösség. Más tananyagkban való előrehaladáshz visznyítva nagyn lassú az írás megtanulásának flyamata. Az írómzgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az ptimális mzgássr csak nagyn lassan valósul meg, ezért fáradéknyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az lvasás-, írászavark javításának feladata az isklás krban, hgy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkri sztályfkának megfelelő értő lvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az lvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztnságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizumtrs krdináció gyakrlása, d) a látás, hallás, mzgás krdinált működtetése, e) az lvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassíttt tempójú, nyújttt ütemű, hangztató-elemző, szótagló, a hmgén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapzó módszerrel, f) az lvasás, írás készségének flyamats gndzása, fejlesztése a tanuló egész isklai pályafutása alatt, g) a kmpenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása srán, h) az élő idegen nyelv ktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az lvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tlmácslásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 6

7 b.) Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályk megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázlásának, a számk srrendiségének, számneveket szimblizáló vizuális alakzatk aznsításának nehézsége más isklai teljesítmények (pl. lvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvnala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés flyamata, sérült a gndlkdás. Nehezítetté válik a szimbólumk felismerése és tartalmi aznsítása, akadályztt a fgalmak kialakulása, sérülnek a fgalmakkal végzett gndlkdási műveletek, a sr- és szabályalktás, a téri és síkbeli visznyk érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlys elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gndlkdás és a beszéd összehanglt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztnsága, d) a relációk nyelvi megalapzása, a matematikai nyelv tudatsítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kmpenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fgalmak, így a szám- és műveletfgalm kialakításakr a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fkztt mennyiségű gyakrlás srán az egyéni sajátsságkhz igazíttt, megjegyzést segítő technikák, eljárásk megtalálása alkalmazása. Tartalmi fejlesztés területei Anyanyelvi fejlesztés: kperációs készség megteremtése; beszédhibák felszámlása iskláskr előtt; (növeli a betűcseréket és a biznytalan betűismeretet a beszédhiba); szókincs- és kifejezőképesség fejlesztése; (alapzó szakasztól flyamatsan) írás lvasás elsajátításáhz az alapképességek kialakítása; (tiszta artikulációjú beszéd és tudats figyelem elengedhetetlen); beszéd tartalmi részének tvábbfejlesztése; mndatfrmák kialakítása; szó- és mndatmegértést fejlesztő gyakrlatk; dyslexia prevenciós lvasástanítási módszer és tankönyvcsalád hatása; (Meixner: Játékház vagy Csabay: Lexi isklás lesz); hsszabb begyakrlási és érési szakasz szükségességének elfgadtatása; (hiánys készségek fejlesztése flyamatsan szükséges); lvasás szövegértés fejlesztése (lvasás technikájának segítése- szövegek értelmezése, megértése) 7

8 az anyanyelvi fejlesztés az egész ktatási időszakban közpnti szerepű; (részképesség hiányk mindvégig tüneteket kznak); kifejezőkészség az isklai tanuláshz szükséges kulcskmpetenciák fejlesztése; (hiányzó képességek együttes fejlesztése) artikulált nyelvi magatartás segítése (közlő tárló felidéző képességek és a nyelvi szabályzók együttes fejlesztése) Művészetek - Testnevelés: mzgásfejlődés elmaradásainak krrigálása; (nagy és finmmzgásk speciális fejlesztése); tempóváltásk ritmusk; (beszédflyamat kialakítását segítik) a ritmus szerepe (beszéd mzgás esztétikum) téri rientáció és testséma fejlesztése; (testséma és arányk, esztétikum); tájékzódás térben-időben; (bizts tájékzódási pntk kialakítása, tér-idő kapcslata) mzgás ritmus téri tájékzódás; (beszédkrdináció kialakulására hatnak); Élő idegen nyelv: akusztikus módszer elsőbbsége; (vizuális tévesztések kikerülésének egyetlen lehetősége); idegen nyelv értékelése alóli felmentés; (körültekintő, felelősségteljes döntés, knzultáció az érintett pedagóguskkal, szülőkkel). Infrmatika: az isklai infrmatikai tantervi ismeretekre alapztt tudás segítése; speciális lgpédiai szftverek megismertetése; betűfelismerés és biztnságs klaviatúra használatának kialakítása; helyesírási javító prgram használatának alkalmazása / gyakrlása; speciális lgpédiai szftverek önálló alkalmazása Pedagógiai irányelveink, módszereink - A tanítás/ tanulási flyamatban a legkisebb lépésekben való haladás elve, melyben minden apró mzzanat pntsan tervezett - Mindvégig hsszabb gyakrlási és bevésési idő biztsítása - Állandó, visszatérő ismétlés, állandó gyakrltatás ( nem krrepetálás!) - Analóg gyakrlási srk rendszeres, flyamats jelenléte -Állandó mtiváció elve: knnkrétumkhz kötődő, manipulálható, skféle szemléltetésre épülő tanítás - Mindig a knkrétumból indíttt lassú elvnatkztatás - Mzgás és a finmmtrika flyamats fejlesztése - Pszichés megsegítése 8

9 - Isklai kudarcktól a különböző kmpenzációs technikák elsajátításával segítjük őket. Ezáltal a másdlags pszichés zavark kialakulását is elkerüljük - A lgpédia mellett a társszakmák segítségének igénybevétele; gyermekgyógyász, ideggyógyász, fniáter, pszichiáter, pszichlógus, HRG-metdikában jártas gyógytestnevelő, knduktr, terapeuta - Speciális fejlesztő prgramk elsajátítása, alkalmazása (Sindelar, beszédészlelés-értés,gósy) - A tanulók érdeklődését felkeltő krszerű ktatás (speciális lvasást segítő szftverek, számítógépes prgramk) 9

10 4. A lgpédiai sztálykban zajló fejlesztő tevékenység A lgpédiai sztálykba beiskláztt tanulók intenzív és tudats terápiás megsegítése részben a tanórákba ágyazttan, speciális szükségleteikhez alkalmazkdó módszerek révén, részben pedig az egyéni vagy kiscsprts lgpédiai fglalkzáskn valósul meg. Az egyéni igényekhez igazdva egy-egy tanuló legalább heti 2 vagy 3 alkalmmal vesz rész lgpédiai fglalkzásn, de szükség esetén akár minden nap is srra kerülhet. A lgpédus feladata a tanulók részképességeinek, beszéd-, és nyelvi állaptának felmérése; a megfelelő terápia kiválasztása és a szükséges területeken történő fejlesztés, a tanítóval szrsan együttműködve szükség szerint az anyanyelvi ismeretek, készségek elmélyítése, skldalú gyakrltatása, a terápiába ágyaztt személyiség- fejlesztés, a helyes önismeret kialakulásának segítése. Kiemelt jelentősége van az év eleji és év végi szűréseknek, hiszen ezek biztsítják a státuszdiagnózis felállítását, de egyben flyamatdiagnsztikai és fejlesztődiagnsztikai célt is szlgálnak. A szűrések kiterjednek a beszéd alaki és tartalmi részére, az lvasás, írás, nyelvi helyesírás, szövegértés területeire, és a tapasztalatk összegzése alapján készítjük el az egyéni fejlesztési terveket, mely időről időre megszabja a lgpédiai terápia irányát, s egyben megfgalmazza az sztályfknak megfelelő tananyag elsajátításában való segítségnyújtás kiemelt feladatait is. Előfrduló beszéd-, és nyelvi zavark, részképesség-zavark, valamint terápiáik ismertetése A lgpédiai sztálykban tanuló súlys beszédsérült tanulók intenzív megsegítése többféle terápia kmplex alkalmazása révén valósul meg. A terápiák megválasztása a szakvélemények, a szűrővizsgálatk eredményei alapján az egyéni szükségletek, lehetőségek mérlegelésével történik, a fejlődés flyamats nymn követése mellett, mindig az aktuális szükségletekhez igazdóan. Fnts, hgy a lgpédiai sztályban dlgzó lgpédus megfelelően felkészült szakember legyen, hiszen láthattuk az előbbi fejezet adataiból is, hgy a legtöbb tanulónál nehezen körülírható nyelvi és részképesség-zavar halmztt előfrdulásával találkzunk. Az alábbiakban az alkalmaztt terápiák lényegi jellemzőit ismertetem. A BESZÉDÉSZLELÉS ÉS BESZÉDMEGÉRTÉS ZAVARA A lgpédiai sztálykban tanuló gyermekek többsége beszédészlelési és beszédmegértési zavarral, elmaradással érkezik az isklába, és a prbléma maradványtünetei később is fennállhatnak. A beszédészlelésnek és a beszédmegértésnek alapvető fntsságú szerepe van az isklai ismeretek és készségek elsajátításában, ezért e két részképességterület fejlesztése állandó feladat. A GMP terápia elemeit a lgpédiai fglalkzáskba és a tanórákba egyaránt beépítjük, valamint igyekszünk a szülőket is bevnni a fejlesztő munkába. 10

11 Tünetek A mindennapi kmmunikációban megfigyelhető esetleges reakcióhiány, téves reakció, gyakri visszakérdezés beszédfeldlgzási nehézségekkel. Az lvasás-, írástanulás, helyesírás zavara, a memriterek megtanulásának nehézsége, az idegen nyelv elsajátításának prblémája, az lvasttak biznytalan értése, a lényegkiemelés képtelensége, a látszólags memóriazavark és az általáns tanulási nehézségek. Kmpetencia A beszédészlelés és beszédmegértés flyamatának diagnsztizálását elsősrban lgpédus, illetőleg gyógypedagógus végezze, aki az erre jgsító GMP-diagnsztikai és akkreditált terápiás tanflyam tanúsítványával rendelkezik. A terápiát az említett tanúsítvánnyal rendelkező lgpédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, óvónő, tanító és tanár végezheti (egyénileg vagy csprtsan). Terápia Leggyakrabban alkalmaztt terápia a Gósy- féle beszédészlelést és beszédmegértést fejlesztő módszer. A Gósy Máriáról elnevezett fejlesztődiagnsztikai eljárás a 3 évesnél idősebb és 12 évesnél fiatalabb gyermekek beszédértési és beszédmegértési teljesítményét (és az életkri elvvárttól való eltérést) mutatja százalékban kifejezve; fényt derít a zavar helyére, típusára, mértékére. A GMP vizsgálóeljárás különböző részfunkciók működését vizsgálja, így például a hallás, mndataznsítás zajban, gyrsíttt, szűk frekvenciás, illetve természetes mndatk aznsítása, mndat-, és szövegértés (szófaji kategóriák, rientáció, tárgyas szerkezet, birtks-, részeshatárzós szerkezet, egyszerű tagadás, tagadás összetett mndatkban, egyszerű khatárzói szerkezet, k-kzati viszny, időviszny, feltételes módú szerkezet), szekvenciális emlékezet (vizuális, verbális, szájról lvasás), kézdminancia, ritmusérzék, szókincs-aktivizálódás. A súlys beszédsérülések esetében a GMP-teszttel igen gyakran kimutatható beszédértés-, és vagy beszédmegértési zavar illetve elmaradás. A teszteljáráshz kapcslódó célztt fejlesztő terápia a napi gyakrlás eredményeképpen hatékny segítség az érintettek számára. Az egy-egy részfunkció fejlesztését célzó kidlgztt játéks feladatgyűjtemény egyegy elemét a lgpédiai terápiába beemelve segítjük a beszédészlelés és beszédmegértés fejlődését. Leghatéknyabb a terápia, ha az érintett gyermek családtagjai, elsősrban az édesanya is be tud kapcslódni a fejlesztésbe, hiszen így a kreatívan alkalmazható, napi gyakrlást igénylő fejlesztő módszer az anya-gyermek kapcslat erősödésének is teret enged, ezáltal a kgnitív képességekre gyakrlt jótékny hatása mellett pszichés beflyása is jelentős lehet. Feladatk A fejlesztés menetét meghatárzó tényezők: a gyermek életkra; az életkrn belül fnts, hgy óvdás vagy isklás-e a gyermek; (hiszen a hétéves például lehet nagycsprts, de lehet elsős is); az isklás gyermek milyen típusú isklába jár; beszédprdukció (van-e a gyermeknek és milyen beszédhibája); a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértékének megállapítása/ismerete; a következményes prblémák jelenléte, mértéke; (pl. lvasási nehézség, helyesírási prbléma); a gyermek taníthatósága; (kperációs készség, figyelem, türelem, mtiváció); a terápiát végző személye, ill. a terápia rendszeressége; 11

12 a szülő hzzáállása; (hajlandó az tthni fejlesztésre, hárít, biznytalan). Értékelés, minősítés A terápiát mindig a diagnsztikának (GMP) kell megelőznie. Egyrészt, hgy pnts képet kapjunk a gyermek beszédfeldlgzási működéséről, a zavark helyeiről, típusáról, mértékéről és együtt járásáról. Ennek ismeretében tervezhető a terápia. A kntrll a diagnsztikai tesztelés (GMP alkalmazás) megismétlése hat, de inkább tizenkét hónap elteltével. PÖSZESÉG/DISZLÁLIA A lgpédiai sztályk tanulói között igen gyakri a beszédgyengeség tünetegyüttes, melynek egyik ismérve a kisisklás krra is elhúzódó pöszeség, a szenzrs és/vagy mtrs diszfázia tüneteinek kezelése fnts része a lgpédiai terápiának. Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekr, az órarendi besztás megszervezésekr fnts mérlegelni, hgy mi a gyermek nyelvi zavarának vezető tünete. A lgpédiai fglalkzásknak kmplex célkat kell megvalósítaniuk, így az artikulációs zavark terápiájában is fnts szerep kell hgy jussn például a verbális-, auditív-, vizuális-, szeriális emlékezet fejlesztésnek, a téri rientáció fejlesztésének, a szókincsbővítésnek, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésének, a grammatikai szabályk, és az aktuális nyelvtani ismeretek helyes alkalmazásának. Tapasztalataink szerint sk gyermek esetében a betűk ismeretének elsajátítása jelentős mértékben elősegíti az artikulációban felcserélt hangk helyes használatát. Különösen a szenzrs diszfáziás gyermekeknek jelent nagy segítséget egy újabb csatrna- a betű, mint vizuális jel- megismerése, így egy- egy hang rögzítése srán lvasási gyakrlatkat is gyakran alkalmazunk. Ebből adódóan első sztálys gyermekeknél az egyes hangk javításának srrendjében betűtanulás menetéhez is igazdhatunk Megnevezés (meghatárzás) A pöszeség (diszlália) a beszédhangzók ejtésének, tisztaságának lyan zavara (ép hallás és ép beszédszervi beidegződés esetén), amelyre jellemző az adtt nyelvközösség artikulációs nrmáitól való eltérés. Ok, etimlógia a gyermek általáns fizikai állaptának lermlása a különösen beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában / különböző betegségek következménye; a lassúbb ütemű pszichikai fejlődés; a retardált, megkésett beszédfejlődés; a fnematikus hallási differenciálás gyengesége; a hallási emlékezet fejletlensége; a mtrs krdináció, különösen a finmmtrika zavara; a gyermek általáns fejlődését akadályzó kedvezőtlen szciális miliő; a szciális-kmmunikációs kapcslatk beszűkülése krlátztt nyelvi kódra; a hibás beszéd utánzása; nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása; utánzása a környezet részéről; 12

13 rganikus kk között szerepel a perifériás beszédszervek anatómia rendellenessége; (a szájüreg, a nyelv, a fgállmány, az állkapcs és az ajkak) Az artikulációs hibák jellege: kihagyás; trzítás: fgközi/interdentális fgnymáss/addentális füttyszerű/stridens ldalképzésű/laterális nyelvháti/palatális rrhangzós/nazális hanghelyettesítés/felcserélt képzés Az általáns, teljes diszlália esetében mindhárm előfrdulhat, részleges diszláliánál aznban általában a hanghelyettesítés és a trzítás dminál. Az rganikus eredetű diszláliát többnyire a trzítás különböző váltzatai jellemzik. Kmpetencia A diszlália javítása lgpédiai kmpetencia, ami alatt az értendő, hgy a kialakult tünetek megszüntetése speciális szakképzettséget igényel. Terápia Cél A diszlália javításának célja, hgy a lgpédus tiszta, a köznyelvi ejtésnrmáknak megfelelő artikulációt alakítsn ki, amely zavartalanul épül be a gyermek flyamats, spntán hangs beszédébe. Feladatk általáns és részletes lgpédiai vizsgálat; szükség esetén szakrvsi vizsgálat; szükség esetén pszichlógiai vizsgálat; a vizsgálati eredmények elemzése, az összefüggések értelmezése; az egyéni terápiás terv meghatárzása; az egyes beszédhangzók előkészítése, fejlesztése/kialakítása, rögzítése és autmatizálása, a spntán flyamats beszédszintig bezárólag; a beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi-grammatikai zavark krrigálása; a beszéd általáns fejlesztése; a diszlexia szempntjából veszélyeztetett gyermekeknél prevenciós munka. Tartalm Eljárásk, gyakrlatk a mzgáskészség kmplex fejlesztését szlgáló gyakrlatk; a beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakrlatai; (hangminőségek differenciálása, a felsrltak utánzása); a hallási megkülönböztető képesség fejlesztése; (a hangzók jelfunkciójának tudatsítása); fnémadifferenciálási gyakrlatk; vizuális, taktilis és kinesztéziás érzékelési gyakrlatk; (háttérképességek fejlesztése); 13

14 a beszédhangzók fejlesztése, kialakítása; (utánzás indirekt direkt módszer); a kialakíttt hangk rögzítése; (mzgáskrdinációt is bevnva); izláltan: ciklikus srkban; aciklikus srkban; tiszta hangkapcslatkat tartalmazó szavakban; szavakban: 3 fnetikai helyzetben és mássalhangzó-kapcslatkban; a kialakíttt hang autmatizálása; (játéks vagy tanulási szituációban); mndatkban; szövegben; (mndóka, ének, vers, prózai szöveg); spntán beszédben; kérdés-felelet; elbeszélés jelen, múlt, jövő idősíkkban; társalgás különböző kmmunikációs funkciókban; szituációs játékk; Értékelés, minősítés A diszlália javítására irányuló lgpédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagáhz visznyíttt javulásával értékeljük. Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszűnt, beszéde tiszta, érthető, nyelvtanilag is helyes a spntán beszédben is. Lényegesen javult: a kijavítandó hangzók 80-90%-a kialakíttt, rögzített és autmatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spntán beszédben még fejlődnie kell. Részben javult: a kijavítandó hangzók 40-50%-a kialakíttt, rögzített és autmatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spntán beszédben még nem használja a kialakíttt és rögzített hangkat. Keveset javult: a kijavítandó hangzók 20-30%-a kialakíttt, rögzített és autmatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spntán beszédben még nem használja a kialakíttt és rögzített hangzókat. Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számttevő, értékelhető pzitív váltzás. Intenzitás A lgpédiai terápia általában heti két órában tekinthető ideálisnak. Az ún. szinten tartáshz tthni, óvdai vagy isklai dafigyelés esetén általában elegendő a heti egy alkalm. Súlys beszédzavar esetén ugyanakkr intenzív fglalkztatás szükséges. Ilyenkr ún. intenzív csprtk szervezésével, napi rendszeres lgpédiai ráhatás szükséges. ORRHANGZÓS BESZÉD Megnevezés (meghatárzás) Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális reznancia kórsan megváltzik. Ez fkzódásban és csökkenésben egyaránt kifejeződhet. Az adtt nyelv fnlógiai rendszerétől függően váltzó a nazális hangzók mértéke. Nyílt rrhangzós beszéd esetén az élettanilag adtt nazális reznancia kórsan megnövekszik, és rrhangzós színezetet kapnak az rális hangzók is. 14

15 A zárt rrhangzós beszédre csökkent nazális színezet érvényes, az M, N, NY hangzók helyett hmrgán rális mássalhangzók (zárhangk) képződnek: B, D, GY. A kevert típusú rrhangzós beszéd sajátssága, hgy mind a nyílt, mind a zárt frma jellemző jegyei megtalálhatóak benne. A kmbinálódást jelzi, hgy az M, N, NY hangzók nazális reznanciája csökken, vagy eltűnik, ugyanakkr az rális hangzók nazális színezetűek lesznek. A nazális kifejezés csak a nrmál hangszínezetre vnatkzik, míg a kórs helyes megjelölése rrhangzós. Ok, etimlógia A nyílt rrhangzós beszéd kialakulását a lágyszájpad zavartalan záró működését gátló tényezők kzhatják. A szakirdalmban ez a szájpad-elégtelenség (velfaringeális inszufficiencia, VPI) kifejezéssel fedhető le. Organikus kai lehetnek veleszületettek és szerzettek. A leggyakribb veleszületett kk a különböző típusú, kiterjedésű hasadékk. Ezek önmagukban, illetve szindróma részeként is előfrdulhatnak. Szerzett tényezőként említhetőek, pl. a vezérlés zavarai, vagyis a bénulásk, amelyek az idegrendszer különböző szintjein léphetnek fel. A veleszületett funkcinális kk közül megemlítjük a mentális kársdással, nagythallással együtt megjelenőket, vagy a szerzettek közül, pl. a hegesedés, megszkás következményeként, részeként is előfrdulhatnak. Rendszerezése (fajtái) A nyílt rrhangzós beszéd felsztása történhet az őt létrehzó egyik k, a hasadék kialakulásának időpntja alapján. Elsődleges hasadék esetén (magzati élet 4 7 hete) a felsőajak, az alvelum, és a premaxilla lehet érintett. A másdlags hasadék (magzati élet 7 12 hete) kiterjedhet a kemény szájpad hátsó részére, a lágyszájpadra és az uvulára. A zárt rrhangzós beszéd felsztásának alapja, hgy az eltérő képzést kzó tényező az rrban vagy az epifarinxban helyezkedik-e el. Ennek megfelelően beszélhetünk elülső és hátsó rrhangzós beszédről. A kevert típusú rrhangzós beszédnek ilyen felsztásai nem ismeretesek. Nyílt rrhangzós beszéd terápiája: A beszéd frmai ldalának jellemzői: A légzés jellemzőiként említik, hgy a műtétet megelőzően a légvétel és a levegő kiáramlása egyidejűleg szájn-rrn keresztül történik. A légzés ritmusa is megtörhet. A be- és kilégzés között nincs fizilógiai szünet. A mellkasi-hasi légzés aszinkrnban van. Artikuláció, kmpenzáció A kórs artikuláció kialakulásában: pl. a perifériális beszédszervek rganikus eltérései, az aktív beszédszervek állapta, az esetleges centrális kársdás és következményei (pl. mentális kársdás, a mzgáskrdináció gyengesége a percepció fejletlensége), halláscsökkenés, a fgazat, illetve a harapás rendellenességei is szerepet játszanak. A kórs képzésnek többféle felsztása lehetséges: a képzés helyének eltlódása; a képzési mód megváltzása; a trz ejtés típusa, színezete szerint. A hangk képzési helye a nrmál képzési területek mögé (kmpenzációs képzés) tlódnak. A képzési hely hátratlódásán kívül jellemző lehet a kemény hangindítás, a hiperkinetikus hangképzés. Ezek diszfóniáhz és hangszalagcsmó kifejlődéséhez vezethetnek. A mimikai 15

16 izmk jellegzetes mzgása (arcfintr), az rrnyílásk akaratlags szűkítése (rrfintr), a felsőajak A flyamats beszéd jellemzője: felemelése, a levegő rrn át való eltávzását próbálja megakadályzni. gyrs; összeflyó; mntn; bátrtalan A beszéd tartalmi ldala A beszédfejődés, majd a mndatk megjelenése is késhet, azk hiánysak, agrammatikusak lehetnek. Halláscsökkenés is jellemző lehet. A mzgás és laterális dminancia sérülhet, a mzgás krdinációban eltérés, illetve zavar lehet. Másdlags tünetként a hasadéks egyénnél magatartási zavark is felléphetnek. Kmpetencia A hasadéksk krszerű gndzása csak széleskörű team összehanglt munkájaként képzelhető el, flyamats kapcslat fenntartása elengedhetetlen. A szakrvsk egyrészt a diagnózis felállításában, másrészt a szakképzettségüknekkmpetenciájuknak megfelelő gndzási feladatk ellátásában vesznek részt. a legfntsabb szakrvsk: rtdntus; fniáter; audilógus; plasztikai (mikr) sebész; szájsebész; gyermek szakrvs; genetikus; gyermek neurlógus; a pszichlógus az intelligenciaszint megállapításában és az esetleges személyiség zavark felldásában nyújt segítséget; szakgyógypedagógus fejlesztő munkájára van szükség, amennyiben hallássérülés is fennáll; a lgpédus a beszédszint felmérését követően kezdi meg fejlesztő munkáját. Terápia Cél Gndzási keretben, team-munkában a habilitáció minél tökéletesebb megvalósítása, ami esztétikai és funkcinális eredmény elérését egyaránt jelenti. Döntő jelentőségű aznban, hgy az rvsi, majd lgpédiai habilitáció minél krábban megindulhassn. Lehetőség szerint el kell érni, hgy a gyermek külsejében esztétikailag elfgadhatóan, isklaéretten és időben kezdhesse meg isklai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintű végzéséhez a gndzásban résztvevő lgpédusnak tisztában kell lennie a hasadéksknál megldandó feladatk teljes skálájával. Feladatk A gndzás legideálisabb alapja a közpntilag rögzített nyilvántartás, amely a születés utáni rvsi bejelentési kötelezettségre épülhetne. Krai gndzási munka beindítása: hallásvizsgálat; 16

17 primer műtétek; fgszabályzás; a nyelés rendezése; (ma már a lgpédiai munkának szerves része); mzgásfejlesztés; a beszéd-nyelvi fejlesztése; (nyelv minden szintjére ki kell terjednie); az egyéb rendellenességek rendezése; (któl függően lehet rvsi feladat, pszichlógiai és lgpédiai feladat) Terápiás gyakrlatk a légzésszabályzás gyakrlatai; az auditív differenciálás gyakrlatai; vizuális rientációs gyakrlatk; ajak- és nyelvgyakrlatk; hehezetes és magánhangzó-gyakrlatk; az életkr sajátsságaiból függő gyakrlási módk; (egyéni és csprts frmában egyaránt); a felnőtt előmutatását követő utánmndás; Wulff-féle terápia teendői a műtét után: 3 6 hónappal beszédlégző gyakrlatk; 4 8 hónappal a hallásfejlesztés; hangfejlesztés; 6 12 hónappal a hanggyakrlatk; Tvábbi lgpédiai gyakrlatk: Előkészítő gyakrlatk a beszédszervek aktivizálására: ajakizmk; szájpad-izmk; trk- és garatizmk aktivizálása; Ajakgyakrlatknál fnts szempnt: az életkrnak megfelelő játéksság; a gyakrlatk nehézségi fkának figyelembevétele; s az ajakmasszás időpntjának gnds megválasztása; állkapcs-gyakrlatk; nyelvgyakrlatk; a szájpadlás izmainak aktivizálása; műtött szájpadrész izmainak aktivizálása; a garatizmkat aktivizáló gyakrlatk; a megfelelő beszédlégzéshez szükséges izmk működésének rendezése: külső gégeizmk gyakrlatai; belső gégeizmk gyakrlatai A zárt rrhangzós beszéd terápiája: Organikus k fennállása esetén rvsi feladat. Funkcinális frmánál a lgpédiai gyakrlatk intenzív és flyamats végzése a döntő. Célja és feladata: a lágyszájpad túlságsan feszes zárának lazítása; a nazális reznancia kifejlesztése; Prgnózisa: az rganikus frmánál jó; a funkcinális hátterű esetekben a lgpédiai munka eredménye függ: 17

18 az intelligenciától; a beszédszervek ügyességétől; az akarattól; a kitartó gyakrlástól. A kevert típusú rrhangzós beszéd terápiája: Ebben az esetben főleg a nyílt kmpnens etilógiájának tisztázása a lényeges. Az rganikus k megszüntetésének rendezése szakrvsi teendő. A funkcinális esetekben a nyílt rrhangzós színezetet lgpédiai munkával kell megszüntetni. DADOGÁS Megnevezés (meghatárzás) Dadgás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbmlásában és a beszéd görcsös szaggatttságában jelentkezik. Ok, etimlógia A szerzők egy része szerint a dadgás rganikus eredetű beszédzavar, amely létrejöhet öröklődéses vagy az idegrendszer működését beflyásló sérülés következtében. Pszichneurtikus eredetű dadgás Elméletek Agysérülés elméletű: agyi dminancia elmélet; bikémiai elmélet; A dadgás pszichgén elméletei: viselkedéslélektani elméletek; az előre feltételezett nehézség elmélet; interakcinialista elméletek; Rendszerezése (fajtái) élettani dadgás; klónuss dadgás; tónuss dadgás; klntónuss dadgás; hadaráss dadgás; dysarthriás dadgás; hisztériás dadgás; Tünetek légzés: nem megfelelően krdinált hasi és mellkasi légzés, a be- vagy a kilégzés elnyújtttsága, a kilégzés félbeszakadása belégzéssel, nem megfelelő levegőmennyiség felhasználása a beszédhez; hangképzés: gégeizmk fkzttabb izmműködése a jellemző; artikuláció: artikulációs hibák nem annyira az egyes hangzók frmálásában, hanem inkább a hangzók egymáshz kapcslásánál jelentkeznek; járuléks tünetek: önkéntelen mzdulatk, céltalan szemmzgásk; izmremegés, tenyérizzadás, elpirulás stb.; mzgáss tünetek: együttmzgásk, együttcselekvések; töltelékszavak; beszédfélelem; 18

19 Kmpetencia A dadgás kezelésében elsősrban a lgpédusnak van kmpetenciája, de speciális esetekben a pszichlógusnak és az rvsnak is. Adtt esetekben nem a tünet, a dadgás, hanem a dadgás ka (rganikus, pszichés) és a választtt módszer (pedagógiai terápia, pszichterápia, gyógyszeres kezelés) határzza meg a kmpetenciát. Ideális esetben a diagnsztikai és a terápiás munkában mindhárm szakterület képviselője egyaránt részt vesz (team). Terápia Cél A lgpédus a dadgó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és lgpédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül alakítsa ki és rögzítse a flyamats beszédet, az egyéni sajátsságknak megfelelő beszédtempót és ritmust. Járuljn hzzá, hgy a kmmunikációs zavar és az esetlegesen fellépő másdlags tünetek megszűnjenek. Feladatk A feltárható kk, előzmények kiderítése. Különböző szakemberekkel történő együttműködés kiépítése és megtartása az egész terápia flyamatában. Egyéni terápia kialakítása. A test, ezen belül elsősrban a beszédszervek izmzatának lazítása, laza izmműködés kialakítása. A beszéd autmatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása. A beszédszervi mzgásk, légzés és hangadás krdinációjának kialakítása. A teljesebb kmmunikációt eredményező beszédhez szükséges mtivációk megteremtése. Önismeret és önértékelés fejlesztése. Tartalm A kezelés tartalmát minden esetben a kezelt életkra határzza meg. Eljárásk, gyakrlatk beszédtechnikai módszerek; szuggesztió vagy hipnózis; relaxáció; viselkedésterápiák; kgnitív terápia; feltáró pszichterápia; kmplex terápiák; zene/ritmikusmzgásra épülő terápia; gyógyszeres kezelés Értékelés, minősítés Tünetmentes: flyamats, gördülékeny, helyes ritmusú, alakilag és tartalmilag is ép beszéd. Az izmtónus megfelelő, együttmzgás nincs. Lényegesen javult: a kezelt a számára biztnságs környezetben tünetmentesen, jól beszél. Az együttmzgásk megszűntek, a beszédfélelem ldódtt. Részben javult: tudatsan képes az ellazulásra, együttmzgásk ritkán jelentkeznek. Kötött beszélgetésekben megakadásk nincsenek. 19

20 Keveset javult: az izmk tónusa feszes, görcsös. Az együttmzgásk gyakrisága csökken. Vegetatív tünetek ritkán jelentkeznek. Nem javult: ellazulásra képtelen, az együttmzgáskban és a beszédállaptban nem történt váltzás. HADARÁS Megnevezés (meghatárzás) A hadarás a beszéd azn súlys zavara, amelyre jellemző a rendkívüli gyrsaság, a hangk, a szótagk kihagyása, a pntatlan hangképzés, a mntónia, a szegényes szókincs, s a személyiség sajáts elváltzása Ok, etimlógia A hadarás kialakulásában ma a multikauzalitás tekinthető leginkább elfgadtt nézetnek. A hadarás öröklött, genetikailag meghatárztt zavar. Az öröklés specifikus és nem specifikus (beszédgyengeség) frmában jelentkezhet. Specifikus tendenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakribb mértékű előfrdulása hadarók családjában. A nem specifikus típusa a veleszületett beszédgyengeség tünet együttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlődés zavarai krnlógiai srrendben így épülnek egymásra: megkésett beszédfejlődés; általáns pöszeség; diszlexia; hadarás; nyelvi zavar: veleszületett diszpraxia; a hallási diszkrimináció zavarai; a lateralitás és az irányultság eltérései; a zenei képesség fejletlensége Tvábbi kutatásk témája lehet annak megállapítása, hgy szerzett agyi kársdás következményeként felléphet-e hadarás. Amennyiben van ilyen másdlags frma, úgy feltétlenül el kell választani az igazi hadarástól. Tünetek Külön ki kell emelni a figyelemkncentráció gyengeségét és az ösztökélési zavart, mivel ezek a hadaró személyiségét döntően beflyáslják. A tünetek: kötelezően megjelenők; fakultatívan megjelenők A fakultatívak egyénibbé, szélesebb skálájúvá színezik a képet. A hadarás és a rárétegződött pszichikai tünetek egymással szrs kapcslatban állnak. Pszichés tünetek: a figyelmi működés sajátsságai; a figyelem kihagyásai, szűk terjedelme; a dekncentráltság, mentális kncentráció gyengesége. a gndlkdás jellegzetességei: erős közlésvágy A hadarás jellegzetes tünetei: a figyelmetlenség; 20

21 figyelemkncentráció gyengesége; felületesség; ösztökélési zavar; a hallási diszkriminációs készség zavara; Az intelligencia sajátsságai A hadarókra az átlags, de még inkább a magas, sőt kiváló intelligencia a jellemző. A személyiség és a magatartás jellemzői Extra stabilitás-labilitás dimenziók és az ehhez járuló extravertált labilis tulajdnságk miatt könnyen elterelhető érdeklődés a jellemzőjük. Az eddig ismertetetteken kívül az extravertált stabil személyiséget jellemzőjegyek is érvényesek a hadarókra. Barátságsak, élénkek, társaságban gyakran hangadóak, beszédességük néha meghaladja a kívánt mértéket. Közismert könnyed, laza magatartásuk hátterében fegyelmezetlenség, a renddel, a rendszerességgel szembeni érzéketlenség áll. Önkntrlljuk nem reális, túlértékelik magukat. Tvábbá ép beszédűekkel összevetve közléseik meggndlatlanabbak, viselkedésük gyakrabban kntrllálatlan. Nem jellemző rájuk a beszédfélelem kzta szrngás. A beszéd frmai ldalának jellemzői: kapkdó, egyenetlen légzés; zönge nélküli hangképzés, habituális diszfónia; az artikuláció eltérései, pntatlan, elmsódtt a hangzóképzés; extrém gyakriságú ismétlés nagyrészt a szókezdő hangkat érinti; az ismétlés szavakra, szólamkra is kiterjedhet; (a dadgóktól eltérően náluk a magánhangzóknál léphet fel megakadás); fkztt beszédtempó; gyakran szabdaló szünetek; mntónia; amuzikalitás; (amely nem igényel váltzats dallammintát); az akusztikai percepció zavara; A beszéd tartalmi hiánysságai: a szókincsszegénység; a rövid szókapcslatkat alkalmazó beszéd; a diszgrammatizmus; a verbális emlékezet hiányssága; a gndlatrhanás, a felületesség; a szövegalktási flyamat zavara; Az lvasásban megjelenő tünetek a beszédhez hasnlóan az lvasás frmai ldalát érintik. A hadaró kézírása, gépírása Az írás frmai ldalának jellemzői: lvashatatlanság; csúnya, kusza írás; áthúzásk; ékezethiány; időtartam jelölési hiba; betűk, szótagk, szavak kihagyása, felcserélése; a szóvégek elhagyása; a szóösszevnás; ismétlések A hadaró gépírása az lvashatatlanságt kivéve a kézírással azns tüneteket mutat. 21

22 A mzgás és lateralitás Hadarókra jellemző a mzgáss ügyetlenség. Dminanciájuk túlnymóan balldali, keresztezett vagy ki nem alakult. Ritmus és muzikalitás Rssz ritmuskészség az általáns, nagyrészük nem képes a zenei elemek (ritmus, dallam) helyes alkalmazására, ennek ellenére az artikuláció pntatlansága éneklés közben megszűnik. Kmpetencia A hadaró vizsgálata és kezelése egyaránt a kmpetencia körének megfelelő team közreműködését kívánja meg. A lgpéduskn kívül rvsk (fniáter, audilógus, neurlógus), gyógypedagógus-pszichlógus, nyelvész segítheti a krrekt differenciáldiagnózis felállítását és a speciális terápia megtervezését. Terápia Cél A hadarót nemcsak bevnni, hanem megtartani is nehéz a terápiában. A terápia típusának megválasztásakr vegyük figyelembe az életkrt, a hadarás fajtáját, a tünetek kiterjedtségét, a hadaró személyiségét. Fnts cél a tünetek tudatssá tétele, s a hadaró aktív bevnásával annak felszámlása, vagy enyhítése. A terápia flyamán el kell érni, hgy a hadaró az ép beszédűekhez hasnlóan valósítsa meg a beszédflyamat előkészítését és annak kivitelezését. A család életkrtól függő bevnása a terápiába egyrészt a beszédzavar természetének megértését mzdítja elő, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget. Tartalm Eljárásk, gyakrlatk Miután a hadaró nehezen képes figyelmét összpntsítani, az órák anyaga legyen mindig váltzats, egy-egy gyakrlattípus idejét csak fkzatsan növeljük. Fnts, hgy elérjük azt, hgy beszéd közben csak az éppen megfrmálandó gndlatra kncentráljn, annak ellenére, hgy tvábbi gndlatk tlulnak előtérbe, mert a közlés vágya erős. Ki kell alakítani a belső beszéd érettségének adtt szintjét, amely ahhz szükséges, hgy a mndanivaló kifejezésre késszé váljn. El kell érni a terápia srán, hgy figyelmével a hadaró személy végigkísérje az egész flyamatt. Feladatk: a személyiség rendezése; a fegyelmezettebb magatartás kiépítése; egyéni kezelési terv összeállítása; a hadaró érdeklődésének reális mederbe terelése; a beszéd-, a mzgás- és a ritmusgyakrlatk; a figyelem fejlesztése; (a figyelemkncentráció kiépítése a terápia elsőrendű feladata); a beszéd terápiája, beszédtechnikai gyakrlatk; (a beszéd frmai és tartalmi ldalának fejlesztésére egyaránt szükség van); a légzés rendezése; a hangadásnál a lágy hangindítás megteremtése; az artikuláció hibáinak rendezése; a beszédtempó csökkentése; a mntónia megszüntetése; a szókincs fejlesztése, színesítése; a hadarók beszédének nyelvi rendezése; 22

23 a mzgás és ritmus krrekciója; Értékelés, minősítés A prgnózist sk pzitív és negatív tényező beflyáslhatja. A kezelés eredménye nagymértékben függ az intellektus, a jellem, a hadaró magatartása (a nyugtalanság rsszul beflyáslja a terápiát), a neurpszichlógiai tünetek mennyiségétől. Ehhez feltétlenül hzzá kell venni az életkr szerepét. A beszédfejlődés idején fellépő ún. fizilógiás hadarás esetében kedvezőek a kilátásk, az a gyermek érésével megszűnhet. Ebben döntő szerepe van a környezet nyugdt, segítő magatartásának, amely nem értékeli túl a zavart. Gyermekeknél egyébként is kedvezőbb a terápia kilátása, mivel a tünetek még nem rögződtek. Idősebb beszédhibásknál értelemszerűen nehezebb a tünetek beflyáslása. Tünetmentes: a kezelés eredményeként helyreállt a beszédflyamat tempója, ritmusa és a beszéd dallama. Lényegesen javult: a flyamats beszédben érvényesülnek a tempóváltásk és a magyars ritmus, hangfekvés és a dallam még mntn. Részben javult: az egész testre kiterjedő lazulás érzékelhető, a beszédlégzés gazdaságs, az alaphang állandó. A tempó fölött még nincs uralma. Skat javult a beszéd érthetősége. Keveset javult: a lazító és légző gyakrlatkat csak a beszédterápiás órákn képes végezni, a tempó nem állandó. A beszédet még mntónia és ritmustalanságk jellemzik. Javult a beszéd érthetősége. Nem javult: A beszédtempó és a légzés váltzatlan, a hangképzés tvábbra mntn, sk az artikulációs hiba. Intenzitás Miután hadaróknál pubertáss életkrú vagy felnőtt egyének kezelése jöhet szóba, nehéz meghatárzni a terápia intenzitását. Heti egyszeri fglalkzásnál több rendszerint csak akkr valósul meg, ha a hadaró számára fnts cél eléréséhez a beszéd rendezettsége a feltétel. Időnként számítani lehet rendszertelen megjelenésére is. Kívánats lenne, hgy a terápia kezdetén egyéni és csprts kezelésben egyaránt részt vegyen. DISZFÓNIA Megnevezés (meghatárzás) A diszfónia az emberi hangfunkció zavara, amely a beszéd nyersanyagául szlgáló zöngeképzés, az ún. primer hang területére terjed ki. Jellemzője, hgy a diszfóniában szenvedők artikulációs műveletei szabályszerűen zajlanak le, de hiányzik, vagy trzult frmában van jelen a zönge. A hang ezért dminánsan zörej jellegű, mely nem csengő. Ok, etimlógia A hiperfunkcinális diszfóniát kzhatja a hang túlerőltetése (főleg biznys hivatáss beszélő szakmákban, beszédtechnikai hiánysságk következtében). Gyakran a légzés és testtartás körébe eső funkcióprblémák váltják ki, de előfrdul, hgy pszichszmatikus kk rejlenek a hiperfunkcinális diszfónia hátterében. Az ún. elsődleges (primer) hipfunkcinális diszfónia kai különfélék lehetnek. Kialakulásában fejlődési, pszichszmatikus, pszichszciális hatásk játszhatnak közre. Súlys megbetegedés után testi gyengeség, hangszálműtétek után pedig a hangt óvó viselkedés következménye lehet. Gyakran találkzunk pszichés kkkal, illetve többféle k kmbinációjával. 23