Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Átírás

1 Gubányi Károly Általános Iskola, Pilis OM-azonosító: Székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. Tel./Fax: cím: Szervezeti és Mőködési Szabályzat Hatálybalépés idıpontja: szeptember 01. Készítette: Koblencz Andrea igazgató 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja 5. oldal 1.2. Jogszabályi alapja 5. oldal 1.3. A szabályzat hatálya 5. oldal II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei 7. oldal 2.2 Az intézmény vezetése 7. oldal Az intézmény vezetıje 9. oldal Igazgató helyettesek 9. oldal 2.3. A vezetık közötti feladatmegosztás 9. oldal Igazgató 9. oldal Az igazgatóhelyettes I. (általános helyettes) 10. oldal Igazgatóhelyettes II. (Szabadság tér 1. telephelyen) 10. oldal Igazgatóhelyettes III. (Széchenyi u. 28. telephelyen) 11. oldal Munkaközösség-vezetık 11. oldal 2.4. Az intézmény vezetısége 12. oldal 2.5. A helyettesítés rendje 12. oldal Az intézményvezetı helyettesítése 12. oldal A vezetı-helyettesek helyettesítése 12. oldal III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 13. oldal Az alkalmazotti közösségek jogai 13. oldal Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 13. oldal 3.2. A nevelıtestület és mőködési rendje 15. oldal A nevelıtestület kötelezettségei, feladatai és jogai 15. oldal A nevelıtestület értekezletei 15. oldal 3.3. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei 17. oldal A szakmai munkaközösségek feladatai 18. oldal Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje 18. oldal Kapcsolattartás az iskolavezetéssel 18. oldal A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje 18. oldal 3.4. A nevelıtestület feladatainak átruházása 18. oldal A fegyelmi bizottság 18. oldal Minıségirányítási munkacsoport 18. oldal Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 18. oldal A nevelıtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 18. oldal 3.5. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 19. oldal Az osztályközösségek és tanulócsoportok 19. oldal A diákközgyőlés (iskolagyőlés) 19. oldal Diákönkormányzat 19. oldal A diákönkormányzat szervezete 19. oldal A diákönkormányzat jogai 19. oldal A diákönkormányzat mőködési feltételei 19. oldal A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás 19. oldal 2

3 3.6. A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje 21. oldal A szülıi szervezetek 21. oldal A szülı szervezetet jogai 21. oldal Vezetıi kapcsolat a Szülıi Szervezettel, a Szülıi Választmányi testülettel 21. oldal 3.7. A szülık szóbeli tájékoztatási rendje 22. oldal A szülıi értekezletek rendje 22. oldal Nyílt napok rendje 22. oldal A szülıi fogadóórák rendje 22. oldal 3.8. A szülık írásbeli tájékoztatási rendje 23. oldal IV. AZ INTÉZMÉNY KÜLSİ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 24. oldal 4.1. A külsı kapcsolatok célja 24. oldal 4.2. A kapcsolattartás formái és módjai 24. oldal 4.3. Rendszeres külsı kapcsolatok 24. oldal Az intézmény a következı szervezetekkel, társintézményekkel áll kapcsolatban 24. oldal V. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 26. oldal 5.1. Nyitva tartás, tanulók fogadása 26. oldal 5.2. Belépés, benntartózkodás rendje 26. oldal Hivatalos ügyek intézése 26. oldal 5.3. Az intézmény munkarendje 26. oldal Vezetık benntartózkodásának rendje 26. oldal A közalkalmazottak munkarendje 26. oldal A pedagógusok munkarendje 27. oldal A nem pedagógus munkakörőek munkarendje 27. oldal 5.4. Székhely és a telephelyek közötti kapcsolattartás rendje 28. oldal 5.5. A tanítás rendje 28. oldal 5.6. Az óraközi szünetek rendje 29. oldal 5.7. Az iskola helyiségeinek használati rendje 29. oldal VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 31. oldal 6.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 31. oldal A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje 31. oldal Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 31. oldal Szakkörök 31. oldal Énekkar 31. oldal Sportkörök 32. oldal Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás 32. oldal A könyvtár 32. oldal Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) 32. oldal Tehetséggondozó foglalkozások 32. oldal 6.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 33. oldal Versenyek és bajnokságok 33. oldal Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások 33. oldal Kulturális intézmények látogatása 34. oldal Egyéb rendezvények 34. oldal 3

4 VII. A PEDAGÓGIA MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE 35. oldal 7.1. Az ellenırzés feladata 35. oldal 7.2. Az ellenırzés tervezete 35. oldal Az ellenırzés formái 35. oldal Az ellenırzés-értékelés felelısei 35. oldal 7.3. Az ellenırzés módszerei 35. oldal 7.4. Az ellenırzés rendszere 36. oldal Tanulással kapcsolatos ellenırzési terület 36. oldal Tanórán kívüli ellenırzési területek 36. oldal A pedagógiai munka komplex ellenırzése 37. oldal 7.5. A belsı ellenırzés rendje 38. oldal Az iskolai belsı ellenırzés célja 38. oldal A belsı ellenırzéssel járó jogok és kötelezettségek 38. oldal 7.6. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során 39. oldal 7.7. A belsı ellenırzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenırzési feladataik 39. oldal 7.8. Vezetıi ellenırzés 40. oldal Az igazgató konkrét ellenırzési feladatai 40. oldal Az igazgatóhelyettesek ellenırzési feladatai 40. oldal VIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE 41. oldal IX. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 42. oldal X. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 44. oldal Az egészségügyi prevenció rendje 44. oldal Kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások 44. oldal A gyógytestnevelés rendje 44. oldal Az egészséges életmódra nevelés 45. oldal XI. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK) Az iskola dolgozóinak feladatai, intézkedései tanulóbalesetek esetén 46. oldal XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 47. oldal Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 47. oldal Az épület rendje 47. oldal Az épület kilobogózásának rendje 47. oldal Biztonsági rendszabályok 47. oldal A látogatás rendje 47. oldal Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 47. oldal A helyiségek és berendezésük használati rendje 48. oldal A berendezések használata 48. oldal A telefonhasználat szabályai 49. oldal Rendszeres karbantartás és dokumentálása 49. oldal Kártérítés 50. oldal 4

5 XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 50. oldal A hagyományápolás célja 50. oldal Nemzeti ünnepek, ünnepélyek 50. oldal Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai 50. oldal A hagyományápolás külsıségei, feladatai 51. oldal Az intézmény jelképei 51. oldal Az iskolai ünnepélyeken kötelezı viselet 51. oldal A hagyományápolással kapcsolatos feladatok 51. oldal Kisebbségek nyelvhasználata, hagyományápolása 51. oldal XIV. AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA 52. oldal XV. ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR 53. oldal Eljárás bombariadó esetén 54. oldal XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. oldal MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskolai Könyvtár Győjtıköri Szabályzata. 2. sz. melléklet: Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat. 3. sz. melléklet: A Gubányi Károly Általános Iskola szabályzata az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekrıl. 4. sz. melléklet: Gubányi Károly Általános Iskola iskolai tanulói tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata. 5

6 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A szervezeti és mőködési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény mőködésének belsı rendjét, a külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szervezeti dokumentum hatáskörébe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza Jogszabályi alapja évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjérıl 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. EMMI rendelet (II.28.) 1.3. A Szabályzat hatálya A Szervezeti és Mőködési Szabályzatban valamint az egyéb belsı szabályzatokban foglaltak megismerése és elıírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezı. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. A Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata belsı jogi norma. Az SZMSZ és a mellékletét képzı egyéb szabályzatok (vezetıi utasítások) betartása kötelezı érvényő az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerzıdéses jogviszonyban állókra. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelısséggel tartoznak. A szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. Személyi hatálya kiterjed: a) az iskolába járó gyermekekre, illetve annak közösségeire, b) a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselıire, c) a tantestületre, d) az intézményvezetıre, az intézményvezetés tagjaira, e) a nevelımunkát segítıkre, és egyéb munkakörben dolgozókra, f) az iskolának szolgáltatást nyújtókra, g) az iskola szolgáltatását igénybe vevıkre. Területi hatálya kiterjed: a) az iskola épületére, valamint az iskolai intézményhez tartozó ún. intézményi területre, 6

7 b) az iskola területén kívül szervezett, az iskolai tanítás idejében, keretében zajló program, esemény esetében a program, esemény helyszínére, c) az intézmény képviselete szerinti alkalom, külsı kapcsolat esetén az alkalom helyszínére. Idıbeli hatálya kiterjed: a) az intézmény teljes nyitva tartásának idejére, b) az iskolai tanítás idejében, keretében zajló külön programok, események idıtartamára, illetve az iskola külsı képviseleti alkalmai idıtartamára. 7

8 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSI SZERKEZETE 2. A megfelelı színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az intézmény szervezeti felépítése az alábbi: 2.1. Az intézmény szervezeti egységei a) Szabadság tér 1. szám alatti telephelyen általános iskola 1-4. évfolyamán, a napköziben tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. b) Kossuth Lajos út 30. szám alatti telephelyen általános iskola 5-8. évfolyamán, a tanulószobán tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. c) Széchenyi utca 28. szám alatti telephelyen általános iskola 1-8. évfolyamán, a napköziben tanító pedagógusok csoportja igazgatóhelyettes vezetésével. IGAZGATÓ iskolatitkár adminisztrátor Igazgatóhelyettes III. Igazgatóhelyettes I. (általános helyettes) Igazgatóhelyettes II. reál munkaközösségvezetı iskolatitkár pedagógusok pedagógus könyvtár Humán munkaközösségvezetı Természettud. mkköz.vezetı pedagógusok Technikai egység - - karbantartó takarítók fejlesztı Alsó tagozatos Munkaközösségvezetı pedagógusok pedagógusok fizika informatika matematika kémia testnevelést 1-4. osztályban magyar - biológia tanítók történelem - földrajz napközis ped. idegen nyelvet tanítók - technika - média - rajz - ének tanítók 8

9 A szervezeti egységek vezetıi csak saját munkaterületükön járhatnak el. Az intézmény képviselıjeként teljes hatáskörben kizárólag az igazgató járhat el, ettıl eltérı rendelkezés a jelen SzMSz-ben a helyettesítés rendjében meghatározott hatáskörök szerint, valamint esetenkénti külön megbízással lehetséges. 2.2 Az intézmény vezetése Az iskola vezetı beosztású alkalmazottai: a) igazgatóhelyettes I. (általános igazgató helyettes székhelyen), b) igazgatóhelyettes II. (a Szabadság téri telephelyen), c) igazgatóhelyettes III. (a Széchenyi utcai telephelyen) Az intézmény vezetıje: A közoktatási intézmény vezetıje az igazgató, aki teljes hatáskörrel képviseli az intézményt. Vezetıi tevékenységét három igazgató helyettes közremőködésével látja el. Munkáját a magasabb jogszabályokban foglaltak, a fenntartó, valamint az iskola egyéb szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízása a fenntartó rendelkezései szerint az alapító okiratban foglaltaknak megfelelıen történik. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a) az intézmény alkalmazottai feletti teljes munkáltatói, b) a kötelezettségvállalási, a gazdálkodást szabályozó munkamegosztási (együttmőködési) megállapodásban rögzített mértékben utalványozási jogkör gyakorlása, c) a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Az intézményi tanügyi iratok, dokumentumokhoz kapcsolódó kiadványozás joga az igazgatót és helyetteseit illeti meg Igazgatóhelyettesek: A vezetı beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek a vezetıi tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el, közvetlenül az igazgatónak tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A vezetıhelyettesi megbízást a nevelıtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezetı adja az iskola határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottjának. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsıfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezı személyek lehetnek. Vezetıi megbízás további feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz A vezetık közötti feladatmegosztás Igazgató: Az igazgató fıbb tevékenységei és felelıssége: a) Az igazgató az intézmény egyszemélyő felelıs vezetıje. b) A demokratikus elvek betartása mellett kialakítja az intézmény sajátos arculatát, elkészíti a pedagógiai programját. c) Jogkörökkel ruházza fel az intézményen belül mőködı szervezetek vezetıit. 9

10 d) Gondoskodik a szervezeti egységek koordinálásáról. e) Felelıs az ágazati, helyi közoktatás-politikai feladatok végrehajtásáért. f) Gyakorolja a létszám-, a munkaerı-gazdálkodási jogkört, rendelkezik az együttmőködési megállapodásban számára megjelölt jogkörökkel. g) Rendelkezik az intézmény eszközállományának, helyiségeinek kihasználása optimális módjáról, az intézmény tereinek és eszközeinek hasznosításáról, szerzıdéses bérbeadásáról. Dönt a helyiségbérletekbıl származó többletbevételek felhasználásáról. h) Figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és színvonalát, a felszerelési, berendezési tárgyak kihasználtságát. i) Javaslatot tesz a pénzeszközök, költségvetési költséghelyek közötti elıirányzatok szükséges átcsoportosítására, maradványok, költségkeretek felosztására, a fejlesztésekre és az ezt szolgáló személyi, tárgyi feltételekre. j) Gondoskodik az intézmény egészségügyi ellátásáról (pl. iskolaorvos alkalmazásával). k) Dönt az intézményen belül felmerülı hatásköri vagy egyéb vitákban, ha a döntést jogszabály vagy egyéb szabályzat nem utalja más szerv hatáskörébe. l) Mint az intézmény egyszemélyi állami vezetıje, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához venni és abban személyesen dönteni. Döntésérıl tájékoztatnia kell az érintett testületet, dolgozói csoportot. m) Meghatározza az intézmény tantárgyfelosztását és túlórakeretét, a munkaközösség-vezetık javaslatait ismerve. n) Megbízza az órarend elkészítésével az igazgatóhelyetteseket. o) Közremőködik a feladatfinanszírozáson alapuló költségvetés elkészítésében. p) Irányítja, ellenırzi az intézmény szakmai, nevelési, szervezeti, és gazdasági tevékenységét. Rendszeresen tájékozódik a tanórai munkáról (óralátogatás). r) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti egységek vezetıinek tevékenységét, s ıket rendszeresen beszámoltatja a végzett munkáról. Erre fórum lehet az iskolavezetési értekezlet. s) Az igazgató értékeli az iskola helyzetét, eredményeit, a szükséges mértékben tájékoztatja errıl az iskolavezetést és a tantestületet. sz) Ellenırzi a pedagógiai program és a helyi tantervek érvényre jutását. t) Figyelemmel kíséri az energiafelhasználást. ty) Ellenırzi a hatályos erıforrás felhasználást. u) Ellenırzi a költségvetés arányos teljesítését. ü) A munkavédelem területén folyamatos ellenırzést végez. Gondoskodik az észlelt hiányosságok felszámolásáról, megszüntetésérıl Az igazgatóhelyettes I. (általános helyettes): a) Eseménynaptárt készít a tanév idıtartamára vonatkozóan, havi bontásban, az éves munkaterv alapján. b) Intézi a helyettesítések beosztását a többi igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. c) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. d) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. e) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. f) A székhelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. g) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. h) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. i) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.). 10

11 j) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. k) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. l) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. m) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését. n) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni Igazgatóhelyettes II. (Szabadság tér 1. telephelyen): a) Eseménynaptárt készít a tanév idıtartamára vonatkozóan, havi bontásban, az éves munkaterv alapján. b) Intézi a helyettesítések beosztását a többi igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. c) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. d) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. e) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. f) A székhelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. g) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. h) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. i) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.). j) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. k) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. l) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. m) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését. n) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni Igazgatóhelyettes III. (Széchenyi u. 28. telephelyen): a) Intézi a helyettesítések beosztását az I. igazgatóhelyettessel egyeztetve, ügyel ezek szakszerőségére. b) Segítséget ad az igazgatónak a munkatársak minısítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik. c) Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. d) Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. e) A telephelyen történı pályaválasztás lebonyolítása, irányítása kiemelt feladata. f) Elkészíti a statisztikai jelentéseket. g) Elıkészíti az osztályozó vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt ellenırzi. h) Ellenırzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülıi ház kapcsolata stb.). i) Beszámol a tanítási órák ellenırzési tapasztalatairól az igazgatónak. j) Óralátogatáskor ellenırzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a házi- füzeteket, az ellenırzıket, a dolgozatfüzeteket. k) Havonta ellenırzi az osztálynaplókat, csoportnaplókat. l) Folyamatosan ellenırzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését. 11

12 m) Munkájáról a vezetıi értekezleten és - elızetes megbeszélés alapján - vezetıségi, illetve nevelıtestületi értekezleten köteles beszámolni Munkaközösség-vezetı(k): A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségő és jól szervezı munkaközösség-vezetıt választanak. A munkaközösség-vezetıt az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával, munkáját a Ktv. alapján elıírt órakedvezmény igénybe vételével látja el. A munkaközösség vezetıje képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetısége felé, és az iskolán kívül. Feladatai: a) irányítja és felelıs a munkaközösség tevékenységéért, b) havonta értekezletet tart, c) bemutató foglalkozásokat szervez, d) összeállítja a Pedagógiai Program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, e) ellenırzi a munkaközösség tagjainak munkáját, f) félévente beszámol a tantestületnek, a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösség vezetı jogai: a) bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, b) ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti elırehaladást és az eredményességet, c) hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetık felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetısége az igazgatóból és a helyettesekbıl álló operatív testület heti rendszerességgel megbeszélést tart. A kibıvített vezetıség tagjai: a) igazgató, b) igazgatóhelyettesek, c) munkaközösség-vezetık, d) diákönkormányzat vezetıi, e) Közalkalmazotti Tanács elnöke, f) iskolai érdekképviseleti szervek vezetıi. A kibıvített vezetıség rendszeresen, havonta, kéthavonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélések összehívása az igazgató feladata. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a székhelyen és telephelyeken a nevelıi szobában elhelyezett hirdetıtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelıket A helyettesítés rendje Az intézményvezetı helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatása esetén - azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörben, 12

13 valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén - legalább két hét - gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az intézményvezetı tartós távolléte esetén, a teljes vezetıi jogkör gyakorlására külön írásban ad felhatalmazást A vezetı-helyettesek helyettesítése: Az igazgatóhelyettes I.-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola székhelyén tanító munkaközösség-vezetı amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgatóhelyettes II-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola Szabadság tér 1. számú telephelyén tanító munkaközösség-vezetı amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgatóhelyettes III.-t hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt a Gubányi Károly Általános Iskola Széchenyi u. 28. számú telephelyén tanító munkaközösség-vezetı amennyiben számuk kettınél több, akkor az igazgató által kijelölt munkaközösség-vezetı helyettesíti. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejő hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt az igazgató írásbeli megbízásával rendelkezı közalkalmazott látja el a helyettesítést. 13

14 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülık és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetbe felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák, valamint az intézmény Kollektív Szerzıdése rögzíti. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelı munkát végzı pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelı munkát közvetlenül vagy közvetetten segítı más közalkalmazott. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelıtestületét. A nevelıtestület (tantestület) határozza meg alapvetıen az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SzMSz önálló fejezete foglalkozik Az alkalmazotti közösségek jogai: Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testületi egyszerő többség (50% + 1 fı) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével - az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözı formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelıbben szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás formái a különbözı értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza, 14

15 melyet a hivatalos közlések helyén kell közzétenni. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség győlését az intézményvezetı akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egészét érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni A nevelıtestület és mőködési rendje A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja, az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja A nevelıtestület kötelezettségei, feladatai és jogai: A nevelıtestület kötelezettségeit a Nkt évi CXC. törvény 70. tartalmazza. A nevelıtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik az intézményt érintı valamennyi ügyben. A nevelıtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködésével kapcsolatban. A nevelıtestület konkrét feladatai: a) a pedagógiai program elfogadása, b) az SzMSz és a házirend elfogadása, c) a tanév munkatervének jóváhagyása, d) átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, g) az intézményvezetıi programok szakmai véleményezése, h) a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, i) a diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, j) saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelıtestület döntési és véleményezési joga: A nevelıtestület új jogosítványa a Nkt évi CXC. törvény 70. bekezdése értelmében a nevelési program, pedagógiai program, továbbá a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadásán kívül és a Házirend elfogadása is a nevelıtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került. Döntési jogkörök: a) az intézmény hosszabb (távlati) és rövidebb (éves) pedagógiai programjainak kialakítása, b) a pedagógiai program és mellékleteinek a Ktv. szerinti elfogadása, c) nevelési program, d) házirend, e) bizottságok létrehozása, f) tanévenként három nevelési értekezlet témájának megállapítása, g) tankönyvtámogatás módjának megállapítása, h) a pedagógiai program jóváhagyásának megtagadása esetén, a bírósághoz kereset 15

16 benyújtása, i) félévenkénti értékelı értekezleteken a félévi érdemjegyektıl lényegesen eltérı osztályzat módosítása, j) a pedagógusok minıségi munkavégzéséért adható kereset kiegészítés elveinek megállapítása, a figyelembe vett tevékenységi területek körének tanévenkénti felülvizsgálata és megállapítása. Véleménynyilvánítási jogkörök: a) az igazgatói pályázattal kapcsolatban, b) az igazgatóhelyettesek kinevezésével kapcsolatban, c) a tanulók elismerésében és büntetésében, d) a munkaközösségek vezetıinek megbízásában, e) a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatával kapcsolatban, f) az éves tantárgyfelosztás és éves munkaterv vonatkozásában A nevelıtestület értekezletei: A nevelıtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelıtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülıi szervezet, diákönkormányzat stb. képviselıjét meg kell hívni. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (kivéve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: a) alakuló értekezlet, b) tanévnyitó értekezlet, c) félévi és év végi osztályozó értekezlet, d) félévi értekezlet, e) tanévzáró értekezlet, f) kiemelt alkalmak ünnepi tantestületi értekezlete. Ezek idıpontja az éves munkatervben rögzített. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, vagy a közalkalmazotti tanács, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. Ennek idıpontját a lehetıségek figyelembevételével legalább két nappal az értekezlet elıtt közölni kell. Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint, a nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki, a nevelıtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén, az intézményvezetı szavazata dönt. A nevelıtestületi értekezletek lényegkiemelı, emlékeztetı jegyzıkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlevı tagjai közül két hitelesítı írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába 16

17 kerülnek határozati formában A nevelıtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek célja: Az azonos mőveltségi területen tevékenykedı pedagógusok a közös minıségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenırzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézmény szakmai munkaközösségeinek típusai: a) Humán munkaközösség Szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv. b) Reál munkaközösség II. Szakterülete: biológia, földrajz, technika, rajz, médiaismeret, ének. c) Reál munkaközösség I. Szakterülete: fizika, matematika, informatika, kémia, testnevelés. d) Alsó tagozatos munkaközösség Szakterülete: 1-4. évfolyam, napközi A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség tagjai a magas színvonalú munkavégzés érdekében: a) fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktató munkát, b) kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, c) javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai elıirányzatainak felhasználására, d) támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, e) összehangolják az egységes szaktárgy intézményi követelmény-rendszert és értékelési rendszert, f) felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, g) összeállítják a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, h) kiírják és lebonyolítják a pályázatokat, a tanulmányi versenyeket, az igazgató engedélyével. Döntési jogkörök: a) a munkaközösség tevékenységével kapcsolatos szokásrend és a szakmai önállóság kialakításában, figyelembe véve az egyéni, az intézményi és a fı iskolai érdekeket, b) javaslattétel a munkaközösség-vezetıjének személyére, c) szaktanácsadás kérésében, d) felterjesztés kitüntetésre az iskolavezetés részére Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetıivel való operatív kapcsolattartásért, az intézményvezetés részérıl felelıs: a) igazgatóhelyettes I.: a humán, illetve reál munkaközösségek, b) igazgatóhelyettes II.: alsós munkaközösség. A vezetık ennek megfelelıen: 17

18 a) részt vesznek a munkaközösségek tanév eleji (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, b) jóváhagyják a munkaközösség vezetı által ellenırzött tanmeneteket, c) gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetıkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a) az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetık a tanévet elıkészítı értekezleten ismertetik, b) nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolattartásért a munkaközösség vezetık felelnek, ennek érdekében félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintı, olyan oktatási-nevelési és módszertani kérdésekrıl, melyeknél célszerő egységességre törekedni iskolai szinten, c) féléves és éves munka értékelésében: a munkaközösség-vezetık beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítésérıl, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését A nevelıtestület feladatainak átruházása A fegyelmi bizottság: Az egyes feladat és jogkörök átadása. A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott idıre vagy alkalmilag fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata: a) a Házirendet súlyosan megszegı tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, b) az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: a) Állandó tagok: - telephelyenként egy pedagógus, - az intézmény vezetıje vagy egyik helyettese. b) Változó tagok: - az érintett tanuló osztályfınöke, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselıje. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár, legkésıbb a munkatervben rögzített félévi értekezletek idıpontjában Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Feladatuk ellátása során szervezési, ellenırzési, értékelési jogkörrel rendelkeznek. A feladat elvégzése után írásban beszámolót készítenek az iskolavezetés felé. 18

19 A nevelıtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A nevelıtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogkörébıl a szakmai munkaközösségekre, az alábbi jogköreit ruházza át: a) a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, b) továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, c) jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, d) a határozott idıre kinevezett pedagógusok véleményezése, e) a szakmai munkaközösség-vezetı munkájának véleményezése A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok: Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetıként az osztályfınök áll. Az osztályfınököt, az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve, az igazgató bízza meg. Az osztályfınökök osztályfınöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfınök jogosult, az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására, az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. İ felelıs az osztály neveléséért, ı képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés elıtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv, számítástechnika, matematika, magyar nyelvtan, testnevelés órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja A diákközgyőlés (iskolagyőlés): Az iskola tanulóközösségének a diákközgyőlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat szervezeti és mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyőlést tartani, amelyen az iskola valamennyi tanulója, vagy a diákönkormányzat döntése alapján, a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyőlés napirendjét, a közgyőlés rendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyőlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetık beszámolnak az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıi vagy az iskola igazgatója kezdeményezi Diákönkormányzat: A tanulók, a tanuló közösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai 19

20 diákönkormányzat vezetısége, illetve annak választott tisztviselıi érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét, a saját Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint alakítja A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintı ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat mőködési rendjét a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelıtestület által jóváhagyott diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletérıl döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Diákönkormányzat (DÖK) látja el A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következıkben: a) az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, b) a házirend elfogadásakor és módosításakor, c) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: a) saját mőködésére és hatásköre gyakorlására, b) a mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, c) egy tanítás nélküli munkanap programjára, d) tájékoztatási rendszerének létrehozására és mőködtetésére, e) vezetıinek, munkatársainak megbízására A diákönkormányzat mőködési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott idıben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézmény a minden tanév októberében szervezett papírgyőjtés bevételének egy részébıl biztosítja a diákönkormányzat mőködéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév november 15-ig, saját költségvetéseként megfelelı indoklással elıterjeszt az iskolavezetés részére A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás: A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselı felnıtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola 20

21 vezetıségi, a nevelıtestületi, valamint a szülıi szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdésekben. Nagyobb közösségnek az azonos évfolyamra járó tanulók összessége minısül. Az Osztály Diákbizottságának képviselıje járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetıjét, szükség szerint elıre egyeztetett idıpontban A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje A szülıi szervezetek: A közoktatási törvény alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülıi szervezet dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról és képviseletérıl. Az osztályok szülıi szervezetének közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülıi szervezetének közössége osztályonként - az SZK Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint - 2 szülıt választ meg, akik az iskolai oktatási intézmény szülıi szervezetét alkotják. Az osztályok szülıi szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfınök segítségével juttatják el az iskola vezetıségéhez. Az iskolai szülıi szervezet legmagasabb szintő döntéshozó szerve az iskolai szülıi szervezet vezetısége A szülı szervezet jogai: A szülıi szervezetet véleményezési jog illeti meg: a) a Házirend elfogadásában, b) az SZMSZ elfogadásában, c) az iskolai pedagógiai program elfogadásában, d) az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában, e) a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, f) a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásában, g) az iskola mőködési rendje tekintetében, nyitva tartásában, h) a vezetık és a szülıi szervezet kapcsolattartásának formáiban, i) a külsı partnerekkel való kapcsolattartás formáiban, j) a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, k) a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, l) az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje tekintetében, m) a napközibe történı felvétel elvei tekintetében, n) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáiban, o) fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elveiben. A szülıi szervezet döntési jogkörei: a) megválasztja saját tisztségviselıit, b) kialakítja saját mőködési rendjét, c) az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, d) képviseli a szülıket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, 21

22 e) véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülıjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelybıl a szülıre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenırzı könyv aláírásával is Vezetıi kapcsolat a Szülıi Szervezettel, a Szülıi Választmányi testülettel: Egy osztály tanulóinak szülıi szervezetével az osztályfınök közvetlen kapcsolatot tart. A szülıi szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülıi szervezet vezetıje juttatja el az intézmény igazgatójához, - a meghirdetett vezetıi fogadóra idejében. A szülıi szervezetet az intézményvezetı a munkatervben rögzített idıpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülıi szervezet véleményét és javaslatait. Az iskolai szülıi szervezet vezetısége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülıi szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetıvel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelıtestületnek a szülıi szervezet tevékenységérıl. Mőködésüket saját szervezeti és mőködési szabályzatban határozták meg A szülık szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény pedagógusai (osztályfınök, szaktanár) a közoktatási törvénynek megfelelıen a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tartanak. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülık csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülıi értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik A szülıi értekezletek rendje: Az osztályok szülıi közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített idıpontú szülıi értekezletet tart az osztályfınök (napközis csoportvezetı) vezetésével. A szeptemberi szülıi értekezleten a szülık értesülnek a tanév rendjérıl, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelı új pedagógusokat is. A februári szülıi értekezleten kerül értékelésre a féléves munka, ismertetésre a második félév feladatai. A májusi szülıi értekezleten az osztálykirándulással kapcsolatos tudnivalók és a tanév végi teendık megbeszélése történik. Rendkívüli szülıi értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezetı, az osztályfınök és a szülıi szervezet képviselıje a gyermekközösségben felmerülı problémák megoldására Nyílt napok rendje: Az intézmény évente nyílt napokat tart, amikor a szülık, illetve a meghívott vendégek (leendı elsı osztályosok szülei) részt vehetnek a tanítási órákon, foglalkozásokon. A nyílt napok idıpontját, az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok idıpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülıket a diákok üzenı füzetében, illetve az óvodák vonatkozásában meghívó levélben, illetve plakátokon A szülıi fogadóórák rendje: 22

23 Az intézmény pedagógusai a szülıi fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülık számára. Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített idıpontban, havi rendszerességgel szülıi fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentısen visszaesı tanuló szülıjét az osztályfınök írásban hívja be az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselı a munkatervi fogadóórákon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal A szülık írásbeli tájékoztatási rendje A tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi elımenetelérıl írásban értesítik az intézmény pedagógusai. A szülık az osztályfınökön keresztül tájékoztatást kapnak az intézményi élet kiemelkedı eseményeirıl és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelı érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben, ellenırzıben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni - a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. A tanulóval az osztály, illetve a csoport nyilvánossága elıtt a bejegyzéskor közölni kell az osztálynaplóba beírt érdemjegyet. Az érdemjegyeket a napló megfelelı hónap és tantárgy rubrikájába kell beírni. A naplóba beírt szöveges értékelést a szaktanárnak a tájékoztató füzetbe is be kell írni (dátum, aláírás). A félévi osztályzatokról az ellenırzı könyvben (tájékoztató füzetben) hivatalos bejegyzés készül. Az osztályfınök havonta ellenırzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet, ellenırzı érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja, kézjegyével és dátummal ellátja a tájékoztató füzetben, ellenırzıben a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete, ellenırzıje hiányzik, ezt az osztálynapló Feljegyzések rovatában dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben. A szöveges értékelés és minısítés rendszere az 1-4. évfolyamon a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint történik. A tanuló igazolatlan hiányzásáról és annak következményeirıl a szülıt írásban kell értesíteni. 23